Külső területek - Füves puszta
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 37 (721. - 740. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2917-2936
740. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2015-03-03 18:34:04
Üzenet elküldve: 2015-03-03 18:34:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
*Furcsaságok már pedig vannak, még az a szerencse, hogy minden megoldható. Bizonyára ez a mostani történés is valami nagy varázsló bűvésztrükkje, aki nem csak a teret, de az időt is képes hajlítgatni erre, s arra. Így lehet, hogy egyszer csak Ethea a Füves puszta szélénél találja magát, pedig el sem mozdult a Szántóföldekről.
De mindez nem tart sokáig, csak egy légvételnyi ideig, mert aztán a következő pillanatban máris újra ott van, ahonnan indult. Remélhetően több varázslat már nem hull majd szegény hősnőnk fejére...*
De mindez nem tart sokáig, csak egy légvételnyi ideig, mert aztán a következő pillanatban máris újra ott van, ahonnan indult. Remélhetően több varázslat már nem hull majd szegény hősnőnk fejére...*
739. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2015-03-02 19:12:44
Üzenet elküldve: 2015-03-02 19:12:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Megfontolt
//Furmányos megbízás//
*Már átemelte fején a szétcsatolt testvértet, mikor Migarr felteszi a kérdést a holttesttel való egy helyen alvással kapcsolatban. Bental felvonja szemöldökét, s kérdőn mered az öregre.*
-A holtak már nem bántanak senkit. Legalábbis ha nem átkozottak. Magam, egy élő idegen mellett aludnék nyugtalanul, ki esetleg tenne róla, hogy ne ébredjek fel. Ám ha a szag aggasztja, elhúzom kissé odébb a tetemeket.
*Aztán, bár kissé későn reagálva Torra kérdésére is felel.*
-Időt vesztegettünk a bokorban bujkáló túlvilágiakra, barátom. Nyakunkon a szürkület, s vaksötétben nehéz letáborozni. Persze, ha legalább kettő menni akar hármótok közül, én máris öltözöm, akár menetelés közben is. *Mosolyával biztosít róla mindenkit, hogy örül mások véleményeinek,s a jó tanácsoknak. Yra vadászattal kapcsolatos kérdésére Torra felel meg biztatva őt. Bental kacsint a lány felé, s bólint. Ekkor kezd Migarr aggodalmaskodni a tűzrakás veszélyeit illetően.*
-Kellemetlen vendégeket bármikor kaphatunk Kedves Öregem. Ne aggódjék hát. Majd akkor hal meg, mikor életének gyertyája teljesen leolvadt, sem elébb sem később. Ám a sivatagokban, s pusztaságokban amilyen forró a dél, oly hűvös az éjfél. Hajnaltájt igencsak hiányolná tüzünk forró parazsát. Ám igazán kedves volna ha szedne egy kis rőzsét. Mégis, ha fáradt, majd én megteszem, pihenjék le nyugodtan. *Visszafordul Yrához.*
-Kell segítség a vadászathoz, vagy egyedül jobb volna? *Miután a hölgy felelt, Torrára néz. Reméli, hogy kellemes derűje ragadós.*
-Nem aggódsz kissé sokat Cimbora? A csontok mezeje nappal is épp elég szürke és ködös... nem szívesen vágnék át rajta éjnek évadján, s Migarr még úgysem.
A hozzászólás írója (Than Bental Aganor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.03.02 19:16:29
*Már átemelte fején a szétcsatolt testvértet, mikor Migarr felteszi a kérdést a holttesttel való egy helyen alvással kapcsolatban. Bental felvonja szemöldökét, s kérdőn mered az öregre.*
-A holtak már nem bántanak senkit. Legalábbis ha nem átkozottak. Magam, egy élő idegen mellett aludnék nyugtalanul, ki esetleg tenne róla, hogy ne ébredjek fel. Ám ha a szag aggasztja, elhúzom kissé odébb a tetemeket.
*Aztán, bár kissé későn reagálva Torra kérdésére is felel.*
-Időt vesztegettünk a bokorban bujkáló túlvilágiakra, barátom. Nyakunkon a szürkület, s vaksötétben nehéz letáborozni. Persze, ha legalább kettő menni akar hármótok közül, én máris öltözöm, akár menetelés közben is. *Mosolyával biztosít róla mindenkit, hogy örül mások véleményeinek,s a jó tanácsoknak. Yra vadászattal kapcsolatos kérdésére Torra felel meg biztatva őt. Bental kacsint a lány felé, s bólint. Ekkor kezd Migarr aggodalmaskodni a tűzrakás veszélyeit illetően.*
-Kellemetlen vendégeket bármikor kaphatunk Kedves Öregem. Ne aggódjék hát. Majd akkor hal meg, mikor életének gyertyája teljesen leolvadt, sem elébb sem később. Ám a sivatagokban, s pusztaságokban amilyen forró a dél, oly hűvös az éjfél. Hajnaltájt igencsak hiányolná tüzünk forró parazsát. Ám igazán kedves volna ha szedne egy kis rőzsét. Mégis, ha fáradt, majd én megteszem, pihenjék le nyugodtan. *Visszafordul Yrához.*
-Kell segítség a vadászathoz, vagy egyedül jobb volna? *Miután a hölgy felelt, Torrára néz. Reméli, hogy kellemes derűje ragadós.*
-Nem aggódsz kissé sokat Cimbora? A csontok mezeje nappal is épp elég szürke és ködös... nem szívesen vágnék át rajta éjnek évadján, s Migarr még úgysem.
A hozzászólás írója (Than Bental Aganor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.03.02 19:16:29
738. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2015-03-01 18:53:20
Üzenet elküldve: 2015-03-01 18:53:20
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
//Furmányos megbízás//
*Migarr érdeklődő ábrázattal követi Bental lépteit a lováig, azonban sok mindent látott már az életében ahhoz, hogy ilyesmin igazán meglepődjön. A magyarázata viszont értelmet ad a tettének, legalábbis kiemeli a puszta hullagyalázás fogalomköréből, mondjuk ami őt illeti, inkább nem emel el semmit a halottól. Nem szívleli a kimúlt párákat, legyen az állat vagy ember, főleg itt, nem messze a Csonttemetőtől.
Figyelme azonban hamarost az átnyújtott fiolára irányul, amelyből kihúzza az aprócska parafa dugót, hogy aztán óvatosan megszimatolja a lila folyadékot. Egy ideig hümmög, aztán ismét megszagolja, majd végül visszazárja az üvegcsét.*
- Méregnek mondanám. *Jelenti ki, majd visszaadja Yrának vagy Bentalnak a fiolát, mert ő hasznát aztán nem veszi. Aztán bólogat a lovag úr meglátásaira.*
- Mondd valamit, lovag uram... Megeshet, hogy sajátjai végeztek vele? Talán elárulta őket, de ennél szövevényesebb dolgokat már csak találgatni sem tudok. *Csóválja a fejét, majd csöppet bizonytalanul figyeli, ahogy Torra alaposan átkutatja a holttestet, végül szinte teljesen lemeztelenítve azt. Egy-két csengő arany kigurul a zsebeiből, de semmi más nincs nála, mint a korábban felsoroltak.*
- Bárhogy nézem, drága hölgyem, semmi érdemlegeset nem látok, aminek legalábbis a jelentését ismerhetném. S óriás uram, nem ismerős azon kívül, hogy meggyőződésem, ő is a támadóink között volt. *Válaszolja őszintén, majd újból rajta a megilletődés, amint Bental nekiáll tábort verni.*
- Bizonyosan a holtak társaságában kívánunk éjszakázni...? *Kérdezi bizonytalan hangon, noha nem sokkal később az óriás felveti az eltemetésük lehetőségét. Mondjuk nála nincs ásó, így vagy feltalálja magát Torra, vagy szerencsével jár, és utazótársainál talál a megfelelő eszközre, mindenesetre Migarr innentől kezdve szeretné elfelejteni a vérbe fagyott tetemeket.*
- Ha gondolják, összeszedegethetek néhány ágat és gallyat, hogy tüzet gyújthassuk, bár gondolnunk kell arra, nehogy azzal kellemetlen társaságot vonzzunk magunkhoz... *Magyarázza a csuhás, miközben felkel a testek mellől, hogy kinyújtóztathassa elgémberedett végtagjait. Végül még vet egy utolsó pillantást a kimúlt hátasra is, melynek mellkasából egy nyílvessző állna ki, ha esés közben nem tört volna el, és került volna a ló alá. Persze közelebbi vizsgálattal látni a sebet és a nyílvessző letört végét.*
*Migarr érdeklődő ábrázattal követi Bental lépteit a lováig, azonban sok mindent látott már az életében ahhoz, hogy ilyesmin igazán meglepődjön. A magyarázata viszont értelmet ad a tettének, legalábbis kiemeli a puszta hullagyalázás fogalomköréből, mondjuk ami őt illeti, inkább nem emel el semmit a halottól. Nem szívleli a kimúlt párákat, legyen az állat vagy ember, főleg itt, nem messze a Csonttemetőtől.
Figyelme azonban hamarost az átnyújtott fiolára irányul, amelyből kihúzza az aprócska parafa dugót, hogy aztán óvatosan megszimatolja a lila folyadékot. Egy ideig hümmög, aztán ismét megszagolja, majd végül visszazárja az üvegcsét.*
- Méregnek mondanám. *Jelenti ki, majd visszaadja Yrának vagy Bentalnak a fiolát, mert ő hasznát aztán nem veszi. Aztán bólogat a lovag úr meglátásaira.*
- Mondd valamit, lovag uram... Megeshet, hogy sajátjai végeztek vele? Talán elárulta őket, de ennél szövevényesebb dolgokat már csak találgatni sem tudok. *Csóválja a fejét, majd csöppet bizonytalanul figyeli, ahogy Torra alaposan átkutatja a holttestet, végül szinte teljesen lemeztelenítve azt. Egy-két csengő arany kigurul a zsebeiből, de semmi más nincs nála, mint a korábban felsoroltak.*
- Bárhogy nézem, drága hölgyem, semmi érdemlegeset nem látok, aminek legalábbis a jelentését ismerhetném. S óriás uram, nem ismerős azon kívül, hogy meggyőződésem, ő is a támadóink között volt. *Válaszolja őszintén, majd újból rajta a megilletődés, amint Bental nekiáll tábort verni.*
- Bizonyosan a holtak társaságában kívánunk éjszakázni...? *Kérdezi bizonytalan hangon, noha nem sokkal később az óriás felveti az eltemetésük lehetőségét. Mondjuk nála nincs ásó, így vagy feltalálja magát Torra, vagy szerencsével jár, és utazótársainál talál a megfelelő eszközre, mindenesetre Migarr innentől kezdve szeretné elfelejteni a vérbe fagyott tetemeket.*
- Ha gondolják, összeszedegethetek néhány ágat és gallyat, hogy tüzet gyújthassuk, bár gondolnunk kell arra, nehogy azzal kellemetlen társaságot vonzzunk magunkhoz... *Magyarázza a csuhás, miközben felkel a testek mellől, hogy kinyújtóztathassa elgémberedett végtagjait. Végül még vet egy utolsó pillantást a kimúlt hátasra is, melynek mellkasából egy nyílvessző állna ki, ha esés közben nem tört volna el, és került volna a ló alá. Persze közelebbi vizsgálattal látni a sebet és a nyílvessző letört végét.*
737. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2015-02-28 20:44:42
Üzenet elküldve: 2015-02-28 20:44:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Furmányos megbízás//
*Érdeklődve figyeli a fiolát, de nem szól semmit. Az öreg válasza nem győzte meg, de túl egyszerű lenne, ha nem így volna. A nyomok egyelőre nem sokat mondanak számára. A ló és lovasa meghalt, számra felfoghatatlan hogy történhetett ez meg.*
- Lovag uram. Érdekes ez az egész, nem? *Igaz a lovagot szólította meg, de nem csak neki szól.* - Vegyük sorba, van egy halott férfi itt a homokban, akinek meglékelték a fejét. *Elgondolkozik és így szól.* - A ló hogy halt meg? Miért ölték meg, ha megölték? A férfi a lovon ült amikor meghalt, ezt meglehet állapítani? *Lenéz a férfi tetemére, de ő nem tudja megmondani, hogy mit kéne nézni, hogy leesett, vagy lent ölték meg.* Egy ló sokat ér, miért nem vitték magukkal? Hiszen, ha csak mellettük lovagol üresen sem lassítja le őket. *Tesz egy kört a jószág körül és folytatja.* - Szerintem azért, mert felismerték volna a lovat. Ez hogy lehet? *Teszi fel az újabb kérdés, most már inkább magának, de elég hangosan, hogy hallják társai is.* - Ha egy egyszerű zsoldos lenne, akkor nem lenne fontos, hiszen ők nem olyan lovakkal járnak ami könnyen felismerhető. Ebből következik számomra, persze lehet hibásan, hogy ő volt a megbízó, ezt az is alá támasztja, hogy itt hagyták a papírt. Pénz nem volt nála? *Ekkor már ő is oda guggol a testhez és átkutatja. Ő nem szemérmes, oda is benéz, ahova mások nem néznének, tudja jól, hogy sokan az alsónadrágjukba rejtik az értékesebb tárgyakat. Leveszi a cipőit és a zoknikat is ki fordítja. Lehet kissé barbárnak tűnik ez a többieknek, de vagy most tudják meg ki és micsoda ez az illető, vagy soha. Mondhatni levetkőzteti, egyedül az alsógatyát hagyja rajta, amit már az előtt átvizsgált.* - Így sem ismerős önnek uram? *Néz az öregre. Reméli, hogy így ruha nélkül talán jobban eltudja képzeni, hogy nézhet ki más öltözetben.* - Képzelje el egy nemesként, vagy egy jól öltözött polgárnak, esetleg egy kereskedőnek. Így sem ugrik be róla semmi?
