//Második szál//
*Nem tudná biztosra megmondani, hisz emlékei nincsenek, valamiféle benyomás-töredék azonban van benne, hogy nagyjából a megérzés szintjén tudatosítsa, egy orknak nem egészen olyannak kellene lennie, mint Borugg. Érzi, hogy az ork más, különleges. Komolyan hallgatja férfit, épp csak az elején mosolyodik el kissé a kifejezésmódján. Úgy látszik, itt mindenki elég szabadszájú…
Érdekes számára, amiről a férfi beszámol, szívesen kérdezne is még, de Isurii megelőzi, így az ő kérdései maradnak későbbre. Helyette a klánvezérén kezd töprengeni, mert az nem is olyan egyszerű. Könnyen lehet, hogy Borugg hamarabb válaszol, Krestvir ugyanis igencsak belemerül gondolataiba, ahogy próbálja szavakba gyűjteni az érzését, véleményét.
Aztán az ork előtt, vagy utána, de végül csak belekezd.*
- Nekem… egy eszköz. Megoldás. Alkotás. Egy módszer, amivel befolyásolni tudom a környezetemet és jobban megismerni. Egy erő, képesség, ami itt reng bennem és arra késztet, hogy tanuljam meg használni. - *inkább néz maga elé, mint a másik kettőre, miközben beszél, viszont mikor mondandója végére ér, már felveszi a szemkontaktust. Azaz, egy kicsit mégis félrepillant szórakozottan, mikor a közelükben, a medence szélénél egy ifjú - Wilhorp - bemelegítő mozdulatokat kezd végezni. Valami ismerős érzése támad, ahogy a mozgását figyeli, mintha emlékeztetné valamire, de mivel magyarázatot nem talál az érzésre, tekintete hamar visszavándorol Isuriiékra.*