Arthenior - Gazdagnegyed
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Szegénynegyed (új)
Dwirinthalen kúria (új)
Sayqueves Rezidencia (új)
GazdagnegyedTemplomkert (új)
Barakk (új)
Piactér (új)
Ezen a helyszínen lehetőséged van koldulni! Kattints ide, hogy koldulhass!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 600 (11981. - 12000. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:

12000. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2018-02-21 13:53:33
 ÚJ
>Alludrin Svideran avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//

*A leány végül kicsit feloldódik. Nem könnyű új vidékre költözni még akkor sem, ha nemes származású az ember és van elég pénze, hogy kényelemben élhessen, vagy éppen megfizesse a védelmet, amellyel gondtalanul közlekedhet. A doktor soha nem volt sem gazdag, sem pedig tehetős, habár szívesen tengetné puritán életét a legmodernebb laboratóriumban, de erre egyelőre nincs lehetősége.*
- Értem. *Válaszol a leányka városismeretére és már figyeli a következő feleltét.*
- Szóval eme remek család tagja. *Mosolyodik el a maga módján és már folytatja is a kis szünet után.*
- Ha jól gondolom, de javítson ki ha tévednék, akkor az önök családjánál tevékenykedik a méltán híres nagytanácsos és mester alkimista Nestar. Jól tudom? *Figyel kérdően a másikra és eszébe is jut valami, amikor a lány könyvére tekint, amelyet a kezébe szorongat.*
- Talán ő hozzá jött tanulni a városba? *Logikusnak hat, hogy egy ilyen messze földről híres alkimista végül tanítványokat is fogad, és ha már egy családhoz szegődött, amely fajában bőven mutat eltérő jegyeket, akkor talán azzal hálálja meg a befogadást, hogy tanítja az ifjú nemzedéket.*
- Úgy szintén örvendek. A nevem Doktor Svideran. *Nyújtaná a hideg csontos kezét, de inkább megkíméli a másikat ettől a szörnyű élménytől.*


11999. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2018-02-19 17:27:00
 ÚJ
>Ephemia d'Aquista avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 218
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Megfontolt

//Az Aquista kúria//

*A leány nem eszik valami sokat a főételből, ahogy Ephemia sem, ám utána egy kisebb desszertes tányérra mégis szed magának süteményt. Elvégre édességgel az ember gyomra sohasem sem lehet tele igazán.*
- Ahogy kívánod. *Most ő sem kívánja a bort.* Bocsáss meg, valamit félreérthettem. De ahogy a szavaidból kiveszem, mindkettejükhöz közel állhattál.
*Érzi, hogy Kaiyko nem szeretne részletesebben kitérni a választott témára, így belátja, jobb ha terelik a szót.*
- A régi korokból nem sok anekdota maradt fenn, de azért mégis akad egy pár. Az artheniori könyvtár jó néhány ilyen iratot őriz. Most hirtelenjében egy jut az eszembe, a családom felmenőivel kapcsolatban. Nagyon régen létezett egy híres lovag, Forlione, akiről legendák és mesés történetek maradtak fenn. Falvakat mentett meg portyázó ork hadaktól, tolvajokat fogott el, csatákban számtalan bajtársát mentette meg a haláltól, s még megannyi dolgot tett, amelyek miatt nemesi címet adományoztak neki. A mi családunk, habár tényleges bizonyíték nincs erre, tőle származtatja magát. Ezt pusztán azért hiszik így, mert egyes feljegyzésekben Forlione családneve kísértetiesen hasonlít az Aquista névhez.
*Az Aquisták szeretik magukat fényezni, mint a legtöbb nemesi család, és egy félreírás, egy kopott szövegű anekdota vagy egyéb iromány úgy néz ki, már elég számukra. Közben Effy tányérjáról eltűnik az édesség, majd jóllakottan dől hátra a széken.*
- Ha jól emlékszem, atyám úgy parancsolta, menjünk el a kovácshoz új fegyverekért. Ha úgy hiszed készen állsz, akkor indulhatunk. A költségek miatt ne aggódj, mindent fizetünk.


11998. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2018-02-17 18:12:12
 ÚJ
>Laurentitia Sminderhen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Könyvtár//

- Ez nem hangzik valami nagyon kellemesnek! -*mondja kissé megborzongva. Bár nem akarja Luninak bevallani, mindig is félt a vihartól és a villámlástól, így most már biztos benne, hogy ha csak egy mód van rá, nem akar faházban élni.*
- Ez a színtiszta igazság. -*mondja Lunira mosolyogva. A reakciójából látja, hogy hozzá hasonlóan Luni sincs hozzászokva a bókokhoz, így lassan már ő is kezd zavarba jönni. Mikor aztán rá terelődik a szó, még jobban zavarba jön, ám Luni szavai meghökkentik:*
- Ugyanezt mondta a húgom is... -*suttogja Luni javaslataira, és fel sem tűnik neki, hogy tényleg ki is mondja a szavakat, nem csak a gondolataiban hallja őket. Még mindig nem igazán mer Lunira nézni, ám amikor a lány felajánlja a segítségét, hálás meleg járja át a szívét.*
- Köszönöm, ez igazán nagylelkű tőled. -*mondja most már kissé elmosolyodva, ám hirtelen megint rosszul érzi magát, amiért csak így rázúdított Lunira mindent, ami eddig a szívét nyomta. Bár a legnagyobb kétségét még mindig nem említette, nevezetesen azt, hogy mi van most a kishúgával? Azóta nem hallott felőle, hogy eljött otthonról, így csak remélni tudja, hogy minden rendben van. ~Azt érezném, ha valami baj lenne!~ próbálja nyugtatni magát. Mielőtt azonban ismét elkezdeni marcangolni önmagát, megérkezik Nairada, és ő kapva kap az alkalmon, hogy elterelje a gondolatait.*
- Remélem, minden rendben ment! -*érdeklődik az üzlet után, bár igazán nem akar beleszólni olyasmibe, amihez semmi köze.*
- Én is szívesen mennék. -*támogatja Nairada javaslatát, majd kissé szomorúan fordul Lunihoz.*
- Sajnálom, hogy nem sikerült több könyvet találnunk neked! -*mondja, elvégre azért indultak el ide. De reméli, hogy Luni nem bánja annyira, hogy inkább beszélgetéssel töltötték az időt.*- Majd legközelebb tényleg segítek neked könyveket keresni, ha még mindig aktuális a dolog. Bár talán Nairada több segítséget tudna nyújtani neked. -*mondja Nairadára pillantva, elvégre mégiscsak az ő könyvtárában vannak és biztosan jobban ismeri, mi hol van, mint ő, aki csak most érkezett.*



11997. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2018-02-17 15:10:15
 ÚJ
>Luninari Heiphine avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Szelíd

