Nincs játékban - Fürdőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Fürdőház | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 85 (1681. - 1700. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Reydis Syna [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10880_1490455601_fel_elf_no.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2306-2325
1700. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-05-15 13:55:49
Üzenet elküldve: 2016-05-15 13:55:49
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Nyughatatlan mandula//
*Fogalma sincs mennyi idő telik el, hiszen elszunyókált. Talán egy óra, vagy több, de az is lehet hogy alig csak pár perc. Bízik benne, hogy ha már a másiknak úszóhártyái nőnek akkor azért csak szól majd, de semmi ilyesmi nem történik. Nyugodtan pihen a széken összegömbölyödve, fürdőlepedőjével takarózva.
Egy hosszabb hajszál már jó ideje csiklandozza az orrát, de sokáig még arra se igazán veszi a fáradtságot hogy arcából kisimítsa. Próbálja elfújni nózija alól, ám nem nagyon akar sikerülni, így inkább átfordul másik oldalára.*
*Fogalma sincs mennyi idő telik el, hiszen elszunyókált. Talán egy óra, vagy több, de az is lehet hogy alig csak pár perc. Bízik benne, hogy ha már a másiknak úszóhártyái nőnek akkor azért csak szól majd, de semmi ilyesmi nem történik. Nyugodtan pihen a széken összegömbölyödve, fürdőlepedőjével takarózva.
Egy hosszabb hajszál már jó ideje csiklandozza az orrát, de sokáig még arra se igazán veszi a fáradtságot hogy arcából kisimítsa. Próbálja elfújni nózija alól, ám nem nagyon akar sikerülni, így inkább átfordul másik oldalára.*
1699. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-05-15 13:53:09
Üzenet elküldve: 2016-05-15 13:53:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
- Hát, ő... ritkán látok ilyen mozgékony valakit, meg én sosem tudtam ilyesmit csinálni.
*Vallja be őszintén, és arra gondol, lehet most kellene lehúznia azt a varázsitalt, amit a piacon vett, elvégre jót tesz a kommunikációs tulajdonságoknak vagy miknek.
Azt észrevette, hogy a fél-elf szeret a figyelem középpontjában lenni, ha nem szeretne, akkor a mozgékony hobbiját nem ilyen publikus helyen gyakorolná.*
- Hát... nem, szerintem nem.
*Még mindig piros, nem nem csak fülig, lassan nyakig. Nem akarja, hogy egy rakás szerencsétlenségnek gondolják, de úgy látszik, hogy jó úton halad afelé.*
- Hát, ő... ritkán látok ilyen mozgékony valakit, meg én sosem tudtam ilyesmit csinálni.
*Vallja be őszintén, és arra gondol, lehet most kellene lehúznia azt a varázsitalt, amit a piacon vett, elvégre jót tesz a kommunikációs tulajdonságoknak vagy miknek.
Azt észrevette, hogy a fél-elf szeret a figyelem középpontjában lenni, ha nem szeretne, akkor a mozgékony hobbiját nem ilyen publikus helyen gyakorolná.*
- Hát... nem, szerintem nem.
*Még mindig piros, nem nem csak fülig, lassan nyakig. Nem akarja, hogy egy rakás szerencsétlenségnek gondolják, de úgy látszik, hogy jó úton halad afelé.*
1698. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-05-15 13:42:32
Üzenet elküldve: 2016-05-15 13:42:32
ÚJ
![>Reydis Syna [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10880_1490455601_fel_elf_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
*Reydis elég közvetlen, nem gondolkodik olyanokon, hogy mi lesz ha odamegy valakihez, de a tündér úgy néz ki, kicsit szégyenlősebb.*
-Érdekes? Mi fogott meg benne? Nem sokaknak esik le az álla ilyesmitől. *Kíváncsi mi fogja meg a nézőközönsége női tagjait az akrobatikus mozdulataiban, mert a félelf szereti elkápráztatni a környezetét és a figyelem központjába kerülni.*
-Nem tudod? *Meglepődik és elereszt egy félmosolyt.* Értesz a zenéhez, tánchoz vagy festéshez? *A szobrászatot inkább nem mondja, az nem illik ehhez a kis törékeny szép testhez.*
*Reydis elég közvetlen, nem gondolkodik olyanokon, hogy mi lesz ha odamegy valakihez, de a tündér úgy néz ki, kicsit szégyenlősebb.*
-Érdekes? Mi fogott meg benne? Nem sokaknak esik le az álla ilyesmitől. *Kíváncsi mi fogja meg a nézőközönsége női tagjait az akrobatikus mozdulataiban, mert a félelf szereti elkápráztatni a környezetét és a figyelem központjába kerülni.*
-Nem tudod? *Meglepődik és elereszt egy félmosolyt.* Értesz a zenéhez, tánchoz vagy festéshez? *A szobrászatot inkább nem mondja, az nem illik ehhez a kis törékeny szép testhez.*
1697. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-05-15 13:34:03
Üzenet elküldve: 2016-05-15 13:34:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
//Rilai, miegymás//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*A nő éppen a kellő ideig volt képes húzni kalózunk agyát, mert bár a férfi kitartóan képes regulázni magát, egyre közelebb és közelebb sodródik ahhoz a ponthoz, amikor egyszerűen már képtelen lesz tovább fékezni vágyait.
Az állhatatos ostrom nyomán azonban végül a nő is megadja magát, hiszen ennél egyértelműbb nem is lehetne, hogy Rilai éppúgy vágyik rá, éppúgy szomjazza a férfit, mint ahogyan az őt. Draenon pedig megad a nőnek mindent, amit csak tud, s mivel kalózunkat a világ kurtizánjainak legjava tanította, ez alkalmasint nem oly' csekélység.
Megszűnik a világ körülöttük, az idő, s a vállukat nyomó felelősség, mind nevetségesen távolinak tűnik most, amikor nem létezik semmi más, csak ők ketten, s a köztük fellobbant szenvedély lángja, melyet közösen táplálnak, s szítanak, mígnem végül mindent felemészt a fehér izzás.
Ki tudja, mennyi idő telik el így, órák, vagy napok talán, a férfi aligha tudná megmondani. A felettük lévő plafont bámulja, a fülében dübörgő vér hangja eltompít minden egyéb zajt. Szaporán kapkodja a levegőt, szinte nyeli azt, mellkasa ennek ütemére emelkedik-ereszkedik, s a benne dobogó szív ritmusa is vetekszik a vadabb táncdalokéval. A gondolatok most messziről kerülik a férfit, kinek ajkai széles vigyorra húzódnak, ahogy oldalra pillant a nőre. A Nőre. Kinyújtja felé a kezét, hogy közelebb vonja magához, szüksége van rá, igényli a másik fizikai közelségét.*
-Szörnyűek ezek a kalózok. Ezeknek semmi sem szent. *kuncogja el magát halkan.*
-Elloptam, már az enyém, és nem adom vissza. *ölt nyelvet a nőre, mint hogy a szarkazmusa előbb tér vissza, mint a vér a fejébe.*
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*A nő éppen a kellő ideig volt képes húzni kalózunk agyát, mert bár a férfi kitartóan képes regulázni magát, egyre közelebb és közelebb sodródik ahhoz a ponthoz, amikor egyszerűen már képtelen lesz tovább fékezni vágyait.
Az állhatatos ostrom nyomán azonban végül a nő is megadja magát, hiszen ennél egyértelműbb nem is lehetne, hogy Rilai éppúgy vágyik rá, éppúgy szomjazza a férfit, mint ahogyan az őt. Draenon pedig megad a nőnek mindent, amit csak tud, s mivel kalózunkat a világ kurtizánjainak legjava tanította, ez alkalmasint nem oly' csekélység.
Megszűnik a világ körülöttük, az idő, s a vállukat nyomó felelősség, mind nevetségesen távolinak tűnik most, amikor nem létezik semmi más, csak ők ketten, s a köztük fellobbant szenvedély lángja, melyet közösen táplálnak, s szítanak, mígnem végül mindent felemészt a fehér izzás.
Ki tudja, mennyi idő telik el így, órák, vagy napok talán, a férfi aligha tudná megmondani. A felettük lévő plafont bámulja, a fülében dübörgő vér hangja eltompít minden egyéb zajt. Szaporán kapkodja a levegőt, szinte nyeli azt, mellkasa ennek ütemére emelkedik-ereszkedik, s a benne dobogó szív ritmusa is vetekszik a vadabb táncdalokéval. A gondolatok most messziről kerülik a férfit, kinek ajkai széles vigyorra húzódnak, ahogy oldalra pillant a nőre. A Nőre. Kinyújtja felé a kezét, hogy közelebb vonja magához, szüksége van rá, igényli a másik fizikai közelségét.*
-Szörnyűek ezek a kalózok. Ezeknek semmi sem szent. *kuncogja el magát halkan.*
-Elloptam, már az enyém, és nem adom vissza. *ölt nyelvet a nőre, mint hogy a szarkazmusa előbb tér vissza, mint a vér a fejébe.*
1696. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-05-15 13:30:55
Üzenet elküldve: 2016-05-15 13:30:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
*Kicsit úgy érzi, hogy a fél-elf fel akar vágni az ügyességével. Legalábbis Nellara így érzi, hiszen ő soha nem tudja ilyeneket megcsinálni, sőt még ezeknek a könnyített változatát sem. Meglepődik, mikor a lány odamegy hozzá, de megpróbálja úgy leplezni, ahogy az csak tőle kitelik.*
- Szia! Ő, igen, érdekes volt.
*Nem igazán érti, hogy a következő kérdés hogyan kapcsolódik ide. Hogy ő művészlélek-e.*
- Ő, hát, én... nem tudom.
*Mit tesz az, hogy művész lélek? Nellara olyanokra szokta mondani, hogy művész, akik gyönyörűen festenek, írnak verseket vagy szobrászkodnak, de ő egyikhez sem ért igazán. Fülig vörösödve várja a lány válaszát.*
*Kicsit úgy érzi, hogy a fél-elf fel akar vágni az ügyességével. Legalábbis Nellara így érzi, hiszen ő soha nem tudja ilyeneket megcsinálni, sőt még ezeknek a könnyített változatát sem. Meglepődik, mikor a lány odamegy hozzá, de megpróbálja úgy leplezni, ahogy az csak tőle kitelik.*
- Szia! Ő, igen, érdekes volt.
