Külső területek - Füves puszta
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Szántóföldek (új)
Füves pusztaIngoványos vidék (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 54 (1061. - 1080. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

1080. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-03-29 21:54:32
 ÚJ
>Rana Narrione avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

//Zagurraz elő horda, és a többiek//

*Ismerősként tér meg a barlangba, akad pár arc amely nem teljesen idegen számára a barlangba érve, bár a porontyok közeledését nem tudja hová tenni magában, csak áll földbe gyökerezett lábakkal, egyesen mint a cövek.
Hagrar szavait meghallgatja, majd körbepillant az egybegyűlteken. Kíváncsi, ám ahogy eddig is tette, Rana továbbra is csak türelmesen kivár, mintegy külső megfigyelője az eseményeknek.
Lahut kérdését csak magában kommentálja, de epés megjegyzései nem érnek meg annyit, hogy miattuk szólásra nyissa száját. Akadnak tőle sokkalta szívesebben hangoskodók a barlangban.*


1079. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-03-29 20:10:57
 ÚJ
>Zirrah Kwor'ash Woriak avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Worgh//

*Mivel a fél gyerekkorát azzal töltötte, hogy különböző személyek két vállra fektetik, mint mind közül a legnyeszlettebbet, fel sem veszi, ha ismét ez történik. Ruganyosan kap a hím keze után, talpra pattan.*
- Ó, ő megértené. - *Vigyorog nem kevésbé szélhámosan, de érezni szeretettel beszél testvéréről.* - A becses orkvért drágábbnak tartja annál, semhogy kioltsa, amiért elkalapálják a hugicát. Te talán nem a magunkfajták között nevelkedtél?
*Itt kábé arra céloz, hogy az ő családjukban, míg szét nem szóródtak a szélrózsa minden irányába, meglehetősen beszabályozott hierarchia állt fenn, ahogy ez a régiek között lenni szokott. A hímek vadásznak, hódítanak, térdre kényszerítenek, az asszonyok odahaza szülnek, szülnek, főznek, tüzet raknak, megint szülnek. Az ő törzsükben a legutolsó harcos is előbbre való volt őnála, vagy akár anyjuknál is, aki a családjuk elsője volt az asszonyok között. Zirrah-nak pont ettől fordult ki a gyomra, és választotta a vadonban csellengést a fentebb részletezett tevékenységek helyett már zsenge korától.*
- De jobban teszed azért, ha nem kekeckedsz velem. - *Horkan fel a további abajgatásra, bár szemmel láthatóan Worgh is azért húzza, mert azt gondolja, őt is abból a fából faragtál, mint a legtöbbjüket a nőstények közül. Dacosan folytatja, azzal a fajta pökhendiséggel, ami az önfejű, ifjú egyedek sajátja.* - Szívósabb vagyok, mint azt bárki hinné, s ha nem is olyan erős, mint egyes hústornyok, találnánk olyan versenyszámot, amiben elkenném a kicsi szád.
*Körülnéz, felszedi maga mellől a karcsú, faragott íjat, kiropogtatja csuklóját.*
- S ha már itt tartunk, vadászni indultam. Velem tartasz?

A hozzászólás írója (Zirrah Kwor'ash Woriak) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.03.29 21:43:53


1078. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-03-29 17:42:47
 ÚJ
>Lahut Seii avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Zagurraz elő horda, és a többiek//

*Shakul ugyan megpróbál megállni hogy foglalkozzon kicsit Lahuttal, a többiek nem nagyon várnak rájuk így kénytelenek beszélgetés helyett tovább futni hogy ne maradjanak le. Senkinek nincs ellenvetése a jelenlétével kapcsolatban, hát megy velük. Szerencséje volt és rögtön mindennek a közepébe csöppent, nem tudja hová vezetik de félelem nincs benne, a lehetőség viszont túl jó ahhoz hogy lemondjon róla. Elég sokáig mennek mire elérik a céljukat, kifejezetten el is fárad, nem szokott hozzá az ilyen tempóhoz. Nem vall rá hogy bárhová is sietne, régóta nem kellett már ennyit futkároznia. Közben igyekszik figyelni a többiek mozgását, beavatott szemek már a futásból is sokat ki tudnak látni, és bár az ő szemével messzire nem lát el, amit lát azt alaposan megnézi. Hagrar szavain töpreng útközben. Nem gyengék? Nem szolgák? Ezt szerintem senki sem gondolta róluk, legalábbis amit Lahut hallott az inkább arról szólt hogy erősek és brutálisak. A vezér (mert annak tűnik egyelőre) jól gondolkodik, nincs benne egyetemes gyűlölet és belátja hogy a többség érdeke azt diktálja hogy együttműködjenek. Eddig jó. Kíváncsi azért hogy mi lesz majd később amikor elérnek oda ahová menni szeretnének. Kisvártatva meg is érkeznek, egész kis csapat várja őket. Kifejezetten kíváncsi erre az ördögkörre hiszen semmit nem tud saját fajtájának szokásairól. Idegennek érzi magát itt és nagyon furcsa sok különböző fajtabelit látni, főleg a nőket és gyerekeket. Legrosszabb esetben egy nagyon jót fog végre enni ami kifejezetten ráfér. Úgy látja legalábbis hogy valami lakoma készül és elég naiv ahhoz hogy egyértelműnek vegye, ők is kapnak majd belőle. Látja ám hogy kifejezetten őt vizsgálgatják, talán a mozgása, a tartása vagy a viselkedése miatt, a méretére nem is gondol. Emberek nevelték és edzették így bizonyára sokkal emberibb a mozgáskultúrája ami ork létére különös lehet. A tiszteletet megadják neki, de nem tudja kitalálni hogy miért. A vizet köszönettel elfogadja de csak szépen lassan kortyolgat miközben kifújja magát. Csuklyáját már a futás közben lehúzta fejéről, most a köpenyét is leveszi, de nem rakja le sehova, szépen cipelgeti magával. Nem szól ha nem szólnak hozzá, csak figyel. Hagrar beszédére különösképpen, van ugyanis kérdése amit feltenne amikor végzett. Ő se nem büszke, se nem hencegő, se nem pofátlan. Gondolja hogy nem ússza majd meg ezt a kör dolgot, de önként eszében sincs jelentkezni. Inkább jobbját emeli a magasba, csak úgy jelzésképpen hogy szólni kíván, de nem várja meg amíg kérdezik.*
- Csatáztál már a holtakkal vezér?
*Most már egyértelmű hogy Hagrar a vezér itt, a szavait is neki intézi de elég hangos ahhoz hogy mindenki hallja akit érdekel.*
- Senki nem próbált tárgyalni velük? Nem mondták hogy mit akarnak, honnan jöttek, miért jöttek?
*Ez a téma sokkal jobban érdekli mint a verekedés vagy az ivászat.*