//Könyvtár//

*Kicsit meglepi, hogy a lányt nem kicsit lepi meg az, hogy egy faházban élt gyakorlatilag egész életében.*
- Hát, az erdőben csak fából a legegyszerűbb építkezni. *mosolyodik el.*
- Nem mondom, hogy a víz hónapjai alatt túl kellemes lenne, de azért meg lehet oldani, hogy egész jó meleg legyen odabent, vagy, ha nincs, akkor is fel lehet jobban öltözni kicsit. A viharokat sokkal jobban utáltam. Akkor olyan volt, úgy recsegett-ropogott minden, mintha rád akart volna dőlni az egész ház. És hát ugye ki sem mehettél a viharba. Mondjuk, amennyire én tudom, senkire nem dőlt még rá otthon a saját háza. Persze ettől még az biztos, hogy kőből építkezni sokkal biztonságosabb. *mesél és gondolkodik hangosan, egészen addig, ameddig Lauren nem mond neki valami olyasmit, ami őszintén meglepi, de a lehető legjobb értelemben véve.
~ Ilyen szépet sem mondott még nekem senki, aki nem anya. ~ jön rá egy fél pillanat alatt, és valószínűleg ezzel az egyetlen bókkal a másik lánynak egy életre sikerült is belopnia magát a szívébe.*
- Ó, köszönöm, ez nagyon kedves tőled. *mosolyog kicsit zavartan, de láthatóan boldogan, reméli jól leplezett meghatottsággal. Gyönyörű és elgondolkodtató, és mindez egyszerre – lehet, hogy hasonló bók mást nem találna ennyire szíven a lehető legjobb értelemben véve, de Luni hirtelen el sem tud képzelni szebbet és kedvesebbet ennél.
Az igazi meglepetés még is csak ez után következik, amikor Lau elmondja neki azt, hogy valójában csak az úton ismerte meg Ethirielt, és azt is, hogy miért jött valójában a városba.
Sejtette persze, hogy talán valami olyasmit kérdez, amire nem feltétlenül vidám a válasz, vagy amiről a másik lány talán nem szívesen beszél, de, ha előre tudta volna, hogy ennyire sikerül beletenyerelnie valamibe, ami Laurennek nyilván tényleg fáj, biztosan nem teszi fel neki a korábbi kérdést.
Igazság szerint, nemrég, amikor befejezte a beszédet, hirtelen szégyellni is kezdte magát azért, hogy néhány ártatlan kérdés után, gyakorlatilag rázúdította szegény lányra eddigi életét, most azonban már inkább örül annak, hogy annyi mindent mondott. Nyilván saját őszinteségének és közlékenységének köszönheti most azt a bizalmat, amit kap Lautól, és ezért igazán nagyon hálás. Sőt, meg is hatja egy kicsit igazából ez is.
Jó, hogy Lauren bízik benne annyira, hogy ennyi mindent elmond neki. Meglehet persze, hogy csak azért, mert túl régóta rágták már az ő lelkét is ezek a gondolatok.*
- Értem, és sajnálom. *bólint először lassan és nagyon szomorú arccal. Hazudna magának, ha azt mondaná, hogy nem az volt az első majdnem gondolata, hogy mégis miféle elf az, aki nem hajlandó mindent megtenni saját kishúgáért? Mielőtt azonban mindez befejezett gondolattá válna, rögtön eszébe jut az, hogy bármi is az indok, még sem lehet olyat kívánni és elvárni senkitől, hogy olyasvalakivel élje le az életét, akit nem szeret! Hiszen az élet célja, még is csak az lenne, hogy a létezők megtalálják azokat, akiknek társaságában azt szívesen leélik, és közülük is leginkább, azt az egyet, akit őszinte szerelemmel szerethetnek. Szinte még abban is biztos, hogy akkor is hasonlóképpen gondolkodna, ha édesanyja nem lett volna magának a szerelemistennőnek is a papnője.
Abban ellenben egészen teljesen biztos, hogy Laurennek nagyon nehéz lehetett felnőni úgy, hogy volt egy beteg kishúga, aki természetszerűen nyilván mindig is több figyelmet kapott a szüleitől nála.
Ő ugyan sosem találkozott az apjával, és ott ahol élt, senkinek szinte soha egyetlen kedves szava sem volt hozzá, de édesanyja önzetlen, és kissé kényeztető szeretete, amivel mindezt ellensúlyozni igyekezett, legalább egyes egyedül az övé volt, és senki másé.*
- Tényleg sajnálom. Biztosan nagyon nehéz döntés lehetett, de talán jobb is így. Úgy értem, hogy a húgodnak is többet használhatsz ezzel. Egy kis faluban biztosan nem válhattál volna alkimistává, vagy sokkal lassabban és nehezebben, de itt Artneiorban erre most minden lehetőséged meg van és lesz is. Ha pedig eléggé kiismered a főzeteket, talán te magad is meggyógyíthatod őt. Vagy megismerhetsz itt valakit, aki képes rá. Esetleg kereshetsz annyi aranyat, amiből gyógyszert vehetsz, vagy valami más módon segítheted őt. A lényeg, hogy szerintem jobb így, mintha másnak lennél kiszolgáltatva egész életedben. *mondja, és bár nyilván nem mond ezzel semmi olyasmit, ami a másik lánynak nem jutott volna eszébe eddig, reméli, hogy szavai eléggé együtt érzőek és egyben vigasztalóak is.
Rövid idő alatt is sikerült nagyon megkedvelnie Laurent, ha pedig létezik szerelem első látásra (ő pedig hisz benne, hogy igen) miért ne létezhetne barátság, az első beszélgetés után?
Persze ilyen rövid ismeretség után nem szokás hasonló felajánlásokat tenni, de az tény, hogy elég magányos volt egész életében. Még anyja és játéknyulai sem pótolhatták hús-vér barátait, akik nem voltak, így talán elég természetes, hogy belekapaszkodik minden hasonló alkalomba.*
- Különben pedig számíthatsz rám bármiben. *ígéri hát meg Launak, neki pedig talán még van is ideje válaszolni neki valamit, mielőtt Nai visszatérne.
Megörül neki annyira, hogy nem is bánja, hogy nem talált újabb könyveket, mert elbeszélgették az időt. Tervei szerint a kezében szorongatottat kiolvassa ma éjjel, néhány másikért pedig majd legfeljebb eljön valamikor holnap. Egyelőre mindenesetre ez is megteszi, ami már nála van.*
- Lenne, persze. Csak… olyan sietősen indultunk el ide, hogy nem volt időm felszaladni a köpenyemért. Félek, hogy kicsit már hűvösebb van kint. Csak kölcsön hagy kérjek egyet! Bármelyik szolgálóé megteszi, és vigyázni is fogok rá persze. Meg vigyünk egy-két testőrt is szerintem, aki tisztes távolságból követ. *mondja, remélve, hogy Nairada nem fogja ezek után túl problémásnak tartani. Nagyon szívesen menne vele és a másik lánnyal bárhová, hiszen jól is érzi magát a társaságukban, ráadásul még mindig nem akarna kettesben maradni saját gondolataival, továbbá továbbra is inkább húzná a hazatérésig hátralévő időt, de azért még sem mindenáron.
Reméli, hogy Nairada a tegnapi nap után megérti, hogy nem szívesen indulna sétálni sehová, csak úgy. Végtére is az egész, életüket felforgató rémálom is csak egy ártatlan kis sétának indult eredetileg, talán egészen pontosan egy nappal ezelőtt.*