*Nem igazán érti, hogy a következő kérdés hogyan kapcsolódik ide. Hogy ő művészlélek-e.*
- Ő, hát, én... nem tudom.
*Mit tesz az, hogy művész lélek? Nellara olyanokra szokta mondani, hogy művész, akik gyönyörűen festenek, írnak verseket vagy szobrászkodnak, de ő egyikhez sem ért igazán. Fülig vörösödve várja a lány válaszát.*
1695. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-05-15 13:24:11
Üzenet elküldve: 2016-05-15 13:24:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
*Jól eső kis bemutatója után a medence szélénél megpihen és körbenéz. Szinte mindenki tekintetével összetalálkozik, aki ott tartózkodik, de Reydist nem érdeklik már a hímneműek vágyódó tekintete. Szemei egy tündérlánynál akadnak meg, aki tátott szájjal nézi őt. Elmosolyodik és a kezeit kinyújtva támaszkodik meg a medence peremén és lábait a vízből úgy emeli ki, majd kézenállásból átlendülve hídba és abból állásba kezd el sétálni. Kezeivel a haját összeszorítva kiprésel belőle egy adag vizet és odasétál kecsesen a tündér mellé.*
-Szia, látom tetszett a kis műsorom, te is művész lélek vagy? *Vagy beletalál vagy nem, de egy próbát megér, Reydis szeret tanulni és szerencsére tud is mit tanítani az új tudásért cserébe, ha úgy adódik.*
*Jól eső kis bemutatója után a medence szélénél megpihen és körbenéz. Szinte mindenki tekintetével összetalálkozik, aki ott tartózkodik, de Reydist nem érdeklik már a hímneműek vágyódó tekintete. Szemei egy tündérlánynál akadnak meg, aki tátott szájjal nézi őt. Elmosolyodik és a kezeit kinyújtva támaszkodik meg a medence peremén és lábait a vízből úgy emeli ki, majd kézenállásból átlendülve hídba és abból állásba kezd el sétálni. Kezeivel a haját összeszorítva kiprésel belőle egy adag vizet és odasétál kecsesen a tündér mellé.*
-Szia, látom tetszett a kis műsorom, te is művész lélek vagy? *Vagy beletalál vagy nem, de egy próbát megér, Reydis szeret tanulni és szerencsére tud is mit tanítani az új tudásért cserébe, ha úgy adódik.*
1694. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-05-15 13:13:02
Üzenet elküldve: 2016-05-15 13:13:02
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
*Nem igazán úszni jött ide, inkább csak pihenhetni, ázni a vízben. A tanulás előtt mindig jót tesz, ha kicsit megmártózik és ellazítja az izmait. Úszni ugyan tud, de nem igazán szeret, meg szokott. Bár nála az úszni tudás annyit jelent, hogy halad előre és nem süllyed el. Nem igazán tudja ugyanis, hogy szárnyakkal mégis hogyan lehet normálisan úszkálni. Az a fürdőruha van rajta, amit még egy nagyon jó barátkozol kapott pár évvel ezelőtt, talán nem is meglepő, hogy még mindig jó rá.
A gondolatait, na meg a tekintetét egy ugrabugráló fél-elf lány köti le. Úgy mozog, ahogy Nellara sosem tudna. Így nem meglepő, ha a lány azt veszi észre, hogy egy apró, szárnyas teremtés a vízben tátott szájjal bámulja őt.*
*Nem igazán úszni jött ide, inkább csak pihenhetni, ázni a vízben. A tanulás előtt mindig jót tesz, ha kicsit megmártózik és ellazítja az izmait. Úszni ugyan tud, de nem igazán szeret, meg szokott. Bár nála az úszni tudás annyit jelent, hogy halad előre és nem süllyed el. Nem igazán tudja ugyanis, hogy szárnyakkal mégis hogyan lehet normálisan úszkálni. Az a fürdőruha van rajta, amit még egy nagyon jó barátkozol kapott pár évvel ezelőtt, talán nem is meglepő, hogy még mindig jó rá.
A gondolatait, na meg a tekintetét egy ugrabugráló fél-elf lány köti le. Úgy mozog, ahogy Nellara sosem tudna. Így nem meglepő, ha a lány azt veszi észre, hogy egy apró, szárnyas teremtés a vízben tátott szájjal bámulja őt.*
1693. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-05-15 13:09:51
Üzenet elküldve: 2016-05-15 13:09:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
//Draenon, miegymás//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*Ő maga egy negyed centit sem hajlandó már távolabb húzódni a másik delejes közelségéből, bár az éhes ujjakat egy darabig rendre lefejti combjáról, kebléről, csak azért teszi, mert szórakozását leli abban, hogy tovább piszkálja a pasas éhségét. Aztán leszokik erről is, és hagyja, hogy ösztönei vezessék, ha már erre az útra rálépett, idővel cserél helyzetükön, és vállánál-nyakánál fogva szinte dorombolva vonja a férfit magához. Tőle aztán itt meg is fagyhatna az idő, csapdába ejthetnék kettejük között a kérlelhetetlen elmúlását, mert a lány újra érzi, amit meglehetősen mélyre temetett magában, holott mindük létezésének tulajdonképpeni sava-borsa. Olyan élőnek érzi magát, mint rég nem: felszabadítva és egyúttal gúzsba kötve tulajdon teste követelődző rezdüléseitől. Nem ért egyébként a mágiához, sőt, egy kicsit ódzkodik is attól, amit eddig látott vagy hallott belőle, de ezt az érzést másképp nem tudná leírni, mint boszorkányság, bűvölet: úszni-repülni tud a saját ereiben, a másikéban, valamennyi érzékszervével részt vesz az élvezetben, hisz látnak a bőrükkel, ajkaikkal, belélegzik egymást. Valószínűleg már marhára átlépték azt a vonalat, ahonnan még lett volna visszaút, ezért hát ölelő tűzbe kerülnek és fenséges halálközelségbe. Megsemmisülnek, újjáélednek, ügybuzgón átrágják magukat férfi és nő történetének néhány pikánsabb fejezetén.
Miután mindez átlángolt rajtuk, állapítsa meg ennek idejét, aki még mérni tudta, reszkető izmokkal és muzsikáló vérrel nyúlik el az forró, illatos vízben. Egy darabig nincs közlendője, mert még mindig nyelve hegyén, orrában érzi a másik bőrének ízét, illatát, így kivárja, hogy vakító tejfehérre mosott elméjébe kavargó, szelíd hóesés gyanánt szivárogjanak vissza a gondolatok, a szavak. Utóbb megleli csípős modorát is. Lustán hasára fordul a vízen, két karjára támaszkodva a peremhez evickél a pasas mellé.*
- Oda az erényem. - *Neveti bele halkan a felszálló gőzpárába, ahogy felkönyököl.* - Nézzenek oda. Elragadta valami jött-ment tengeri rabló!
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*Ő maga egy negyed centit sem hajlandó már távolabb húzódni a másik delejes közelségéből, bár az éhes ujjakat egy darabig rendre lefejti combjáról, kebléről, csak azért teszi, mert szórakozását leli abban, hogy tovább piszkálja a pasas éhségét. Aztán leszokik erről is, és hagyja, hogy ösztönei vezessék, ha már erre az útra rálépett, idővel cserél helyzetükön, és vállánál-nyakánál fogva szinte dorombolva vonja a férfit magához. Tőle aztán itt meg is fagyhatna az idő, csapdába ejthetnék kettejük között a kérlelhetetlen elmúlását, mert a lány újra érzi, amit meglehetősen mélyre temetett magában, holott mindük létezésének tulajdonképpeni sava-borsa. Olyan élőnek érzi magát, mint rég nem: felszabadítva és egyúttal gúzsba kötve tulajdon teste követelődző rezdüléseitől. Nem ért egyébként a mágiához, sőt, egy kicsit ódzkodik is attól, amit eddig látott vagy hallott belőle, de ezt az érzést másképp nem tudná leírni, mint boszorkányság, bűvölet: úszni-repülni tud a saját ereiben, a másikéban, valamennyi érzékszervével részt vesz az élvezetben, hisz látnak a bőrükkel, ajkaikkal, belélegzik egymást. Valószínűleg már marhára átlépték azt a vonalat, ahonnan még lett volna visszaút, ezért hát ölelő tűzbe kerülnek és fenséges halálközelségbe. Megsemmisülnek, újjáélednek, ügybuzgón átrágják magukat férfi és nő történetének néhány pikánsabb fejezetén.
Miután mindez átlángolt rajtuk, állapítsa meg ennek idejét, aki még mérni tudta, reszkető izmokkal és muzsikáló vérrel nyúlik el az forró, illatos vízben. Egy darabig nincs közlendője, mert még mindig nyelve hegyén, orrában érzi a másik bőrének ízét, illatát, így kivárja, hogy vakító tejfehérre mosott elméjébe kavargó, szelíd hóesés gyanánt szivárogjanak vissza a gondolatok, a szavak. Utóbb megleli csípős modorát is. Lustán hasára fordul a vízen, két karjára támaszkodva a peremhez evickél a pasas mellé.*
- Oda az erényem. - *Neveti bele halkan a felszálló gőzpárába, ahogy felkönyököl.* - Nézzenek oda. Elragadta valami jött-ment tengeri rabló!
1692. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-05-15 12:53:23
Üzenet elküldve: 2016-05-15 12:53:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
*Nem sok időt kapott a kiruccanására, de most hogy végre beforrt a sebe és újra mozoghat, így kihasználva minden lehetőséget kicsit eljött hát nosztalgiázni a város fürdőjébe. Szinte minden itt kezdődött és most ahol tart sose cserélné el. Végre tartozik valahová, bár a beilleszkedés nem ment egyszerűen. Bemegy és szégyenkezve, de kivételesen egész alakos fürdőruhát ölt magára. Szívesen mutogatná magát, de a sebhelye miatt inkább marad ennél. Nem akarja, hogy amiatt megnézzék meg kérdezgessék hol szerezte.