1077. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-03-29 07:17:56
 ÚJ
>Hagrar Kwor'ash Woriak avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//A csapda//

*Mosolyogva követi nyomon Kilbra ténykedését, és csak az elismerés csíráját se ülteti el a nőstényben. Hadd érezze magát nyomás alatt. Majd egyszer, ha ismét egyedül lesznek. Majd akkor elmondja neki, mennyire büszke is arra amit a nőstény tett. Eközben Hagrar kikészíti a bőrt, és rendesen kifeszíti azt. Ezután eltűnik, valahol a barlang mélyén. Jó kérdés hova tűnt, de egy biztos. Mérlegelni való akad bőven. Persze mindez addig történik, amíg Kilbra jó vezérasszony módjára adja ki az utasítást. Persze van akinek nem tetszett a nőstény viselkedése. De hát egy idő, mire megszokják ezt. Kilbra harcos, és erős. Nem sok asszony akad aki szembeszállna vele. A férfiak már más kérdés. Persze Arra meg ott lesz a vezér, hogy megveregesse a vállunkat. De ez még messze nincs letárgyalva mindenkivel. Majd eljön annak is az ideje. De most, a vezér eltűnt. A barlang legmélyén áll neki ásni. Annak reményében, hogy hátha talál egy újabb részt amit csak méterek választanak el a következő belső barlangig. Hisz elég sok részt így találtak meg. Ha akarja a nőstény követheti. Másról nem, de szag alapján. Vagy esetleg kérdezősködéssel.*


1076. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-03-29 06:47:00
 ÚJ
>Hagrar Kwor'ash Woriak avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60

Játékstílus: Vakmerő

//Zagurraz elő horda, és a többiek//

*Nem nagyon válaszol már senkinek, eléggé eltökéltnek tűnik, és nem fogja hagyni magát egykönnyen. A pikkelyvért ellenére igencsak akaratosan tartja a tempót. S mikor meglátják a füves puszta szélét, már sötétedik. Ez cseppet sem zavarja Hagrart, ha kell egész éjjel menetelteti az új csapatot. Ez bizony az erő próba második felvonása. A vezér csak remélheti, hogy az első felvonás túlélte a sziklaszirteket, és csak elkeveredtek valahova. Nem használnak fáklyát, és Hagrar is igen csendben fut. Tudniillik nem csak orkok tanyáznak errefelé, hanem rabló banditák. Vegyesen minden fajból, és tudnak még meglepetéseket okozni. Mikor haladnak, Lahut is felzárkózik. Ekkor azért válaszol a nagydarab orknak.* -Eljött az esély! Az esély a bizonyításra! Hogy mi sem vagyunk gyengék! Hogy mi sem vagyunk szolgák! Az embereket élőholt veszedelem fenyegeti. Ideje végre több fronton is aktívan részt vennünk a harcokban! *Nem is néz az orkra, csak fut előre és úgy mondja. De mivel elég sokat beszélt, vissza kell vennie a tempót. Akaratlanul is lassabban futott. Mire közelségbe érnek már pirkad. Na de mikor meglátja a domboldalt, rásprintel. Az utolsót! Futás közben leakasztja a kürtöt az oldaláról, és megfújja. A kürt mély dübörgéssel szólal meg, melyre a válasz négy felfegyverzett ork őr. Lándzsákkal, és fáklyával. Ekkor már tudják, hogy Hagrar érkezett meg. Nem akarja a vezér, hogy az idegen jövevényeket a vadászok lelőjék. Viszont a többieknek figyelmesnek kell lenni. A környéken mindenhol gödrök vannak. És ha nem figyel valaki, bizony hamar pofára eshet. Mikor végre elérik a barlangot, a vezér már nyúl is a kulacsért, és enyhíti szomjúságát. Ekkor az egyik őr lép oda Hagrarhoz.*
-Hagrar! A hadvezér! Itt járt! Azt mondta néhány hat múlva jön! Hajtja a vére! Egy nagy szekérrel távozott, szörnyetegeket fogott be eléjük! És valami vértet említett még! *Hagrar erre szélesen elmosolyodik, bizony Gravakot hiába kereste. Jobban ismeri a környéket, és ő egyedül volt. Nem kell abajgatnia a kis csapatot. Hagrar csak biccent és vigyorog.* -Rendben! A hadvezér hát megépítette a harci szekerét! Hah! *Int az őröknek, hogy pakoljanak ki!* Ma az ördögkört mutatom be nektek! *Az őrség és számos ork, a barlangból, asztalokat, székeket, és nagy tüzeket raknak. Nem is foglalkozva most a banditákkal, és a veszéllyel. Mivel ami itt lesz, az többet jelent minden veszélynél. A vezér egy kör alakot húz a földbe, ahol jócskán két ork ha elfér. Azt körberakja fáklyákkal. Közben a nagy tűz felett egy méretes malac sül, a másiknál meg a fazékból árad ki a főtt étel finom illata. Mire kifújják magukat a többiek, szinte az egész törzs kint van. Pulyák, asszonyok, idősek, és úgy tíz felfegyverzett ork, akik az őrséget képezik. Nincsenek sokan, a távol maradt harcosokon kívül durván 25 ork van jelen plusz akik most érkeztek. Kíváncsian bámulják a furábbnál furább fajtársakat, és Úgy tűnik a legnagyobb Lahut kelti fel az öregek figyelmét. Mindenki csak biccentget neki, meghajolnak. Mintha puszta jelenlétének is tiszteletet adnának. Ranát megkörnyékezi az ork fiatalság. Aki eddig nem mert közelebb menni hozzá az most megteszi. Nézegetik, sőt megjelenik az a fiatal ork is aki legutóbb rákérdezett mivoltára. Ám már nem tartanak tőle. Hisz jó benyomást tett a vándor számukra. Viszont az új jövevény, a törpe. Ő még bizony egy nagy látni való. Van aki még sosem látott törpét, és talán ezért néznek rá olyan furcsán. A többi orkkal viszont úgy bánnak mint saját vérükkel. Morognak, üdvözlik őket, vizet hoznak nekik, viszont alkoholt, vagy ételt nem kapnak. Talán a vezér kérésére. Hagrar ismét felró egy újabb kört, és kipakolja fáklyákkal. Majd mikor végez, körbenéz mikor figyelnek rá a többiek. Akik eddig pakoltak, már nem pakolgatnak, és mindenki síri csendben vár. Hisz Hagrar fog szólni, és megadják a tiszteletet.* -Testvéreim! És újonnan érkezettek! Ez a nap nem az elmúlásé. Hanem a diadalé! Népünk, ugyanúgy szenved a kórságtól, mit-e élőholt förtelem terjeszt, mint az itt élő fajok bármelyikét. Hát azt mondom, tegyük félre nézeteinket, és üssünk az ellenség rothadó szívére. Ha kell tűzzel vassal harcolok azért a jövőért, ami előttünk áll. De ez a söpredék, mindent elvenne. De nem csak tőlünk, hanem egész Artheniortól. Aki nem támogat a harcban, az akár mehet is tovább a dolgára. *Ekkor vár egy kicsit, és körbenéz van-e valaki aki távozik. A kis hatásszünet után folytatja.* -Ez itt! *Mutat a körökre.* -Mi úgy hívjuk Xa'rudgar! Az ördög köre! Mivel nem ismerlek titeket, ideje lesz megismerni. De nem csak személyiségetek, hanem képességeiteket is! Hogy tudjam, ki áll helyt a csatatér közepén egyedül, és ki küzd vállvetve a többiekkel. Ez nem az ostobaság köre! Szóval aki hencegni akar, az elsőként léphet be a körbe. De akkor kettő ellen! *Mondja figyelmeztetésképp.* -Mivel most nem az a cél, hogy egymás felett diadalmaskodjunk, és szétverjük egymást. Mert akkor könnyű prédák leszünk az ellenségnek. A cél! Mint látjátok, egész éjjel meneteltünk. Ez betehető bemelegítésnek! Ételt, és alkoholt se kaptatok! Ezt az kap, aki már átesett az ördög körén! A szabályok! Mert hát azok is kellenek! * Megy közelebb a körhöz, és be is lép.* Kilépsz a körből, vesztettél. *Mutatja, ahogy hátrébb lép a körből.* -Elesel, vesztettél. Feladod, vesztettél. A harcosok tetszés szerint választhatnak a fegyverek, és a pusztakezes harc közül. Nem első vérig tart a harc! Hanem amíg a másik fel nem adja! Viszont, ha olyan önfejű, hogy nem tudja hol van saját ereje határa, én magam állítom meg a harcot. Az utolsó, és egyben talpon maradó megküzdhet velem. *Vicsorog, és tárja szét a kezét, kilépve a körből. Leül az asztalhoz, és vár.* -Urbug! Te hívj ki valakit! Te kezdesz, hisz te veled találkoztam elsőként! Ha legyőzöl mindenkit, velem is harcolhatsz! *Nevet jókedvűen.* -S mivel két kör van, Wilros! Törpuram! Te választasz a másik körbe ellenfelet! Gyerünk! Győzzön a jobb harcos! *Csapja össze a tenyerét. És kíváncsian vár. Tudja jól, hogy gyenge harcosokat nem hozott magával. És mivel mindenki tartotta az iramot, így szívósak is. Már csak a büszkeséggel lesz gond, és a pofátlansággal. De ezt remélhetőleg leverik egymáson. Így összekovácsolódik a banda.*


