Nincs játékban - Fürdőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Fürdőház | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 93 (1841. - 1860. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Grubek Norragimhak [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1246_torpe_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2306-2325
1860. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-11-01 17:08:10
Üzenet elküldve: 2016-11-01 17:08:10
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Tüzesen süt le az őszi nap sugára Sydre, aki reggelre kelvén erősen vakarja a fejét, hogy most mihez kezdjen magával. Munkája éppen nincs, pénze meg még van, úgyhogy semmi késztetés nem érez a hasznos tevékenységre. Igyekszik hát elméjébe venni, hogy Arthenior ezer csodája közül melyik az, amelyiket még nem látta, de kíváncsi rá. Nem soká töpreng, hamar megszületik a fejében a gondolat.
~Lássuk hát azt a híres Fürdőházat!~
Mert Arthenior ugyan a levegő városa, a messze földön járók mégis ennek a vizes létesítménynek viszik hírét. Syd pedig, mivel messze földről települt Artheniorba, hallotta már azt a sokat utaztatott hírt, hogy ezt a fürdőt ki kell próbálni. Arrafelé veszi hát az irányt, elméjében alul öltözött hölgyek képeivel, szívében a fürdés iránt érzett forró vággyal, kezében törölközőjével.
A Fürdőházhoz érve azonban egy felirattal szembesül, ami arról tudatja, hogy a víz mérgezett, aki pedig ennek okát vagy forrását kideríti, kap egy csomó aranyat. De Syd elhatározta, hogy ma nem dolgozik, ezért mérgesen földhöz vágja a törölközőjét és inkább elmegy az erdőbe gombászni.*
*Tüzesen süt le az őszi nap sugára Sydre, aki reggelre kelvén erősen vakarja a fejét, hogy most mihez kezdjen magával. Munkája éppen nincs, pénze meg még van, úgyhogy semmi késztetés nem érez a hasznos tevékenységre. Igyekszik hát elméjébe venni, hogy Arthenior ezer csodája közül melyik az, amelyiket még nem látta, de kíváncsi rá. Nem soká töpreng, hamar megszületik a fejében a gondolat.
~Lássuk hát azt a híres Fürdőházat!~
Mert Arthenior ugyan a levegő városa, a messze földön járók mégis ennek a vizes létesítménynek viszik hírét. Syd pedig, mivel messze földről települt Artheniorba, hallotta már azt a sokat utaztatott hírt, hogy ezt a fürdőt ki kell próbálni. Arrafelé veszi hát az irányt, elméjében alul öltözött hölgyek képeivel, szívében a fürdés iránt érzett forró vággyal, kezében törölközőjével.
A Fürdőházhoz érve azonban egy felirattal szembesül, ami arról tudatja, hogy a víz mérgezett, aki pedig ennek okát vagy forrását kideríti, kap egy csomó aranyat. De Syd elhatározta, hogy ma nem dolgozik, ezért mérgesen földhöz vágja a törölközőjét és inkább elmegy az erdőbe gombászni.*
1859. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-10-31 22:16:35
Üzenet elküldve: 2016-10-31 22:16:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Ha Yeza egy kismadár lenne, amely egy évben egyszer elrepül a világ másik végén lévő gyémánthegyhez, és egyet koppint rajta a csőrével, igyekezvén elkoptatni azt, akkor is előbb végezne, mint azzal a feladattal, hogy leolvassza a képéről a vigyort.*
~ Fenét sem tudsz rólam. ~
*Megvan az az előnye, hogy az utóbbi időben láthatatlanná vált a lány számára. Mindig is ő volt a gyenge pont, amivel szemben fedetlen volt az oldala, a tüske, amely a legváratlanabb pillanatokban fúródott be a körme alá. Aztán elnyelte a sötétség, amit átélt, arról beszélni is fájdalmas lenne. Nem is fog soha. De erőt merített belőle. Bátorságot. Minden szenvedés után végre új szemmel nézhetett a világra. Megtanulta, hogy a szabadsághoz csak a félelem eltiprásával vezet út.
Yeza teste zuhanni kezd, s sebesen mozgó kéz ragadja meg ruháját. Nem tart ellen, mintha csak erre számított volna. Csak arra figyel, hogyan tompítsa az esést, és arra, hogy milyen pozícióba kerülhet általa. Hirtelen rántás, majd a kezek a két csuklóra fonódnak. Hagyja, hogy a vörös felülre kerüljön, de az ujjak mint acél fogják közre a másik alkarját megfelelő pontjait. Felhúzza magát, így szemtől szembe kerülnek, a rőt veszedelem pedig igencsak kényes helyen üldögél, már persze az ő szempontjából nézve.*
- Tudod, amíg távol voltam, volt a napjaimban egyetlen magányos, boldog pillanat. *Nem engedi el a másik szemét, minden lehetséges alkalmat megragad, hogy összekapcsolja a tekintetüket, mintha csak a lelkét akarná megtörni általa.*
- Elképzeltem azt, hogy fogom a kezed, épp úgy, mint most. Aztán egymáshoz hajolunk, belenézek a mélytűzű szemedbe, végigsiklatom a tekintetem a finom ajkaidon, a feltárulkozó, fehér nyakadon, melyen finoman, rózsásan lüktetnek az erek.
*Ha moccanást érez, máris erősíti a szorítást. Kész csuklót törni is, ha nagy ficánkolást tapasztal.*
- Aztán kiharaptam a gigádat, figyeltem a véred lüktető patakzását, éreztem a só ízét a nyelvemen, és a vergődést, amellyel a karjaimba omlottál. És ott, abban az egyetlen pillanatban végre úgy éreztem, hogy élek, végre élek.
*Erősen bizakodik, hogy még mindig ott lesz az a pimasz mosoly a másik ábrázatán.*
- Ezt jobb lesz, ha a fejedbe vésed, ha együtt akarsz velem dolgozni. A régi idők elmúltak. Örülni örülhetsz, majd kiderül, van-e minek. Mostantól jobb, ha felkötöd a korbácsot. Aztán meghurkolod, és beledugod a fejedet.
*A jobb kéz hirtelen enged, szabaddá téve a másik balját, a gyengébbik kezét. Új helyet keres magának, Yeza formás hátsójára csapódik, a legkényelmesebb helyre.*
- Egy aranyat nyertél nekem, kislány *mordul rá a keménykedőre.*
- Fogadtam egy régi ismerőssel, mert azt a botor dolgot vette a fejébe, hogy úgysem tudom megmarkolni a seggedet. Szóval akár le is szállhatsz rólam, végeztünk.
*A hangjából nem érződik egyértelműen, hogy komolyan beszél-e.*
- A mester pedig? Nos, majd megtudod *kacagja ki a másikat.* - És most ha nincs más, mutasd azt a holmit. Aki bírja erővel, annak nem büdös a cipekedés.
*Kétsége sem lesz felőle, hogy lesz más, és a felől sem, hogy az így vagy úgy, de fájni fog.*
~ Fenét sem tudsz rólam. ~
*Megvan az az előnye, hogy az utóbbi időben láthatatlanná vált a lány számára. Mindig is ő volt a gyenge pont, amivel szemben fedetlen volt az oldala, a tüske, amely a legváratlanabb pillanatokban fúródott be a körme alá. Aztán elnyelte a sötétség, amit átélt, arról beszélni is fájdalmas lenne. Nem is fog soha. De erőt merített belőle. Bátorságot. Minden szenvedés után végre új szemmel nézhetett a világra. Megtanulta, hogy a szabadsághoz csak a félelem eltiprásával vezet út.
Yeza teste zuhanni kezd, s sebesen mozgó kéz ragadja meg ruháját. Nem tart ellen, mintha csak erre számított volna. Csak arra figyel, hogyan tompítsa az esést, és arra, hogy milyen pozícióba kerülhet általa. Hirtelen rántás, majd a kezek a két csuklóra fonódnak. Hagyja, hogy a vörös felülre kerüljön, de az ujjak mint acél fogják közre a másik alkarját megfelelő pontjait. Felhúzza magát, így szemtől szembe kerülnek, a rőt veszedelem pedig igencsak kényes helyen üldögél, már persze az ő szempontjából nézve.*
- Tudod, amíg távol voltam, volt a napjaimban egyetlen magányos, boldog pillanat. *Nem engedi el a másik szemét, minden lehetséges alkalmat megragad, hogy összekapcsolja a tekintetüket, mintha csak a lelkét akarná megtörni általa.*
- Elképzeltem azt, hogy fogom a kezed, épp úgy, mint most. Aztán egymáshoz hajolunk, belenézek a mélytűzű szemedbe, végigsiklatom a tekintetem a finom ajkaidon, a feltárulkozó, fehér nyakadon, melyen finoman, rózsásan lüktetnek az erek.