*Mikor végeznek a tetemekkel, ő is feláll. Körbenéz és így szól.* - Nem korai megállunk? Mondjuk el kéne temetni, az is igaz. *Mutat a két tetemre.* - Ha van valami ásó eszközük, én szívesen megteszem, legalább edzek kicsit. *Reméli lesz ilyen eszköz a birtokukban, bár nem valószínű, persze megnézi hogy a döglött lovon nincs-e valami felszerelés. Ez egyébként is megteszi, tehát a lovat is átvizsgálja, nem mintha nem bízna meg a lovagban, de biztos az ami biztos.*
- Szerintem elmehetne vadászni Yra. Nem kell sok minden én elvagyok két mókussal is. *Mosolyog.* - Egyébként az őrséget, majd kezdem én.
*Még egyszer körbenéz, most arra kíváncsi, hogy a tábor helyzete megfelelő-e, tehát nincs-e túl magason.*
*Érdeklődve figyeli a fiolát, de nem szól semmit. Az öreg válasza nem győzte meg, de túl egyszerű lenne, ha nem így volna. A nyomok egyelőre nem sokat mondanak számára. A ló és lovasa meghalt, számra felfoghatatlan hogy történhetett ez meg.*
- Lovag uram. Érdekes ez az egész, nem? *Igaz a lovagot szólította meg, de nem csak neki szól.* - Vegyük sorba, van egy halott férfi itt a homokban, akinek meglékelték a fejét. *Elgondolkozik és így szól.* - A ló hogy halt meg? Miért ölték meg, ha megölték? A férfi a lovon ült amikor meghalt, ezt meglehet állapítani? *Lenéz a férfi tetemére, de ő nem tudja megmondani, hogy mit kéne nézni, hogy leesett, vagy lent ölték meg.* Egy ló sokat ér, miért nem vitték magukkal? Hiszen, ha csak mellettük lovagol üresen sem lassítja le őket. *Tesz egy kört a jószág körül és folytatja.* - Szerintem azért, mert felismerték volna a lovat. Ez hogy lehet? *Teszi fel az újabb kérdés, most már inkább magának, de elég hangosan, hogy hallják társai is.* - Ha egy egyszerű zsoldos lenne, akkor nem lenne fontos, hiszen ők nem olyan lovakkal járnak ami könnyen felismerhető. Ebből következik számomra, persze lehet hibásan, hogy ő volt a megbízó, ezt az is alá támasztja, hogy itt hagyták a papírt. Pénz nem volt nála? *Ekkor már ő is oda guggol a testhez és átkutatja. Ő nem szemérmes, oda is benéz, ahova mások nem néznének, tudja jól, hogy sokan az alsónadrágjukba rejtik az értékesebb tárgyakat. Leveszi a cipőit és a zoknikat is ki fordítja. Lehet kissé barbárnak tűnik ez a többieknek, de vagy most tudják meg ki és micsoda ez az illető, vagy soha. Mondhatni levetkőzteti, egyedül az alsógatyát hagyja rajta, amit már az előtt átvizsgált.* - Így sem ismerős önnek uram? *Néz az öregre. Reméli, hogy így ruha nélkül talán jobban eltudja képzeni, hogy nézhet ki más öltözetben.* - Képzelje el egy nemesként, vagy egy jól öltözött polgárnak, esetleg egy kereskedőnek. Így sem ugrik be róla semmi?
*Mikor végeznek a tetemekkel, ő is feláll. Körbenéz és így szól.* - Nem korai megállunk? Mondjuk el kéne temetni, az is igaz. *Mutat a két tetemre.* - Ha van valami ásó eszközük, én szívesen megteszem, legalább edzek kicsit. *Reméli lesz ilyen eszköz a birtokukban, bár nem valószínű, persze megnézi hogy a döglött lovon nincs-e valami felszerelés. Ez egyébként is megteszi, tehát a lovat is átvizsgálja, nem mintha nem bízna meg a lovagban, de biztos az ami biztos.*
- Szerintem elmehetne vadászni Yra. Nem kell sok minden én elvagyok két mókussal is. *Mosolyog.* - Egyébként az őrséget, majd kezdem én.
*Még egyszer körbenéz, most arra kíváncsi, hogy a tábor helyzete megfelelő-e, tehát nincs-e túl magason.*
736. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2015-02-28 18:48:01
Üzenet elküldve: 2015-02-28 18:48:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Megfontolt
//Furmányos megbízás//
*Alaposan átnézi a tetemet Torra kérésének megfelelően. A lila fiolát gyanakodva veszi kézbe, majd Bental szavaira kissé összeráncolt szemöldökkel átadja az üvegcsét Migarrnak.*
-Nos, uram, ismerős a szer?
*Reméli, hogy az öreg meg tudja mondani a furcsa folyadék rendeltetését, de figyelmét hamarosan már a szerződés köti le. Alig hallja meg a lovag kérdését a nyomokkal kapcsolatban. Végül csak felkapja a fejét, s a többiekre mosolyog.*
-Nem vagyok szakavatott nyomolvasó, s a lovak nyomait nagyon nehéz összehasonlítani - főként emlékezetből. Lehet, hogy illenek eme szerencsétlen pára nyomai a tetthelyen találtakba, s mégis két különböző állatról van szó. Én nem sok hitelt adnék egy ilyen összehasonlításnak, amennyiben én végzem.
*Végighallgatja Bental fejtegetését, s helyeslően bólogat. A háború-elmélet megdőlni látszik. Ezek után felolvassa a szerződés olvasható részleteit a kis kompániának.*
-Nem igazán tudom, hogy mit gondoljak erről. Ez az Inquar Deran vagy a fickó lehetett, vagy a megbízó. De egy biztos: ez a pecsét Wegtorenből való.
*A sarkára ül, s elgondolkozva vizsgálja a halott tetoválásait.*
-Migarr uram! Nem ismerős egyik tetoválás sem? Bármilyen halvány emlék jól jönne...
*Amikor Bental elkezd "tábort verni", kissé meglepve pillant rá. Még sosem látta a lovagot páncélja nélkül, s ő nem ezt a pillanatot választaná hozzá - cseppet sem érzi annyira biztonságosnak a helyet.*
~Bár... Valószínűleg elég kényelmetlen lehet egy ilyen acélburokban aludni.~
*Mindenesetre most, hogy végre nincs rajta páncél, alaposan szemügyre veszi a lovagot. Végül felpillant a többiekre.*
-Van értelme egy vadászatnak a mai napon?
*Vidám mosolya egyértelművé teszi, hogy nem ellenezné a vadászat nyújtotta mozgást. Ez legalább egy kicsit elterelné a figyelmét a nap furcsa eseményeiről, és meleg étellel töltené meg a gyomrukat - már ha valóban sikerül is elejteni valamit.*
*Alaposan átnézi a tetemet Torra kérésének megfelelően. A lila fiolát gyanakodva veszi kézbe, majd Bental szavaira kissé összeráncolt szemöldökkel átadja az üvegcsét Migarrnak.*
-Nos, uram, ismerős a szer?
*Reméli, hogy az öreg meg tudja mondani a furcsa folyadék rendeltetését, de figyelmét hamarosan már a szerződés köti le. Alig hallja meg a lovag kérdését a nyomokkal kapcsolatban. Végül csak felkapja a fejét, s a többiekre mosolyog.*
-Nem vagyok szakavatott nyomolvasó, s a lovak nyomait nagyon nehéz összehasonlítani - főként emlékezetből. Lehet, hogy illenek eme szerencsétlen pára nyomai a tetthelyen találtakba, s mégis két különböző állatról van szó. Én nem sok hitelt adnék egy ilyen összehasonlításnak, amennyiben én végzem.
*Végighallgatja Bental fejtegetését, s helyeslően bólogat. A háború-elmélet megdőlni látszik. Ezek után felolvassa a szerződés olvasható részleteit a kis kompániának.*
-Nem igazán tudom, hogy mit gondoljak erről. Ez az Inquar Deran vagy a fickó lehetett, vagy a megbízó. De egy biztos: ez a pecsét Wegtorenből való.
*A sarkára ül, s elgondolkozva vizsgálja a halott tetoválásait.*
-Migarr uram! Nem ismerős egyik tetoválás sem? Bármilyen halvány emlék jól jönne...
*Amikor Bental elkezd "tábort verni", kissé meglepve pillant rá. Még sosem látta a lovagot páncélja nélkül, s ő nem ezt a pillanatot választaná hozzá - cseppet sem érzi annyira biztonságosnak a helyet.*
~Bár... Valószínűleg elég kényelmetlen lehet egy ilyen acélburokban aludni.~
*Mindenesetre most, hogy végre nincs rajta páncél, alaposan szemügyre veszi a lovagot. Végül felpillant a többiekre.*
-Van értelme egy vadászatnak a mai napon?
*Vidám mosolya egyértelművé teszi, hogy nem ellenezné a vadászat nyújtotta mozgást. Ez legalább egy kicsit elterelné a figyelmét a nap furcsa eseményeiről, és meleg étellel töltené meg a gyomrukat - már ha valóban sikerül is elejteni valamit.*
735. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2015-02-28 07:32:28
Üzenet elküldve: 2015-02-28 07:32:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Megfontolt
//furmányos megbízás//
*Nyugtalanító eme halott a lábai előtt. Megannyi kérdést vet fel. Felszerelése pedig még annál is többet. Kiválaszt egy tőrt a földre pakoltakbók, tüzetesebben megvizsgálja a nyelét, a pengét, majd visszadugja hüvelyébe, s Malko mellé lépve, a nyeregtáskába rejti. Ha társai furcsán néznek rá, úgy megfelel a kérdő tekintetekre.*
-Ereklye. A kalandról. Mit is mondhatnék, szentimentális vagyok. Mellesleg az én életemet talán még meg is mentheti, neki, viszont aligha lesz szüksége rá. *Ismét a halottra néz, míg Migarr tovább vizsgálgatja. Meggondolja magát, s a nyeregtáskából inkább kartartó övébe tűzi a tőr hüvelyét.*
-Kedves Yra! Miféle kincsre leltél? *Maga is merengve nézi a lilás színű fiolát.*
-Talán Migarr tudni fogja, elvégre szakértőnek tűnik az ilyesmi terén. De téged szép hölgy arra kérlek igazolj engem, hisz a nyomok értésében úgy látom kellő tapasztalatod van. Nem ismerős a billog eme jószágon, ám úgy láttam a patája, s azon a patkó beleillene a nyomokba, melyeket a két fa környékén leltünk, nemde? *Még egy cseppnyit gondolkozik, ám ezúttal nyíltan kimondja gondolatait*
-Sok csatát, bandaháborút, civakodást láttam már. Ha egy másik, ellenséges rablóbanda volna, úgy nem csak egy halott volna itt. Ám egyértelműen pengés fegyverrel gyilkolták meg a férfit, tehát baleset sem lehetett. Ezt az embert elárulták. Szemből a meglepetés előnyét kihasználva ölték meg, úgy hogy esélye sem volt védekezni. Még a fegyvereit sem vette elő.
