Külső területek - Füves puszta
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 99 (1961. - 1980. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2917-2936
1980. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-05-13 17:18:17
Üzenet elküldve: 2018-05-13 17:18:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Hazafelé//
*Elhagyva a gondosan rendben tartott szántóföldeket új, a természetnek kedvesebb területre érkezik. Csak érintőlegesen találkozik a hatalmas kiterjedésű füves pusztával, de szinte beleszédül a láthatárig húzódóméreteibe. De nekik éppen erre a vidékre kell elindulniuk, mert feladatuk oda szólítja őket. A pusztán kicsit lelassít, hogy végigfürkészhesse a területet, már azt a szegletét, amely tekintete elé kerül.
Ijesztőnek és egyben hívogatónak találja, be kell vallania magának, hogy várja a feladatot, hogy elinduljanak és talán még a nehézségeket is, amelyek majd az útjukba kerülnek. Szeretne mindenre felkészülni, szeretne sikerrel járni, de tudja, hogy sorsuk és a küldetés sorsa az Erdő Szívének kezében van, s bár hatalma nem terjed ki a füves puszták végtelen területeire, magukban elviszik őt küldetésükre.
A távolban, Éjvihar előtt felsejlik a lápvidék pereme, még nem is érezheti, de már mintha érezné a bűzös miazmákat, melyeket a terület ereget magából. Lefordul a karavánútra, mert bár a várost ezzel a kitérővel elkerülte, mégis jobb a járt utat választani.
Eszébe ötlik Lyzendra és csapata, akiket felderíteni küldött, reméli, hogy minden rendben zajlott és nem ütköztek ellenállásba vagy nem kockáztattak a baljós vidék megközelítésével. Ha hazaért, minden kérdésére választ kap.*
*Elhagyva a gondosan rendben tartott szántóföldeket új, a természetnek kedvesebb területre érkezik. Csak érintőlegesen találkozik a hatalmas kiterjedésű füves pusztával, de szinte beleszédül a láthatárig húzódóméreteibe. De nekik éppen erre a vidékre kell elindulniuk, mert feladatuk oda szólítja őket. A pusztán kicsit lelassít, hogy végigfürkészhesse a területet, már azt a szegletét, amely tekintete elé kerül.
Ijesztőnek és egyben hívogatónak találja, be kell vallania magának, hogy várja a feladatot, hogy elinduljanak és talán még a nehézségeket is, amelyek majd az útjukba kerülnek. Szeretne mindenre felkészülni, szeretne sikerrel járni, de tudja, hogy sorsuk és a küldetés sorsa az Erdő Szívének kezében van, s bár hatalma nem terjed ki a füves puszták végtelen területeire, magukban elviszik őt küldetésükre.
A távolban, Éjvihar előtt felsejlik a lápvidék pereme, még nem is érezheti, de már mintha érezné a bűzös miazmákat, melyeket a terület ereget magából. Lefordul a karavánútra, mert bár a várost ezzel a kitérővel elkerülte, mégis jobb a járt utat választani.
Eszébe ötlik Lyzendra és csapata, akiket felderíteni küldött, reméli, hogy minden rendben zajlott és nem ütköztek ellenállásba vagy nem kockáztattak a baljós vidék megközelítésével. Ha hazaért, minden kérdésére választ kap.*
1979. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-05-12 12:14:17
Üzenet elküldve: 2018-05-12 12:14:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Füst a város felett//
*Igyekszik le dél felé a puszta szélén haladva a déli szántók és tanyák felé. Máskor itt órákon át sem találkozik senki szembejövővel, nincs semmi és senki, csak az egyre magasabbra törő fűtenger, vagy néhány erre szekerező paraszt.
De most, ahogy egyre délebbre ér, itt is hol egy lovas száguld el mellette és a lovát ösztökéli, hangosan és rémülten, egyre gyorsabb és gyorsabb vágtára, hol egy egész szekérkaraván. Az meg épp ellenkezőleg, feltűnő csendben, de annál gyorsabban halad.
Hát ő is szaporázza a lépteit. Közben azon tűnődik, hogy ez a nagy felfordulás, amekkorát Grimor nem látott már időtlen idők óta, mindez vajon összefüggésben lehet-e valamilyen módon esetleg mégis a két ork küldetésével, amit a vén zsoldos szerint abban a fehér ködben kaptak.
A két pirtianesiből Grimor nem nézett ki sokat. ~Az öreg megszokta, hogy parancsol, és ugranak. A másik megszokta, hogy parancs jön, és ugrik. Ostobán azt hiszik, a világ is így működik.
De a Sötét Úr... hatalom érkezett vele, úgy kell legyen. A hatalom pedig hasznos tud lenni!~ Legalábbis Grimor szerint. Orkunk nem hataloméhes, sokakkal ellentétben a hatalom nem önmagában mámorítja, és zárja saját csapdájába az ösztöneivel, az indulataival és a hiúságával, hogy azután tudtán kívül egy nála jóval erősebb erő elvakított szolgája legyen. Nem, ő jobb szereti, ha hasznos tagja a társadalomnak. Számára hasznos. Természetesen.*
*Igyekszik le dél felé a puszta szélén haladva a déli szántók és tanyák felé. Máskor itt órákon át sem találkozik senki szembejövővel, nincs semmi és senki, csak az egyre magasabbra törő fűtenger, vagy néhány erre szekerező paraszt.
De most, ahogy egyre délebbre ér, itt is hol egy lovas száguld el mellette és a lovát ösztökéli, hangosan és rémülten, egyre gyorsabb és gyorsabb vágtára, hol egy egész szekérkaraván. Az meg épp ellenkezőleg, feltűnő csendben, de annál gyorsabban halad.
Hát ő is szaporázza a lépteit. Közben azon tűnődik, hogy ez a nagy felfordulás, amekkorát Grimor nem látott már időtlen idők óta, mindez vajon összefüggésben lehet-e valamilyen módon esetleg mégis a két ork küldetésével, amit a vén zsoldos szerint abban a fehér ködben kaptak.
A két pirtianesiből Grimor nem nézett ki sokat. ~Az öreg megszokta, hogy parancsol, és ugranak. A másik megszokta, hogy parancs jön, és ugrik. Ostobán azt hiszik, a világ is így működik.
De a Sötét Úr... hatalom érkezett vele, úgy kell legyen. A hatalom pedig hasznos tud lenni!~ Legalábbis Grimor szerint. Orkunk nem hataloméhes, sokakkal ellentétben a hatalom nem önmagában mámorítja, és zárja saját csapdájába az ösztöneivel, az indulataival és a hiúságával, hogy azután tudtán kívül egy nála jóval erősebb erő elvakított szolgája legyen. Nem, ő jobb szereti, ha hasznos tagja a társadalomnak. Számára hasznos. Természetesen.*
1978. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-05-11 10:48:55
Üzenet elküldve: 2018-05-11 10:48:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Éné és a buzgó vére//
*Mire átvergődnek az ingoványon addigra tényleg meglehetősen elfárad, azonban csak annyira áll meg, hogy igyon pár kortyot és kicsit megmasszírozza a sajgó hátsóját. Amióta Pycta kitette a lábát, azóta elmaradtak a lovaglóórák is, meg ugye a sebének gyógyulása miatt sem pattoghatott, az eredmény pedig az, hogy annyira elszokott a dologtól, mintha sosem csinálta volna azelőtt.
Járt már máskor is ebben a fűtengerben és csak azt tudja, hogy milyen irányba kell haladnia. Fülében zúgó vére súgja neki, ő pedig valami megmagyarázhatatlan okból elhiszi ezt és valami csodával határos módon képes tartani a helyes irányt.*
*Mire átvergődnek az ingoványon addigra tényleg meglehetősen elfárad, azonban csak annyira áll meg, hogy igyon pár kortyot és kicsit megmasszírozza a sajgó hátsóját. Amióta Pycta kitette a lábát, azóta elmaradtak a lovaglóórák is, meg ugye a sebének gyógyulása miatt sem pattoghatott, az eredmény pedig az, hogy annyira elszokott a dologtól, mintha sosem csinálta volna azelőtt.
Járt már máskor is ebben a fűtengerben és csak azt tudja, hogy milyen irányba kell haladnia. Fülében zúgó vére súgja neki, ő pedig valami megmagyarázhatatlan okból elhiszi ezt és valami csodával határos módon képes tartani a helyes irányt.*
1977. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-05-11 01:25:57
Üzenet elküldve: 2018-05-11 01:25:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
- Észben tartom majd a következő alkalomra. Egyelőre ennyi elég volt.
