Nincs játékban - Fürdőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Fürdőház | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 95 (1881. - 1900. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Rynizz Dwirinthalen [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/892_sotetelf_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2306-2325
1900. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-11-13 19:51:45
Üzenet elküldve: 2016-11-13 19:51:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
*Van valami különc bája, amikor Wäoreyn ilyen őszinte vele. Ugyanaz a férfi, aki az imént a falnak döntötte és pimasz bűnökről suttogott a fülébe. Most szinte kisfiúsan nyílt. Yeza mosolyogva burkolózik vadásza ölelésébe. Ritka pillanat ez, amikor a dac, a csípős sziporkák vagy a büszkeség nem kap helyet köztük. Elillan hamar.*
- Mást talán gyakoroltál? *kérdi gyanakvó, de játékos éllel.* - Mert ha a kardforgatás terén is csak ennyire rozsdásodtál be, akkor nincs miért aggódnod. *Wäoreyn ajkába harap és sóhajt. Szívesebben beszélgetne tovább párnák között elnyúlva, de ideje engednie. Furcsa lesz vele ismét küzdőkörbe lépni. Emlékszik még, amikor büntetésből az ifjonc vadászokkal kellett gyakorlatoznia, de amikor páros küzdelemre került sor, senki nem akart ellene lenni. A vörös hajthatatlan volt már akkor is és heves, a tanoncok pedig féltek tőle, hogy kárt tesznek benne. Wäoreyn mentette meg a helyzetet. Ő ugyan nem félt a kis fúriától és épp elég tapasztalt kardforgató volt, hogy tudja, nem fogja megsebezni, viszont jó néhány kék-zöld foltot kiosztott a húgocskának, aki persze túl makacs volt, hogy lent maradjon. Talán most visszaadja a kölcsönt. Vagy egy részét, bár őszintén szólva, kicsit kételkedik benne, hogy egyáltalán el tudja érni a vadászt.*
- Nem kell tettetnem *súgja, s lábujjhegyre emelkedve újabb csókocskát lehel Wäoreyn ajkára* -, hisz a foglyod vagyok. *A galád tekintetben alázatosság-jelmezbe bujtatott igazság hízeleg, de a mélyén ott az árnya is: ~te pedig az enyém.~
Yeza gyakran használja az igazat védekezésül. Kimondja. Túlzássá dúsítja, hogy a dac burkot vonjon köré.
Kér egy kis türelmet, míg a fogadóban megmosdik s rendbe szedi magát egy kicsit, aztán akár indulhatnak is.*
- Mást talán gyakoroltál? *kérdi gyanakvó, de játékos éllel.* - Mert ha a kardforgatás terén is csak ennyire rozsdásodtál be, akkor nincs miért aggódnod. *Wäoreyn ajkába harap és sóhajt. Szívesebben beszélgetne tovább párnák között elnyúlva, de ideje engednie. Furcsa lesz vele ismét küzdőkörbe lépni. Emlékszik még, amikor büntetésből az ifjonc vadászokkal kellett gyakorlatoznia, de amikor páros küzdelemre került sor, senki nem akart ellene lenni. A vörös hajthatatlan volt már akkor is és heves, a tanoncok pedig féltek tőle, hogy kárt tesznek benne. Wäoreyn mentette meg a helyzetet. Ő ugyan nem félt a kis fúriától és épp elég tapasztalt kardforgató volt, hogy tudja, nem fogja megsebezni, viszont jó néhány kék-zöld foltot kiosztott a húgocskának, aki persze túl makacs volt, hogy lent maradjon. Talán most visszaadja a kölcsönt. Vagy egy részét, bár őszintén szólva, kicsit kételkedik benne, hogy egyáltalán el tudja érni a vadászt.*
- Nem kell tettetnem *súgja, s lábujjhegyre emelkedve újabb csókocskát lehel Wäoreyn ajkára* -, hisz a foglyod vagyok. *A galád tekintetben alázatosság-jelmezbe bujtatott igazság hízeleg, de a mélyén ott az árnya is: ~te pedig az enyém.~
Yeza gyakran használja az igazat védekezésül. Kimondja. Túlzássá dúsítja, hogy a dac burkot vonjon köré.
Kér egy kis türelmet, míg a fogadóban megmosdik s rendbe szedi magát egy kicsit, aztán akár indulhatnak is.*
1899. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-11-13 19:32:07
Üzenet elküldve: 2016-11-13 19:32:07
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
//Wäoreyn Tineough, Yeza a Rőt és a Városőrök//
*A fürdő vizének a problémáját még mindig nem sikerült megoldani, így a hely mindenki számára zárva van, lezárt terület, ahová azért be lehet surrani, nyilván így került ide az érdekes páros is, akik remélhetően nem mártóztak meg az itteni vízben, mert annak vörös viszkető kiütések a következményei az egész testen, nem is kell sokat várni rá, hogy kijöjjenek.
Mivel lezárt terület, így néha egy arra járőröző városőr csapat ellenőrzi a helyet, hogy nem e költözött be valaki a szegénynegyedből meg hasonló. Most azonban valami bejelentés érkezett és ennek kinyomozása érdekében érkeznek meg hát a mostani szolgálatban lévők és így lelnek rá a két betolakodóra, akik a külvilágnak fittyet hányva, a tilosban tartózkodnak.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.11.13 19:46:51
*A fürdő vizének a problémáját még mindig nem sikerült megoldani, így a hely mindenki számára zárva van, lezárt terület, ahová azért be lehet surrani, nyilván így került ide az érdekes páros is, akik remélhetően nem mártóztak meg az itteni vízben, mert annak vörös viszkető kiütések a következményei az egész testen, nem is kell sokat várni rá, hogy kijöjjenek.
Mivel lezárt terület, így néha egy arra járőröző városőr csapat ellenőrzi a helyet, hogy nem e költözött be valaki a szegénynegyedből meg hasonló. Most azonban valami bejelentés érkezett és ennek kinyomozása érdekében érkeznek meg hát a mostani szolgálatban lévők és így lelnek rá a két betolakodóra, akik a külvilágnak fittyet hányva, a tilosban tartózkodnak.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.11.13 19:46:51
1898. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-11-13 19:11:42
Üzenet elküldve: 2016-11-13 19:11:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Őszi Forgatag//
//Megmérettetés//
* A "Vérmes volt a kicsikén" elmosolyodik. Valószínűleg nem volt a hímnek sem jobb dolga mint Moonak akit egy drabális ork várta a Holdudvarban. Nincs idejük ki tárgyalni az eseményeket, már érkezik is a játékmester. A nőstény egyidejűleg retteg a következő feladattól de kíváncsi is rá, vajon mit kell csinálniuk.
A táblajáték bábujaként egy játéktérre kerülni nem könnyű dolog, de tekintete megpihen unokafivérén, afféle, túléljük és legalább a hibáinkból tanulhatunk is, gondolattal.*
- Értettem.* mondja miközben felcsatolja a karperecet majd forgás, szédülés és már egy furcsa idegen világban találja magát. Az első amit kipróbál, hogy tud-e mozogni. Lábait emelgeti, fegyverét kivonja a tokjából és megforgatja. Tudja, hogy Rynizz kezd, tehát az első feladata a védekezés.
Mivel elég távol vannak egymástól ezért dobófegyverre számíthat vagy esetleg mágikus támadásokra a segítő mágustól. Ezzel a gondolatmenettel a mesterkard vissza is kerül egyelőre a helyére cserébe tekintete unokabátyjára összpontosít, megpróbál jó irányba ellépni a felé küldött fegyverek elől.*
//Védekezési esély1: 6+2+6+6=20; védekezési esély2: 6+1+6+6=19//
*Ha sikerül, ha nem, mindenképpen valamit cselekednie kell. A mágusa felé csak egy gyors.*
- Figyelj oda, ha tudsz térj ki! *felszólítás majd.*
- Támad vissza! *kiáltás érkezik amit remélhetőleg megért és a tűzcsóvát hasonlóval honorálja.*
//Védekezési esély: 4+5+6+6=21; támadási esély: 4+4+6=14 //
*Moon a kedves fogadtatásra először összeszorított ajkakkal majd pedig dühös szemvillanással válaszol. Mivel Ryniz bevonult a mágus mögé ezért őt kell először leszedniük. Némi gondolkodás után egy Védő kerubit idéz meg, mivel a három csak több mint a kettő.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.11.23 15:54:05, a következő indokkal:
Jeljavítás; durva/tömeges helyesírási hibák.
//Őszi Forgatag//
//Megmérettetés//
* A "Vérmes volt a kicsikén" elmosolyodik. Valószínűleg nem volt a hímnek sem jobb dolga mint Moonak akit egy drabális ork várta a Holdudvarban. Nincs idejük ki tárgyalni az eseményeket, már érkezik is a játékmester. A nőstény egyidejűleg retteg a következő feladattól de kíváncsi is rá, vajon mit kell csinálniuk.
A táblajáték bábujaként egy játéktérre kerülni nem könnyű dolog, de tekintete megpihen unokafivérén, afféle, túléljük és legalább a hibáinkból tanulhatunk is, gondolattal.*
- Értettem.* mondja miközben felcsatolja a karperecet majd forgás, szédülés és már egy furcsa idegen világban találja magát. Az első amit kipróbál, hogy tud-e mozogni. Lábait emelgeti, fegyverét kivonja a tokjából és megforgatja. Tudja, hogy Rynizz kezd, tehát az első feladata a védekezés.
Mivel elég távol vannak egymástól ezért dobófegyverre számíthat vagy esetleg mágikus támadásokra a segítő mágustól. Ezzel a gondolatmenettel a mesterkard vissza is kerül egyelőre a helyére cserébe tekintete unokabátyjára összpontosít, megpróbál jó irányba ellépni a felé küldött fegyverek elől.*
//Védekezési esély1: 6+2+6+6=20; védekezési esély2: 6+1+6+6=19//
*Ha sikerül, ha nem, mindenképpen valamit cselekednie kell. A mágusa felé csak egy gyors.*
- Figyelj oda, ha tudsz térj ki! *felszólítás majd.*
- Támad vissza! *kiáltás érkezik amit remélhetőleg megért és a tűzcsóvát hasonlóval honorálja.*
//Védekezési esély: 4+5+6+6=21; támadási esély: 4+4+6=14 //
*Moon a kedves fogadtatásra először összeszorított ajkakkal majd pedig dühös szemvillanással válaszol. Mivel Ryniz bevonult a mágus mögé ezért őt kell először leszedniük. Némi gondolkodás után egy Védő kerubit idéz meg, mivel a három csak több mint a kettő.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.11.23 15:54:05, a következő indokkal:
Jeljavítás; durva/tömeges helyesírási hibák.