1075. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-03-28 17:38:22
 ÚJ
>Lewonor Gravak avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14

Játékstílus: Vakmerő

//Szekérépítés//
//Szelídítés 1.//

*Az út míg valaki eljut Artheniortól a füves puszta alatt húzódó barlangig bizony nem rövid és nem is veszélytelen. Számtalan állat él odakint ami öklel, tapos, harap, csíp, mar, vagy épp felkap és a magasból aládob. Az élőholt átvonulásnak kevés hatása volt erre a hatalmas állatvilágra. Néhányat nyilván sikerült megölniük, majd a feltámasztáshoz használt démoni erőkkel a maguk oldalára állítaniuk, de a holtak serege nem vette fel állatkert alakját. Épp elég négylábú és kétlábú szörnyeteg maradt odakint ami árthat a szerencsétlen utazónak.
Ám a legnagyobb veszélyt az ork számára mégis az általa kísért állatok jelentik. Hiszen direkt vad dögöket akart venni és azokat is kapott. Nehéz mindkettőt a helyes irányba terelni, és megakadályozni, hogy felnyársalják egymást, vagy halálra hágják a nőstényeket.*
-Igazi ork szellem van bennük. *Mormolja többször is maga elé az út során, ám végül a szerencse és az ork szellemeknek hála csak eljutnak a barlangig, mindahányan.*
-Üdv fiúk! *Köszön hangosan a kint álló őröknek. Amennyire észlelni tudja azok nem voltak valami szorgosak a csapdák felállítása és a barlang kibővítése terén. No üsse kavics, a munka is csak küzdelem, még ha nem is annyira izgalmas. Nem akar sok szót vesztegetni az üdvözlésre, bár van pár dolog amit mindenképpen meg kell magyaráznia az itt lévőknek, hiszen nem térhet csak úgy vissza a törzsfőnök nélkül.*
-Hagrar már úton van. Előttem indult, de én jobban ismerem a környéket nála, és ha minden igaz, hoz néhány új orkot is. *Mondja lelkesen miközben betereli a szarvasmarha csordát a barlangba, annak is a leghátsó részébe a tó mellé. A két bikát kiköti, hogy ha ugrálni támad kedvük akkor se tudjanak elszökni, vagy kárt tenni magukban, esetleg az ajtóban ami nemsokára rájuk csukódik. Ám előtte még szüksége lesz a szekérre, hisz azt nem szándékozik az állatok mellé zárni éjszakára. Néha el is felejti mennyi mindent kell tárolniuk ebben a barlangban.
Tehát felpakolja a külön a csataszekérhez vágott ágakat a szekérre. Fél kezével megragadja és kisebb nagyobb megerőltetések árán de kihúzza azt az étkezőbe, majd a marhákra zárja a barlangot, és megtiltja az orkoknak, hogy aznap éjjel, hozzányúljanak az ideiglenes istállójukhoz.
Aztán mint aki jól végezte dolgát visszahúzódik megvacsorázik és visszahúzódik az egyik barlangba aludni. Erőt gyűjt a másnapi feladatokhoz.*

