Külső területek - Füves puszta
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 18 (341. - 360. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Lissbeth Manraecas [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/8698_ember_no.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2917-2936
360. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2013-07-16 19:06:11
Üzenet elküldve: 2013-07-16 19:06:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//A legeslegjobb vakáció//
*Saji már látja, hogy kedves társaságba került. Legalábbis abból sejti, hogy a gnóm rögtön felállt, jobbját nyújtotta és bemutatkozott. Saji örömmel viszonozta a kézfogást, majd bemutatkozott:
-Saji Sukej vagyok! Örvendek! *Rögtön az után, hogy Teth leült, ő is leül. Teth rögtön egy kérdést szegez az újonnan jötteknek, amire Saji készségesen megadja a választ:
-Egy régi barátom invitált, hogy jöjjek ide egy kis üdülés miatt. A Csonttemető közepén lévő kastélyba hívott meg, amit újonnan szerzett. ~Vajon Teth azért kérdezte ezt, mert ő is odatart? Nem tudom, viszont ha már itt vagyok, meg is kérdezem.~
-Te miért üldögélsz itt?
*Saji már látja, hogy kedves társaságba került. Legalábbis abból sejti, hogy a gnóm rögtön felállt, jobbját nyújtotta és bemutatkozott. Saji örömmel viszonozta a kézfogást, majd bemutatkozott:
-Saji Sukej vagyok! Örvendek! *Rögtön az után, hogy Teth leült, ő is leül. Teth rögtön egy kérdést szegez az újonnan jötteknek, amire Saji készségesen megadja a választ:
-Egy régi barátom invitált, hogy jöjjek ide egy kis üdülés miatt. A Csonttemető közepén lévő kastélyba hívott meg, amit újonnan szerzett. ~Vajon Teth azért kérdezte ezt, mert ő is odatart? Nem tudom, viszont ha már itt vagyok, meg is kérdezem.~
-Te miért üldögélsz itt?
359. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2013-07-16 18:50:33
Üzenet elküldve: 2013-07-16 18:50:33
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//A legeslegjobb vakáció//
*Rayne mosolyogva veszi észre, hogy amit mond meglepi az elf nőt. Hiszen a falat amit szájához emel megáll a levegőben és a szemöldökét is megemelte. Ekkor Edra lova nyugtalankodni kezd. Amint az elfnő hátra pillant, Rayne is kidől az eddig tartott pózából, hogy jobban szemügyre vegye a látogatót. Könnyű léptű nő közelít feléük. Edra szóvá is teszi a társaság gyarapodásának tényét, miközben újra Rayne felé fordul. Ekkor ő, mint egy kis ingaóra billen vissza eredeti helyére.*
-Igen én is úgy látom!* mondja mosolyogva. Arca pirossága egyre erősebb lesz, mikor Edra még egy látogató észrevétele miatt újra elhalasztja a válaszadást. Rayne most is kibillen csak ellenkező irányba. Egy lovas vesz észre, fiatal magas nem tudja ember-e vagy elf, de az biztos hogy kecses egy hölgy. "Enyje,enyje. Hányan jönnek még? Igazi csibész vagy te öreg róka. Kikkel akarsz te minket megismertetni?" mondja magában, mire elmosolyodik.*
-Igaz, igaz egyre többen leszünk! Én öszintén nem bánnám ha tényleg, ahogy mondtad egy helyre lennénk mind hivatalosak. Szeretem a társaságot, föleg ha ilyen kedves.*mondja egy hízelgő mosoly kíséretében. A két hölgy egyszerre érkezett hozzájuk. Az egyikük rögtön köszönt is. Mire Rayne felállt és oda lépett hozzá. Kezét nyújtja a nála jóval magasabb hölgynek, s ha az elfogadja akkor be is mutatkozik.*
-Rayne Teth vagyok! Örülök a találkozásnak! Helyezze magát kényelembe, amennyire itt csak lehet.* majd a kicsit távolabb álló másik hölgyhöz lép.
-Rayne Teht vagyok, ahogy azt előbb hallhatta. Üljön csak le nyugodtan.*mondja mosolyogva és a kezét nyújtva, ha a hölgy is beleegyezik. Majd vissza ül a helyére. Mikor mindenki rendbe teszi a helyét, a maga kis kiváncsi arcával faggatózni kezd.*
-Ha nem sértem meg önöket a kíváncsiságommal, szabadna megtudnom mi szél hozta önöket ide a semmi közepébe?* kérdi mosolyogva, kíváncsiságtól égő szemmel, akár egy igazi kisgyerek.*
*Rayne mosolyogva veszi észre, hogy amit mond meglepi az elf nőt. Hiszen a falat amit szájához emel megáll a levegőben és a szemöldökét is megemelte. Ekkor Edra lova nyugtalankodni kezd. Amint az elfnő hátra pillant, Rayne is kidől az eddig tartott pózából, hogy jobban szemügyre vegye a látogatót. Könnyű léptű nő közelít feléük. Edra szóvá is teszi a társaság gyarapodásának tényét, miközben újra Rayne felé fordul. Ekkor ő, mint egy kis ingaóra billen vissza eredeti helyére.*
-Igen én is úgy látom!* mondja mosolyogva. Arca pirossága egyre erősebb lesz, mikor Edra még egy látogató észrevétele miatt újra elhalasztja a válaszadást. Rayne most is kibillen csak ellenkező irányba. Egy lovas vesz észre, fiatal magas nem tudja ember-e vagy elf, de az biztos hogy kecses egy hölgy. "Enyje,enyje. Hányan jönnek még? Igazi csibész vagy te öreg róka. Kikkel akarsz te minket megismertetni?" mondja magában, mire elmosolyodik.*
-Igaz, igaz egyre többen leszünk! Én öszintén nem bánnám ha tényleg, ahogy mondtad egy helyre lennénk mind hivatalosak. Szeretem a társaságot, föleg ha ilyen kedves.*mondja egy hízelgő mosoly kíséretében. A két hölgy egyszerre érkezett hozzájuk. Az egyikük rögtön köszönt is. Mire Rayne felállt és oda lépett hozzá. Kezét nyújtja a nála jóval magasabb hölgynek, s ha az elfogadja akkor be is mutatkozik.*
-Rayne Teth vagyok! Örülök a találkozásnak! Helyezze magát kényelembe, amennyire itt csak lehet.* majd a kicsit távolabb álló másik hölgyhöz lép.
-Rayne Teht vagyok, ahogy azt előbb hallhatta. Üljön csak le nyugodtan.*mondja mosolyogva és a kezét nyújtva, ha a hölgy is beleegyezik. Majd vissza ül a helyére. Mikor mindenki rendbe teszi a helyét, a maga kis kiváncsi arcával faggatózni kezd.*
-Ha nem sértem meg önöket a kíváncsiságommal, szabadna megtudnom mi szél hozta önöket ide a semmi közepébe?* kérdi mosolyogva, kíváncsiságtól égő szemmel, akár egy igazi kisgyerek.*
358. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2013-07-16 18:41:07
Üzenet elküldve: 2013-07-16 18:41:07
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//A legeslegjobb vakáció//
*Saji a két idegen alak felé tart, mikor észreveszi, hogy egy lovas közledik. Nem nagyon zavartatja magát, tovább megy. A nő úgy látszik észrevette, mert odanézett, mondhatni Saji szemébe.*
~Úgy látszik, hogy a nő egy elf. A másik pedig minden bizonnyal egy gnóm leány lehet. Nem úgy néznek ki, mint akik már nagyon régóta ismerik egymást. Úgy látom, még csak most ismerkednek~ *Amíg ezen gondolkozik, odaér az árnyékba.*
-Leülhetek? *Kérdezi a tőle telhető legudvariasabb hangon, majd mielőtt bármelyik személy választ adhatna, leül. Jólesik neki az utazás után ez a kis pihenés, főleg úgy, hogy gyalog jött.*
A hozzászólás írója (Saji Sukej) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.07.16 19:22:46
*Saji a két idegen alak felé tart, mikor észreveszi, hogy egy lovas közledik. Nem nagyon zavartatja magát, tovább megy. A nő úgy látszik észrevette, mert odanézett, mondhatni Saji szemébe.*
~Úgy látszik, hogy a nő egy elf. A másik pedig minden bizonnyal egy gnóm leány lehet. Nem úgy néznek ki, mint akik már nagyon régóta ismerik egymást. Úgy látom, még csak most ismerkednek~ *Amíg ezen gondolkozik, odaér az árnyékba.*
-Leülhetek? *Kérdezi a tőle telhető legudvariasabb hangon, majd mielőtt bármelyik személy választ adhatna, leül. Jólesik neki az utazás után ez a kis pihenés, főleg úgy, hogy gyalog jött.*
A hozzászólás írója (Saji Sukej) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.07.16 19:22:46
357. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2013-07-16 18:06:38
Üzenet elküldve: 2013-07-16 18:06:38
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//A legeslegjobb vakáció//