11996. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2018-02-17 11:33:26
 ÚJ
>Nairada Cray'ra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

//Dren, Könyvtár//

- Igazán nincs mit!
*Mondja a férfira mosolyogva, és bár ez már sokkal kedvesebb, még mindig nem túl őszinte.
Nézi egy ideig, ahogy a férfi próbálja felvenni mindkét rekeszt egyszerre, és őszintén szólva elég siralmas látvány. Már csak azért is, mert nem tűnik túl biztosnak a dolgában, Nai pedig már látja lelki szemei előtt a finom italokat szétfolyva a gazdagnegyed macskaköves utcáin. Kár volna értük.*
- Kérem, segítene az Úrnak?
*Utasítja az egyik őrt, aki - ha Drennek nincs ellenvetése - elveszi tőle az egyik rekeszt, és segít neki hazacipelni.*
- A viszont látásra!
*Amint ügyfele mögött becsukódik az ajtó, nagyot sóhajtva fújja ki magát. Egy cseppet sem volt türelme ehhez az egészhez, így örül, hogy sikerült gyorsan lebonyolítania.
Elindul vissza az ebédlőbe, ahol két vendégét hagyta, de azok már feltalálták magukat valahol máshol, ha jól látja.*
- Nolania, nem tudod, hová ment a két lány?
*A fiatal szolgáló a könyvtár felé bök, majd már siet is tovább kezében egy kosárral, melyben rengeteg ruha tornyosul.
Így hát Nai arrafelé veszi az irányt. Óvatosan benyit, majd az ott lévő lányok felé egy kedves mosolyt intéz üdvözlésképp.*
- Nos, itt is vagyok! Bocsánat mindkettőtöktől, muszáj volt elintéznem. ÉS remélem nem zavartam meg semmit épp.
*Belegondolva jó is, hogy van egy kis társasága most, nem örülne neki, ha egyedül kéne lennie. Ezért is hívta magával Lunit is.*
- Mondjátok csak, nem volna kedvetek sétálni egyet? Nekem mindenképp kéne egy kis friss levegő. Nos?


11995. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2018-02-17 01:01:55
 ÚJ
>Laurentitia Sminderhen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Luni//

- Tudod, mit? Örülök, hogy eddig mindketten úgy döntöttünk, ahogy, mert ez vezetett el ahhoz, hogy végül találkozzunk! -*mondja Lunira nevetve, miközben szavai őszinte érzelmeit tükrözik. Úgy érzi, Lunival egyre jobban kezdenek kijönni, és ezt nem is akarja elrontani szkepticizmusával, ezért inkább ráhagyja Luni a jóslatokat illető dolgot:*
- Talán igazad van. Lehet, hogy csak nekem nem volt eddig még szerencsém igaziakhoz. -*mondja békéltető szándékkal, és nem hangoztatja azon véleményét, miszerint az összes jövendőmondó csaló, aki az emberek hiszékenységét akarja kihasználni. Inkább érdeklődve hallgatja tovább Luni élettörténetét, hogy miért látott eddig kevés kőházat.*
- Fából épült házak? -*ismétli kétkedve*- És az kényelmes? Nem túl hideg? -*kérdezi, mert bár közel sem ilyen fényűzőben, de azért ő is kőházban nőtt fel, és el sem tudja képzelni, milyen lehet egy fából épített ház, és még Luni lelkes magyarázata sem tudja meghozni hozzá igazán a kedvét. Ő a maga részéről továbbra is a kőből épült házakat preferálja.*
- Biztos szép lehetett! -*feleli Luni történetére az esküvőről, ám a szó kellemetlen emlékeket ébreszt benne és kissé alábbhagy a jókedve, de nem akarja ezt Luni tudtára adni, így inkább gyorsan folytatja.*- Igazad van, az itteni házak tényleg sokkal szebbek, mint a város másik részén lévők... elvégre nem hiába hívják gazdagnegyednek! -*mondja nevetve. Mikor először jött a városba, nagyjából igyekezett az egészet bejárni, hogy hova is érkezett, és már akkor lenyűgözték a negyed ingatlanai. Mindig is remélte, hogy egyszer egy ilyenben fog élni. ~Ez talán most meg is valósul, de nem egészen úgy, mint szerettem volna!~ gondolja kissé keserűen. Mindig is egy szép nagy házról álmodott, ahogy úgy élhet, ahogy akar, azzal, akivel ő szeretne. ~Vajon megvalósul valaha mindez?~ tévednek gondolatai újra a kétségek mezejére, ám igyekszik visszatérni a jelenbe és tovább figyelni Luni szavaira.*
- Igazán titokzatos dolog a hold. -*ért egyet vele, bár számára inkább csak szimbolikus jelentősége van, közel sem annyira kézzel fogható, mint Luni számára.*- Anyukádnak igaza volt, tényleg hasonlítasz a teliholdas éjszakára. Ugyanolyan gyönyörű és elgondolkodtató vagy, mint az éjjel. -*mondja őszintén. Reméli, Luni nem érti félre a szavait, ugyanis bóknak szánta, amit mondott. Azt nem teszi hozzá, hogy abban is hasonlít a holdra, hogy kissé magányosnak tűnik, még ha számtalan csillaggal van is körbevéve. De úgy érzi, ez inkább csak eddigi nehéz sorsából adódik, és nem a természetéből. Később talán még vidámabb lesz Luni, ha itt marad a városban. Mikor azonban a saját életére terelődik a sor, először viccel próbálja elütni a dolgot:*
- Megsúgjak valamit? -*hajol közelebb Lunihoz*- Igazából nem is voltam társalkodónő! -*mondja Lunira kacsintva*- Csak nemrég ismerkedtem meg Ethiriellel, és segíteni akartam neki eljutni a családja házába, de aztán más dolga akadt. -*fejezi be kissé félszegen, hiszen maga se tudja igazán, mi dolga is volt Ethirielnek. ~Remélem, minden rendben van vele!~ aggódik magában, majd komolyabb hangnemre váltva meséli tovább a történetét Luninak, hogyan is került ide.*
- Tulajdonképpen nem is annyira messze éltem tőled egy kis falucskában a szüleimmel és a kishúgommal. -*meséli őszintén*- Sajnos a húgom betegen született, és a szüleim mindent megtettek, hogy gyógymódot találjanak a számára és erre majdnem az összes vagyonunk ráment, így rá akartak venni arra, hogy hozzámenjek a falu legvagyonosabb emberéhez. Nem mondom, hogy rossz ember lett volna, de nem szerettem, és nem tudtam elképzelni, hogy vele éljem le az életem... Így inkább eljöttem otthonról az esküvő előtt. -*mondja, és kicsit elfordítja a fejét Lunitól. Fél, hogy az igazság kiderülte után rossz véleménnyel lesz róla a lány ~Elvégre milyen ember az, aki nem hajlandó segíteni a beteg kishúgán?~ teszi fel magának újra a kérdést, ami azóta folyamatosan foglalkoztatja. Ugyanakkor a fejében visszhangoznak húga szavai is, amint arra biztatja, hogy menjen, és tegye azt, amit szeretne. ~Vajon tényleg azt teszem?~ bizonytalanodik el újra. Már egyáltalán nem biztos benne, hogy jó döntést hozott, de már nincs visszaút. Mint korábban Luninak is mondta, a döntéseiknek következményeik vannak, és neki együtt kell élnie az övéivel.*


