Külső területek - Füves puszta
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 26 (501. - 520. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2917-2936
520. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2014-05-29 14:58:15
Üzenet elküldve: 2014-05-29 14:58:15
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
*Csodának épp nem mondaná, inkább csak beletörődésnek: egyikőjüknek sem volt sem hangulata, sem kedve vesződni a másik hullájával. Bár Kriyon készséggel elismeri, hogy neki lenne nagyobb esélye elpatkolni, azért ő sem teljesen védtelen.*
- Még jó, hogy félelf vagyok, nem? *villant fel egy debil vigyort, aztán delejesen pislog a Nathua szájából kilógó bagórúdra. Úgy tesz, mintha nagyon koncentrálna, szinte már erőlködik, aztán nagy sóhajjal kifújja a levegőt.*
- Most sajna nem igazán megy. Ez van... félek, ha nagyon erőltetem, tűzbe borítom a fejed. *ezen kissé elgondolkozik, miközben tűzköves nyakbavalójával némi tüzet csihol a száraz taplójukon.*
- Igazából nem rontanék sokat rajtad, csak akkor még hangosabban üvöltöznél, és idevonzanál mindenféle vadállatot meg senkiházit. *elmélkedik, tanulmányozva a nő arcélét. Vet egy lapos, vágyakozó pillantást a dohányra, majd megvonja a vállát.*
- Azt mondják, öregíti a bőrt, és neked ezen a téren már nem kellene további eredményeket elérned, nem gondolod? *elhajol a pöccintett csikk elől, aztán néhány pillanatig küzd a függőséggel, aztán feladja. Nem ez az első dolog, amivel így járt.*
- Hogy a fenébe foglak téged emberek közé vinni, mondd? *sóhajt, miközben ügyesen felkapja a földről a rúd maradékát, és akkurátusan két ujja közé csippentve, a kemény dohányosok mohóságával szív bele. Mivel nem csak dohányra kapott rá, ezért aprókat szív és lenn is tartja, hogy legalább az illúziója meglegyen.*
- Kell még szereznünk!
A hozzászólás írója (Kriyon con Althabarad) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.05.29 14:59:43
- Még jó, hogy félelf vagyok, nem? *villant fel egy debil vigyort, aztán delejesen pislog a Nathua szájából kilógó bagórúdra. Úgy tesz, mintha nagyon koncentrálna, szinte már erőlködik, aztán nagy sóhajjal kifújja a levegőt.*
- Most sajna nem igazán megy. Ez van... félek, ha nagyon erőltetem, tűzbe borítom a fejed. *ezen kissé elgondolkozik, miközben tűzköves nyakbavalójával némi tüzet csihol a száraz taplójukon.*
- Igazából nem rontanék sokat rajtad, csak akkor még hangosabban üvöltöznél, és idevonzanál mindenféle vadállatot meg senkiházit. *elmélkedik, tanulmányozva a nő arcélét. Vet egy lapos, vágyakozó pillantást a dohányra, majd megvonja a vállát.*
- Azt mondják, öregíti a bőrt, és neked ezen a téren már nem kellene további eredményeket elérned, nem gondolod? *elhajol a pöccintett csikk elől, aztán néhány pillanatig küzd a függőséggel, aztán feladja. Nem ez az első dolog, amivel így járt.*
- Hogy a fenébe foglak téged emberek közé vinni, mondd? *sóhajt, miközben ügyesen felkapja a földről a rúd maradékát, és akkurátusan két ujja közé csippentve, a kemény dohányosok mohóságával szív bele. Mivel nem csak dohányra kapott rá, ezért aprókat szív és lenn is tartja, hogy legalább az illúziója meglegyen.*
- Kell még szereznünk!
A hozzászólás írója (Kriyon con Althabarad) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.05.29 14:59:43
519. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2014-05-29 14:45:42
Üzenet elküldve: 2014-05-29 14:45:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
*Csoda, hogy még eddig bírták egymás mellett és nem nyúzta még meg elevenen a kis suhancot.*
-Ember. Vadász.
*Pontosít egy kicsit. Talán őt is pont az előtt vágták ki a gyilkosképzőből, mielőtt szakosodhatott volna üregi nyúlra. A Pocok szakirányért pedig egyenesen fizetni kellett volna. Már neki. Hogy egyáltalán átgondolja a jelentkezést. Nem holmi vándor erdőjáró ő, hogy ilyen képességei legyenek. Sivatagi élőlényeket, skorpiót, kígyót, gyíkot békát, csatornai patkányt a tűző napon képes megsütni, de ez a vidék nem igazán az ő terepe.*
-Szar ügy komám...
*Kotorja elő az utolsó utáni szálat övtáskájából.*
-Na adj egy kis tüzet!
*Biggyeszti ajkai közé a dohányféle rudacskát és vöröses szemeivel várakozóan pislog a félvérre.*
-Áháhá! Addig eláslak, ne aggódj.
*Pillant el ő is a karavánpihenő irányába. Ebben a tempóban napokig is eltarthat, míg odaérnek.*
-Höhh... még egy szál sincs nálad, nem gondoltam ingyen dolgozni. Az már majdnem olyan, mintha szívességet tennék. Neked.
*Egy kis pihenőt engedélyez magának, míg elszívja a bagóját és közben újra végigveszi a már sokszor lefutott köröket: miért is keltek útra, miért is kell ide jönniük, miért is lesz ez nekik jó... és a többi.*
-Nesze, a csutkája a tiéd lehet.
*Pöccinti a cégét a fiú felé. Nincs hozzá szokva ahhoz, hogy a lehulló parázs lángra kap a magas, száraz fűben, meg sem fordul a fejében, hogy errefelé mennyire életveszélyes egy ilyen mozdulat.*
-Ember. Vadász.
*Pontosít egy kicsit. Talán őt is pont az előtt vágták ki a gyilkosképzőből, mielőtt szakosodhatott volna üregi nyúlra. A Pocok szakirányért pedig egyenesen fizetni kellett volna. Már neki. Hogy egyáltalán átgondolja a jelentkezést. Nem holmi vándor erdőjáró ő, hogy ilyen képességei legyenek. Sivatagi élőlényeket, skorpiót, kígyót, gyíkot békát, csatornai patkányt a tűző napon képes megsütni, de ez a vidék nem igazán az ő terepe.*
-Szar ügy komám...
*Kotorja elő az utolsó utáni szálat övtáskájából.*
-Na adj egy kis tüzet!
*Biggyeszti ajkai közé a dohányféle rudacskát és vöröses szemeivel várakozóan pislog a félvérre.*
-Áháhá! Addig eláslak, ne aggódj.
*Pillant el ő is a karavánpihenő irányába. Ebben a tempóban napokig is eltarthat, míg odaérnek.*
-Höhh... még egy szál sincs nálad, nem gondoltam ingyen dolgozni. Az már majdnem olyan, mintha szívességet tennék. Neked.
*Egy kis pihenőt engedélyez magának, míg elszívja a bagóját és közben újra végigveszi a már sokszor lefutott köröket: miért is keltek útra, miért is kell ide jönniük, miért is lesz ez nekik jó... és a többi.*
-Nesze, a csutkája a tiéd lehet.