A „gyermek” nem kér az ételből, melyet felajánlott neki. Nem akad fent a dolgon, mivel Rayne azt állítja, hogy evett. Keze megakad a levegőben, ahogy egy falatot tolna a szájába, mikor a fürtös is megemlíti, hogy kíséretet vár. Szemöldöke is felszalad homlokára a meglepetéstől. Elég jól titkolja érzelmeit mások előtt, de most ez a tény hirtelen jött. Igaz nem tart soká csak pár pillanatig, de előfordulhat, hogy a másik észre vette. Éles a szeme az e féléknek. Épp válaszolna a gyorsan jött kérdésre, mikor Szikra dobbant és s fejét megrázva nyerít egyet. Ez nem jelenthet mást,minthogy valaki közeledik. Edra lassan, higgadtan fordítja fejét hátra, hogy felmérje ki is lehet az idegen. Ha útonállók lennének, nagyobb zajjal érkeznének, ez meg csendben jön és hangtalanul, ami azt jelenti távolabb, van még. Hallása jóval jobb, mint a „halandóké” így hamarosan ő is meghallja léptei zaját, ahogy a homokba süpped. Ha még is veszély közeledne, íja mellette pihen. Egy karcsú alak bontakozik ki a forróságban, járása ruganyos és légies, akár csak az övé. Szőke haját vadul kócolja a szél. Minden bizonnyal egy elfel lesz dolguk, ember nem mondhatja magáénak ezt a fajta könnyedséget, s a félvérek között is nagyon ritka. Feléjük igyekszik, s ha tényleg elf hát neki is észre kellett már venni őket. Visszafordul Tethez.*
-Úgy látszik eggyel többen, leszünk.* jegyzi meg egy mosoly keretében. Nem tart a közeledőtől, hisz ha rossz szándékkal érkezne, hát a hátán lévő íjjal, már rég hátba lőtte volna. Jól ismeri az elfek képességeit, hisz maga is az. S más fegyvert nem igazán látott nála. Ami arra enged következtetni, hogy inkább a távolsági harc kedvelője, azok pedig nem szívesen keverednek közelharcba, ha nem, muszáj. Ismét szóra nyitná száját, hogy a kérdésre válaszoljon, mikor a másik irányból lódobogás hangjára figyel fel.Összeráncolja szemöldökét, és arra fele fordul. Egy lovas.*
„Kezdünk itt már egy kicsit sokan lenni.” * fordul meg a fejében. Egy vékony nő és paripája. Valamivel messzebb lehet, mint a másik, de mivel lóval van, így egyszerre kell hozzájuk megérkezniük. Ha csak a lovasnak nem más az úti célja.*
„Még egy nő. Vajon mindenki odatart? Ha igen, hát barátom nagy kujon vagy! A te szórakozásod, biztos biztosítva lesz.”* mosolyodik el.*
- Vagy kettővel.* teszi hozzá.* - Hát valószínű, mivel én magam is egy kastélyba tartok a Csonttemető közepére. Bár most így, hogy gyülekezni látszunk, talán még ők is odatartanak. Mintha a futár, említést tett volna olyanról, hogy kézbesíteni-e kellene még jó néhány meghívót. Bár érdekes választás épp az a hely a kikapcsolódásra. Hulla részegre ihatjuk magunkat. De várjuk ki a végét, én a kíséretet a holdfogyatkozás utánra várom.* mondandója zárásaként, a még kezében lévő falatot rágni kezdi.*
A „gyermek” nem kér az ételből, melyet felajánlott neki. Nem akad fent a dolgon, mivel Rayne azt állítja, hogy evett. Keze megakad a levegőben, ahogy egy falatot tolna a szájába, mikor a fürtös is megemlíti, hogy kíséretet vár. Szemöldöke is felszalad homlokára a meglepetéstől. Elég jól titkolja érzelmeit mások előtt, de most ez a tény hirtelen jött. Igaz nem tart soká csak pár pillanatig, de előfordulhat, hogy a másik észre vette. Éles a szeme az e féléknek. Épp válaszolna a gyorsan jött kérdésre, mikor Szikra dobbant és s fejét megrázva nyerít egyet. Ez nem jelenthet mást,minthogy valaki közeledik. Edra lassan, higgadtan fordítja fejét hátra, hogy felmérje ki is lehet az idegen. Ha útonállók lennének, nagyobb zajjal érkeznének, ez meg csendben jön és hangtalanul, ami azt jelenti távolabb, van még. Hallása jóval jobb, mint a „halandóké” így hamarosan ő is meghallja léptei zaját, ahogy a homokba süpped. Ha még is veszély közeledne, íja mellette pihen. Egy karcsú alak bontakozik ki a forróságban, járása ruganyos és légies, akár csak az övé. Szőke haját vadul kócolja a szél. Minden bizonnyal egy elfel lesz dolguk, ember nem mondhatja magáénak ezt a fajta könnyedséget, s a félvérek között is nagyon ritka. Feléjük igyekszik, s ha tényleg elf hát neki is észre kellett már venni őket. Visszafordul Tethez.*
-Úgy látszik eggyel többen, leszünk.* jegyzi meg egy mosoly keretében. Nem tart a közeledőtől, hisz ha rossz szándékkal érkezne, hát a hátán lévő íjjal, már rég hátba lőtte volna. Jól ismeri az elfek képességeit, hisz maga is az. S más fegyvert nem igazán látott nála. Ami arra enged következtetni, hogy inkább a távolsági harc kedvelője, azok pedig nem szívesen keverednek közelharcba, ha nem, muszáj. Ismét szóra nyitná száját, hogy a kérdésre válaszoljon, mikor a másik irányból lódobogás hangjára figyel fel.Összeráncolja szemöldökét, és arra fele fordul. Egy lovas.*
„Kezdünk itt már egy kicsit sokan lenni.” * fordul meg a fejében. Egy vékony nő és paripája. Valamivel messzebb lehet, mint a másik, de mivel lóval van, így egyszerre kell hozzájuk megérkezniük. Ha csak a lovasnak nem más az úti célja.*
„Még egy nő. Vajon mindenki odatart? Ha igen, hát barátom nagy kujon vagy! A te szórakozásod, biztos biztosítva lesz.”* mosolyodik el.*
- Vagy kettővel.* teszi hozzá.* - Hát valószínű, mivel én magam is egy kastélyba tartok a Csonttemető közepére. Bár most így, hogy gyülekezni látszunk, talán még ők is odatartanak. Mintha a futár, említést tett volna olyanról, hogy kézbesíteni-e kellene még jó néhány meghívót. Bár érdekes választás épp az a hely a kikapcsolódásra. Hulla részegre ihatjuk magunkat. De várjuk ki a végét, én a kíséretet a holdfogyatkozás utánra várom.* mondandója zárásaként, a még kezében lévő falatot rágni kezdi.*
356. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2013-07-16 16:56:06
Üzenet elküldve: 2013-07-16 16:56:06
ÚJ
![>Lissbeth Manraecas [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/8698_ember_no.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Legeslegjobb vakáció//
*Ami végül utoléri, a nappal. Jópár órát töltöttek hol ügetve, hol vágtázva, idejét látja kicsit pihentetni is a lovat. Meg is húzza a kantárt, míg a ló meg nem áll, majd leszáll róla, hogy kímélje a tehertől is addig, míg lépésben haladnak tovább.
Bár még nincs vége az útnak, nem tart már holmi banditák támadásától. A közelben már lát más lovasokat is, róluk nem feltételez rossz szándékot. Nem tűnnek sem fenyegetőnek, sem egyébként már összeszokott társaságnak. Őket már biztosan hamarosan eléri így is, ráadásul legalább elolvashatja kapott levelét, amit indulása előtt éppcsak zsebre vágott. Mielőtt azonban feltörné a pecsétet a levélen, kiszabadítja kicsit Noctist is a nyeregre akasztott kosárból, hadd szaladgáljon ő is körülöttük végre.
Felvonja szemöldökét már a megszólításon is, igazán ritkán kap levelet, ahogy nevét sem ismerik sokan... Persze minden egyes mondatot újraolvas, többször is, ahogy egyre kevésbé biztos benne, hogy a levélnek nála kellett célba érnie. Halvány sejtése sincs róla, ki olyat ismerhet, aki ilyet ajánlana neki. Szórakozást és ellátást biztosítani egy olyan helyen, amilyenen még sosem járt?
Ködös számára az egész... De már nem ér rá sokáig tanakodni, el is éri a környéken összegyűltek csapatát. Megáll, köszön nekik, még úgy, ahogy van, levéllel a kezében. Kérdőn pillant a többiekre, akik a levélben megjelölt helyen gyűltek össze, vajon ugyanazért vannak-e itt, mint ő. Rajtuk végignézve már végképp fogalma sincsen, ki lehet a levélíró régi barát. Senkit sem ismert, aki nem az ő szegénységbe, rosszba született sorát kapták, az itteniek viszont egész más világ.*
~Talán csak ennyire felvetett valakit közülük a pénz? Már megint túl sokat gondolkodom. Ha jönnie kell, hát jöjjön...~
*Ami végül utoléri, a nappal. Jópár órát töltöttek hol ügetve, hol vágtázva, idejét látja kicsit pihentetni is a lovat. Meg is húzza a kantárt, míg a ló meg nem áll, majd leszáll róla, hogy kímélje a tehertől is addig, míg lépésben haladnak tovább.