Az öltözőt elhagyva hosszú haját befonva és feltűzve el kezd bemelegíteni. Eleinte a fejét, majd karjait, vállát, derekát, csípőjét és lábait mozgatja át. Összecsapva a tenyerét odasétál a medence széléhez, ahol nem úszkál ilyen korai órákban egy két koránkelőtől több. Megfordul és számolva valamit visszasétál. Leereszkedik hídba és abból lassan felemeli a lábait az ég felé. Így kézen állva lép párat, majd engedi le a lábait úgy, hogy megfordul ismét a medence felé. Szökken egyet előre, majd abból egy kézen átfordulással tovább fut és végül egy gyönyörű szaltóval ugrik a vízbe. A teste merőlegesen a vízre érkezik meg abba, így az alig csobban, majd a víz alól felbukik a felszínre és mellúszásba úszik kicsit, majd a medence szélére támaszkodik és élvezi kicsit a nem sós vízölelését a testén.*
*Nem sok időt kapott a kiruccanására, de most hogy végre beforrt a sebe és újra mozoghat, így kihasználva minden lehetőséget kicsit eljött hát nosztalgiázni a város fürdőjébe. Szinte minden itt kezdődött és most ahol tart sose cserélné el. Végre tartozik valahová, bár a beilleszkedés nem ment egyszerűen. Bemegy és szégyenkezve, de kivételesen egész alakos fürdőruhát ölt magára. Szívesen mutogatná magát, de a sebhelye miatt inkább marad ennél. Nem akarja, hogy amiatt megnézzék meg kérdezgessék hol szerezte.
Az öltözőt elhagyva hosszú haját befonva és feltűzve el kezd bemelegíteni. Eleinte a fejét, majd karjait, vállát, derekát, csípőjét és lábait mozgatja át. Összecsapva a tenyerét odasétál a medence széléhez, ahol nem úszkál ilyen korai órákban egy két koránkelőtől több. Megfordul és számolva valamit visszasétál. Leereszkedik hídba és abból lassan felemeli a lábait az ég felé. Így kézen állva lép párat, majd engedi le a lábait úgy, hogy megfordul ismét a medence felé. Szökken egyet előre, majd abból egy kézen átfordulással tovább fut és végül egy gyönyörű szaltóval ugrik a vízbe. A teste merőlegesen a vízre érkezik meg abba, így az alig csobban, majd a víz alól felbukik a felszínre és mellúszásba úszik kicsit, majd a medence szélére támaszkodik és élvezi kicsit a nem sós vízölelését a testén.*
1691. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-05-15 02:58:03
Üzenet elküldve: 2016-05-15 02:58:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Chetro//
*Ahogy a férfit megpillantja zavara már kicsit enyhül, hogy legalább egy ismerős arcot láthat. Így sem lesz könnyű levedleni azt a sok évnyi tanítást, amely arra nevelte, hogy csakis kevésbé szerető ura társaságában, a négy fal között mutatkozzon lengén. De, ha már egyszer megfogadta, hogy kitör abból a kalitkából, melyben ez idáig nevelkedett, akkor bizony ezt a bátortalanságát is maga mögött fogja hagyni. Ez kezdődik úgy, hogy hiába az akarat szemeit önkéntelenül is végigfuttatja a mezítelen mellkason, de végül pillantását időben megfékezve emeli vissza íriszeit Chetro arcára. Kíváncsiságát nehezen fékezi meg, de már nem is neveltetése, mintsem zavara az, amely megakadályozza, hogy pillantásával tovább térképezze fel az előtte álló alakot.*
- Ha már így választanom lehet, akkor maradnék a kettesnél. Még akkor is, ha megvédenél az esetleges szemtelenkedőktől épp te magad mondtad, hogy idebent nem árt a jó modor. Ne kockáztassunk.
*Kuncog fel halkan, majd a férfi válla fölött pillant is a mutatott irányba. Mi tagadás nagyon jól esne tényleg az a fürdő, így még egy ok, hogy a szégyenlősséget végérvényesen maga mögött akarja hagyni.*
- Hát akkor keressünk valamit. Kövessen jó uram.
*Mosolyodik el, ahogy Chetro mellé lépve fog is annak csuklójára, a másikkal továbbra is holmijait öleli magához, ahogy meg indul maga után vonva társát. Lassú léptekkel halad, alaposabban szemügyre véve minden szóba jöhető helységet, ahol szabad medencét talál, majd mikor meg is leli, amit keres hamar le is fékezi lépteit.*
- Ilyenre gondoltál?
*A kérdés inkább csak költői ugyanis a választ már nem várja meg, ahogy meg is indul a kiszemelt kád felé. Az illatos olajokkal teli levegő, a meleg víztől kellemesen párás levegő szinte hívogatja, hogy utazásának porát leöblíthesse magáról. Chetro kezét is már csak a megérkezéskor engedi el, s innentől már csak egy teendő marad.
Mivel ő sem meri ruháit magára hagyva, hisz még nem igen tudja hogyan is működnek itt a dolgok csak lehelyezi a kád mellé. Nem igazán foglalkoztatja a tény, hogy nagy eséllyel nem csak a rongyok gazdája lesz vizes. Hajából kioldja a könnyen kreált szalagot, így eddig egyenes szálú, rendezett tincsei most kuszán, kissé meghullámosodva omlanak vállaira. Lassan már elérkezik a pillanat, hogy teljes valójában mártózhasson meg a vízben. Talán az erős akarat, hogy végre kiléphessen a jól nevelt, szemérmes lány szerepéből, talán egészen más vezérli, hogy a puha leplet kioldva hagyja is azt a földre hullani, majd az út piszkával tarkított ingét oldja szét magán. Természetesen szendesége még mindig kíséri, így már nem pillant a férfira, ahogy apránként lecsúsztatja a vékony anyagot vállairól, majd amaz le is siklik karjain, hogy a fürdőlepel mellett pihenjen meg. Mély levegőt vesz, hagyva, hogy eltelítse tüdejét a fürdő kellemes illata, majd lassan a kádba lépdelve merül apránként a vízbe. Ahogy annak takarásába kerül már úgy helyezkedik, hogy Chetroval szembe kerüljön, így a pironkodást már maga mögött hagyva húzódik is halovány mosoly az ajkaira.*
- A napom legkellemesebb része eddig. Gyere ha mersz.
*Kacsint rá, majd halkan felnevetve hunyja le szemeit egy pillanatra, ahogy kezeibe egy kevés vizet mer, s arcát már be is nedvesíti. Tudja jól, hogy ha a férfi is megindul a vízbe nehéz lesz legyűrni a kíváncsiságát, így ha pillantása egészen véletlenül a férfira téved, akkor arcán a pírt legyen mivel megmagyarázni.*
*Ahogy a férfit megpillantja zavara már kicsit enyhül, hogy legalább egy ismerős arcot láthat. Így sem lesz könnyű levedleni azt a sok évnyi tanítást, amely arra nevelte, hogy csakis kevésbé szerető ura társaságában, a négy fal között mutatkozzon lengén. De, ha már egyszer megfogadta, hogy kitör abból a kalitkából, melyben ez idáig nevelkedett, akkor bizony ezt a bátortalanságát is maga mögött fogja hagyni. Ez kezdődik úgy, hogy hiába az akarat szemeit önkéntelenül is végigfuttatja a mezítelen mellkason, de végül pillantását időben megfékezve emeli vissza íriszeit Chetro arcára. Kíváncsiságát nehezen fékezi meg, de már nem is neveltetése, mintsem zavara az, amely megakadályozza, hogy pillantásával tovább térképezze fel az előtte álló alakot.*
- Ha már így választanom lehet, akkor maradnék a kettesnél. Még akkor is, ha megvédenél az esetleges szemtelenkedőktől épp te magad mondtad, hogy idebent nem árt a jó modor. Ne kockáztassunk.
*Kuncog fel halkan, majd a férfi válla fölött pillant is a mutatott irányba. Mi tagadás nagyon jól esne tényleg az a fürdő, így még egy ok, hogy a szégyenlősséget végérvényesen maga mögött akarja hagyni.*
- Hát akkor keressünk valamit. Kövessen jó uram.
*Mosolyodik el, ahogy Chetro mellé lépve fog is annak csuklójára, a másikkal továbbra is holmijait öleli magához, ahogy meg indul maga után vonva társát. Lassú léptekkel halad, alaposabban szemügyre véve minden szóba jöhető helységet, ahol szabad medencét talál, majd mikor meg is leli, amit keres hamar le is fékezi lépteit.*
- Ilyenre gondoltál?
*A kérdés inkább csak költői ugyanis a választ már nem várja meg, ahogy meg is indul a kiszemelt kád felé. Az illatos olajokkal teli levegő, a meleg víztől kellemesen párás levegő szinte hívogatja, hogy utazásának porát leöblíthesse magáról. Chetro kezét is már csak a megérkezéskor engedi el, s innentől már csak egy teendő marad.
Mivel ő sem meri ruháit magára hagyva, hisz még nem igen tudja hogyan is működnek itt a dolgok csak lehelyezi a kád mellé. Nem igazán foglalkoztatja a tény, hogy nagy eséllyel nem csak a rongyok gazdája lesz vizes. Hajából kioldja a könnyen kreált szalagot, így eddig egyenes szálú, rendezett tincsei most kuszán, kissé meghullámosodva omlanak vállaira. Lassan már elérkezik a pillanat, hogy teljes valójában mártózhasson meg a vízben. Talán az erős akarat, hogy végre kiléphessen a jól nevelt, szemérmes lány szerepéből, talán egészen más vezérli, hogy a puha leplet kioldva hagyja is azt a földre hullani, majd az út piszkával tarkított ingét oldja szét magán. Természetesen szendesége még mindig kíséri, így már nem pillant a férfira, ahogy apránként lecsúsztatja a vékony anyagot vállairól, majd amaz le is siklik karjain, hogy a fürdőlepel mellett pihenjen meg. Mély levegőt vesz, hagyva, hogy eltelítse tüdejét a fürdő kellemes illata, majd lassan a kádba lépdelve merül apránként a vízbe. Ahogy annak takarásába kerül már úgy helyezkedik, hogy Chetroval szembe kerüljön, így a pironkodást már maga mögött hagyva húzódik is halovány mosoly az ajkaira.*
- A napom legkellemesebb része eddig. Gyere ha mersz.
