// Ördögi örökség //
*Sorra születnek az elméletek, de mindegyik még több kérdést vet fel. Ysdeneri nem bánja, mertaz világos, hogy nem fogják egy varázsütésre megfejteni a titkot. Ha csak kis darabkák derengnek fel a homályban, azokból elúbb-utóbb összeállhat a kép. Elena azt gyanítja, hogy a kislány Nirwath meggyilkolásának lett a szemtanúja. Miután ezt elmondja, leül és bámul kifelé. Azokaz a rózsákat az elf lány is sokáig tudná nézegetni, ha nem lenne ez a helyzet. Most minden erejével azon van, hogy kiderítsék, hogy lehet megszüntetni az átkot. Amíg a fejük fölött lebeg, nincs nyugtuk. Lehet, hogy Elena is csak gondolkozik és a virágokat nézve próbál koncentrálni. Az elf lány nem is zavarja, hiszen lehet, hogy pont így fog neki beugrani valami, ami fontos lehet.
A cetli megtalálásakor a tündérlány egy kicsit máshogy közelíti meg a dolgot. Felveti, hogy a húg egy távoli rokon lehet, akinek mostoha sora volt ezen a helyen. Még az is eszébe jut, hogy a cetli célba érhetett, de gyorsan el kellett dugnia a megtalálójának. Ez esetben lehet, hogy a lány tényleg felment és tudoámásra jutott a titoknak, utána pedig megvolt az indok, hogy végezzenek vele.
Ysdeneri sóhajt egyet, mert még mindig csak a találgatásoknál tartanak. Jó lenne már valami biztosat tudni. Ráadásul Kazgo kérdésével még nem is foglalkozott, hisezn arra már szinte semmi elképzelése nincs. Hogy miért pont őket választotta a sors vagy a szellem vagy aki az egész mögött áll, bárki is legyen az? Akár ők is lehetnek távoli rokonok, de nem vérség, legfeljebb házasodás és papírok alapján. Hiszen egy ember családból nem származnak tündérek és elfek. Ez is erőltetett párhuzamnak tűnik, úgyhogy az elf lány nem gondolkodik tovább rajta. Ez bizony olyan kérdés, amin felesleges számára morfondírozni. Semmi értelmes gondolat nem jut az eszébe, ami ennek a megválaszolásához közelebb vihetné. Látja, hogy most már Elena is kicsit kevésbé távolságtartó Kazgóval. Jó nekik, hogy erőt merítenek egymásból.
Amikor a tündér felveti, hogy a kézírás nem öröklődik, az elf komolyan ránéz és így válaszol:*
- Nekem nincsenek ismereteim ezzel kapcsolatban. A kézírások különbözőek szoktak lenni, de annyira furcsa ez az egyezés. De ha Leirel írása lenne a cetlin, annak mi értelme lenne? És a levél cirádás betűinek hasonlósága a naplóban talált írással? Ha ezek nem az ősi Elrithien család tagjaitól származnak, akkor Leirel és egy hölgy szervezték volna meg ezt az egészet? A szerzetes már sokat segített nekünk és nem hinném, hogy benne lenne a keze.
*Ysdeneri arra a jelenetre gondol, amikor Dreackot lecsillapította a pap. Maga mögé rántotta a lányokat, hogy védje őket és végül összerogyott a kimerültségtől. Sok mindent elmondott és az elf lánynak nehéz lenne elképzelnie, hogy mégis valami rejtélyes módon a pap állna az események mögött. Egy morzsányi gyanú azért most megül a szívében. Nem akar hinni neki és nem is igazán tud, mert nem érti, miért kellene, de a kétség csírája ott van.
Mivel a polcról levett könyvekben semmi érdekeset és fontosat nem talál, ideje tovább indulni. Elena nem tiltakozik, Kazgo pedig támogatja az ötletet, hogy menjenek az emeletre. Nem szívesen, de támogatja, elismeri, hogy ez volna a logikus lépés a folytatásra.
Az elf lány visszatesz minden kötetet a polcra és a többiekhez szól:*
- Akkor induljunk el az előtérbe a lépcső felé! Ezekben az írásokban a borzalmas áldozati szertartásokon és az épületnek a maga korában, több száz évvel ezelőtt divatosnak és modernnek számító stílusán kívül semmit nem találtam. Nem volt említés a csonkítás jelentőségéről.
*Ezután vesz egy nagy levegőt és könnyű lépteivel elindul kifelé a poros könyvek és pókhálós karosszékek szobájából a nem kevésbé elhanyagolt előtér felé. Ott már körülnéztek, így most nem nagyon foglalkozik a helyiséggel. A csillártól még mindig tart, így az elf formás lábaival a fal mentén halad. A lépcsőn talán évtizedek vagy évszázadok óta nem járt senki, de a fát megrongálhatta az idő. Óvatosan lép rá és recsegnek ugyan a fokok, de elbírják. Ysdeneri sem nehéz, de a két tündérrel pedig biztosan nem lesz gond. Az elf lány még nézi, hogy a lépcső porában látni-e nyomokat. Ha a koldus vagy valaki más járt erre, azt tudni akarja. Nem hinné, hogy túl sok minden derülne ki belőle, de talán mégis fontos lehet. Ha korlát is van, akkor annak közelében megy fel az emeletre. Lépései közben nem a fokokat nézi, hanem fejét felemelve az emeletet kutatja tekintetével.*