*Úgy ítélve a helyzetet, hogy viszonylagos biztonságban vannak, nekilát, hogy tábort verjen éjszakára. Mindenek előtt páncélja szíjait kezdi megoldani. Kesztyűit sisakjába helyezve a földre teszi, s pajzsát melléjük, kardját meg övvel együtt arra. Közben próbál cseppet lazítani. Másra sem tud gondolni mint egy kis tűzre, és sült vadra a hűvös éjszakában. Már el is határozta, hogy amint kihámozta magát acélbőréből elmegy gyújtósért, ha meg nem előzik.*
*Nyugtalanító eme halott a lábai előtt. Megannyi kérdést vet fel. Felszerelése pedig még annál is többet. Kiválaszt egy tőrt a földre pakoltakbók, tüzetesebben megvizsgálja a nyelét, a pengét, majd visszadugja hüvelyébe, s Malko mellé lépve, a nyeregtáskába rejti. Ha társai furcsán néznek rá, úgy megfelel a kérdő tekintetekre.*
-Ereklye. A kalandról. Mit is mondhatnék, szentimentális vagyok. Mellesleg az én életemet talán még meg is mentheti, neki, viszont aligha lesz szüksége rá. *Ismét a halottra néz, míg Migarr tovább vizsgálgatja. Meggondolja magát, s a nyeregtáskából inkább kartartó övébe tűzi a tőr hüvelyét.*
-Kedves Yra! Miféle kincsre leltél? *Maga is merengve nézi a lilás színű fiolát.*
-Talán Migarr tudni fogja, elvégre szakértőnek tűnik az ilyesmi terén. De téged szép hölgy arra kérlek igazolj engem, hisz a nyomok értésében úgy látom kellő tapasztalatod van. Nem ismerős a billog eme jószágon, ám úgy láttam a patája, s azon a patkó beleillene a nyomokba, melyeket a két fa környékén leltünk, nemde? *Még egy cseppnyit gondolkozik, ám ezúttal nyíltan kimondja gondolatait*
-Sok csatát, bandaháborút, civakodást láttam már. Ha egy másik, ellenséges rablóbanda volna, úgy nem csak egy halott volna itt. Ám egyértelműen pengés fegyverrel gyilkolták meg a férfit, tehát baleset sem lehetett. Ezt az embert elárulták. Szemből a meglepetés előnyét kihasználva ölték meg, úgy hogy esélye sem volt védekezni. Még a fegyvereit sem vette elő.
*Úgy ítélve a helyzetet, hogy viszonylagos biztonságban vannak, nekilát, hogy tábort verjen éjszakára. Mindenek előtt páncélja szíjait kezdi megoldani. Kesztyűit sisakjába helyezve a földre teszi, s pajzsát melléjük, kardját meg övvel együtt arra. Közben próbál cseppet lazítani. Másra sem tud gondolni mint egy kis tűzre, és sült vadra a hűvös éjszakában. Már el is határozta, hogy amint kihámozta magát acélbőréből elmegy gyújtósért, ha meg nem előzik.*
734. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2015-02-25 16:27:17
Üzenet elküldve: 2015-02-25 16:27:17
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
//Furmányos megbízás//
*Migarr újabb sóhajt ejt meg, amiként ismételten félreértik a szavait.*
- Hölgyem, jól tudom én azt, csupán a lovag úr kijelentésére kívántam válaszolni, miként felvetette, Amyna szerelmese miért nem kereste nálam szíve hölgyét. *Magyarázza, bár inkább csak úgy mellékesként, hiszen kezd fáradalmassá válni számára a folytonos bizonygatás. No meg előkerül a bozótosból a tetem is, akin ugyan segíteni már nem lehet, de ahogy Bental helyesen fel is kéri Yrát, átkutatni még át lehet.
Sok minden előkerül a holttest ruházata alól, többek közt tőrök, dobókések, egy aprócska fiola, benne lilás folyadékkal, néhány ehető magvacska, végül egy aranylánc és egy meggyűrődött papíros. Utóbbin - ha jobban megnézik az olvasni tudók -, egyfajta megbízásnak a szerződése bontakozik ki. Egyszerű volt az illető feladata, kísérni a megbízóját, illetve elvégezni a kiszabott feladatokat. Nyilván a második része nem sikeredett túl jól, ha holtan fekszik a fűben. Egy név is szerepel a papír alján; Inquar Deran, és végül egy pecsét, rajta Wegtoren városának elnagyolt körvonalaival és jelképével.
Önmagán a testen is akadnak nyomok, megannyi tetoválás formájában. Némelyik furcsa vonalak összevisszasága, néhány pedig egészen bizarr, de semmi olyan, aminek túl sok jelentése volna.*
- Nem is tudom biztosan... *Feleli Torra kérdésre a csuhás, majd elveszi tőle a kulacsot, és kicsit meglocsolgatja vele a halott arcát. Persze a rászáradt vér nem jön le olyan könnyedén, így a férfi ruhájából letép egy darabot, hogy aztán kendőként hasznosítva törölgesse meg az ábrázatát.*
- Azt hiszem az egyik támadó lehetett... Megeshet, hogy belefutottak egy másik bandita csoportba? *Pillant felváltva a többiekre eléggé bizonytalanul, majd a döglött állat felé is elnéz. Amaz egy barnaszín paripa, akad rajta billogozás is; három függőleges vonal, illetve egy, amellyel alá van húzva. Egy helyi kereskedőnek szokása így megbélyegezni a lovait, azonban Migarr nem ismeri fel, amint a test mellől ellépdelve a lovat is megnézi.
Amennyiben a környező nyomokat is fel kívánnák térképezni, azok sem mutatnak sok mindent, azon kívül, hogy a lovak rendesen felverhették a port, és ember lába nem érintette a talajt.
Ha viszont valakinek van még ereje tovább nézelődni a fűcsomók között, kicsivel odébb fellelhet egy hajtűt, rajta saját készítésű dísszel.*
*Migarr újabb sóhajt ejt meg, amiként ismételten félreértik a szavait.*
- Hölgyem, jól tudom én azt, csupán a lovag úr kijelentésére kívántam válaszolni, miként felvetette, Amyna szerelmese miért nem kereste nálam szíve hölgyét. *Magyarázza, bár inkább csak úgy mellékesként, hiszen kezd fáradalmassá válni számára a folytonos bizonygatás. No meg előkerül a bozótosból a tetem is, akin ugyan segíteni már nem lehet, de ahogy Bental helyesen fel is kéri Yrát, átkutatni még át lehet.
Sok minden előkerül a holttest ruházata alól, többek közt tőrök, dobókések, egy aprócska fiola, benne lilás folyadékkal, néhány ehető magvacska, végül egy aranylánc és egy meggyűrődött papíros. Utóbbin - ha jobban megnézik az olvasni tudók -, egyfajta megbízásnak a szerződése bontakozik ki. Egyszerű volt az illető feladata, kísérni a megbízóját, illetve elvégezni a kiszabott feladatokat. Nyilván a második része nem sikeredett túl jól, ha holtan fekszik a fűben. Egy név is szerepel a papír alján; Inquar Deran, és végül egy pecsét, rajta Wegtoren városának elnagyolt körvonalaival és jelképével.
Önmagán a testen is akadnak nyomok, megannyi tetoválás formájában. Némelyik furcsa vonalak összevisszasága, néhány pedig egészen bizarr, de semmi olyan, aminek túl sok jelentése volna.*
- Nem is tudom biztosan... *Feleli Torra kérdésre a csuhás, majd elveszi tőle a kulacsot, és kicsit meglocsolgatja vele a halott arcát. Persze a rászáradt vér nem jön le olyan könnyedén, így a férfi ruhájából letép egy darabot, hogy aztán kendőként hasznosítva törölgesse meg az ábrázatát.*
- Azt hiszem az egyik támadó lehetett... Megeshet, hogy belefutottak egy másik bandita csoportba? *Pillant felváltva a többiekre eléggé bizonytalanul, majd a döglött állat felé is elnéz. Amaz egy barnaszín paripa, akad rajta billogozás is; három függőleges vonal, illetve egy, amellyel alá van húzva. Egy helyi kereskedőnek szokása így megbélyegezni a lovait, azonban Migarr nem ismeri fel, amint a test mellől ellépdelve a lovat is megnézi.
Amennyiben a környező nyomokat is fel kívánnák térképezni, azok sem mutatnak sok mindent, azon kívül, hogy a lovak rendesen felverhették a port, és ember lába nem érintette a talajt.
Ha viszont valakinek van még ereje tovább nézelődni a fűcsomók között, kicsivel odébb fellelhet egy hajtűt, rajta saját készítésű dísszel.*
733. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2015-02-24 19:57:26
Üzenet elküldve: 2015-02-24 19:57:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Furmányos megbízás//
*Szerencsére nem lát semmi veszélyeset. Továbbá amikor az öreg megállapítja, hogy halott az illető és maga is rápillant egyértelművé válik, hogy nem mai eset ez. Nem őrködik annyira éberen, de nem is megy oda kutakodni. Három ember elég a vizsgálathoz, egynek őrködnie is kell.*
- Migarr uram. *Szól normális hangnemben, kicsit közelebb menve a testhez.* - Felismeri az illetőt? Ha gondolja, tisztítsa meg arcát, hátha felismeri. *Oda nyújtja neki kulacsát, ami emberi mértékekben elég méretes, így egy kis vizet nyugodtan elhasználhat erre a célra.*
- A fegyver tényleg fontos. *Ekkor mint fáklya a sötétben úgy villan be neki egy ötlet.* - Ne is a fegyvert keressék, illetve ne csak azt. Keressenek még tetoválást, anyajegyet, testékszert bármit ami segíthet kideríteni ki is volt az illető. *Közelebb megy a lóhoz és a lovaghoz szól.*
- Lovag uram, maga ért a lovakhoz? Úgy értem meg tudja állapítani, hogy az állat miféle? *Lehet nem volt elég egyértelmű mire gondolt, így jobban kifejti.* - Esetleg billogozás nincs rajta, esetleg azt meg tudja mondani hogy milyen fajta? Továbbá innen nem látom. *Lévén, hogy a tetem háttal van neki.* - Csődör, vagy kanca? Ez fontos lehet, ha csődör, akkor herélt vagy sem? *Ezek lehet értelmetlen kérdéseknek tűnnek, de számára nagyon fontos információkkal bír.* - Mielőtt még fintorogna. Ez később fontos információ lehet, hiszen egy kereskedő lehet megtudja mondani kinek adta el lovát, ha pontos információkkal rendelkezünk. *Torra továbbra is inkább az őrködéssel foglalkozik, mint sem a tetemek átvizsgálásával.*
*Szerencsére nem lát semmi veszélyeset. Továbbá amikor az öreg megállapítja, hogy halott az illető és maga is rápillant egyértelművé válik, hogy nem mai eset ez. Nem őrködik annyira éberen, de nem is megy oda kutakodni. Három ember elég a vizsgálathoz, egynek őrködnie is kell.*
- Migarr uram. *Szól normális hangnemben, kicsit közelebb menve a testhez.* - Felismeri az illetőt? Ha gondolja, tisztítsa meg arcát, hátha felismeri. *Oda nyújtja neki kulacsát, ami emberi mértékekben elég méretes, így egy kis vizet nyugodtan elhasználhat erre a célra.*
- A fegyver tényleg fontos. *Ekkor mint fáklya a sötétben úgy villan be neki egy ötlet.* - Ne is a fegyvert keressék, illetve ne csak azt. Keressenek még tetoválást, anyajegyet, testékszert bármit ami segíthet kideríteni ki is volt az illető. *Közelebb megy a lóhoz és a lovaghoz szól.*
- Lovag uram, maga ért a lovakhoz? Úgy értem meg tudja állapítani, hogy az állat miféle? *Lehet nem volt elég egyértelmű mire gondolt, így jobban kifejti.* - Esetleg billogozás nincs rajta, esetleg azt meg tudja mondani hogy milyen fajta? Továbbá innen nem látom. *Lévén, hogy a tetem háttal van neki.* - Csődör, vagy kanca? Ez fontos lehet, ha csődör, akkor herélt vagy sem? *Ezek lehet értelmetlen kérdéseknek tűnnek, de számára nagyon fontos információkkal bír.* - Mielőtt még fintorogna. Ez később fontos információ lehet, hiszen egy kereskedő lehet megtudja mondani kinek adta el lovát, ha pontos információkkal rendelkezünk. *Torra továbbra is inkább az őrködéssel foglalkozik, mint sem a tetemek átvizsgálásával.*
732. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2015-02-24 18:09:26
Üzenet elküldve: 2015-02-24 18:09:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Megfontolt
//Furmányos megbízás//
*Migarr válaszára enyhén elmosolyodik.*
-Bocsásson meg. Úgy tűnik, hogy menthetetlen kérdezősködők vagyunk, akik képtelenek a hosszútávú emlékezés bármely formájára. Egyébiránt nem Önön keressük a lányt, jóuram, csak megpróbáljuk kitalálni, hogy ki is rabolhatta el. Lehet, hogy a rablóknak közük volt az elhunyt mágushoz.