*Valamit nagyon elronthatott, mert míg látszólag Kriyonnak meg se kottyan a slukk, neki marta a torkát, csípte a szemét a füst. Azt azért érzi, mintha kicsit megváltozott volna a közérzete, de kifejezetten a hatását még nem.
Végül beleun az álldogálásba, meg elég kényelmetlen is magassarkúban, főleg hogy a folyó mellett kicsit lazább a talaj. Kelletlenül ugyan, de leteríti a földre a pokrócot, és arra heveredik le a férfi mellé.*
- Dehogy veszem sértésnek!
~A mai nap után egyáltalán nem jönne rosszul.~
*Meglepően bátran - talán a slukk hatása miatt is - veszi el a férfitől a kulacsot az előbbi tétovázása után. Beleszagol, kicsit meglötyögteti, aztán végül bele is kortyol. Éppen csak egy kicsikét, hogy oldja a feszültséget, amire most nagy szüksége van. Az utóbbi idő történései eléggé megviselték idegileg és lelkileg egyaránt, és ez most kezdett az út alatt kijönni rajta, ahogy kicsit távolabb került a gondoktól. Illetve azt hitte. Leinni viszont nem szeretné magát, nem mintha egyébként annyira gyakori szokása volna.*
~Nem olyan előkelő, mint a mieink, de elmegy.~
- Egész finom. *A flaskát is visszaadja, többet nem kér.* Tudja, értek az italokhoz. Apám azokkal kereskedik, meg már egy ideje én is besegítek neki. Vannak szőlőültetvényeink, gyümölcsöseink, meg importálunk egzotikusabb árut is a különlegességeknek, így aztán van rá kereslet. Szerencsére a legtöbb italt nem Artheniorban tároljuk, talán ezért akkora kárt nem fogunk szenvedni.
*A nyelve is megered kicsit jobban ahhoz képest, mint amennyit eddig mondott el a férfinak.*
A hozzászólás írója (Nairada Cray'ra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.05.11 01:28:10
- Észben tartom majd a következő alkalomra. Egyelőre ennyi elég volt.
*Valamit nagyon elronthatott, mert míg látszólag Kriyonnak meg se kottyan a slukk, neki marta a torkát, csípte a szemét a füst. Azt azért érzi, mintha kicsit megváltozott volna a közérzete, de kifejezetten a hatását még nem.
Végül beleun az álldogálásba, meg elég kényelmetlen is magassarkúban, főleg hogy a folyó mellett kicsit lazább a talaj. Kelletlenül ugyan, de leteríti a földre a pokrócot, és arra heveredik le a férfi mellé.*
- Dehogy veszem sértésnek!
~A mai nap után egyáltalán nem jönne rosszul.~
*Meglepően bátran - talán a slukk hatása miatt is - veszi el a férfitől a kulacsot az előbbi tétovázása után. Beleszagol, kicsit meglötyögteti, aztán végül bele is kortyol. Éppen csak egy kicsikét, hogy oldja a feszültséget, amire most nagy szüksége van. Az utóbbi idő történései eléggé megviselték idegileg és lelkileg egyaránt, és ez most kezdett az út alatt kijönni rajta, ahogy kicsit távolabb került a gondoktól. Illetve azt hitte. Leinni viszont nem szeretné magát, nem mintha egyébként annyira gyakori szokása volna.*
~Nem olyan előkelő, mint a mieink, de elmegy.~
- Egész finom. *A flaskát is visszaadja, többet nem kér.* Tudja, értek az italokhoz. Apám azokkal kereskedik, meg már egy ideje én is besegítek neki. Vannak szőlőültetvényeink, gyümölcsöseink, meg importálunk egzotikusabb árut is a különlegességeknek, így aztán van rá kereslet. Szerencsére a legtöbb italt nem Artheniorban tároljuk, talán ezért akkora kárt nem fogunk szenvedni.
*A nyelve is megered kicsit jobban ahhoz képest, mint amennyit eddig mondott el a férfinak.*
A hozzászólás írója (Nairada Cray'ra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.05.11 01:28:10
1976. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-05-10 22:30:56
Üzenet elküldve: 2018-05-10 22:30:56
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Vet egy rövid pillantást Nairadára, majd egy sokkal hosszabbat, gyönyörködőset. Ahogy ugyanis a félvér lány összevonja maga előtt a karját, alaposan alátol azoknak a bizonyos ikreknek, és így alsónézetből ez rendkívül látványos kompozíciót kínál. Meg persze kezd beütni a téma is.*
- Óvatosan... és tartsa bent! Hosszan. *kacsint, mert igen erősre sikerült sodornia a rudat, de Nairada - még ha látszik is rajta, hogy amatőr - nem egy félős lányka.*
~ Ő lehet az acél abban a nemesi pudingban, höh. ~ *persze nem lenne Kriyon, ha meg bírná állni, hogy lecsapjon a lehetőségre.*
- Nincs azzal semmi gond, ha merev. *közli ábrándos képpel, a csillagokat bámulva. Visszaveszi a kissé rövidebb füstrudat és átkínálja a kulacsot.*
- Ha meg nem sértem. Egy kis hazai... nem vagyunk azért annyira mucsaiak ott lenn.
*Vet egy rövid pillantást Nairadára, majd egy sokkal hosszabbat, gyönyörködőset. Ahogy ugyanis a félvér lány összevonja maga előtt a karját, alaposan alátol azoknak a bizonyos ikreknek, és így alsónézetből ez rendkívül látványos kompozíciót kínál. Meg persze kezd beütni a téma is.*
- Óvatosan... és tartsa bent! Hosszan. *kacsint, mert igen erősre sikerült sodornia a rudat, de Nairada - még ha látszik is rajta, hogy amatőr - nem egy félős lányka.*
~ Ő lehet az acél abban a nemesi pudingban, höh. ~ *persze nem lenne Kriyon, ha meg bírná állni, hogy lecsapjon a lehetőségre.*
- Nincs azzal semmi gond, ha merev. *közli ábrándos képpel, a csillagokat bámulva. Visszaveszi a kissé rövidebb füstrudat és átkínálja a kulacsot.*
- Ha meg nem sértem. Egy kis hazai... nem vagyunk azért annyira mucsaiak ott lenn.
1975. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-05-10 20:55:15
Üzenet elküldve: 2018-05-10 20:55:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
- Ettől tartottam én is... *motyogja, majd kelletlenül húzza el a száját, karjait pedig összefonja maga előtt.*
~Persze, gyönyörű... Koszos és büdös. Pff, poshadt szaga van a nádasnak. Aztán reggel majd nem a szolgálók kopogtatására ébredek, hanem a bogarakra ciripelésére, amik a hajamban mászkálnak majd. Sose szebbet...~
*De azt meg kell hagyni, ezektől eltekintve tényleg nagyon szép idekinn az égbolt. A városban az utcai lámpások miatt nem látszódnak ilyen szépen a csillagok. Ha azt mondaná neki valaki, hogy egy óra múlva megy haza a birtokra, hol majd szobalányok szaladgálnak utána, biztosan még ámuldozna is, hogy milyen helyre hozták, de így azért valamicskét elveszti a varázsát az ő szemében a folyópart.*
- Micsodát? *Persze ahogy odanéz a felé nyújtott füstrúdra, már érti, mire gondolt. Nyitná is a száját, hogy szabadkozzon, ő ilyet nem szokott, meg nem is való egy úri hölgy kezébe ilyen, de úgy tűnik Kriyon is tisztában van ezzel, és gyorsan közbe is vág még mielőtt megszólalna a lány.*
- Nem veszem komolyan. Nekem ez így természetes, de meg tudom érteni, ha ez egy kívülállónak nagyon merevnek tűnik. *Körbepillant. Rajtuk kívül csak az őrei vannak ott, azok is kicsit távolabb ülnek a tűznél.* De végül is... Egyszer élünk.
*Bizonytalanul veszi el a rudat, valójában abban sem biztos, hogy jól fogta meg. Kicsit még nézi, forgatja, aztán tétovázva szív bele. Nem nagyon, éppen csak hogy kicsit parázslani kezd a vége, de még ettől is köhécselni kezd, szemei könnybe lábadnak.*
- Oh, hát... *szólal meg fojtott hangon, közben visszanyújtja a rudat Kriyonnak.* Egyébként nem is olyan rossz, mint vártam.