Bár még nincs vége az útnak, nem tart már holmi banditák támadásától. A közelben már lát más lovasokat is, róluk nem feltételez rossz szándékot. Nem tűnnek sem fenyegetőnek, sem egyébként már összeszokott társaságnak. Őket már biztosan hamarosan eléri így is, ráadásul legalább elolvashatja kapott levelét, amit indulása előtt éppcsak zsebre vágott. Mielőtt azonban feltörné a pecsétet a levélen, kiszabadítja kicsit Noctist is a nyeregre akasztott kosárból, hadd szaladgáljon ő is körülöttük végre.
Felvonja szemöldökét már a megszólításon is, igazán ritkán kap levelet, ahogy nevét sem ismerik sokan... Persze minden egyes mondatot újraolvas, többször is, ahogy egyre kevésbé biztos benne, hogy a levélnek nála kellett célba érnie. Halvány sejtése sincs róla, ki olyat ismerhet, aki ilyet ajánlana neki. Szórakozást és ellátást biztosítani egy olyan helyen, amilyenen még sosem járt?
Ködös számára az egész... De már nem ér rá sokáig tanakodni, el is éri a környéken összegyűltek csapatát. Megáll, köszön nekik, még úgy, ahogy van, levéllel a kezében. Kérdőn pillant a többiekre, akik a levélben megjelölt helyen gyűltek össze, vajon ugyanazért vannak-e itt, mint ő. Rajtuk végignézve már végképp fogalma sincsen, ki lehet a levélíró régi barát. Senkit sem ismert, aki nem az ő szegénységbe, rosszba született sorát kapták, az itteniek viszont egész más világ.*
~Talán csak ennyire felvetett valakit közülük a pénz? Már megint túl sokat gondolkodom. Ha jönnie kell, hát jöjjön...~
355. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2013-07-16 09:36:03
Üzenet elküldve: 2013-07-16 09:36:03
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 298
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 298
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
*Las megfontolja a helyzetüket, és valóban úgy érzi, ideje menni. A sír szép ötlet volna, de sajnos nem kivitelezhető, így csak annyit mond:*
- Valóban megtettünk mindent, ami tőlünk tellett. Most már én is amondó vagyok, térjünk vissza Artheniorba, már hiányzik a város. Ahogy ismerem a sötételfeket, este el fogják tüntetni a tetemet, és befalazzák ezt a lejáratot. Eléggé óvatosak. *Azzal Lisastra pillant, hogy a lány készen áll-e a hosszú túrára vissza a városba. Las úgy érzi, az elmúlt napok alatt éveket öregedett, de ez leginkább talán a halálfélelemnek volt köszönhető, mely néhányszor közrefogta szívét. Mindenesetre valóban jó lesz már újra visszatérni a városba.*
- Nos, akkor útra készek vagyunk? *kérdezi, de csak úgy formaságból, mert szinte azonnal el is indul.*
- Valóban megtettünk mindent, ami tőlünk tellett. Most már én is amondó vagyok, térjünk vissza Artheniorba, már hiányzik a város. Ahogy ismerem a sötételfeket, este el fogják tüntetni a tetemet, és befalazzák ezt a lejáratot. Eléggé óvatosak. *Azzal Lisastra pillant, hogy a lány készen áll-e a hosszú túrára vissza a városba. Las úgy érzi, az elmúlt napok alatt éveket öregedett, de ez leginkább talán a halálfélelemnek volt köszönhető, mely néhányszor közrefogta szívét. Mindenesetre valóban jó lesz már újra visszatérni a városba.*
- Nos, akkor útra készek vagyunk? *kérdezi, de csak úgy formaságból, mert szinte azonnal el is indul.*
354. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2013-07-16 08:23:56
Üzenet elküldve: 2013-07-16 08:23:56
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Legeslegjobb vakáció//
*Saji ismét előveszi a levelét, amit régi ismerősétől kapott. Ismét végigolvassa a sorokat. Már harmadszor veszi elő az üzenetet, de mégis ugyanolyan nagy örömmel tölti el.*
~Vakáció egy kastélyban? Ki ne örülne ennek? Ráadásul régi ismerősőm invitált.~ *10-15 éve is lehet, amikor először találkoztak. Saji csatlakozott egy karavánhoz. A karavánt banditák támadták meg. De ő ott volt és megmentette az életét. Ezért, amikor először olvasta a kékpecsétes levelet, tudta, hogy ő küldte.*
~Korán jöttem? Nincs itt senki. *Körbenéz és meglát egy fát.* Micsoda szerencse!~ *Amint közelebb ér, látja, hogy két alak ül a fa alatt. Az egyik leginkább egy gyerekre hasonlít. A másik első látásra olyan magas lehet, mint ő.*
~Lehet, hogy ők is meg vannak hívva? *Sajinak kellemes érzés járja át a testét arra a gondolatra, hogy ők is ugyanoda mennek, ahova ő. De ez még egyáltalán nem biztos.*
A hozzászólást Shiro (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.07.16 17:10:34, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
*Saji ismét előveszi a levelét, amit régi ismerősétől kapott. Ismét végigolvassa a sorokat. Már harmadszor veszi elő az üzenetet, de mégis ugyanolyan nagy örömmel tölti el.*
~Vakáció egy kastélyban? Ki ne örülne ennek? Ráadásul régi ismerősőm invitált.~ *10-15 éve is lehet, amikor először találkoztak. Saji csatlakozott egy karavánhoz. A karavánt banditák támadták meg. De ő ott volt és megmentette az életét. Ezért, amikor először olvasta a kékpecsétes levelet, tudta, hogy ő küldte.*
~Korán jöttem? Nincs itt senki. *Körbenéz és meglát egy fát.* Micsoda szerencse!~ *Amint közelebb ér, látja, hogy két alak ül a fa alatt. Az egyik leginkább egy gyerekre hasonlít. A másik első látásra olyan magas lehet, mint ő.*
~Lehet, hogy ők is meg vannak hívva? *Sajinak kellemes érzés járja át a testét arra a gondolatra, hogy ők is ugyanoda mennek, ahova ő. De ez még egyáltalán nem biztos.*
A hozzászólást Shiro (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.07.16 17:10:34, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
353. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2013-07-15 20:26:09
Üzenet elküldve: 2013-07-15 20:26:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Legeslegjobb vakáció//
*Edra láthatóan, gyengének és törékenynek látja Raynet, amikor a kezét megszorítva bemutatkozik. Viszont az is látszik rajta hogy észre vette amint Rayne háta mögé löki kalapácsát, de azzal ő már nem is foglalkozik. Természetesen Raynenek kicsit se fájt a kézszorítás, hiszen marka megszokta a kemény munkát, annak ellenére, hogy teste mások szemében, leginkább egy gyermekére hasonlít. Mégis ő ezt már teljesen megszokta, nem mellesleg ha küldetésben van akkor is hasznos, hisz ki bánta egy gyereket és ki hinné egy gyerekről, hogy bárkinek is árt. Most viszont semmi hátsó szándéka sincs. Csak pusztán meg akar ismerkedni az új jövevénnyel. Mosolyogva beszél és egy szusszanást se hagy Edranak. Szerencsére a nő így is gyorsan tud válaszolni. Majd válasz közben elő vesz magának ételt a táskájából. Majd megkínálja Raynet is.*
-Köszönöm szépen, de nem kérek. Már ettem mikor ide értem, egyen csak nyugodtan.*mondja mosolyogva. Majd erős figyelemmel, hallgatja tovább a nő meséjét. Az önuralma nem a legjobb, ezért mikor Edra azt mondja hogy barátjának emberei jönnek érte, kicsit felhúzza a szemöldökét a meglepettségtől. Ha nem kérdezett volna vissza, talán most közbe is vágott volna, de erre nem került sor.*
-Nagyon érdekes...*mondja morfondírozva*-Nem fogja elhinni, de én is egy barátom embereit várom itt. Meghívott egy kis kikapcsolódásra. Kíváncsi vagyok vajon van-e a kettőnk ügyének köze egymáshoz. Maga szerint lehetséges lenne?*kérdezi kissé gyanakvó arcal. Persze örülne, ha Edra is ugyanúgy meg lenne hívva a barátjához, de egyáltalán nem biztos benne hogy ez így van.~Vajon tényleg ugyanoda hivatalos mint én. Hát végül is biztos jól éreznénk magunk.~ahogy ez a gondolat áthaladt az elméjén, újra mosolyra derült az arca. Megint teljes figyelmet szentel a vele szemben ülő Edranak. Gondolatait csak a levélre, annak feladójára és az új társaságára összpontosítja.*