11994. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2018-02-16 20:27:38
 ÚJ
>Drencian Dertosenval Drirnorozir avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Nai//

*Ha Dren híres lenne, akkor biztos, hogy az nem a logikus gondolkodása miatt lenne, de ugye nem az.*
- Hát, köszönöm.
*Erőltet bágyadt képére egy mosolyt, majd felkapja az italokat, nem túl előkelé mozdulattal.*
- Akkor minden jót!
*Ha a nő nem tartja fel, akkor felballag az italokkal. Nos, ha haza akar menni velük, kénytelen a kettőt egyszerre elvinni. Egy sor hosszú bénázás után már nagy nehezen, de sikerül felpakolnia saját magára, így hát megint köszön, és ha nem tartják vissza, el is hagyja szépen a birtokot.*

A hozzászólás írója (Drencian Dertosenval Drirnorozir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.02.16 20:30:24


11993. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2018-02-16 19:27:21
 ÚJ
>Nairada Cray'ra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

//Dren//

*A hátsókertből nyílik egy kisebb, egyszintes épület, mintha csak egy nyári lak volna a birtok közepén. Oda mennek be, pontosabban csak az előtérig, mert onnan egy lépcsősor vezet lefelé.*
- Értem.
~Bár ebben az esetben egyszerűbb lett volna felkeresnie egy piaci árust, aki szintén a mieinket árulja... Na mindegy.~
*Mindenkit nem fogadhatnak, úgy egy perc nyugtuk sem volna. Így nagyrészt csak a nagyobb felvásárlókkal tárgyalnak ők, aki csak pár üveggel vásárolna, azokat nem. A közemberek vegyék csak meg az boltokból. Igaz, az már másodkézből valószínűleg drágább, de máshogy nem lehetne megoldani.*
- Nos, itt vannak!
*Mutat a sarokban lévő két rekeszre, ahogy leérnek a pincébe. Az összes birtokon lévő italt itt tárolják, így nem csoda, hogy szinte megfelel egy nagyobb polgári háznak.
Egy szolgáló, aki velük tartott megfogja az egyiket, és elindul vele felfelé. A másik a férfira vár, hogy hozza.*
- Javaslom a szántóföldek mellett lévő nagyobb falukat. Ott biztosan van kereslet rá, szokott.
*Javasolja Dren panaszkodására.*


11992. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2018-02-16 18:26:11
 ÚJ
>Nyamieria Dwirinthalen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

- Nos, azt hiszem az rövid túra lenne! Nagyjából a következő három sarkon túlig jutnánk a családom otthonáig!
*Neveti el magát könnyeden és leengedi kezét, hogy ne szorongassa tovább magához olyan görcsösen a könyvét.*
- Dwirinthalen!
*Válaszol határozottan, hisz a legutóbb mikor álnéven mutatkozott be annak nem lett jó vége. Így talán a név némi védelmet nyújthat neki.*
- A keresztnevem pedig Nyamieria!
*Teszi hozzá kedvesen és közelebb is lép, hogy miután könyvét átvette baljába, jobb kezét üdvözlésre nyújthassa.*
- Nagyon örvendek!


11991. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2018-02-16 15:38:02
 ÚJ
>Luninari Heiphine avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Szelíd