- Ettől tartottam én is... *motyogja, majd kelletlenül húzza el a száját, karjait pedig összefonja maga előtt.*
~Persze, gyönyörű... Koszos és büdös. Pff, poshadt szaga van a nádasnak. Aztán reggel majd nem a szolgálók kopogtatására ébredek, hanem a bogarakra ciripelésére, amik a hajamban mászkálnak majd. Sose szebbet...~
*De azt meg kell hagyni, ezektől eltekintve tényleg nagyon szép idekinn az égbolt. A városban az utcai lámpások miatt nem látszódnak ilyen szépen a csillagok. Ha azt mondaná neki valaki, hogy egy óra múlva megy haza a birtokra, hol majd szobalányok szaladgálnak utána, biztosan még ámuldozna is, hogy milyen helyre hozták, de így azért valamicskét elveszti a varázsát az ő szemében a folyópart.*
- Micsodát? *Persze ahogy odanéz a felé nyújtott füstrúdra, már érti, mire gondolt. Nyitná is a száját, hogy szabadkozzon, ő ilyet nem szokott, meg nem is való egy úri hölgy kezébe ilyen, de úgy tűnik Kriyon is tisztában van ezzel, és gyorsan közbe is vág még mielőtt megszólalna a lány.*
- Nem veszem komolyan. Nekem ez így természetes, de meg tudom érteni, ha ez egy kívülállónak nagyon merevnek tűnik. *Körbepillant. Rajtuk kívül csak az őrei vannak ott, azok is kicsit távolabb ülnek a tűznél.* De végül is... Egyszer élünk.
*Bizonytalanul veszi el a rudat, valójában abban sem biztos, hogy jól fogta meg. Kicsit még nézi, forgatja, aztán tétovázva szív bele. Nem nagyon, éppen csak hogy kicsit parázslani kezd a vége, de még ettől is köhécselni kezd, szemei könnybe lábadnak.*
- Oh, hát... *szólal meg fojtott hangon, közben visszanyújtja a rudat Kriyonnak.* Egyébként nem is olyan rossz, mint vártam.
1974. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-05-10 18:12:36
Üzenet elküldve: 2018-05-10 18:12:36
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Szépen békésen tépegetne befelé, amikor is megzavarják. Nairada teljesen meglepi, így az utolsó slukkot nem hogy bent tartja, de még gyomorra is rántja, amitől alapból is fura békaképe közepesen felfújódik, enyhén lilásba fordul és könny önti el a szemét. Még szerencse, hogy este van, így ez nem igazán látható - érzésnek is éppen elegendő.*
- Ja. *nyögi ki, majd hosszú, felszabadult sóhajjal engedi ki a felesleget.*
- Nos... *a füstrúd jóféle gyógyfüvekkel volt tele, hamar el is éri a kívánt hatást.*
- A Pegazus nem valami nagy szó. A Pinty meg pláne. A Vaskorsó egészen vállalható, csak néha tele van barbárral. *egyre jobban mosolyog és lassan hátradől a fűbe. Nairada ilyen alsóprofilból nézve is igen szemrevaló.*
- Hogy mit javasolok? Itt a patak. Az idő gyönyörű, rég nem volt ilyen laza éjszakánk. És ilyen is marad. Csillagos, de nem teliholdas, látni, de nem láttatni... csak sejtetni. *újra felparázslik a füstrúd.*
- Egy kis bátorságot? *kínálja oda Nairadának rém barátságosan, miközben csak röviden sandít a nőre, amúgy a csillagokat bámulja.*
- Szerintem nem kell túl komolyan venni az életet, meg az ilyen dolgokat, hogy szabad-nem szabad, megszólnak-nemszólnak. Engem mindig megszólnak. *vallja be töredelmesen.*
- Aztán mégis én leszek az egyik legkirályabb tűzmágus a világnak ezen a felén. Szóval akár be is... *pislog kettőt, majd röviden, elvágólag int.*
- Fejezhetik.
*Szépen békésen tépegetne befelé, amikor is megzavarják. Nairada teljesen meglepi, így az utolsó slukkot nem hogy bent tartja, de még gyomorra is rántja, amitől alapból is fura békaképe közepesen felfújódik, enyhén lilásba fordul és könny önti el a szemét. Még szerencse, hogy este van, így ez nem igazán látható - érzésnek is éppen elegendő.*
- Ja. *nyögi ki, majd hosszú, felszabadult sóhajjal engedi ki a felesleget.*
- Nos... *a füstrúd jóféle gyógyfüvekkel volt tele, hamar el is éri a kívánt hatást.*
- A Pegazus nem valami nagy szó. A Pinty meg pláne. A Vaskorsó egészen vállalható, csak néha tele van barbárral. *egyre jobban mosolyog és lassan hátradől a fűbe. Nairada ilyen alsóprofilból nézve is igen szemrevaló.*
- Hogy mit javasolok? Itt a patak. Az idő gyönyörű, rég nem volt ilyen laza éjszakánk. És ilyen is marad. Csillagos, de nem teliholdas, látni, de nem láttatni... csak sejtetni. *újra felparázslik a füstrúd.*
- Egy kis bátorságot? *kínálja oda Nairadának rém barátságosan, miközben csak röviden sandít a nőre, amúgy a csillagokat bámulja.*
- Szerintem nem kell túl komolyan venni az életet, meg az ilyen dolgokat, hogy szabad-nem szabad, megszólnak-nemszólnak. Engem mindig megszólnak. *vallja be töredelmesen.*
- Aztán mégis én leszek az egyik legkirályabb tűzmágus a világnak ezen a felén. Szóval akár be is... *pislog kettőt, majd röviden, elvágólag int.*
- Fejezhetik.
1973. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-05-10 07:24:12
Üzenet elküldve: 2018-05-10 07:24:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Irány Erdőmélye//
//Umon, Kalynma, Sheldat, Lesha//
*Lesha a társaságba toppanásakor meghall pár részletet Umon és Kalynma beszélgetéséből, amitől egész meghatódik és izgatott lesz, és a rájellemző közvetlenséggel kotyog bele a beszélgetésbe. Úgy kezd csacsogni Kalynak, mintha ezer éves nagy barátnők lennének.*
- De cuki együtt nőttetek fel? Jaj, ne is mondd! Az apák borzalmasak tudnak lenni. A víz városában? Júj, arról olvastam egy tekercsben. Lihanech. A nagy tavon túl. Szép hely igaz? Mesélj róla!
*Csillogó szemekkel elhallgatva néz Kalyra. Fel sem fogja, hogy kis barátnője és Kutyafiú nem érkeztek meg a többiekkel, egészen addig, míg Umon rá nem kérdez.*
- Myu? Nincs itt? Én azt hittem, hogy veletek jött…
*Tekinget körbe zavartan, és a kék hajú lányt és a fekete négylábút keresve.*
- Barlangok Asszonyára! Neee már?! Visszamegyek, megkeresem!
*Jelenti ki gondolkodás nélkül az óriás lány, hiszen nem tudja mi történhetett kis barátnőjével és a farkaskutyájával. Abba sem gondol bele, hogy sötétedésig nem is érne már vissza a városba.*
- Biztos, csak eltévedt az úton. Nem figyeltem rá. Tudjátok, Myu egy kicsit magának való, de nem hiszem, hogy baja esett volna. Kemény lány, tud magára vigyázni, de visszamegyek érte!
~ Elég, hogy Kalisát magára hagytam… kicsi húgom… Myut nem hagyhatom. Már hallom is, ahogy Zaxdor göcögve leteremtene, hogy csak most hagyott egyedül és máris elhagytam Myut. ~
*Umon felvetésén, hogy valahogy hagyjanak itt üzenetet a félvér lánynak, meglepődik.*
- Valami jelre gondolsz? Fúh, de izgi.
*Lelkesül fel az óriás lány, és elgondolkozik, de galambpostán kívül semmi más nem jut az eszébe. A keményfejű Lesha nem tök hülye, de nem is vág úgy az esze, mint a beretva és eddigi élete során nem is igazán kellett ilyesmiken gondolkoznia, de van egy órája, hogy kitaláljon valamit, az idő pedig nagy kincs.*
~ Gondolkozz! Törd a fejed! ~
*Lesha lehuppan törökülésbe és lándzsájával maga előtt piszkálva a földet, gondolkozik.*
~ Itt hagyni valamit… egy jelet, egy nyomot… olyat, amit csak ő találhatna és értene meg… hmm… Myu nem hiszem, hogy nyomolvasó lenne… lehet tényleg egyszerűbb lenne visszamennem megkeresni és aztán én visszatalálnék a csapathoz, de csak ki kéne valamit találni… meg van! A kutyája! ~
*Lesha, mint akit megcsíptek, felpattan, és lelkesen odacsörtet Umonhoz.*
- Kitaláltam! Kell egy pergamen darab, arra ráírhatod hova megyünk, és most jön a csel. Myu kutyája az én szagomat biztos felismerné.