*Kacsint rá, majd halkan felnevetve hunyja le szemeit egy pillanatra, ahogy kezeibe egy kevés vizet mer, s arcát már be is nedvesíti. Tudja jól, hogy ha a férfi is megindul a vízbe nehéz lesz legyűrni a kíváncsiságát, így ha pillantása egészen véletlenül a férfira téved, akkor arcán a pírt legyen mivel megmagyarázni.*
1690. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-05-14 23:54:31
Üzenet elküldve: 2016-05-14 23:54:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Lylina//
*Miután visszavonult az e célra fenntartott helyiségbe, hamar megszabadul ruháitól. Sohasem gondolta, hogy a csupasz testfelületek szégyellnivaló látványt jelentenének, mint ahogy azt sem, hogy hivalkodásra adna okot a jobban kidolgozott izomzat. Az ilyesmi az élethez tartozik. Számára az a két szembetűnőbb sebhely is, melyek közül az egyik jó arasznyi hosszan húzódik a szegycsontja alatt a bal oldali bordák felé és az az érme nagyságú, kerek is, mely szintén a bal oldalon, a vállízület alatt látható. Régi, bár nem feltétlenül kellemes emlékek. Egy ágyékkötőt tart magán, s miután vállára csapott egy vég, összehajtogatott fehér vásznat, hogy fürdőzés után legyen miben megszárítkozni, tanácstalanul néz körbe. Az már egyértelmű, hogy ruháit és fegyvereit nem tudja senkinek átadni megőrzésre, mint ahogy az is, hogy neki jut azokból a kis, zárható szekrénykékből, melyek tulajdonosai ott elzárhatják értékeiket, míg a fürdőben időznek.
Vannak, akik bensőséges ragaszkodással vannak fegyverük iránt, tragédiaként fogva fel hiányát. Chetro nem tartozik közéjük, számára a fegyver csupán eszköz, még ha a kitűnő minőségű acélt nagyra is tudja értékelni. Pótolható tárgy, bár néha nehezen. Főleg ha az embernek szinte ruhátlanul kell kisétálnia a Fürdőházból, miután a helyi tolvajcéh élelmes tagjai megszabadították minden vagyonától. Így inkább felnyalábolja ruháit és fegyverövét, elférnek azok valamelyik medence mellett is. Aztán ha valamelyik figyelmetlen városi ficsúr belerúgná őket a vízbe, hát berántja az illetőt a medencébe és addig tartja víz alá a fejét, míg bugyborékol. Elmosolyodik erre a gondolatra. Érdekes. Ilyen csacskaságok elvétve jutottak eddig eszébe és ritkán tartotta ezeket viccesnek. Persze nem ez az egyetlen furcsa változás mostanában.
Mire visszaér elválásuk helyére, Lylina már ott várja. Noha a fürdő közönségéhez képest a lány még így, ruhái többségétől megszabadulva is túlöltözöttnek látszik, ezen nem lepődik meg. Ellenkezőleg. Ha nem tudná, hogy milyen családból származik könnyedén el tudná képzelni valamely főrendi család sarjának is. No, nem mintha olyan sűrűn forgolódna arisztokrata körökben.*
- Akkor *tárja szét karjait és megfogadja, hogy akkor sem futtatja végig tekintetét a vele szemben álló lányon, ha a fene fenét is eszik, aztán a háta mögé bök a válla felett* már csak egy kellemes medencét kell keresnünk. Láttam erre néhány kis beugrót, nagyobb kádakkal. Ketten kényelmesen elférnek bennük, többen talán már nem. De ha nagyobb társaságban élveznéd a fürdőt, vannak ott nagy medencék is.
*Szemet szúr, hogy Lylina feszélyezve érzi magát, az okát is sejti. Gazdag családokban a lánygyermekeket illemtudó viselkedésre neveli, erényre, szemérmességre. Valószínűleg sok lehet neki ez a közeg és annak viszonylagos szabadossága. Erről eszébe jut, hogy saját maga is, szinte teljes pőreségében. Ettől a gondolattól Chetro maga jön zavarba és egy halvány mosollyal a dereka köré csavarja az addig vállán pihenő vásznat.*
- Fel se vedd! Ahogy látom, mindenki el van foglalva a társaságával. Ha pedig valakinek mégis szemtelenkedni támadna kedve, hát *elmosolyodik* gondoskodom róla, hogy többet ne tehesse.
A hozzászólás írója (Chetro Leyrah) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.15 00:04:33
*Miután visszavonult az e célra fenntartott helyiségbe, hamar megszabadul ruháitól. Sohasem gondolta, hogy a csupasz testfelületek szégyellnivaló látványt jelentenének, mint ahogy azt sem, hogy hivalkodásra adna okot a jobban kidolgozott izomzat. Az ilyesmi az élethez tartozik. Számára az a két szembetűnőbb sebhely is, melyek közül az egyik jó arasznyi hosszan húzódik a szegycsontja alatt a bal oldali bordák felé és az az érme nagyságú, kerek is, mely szintén a bal oldalon, a vállízület alatt látható. Régi, bár nem feltétlenül kellemes emlékek. Egy ágyékkötőt tart magán, s miután vállára csapott egy vég, összehajtogatott fehér vásznat, hogy fürdőzés után legyen miben megszárítkozni, tanácstalanul néz körbe. Az már egyértelmű, hogy ruháit és fegyvereit nem tudja senkinek átadni megőrzésre, mint ahogy az is, hogy neki jut azokból a kis, zárható szekrénykékből, melyek tulajdonosai ott elzárhatják értékeiket, míg a fürdőben időznek.
Vannak, akik bensőséges ragaszkodással vannak fegyverük iránt, tragédiaként fogva fel hiányát. Chetro nem tartozik közéjük, számára a fegyver csupán eszköz, még ha a kitűnő minőségű acélt nagyra is tudja értékelni. Pótolható tárgy, bár néha nehezen. Főleg ha az embernek szinte ruhátlanul kell kisétálnia a Fürdőházból, miután a helyi tolvajcéh élelmes tagjai megszabadították minden vagyonától. Így inkább felnyalábolja ruháit és fegyverövét, elférnek azok valamelyik medence mellett is. Aztán ha valamelyik figyelmetlen városi ficsúr belerúgná őket a vízbe, hát berántja az illetőt a medencébe és addig tartja víz alá a fejét, míg bugyborékol. Elmosolyodik erre a gondolatra. Érdekes. Ilyen csacskaságok elvétve jutottak eddig eszébe és ritkán tartotta ezeket viccesnek. Persze nem ez az egyetlen furcsa változás mostanában.
Mire visszaér elválásuk helyére, Lylina már ott várja. Noha a fürdő közönségéhez képest a lány még így, ruhái többségétől megszabadulva is túlöltözöttnek látszik, ezen nem lepődik meg. Ellenkezőleg. Ha nem tudná, hogy milyen családból származik könnyedén el tudná képzelni valamely főrendi család sarjának is. No, nem mintha olyan sűrűn forgolódna arisztokrata körökben.*
- Akkor *tárja szét karjait és megfogadja, hogy akkor sem futtatja végig tekintetét a vele szemben álló lányon, ha a fene fenét is eszik, aztán a háta mögé bök a válla felett* már csak egy kellemes medencét kell keresnünk. Láttam erre néhány kis beugrót, nagyobb kádakkal. Ketten kényelmesen elférnek bennük, többen talán már nem. De ha nagyobb társaságban élveznéd a fürdőt, vannak ott nagy medencék is.
*Szemet szúr, hogy Lylina feszélyezve érzi magát, az okát is sejti. Gazdag családokban a lánygyermekeket illemtudó viselkedésre neveli, erényre, szemérmességre. Valószínűleg sok lehet neki ez a közeg és annak viszonylagos szabadossága. Erről eszébe jut, hogy saját maga is, szinte teljes pőreségében. Ettől a gondolattól Chetro maga jön zavarba és egy halvány mosollyal a dereka köré csavarja az addig vállán pihenő vásznat.*
- Fel se vedd! Ahogy látom, mindenki el van foglalva a társaságával. Ha pedig valakinek mégis szemtelenkedni támadna kedve, hát *elmosolyodik* gondoskodom róla, hogy többet ne tehesse.
A hozzászólás írója (Chetro Leyrah) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.15 00:04:33
1689. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-05-14 23:17:11
Üzenet elküldve: 2016-05-14 23:17:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
//Rilai, miegymás//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*Draenon hálás azért, hogy a nő nem firtatja most tovább a múltat, mivel erre sem az időpont, sem a helyszín, sem pedig a férfi nem alkalmas. Legalábbis jelen állapotában legkevésbé akar bármilyen másik nőre gondolni, nem hogy beszélni róla. Ezért aztán külön örül neki, hogy szemmel láthatóan Rilai is hamar tovább lépett a témáról, egy jóval kellemesebb mederbe terelve a társalgást.
Mit tehetne mást szerencsétlen férfi, mint ember módjára tűr, s belemegy a játékba, sőt, még élvezi is. Sőt, mi több, kifejezetten felcsigázza az a fajta kémia, ami tagadhatatlanul megvan köztük, bár annak mibenlétét egyelőre aligha tudná megmagyarázni pontosan, az azonban teljesen világos számára, hogy ez most valami új, ezért sem tudja hová tenni. Így hát aztán úszik az árral, jó tengerész módjára, kezei feltérképezik a nő testét, felfedezőútra indulva annak oldalán, hátán, hasán, s bár minden akaraterejével azon van, hogy képes legyen megállni azon a bizonyos határon, olykor-olykor Rilainak kell a helyes útra igazítsák az eltévedt, kíváncsiskodó férfikezeket.*
-Remélem... *szalad a férfi szája vigyorba, a gondolatra, hogy a nő maradandó nyomot hagyjon rajta. Kíváncsi lenne, milyen módon óhajtaná Rilai kivitelezni, de nem ér rá ilyesmin gondolkozni, sőt, semmin sem ér rá gondolkozni, mert háta a medence szélének ütközik, a lány pedig ennél közelebb már aligha lehetne hozzá. Kalózunk lélegzete egy pillanatra elakad, ahogy a másik forró teste hozzásimul. A felhívás pattanásig feszíti a férfit, a nő világosan érezheti a feszültséget az izmokban, ahogy körülfonják Draenon karjai. Ajka követelőzőn tapad a nőére, mint szomjazó vándor a forrásra. Szinte érzi, ahogy tagjai megtelnek élettel, kezei birtoklón markolnak a nő csípőjére.
