Nincs játékban - Fürdőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Fürdőház | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 75 (1481. - 1500. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2306-2325
1500. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-02-18 18:14:56
Üzenet elküldve: 2016-02-18 18:14:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Jól esik az együttérzés, épp csak nem tud rá mit felelni. Meg aztán nem is akar sokat időzni a borús emlékek között. Inkább foglalkozik a kérdéssel, melyre a választ bizony elég nehéz szavakba öntenie.*
-Hát, nagyon kell figyelni, koncentrálni, hogy is mondjam? Hm.
*Gondolkodik el picit, jobb kezének mutatóujjával ajkát ütögetve, nehéz hasonlatot találni erre.*
-Teljesen ki kell üresíteni magunkat, és-és nem gondolni semmire sem. Olyan mintha olyasvalamit akarnál érezni, amiről nem is tudod, hogy ott van-e a közelben. Mint amikor halk suttogást hallasz, de nem érted a szavakat.
*Igen, talán ez jó kép. Lelkesedik is rögvest.*
-És nagyon kell figyelni, hogy kivegyél belőle bármit, még a szemed is le kell hunyd, hogy ne zavarjanak a látnivalók a hallgatózás közben, még a lélegzeted is vissza kell fojtsad. Ismered ezt? Nos ilyesmi, csak épp az összes érzékedet el kell nyomnod, ha a varázslatot akarod megtalálni.
*Hallgat el egy picit, átgondolva mindazt amiről locsogott.*
-Vagyis nekem még így kell, de a Mester azt mondta, ha belejövök majd könnyebben is fog menni. És még nem megy csak állva.
*Húzza el ajkát elégedetlenül.*
-És csak becsukott szemmel. És csak úgy, ha felemelem a kezemet és nagy karikákat rajzolok a levegőbe lassan.
*Vagyis számára elég kimerítő, ha órákon keresztül egy helyben ácsorogva végez széles karkörzéseket.*
-De biztos a harci képzésnek is vannak hasonló részletei.
*Gondol vissza kelletlenül arra az időszakra, mikor kardforgatásból tanulta az alapokat, már olyan furán állni is rossz volt egy idő után.
Sunuko felajánlása igen kedves, kap is a lehetőségen.*
-Az jó lenne, bár innen csak két ajtó, és a fogadóban vagyunk.
*A társai említésére nagyot sóhajt, majd mosolyodik el könnyednek szánt, apró rándulással.*
-Folyamatosan apróságokon vitatkoznak. Mint a gyerekek. És szerintem úgy is fognak kibékülni, remélem nagyon hamar.
*Vagyis ez a probléma nem vár hathatós lovagi megoldásokat. Inkább lenne szükség egy dajkára, aki sarokba állítja az elf leányt, és szájára koppint a fél-elf legénynek.*
*Jól esik az együttérzés, épp csak nem tud rá mit felelni. Meg aztán nem is akar sokat időzni a borús emlékek között. Inkább foglalkozik a kérdéssel, melyre a választ bizony elég nehéz szavakba öntenie.*
-Hát, nagyon kell figyelni, koncentrálni, hogy is mondjam? Hm.
*Gondolkodik el picit, jobb kezének mutatóujjával ajkát ütögetve, nehéz hasonlatot találni erre.*
-Teljesen ki kell üresíteni magunkat, és-és nem gondolni semmire sem. Olyan mintha olyasvalamit akarnál érezni, amiről nem is tudod, hogy ott van-e a közelben. Mint amikor halk suttogást hallasz, de nem érted a szavakat.
*Igen, talán ez jó kép. Lelkesedik is rögvest.*
-És nagyon kell figyelni, hogy kivegyél belőle bármit, még a szemed is le kell hunyd, hogy ne zavarjanak a látnivalók a hallgatózás közben, még a lélegzeted is vissza kell fojtsad. Ismered ezt? Nos ilyesmi, csak épp az összes érzékedet el kell nyomnod, ha a varázslatot akarod megtalálni.
*Hallgat el egy picit, átgondolva mindazt amiről locsogott.*
-Vagyis nekem még így kell, de a Mester azt mondta, ha belejövök majd könnyebben is fog menni. És még nem megy csak állva.