1897. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-11-13 16:39:33
Üzenet elküldve: 2016-11-13 16:39:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Úgy öleli és cirógatja a fölé hajoló buja kis boszorkányt, mintha sosem szeretné többet elengedni a közeléből. Talán ez is volna mindkettejük számára a legüdvösebb, itt hagyni csapot-papot, s eltűnni a világ szeme elől a lehető legtávolabb. A kérdés csupán az, tudnának-e így élni, lenne-e bármi, ami ezen kívül mozgassa őket az életben, nem éreznék-e szerfölött üresnek azt. A halál közelsége mindkettejük számára elemi szükséglet. A csókot elfogadja, s nagy kedvvel viszonozza is, csak aztán válik el kelletlenül szeretőjétől. Gyengéden a földre helyezi és egy puszit varázsol a homlokára. Ennyi idejük talán még van. Egyik része sürgetné az idő folyását, és megoldaná közös problémáikat, az a hiányzol szócska viszont enyhén szólva is megakasztja. Szokatlan szó ez Yezától, hirtelenjében nem is tudja hová tenni, csak hümment egyet a hallatán. Hirtelen azt sem tudja eldönteni, hogy kifújja a tüdejében rekedt levegőt, vagy szívjon még egy kicsit hozzá.*
- Khmm! *oldja fel a szituációt, mintha csak kaparna a torka, így nyer némi időt.*
- Másra sem tudtam gondolni, csak rád *böki ki aztán az igazat. Nem nyálasnak akar vele tűnni, csak ha már az őszinteségnél tartanak, akkor ez dukált ide. Átkarolja a vöröst, szorosan magához vonja, torz világukba némi gyöngédséget csempészve, legalább egy kicsit újra embernek érezheti magát tőle.*
- Lassan indulnunk kell *súgja oda, olyan hangsúllyal, mint akinek a fogát húzzák.*
- Tartok tőle, hogy egy kicsit berozsdásodtam az elmúlt időben. Finoman szólva sem volt lehetőségem a fegyverforgatást gyakorolni.
*A cellák és a leszíjazás erre nem igazán hagy teret és időt. Sokat kopott, sokat felejtett, amit tán csak az izmok emlékezete hozhat vissza.*
- Üdvös volna, ha a szegénynegyed előtt beugranánk a barakkba. Amúgy is jó volna átbeszélnünk néhány részletet. Könnyen lehet, hogy a foglyomnak kell, hogy tettesd magad.
*Ketten, csak úgy, natúrban nyilvánvalóan nem mehetnek oda. Arheniorról lévén szó pedig a fordított fogva tartás ötlete sem volna éppen szerencsés.*
*Úgy öleli és cirógatja a fölé hajoló buja kis boszorkányt, mintha sosem szeretné többet elengedni a közeléből. Talán ez is volna mindkettejük számára a legüdvösebb, itt hagyni csapot-papot, s eltűnni a világ szeme elől a lehető legtávolabb. A kérdés csupán az, tudnának-e így élni, lenne-e bármi, ami ezen kívül mozgassa őket az életben, nem éreznék-e szerfölött üresnek azt. A halál közelsége mindkettejük számára elemi szükséglet. A csókot elfogadja, s nagy kedvvel viszonozza is, csak aztán válik el kelletlenül szeretőjétől. Gyengéden a földre helyezi és egy puszit varázsol a homlokára. Ennyi idejük talán még van. Egyik része sürgetné az idő folyását, és megoldaná közös problémáikat, az a hiányzol szócska viszont enyhén szólva is megakasztja. Szokatlan szó ez Yezától, hirtelenjében nem is tudja hová tenni, csak hümment egyet a hallatán. Hirtelen azt sem tudja eldönteni, hogy kifújja a tüdejében rekedt levegőt, vagy szívjon még egy kicsit hozzá.*
- Khmm! *oldja fel a szituációt, mintha csak kaparna a torka, így nyer némi időt.*
- Másra sem tudtam gondolni, csak rád *böki ki aztán az igazat. Nem nyálasnak akar vele tűnni, csak ha már az őszinteségnél tartanak, akkor ez dukált ide. Átkarolja a vöröst, szorosan magához vonja, torz világukba némi gyöngédséget csempészve, legalább egy kicsit újra embernek érezheti magát tőle.*
- Lassan indulnunk kell *súgja oda, olyan hangsúllyal, mint akinek a fogát húzzák.*
- Tartok tőle, hogy egy kicsit berozsdásodtam az elmúlt időben. Finoman szólva sem volt lehetőségem a fegyverforgatást gyakorolni.
*A cellák és a leszíjazás erre nem igazán hagy teret és időt. Sokat kopott, sokat felejtett, amit tán csak az izmok emlékezete hozhat vissza.*
- Üdvös volna, ha a szegénynegyed előtt beugranánk a barakkba. Amúgy is jó volna átbeszélnünk néhány részletet. Könnyen lehet, hogy a foglyomnak kell, hogy tettesd magad.
*Ketten, csak úgy, natúrban nyilvánvalóan nem mehetnek oda. Arheniorról lévén szó pedig a fordított fogva tartás ötlete sem volna éppen szerencsés.*
1896. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-11-13 14:58:59
Üzenet elküldve: 2016-11-13 14:58:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Szorítja, öleli a fenséges testet, a gyönyör utolsó feszülésébe dermedve, mintha csontot akarna roppantani. A lélegzete csak lassan talál vissza, aprókat kapkodón, aztán mélyeket kortyolva, de a combjai még akkor is tartanak. Pillantása hitetlenkedőn keresi a vadászét ebben a hirtelen vihar után támadt szédületes csendben. Az asszonyi tűz lassabban éled, de lassabban is lohad, mint a férfié. Szorítása kéjelgő végjátékba lanyhul, s csak eztán súgja szeretője fülébe: *
- Most már letehetsz. *Mosolyodik a pajzán boszorka, s csókra hajlik.*
- Azt mondtad, még van egy kis időnk. Hiányoztál *mondja szemérmetlenül őszintén.* - Túlságosan is. Így nem tudok rendesen figyelni *bök Wäoreyn mellkasára feddőn, de pimaszul is.* - Mert úgy tűnik, neked is hiányoztam.
*Ha elképzelte volna újbóli találkozásukat a külön töltött idő alatt, igen, valami egészen hasonlóra tippelt volna.*
*Szorítja, öleli a fenséges testet, a gyönyör utolsó feszülésébe dermedve, mintha csontot akarna roppantani. A lélegzete csak lassan talál vissza, aprókat kapkodón, aztán mélyeket kortyolva, de a combjai még akkor is tartanak. Pillantása hitetlenkedőn keresi a vadászét ebben a hirtelen vihar után támadt szédületes csendben. Az asszonyi tűz lassabban éled, de lassabban is lohad, mint a férfié. Szorítása kéjelgő végjátékba lanyhul, s csak eztán súgja szeretője fülébe: *
- Most már letehetsz. *Mosolyodik a pajzán boszorka, s csókra hajlik.*
- Azt mondtad, még van egy kis időnk. Hiányoztál *mondja szemérmetlenül őszintén.* - Túlságosan is. Így nem tudok rendesen figyelni *bök Wäoreyn mellkasára feddőn, de pimaszul is.* - Mert úgy tűnik, neked is hiányoztam.
*Ha elképzelte volna újbóli találkozásukat a külön töltött idő alatt, igen, valami egészen hasonlóra tippelt volna.*
1895. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-11-13 10:33:44
Üzenet elküldve: 2016-11-13 10:33:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Ahogy teste együtt járja a bonyolult, ritmikus táncot a rőt veszedelemmel, szinte az egész világ kitágulni látszik előtte, viszonylagossá válik tér és idő. Érzi minden rezdülését, mintha csak préda jöttét sejdítené meg valahol az erdő szélén, a friss, ropogós hóban, egy széles törzsű fa mögött, a telihold fényénél, mely aztán méltóságteljesen, büszke tartással vonul el előtte.
Egy alkalommal egy pompás szarvast mulasztott el így, egy, a határaikat próbára tévő gyakorlaton, fiatal vadászjelöltként. Koronája, nemes lénye megsajdította a szívét, s hiába volt ezerszer átkos az ilyesminek még csak a gondolatai, szó nélkül hagyta, hogy lassan, lépésben hagyja el a tisztást, a legnagyobb nyugalomban, lélegzetének párája gőzölgött csak aznap éjjel vére helyett. Akkor volt hasonló érzetben része, mint most. Bár a többiek nem tudtak róla, két napig éheztek döntése miatt, mégis úgy érezte, az igaz dolgot tette.
Bár mohónak tűnik, nem birtokolni akar; ennyire mélyen osztja meg vágyát Yezával, meg akarja vele élni azt a közelséget, aminél szorosabban két ember nem kerülhet össze, míg csak világ a világ. Halkan sóhajt, amikor ezt a közös burkot fel kell hasítaniuk, de csak azért, hogy újat teremtsenek meg. Arcán a mosoly teljesen őszinte, amikor szembe találja magát az eleven tűzzel, amely lepkeként vonzza. Karjai acélként tartják szeretőjét, finoman pásztorolva a mozdítások ellentét, hogy mindvégig a fellegekben tarthassa a másikat. Csókja pedig közben mesél: ígéretes történeteket kettőjükről. Szinte a vérten keresztül is érzi a kéjtől megrészegült, karistoló ujjakat.*
- Te vagy az egyetlen, aki képes kordában tartani. Tedd, amit tenned kell! *ad szabad kezet jövőbeni terveiket illetően, bejárva közben a porcelán vállak sokat ígérő vidékét. Az igézet őt is magával ragadja, mozdulatai művészi lenyomataivá válnak ennek. Elfúlón kapaszkodik meg a vörös mélytűzű szemében, a nyögést pedig elfogadón fojtja el ajkaival. A kényeztetés, amit kap, átlendíti a végső határon, kézzel fogható jelét adva gyönyörének. Fújtatva tartja meg magán az édes testet, amíg csak alkalma van erre. Az utolsó mondatra most nem képes felelni.*
*Ahogy teste együtt járja a bonyolult, ritmikus táncot a rőt veszedelemmel, szinte az egész világ kitágulni látszik előtte, viszonylagossá válik tér és idő. Érzi minden rezdülését, mintha csak préda jöttét sejdítené meg valahol az erdő szélén, a friss, ropogós hóban, egy széles törzsű fa mögött, a telihold fényénél, mely aztán méltóságteljesen, büszke tartással vonul el előtte.
Egy alkalommal egy pompás szarvast mulasztott el így, egy, a határaikat próbára tévő gyakorlaton, fiatal vadászjelöltként. Koronája, nemes lénye megsajdította a szívét, s hiába volt ezerszer átkos az ilyesminek még csak a gondolatai, szó nélkül hagyta, hogy lassan, lépésben hagyja el a tisztást, a legnagyobb nyugalomban, lélegzetének párája gőzölgött csak aznap éjjel vére helyett. Akkor volt hasonló érzetben része, mint most. Bár a többiek nem tudtak róla, két napig éheztek döntése miatt, mégis úgy érezte, az igaz dolgot tette.
