//Városfejlesztési osztály//
*Hamarosan a szántókat is elhagyja a páros, olyan sebességgel halad az eb. Ám mielőtt a pusztaságba vetnék magukat, a vörös apróság lassít a tempón, hogy ihasson egy kortyot és az ebet is megitassa.*
- No, indulhatunk Szürkém. Mindjárt ott vagyunk. Látod? *Ahogy feltekint, és mereszti szemét, valóban mintha a tábort látná, vagy micsodát, amiről jó vagy rossz nyelvek suttognak a városban. Ha Mal nem kotyogja el, akkor biztosan nem indul el ide, a voltaképpen veszélyesnek ítélt helyre. Lyes sem szívesen engedte el, de mindenkinek mag van a hivatása, így a gnóm lánynak is, és ezt el kell fogadnia férfinak is.
Meg is érkeznek a sátras fegyverrel őrzött területre, ahol már javában történik valami, éppen úgy, ahogy a városban suttogják.*
- Látod, Szürke, mondtam, hogy van itt valami. És micsoda naagy... valami. Bármi is ez a tábor.
*Körülnéz, az eb hátán kihúzva magát, s valóban valami építés folyik itt. Aztán meg is pillant egy fehér köpenyest, aki akárcsak valami főnök dirigál. A gesztusaiból legalábbis úgy tűnik.*
- Aztán nehogy bajt hozz a fejemre. Nem kell morogni, kapsz majd finom marhalábat, ha hazaértünk. Mit szólsz?
*Igyekszik lekenyerezni előre a bundás állatot, mikor leszáll a nyeregből, s megigazgatja a mohazöld sálat a nyakában, sapkát a fején, és a mélylila aranyhímes prémmel bélelt térdig érő kabátkáját. Most már hogy rendben van, kincsekkel teli bőrtáskáját is magához veszi, és elindul a köpönyeges felé.*
- Azgad' áldjon jó uram *köszön, mikor a morcos ebbel oldalán megérkezik elé.* Miféle munka folyik itt? Mit tudna egy tudós segíteni? *Meglehetősen határozott szavak és nagyon is lényegre törő. Ha van mit segíteni, marad. Ha nincs, hát rohan haza. Ennyire egyszerű a dolog. Nem szeret tétlenkedni, az meg a másik mozgatórugó.*
A hozzászólást Mátrix (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2019.01.28 09:47:42, a következő indokkal:
Játékos kérése