*Ha moccanást érez, máris erősíti a szorítást. Kész csuklót törni is, ha nagy ficánkolást tapasztal.*
- Aztán kiharaptam a gigádat, figyeltem a véred lüktető patakzását, éreztem a só ízét a nyelvemen, és a vergődést, amellyel a karjaimba omlottál. És ott, abban az egyetlen pillanatban végre úgy éreztem, hogy élek, végre élek.
*Erősen bizakodik, hogy még mindig ott lesz az a pimasz mosoly a másik ábrázatán.*
- Ezt jobb lesz, ha a fejedbe vésed, ha együtt akarsz velem dolgozni. A régi idők elmúltak. Örülni örülhetsz, majd kiderül, van-e minek. Mostantól jobb, ha felkötöd a korbácsot. Aztán meghurkolod, és beledugod a fejedet.
*A jobb kéz hirtelen enged, szabaddá téve a másik balját, a gyengébbik kezét. Új helyet keres magának, Yeza formás hátsójára csapódik, a legkényelmesebb helyre.*
- Egy aranyat nyertél nekem, kislány *mordul rá a keménykedőre.*
- Fogadtam egy régi ismerőssel, mert azt a botor dolgot vette a fejébe, hogy úgysem tudom megmarkolni a seggedet. Szóval akár le is szállhatsz rólam, végeztünk.
*A hangjából nem érződik egyértelműen, hogy komolyan beszél-e.*
- A mester pedig? Nos, majd megtudod *kacagja ki a másikat.* - És most ha nincs más, mutasd azt a holmit. Aki bírja erővel, annak nem büdös a cipekedés.
*Kétsége sem lesz felőle, hogy lesz más, és a felől sem, hogy az így vagy úgy, de fájni fog.*
1858. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-10-31 20:48:22
Üzenet elküldve: 2016-10-31 20:48:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
*Elég egy pillantás, hogy tudja, éktelen baromságot csinál. Pontosan azt teszi, amit Wäoreyn el akart érni. A megelégedés alig mutatja magát a markáns vonásokon, mégis olyan bicskanyitogatóan terpeszkedik a másik képén, hogy Yeza vére eleven dühvé forr el az ereiben. Kijátszotta ez a nyomorult fattyú. Megint. Rég volt. Berozsdásodott volna? Vagy Wäoreyn változott ennyit? Már egy éve is megvan, talán több is, hogy utoljára látta. Eleinte azt hitte, csak kiküldetésre rendelték, de a napokból hetek, a hetekből meg hónapok lettek. Próbált kérdezősködni, de elég hamar elég határozottan az értésére adták, hogy nem tartozik rá. Aztán ahogy egyre több feladatot bíztak rá, az egész lassan lemorzsolódott a gondolatai közül.
Wäoreyn semmit sem változott. És ugyanakkor valami borzongató idegenség hatja át. Lehet, hogy a Rőt emiatt nem talál magára. A történések viszont nekilódulnak és ez hathatósan kisöpri Yeza fejéből a gondolatokat. Csak az ösztönök maradnak. A fattyú nem is érinti a kardját. Ha a megaláztatást i-vel írnák, ez lenne rajta a pont. Egy átkozottul aljas pont. Már egészen a mozdulatsor elején tudatosul benne, hogy nem fogja tudni elkerülni az elkerülhetetlent. Mit tehet mást, menti a menthetőt. Feladja, hogy elérje a kardját, és már érzi is, ahogy a talaj kibillen a talpa alól, de annyit még tud fordulni, hogy Wäoreyn ruhájába markoljon. Ez nem az a kétségbeesett megkapaszkodás, ami ilyenkor akárkitől megszokott. Yeza nem akárki. Kemény és könyörtelen világ nevelte, ahol nálánál nagyobb és erősebb akadályok is felmerültek a túlélésért folytatott vesszőfutásban. Az egyensúly elvesztése egy dolog, de ha már így van, magával viszi magabiztos uraságot is. Rántja magával, teste minden porcikája azon dolgozik feszülve, húzódzkodva a megragadott kapaszkodón, hogy ne ő kerüljön alulra. Ahogy talajt érnek, ennek a törekvésnek igyekszik teljes érvényt szerezni és Wäoreyn fölé fordulni. Nem ringatja magát hiú ábrándokba, ez már csak a férfi kegyén fog múlni. Erősebb nála, ezzel fölösleges vitába szállni. Akárhogy is, a combjai szorosan Wäoreyn csípőjére feszülnek, kettejük teste közé ékelve a fegyveröv csatolmányait. Inkább csak jelzésértékű dolog ez a "lefegyverzés". Ha azon múlna, valószínűleg nem okozna neki nehézséget, hogy egy mozdulattal eltörje Yeza gigáját. A vörösből azonban máris kibukik a kuncogó nevetés.*
- Először nem tetszett, hogy téged küldtek *mondja.* - De most már határozottan örülök.
*Fesztelenül beszél. Pimasz mosoly ül a képén. Nem arról van szó, hogy megnyugodott vagy hogy ne féltené az életét. Pont erről van szó. Az életéről. A kétségbeesés nem segít rajta. De nem is véletlenül jutott addig, ameddig... és most ezen a ponton el is harapja a gondolatot, mielőtt az önirónia megszólalna a gyászos tényekkel, hogy hol is van jelenleg az az OTT.*
- Egy kicsit aggódtam a kikötői helyzet miatt, de ezek szerint rendben megkaptátok a jelentésemet. Hogy fogadta a mester? *kérdi csillogó szemmel.* - Ó, nem igazán avattak be, hmm? *sóhajt szinte együttérzően.* - Rá se ránts.
- Legalább lesz, aki vigye a holmimat. *Ujjai Wäoreyn álla alá simítanak.* - A mesternél dörzsöltebb embert nem ismerek, de ami azt illeti, szörnyen zsugori alak. A bérgebék meg drágák, szóval te gyalogolsz.
- Tudod *hajol közelebb* - a szakmában szörnyen tehetségtelen vagy, ezen nincs mit szépíteni. *A szavai ellenére a hanglejtése távol marad a fölényeskedéstől, viszont buja közvetlenség duruzsol benne.* - De szívós vagy, azt meg kell hagyni. Bírod a korbácsot, akár egy igásló.
Wäoreyn semmit sem változott. És ugyanakkor valami borzongató idegenség hatja át. Lehet, hogy a Rőt emiatt nem talál magára. A történések viszont nekilódulnak és ez hathatósan kisöpri Yeza fejéből a gondolatokat. Csak az ösztönök maradnak. A fattyú nem is érinti a kardját. Ha a megaláztatást i-vel írnák, ez lenne rajta a pont. Egy átkozottul aljas pont. Már egészen a mozdulatsor elején tudatosul benne, hogy nem fogja tudni elkerülni az elkerülhetetlent. Mit tehet mást, menti a menthetőt. Feladja, hogy elérje a kardját, és már érzi is, ahogy a talaj kibillen a talpa alól, de annyit még tud fordulni, hogy Wäoreyn ruhájába markoljon. Ez nem az a kétségbeesett megkapaszkodás, ami ilyenkor akárkitől megszokott. Yeza nem akárki. Kemény és könyörtelen világ nevelte, ahol nálánál nagyobb és erősebb akadályok is felmerültek a túlélésért folytatott vesszőfutásban. Az egyensúly elvesztése egy dolog, de ha már így van, magával viszi magabiztos uraságot is. Rántja magával, teste minden porcikája azon dolgozik feszülve, húzódzkodva a megragadott kapaszkodón, hogy ne ő kerüljön alulra. Ahogy talajt érnek, ennek a törekvésnek igyekszik teljes érvényt szerezni és Wäoreyn fölé fordulni. Nem ringatja magát hiú ábrándokba, ez már csak a férfi kegyén fog múlni. Erősebb nála, ezzel fölösleges vitába szállni. Akárhogy is, a combjai szorosan Wäoreyn csípőjére feszülnek, kettejük teste közé ékelve a fegyveröv csatolmányait. Inkább csak jelzésértékű dolog ez a "lefegyverzés". Ha azon múlna, valószínűleg nem okozna neki nehézséget, hogy egy mozdulattal eltörje Yeza gigáját. A vörösből azonban máris kibukik a kuncogó nevetés.*
- Először nem tetszett, hogy téged küldtek *mondja.* - De most már határozottan örülök.