Tudatában van, hogy már tényleg csak egy hajszál választja el őket a közerkölcs súlyos megsértésétől, de eddig mind a ketten bírják a játékot. Az erősen kérdéses, melyikük bizonyul végül kitartóbbnak, de kalózunkról el lehet mondani, hogy minden cseppnyi akaraterejére szüksége van ahhoz, hogy úriember tudjon maradni.*
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*Draenon hálás azért, hogy a nő nem firtatja most tovább a múltat, mivel erre sem az időpont, sem a helyszín, sem pedig a férfi nem alkalmas. Legalábbis jelen állapotában legkevésbé akar bármilyen másik nőre gondolni, nem hogy beszélni róla. Ezért aztán külön örül neki, hogy szemmel láthatóan Rilai is hamar tovább lépett a témáról, egy jóval kellemesebb mederbe terelve a társalgást.
Mit tehetne mást szerencsétlen férfi, mint ember módjára tűr, s belemegy a játékba, sőt, még élvezi is. Sőt, mi több, kifejezetten felcsigázza az a fajta kémia, ami tagadhatatlanul megvan köztük, bár annak mibenlétét egyelőre aligha tudná megmagyarázni pontosan, az azonban teljesen világos számára, hogy ez most valami új, ezért sem tudja hová tenni. Így hát aztán úszik az árral, jó tengerész módjára, kezei feltérképezik a nő testét, felfedezőútra indulva annak oldalán, hátán, hasán, s bár minden akaraterejével azon van, hogy képes legyen megállni azon a bizonyos határon, olykor-olykor Rilainak kell a helyes útra igazítsák az eltévedt, kíváncsiskodó férfikezeket.*
-Remélem... *szalad a férfi szája vigyorba, a gondolatra, hogy a nő maradandó nyomot hagyjon rajta. Kíváncsi lenne, milyen módon óhajtaná Rilai kivitelezni, de nem ér rá ilyesmin gondolkozni, sőt, semmin sem ér rá gondolkozni, mert háta a medence szélének ütközik, a lány pedig ennél közelebb már aligha lehetne hozzá. Kalózunk lélegzete egy pillanatra elakad, ahogy a másik forró teste hozzásimul. A felhívás pattanásig feszíti a férfit, a nő világosan érezheti a feszültséget az izmokban, ahogy körülfonják Draenon karjai. Ajka követelőzőn tapad a nőére, mint szomjazó vándor a forrásra. Szinte érzi, ahogy tagjai megtelnek élettel, kezei birtoklón markolnak a nő csípőjére.
Tudatában van, hogy már tényleg csak egy hajszál választja el őket a közerkölcs súlyos megsértésétől, de eddig mind a ketten bírják a játékot. Az erősen kérdéses, melyikük bizonyul végül kitartóbbnak, de kalózunkról el lehet mondani, hogy minden cseppnyi akaraterejére szüksége van ahhoz, hogy úriember tudjon maradni.*
1688. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-05-14 22:44:07
Üzenet elküldve: 2016-05-14 22:44:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
//Draenon, miegymás//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*Kissé elhúzza száját, de nem azért, mert a férfi a bizonyítványát magyarázza. Egyikük sem kölyök már, nincs mit a szemére hányni, sem megbotránkozni. Csak épp megint egy paraszthajszál híján ugyanott találja magát, mármint a tépelődős köröknél, ahol tegnap este, és ez ügyben nem érzi sokkal okosabbnak magát azóta. Viszont kiskaput keres és egy szempillantás alatt talál is: itt van ez az ügyesen kifundált, hülye kis játékuk, aminek tulajdonképpen nem akarja most szabályát szegni. Megegyeztek, hogy ezen a napon száműzik a vállukon ücsörgő felelősséget, csak most és itt létezik, felderítendő későbbi kapcsolatuk - ha lesz ilyen egyáltalán - milyenségét, itt a remek alkalom, hogy kitapasztalják, mennyire köti őket valójában egymáshoz az a mindegyre nyilvánvalóbb tény, hogy érzékeik felőrülnek a másiktól. Nem táncol hát vissza innen már és letesz hát a további szavakról, és átadja magát a történések, és főképp Draenon kényének-kedvének, szorgosan kifejezési formát keresve a testében-lelkében kavargó szenvedély számára.
Ellenben továbbra sem szándékszik háborítani a köz erkölcsét, hiába vannak tulajdonkép meglehetősen félreeső helyen, épp csak szőr mentén, tehát annál tovább nem nagyon megy, hogy húzza a másik agyát olyasmikkel, hogy végigharapdálja a kulcscsontját, nyakát, vagy játékosan eltolja magától egy pillanatra a medence széléig. Szórakoztatja kicsit, hogy ez a talpig férfias jelenség az őt feszítő teljesen nyilvánvaló akarat ellenére még mindig úgy bánik vele, mint a hímes tojással, és szívesen elkíváncsiskodna ennek egészen a legszélső határmezsgyééig.*
- Egyszer majd lehet, én is jelet hagyok rajtad. - *Szól szórakozottan, fejét félredöntve, két kezét leejtve a másik csípőjéig. A következő szavakat már csak alig érthető halkan suttogja el, ahogy végül közelebb lép és hozzásimul a másik vízpermetes felsőtestéhez, kissé nekidöntve a peremnek.* - De most mutasd, hogy mennyire csak én létezem.
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*Kissé elhúzza száját, de nem azért, mert a férfi a bizonyítványát magyarázza. Egyikük sem kölyök már, nincs mit a szemére hányni, sem megbotránkozni. Csak épp megint egy paraszthajszál híján ugyanott találja magát, mármint a tépelődős köröknél, ahol tegnap este, és ez ügyben nem érzi sokkal okosabbnak magát azóta. Viszont kiskaput keres és egy szempillantás alatt talál is: itt van ez az ügyesen kifundált, hülye kis játékuk, aminek tulajdonképpen nem akarja most szabályát szegni. Megegyeztek, hogy ezen a napon száműzik a vállukon ücsörgő felelősséget, csak most és itt létezik, felderítendő későbbi kapcsolatuk - ha lesz ilyen egyáltalán - milyenségét, itt a remek alkalom, hogy kitapasztalják, mennyire köti őket valójában egymáshoz az a mindegyre nyilvánvalóbb tény, hogy érzékeik felőrülnek a másiktól. Nem táncol hát vissza innen már és letesz hát a további szavakról, és átadja magát a történések, és főképp Draenon kényének-kedvének, szorgosan kifejezési formát keresve a testében-lelkében kavargó szenvedély számára.
Ellenben továbbra sem szándékszik háborítani a köz erkölcsét, hiába vannak tulajdonkép meglehetősen félreeső helyen, épp csak szőr mentén, tehát annál tovább nem nagyon megy, hogy húzza a másik agyát olyasmikkel, hogy végigharapdálja a kulcscsontját, nyakát, vagy játékosan eltolja magától egy pillanatra a medence széléig. Szórakoztatja kicsit, hogy ez a talpig férfias jelenség az őt feszítő teljesen nyilvánvaló akarat ellenére még mindig úgy bánik vele, mint a hímes tojással, és szívesen elkíváncsiskodna ennek egészen a legszélső határmezsgyééig.*
- Egyszer majd lehet, én is jelet hagyok rajtad. - *Szól szórakozottan, fejét félredöntve, két kezét leejtve a másik csípőjéig. A következő szavakat már csak alig érthető halkan suttogja el, ahogy végül közelebb lép és hozzásimul a másik vízpermetes felsőtestéhez, kissé nekidöntve a peremnek.* - De most mutasd, hogy mennyire csak én létezem.
1687. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-05-14 21:27:38
Üzenet elküldve: 2016-05-14 21:27:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
//Rilai, miegymás//
*Talán nem feltétlenül róható fel neki, de a férfi jelen pillanatban nem teljesen ura az érzékeinek, amelyek már amúgy is pattanásig feszültek a nő közelségétől. Mély levegőt véve emeli fel a fejét, s mintha álomból ébredne, igen gyorsan józanodik ki. Persze ez az idilli állapot csupán addig tart, amíg pillantása találkozik a másikéval, abban a pillanatban már tudja, hogy elveszett.
~Én csak annyit jegyeznék meg, hogy...~
Nem, nem akar most észérveket, sem pro, sem kontra, sőt, legszívesebben az összes gondolatát száműzné a fejéből, pedig azok jönnek, kérlelhetetlenül, akár a dagály.*
-Olyasvalamire emlékeztet, amit messzire száműznék most innen, tőlünk. *felel végül, ha már a lány ennyire forszírozni akarja a témát. Nincs szégyellnivalója, keserűség sem hallatszik a hangján, s ha Rilait érdekli, valóban szándékában áll elmesélni neki, csak éppen nem feltétlenül érzi a helyzethez illő témának.*
-Ma csak te létezel. Csak rád akarok emlékezni. *mosolyodik el halványan, majd lepillant a mellkasára.*
-Egyszer nagyon rossz kezekbe adtam a szívem. Mint a kalózkapitány a történetben. Ez itt emlékeztet rá, hogy többet ne adjam olyannak, ki nem érdemli meg. *szinte a másik ajkai közé suttogja a szavakat, s nem hagyja az emlékeknek, hogy feltoluljanak, még éppen idejében sikerül elejét venni. Ehhez persze nagyban hozzájárul az is, hogy Rilai mellett, ha akarna sem igen tudna búsulni, vagy rosszul érezni magát.*
*Talán nem feltétlenül róható fel neki, de a férfi jelen pillanatban nem teljesen ura az érzékeinek, amelyek már amúgy is pattanásig feszültek a nő közelségétől. Mély levegőt véve emeli fel a fejét, s mintha álomból ébredne, igen gyorsan józanodik ki. Persze ez az idilli állapot csupán addig tart, amíg pillantása találkozik a másikéval, abban a pillanatban már tudja, hogy elveszett.