*Megvonja a vállát. Szavai lehet, hogy kissé bántóak lennének, ám könnyed, viccelődő hangneme még egy halálos fenyegetésnek is elvenné az élét.
Mikor Migarr megállapítja, hogy a férfi halott, elfintorodik. Ez sajnos valószínű volt. Yra összefont karokkal, komoran bámulja a holttestet. Torra kiáltására visszapillant, s biccent társa igazára.*
-Bocsáss meg nekem. Eddigi útjaim során egyedül voltam. Ezentúl figyelni fogok a csapat érdekeire.
*Monoton hangja nélkülöz minden életet. A halált el tudja fogadni az élet részeként, s a gyilkosság is beletartozik ebbe, ám akkor sem szívleli az élettelen, vérrel borított test látványát.*
~Még el sem temették...~
*Komor gondolataiból Bental szavai zökkentik ki. Felpillant, majd a lovag kérése szerint átvizsgálja a tetemet, csizmaszártól ruhaujjig, nehogy valami elkerülje a figyelmét. Amit talál, megmutatja a többieknek, miközben kérdőn a lovagra néz, hátha ő is megtudott valami érdekeset.*
*Migarr válaszára enyhén elmosolyodik.*
-Bocsásson meg. Úgy tűnik, hogy menthetetlen kérdezősködők vagyunk, akik képtelenek a hosszútávú emlékezés bármely formájára. Egyébiránt nem Önön keressük a lányt, jóuram, csak megpróbáljuk kitalálni, hogy ki is rabolhatta el. Lehet, hogy a rablóknak közük volt az elhunyt mágushoz.
*Megvonja a vállát. Szavai lehet, hogy kissé bántóak lennének, ám könnyed, viccelődő hangneme még egy halálos fenyegetésnek is elvenné az élét.
Mikor Migarr megállapítja, hogy a férfi halott, elfintorodik. Ez sajnos valószínű volt. Yra összefont karokkal, komoran bámulja a holttestet. Torra kiáltására visszapillant, s biccent társa igazára.*
-Bocsáss meg nekem. Eddigi útjaim során egyedül voltam. Ezentúl figyelni fogok a csapat érdekeire.
*Monoton hangja nélkülöz minden életet. A halált el tudja fogadni az élet részeként, s a gyilkosság is beletartozik ebbe, ám akkor sem szívleli az élettelen, vérrel borított test látványát.*
~Még el sem temették...~
*Komor gondolataiból Bental szavai zökkentik ki. Felpillant, majd a lovag kérése szerint átvizsgálja a tetemet, csizmaszártól ruhaujjig, nehogy valami elkerülje a figyelmét. Amit talál, megmutatja a többieknek, miközben kérdőn a lovagra néz, hátha ő is megtudott valami érdekeset.*
731. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2015-02-24 17:17:03
Üzenet elküldve: 2015-02-24 17:17:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Megfontolt
//Furmányos megbízás//
*Torra hiába is kiabál utána, Bental meg sem rezzen, aztán mikor féltérdre ereszkedik, hogy közel kerüljön a sebesülthöz, csak a már régóta belé vert lovagi kódex szerint cselekszik. Nem várja az óriás szerzetestől, hogy megértse ezt, de neki élete árán is oda kellett rohannia a sebesült férfihoz. Elsőként a gyengéket, és elesetteket kell védelmeznie.
Eztán a csurom vérben meglátja a méretes mellkasi vágást, ám a csurom vér arcon nem fedezi fel a meglékelt homlokot. Ijedtében az öreget hívja segítségül, és csak eztán áll fel körbenézni. Valójában nem is remél már harcot, hiszen, tudja, hogy Torra magas termetével, és élénk természetével, helyettük is elég sokat látott.*
-Szeretem az óvatosságodat cimbora! *Ezt követően veti csak szemét a tetemre, mikor Migarr kijelenti, hogy halott. Végigméri idegen ruházatát, és a lovat mellette. Ha nem volna ez a kaland, egyszerű vándornak nézné, aki rablók áldozatává vált, ám jelen körülmények közt más a véleménye. Tudja már, hogy társai is jó megfigyelők, s nem kerülte el őket a ruha kérdése.*
-Csak nem hajba kaptak az emberkereskedőink? *Hangot ad gondolatainak, és kíváncsian várja a többiek válaszait, gondolatait.*
-Megtennéd légy szíves, hogy megnézed, van-e nála fegyver? *Kérdezi Yrát, aki ha minden igaz a halott mellett térdel. Ő maga a lovat kezdi megvizsgálni. Van-e a nyergen valami, milyen a patamérete, s hogy van-e rajta patkó... Közben szomorú mosolyt küld Migarr felé.*
-Köszönöm. ~Elképesztő ez a vén apó. Bár története oly ködös, hogy mindig tétova gyanakvásra ösztönöz, mégis annyi jóságot érzek benne, hogy az elképesztő. Minduntalan meglep segítőkészsége.~
*Torra hiába is kiabál utána, Bental meg sem rezzen, aztán mikor féltérdre ereszkedik, hogy közel kerüljön a sebesülthöz, csak a már régóta belé vert lovagi kódex szerint cselekszik. Nem várja az óriás szerzetestől, hogy megértse ezt, de neki élete árán is oda kellett rohannia a sebesült férfihoz. Elsőként a gyengéket, és elesetteket kell védelmeznie.
Eztán a csurom vérben meglátja a méretes mellkasi vágást, ám a csurom vér arcon nem fedezi fel a meglékelt homlokot. Ijedtében az öreget hívja segítségül, és csak eztán áll fel körbenézni. Valójában nem is remél már harcot, hiszen, tudja, hogy Torra magas termetével, és élénk természetével, helyettük is elég sokat látott.*
-Szeretem az óvatosságodat cimbora! *Ezt követően veti csak szemét a tetemre, mikor Migarr kijelenti, hogy halott. Végigméri idegen ruházatát, és a lovat mellette. Ha nem volna ez a kaland, egyszerű vándornak nézné, aki rablók áldozatává vált, ám jelen körülmények közt más a véleménye. Tudja már, hogy társai is jó megfigyelők, s nem kerülte el őket a ruha kérdése.*
-Csak nem hajba kaptak az emberkereskedőink? *Hangot ad gondolatainak, és kíváncsian várja a többiek válaszait, gondolatait.*
-Megtennéd légy szíves, hogy megnézed, van-e nála fegyver? *Kérdezi Yrát, aki ha minden igaz a halott mellett térdel. Ő maga a lovat kezdi megvizsgálni. Van-e a nyergen valami, milyen a patamérete, s hogy van-e rajta patkó... Közben szomorú mosolyt küld Migarr felé.*
-Köszönöm. ~Elképesztő ez a vén apó. Bár története oly ködös, hogy mindig tétova gyanakvásra ösztönöz, mégis annyi jóságot érzek benne, hogy az elképesztő. Minduntalan meglep segítőkészsége.~
730. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2015-02-23 20:25:21
Üzenet elküldve: 2015-02-23 20:25:21
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
//Furmányos megbízás//
*Migarr is kezdi érezni maga körött a megváltozott hangulatot, és emellett a furcsa kérdések, melyekre már korábban is válaszolt, csak még feszültebbé teszik. Bental szavait sem igazán érti, hiszen jól emlékszik, miután elhagyták a Csonttemetőt, épp akkor beszélt lányának ezúttal is felemlegetett kedveséről.*
- Szépséges kisasszony, én igazán nem kívánok haragudni a drága megmentőimre, se bármi rosszat feltételezni róluk, ám mint mondottam, csakugyan két ízben elmeséltem már a legfontosabbakat. S lovag uram, igazán fájó, hogy szavaim köddé válottak, nem emlékszik, mikor leányom testfestéséről érdeklődtek? A kedvese mágus volt, még fiatal volt az a kapcsolat, éppúgy, mint a fiú is maga, akit végül tragikusan elragadott a halál. Úgy sejtem, az ő emlékére festette magára azokat a jeleket Amyna... Hát ekképpen igazán nehezen kereshetné rajtam a leányomat, jó uram... *Válaszolja már-már elcsukló hangon, amint hirtelenjében különös vádak kereszttűzében találja magát. Az útjuk elején bizonyosan nem vette volna magára a kíváncsiskodást, ám ennyi idő elteltével jogosan válik gyanakvására az újabb kérdésözön.
Mielőtt azonban teljesen magába merülhetne, felfedezik a bozótok között heverő illetőt. Amint Bental magához hívja Migarrt, az nem késlekedik leszállni Malkoról, hogy holmijai közül előszedve a gyógyfüveket, illetve a főzetet – melyekből máskülönben az út elején mindenkinek adott -, odasiethessen a földön fekvőhöz.
Arcán egy pillanatnyi döbbenet fut végig, amint meglátja a falfehér sérültet, majd letérdepel mellé, és ellenőrzi az életfunkcióit, ám elég csak a jéghideg bőréhez érni, hogy megállapítsák, az illető már halott.*
- Attól tartok, lovag uram, hogy rajta már nem segíthetnek a gyógyfüvek... *Válaszolja csöndesen, s igazán Torra szavai sem érnek el hozzá, aki máskülönben megfontoltan és elővigyázatosan cselekedett, noha nincs a közelben semmiféle támadó.
A holt férfin már megszáradt a vér, látszik, hogy nem ma ragadta el a vég, és idefelé bizonyosan a bokor takarásának köszönhetően nem tűnt fel egyiküknek sem. A mellette nyugvó hátasban sincs már élet, de amannak jelenléte kevésbé érdekfeszítő, mint az emberé.
Ruházata mocskos, nem csak a vérnek köszönhetően, és ha valaki elég figyelmes, illetve tájékozott, könnyedén megmondhatja, hogy nem a környékhez illő gúnyákat visel. Azt már nehezebb megállapítani, honnét származik, ám a fülében ékeskedő aprócska aranykarikák beszédesek lehetnek a tűz városát jobban ismerőknek.
Mellkasán egy mély, vágott seb tátong, de egyértelműen a homloka közepét ért szúrás végzett vele.*
*Migarr is kezdi érezni maga körött a megváltozott hangulatot, és emellett a furcsa kérdések, melyekre már korábban is válaszolt, csak még feszültebbé teszik. Bental szavait sem igazán érti, hiszen jól emlékszik, miután elhagyták a Csonttemetőt, épp akkor beszélt lányának ezúttal is felemlegetett kedveséről.*
- Szépséges kisasszony, én igazán nem kívánok haragudni a drága megmentőimre, se bármi rosszat feltételezni róluk, ám mint mondottam, csakugyan két ízben elmeséltem már a legfontosabbakat. S lovag uram, igazán fájó, hogy szavaim köddé válottak, nem emlékszik, mikor leányom testfestéséről érdeklődtek? A kedvese mágus volt, még fiatal volt az a kapcsolat, éppúgy, mint a fiú is maga, akit végül tragikusan elragadott a halál. Úgy sejtem, az ő emlékére festette magára azokat a jeleket Amyna... Hát ekképpen igazán nehezen kereshetné rajtam a leányomat, jó uram... *Válaszolja már-már elcsukló hangon, amint hirtelenjében különös vádak kereszttűzében találja magát. Az útjuk elején bizonyosan nem vette volna magára a kíváncsiskodást, ám ennyi idő elteltével jogosan válik gyanakvására az újabb kérdésözön.