*Fesztelenül beszél. Pimasz mosoly ül a képén. Nem arról van szó, hogy megnyugodott vagy hogy ne féltené az életét. Pont erről van szó. Az életéről. A kétségbeesés nem segít rajta. De nem is véletlenül jutott addig, ameddig... és most ezen a ponton el is harapja a gondolatot, mielőtt az önirónia megszólalna a gyászos tényekkel, hogy hol is van jelenleg az az OTT.*
- Egy kicsit aggódtam a kikötői helyzet miatt, de ezek szerint rendben megkaptátok a jelentésemet. Hogy fogadta a mester? *kérdi csillogó szemmel.* - Ó, nem igazán avattak be, hmm? *sóhajt szinte együttérzően.* - Rá se ránts.
- Legalább lesz, aki vigye a holmimat. *Ujjai Wäoreyn álla alá simítanak.* - A mesternél dörzsöltebb embert nem ismerek, de ami azt illeti, szörnyen zsugori alak. A bérgebék meg drágák, szóval te gyalogolsz.
- Tudod *hajol közelebb* - a szakmában szörnyen tehetségtelen vagy, ezen nincs mit szépíteni. *A szavai ellenére a hanglejtése távol marad a fölényeskedéstől, viszont buja közvetlenség duruzsol benne.* - De szívós vagy, azt meg kell hagyni. Bírod a korbácsot, akár egy igásló.
1857. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-10-31 13:06:41
Üzenet elküldve: 2016-10-31 13:06:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Tisztában van vele, hogy nem lesz könnyű menet a mostani. Valóban sarokba szorította a vöröst, nem adva neki más esélyt, mint hogy megtörjön előtte, vagy küzdjön a büszkeségéért. Az pedig mindent elemésztő, a józan észt megrágó, majd véres cafatokban kiköpő fajta, mely sutba dobja a józan észt.*
~ Egy, kettő ~ *számol magában. Szíve nyugodtan dobban, vérárama halkan dörömböl fülében, a világ mintha lelassulni látszana. Megint csak a mozdulatra figyel, orrába levegő tolul, mintha csak ki akarná szagolni a másik szándékát, következő lépését, töltekezni, érezni a kétségbeesést. Halkan lép a másik mögött, gyanítva, hogy távot akar venni. Erősen meglepődne, ha Yeza odaállna a falhoz, hogy teljesítse parancsát. Nem olyan fából faragták. Jön is a mozdulat, szótól kísérve.*
~ Jó kislány. Add csak meg, amit akarok! ~
*Nem vesztegeti az időt beszédre. Ismerik egymást, fölösleges volna, hogy kimondja a nyilvánvalót. Amúgy is csak gátolná a cselekvést. Kardot sem ránt, elterelésként nyúl csupán a hüvely felé. Szeme a lányén, közben gyors mozdulattal előre lép, s villan a bal. Mármint a lába, balról jobbra tartó söpréssel igyekszik kivenni a talajt a másik lába alól. Nem nyúl pengéhez, amíg nincs rá szükség, hadd érezze csak a vörös a minden lebíró magabiztosságot, itassa át a lelkét, ébresszen benne kételyt.*
~ Egy, kettő ~ *számol magában. Szíve nyugodtan dobban, vérárama halkan dörömböl fülében, a világ mintha lelassulni látszana. Megint csak a mozdulatra figyel, orrába levegő tolul, mintha csak ki akarná szagolni a másik szándékát, következő lépését, töltekezni, érezni a kétségbeesést. Halkan lép a másik mögött, gyanítva, hogy távot akar venni. Erősen meglepődne, ha Yeza odaállna a falhoz, hogy teljesítse parancsát. Nem olyan fából faragták. Jön is a mozdulat, szótól kísérve.*
~ Jó kislány. Add csak meg, amit akarok! ~
*Nem vesztegeti az időt beszédre. Ismerik egymást, fölösleges volna, hogy kimondja a nyilvánvalót. Amúgy is csak gátolná a cselekvést. Kardot sem ránt, elterelésként nyúl csupán a hüvely felé. Szeme a lányén, közben gyors mozdulattal előre lép, s villan a bal. Mármint a lába, balról jobbra tartó söpréssel igyekszik kivenni a talajt a másik lába alól. Nem nyúl pengéhez, amíg nincs rá szükség, hadd érezze csak a vörös a minden lebíró magabiztosságot, itassa át a lelkét, ébresszen benne kételyt.*
1856. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-10-30 23:08:00
Üzenet elküldve: 2016-10-30 23:08:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
~Hogy sakálok marakodnának a májadon!~
*Nincs rá szó, hogy mennyire gyűlöli ezt a mocskos kurafit. Kifulladásig hajszolt, verejtéktől sós viszály ez kettejük között. Viharos. Mindig viharos. A vihar előtti csendet pedig mindenki ismeri.
Wäoreyn feszegeti a határokat. Olyan alkut kínál, ami talán még járható út is volna. Bárki másnál. Yeza, bár önérzetes wegtoreni vérét le se tagadhatná, megtanulta, mikor van helye és ideje az alázatnak. De Wäoreyn előtt nem hajlik a büszkesége. Sosem hajlott és nem is fog. Legalábbis most ezt vicsorogja. Már sejti, hogy az utolsó pillanatig nem fog kiderülni, mire megy ki a játék. Ezt kiváltképp élvezheti a rohadék.
Hevült borzongás futja el arra a suttogásra. Tarkója, karja pihéi mind egy szálig kimerednek. Behunyja a szemét egy pillanatra, fogai összeszorulnak. Rosszul áll a szénája. Wäoreyn nem ad kapaszkodót, így pedig mintha üvegszilánkokon folyna ez a rendhagyó keringő. Csakhogy Yeza mezítláb kénytelen lépést tartani.
~Utolsó figyelmeztetés.~ Nem engedik többet lapot húzni, se a tétekkel bűvészkedni. Teríteni kell. Nagyon sietteti. Ez a kurafi vagy blöfföl vagy nyomasztóan jó lapjai vannak.
Sarokba szorították. Ezt már teljesen fölösleges takargatnia. Kissé megrándul a felső ajka, mikor újra a férfi szemébe néz. Megadón emeli tenyereit, ahogy kimért óvatossággal elhátrál egy lépésnyit a fal felé.*
- Legyen *vonja meg a vállát, mintha piszlicsáré semmiségről lenne szó.* - Ezen ne múljon.
*Lassan fordul* - Itt az okod! *Keze a kardja felé mar. Nem álltatja magát azzal, hogy Wäoreyn nem számít rá. A gyorsaságára bízza magát. Mindent egy lapra. Tovább egyelőre nem gondolja. Ha esetleg sikerrel jár, igazából talán az se sokat változtat a helyzetén. Legfeljebb annyiban, hogy nyájasan csípős szavak mellett már acél is élt villant majd acélra.*
*Nincs rá szó, hogy mennyire gyűlöli ezt a mocskos kurafit. Kifulladásig hajszolt, verejtéktől sós viszály ez kettejük között. Viharos. Mindig viharos. A vihar előtti csendet pedig mindenki ismeri.
Wäoreyn feszegeti a határokat. Olyan alkut kínál, ami talán még járható út is volna. Bárki másnál. Yeza, bár önérzetes wegtoreni vérét le se tagadhatná, megtanulta, mikor van helye és ideje az alázatnak. De Wäoreyn előtt nem hajlik a büszkesége. Sosem hajlott és nem is fog. Legalábbis most ezt vicsorogja. Már sejti, hogy az utolsó pillanatig nem fog kiderülni, mire megy ki a játék. Ezt kiváltképp élvezheti a rohadék.
Hevült borzongás futja el arra a suttogásra. Tarkója, karja pihéi mind egy szálig kimerednek. Behunyja a szemét egy pillanatra, fogai összeszorulnak. Rosszul áll a szénája. Wäoreyn nem ad kapaszkodót, így pedig mintha üvegszilánkokon folyna ez a rendhagyó keringő. Csakhogy Yeza mezítláb kénytelen lépést tartani.
~Utolsó figyelmeztetés.~ Nem engedik többet lapot húzni, se a tétekkel bűvészkedni. Teríteni kell. Nagyon sietteti. Ez a kurafi vagy blöfföl vagy nyomasztóan jó lapjai vannak.