*Edra láthatóan, gyengének és törékenynek látja Raynet, amikor a kezét megszorítva bemutatkozik. Viszont az is látszik rajta hogy észre vette amint Rayne háta mögé löki kalapácsát, de azzal ő már nem is foglalkozik. Természetesen Raynenek kicsit se fájt a kézszorítás, hiszen marka megszokta a kemény munkát, annak ellenére, hogy teste mások szemében, leginkább egy gyermekére hasonlít. Mégis ő ezt már teljesen megszokta, nem mellesleg ha küldetésben van akkor is hasznos, hisz ki bánta egy gyereket és ki hinné egy gyerekről, hogy bárkinek is árt. Most viszont semmi hátsó szándéka sincs. Csak pusztán meg akar ismerkedni az új jövevénnyel. Mosolyogva beszél és egy szusszanást se hagy Edranak. Szerencsére a nő így is gyorsan tud válaszolni. Majd válasz közben elő vesz magának ételt a táskájából. Majd megkínálja Raynet is.*
-Köszönöm szépen, de nem kérek. Már ettem mikor ide értem, egyen csak nyugodtan.*mondja mosolyogva. Majd erős figyelemmel, hallgatja tovább a nő meséjét. Az önuralma nem a legjobb, ezért mikor Edra azt mondja hogy barátjának emberei jönnek érte, kicsit felhúzza a szemöldökét a meglepettségtől. Ha nem kérdezett volna vissza, talán most közbe is vágott volna, de erre nem került sor.*
-Nagyon érdekes...*mondja morfondírozva*-Nem fogja elhinni, de én is egy barátom embereit várom itt. Meghívott egy kis kikapcsolódásra. Kíváncsi vagyok vajon van-e a kettőnk ügyének köze egymáshoz. Maga szerint lehetséges lenne?*kérdezi kissé gyanakvó arcal. Persze örülne, ha Edra is ugyanúgy meg lenne hívva a barátjához, de egyáltalán nem biztos benne hogy ez így van.~Vajon tényleg ugyanoda hivatalos mint én. Hát végül is biztos jól éreznénk magunk.~ahogy ez a gondolat áthaladt az elméjén, újra mosolyra derült az arca. Megint teljes figyelmet szentel a vele szemben ülő Edranak. Gondolatait csak a levélre, annak feladójára és az új társaságára összpontosítja.*
352. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2013-07-15 19:07:50
Üzenet elküldve: 2013-07-15 19:07:50
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Legeslegjobb vakáció//
*A lány is felfigyelt közeledtükre, kihúzza magát, talán azért, hogy jobban lássák. Teth mosolyogva kínál helyet, mely az ő kissé megnyúzott arcára is mosolyt csal. A lány nem tétovázik rögtön kezet, nyújt és bemutatkozik neki. Ismeri a jó modort és az illemet Edra így hát jobbját, nyújtja neki.*
-Én Edraele Vesryn vagyok. * furcsa érzés ilyen kis apró kezet „szorítani”, hisz alig nagyobb egy gyermekénél. Szorítása önkéntelenül meg is enyhül, hisz nem akar fájdalmat okozni. Bár aprónak és törékenynek tűnik, de nem kerüli el figyelmét a mozdulat, amint kalapácsát háta mögé veti. Szusszanni sincs ideje a gnóm kérdéseket, szegez neki. Csak kedvesen elmosolyodik. Gyanakvó természete lévén, azért résen van, mivel hallott már egy s mást ezekről a szerzetekről. Önmagát néha maga sem érti, ahogy vívódik benne a jó és rossz. *
-Nem sértesz meg, s ha bármi olyat kérdeznél mely titok, lenne akkor vagy nem válaszolnék vagy hazudnék.* mondja halkan, s közben mosolyra húzza ajkait.* - Fáradtan és éhesen. Már alig vártam, hogy ideérjek, bár ahogy látom korán érkeztem.* közben zsákjában kezd el kutatni és kenyeret, valamint némi szárított húst vesz elő. Nincs kedve vadászni most és igazából nem is lenne mire. Elég vékonykának tűnik Rayne, megfordul fejében, hogy talán nem eszik eleget így megkínálja, hátha éhes.* -Te éhes vagy? * nyújtja felé a kenyeret. Ha a leány bólint, vagy bármiféleképpen jelét adja annak, hogy gyomra üres, hát vág neki is egy karéj kenyeret és a húsból is ad neki. Majd válaszol a következő kérdésre is.* - Egy barátomhoz igyekszem. Itt lesz találkozóm az embereivel. Bár elég korán érkeztem. És te így egyedül? Veszélyes ám ez a környék.*
A hozzászólás írója (Edraele Vesryn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.07.15 19:18:56
*A lány is felfigyelt közeledtükre, kihúzza magát, talán azért, hogy jobban lássák. Teth mosolyogva kínál helyet, mely az ő kissé megnyúzott arcára is mosolyt csal. A lány nem tétovázik rögtön kezet, nyújt és bemutatkozik neki. Ismeri a jó modort és az illemet Edra így hát jobbját, nyújtja neki.*
-Én Edraele Vesryn vagyok. * furcsa érzés ilyen kis apró kezet „szorítani”, hisz alig nagyobb egy gyermekénél. Szorítása önkéntelenül meg is enyhül, hisz nem akar fájdalmat okozni. Bár aprónak és törékenynek tűnik, de nem kerüli el figyelmét a mozdulat, amint kalapácsát háta mögé veti. Szusszanni sincs ideje a gnóm kérdéseket, szegez neki. Csak kedvesen elmosolyodik. Gyanakvó természete lévén, azért résen van, mivel hallott már egy s mást ezekről a szerzetekről. Önmagát néha maga sem érti, ahogy vívódik benne a jó és rossz. *
-Nem sértesz meg, s ha bármi olyat kérdeznél mely titok, lenne akkor vagy nem válaszolnék vagy hazudnék.* mondja halkan, s közben mosolyra húzza ajkait.* - Fáradtan és éhesen. Már alig vártam, hogy ideérjek, bár ahogy látom korán érkeztem.* közben zsákjában kezd el kutatni és kenyeret, valamint némi szárított húst vesz elő. Nincs kedve vadászni most és igazából nem is lenne mire. Elég vékonykának tűnik Rayne, megfordul fejében, hogy talán nem eszik eleget így megkínálja, hátha éhes.* -Te éhes vagy? * nyújtja felé a kenyeret. Ha a leány bólint, vagy bármiféleképpen jelét adja annak, hogy gyomra üres, hát vág neki is egy karéj kenyeret és a húsból is ad neki. Majd válaszol a következő kérdésre is.* - Egy barátomhoz igyekszem. Itt lesz találkozóm az embereivel. Bár elég korán érkeztem. És te így egyedül? Veszélyes ám ez a környék.*
A hozzászólás írója (Edraele Vesryn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.07.15 19:18:56
351. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2013-07-15 17:49:30
Üzenet elküldve: 2013-07-15 17:49:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Legeslegjobb vakáció//
*A faragcsálás közben Rayne újra felidézi a rablótámadás utáni éjszakát. Maga se értette honnan tudta hol van, és hogyan találta meg az a küldönc őt. Minden esetre, pontosan emlékszik mennyire meg volt lepve, hogy a küldönc csak köszönt, kezébe nyomta a levelet és mielőtt Rayne annyit kérdezhetett volna "Kitől jött?" a küldönc már el is tűnt. Nagy szemekkel nézte a kék pecséttel ékeskedő pergament. Lassan óvatosan feltörte a pecsétet és elolvasta a kacifántos betűkkel írt levelet. A levélben egy régi barátja hívta meg egy pihenésre, újonnan szerzett kastélyába. Még emlékszik arra a 10-15 évvel ezelőtti napra mikor megismerkedett a levél küldőjével, első elrontott bevetése során, mikor is ő megmentette az életét az elégedetlen ügyfél haragja elől. Eme kedves ember meghívása miatt is vette az irányt újra a Füves puszta felé. S mosz gondolataiból, újra visszatért a valóságba.*
-Alig várom már, hogy kipihenhessem magam és újra találkozzak vele. Csak lenne már itt valaki más is, kezdek unatkozni!*mosolyog a táskájára pillantva. Szeme újra végig pásztázza a pusztát. Ekkor észrevesz egy magas szürkés hajú nőt, egy fekete ménnel, amint felé közelednek. Mikor már elég kicsi a távolság köztük, akkor Rayne a tőle telhető legilledelmesebb ülőpózba helyezi magát. A nő kedves megszólalására mosolyogva válaszol.*
-Természetesen. Pihenjetek csak le, magam is jól tudom, mien fárasztó a hosszú utazás a pusztában.*kezével int, hogy nyugodtan helyezkedjenek csak el. A nő vele szemben foglal helyet.