~Én csak annyit jegyeznék meg, hogy...~
Nem, nem akar most észérveket, sem pro, sem kontra, sőt, legszívesebben az összes gondolatát száműzné a fejéből, pedig azok jönnek, kérlelhetetlenül, akár a dagály.*
-Olyasvalamire emlékeztet, amit messzire száműznék most innen, tőlünk. *felel végül, ha már a lány ennyire forszírozni akarja a témát. Nincs szégyellnivalója, keserűség sem hallatszik a hangján, s ha Rilait érdekli, valóban szándékában áll elmesélni neki, csak éppen nem feltétlenül érzi a helyzethez illő témának.*
-Ma csak te létezel. Csak rád akarok emlékezni. *mosolyodik el halványan, majd lepillant a mellkasára.*
-Egyszer nagyon rossz kezekbe adtam a szívem. Mint a kalózkapitány a történetben. Ez itt emlékeztet rá, hogy többet ne adjam olyannak, ki nem érdemli meg. *szinte a másik ajkai közé suttogja a szavakat, s nem hagyja az emlékeknek, hogy feltoluljanak, még éppen idejében sikerül elejét venni. Ehhez persze nagyban hozzájárul az is, hogy Rilai mellett, ha akarna sem igen tudna búsulni, vagy rosszul érezni magát.*
1686. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-05-14 21:12:51
Üzenet elküldve: 2016-05-14 21:12:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
//Draenon, miegymás//
*Finoman végigtapogatja a mintát, utóbb cirógató keze elér a férfi nyakáig, állkapocscsontjáig, belemosolyog a csókba, amikor megérzi ujjai alatt pulzáló szívritmus-lüktetést. Ha már önmagát az őrültségekkel közeli szomszédságú cselekvésekre indukálja valamiért ez a lerakat többé-kevésbé átlátszó és megejtően őszintén ható nőszédítő duma meg felettébb fickós mosoly, legalább legyen már neki is annyi elégtétele, hogy érzi kicsit, ahogy ő is kiakasztja a másik érzékeit közvetlen közelségben.*
- Az... Többek között. - *Teszi szóvá is végül, de igazában a billog foglalkoztatja. Ezek a testdíszítő minták már csak ilyenek, általában történet és tanulság van mögöttük, ami sokat el is árul arról, aki a testén viseli. Ő is gondolt már rá egyébként, hogy hátát vagy hasát nagyban feldobná egy kecsesen megrajzolt mézmadár vagy fátyolos uszonyú halacska, de végül letett a tervéről mögöttes mondandó hiányában. Pedig ismer bőrpiktort a városban, igaz, az jobbára csak elrettentő jelleggel dekorálja ki klientúráját lángmintával, harci rúnajelekkel, szörny- és koponyamotívumokkal. Ezen felül pedig merő szemétkedésből köti tovább az ebet a karóhoz, dacára annak, hogy a másik ajkai továbbra is itt-ott bőrét, porcikáit horzsolják.*
- Ühüm. Szóval nem most. Hanem máskor. Most mit tehát? - *Tudakolja kacéran, ujjait a férfi hajába futtatva finoman késztetve arra, hogy fókuszpontot váltson, különben a dolog vége az lesz, hogy menten közszemérmet sértenek.*
*Finoman végigtapogatja a mintát, utóbb cirógató keze elér a férfi nyakáig, állkapocscsontjáig, belemosolyog a csókba, amikor megérzi ujjai alatt pulzáló szívritmus-lüktetést. Ha már önmagát az őrültségekkel közeli szomszédságú cselekvésekre indukálja valamiért ez a lerakat többé-kevésbé átlátszó és megejtően őszintén ható nőszédítő duma meg felettébb fickós mosoly, legalább legyen már neki is annyi elégtétele, hogy érzi kicsit, ahogy ő is kiakasztja a másik érzékeit közvetlen közelségben.*
- Az... Többek között. - *Teszi szóvá is végül, de igazában a billog foglalkoztatja. Ezek a testdíszítő minták már csak ilyenek, általában történet és tanulság van mögöttük, ami sokat el is árul arról, aki a testén viseli. Ő is gondolt már rá egyébként, hogy hátát vagy hasát nagyban feldobná egy kecsesen megrajzolt mézmadár vagy fátyolos uszonyú halacska, de végül letett a tervéről mögöttes mondandó hiányában. Pedig ismer bőrpiktort a városban, igaz, az jobbára csak elrettentő jelleggel dekorálja ki klientúráját lángmintával, harci rúnajelekkel, szörny- és koponyamotívumokkal. Ezen felül pedig merő szemétkedésből köti tovább az ebet a karóhoz, dacára annak, hogy a másik ajkai továbbra is itt-ott bőrét, porcikáit horzsolják.*
- Ühüm. Szóval nem most. Hanem máskor. Most mit tehát? - *Tudakolja kacéran, ujjait a férfi hajába futtatva finoman késztetve arra, hogy fókuszpontot váltson, különben a dolog vége az lesz, hogy menten közszemérmet sértenek.*
1685. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-05-14 19:57:54
Üzenet elküldve: 2016-05-14 19:57:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
//Rilai, miegymás//
*Kalózunknak eszébe juthatott volna, hogy leskelődjön a víz alatt, de egyrészt minek rontsa el a mókát, s a felfedezés örömét, másrészt meg nyissa ki a víz alatt a szemét, akinek két anyja volt. Még csak az kéne, hogy ez a gőzölgő, zöld színű izé kisüsse a látószervét! Annyit nem ér egy kis kémkedés, főként azért sem, mert Rilait nem különösebben kell biztatni, hogy közelebb kerüljön, ilyenformán pedig Draenon tökéletesen elégedett a helyzettel.*
-Tökéletesen. *húzza félmosolyra a száját. Mások nevében aligha nyilatkozhatna a kérdéskört illetően, de a szerénytelen véleménye az, hogy akinek ez a nő nem felel meg, az nem is érdemel semmilyen nőt sem. Ez nyilván teljesen szubjektív dolog, ugyanakkor igen szilárd álláspont a leendő kapitány részéről.
A férfi kezei lassan mozdulnak, gyengéden szorosabbra fonva az ölelését a nő körül. Rilai keze pont a legrosszabb helyen van, legalábbis kalózunk szempontjából, mert így első körből értesüllhet Draenon szívritmusának minden apró változásáról, melyek most éppen egészen gyakoriak.*
-Ez...? *pillant le a billogra, majd tekintete csakhamar visszatér a smaragdszín íriszekhez.*
-Az egy fontos lecke volt, ha érdekel, majd elmesélem. De nem most... *félresimít a lány arcából egy rakoncátlan hajtincset, gyakorlott mozdulattal irányítja azt Rilai füle mögé, ügyesen álcázva és előkészítve a hadicselt, melyet bevetni készül. Apró csókot lehel a leány arcára, ajkait végigfuttatva annak bársonyos bőrén, egészen a nyakáig, hol kissé megpihen, mélyen beszívva a nő illatát, hogy aztán folytassa a felfedezőútját, alig érintésekkel illetve csupán a puha bőrfelületet.*
*Kalózunknak eszébe juthatott volna, hogy leskelődjön a víz alatt, de egyrészt minek rontsa el a mókát, s a felfedezés örömét, másrészt meg nyissa ki a víz alatt a szemét, akinek két anyja volt. Még csak az kéne, hogy ez a gőzölgő, zöld színű izé kisüsse a látószervét! Annyit nem ér egy kis kémkedés, főként azért sem, mert Rilait nem különösebben kell biztatni, hogy közelebb kerüljön, ilyenformán pedig Draenon tökéletesen elégedett a helyzettel.*
-Tökéletesen. *húzza félmosolyra a száját. Mások nevében aligha nyilatkozhatna a kérdéskört illetően, de a szerénytelen véleménye az, hogy akinek ez a nő nem felel meg, az nem is érdemel semmilyen nőt sem. Ez nyilván teljesen szubjektív dolog, ugyanakkor igen szilárd álláspont a leendő kapitány részéről.
A férfi kezei lassan mozdulnak, gyengéden szorosabbra fonva az ölelését a nő körül. Rilai keze pont a legrosszabb helyen van, legalábbis kalózunk szempontjából, mert így első körből értesüllhet Draenon szívritmusának minden apró változásáról, melyek most éppen egészen gyakoriak.*
-Ez...? *pillant le a billogra, majd tekintete csakhamar visszatér a smaragdszín íriszekhez.*
-Az egy fontos lecke volt, ha érdekel, majd elmesélem. De nem most... *félresimít a lány arcából egy rakoncátlan hajtincset, gyakorlott mozdulattal irányítja azt Rilai füle mögé, ügyesen álcázva és előkészítve a hadicselt, melyet bevetni készül. Apró csókot lehel a leány arcára, ajkait végigfuttatva annak bársonyos bőrén, egészen a nyakáig, hol kissé megpihen, mélyen beszívva a nő illatát, hogy aztán folytassa a felfedezőútját, alig érintésekkel illetve csupán a puha bőrfelületet.*
1684. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-05-14 19:40:49
Üzenet elküldve: 2016-05-14 19:40:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
//Draenon, miegymás//
- Eh-gen, jó esetben. - *Biccent királynői fejmozdulattal az alámerülő férfiúnak. Arra már nem hívja fel a figyelmet, hogy nagy általánosságban egy nő haragjának kiváltó okai az élhetetlen férfiak, mégpedig legtöbbször éppen ez a csibészes vigyorú, felvágott nyelvű fajta. Ő a maga részéről egyébként szerfelett könnyen jön dühbe mindenféle csip-csup dolgoktól, bár hosszan haragudni nem csak hogy nem akar, tudni se nagyon tud senkire. Igaz, vannak pillanatok, amikor adott szituáció hatására az ő agya is tényleg ledobja az ékszíjat, és mit szépítsük, akkor tényleg nagyon tud dühöngeni, s ilyenkor maroknyi mivolta ellenére szinte érzékelhető a fémes forróság, ami sugárzik belőle, és volt már rá példa, hogy ez néhányakat csúfosan megfutamított. Valószínűleg most is lennének olyan személyek, vagy szituációk, amik kihozzák belőle az állatot, de jelenleg nem érzi a párhuzamot a haragvó tenger és önmaga között. A lány alaptermészetéből fakadóan közelebb sorolná magát valami tengerszemhez, vagy völgybe ékelt szelíd édesvízhez, de fene a kalóz gusztusát, ha tenger, hát tenger.