*Pöccinti a cégét a fiú felé. Nincs hozzá szokva ahhoz, hogy a lehulló parázs lángra kap a magas, száraz fűben, meg sem fordul a fejében, hogy errefelé mennyire életveszélyes egy ilyen mozdulat.*
518. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2014-05-29 14:32:09
Üzenet elküldve: 2014-05-29 14:32:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
*Valószínűleg nincs még egy olyan ember Lanawinnek ezen a tájékán(na jó, nem ember, hanem félelf, kevert vérű), aki annyira sajnálná magát, mint Kriyon. Hogy ehhez még Nathua őrjöngését is hallgatnia kell, nem segít sokat a dolgon, sőt.*
- Te vagy a vadász. *vonja meg a vállát, szinte ki sem esve az önsajnálat depressziós mintázatából.*
~ Végem, végem, végem... ezen a rohadt pusztán fogok felfordulni, ez a szuka meg talán el sem kapar majd. Ó, istenek?! Miért, miért én? Nem hiszem el! ~ *ha annyi aranya lenne, ahányszor ez a fohász elhagyta az elmúlt pár napban ajkait, vagy csak némán rebbent az égre, hát... biztos hogy gyaloghintóval mennének.*
- Lehetőleg nyulat fogj, a földikutyából már elegem van. Ajh, de kéne egy kis szikrafű! Tekerhetnénk egyet, vagy valami. *vet lapos pillantást az orgyilkosra, hátha a nőnél van valami. Sajnos Kriyont olyan lendülettel rúgták ki a városból, hogy még a cuccaiért is alig engedték vissza, saját kis tartalékait pedig még a nap karavánpihenője előtt eldörgölte.*
~ Száműzetés szentséggyalázásért, életfogytig. Anyátok! Néhány rohadt kis üvegcséért, meg azért, mert az a szemét Végzsák prof mindenáron meg akart buktatni... mintha én tehetnék róla, hogy a lány egy rüfke. ~ *na persze ebben azért neki is benne volt a keze, de hát mit tehet itt egy olyan kölyök, mint ő? Egyszerűen nem lehetett ellenállni annak a perszónának.*
- Az ott már a Hold Karavánpihenő? *mereszti fáradt, duzzadt szemeit a horizontra, ahol mintha valami homályos folt kiemelkedne a pusztából. Napokba fog telni, mire odaérnek, legalábbis úgy tűnik. Vízhólyagok előre!*
- Meg akarok halni. *sóhajt fel fáradt öngyűlölettel, majd észbe kap, és rögtön felemeli a kezét.*
- De megoldom magam, ez nem felhívás! Nyuginyugi!
- Te vagy a vadász. *vonja meg a vállát, szinte ki sem esve az önsajnálat depressziós mintázatából.*
~ Végem, végem, végem... ezen a rohadt pusztán fogok felfordulni, ez a szuka meg talán el sem kapar majd. Ó, istenek?! Miért, miért én? Nem hiszem el! ~ *ha annyi aranya lenne, ahányszor ez a fohász elhagyta az elmúlt pár napban ajkait, vagy csak némán rebbent az égre, hát... biztos hogy gyaloghintóval mennének.*
- Lehetőleg nyulat fogj, a földikutyából már elegem van. Ajh, de kéne egy kis szikrafű! Tekerhetnénk egyet, vagy valami. *vet lapos pillantást az orgyilkosra, hátha a nőnél van valami. Sajnos Kriyont olyan lendülettel rúgták ki a városból, hogy még a cuccaiért is alig engedték vissza, saját kis tartalékait pedig még a nap karavánpihenője előtt eldörgölte.*
~ Száműzetés szentséggyalázásért, életfogytig. Anyátok! Néhány rohadt kis üvegcséért, meg azért, mert az a szemét Végzsák prof mindenáron meg akart buktatni... mintha én tehetnék róla, hogy a lány egy rüfke. ~ *na persze ebben azért neki is benne volt a keze, de hát mit tehet itt egy olyan kölyök, mint ő? Egyszerűen nem lehetett ellenállni annak a perszónának.*
- Az ott már a Hold Karavánpihenő? *mereszti fáradt, duzzadt szemeit a horizontra, ahol mintha valami homályos folt kiemelkedne a pusztából. Napokba fog telni, mire odaérnek, legalábbis úgy tűnik. Vízhólyagok előre!*
- Meg akarok halni. *sóhajt fel fáradt öngyűlölettel, majd észbe kap, és rögtön felemeli a kezét.*
- De megoldom magam, ez nem felhívás! Nyuginyugi!
517. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2014-05-29 14:11:33
Üzenet elküldve: 2014-05-29 14:11:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
-Hogy én mennyire, de mennyire utálom! Baaah! Csomó gaz, őzbogyók és farkasok! Az összes tetves rohadt dögből prémet készítek!
*Üvölti vissza az erdő fái felé a nőstény, öklét pedig még fenyegetően meg is rázza a susogó lombok irányába.*
-Mennyire kicseszettül elegem van ebből a rohadt vidékből!
*Méltatlankodik tovább a sivatag sárga egyhangúságához szokott félvér szuka. Napokig tőle lesz hangos a környék, ha még egy erdő keresztezni fogja útjukat.*
-Na! Ez már jobb.
*Fordul irányba a pusztaság felé. Nem olyan, mint a Tűz városának homoktengere, de legalább aránylag lapos, egységes és a legnagyobb fenevadak errefelé tenyéri méretűek számításai szerint.*
-Itt foghatsz majd pockot, meg nyulat! Vagy fogjam meg én és te majd megsütöd?
*Hecceli a mágusivadékot.*
*Üvölti vissza az erdő fái felé a nőstény, öklét pedig még fenyegetően meg is rázza a susogó lombok irányába.*
-Mennyire kicseszettül elegem van ebből a rohadt vidékből!
*Méltatlankodik tovább a sivatag sárga egyhangúságához szokott félvér szuka. Napokig tőle lesz hangos a környék, ha még egy erdő keresztezni fogja útjukat.*
-Na! Ez már jobb.
*Fordul irányba a pusztaság felé. Nem olyan, mint a Tűz városának homoktengere, de legalább aránylag lapos, egységes és a legnagyobb fenevadak errefelé tenyéri méretűek számításai szerint.*
-Itt foghatsz majd pockot, meg nyulat! Vagy fogjam meg én és te majd megsütöd?
*Hecceli a mágusivadékot.*
516. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2014-05-24 17:54:12
Üzenet elküldve: 2014-05-24 17:54:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*A csonttemetőben valaki megfogta a vállát... Nem tudni, ki volt, de az biztos, hogy valaki megfogta a vállát. Az ijedelemtől zihálva ér ki a füves pusztára. Gyönyörű hely: el sem hinné az ember, hogy nem messze egy temetőféleség van. Gyönyörű virágok, merre a szem ellát. Az aprócska földút egyenesen Artheniorba vezet, az erdőn át.
Ekkor valaki megint megfogja a vállát...*
-Mégis ki vagy te? *üvölt, majd kardjával a háta mögé suhint egy erőset.
Az ütés a levegőt szeli, mert háta mögött nincs senki, viszont a pallos nagy lendülete orra buktatja Rogent. Megint futásnak ered, de most nem megfogja az a valami a vállát, hanem egyenesen a földre rántja, majd mintha a legnagyobb ököl, amit valaha érzett, a gyomrába vágódik egy nyíl sebességével. A futástól elfáradt, az ütés helye rettenetesen fáj. Aktiválja a Vérszomj képességet, melynek köszönhetően fájdalma és fáradtsága egy időre megszűnik, így ideje lesz kereket oldani.
Az erdő már egyre közelebb, mikor a képesség valamitől elmúlik. Bevetődik egy cserjésbe, hátha ott nem találja meg az a valami. Ekkor valami a torkánál fogva felemeli, és behajítja az erdő sűrűjébe, egyenesen egy tölgyfa törzsére. Gerince hatalmasat roppan...*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.05.25 16:34:38, a következő indokkal:
Hiányzó jelek pótlása.
Ekkor valaki megint megfogja a vállát...*
-Mégis ki vagy te? *üvölt, majd kardjával a háta mögé suhint egy erőset.