Sarokba szorították. Ezt már teljesen fölösleges takargatnia. Kissé megrándul a felső ajka, mikor újra a férfi szemébe néz. Megadón emeli tenyereit, ahogy kimért óvatossággal elhátrál egy lépésnyit a fal felé.*
- Legyen *vonja meg a vállát, mintha piszlicsáré semmiségről lenne szó.* - Ezen ne múljon.
*Lassan fordul* - Itt az okod! *Keze a kardja felé mar. Nem álltatja magát azzal, hogy Wäoreyn nem számít rá. A gyorsaságára bízza magát. Mindent egy lapra. Tovább egyelőre nem gondolja. Ha esetleg sikerrel jár, igazából talán az se sokat változtat a helyzetén. Legfeljebb annyiban, hogy nyájasan csípős szavak mellett már acél is élt villant majd acélra.*
1855. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-10-30 22:00:53
Üzenet elküldve: 2016-10-30 22:00:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Az a bizonyos feszültség valóban ott van, megül kettejük között, finom hálóként, s csak a rezdülésre vár, hogy áldozatra váró pókként egy pillanat alatt beteljesítse ösztönből fakadó küldetését. Szeme a sokszor látott alakon, melyet akár fejből is képes lenne felidézni, akár részleteibe menően, ha arra lenne szükség. Csak a változásra figyel, a mozdulásra. Az emelkedő, majd talajt fogó lábra. Tudja: a büszkeség és az önérzet nagy úr. Nem véletlenül adott parancsot kérés helyett. Oly régen találkoztak, de pontosan tudja, mit szeretne kiváltani vele. A pipiskedés arra utal, hogy nem tévedett túl nagyot.*
- Akkor talán jobb lenne, ha magad adnád oda *kapcsolódik tekintete Yezáéba, mint a kígyóé, mely dermedt tehetetlenségbe bűvöli áldozatát, biccentve azért a fal felé, jelezve egyúttal az alternatívát. Megszokta, hogy elveszi, amit akar. Közelebb lép, meglehetősen közel, oda, ahol mindkettejük számára bajos feladat lenne fegyvert rántani.*
- És akkor nem kell nekem elvennem. Pedig hidd el, hogy igencsak szeretném, hogy okot adj rá.
*Kétséget sem hagy a hanghordozása afelől, hogy képes rá. Ahogy közös múltjukban is az volt. Nem ér hozzá Yezához, még nem.*
- Add meg magad, vagy fordulj! Utolsó figyelmeztetés *susog a lány fülébe fülledt hangon.*
- Akkor talán jobb lenne, ha magad adnád oda *kapcsolódik tekintete Yezáéba, mint a kígyóé, mely dermedt tehetetlenségbe bűvöli áldozatát, biccentve azért a fal felé, jelezve egyúttal az alternatívát. Megszokta, hogy elveszi, amit akar. Közelebb lép, meglehetősen közel, oda, ahol mindkettejük számára bajos feladat lenne fegyvert rántani.*
- És akkor nem kell nekem elvennem. Pedig hidd el, hogy igencsak szeretném, hogy okot adj rá.
*Kétséget sem hagy a hanghordozása afelől, hogy képes rá. Ahogy közös múltjukban is az volt. Nem ér hozzá Yezához, még nem.*
- Add meg magad, vagy fordulj! Utolsó figyelmeztetés *susog a lány fülébe fülledt hangon.*
1854. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-10-30 21:25:47
Üzenet elküldve: 2016-10-30 21:25:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
- Ó, igen, azt nem állhatod *susogja közbe, mint aki csak akaratlanul hangosan mondja ki a gondolatát* -, ha megkötik a kezed. Mintha rémlene valami *pimaszul somolyog, de csak a szája sarka. A szemét a férfin tartja. Szinte érezhetően ott remeg a levegőben a feszültség, ami a fegyverrántást megelőzi. Csak valahogy ők ketten kenegetik ezzel a pikáns fűszerrel, s ettől az egész csak még bizarrabb lesz.
A csipkelődő élc kissé megtörik a következő mondatnál és elé vág a gyomrát szorító rossz érzés. Szóvirágok ide vagy oda, látta már ölni ezt az embert. Túl sokszor. Nem a levegőbe beszél. Egy kicsit. Csak egy leheletnyit, de meginog. Aztán egy brutális tenyeressel téríti magához a büszkesége. Attól függetlenül, hogy mennyire mocskosul elbaltázta a dolgait, nem fog kifogni rajta EZ! Akkor se, ha ezt a játszmát ezúttal a Végzettel játssza. Ismeri ezt a pillantást, ó, nagyon is. De azt is tudja, hogy egyáltalán semmilyen relációban nincs azzal, hogy Wäoreyn azért jött-e, hogy végezzen vele.
Újra jön az a kis jelzésértékű intés, ami bár aprócska mozdulat, mégis szinte kegynek számít, hogy a férfi másodjára is rászánta magát. Nem lesz harmadik, ebben sokkal biztosabb, mint abban, hogy a nappalt az éjszaka követi ma is.
Nem is takargatott kelletlenséggel veszi le a lábát a padról. A késen azért óvatosan igazít, az oldalához húzza, hogy takarni is, előrántani is egyszerűbb legyen. Felszegett állal, nagy kegyesen tápászkodik fel, de nem lép a falhoz, ahogy az utasítás szólt. Wäoreyn elé fordul. Egy kicsit lábujjhegyre is emelkedik, hogy lecsippentsen a magasságkülönbségből.*
- Már hogyne lenne nálam *mondja szinte elégtételteljes fátyolossággal a hangjában* -, amit úgy akarsz. *Pillantása lebágyad az acélszürke tekintetről. Végigvonul a markáns arcélen és a pimasz mosollyal vértezett ajkakon állapodik meg.* - De sose tudtál tőlem elvenni semmit, amit én nem akartam odaadni. Miből gondolod, hogy most másképp van?
A csipkelődő élc kissé megtörik a következő mondatnál és elé vág a gyomrát szorító rossz érzés. Szóvirágok ide vagy oda, látta már ölni ezt az embert. Túl sokszor. Nem a levegőbe beszél. Egy kicsit. Csak egy leheletnyit, de meginog. Aztán egy brutális tenyeressel téríti magához a büszkesége. Attól függetlenül, hogy mennyire mocskosul elbaltázta a dolgait, nem fog kifogni rajta EZ! Akkor se, ha ezt a játszmát ezúttal a Végzettel játssza. Ismeri ezt a pillantást, ó, nagyon is. De azt is tudja, hogy egyáltalán semmilyen relációban nincs azzal, hogy Wäoreyn azért jött-e, hogy végezzen vele.
Újra jön az a kis jelzésértékű intés, ami bár aprócska mozdulat, mégis szinte kegynek számít, hogy a férfi másodjára is rászánta magát. Nem lesz harmadik, ebben sokkal biztosabb, mint abban, hogy a nappalt az éjszaka követi ma is.
Nem is takargatott kelletlenséggel veszi le a lábát a padról. A késen azért óvatosan igazít, az oldalához húzza, hogy takarni is, előrántani is egyszerűbb legyen. Felszegett állal, nagy kegyesen tápászkodik fel, de nem lép a falhoz, ahogy az utasítás szólt. Wäoreyn elé fordul. Egy kicsit lábujjhegyre is emelkedik, hogy lecsippentsen a magasságkülönbségből.*
- Már hogyne lenne nálam *mondja szinte elégtételteljes fátyolossággal a hangjában* -, amit úgy akarsz. *Pillantása lebágyad az acélszürke tekintetről. Végigvonul a markáns arcélen és a pimasz mosollyal vértezett ajkakon állapodik meg.* - De sose tudtál tőlem elvenni semmit, amit én nem akartam odaadni. Miből gondolod, hogy most másképp van?