A jádeszín víz alatt eltűnő pasas után pislog. Számolgat, lassan, komótosan. Húsz és huszonöt közé jut el, midőn elkezd aggódni széptevőjéért. Utóbb gondol egyet, és szemérmesen összekulcsolja a vízben lábait, a vízen lusta kígyókként hasaló hajtincseit az ildomos helyekre simítja, véget vetve az esetleges víz alatti tallózgatásnak. Aztán Draenon átszakítja a felszínt.
A lány hosszasan eltanulmányozgatja a férfi szíjas izomzatú felsőtestét. Szája sarkában pimasz kis félmosoly bujkál, ebből sejthetően egyébként nincs különösebb gondja a látvánnyal. Sőt. Balját a férfi csuklójára fonva felhúzza magát a másik ölelésébe.*
- Akkor megfelelek a magadfajtának, jól értem? - *Kérdez vissza, ahogy másik kezét rásimítja a férfi bal mellkasán a pókmintára. Hogy-hogy nem, megint érzékborzolóan közel találja magát mindenféle értelemben a kalózhoz, kábé azt csodálja, hogy bőre nem szikrázik fel a másik érintésétől.*
- Hát ez...? - *Húzza végig körme hegyét finoman a rajzolaton.*
- Eh-gen, jó esetben. - *Biccent királynői fejmozdulattal az alámerülő férfiúnak. Arra már nem hívja fel a figyelmet, hogy nagy általánosságban egy nő haragjának kiváltó okai az élhetetlen férfiak, mégpedig legtöbbször éppen ez a csibészes vigyorú, felvágott nyelvű fajta. Ő a maga részéről egyébként szerfelett könnyen jön dühbe mindenféle csip-csup dolgoktól, bár hosszan haragudni nem csak hogy nem akar, tudni se nagyon tud senkire. Igaz, vannak pillanatok, amikor adott szituáció hatására az ő agya is tényleg ledobja az ékszíjat, és mit szépítsük, akkor tényleg nagyon tud dühöngeni, s ilyenkor maroknyi mivolta ellenére szinte érzékelhető a fémes forróság, ami sugárzik belőle, és volt már rá példa, hogy ez néhányakat csúfosan megfutamított. Valószínűleg most is lennének olyan személyek, vagy szituációk, amik kihozzák belőle az állatot, de jelenleg nem érzi a párhuzamot a haragvó tenger és önmaga között. A lány alaptermészetéből fakadóan közelebb sorolná magát valami tengerszemhez, vagy völgybe ékelt szelíd édesvízhez, de fene a kalóz gusztusát, ha tenger, hát tenger.
A jádeszín víz alatt eltűnő pasas után pislog. Számolgat, lassan, komótosan. Húsz és huszonöt közé jut el, midőn elkezd aggódni széptevőjéért. Utóbb gondol egyet, és szemérmesen összekulcsolja a vízben lábait, a vízen lusta kígyókként hasaló hajtincseit az ildomos helyekre simítja, véget vetve az esetleges víz alatti tallózgatásnak. Aztán Draenon átszakítja a felszínt.
A lány hosszasan eltanulmányozgatja a férfi szíjas izomzatú felsőtestét. Szája sarkában pimasz kis félmosoly bujkál, ebből sejthetően egyébként nincs különösebb gondja a látvánnyal. Sőt. Balját a férfi csuklójára fonva felhúzza magát a másik ölelésébe.*
- Akkor megfelelek a magadfajtának, jól értem? - *Kérdez vissza, ahogy másik kezét rásimítja a férfi bal mellkasán a pókmintára. Hogy-hogy nem, megint érzékborzolóan közel találja magát mindenféle értelemben a kalózhoz, kábé azt csodálja, hogy bőre nem szikrázik fel a másik érintésétől.*
- Hát ez...? - *Húzza végig körme hegyét finoman a rajzolaton.*
1683. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-05-14 10:46:38
Üzenet elküldve: 2016-05-14 10:46:38
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Chetro//
*A Pegazusból kitartóan szalad is át a Fürdőházba. Léptei viszont apránként lelassulnak, ahogy a gőzzel és mindenféle olajok illatával teli nehéz levegő, s az a kis alkohol kissé elbódítja. De amúgy sem volt lényeges a gyorsasága, hiszen a férfi hamar utol is éri. Ahogy a karjai a dereka köré fonódnak, s magával szembe fordítja egy pillanatra megszűnik körülötte a világ, ahogy a szemeibe fúrja smaragd íriszeit egy hosszú pillanatra. Amint lassan kiszabadul az erős karok közül halkan felnevetve bólint a férfi szavaira.*
- Megígérem, hogy rendesen fogok viselkedni, amíg itt vagyunk. Nem venném a lelkemre, ha miattam kerülnénk bajba.
*Emeli is meg kezeit védekezőn, majd mosolyogva engedi is le őket, ahogy a mutatott irányba pillant. Ahogy a lenge öltözetű lányok elsétálnak mellettük zavartan sóhajt fel a tudat miatt, hogy hamarosan ő is hasonló küllemmel fog megmutatkozni Chetro előtt. De ez egy fürdő. Így természetes, nem igaz? De akkor is. Azzal az érzéssel, ami egy ideje már gyötri belül, s a gondolattal, hogy ilyen lengén mutatkoznak majd egymás előtt ismét csak felerősíti zavarát, de végül engedelmesen indul is az öltözőrész felé. Ahogy megbújik az öltözőben mély sóhajjal nyugtatja meg magát kissé, majd lassan ki bújik ruháiból. Akárhogy is megszokott itt hogyan viseltetnek a vendégek ő inkább az ingét vissza gombolja magára, majd még az illatozó, puha tapintású leplet is maga köré csavarva szedi össze a maradék holmiját, s úgy lépked vissza elválásuk helyére. Ha előbb ér ki, mint Chetro, akkor ruháit lába mellé pakolva használja fel köpenyének megtépázott részét, hogy egy vékony csíkot tovább tépve szedje le szalagnak, s barna tincseit összegyűjtve laza kontyba alakítja, hogy egyelőre ne legyen zavaró.
Amíg tovább várakozik ismét maga elé öleli a ruhákat, s közben azon dilemmázik mennyire fog tudni természetesen viselkedni, ha újdonsült partnere is hasonló lengeséggel lép elé. Arról nem is beszélve, hogy ha a medencékhez érnek bizony nem fog ártani megszabadulni az ingtől, meg a lepel sem egészen arra való, hogy vele együtt ázzon a kellemes vízben. Talán a mostani lelkiállapotában nem gondolta át eléggé hová is tért be a férfival, de akkor is kell a kellemes kikapcsolódás. Az pedig, hogy lengeséggel vagy anélkül, de Chetroval teheti meg az csak pozitív pontot jelent a napjában.*
*A Pegazusból kitartóan szalad is át a Fürdőházba. Léptei viszont apránként lelassulnak, ahogy a gőzzel és mindenféle olajok illatával teli nehéz levegő, s az a kis alkohol kissé elbódítja. De amúgy sem volt lényeges a gyorsasága, hiszen a férfi hamar utol is éri. Ahogy a karjai a dereka köré fonódnak, s magával szembe fordítja egy pillanatra megszűnik körülötte a világ, ahogy a szemeibe fúrja smaragd íriszeit egy hosszú pillanatra. Amint lassan kiszabadul az erős karok közül halkan felnevetve bólint a férfi szavaira.*
- Megígérem, hogy rendesen fogok viselkedni, amíg itt vagyunk. Nem venném a lelkemre, ha miattam kerülnénk bajba.
*Emeli is meg kezeit védekezőn, majd mosolyogva engedi is le őket, ahogy a mutatott irányba pillant. Ahogy a lenge öltözetű lányok elsétálnak mellettük zavartan sóhajt fel a tudat miatt, hogy hamarosan ő is hasonló küllemmel fog megmutatkozni Chetro előtt. De ez egy fürdő. Így természetes, nem igaz? De akkor is. Azzal az érzéssel, ami egy ideje már gyötri belül, s a gondolattal, hogy ilyen lengén mutatkoznak majd egymás előtt ismét csak felerősíti zavarát, de végül engedelmesen indul is az öltözőrész felé. Ahogy megbújik az öltözőben mély sóhajjal nyugtatja meg magát kissé, majd lassan ki bújik ruháiból. Akárhogy is megszokott itt hogyan viseltetnek a vendégek ő inkább az ingét vissza gombolja magára, majd még az illatozó, puha tapintású leplet is maga köré csavarva szedi össze a maradék holmiját, s úgy lépked vissza elválásuk helyére. Ha előbb ér ki, mint Chetro, akkor ruháit lába mellé pakolva használja fel köpenyének megtépázott részét, hogy egy vékony csíkot tovább tépve szedje le szalagnak, s barna tincseit összegyűjtve laza kontyba alakítja, hogy egyelőre ne legyen zavaró.
Amíg tovább várakozik ismét maga elé öleli a ruhákat, s közben azon dilemmázik mennyire fog tudni természetesen viselkedni, ha újdonsült partnere is hasonló lengeséggel lép elé. Arról nem is beszélve, hogy ha a medencékhez érnek bizony nem fog ártani megszabadulni az ingtől, meg a lepel sem egészen arra való, hogy vele együtt ázzon a kellemes vízben. Talán a mostani lelkiállapotában nem gondolta át eléggé hová is tért be a férfival, de akkor is kell a kellemes kikapcsolódás. Az pedig, hogy lengeséggel vagy anélkül, de Chetroval teheti meg az csak pozitív pontot jelent a napjában.*
1682. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-05-13 23:54:31
Üzenet elküldve: 2016-05-13 23:54:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Lylina//
*Nagyot csattan tenyere a visszacsapódó ajtón, ahogy átviharzik a fogadóból a fürdőházba.