Bár mohónak tűnik, nem birtokolni akar; ennyire mélyen osztja meg vágyát Yezával, meg akarja vele élni azt a közelséget, aminél szorosabban két ember nem kerülhet össze, míg csak világ a világ. Halkan sóhajt, amikor ezt a közös burkot fel kell hasítaniuk, de csak azért, hogy újat teremtsenek meg. Arcán a mosoly teljesen őszinte, amikor szembe találja magát az eleven tűzzel, amely lepkeként vonzza. Karjai acélként tartják szeretőjét, finoman pásztorolva a mozdítások ellentét, hogy mindvégig a fellegekben tarthassa a másikat. Csókja pedig közben mesél: ígéretes történeteket kettőjükről. Szinte a vérten keresztül is érzi a kéjtől megrészegült, karistoló ujjakat.*
- Te vagy az egyetlen, aki képes kordában tartani. Tedd, amit tenned kell! *ad szabad kezet jövőbeni terveiket illetően, bejárva közben a porcelán vállak sokat ígérő vidékét. Az igézet őt is magával ragadja, mozdulatai művészi lenyomataivá válnak ennek. Elfúlón kapaszkodik meg a vörös mélytűzű szemében, a nyögést pedig elfogadón fojtja el ajkaival. A kényeztetés, amit kap, átlendíti a végső határon, kézzel fogható jelét adva gyönyörének. Fújtatva tartja meg magán az édes testet, amíg csak alkalma van erre. Az utolsó mondatra most nem képes felelni.*
1894. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-11-13 00:14:12
Üzenet elküldve: 2016-11-13 00:14:12
ÚJ
![>Rynizz Dwirinthalen [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/892_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Őszi Forgatag//
//Megmérettetés//
*Bár felkészülten várja ellenfelét, az egyetlen ki hamarosan érkezik az maga unokahúga. Engedi hát le tőrét, és lazít a testtartáson is.*
-Vérmes volt a kicsike.
*Ad vigyorgó választ egy váll vonás kíséretében, ennél többet nem kíván elárulni első megmérettetéséről még akkor sem, ha bőrét nyúzzák le. Valóban úgy fest, mint aki vadmacskával hentergett, és talán Moonnak sem lesz több kérdése, pláne, hogy újabb résztvevő jelenik meg. Na őt felrúgná, de uralkodik magán, elvégre ez egy barátságos mérkőzés.
Figyeli a csuklyást, szavait, a táblát, a bábukat, kicsit kevésnek tűnik ez egy sakk partihoz, de szót nem emel semmi ellen. A másik síkot egy nagy sóhajjal reagálja le, majd veszi át a karkötőt, a futja át a kártyán lévő információkat, és a szabályokat értve bólint, majd csatolja fel az új fukszot.
Új sík, bár igen hasonló egy régi terepre, mélységi otthonuk gyakorlótere nézett ki hasonlóan. Magasan borul föléjük a barlang mennyezete, durván faragott kövek a falak, fáklyák fénye pusztán mi világosságot ad. És máris ott áll szemben unokahúgával, oldalukon egy-egy mágus. Gyorsan méri fel a terepet.*
-Rendben.
*Ad választ a játékmester kérdéseire, s még a visszaszámolás tart húzza elő dobókéseit, hogy a rajt jelzésre máris vethesse azokat Moon felé, miközben belépve saját csapattársa mögé, buzdítja őt egy tűzcsóvára, (fogalma sincs mi az, és milyen erősségű, de jól hangzik) amit a másik segéd felé küldjön.*
//Őszi Forgatag//
//Megmérettetés//
*Bár felkészülten várja ellenfelét, az egyetlen ki hamarosan érkezik az maga unokahúga. Engedi hát le tőrét, és lazít a testtartáson is.*
-Vérmes volt a kicsike.
*Ad vigyorgó választ egy váll vonás kíséretében, ennél többet nem kíván elárulni első megmérettetéséről még akkor sem, ha bőrét nyúzzák le. Valóban úgy fest, mint aki vadmacskával hentergett, és talán Moonnak sem lesz több kérdése, pláne, hogy újabb résztvevő jelenik meg. Na őt felrúgná, de uralkodik magán, elvégre ez egy barátságos mérkőzés.
Figyeli a csuklyást, szavait, a táblát, a bábukat, kicsit kevésnek tűnik ez egy sakk partihoz, de szót nem emel semmi ellen. A másik síkot egy nagy sóhajjal reagálja le, majd veszi át a karkötőt, a futja át a kártyán lévő információkat, és a szabályokat értve bólint, majd csatolja fel az új fukszot.
Új sík, bár igen hasonló egy régi terepre, mélységi otthonuk gyakorlótere nézett ki hasonlóan. Magasan borul föléjük a barlang mennyezete, durván faragott kövek a falak, fáklyák fénye pusztán mi világosságot ad. És máris ott áll szemben unokahúgával, oldalukon egy-egy mágus. Gyorsan méri fel a terepet.*
-Rendben.
*Ad választ a játékmester kérdéseire, s még a visszaszámolás tart húzza elő dobókéseit, hogy a rajt jelzésre máris vethesse azokat Moon felé, miközben belépve saját csapattársa mögé, buzdítja őt egy tűzcsóvára, (fogalma sincs mi az, és milyen erősségű, de jól hangzik) amit a másik segéd felé küldjön.*
1893. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-11-12 23:31:14
Üzenet elküldve: 2016-11-12 23:31:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Ha nem tudná, ha nem érezné a zsigerei mélyén, hogy Wäoreyn figyel rá, ha nem a Niyss egyik virágának nevelték volna, akkor talán okkal környékezhetné a rémület. Ez a hév egészen offenzív. A gunyorba mártott szavak is birtokolnak, maguk alá tepernek. A vadász ölelése szinte satuba fogja, a lélegzete meg-megtörik, támaszkodik, hátranyúl, hogy a férfi hasának feszítse a tenyerét, mikor túl messzire viszi a vágy. Vagy éppen magához húzza, szorosan tartva a gyönyör egy-egy fenséges ormán.
Nem, így biztos nem tud megfelelni azokra a szavakra. Határoz hát és kifordul a szorításból. Pedig egészen úgy tűnt, hogy a férfi egészen a markában tartja, de ahogy azt is tudja, hogyan tud leginkább szeretője vágyaihoz simulni, azzal is tisztában van, hogy dolgozzon ellene. Most viszont mintha valamiféle kompromisszumot ajánlana. A hátát a falnak dönti, karjait Wäoreyn nyakába fonja, és követelőző csókba fojtja a további szavakat. Combjait a vadász csípője köré fonja, ahogy visszakapaszkodik a kéjek táltosára, aki épp jóllakatja magát élő parázzsal.*
- Talán beavatlak *súgja.* - De túl mohó vagy. Ha az a húgocska megérzi, hogy nem tartalak biztos kézzel *hátraveti a fejét és ha Wäoreyn nem vette volna vissza a vértjét, bizony véres árkokat marnának a hátába Yeza körmei.* - Ha egyszer is hibázol, kicsúszik a kezeink közül.
*Miközben ennek a kivételes kihívásnak a gondolata egészen magával ragadja, a józan ész, valahol nagyon távol szintén megszólal. Nem lesz ez így jó. Túl hirtelen. Muszáj lesz lehűteniük magukat, mielőtt bármibe fognak, mert így komoly gondok lehetnek.
Annyira rég volt. A vágyaik lobogva kapaszkodnak össze, ők pedig szemmel láthatólag nem igazán bírnak velük.*
- Adj időt *nyögi.* - Egy napot csak. Vagy egy felet. Meg kell szoknom, hogy velem vagy.
*Vadásza nyakára borul, csókjai, harapásai jól ismert vonulatokon haladnak végig, melyek tovább sodorják a férfit a mámor mélységes magasságaiba.*
- Nem akarom, hogy pont én legyek, aki a vesztedbe visz.
*Ha nem tudná, ha nem érezné a zsigerei mélyén, hogy Wäoreyn figyel rá, ha nem a Niyss egyik virágának nevelték volna, akkor talán okkal környékezhetné a rémület. Ez a hév egészen offenzív. A gunyorba mártott szavak is birtokolnak, maguk alá tepernek. A vadász ölelése szinte satuba fogja, a lélegzete meg-megtörik, támaszkodik, hátranyúl, hogy a férfi hasának feszítse a tenyerét, mikor túl messzire viszi a vágy. Vagy éppen magához húzza, szorosan tartva a gyönyör egy-egy fenséges ormán.
Nem, így biztos nem tud megfelelni azokra a szavakra. Határoz hát és kifordul a szorításból. Pedig egészen úgy tűnt, hogy a férfi egészen a markában tartja, de ahogy azt is tudja, hogyan tud leginkább szeretője vágyaihoz simulni, azzal is tisztában van, hogy dolgozzon ellene. Most viszont mintha valamiféle kompromisszumot ajánlana. A hátát a falnak dönti, karjait Wäoreyn nyakába fonja, és követelőző csókba fojtja a további szavakat. Combjait a vadász csípője köré fonja, ahogy visszakapaszkodik a kéjek táltosára, aki épp jóllakatja magát élő parázzsal.*
- Talán beavatlak *súgja.* - De túl mohó vagy. Ha az a húgocska megérzi, hogy nem tartalak biztos kézzel *hátraveti a fejét és ha Wäoreyn nem vette volna vissza a vértjét, bizony véres árkokat marnának a hátába Yeza körmei.* - Ha egyszer is hibázol, kicsúszik a kezeink közül.
*Miközben ennek a kivételes kihívásnak a gondolata egészen magával ragadja, a józan ész, valahol nagyon távol szintén megszólal. Nem lesz ez így jó. Túl hirtelen. Muszáj lesz lehűteniük magukat, mielőtt bármibe fognak, mert így komoly gondok lehetnek.
Annyira rég volt. A vágyaik lobogva kapaszkodnak össze, ők pedig szemmel láthatólag nem igazán bírnak velük.*
- Adj időt *nyögi.* - Egy napot csak. Vagy egy felet. Meg kell szoknom, hogy velem vagy.
*Vadásza nyakára borul, csókjai, harapásai jól ismert vonulatokon haladnak végig, melyek tovább sodorják a férfit a mámor mélységes magasságaiba.*
- Nem akarom, hogy pont én legyek, aki a vesztedbe visz.