-A nevem Rayne Teth!*nyújtja kezét az idegennek, várva, hogy ő is bemutatkozik-e. Majd ha bemutatkozik, ha nem Rayne udvariasan érdeklődik tovább.*
-Hogy, s mint van eme meleg napon? S vajon, mi járatban erre a kietlen Füves pusztában? Ha nem sértem meg kíváncsiságommal.*mondja kedvesen mosolyogva a hölgyre. S ekközben végig méri a nő, szilárd, magabiztos alakját. A kalapácsát, háta mögé lökte, egy szinte észrevehetetlen mozdulattal. Majd kezét összekulcsolva maga előtt és ölében pihentetve, figyeli a nő válaszát.*
*A faragcsálás közben Rayne újra felidézi a rablótámadás utáni éjszakát. Maga se értette honnan tudta hol van, és hogyan találta meg az a küldönc őt. Minden esetre, pontosan emlékszik mennyire meg volt lepve, hogy a küldönc csak köszönt, kezébe nyomta a levelet és mielőtt Rayne annyit kérdezhetett volna "Kitől jött?" a küldönc már el is tűnt. Nagy szemekkel nézte a kék pecséttel ékeskedő pergament. Lassan óvatosan feltörte a pecsétet és elolvasta a kacifántos betűkkel írt levelet. A levélben egy régi barátja hívta meg egy pihenésre, újonnan szerzett kastélyába. Még emlékszik arra a 10-15 évvel ezelőtti napra mikor megismerkedett a levél küldőjével, első elrontott bevetése során, mikor is ő megmentette az életét az elégedetlen ügyfél haragja elől. Eme kedves ember meghívása miatt is vette az irányt újra a Füves puszta felé. S mosz gondolataiból, újra visszatért a valóságba.*
-Alig várom már, hogy kipihenhessem magam és újra találkozzak vele. Csak lenne már itt valaki más is, kezdek unatkozni!*mosolyog a táskájára pillantva. Szeme újra végig pásztázza a pusztát. Ekkor észrevesz egy magas szürkés hajú nőt, egy fekete ménnel, amint felé közelednek. Mikor már elég kicsi a távolság köztük, akkor Rayne a tőle telhető legilledelmesebb ülőpózba helyezi magát. A nő kedves megszólalására mosolyogva válaszol.*
-Természetesen. Pihenjetek csak le, magam is jól tudom, mien fárasztó a hosszú utazás a pusztában.*kezével int, hogy nyugodtan helyezkedjenek csak el. A nő vele szemben foglal helyet.
-A nevem Rayne Teth!*nyújtja kezét az idegennek, várva, hogy ő is bemutatkozik-e. Majd ha bemutatkozik, ha nem Rayne udvariasan érdeklődik tovább.*
-Hogy, s mint van eme meleg napon? S vajon, mi járatban erre a kietlen Füves pusztában? Ha nem sértem meg kíváncsiságommal.*mondja kedvesen mosolyogva a hölgyre. S ekközben végig méri a nő, szilárd, magabiztos alakját. A kalapácsát, háta mögé lökte, egy szinte észrevehetetlen mozdulattal. Majd kezét összekulcsolva maga előtt és ölében pihentetve, figyeli a nő válaszát.*
350. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2013-07-15 16:28:23
Üzenet elküldve: 2013-07-15 16:28:23
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Legeslegjobb vakáció//
*Jó ideje utaznak már Szikrával, az éjfekete telivérrel, ki már gyerekkora óta hű barátja. Éppen Artheniorba tartottak mikor egy éjszaka futár érkezett fáradt volt és megviselt. Ő is nagy utat tehetett meg annak érdekében, hogy idejében megtalálja. Hogy miképpen akadt rá, azóta is rejtély számára és akkor nem is gondolt rá, hogy megkérdezze.A tűzhöz invitálta, hogy pihenjen egy kicsit. *
-Ha már engem keresel, gyere, ülj le mellém pihenj meg egy kis időre.
-Nem lehet azt sietős a dolgom.*válaszolt az kurtán.*
-Annyira nem lehet sietős, legalább öblítsd le torkodat, s egyél velem, már forog a nyárson a fogoly. S közben elmondhatod miért is keresel.
*A torka igencsak száraz és gyomra igen üres volt már a férfinak, kicsit még hezitált hisz az idő biztos sürgette. De végül beadta a derekát és leült. A vacsora végeztével egy levelet nyújtott át Edrának, mely kék pecsétviasszal volt lezárva. A futár megköszönte a vendéglátást, felült lovára, s ahogy jött úgy tovább is ment. Edra széthajtotta a pergament, és olvasni kezdte a cirkalmas betűkkel írt meghívót. Régi ismerőse invitálta meg újonnan szerzett kastélyába, néhány napi pihenés céljából. Egy pár pillanatig el is kellett gondolkodni rajta ki is lehet, de számításba csak egy valaki jöhetett. Még serdülő volt, mikor összetalálkozott egy idegennel talán pont a puszta közelébe. Akkor még veszélyesebb volt, mint most. A táborhelyhez külön érkeztek, viszont együtt fojtatták útjukat onnan tovább egy csapat útonállónak köszönhetően. Mindketten jobbnak látták, ha együtt maradnak, míg el nem érnek úti céljukhoz. Ám a sors közbe szólt, még 3 évig rótták együtt a poros utakat. Ennek talán már 10-15 éve is lehet. Bár Artheniorba készült, mégis úgy döntött megváltoztatja tervét és meglátogatja régi barátját, hisz úgyis rég hallott felőle. *
„Megérkeztünk.” *hajol előre és paskolja meg Szikra nyakát. Hosszú volt az út és kicsit sem veszélytelen. De az út során kétszer is csatlakozhatott egy karavánhoz, akik szívesen fogatták, már csak fegyverforgató mivolta miatt is. Így nem kellett sok időt egyedül utaznia. De az alatt az idő alatt is éberen figyelt. S a fekete mén is jó jelzőnek bizonyult már az évek során, így kevés esélye lett volna bárkinek is meglepni őt. De nem is kellett, hisz útja eseménytelenül telt. Amit vegyes érzésekkel tölti el, hisz szereti az izgalmakat, viszont az eltelt hónapok „zsúfoltsága” miatt mégis egy kis nyugalomra vágyott. Így mondhatni nagyon jól jött ez a meghívás. Gondolataiban már félig egy jó társaságban üldögél, ahol folyik a bor és roskadozik az asztal. Leszáll lováról, s végig pásztázza a környéket. Az első felületes vizsgálódás után, elég kietlennek és lakatlannak tűnik a hely.*
-Úgy tűnik korán érkeztünk, nincs még itt senki. De sebaj, gyere, keressünk egy helyet, ahol letelepedhetünk. * simítja végig sörényét a paripának. Nem bolond ő, hogy magában beszéljen, de mint mindenki tudja az elfek igen jó barátságban, vannak az állatokkal. Így ő is, bár elf származása vitatott, hogy hova is tartozik inkább a felszín feletti vagy alatti néphez. A választék nem nagy, ami a fákat illeti, hisz nem véletlen nevezik pusztának. Meg is találja a számára legmegfelelőbbet, így kantáron ragadja lovát, és vezetni kezdi. De hamarosan rá kell jönnie nem is olyan kihalt ez a táj. Valaki épp az árnyékban pihent meg. Öltözékével eléggé felhívja magára a figyelmet, nem is tudja, hogy nem verte ki eddig a szemét. Közelebb érve, már az alak termete is nyilvánvalóvá válik. Egy gnóm leány. Vissza már nem fordul, hogy egy másik fához térjen, majd ha a kis szerzemény nem kívánja társaságát. Legalább addig sincsenek egyedül, nem teljesen biztonságos még itt a helyzet. Odaérvén a lányhoz üdvözli.*
- Üdvözöllek. Jutna még nekünk is a hűs árnyékból, régóta úton vagyunk már?. * ha a gnóm nem ellenkezik, leszereli lovát s helyet foglal a lánnyal szembe.*
*Jó ideje utaznak már Szikrával, az éjfekete telivérrel, ki már gyerekkora óta hű barátja. Éppen Artheniorba tartottak mikor egy éjszaka futár érkezett fáradt volt és megviselt. Ő is nagy utat tehetett meg annak érdekében, hogy idejében megtalálja. Hogy miképpen akadt rá, azóta is rejtély számára és akkor nem is gondolt rá, hogy megkérdezze.A tűzhöz invitálta, hogy pihenjen egy kicsit. *
-Ha már engem keresel, gyere, ülj le mellém pihenj meg egy kis időre.
-Nem lehet azt sietős a dolgom.*válaszolt az kurtán.*
-Annyira nem lehet sietős, legalább öblítsd le torkodat, s egyél velem, már forog a nyárson a fogoly. S közben elmondhatod miért is keresel.