Mielőtt azonban teljesen magába merülhetne, felfedezik a bozótok között heverő illetőt. Amint Bental magához hívja Migarrt, az nem késlekedik leszállni Malkoról, hogy holmijai közül előszedve a gyógyfüveket, illetve a főzetet – melyekből máskülönben az út elején mindenkinek adott -, odasiethessen a földön fekvőhöz.
Arcán egy pillanatnyi döbbenet fut végig, amint meglátja a falfehér sérültet, majd letérdepel mellé, és ellenőrzi az életfunkcióit, ám elég csak a jéghideg bőréhez érni, hogy megállapítsák, az illető már halott.*
- Attól tartok, lovag uram, hogy rajta már nem segíthetnek a gyógyfüvek... *Válaszolja csöndesen, s igazán Torra szavai sem érnek el hozzá, aki máskülönben megfontoltan és elővigyázatosan cselekedett, noha nincs a közelben semmiféle támadó.
A holt férfin már megszáradt a vér, látszik, hogy nem ma ragadta el a vég, és idefelé bizonyosan a bokor takarásának köszönhetően nem tűnt fel egyiküknek sem. A mellette nyugvó hátasban sincs már élet, de amannak jelenléte kevésbé érdekfeszítő, mint az emberé.
Ruházata mocskos, nem csak a vérnek köszönhetően, és ha valaki elég figyelmes, illetve tájékozott, könnyedén megmondhatja, hogy nem a környékhez illő gúnyákat visel. Azt már nehezebb megállapítani, honnét származik, ám a fülében ékeskedő aprócska aranykarikák beszédesek lehetnek a tűz városát jobban ismerőknek.
Mellkasán egy mély, vágott seb tátong, de egyértelműen a homloka közepét ért szúrás végzett vele.*
729. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2015-02-23 00:30:44
Üzenet elküldve: 2015-02-23 00:30:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Furmányos megbízás//
*Olyan dologra készül az öreggel szemben, ami kissé kellemetlen lehet mindenki számára. Az hogy ilyen indulatosan válaszol neki, már tudja, hogy jó nyomon jár. Persze nem akarja túl feszíteni a húr, hiszen nem lehet benne elég biztos, hogy az öreg hazudik-e. Egyelőre azon az állásponton van, hogy valamit nem mond el, amit lehet maga sem tart fontos információnak, de számukra fontos lehet. Pontosan ilyen ennek, a titokzatos mágusnak a kiléte, aki a lány barátja volt. Egyszerűen tudni akarja, hogy ki azaz illető. Hiszen nem mindegy, hogy egy csapat rablóval, vagy egy mágussal van dolgok. Mikor társai hosszászólnak a dologhoz, magában elmosolyodik, nem véletlenül hálás, hogy velük lehet. Mind a kérdés, mind Yra válasza tökéletes, nem is akarhatott volna jobbat.*
*Ekkor látja meg a testet a fűben, amihez a lovag azonnal oda rohan.*
- Ne! *Csak ennyit mond, de már késő. Ekkor látja, hogy a lány is oda rohan. ~Látszik, hogy nem vándoroltak sokat.~* - Valamit tanuljanak meg! *Ezt kicsit erőteljesebben mondja. Ő nem megy oda, inkább a távolt fürkészi, hátha lát valamit, valakit ami veszélyt jelenthet.* - A mi, mindig fontosabb, mint az ő! *Érzi, hogy itt megint valami nem kerek. Egy test, ami minden bizonnyal egész friss és teljesen egyedül, nyom nélkül eltűnt a támadó? Ilyen nincs, itt kell lennie a közelben.* - Kérem, máskor legyenek körültekintőbbek, ez lehet csapda is. *Valószínű, hogy nem az de soha nem lehet tudni. Ekkor az öregre néz, hogy mit akar tenni. Ha ő is oda akarna menni, akkor így szól.*
- Lovag uram, kérem, maga is őrködjön. *Ami most jön, azt mindenféleképpen elmondja.* - Meg kell érteniük, alapszabály, egy távolabbról figyel, egy a test mellett és maximum két ember foglalkozik a sérülttel. *Tudja, hogy nem kell ismételnie magát, de ezt muszáj volt elmondania. A csapat a legfontosabb. Persze ő sem szeretné, ha valaki meghalna, de azt még kevésbé, ha ez a valaki a csapat tagja lenne.*
*Olyan dologra készül az öreggel szemben, ami kissé kellemetlen lehet mindenki számára. Az hogy ilyen indulatosan válaszol neki, már tudja, hogy jó nyomon jár. Persze nem akarja túl feszíteni a húr, hiszen nem lehet benne elég biztos, hogy az öreg hazudik-e. Egyelőre azon az állásponton van, hogy valamit nem mond el, amit lehet maga sem tart fontos információnak, de számukra fontos lehet. Pontosan ilyen ennek, a titokzatos mágusnak a kiléte, aki a lány barátja volt. Egyszerűen tudni akarja, hogy ki azaz illető. Hiszen nem mindegy, hogy egy csapat rablóval, vagy egy mágussal van dolgok. Mikor társai hosszászólnak a dologhoz, magában elmosolyodik, nem véletlenül hálás, hogy velük lehet. Mind a kérdés, mind Yra válasza tökéletes, nem is akarhatott volna jobbat.*
*Ekkor látja meg a testet a fűben, amihez a lovag azonnal oda rohan.*
- Ne! *Csak ennyit mond, de már késő. Ekkor látja, hogy a lány is oda rohan. ~Látszik, hogy nem vándoroltak sokat.~* - Valamit tanuljanak meg! *Ezt kicsit erőteljesebben mondja. Ő nem megy oda, inkább a távolt fürkészi, hátha lát valamit, valakit ami veszélyt jelenthet.* - A mi, mindig fontosabb, mint az ő! *Érzi, hogy itt megint valami nem kerek. Egy test, ami minden bizonnyal egész friss és teljesen egyedül, nyom nélkül eltűnt a támadó? Ilyen nincs, itt kell lennie a közelben.* - Kérem, máskor legyenek körültekintőbbek, ez lehet csapda is. *Valószínű, hogy nem az de soha nem lehet tudni. Ekkor az öregre néz, hogy mit akar tenni. Ha ő is oda akarna menni, akkor így szól.*
- Lovag uram, kérem, maga is őrködjön. *Ami most jön, azt mindenféleképpen elmondja.* - Meg kell érteniük, alapszabály, egy távolabbról figyel, egy a test mellett és maximum két ember foglalkozik a sérülttel. *Tudja, hogy nem kell ismételnie magát, de ezt muszáj volt elmondania. A csapat a legfontosabb. Persze ő sem szeretné, ha valaki meghalna, de azt még kevésbé, ha ez a valaki a csapat tagja lenne.*
728. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2015-02-22 23:39:20
Üzenet elküldve: 2015-02-22 23:39:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Megfontolt
//Furmányos megbízás//
*Yra úgy érzi, mintha valaki minden terv nélkül építkezne a fejében. Vannak összeillő darabok, vannak olyanok, amelyek homlokegyenest eltérnek egymástól, s a kép sehogyan sem akar összeállni. Torra felvetésére, miszerint nem is a lányt keresik, kissé összeráncolja a szemöldökét. Ez eddig még eszébe sem jutott, pedig értelmes gondolat.*
~A több ember előnye: több lehetséges verzió. A több ember hátránya: a több lehetséges verzióból nehezebb kiválasztani, hogy melyik felel meg leginkább a valóságnak~
*Apró fejbiccentéssel jelzi az óriásnak, hogy megértette, s őszintén reméli, hogy lesz alkalmuk megbeszélni a dolgokat.
Miután elindulnak, észreveszi az óriás jelzését, csak nem igazán érti, hogy hogyan kellene értelmeznie. Mindenesetre figyel a kérdésekre s a válaszokra egyaránt, hiszen minden információ fontos lehet. Ő is érzi, hogy Migarr feszültebb lett, de csak akkor szól bele a beszélgetésbe, amikor az öreg szóba hozza a gyanúját.*
-Bocsásson meg, uram! Szerintem óriás barátunk csak minél többet szeretne tudni az ügy hátteréről, s ebbe beletartozik az Önök élete is a lányával. Elnézését kérem, ha faggatózásnak érzi kíváncsiságunkat. Természetesen ha egynémely kérdést indiszkrétnek vagy kínosnak találja, nem kötelező válaszolnia. Persze... *Pillant Torrára* ...ha rosszul ítélem meg a helyzetet, vegyék úgy, mintha meg sem szólaltam volna.
*Bental kérdésére felkapja a fejét. Valóban, a titokzatos férfiról csak annyit tudnak, hogy varázsló. Kíváncsian várja a választ.
Amikor meglátja, hogy a lovag berohan egy bokorba, nyomban utánaveti magát. Hoszzú lépteivel könnyedén beéri a talpig páncélozott lovagot, s egyszerre ér a másikkal a véres test mellé. Amint meglátja az illetőt, térdre veti magát, s a fülét a férfi szájához közelítve megpróbálja megállapítani, hogy lélegzik-e még, bár nem sok esélyt lát. Aki ennyi vért vesztett, az valószínűleg menthetetlen.*
*Yra úgy érzi, mintha valaki minden terv nélkül építkezne a fejében. Vannak összeillő darabok, vannak olyanok, amelyek homlokegyenest eltérnek egymástól, s a kép sehogyan sem akar összeállni. Torra felvetésére, miszerint nem is a lányt keresik, kissé összeráncolja a szemöldökét. Ez eddig még eszébe sem jutott, pedig értelmes gondolat.*
~A több ember előnye: több lehetséges verzió. A több ember hátránya: a több lehetséges verzióból nehezebb kiválasztani, hogy melyik felel meg leginkább a valóságnak~
*Apró fejbiccentéssel jelzi az óriásnak, hogy megértette, s őszintén reméli, hogy lesz alkalmuk megbeszélni a dolgokat.
Miután elindulnak, észreveszi az óriás jelzését, csak nem igazán érti, hogy hogyan kellene értelmeznie. Mindenesetre figyel a kérdésekre s a válaszokra egyaránt, hiszen minden információ fontos lehet. Ő is érzi, hogy Migarr feszültebb lett, de csak akkor szól bele a beszélgetésbe, amikor az öreg szóba hozza a gyanúját.*
-Bocsásson meg, uram! Szerintem óriás barátunk csak minél többet szeretne tudni az ügy hátteréről, s ebbe beletartozik az Önök élete is a lányával. Elnézését kérem, ha faggatózásnak érzi kíváncsiságunkat. Természetesen ha egynémely kérdést indiszkrétnek vagy kínosnak találja, nem kötelező válaszolnia. Persze... *Pillant Torrára* ...ha rosszul ítélem meg a helyzetet, vegyék úgy, mintha meg sem szólaltam volna.
*Bental kérdésére felkapja a fejét. Valóban, a titokzatos férfiról csak annyit tudnak, hogy varázsló. Kíváncsian várja a választ.