*A másnap nyugodtan telik. Várják még ugyan a vezért, és persze az élőholtak hordája is rájuk kell találjon valamikor, de ami őt illeti úgy érzi a mai nap remek arra, hogy összeeszkábálja a régóta tervezgetett kis harci csodamasináját. A bikák, a lándzsák és a szekér maga már elő van készítve és az ork fejében is régóta elkészült az egyszerű terv ami alapján össze lehet állítani a kicsikét. Nem is vacakol vele sokat. Ébredés után magába dönt pár gumót, magához vesz némi alkoholt és egy kezével, két fejszéjével, meg a sötételftől lopott kiskéssel nekiáll a munkálatoknak. Jobb kezével emelni ugyan nem tud, de fogni még igen. Maga a kar teljesen működőképes, a pihentetésre kárhoztatott vállat leszámítva. Ha ez nem így lenne akkor már rég le kellett volna vágni róla az egészet, avagy megrohadt volna a kötések alatt és alvás közben lecsócsálták volna róla a kutyái. Így ha csak mértékkel is, de még hasznosnak számít.
Elsőként a lándzsának kiválogatott fadarabokat veszi szemügyre és baltájának pár lendítésével hegyesre faragja őket. Ez nem tart sokáig, két vágással meg is kapja az első fát, újabb kettővel a másodikat, majd a harmadikat, negyediket és így tovább. Így rövid idő múlva már egész kazalnyi lándzsával büszkélkedhet, melyeknek a feje még mindig nem elég éles, de azokat majd feldíszíti később, az ellenségtől lopott kardokkal, vagy kicseréli azok lándzsáival, és akkor már igencsak veszélyesek lesznek. Ám, ha nem akar teljesen felsülni az első csatájában akkor nem árt ha legalább pár csontot tesz a végére. Ehhez a törzs szemétdombját hívja segítségül. Amióta itt vannak jó pár állatot öltek meg, daraboltak fel és süttettek ki a törzs számára. Kis szárnyasokat, nagy marhákat, de valószínűleg a közönségesebb tagok felzabáltak a környéken minden hússal bíró jószágot, a vaddisznóktól kezdve az eltévedt kirándulócsapatokig.
Hamar talál is néhány síp és lábszár csontot. Erős és kemény darabok. Nehezebb kifaragni őket mint a lándzsákat, ám egy óra az ebédlőasztalon elkövetett csapkodás és élezgetés után már ezek is kész vannak. Majd egyesével összeilleszti, és erősebb pusztai füvekkel ráköti a csonthegyeket a lándzsára. Nyolc ilyen fegyvert készít összesen, kilencedikként a törött lapátot javítja meg. Amennyire tudja Nulgha még mindig kába. Kár, legalább jobb hangulatban végezhetné a munkáját.*
~Ez kész.~ *Teszi az utolsó lándzsaszálat is az asztalra a többi mellé, majd szúrósan végigpillant eddigi munkáján mintha csak ellenőrizni akarná a dolgokat. Ha majd talál valahol, kemény szarvakat, esetleg agyarakat azok is jók lennének a cseréhez, ám ha nincs más akkor neki az ellenfél lábszárcsontja is megteszi. Illetve lehet többet is kéne csinálnia amikkel majd dobálózni lehetne. Meg aztán fogalma sincs mit rak a kerekekre. Úgy tudja oda is kell valami bokadaráló penge amivel ki lehet szedni az ellenfél lábát a talaj fölül, de ha szerencséje van az idő majd erről is gondoskodni fog. Ha meg nincs szerencséje akkor majd kitalál valamit.
De most nincs ideje ezen gondolkodni, hisz a munka java még hátra van. Felkapva csatabárdját a szekérhez lép, és sorra elkezd róla lebontani mindent. A bakkal kezdi. Egy nagy ütés, pár rántás, majd még egy csomó ütés és a deszka amin eddig a kocsis valaga foglalhatott helyet ripityára törve fekszik a barlang padlóján. Aztán jön a szekér hátulja. Az oldalait, és az elejét még persze szeretné meghagyni, de a hátuljára semmi szükség nincs, vagy legalábbis ő nem látja szükségességét. Egy harci szekér legyen könnyű és gyors, a bikák nekimehetnek az ellen sorainak és felnyársalhatják őket a többi résznek csak annyi a dolga, hogy magán viselje Gravak termetes tömegét. Ehhez pedig nincs szükség hosszú rakodólapra, sem plusz két kerékre. A csatabárd újra és újra lecsap, bont félbevár, míg végül nem marad más mint a szekér első fele, az alatta lévő tengely és persze az előre hosszan kinyúló rúdszárny, meg persze a bűrfák egy része. Így oldalról még meg tud kapaszkodni valamiben, a hasa előtt ott vannak a deszkák amik valamikor a kocsis hátát támasztották, ám a szerkezet maga eléggé sérülékenynek tűnik főleg egy ork szemével.*
~Nem jó.~ *Vakarja meg feje búbját, ám mindez nem jelenti azt, hogy itt és most feladná a dolgot. Nagy lábaival fellép a szétszedett szerkezetre és megpróbálja magát elképzelni rajta. Magasan van. Bizonytalannak érzi a dolgot és komolyan kétségbe vonja alkotói képességeit. Úgy gondolta, ha rak egy pajzsot a székér elejébe az majd megvédi őt az esetleges támadásoktól ám a székér eleje még az ork tökeit se éri fel, ő pedig úgy áll ott a szétbontott szerkezet tetején mint valami élő céltábla. Még megkapaszkodnia sincs nagyon miben.
Ennek ellenére nem adja fel a dolgot. Felszereli a lándzsákat.
Négyet rak előre, ebből kettőt jobbra kettőt balra, kifelé fordítva mindet, hogy ne a saját bikáit, hanem lehetőleg az ellenséget döfjék halálra. Aztán kettőt, kettőt rak mindkét oldalára a szekérnek, hogy megállítsa azt aki illetéktelenül próbál ráugrani, vagy ráakaszkodni. A rögzítés ismét a kötelékekkel történik, méghozzá szükségtelenül túlcsomózza, és túlköti az egészet. Olyannyira rögzít mindent amennyire csak teheti, és ha már nem is, ez mindenképpen szép eredményeket hoz a számára. A szekér megmaradt első fele kifogástalanul veszélyesre sikerül. A kiálló karók fenyegetőek, és remélhetőleg halálosak is.*
-Lewonor Gravak vagyok a Zagurraz hadvezére. És eltaposok mindenkit aki az utamba áll. *Ugrik fel ismét a szekérre. Ahogy a gyilkológép összeáll az ork alatt úgy fokozódik az a bizonyos gyermeki lelkesedés, amit minden alkalommal érez, ha valami veszélyes pusztító és számtalan élet kioltására alkalmas eszköz kerül a keze ügyébe. Vigyora pedig még akkor sem száll le állkapcsáról mikor a bikáiért indul.
Az ajtót ami mögé tegnap bezárta őket most kinyitja. A két nagy állat most is tombol ám az ork ügyesebben kötötte ki őket mint a gazdájuk. Nem hagyott annyi helyet az ugrándozásra. A tehenek persze így is félnek tőlük. Ártatlan jószágok azok, nem is érti mit keresnek ilyen erős dögök mellett.*
-Nyugodjál már meg héj. *Mondja az állatnak, miközben közelít hozzá, ám úgy látszik valamit rosszul csinál mert az még mindig nem tűnik kezesnek. Ugrál, csörgeti a láncot, épp csak a fejét nem veri a falba, mert az itteni kemény föld bizony nem olyan lágy mint a fa amihez már hozzászokott.*
-Nyudogj... Azanyád. *Mondja miközben eltávolodik az egyik rúgás elől aztán felkapja szokásos tisztálkodóvödrét, megmeríti a kis tavacska vizéből és egyetlen jól irányzott mozdulattal a bika fejéhez vágja, előbb a vizet aztán a vödröt is.*
-Nah, ez kellett neked? *Még ismeri a régi fogásokat. Tudja az ilyen állatokat verni kell, ahogy a lovat is, ha azt akarod, hogy megcsinálja amit kérsz tőle, és rá kell ijeszteni ha nem akarod, hogy valami mást tegyen. Talán az orkokat is hasonló képen kell majd vezetnie, bár reméli inkább ragadozókat kap a kezei közé mint meghülyült növényevőket. Az előbbivel szót tud érteni, az utóbbinak meg csak az ostor számít.*
-Nah, gyere te. *Mondja majd szépen kivezeti előbb az egyiket, aztán a másikat a szekérhez és nyakukra illeszti a hámot amit innentől fogva húzniuk kell. Ha a kicsikéi megölnek valakit akkor majd erre a hámra akasztja fel a koponyájukat.*
-A kutyáimmal nem lesz sok dolgod. Ellátják azok magukat. *Mondja az egyik orknak.* -Hagrar ha minden igaz még a mai nap megérkezik. Ha nem jönne akkor hajtsd ki a teheneket legelni. Vigyázz a farkasokkal és a hiénákkal és ha eleget ettek zárd őket vissza a helyükre. Úgy ahogy a lovat is tartottátok eddig. *Szavai közben felszáll a szekérre és még utolsó lépés képen egy kötelet köt rá két ponton átvezetve azt saját ülepe alatt, hogy mégis tudjon mire támaszkodni és ne essen le az első kanyarban.*
-Ha a vezér visszajön mondjátok meg neki, hogy hajtott a vérem, és hajtott a mások vére is. Néhány hat múlva jövök, és olyan páncél lesz rajtam amin ember fegyvere nem fog ki. *Ezzel be is fejezte intelmeit. A farkasvigyor még mindig ott virít arcára tapadva, mintha örökre ott akarna maradni.*
-Éljen a tűzdal klán, és haljon meg mind aki ellenünk van. *Kiáltja aztán erősen a bikák közé csap és kiléptet velük a barlangból.*