Az ütés a levegőt szeli, mert háta mögött nincs senki, viszont a pallos nagy lendülete orra buktatja Rogent. Megint futásnak ered, de most nem megfogja az a valami a vállát, hanem egyenesen a földre rántja, majd mintha a legnagyobb ököl, amit valaha érzett, a gyomrába vágódik egy nyíl sebességével. A futástól elfáradt, az ütés helye rettenetesen fáj. Aktiválja a Vérszomj képességet, melynek köszönhetően fájdalma és fáradtsága egy időre megszűnik, így ideje lesz kereket oldani.
Az erdő már egyre közelebb, mikor a képesség valamitől elmúlik. Bevetődik egy cserjésbe, hátha ott nem találja meg az a valami. Ekkor valami a torkánál fogva felemeli, és behajítja az erdő sűrűjébe, egyenesen egy tölgyfa törzsére. Gerince hatalmasat roppan...*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.05.25 16:34:38, a következő indokkal:
Hiányzó jelek pótlása.
515. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2014-05-22 14:56:42
Üzenet elküldve: 2014-05-22 14:56:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
*E nap sem különb az ezt megelőzőnél és ha bárki kérdezné a holnapról, annak mássága felé is erős kétségei támadnának. A városlakóknak a pusztai népek hétköznapjai szürkék, hagyományaik nem ritkán érthetetlenek. Félreértések és konfliktusok egész sorát vonhatja magával az, hogy az egyetlen, valamire való eltérés csak abban mutatkozik meg, hogy miképp tekintenek a világra.
Kriril azok közé tartozik, akik ha meg nem is értik az őket körülvevő világ törvényeit, elfogadják azokat és megtanulják élvezni mindazt, ami benne lelhető. Ilyennek tartja például a szabadságot, amit egész gyermek- és serdülőkora során a puszta nyújtott. Nem tartott igényt másra, mint amit idekint megtalálhatott. Ha vízre volt szüksége elvezette lovát egy csermelyhez, ha megéhezett tudta, hol lőhet magának fácánt. Máshoz nem is ért, legkevésbé az emberekhez. Nincs is hozzászokva, hogy idekint gyakran találkozna másokkal, de ha nagy ritkán mégis megtörténik, általában tudomást sem vesznek egymásról. Így ment ez régen is, így megy ez ma is.
A tűző Nap elől egy facsoportosulás lombernyője alá húzódott, kancájának kikötésével nem vesződött. Okosabb, mint a legtöbb ember, akivel eleddig találkozott. Itt fogja bevárni a napnyugtát, s míg az elérkezik, előkeríti szütyőjéből azt a félkész faragványt, amin már dolgozik néhány napja. Bicskát pattint és ott folytatja munkáját, ahol legutóbb abbahagyta...*
A hozzászólás írója (Kriril Ilwynas) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.05.22 14:57:13
Kriril azok közé tartozik, akik ha meg nem is értik az őket körülvevő világ törvényeit, elfogadják azokat és megtanulják élvezni mindazt, ami benne lelhető. Ilyennek tartja például a szabadságot, amit egész gyermek- és serdülőkora során a puszta nyújtott. Nem tartott igényt másra, mint amit idekint megtalálhatott. Ha vízre volt szüksége elvezette lovát egy csermelyhez, ha megéhezett tudta, hol lőhet magának fácánt. Máshoz nem is ért, legkevésbé az emberekhez. Nincs is hozzászokva, hogy idekint gyakran találkozna másokkal, de ha nagy ritkán mégis megtörténik, általában tudomást sem vesznek egymásról. Így ment ez régen is, így megy ez ma is.
A tűző Nap elől egy facsoportosulás lombernyője alá húzódott, kancájának kikötésével nem vesződött. Okosabb, mint a legtöbb ember, akivel eleddig találkozott. Itt fogja bevárni a napnyugtát, s míg az elérkezik, előkeríti szütyőjéből azt a félkész faragványt, amin már dolgozik néhány napja. Bicskát pattint és ott folytatja munkáját, ahol legutóbb abbahagyta...*
A hozzászólás írója (Kriril Ilwynas) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.05.22 14:57:13
514. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2014-05-21 08:34:16
Üzenet elküldve: 2014-05-21 08:34:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
*Argus hallja, hogy a másik torka szakadtából üvölt neki. De nem foglalkozik vele.*
-Ez is csak egy nemes. Azt hiszi, hogy mivel pénze van, ezért úgy bánhat az emberekkel, ahogy csak akar. *mérgelődik miközben a semmi felé halad.*
*Maga sem tudná megmondani, hogy mennyi ideig mérgelődik magában, de addigra már messze elhagyja a karavánpihenőt, és a környékét. Egy időre megáll, hogy elgondolkozzon a továbbiakon. Eszébe jut az is, hogy talán vissza kellene mennie a másikhoz, hátha segítségre van szüksége. De végül úgy dönt, hogy már felesleges visszafordulnia, így tovább halad előre, ahogyan eltervezte.*
-Ez is csak egy nemes. Azt hiszi, hogy mivel pénze van, ezért úgy bánhat az emberekkel, ahogy csak akar. *mérgelődik miközben a semmi felé halad.*
*Maga sem tudná megmondani, hogy mennyi ideig mérgelődik magában, de addigra már messze elhagyja a karavánpihenőt, és a környékét. Egy időre megáll, hogy elgondolkozzon a továbbiakon. Eszébe jut az is, hogy talán vissza kellene mennie a másikhoz, hátha segítségre van szüksége. De végül úgy dönt, hogy már felesleges visszafordulnia, így tovább halad előre, ahogyan eltervezte.*
513. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2014-05-15 18:21:57
Üzenet elküldve: 2014-05-15 18:21:57
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
*Az éjszakáját át aludja az otthonában, majd reggel csomagolni kezd. Búcsút vesz a bárányától, és elindul. De nem a város felé, hanem a végtelen semmi felé. Szinte egész nap menetel, csak sötétedés előtt pihen le. Vacsorára csak pár nyulat eszik, aminek kifejezetten nem örül, de ezen a vidéken nagyvadat egyenlőre nem szeretne látni.*
*Napok telnek el eseménytelenül számára, de ez nem is zavarja, hiszen, ez aszt jelenti, hogy távol van a várostól. Előkészít egy tűzrakóhelyet, és gyújtóst gyűjt szinte egész nap. A sötétedés után nem gyújtja meg azonnal, hanem megvárja, míg a hold eléri a tetőpontját. Hagyja hogy a tűz a legnagyobb legyen, s akkor kezd bele a rituáléba. Szólítja a hatalmakat, hogy mutassák meg neki az utat. A tűz egy ideig természetes tűzként viselkedik, majd fekete lángok csapnak fel belőle, és furcsa hangok hallatszódnak belőle.*
-Mit óhajtasz halandó? *szólnak a hangok, egy olyan nyelven, amelyet csak ők beszélnek.*
-Sajnálom! *hajt fejet a tűz előtt.*
-Keress meg egy hímet! *parancsolják a hangok az óriásnak*
-Kit?
-Ezt a férfit! *mondják a hangok, miközben egy ember arca jelenik meg a tűzben.* Pyrkon, a lángok gyermeke. Ő majd ébreszti a tüzeket.
-Értem!
*A lángok szinte azonnal kialszanak. És az óriás, szinte azonnal álomba merül.*
*A reggel első sugarai ébresztik fel az óriást, aki azonnal összepakol, és indul tovább a végtelen pusztának.*
~Hol fogom megtalálni ezt a férfit?~
*Napok telnek el eseménytelenül számára, de ez nem is zavarja, hiszen, ez aszt jelenti, hogy távol van a várostól. Előkészít egy tűzrakóhelyet, és gyújtóst gyűjt szinte egész nap. A sötétedés után nem gyújtja meg azonnal, hanem megvárja, míg a hold eléri a tetőpontját. Hagyja hogy a tűz a legnagyobb legyen, s akkor kezd bele a rituáléba. Szólítja a hatalmakat, hogy mutassák meg neki az utat. A tűz egy ideig természetes tűzként viselkedik, majd fekete lángok csapnak fel belőle, és furcsa hangok hallatszódnak belőle.*
-Mit óhajtasz halandó? *szólnak a hangok, egy olyan nyelven, amelyet csak ők beszélnek.*
-Sajnálom! *hajt fejet a tűz előtt.*
-Keress meg egy hímet! *parancsolják a hangok az óriásnak*
-Kit?