//Lauren//

*Lauren akár tudatosan csinálja, akár nem, az biztos, hogy valóban sikerül figyelmét elterelnie a hibákon való rágódásról.
Jól esik neki a másik lány érdeklődése, főleg, hogy érzése szerint az egész kedvességgel és őszinte kíváncsisággal társul, amit ő egyáltalán nem érez tolakodásnak.
A kezében szorongatott egyetlen példányon kívül még a könyvekről is sikerül megfeledkeznie, miközben igyekszik felidézni ezúttal pár tényleg kellemes emléket, és próbál elmondani csupa olyan dolgot valaki másnak, ami minden bizonnyal csak számára és édesanyja számára egyértelmű és természetes.*
- Talán tényleg igazad van. Elég vigasztaló gondolat, az biztos, hogy minden csak rajtunk múlik, és hogy egyetlen isten, vagy szellem sem szórakozik csak úgy a mi életünkkel. És, ahogy így elmondtad teljesen ésszerűnek is tűnik. Bár nem ismerem a múltadat, de az biztos, hogy talán valóban egyikünk sem állna most itt, ha máshogy döntünk korábban akár csak egyszer. Viszont ettől még szerintem vannak igazi jóslatok is, vagy valamiféle iránya a sorsnak. Elég sok jövendőmondó nézhetne más munka után, ha mindenben igazad lenne. *igyekszik apró mosollyal elütni a közöttük lévő talán csak pár árnyalatnyi nézetkülönbséget, remélve, hogy a másik lány érzi, tiszteletben tartja a véleményét, és nem is akarja meggyőzni semmiről. Ami őt illeti, éppen azért nem képes sem a mellett állást foglalni, hogy minden előre meg van írva, sem pedig abban teljes szívvel hinni, hogy ezzel teljes ellentétben minden tényleg csak rajtuk múlik, mert első esetben szinte majdnem minden értelmét vesztené számára, másodikban pedig sok mindent meg kellene tagadnia mindazokból a dolgokból, amiket édesanyjától tanult.
Mivel pedig reggelig, vagy akár életük végéig is vitatkozhatnának erről, és akkor sem derülni ki, hogy végső soron kinek is van igaza, nem is erőlteti ezt a témát tovább. Válaszol inkább arra ehelyett, ami érzése szerint a másik lányt a legjobban érdekli, hogy hogyan lehetséges, hogy alig látott még kőházat belülről.*
- Egy elég apró kis faluban éltem amúgy, az erdő mélyén, csak elfek között. Mi tisztásokra és ösvények szélére építkeztünk, szigorúan csak fából. *meséli készségesen.*
- Ne egy olyan falut képzelj el, ahol utcák vannak, mint itt! Olyan össze-vissza volt minden, de szerintem pont ettől volt a maga módján szép. És hát körülbelül csak a tűzrakóink voltak kőből odakint a kertben. Meg persze az oltárok. *beszél tovább, és mintha mindezt nem kis honvággyal tenné, holott otthonról igazából csak édesanyja hiányzik.*
- Anyával el-eljárogattunk néha közelebbi ember falvakba, vásárokra, vagy csak úgy, hogy vegyünk vagy eladjunk néhány apróságot. Ilyenkor elbeszélgettünk az emberekkel, de persze sose hívtak be a házaikba, miért tették volna? Aztán egyszer eladtunk füstölőket Sziritánban egy ottani esküvőre. Nagyon finom illatuk volt, jó nagyok is voltak, és nem is kértünk értük sokat, ezért vagy hálából, vagy udvariasságból, vagy talán mindkettő miatt, a férfi, aki megvette őket, meghívott bennünket is a lagzira. Ott véletlenül összeismerkedtem egy Zara nevű lánnyal, aki ott zenélt *mosolyog ezúttal olyan mosollyal, hogy le sem tagadhatná, hogy éppen számára nagyon kedves és kellemes emléket idéz fel* ő pedig bevitt magával egy ottani házba, a konyhába, ahol a táskáját tartotta addig, amíg zenélt. Beszélgettünk kicsit, és nekem ajándékozta a kedvenc gyerekkori babáját is, szóval igazán nagyon kedves volt velem. Akkor láttam kőházat először belülről, valamivel talán több, mint három évvel ezelőtt. Idegen volt, de lenyűgöző, persze nem fogható az itten házakhoz. Ezek, amik itt vannak ebben a kerületben, még sokkal hatalmasabbak, meg díszesebbek kívülről is, belülről is, mint a városban a többi, ezt még annak ellenére is látom, hogy korábban talán csak abban az egy kőházban jártam, ahová Zara vitt be magával, meg a Pegazusban, ahol megszálltam, amikor megérkeztem. Meg Aleimord családjának előző házában. *jártatja végig tekintetét ismét az előtte lévő könyveken, de igazság szerint ennyi minden között most nem igazán tud arra koncentrálni, hogy díszes betűkkel mi van azok gerincére írva.*
- Amúgy több oka is van igazából, hogy miért pont a holdmágia érdekel. Az egyik, hogy nem tudom miért, de valamiért mindig is vonzott a hold, mintha hívott volna magához. Ha a tűz hónapjai közben kint töltöttük az éjszakát anyával, a csillagokról szinte megfeledkezve képes voltam órákig, akár elalvásig is bámulni. Persze rengeteg mesét és történetet is hallottam róla otthon, meg az istennőjéről, akinek anya a papnője, illetve, hát az övé is. Kicsi falu voltunk, ezért nem juthatott minden istenségnek és szellemnek saját papnő *mesél tovább.*
- Persze ezeknek többsége biztosan tényleg csak mese volt, de nagyon megragadták a fantáziámat gyerekkoromban. Meg aztán, anya is mindig mondogatta, hogy nagyon erős holdfénynél születtem, meg teliholdas éjszakán, és szerinte persze ez is azt jelenti, hogy nekem nagyon különleges és erős a kapcsolatom a holddal. Meg azt is mindig mondta, hogy amúgy is olyan fehér az arcom, hogy a fekete hajam előtt olyan akár a legsötétebb éjjelen a hold, én pedig mindig nagyon örültem, amikor ilyeneket mondott, mert ha már rá nem hasonlíthattam, aki magas és szőke, legalább a holdra szerettem volna. Szóval, valahogy természetes volt, hogyha már mágiát kezdek tanulni, szóba sem jöhet semmi más elsőre, csak a hold. És hát, amúgy is erős védőmágia. Semmi értelme nincs hasznos varázslatokat, meg erőseket ismerni, ha egyszerűen nem tudod megvédeni magadat. *teszi hozzá a sok babona és mese után talán az egyetlen ésszerű indokát is végül, bár ettől gondolatai megint csak visszatérnek a tisztásra. Ha képes lett volna megidézni csak egyetlen védő varázslatot, gyáva támadóik minden bizonnyal háromfelé szaladnak ijedtükben. Csak hát, ez megint olyan dolog, amin már nem lehet változtatni, ráadásul eddig esélye sem volt arra, hogy mágiát tanuljon, szóval, ha valamiért, hát ezért tényleg nem hibáztathatja magát. Ettől még persze ugyanúgy fáj, ami ott történt, nem csoda, hogy igyekszik is minden erejével nem gondolni rá.*
- Na és te? *kérdez inkább vissza ezért is, még is sokkal inkább azért, hogy önző módon ne csak ő beszéljen magáról. Bár reméli nem fog túl tolakodó kérdéseket feltenni, a lány válaszára legalább annyira kíváncsi, mint amennyire azt reméli, hogy nem kérdez elsőre rögtön olyat, amire ő nem válaszolna szívesen.*
- Azt mondtad társalkodónő voltál Nai féltestvére mellett. Hogyan lesz az valakiből, és egyáltalán mit csinál egy társalkodónő? Gondolom nem csak annyi volt a dolgod, hogy beszélgetned kellett azzal a lánnyal. *állapítja meg, legalább is első szándéka szerint, de amikor rájön, hogy ez a megállapítás bizony inkább csak tipp, kicsit elbizonytalanodva azért visszakérdez a biztonság kedvéért.*
- Vagy igen?



11990. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2018-02-16 08:54:34
 ÚJ
>Alludrin Svideran avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//

*Az, hogy ki ütközött kinek vagy hova és minek, az tulajdonképpen nem is számít sokat. A lényeg a találkozás és hogy a mélységi vajon tud e neki segíteni. Ami azt illeti az már egy jó jel, hogy a családja itt él, még ha ő maga csak pár napja is van itt a városban.*
- Ami azt illeti én a gazdagok negyedében még annyira sem vagyok otthon mint az ön két napja. Esetleg lenne kedve megmutatni nekem azt, amit ismer. *Mondja kedvesen és már azon gondolkodik, melyik mélységi család élhet itt a negyedben.*
- Hogy hívják a családját kisasszony? Vagyis a család neve érdekelne. *Igazából a doktor eddig még csak a Dwirinthalenekről hallott és ott is csak azért, mert Nestarhoz volt szerencséje két alkalommal is. Egyszer a nagytanácsosi választáson, máskor pedig a könyvtárban vitázott vele.
Ha a lány nem is tud neki segíteni, talán jó ismeretség lesz a számára. Nem igazán ismer tehetősöket és gazdagokat a városból, így ha megnyitja valaha is a patikáját, már lesz olyan aki tudja, hogy hova kell fordulnia, ha valami ragály esetleg betegség gyötri a testét és lelkét.*


11989. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2018-02-16 00:24:26
 ÚJ
>Laurentitia Sminderhen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Luni//