*Magyarázza lelkesen, de még be sem fejezi, amikor felkapja prémpalástja egyik sarkát, és a lándzsája hegyével lehasít egy darabot belőle.*
- Ebbe belecsavarjuk az üzenetet és elássuk itt, ha Myu erre jön, akkor a farkaskutyája biztos megtalálja.
*Ecseteli nagy büszkén, hogy milyen okosat talált már ki, persze abba megint nem gondol bele, hogy vajon van e náluk egyáltalán pergamen, tinta és toll. Ha pedig nincs, akkor ezeket mivel lehetne helyettesíteni.*
- Na, mit szóltok?
*Kérdi Kalynt és Sheldatot is, hátha ők okosabbak, és van valami jobb ötletük.*
- Vagy hülyeség, mi? Még azt lehetne, hogy tényleg megkeresem én, aztán majd együtt felkeressük a Vadvédet.
//Umon, Kalynma, Sheldat, Lesha//
*Lesha a társaságba toppanásakor meghall pár részletet Umon és Kalynma beszélgetéséből, amitől egész meghatódik és izgatott lesz, és a rájellemző közvetlenséggel kotyog bele a beszélgetésbe. Úgy kezd csacsogni Kalynak, mintha ezer éves nagy barátnők lennének.*
- De cuki együtt nőttetek fel? Jaj, ne is mondd! Az apák borzalmasak tudnak lenni. A víz városában? Júj, arról olvastam egy tekercsben. Lihanech. A nagy tavon túl. Szép hely igaz? Mesélj róla!
*Csillogó szemekkel elhallgatva néz Kalyra. Fel sem fogja, hogy kis barátnője és Kutyafiú nem érkeztek meg a többiekkel, egészen addig, míg Umon rá nem kérdez.*
- Myu? Nincs itt? Én azt hittem, hogy veletek jött…
*Tekinget körbe zavartan, és a kék hajú lányt és a fekete négylábút keresve.*
- Barlangok Asszonyára! Neee már?! Visszamegyek, megkeresem!
*Jelenti ki gondolkodás nélkül az óriás lány, hiszen nem tudja mi történhetett kis barátnőjével és a farkaskutyájával. Abba sem gondol bele, hogy sötétedésig nem is érne már vissza a városba.*
- Biztos, csak eltévedt az úton. Nem figyeltem rá. Tudjátok, Myu egy kicsit magának való, de nem hiszem, hogy baja esett volna. Kemény lány, tud magára vigyázni, de visszamegyek érte!
~ Elég, hogy Kalisát magára hagytam… kicsi húgom… Myut nem hagyhatom. Már hallom is, ahogy Zaxdor göcögve leteremtene, hogy csak most hagyott egyedül és máris elhagytam Myut. ~
*Umon felvetésén, hogy valahogy hagyjanak itt üzenetet a félvér lánynak, meglepődik.*
- Valami jelre gondolsz? Fúh, de izgi.
*Lelkesül fel az óriás lány, és elgondolkozik, de galambpostán kívül semmi más nem jut az eszébe. A keményfejű Lesha nem tök hülye, de nem is vág úgy az esze, mint a beretva és eddigi élete során nem is igazán kellett ilyesmiken gondolkoznia, de van egy órája, hogy kitaláljon valamit, az idő pedig nagy kincs.*
~ Gondolkozz! Törd a fejed! ~
*Lesha lehuppan törökülésbe és lándzsájával maga előtt piszkálva a földet, gondolkozik.*
~ Itt hagyni valamit… egy jelet, egy nyomot… olyat, amit csak ő találhatna és értene meg… hmm… Myu nem hiszem, hogy nyomolvasó lenne… lehet tényleg egyszerűbb lenne visszamennem megkeresni és aztán én visszatalálnék a csapathoz, de csak ki kéne valamit találni… meg van! A kutyája! ~
*Lesha, mint akit megcsíptek, felpattan, és lelkesen odacsörtet Umonhoz.*
- Kitaláltam! Kell egy pergamen darab, arra ráírhatod hova megyünk, és most jön a csel. Myu kutyája az én szagomat biztos felismerné.
*Magyarázza lelkesen, de még be sem fejezi, amikor felkapja prémpalástja egyik sarkát, és a lándzsája hegyével lehasít egy darabot belőle.*
- Ebbe belecsavarjuk az üzenetet és elássuk itt, ha Myu erre jön, akkor a farkaskutyája biztos megtalálja.
*Ecseteli nagy büszkén, hogy milyen okosat talált már ki, persze abba megint nem gondol bele, hogy vajon van e náluk egyáltalán pergamen, tinta és toll. Ha pedig nincs, akkor ezeket mivel lehetne helyettesíteni.*
- Na, mit szóltok?
*Kérdi Kalynt és Sheldatot is, hátha ők okosabbak, és van valami jobb ötletük.*
- Vagy hülyeség, mi? Még azt lehetne, hogy tényleg megkeresem én, aztán majd együtt felkeressük a Vadvédet.
1972. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-05-09 18:07:58
Üzenet elküldve: 2018-05-09 18:07:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Miután közölte apjával a hallottakat, a férfi is jobbnak tartja, ha inkább félbehagyják utukat északra, és míg ő visszamegy a városba megnézni, mi folyik ott, Nairadát két testőrre bízza, hogy vigyázzanak rá, és maradjanak távol a várostól.
Kriyonékkal tart, úgy néz ki, ők amúgy is jobban ismerik az utat.
Reményeivel ellentétben sötétedés beállta előtt nem érik el a fogadót. Fanyar arckifejezéssel fogadja az elhatározást, hogy itt éjszakázzanak, de nem kötözködik. Talán ez az első alakalom, hogy nem puha párnák között kell álomra hajtania a fejét, így aztán nem is igazán tudná megmondani, mi a jó nekik. Fogalma sincs afelől, éjszaka milyen ragadozók mászkálnak kint, maximum csak sejtése, így aztán a döntés meghozatalát másra bízza kivételesen.
Egy ideig csendben ül mereven bámulva a tüzet. Vallaira egy jó meleg pokrócot terítettek a testőrei, a fatönköt pedig saját kabátjukkal terítették le a lánynak, hogy arra ülhessen. Hamar elunja magát, így aztán szó nélkül feláll sétálni egyet a közelben. Kriyon felé megy a vízpartra, hátha ő majd elszórakoztatja valamivel.*
- Találnom kéne valami fogadót. *Szorosabban maga köré fogja a pokrócot.* Eszem ágában sincs még egy éjszakát idekinn eltölteni, ha a lázadások nem érnek véget holnapig!
*A gondolatra undorodva elhúzza a száját. Abba bele sem mer gondolni, hogy fog majd reggel átöltözni vagy tisztálkodni, különben menten sírva rohanna el.*
- A Pegazusba gondolom most nem volna túl tanácsos mennem. A Pintybe akkor sem mennék, ha béke van... Még esetleg a Vaskorsó lehetne, de arról nem nagyon hallottam eddig semmit, meg messze van.
~Az a legkevesebb, hogy messze van...~
- Maga mit javasol? Bevallom, fogadók terén nem vagyok nagyon otthon, még nem igazán volt rájuk szükségem, értelemszerűen.
*Miután közölte apjával a hallottakat, a férfi is jobbnak tartja, ha inkább félbehagyják utukat északra, és míg ő visszamegy a városba megnézni, mi folyik ott, Nairadát két testőrre bízza, hogy vigyázzanak rá, és maradjanak távol a várostól.
Kriyonékkal tart, úgy néz ki, ők amúgy is jobban ismerik az utat.
Reményeivel ellentétben sötétedés beállta előtt nem érik el a fogadót. Fanyar arckifejezéssel fogadja az elhatározást, hogy itt éjszakázzanak, de nem kötözködik. Talán ez az első alakalom, hogy nem puha párnák között kell álomra hajtania a fejét, így aztán nem is igazán tudná megmondani, mi a jó nekik. Fogalma sincs afelől, éjszaka milyen ragadozók mászkálnak kint, maximum csak sejtése, így aztán a döntés meghozatalát másra bízza kivételesen.
Egy ideig csendben ül mereven bámulva a tüzet. Vallaira egy jó meleg pokrócot terítettek a testőrei, a fatönköt pedig saját kabátjukkal terítették le a lánynak, hogy arra ülhessen. Hamar elunja magát, így aztán szó nélkül feláll sétálni egyet a közelben. Kriyon felé megy a vízpartra, hátha ő majd elszórakoztatja valamivel.*
- Találnom kéne valami fogadót. *Szorosabban maga köré fogja a pokrócot.* Eszem ágában sincs még egy éjszakát idekinn eltölteni, ha a lázadások nem érnek véget holnapig!