*A torka igencsak száraz és gyomra igen üres volt már a férfinak, kicsit még hezitált hisz az idő biztos sürgette. De végül beadta a derekát és leült. A vacsora végeztével egy levelet nyújtott át Edrának, mely kék pecsétviasszal volt lezárva. A futár megköszönte a vendéglátást, felült lovára, s ahogy jött úgy tovább is ment. Edra széthajtotta a pergament, és olvasni kezdte a cirkalmas betűkkel írt meghívót. Régi ismerőse invitálta meg újonnan szerzett kastélyába, néhány napi pihenés céljából. Egy pár pillanatig el is kellett gondolkodni rajta ki is lehet, de számításba csak egy valaki jöhetett. Még serdülő volt, mikor összetalálkozott egy idegennel talán pont a puszta közelébe. Akkor még veszélyesebb volt, mint most. A táborhelyhez külön érkeztek, viszont együtt fojtatták útjukat onnan tovább egy csapat útonállónak köszönhetően. Mindketten jobbnak látták, ha együtt maradnak, míg el nem érnek úti céljukhoz. Ám a sors közbe szólt, még 3 évig rótták együtt a poros utakat. Ennek talán már 10-15 éve is lehet. Bár Artheniorba készült, mégis úgy döntött megváltoztatja tervét és meglátogatja régi barátját, hisz úgyis rég hallott felőle. *
„Megérkeztünk.” *hajol előre és paskolja meg Szikra nyakát. Hosszú volt az út és kicsit sem veszélytelen. De az út során kétszer is csatlakozhatott egy karavánhoz, akik szívesen fogatták, már csak fegyverforgató mivolta miatt is. Így nem kellett sok időt egyedül utaznia. De az alatt az idő alatt is éberen figyelt. S a fekete mén is jó jelzőnek bizonyult már az évek során, így kevés esélye lett volna bárkinek is meglepni őt. De nem is kellett, hisz útja eseménytelenül telt. Amit vegyes érzésekkel tölti el, hisz szereti az izgalmakat, viszont az eltelt hónapok „zsúfoltsága” miatt mégis egy kis nyugalomra vágyott. Így mondhatni nagyon jól jött ez a meghívás. Gondolataiban már félig egy jó társaságban üldögél, ahol folyik a bor és roskadozik az asztal. Leszáll lováról, s végig pásztázza a környéket. Az első felületes vizsgálódás után, elég kietlennek és lakatlannak tűnik a hely.*
-Úgy tűnik korán érkeztünk, nincs még itt senki. De sebaj, gyere, keressünk egy helyet, ahol letelepedhetünk. * simítja végig sörényét a paripának. Nem bolond ő, hogy magában beszéljen, de mint mindenki tudja az elfek igen jó barátságban, vannak az állatokkal. Így ő is, bár elf származása vitatott, hogy hova is tartozik inkább a felszín feletti vagy alatti néphez. A választék nem nagy, ami a fákat illeti, hisz nem véletlen nevezik pusztának. Meg is találja a számára legmegfelelőbbet, így kantáron ragadja lovát, és vezetni kezdi. De hamarosan rá kell jönnie nem is olyan kihalt ez a táj. Valaki épp az árnyékban pihent meg. Öltözékével eléggé felhívja magára a figyelmet, nem is tudja, hogy nem verte ki eddig a szemét. Közelebb érve, már az alak termete is nyilvánvalóvá válik. Egy gnóm leány. Vissza már nem fordul, hogy egy másik fához térjen, majd ha a kis szerzemény nem kívánja társaságát. Legalább addig sincsenek egyedül, nem teljesen biztonságos még itt a helyzet. Odaérvén a lányhoz üdvözli.*
- Üdvözöllek. Jutna még nekünk is a hűs árnyékból, régóta úton vagyunk már?. * ha a gnóm nem ellenkezik, leszereli lovát s helyet foglal a lánnyal szembe.*
349. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2013-07-15 10:40:37
Üzenet elküldve: 2013-07-15 10:40:37
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 299
OOC üzenetek: 239
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 299
OOC üzenetek: 239
Játékstílus: Vakmerő
//A legeslegjobb vakáció - Bevezető//
*A Csonttemető irányából egyszer csak megjelenik egy küldönc, és két mágus. A mágusok láthatóan csak kísérők, hogy a küldöncnek ne essen baja.*
- Köszönöm, uraim *hálálkodik a küldönc* Nagyon fontos leveleket szállítok.
- Ebben nem kételkedünk *mondja az egyik mágus, majd odébbállnak. A küldönc még sosem szállított ilyen furcsa leveleket. Mindegyikben ugyanaz áll, csak persze a címzett más.
'Kedves ... !
Mint régi barátod, szeretnélek meghívni újonnan (és pont erre a célra) épült kastélyomba, a Csonttemető közepére. Tudom, azt hiszed, veszélyes lehet, de ugyan már! Hiszen tudod, hogy bennem mindig megbízhattál. Gondoskodtam a kíséretről, ami átvezet majd téged (és persze többi meghívott barátomat) a Csonttemető veszélyes részein, a kastélyban pedig semmitől nem kell már tartanod. Fogadónak terveztem a kastélyt, de megtetszett, így már nem adnám az iszákos vendégek kezébe. De téged, mint barátomat, szívesen látlak itt. Leköteleznél, ha elfogadnád meghívásomat, hiszen olyan régen találkoztunk már.
Amennyiben elfogadnád, úgy légy a következő holdfogyatkozás utáni nap derekán a Füves pusztán, ott fog várni a kíséret. És onnantól kezdve eltölthetsz nálam két teljes hetet, méghozzá teljesen ingyen.
A Csonttemető kastélyának egyedüli ura'
A küldönc persze szállított már ennél furcsább levelet is, de hogy ennyi személynek?
~ Sok barátja lehet a kastély urának ~
Végtére nem az ő dolga, hogy ilyesmiken rágódjon, csak ki kell szállítania.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.07.15 10:42:14
*A Csonttemető irányából egyszer csak megjelenik egy küldönc, és két mágus. A mágusok láthatóan csak kísérők, hogy a küldöncnek ne essen baja.*
- Köszönöm, uraim *hálálkodik a küldönc* Nagyon fontos leveleket szállítok.
- Ebben nem kételkedünk *mondja az egyik mágus, majd odébbállnak. A küldönc még sosem szállított ilyen furcsa leveleket. Mindegyikben ugyanaz áll, csak persze a címzett más.
'Kedves ... !
Mint régi barátod, szeretnélek meghívni újonnan (és pont erre a célra) épült kastélyomba, a Csonttemető közepére. Tudom, azt hiszed, veszélyes lehet, de ugyan már! Hiszen tudod, hogy bennem mindig megbízhattál. Gondoskodtam a kíséretről, ami átvezet majd téged (és persze többi meghívott barátomat) a Csonttemető veszélyes részein, a kastélyban pedig semmitől nem kell már tartanod. Fogadónak terveztem a kastélyt, de megtetszett, így már nem adnám az iszákos vendégek kezébe. De téged, mint barátomat, szívesen látlak itt. Leköteleznél, ha elfogadnád meghívásomat, hiszen olyan régen találkoztunk már.
Amennyiben elfogadnád, úgy légy a következő holdfogyatkozás utáni nap derekán a Füves pusztán, ott fog várni a kíséret. És onnantól kezdve eltölthetsz nálam két teljes hetet, méghozzá teljesen ingyen.
A Csonttemető kastélyának egyedüli ura'
A küldönc persze szállított már ennél furcsább levelet is, de hogy ennyi személynek?
~ Sok barátja lehet a kastély urának ~
Végtére nem az ő dolga, hogy ilyesmiken rágódjon, csak ki kell szállítania.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.07.15 10:42:14
348. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2013-07-15 10:21:19
Üzenet elküldve: 2013-07-15 10:21:19
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Legeslegjobb vakáció//
*Rayne hosszú utat mondhat a háta mögött. Nem rövid az út a Nyugaton fekvő hegyektől az Arthenior mellett fekvő Füves pusztáig. A hegyekből az erdőbe veszető ösvényen semmi baj sem érte, az erdő arra felél békés és nyugodt. Élelem és víz is bőven akad, ehhez képest a puszta egy gyilkos hely. Egy-egy ér közt a távolság egy-két napi járóföld, sőt élelem és árnyék is alig akad, lépten nyomon résen kell lenni, ki tudja mi lapulhat a domok mögött vagy éppen alattuk. Szerencséjére Rayne minden baj nélkül kelt át a puszta szinte teljes hosszán. Csak egyszer akadt egy kisebb problémája, mivel egyedül utazik. Most még csuklyája is a fején van, pedig nem szereti feltenni. A baj, ami érte egy rablótámadás volt. A szerencse viszont Rayne oldalán állt, mindene megmaradt a támadás után és még csak meg se sebesült. Most nyugodtan halad a pusztában saját gondolataiba merülten, semmivel sem törődve. Csak megy arra amerre a lába viszi, majd egy bozót tövében, leül a földre és kinyújtóztatja megfáradt tagjait.*
-Épp ideje volt már árnyékot találni, még néhány lépés és összeestem volna.*mondja ki hangosan gondolatait. Ekkor gyomra megkordul*