1892. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-11-12 20:41:40
Üzenet elküldve: 2016-11-12 20:41:40
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
//Második szál//
//Őszi Forgatag//
//Megmérettetés//
*Megérkeztek hát a következő továbbjutók, hogy a kis felvezető csata után, most egymással küzdhessenek meg. A semmiből jelenik meg mellettük a játékmester és egy asztal felé mutat, ami mellett két szék található. A csuklyás az, aki a fürdő melletti kis sátorban felhelyezte rájuk a karkötőiket az egész elején.*
-Üdvözletem, hát eljutottunk idáig és most egymás ellen fognak tovább küzdeni. *Az asztalra helyez egy táblát és négy figurát. Kettő Moon elé kerül, az egyik a játékosra hasonlít, a másik pedig egy süveges alak. A másik kettő pedig Rynizz elé kerül, itt az egyik bábú a férfira hasonlít, a másik pedig szintén egy süveges alak.*
-A játék, hogy a legjobb tudásuk alapján legyőzzék az ellenfelet a játéktáblán. Kapnak egy karkötőt, amivel egy másik síkra kerülnek, pontosabban a táblára a bábuk helyére. Érezni fognak minden fáradságot és fájdalmat, de fontos, hogy ez nem valóságos, ahogy a halálra kerülne a sor visszatérnek ide, mintha mi sem történt volna. *Elmosolyodik és eldob egy érmét, hogy fej vagy írás alapon eldöntse ki kezdjen.*
-A kört Rynizz kezdi el. Én végig figyelni fogok és pontozni a harcot, nem feltétlen az nyer, aki győz ez most leszögezném. Én a taktikát, a képességeik kihasználását és a kivitelezést fogom előnybe részesíteni. Amint készen vannak vegyék fel ezeket. *Leteszi az asztalra a mágikus karpereceket.* Lesz magukkal egy segítő, a másik bábu amit kaptak, ezt szintén Önök fogják irányítani az elméjükkel, hozzájuk itt van egy kártyalap, hogy lássák mire képesek. *Ezt is átnyújtja az illetékeseknek, majd a kezébe vesz egy pennát és egy papírost, amire jegyzetelni fog.*
-A hangom fogják hallani a játék közben, a leginkább mikor elindítom, remélem szabálysértések nem lesznek, hogy be kelljen avatkoznom. *Ha nincs kérdés és felveszik a karkötőt a játékosok, akkor megkérdezi, hogy minden rendben van e és indíthatja e a játékot, igenleges válasznál vissza is számol és kezdetét veszi a játék.*
//Őszi Forgatag//
//Megmérettetés//
*Megérkeztek hát a következő továbbjutók, hogy a kis felvezető csata után, most egymással küzdhessenek meg. A semmiből jelenik meg mellettük a játékmester és egy asztal felé mutat, ami mellett két szék található. A csuklyás az, aki a fürdő melletti kis sátorban felhelyezte rájuk a karkötőiket az egész elején.*
-Üdvözletem, hát eljutottunk idáig és most egymás ellen fognak tovább küzdeni. *Az asztalra helyez egy táblát és négy figurát. Kettő Moon elé kerül, az egyik a játékosra hasonlít, a másik pedig egy süveges alak. A másik kettő pedig Rynizz elé kerül, itt az egyik bábú a férfira hasonlít, a másik pedig szintén egy süveges alak.*
-A játék, hogy a legjobb tudásuk alapján legyőzzék az ellenfelet a játéktáblán. Kapnak egy karkötőt, amivel egy másik síkra kerülnek, pontosabban a táblára a bábuk helyére. Érezni fognak minden fáradságot és fájdalmat, de fontos, hogy ez nem valóságos, ahogy a halálra kerülne a sor visszatérnek ide, mintha mi sem történt volna. *Elmosolyodik és eldob egy érmét, hogy fej vagy írás alapon eldöntse ki kezdjen.*
-A kört Rynizz kezdi el. Én végig figyelni fogok és pontozni a harcot, nem feltétlen az nyer, aki győz ez most leszögezném. Én a taktikát, a képességeik kihasználását és a kivitelezést fogom előnybe részesíteni. Amint készen vannak vegyék fel ezeket. *Leteszi az asztalra a mágikus karpereceket.* Lesz magukkal egy segítő, a másik bábu amit kaptak, ezt szintén Önök fogják irányítani az elméjükkel, hozzájuk itt van egy kártyalap, hogy lássák mire képesek. *Ezt is átnyújtja az illetékeseknek, majd a kezébe vesz egy pennát és egy papírost, amire jegyzetelni fog.*
-A hangom fogják hallani a játék közben, a leginkább mikor elindítom, remélem szabálysértések nem lesznek, hogy be kelljen avatkoznom. *Ha nincs kérdés és felveszik a karkötőt a játékosok, akkor megkérdezi, hogy minden rendben van e és indíthatja e a játékot, igenleges válasznál vissza is számol és kezdetét veszi a játék.*
1891. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-11-12 20:17:46
Üzenet elküldve: 2016-11-12 20:17:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Csöppet sem hagyja figyelmen kívül a húgocska említését. Még rá is bólintott, igaz, csak az imént csak kurtán, mert hogy éppen mással kezdett el foglalatoskodni. Az önuralmát sem veszti el, pusztán kihúzza a vörös méregfogát azáltal, hogy elengedi a tudatosságot, s ezzel egyben őt is berántja az örvénybe, hogy minél teljesebbé tehessék az együttlétüket.*
- Talán egyszerre fogok a húgocskához és hozzád nyúlni. Persze csak ha úgy instruálsz *veszi az ajkai közé szeretője formás ívű fülcimpáját, még jobban felszítva a saját vágyát, tempósabbra véve a két egymásnak feszülő test játékát. Azt már tudja, hogy a régiek jól építkeztek, legalábbis a fürdő falának teherbírása erre enged következtetni. Finoman széjjelebb mozdítja a vörös lábait, s lejjebb ereszkedik, hogy ne legyen számára kényelmetlen a helyzet.*
- Akkor lássuk, mennyire tudok bolond lenni! *mozdítja csípőjét ingerlően, rövid időre éhen hagyva a vörösben gyújtott vágyat, aztán újra szítva azt egy újabb mozdulással.*
- Mesélj, kérlek, az elveszettségről. Olyan keveset tudok róla.
*Tenyerével komolyan ellen kell tartania, immár a csupasszal, mivel közben kutató ujjai bejuttatják újra az ing alá.*
- No meg beavathatnál azokba az érintésekbe is.
*Tudja, hogy piszkos fantáziával áldotta meg a sors, de Yeza kétértelműségének hála ez a kis elejtett megjegyzés még jobban beindítja.*
A hozzászólás írója (Wäoreyn Tineough) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.11.12 20:58:04
*Csöppet sem hagyja figyelmen kívül a húgocska említését. Még rá is bólintott, igaz, csak az imént csak kurtán, mert hogy éppen mással kezdett el foglalatoskodni. Az önuralmát sem veszti el, pusztán kihúzza a vörös méregfogát azáltal, hogy elengedi a tudatosságot, s ezzel egyben őt is berántja az örvénybe, hogy minél teljesebbé tehessék az együttlétüket.*
- Talán egyszerre fogok a húgocskához és hozzád nyúlni. Persze csak ha úgy instruálsz *veszi az ajkai közé szeretője formás ívű fülcimpáját, még jobban felszítva a saját vágyát, tempósabbra véve a két egymásnak feszülő test játékát. Azt már tudja, hogy a régiek jól építkeztek, legalábbis a fürdő falának teherbírása erre enged következtetni. Finoman széjjelebb mozdítja a vörös lábait, s lejjebb ereszkedik, hogy ne legyen számára kényelmetlen a helyzet.*
- Akkor lássuk, mennyire tudok bolond lenni! *mozdítja csípőjét ingerlően, rövid időre éhen hagyva a vörösben gyújtott vágyat, aztán újra szítva azt egy újabb mozdulással.*
- Mesélj, kérlek, az elveszettségről. Olyan keveset tudok róla.
*Tenyerével komolyan ellen kell tartania, immár a csupasszal, mivel közben kutató ujjai bejuttatják újra az ing alá.*
- No meg beavathatnál azokba az érintésekbe is.
*Tudja, hogy piszkos fantáziával áldotta meg a sors, de Yeza kétértelműségének hála ez a kis elejtett megjegyzés még jobban beindítja.*
A hozzászólás írója (Wäoreyn Tineough) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.11.12 20:58:04
1890. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-11-12 19:24:58
Üzenet elküldve: 2016-11-12 19:24:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Megérzi, mikor adja meg magát az önuralom. De ezúttal nem ott, ahol számította. A húgocska említése már csak nem is hab a tortán. Mintha a vadász ezt a finoman hajlított szálacskát teljesen figyelmen kívül hagyná. Pedig igazán elbűvölő gondolat lenne. Ám Wäoreyn addig már valószínűleg el sem jutott. A vörös mardosó éhséget élesztett benne, pedig még alig keltek fel az "asztaltól".
Bár nem akarta eddig feszíteni a húrt, nem áll ellen. Az események gyorsan peregnek, Yeza csak kis késéssel tud a nyomukba érni. Ez éppen elég hozzá, hogy a vadász már eloszlassa minden kétségét afelől, hogy Wäoreyn vágyait mesterien fel tudja korbácsolni. Nyögve kap a kéjt hirtelenkedve kergető csípőhöz. Ellentart kicsit, legalább az ösztön ritmusát csitítva. Kényelmetlen pozitúra, de igyekszik helyezkedni, lábujjhegyre emelkedni, hogy legalább kellemetlen ne legyen.*
- Bolond vadász *sziszegi éllel, de készségesen tartja magát a férfi kedvére, és nem úgy tűnik, hogy akarata ellenére.* - Még meg sem száradt az izzadság a hátadon, máris elvesztél újra.
~Gyenge vagy!~
*Aggódik emiatt. Akkor is, ha ez a nem várt második fogás kezdi bódulatba zsibbasztani a gondolatait. Körmei Wäoreyn csípőjébe marnak. Hogy igyekeznek féken tartani vagy épp ösztökélnek, azt nehéz lenne megmondani. Talán mindkettő.*
*Megérzi, mikor adja meg magát az önuralom. De ezúttal nem ott, ahol számította. A húgocska említése már csak nem is hab a tortán. Mintha a vadász ezt a finoman hajlított szálacskát teljesen figyelmen kívül hagyná. Pedig igazán elbűvölő gondolat lenne. Ám Wäoreyn addig már valószínűleg el sem jutott. A vörös mardosó éhséget élesztett benne, pedig még alig keltek fel az "asztaltól".
Bár nem akarta eddig feszíteni a húrt, nem áll ellen. Az események gyorsan peregnek, Yeza csak kis késéssel tud a nyomukba érni. Ez éppen elég hozzá, hogy a vadász már eloszlassa minden kétségét afelől, hogy Wäoreyn vágyait mesterien fel tudja korbácsolni. Nyögve kap a kéjt hirtelenkedve kergető csípőhöz. Ellentart kicsit, legalább az ösztön ritmusát csitítva. Kényelmetlen pozitúra, de igyekszik helyezkedni, lábujjhegyre emelkedni, hogy legalább kellemetlen ne legyen.*
- Bolond vadász *sziszegi éllel, de készségesen tartja magát a férfi kedvére, és nem úgy tűnik, hogy akarata ellenére.* - Még meg sem száradt az izzadság a hátadon, máris elvesztél újra.