-Ezt a férfit! *mondják a hangok, miközben egy ember arca jelenik meg a tűzben.* Pyrkon, a lángok gyermeke. Ő majd ébreszti a tüzeket.
-Értem!
*A lángok szinte azonnal kialszanak. És az óriás, szinte azonnal álomba merül.*
*A reggel első sugarai ébresztik fel az óriást, aki azonnal összepakol, és indul tovább a végtelen pusztának.*
~Hol fogom megtalálni ezt a férfit?~
512. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2014-05-06 16:03:37
Üzenet elküldve: 2014-05-06 16:03:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
//Mesélő #4, Las Hagger, Merel Fen//
*Szerencsére Las varázslata sikeres lesz, így a lány végre megszabadulhat a lénytől, ami eddig a hajába volt gabalyodva. Pár kihúzott hajtincset leszámítva karcolás nélkül megússza.*
-Ügyes. *Elismerően mosolyog az elfre, majd Merelre pillant. ~Még csak meg sincs rémülve.~ Csodálkozik el Lisast. ~Nem mindennapi lány, az egyszer biztos.~*
-Ha vannak is más, barátságtalan lények még itt, nagyon remélem, hogy nincsenek jóban ezekkel a félelem evő, fura szerzetekkel, és messze elkerülik őket, és ezzel együtt minket is. *Válaszolja a férfinak, majd reméli, hogy Keramék válasza is hasonló lesz, és elég lesz már csak az ellenségeik miatt aggódni. Bár ettől függetlenül az előbbi támadóik még visszatérhetnek.
Most, hogy így megszűnt a veszély, és mindenki jól van, továbbhaladnak.
Lisast bánja, hogy nem tanult szorgalmasabban, amíg a templomban töltötték Lassal az idejüket. Jól jönne most nekik egy-két erősebb tűzmágia. Ám ő örülhet, ha sikerül néha egy gyertyát meggyújtania.*
*Szerencsére Las varázslata sikeres lesz, így a lány végre megszabadulhat a lénytől, ami eddig a hajába volt gabalyodva. Pár kihúzott hajtincset leszámítva karcolás nélkül megússza.*
-Ügyes. *Elismerően mosolyog az elfre, majd Merelre pillant. ~Még csak meg sincs rémülve.~ Csodálkozik el Lisast. ~Nem mindennapi lány, az egyszer biztos.~*
-Ha vannak is más, barátságtalan lények még itt, nagyon remélem, hogy nincsenek jóban ezekkel a félelem evő, fura szerzetekkel, és messze elkerülik őket, és ezzel együtt minket is. *Válaszolja a férfinak, majd reméli, hogy Keramék válasza is hasonló lesz, és elég lesz már csak az ellenségeik miatt aggódni. Bár ettől függetlenül az előbbi támadóik még visszatérhetnek.
Most, hogy így megszűnt a veszély, és mindenki jól van, továbbhaladnak.
Lisast bánja, hogy nem tanult szorgalmasabban, amíg a templomban töltötték Lassal az idejüket. Jól jönne most nekik egy-két erősebb tűzmágia. Ám ő örülhet, ha sikerül néha egy gyertyát meggyújtania.*
511. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2014-05-05 23:02:08
Üzenet elküldve: 2014-05-05 23:02:08
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 298
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 298
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Mesélő #4, Lisast Naida és Merel Fen//
*A terv sikerül, csak nem úgy, ahogyan az elf... tervezte. Szóval bizonyos szemszögből a terv nem sikerül, viszont olyan jól sikerül félre, hogy végül minden megoldódik. Igen, talán ez lenne a legjobb megfogalmazás... már ha ezt annak lehet nevezni. Ez olyasmi lehet, mint hogy a tudatlanság boldogít, hiába csúszott félre a dolog, ha jó a vége, akkor minden jó. Csakhogy még nincs vége, sőt, ez még csak az út eleje... No de ha jó az eleje... akkor a többi része még lehet rossz. Ugyanakkor más szemszögből nézve egy jó kezdés talán eleget javít a csapat morálján, hogy a további akadályokon is átküzdjék magukat. Sokkal jobb egy jó kezdés, mint egy rossz. Azután csak unottan mennének a halálba, vagy talán már meg is haltak volna, és Argos mezején szednének virágot... Nem, ez a rosszul elsült terv felér egy győzelemmel. Egy kisebb győzelemmel, csatát nyertek a háborúban.*
- Rendben, menjünk *jegyzi meg, miután körülnézve elégedetten realizálja, hogy mindenki megszabadult a maga állatától, és azok jó eséllyel el is tűntek. A fény biztosan zavarja őket. Hát hiába, a sötételfek nem járkálnak erre fáklyával* Fogy az idő *jegyzi meg. A pap dicséretére mosolyogva bólint, valószínűleg nem a varázslatot, hanem az ötletet értékelte a mélységi. Vagy így, vagy úgy, Las meg lett dicsérve, ami pedig jót tesz az önbecsülésének.*
- Lesznek még hasonló meglepetések? Volt még valami, amit kiirtottak az itteniek az elmúlt időben, vagy amiről azt hiszik, hogy kiirtották?
*A terv sikerül, csak nem úgy, ahogyan az elf... tervezte. Szóval bizonyos szemszögből a terv nem sikerül, viszont olyan jól sikerül félre, hogy végül minden megoldódik. Igen, talán ez lenne a legjobb megfogalmazás... már ha ezt annak lehet nevezni. Ez olyasmi lehet, mint hogy a tudatlanság boldogít, hiába csúszott félre a dolog, ha jó a vége, akkor minden jó. Csakhogy még nincs vége, sőt, ez még csak az út eleje... No de ha jó az eleje... akkor a többi része még lehet rossz. Ugyanakkor más szemszögből nézve egy jó kezdés talán eleget javít a csapat morálján, hogy a további akadályokon is átküzdjék magukat. Sokkal jobb egy jó kezdés, mint egy rossz. Azután csak unottan mennének a halálba, vagy talán már meg is haltak volna, és Argos mezején szednének virágot... Nem, ez a rosszul elsült terv felér egy győzelemmel. Egy kisebb győzelemmel, csatát nyertek a háborúban.*
- Rendben, menjünk *jegyzi meg, miután körülnézve elégedetten realizálja, hogy mindenki megszabadult a maga állatától, és azok jó eséllyel el is tűntek. A fény biztosan zavarja őket. Hát hiába, a sötételfek nem járkálnak erre fáklyával* Fogy az idő *jegyzi meg. A pap dicséretére mosolyogva bólint, valószínűleg nem a varázslatot, hanem az ötletet értékelte a mélységi. Vagy így, vagy úgy, Las meg lett dicsérve, ami pedig jót tesz az önbecsülésének.*
- Lesznek még hasonló meglepetések? Volt még valami, amit kiirtottak az itteniek az elmúlt időben, vagy amiről azt hiszik, hogy kiirtották?
510. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2014-04-09 21:31:24
Üzenet elküldve: 2014-04-09 21:31:24
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Szelíd
//Merel Fen, Lisast Naida, Las Hagger//
*Las varázslata sikeres, ám csak a vele közvetlenül érntkezőkre, vagyis Lisastra és a Papra terjed ki. A lány ennek köszönhetően szabadul meg a hajába kapaszkodó gyíktól - és a távozó lénnyel együtt néhány hajtincsétől is. A Pap köpenye alól villámgyorsan kifut az őt "fogva tartó" gyík, és eltűnik társai között. A Pap zavartan körülnéz, felpillant Lasra, majd, visszatalálva a valóságba, felkel.*
Szép *biccent elismerően.