Amikor meglátja, hogy a lovag berohan egy bokorba, nyomban utánaveti magát. Hoszzú lépteivel könnyedén beéri a talpig páncélozott lovagot, s egyszerre ér a másikkal a véres test mellé. Amint meglátja az illetőt, térdre veti magát, s a fülét a férfi szájához közelítve megpróbálja megállapítani, hogy lélegzik-e még, bár nem sok esélyt lát. Aki ennyi vért vesztett, az valószínűleg menthetetlen.*
727. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2015-02-21 21:52:36
Üzenet elküldve: 2015-02-21 21:52:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Megfontolt
//Furmányos megbízás//
*Bental minden idegszálával Yra szavaira összpontosít, és megpróbálja a kirakós eddigi darabjait a helyükre illeszteni. Patanyomok közt egyetlen egy... Csak egy lábnyom.* ~Ha Migarr jobban ért az illúziókhoz, mint egy kő átvarázsolása a saját fején, úgy akár lónak is álcázhatta magát. Akkor viszont tudnia kellene az emberrablók következő helyéről, hiszen csak onnan szökhetett meg. Ám ha csak ő volt ott, és semmiféle lányról nincs szó, úgy mi után megy a hajtóvadászat?~ *Gondolataiból visszatérve bólintással jelzi, hogy érti a problémát. Közben elindul, és vele a csapat is. Jókedve alábbhagy, súlyos gondolatai jobban terhelik vállát mint saját páncélja. Szeretne egy kicsit látnokká válni, hogy kibogozhassa a kusza szálakat. Egyre inkább az az érzése, hogy Migarr nem az akinek mutatja magát. Talán cseppet sem bölcs dolog hátat fordítani neki, Ugyanakkor a nyílt ellenségesség sem volna célravezető, hiszen ha mégis igazmondó, úgy megsértené a becsületét, ha pedig... Ha ármányoskodó komisz teremtmény, akkor lépéselőny a lovag számára, hogy felfedezése rejtve marad.
Miközben haladnak, a bölcs szerzetes ismét kérdezősködni kezd, barátságosan, ám ez már feszélyezi a csuhást. Miközben Bental élénken fürkészi az előttük elterülő terepet, hátrafelé fülel az elhangzó szavakra.
"Jó uram. Mi meséltünk magunkról, igaz nem sokat, de valamicskét tud rólunk. Kérem meséljen magáról egy kicsit." "Nem azt kérem, hogy mindent mondjon el, de egy két dolgot."
Erre az kitérő választ ad.
~Csak nekem tűnt fel az öreg hangulatváltozása?~ *Aztán fejében visszacseng valami ami rendkívül fontos. Amiről eddig szó sem esett. Hirtelen rendkívül hálás volt Torra kiváncsi természetének. "hol a szerelmesével foglalatoskodott, hol..." Megtrorpan, és felnéz az öregre.*
-Talán mégsem mondott el minden fontosat kedves Migarr. Nem hangzott el eddig a szerelmeséről egy szó sem. Azóta találkozott ön azzal a férfival? Nem kereste önnél szíve hölgyét? Valami csak történt... Ez máris fontos tudnivaló volna.
*Kérdezősködése közben visszafordul a táj felé. Egy bokor ágai mögött mozgást észlel. Békésen ácsorgó barna ló az.*
-Ott! *Nyugodt szívvel engedi el a kantárat, hiszen bízik Malko fegyelmezettségében, s Amilyen tempóban csak tud Beszalad a bokor mögé, majd térdre veti magát az eszméletlen, vérző férfi mellett. Próbálja vizsgálgatni, bár nem igazán ért a gyógyításhoz. Yra jól ráérzett, az ő szakterülete a párbaj, a lovagi torna, és a harctéri taktika.*
-Most jól jönnének a gyógyfüvei Migarr! Remélem nem halott.
A hozzászólás írója (Than Bental Aganor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.02.21 21:53:08
*Bental minden idegszálával Yra szavaira összpontosít, és megpróbálja a kirakós eddigi darabjait a helyükre illeszteni. Patanyomok közt egyetlen egy... Csak egy lábnyom.* ~Ha Migarr jobban ért az illúziókhoz, mint egy kő átvarázsolása a saját fején, úgy akár lónak is álcázhatta magát. Akkor viszont tudnia kellene az emberrablók következő helyéről, hiszen csak onnan szökhetett meg. Ám ha csak ő volt ott, és semmiféle lányról nincs szó, úgy mi után megy a hajtóvadászat?~ *Gondolataiból visszatérve bólintással jelzi, hogy érti a problémát. Közben elindul, és vele a csapat is. Jókedve alábbhagy, súlyos gondolatai jobban terhelik vállát mint saját páncélja. Szeretne egy kicsit látnokká válni, hogy kibogozhassa a kusza szálakat. Egyre inkább az az érzése, hogy Migarr nem az akinek mutatja magát. Talán cseppet sem bölcs dolog hátat fordítani neki, Ugyanakkor a nyílt ellenségesség sem volna célravezető, hiszen ha mégis igazmondó, úgy megsértené a becsületét, ha pedig... Ha ármányoskodó komisz teremtmény, akkor lépéselőny a lovag számára, hogy felfedezése rejtve marad.
Miközben haladnak, a bölcs szerzetes ismét kérdezősködni kezd, barátságosan, ám ez már feszélyezi a csuhást. Miközben Bental élénken fürkészi az előttük elterülő terepet, hátrafelé fülel az elhangzó szavakra.
"Jó uram. Mi meséltünk magunkról, igaz nem sokat, de valamicskét tud rólunk. Kérem meséljen magáról egy kicsit." "Nem azt kérem, hogy mindent mondjon el, de egy két dolgot."
Erre az kitérő választ ad.
~Csak nekem tűnt fel az öreg hangulatváltozása?~ *Aztán fejében visszacseng valami ami rendkívül fontos. Amiről eddig szó sem esett. Hirtelen rendkívül hálás volt Torra kiváncsi természetének. "hol a szerelmesével foglalatoskodott, hol..." Megtrorpan, és felnéz az öregre.*
-Talán mégsem mondott el minden fontosat kedves Migarr. Nem hangzott el eddig a szerelmeséről egy szó sem. Azóta találkozott ön azzal a férfival? Nem kereste önnél szíve hölgyét? Valami csak történt... Ez máris fontos tudnivaló volna.
*Kérdezősködése közben visszafordul a táj felé. Egy bokor ágai mögött mozgást észlel. Békésen ácsorgó barna ló az.*
-Ott! *Nyugodt szívvel engedi el a kantárat, hiszen bízik Malko fegyelmezettségében, s Amilyen tempóban csak tud Beszalad a bokor mögé, majd térdre veti magát az eszméletlen, vérző férfi mellett. Próbálja vizsgálgatni, bár nem igazán ért a gyógyításhoz. Yra jól ráérzett, az ő szakterülete a párbaj, a lovagi torna, és a harctéri taktika.*
-Most jól jönnének a gyógyfüvei Migarr! Remélem nem halott.
A hozzászólás írója (Than Bental Aganor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.02.21 21:53:08
726. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2015-02-21 16:04:22
Üzenet elküldve: 2015-02-21 16:04:22
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
//Furmányos megbízás//
*Valakit lenyűgöz Migarr mutatványa, valakit kevésbé hat meg, ám egy bizonyos, ő volt az utolsó, akire sor került, így mehetnek is tovább a pusztaságban, természetesen Bental ajánlatával.
A csuhás is úgy látja, a lovag úr nem egy hadvezérnek született egyén, de erkölcsével és objektív gondolataival valószínűleg jól fogja végezni a kimondatlanul rá tukmált feladatot.*
- Köszönöm, lovag uram! *Mosolyogja, majd a fiatal segítségével a ló hátára pattan.* Ami pedig azt illeti, teljes egyetértésben leledzem önnel. Arrafelé valószínűleg már a banditáktól sem kell tartanunk, éjjel azok a mihasznák sem merészkednének a Csonttemető közelébe. *Magyarázza, amint lassacskán megindul a díszes kompánia.
Migarr egyelőre nyugodtan van, mit sem sejtve a háta mögött elhangzottakról, melyeket valóban nem árt, ha megbeszél a kis csapat, elvégre Yra felfedezései nem légből kapottak, és az egészséges aggodalom sem fogja hátráltatni őket.
Már-már teljesen elmerül békés gondolatainak tengerében, amikor Torra szól hozzá. Először kíváncsian pillant a mellé lépkedő óriásra, ám furcsa kérdései gyanakvást keltenek benne.*
- Óriás uram, épp annyit tudnak rólam, mint én magukról. Mit mondhatnék többet, mit eddig elmondtam? Írnokként kerestem a kenyeremet, manapság füveket árulunk a lányommal. *Magyarázza, és bár kényelmetlenül érinti a faggatózás, mindenre igyekszik kielégítő válasszal szolgálni.*
- A sátraknál lakom, nem messze kell sétálni a házamig, jó uram. Vándorolni pedig nem vándoroltunk, legalábbis az én olvasatomban mást jelent, mint füveket szedegetni. Természetest nem mindig tudtunk együtt menni, hol a szerelmesével foglalatoskodott, hol én, hol ő esett ágynak, vannak efféle hátráltató tényezők, melyek bárkivel megesnek. Ám mondja csak, óriás uram, netán kételkedik a szavaimban? Ne haragudjon, ha tévesen feltételezem, de nem is tudom hova tenni a kérdéseit így hirtelenjében. Amit lehetett, s fontos az ügy szempontjából, két ízben is megosztottam a drága megmentőimmel. *Magyarázza nyugodtan, amint a lassacskán lenyugvó nap fényében sütkérezve haladnak a temető felé, ám ha valaki figyelmes, s szemeit végigfuttatja a bozótok között, feltűnhet neki nem messze valami barnaság a fűben, vélhetően egy ló. Mellette úgy egy fél méterrel egy férfi hever, bizonyosan már élettelenül, hiszen ruháját vér borítja, orcái pedig fehérek, akár a frissen hullott hó.*
*Valakit lenyűgöz Migarr mutatványa, valakit kevésbé hat meg, ám egy bizonyos, ő volt az utolsó, akire sor került, így mehetnek is tovább a pusztaságban, természetesen Bental ajánlatával.
A csuhás is úgy látja, a lovag úr nem egy hadvezérnek született egyén, de erkölcsével és objektív gondolataival valószínűleg jól fogja végezni a kimondatlanul rá tukmált feladatot.*
- Köszönöm, lovag uram! *Mosolyogja, majd a fiatal segítségével a ló hátára pattan.* Ami pedig azt illeti, teljes egyetértésben leledzem önnel. Arrafelé valószínűleg már a banditáktól sem kell tartanunk, éjjel azok a mihasznák sem merészkednének a Csonttemető közelébe. *Magyarázza, amint lassacskán megindul a díszes kompánia.
Migarr egyelőre nyugodtan van, mit sem sejtve a háta mögött elhangzottakról, melyeket valóban nem árt, ha megbeszél a kis csapat, elvégre Yra felfedezései nem légből kapottak, és az egészséges aggodalom sem fogja hátráltatni őket.