*A gondolatra undorodva elhúzza a száját. Abba bele sem mer gondolni, hogy fog majd reggel átöltözni vagy tisztálkodni, különben menten sírva rohanna el.*
- A Pegazusba gondolom most nem volna túl tanácsos mennem. A Pintybe akkor sem mennék, ha béke van... Még esetleg a Vaskorsó lehetne, de arról nem nagyon hallottam eddig semmit, meg messze van.
~Az a legkevesebb, hogy messze van...~
- Maga mit javasol? Bevallom, fogadók terén nem vagyok nagyon otthon, még nem igazán volt rájuk szükségem, értelemszerűen.
1971. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-05-09 14:24:32
Üzenet elküldve: 2018-05-09 14:24:32
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Lassabban haladnak, mint idefelé jövet, de azért így is sikerül kikeveredniük az Ingoványból, mielőtt leszállt az alkony. Az éj azonban már táborverés után találja a kis csapatot, a nemes hölgy testőrei ügyesen megoldották azokat a kérdéseket is, amiben Kriyon nem túlzottan erő.*
*Maga az orrturkesz tűzmágus meglepő módon a tűztől kissé messzebb, az apró vízfolyás mellett ücsörög, mely vízfolyás a nála vándorabbak és kószábbak egyik fő indoka volt az itteni táborverésre.*
~ Mintha innék vizet, heh! ~ *természetesen pálinkát kortyolgat és mellé alaposan megcsavart gandzsarudat szívogat, suttyó módon magának tartva meg az egészet. És mereng, mint mostanában oly sokszor - ezúttal pont az orrturkeszságán és suttyóságán.*
*Lassabban haladnak, mint idefelé jövet, de azért így is sikerül kikeveredniük az Ingoványból, mielőtt leszállt az alkony. Az éj azonban már táborverés után találja a kis csapatot, a nemes hölgy testőrei ügyesen megoldották azokat a kérdéseket is, amiben Kriyon nem túlzottan erő.*
*Maga az orrturkesz tűzmágus meglepő módon a tűztől kissé messzebb, az apró vízfolyás mellett ücsörög, mely vízfolyás a nála vándorabbak és kószábbak egyik fő indoka volt az itteni táborverésre.*
~ Mintha innék vizet, heh! ~ *természetesen pálinkát kortyolgat és mellé alaposan megcsavart gandzsarudat szívogat, suttyó módon magának tartva meg az egészet. És mereng, mint mostanában oly sokszor - ezúttal pont az orrturkeszságán és suttyóságán.*
1970. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-05-09 08:06:45
Üzenet elküldve: 2018-05-09 08:06:45
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
//Irány Erdőmélye//
//Umon, Kalynma, Sheldat, Lesha//
*Umon mosolyogva hallgatja Kalynma válaszát, sejtése beigazolódott a két ember kapcsolata már mélyen gyökerezik.*
- Akkor ez egy szerencsés találkozás volt, mi a sorsnak köszönhető. *Bólint még mindig mosolyogva.*
- Érdekes. De fogsz találkozni jó néhány emberrel Vadvédben, akit valamire megpróbáltak rábírni, s a saját útját követve talált ide hozzánk. *Kicsit a távolba réved, majd dobogást hall, s egy megkönnyebbült sóhaj hagyja el száját. Aggodalma félig-meddig felesleges volt, mert az óriás lány épp ebben a pillanatban érkezik meg.*
- Semmi baj Lesha. Örülünk, hogy megérkeztél. Azonban... azonban egy valaki még hiányzik. *Lesha mögé tekintget, hátha a félelf is feltűnik valahol, de az óriást követően más, már nem érkezik.*
- A barátod merre van? Nem kíván velünk tartani? *Kérdezi Leshától, mert rá négy személyt bíztak, s ha elérik Erdőmélyét, onnan már nem talál rájuk senki. A rengeteg ösvényei cikornyásak és veszélyesek, bár az erdő néha kegyes és útbaigazítja az érkezőket, nem árt néha egy kis segítség ehhez. Lassan megrázza a fejét és felméri a lehetőségeket:*
- Figyeljetek. Még egy rövid ideig várakozunk, de nem tudunk sokáig maradni, tovább kell haladnunk, mert mindjárt itt az este. Arthenior közelében fogunk éjszakázni, s Vadvédbe korán reggel folytatjuk utunkat. Rövid ideig ismerkedjünk, beszélgessünk, s egy óra múlva indulunk tovább. *Egy pillanat múlva, így folytatja.*
- Lesha, kérlek gondolkodj, miképp tudunk úgy Myunak üzenetet hagyni, hogy azt más ne érthesse. Nem akarok minden szó nélkül tovább menni. *Umon arra gondol, hogyha valami jelet, vagy szótöredéket itt hagynának, melyet csak a félfelf ismer, amiből ki tudja követeztetni, hogy hol éjszakáznak, hátha beéri még őket. De azt sem szeretné, hogy idegenek fejtsék meg és rájuk törjenek éjszaka. Az óriás ismeri a legjobban a lányt, hátha eszébe jut valami.*
//Umon, Kalynma, Sheldat, Lesha//
*Umon mosolyogva hallgatja Kalynma válaszát, sejtése beigazolódott a két ember kapcsolata már mélyen gyökerezik.*
- Akkor ez egy szerencsés találkozás volt, mi a sorsnak köszönhető. *Bólint még mindig mosolyogva.*
- Érdekes. De fogsz találkozni jó néhány emberrel Vadvédben, akit valamire megpróbáltak rábírni, s a saját útját követve talált ide hozzánk. *Kicsit a távolba réved, majd dobogást hall, s egy megkönnyebbült sóhaj hagyja el száját. Aggodalma félig-meddig felesleges volt, mert az óriás lány épp ebben a pillanatban érkezik meg.*
- Semmi baj Lesha. Örülünk, hogy megérkeztél. Azonban... azonban egy valaki még hiányzik. *Lesha mögé tekintget, hátha a félelf is feltűnik valahol, de az óriást követően más, már nem érkezik.*
- A barátod merre van? Nem kíván velünk tartani? *Kérdezi Leshától, mert rá négy személyt bíztak, s ha elérik Erdőmélyét, onnan már nem talál rájuk senki. A rengeteg ösvényei cikornyásak és veszélyesek, bár az erdő néha kegyes és útbaigazítja az érkezőket, nem árt néha egy kis segítség ehhez. Lassan megrázza a fejét és felméri a lehetőségeket:*
- Figyeljetek. Még egy rövid ideig várakozunk, de nem tudunk sokáig maradni, tovább kell haladnunk, mert mindjárt itt az este. Arthenior közelében fogunk éjszakázni, s Vadvédbe korán reggel folytatjuk utunkat. Rövid ideig ismerkedjünk, beszélgessünk, s egy óra múlva indulunk tovább. *Egy pillanat múlva, így folytatja.*
- Lesha, kérlek gondolkodj, miképp tudunk úgy Myunak üzenetet hagyni, hogy azt más ne érthesse. Nem akarok minden szó nélkül tovább menni. *Umon arra gondol, hogyha valami jelet, vagy szótöredéket itt hagynának, melyet csak a félfelf ismer, amiből ki tudja követeztetni, hogy hol éjszakáznak, hátha beéri még őket. De azt sem szeretné, hogy idegenek fejtsék meg és rájuk törjenek éjszaka. Az óriás ismeri a legjobban a lányt, hátha eszébe jut valami.*
1969. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-05-07 19:53:13
Üzenet elküldve: 2018-05-07 19:53:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Irány Erdőmélye//
//Umon, Kalynma, Sheldat, Lesha//
- Nemsokára lesz alkalmunk kettesben beszélgetni, addig már csak kibírjuk.
* Felel mosolyogva és mikor megállnak, leszáll a lováról. Miként Umon is teszi, arcán némi elégedettséggel. Különös fickó, érdekes természetűnek tűnik, kíváncsi rá. Miként mindenre, ami érdekes, valamilyen módon. A tetovált arcú férfi kérdésére hátra tekint, de még nem lát senkit maguk mögött. *
- Lesha lépteit hallottam magam mögött jó ideig, de egy ideje semmi. Gondoltam félre vonult egy kicsit, úgy nőileg.
* Na hát na, biztos érti Umon, mire gondol. A férfi egy tervvel áll elő, hogy hol s meddig várjanak rájuk. Nem hagynak hátra senkit, ez már jó jel. *
- Rendben, várakozzunk még akkor.