1074. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-03-23 16:29:01
 ÚJ
>Kilbra Murzug avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//A csapda//

*Elérik a barlangot, és megállnak. Kilbra viszi a kisebbik állatot, melyet Hagrarnak ajándékozott, azaz, felkínálta arra, hogy ketten osztozzanak rajta. Hogy miféle csapdába sétál éppen bele, még nem is sejti. Próbatétel ez a javából, s mondhatni egyben oktatás is.
Leteszi a gidát is Hagrar mellé. Ez egyféle jelzés is a részéről. Kérés, hogy a hím a kisebbik állatot is nyúzza meg, belezze ki, és egyben rábízza az is, hogy kettőjük között hogy osztja meg az ételt. Elfogadja ezzel mindenképpen a másik irányító szerepét maga felett.
Ám arra nem számít, hogy a többieknek szánt nagyobb darabot épp az őrök előtt fogja ilyen nyíltan rábízni Hagrar. Meglepetten pislog néhányat, de vissza azért nem kérdez. Nem ostoba, érti a helyzetet.*
-Ahogy kéred.
*Biccent egyet, majd felemeli a kivéreztetett, megtisztított húst. Míg befelé tart a barlangba, számolgatja hányan is vannak, hány felé is kell adagolni az ételt. Nem egyszerű semmiképpen. Az biztos, hogy könnyen megsérthet egy hibás lépéssel bárkit. Nem mindegy kinek mely darabot adja, s milyen sorrendben teszi ezt. Haragot nem szeretne. Persze, megtehetné, hogy ilyen "finoman" mutatja ki érzéseit, kit kedvel jobban, és kit kevésbé, de esze ágában nincs különbséget tenni. Főleg, hogy nincs is olyan jelenleg, akit nem kedvelne.
A benti tűztér előtt, hol az ételek készülnek asztal áll, erre dobja fel az őzsuta testét, majd egy méretes bárddal darabolni kezdi. Apró darabokra. Aztán az üres kondérba szórja az egészet, és ha a közelében van az az ork, aki az ételeket szokta készíteni, hozzá intézi szavait.*
-Kilbra ma reggel vadász. Hús a törzsé. Főzd meg. Elosztásnál mindenki kapjon bőséggel, és egyenlően.
*Nincs kivételezés, nincs lekenyerezés azzal, hogy valakinek szaftosabb, nagyobb darabot adjon. Közös zaba viszont van.*


1073. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-03-22 12:42:47
 ÚJ
>Worgh X'argath avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 22

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Zirrah//

*A világon semmi személyes nem volt abban, hogy Worgh a földre teremtette a nőstényt, egyszerű, ösztönös mozdulat volt a harcos részéről, amit beleneveltek az évek tapasztalatai. Legkevésbé sem Zirrah ellen irányult, csak afféle, mint mikor önkéntelenül is elhessegeti a legyet, ha az szemtelenül a képébe mer zümmögni. Feltápászkodik, leporolja magát, s onnan szusszantva néz le a másikra. Ő az, ki gondolkodás nélkül nyújtja a jobbját Zirrah felé, hogy felsegítse.*
-Szörnyen röstellem.*közli semmitmondó arckifejezéssel, bujkáló vigyorral a szája szegletében.*
-Hagrar minden bizonnyal megértené. Vagy nem. Legrosszabb esetben a bátyáddal felhasítjuk egymást, hogy igazságot tegyünk. *kuncogja el magát, ahogy elképzeli az említett jelenetet. Az volna csak ám az igazi harc! Kihívás a javából, ami elől Worgh sosem futamodna meg, sőt, bármikor, nagyon is szívesen összemérné magát akár Hagrarral is, bár tudja, hogy aligha volna szerencsés a dolog, bármi is legyen a kérdéses harc kimenetele. Ha Hagrar nyer, jó eséllyel elveszíti a legjobb harcosát, ha pedig Worgh nyer, azzal valójában semmit sem nyerne, hiszen nem óhajtja ő irányítani ezt a csürhét, maradjon csak Hagrar gondja az ilyesmi.*
-Nagyon megütötted magad?*kérdi szemtelenül a nősténytől.*
-Assagnak biztos van valami kenőcse kislányoknak, amitől jobban éreznéd magad...*teszi hozzá kissé hunyorítva, nyilvánvaló, hogy többnyire viccel, de azért Zirrah megítélésén sokat javítana, ha nem hisztikézne és rohanna a bátyjához, vagy a gyógyítóhoz egyből. Persze Worgh nem is számít arra, hogy így tesz.*