~Gyenge vagy!~
*Aggódik emiatt. Akkor is, ha ez a nem várt második fogás kezdi bódulatba zsibbasztani a gondolatait. Körmei Wäoreyn csípőjébe marnak. Hogy igyekeznek féken tartani vagy épp ösztökélnek, azt nehéz lenne megmondani. Talán mindkettő.*
1889. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-11-12 18:13:17
Üzenet elküldve: 2016-11-12 18:13:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Kénytelen jó alaposan beszívni a levegőt, hogy némi nyugalmat erőltessen magára. Ujjának hegyein, a gyomrában érzi a lány szívverését. Mivel az visszafeszíti a hátsóját, az ágyékrészen pedig a sajátját. Kissé izgatott, szabálytalan ütem, szokatlan a húgocskáktól. Őket általában mindenre alaposan megtanítják, arra is, hogyan maradjanak higgadtak és megfontoltak, miközben teljesen felajzzák áldozatukat, aki tehetetlen bábkánt vergődik a kezükben, s saját vágyaik fogságában.*
~ Csak nem érez valamit? ~
*Elhessenti a kérdést. Újonnan meghatározott küldetésük szerint ez lényegtelen. Amíg nem teljesítik, addig teljesen mindegy. Soha nem lesz nyugtuk, sosem lesznek biztonságban. Meg persze sosem lesznek egymásé. Ezt eleve irreálisnak tartja. Egy vadász és egy húgocska kapcsolata még akkor is nehezen elképzelhető, ha éppen békében rendeli őket egymás mellé a sors. Sőt: akkor tűnik csak igazán lehetetlennek. Erőt kell vennie magán, hogy ne szóljon, az állatias, vágyébresztő morranást viszont nem tudja elkerülni, ahogy a lágy kéz végigcirógat a tarkóján. A gerincén mintha hangyaraj futna végig, lúdbőrös lesz az érintéstől a feje búbjától a talpáig.*
- Fogalmad sincs, mit csinálsz! *suttogja, küzdve azzal, hogy kirekessze a vágyat a hangjából, de nem boldogul, nem boldogulhat vele teljesen. Küszködik az elhatározásával, hogy azonnal elhagyják ezt a helyet. Szépen építgette, lépésről lépésre, mint szorgos hangyák a várukat, bőven telerakva menekülőutakkal. Aztán jön ez a kis bestia, és bő vizet önt az egészre, hadd fulladjon bele. A fülcimpájára meg különösen érzékeny. Az a gyenge pontja, Yeza ezzel pontosan tisztában van. Ezúttal fogalma sincsen, hogy miért piszkálja a vágyát és az önérzetét, de pontosan tudja, hogy célzattal teszi. Holmi húgocskák érintetlensége - akármit is jelentsen ez - egészen biztosan nem indok erre.*
- Legyen *rázza meg a fejét, miközben valami meghatározatlan, többszörösen ellentétes érzés kavarog benne, fokozva a feszültséget. Egyetlen módon tudja csak feloldani, ha nem akarja elroppantani a lány nyakát. Kikapcsolja az agyát. Abban a pillanatban viszont jobb keze megindul, finom erőszakkal maga felé fordítja a mézédes ajkakat, hogy beteljen velük. Hosszan csókolja, kifejezetten arra rámenve, hogy felszítsa a másik vágyát. Majd a fürge ujjak lejjebb vándorolnak, hogy újra megoldják nadrágjának kötelékét. Gyengéd mozdulattal a mellettük elhelyezkedő falnak dönti szeretőjét, hogy kezével meg tudjon támaszkodni. A könnyű kis szoknya semmiféle problémát nem jelenthet, alatta pedig eleve nincsen semmiféle akadály, amint azt az imént megtapasztalhatta. Némi igazítás, játékos simítások a nagyobb élvezetért, aztán teljesen birtokba veszi a vöröst. Kezei a keblekre fonódnak, hogy ellentartsanak, és legalább a fal ne sérüljön bele az akcióba.*
*Kénytelen jó alaposan beszívni a levegőt, hogy némi nyugalmat erőltessen magára. Ujjának hegyein, a gyomrában érzi a lány szívverését. Mivel az visszafeszíti a hátsóját, az ágyékrészen pedig a sajátját. Kissé izgatott, szabálytalan ütem, szokatlan a húgocskáktól. Őket általában mindenre alaposan megtanítják, arra is, hogyan maradjanak higgadtak és megfontoltak, miközben teljesen felajzzák áldozatukat, aki tehetetlen bábkánt vergődik a kezükben, s saját vágyaik fogságában.*
~ Csak nem érez valamit? ~
*Elhessenti a kérdést. Újonnan meghatározott küldetésük szerint ez lényegtelen. Amíg nem teljesítik, addig teljesen mindegy. Soha nem lesz nyugtuk, sosem lesznek biztonságban. Meg persze sosem lesznek egymásé. Ezt eleve irreálisnak tartja. Egy vadász és egy húgocska kapcsolata még akkor is nehezen elképzelhető, ha éppen békében rendeli őket egymás mellé a sors. Sőt: akkor tűnik csak igazán lehetetlennek. Erőt kell vennie magán, hogy ne szóljon, az állatias, vágyébresztő morranást viszont nem tudja elkerülni, ahogy a lágy kéz végigcirógat a tarkóján. A gerincén mintha hangyaraj futna végig, lúdbőrös lesz az érintéstől a feje búbjától a talpáig.*
- Fogalmad sincs, mit csinálsz! *suttogja, küzdve azzal, hogy kirekessze a vágyat a hangjából, de nem boldogul, nem boldogulhat vele teljesen. Küszködik az elhatározásával, hogy azonnal elhagyják ezt a helyet. Szépen építgette, lépésről lépésre, mint szorgos hangyák a várukat, bőven telerakva menekülőutakkal. Aztán jön ez a kis bestia, és bő vizet önt az egészre, hadd fulladjon bele. A fülcimpájára meg különösen érzékeny. Az a gyenge pontja, Yeza ezzel pontosan tisztában van. Ezúttal fogalma sincsen, hogy miért piszkálja a vágyát és az önérzetét, de pontosan tudja, hogy célzattal teszi. Holmi húgocskák érintetlensége - akármit is jelentsen ez - egészen biztosan nem indok erre.*
- Legyen *rázza meg a fejét, miközben valami meghatározatlan, többszörösen ellentétes érzés kavarog benne, fokozva a feszültséget. Egyetlen módon tudja csak feloldani, ha nem akarja elroppantani a lány nyakát. Kikapcsolja az agyát. Abban a pillanatban viszont jobb keze megindul, finom erőszakkal maga felé fordítja a mézédes ajkakat, hogy beteljen velük. Hosszan csókolja, kifejezetten arra rámenve, hogy felszítsa a másik vágyát. Majd a fürge ujjak lejjebb vándorolnak, hogy újra megoldják nadrágjának kötelékét. Gyengéd mozdulattal a mellettük elhelyezkedő falnak dönti szeretőjét, hogy kezével meg tudjon támaszkodni. A könnyű kis szoknya semmiféle problémát nem jelenthet, alatta pedig eleve nincsen semmiféle akadály, amint azt az imént megtapasztalhatta. Némi igazítás, játékos simítások a nagyobb élvezetért, aztán teljesen birtokba veszi a vöröst. Kezei a keblekre fonódnak, hogy ellentartsanak, és legalább a fal ne sérüljön bele az akcióba.*
1888. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-11-12 17:19:04
Üzenet elküldve: 2016-11-12 17:19:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Őszi Forgatag//
//Megmérettetés//
* Nagyon reménykedett benne, hogy nem ide szól a meghívás. Sokkal kényelmesebbnek tűnt az egész lebeszélése a Pegazusban semmint a forró gőzben gomolygó Fürdőházban. Az útbaigazítást természetesen elfogadja.*
- Köszönöm.* szól majd lép tovább, hogy az ajtón keresztül a fürdőbe jusson. Moon nem annyira a kardjáért kap mint inkább azon kezd el gondolkodni, hogy akkor most fürdőruhára cserélje-e a zöld bársony ruhát vagy sem. Tekintete megakad a kuzinon és ezzel egy időben meg is feledkezik a gondjairól.*
- Rettenetesen nézel ki.* üdvözli Rynizzt csodálkozva majd a másik feléjük közeledő alak felé fordul várakozóan. Keze neki is a kardján pihen.*
//Őszi Forgatag//
//Megmérettetés//
* Nagyon reménykedett benne, hogy nem ide szól a meghívás. Sokkal kényelmesebbnek tűnt az egész lebeszélése a Pegazusban semmint a forró gőzben gomolygó Fürdőházban. Az útbaigazítást természetesen elfogadja.*
- Köszönöm.* szól majd lép tovább, hogy az ajtón keresztül a fürdőbe jusson. Moon nem annyira a kardjáért kap mint inkább azon kezd el gondolkodni, hogy akkor most fürdőruhára cserélje-e a zöld bársony ruhát vagy sem. Tekintete megakad a kuzinon és ezzel egy időben meg is feledkezik a gondjairól.*
- Rettenetesen nézel ki.* üdvözli Rynizzt csodálkozva majd a másik feléjük közeledő alak felé fordul várakozóan. Keze neki is a kardján pihen.*
1887. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-11-12 16:48:56
Üzenet elküldve: 2016-11-12 16:48:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
*Most is érzi, amit korábban. Valamit, amitől kirázza a hideg. Ez a változás Wäoreynben. A szíve üteme feszültté gyorsul tőle, légzése pedig elmélyül, ahogy a kabátja visszakerül rá. Diszkrét kis jelek, de tudja, hogy most nem menne az elrejtésük, így leplezni nem, csak zabolázni igyekszik őket.
Bár a büszkeség ingerként lökné a nyelvére a csípős közbeszúrásokat a vadász mondataira, az a valami mégis az ajkára dermeszti a replikát, míg a férfi nem végez a mondandójával. Wäoreyn mindkét keze a dereka köré fonódik, pedig meg merne esküdni, hogy az egyikkel épp a torkát szorítja. A suttogása jeges cirógatás a gerince mentén. És nem a kellemesebb fajtából, aminek nyár delén egészen szívesen hódoltak.
~A helyi tagjait? De hát, Artheniorban nincs is...~
Csaknem hátranéz, de végül mégsem teszi. Egyáltalán nem bánja, hogy nem látja ebben a pillanatban Wäoreyn arcát. Van erre külön tisztség is a céhnél, de a vadászokat is kellően kitanítják, hogyan tudják meg a prédától, amit akarnak. Még a Niyss lánykáinak is tudniuk kell néhány hasznos módszert erre, ha nincs idő másra vagy mással nem jutnának eredményre. De Wäoreyn hangjában különös zönge árulkodik. Ő nagyon is kedvét lelné ebben. Pedig sosem volt olyan, aki örömmel tapicskol ilyesmiben. Ez nem azt jelenti, hogy valaha is megkörnyékezte volna a könyörületesség. Ezt még ő is pontosan tudja. De a munkában a szükségesség és a hasznosság elve mindig konkrét határokat mutatott. Most viszont... A bosszú lélekbe ékelődő mételye szól így. Mindig éhesen.
Indulásra hív a szó, s Yeza mozdulna is, mert semmire nem vágyik jobban, mint hogy friss levegővel szívja tele a tüdejét, ami kisöpri a gondolatai közül ezt a borzongató, nyomasztó érzetet, de Wäoreyn nem engedi el. A vörös nagyot nyel, aztán csak megnedvesíti az ajkait, hiszen egyértelmű, hogy az ő lépésére vár ez a játék. Balja hátranyúl, a vadász tarkójára kúszik, mintha csak invitálná, hogy vegyen csak el többet a karcsú nyakacska kínálta élvezetekből. Egészen hátrahajtja a fejét, s derekát ívbe feszítve, a gömbölyded hátsó egészen Wäoreyn csípőjéhez simul.