Már-már teljesen elmerül békés gondolatainak tengerében, amikor Torra szól hozzá. Először kíváncsian pillant a mellé lépkedő óriásra, ám furcsa kérdései gyanakvást keltenek benne.*
- Óriás uram, épp annyit tudnak rólam, mint én magukról. Mit mondhatnék többet, mit eddig elmondtam? Írnokként kerestem a kenyeremet, manapság füveket árulunk a lányommal. *Magyarázza, és bár kényelmetlenül érinti a faggatózás, mindenre igyekszik kielégítő válasszal szolgálni.*
- A sátraknál lakom, nem messze kell sétálni a házamig, jó uram. Vándorolni pedig nem vándoroltunk, legalábbis az én olvasatomban mást jelent, mint füveket szedegetni. Természetest nem mindig tudtunk együtt menni, hol a szerelmesével foglalatoskodott, hol én, hol ő esett ágynak, vannak efféle hátráltató tényezők, melyek bárkivel megesnek. Ám mondja csak, óriás uram, netán kételkedik a szavaimban? Ne haragudjon, ha tévesen feltételezem, de nem is tudom hova tenni a kérdéseit így hirtelenjében. Amit lehetett, s fontos az ügy szempontjából, két ízben is megosztottam a drága megmentőimmel. *Magyarázza nyugodtan, amint a lassacskán lenyugvó nap fényében sütkérezve haladnak a temető felé, ám ha valaki figyelmes, s szemeit végigfuttatja a bozótok között, feltűnhet neki nem messze valami barnaság a fűben, vélhetően egy ló. Mellette úgy egy fél méterrel egy férfi hever, bizonyosan már élettelenül, hiszen ruháját vér borítja, orcái pedig fehérek, akár a frissen hullott hó.*
725. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2015-02-20 21:47:19
Üzenet elküldve: 2015-02-20 21:47:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Furmányos megbízás//
*Nem volt olyan messze, hogy ne hallotta volna a lány megfigyeléseit, remélhetőleg értette így időt és energiát spórolhatnak. Ha van ideje akkor ő is oda súgja a többieknek a meglátásait.*
- Szerintem az egész sántít. *Oda pillant az öregre és gyorsan elhadarja a többit is, ha van rá ideje.*
- Szerintem nem a lányt keressük. *Valószínűleg nem lesz több ideje, hiszen az öreg annyira sok időt nem tölt kő kereséssel.* - Majd este megbeszéljük, van egy tervem. *Rájuk kacsint. Majd végig nézi a produkciót. Személy szerint, neki ez nem jelentet semmit, soha nem értékelte nagyra a szemfényvesztőket. Ráadásul ez számára nagyon sok információt jelentet. Természetesen megtapsolja. ~ Lehet ez az öreg egy szemfényvesztő? Lehet csak játszik velünk?~ Magában gondolkozik és érzi szüksége van egy kis elme tisztításra. Ez az ötperces meditáció sokat jelentett számára. Sok mindent megvilágított. Rengeteg kérdés merült fel benne, mind az öregembert illetően, mind a küldetéssel, a lánnyal, annak barátja továbbá az idegenekkel kapcsolatban akikkel találkozott. A legnagyobb baj az, hogy ezekre soha, vagy csak túl későn fog választ találni.*
*Lassan ideje indulni. Várja a lovag utasítását és mikor int elindul.*
- Migarr uram. *Mutató ujját felfelé tartva int Yranak. Feltételezi, hogy a lovag megy legelöl, utána a ló, majd ők ketten, remélhetőleg tud úgy inteni neki, hogy az öreg nem veszi észre. Ezzel szeretné jelezni a lánynak, hogy nem céltalanul kérdez.* - Jó uram. Mi meséltünk magunkról, igaz nem sokat, de valamicskét tud rólunk. Kérem meséljen magáról egy kicsit. *Ekkor már az öreg mellett megy, nem akar udvariatlan lenni.* - Nem azt kérem, hogy mindent mondjon el, de egy két dolgot.
*Remélhetőleg az öreg mond egy-két dolgot.*
- Mondja kérem, hol lakik? *Persze ha az öreg ezt magától elmondta, nem teszi fel a kérdést.*
- És maguk, a lányával mindig együtt vándoroltak?
*Nem titok, az ő és a lányával kapcsolatos információkra kíváncsi. Szeretné meg tudni, hogy van ellent mondás a történetben.*
*Nem volt olyan messze, hogy ne hallotta volna a lány megfigyeléseit, remélhetőleg értette így időt és energiát spórolhatnak. Ha van ideje akkor ő is oda súgja a többieknek a meglátásait.*
- Szerintem az egész sántít. *Oda pillant az öregre és gyorsan elhadarja a többit is, ha van rá ideje.*
- Szerintem nem a lányt keressük. *Valószínűleg nem lesz több ideje, hiszen az öreg annyira sok időt nem tölt kő kereséssel.* - Majd este megbeszéljük, van egy tervem. *Rájuk kacsint. Majd végig nézi a produkciót. Személy szerint, neki ez nem jelentet semmit, soha nem értékelte nagyra a szemfényvesztőket. Ráadásul ez számára nagyon sok információt jelentet. Természetesen megtapsolja. ~ Lehet ez az öreg egy szemfényvesztő? Lehet csak játszik velünk?~ Magában gondolkozik és érzi szüksége van egy kis elme tisztításra. Ez az ötperces meditáció sokat jelentett számára. Sok mindent megvilágított. Rengeteg kérdés merült fel benne, mind az öregembert illetően, mind a küldetéssel, a lánnyal, annak barátja továbbá az idegenekkel kapcsolatban akikkel találkozott. A legnagyobb baj az, hogy ezekre soha, vagy csak túl későn fog választ találni.*
*Lassan ideje indulni. Várja a lovag utasítását és mikor int elindul.*
- Migarr uram. *Mutató ujját felfelé tartva int Yranak. Feltételezi, hogy a lovag megy legelöl, utána a ló, majd ők ketten, remélhetőleg tud úgy inteni neki, hogy az öreg nem veszi észre. Ezzel szeretné jelezni a lánynak, hogy nem céltalanul kérdez.* - Jó uram. Mi meséltünk magunkról, igaz nem sokat, de valamicskét tud rólunk. Kérem meséljen magáról egy kicsit. *Ekkor már az öreg mellett megy, nem akar udvariatlan lenni.* - Nem azt kérem, hogy mindent mondjon el, de egy két dolgot.
*Remélhetőleg az öreg mond egy-két dolgot.*
- Mondja kérem, hol lakik? *Persze ha az öreg ezt magától elmondta, nem teszi fel a kérdést.*
- És maguk, a lányával mindig együtt vándoroltak?
*Nem titok, az ő és a lányával kapcsolatos információkra kíváncsi. Szeretné meg tudni, hogy van ellent mondás a történetben.*
724. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2015-02-20 20:11:52
Üzenet elküldve: 2015-02-20 20:11:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Megfontolt
//Furmányos megbízás//
*Mialatt Migarr kavicsot keres, Yra közelebb húzódik Bentalhoz, s elhadarja neki a nyomokkal kapcsolatos észrevételeit. Bár továbbra is mosolyra görbül az ajka, az eddigi vidám szikra eltűnik a szeméből. Komolyan beszél, ami abból is kitűnik, hogy "lovag úr" helyett a nevén szólítja a férfit.*
-Bental... A helyszínen találtam néhány furcsa dolgot. A rablók lovainak patanyomain kívül csak egyetlen ember lábnyoma volt ott, ebben biztos vagyok. Sajnos a tudásom nem elég ahhoz, hogy következtetni tudjak az illető kilétére, még csak azt sem tudom megmondani, hogy férfi vagy nő volt az...
*Csalódottan megrázza a fejét, s bocsánatkérőn pillant a lovagra.*
-...de azt biztosan állíthatom, hogy azok a nyomok nem egyeznek az öreg mostani nyomaival. Nem akarok sem vádaskodni, sem pedig következtetéseket levonni, lehet, hogy csak cipőt váltott. De vagy a lány, vagy Migarr nyomai mindenképpen hiányoznak.
*Hadarva beszél, hogy mindent elmondjon az öreg visszatérte előtt, s ha még van ideje, az óriásnak is elmondja ugyanezt. Ezek után, mint ha mi sem történt volna, megcsodálja rejtélyes megbízójuk rejtélyes mutatványát. Yrát megnevetteti a trükk, melyekkel általában a vásári mutatványosok szórakoztatják a nagyérdemű közönséget.
Mikor a többiek az indulást említik, Bentalra mosolyog, és kinyújtózik. Ő már indulna, de a többiek még mindig a menni-nem menni kérdésen rágódnak. Egy pillanatig bosszankodik a férfiak lassúságán, majd észreveszi, hogy mind Torra, mind Migarr szinte engedélykérőn néz a lovagra.*
~Miért is ne? Lovagként csak ért valamennyire a taktikához, nem egy zsarnokoskodó típus, és minden csapatnak szüksége van egy vezérre, aki összetartja a társaságot.~
*Gondolja, majd Bental zavart arckifejezése láttán elmosolyodik. A lovag javaslatára biccent, s valami különös melegséggel tekint szótlanul megválasztott "kapitányukra".*
*Mialatt Migarr kavicsot keres, Yra közelebb húzódik Bentalhoz, s elhadarja neki a nyomokkal kapcsolatos észrevételeit. Bár továbbra is mosolyra görbül az ajka, az eddigi vidám szikra eltűnik a szeméből. Komolyan beszél, ami abból is kitűnik, hogy "lovag úr" helyett a nevén szólítja a férfit.*
-Bental... A helyszínen találtam néhány furcsa dolgot. A rablók lovainak patanyomain kívül csak egyetlen ember lábnyoma volt ott, ebben biztos vagyok. Sajnos a tudásom nem elég ahhoz, hogy következtetni tudjak az illető kilétére, még csak azt sem tudom megmondani, hogy férfi vagy nő volt az...
*Csalódottan megrázza a fejét, s bocsánatkérőn pillant a lovagra.*
-...de azt biztosan állíthatom, hogy azok a nyomok nem egyeznek az öreg mostani nyomaival. Nem akarok sem vádaskodni, sem pedig következtetéseket levonni, lehet, hogy csak cipőt váltott. De vagy a lány, vagy Migarr nyomai mindenképpen hiányoznak.
*Hadarva beszél, hogy mindent elmondjon az öreg visszatérte előtt, s ha még van ideje, az óriásnak is elmondja ugyanezt. Ezek után, mint ha mi sem történt volna, megcsodálja rejtélyes megbízójuk rejtélyes mutatványát. Yrát megnevetteti a trükk, melyekkel általában a vásári mutatványosok szórakoztatják a nagyérdemű közönséget.
Mikor a többiek az indulást említik, Bentalra mosolyog, és kinyújtózik. Ő már indulna, de a többiek még mindig a menni-nem menni kérdésen rágódnak. Egy pillanatig bosszankodik a férfiak lassúságán, majd észreveszi, hogy mind Torra, mind Migarr szinte engedélykérőn néz a lovagra.*
~Miért is ne? Lovagként csak ért valamennyire a taktikához, nem egy zsarnokoskodó típus, és minden csapatnak szüksége van egy vezérre, aki összetartja a társaságot.~
*Gondolja, majd Bental zavart arckifejezése láttán elmosolyodik. A lovag javaslatára biccent, s valami különös melegséggel tekint szótlanul megválasztott "kapitányukra".*
723. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2015-02-19 12:48:21
Üzenet elküldve: 2015-02-19 12:48:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Megfontolt
//Furmányos megbízás//
*Bár lenyűgöző volt Torra akrobatikus bemutatója, méreteihez képest a sebessége, hajlékonysága, kitartása, és mámorító ahogy a szépséges Yra énekelt, Migarr bemutatója elvarázsolja Bentalt. Visszarepíti gyermekkora emlékeihez, mikor még apró nemesi tökmagként bámulta a piacon a köznép köreiben táncoló medvéket, a kard, és tűznyelőket, mutatványosokat. Mikor vendégségben voltak más kastélyuraknál, az udvari bolondok tréfás mozdulatait, s ahogy tárgyakat dobáltak körbe a levegőben, miközben más tárgyakon egyensúlyoztak. Az egész olyan volt, mint valami varázslat. És most, amint az öreg előhúzza a füle tövéből ugyanazt a követ, melyet imént még a szájába tett, Bental egyetlen pillanatra újra átéli gyermekkora ámulatát. "Varázslat". Ismét jókedvvel kacag, s szívvel lélekkel tapsol. Fejet hajt Migarr előtt.
Valami viszont hirtelen furcsa.*
~Miért néz rám mindenki?~ *Aztán, Torra megtöri a csendet "Ha gondolják, indulhatunk. Ideje menni!". Elég egyértelmű célzás. Ekkor jön rá csak Bental, hogy valamiféle vezető lett a csapatban. Ám soha nem volt király, vagy hadvezér típus. Eddigi útjukon is, kikérte társai véleményét, s nem vágyott rájuk erőltetni akaratát. Ám most hirtelen mégis egyféle döntést kell meghoznia, mégha soha nem is vágyott diktátorok hatalmára. Valóban sürgetőnek érzi az elveszett lány mihamarabbi megtalálását, ezért ha nem is mondja ki valami utasításként, azért maga is egyértelműen jelzi, haladási szándékát. Malko lova mellé áll, s megfogja a kantárt.*
- Való igaz. Ideje indulni. Migarr uram! A hátasa előállt. *Miközben a nyeregbe segíti, az öreg úr megragadja az alkalmat, hogy emlékeztesse a csapatot az éji sötétség födte veszélyekre, így, habár elindulnak, afféle ötletként veti fel:*
- Úgy utazzunk csupán a temető széléig, s a hajnali nappal vágjunk át rajta! Ha mindenkinek megfelel.