Merelt most békén hagyják a lények, alighanem attól tartva, hogy éhen halnának a bátor és felettébb szemtelen kislányra csimpaszkodva. Keram élősdije viszont alig-alig kap valamit a fényből, vele kapcsolatban csak annyit sikerül elérni, hogy az eddig a mellkasán táplálkozó gyík a vállán át a hátára szalad... azaz szaladna. Keram nem véletlenül elismert harcos odafenn, a városban, az a rövidke idő, amíg a lény eltávolodik a szívétől, elég ahhoz, hogy egy ösztönös mozdulattal megragadja annak hosszú farkát, és elhajítsa. Mivel a mozdulat felényire sem volt tudatos, szüksége van néhány másodpercre, hogy felfogja, hol van. Elmormol egy rövid mélységi szitkot, majd hozzáteszi:*
A fenébe is, menjünk. Ezt elég volt egyszer végignézni.
*Las varázslata sikeres, ám csak a vele közvetlenül érntkezőkre, vagyis Lisastra és a Papra terjed ki. A lány ennek köszönhetően szabadul meg a hajába kapaszkodó gyíktól - és a távozó lénnyel együtt néhány hajtincsétől is. A Pap köpenye alól villámgyorsan kifut az őt "fogva tartó" gyík, és eltűnik társai között. A Pap zavartan körülnéz, felpillant Lasra, majd, visszatalálva a valóságba, felkel.*
Szép *biccent elismerően.
Merelt most békén hagyják a lények, alighanem attól tartva, hogy éhen halnának a bátor és felettébb szemtelen kislányra csimpaszkodva. Keram élősdije viszont alig-alig kap valamit a fényből, vele kapcsolatban csak annyit sikerül elérni, hogy az eddig a mellkasán táplálkozó gyík a vállán át a hátára szalad... azaz szaladna. Keram nem véletlenül elismert harcos odafenn, a városban, az a rövidke idő, amíg a lény eltávolodik a szívétől, elég ahhoz, hogy egy ösztönös mozdulattal megragadja annak hosszú farkát, és elhajítsa. Mivel a mozdulat felényire sem volt tudatos, szüksége van néhány másodpercre, hogy felfogja, hol van. Elmormol egy rövid mélységi szitkot, majd hozzáteszi:*
A fenébe is, menjünk. Ezt elég volt egyszer végignézni.
509. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2014-04-08 22:02:11
Üzenet elküldve: 2014-04-08 22:02:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
//Mesélő #4, Lisast Naida, Las Hagger//
*Ahogy kihúzza a gyíkot a ruhanemű alól, Szuttyompötty a semmiből hirtelen visszanő a saját farkára, mi több, épp sikeresen visszaveri a gyíkot, ami állítólag széttépte. Eddigre Merel is felfogja, hogy is van a helyzet, és jó szúrós szemmel néz a mélységi állatra. Vajon csak ő látja úgy, vagy az tényleg mintha elszégyellné magát?*
-Tudd meg, hogy ez gonosz volt! máshogy, mint azthittem, de ugyanolyan gonosz.
*Büntetésül az állat arcába lógatja a patkányt, ami apró karmaival arra kapálózik, bár nem éri el. Amikor Lisast elkapja a karját, felfogja a szavakat, de még egy ideig habozva méregeti a gyíkot. Aztán hirtelen mozdulattal az alagút sötétjébe dobja, és gyorsan Keram után nyúl.
-De ha visszajössz, tényleg felviszlek magammal!- *Fenyegetőzik még a gyíkféle után, miközben várja, mi történik.
*Ahogy kihúzza a gyíkot a ruhanemű alól, Szuttyompötty a semmiből hirtelen visszanő a saját farkára, mi több, épp sikeresen visszaveri a gyíkot, ami állítólag széttépte. Eddigre Merel is felfogja, hogy is van a helyzet, és jó szúrós szemmel néz a mélységi állatra. Vajon csak ő látja úgy, vagy az tényleg mintha elszégyellné magát?*
-Tudd meg, hogy ez gonosz volt! máshogy, mint azthittem, de ugyanolyan gonosz.
*Büntetésül az állat arcába lógatja a patkányt, ami apró karmaival arra kapálózik, bár nem éri el. Amikor Lisast elkapja a karját, felfogja a szavakat, de még egy ideig habozva méregeti a gyíkot. Aztán hirtelen mozdulattal az alagút sötétjébe dobja, és gyorsan Keram után nyúl.
-De ha visszajössz, tényleg felviszlek magammal!- *Fenyegetőzik még a gyíkféle után, miközben várja, mi történik.
508. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2014-04-08 19:03:12
Üzenet elküldve: 2014-04-08 19:03:12
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
//Mesélő #4, Las Hagger, Merel Fen//
*Hiába volt felkészült, hogy bármelyik pillanatban megtámadhatja őt is egy ilyen lény, azonban amikor az egyik ráugrik összerezzen. Végig fut rajta a hideg, ahogy érzi, hogy a gyík a hajában matat. Látni nem látja, de igyekszik feléje kapni, hogy megpróbálja leszedni magáról, mielőtt még az belecsimpaszkodna. Bár Merel is könnyen levette magáról, így talán nem fog majd neki sem gondot okozni. Hacsak előtte nem kezd el képzelődni úgy, mint Keram, megfeledkezve a lényről, aki a képzelgést kiváltja. Ránéz a férfira, akit még mindig a Pap igyekszik magához térítenie. Épp megindulna feléjük, hogy segítsen Keramnak, amikor úgy tűnik, hogy Lasnak támad egy ötlete, és már meg is ragadja Lisast karját. A lány is gyorsan Merel után nyúl, és várj a varázslat hatását, illetve a lények reakcióját.*
*Hiába volt felkészült, hogy bármelyik pillanatban megtámadhatja őt is egy ilyen lény, azonban amikor az egyik ráugrik összerezzen. Végig fut rajta a hideg, ahogy érzi, hogy a gyík a hajában matat. Látni nem látja, de igyekszik feléje kapni, hogy megpróbálja leszedni magáról, mielőtt még az belecsimpaszkodna. Bár Merel is könnyen levette magáról, így talán nem fog majd neki sem gondot okozni. Hacsak előtte nem kezd el képzelődni úgy, mint Keram, megfeledkezve a lényről, aki a képzelgést kiváltja. Ránéz a férfira, akit még mindig a Pap igyekszik magához térítenie. Épp megindulna feléjük, hogy segítsen Keramnak, amikor úgy tűnik, hogy Lasnak támad egy ötlete, és már meg is ragadja Lisast karját. A lány is gyorsan Merel után nyúl, és várj a varázslat hatását, illetve a lények reakcióját.*
507. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2014-04-05 09:08:24
