*A törött ablaküvegen beszűrődnek a felkelő Nap első sugarai, mivel függöny már rég nincs, ami visszatartsa őket. Ugyanez elmondható a vízcseppekre, melyek az előző napi záporról tanúskodnak. Egy kövér vízcsepp éppen ebben a pillanatba szakad el a plafontól, majd rövid esés után egy nagy víztócsa közepébe hull. És ezzel egy időben ébred fel Taym is, így pont hallhatja a hangot, amelyet a vízcsepp kiad, mielőtt elvész a tócsában. Rövid nyújtózkodás után óvatosan felül az ágyon. Vigyáznia kell, hiszen egy lába már régen kitörött, csak néhány ócska könyvvel helyettesítette. Fáradtan megszemléli a tócsát, amely az emeleti szoba padlóján gyűlt össze, majd felkap egy rongyot, és igyekszik megszabadulni a felesleges víztől. Néhányszor belemártja, majd az ablakon kihajolva az udvarra csavarja a folyadékot, eztán pedig unottan lesétál a lépcsőn. Semmi sem a régi, amióta ők meghaltak. Szinte teljesen egyszerre, nem is csoda, hiszen az anyja azonnal megtört, mikor apja meghalt. nem kellett sok, hogy a betegsége is győzedelmeskedjen felette. Talán nem is bánta. Ebben az esetben Taym sem bánja, hiszen ha valaki halni akar, hát nincs az az isten, aki megállítsa. Menet közben szemügyre veszi az emeleten elhelyezett három edényt, amelyek az ilyen tócsák keletkezését hivatottak megelőzni. Úgy látszik, kell egy negyedik is. Ha a tető még rosszabb állapotba kerül, lassan nem lesz miből ennie, de hát inkább az, mint hogy elázzon az egész hely. Nem mintha sok kárt tehetne itt a víz, ami számít, az el van zárva, ami nem számít, azt meg hadd vigye a víz...
Odalép egy szép nagy fémszekrényhez, amely már-már rikítóan jó állapotban van a ház többi részéhez képest. Még csak szét sem marta a rozsda. Szépen lassan lehajol, majd a szőnyeg alól előszed egy apró kulcsot, mellyel feltárja a fémszekrény titkát, amely nem más, mint a páncélja és a fegyverei. Csekély fél órás művelet szépen eligazgatnia magán a páncélt, majd oldalára akasztani a kardot, hátára akasztani a pajzsot, a tőrt pedig a combjához rögzített kis tokba rakni. Miután ezzel végzett, egy apró sóhaj kíséretében visszazárja a szekrényt, a kulcsot visszateszi a szőnyeg alá, és reggeli nélkül lép ki a házból. Ezt a napot is éppen ugyanúgy tervezi kezdeni, mint egy bármely másikat: edzéssel a barakkban. Nem is vesztegetné tovább az idejét, ha gyomra egy hangos kordulással nem adná tudomására, hogy hiába igyekszik elsiklani a tény felett, hogy nincs a házban semmi ehető, nem fog sikerülni. Ettől függetlenül azonban továbbra sem szándékozik megváltoztatni útitervét, majd hazafelé néz valami harapnivaló után.*
A hozzászólás írója (Taym Aemuran) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.28 23:47:48