- Ugyan! Biztos nem te tehetsz róla! -*mondja bátorítónak szánt mosollyal*- Bár igazad van, utólag gyakran máshogy cselekednénk. De már nem tudunk, úgyhogy szerintem ne is aggódj ezen! -*próbálja elterelni Luni figyelmét*- Ami történt, megtörtént. Csak annyit tudunk tenni, hogy tanulunk belőle! -*fejti ki a nagy életbölcsességet, amit maga is csak mostanában kezd megtanulni. Ezután azonban érdeklődve hallgatja Luni álmokról való eszmefuttatását:*
- Nekem még sosem volt olyan álmom, ami bármit is jelentett volna a sorsomra nézve, de most már egészen meghoztad hozzá a kedvem! -*mondja lelkesen, ugyanakkor Luni egyik szavára különösen felfigyel:*
- Üzenetek a holdról? -*ismétli az iménti szavakat*- Ennek van valami köze ahhoz, hogy holdmágiát akarsz tanulni? Vagy miért épp ezt választottad? -*kérdezi tűnődve, miközben Lunit figyeli. Mikor új emberekkel találkozik, szereti minél jobban megismerni őket, ezért elég sok kérdést intéz hozzájuk. Reméli, Luninak még nincs elege a kérdéseiből, hiszen még biztos akad pár.*
- Szerintem ha hiszel benne, hogy az álmok jelentenek valamit, akkor előbb-utóbb el is jutsz oda, hogy megvalósítsd őket! -*próbálja lelkesíteni Lunit, aki időközben elég filozofikus hangulatba került.*
- Én személy szerint úgy vélem, semmi nincs előre elrendelve. A döntéseinken múlik minden. Hát nem elképesztő belegondolni, hogy minden döntés, amit eddig hoztunk az életünkben, oda vezetett, hogy mi ketten most itt állunk és beszélgetünk? Talán teljesen máshogy alakul minden, ha kiskorodban tartasz valamilyen háziállatot, vagy másik ruhát veszel fel ma reggel... A döntéseink és azok következményei behálózzák az egész világot, és csak rajtad múlik, hogyan választod meg az utad, és végül hol kötsz ki. -*sikerül hasonlóan elvont választ adni Luni kérdéseire, és csak remélni tudja, hogy a lány megérti, mit is akart mondani. A lényeg, hogy az álmok is csak akkor jelentenek valamit, ha hisz benne, hogy jelentenek valamit, mert így ezzel a tudattal fogja meghozni az ez utáni döntéseit. Mivel ő, Lunival ellentétben, nem igazán vallásos családból származik, könnyebben veti el az ötletet, hogy bármi is el lenne rendelve, és inkább arra a meggyőződésre támaszkodik, hogy mindenki maga alakítja a sorsát. Ugyanakkor úgy érzi, felfogása alapjaiban véve nem különbözik annyira Luniétól, és ez csak még jobban erősíti a szemében a kialakuló barátságukat. ~Vajon ha más döntést hoztam volna bármikor az életem során, akkor is itt állnánk ketten a könyvtárban?~ vetődik fel benne a gondolat, de inkább bele se kezd, hiszen végeláthatatlan messzeségbe vezetne a dolog.*
- Köszönöm szépen! -*mondja Luni bátorító szavaira*- Én is úgy érzem, hogy jó helyen vagyok! -*néz körbe csillogó szemmel, így nem egészen egyértelmű, hogy a családra, a házra vagy a könyvtárra érti előbbi mondatát. Bár a legvalószínűbb az, hogy mindháromra.*
- Hogy érted, hogy nem sok kőházat láttál még? -*akad meg boldog révedezésében Luni szavain*- Akkor hol laktál ezelőtt? -*folytatja tovább a kérdésáradatot, hogy minél jobban megismerje Lunit.*


11988. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2018-02-15 22:32:17
 ÚJ
>Drencian Dertosenval Drirnorozir avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Nai//

*Csendben követi a nőt hátra még mindig ugyan azzal a kifejezéstelen arccal, mint eddig. Nem szereti az ilyesmi, sosem szerette, de vagy ez, vagy elmehetek valamelyik nemesnek dolgozni. Végül is... Lakáj, vagy ilyesmi még lehet belőle. Harcolni nem tud, mondjuk ha kell megtanul.*
- Még nem igazán tudom.
*Vallja be.*
- De inkább magán célokra.
*Harapható a levegőben a bizonytalansága.*
- Talán visszajön belőle egy-két arany... nem igazán tudom.
*Alig hallhatóan sóhajt.*
- Ha nem sikerül talpra állnom, majd megiszom mindet egyszerre. Kellemes halál.

A hozzászólás írója (Drencian Dertosenval Drirnorozir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.02.15 22:33:24


11987. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2018-02-15 22:00:03
 ÚJ
>Nyamieria Dwirinthalen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

- Ó ugyan ne szabadkozzon kérem! Hiszen én voltam figyelmetlen!
*Ezt teljesen őszintén ki is jelenti, hiszen így történt. Érdeklődve vonja fel szemöldökét és tovább ölelgeti könyvét, mintha az valami védelmet tudna nyújtani.*
- A családom itt él, de én magam csak néhány napja érkeztem!
*Válaszol még mindig készségesen, s félelme is egyre inkább oldódik a folyamatos mantrának hála.*
~ Fényes nappal van. A gazdagnegyedben vagyunk. Fényes nappal van. A ga... Orvos? ~
- Nahát micsoda meglepetés! Bizonyára nagy hasznára lesz a helyi közösségnek!
*Nem tudja mi mást mondhatna, ezért inkább kérdez.*
- És ezzel kapcsolatban milyen segítséget vár tőlem?


11986. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2018-02-15 17:26:34
 ÚJ
>Nairada Cray'ra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

//Dren//

- Tökéletesen!
*Míg a férfi olvasgatta, ő addig írt még egy, ugyanolyan szerződést. Azt aztán odaadja Drennek, míg az aláírtat elteszi magának, hogy mindkét félnek legyen hivatalos bizonyítási alapja, ha esetleg valami nem úgy alakulna, ahogy azt tervezték.
Elrakja a 120 aranyat, ami gyakorlatilag semmit nem számít. Mégsem szívesen hagyna veszni egy ügyfelet, hisz ez így ingyen reklám gyakorlatilag. A kis címke ezeken is rajta van a Cray'ra család címerével és nevével, így akárhova is kerüljenek ezek a borok, ott látni fogják, honnan van. Már pedig tapasztalat, hogy ebből a nagyobb felvásárlók is felfigyelnek és érdeklődni kezdenek.*
- Jöjjön utánam, a pincében vannak!
*Ha követi a férfi, elindul vele a hátsó kert felé, át a nappalin, hogy ott egy nagy üvegajtón lépjenek ki.*
- Ön valamiféle kiskereskedő? Esetleg csak magáncélokra lesz?
*Érdeklődik, hogy mégse néma csendben vonuljanak egymás mellett.*


11985. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2018-02-15 15:15:04
 ÚJ
>Alludrin Svideran avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//

*Ha már ilyen szerencsétlen szerencse érte, akkor nem hagyja elkallódni a lehetőséget és inkább kihasználja a dolgot, hogy a maga ügyében előre haladhasson. Ennek értelmében amikor a másik megfordul és bedobja a bájvigyort, akkor viszonozza azt a maga szolid módján és udvariasan bele is vág hűvös mondandójába.*
- Még egyszer elnézést a kellemetlenségért. *Teszi hozzá ismételten, habár már megtette egyszer emlékei szerint, de ki tudja mennyire sértődékenyek itt a gazdagok negyedében.*
- Ön esetleg idevalósi? Kellene nekem egy kis segítség. *Reméli, hogy itt él a kis mélységi és tud is és akar is segíteni, hiszen igencsak elkeveredne ezek közt a díszes paloták között.*
- Orvos vagyok és azon gondolkozom, hogy szeretnék nyitni itt egy kis rendelőt, vagy patikát, esetleg mindkettőt. *Mondja máris el a dolgait, végül is mit szépítse vagy köntörfalazzon az egészben.*


11984. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2018-02-15 12:33:37
 ÚJ
>Luninari Heiphine avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Szelíd