1072. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-03-21 16:27:03
 ÚJ
>Hagrar Kwor'ash Woriak avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//A csapda//

*Hagrar csak bólogat, majd lassan elérnek a barlang szájához. Ott már kihúzza magát, és sokkal tiszteletteljesebb mint eddig. Az őröknek biccent, és leteszi az állatot a földre. Ott a barlang előtt szokták kibelezni, és megnyúzni az állatokat így Hagrar nekikezd. Elsősorban a beleket, és a nem kívánt belsőségeket távolítja el. Aztán jöhet a nyúzás. Ez utóbbi hamar megvan, így már feszíti is ki a bőrt száradni. A húsos részt lekaparja róla. És kivérezteti az állatot. Majd Kilbrára néz, és elmosolyodik.* -Tessék! Oszd el a többiek között úgy hogy jó legyen! *Ismét egy próba, s talán ez az első igazi. Egy főnöknek tudnia kell szétosztani a prédát úgy hogy mindenki elégedett legyen. Erre persze az őrök is felfigyelnek, mi ez a furcsa viselkedés.*


1071. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-03-20 17:33:34
 ÚJ
>Kilbra Murzug avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//A csapda//

*Olyasmit pillanthat meg Hagrar tekintetében, amellyel eddig nem találkozott. Korábbi életében nem volt lehetősége adni, ha volt valamije, amire más szemet vetett, egyszerűen elvették tőle. Akkor még persze, gyenge volt. Később ez az elvétel már nehezebben ment.
Most azonban valami újjal nézhet farkasszemet. Meg is hökken tőle rendesen, és ez ki is ül arcára. De azért az a különös fény ott a hím szemeiben valamiért jól is esik neki. Sóhajtani támad tőle kedve, s ezt meg is teszi.*
-Örömmel.
*Mondja a köszönömre, és maga sem érti az egész helyzetet. Vélhetően ez az a pillanat, melyben új pályára indítja el őt Hagrar. Valami jobb útra tereli.
A kovács témája azonban más dolog. Hümmög egy sort, és igazat kell adjon a hímnek.*
-Biztosan nem lenne jó a páncél, a kard, a bárd. *Ért egyet.* De ha... krash'akh *Ami annyit tesz nagyjából, hogy "kitartóan" csak ezt a szót nem ismeri a közös nyelven.* ...keresed, akkor találsz egyet, aki jó velünk.
*Nehezen fejezi ki magát, és hát mi tagadás mindenre még az ork nyelvben sincsen megfelelő szó, vagy ha van is, ő maga nem ismeri. Egy fegyverkovács nagy kincs, kitartás kell a megtalálásához. Rajta lesz viszont a dolgon, s ha lehetőség adódik, meg fogja ragadni. Hátha ezzel is örömet szerezhet majd egyszer Hagrarnak.*


1070. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-03-19 13:17:00
 ÚJ
>Delathar Silamon avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 149
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

* A füves pusztához vezeti útja és a magányos fákat a kopár pusztaság váltja fel. A levegő is szárazabb lett és a talaj lába alatt egyre simább lesz ezzel elősegítve a jó tempót. A síkság hatalmasnak bizonyul így útja nem lesz rövid, de legalább a terep kedvez neki. A pusztán haladva olyan érzése támad, mintha nem lenne egyedül. Amilyen magányosnak tűnik annyira érzi, hogy mintha sok lény mondaná ezt a helyet otthonának. Az út felén megenged magának egy rövid pihenőt, felfrissíti magát az étellel itallal, és egy órácskát alszik is. A fogadóban hallotta, hogy elvileg a szervezkedő Zagur'Raz is itt telepedett le és emellett sok egyéb szerzetről is hallott már. Mindenesetre azért nem hatják meg nagyon ezek a történetek, ha egy horda ork jön rá csak kibeszéli magát valahogy, vagy magával visz párat mielőtt széttépnék. Persze nem akarja ezt a gondolatot rebesgetni, szeretne legalább kétszer annyi évet megélni, mint amennyit háta mögött hagyott. Ezek mellett az idő amúgy eseménytelenül telik, borzalmasan eseménytelenül... Ha végigjut a síkságon lassan eléri a szántőföldeket, ami már Amon Ruadh vidéke, onnan már nem lehet olyan messze a vidék melyet meglátogatni készül... *

A hozzászólás írója (Delathar Silamon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.03.19 13:17:52


1069. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-03-19 08:15:29
 ÚJ
>Hagrar Kwor'ash Woriak avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//A csapda//

*Hagrar szemeiből egy valami olvasható ki. Hála. Hála mindazért amit tesz Kilbra. Elvégre nem úgy tekint a vezérre ahogy a többiek. És ez jó az ork számára. Sőt látja hogy a nő örömét leli az általa felkínált ajándékokban. Így majd még meg is tetézi ezt, annyi biztos. A kovács keresésre elneveti magát.* -Kilbra az nem olyan könnyű! Az orkoknak nem sok kovács akad! Fogolyként meg nem biztos, hogy kovácsolnának. *S mikor kérdőn pillant rá a nő, aprót meghajol a vezér. És csak ez után mondja kicsit csendesebben neki.* -Köszönöm! Köszönöm hogy segítesz! *Persze nem biztos, hogy tudni fogja a nőstény hogy miről van szó. De egy biztos, Hagrar hálásnak tűnik. Hagrar az a fajta ork aki nem szereti elrejteni az érzéseit. Sőt, azzal tud egyáltalán hatni a többiekre. Talán ha nem így beszélne, és viselkedne nem is követnék őt.*


1068. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-03-18 10:47:26
 ÚJ
>Kilbra Murzug avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//A csapda//