Kétség kívül nehezen fog menni a közös munka, amíg a hierarchiát rendbe nem rakják kettejük között, de arra nagyon kevés az esély.*
- A szabályok miattad kellenek *válaszolja duruzsolva. Az a megátalkodott, barna pillantás a férfi tekintetét keresi. Beszédes az arcjátéka. A Wäoreynhez hasonlók a felszín hűvöse alatt mind vadak. Kemény kézzel kell őket fogni, különben megérzik a gyengeséget. És a gyengeség édes illatára mindig végignyalják irtózatos fogaikat. A vadászoknál a regula mindenkor sérthetetlen volt. Könyörtelenül beléjük verték ezt a szabályt.
Egyesek úgy mondják, a céh első vadászai nomád törzsekből valók voltak. Inkább farkasok, mint emberek. Olykor emlegetik is őket így. A farkasokat viszont nem lehet szelídíteni. Azok csak az erőt követik. Az teszi őket félelmetessé, falkába kovácsolva, szabályokban írva meg mindegyikük szerepét.
Az apró mosoly viszont olyasmit súg, ami már a Niyss bódító mérge. A szabályok áthágása. Mire pezsdülne jobban a vér?*
- Találjuk meg őket, mielőtt megelőznének *mondja.* - De ha egy húgocska is van velük, hozzá nem érhetsz, megértetted? *A zsenge vonásokra ellentmondást nem tűrő komolyság költözik. Aztán ismét teret nyer az a galád mosolygás.* - Csak ha én mondom. És csak úgy, ahogy én mondom. *A nyelve hegye alig érinti Wäoreyn fülének cimpáját, de épp elég ennyi, ebben egészen biztos. A lassú, búgó mondatocskák mögé bújtatott aljasság nagyon hamar szárnyat bont.* - Megteszed nekem? *Szinte kérlelő. Talán inkább esdeklő. Semmi nem rántja az ésszerű íven kapaszkodó gondolatokat a mélybe, mint ez a váltás a határozott utasításból. Fülledt. Minden zöngéjében bűnökbe csábít. Bűnökbe, melyek tort ülnek a szerelmek pátoszán, és nehéz borral koccintanak verejtéktől fénylő teste felett; hogy aztán folytassák ezt az ünneplést, amiről senki nem tudja elfordítani a tekintetét, hiába sikítanak az erkölcsök a fülébe.*
Bár a büszkeség ingerként lökné a nyelvére a csípős közbeszúrásokat a vadász mondataira, az a valami mégis az ajkára dermeszti a replikát, míg a férfi nem végez a mondandójával. Wäoreyn mindkét keze a dereka köré fonódik, pedig meg merne esküdni, hogy az egyikkel épp a torkát szorítja. A suttogása jeges cirógatás a gerince mentén. És nem a kellemesebb fajtából, aminek nyár delén egészen szívesen hódoltak.
~A helyi tagjait? De hát, Artheniorban nincs is...~
Csaknem hátranéz, de végül mégsem teszi. Egyáltalán nem bánja, hogy nem látja ebben a pillanatban Wäoreyn arcát. Van erre külön tisztség is a céhnél, de a vadászokat is kellően kitanítják, hogyan tudják meg a prédától, amit akarnak. Még a Niyss lánykáinak is tudniuk kell néhány hasznos módszert erre, ha nincs idő másra vagy mással nem jutnának eredményre. De Wäoreyn hangjában különös zönge árulkodik. Ő nagyon is kedvét lelné ebben. Pedig sosem volt olyan, aki örömmel tapicskol ilyesmiben. Ez nem azt jelenti, hogy valaha is megkörnyékezte volna a könyörületesség. Ezt még ő is pontosan tudja. De a munkában a szükségesség és a hasznosság elve mindig konkrét határokat mutatott. Most viszont... A bosszú lélekbe ékelődő mételye szól így. Mindig éhesen.
Indulásra hív a szó, s Yeza mozdulna is, mert semmire nem vágyik jobban, mint hogy friss levegővel szívja tele a tüdejét, ami kisöpri a gondolatai közül ezt a borzongató, nyomasztó érzetet, de Wäoreyn nem engedi el. A vörös nagyot nyel, aztán csak megnedvesíti az ajkait, hiszen egyértelmű, hogy az ő lépésére vár ez a játék. Balja hátranyúl, a vadász tarkójára kúszik, mintha csak invitálná, hogy vegyen csak el többet a karcsú nyakacska kínálta élvezetekből. Egészen hátrahajtja a fejét, s derekát ívbe feszítve, a gömbölyded hátsó egészen Wäoreyn csípőjéhez simul.
Kétség kívül nehezen fog menni a közös munka, amíg a hierarchiát rendbe nem rakják kettejük között, de arra nagyon kevés az esély.*
- A szabályok miattad kellenek *válaszolja duruzsolva. Az a megátalkodott, barna pillantás a férfi tekintetét keresi. Beszédes az arcjátéka. A Wäoreynhez hasonlók a felszín hűvöse alatt mind vadak. Kemény kézzel kell őket fogni, különben megérzik a gyengeséget. És a gyengeség édes illatára mindig végignyalják irtózatos fogaikat. A vadászoknál a regula mindenkor sérthetetlen volt. Könyörtelenül beléjük verték ezt a szabályt.
Egyesek úgy mondják, a céh első vadászai nomád törzsekből valók voltak. Inkább farkasok, mint emberek. Olykor emlegetik is őket így. A farkasokat viszont nem lehet szelídíteni. Azok csak az erőt követik. Az teszi őket félelmetessé, falkába kovácsolva, szabályokban írva meg mindegyikük szerepét.
Az apró mosoly viszont olyasmit súg, ami már a Niyss bódító mérge. A szabályok áthágása. Mire pezsdülne jobban a vér?*
- Találjuk meg őket, mielőtt megelőznének *mondja.* - De ha egy húgocska is van velük, hozzá nem érhetsz, megértetted? *A zsenge vonásokra ellentmondást nem tűrő komolyság költözik. Aztán ismét teret nyer az a galád mosolygás.* - Csak ha én mondom. És csak úgy, ahogy én mondom. *A nyelve hegye alig érinti Wäoreyn fülének cimpáját, de épp elég ennyi, ebben egészen biztos. A lassú, búgó mondatocskák mögé bújtatott aljasság nagyon hamar szárnyat bont.* - Megteszed nekem? *Szinte kérlelő. Talán inkább esdeklő. Semmi nem rántja az ésszerű íven kapaszkodó gondolatokat a mélybe, mint ez a váltás a határozott utasításból. Fülledt. Minden zöngéjében bűnökbe csábít. Bűnökbe, melyek tort ülnek a szerelmek pátoszán, és nehéz borral koccintanak verejtéktől fénylő teste felett; hogy aztán folytassák ezt az ünneplést, amiről senki nem tudja elfordítani a tekintetét, hiába sikítanak az erkölcsök a fülébe.*
1886. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-11-12 08:49:08
Üzenet elküldve: 2016-11-12 08:49:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Hosszú, gyönyörre kész ujjai lassan vándorolnak a vörös lapos hasfalán, enyhén felfelé tartva, mégis leginkább oldalasan haladva. Szinte súrolják a mellek vonalát, de a várakozással ellentétben nem fedi be tenyerével azokat óvó halomként. Helyette az ing oldalát célozza meg, azt a részt, melyet oly hamar bontott meg annak előtte. Pimaszul mélyed el szeretője szemében, miközben visszafűzi azt, teljessé téve újra a ruhadarabot.*
- A végén még megfázol *vigyorog úgy, mintha ennek az eshetőségnek nem szerény személye lenne az oka. A csókot persze nem tagadja meg, hogyan is tehetne ilyet. Hosszan mélyed el a bársonyos ajkak között, mint aki egy kiadós ebéd után desszerttel is megvendégeltetik. Jóllakni jóllakott már, de attól még igencsak finom, amit kap.*
- Szabályok? *nyúl a tökéletesen véletlenül leesett kabátka után, felveszi a hideg földről, kissé leporolja, az ujjakat öltöztetésre készre fordítja, aztán rutinos mozdulatokkal felvarázsolja a rőt veszedelemre, miközben finom csókot nyom a fül alatti meglehetősen érzékeny részre.*
- Sosem gondoltam volna rólad, hogy feltételeket szabsz. *A hanglejtésében azért van valami finom él, ami arra enged következtetni, hogy ez esetben enyhén szólva is füllent. Hátulról átkarolja a lányt, a bordái alatt, úgy susog tovább a fülébe.*
- Általában a megölni mindenkit, aki Kyrossal van, elég jó tervnek szokott hangzani, de ahogy így rád néztem az imént, te ezúttal nyilvánvalóan valami árnyaltabbat szeretnél.
*Szívesen játszadozik egy kicsit Niyss leányával. Valamit vissza kell adni a kölcsönből, amit a lány együttléteik során terhelt rá édes módon.*
- Épp ezért fogjuk felkeresni a céh helyi tagjait, és információkat szerezni tőlük. *A farkasvigyort ugyan nem látja másik és nem is teszi hozzá, milyen eszközzel, de mivel szeretője már látott ilyesmit, elképzelése lehet róla.*
- A Szegénynegyedben kell keresnünk őket.
*Beletelt némi időbe, hogy szökése után megszerezze az információt, de bizonyos, esetenként növekedésre képes emberi testrészek szisztematikus lenyesegetése és kimetszése csodákra képes.*
- Indulhatunk is, ha gondolod. *Ujjait mégsem bontja szét, finoman érezteti, hogy némi ellenszolgáltatást azért elvár cserébe.*
- A végén még megfázol *vigyorog úgy, mintha ennek az eshetőségnek nem szerény személye lenne az oka. A csókot persze nem tagadja meg, hogyan is tehetne ilyet. Hosszan mélyed el a bársonyos ajkak között, mint aki egy kiadós ebéd után desszerttel is megvendégeltetik. Jóllakni jóllakott már, de attól még igencsak finom, amit kap.*
- Szabályok? *nyúl a tökéletesen véletlenül leesett kabátka után, felveszi a hideg földről, kissé leporolja, az ujjakat öltöztetésre készre fordítja, aztán rutinos mozdulatokkal felvarázsolja a rőt veszedelemre, miközben finom csókot nyom a fül alatti meglehetősen érzékeny részre.*
- Sosem gondoltam volna rólad, hogy feltételeket szabsz. *A hanglejtésében azért van valami finom él, ami arra enged következtetni, hogy ez esetben enyhén szólva is füllent. Hátulról átkarolja a lányt, a bordái alatt, úgy susog tovább a fülébe.*
- Általában a megölni mindenkit, aki Kyrossal van, elég jó tervnek szokott hangzani, de ahogy így rád néztem az imént, te ezúttal nyilvánvalóan valami árnyaltabbat szeretnél.
*Szívesen játszadozik egy kicsit Niyss leányával. Valamit vissza kell adni a kölcsönből, amit a lány együttléteik során terhelt rá édes módon.*
- Épp ezért fogjuk felkeresni a céh helyi tagjait, és információkat szerezni tőlük. *A farkasvigyort ugyan nem látja másik és nem is teszi hozzá, milyen eszközzel, de mivel szeretője már látott ilyesmit, elképzelése lehet róla.*
- A Szegénynegyedben kell keresnünk őket.