*Húzza el ajkát elégedetlenül.*
-És csak becsukott szemmel. És csak úgy, ha felemelem a kezemet és nagy karikákat rajzolok a levegőbe lassan.
*Vagyis számára elég kimerítő, ha órákon keresztül egy helyben ácsorogva végez széles karkörzéseket.*
-De biztos a harci képzésnek is vannak hasonló részletei.
*Gondol vissza kelletlenül arra az időszakra, mikor kardforgatásból tanulta az alapokat, már olyan furán állni is rossz volt egy idő után.
Sunuko felajánlása igen kedves, kap is a lehetőségen.*
-Az jó lenne, bár innen csak két ajtó, és a fogadóban vagyunk.
*A társai említésére nagyot sóhajt, majd mosolyodik el könnyednek szánt, apró rándulással.*
-Folyamatosan apróságokon vitatkoznak. Mint a gyerekek. És szerintem úgy is fognak kibékülni, remélem nagyon hamar.
*Vagyis ez a probléma nem vár hathatós lovagi megoldásokat. Inkább lenne szükség egy dajkára, aki sarokba állítja az elf leányt, és szájára koppint a fél-elf legénynek.*
1499. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-02-18 15:42:13
Üzenet elküldve: 2016-02-18 15:42:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
- Oh. Nagyon sajnálom azt az esetet - *Mondja halkan Sunuko. Egyrészről sajnálja szegényt, más részről Borzalmasan dühös azokra, akik így meg mertek támadni egy ártalmatlan teremtményt.*
~ Nos, remélem jól tanulsz, mert alig hiszem, hogy ez lesz az utolsó alkalom. ~
- Nem értem, hogy lehet ez kimerítő - *csóválja a fejét* - Egy kicsit el tudod magyarázni, mégis hogy gyakoroltok? Nem láttam még sok mágust felkészülés közben, sőt, valójában egyet sem láttam, mivel eggyel sem találkoztam se a falumban, se az utamon. *Való igaz, eddig tényleg csak olvasott róluk, meg nevelőapja mesélt neki róluk az utazásairól*
-Akár vissza is kísérhetlek a fogadóba, miután végeztünk. Meg persze talán le tudom csitítani a barátaidat is - *jegyzi meg, jelezve, hogy tud segíteni Lapunak, ha annak már fáj valami miatt a feje. Na jó, talán túlzás volt ez egy olyan ember részéről, aki éppen csak kibújt az anyja szoknyája alól, meg még látszatra is azt hinné róla az ember, hogy soha nem látott amaz kardot cingár termete miatt. Úszik még egy próbakört, majd lebukik, hogy az egész testét befedje a hűsítő víz. Fel is merül hamar.*
- Oh. Nagyon sajnálom azt az esetet - *Mondja halkan Sunuko. Egyrészről sajnálja szegényt, más részről Borzalmasan dühös azokra, akik így meg mertek támadni egy ártalmatlan teremtményt.*
~ Nos, remélem jól tanulsz, mert alig hiszem, hogy ez lesz az utolsó alkalom. ~
- Nem értem, hogy lehet ez kimerítő - *csóválja a fejét* - Egy kicsit el tudod magyarázni, mégis hogy gyakoroltok? Nem láttam még sok mágust felkészülés közben, sőt, valójában egyet sem láttam, mivel eggyel sem találkoztam se a falumban, se az utamon. *Való igaz, eddig tényleg csak olvasott róluk, meg nevelőapja mesélt neki róluk az utazásairól*
-Akár vissza is kísérhetlek a fogadóba, miután végeztünk. Meg persze talán le tudom csitítani a barátaidat is - *jegyzi meg, jelezve, hogy tud segíteni Lapunak, ha annak már fáj valami miatt a feje. Na jó, talán túlzás volt ez egy olyan ember részéről, aki éppen csak kibújt az anyja szoknyája alól, meg még látszatra is azt hinné róla az ember, hogy soha nem látott amaz kardot cingár termete miatt. Úszik még egy próbakört, majd lebukik, hogy az egész testét befedje a hűsítő víz. Fel is merül hamar.*
1498. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-02-16 20:09:03
Üzenet elküldve: 2016-02-16 20:09:03
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
*Hogyan is kezdődhetne jobban a nap, mint egy fürdőzéssel. A fáradt testnek olykor misem használ jobban, mint az, ha egy kellemes vízben újjáéledhet és új előre kaphat. Traef ezt jól tudja, hiszen fiatal korában is gyakran itt ütötte el az időt, bár akkor mindig társasággal érkezett. Belép az öltözőbe, ahol 4-5 ember tartózkodik. Nem is baj, nem kedveli a tömeget, főleg nem akkor, ha az egy férfi öltözőben található. A fürdőhöz érve lassan bele emeli lábát és lassan nyakig elmerül a vízben.* ~Igen, ez ugyanolyan felüdítő, mint fiatalon~ * A víz tökéletes hőmérsékletű és már egyből olyan, mintha megújult volna. Gondolja elidőzik még itt egy darabig. *
1497. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-02-14 13:55:10
Üzenet elküldve: 2016-02-14 13:55:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Egészen lelkesítő Sunuko minden szava. Neki kezdetben csak csalódást, fájdalmat okoztak a mágusok. Rettegett, félt tőlük, de így, hogy megismerte a Szilánkokat, és otthonra lelt közöttük, sőt mi több, lassan maga is varázshasználó fejlődik egészen jó érzés ilyen véleményt hallani.