*Megállnak a beszélgetés közben kicsit, így Kilbra félig szembefordul Hagrarral, így néz fel a hím arcára, ahogy a másik válaszol.*
-Kilbra büszke.
*Nem is akármennyire, de ennek kifejezésére nincsenek szavai. Nagyon büszke és igazán örül az ajándéknak. A szőrme kikészítése pedig csak hab a tortán. Mi más ez, mint annak az élő bizonyítéka, hogy Hagrar már is állja a szavát, s ajándékokkal is megerősíti ezt.*
-A kovács jó. Keresni kell egyet.
*Na persze, mintha ez olyan könnyű, egyszerű dolog lenne. Jó kovácsot nem könnyű találni. Olyat meg még kevésbé, aki elviseli az orkokat, és akit az orkok is megtűrnek.
Aztán a hím marka a vállára fog, de nincs ebben semmi erőszakos, vagy éppen fájó mozdulat, s talán épp emiatt lepi meg annyira Kilbrát. Tekintete a másik kék szemeibe fúródik kérdőn.*


1067. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-03-17 11:11:45
 ÚJ
>Hagrar Kwor'ash Woriak avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//A csapda//

*Hagrar sosem vehetett részt efféle hierarchikus rendszerben. Hisz népe az életben maradásért küzdött. Nem volt ilyen helyzet. Sokkalta inkább az élelemszerzés, és a betolakodók elintézése volt a romantikus szál feléjük. Ha valaki megmentette az irháját, sőt még nőstény is volt az elég rossz színben tüntette fel a férfit. Viszont fordítva, akár hős is lehet az ork vezér. Ezeket figyelembe véve, nem udvarolt ő még soha, s asszony közelébe is ritkán férkőzött. Szó mi szó, nem egy randa ork Hagrar. Persze ork szemmel nézve nem az.*
-Igen csak Kilbráé lesz! -És ha kell, megkapod bőrét is, szőrrel! Hagrar kikészíti! *Vállalja el büszkén, mert hogy az ork vezérnek mindenhez kell értenie. Így hát a kikészítést is megtanulta, persze ezt hozta is magával az új földre. A kovácsmunkára csak bólogat, és sóhajt egyet.* -Igen kovácsmunkához nem értek, de jó lenne egy kovács! Akár fegyvereket is tudna kovácsolni, meg vértet, páncélt is. Talán találkozunk valakivel aki ért hozzá! És akkor megkapod a szegecset is rá! *Nevet majd megfogja a nőstény vállát, de nem férfias marokkal, sokkal inkább gyengédebben.*


1066. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-03-17 10:10:30
 ÚJ
>Kilbra Murzug avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//A csapda//

*Tény ami tény, nem engedik bő lére a dolgot. Röviden állapodnak, valamennyire a jövőre és a sorsra is bízva kettőjük ügyét. Ami, valljuk meg, nem is akkora ritkaság ork körökben. Leginkább így történnek az alkuk, vagy még így sem. Olykor csak egy összepillantás elég, vagy ha a hímek vágya úgy kívánja. Egyféle természetes kiválasztódási folyamat ez is.
Régi törzsében a nőstények némileg alárendelt szerepet töltöttek be, s bizony, ha valamelyik el akart érni valamit, azt leginkább úgy tudta, ha egy erős hím figyelmét felkeltette valamilyen módon. Kilbra túl fiatal volt még ehhez, nyeszlett kis vakarcs, aki leginkább a menekülést, és az elbújást tanulta meg leggyorsabban. Aztán az élelemszerzés különböző formáit, s csak az utolsó egy-két évben azt, miként is kell a hímekkel valamiféle megfelelő kapcsolatot kialakítani. Amolyan, kecske és káposzta alapon.
Most viszont egészen másként áll a dologhoz. Hagrar nem azért tetszik neki, mert ő a vezér, hanem azért, mert erős, és határozott hím. Olyan, aki mellett Kilbra biztonságban érezheti magát. És ez megint nem arról szól, hogy akkor most már az örök semmittevés lesz a jussa. A harcokból, az élelemszerzésből, a törzs életéből épp úgy ki akarja venni a részét, mint minden másból is. Most már ezt az új törzset érzi sajátjának. Sokkal jobban, mint azt, amelybe született.
Hagrar szavaira a hímre pillant és elvigyorodik.*
-Hegyi kecske tényleg finom. És szép hosszú szőre van. Meleg és szép.
*Ezzel arra is utal mindjárt, hogy ha már úgy, akkor hozná el számára a hím azt a bundát is.*
-A kürt csak Kilbráé lesz?
*Nem irigy ő, ha közös kürtöt akar a többiekkel Hagrar az sem gond, de egy ilyen ajándék eléggé egyértelmű utalás a többiek számára.*
-Kilbra lát egyszer, hogy ork *Elgondolkodik a szón.* kovács? *Kérdő hangsúllyal ejti, s ha Hagrar rábólint akkor elégedetten elvigyorodik, hogy eszébe jutott a szó.* Apró szegeket, és díszes pántot tett rá egy ilyenre. Nagyon szép lett tőle, és erősebb hangja.
*Mondaná, hogy ércesebb, de ezt a szót nem ismeri.*


1065. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-03-17 09:12:10
 ÚJ
>Hagrar Kwor'ash Woriak avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//A csapda//

-Hagrar melletted áll! *Biccent férfiasan, és segít a prédát elhurcolni a barlangig. Közben persze teljesen máshogy viselkedik mint eddig. Valamiféle büszkeség tölti el, hogy valakinek azért mégis csak kell a vezér. De nem úgy mint vezető, hanem úgy mint Hagrar az ork. Ez jóval több mint amit eddig várhatott volna Hagrar. Persze mindennek idő kell, és a többieknek is fel kell ismerniük, hogy Hagrar asszonyt választott, és nem is akár kit! Remélni tudja csak az ork vezér, hogy ebből nem lesz belső viszály. Mert bizony az megbonyolítja a helyzetet.*
-Kilbra lesz szép! Hagrar megy fel hegyekbe, és hoz neki finom kecse húst! Az nagyon finom! Szarvából Hagrar csinál kürtöt! Ilyet itt! *Mutat az oldalán lévő tülökre, amit még sosem fújt meg mióta eljött otthonról.*


1064. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-03-12 15:57:21
 ÚJ
>Kilbra Murzug avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//A csapda//