//Lauren//

- Köszönöm, tényleg. *bólint mosolyogva, miközben őszinte örömöt és megkönnyebbülést érez. Végül is, ki nem szereti azt, hogyha nem csak megértik, hanem még együtt is éreznek vele?
Alig néhány perce ismeri a másik lányt, és már is egyre jobban kedveli, annyira, amennyire azt csak ilyen rövid ismeretség után lehetséges.
Ha nem számítja azt a három férfit, akik leütötték őt a tisztáson, Aleniát pedig elrabolták, igazából be kell látnia, hogy amióta elhagyta a falut, ahol felnőtt, eddig még csak olyasvalakikkel találkozott, legyenek azok elfek, emberek, vagy akár félvérek, akikből egy csepp rosszindulatot, vagy rossz szándékot sem érzett. Ha édesanyja nem hiányozna neki még mindig nagyon, és senki sem vágja le Alenia ujját, tulajdonképpen még őszintén és nagyon boldog is lenne attól, hogy itt lehet, távol egykori otthonától.*
- De az igazság az, hogy én is hibás vagyok egy kicsit. *ismeri el.*
- Persze, utólag mindig könnyű okosnak lenni. Akkor és ott azt tettem, ami szerintem muszáj volt, szóval már nem haragszom magamra ezért. *mondja, és talán látszik rajta, hogy valóban hiába érzi hibásnak magát, valahogy még is sikerült már megbékélnie ezzel az egésszel.
Koncentrál inkább megint csak a jelenre, és gondosan át is olvassa néhány elé kerülő könyvnek a címét, miközben Lauren anyjának álmairól kérdezi.
Erről érezhetően sokkal szívesebben beszél, mint arról, hogy miért is száműzték.*
- Anya papnő. Mindig is komolyan vette az álmokat, illetve azok jelentését, már amennyiben tényleg jelentenek valamit. Szerinte üzenetek a szellemvilágból, meg az istenektől, vagy egyenesen a holdról. Mondott erről már mindenfélét az évek során. A lényeg, hogy vannak álmok, amik csak úgy vannak, még is bizonyos álmoknak elvileg meghatározott jelentése van. Például, ha olyasmit álmodsz, hogy eltévedsz az erdőben, és nem találsz rá egyetlen ösvényre sem a fák között, az valójában azt jelenti, hogy nehéz életed lesz, meg hasonlók. *meséli a lánynak.*
- Nem tudom, hogy itt a városban, vagy ott, ahonnan te jöttél hányan hisznek ilyesmiben, vagy mennyien ismerik az álmok jelentését. Az igazat megvallva, mivel engem mindig érdekelt a mágia, készségesen hittem is benne, hogy azok az álmai, meg az én hasonló álmaim, amelyek szerinte arra utalnak, hogy mágus lesz belőlem, igazak.
- Ettől még meg is ijeszt az egész. *vallja be.* Szeretném azt hinni, hogy senki sem írta meg a sorsunkat előre, hanem leginkább a mi döntéseink befolyásolják az életünket. Nem szeretnék tehetetlen báb lenni a sorsnak, a szellemeknek, a csillagoknak, vagy az isteneknek a kezében, bárki is irányítsa az életünket bármiért. Ha tényleg minden előre meg lenne írva, talán élni sem lenne érdemes, nem? Ha semmi sem múlik rajtunk... akkor végül is mi értelme ennek az egésznek? *kérdi egy szomorkás mosollyal, és olyan elgondolkodó arccal, ami fiatal és lágy vonásait nagyon koravénné teszi. Persze az utóbbi két kérdés természetesen inkább költői, hiszen tudja róluk, hogy erre nyilván nem csak a másik lány, hanem minden bizonnyal senki sem tudja a választ ezen a világon.*
- Szóval inkább valahogy úgy vagyok vele, hogy a kettő között lehet az igazság valahol. Biztos van azért valami, ami előre el van döntve, vagy amit valami különös módon megjósolnak az álmok, ugyanakkor még is, sok múlik azon, hogy mi mikor és hogyan döntünk. Például dacára minden álmomnak, teljesen simán megfoghatnám ezt a könyvet és elégethetném, ahelyett, hogy elolvasom. Más kérdés, hogy el akarom olvasni, de ettől még el is dobhatnám. *mondja, és a lány korábbi szavai alapján úgy gondolja nem téved nagyot, hogyha arra gondol, hogy jelenleg őt is hasonló gondolatok foglalkoztatják, vagy inkább gyötrik. Legalábbis, pont ugyanannyira aggódik a jövőjéért, mint ő az első napon, amikor a városba érkezett.*
- Amúgy csak ne aggódj szerintem, és nyugodj meg! *mondja éppen ezért neki egy biztatónak szánt mosollyal.* A nehezén már túl vagy. Nainak tetszettél, és akár tud Aleimord munkát adni neked, akár itt találnak számodra valami elfoglaltságot, munkád már lesz, és ez a lényeg. Ráadásul a lehető legjobb helyen. Elég gazdag mind a két család, még itteni mérce szerint is, ezt még én is látom, aki kőházat is alig látott még azelőtt belülről, hogy Artheniorba jött volna. Szóval nem nagyon kell aggódni olyasmi miatt, hogy mit és mikor eszel, és közben teljesen nyugodtan kitalálhatod, hogy mit szeretnél végül kezdeni az életeddel. Gondolom még segíteni is fognak. Én éppen csak megemlítettem Nainak, hogy mágus szeretnék lenni, és máris lehozott ide a könyvtárba, ami igazi kincsesbánya nekem. Még könyvet is talált nekem, ami segít.
*Pillant le a még mindig kezei között szorongatott könyvre, amit alig vár már, hogy elolvasson és közben még mosolyog is, bár kicsit szégyenkezve. Ugyan csak a példa kedvéért mondta, de még belegondolni is kellemetlen érzés számára, hogy mi lenne, ha a benne leírtak megtanulása helyett, egyszerűen csak a lángok közé vetné?*


11983. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2018-02-15 10:00:18
 ÚJ
>Nyamieria Dwirinthalen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*Indulna tovább, de az oszlopnak vélt - valószínűleg szintén mélyen elgondolkodott - úr most leszólítja. Már háttal áll neki, így aztán nem láthatja, ahogy fájdalmasan vicsorgó grimaszt vág, mielőtt még megfordulna. Nyamieria nem volt soha az a félős fajta, de az elmúlt napok eseményei óvatosságra intik. Talán némi paranoia is kialakulóban van nála, így aztán óvakodik az idegenektől. Főleg a hímneműektől. Lassan fordul meg, s mire Alludrinnal szembe találja magát már bájos mosoly virít hamuszín arcán.*
- Parancsoljon!
*Ez itt a Gazdagnegyed. Fényes nappal. Nem kell félnie. Legalábbis ilyen gondolatokat ismételget magában, ezért tudja visszafogni térde remegését és kedves mosollyal várni arra, hogy vajon mit akar tőle ez a kedves úr. Talán csak útbaigazítást. Vagy tüzet kérni. Mondjuk tüzet azt nem fog tudni adni, de attól még megpróbálhatnak kérni tőle. A lényeg, hogy nem rohan el ijedtében, de azért örül ennek a három lépés távolságnak, ami kettejük közt van.*