-Jól van, jól van tudom hogy éhes vagyok, nem kell mondani!*Táskájából elővesz egy kis elemózsiát és lassan enni kezdi. Majd mikor végzett az evéssel, tarkójára helyezi kezét, lábait keresztbe veti egymáson és lassan nekidől az egyik erősebb törzsnek a sok közül. Szemét lehunyva pihen a bozótban. Elég érdekes látványt nyújthat, ahogy kissé kopott csizmában és szinte azzal megegyező állapotban lévő köpenyben, titokzatosan mosolyogva szunyókál. A fegyvere, az a harci kalapács, amit még édesapjától kapott, ott pihen mellette kézközelben. Mivel ugyebár ha a rendes helyén tartaná elég kényelmetlen lenne az alvás. Maga se tudja meddig aludt, hiszen csak arra kel fel, hogy egy pimasz légy nem akar elszállni az orráról.*
-Hogy a jó édesanyád vinne el vándorútra te szemtelen kis nyavalyás!*kiáltja, amikor elhessegeti a nem kívánt társaságot. Szeme körbejárja a helyet, semmi mozgás. Itt nyugodtan pihenhet. Majd a közvetlen maga melletti terepet szemléli. A földön maga mellett észrevesz egy letört ágyat. Táskájából kis tőrt vesz elő és elkezdi farigcsálni vele az előbb felfedezett gallyat, csak úgy kedvtelésből, amíg valami érdekes nem történik, esetleg meg nem éhezik.*
A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.07.15 14:58:03, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő, durva helyesírási hibák javítása
*Rayne hosszú utat mondhat a háta mögött. Nem rövid az út a Nyugaton fekvő hegyektől az Arthenior mellett fekvő Füves pusztáig. A hegyekből az erdőbe veszető ösvényen semmi baj sem érte, az erdő arra felél békés és nyugodt. Élelem és víz is bőven akad, ehhez képest a puszta egy gyilkos hely. Egy-egy ér közt a távolság egy-két napi járóföld, sőt élelem és árnyék is alig akad, lépten nyomon résen kell lenni, ki tudja mi lapulhat a domok mögött vagy éppen alattuk. Szerencséjére Rayne minden baj nélkül kelt át a puszta szinte teljes hosszán. Csak egyszer akadt egy kisebb problémája, mivel egyedül utazik. Most még csuklyája is a fején van, pedig nem szereti feltenni. A baj, ami érte egy rablótámadás volt. A szerencse viszont Rayne oldalán állt, mindene megmaradt a támadás után és még csak meg se sebesült. Most nyugodtan halad a pusztában saját gondolataiba merülten, semmivel sem törődve. Csak megy arra amerre a lába viszi, majd egy bozót tövében, leül a földre és kinyújtóztatja megfáradt tagjait.*
-Épp ideje volt már árnyékot találni, még néhány lépés és összeestem volna.*mondja ki hangosan gondolatait. Ekkor gyomra megkordul*
-Jól van, jól van tudom hogy éhes vagyok, nem kell mondani!*Táskájából elővesz egy kis elemózsiát és lassan enni kezdi. Majd mikor végzett az evéssel, tarkójára helyezi kezét, lábait keresztbe veti egymáson és lassan nekidől az egyik erősebb törzsnek a sok közül. Szemét lehunyva pihen a bozótban. Elég érdekes látványt nyújthat, ahogy kissé kopott csizmában és szinte azzal megegyező állapotban lévő köpenyben, titokzatosan mosolyogva szunyókál. A fegyvere, az a harci kalapács, amit még édesapjától kapott, ott pihen mellette kézközelben. Mivel ugyebár ha a rendes helyén tartaná elég kényelmetlen lenne az alvás. Maga se tudja meddig aludt, hiszen csak arra kel fel, hogy egy pimasz légy nem akar elszállni az orráról.*
-Hogy a jó édesanyád vinne el vándorútra te szemtelen kis nyavalyás!*kiáltja, amikor elhessegeti a nem kívánt társaságot. Szeme körbejárja a helyet, semmi mozgás. Itt nyugodtan pihenhet. Majd a közvetlen maga melletti terepet szemléli. A földön maga mellett észrevesz egy letört ágyat. Táskájából kis tőrt vesz elő és elkezdi farigcsálni vele az előbb felfedezett gallyat, csak úgy kedvtelésből, amíg valami érdekes nem történik, esetleg meg nem éhezik.*
A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.07.15 14:58:03, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő, durva helyesírási hibák javítása
347. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2013-07-14 13:23:01
Üzenet elküldve: 2013-07-14 13:23:01
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
//Mesélő #4 és Las Hagger részére//
*Lisast amíg Las az imát mormolja, végig gondolja az elmúlt napok eseményeit. "Hihetetlen, hogy ez a félelmetes lény, aki meg akart ölni minket, a végére mondhatni a barátunkká vált." A lány nagyon megkedvelte az elmúlt időben a Gorgerát. Könnytől csillogó szemmel figyeli, ahogy már élettelenül hever a földön.*
Megérdemelne egy tisztességes temetést. *Mondja halkan a lány, miután Las befejezi az imát. Majd miután szemügyre veszi a hatalmas termetét, hozzáteszi.* De attól tartok, hogy ez nem lehetséges. Az ima a legtöbb amit, tehettünk érte. *Lisast körbe néz a hatalmas pusztán.* Lassan lehet indulnunk kéne, mielőtt a végén meggondolják magukat, és visszajönnek értünk. *Hangjából nyugtalanság hallatszik ki.*
*Lisast amíg Las az imát mormolja, végig gondolja az elmúlt napok eseményeit. "Hihetetlen, hogy ez a félelmetes lény, aki meg akart ölni minket, a végére mondhatni a barátunkká vált." A lány nagyon megkedvelte az elmúlt időben a Gorgerát. Könnytől csillogó szemmel figyeli, ahogy már élettelenül hever a földön.*
Megérdemelne egy tisztességes temetést. *Mondja halkan a lány, miután Las befejezi az imát. Majd miután szemügyre veszi a hatalmas termetét, hozzáteszi.* De attól tartok, hogy ez nem lehetséges. Az ima a legtöbb amit, tehettünk érte. *Lisast körbe néz a hatalmas pusztán.* Lassan lehet indulnunk kéne, mielőtt a végén meggondolják magukat, és visszajönnek értünk. *Hangjából nyugtalanság hallatszik ki.*
346. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2013-07-13 23:21:28
Üzenet elküldve: 2013-07-13 23:21:28
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 298
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 298
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Mesélő #4 és Lisast Naida részére//
*Las felkapja a fejét, és elfordítja tekintetét a Gorgeráról, amíg Lisastra pillant.*
- Sajnálod? Ugyan mit? Nincs semmi, amit sajnálnod kellene, hiszen nem tehettünk semmit. Talán csak azt hogy... *A Gorgerára pillant* Őt sajnálhatod, ám neki már nem segít. Átvándorol a lelke Argos mezejére, és talán megnyugvásra lel. Én őszintén remélem *A Gorgera gondolatait hallva megkörnyékezi a sírás, könnybe is lábad a szeme. "Hiába, az öregséggel együtt az elfek érzelgőssé is válnak."
Átveszi a hagyatékot, majd nagy levegőt véve nézi, ahogy a Gorgera végleg eltávozik.*
- Jó kezekben lesz nálunk, ígérem *mondja Las, már csak úgy a levegőbe, miközben megtörli szemeit. A páncél darabját biztonságba helyezi, majd elmormol egy imát az elfek ősi nyelvén. Ha más nem, talán önnön lelkét megnyugtatja vele kicsit.*
- Hát kezdem úgy érezni, hogy ez lesz a vége a sötételfek közt tett kis látogatásomnak. *sóhajtja végül.*
*Las felkapja a fejét, és elfordítja tekintetét a Gorgeráról, amíg Lisastra pillant.*
- Sajnálod? Ugyan mit? Nincs semmi, amit sajnálnod kellene, hiszen nem tehettünk semmit. Talán csak azt hogy... *A Gorgerára pillant* Őt sajnálhatod, ám neki már nem segít. Átvándorol a lelke Argos mezejére, és talán megnyugvásra lel. Én őszintén remélem *A Gorgera gondolatait hallva megkörnyékezi a sírás, könnybe is lábad a szeme. "Hiába, az öregséggel együtt az elfek érzelgőssé is válnak."
Átveszi a hagyatékot, majd nagy levegőt véve nézi, ahogy a Gorgera végleg eltávozik.*
- Jó kezekben lesz nálunk, ígérem *mondja Las, már csak úgy a levegőbe, miközben megtörli szemeit. A páncél darabját biztonságba helyezi, majd elmormol egy imát az elfek ősi nyelvén. Ha más nem, talán önnön lelkét megnyugtatja vele kicsit.*
- Hát kezdem úgy érezni, hogy ez lesz a vége a sötételfek közt tett kis látogatásomnak. *sóhajtja végül.*
345. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2013-07-13 23:02:50
Üzenet elküldve: 2013-07-13 23:02:50
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Szelíd
//Lisast Naida és Las Hagger részére//
"Senki sem vágyik a halálra" *üzeni Lasnak a Gorgera, és az elf érezheti szavai mögött a nem is annyira rejtett gúnyt.* "De ez adatott."
*Nagy erőfeszítéssel felemeli egyik mellső lábát, és körmével letép a másikról két hosszúkás páncéldarabot. Bőre is olyan vastag, hogy ettől sem sérül meg, így újabb sebeket nem okoz magának, bár kétségtelenül sebezhetőbbnek látszik szinte áttörhetetlen védelmének e darabjai nélkül.*
"Egy ügyes fegyverkészítő jó tőröket csinálhat belőle" *üzeni még.* "Ez az én hagyatékom nektek."
*Utoljára még sóhajt egy mélyet, majd hatalmas testéből eltűnnek az élet jelei.*
"Senki sem vágyik a halálra" *üzeni Lasnak a Gorgera, és az elf érezheti szavai mögött a nem is annyira rejtett gúnyt.* "De ez adatott."