*Ha fiatal is, és nem ismer is mindent, attól még nem ostoba. Így, hogy rendesen körüljárják a dolgot, megérti végre, mit is akar mondani neki a hím. Biccent hát. Bizonyára nem könnyű a főnök asszonyának lenni. Régi törzsében több asszonya is volt a főnöknek, s néha gyorsan haltak. Nem csak más keze által, nem csak alattomban, de olykor a főnök is tett róla. Ha pedig kinézett magának egy új asszonynak valót, hát senki meg nem állhatott ellenében. Szerencsére Kilbra még túl fiatalka volt akkoriban, nem szúrt szemet. S mire valamelyest kiformálódott, hát meglépett.
Tenyere rásimul Hargar mellkasára, ujjai alatt érzi a hím dobogó szívét. Elmosolyodik, ami nála ez egyféle féloldalas vicsorgó vigyorgásban nyilvánul meg.*
-Kilbra megmutat. Törzs idővel látni fogja, hogy Kilbra megfelelő asszonya lesz Hagrarnak.
*Ezzel az ő részéről tulajdonképpen ez el is lenne rendezve. Az alku megköttetett. S mivel a nőstény gondolkodása egyszerű és egyenes, visszatér hát arra, amiért a bozótosba törtek.*
-Vigyük a zsákmányt. Kilbra megoszt mindenkivel. Hogy lássák.
*Nem kezd újra litániába, hogy mert erős, és a többi. Lehajol, s megragadja az őzsutát, s vállára dobja a véres állatot.*
-Szép bőr, puha. Lesz új...
*Szabad kezével a mellei előtt húz egy vonalat.*
-Ide. Olyan ruha.
*Melltartó. Na persze, csak nem ismeri a szót. Igaz, nem is annyira melltartó, mint inkább egyféle felsőrész. De ez már részletkérdés.
És közben vigyorog hozzá.*


1063. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-03-11 16:54:02
 ÚJ
>Hagrar Kwor'ash Woriak avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//A csapda//

-Tuk! *Biccent egyetértve a nősténnyel viszont olyat fogalmazna meg amit ork nyelven nem lehet. Így hát megpróbálja közös nyelven megértetni a másikkal.*
-Főnök asszonyának, lenni bonyo..Nehéz! Sok harc a többiekkel, és kell tekintély! Hagrar nem akarja, hogy Kilbrát megöljék! *Biccent neki, s a nő vállára teszi a kezét. Tekintete nem haragot, nem is visszautasítást sugall. Sokkal inkább nyugalmat.*
-Hagrar nem akar vért ontani, sajátjai között asszonyért. Kilbra mutassa meg a törzsnek hogy ő erős. Hagrar támogat majd! Légy hát egy a véreimmel! És mutasd meg a törzsnek mennyire is akarsz Hagrar asszonya lenni! *Majd a nőstény kezét a vezér mellkasára teszi, már ha teheti.* -Érzed? Hagrar addig védelmez, míg ez itt dobog. S ha kell még utána is. * Így nem is mondott nemet az ajánlatra, viszont figyelmeztette a fiatal nőstényt. Azokra a veszélyekre amik ezzel járnak. Nem olyan egyszerű a vezér asszonyának lenni.*


1062. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-03-10 16:40:43
 ÚJ
>Kilbra Murzug avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//A csapda//

-E'Kilbra nok rag'rar!
*Ami nagyjából annyit tesz, hogy "és Kilbra nem fél".
Nem látja annak értelmét miért is kéne félnie csak azért, mert szívesen lenne Hagrar társa? Az ő gondolkodása egyszerű, s nem lát érdekek mögé.
A dicséretre persze kihúzza magát, még mellkasát is kidülleszti.*
-Kilbra kwor'ash. Hagraro elkrigar'eg trak'og hodack gaugh. Trak'og... fiúkat.
*Fejezi be a közös nyelven, mert a fiú szó nem létezik az ork nyelvben. Hiszen az előző szavak annyit tesznek, hogy: Kilbra erős. Hagrar asszonyaként szül sok kölyköt. Szül... fiúkat.
Ezen túl meg Hagrar valóban biztos lehet abban, hogy a nőstény nem azért választotta a hímet, mert ő a törzs vezére. Hanem mert vonzza, mint a mágnes attól a pillanattól kezdve, hogy a barlang szája előtt étellel kínálta. Szokatlan volt ez akkor Kilbra számára, nem is igazán értette. De most már valahogy más szemmel néz a kis csapatra, és tagjaira.
És Hagrarra is.
Persze, véletlenül sem akar rányomulni a vezérre, ezért megálljt parancsol nem csak önmagának, hanem a hímnek is egy kéz mozdulattal.*
-Kilbra nem erőszakos. Nem kell ez.
*Kettőjükre mutat felváltva. Azt akarná kifejezni, hogy ha Hagrar nem akarná még sem, akkor sem lesz harag a részéről. De persze, jó lenne.*


1061. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-03-10 16:24:32
 ÚJ
>Zirrah Kwor'ash Woriak avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Worgh//

*Sajnos a világból keveset látott egyedek, mint Zirrah, így gondolkodnak a világról. Vagyis, azt nem tudhatjuk, hogy kivétel nélkül, de azt mindenesetre állíthatjuk a csípős természetű, rátarti nőstényről, hogy az ő gondolkodása aztán rém sarkalatos. Ha tud valamit, azt nagyon tudja, s ha nem? Hát, azt is. Fejében nincs igazán összeszedett világkép, ezért az őt körülvevő mindent és mindenkit hasraütésszerűn igazítja bele abba a gondolkodásmódba, amit beléneveltek. A törzsük és törzsük tagjai dicső, harcos nemzetség példányai, fajtája büszkeségei, akik arra hivatottak, hogy kifordítsák sarkából a kizsákmányoló, elnyomó világot. Aki pedig nem eme csekély de annál nagyobbra tartott brancs tagja, az a) silány ember, elf vagy más korcs népség b) ezek szolgálatába szegődött elfajzott fajtárs, akinek hártya nőtt a szemére, ha nem azt a magasztos célt látja maga előtt minden helyzetben, amit az ő famíliája. Zirrah filozófiája ezen nem túl kifinomult és cseppet átgondolatlan világnézeten alapul. Követhetik, vezethetik, vagy eltakarodhatnak az útjából. Más verzió nincs.
Ha sikerült kirúgnia a másik kezét, akkor most tarthatunk egy perc néma csendet, ugyanis a játékos kötekvést a viador hím inzultusnak találta venni, s hogy-hogyan nem olyan erővel találja beleilleszteni könyökét a nőstény térdkalácsába, hogy amaz a csillagokat látva huppan a szebbik felére és vágódik onnan a hátára, ívesen felverve maga körül a fáradt talaj porát. Vinnyogó hangot hallat. A látszat csalóka: Elfojtott röhögés rázza.*
- Nem szégyelled a kezed emelni a vezér egy szem húgára, he?


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2915-2934