Nem sokkal ezelőtt még meghökkenve ült egy asztalnál a fogadóban és kissé értetlenül nézett a fürgén felpattanó lány után. Eddig olyan visszafogott volt, annyira óvatos és tartózkodó, hogy ez a hirtelen váltás készületlenül érte. Lylina jó pár lépést megtett futva, mire elvigyorodik és ugrik olyan hirtelen, hogy a szék is majd’ felborul mögötte. Erre a fürgeségre nem volt felkészülve, néhány lépésnyi távolságig még visszhangoznak lépteik a fürdő párás, nehéz levegőjében. Vállánál fordítja magával szembe a szökevényt, véget vetve a fogócskának, mikor beéri és másik kezével a derekát öleli át, hogy el ne essenek a hirtelen mozdulat után. Ezzel persze magához is húzza a lányt, még ha nem is ez volt az elsődleges szándéka. Már úgy is hajlamos volt elveszni azokban a zöld szemekben, asztalnyi távolság választotta el tőlük, de ilyen közelségből, úgy hogy a fürdőházban használt illatos olajok aromája mögött is érzi a másik illatát, szinte beléjük szédül. A gyermeki örömet okozó rövid fogócska mosolya lassan lehervad az arcáról, tulajdonképpen pislogni is elfelejt. Végül eltávolodnak egymástól, ahogy egy fél lépést tesz hátra és újra vigyort erőltet az arcára.*
- Így hamar kiteszik a szűrünket. Ha jól sejtem, itt illendően szokás viselkedni és a bolond kergetőzést biztos nem nézik jó szemmel. Talán még a vízbe sem szabad ugrálni. Nem baj, valahogy csak kibírjuk.
*Eddig minden rendben volna. Lylina megváltoztatta elhatározását és egyelőre még nem állt tovább. Ez jó, de a Pegazus környéke nem biztonságos számukra. Az elküldött rövid üzenetben mindössze a város és a fogadó neve szerepelt. Óvatosságból, hiszen ha rossz kezekbe is kerülne, ezzel nem mennek semmire. Most pedig ez előny lehet. A város nagy, könnyen eltűnhetnek. Ha pedig túl kitartónak bizonyulnának, jobb ha ő vadászik rájuk és nem fordítva. Már csak valami elfogadható ürügyet kell kitalálnia a lány számára, hogy miért muszáj másik szállás után nézniük.*
- Azt hiszem, te arra tudsz a helynek megfelelő öltözékre váltani, *int a női részleg, aztán egy másik ajtó felé* én pedig itt. Utána találkozzunk itt és keresünk egy rokonszenves medencét.
*Két lenge öltözetű leányzó sétál el mellettük élénken fecserészve. Szinte illetlennek találja a gondolatot, hogy hamarosan Lylina is a fürdőzéshez lesz öltözve. Illetlennek és érdekesnek.*
*Nagyot csattan tenyere a visszacsapódó ajtón, ahogy átviharzik a fogadóból a fürdőházba.
Nem sokkal ezelőtt még meghökkenve ült egy asztalnál a fogadóban és kissé értetlenül nézett a fürgén felpattanó lány után. Eddig olyan visszafogott volt, annyira óvatos és tartózkodó, hogy ez a hirtelen váltás készületlenül érte. Lylina jó pár lépést megtett futva, mire elvigyorodik és ugrik olyan hirtelen, hogy a szék is majd’ felborul mögötte. Erre a fürgeségre nem volt felkészülve, néhány lépésnyi távolságig még visszhangoznak lépteik a fürdő párás, nehéz levegőjében. Vállánál fordítja magával szembe a szökevényt, véget vetve a fogócskának, mikor beéri és másik kezével a derekát öleli át, hogy el ne essenek a hirtelen mozdulat után. Ezzel persze magához is húzza a lányt, még ha nem is ez volt az elsődleges szándéka. Már úgy is hajlamos volt elveszni azokban a zöld szemekben, asztalnyi távolság választotta el tőlük, de ilyen közelségből, úgy hogy a fürdőházban használt illatos olajok aromája mögött is érzi a másik illatát, szinte beléjük szédül. A gyermeki örömet okozó rövid fogócska mosolya lassan lehervad az arcáról, tulajdonképpen pislogni is elfelejt. Végül eltávolodnak egymástól, ahogy egy fél lépést tesz hátra és újra vigyort erőltet az arcára.*
- Így hamar kiteszik a szűrünket. Ha jól sejtem, itt illendően szokás viselkedni és a bolond kergetőzést biztos nem nézik jó szemmel. Talán még a vízbe sem szabad ugrálni. Nem baj, valahogy csak kibírjuk.
*Eddig minden rendben volna. Lylina megváltoztatta elhatározását és egyelőre még nem állt tovább. Ez jó, de a Pegazus környéke nem biztonságos számukra. Az elküldött rövid üzenetben mindössze a város és a fogadó neve szerepelt. Óvatosságból, hiszen ha rossz kezekbe is kerülne, ezzel nem mennek semmire. Most pedig ez előny lehet. A város nagy, könnyen eltűnhetnek. Ha pedig túl kitartónak bizonyulnának, jobb ha ő vadászik rájuk és nem fordítva. Már csak valami elfogadható ürügyet kell kitalálnia a lány számára, hogy miért muszáj másik szállás után nézniük.*
- Azt hiszem, te arra tudsz a helynek megfelelő öltözékre váltani, *int a női részleg, aztán egy másik ajtó felé* én pedig itt. Utána találkozzunk itt és keresünk egy rokonszenves medencét.
*Két lenge öltözetű leányzó sétál el mellettük élénken fecserészve. Szinte illetlennek találja a gondolatot, hogy hamarosan Lylina is a fürdőzéshez lesz öltözve. Illetlennek és érdekesnek.*
1681. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-05-13 22:37:42
Üzenet elküldve: 2016-05-13 22:37:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
//Rilai, miegymás//
*Draenon vigyorogva néz fel a nő kérdésére, majd megvonja a vállát.*
-Szeretem én a tengert, olyankor is, ha dühös. Vérfagyasztó fúria, ám egyszersmind lenyűgöző látvány. Akkor érzi csak igazán az ember, hogy él, mikor a penge élén táncol a viharban! *kuncogja el magát. Számos tengeri vihart megélt már, s látott nem egy, nem két tengerészt odaveszni egy-egy hullám, vagy széllökés, netán elpattanó kötél, elszabadult súlyok által, s mégis, Draenont mindig is lenyűgözte a tenger zabolázhatatlan természete, s az erő, mi benne rejlik. Oly kicsinek, s jelentéktelennek érzi magát, mégis tudja, érzi, hogy valami nála nagyobb, hatalmasabb, magasztosabb dolognak tanúja.
Ellöki magát a medence szélétől, a nő felé, apró hullámokat gerjesztve ezzel, melyek útját végigkíséri tekintetével.*
-Egy nőt sem szűnünk meg szeretni, csupán azért, mert néha dühös, vagy rossz a kedve... *fejtegeti tovább, sunyi vigyorral a képén. Megáll a medence közepén, a nő előtt, talán ha egy-két lépésnyi távolság lehet köztük, majd alámerül a forró vízbe. Számolja a szívének dobbanásait, s olyan jó harminc körül járhat, mikor úgy dönt, ideje újra felszínre bukkanni. Tüdeje megtelik levegővel, vizes haját pedig hátrasimítja az arcából. Így, állva, nagyjából derékig érhet neki a víz, a leány alaposan szemügyre veheti, miképpen is fest kalózunk ruha nélkül. Ugyan nem dagadnak impozánsan az izmai, azokat nedves kötelek és csigák edzették keményre. Számtalan kisebb-nagyobb heg található a felsőtestén, itt-ott, nem is beszélve a szíve fölött elhelyezkedő billogról, mely egy halálfej-potrohú pókot ábrázol. Lassan lép közelebb Rilaihoz, jobbját a nő felé nyújtja.*
-Mondtam már, mennyire emlékeztetsz a tengerre? *kérdi halkan, titokzatos mosollyal a szája szegletében.*
-Éppoly sokszínű és kiismerhetetlen vagy, s valami vissza-visszahúz hozzád, egy megmagyarázhatatlan erő...
*Draenon vigyorogva néz fel a nő kérdésére, majd megvonja a vállát.*
-Szeretem én a tengert, olyankor is, ha dühös. Vérfagyasztó fúria, ám egyszersmind lenyűgöző látvány. Akkor érzi csak igazán az ember, hogy él, mikor a penge élén táncol a viharban! *kuncogja el magát. Számos tengeri vihart megélt már, s látott nem egy, nem két tengerészt odaveszni egy-egy hullám, vagy széllökés, netán elpattanó kötél, elszabadult súlyok által, s mégis, Draenont mindig is lenyűgözte a tenger zabolázhatatlan természete, s az erő, mi benne rejlik. Oly kicsinek, s jelentéktelennek érzi magát, mégis tudja, érzi, hogy valami nála nagyobb, hatalmasabb, magasztosabb dolognak tanúja.
Ellöki magát a medence szélétől, a nő felé, apró hullámokat gerjesztve ezzel, melyek útját végigkíséri tekintetével.*
-Egy nőt sem szűnünk meg szeretni, csupán azért, mert néha dühös, vagy rossz a kedve... *fejtegeti tovább, sunyi vigyorral a képén. Megáll a medence közepén, a nő előtt, talán ha egy-két lépésnyi távolság lehet köztük, majd alámerül a forró vízbe. Számolja a szívének dobbanásait, s olyan jó harminc körül járhat, mikor úgy dönt, ideje újra felszínre bukkanni. Tüdeje megtelik levegővel, vizes haját pedig hátrasimítja az arcából. Így, állva, nagyjából derékig érhet neki a víz, a leány alaposan szemügyre veheti, miképpen is fest kalózunk ruha nélkül. Ugyan nem dagadnak impozánsan az izmai, azokat nedves kötelek és csigák edzették keményre. Számtalan kisebb-nagyobb heg található a felsőtestén, itt-ott, nem is beszélve a szíve fölött elhelyezkedő billogról, mely egy halálfej-potrohú pókot ábrázol. Lassan lép közelebb Rilaihoz, jobbját a nő felé nyújtja.*
-Mondtam már, mennyire emlékeztetsz a tengerre? *kérdi halkan, titokzatos mosollyal a szája szegletében.*
-Éppoly sokszínű és kiismerhetetlen vagy, s valami vissza-visszahúz hozzád, egy megmagyarázhatatlan erő...
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2306-2325