Üzenet elküldve: 2014-04-05 09:08:24
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 298
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 298
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Mesélő #4, Lisast Naida és Merel Fen//
*Úgy látszik, szerencséje van, mivel rá nem vetnek szemet a hosszú farkú gyíkok, viszont úgy fest, mindenki mást már célba is vettek. Lasnak két dolog forog a fejében számtalan módon megfogalmazódva egyetlen pillanat alatt, melyeket tömören talán így lehetne kifejezni (vagy így énekelhetné egy bárd): "Ezek valójában nem is ártanak nekünk, ha tudjuk, hogy csak képzelgés, ami történik" és "Képtelenek vagyunk eredményesen védekezni" (persze egy bárd eme sorokat rímbe szedné). Ezek jellemzik az elf gondolatait. Hiszen egyik oldalról ott a tény, hogy valójában semmit nem tehetnek velük ezek a gyíkok azon kívül, hogy illúziókat gyártanak nekik. Azonban egy tőrrel nem lehet rendesen védekezni ilyen apróságok zápora ellen, éppígy mágia sem jut eszébe Lasnak, ami erre a helyzetre jó lehetne, szóval eléggé kétes a helyzetük. Már éppen újabb kérdést szegezne a papnak, miszerint hogyan lehetne ezeket megállítani, de ekkora már ő is áldozatul esett egy illúziónak. Ha viszont minden igaz, ezzel együtt Merel szabadult, és a szavai adnak egy ötletet a férfinek. Valószínűleg a köpenye miatt kerülték el, mert nem szeretik a fényt. Viszont a köpeny már bomlóban, hát jó lesz új trükkhöz folyamodnia. Miért nincs olyan Holdvarázslat, ami holdfénnyel áraszt el mindent? Így a kevesebbel kell beérni.*
- Alkossunk láncot! *mondja normális hangerővel, ami már-már kiáltásnak hathat a fojtogató sötétségben és a halk beszéd után* Merel, próbáld elkapni Keram kezét, Lisast, te Merelt. Ha az égiek kegyesek, és sikerül a varázslat, talán elűzhetjük ezeket a rémeket. Ha nem sikerül... *nem akarja befejezni, helyette reméli, hogy az említett hármas lánc már készen van, ekkor igyekszik egyik kezével Lisastot megragadni, a másikkal pedig a papot, miközben a varázsigét mormolja. Még nem volt alkalma kipróbálni, hogy láncolatban működik-e a varázslat, vagy csak arra a két személyre fog hatni, akivel közvetlenül ő érintkezik, de hát itt az ideje. Ha varázslat sikerülne, akkor az ezüstös fény, amely körbeveszi őket talán elriasztaná a gyíkokat a papról és Keramról. Ha viszont Merelnek és Keramnak már nem jut a fényből, akkor valószínűleg (amennyiben sikerült elűznie a gyíkot a papról) rögtön igyekszik majd közvetlen érintkezésbe kerülni Kerammal is, és ha mindenki megszabadult, akkor új haladási formát kell kieszeljen. Például hogy körbeállják. Viszont ez egyelőre még ráér.*
A varázsló egy Holdfényburok nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására a varázslót és a vele közvetlen érintkezésben lévő társait ezüstős derengő ragyogás fonja körbe, megvédve őket tűztől, vagy forróságtól. Hatása maximum 3 körig tart, vagy az érintkezés megszakadásáig.
*Úgy látszik, szerencséje van, mivel rá nem vetnek szemet a hosszú farkú gyíkok, viszont úgy fest, mindenki mást már célba is vettek. Lasnak két dolog forog a fejében számtalan módon megfogalmazódva egyetlen pillanat alatt, melyeket tömören talán így lehetne kifejezni (vagy így énekelhetné egy bárd): "Ezek valójában nem is ártanak nekünk, ha tudjuk, hogy csak képzelgés, ami történik" és "Képtelenek vagyunk eredményesen védekezni" (persze egy bárd eme sorokat rímbe szedné). Ezek jellemzik az elf gondolatait. Hiszen egyik oldalról ott a tény, hogy valójában semmit nem tehetnek velük ezek a gyíkok azon kívül, hogy illúziókat gyártanak nekik. Azonban egy tőrrel nem lehet rendesen védekezni ilyen apróságok zápora ellen, éppígy mágia sem jut eszébe Lasnak, ami erre a helyzetre jó lehetne, szóval eléggé kétes a helyzetük. Már éppen újabb kérdést szegezne a papnak, miszerint hogyan lehetne ezeket megállítani, de ekkora már ő is áldozatul esett egy illúziónak. Ha viszont minden igaz, ezzel együtt Merel szabadult, és a szavai adnak egy ötletet a férfinek. Valószínűleg a köpenye miatt kerülték el, mert nem szeretik a fényt. Viszont a köpeny már bomlóban, hát jó lesz új trükkhöz folyamodnia. Miért nincs olyan Holdvarázslat, ami holdfénnyel áraszt el mindent? Így a kevesebbel kell beérni.*
- Alkossunk láncot! *mondja normális hangerővel, ami már-már kiáltásnak hathat a fojtogató sötétségben és a halk beszéd után* Merel, próbáld elkapni Keram kezét, Lisast, te Merelt. Ha az égiek kegyesek, és sikerül a varázslat, talán elűzhetjük ezeket a rémeket. Ha nem sikerül... *nem akarja befejezni, helyette reméli, hogy az említett hármas lánc már készen van, ekkor igyekszik egyik kezével Lisastot megragadni, a másikkal pedig a papot, miközben a varázsigét mormolja. Még nem volt alkalma kipróbálni, hogy láncolatban működik-e a varázslat, vagy csak arra a két személyre fog hatni, akivel közvetlenül ő érintkezik, de hát itt az ideje. Ha varázslat sikerülne, akkor az ezüstös fény, amely körbeveszi őket talán elriasztaná a gyíkokat a papról és Keramról. Ha viszont Merelnek és Keramnak már nem jut a fényből, akkor valószínűleg (amennyiben sikerült elűznie a gyíkot a papról) rögtön igyekszik majd közvetlen érintkezésbe kerülni Kerammal is, és ha mindenki megszabadult, akkor új haladási formát kell kieszeljen. Például hogy körbeállják. Viszont ez egyelőre még ráér.*
A varázsló egy Holdfényburok nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására a varázslót és a vele közvetlen érintkezésben lévő társait ezüstős derengő ragyogás fonja körbe, megvédve őket tűztől, vagy forróságtól. Hatása maximum 3 körig tart, vagy az érintkezés megszakadásáig.
506. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2014-03-20 17:43:51
Üzenet elküldve: 2014-03-20 17:43:51
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
*Az útja gyakorlatilag minden komplikáció nélkül folytatódik, és ez maga után vonja a tényt, hogy csak-csak hogy nem öli meg az unalom. Noha először érdekes volt a tekercset olvasgatni, mostanra igazán szeretne már a szántóföldeken járni, hiszen kiötlött valamit, amihez szüksége lesz újonnan szerzett tudására. Egy igencsak érdekes varázslatot tanult meg nem is olyan régen, és noha elméleti szinten már tudja (azaz el tudja kántálni a szöveget, és hozzá tudja párosítani a kézmozdulatokat), szeretné gyakorlatban is kipróbálni. Ez a trükk valójában rengeteg problémájára megoldást jelentene, többek között nem kéne sokáig csendben maradnia... utál sokáig csendben maradni, ez valójában egy olyan dolog, amit a világ legrosszabb dolgainak egyikeként tart számon. Tulajdonképpen számára a beszéd létszükséglet, és igazán rosszalja, hogy erre sokszor nincs lehetősége. Ezt az utat is egyedül tette meg, mindenféle társaság nélkül, nem volt kihez beszélni, a szentélyben is csak néhány órát töltött azzal, hogy papokkal beszélgessen a mágiáról, így viszonylag régen volt módja egy hosszabb eszmefuttatásra. Talán lehetne ő is hivatásos pap, azaz mágiaoktató, és tarthatna roppant hosszú előadásokat a mágiáról. Ezen még komolyan el kell gondolkozzon a jövőben, viszont jelenleg egy sokkal korábbi dologról elmélkedik, és ez pedig annak a varázslatnak az alkalmazása, amit sok másikkal együtt a napokban tanult meg. Mivel lassan reményei szerint eléri a puszta szélét, így már nem kell soká várjon.*
505. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2014-03-19 10:01:27
Üzenet elküldve: 2014-03-19 10:01:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Medveszerű morgás hallatszik a pusztán, mely egyetlen, az említett állattól nem sokkal kisebb alaktól származik. Éppen reggeli nyújtózkodását végzi, miután lábszagtól bűzlő csizmáját talpaira húzta. Termetes karjait feje mögé csapja, mint valami súlyt, mi húzza törzsét hátra, ezzel ropogtatva meg a kényelmesre feküdt gerincet. Nem egy recsegés-ropogás töri meg a semmi csendjét. Jó is ez néha, hiszen a csend ölni képes, főleg egy társaságkedvelő lény idegeit. Hiányzik is neki egy pár szép női kebel mancsai közül, fehérnépet viszont esze ágában sem volt magával rángatni. Azoknak is meg van a helye, meg a kalandoknak is. Csak az a baj, hogy kalandot nem lát sehol. Komor tekintetét végigjáratja a környéken, holott nem lát mást, csak füvet, s nem is remél semmi újat. Arról az ábrándról már rég letett, hogy ha alakul is valami, hát kellemesen csalódjon történetének alakulásán. Nyújtózkodását követően megforgatja egyik méretes kardját, bejáratva ezzel jókora izmait, majd visszailleszti vasát hüvelyébe, hogy övére csatolhassa fegyvereit. Csak most, hogy ez is megvan, huppan le a földre. Parázsló tüze mellől elkapja batyuját, hogy benne turkálva egy darabon, valami húst találjon. Kerít is ujjai közé sült nyúllábat, melyet még éjszaka készített. Órákig kergette e csekély falatért az állatot, de mivel mást nem látott, mi jobban megtölthetné üres gyomrát, úgy döntött, el kell kapnia. A kitartó ember pedig sokra viszi, főleg, ha messzire képes hajítani fegyverét. Célzása nem éppen első osztályú, viszont kardja jókora, így nagydarabon tudta kaszálni a füvet, fejbe kólintva magát a tapsifülest. Most pedig, hogy már fogai közt is tudhatja az ugyan hideg, de legalább sült húst, még inkább elégedett teljesítményével. Füle tövét megvakarja kicsit. Elmélkedni kezd, hogy merre is tovább, csakhogy hiába töri családja által megjelölt fejét, nem jut semmire, csak arra, hogy megy majd valamerre a semmibe.
Dolga végeztével azért mégiscsak felkel. Felszerszámozza hatalmas hátasát, mi patáit földbe csapkodva jelzi indulási vágyát. Hűséges jószág, jó ideje kitart gazdája mellett, ki védelmezi is, jobban, mint saját létét. Lova egyetlen valamire való vagyona, az aranyat leszámítva, melyen nőket nyerhet magának, ha egyébként bájos modorával nem sikerülne. De miért is bajlódna holmi ártatlan nőszeméllyel, mikor pénzért kaphat vadabbat, kinek megszelídítésével kevesebb a baj, s azt teszi, mihez az úrnak kedve van? Neki pedig sok mindenhez lenne kedve, egyelőre viszont csak felkapaszkodik lova hátára, majd némi ösztökéléssel megindítja a négylábút, hogy az heves vágtába kezdjen ura parancsára, meg saját kedvére.*
Dolga végeztével azért mégiscsak felkel. Felszerszámozza hatalmas hátasát, mi patáit földbe csapkodva jelzi indulási vágyát. Hűséges jószág, jó ideje kitart gazdája mellett, ki védelmezi is, jobban, mint saját létét. Lova egyetlen valamire való vagyona, az aranyat leszámítva, melyen nőket nyerhet magának, ha egyébként bájos modorával nem sikerülne. De miért is bajlódna holmi ártatlan nőszeméllyel, mikor pénzért kaphat vadabbat, kinek megszelídítésével kevesebb a baj, s azt teszi, mihez az úrnak kedve van? Neki pedig sok mindenhez lenne kedve, egyelőre viszont csak felkapaszkodik lova hátára, majd némi ösztökéléssel megindítja a négylábút, hogy az heves vágtába kezdjen ura parancsára, meg saját kedvére.*
504. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2014-03-18 18:50:49
Üzenet elküldve: 2014-03-18 18:50:49
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
*Nem véletlenül jött egyedül erre az útra, tisztában volt vele, hogy hosszú, és fáradtságos. Viszont van még egy oka: ezúttal egyedül szeretett volna belépni a szentélybe, egyedül szeretett volna a Holdmágia tekercsei fölé görnyedni, és a legveszélyesebb varázslatokat egyedül szerette volna elsajátítani. Maga sem tudja, hogy miért akar magányosan szippantani a legvégső tudásból, viszont eddig sose becsülte alá az ösztöneit, ezúttal sem teszi. Ha az a sorsa, hogy egyedül legyen, amikor a tekercset az ölébe veszi, és lassanként olvasgatni kezdi, ám legyen. Közben muszáj tartson egy pihenőt, hiszen úgy érzi, a lábai egy kicsit sem képesek már tovább cipelni a terhüket. Enyhén fáradtan lerogy egy kő árnyékába, és egy kicsit jólesően liheg, miközben a batyujából előszedett ételt még egy kicsit megkurtítja, és mindezt néhány korty vízzel leöblíti.*
- Gyerünk, Zrekil... *nyögi* az út nem lesz rövidebb... vagy igen? *ostoba remény, viszont a gnóm azért egy darabig a távolba mered, hátha meglátja közeledni a karavánpihenőt, de mivel ez egy fertályórán belül nem történik meg, így ha tetszik, ha nem, de lábra kell álljon, és továbbhaladni. Noha biztosra veszi, hogy az öreg tudja, hogy idejött (valahogy mindig mindent szokott tudni... egyszerűen félelmetes...), de ettől még nem akar soká távol maradni. Meg hát az élelme sem elég hosszú hetekre, nem táborozni jött, hanem mágiát tanulni, így már csak azért sem engedheti meg magának, hogy pihenjen.*
- Gyerünk, Zrekil... *nyögi* az út nem lesz rövidebb... vagy igen? *ostoba remény, viszont a gnóm azért egy darabig a távolba mered, hátha meglátja közeledni a karavánpihenőt, de mivel ez egy fertályórán belül nem történik meg, így ha tetszik, ha nem, de lábra kell álljon, és továbbhaladni. Noha biztosra veszi, hogy az öreg tudja, hogy idejött (valahogy mindig mindent szokott tudni... egyszerűen félelmetes...), de ettől még nem akar soká távol maradni. Meg hát az élelme sem elég hosszú hetekre, nem táborozni jött, hanem mágiát tanulni, így már csak azért sem engedheti meg magának, hogy pihenjen.*
503. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2014-03-11 16:12:22
Üzenet elküldve: 2014-03-11 16:12:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Mesélő 3//