* Felel meg rá, mikor Umon rákérdez arra, hogy honnan is ismerik egymást? *
- Együtt nőttünk fel, lényegében. Ebben a városban születtem, apám jómódú kereskedő volt. De még kamaszkoromban elküldött a víz városába, hogy olyasmiket tanuljak még, amit egy magam fajta ifjú hölgynek illik. Aggódott, mert Sheldat és én sokat játszottunk fakarddal, és inkább elküldött a városból. Nagyon röviden innen ismerjük egymást és ezért örültem annyira a viszontlátásnak.
//Umon, Kalynma, Sheldat, Lesha//
- Nemsokára lesz alkalmunk kettesben beszélgetni, addig már csak kibírjuk.
* Felel mosolyogva és mikor megállnak, leszáll a lováról. Miként Umon is teszi, arcán némi elégedettséggel. Különös fickó, érdekes természetűnek tűnik, kíváncsi rá. Miként mindenre, ami érdekes, valamilyen módon. A tetovált arcú férfi kérdésére hátra tekint, de még nem lát senkit maguk mögött. *
- Lesha lépteit hallottam magam mögött jó ideig, de egy ideje semmi. Gondoltam félre vonult egy kicsit, úgy nőileg.
* Na hát na, biztos érti Umon, mire gondol. A férfi egy tervvel áll elő, hogy hol s meddig várjanak rájuk. Nem hagynak hátra senkit, ez már jó jel. *
- Rendben, várakozzunk még akkor.
* Felel meg rá, mikor Umon rákérdez arra, hogy honnan is ismerik egymást? *
- Együtt nőttünk fel, lényegében. Ebben a városban születtem, apám jómódú kereskedő volt. De még kamaszkoromban elküldött a víz városába, hogy olyasmiket tanuljak még, amit egy magam fajta ifjú hölgynek illik. Aggódott, mert Sheldat és én sokat játszottunk fakarddal, és inkább elküldött a városból. Nagyon röviden innen ismerjük egymást és ezért örültem annyira a viszontlátásnak.
1968. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-05-04 11:25:52
Üzenet elküldve: 2018-05-04 11:25:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Az ingoványt hamar felváltja a pusztaság. Végeláthatatlan kopár fűtenger, amerre csak néz. Nyugodtnak tűnik a környék, mégis vészjósló. Kellemes szél kap a hajába, száraz fűszálak simogatják a lábait, amitől kirázza a hideg. Lehet vissza kéne fordulnia lassan. Látott már eleget, és Grael is lehet, aggódik érte, hiába írt üzenetet. Mondjuk akkor minek írta meg, ha úgysem bízik benne? Akkor még hitelesnek tűnt...
Egy jó darabig csak ácsorog maga elé bámulva azon gondolkodva, neki induljon-e, mikor hangok ütik meg a fülét. Kíváncsian körbepillant, és egy kisebb lovas-szekeres-gyalogos vegyes csapatot pillant meg a távolban, ami felé közeledik. Ugy tűnik, ismerik a járást. Ahogy mellé érnek, leszólítja a lovon ülő férfit, aki az élen halad, és beszélgetésbe elegyedik vele. Mint kiderül, a kikötőbe tartanak. Odáig nem menne el, de az erdőségig szívesen elmenne, szekéren gyorsabb is, társaságban biztonságosabb is. Felkéreckedik a zsákok közé, és hátul zötykölődve utazik tovább.*
Egy jó darabig csak ácsorog maga elé bámulva azon gondolkodva, neki induljon-e, mikor hangok ütik meg a fülét. Kíváncsian körbepillant, és egy kisebb lovas-szekeres-gyalogos vegyes csapatot pillant meg a távolban, ami felé közeledik. Ugy tűnik, ismerik a járást. Ahogy mellé érnek, leszólítja a lovon ülő férfit, aki az élen halad, és beszélgetésbe elegyedik vele. Mint kiderül, a kikötőbe tartanak. Odáig nem menne el, de az erdőségig szívesen elmenne, szekéren gyorsabb is, társaságban biztonságosabb is. Felkéreckedik a zsákok közé, és hátul zötykölődve utazik tovább.*
1967. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-05-04 08:07:22
Üzenet elküldve: 2018-05-04 08:07:22
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Irány Erdőmélye//
//Umon, Kalymna, Sheldat, Myu, Lesha//
*Lesha ezzel a tempóval hamar eléri a füves pusztaságot, ahol a végtelennek tűnő fűtenger birokra kel a pajkos széllel, ezzel a táj mintha élne és lélegezne. Az óriás lány nem pusztán gyönyörködik a tájban, egyfajta áhítat is átjárja most a lelkét. Minden óriás törzsnek meg vannak a maguk hitbéli legendái, így egykori törzsének, a Szikla Farkasoknak is meg vannak a sajátjai. Hitük szerint, minden harcba elesett és dicső halált halt óriás lelke Gurgothaar végtelen fennsíkságára tér meg, ahonnan még az idők kezdetén büntetésből Barmadhúr minden óriást száműzött. Lesha nem harcolt és nem halt dicső halált, sőt nagyon is él, de most mégis úgy érzi, mintha valami különleges kegyből hitének békés mezején járhatna, ahol minden pillanat, egy új esély, hogy mindent megváltoztasson.
Az óriás lány hosszú lábaival, lelkesen gázol a fűtengerben, szabad kezével a magasabbra nőtt fűszálakat megcirógatva, miközben a legfrissebb csapást követi. Lesha a magassága és a táj síksága miatt előbb meglátja az Erdőmélyére igyekvő lovas csapatot, mint ahogy azok észre vennék őt. Szusszanva elmosolyodik, de látva, hogy a csapat áll és várakozik, méghozzá minden bizonnyal ő rá, egy kicsit kellemetlenül érzi magát, és babrálni kezd fonott copfjával. Ahogy a fűben csörtetve közeledik a többiekhez, odaint nekik, majd közéjük toppanva, így szól.*
- Sziasztok! Fúh, ez a kis rohanás nagyon sokat kivett belőlem. Bocsika, csak kicsit elkószáltam és elszaladt az idő, de már itt vagyok. Mindenki meg van? Na, hova tovább?
//Umon, Kalymna, Sheldat, Myu, Lesha//
*Lesha ezzel a tempóval hamar eléri a füves pusztaságot, ahol a végtelennek tűnő fűtenger birokra kel a pajkos széllel, ezzel a táj mintha élne és lélegezne. Az óriás lány nem pusztán gyönyörködik a tájban, egyfajta áhítat is átjárja most a lelkét. Minden óriás törzsnek meg vannak a maguk hitbéli legendái, így egykori törzsének, a Szikla Farkasoknak is meg vannak a sajátjai. Hitük szerint, minden harcba elesett és dicső halált halt óriás lelke Gurgothaar végtelen fennsíkságára tér meg, ahonnan még az idők kezdetén büntetésből Barmadhúr minden óriást száműzött. Lesha nem harcolt és nem halt dicső halált, sőt nagyon is él, de most mégis úgy érzi, mintha valami különleges kegyből hitének békés mezején járhatna, ahol minden pillanat, egy új esély, hogy mindent megváltoztasson.
Az óriás lány hosszú lábaival, lelkesen gázol a fűtengerben, szabad kezével a magasabbra nőtt fűszálakat megcirógatva, miközben a legfrissebb csapást követi. Lesha a magassága és a táj síksága miatt előbb meglátja az Erdőmélyére igyekvő lovas csapatot, mint ahogy azok észre vennék őt. Szusszanva elmosolyodik, de látva, hogy a csapat áll és várakozik, méghozzá minden bizonnyal ő rá, egy kicsit kellemetlenül érzi magát, és babrálni kezd fonott copfjával. Ahogy a fűben csörtetve közeledik a többiekhez, odaint nekik, majd közéjük toppanva, így szól.*
- Sziasztok! Fúh, ez a kis rohanás nagyon sokat kivett belőlem. Bocsika, csak kicsit elkószáltam és elszaladt az idő, de már itt vagyok. Mindenki meg van? Na, hova tovább?