1853. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-10-30 19:35:52
Üzenet elküldve: 2016-10-30 19:35:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Körmei hidegen koccannak a markolaton, aztán elveszi onnan a kezét. Szeme a flaskán, aztán átvándorol a lány harapni való gigájára. Felőle nyugodtan befejezheti, kivárja, míg a flaska visszatér háborítatlan nyugalmi állapotában.*
- Yeza! *biccent oda a vörösnek, felöltve a legjobb ábrázatát, ami még nem sugallja azt, hogy milyen szívesen pofán verné a dögös némbert. A felszínen teljesen higgadtnak tűnik, mozdulatai sem árulják el.*
- Városőrnek? *húzza félre az orrát, mintha a latrina bűze csapta volna meg. Még a feltételezés is sértő, de hát ismerik egymást annyira, hogy egymás elevenjét keressék.*
- A végén még túl sok szabály kötné meg a kezemet. Meg magyarázkodhatnék azért, hogy miért véres folyton a kardom. Jobb ha az ember maga intézi az ilyesmit, vagy éppen egy másik szervezetben.
*Bal keze továbbra is int, és jelzi, hogy ideje volna felállni. Szemével kóstolgatja a lány alakját, de úgy, mintha éppen valami tiltott dolgot tenne. Hangja kissé fojtott fűtöttséggel cseng, magabiztosan, mint azoké, akik megszokták, hogy így vagy úgy, és igazából mindegy, hogyan, de megkapják, amit akarnak.*
- Gyanítom, hogy van nálad valami, amire szükségem van. Ezt könnyen tisztázhatod. Állj a falhoz, rakd rá a kezed, és tedd szét a lábad! Ha nincs nálad, több dolgom nincs veled, és máris távozom, miután egy jó nagy elnézést kértem. Egyéb dolgom nincs veled. Vacakolást viszont nem szeretnék, és őszintén szólva hidegen hagy, hogy esik-e baja a csinos pofidnak.
*A pimasz mosoly viszont csak nem kúszik le a szájáról. Gyanítható, hogy valami nem teljesen stimmel.*
- Yeza! *biccent oda a vörösnek, felöltve a legjobb ábrázatát, ami még nem sugallja azt, hogy milyen szívesen pofán verné a dögös némbert. A felszínen teljesen higgadtnak tűnik, mozdulatai sem árulják el.*
- Városőrnek? *húzza félre az orrát, mintha a latrina bűze csapta volna meg. Még a feltételezés is sértő, de hát ismerik egymást annyira, hogy egymás elevenjét keressék.*
- A végén még túl sok szabály kötné meg a kezemet. Meg magyarázkodhatnék azért, hogy miért véres folyton a kardom. Jobb ha az ember maga intézi az ilyesmit, vagy éppen egy másik szervezetben.
*Bal keze továbbra is int, és jelzi, hogy ideje volna felállni. Szemével kóstolgatja a lány alakját, de úgy, mintha éppen valami tiltott dolgot tenne. Hangja kissé fojtott fűtöttséggel cseng, magabiztosan, mint azoké, akik megszokták, hogy így vagy úgy, és igazából mindegy, hogyan, de megkapják, amit akarnak.*
- Gyanítom, hogy van nálad valami, amire szükségem van. Ezt könnyen tisztázhatod. Állj a falhoz, rakd rá a kezed, és tedd szét a lábad! Ha nincs nálad, több dolgom nincs veled, és máris távozom, miután egy jó nagy elnézést kértem. Egyéb dolgom nincs veled. Vacakolást viszont nem szeretnék, és őszintén szólva hidegen hagy, hogy esik-e baja a csinos pofidnak.
*A pimasz mosoly viszont csak nem kúszik le a szájáról. Gyanítható, hogy valami nem teljesen stimmel.*
1852. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-10-30 19:07:55
Üzenet elküldve: 2016-10-30 19:07:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
*Ez a baj a tépelődéssel. Régen ilyen nem fordult volna elő vele. Hogy így meglepjék. A helyzet némileg több, mint kínos. A tények ismeretében leginkább azon csodálkozik, hogy még lélegzik. Ez pedig csak egy dolgot jelenthet: rosszat. Az ő köreiben ez a rossz leginkább úgy értendő, hogy jobb lenne, ha inkább már nem is lélegezne.
Nem kapkod a kardja felé. Egy lapos, szinte unott pillantással elengedi a lehetősége, hogy egyenlőbb esélyekhez jusson a penge által. Épp úgy, mint akinek ez a saját döntése, nem pedig kívül esik a választási lehetőségeinek körén. Sőt, hogy ezt a pozőr hidegvért tetézze, befejezi azt a kortyot is, amire épp emelte a flaskát. Elcsettinti a szesz ízét a nyelvén és komótosan visszatuszkolja a butykosba a dugaszt.*
- Wäoreyn *ejti a szót, mint valami nemes penész flancos nevét.* - Városőrnek kellett volna menned *jegyzi meg kellő epésséggel, de negédes mosolyt kerít hozzá.* - Valami félrement a felvételin?
*Ki nem állhatja ezt a fattyút.
~Annyi mindenkit küldhettek volna! Miért pont őt?~
Pontosan tudja, hogy miért őt küldték, és hazudna, ha ettől nem futkosna a hideg a hátán, de dögöljön meg, ha megadja ennek a macskajancsinak az örömöt, hogy bármit észrevegyen ebből.*
- Mi a fenét keresel itt? *kérdi, míg a flaskáját készül eltenni... mellesleg. Mert ugyebár ha már a kardját nem használhatja, éppenséggel az a kés is megtenné, ami a derekánál az övébe van fűzve. De azért nem kapkod el semmit. Ki tudja? Talán csak a véletlenek játszanak össze és a ficsúr csak kiküldetésen van (ami történetesen nem az ő levadászása). Fogalma sincs, hogy újdonsült gazdája beszámolt-e valakinek az eltűnéséről. Vagy hogy szemmel tartották-e a céh emberei a majorság környékét.*
Nem kapkod a kardja felé. Egy lapos, szinte unott pillantással elengedi a lehetősége, hogy egyenlőbb esélyekhez jusson a penge által. Épp úgy, mint akinek ez a saját döntése, nem pedig kívül esik a választási lehetőségeinek körén. Sőt, hogy ezt a pozőr hidegvért tetézze, befejezi azt a kortyot is, amire épp emelte a flaskát. Elcsettinti a szesz ízét a nyelvén és komótosan visszatuszkolja a butykosba a dugaszt.*
- Wäoreyn *ejti a szót, mint valami nemes penész flancos nevét.* - Városőrnek kellett volna menned *jegyzi meg kellő epésséggel, de negédes mosolyt kerít hozzá.* - Valami félrement a felvételin?
*Ki nem állhatja ezt a fattyút.