*Beletelt némi időbe, hogy szökése után megszerezze az információt, de bizonyos, esetenként növekedésre képes emberi testrészek szisztematikus lenyesegetése és kimetszése csodákra képes.*
- Indulhatunk is, ha gondolod. *Ujjait mégsem bontja szét, finoman érezteti, hogy némi ellenszolgáltatást azért elvár cserébe.*
1885. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-11-11 22:03:59
Üzenet elküldve: 2016-11-11 22:03:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
*Csak most érzi igazán, milyen rég is volt, mikor a kis játszadozásaik még élénk tényezőként pattintott parazsat a mindennapjaikba.
~Mocskos gazember~ mosolyogja a szeme elismerőn, de a mindenkor elmaradhatatlan bosszú ígéretével. Wäoreyn bizony kijátszott egy lapot, amivel két előnyt ütött egy csapásra. Egy kellemeset meg egy hasznosat.
Yeza nem ecseteli a módszereit, de az a mindentudó kis mosoly a szája szegletében azt súgja, nem is kell.
A megjegyzésre pedig nem is reagál, hogy minek nézi ő a vadászt, de a gyatra feltételezésre azért forgatja egy kicsit a szemét.
Az azért látszik rajta, hogy sokat komolyodott az elmúlt időben, legalábbis zablára fogta azt a hajthatatlan önérzetét. Jóval nehezebb kibillenteni. Ahogy így elnézi a vadászt, a vörösnek eszébe jut egy régi mese a táltos ménről, amelyik legyengülve parazsat kért enni, s attól aztán olyan erőre kapott, hogy patája a csillagokra hágott, ragyogó fényüket porként verte fel a keleti égen, ahol a legmélyebb az éjszaka.
Wäoreynhez hajol és elnyújtott csókba fojtja a terveket. Hunyt pillái mögül csak akkor derengenek fel ismét a barna íriszek, mikor elválnak az ajkaik.*
- Kyross egy patkány *súgja még egészen közelről.* - De a legsunyibb, firnyákos patkány, akit valaha láttam. Ne becsüld alá.
*Karcsú ujjak simítanak végig a markáns arcélen, Yeza pedig sóhajt és lusta macskaként kászálódik talpra.*
- Segítek neked. DE lesz pár szabályom a számodra.
*Jobbját Wäoreyn felé nyújtja.*
- Van egy olyan érzésem, hogy nem tervek nélkül jöttél. A részletekkel gondolom út közben szeretnél előállni.
- Merre indulunk? *A kérdés jogos, mert a kikötő most épp elég zűrös hely, ami magában nem is lenne baj, de a Főnix Házának kevéssé vannak kapcsolatai Artheniorban. Ellenségei annál inkább. Meg aztán a Thalamarr ifiúr embereibe se szívesen futna bele. A hegyeken átkelni viszont megint csak kockázatos vállalkozás. Nem is beszélve róla, hogy Yeza ki nem állhatja a hideget... meg a hegyeket... meg a hosszú utazásokat a vadonban.*
~Mocskos gazember~ mosolyogja a szeme elismerőn, de a mindenkor elmaradhatatlan bosszú ígéretével. Wäoreyn bizony kijátszott egy lapot, amivel két előnyt ütött egy csapásra. Egy kellemeset meg egy hasznosat.
Yeza nem ecseteli a módszereit, de az a mindentudó kis mosoly a szája szegletében azt súgja, nem is kell.
A megjegyzésre pedig nem is reagál, hogy minek nézi ő a vadászt, de a gyatra feltételezésre azért forgatja egy kicsit a szemét.
Az azért látszik rajta, hogy sokat komolyodott az elmúlt időben, legalábbis zablára fogta azt a hajthatatlan önérzetét. Jóval nehezebb kibillenteni. Ahogy így elnézi a vadászt, a vörösnek eszébe jut egy régi mese a táltos ménről, amelyik legyengülve parazsat kért enni, s attól aztán olyan erőre kapott, hogy patája a csillagokra hágott, ragyogó fényüket porként verte fel a keleti égen, ahol a legmélyebb az éjszaka.
Wäoreynhez hajol és elnyújtott csókba fojtja a terveket. Hunyt pillái mögül csak akkor derengenek fel ismét a barna íriszek, mikor elválnak az ajkaik.*
- Kyross egy patkány *súgja még egészen közelről.* - De a legsunyibb, firnyákos patkány, akit valaha láttam. Ne becsüld alá.
*Karcsú ujjak simítanak végig a markáns arcélen, Yeza pedig sóhajt és lusta macskaként kászálódik talpra.*
- Segítek neked. DE lesz pár szabályom a számodra.
*Jobbját Wäoreyn felé nyújtja.*
- Van egy olyan érzésem, hogy nem tervek nélkül jöttél. A részletekkel gondolom út közben szeretnél előállni.
- Merre indulunk? *A kérdés jogos, mert a kikötő most épp elég zűrös hely, ami magában nem is lenne baj, de a Főnix Házának kevéssé vannak kapcsolatai Artheniorban. Ellenségei annál inkább. Meg aztán a Thalamarr ifiúr embereibe se szívesen futna bele. A hegyeken átkelni viszont megint csak kockázatos vállalkozás. Nem is beszélve róla, hogy Yeza ki nem állhatja a hideget... meg a hegyeket... meg a hosszú utazásokat a vadonban.*
1884. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-11-11 18:22:26
Üzenet elküldve: 2016-11-11 18:22:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
// Második szál //
// Őszi forgatag //
// Megmérettetés //
*A csuklójáról leomló karperec írása szerint oda kell érkezzen, hol úszás, s masszás szerepel az "étlapon" toppan hát be a fürdőházba, hanyagul zsebre vágott kezekkel, lendületes léptekkel, majd áll meg, és immár feszülten tekint körbe. Szokatlanul kihalt a hely.
Aprócska sóhajt hallat, kicsivel hangosabb morgást.*
-Pocsék egy játék.
*Húzza elő tőrét, sorol be a díszes csempékkel rakott fal mellé, hogy háta legalább védve legyen.*
-Jól van te kis rohadék! Essünk túl rajta. Mutasd magad!
*Készül fel a harcra, illetve semmi jóra.*
~Pedig mennyit élvezkedtem itt.~
// Őszi forgatag //
// Megmérettetés //
*A csuklójáról leomló karperec írása szerint oda kell érkezzen, hol úszás, s masszás szerepel az "étlapon" toppan hát be a fürdőházba, hanyagul zsebre vágott kezekkel, lendületes léptekkel, majd áll meg, és immár feszülten tekint körbe. Szokatlanul kihalt a hely.
Aprócska sóhajt hallat, kicsivel hangosabb morgást.*
-Pocsék egy játék.
*Húzza elő tőrét, sorol be a díszes csempékkel rakott fal mellé, hogy háta legalább védve legyen.*
-Jól van te kis rohadék! Essünk túl rajta. Mutasd magad!
*Készül fel a harcra, illetve semmi jóra.*
~Pedig mennyit élvezkedtem itt.~
1883. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-11-10 22:48:27
Üzenet elküldve: 2016-11-10 22:48:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Egyelőre nem tápászkodik, ott marad ülve a földön, utolsókat igazítva a vértezeten. Kissé kopott és megviselt már, ami nem meglepő, tekintve mennyit volt használatban az elmúlt években. Helyenként egy-egy sötétebb színű folt idézi fel a fröccsenő vér egykori maradványait. A morranás jelzi, hogy nem lesz népszerű Yezánál hirtelen támadt tettvágyával, de valahogy igyekszik túlélni eme szörnyű tettét. Majd ad rá buksisimit, hogy újra kiteljesedjen a népszerűsége. A szemérmetesség meg szerencsére messze elkerüli, még ha esetleg úgy is látszik, hogy túl közel zúgott el mellette. Pimasz vigyorral húzza össze az inget a rőt kebelcsodán, s ad egy barátinak beillő puszit a szájára.*
- Gondolod, hogy csak úgy a számra veszek ilyen vádat? Hogy nincs mögötte tudás és tapasztalat?
*Arcjátéka ezúttal kissé színpadias, és mímelt, de épp csak annyira, hogy még jól álljon neki. Hősiesen bevallva kicsit bosszantani akarja szeretőjét, felpiszkálni az önérzetét, hogy a kétségek helyett azt a tüzet hozza magával, ami miatt most hozzá fordult.*
- Nem mondod. És mi volna a te módszered?
*Kíváncsian hallgat, a legjobb mesélj még nézésével öleli körbe a kacér kis alakot. Biztos kiváló ötleteket tartogat a számára.*
- Azért örülök, hogy még mindig csak egy izomagynak nézel. Minden bizonnyal Kyross is erre számít, hogy így reagálnék, ha szembekerülnék vele. Már persze ha tudomására jutna, hogy ilyesmit tervezek.
*Finom, sejtelmes cirkamirka a szoknya alatt az imént még tele tenyérrel fogott hátsón, mintha szeretője bőre lenne a vászon, és éppen élete főművét pingálná rá éppen.*
- Te egészen máshogyan törsz meg és roppantasz össze embereket. Vagy talán tévedek? *húzza fel a szemöldökét kérdőn. Látott belőle épp eleget. Tapasztalta is. Hol élvezettel, hol kínnal.*
- Kyrosshoz közvetlenül nem férünk hozzá, ez egyértelmű. Fogolyként sem vihetjük oda egymást, a cselvetés reményében, mert könnyen pórul járhatunk. Befeketíthetjük a mesternél, de az sem garancia a sikerre. Szóval két út marad. Egyesével vadászunk ki alóla mindenkit, vagy pedig lépre csaljuk, hogy kénytelen legyen színt vallani és lelepleződjön. Mind a kettőben nagy hasznodat veszem, hiszen bárkit az ujjad köré tekersz.
*Kielégületlenül minden bizonnyal maga is nehezen állna ellen ennek a hejre kis bestiának.*
- Gondolod, hogy csak úgy a számra veszek ilyen vádat? Hogy nincs mögötte tudás és tapasztalat?
*Arcjátéka ezúttal kissé színpadias, és mímelt, de épp csak annyira, hogy még jól álljon neki. Hősiesen bevallva kicsit bosszantani akarja szeretőjét, felpiszkálni az önérzetét, hogy a kétségek helyett azt a tüzet hozza magával, ami miatt most hozzá fordult.*
- Nem mondod. És mi volna a te módszered?
*Kíváncsian hallgat, a legjobb mesélj még nézésével öleli körbe a kacér kis alakot. Biztos kiváló ötleteket tartogat a számára.*
- Azért örülök, hogy még mindig csak egy izomagynak nézel. Minden bizonnyal Kyross is erre számít, hogy így reagálnék, ha szembekerülnék vele. Már persze ha tudomására jutna, hogy ilyesmit tervezek.