*Nagy erőfeszítéssel felemeli egyik mellső lábát, és körmével letép a másikról két hosszúkás páncéldarabot. Bőre is olyan vastag, hogy ettől sem sérül meg, így újabb sebeket nem okoz magának, bár kétségtelenül sebezhetőbbnek látszik szinte áttörhetetlen védelmének e darabjai nélkül.*
"Egy ügyes fegyverkészítő jó tőröket csinálhat belőle" *üzeni még.* "Ez az én hagyatékom nektek."
*Utoljára még sóhajt egy mélyet, majd hatalmas testéből eltűnnek az élet jelei.*
344. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2013-07-13 22:25:48
Üzenet elküldve: 2013-07-13 22:25:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
//Mesélő #4 és Las Hagger részére//
*Lisast kicsit megnyugszik, mikor a vakok visszatérnek a föld alá. Majd mikor a lábaiba visszatér az erő, lassan a lény háta mögül Las mellé sétál. Kezei még mindig kicsit remegnek az izgalomtól, aminek köszönhetően az előbb nem is talált célba. Utólag visszagondolva, lehet nem is célzott. Kicsit el is szégyelli magát, amiért az előbb annyira úrrá lett rajta a félelem. Szólni akar az elfhez, de nem tudja mit. Inkább próbálja minél egyenletesebben venni a levegőt, hogy minél hamarabb lenyugodjon. Nem szeretné, hogy amikor megszólalna, remegne a hangja. Pár mély lélegzet vétel, és a torkában lévő gombóc, amitől eddig úgy érzete képtelen beszélni, eltűnik.*
Sajnálom. *Kezdi nagy nehezen.* Bocsánat, amiért én... *Nem tudja befejezni a mondatot, a gombóc ismét a torkában van. "...amiért én olyan szerencsétlen, tehetetlen és gyáva vagyok." Mondaná, de nem bír megszólalni. Lehajtja fejét, és elmegy megkeresni a dobócsillagokat és az épen maradt nyílvesszőket a fűben, míg Las a Gorgerával van elfoglalva. Kis idő elteltével visszatér, és csendben figyeli őket.*
Szerinted életben marad? *Kérdezi suttogva a lány.*
*Lisast kicsit megnyugszik, mikor a vakok visszatérnek a föld alá. Majd mikor a lábaiba visszatér az erő, lassan a lény háta mögül Las mellé sétál. Kezei még mindig kicsit remegnek az izgalomtól, aminek köszönhetően az előbb nem is talált célba. Utólag visszagondolva, lehet nem is célzott. Kicsit el is szégyelli magát, amiért az előbb annyira úrrá lett rajta a félelem. Szólni akar az elfhez, de nem tudja mit. Inkább próbálja minél egyenletesebben venni a levegőt, hogy minél hamarabb lenyugodjon. Nem szeretné, hogy amikor megszólalna, remegne a hangja. Pár mély lélegzet vétel, és a torkában lévő gombóc, amitől eddig úgy érzete képtelen beszélni, eltűnik.*
Sajnálom. *Kezdi nagy nehezen.* Bocsánat, amiért én... *Nem tudja befejezni a mondatot, a gombóc ismét a torkában van. "...amiért én olyan szerencsétlen, tehetetlen és gyáva vagyok." Mondaná, de nem bír megszólalni. Lehajtja fejét, és elmegy megkeresni a dobócsillagokat és az épen maradt nyílvesszőket a fűben, míg Las a Gorgerával van elfoglalva. Kis idő elteltével visszatér, és csendben figyeli őket.*
Szerinted életben marad? *Kérdezi suttogva a lány.*
343. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2013-07-10 23:07:19
Üzenet elküldve: 2013-07-10 23:07:19
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 298
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 298
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Mesélő #4 és Lisast Naida részére//
*Las végignézi, ahogy a vakok egyesével visszatérnek, majd a Gorgerához sétál. Valami eszébe ötlött. "A mítosz szerint a Gorgera nem tudott meghalni. Viszont ha minden igaz, ez lett volna a célja azáltal, hogy jóvá teszi a hibáit. Ki tud eligazodni az ilyeneken?" Majd odasétál a lényhez, és megkérdezi, viszonylag halkan, ugyanakkor épp elég hangosan ahhoz, hogy ha a lény még él, tudjon választ adni.*
- Ez az a halál, amire vágysz? *valójában maga sem érti, de ha Rila igazat beszélt, és tényleg csak akkor halhat meg a lény, ha jóvá tette a sok szörnyűséget, amit művelt, akkor ez megtörtént. Az ő kiszabadításukkal jóvátette a bűneit. De ott van még Keram állítása, miszerint ez kevés ahhoz. Kinek lesz igaza? Vagy talán mindkettejüknek, akkor viszont a Gorgera ezt is túl kell élje. Azonban nem úgy néz ki, mint aki sokáig húzza. Kilőtt szeméből makacsul szivárog a kék vér, úgyszintén a hasából is. Las semmit nem tehet, hogy ellássa sérüléseit, de ha eszmefuttatása helyes, akkor nem is feltétlen kell.*
*Las végignézi, ahogy a vakok egyesével visszatérnek, majd a Gorgerához sétál. Valami eszébe ötlött. "A mítosz szerint a Gorgera nem tudott meghalni. Viszont ha minden igaz, ez lett volna a célja azáltal, hogy jóvá teszi a hibáit. Ki tud eligazodni az ilyeneken?" Majd odasétál a lényhez, és megkérdezi, viszonylag halkan, ugyanakkor épp elég hangosan ahhoz, hogy ha a lény még él, tudjon választ adni.*
- Ez az a halál, amire vágysz? *valójában maga sem érti, de ha Rila igazat beszélt, és tényleg csak akkor halhat meg a lény, ha jóvá tette a sok szörnyűséget, amit művelt, akkor ez megtörtént. Az ő kiszabadításukkal jóvátette a bűneit. De ott van még Keram állítása, miszerint ez kevés ahhoz. Kinek lesz igaza? Vagy talán mindkettejüknek, akkor viszont a Gorgera ezt is túl kell élje. Azonban nem úgy néz ki, mint aki sokáig húzza. Kilőtt szeméből makacsul szivárog a kék vér, úgyszintén a hasából is. Las semmit nem tehet, hogy ellássa sérüléseit, de ha eszmefuttatása helyes, akkor nem is feltétlen kell.*
342. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2013-07-10 22:58:51
Üzenet elküldve: 2013-07-10 22:58:51
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Szelíd
//Las Hagger és Lisast Naida részére//
*A vakok egy ideig csendben tűrik Las dühöngését. A feléjük repülő nyilak és dobócsillagok nagyrészt elkerülik őket vagy kisebb sebeket okoznak, a támadók túlságosan dühösek és félnek ahhoz, hogy pontosan célozzanak. Las monológja után egyikük megszólal, halkan, talán még halkabban, mint ahogy a többi sötételf beszél.*
Eddig nem nyúlhattunk hozzá, de most túl veszélyessé vált. Veletek nincs dolgunk, s mivel a Bölcs Veroth tisztázta a hercegnőt, szabadon távozhattok, amennyiben ismét a felszínre vágytok.
*Halk füttyentéssel jelt ad csapatának, és a vakok egyesével elkezdenek visszatérni a föld alá.*
*A vakok egy ideig csendben tűrik Las dühöngését. A feléjük repülő nyilak és dobócsillagok nagyrészt elkerülik őket vagy kisebb sebeket okoznak, a támadók túlságosan dühösek és félnek ahhoz, hogy pontosan célozzanak. Las monológja után egyikük megszólal, halkan, talán még halkabban, mint ahogy a többi sötételf beszél.*
Eddig nem nyúlhattunk hozzá, de most túl veszélyessé vált. Veletek nincs dolgunk, s mivel a Bölcs Veroth tisztázta a hercegnőt, szabadon távozhattok, amennyiben ismét a felszínre vágytok.
*Halk füttyentéssel jelt ad csapatának, és a vakok egyesével elkezdenek visszatérni a föld alá.*
341. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2013-07-10 22:47:32
Üzenet elküldve: 2013-07-10 22:47:32
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
//Mesélő #4 és Las Hagger részére//
*A lány kétségbeesetten szorongatja a fegyverét, de nem mer mozdulni. A félelem szinte megbénítja. Nem tudja mit csináljon. Erre egyáltalán nem számított. Úgy gondolta, hogy ha esetleg támadásra kerül sor, a Gorgera könnyedén megvédi őket és Riláékat is. De ez nem így lett. A lénynek még támadni sincs ideje, máris a földre roskad. Lisastnak elkezd remegni a lába, mikor arra gondol, hogy elhajítja feléjük a csillagokat, de nem bír megmozdulni. Arcán a düh látszik, de félelme sajnos erősebb.*
*A lány kétségbeesetten szorongatja a fegyverét, de nem mer mozdulni. A félelem szinte megbénítja. Nem tudja mit csináljon. Erre egyáltalán nem számított. Úgy gondolta, hogy ha esetleg támadásra kerül sor, a Gorgera könnyedén megvédi őket és Riláékat is. De ez nem így lett. A lénynek még támadni sincs ideje, máris a földre roskad. Lisastnak elkezd remegni a lába, mikor arra gondol, hogy elhajítja feléjük a csillagokat, de nem bír megmozdulni. Arcán a düh látszik, de félelme sajnos erősebb.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2917-2936