//Második szál//
//Loka Gorthwen//
*Loka olyan magabiztossággal, a meginghatatlan hatalom kisugárzásával intézkedik, hogy Xalema biztos benne, a lány mind mások befolyásolásának művészetével, mind az épület vázszerkezetek statikájának gyakorlatával tökéletesen tisztában van. Nem sok ideje van azonban pilléreken elmélkedni, mert a nő királynőként vonul végig a fürdőn és Xaly úgy van vele, hogy ha már hülyítenek, csinálják következetesen együtt. Égnek fordítja hát az orrát, hűvösre veszi a pillantását és úgy kezd lépegetni, mint aki minél kevésbé akar ugyanoda lépni, ahol már más pórnépek mocskos lába is járhatott. Az összhatásról szakértő tanárok és professzorok órákig vitatkozhatnának, hogy elegáns vagy röhejes, mivel azonban ilyen egyének nincsenek jelen, a fürdő közönségére marad, hogy a Loka nyomában ellibbenő elf lány mozgását díjazza. Taps nem érkezik, de éppen ki sem fütyülik, másfelől meg nem is igen érdekli, ki mit gondol, ő a maga részéről remekül szórakozik. Elftársa példáját követve ő is alsóneműre vetkőzik, ruháit gondosan Loka cuccai mellé pakolva, közben lopva pillantva a lány bőrére.
~Mennyi kencét pakol vajon magára? Van-e az ilyesminek értelme? Hülyék-e a gazdag nők, azért fizetnek értük vagyonokat? Ha tejfelt simára kevernék liszttel és beleszórnék valami darált gyomot, hogy illatos legyen, el tudnám passzolni kézkrémnek?~
Ilyesmik villannak át az agyán, ahogy tekintete végigsiklik Loka combján, ahol nem azért akad meg, mert Loka bőre olyan ragyás lenne, hogy azon még az olyan suvickolt tekintetek sem tudnak elmenni, mint ami Xalynak van, hanem, mert az elf úri kisasszony meztelenre vetkőzik.
~Az már igen!~
Xaly szemöldöke felszalad egy pillanatra, de hamar ráncba szedi vonásait. Maga is megválik utolsó gönceitől, melyeket elzárat a készségesen ajánlkozó szolgáló leánnyal, közben rém bizarrnak érezve, hogy valaki éppen a szolgálatára áll. Ő azért siet maga köré kanyarítani egy méretes fürdő lepedőt, nyaktól térdig beburkolózva. Így, hogy Loka már nem ad egyértelmű mintát, lévén meztelenül vonul, neki meg van egy törölközője, eltölt egy pillanatot, hogy újra megfelelően előkelő stílust erőltessen magára. De mikor alig lemaradva Loka nyomába indul, már újra úgy lépked, mint akinek születésekor egész étkészletek voltak nemesfémből a különböző testnyílásaiban. A még mindig fejedelmien vonuló lánnyal egy kisebb medencéhez érnek, amibe ő is tétovázás nélkül bele ereszkedik, ügyesen addig kavarva a lepellel, hogy igen szemfülesek sem láthassanak olyasmit, amit a lány nem szán látásra. Bizony így is elpirul kissé, de fejébe vette, hogy nem lesz kisebb sznob Lokánál és ha ehhez pucérkodni kell, hát pucérkodni fog. A vízbe érve azért lazít kicsit, amint végez a füleibe tapadt por eltávolításával és a haja csomómentesítésével, elnyújtózik a kellemes hőmérsékletű vízben és Lokával ellentétben odainti az egyik közelben toporgó kislányt.*
-Lehet itt habot csinálni, ugye? Oltári sok habot akarok, méghozzá most! Szaladj, hozz valami illatos izét, amitől hab lesz!