*Finom, sejtelmes cirkamirka a szoknya alatt az imént még tele tenyérrel fogott hátsón, mintha szeretője bőre lenne a vászon, és éppen élete főművét pingálná rá éppen.*
- Te egészen máshogyan törsz meg és roppantasz össze embereket. Vagy talán tévedek? *húzza fel a szemöldökét kérdőn. Látott belőle épp eleget. Tapasztalta is. Hol élvezettel, hol kínnal.*
- Kyrosshoz közvetlenül nem férünk hozzá, ez egyértelmű. Fogolyként sem vihetjük oda egymást, a cselvetés reményében, mert könnyen pórul járhatunk. Befeketíthetjük a mesternél, de az sem garancia a sikerre. Szóval két út marad. Egyesével vadászunk ki alóla mindenkit, vagy pedig lépre csaljuk, hogy kénytelen legyen színt vallani és lelepleződjön. Mind a kettőben nagy hasznodat veszem, hiszen bárkit az ujjad köré tekersz.
*Kielégületlenül minden bizonnyal maga is nehezen állna ellen ennek a hejre kis bestiának.*
1882. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-11-10 21:06:02
Üzenet elküldve: 2016-11-10 21:06:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
*Nyűgös morranással fogadja, mikor a vadász levedli magáról a rőt üstök támasztékának szerepét. Fekve marad. Még a kabátját sem húzza összébb, úgy nézi a férfi öltözködését. Szinte mint egy elégedett kuncsaft, aki kedvtelve élvezi ki az együttlét legutolsó mozzanatait. Méltatlanul kevesen értékelik ezt az utószót a szenvedélyek nagykönyvében. Yeza ezen kevesek közé tartozik. Az ajándékok is ilyenek. Van, akit a várakozás ajz fel, van, akit a kicsomagolás vagy maga a birtokba vétel. Mindegyiknek megvan a maga varázsa. De annak is, mikor az ember ezt az ajándékot nézi aznap este, míg elalszik, s reggel az első pillantása is mindjárt azon találja meg fókuszát. A mosoly, afelett az érzés felett, hogy a Tiéd.
Egy szemérmesebb férfit biztos kényelmetlen érzések kezdenének kerülgetni attól a pillantástól. De Wäoreyn valószínűleg ennél a tulajdonságnál egyáltalán nem állt sorba az osztogatás idején.
Yeza a látványon elmélázva cirógatja az ajkát mutatóujjával.*
- Áruló? *kérdez vissza, mintha ez lenne a hallottakból az egyetlen lényegesnek értékelhető dolog.*
- Kyrossnak mindig megvoltak a maga útjai, de... *Felkönyököl és kissé oldalvást dönti a fejét.* - Ez komoly vád.
*A vörös úgy beszél az egészről, mintha a lihandechi politikáról csevegnének. Szinte adná magát a mozdulat, hogy a hasára fordul, megtámasztja az állát, és a talpait lóbálva folytatja tovább. De csak megcsóválja a fejét.*
- Látom, hogy buzog benned a tettvágy, de akármit is forgatsz a fejedben az a te módszereddel nem fog menni.
*Még akkor sem, ha a vadászok akár Wäoreyn mögé is állnának. Azon a véres éjszakán elveszítették az elöljárójukat, és aki a később betöltötte a helyét, nem igazán tudta őt pótolni. Wäoreynnek viszont tekintélye volt, a történtek után pláne. Nem telne sokba a javukra forgatni ezt a lapot. Csak az a baj, hogy hiába jó lap, ütőkártyának kevés.*
- Tudom, hogy bolondulsz értem, de igazán elárulhatnád, ezúttal mire is kellek neked. Vagy tényleg minden szót úgy kell belőled kihúzni? Úgy nem sokra mégy velem. A hentesmunkában a nyomodba se érek. Amikor megjelentél, még csak meg sem tudtam érinteni a kardomat, rémlik?
Egy szemérmesebb férfit biztos kényelmetlen érzések kezdenének kerülgetni attól a pillantástól. De Wäoreyn valószínűleg ennél a tulajdonságnál egyáltalán nem állt sorba az osztogatás idején.
Yeza a látványon elmélázva cirógatja az ajkát mutatóujjával.*
- Áruló? *kérdez vissza, mintha ez lenne a hallottakból az egyetlen lényegesnek értékelhető dolog.*
- Kyrossnak mindig megvoltak a maga útjai, de... *Felkönyököl és kissé oldalvást dönti a fejét.* - Ez komoly vád.
*A vörös úgy beszél az egészről, mintha a lihandechi politikáról csevegnének. Szinte adná magát a mozdulat, hogy a hasára fordul, megtámasztja az állát, és a talpait lóbálva folytatja tovább. De csak megcsóválja a fejét.*
- Látom, hogy buzog benned a tettvágy, de akármit is forgatsz a fejedben az a te módszereddel nem fog menni.
*Még akkor sem, ha a vadászok akár Wäoreyn mögé is állnának. Azon a véres éjszakán elveszítették az elöljárójukat, és aki a később betöltötte a helyét, nem igazán tudta őt pótolni. Wäoreynnek viszont tekintélye volt, a történtek után pláne. Nem telne sokba a javukra forgatni ezt a lapot. Csak az a baj, hogy hiába jó lap, ütőkártyának kevés.*
- Tudom, hogy bolondulsz értem, de igazán elárulhatnád, ezúttal mire is kellek neked. Vagy tényleg minden szót úgy kell belőled kihúzni? Úgy nem sokra mégy velem. A hentesmunkában a nyomodba se érek. Amikor megjelentél, még csak meg sem tudtam érinteni a kardomat, rémlik?
1881. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-11-09 21:45:06
Üzenet elküldve: 2016-11-09 21:45:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Niyss leányai között nevelkedve a vörösnek tudnia kéne, hogy a test játéka ritkán nem öncélú. A vágy csillapításán kívül ott van a kapocs, a kötés létrehozása, a lehetőségé, hogy a másikban teremtse meg az önmagán való túllépés és a segítés vágyának lehetőségét. Szüksége van a lányra, való igaz, minden értelemben, ehhez viszont eszköz minden csók, simítás és ölében mozdulás. Együtt mozdul a másikkal, hagyja maga mellé gördülni, bevackolni. Együtt bámulhatják a fürdő mennyezetét, ahogy régen az elmét és képzeletet lebíró és mégis serkentő csillagos ég alatt tették egy-egy küldetés alkalmából. Növények illóolaja, termések dús illata karcolgatta orrukat, miközben egymás karjaiban megpihentek. Most meg már csak ez jut nekik.*
- Lírai? *húzza fel az orrát fintorogva, miközben ujjai hegyét végigvezeti a padló hűvös kövezetén. Szinte el is felejtette, hogy Yeza minden kifakadást gyengeségnek tekint, talán így palástolva, hogy vannak az életben bizonyos dolgok, amikkel akkor is szembe kell nézni, ha ódzkodik tőle az ember.*
- Rímre vágysz, vörös? *karcintja oldalba szeretőjét fricskaként.*
- Akkor menj és lőj magadnak!
*Teleszívja tüdejét, a levegő súlyosan áramlik befelé. Tagjaiban gyűlik a feszültség, nehezen bírja tétlenséget. Menne, mozdulna, cselekedne, ahogy azt vadász vére diktálja. Orrcimpái kitágulnak; talán képzeletében már érzi a vér finom, édeskés-szúrós illatát.*
- Ó, vannak lehetőségek. *Izmai megfeszülnek, ahogy hirtelen mozdulattal felül, s keze az inge után nyúl.*
- Hagyhatlak meghalni, hagyhatsz meghalni, megölhetlek, megölhetsz. Vagy pedig megkísérthetjük a lehetetlent és elintézhetjük Kyrosst, miközben jó az esélye, hogy magunk is odaveszünk.
*Az ingujjak lágyan suhannak a levegőben, ahogy újra magára ölti a vásznat. Ujjai már a vért után kutatnak.*
- Nekem kéne tudnom? *húzza fel a szemöldökét kérdőn. Ha végiggondolja, mit oszthat meg Yezával, nincs igazán épkézláb válasza.*
- Azt hittem, feltűnt, hogy egy évig távol voltam. Ki tudja, hogy a fogságom idején Kyross mivel mételyezte a mester szívét és lelkét. Vagy éppen testét.
*Finom utalás arra, hogy a második nem biztos, hogy mindig második szeretne maradni, még a céh szigorú szabályokkal rendelkező világában sem.*
- Egy belső összeesküvés leleplezése és az áruló kiiktatása minden bizonnyal ér neki annyit, hogy ejtse minden múltbeli ügyünket. Ahhoz viszont cselekedni kéne.
*Rutinos mozdulattal ölti újra magára a sokat látott vértet. Szeme a lányét vizslatja, kész-e, hajlandó-e vele indulni. Mert ő bizonyosan befejezi azt, amit eredendően tervezett, egyedül, vagy társsal, akkor is, ha azért vérpatakon és egy fél szervezeten kell átgázolnia.*
A hozzászólás írója (Wäoreyn Tineough) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.11.09 22:07:48
- Lírai? *húzza fel az orrát fintorogva, miközben ujjai hegyét végigvezeti a padló hűvös kövezetén. Szinte el is felejtette, hogy Yeza minden kifakadást gyengeségnek tekint, talán így palástolva, hogy vannak az életben bizonyos dolgok, amikkel akkor is szembe kell nézni, ha ódzkodik tőle az ember.*
- Rímre vágysz, vörös? *karcintja oldalba szeretőjét fricskaként.*
- Akkor menj és lőj magadnak!
*Teleszívja tüdejét, a levegő súlyosan áramlik befelé. Tagjaiban gyűlik a feszültség, nehezen bírja tétlenséget. Menne, mozdulna, cselekedne, ahogy azt vadász vére diktálja. Orrcimpái kitágulnak; talán képzeletében már érzi a vér finom, édeskés-szúrós illatát.*
- Ó, vannak lehetőségek. *Izmai megfeszülnek, ahogy hirtelen mozdulattal felül, s keze az inge után nyúl.*
- Hagyhatlak meghalni, hagyhatsz meghalni, megölhetlek, megölhetsz. Vagy pedig megkísérthetjük a lehetetlent és elintézhetjük Kyrosst, miközben jó az esélye, hogy magunk is odaveszünk.
*Az ingujjak lágyan suhannak a levegőben, ahogy újra magára ölti a vásznat. Ujjai már a vért után kutatnak.*
- Nekem kéne tudnom? *húzza fel a szemöldökét kérdőn. Ha végiggondolja, mit oszthat meg Yezával, nincs igazán épkézláb válasza.*
- Azt hittem, feltűnt, hogy egy évig távol voltam. Ki tudja, hogy a fogságom idején Kyross mivel mételyezte a mester szívét és lelkét. Vagy éppen testét.
*Finom utalás arra, hogy a második nem biztos, hogy mindig második szeretne maradni, még a céh szigorú szabályokkal rendelkező világában sem.*
- Egy belső összeesküvés leleplezése és az áruló kiiktatása minden bizonnyal ér neki annyit, hogy ejtse minden múltbeli ügyünket. Ahhoz viszont cselekedni kéne.
*Rutinos mozdulattal ölti újra magára a sokat látott vértet. Szeme a lányét vizslatja, kész-e, hajlandó-e vele indulni. Mert ő bizonyosan befejezi azt, amit eredendően tervezett, egyedül, vagy társsal, akkor is, ha azért vérpatakon és egy fél szervezeten kell átgázolnia.*
A hozzászólás írója (Wäoreyn Tineough) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.11.09 22:07:48
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2306-2325