1966. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-05-03 18:44:22
Üzenet elküldve: 2018-05-03 18:44:22
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
//Irány Erdőmélye//
//Lesha, Myu, Kalynma, Sheldat//
*Gyorsan és problémamentesen ideértek, ami jó. Ami nem jó, viszont, hogy Umon a nyeregből hátratekintve csak két embert lát maga megett, az kifejezetten probléma. Azonnal elönti a víz, első irányító jellegű feladatánál két személy máris hátrahagy. ~ Én mondtam, hogy igyekezzenek. ~ Mentegeti magát, de ettől nem érzi könnyebbnek vállait, sőt kifejezetten nagy teher nyomja. Lendületesen száll le a lóról, még maga is meglepődik, az induláshoz képet rengeteget fejlődött. ~ Egy lovagló szerzetes. ~ Tekint végig magán büszkén, majd megpaskolva Kócos nyakát, a kantárral odavezeti a többiekhez.*
- Kalymna, Sheldat! Örülök, hogy itt vagytok! *Köszönti őket suttogva, de őszinte mosollyal arcán, majd aggódó szemekkel a határt fürkészi.*
- Az óriás, Lesha és félvér társa, Myu, nem láttátok magatok mögött őket? Aggódom értük. *Jóllehet a két szerzet bizonyára tud magára vigyázni, főleg egy óriás nem tűnik csak úgy el a szántóföldön, ettől függetlenül úgy érzi aggodalma jogos.*
- Talán meggondolták magukat? *Kérdezi, csak úgy magától, majd ismét a másik kettőhöz fordul.* Várunk kicsit, ha nem jönnek továbbhaladunk és üzenetet hagyunk a számukra. Úgy terveztem éjszaka előtt már nem érjük el az erődöt. Viszont az ingoványban nem éjszakázunk, inkább az út mellett. Ott bevárjuk őket. *Csuklyáját fején hátradobja, nincs helye a bizalmatlanságnak. Stigmái a lemenő nap fényében talán élesebben rajzolódnak ki arcán, de ezúttal csak szelíden vándorolnak fel, s alá.*
- Mondjátok csak, ti honnan ismeritek egymást? *Kérdezi csendesen, hangja nem erőszakos, így jelzi, hogy nem szükséges válaszolni, ha még nem akarnak.*
//Lesha, Myu, Kalynma, Sheldat//
*Gyorsan és problémamentesen ideértek, ami jó. Ami nem jó, viszont, hogy Umon a nyeregből hátratekintve csak két embert lát maga megett, az kifejezetten probléma. Azonnal elönti a víz, első irányító jellegű feladatánál két személy máris hátrahagy. ~ Én mondtam, hogy igyekezzenek. ~ Mentegeti magát, de ettől nem érzi könnyebbnek vállait, sőt kifejezetten nagy teher nyomja. Lendületesen száll le a lóról, még maga is meglepődik, az induláshoz képet rengeteget fejlődött. ~ Egy lovagló szerzetes. ~ Tekint végig magán büszkén, majd megpaskolva Kócos nyakát, a kantárral odavezeti a többiekhez.*
- Kalymna, Sheldat! Örülök, hogy itt vagytok! *Köszönti őket suttogva, de őszinte mosollyal arcán, majd aggódó szemekkel a határt fürkészi.*
- Az óriás, Lesha és félvér társa, Myu, nem láttátok magatok mögött őket? Aggódom értük. *Jóllehet a két szerzet bizonyára tud magára vigyázni, főleg egy óriás nem tűnik csak úgy el a szántóföldön, ettől függetlenül úgy érzi aggodalma jogos.*
- Talán meggondolták magukat? *Kérdezi, csak úgy magától, majd ismét a másik kettőhöz fordul.* Várunk kicsit, ha nem jönnek továbbhaladunk és üzenetet hagyunk a számukra. Úgy terveztem éjszaka előtt már nem érjük el az erődöt. Viszont az ingoványban nem éjszakázunk, inkább az út mellett. Ott bevárjuk őket. *Csuklyáját fején hátradobja, nincs helye a bizalmatlanságnak. Stigmái a lemenő nap fényében talán élesebben rajzolódnak ki arcán, de ezúttal csak szelíden vándorolnak fel, s alá.*
- Mondjátok csak, ti honnan ismeritek egymást? *Kérdezi csendesen, hangja nem erőszakos, így jelzi, hogy nem szükséges válaszolni, ha még nem akarnak.*
1965. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-05-01 22:14:08
Üzenet elküldve: 2018-05-01 22:14:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Irány Erdőmélye//
//Lesha, Myu, Kalynma, Sheldat//
* Elérik hát a füves pusztát, amiről útjai során már elég sokat hallott Sheldat, de ez az első alkalom, hogy a szemével is megpillantja. Sok érdekes történetet hallott már erről a helyről, ám ezek némelyike nem volt éppen kedves. A magas fűben portyázó lényekről, fosztogató csapatokról meséltek, ám a harcos most nem érez semmi fenyegetőt, főleg mert Kaly megszólal és ez teljesen leköti a figyelmét. *
- Gondolom, hogy nem volt könnyű, ahogy nekem sem. Az én történetem is elég hosszú, bár vannak részei amik jobban illenek talán egy ennél kissé nyugodtabb helyre.
* Válaszolja, miközben lassan beérik Umont, hogy tovább haladhassanak Vadvéd felé. *
//Lesha, Myu, Kalynma, Sheldat//
* Elérik hát a füves pusztát, amiről útjai során már elég sokat hallott Sheldat, de ez az első alkalom, hogy a szemével is megpillantja. Sok érdekes történetet hallott már erről a helyről, ám ezek némelyike nem volt éppen kedves. A magas fűben portyázó lényekről, fosztogató csapatokról meséltek, ám a harcos most nem érez semmi fenyegetőt, főleg mert Kaly megszólal és ez teljesen leköti a figyelmét. *
- Gondolom, hogy nem volt könnyű, ahogy nekem sem. Az én történetem is elég hosszú, bár vannak részei amik jobban illenek talán egy ennél kissé nyugodtabb helyre.
* Válaszolja, miközben lassan beérik Umont, hogy tovább haladhassanak Vadvéd felé. *
1964. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-05-01 16:26:17
Üzenet elküldve: 2018-05-01 16:26:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Irány Erdőmélye//
//Lesha, Myu, Kalynma, Sheldat//
* A Füves pusztára kiérve valahogy felragyognak szemei. Látványnak szép és kellemes eme füves rengeteg, s szívesen rohanná végig. De gondol az úti céljukra és arra, hogy ez a hely is rejt apróbb veszélyeket. Nem, majd idővel bebarangolja a környéket. Sheldat végül megtörik a közöttük bújó csendet, amit nem bán, örül is neki, de valahogy nem sok kedve van idegenek füleket is bevonni ebbe. *
- Én is sokat gondoltam rád, és még nagyon sok mindenre. Úgyszólván kamaszként elkerülni az otthontól és mindentől, amit addig ismertem. Az elején nehéz volt, nagyon nehéz. De sok mindent tanultam és ez lekötött. Majd mesélek még, gondolom veled is sok minden történt?
//Lesha, Myu, Kalynma, Sheldat//
* A Füves pusztára kiérve valahogy felragyognak szemei. Látványnak szép és kellemes eme füves rengeteg, s szívesen rohanná végig. De gondol az úti céljukra és arra, hogy ez a hely is rejt apróbb veszélyeket. Nem, majd idővel bebarangolja a környéket. Sheldat végül megtörik a közöttük bújó csendet, amit nem bán, örül is neki, de valahogy nem sok kedve van idegenek füleket is bevonni ebbe. *
- Én is sokat gondoltam rád, és még nagyon sok mindenre. Úgyszólván kamaszként elkerülni az otthontól és mindentől, amit addig ismertem. Az elején nehéz volt, nagyon nehéz. De sok mindent tanultam és ez lekötött. Majd mesélek még, gondolom veled is sok minden történt?