*Bár lenyűgöző volt Torra akrobatikus bemutatója, méreteihez képest a sebessége, hajlékonysága, kitartása, és mámorító ahogy a szépséges Yra énekelt, Migarr bemutatója elvarázsolja Bentalt. Visszarepíti gyermekkora emlékeihez, mikor még apró nemesi tökmagként bámulta a piacon a köznép köreiben táncoló medvéket, a kard, és tűznyelőket, mutatványosokat. Mikor vendégségben voltak más kastélyuraknál, az udvari bolondok tréfás mozdulatait, s ahogy tárgyakat dobáltak körbe a levegőben, miközben más tárgyakon egyensúlyoztak. Az egész olyan volt, mint valami varázslat. És most, amint az öreg előhúzza a füle tövéből ugyanazt a követ, melyet imént még a szájába tett, Bental egyetlen pillanatra újra átéli gyermekkora ámulatát. "Varázslat". Ismét jókedvvel kacag, s szívvel lélekkel tapsol. Fejet hajt Migarr előtt.
Valami viszont hirtelen furcsa.*
~Miért néz rám mindenki?~ *Aztán, Torra megtöri a csendet "Ha gondolják, indulhatunk. Ideje menni!". Elég egyértelmű célzás. Ekkor jön rá csak Bental, hogy valamiféle vezető lett a csapatban. Ám soha nem volt király, vagy hadvezér típus. Eddigi útjukon is, kikérte társai véleményét, s nem vágyott rájuk erőltetni akaratát. Ám most hirtelen mégis egyféle döntést kell meghoznia, mégha soha nem is vágyott diktátorok hatalmára. Valóban sürgetőnek érzi az elveszett lány mihamarabbi megtalálását, ezért ha nem is mondja ki valami utasításként, azért maga is egyértelműen jelzi, haladási szándékát. Malko lova mellé áll, s megfogja a kantárt.*
- Való igaz. Ideje indulni. Migarr uram! A hátasa előállt. *Miközben a nyeregbe segíti, az öreg úr megragadja az alkalmat, hogy emlékeztesse a csapatot az éji sötétség födte veszélyekre, így, habár elindulnak, afféle ötletként veti fel:*
- Úgy utazzunk csupán a temető széléig, s a hajnali nappal vágjunk át rajta! Ha mindenkinek megfelel.
722. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2015-02-16 20:43:10
Üzenet elküldve: 2015-02-16 20:43:10
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
//Furmányos megbízás//
*Migarr, mint az eddigi bemutatókat, Bental lenyűgöző mutatványát is álmélkodással figyeli, s csak remélni meri, hogy soha nem akad össze a lovag úrral, és amannak bátor hátasával. Legszívesebben órákig elnézné a vad táncot, a két alak körött örvénylő porfelhőt, s az összképet magát, mielőtt azonban teljesen tátva maradna a szája, véget ér a móka, és rá kerül a sor az előadást illetően. Mindenekelőtt viszont alaposan megtapsolja a fiatal lovagot.*
- Bental uram! Annyira lenyűgözött, hogy a magam bemutatóján gondolkodni is elfeledtem! *Mosolyogja a csuhás, de aztán felkel, és kicsit odébb sétálva kezd el kutakodni a földön.*
- Csak egy pillanat, drága uraim és hölgyem, meg kell találjam a megfelelő eszközt. *Teszi hozzá, és amennyiben Yrának megbeszélni valója akadna a többiekkel, ennél jobb alkalma valószínűleg nem fog adódni a privát csevejre. Ám ideje sincs sok rá, amint Migarr talál egy megfelelő méretű kavicsot, visszasétál a társasághoz.*
- Én bizonyosan nem fogom olyannyira elkápráztatni magukat, mint önök engem, de ha megengedik, bemutatnék egy aprócska trükköt. *Mosolyogja, aztán felemeli a körülbelül egy ujjpercnyi hosszúságú követ. Megmutatja, megforgatja, majd kinyitja a száját, és a nyelvére helyezi. Aztán összezárja ajkait, és olybá tűnik, hogy lenyeli a kavicsot. Mindeközben furcsa arcokat vág, mintha küszködne vele, a végén viszont kisimulnak vonásai, és ismét kinyitja a száját, hogy megmutassa, semmi nincs már benne. Amint mindenki megszemlélte, a fülénél kezd el bíbelődni, mígnem aztán onnét húzza elő a követ.
Egyszerű kis szemfényvesztés, de neki se szép hangja, se ereje nincs a látványos és hangzatos bemutatókhoz, így reméli, ezzel is beérik a fiatalok.*
- Ennyi lett volna, köszönöm a figyelmet! *Hajol meg teátrálisan, aztán visszaül a helyére, hogy még egy utolsó korty borral megbékíthesse a torkát.
Nem különösebben zavarja Torra meditációja, mindenesetre nem marad a hátsóján, hanem Malkohoz megy, hogy átnézze a készleteit, ám valószínűleg nem lesz elég a továbbiakra, ha most ismét majszol egy keveset belőle, szóval felhagy a hirtelen kélt elképzeléssel. Inkább feltekint az égre, majd a többiekre pillant.*
- Korán sötétedik errefelé... Én azt mondom, induljunk meg, de a pusztát ma már ne hagyjuk hátra. Ha a temetőben ér minket az este, bizony mondom a lelkünknek vége. *Magyarázza baljóslatúan, majd ha az óriás is végzett, ő is visszatelepedik Malko hátára, hogy útnak indulhassanak, s miként Torra, úgy ő is a lovagot várja a vezényszóval.*
*Migarr, mint az eddigi bemutatókat, Bental lenyűgöző mutatványát is álmélkodással figyeli, s csak remélni meri, hogy soha nem akad össze a lovag úrral, és amannak bátor hátasával. Legszívesebben órákig elnézné a vad táncot, a két alak körött örvénylő porfelhőt, s az összképet magát, mielőtt azonban teljesen tátva maradna a szája, véget ér a móka, és rá kerül a sor az előadást illetően. Mindenekelőtt viszont alaposan megtapsolja a fiatal lovagot.*
- Bental uram! Annyira lenyűgözött, hogy a magam bemutatóján gondolkodni is elfeledtem! *Mosolyogja a csuhás, de aztán felkel, és kicsit odébb sétálva kezd el kutakodni a földön.*
- Csak egy pillanat, drága uraim és hölgyem, meg kell találjam a megfelelő eszközt. *Teszi hozzá, és amennyiben Yrának megbeszélni valója akadna a többiekkel, ennél jobb alkalma valószínűleg nem fog adódni a privát csevejre. Ám ideje sincs sok rá, amint Migarr talál egy megfelelő méretű kavicsot, visszasétál a társasághoz.*
- Én bizonyosan nem fogom olyannyira elkápráztatni magukat, mint önök engem, de ha megengedik, bemutatnék egy aprócska trükköt. *Mosolyogja, aztán felemeli a körülbelül egy ujjpercnyi hosszúságú követ. Megmutatja, megforgatja, majd kinyitja a száját, és a nyelvére helyezi. Aztán összezárja ajkait, és olybá tűnik, hogy lenyeli a kavicsot. Mindeközben furcsa arcokat vág, mintha küszködne vele, a végén viszont kisimulnak vonásai, és ismét kinyitja a száját, hogy megmutassa, semmi nincs már benne. Amint mindenki megszemlélte, a fülénél kezd el bíbelődni, mígnem aztán onnét húzza elő a követ.
Egyszerű kis szemfényvesztés, de neki se szép hangja, se ereje nincs a látványos és hangzatos bemutatókhoz, így reméli, ezzel is beérik a fiatalok.*
- Ennyi lett volna, köszönöm a figyelmet! *Hajol meg teátrálisan, aztán visszaül a helyére, hogy még egy utolsó korty borral megbékíthesse a torkát.
Nem különösebben zavarja Torra meditációja, mindenesetre nem marad a hátsóján, hanem Malkohoz megy, hogy átnézze a készleteit, ám valószínűleg nem lesz elég a továbbiakra, ha most ismét majszol egy keveset belőle, szóval felhagy a hirtelen kélt elképzeléssel. Inkább feltekint az égre, majd a többiekre pillant.*
- Korán sötétedik errefelé... Én azt mondom, induljunk meg, de a pusztát ma már ne hagyjuk hátra. Ha a temetőben ér minket az este, bizony mondom a lelkünknek vége. *Magyarázza baljóslatúan, majd ha az óriás is végzett, ő is visszatelepedik Malko hátára, hogy útnak indulhassanak, s miként Torra, úgy ő is a lovagot várja a vezényszóval.*
721. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2015-02-16 10:43:59
Üzenet elküldve: 2015-02-16 10:43:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Furmányos megbízás//
*Elvezettel nézi ahogy a lovas ás lova egyként, már-már táncol.*
- Ez fantasztikus! *Megtapsolja őket.* - Uram, ön és lova igazi harcművészek. *Örül, hogy ilyen emberekkel került össze, igazi élmény számára. Sok mindent tanulhat tőlük, remélhetőleg Yra nem csak énekelni tud, hanem lőni is.*
- Uram ön jön! *Úgy dönt Polden, hogy ideje egy kicsit leülnie. Mikor Migarr is előadja produkcióját természetesen megtapsolja, majd így szól a többiekhez.*
- Elég sok időt el töltöttünk itt, de én kérnék még önöktől 5 percet. Tudom én voltam aki ellenkezett, a pihenővel kapcsolatban, de ha már így alakult, muszáj kicsit kitisztítanom az agyam.
*Ez röviden annyit jelen, hogy a most átélt kellemes percek elhomályosítják elméjét. A túl sok jó élmény, pontosabban ami emberekhez köthető az megakadályozza, hogy tisztán lásson velük szemben. Szóval egy 5 perc meditálást kell tartania, a tiszta elme számra nagyon fontos. A meditálás úgy néz ki, hogy törökülés, kezek a combon. A hiedelmekkel ellentétben, nincs szükség semmilyen hanghatásra, vagy fura kéz tartásra, egyszerűen csöndben ül és kikapcsolja elméjét. Nyugodtan beszélhetnek közben, ez őt nem zavarja. Szinte pontosan öt perccel később kipattantak szemei és fel áll.*
- Ha gondolják indulhatunk, ide menni.
*Ha indulnak megy velük, ha maradnak ő is marad. Várja, hogy a lovag elindítsa a menetet, hiszen Polden a lovagot tekinti a csapat kapitánynak.*
*Elvezettel nézi ahogy a lovas ás lova egyként, már-már táncol.*
- Ez fantasztikus! *Megtapsolja őket.* - Uram, ön és lova igazi harcművészek. *Örül, hogy ilyen emberekkel került össze, igazi élmény számára. Sok mindent tanulhat tőlük, remélhetőleg Yra nem csak énekelni tud, hanem lőni is.*
- Uram ön jön! *Úgy dönt Polden, hogy ideje egy kicsit leülnie. Mikor Migarr is előadja produkcióját természetesen megtapsolja, majd így szól a többiekhez.*
- Elég sok időt el töltöttünk itt, de én kérnék még önöktől 5 percet. Tudom én voltam aki ellenkezett, a pihenővel kapcsolatban, de ha már így alakult, muszáj kicsit kitisztítanom az agyam.
*Ez röviden annyit jelen, hogy a most átélt kellemes percek elhomályosítják elméjét. A túl sok jó élmény, pontosabban ami emberekhez köthető az megakadályozza, hogy tisztán lásson velük szemben. Szóval egy 5 perc meditálást kell tartania, a tiszta elme számra nagyon fontos. A meditálás úgy néz ki, hogy törökülés, kezek a combon. A hiedelmekkel ellentétben, nincs szükség semmilyen hanghatásra, vagy fura kéz tartásra, egyszerűen csöndben ül és kikapcsolja elméjét. Nyugodtan beszélhetnek közben, ez őt nem zavarja. Szinte pontosan öt perccel később kipattantak szemei és fel áll.*
- Ha gondolják indulhatunk, ide menni.
*Ha indulnak megy velük, ha maradnak ő is marad. Várja, hogy a lovag elindítsa a menetet, hiszen Polden a lovagot tekinti a csapat kapitánynak.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2917-2936