~Annyi mindenkit küldhettek volna! Miért pont őt?~
Pontosan tudja, hogy miért őt küldték, és hazudna, ha ettől nem futkosna a hideg a hátán, de dögöljön meg, ha megadja ennek a macskajancsinak az örömöt, hogy bármit észrevegyen ebből.*
- Mi a fenét keresel itt? *kérdi, míg a flaskáját készül eltenni... mellesleg. Mert ugyebár ha már a kardját nem használhatja, éppenséggel az a kés is megtenné, ami a derekánál az övébe van fűzve. De azért nem kapkod el semmit. Ki tudja? Talán csak a véletlenek játszanak össze és a ficsúr csak kiküldetésen van (ami történetesen nem az ő levadászása). Fogalma sincs, hogy újdonsült gazdája beszámolt-e valakinek az eltűnéséről. Vagy hogy szemmel tartották-e a céh emberei a majorság környékét.*
1851. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-10-30 18:14:07
Üzenet elküldve: 2016-10-30 18:14:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Nagy átéléssel támasztja a házfalat a Fürdőháznál. Háta az érdes felületnek simul, szerencsére nem sokat érez belőle, köszönhetően a könnyű vértezetnek. Keze szintén a háta mögött, jobb kezének középső ujja finoman kocogtatja a míves kardhüvely, ritmust adva az unalomnak. A várakozást általában nehezen szokta viselni, de most éppen ez a dolga, tehát méltósággal tűri.*
~ Csak türelmesnek kell lenned. Erre fog jönni. Ha nem, akkor a legjobb színészt reguláztad meg a világon a tippért. És persze rá is kell jönnöd, hogy valóban ő-e az. ~
*Halk, alig hallható dallam ül meg ajkán. Percekig. Érzetre szinte a fal részévé válik, látszatra már kevésbé. No persze ártatlan nézelődő ő, aki stíröli a járkálókat. Léptek zaja hallik. Formás, hosszú hajú vörös. Igen magabiztosnak tűnik, és a fürdőbe tart. Az acél szemek szűkülnek. Csoda volna, ha ez véletlen lenne. A fal felé fordul, oldalasan. Megvárja, míg az ajtó nyikordul, és újra a helyére kerül. Körbenéz, vannak-e okvetlenkedők, s ha nem talál, fordul, lép, s óvatosan belöki az ajtót, beperdülve rajta. Szeme szűköl egy keveset a csökkenő világosságtól. Jobb-bal, körbenéz, feszült, zsigeri kíváncsisággal, mint a vadat hajtó kopó. Keresi a lány nyomát. Aztán majdnemhogy belebotlik az ücsörgő és italozgató hölgyeménybe. Tartása kiegyenesedik, keze látszólag a hüvely és a markolat után nyúl.*
- Mi a manó! *dörren a hangja, homlokán felhő, tetőtől talpig végigmérve a másikat. Oda-vissza, jó részletezőn.*
- Hát milyen szolgálat az ilyen? *mutat a flaskára, másik tenyérrel alulról felfelé rezgetve azt jelzi, hogy ideje volna felállni.*
- Nevet és egységet! *Az egyetlen furcsa dolog a szája szélén ülő pimasz vigyorféleség lehet. Persze az is előfordulhat, hogy az idegesség és méreg jele.*
~ Csak türelmesnek kell lenned. Erre fog jönni. Ha nem, akkor a legjobb színészt reguláztad meg a világon a tippért. És persze rá is kell jönnöd, hogy valóban ő-e az. ~
*Halk, alig hallható dallam ül meg ajkán. Percekig. Érzetre szinte a fal részévé válik, látszatra már kevésbé. No persze ártatlan nézelődő ő, aki stíröli a járkálókat. Léptek zaja hallik. Formás, hosszú hajú vörös. Igen magabiztosnak tűnik, és a fürdőbe tart. Az acél szemek szűkülnek. Csoda volna, ha ez véletlen lenne. A fal felé fordul, oldalasan. Megvárja, míg az ajtó nyikordul, és újra a helyére kerül. Körbenéz, vannak-e okvetlenkedők, s ha nem talál, fordul, lép, s óvatosan belöki az ajtót, beperdülve rajta. Szeme szűköl egy keveset a csökkenő világosságtól. Jobb-bal, körbenéz, feszült, zsigeri kíváncsisággal, mint a vadat hajtó kopó. Keresi a lány nyomát. Aztán majdnemhogy belebotlik az ücsörgő és italozgató hölgyeménybe. Tartása kiegyenesedik, keze látszólag a hüvely és a markolat után nyúl.*
- Mi a manó! *dörren a hangja, homlokán felhő, tetőtől talpig végigmérve a másikat. Oda-vissza, jó részletezőn.*
- Hát milyen szolgálat az ilyen? *mutat a flaskára, másik tenyérrel alulról felfelé rezgetve azt jelzi, hogy ideje volna felállni.*
- Nevet és egységet! *Az egyetlen furcsa dolog a szája szélén ülő pimasz vigyorféleség lehet. Persze az is előfordulhat, hogy az idegesség és méreg jele.*
1850. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-10-30 17:46:57
Üzenet elküldve: 2016-10-30 17:46:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
*Mióta felütötte a fejét ez a viszkető-nyavalya, a Fürdőház, érthető módon, szinte teljesen kong az ürességtől. Olyan szempontból nem is bánja, hogy legalább elvonulhat valahová a flaskájával, ahol nem zargatják. Bár a fogadó is elég üres, a törzsvendégek azért kitartanak. Már csak az ott ücsörgés puritán megszokása miatt is. Itt csak néhány alak forgolódik nagy ritkán, akik a csatorna körül tesznek-vesznek. Yezát nem igazán zavarja. Valószínűleg úgy gondolhatják, hogy valami fogadott őr, akit iderendeltek a történtek miatt. Kérdezősködni meg nem nagyon fognak egy mogorva tekintetű vöröstől, aki a lábát feltéve ül az egyik padon; hátát a falnak vetve, flegmán elnyúlva, mint egy férfi, úgy is iszik, mint egy férfi és akkora kard van mellétámasztva, ami férfiból is derekasat kívánna.
Néhány napja már a városban van, mégsem tudja igazán, mihez kezdjen. Elszúrta. Az egészet. Nem is kicsit. Egy része inkább csak dühöt érez. Az a levél jár a fejében, amivel a céhmester útnak indította. Amiben elajándékozta, mint valami vágóállatot. Mindig hűséges volt a Főnix Házához. Mindig! Sosem húzta a szájt, bármilyen szolgálatot osztottak rá. De hogy lepasszolják padlót sikálni meg gatyát mosni! Valahol azért méltán érzi magát elárulva. A céh egyik legjobb kardja volt. Nem ez járt volna neki.*
Néhány napja már a városban van, mégsem tudja igazán, mihez kezdjen. Elszúrta. Az egészet. Nem is kicsit. Egy része inkább csak dühöt érez. Az a levél jár a fejében, amivel a céhmester útnak indította. Amiben elajándékozta, mint valami vágóállatot. Mindig hűséges volt a Főnix Házához. Mindig! Sosem húzta a szájt, bármilyen szolgálatot osztottak rá. De hogy lepasszolják padlót sikálni meg gatyát mosni! Valahol azért méltán érzi magát elárulva. A céh egyik legjobb kardja volt. Nem ez járt volna neki.*
1849. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-09-22 14:38:38
Üzenet elküldve: 2016-09-22 14:38:38
ÚJ
![>Grubek Norragimhak [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1246_torpe_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Megfontolt
//Csatornatisztítás//
*A törpe így elnézi a kis közjátékot és nem szól semmit. Pedig tudna bizony. A fejében ahol a valóság és a fikció már igen gyakran keveredik ő maga is egy fess, izompacsirta kalandor aki után csak úgy döglenek a nők. Például múltkor az-az elf lány nagyon udvarolt ám neki. Miközben bájitalokat árult. Meg volt az a gnóm nő is akit alig bírt levakarni magáról. Miközben folyamatos sértéseket kapott tőle. Mindenesetre addig nem is szól míg a munkáról nem kap kérdést. Akkor viszont már mondja is az egyértelműt.*
-Magától értetődik. Bontunk.
*A törpe így elnézi a kis közjátékot és nem szól semmit. Pedig tudna bizony. A fejében ahol a valóság és a fikció már igen gyakran keveredik ő maga is egy fess, izompacsirta kalandor aki után csak úgy döglenek a nők. Például múltkor az-az elf lány nagyon udvarolt ám neki. Miközben bájitalokat árult. Meg volt az a gnóm nő is akit alig bírt levakarni magáról. Miközben folyamatos sértéseket kapott tőle. Mindenesetre addig nem is szól míg a munkáról nem kap kérdést. Akkor viszont már mondja is az egyértelműt.*
-Magától értetődik. Bontunk.
1848. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-09-07 09:56:13
Üzenet elküldve: 2016-09-07 09:56:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Fejét rázza az őr szavaira.*
- Nem. - *Nyilatkozik végül velősen és tömören, miközben gyanakodva méregeti az őt megállító férfit. Kénytelen-kelletlen beismerni, hogy annyira mégsem teljesen mindegy neki minden, hogy még valami izmos bőrkiütéssel járó nyavalyát is összeszedjen. Kérdő tekintettel hallgatja a kifejtést, nem mintha amúgy kérdezte volna, de legalább elmondják. Furcsállja, hogy a városvezetés, vagy a fürdő tulajdonosa nem teszi meg a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy a belváros leglátogatottabb fürdőháza ne valami rút ragály melegágya legyen, de tulajdonképp igazán nem az ő dolga. Vállat ránt.*
- Köszönöm, hogy szóltál, barátom! - *Biccent, azzal sarkon fordul és távozik. Kissé bosszúsnak is mondható: Kegyetlenül hasogat a feje és a másnaposság összes létező tünetét is dianosztizálja magán. Igazán jól esett volna elnyúlni a forró vízben és kiáztatni magából azt az irdatlan mennyiségű rosszkedvet, ami a halántéka két oldalát feszíti. Jobb ötlet híjján visszatér a város utcáira, és valami inni- és ennivaló után néz.*
- Nem. - *Nyilatkozik végül velősen és tömören, miközben gyanakodva méregeti az őt megállító férfit. Kénytelen-kelletlen beismerni, hogy annyira mégsem teljesen mindegy neki minden, hogy még valami izmos bőrkiütéssel járó nyavalyát is összeszedjen. Kérdő tekintettel hallgatja a kifejtést, nem mintha amúgy kérdezte volna, de legalább elmondják. Furcsállja, hogy a városvezetés, vagy a fürdő tulajdonosa nem teszi meg a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy a belváros leglátogatottabb fürdőháza ne valami rút ragály melegágya legyen, de tulajdonképp igazán nem az ő dolga. Vállat ránt.*
- Köszönöm, hogy szóltál, barátom! - *Biccent, azzal sarkon fordul és távozik. Kissé bosszúsnak is mondható: Kegyetlenül hasogat a feje és a másnaposság összes létező tünetét is dianosztizálja magán. Igazán jól esett volna elnyúlni a forró vízben és kiáztatni magából azt az irdatlan mennyiségű rosszkedvet, ami a halántéka két oldalát feszíti. Jobb ötlet híjján visszatér a város utcáira, és valami inni- és ennivaló után néz.*
1847. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-09-06 18:33:47
Üzenet elküldve: 2016-09-06 18:33:47
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Kharaun Zarathis//
*Elfünk terve sajnos már a legelején megbukik, és így csupán terv marad.*
-Állj!