11982. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2018-02-15 00:14:56
 ÚJ
>Laurentitia Sminderhen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Luni//

*Szemmel látható, hogy Luninak nehezére esik arról beszélnie, ami vele történt, így ő is igyekszik visszafogni magát, hogy a részletek iránt érdeklődjön, ám hirtelen a tehetetlen dühből fakadó harag kezd éledezni a lelkében. Sose szerette, ha valaki vaskalapos, szemellenzős módon ragaszkodott a hagyományokhoz, és azokkal akart magyarázni mindent, és irányítani az életét. Szükség van változásra és megújulásra. Mindig is korlátolt, szűk látókörű embereknek gondolta azokat, akik nem képesek elviselni azokat, akik tőlük eltérően élnek. Élni és élni hagyni, ez az ő mottója. Bár ezen gondolataiból nem mond ki semmit, hisz nem akar további keserű emlékeket kelteni Luniban. Inkább csak ennyit válaszol:*
- Igazán sajnálom, ami veled történt. -*mondja őszintén*- De örülök, hogy itt sikerült új családot találnod magadnak! -*mosolyog Lunira*- És ne félj, nem gondoltam semmi olyasmire, amit az elején mondtál! -*folytatja még szélesebben mosolyogva. Bár csak most ismerte meg, kizártnak tartja, hogy Luni képes legyen megölni valakit, mind jelleméből, mind fizikai tulajdonságaiból adódóan. Miközben tovább keresgélnek, egyszer csak rá terelődik a szó, és igen jól esnek neki Luni mondatai.*
- Köszönöm szépen. -*válaszol a biztató szavakra*- Igazad van, a két dolog rokon egymással, és tényleg érdekel az alkímia. De még nem igazán tudtam eldönteni, mihez is szeretnék kezdeni az életemmel... régen szinte biztosnak tűnt a jövőm, annyira átlagosnak és hétköznapinak, de most nem tudom, mi vár rám holnap, vagy holnapután, vagy azután. -*nem akart ilyen szomorú végkifejlethez jutni, de valakinek végre el kellett mondania, milyen gondolatok kergetik egymást a fejében. Úgy érzi, Luni meg fogja érteni őt, hiszen valamennyire hasonló a helyzetük, bár Lunié már egyenesbe jönni látszik. ~De jó is lenne egy-két családtag, aki hajlandó lenne befogadni, és megértené, amit tettem!~ gondolja kissé elkeseredetten, de igyekszik fejében visszasöpörni ezeket a gondolatokat a szőnyeg alá, és könnyedebb témára váltani:*
- Anyukád tényleg megálmodta, hogy mágus leszel? -*kérdezi érdeklődve*- Mit látott pontosan? Neked is volt már ilyen jövőlátó álmod? -*bár ő maga nem nagyon hisz az álmokban, talán azért, mert a sajátjait mindig elfelejti reggelre, de kíváncsi, mások miket látnak álmukban, és abból bekövetkezik-e valaha valami?*


11981. hozzászólás ezen a helyszínen: Gazdagnegyed
Üzenet elküldve: 2018-02-14 23:12:58
 ÚJ
>Luninari Heiphine avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Szelíd

//Lauren//

- Hát... *akad meg két mozdulat között, bár a kérdést nem veszi tolakodásnak. Korábbi szavaiból valóban le lehetett szűrni azt, amit ő maga is majdnem kimondott, hogy alig néhány napja van még csak a városban, és kissé idegen is még számára ez az egész.
Aleniának és Nairadának persze elmesélte, hogy pontosan hogyan és minek köszönhetően került ide, Laurent azonban, - hiába rokonszenves számára első benyomásai alapján, - még nem ismeri eléggé ehhez. Mivel azonban eddig sem érezte belőle a legkevesebb előítéletet, vagy rossz szándékot sem, amihez odahaza bőven volt alkalma hozzászoknia, nem szeretne titokzatoskodni, vagy látványosan távolságot tartani sem. Úgy dönt hát, hogy elmondja az igazságot, éppen csak nem részletezi. Talán majd, ha jobban megismerik egymást, és erre minden esély meg is van, a lány akár Nairada, akár Aleimord szolgálatába áll is végül.*
- Még egy hat sem telt el azóta, hogy idejöttem. Kicsit hosszú történet, az az igazság. A lényeg, hogy, ne gondolj rosszra, nem loptam, nem öltem meg senkit, vagy ilyenek, csak valahogy úgy alakult, hogy sikerült megsértenem egy odahaza elég szigorú tabut. Tudod, kicsi, de nagyon összetartó, és nagyon hagyománytisztelő elf közösségből jövök. Az erdő mélyéről. Nem nagyon szeretik arrafelé azokat, akik hasonlókat tesznek. *mereng el ezen kicsit, nem szándékosan tartva hatásszünetet mondatai között.*
- Szóval száműztek. Nairada... szerelme *mondja ki végül, gondosan kerülve a "vőlegénye" szót, ami sajnos éppen már nem is állja meg a helyét, ráadásul túl hosszú magyarázkodásra is késztetné* és az ő húga, a távoli rokonaim. Befogadtak, mert édesanyám megkérte őket egy levélben. Így kerültem ide. Otthon nem tanulhattam mágiát, mert ellenkezett volna a hagyományokkal ez is, pedig én mindig nagyon szerettem volna. De, ha már így alakult, nem sok vesztenivalóm, nem igaz? *enged meg magának egy kicsit gúnyos mosolyt, miközben a másik lány a keze ügyébe kerülő könyvek címét motyogja, bár kinéz annyi értelmet és belátást Laurenből, hogy tudja, ez a gúny nem neki szól.
Arra persze csak bólint, hogy kezdjék a legelején, hiszen egy számukra teljesen ismeretlen könyvtárban tényleg ennek lenne és van a legtöbb értelme.*
- Köszönöm amúgy, kedves tőled. *jegyzi meg kicsit talán későn reagálva korábbi szavakra* de igazság szerint, valamiért egész kislány koromtól fogva úgy érzem, hogy nekem ez a sorsom. Anya is azt mondta, hogy szerinte érzékem lenne hozzá. És hát meg is álmodta, hogy egy napon majd tényleg mágus leszek.
- Viszont... *hallgat el megint kicsit* bármiért és bárhonnan is jöttél ide, neked sem kell aggódnod semmiért szerintem. Mágia és alkímia tulajdonképpen édestestvérek, és, ha jól értettem téged inkább az utóbbi érdekelne. Akár Nai szolgálatába fogsz állni végül, akár Aleimord házába kerülsz, ahol én is élek, biztos, hogy szükség lesz olyasvalakire, aki legalább kicsit ért az utóbbihoz. Szóval ne félj! *mondja végül, bár a legutolsó mondatot maga sem tudja igazából, hogy miért mondja ki, hiszen a lány egyáltalán nem tűnik elvesztettnek. Talán csak annak köszönhető, hogy túl friss még számára az emlék, amikor ő maga volt teljesen új ebben a városban, nem tudta, hogy élnek itt rokonai, és azt hitte, hogy a legtöbb, amire számíthat az a puszta túlélés az ismeretlenben.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000