*Lilliath nem túlzottan örül, hogy semmibe vették a próbálkozását amivel ki akarta magyarázni magát. Ahogy mondták neki, másnap reggel indultak. Kicsit ideges volt, hogy milyen módon fog kelleni utazni, hisz a foglyokat gyakorta gyalogoltatják erőltetett menetben, különösen a sötételfeket, mert irigyek a tökéletes fajra. Nagy kő esik le a szívéről amikor megtudja, hogy lovon fog utazni, bár azt sajnálja, hogy megvasalják, és a lova egy másik állathoz lesz kötőfékezve.~Jobban belegondolva így is kényelmes utazás vár rám, ahhoz képest, hova és miért megyek. Csak lovagolni kéne megtanulni.~Az indulást követően megpróbál rájönni mit kéne tennie, de végül arra a döntésre jut, hogy legjobb, ha egyszerűen gubbaszt mint egy zsák. Van bőven ideje gondolkodni azon, hogy miképp kéne megpróbálni megszökni, de lehetősége, és mersze annál kevesebb, elég volt neki egyszer majdnem éhen halni, mint a kötéltáncos aki egyszer leesik, és másodszor nem mer fölmenni. Eképpen haladnak pár napig a városhoz szokott tolvaj szerint igencsak kietlen pusztán. A karaván tagjaival nem beszélget, lévén, hogy nem tudja elviselni megalázottságát, ami az ő igen csak furcsa világképében egy hatalmas szégyennek minősül. Nem egyszer megígéri, hogy megkeresi elítélőit, lassú kínhalált okoz nekik, de ezek épp olyan üres fenyegetések lehetnek, mint amilyeneket a kisgyerekek mondanak, ha meg vannak sértve, és ő épp úgy megunja őket mint a gyerekek a hisztizést.*
*Lilliath nem túlzottan örül, hogy semmibe vették a próbálkozását amivel ki akarta magyarázni magát. Ahogy mondták neki, másnap reggel indultak. Kicsit ideges volt, hogy milyen módon fog kelleni utazni, hisz a foglyokat gyakorta gyalogoltatják erőltetett menetben, különösen a sötételfeket, mert irigyek a tökéletes fajra. Nagy kő esik le a szívéről amikor megtudja, hogy lovon fog utazni, bár azt sajnálja, hogy megvasalják, és a lova egy másik állathoz lesz kötőfékezve.~Jobban belegondolva így is kényelmes utazás vár rám, ahhoz képest, hova és miért megyek. Csak lovagolni kéne megtanulni.~Az indulást követően megpróbál rájönni mit kéne tennie, de végül arra a döntésre jut, hogy legjobb, ha egyszerűen gubbaszt mint egy zsák. Van bőven ideje gondolkodni azon, hogy miképp kéne megpróbálni megszökni, de lehetősége, és mersze annál kevesebb, elég volt neki egyszer majdnem éhen halni, mint a kötéltáncos aki egyszer leesik, és másodszor nem mer fölmenni. Eképpen haladnak pár napig a városhoz szokott tolvaj szerint igencsak kietlen pusztán. A karaván tagjaival nem beszélget, lévén, hogy nem tudja elviselni megalázottságát, ami az ő igen csak furcsa világképében egy hatalmas szégyennek minősül. Nem egyszer megígéri, hogy megkeresi elítélőit, lassú kínhalált okoz nekik, de ezek épp olyan üres fenyegetések lehetnek, mint amilyeneket a kisgyerekek mondanak, ha meg vannak sértve, és ő épp úgy megunja őket mint a gyerekek a hisztizést.*
502. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2014-03-02 17:45:51
Üzenet elküldve: 2014-03-02 17:45:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
*Sokára érkezik meg a füves pusztára. A kocsival két teljes napig vonul a várostól, hogy már senki ne legyen a közelében. Banditáktól ugyan még tarthat, de azok bárhol lecsaphatnak rá, mindegy, hogy hova költözik. Elengedi állatait, akik készségesen nem mennek el tőle nagy távolságra. A napja hátralévő részét azzal tölti, hogy a nemrég szerzett ponyvát a lovaskocsihoz rögzíti, hogy mintegy sátorként tudja használni. Egyik oldalról a kocsi, másikról pedig a ponyva tartsa távol a szelet. Ha ezzel sikeresen készen van, berakja a sátorkezdeménybe minden élelmét és használati tárgyait, valamint a szőnyeget leteríti maga alá. Vizet kezd el forralni, hogy élelmet készítsen magának. Szándékosan vízközeli helyre verte fel a tanyáját, hogy ne kelljen szem elől tévesztenie jószágait egy percre sem. Miközben fortyog a zöldségekben elég hiányos levese, még tovább csinosítja a táborát. Egy nagyobb vermet ás az állatoknak, ahová éjszakára elrejtheti őket. Belerakja a ketreceket a verembe és egy ponyvát helyez a lik fölé, hogyha esni kezdene, ne a verem teljen meg, mert úgy megfulladnának az állatok. Egy kötelet köt a szekere mellé, ahova a kecskét köti ki, hogy még véletlenül se bóklásszon el. Miközben ezekkel foglalatoskodik, örömmel tapasztalja, hogy az egyik csirke tojást hagyott neki. Gondosan letisztítja, majd ezt is beledobja a forró levesbe. Ezután kiszed a kész levesből egy kis fatálkába és a szekérnek támaszkodva elkezd étkezni. Örömmel tapasztalja, hogy egész szép kis helyet sikerült összetákolnia. A kérdés innentől fogva az, hogy mivel fogja tudni ezt a helyet megvédeni, amire remélhetőleg nem kerül sor. A másik pedig az, hogy így, hogy fog tudni mágiát tanulni és ha esetleg megtanulta, hogy fogja tudni gyógyításra használni képességeit a későbbiekben. Ezt a kérdést a jövőre bízzal, hiszen a közeli időkben nem fog tudni még mágiát használni, akkor minek is aggódjon ezen. Jelenleg csak hátradől és gyönyörködik az egyhangú, füves tájban. Ha kipihente magát, tervezi, hogy egy kis kertet is összehozzon az elkövetkezendő napban.*
501. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2014-02-14 22:22:19
Üzenet elküldve: 2014-02-14 22:22:19
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Szelíd
//Merel Fen, Lisast Naida, Las Hagger//
A félelmeinkből élnek *hadarja a Pap Las kérdésére.* Bármi történjék, gondoljatok arra, hogy nem igazi, mert nem az.
*Miközben ezt elmondja, amilyen gyorsan csak beszélni képes, két gyíkot is le kell söpörnie magáról.*
Hallod, Keram? Nem valós, maradj velünk *miközben azonban ezt kimondja, az ő köpenye alá is beférkőzik egy a gyíkféle jószágok közül. A Pap leguggol Keram mellett, hátát a falnak támasztja, kezeit pedig a feje fölé emeli, mintha védekezni próbálna valami ellen, ami ráeshet vagy ráugorhat.
Úgy tűnik, Las fénylő köpenyétől távol tartják magukat, Lisastra azonban ráugrik egy valahonnan fentről. A ruhája alá nem jut be, mert karmai belegabalyodnak a nő hajába, de bármikor érkezhet egy újabb.
Merel mellkasán hosszú, vékony sebeket ejtenek az állat karmai, amikor megpróbálja kihúzni, de végül sikerrel jár. A gyík tekergőzve igyekszik szabadulni, egyelőre hiába. Az illúzió ezzel véget ér, és a kislány láthatja a patkányt épen és egészségesen, amint épp visszavonulásra kényszerít egy gyíkot.*
A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.02.16 00:25:54, a következő indokkal:
Kérésre
A félelmeinkből élnek *hadarja a Pap Las kérdésére.* Bármi történjék, gondoljatok arra, hogy nem igazi, mert nem az.
*Miközben ezt elmondja, amilyen gyorsan csak beszélni képes, két gyíkot is le kell söpörnie magáról.*
Hallod, Keram? Nem valós, maradj velünk *miközben azonban ezt kimondja, az ő köpenye alá is beférkőzik egy a gyíkféle jószágok közül. A Pap leguggol Keram mellett, hátát a falnak támasztja, kezeit pedig a feje fölé emeli, mintha védekezni próbálna valami ellen, ami ráeshet vagy ráugorhat.
Úgy tűnik, Las fénylő köpenyétől távol tartják magukat, Lisastra azonban ráugrik egy valahonnan fentről. A ruhája alá nem jut be, mert karmai belegabalyodnak a nő hajába, de bármikor érkezhet egy újabb.
Merel mellkasán hosszú, vékony sebeket ejtenek az állat karmai, amikor megpróbálja kihúzni, de végül sikerrel jár. A gyík tekergőzve igyekszik szabadulni, egyelőre hiába. Az illúzió ezzel véget ér, és a kislány láthatja a patkányt épen és egészségesen, amint épp visszavonulásra kényszerít egy gyíkot.*
A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.02.16 00:25:54, a következő indokkal:
Kérésre
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2917-2936