*Szólnak most őrök rá, mikor boldogan sétálna be a Fürdőházba.*
-Zárva van, nem hallott a mérgezésről?
*Kérdezi foghegyről az őr, majd inkább picit részletez, hogy elvegye a fürdővendég kedvét.*
-Aki eltölt egy kis időt odabent, az utána megbánja azt, hogy valaha is fürdeni támadt kedve. Csúnya vörheny üt ki rajta biza'.
*Picit halkabbra veszi a szót.*
-Azt beszélik az ember "csunyáját" sem kíméli, szegény asszonyok...
*Kuncog fel, majd hátra kezd mutogatni.*
-Szóval gondolja meg magát még idejében koma!
*Elfünk terve sajnos már a legelején megbukik, és így csupán terv marad.*
-Állj!
*Szólnak most őrök rá, mikor boldogan sétálna be a Fürdőházba.*
-Zárva van, nem hallott a mérgezésről?
*Kérdezi foghegyről az őr, majd inkább picit részletez, hogy elvegye a fürdővendég kedvét.*
-Aki eltölt egy kis időt odabent, az utána megbánja azt, hogy valaha is fürdeni támadt kedve. Csúnya vörheny üt ki rajta biza'.
*Picit halkabbra veszi a szót.*
-Azt beszélik az ember "csunyáját" sem kíméli, szegény asszonyok...
*Kuncog fel, majd hátra kezd mutogatni.*
-Szóval gondolja meg magát még idejében koma!
1846. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-09-06 11:58:54
Üzenet elküldve: 2016-09-06 11:58:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Hirtelen ötlettől vezérelve a fürdőház felé veszi az irányt. Egyébként az intézmény ahhoz kélpest, hogy körponti fekvésű, meglehetősen kihaltnak tűnik a mai napon, de a hím nek igazán zavartqatja magát. Az öltözőben sietősen lehántja magáról jócskán megviselt és koszos ruhadarabjait, majd gombócba gyűrve az egyik polcra hajítja. Dereka köré egyszerű vászonleplet terít és a medencék felé veszi az irányt. Az illatos, pezsgő vízről párálló finom gőz kellemesen elbódítja, így rövid teketóriázás után az egyik üresen álló kádba süpped. Először kellő alapossággal végigcsutakolja magát: mi tagadás, van mit lemosni. Hegszabdalta, sokhelyen zúzódott mellkasa is, karja is, a régmúlt sérülései mind arról mesélnek: nem mindig töltötte minden idejét haszontalan ivászattal, kocsmáról kocsmára őgyelgéssel. Tisztálkodószert is választ, módszeresen levakargat magáról sarat, port, a sekély vízben ücsörögve oylan erősen dörzsöli saját bőrét, mintha a felszín alatt húzódó kételyeket, haragot vagy undort is lemoshatná magáról. Megnedvesíti szürkébe hajló haját is, ahogy fejét a kőpadkára támasztja, amaz dús, ezüst fátyolként terül el arca két oldalán a vízfelszínen. Ebben a pórban meglehetősen sokat elidőzik: talán egy vagy két órát szundíthat is, mert amikor feleszmél, a víz már majdnemhogy kényelmetlenné hűlt, ő maga pedig merevvé macskásodott a kuporgásban.
Sóhajtva feltámaszkodik két könyökére, lábait hajlítgatva igyekszik visszatéríteni a vért a gémberedett végtagokba. Kinéz az ablakon: odakinn már koradélután lehet, ő legalábbis valahogy így saccolja a fényekből. Komótosan feltápászkodik, és miután felöltözött az erre szolgáló helyiségben, elhagyja a fürdőházat.*
Sóhajtva feltámaszkodik két könyökére, lábait hajlítgatva igyekszik visszatéríteni a vért a gémberedett végtagokba. Kinéz az ablakon: odakinn már koradélután lehet, ő legalábbis valahogy így saccolja a fényekből. Komótosan feltápászkodik, és miután felöltözött az erre szolgáló helyiségben, elhagyja a fürdőházat.*
1845. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-08-31 19:47:05
Üzenet elküldve: 2016-08-31 19:47:05
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
~Végre a fürdőben!~ *Ábrellnak sikerült hosszas keresés után megtalálnia a kellemes kikapcsolódást ígérő Fürdőházat. Nem tudja, mire számítson. Korábban nem volt még hasonló helyen sem. Izgatottan lép be az épületbe. Bent nem jön zavarba. Két szép szemével valami csendesebb zug után kutat, ahol kényelmesen és nyugodtan letelepedhet, majd ahol átöltözhet. Nem kell sokáig kutatnia, hamar megtalálja az öltözőt. Testére már így is ránehezedik a meleg, a fürdőből kiáradó gőzök pedig kissé elkábítják. Talál magának egy szimpatikus padot. Körülnéz, lát ugyan szekrényeket, de nem vesződik a kinyitogatásukkal. Tudja, hogy ez a szolgáltatás pénzbe kerül, méghozzá olyan pénzbe, amit ő most nem tud nélkülözni. Gondol egyet a fiatalember, és mintha otthon lenne, elkezd megszabadulni ruháitól. Régóta vágyik már erre. Egészen pontosan azóta, hogy belépett ide. Nagyon melegnek találja a helyet. A haja szabályosan nedves. Nem egy izzadékony fajta.
Végre elérkezett a várva várt pillanat, beleléphet egy forró vízzel teli medencébe. Keres magának egy kádat, amiben csak egyedül lehet. Először térdig ereszkedik bele a vízbe. Engedi, hogy víz szabadon áramoljon a lábujjai között. Lengeti a bal lábát, néha fröcsköl vele. Majd egy hirtelen és gyors mozdulattal vállig belemerül a vízbe. A hajának egy része ott lebeg a víz felszínén.~Meleg.~ Gondolja magában.
Lábával elrugaszkodik a kád padlójától, és mellúszásba kezd. Hiába bírja jól az úszást, a meleg elveszi minden kedvét a komolyabb erőkifejtéstől. Így a kád közepétől a széléhez siklik. És élvezi a forró kényeztetést.*
A hozzászólás írója (Ábrell Zére) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.08.31 19:49:17
Végre elérkezett a várva várt pillanat, beleléphet egy forró vízzel teli medencébe. Keres magának egy kádat, amiben csak egyedül lehet. Először térdig ereszkedik bele a vízbe. Engedi, hogy víz szabadon áramoljon a lábujjai között. Lengeti a bal lábát, néha fröcsköl vele. Majd egy hirtelen és gyors mozdulattal vállig belemerül a vízbe. A hajának egy része ott lebeg a víz felszínén.~Meleg.~ Gondolja magában.
Lábával elrugaszkodik a kád padlójától, és mellúszásba kezd. Hiába bírja jól az úszást, a meleg elveszi minden kedvét a komolyabb erőkifejtéstől. Így a kád közepétől a széléhez siklik. És élvezi a forró kényeztetést.*
A hozzászólás írója (Ábrell Zére) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.08.31 19:49:17
1844. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-08-03 13:34:44
Üzenet elküldve: 2016-08-03 13:34:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
//Állott víz//
*Otthon egy keveset vesztegelt a formai követelményekkel a levél megfogalmazásával, de leginkább arra helyezte a hangsúlyt, hogy éreztesse a probléma súlyosságát és pár lehetséges veszélyforrást. És persze, bár ígéretet nem tett rá, hogy ő dolgozni fog a probléma megoldásán, azért sajnálja, hogy a jelen események megakadályozták benne.
