//Draenon, miegymás//
*Tarkóját a medence szélére támasztja, félárbocra eresztett pillái alól figyeli, ahogy a férfi bekászálódik mellé a széles medencébe. Lustán elnyújtózik a vízben, ujjaival eljátszik a mozdulatai által felkavart gyöngyházas színű buborékgyöngyökkel.*
- Így szerethetőbbnek tűnik a víz, mint amikor a vitorláitok cibálja, meg beledönti azt az nagy, kecses hajót a toronymagas hullámokba, hm? - *Kuncog halkan, miközben lábujja hegyével játékosan végigsétál a másik combján, ha már vele szembehelyezkedett.*- Kellemesebb.
*Egyszer élt egy darabig innen nagyon messzire, egy olyan városban, amely úgy ékelődött a falait körülölelő hegyek közé, akár két kavics közé szorított üveggöngy. Ott aztán bőséggel voltak kénes, savas, ásványos, különféle nyavalya kúrálására alkalmas források, talajból feltörő mindenféle gyógyvizek, ebből következőleg minden második sarkon egy fürdőház terpeszkedett, és messziföldről jöttek oda a mindenféle kereskedőnagyságok kiáztatni a merevséget a göthös tagjaikból. Sok volt továbbá a másmilyen fürdőházakból is, ezekben főként meztelen férfiak és nők voltak, továbbá számolatlanul sok tállal, kupával megrakott asztal. És persze a gőz, amely számos dolgot eltakar. Akkoriban kézilány volt egy nagyobb nemesi házban, és zsenge korából és harmatos-ártatlan alapbeállítottságából kifolyólag igencsak megbotránkozott ezen, de azóta belátta, hogy a balsorsú viadoroknak ez az egyszerű, havi vagy kéthavi rituálé jelentette azt a kapaszkodót a mélabús tehetetlenség vagy a kiégettség, fásultság fakította köznapjaikban. Hogy nincs is tulajdonképp semmi szégyellnivaló a pőreségben, vagy nem feltétlen kellemetlen mással osztozni a fürdővizen. Egyszer tehát elmerészkedett hát ő is, karöltve egy-két kérgesebb lelkületű barátnéjával, és rendre végigpróbálták az összes fürdőolajat, masszírozóembert, pezsgőmedencét és szépítő és ifjúságőrző rapidkúrát, mintha csak ők is az egyik gazdag ficsúr macái lettek volna. Azóta rajongója a komótos tisztálkodás-ellazulás ezen formájának, bár jóval óvatosabb duhaj, és ideje se nagyon van általában erre.*
- Úgy hallottam, még azokon a kegyetlen vidékeken is, ahol rabszolgákat vagy arénaharcosokat tartanak az urak kedvtelésből, fürdőházakba cipelik őket bizonyos időnként, gyógyhatású olajokban fürdetik, ázni hagyják soká, mert ha ezt elhanyagolják, nem tudnak helytállni a küzdőtéren. Alul állhat a szükségletpiramisban. - *Felkuncog.* - Főleg, ha ez az életedben a legnagyobb jó, ha nem az egyetlen.