1963. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-04-29 09:47:09
Üzenet elküldve: 2018-04-29 09:47:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
//Irány Erdőmélye//
//Lesha, Myu, Kalymna, Sheldat//
*A végeláthatatlan fűtenger előttük hullámzik, mint egy tenger, mi sosem nyugodhat. A legapróbb széllökés táncra bírja, nem szükséges hozzá vihar, így a puszta magányos táncát járja. Néhol egy-egy csapás is felfedezhető, így Umon azokat követi, figyelve arra, hogy mindig bevárja a mögötte haladókat. Azonban a tempó, amit diktál gyors és ritmusos, úgy gondolja, mindenki vágyik már egy forró fürdőre egy meleg vacsorára, mert erősen délutánba hajlik már, de legalább a tűző déli napot már elkerülték. Szemei maga előtt is cikáznak, figyel minden gyanúsabb fűcsomót, vagy ismeretlen mozgást, mik a puszta apró állatainak neszezését mutatja. A rovarok élete kiválóan hallatszik, kabócák és tücskök folytonos ciripelése a fűszálak között fújó folyamatos szellő hangjával vegyítve. A távolból már olykor bűzt sodor a szél, melyre Umon kissé elfintorodik. Jól emlékszik legutóbbi érkezésére, mikor egyedül volt, talpig sárosan dagasztotta az ingoványt, így szandáljára pillant. Mindig eltervezi, hogy egyszer normális lábbelit húz, mert úgy néz ki, kalandból adódik bőven, azonban valahogy a szívéhez nőtt ez a csattogó szerkezet. Szerencsére a pusztában nem csattog és egyedül sincs, így ismét hátratekint, s a többiekre mosolyog, jóllehet azt nem biztos, hogy látják. Az ingovány szélén megáll, hogy bevárjon mindenkit. Ott nem szerencsés, ha külön mozognak.*
A hozzászólás írója (Umon Palasan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.04.29 10:45:24
//Lesha, Myu, Kalymna, Sheldat//
*A végeláthatatlan fűtenger előttük hullámzik, mint egy tenger, mi sosem nyugodhat. A legapróbb széllökés táncra bírja, nem szükséges hozzá vihar, így a puszta magányos táncát járja. Néhol egy-egy csapás is felfedezhető, így Umon azokat követi, figyelve arra, hogy mindig bevárja a mögötte haladókat. Azonban a tempó, amit diktál gyors és ritmusos, úgy gondolja, mindenki vágyik már egy forró fürdőre egy meleg vacsorára, mert erősen délutánba hajlik már, de legalább a tűző déli napot már elkerülték. Szemei maga előtt is cikáznak, figyel minden gyanúsabb fűcsomót, vagy ismeretlen mozgást, mik a puszta apró állatainak neszezését mutatja. A rovarok élete kiválóan hallatszik, kabócák és tücskök folytonos ciripelése a fűszálak között fújó folyamatos szellő hangjával vegyítve. A távolból már olykor bűzt sodor a szél, melyre Umon kissé elfintorodik. Jól emlékszik legutóbbi érkezésére, mikor egyedül volt, talpig sárosan dagasztotta az ingoványt, így szandáljára pillant. Mindig eltervezi, hogy egyszer normális lábbelit húz, mert úgy néz ki, kalandból adódik bőven, azonban valahogy a szívéhez nőtt ez a csattogó szerkezet. Szerencsére a pusztában nem csattog és egyedül sincs, így ismét hátratekint, s a többiekre mosolyog, jóllehet azt nem biztos, hogy látják. Az ingovány szélén megáll, hogy bevárjon mindenkit. Ott nem szerencsés, ha külön mozognak.*
A hozzászólás írója (Umon Palasan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.04.29 10:45:24
1962. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-04-21 22:51:41
Üzenet elküldve: 2018-04-21 22:51:41
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Egyedül//
*Egyre fogynak alatta a mérföldek. Ult nem az a merengős fajta, de most, hogy egész úton egyedül van és csak a sík szántók, aztán a végtelen Füves Puszta kerül csak a szeme elé, na meg néhány utazó, el-elkalandoznak a gondolatai. Régi kételyek törnek fel belőle, kellemes és kellemetlen emlékek elevenednek meg, ahogy a ló repíti vissza oda, ahol eddigi életének nagy része zajlott. Régi képek villannak fel gyermekkorából, a fiatal évekből, aztán az Őrségben szolgálatról... végül pedig a háborúból. Azokat az emlékeket mondjuk inkább temetné, de nincs olyan szerencséje, hogy ne emlékezne mindenre. Morogva állapítja meg, hogy ez az egyedüllét nem neki való. Odaérne már.*
*Egyre fogynak alatta a mérföldek. Ult nem az a merengős fajta, de most, hogy egész úton egyedül van és csak a sík szántók, aztán a végtelen Füves Puszta kerül csak a szeme elé, na meg néhány utazó, el-elkalandoznak a gondolatai. Régi kételyek törnek fel belőle, kellemes és kellemetlen emlékek elevenednek meg, ahogy a ló repíti vissza oda, ahol eddigi életének nagy része zajlott. Régi képek villannak fel gyermekkorából, a fiatal évekből, aztán az Őrségben szolgálatról... végül pedig a háborúból. Azokat az emlékeket mondjuk inkább temetné, de nincs olyan szerencséje, hogy ne emlékezne mindenre. Morogva állapítja meg, hogy ez az egyedüllét nem neki való. Odaérne már.*
1961. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-04-21 16:08:14
Üzenet elküldve: 2018-04-21 16:08:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Másnap//
//A Mágia Színe//
*Nos, mivel Kriyonnak van összehasonlítási alapja, vagyis ez derül ki beszámolójából, Lapunak meg ugye nincs, illetve csak igazán kevéske, hajlik rá, hogy higgyen a mágusnak. És ettől nem boldog épp maradéktalanul, valahol szeretne abban a tudatban élni, hogy lehet bárki kedves, jóságos fajától, rangjától függetlenül. Holott eme idea is gyakran dőlt már meg, hiszen vele aztán általában rútul elbánnak.*
-Igen.
*Motyogja halkan, idézve többféle élet többféle emlékeit.*
-Karmos-dolog.
*Ismétli meg a sosem hallott kifejezést, hogy jegyezze.*
-Miért hívják karmosnak? Kit karmol? Mit karmol?
*Mondjuk valahol van értelme, tényleg úgy érzete magát, mint kit marokba szorítottak, és éles körmökkel tépnek.
Még jó, hogy kifejezetten kérte, nem akar szellemekről hallani.*
-Azok között én se igen találkoztam még kedvessel.
*Vallja meg nézeteit orkokkról, mélységiekről.*
-De kedves gnómmal sem.
*Fűzi tovább a szót, majd hallgatja az okfejtést a a barbár népdal körről, és tekint azon irányba, merre a barlangjukat sejti.*
-Vajon mi van most a lakhelyükkel?
*Motyogja csak úgy magában, választ sem várva a kérdésre.
Jó pár métert tehetnek még meg a fűtengerben anélkül, hogy a leány szólna, de végül is rekedten csak vallomásra kényszeríti magát. Talán kevésbé lesz dühös Kriyon ha már most szól, és nem csak a toronyban említi meg picike problémáját.*
-Kriyon?
*Nyel nagyot, hogy uralkodjon a torkát fojtogató érzésen.*
-Én sosem tanultam meg olvasni.
*Ami bizony komoly gond lehet, ha most az az elvárás, hogy könyvekből magoljon be igéket. És persze akár még alaptalan is lehet egész félelme, hiszen Lapu egy éve még tudott olvasni.*
//A Mágia Színe//
*Nos, mivel Kriyonnak van összehasonlítási alapja, vagyis ez derül ki beszámolójából, Lapunak meg ugye nincs, illetve csak igazán kevéske, hajlik rá, hogy higgyen a mágusnak. És ettől nem boldog épp maradéktalanul, valahol szeretne abban a tudatban élni, hogy lehet bárki kedves, jóságos fajától, rangjától függetlenül. Holott eme idea is gyakran dőlt már meg, hiszen vele aztán általában rútul elbánnak.*
-Igen.
*Motyogja halkan, idézve többféle élet többféle emlékeit.*
-Karmos-dolog.
*Ismétli meg a sosem hallott kifejezést, hogy jegyezze.*
-Miért hívják karmosnak? Kit karmol? Mit karmol?
*Mondjuk valahol van értelme, tényleg úgy érzete magát, mint kit marokba szorítottak, és éles körmökkel tépnek.
Még jó, hogy kifejezetten kérte, nem akar szellemekről hallani.*
-Azok között én se igen találkoztam még kedvessel.
*Vallja meg nézeteit orkokkról, mélységiekről.*
-De kedves gnómmal sem.
*Fűzi tovább a szót, majd hallgatja az okfejtést a a barbár népdal körről, és tekint azon irányba, merre a barlangjukat sejti.*
-Vajon mi van most a lakhelyükkel?
*Motyogja csak úgy magában, választ sem várva a kérdésre.
Jó pár métert tehetnek még meg a fűtengerben anélkül, hogy a leány szólna, de végül is rekedten csak vallomásra kényszeríti magát. Talán kevésbé lesz dühös Kriyon ha már most szól, és nem csak a toronyban említi meg picike problémáját.*
-Kriyon?
*Nyel nagyot, hogy uralkodjon a torkát fojtogató érzésen.*
-Én sosem tanultam meg olvasni.
*Ami bizony komoly gond lehet, ha most az az elvárás, hogy könyvekből magoljon be igéket. És persze akár még alaptalan is lehet egész félelme, hiszen Lapu egy éve még tudott olvasni.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2917-2936