Ettől függetlenül, próbálja a lehető leggyorsabban elintézni az eseményeket, egyrészt, mert házbéli gyűlésre siet, másrészt pedig ő nem a pénzjutalom miatt indult el, így azt el se fogadná. Az őrrel vagy megbeszéli, hogy a levelet adja át vagy átengedi magát rajta, hiszen vagy emlékeznek rá vagy emlékezteti arra, hogy ki ő és miért van itt. És igen, előbb ért vissza, mint mondta, de nem hiszi, hogy ebből probléma lesz. A levél átadásának végeztével pedig indul is vissza a Kúriához.*
*Otthon egy keveset vesztegelt a formai követelményekkel a levél megfogalmazásával, de leginkább arra helyezte a hangsúlyt, hogy éreztesse a probléma súlyosságát és pár lehetséges veszélyforrást. És persze, bár ígéretet nem tett rá, hogy ő dolgozni fog a probléma megoldásán, azért sajnálja, hogy a jelen események megakadályozták benne.
Ettől függetlenül, próbálja a lehető leggyorsabban elintézni az eseményeket, egyrészt, mert házbéli gyűlésre siet, másrészt pedig ő nem a pénzjutalom miatt indult el, így azt el se fogadná. Az őrrel vagy megbeszéli, hogy a levelet adja át vagy átengedi magát rajta, hiszen vagy emlékeznek rá vagy emlékezteti arra, hogy ki ő és miért van itt. És igen, előbb ért vissza, mint mondta, de nem hiszi, hogy ebből probléma lesz. A levél átadásának végeztével pedig indul is vissza a Kúriához.*
1843. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-07-28 21:10:35
Üzenet elküldve: 2016-07-28 21:10:35
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Csatornatisztítás//
//Pihenés//
*Erani szintúgy rábólint a Pegazusra, nem is lenne hová hazaengedni őket.*
- Ha gondoljátok, állom a szobát. ~Csak hadd aludjak végre!~
- Igen, igen, csak már 2 napja nem aludtam. Siessünk! *A lány óvatosan feláll, és fejében próbálja összerakni az itt történteket.*
- Nem hiszem, hogy ittam volna a vízből. *Nevet erőltetetten* hacsak nem azalatt került valahogy a szervezetemben, hogy átkutattam volna a víz alatti területet. Holnap reggel *Fordul most Ull felé,* elmehetek a piacra is néhány szerszámért. Hacsak Grubeknek nincs egy-két dolog zsebében. *Mindenkin körbepillant, küszködve a borzasztó fejfájással.* Akármiben kell segítség, csak szóljatok. *Bizonytalanul megindul, óvatosan teszi egyik lábát a másik után.*
//Pihenés//
*Erani szintúgy rábólint a Pegazusra, nem is lenne hová hazaengedni őket.*
- Ha gondoljátok, állom a szobát. ~Csak hadd aludjak végre!~
- Igen, igen, csak már 2 napja nem aludtam. Siessünk! *A lány óvatosan feláll, és fejében próbálja összerakni az itt történteket.*
- Nem hiszem, hogy ittam volna a vízből. *Nevet erőltetetten* hacsak nem azalatt került valahogy a szervezetemben, hogy átkutattam volna a víz alatti területet. Holnap reggel *Fordul most Ull felé,* elmehetek a piacra is néhány szerszámért. Hacsak Grubeknek nincs egy-két dolog zsebében. *Mindenkin körbepillant, küszködve a borzasztó fejfájással.* Akármiben kell segítség, csak szóljatok. *Bizonytalanul megindul, óvatosan teszi egyik lábát a másik után.*
1842. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-07-28 20:45:49
Üzenet elküldve: 2016-07-28 20:45:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Megfontolt
//Csatornatisztítás//
//Pihenés//
*Akár milyen szimpatikusak is, de Grubek sem engedné magához a társaságot. Szűkösen lennének és elég nagy a rendetlenség is otthon ahhoz, hogy lányokat fogadhasson. Így csak bólint ő is a pegazusra. A visszaút ugyan olyan kellemetlen mint az odaút.*
-Ha az a lötty nem működne próbáld meg pálinkával bekenni a viszkető részt hátha javít.
*Mert ugye a pálinka orvosság Grubek meg nem ért hozzá. Az is kérdéses honnan szednek majd pálinkát bár Geubek-nek erre is van ötlete. Van néhány ismerőse. A lány állapotát ő nem tartja olyan súlyosnak. Félre is érti.*
-Ilyen ez a kalandozó szakma. Hozzá kell szokni az ilyen helyzetekhez.
//Pihenés//
*Akár milyen szimpatikusak is, de Grubek sem engedné magához a társaságot. Szűkösen lennének és elég nagy a rendetlenség is otthon ahhoz, hogy lányokat fogadhasson. Így csak bólint ő is a pegazusra. A visszaút ugyan olyan kellemetlen mint az odaút.*
-Ha az a lötty nem működne próbáld meg pálinkával bekenni a viszkető részt hátha javít.
*Mert ugye a pálinka orvosság Grubek meg nem ért hozzá. Az is kérdéses honnan szednek majd pálinkát bár Geubek-nek erre is van ötlete. Van néhány ismerőse. A lány állapotát ő nem tartja olyan súlyosnak. Félre is érti.*
-Ilyen ez a kalandozó szakma. Hozzá kell szokni az ilyen helyzetekhez.
1841. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-07-28 18:17:51
Üzenet elküldve: 2016-07-28 18:17:51
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
//Csatornatisztítás//
//Pihenés//
*Ull merészen a víz alá veti magát, amit Daron igen elismerő bólogatással nyugtázz. Lassan, de biztosan közelednek a megoldáshoz.*
- Itt is volna. A pegazusi pihenés után idd meg az egészet, ha minden igaz akkor elmulasztja a bajt. * Ezzel Daron 1 Halványlila varázsitalt nyújt Ordonok Ullamar felé.
*Tudtommal igen sok nyavalyára jó, szóval nincs miért aggódnunk. *Ezután ő is a csatorna csőbe veti magát, még egyszer átbukdácsolva a mérgező patakocskán.
Viszonylag gyorsan kiérnek az előző szobába, ahol rövid megbeszélést tartanak.*
- Én is a Pegazusra szavazok. Jó kis hely, kényelmes szobákkal. Ott átbeszélhetjük, hogy merre tovább, meg hogy hogyan merre. *A dalnok szavai közben máris a következő lépésen gondolkodik. Ha valóban az érkező víz a ludas, akkor bizony falat kéne törniük... vagy követhetnék a felszín felett a csöveket, megkeresve annak a fenti forrását. ~Áh, az túl sok utazás lenne. Persze, a falbontás se lesz egy könnyű feladat.~ Daron tekintete Eranira vándorol, akit láthatóan kicsit jobban megviselt a túra mint a csoport többi tagját.* Jól vagy, kedves? Egy nem nyeltél le semennyit a vízből vagy hasonló?
//Pihenés//
*Ull merészen a víz alá veti magát, amit Daron igen elismerő bólogatással nyugtázz. Lassan, de biztosan közelednek a megoldáshoz.*
- Itt is volna. A pegazusi pihenés után idd meg az egészet, ha minden igaz akkor elmulasztja a bajt. * Ezzel Daron 1 Halványlila varázsitalt nyújt Ordonok Ullamar felé.
*Tudtommal igen sok nyavalyára jó, szóval nincs miért aggódnunk. *Ezután ő is a csatorna csőbe veti magát, még egyszer átbukdácsolva a mérgező patakocskán.Viszonylag gyorsan kiérnek az előző szobába, ahol rövid megbeszélést tartanak.*
- Én is a Pegazusra szavazok. Jó kis hely, kényelmes szobákkal. Ott átbeszélhetjük, hogy merre tovább, meg hogy hogyan merre. *A dalnok szavai közben máris a következő lépésen gondolkodik. Ha valóban az érkező víz a ludas, akkor bizony falat kéne törniük... vagy követhetnék a felszín felett a csöveket, megkeresve annak a fenti forrását. ~Áh, az túl sok utazás lenne. Persze, a falbontás se lesz egy könnyű feladat.~ Daron tekintete Eranira vándorol, akit láthatóan kicsit jobban megviselt a túra mint a csoport többi tagját.* Jól vagy, kedves? Egy nem nyeltél le semennyit a vízből vagy hasonló?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2306-2325