Épp csak a védekezés említésére fanyalodik el kissé, és sóhajt fel bánatosan.*
-Hát.
*Húzza el száját.*
-Valójában épp ezért kezdtem bele, tudod, még a nyáron megtámadtak, és nagyon csúnyán összevertek. Ha nem segít egy fiatal mágus tanonc bizonyosan bele is haltam volna.
*Nyel nagyot az emlékek hatására.*
-Akkor láttam be, hogy muszáj valahogy megvédenem magam. És ezért kezdtem mágiát tanulni. De nagyon lassan megy.
*Valójában semmit sem fejlődött ebben a tekintetben, és ugyanolyan védtelen, mint hónapokkal ezelőtt. Még mindig csak másokra számíthat, de legalább már vannak mellette barátok, erős segítőtársak.*
-A fogadóban maradtak pihenni. Hosszú volt az út, és a gyakorlás is kimerítő. Kaptunk pár szabad órát, a következő leckék előtt.
*Fodrozza kezével maga előtt a vizet szórakozottan.*
-Már napok óta össze vagyunk zárva, és folyton veszekednek, meg hangoskodnak.
*Szereti a társait, mint családtagjaira gondol rájuk, de nem bírja a folyamatos, feszültség kellette nyomást.*
*Egészen lelkesítő Sunuko minden szava. Neki kezdetben csak csalódást, fájdalmat okoztak a mágusok. Rettegett, félt tőlük, de így, hogy megismerte a Szilánkokat, és otthonra lelt közöttük, sőt mi több, lassan maga is varázshasználó fejlődik egészen jó érzés ilyen véleményt hallani.
Épp csak a védekezés említésére fanyalodik el kissé, és sóhajt fel bánatosan.*
-Hát.
*Húzza el száját.*
-Valójában épp ezért kezdtem bele, tudod, még a nyáron megtámadtak, és nagyon csúnyán összevertek. Ha nem segít egy fiatal mágus tanonc bizonyosan bele is haltam volna.
*Nyel nagyot az emlékek hatására.*
-Akkor láttam be, hogy muszáj valahogy megvédenem magam. És ezért kezdtem mágiát tanulni. De nagyon lassan megy.
*Valójában semmit sem fejlődött ebben a tekintetben, és ugyanolyan védtelen, mint hónapokkal ezelőtt. Még mindig csak másokra számíthat, de legalább már vannak mellette barátok, erős segítőtársak.*
-A fogadóban maradtak pihenni. Hosszú volt az út, és a gyakorlás is kimerítő. Kaptunk pár szabad órát, a következő leckék előtt.
*Fodrozza kezével maga előtt a vizet szórakozottan.*
-Már napok óta össze vagyunk zárva, és folyton veszekednek, meg hangoskodnak.
*Szereti a társait, mint családtagjaira gondol rájuk, de nem bírja a folyamatos, feszültség kellette nyomást.*
1496. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-02-09 17:16:34
Üzenet elküldve: 2016-02-09 17:16:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
- Szinte már kezdek irigykedni - *mosolyog Sunuko, akinek még teljesen idegen a varázslat "érzése".*
- Mindig is furcsának tartottam azokat az öreg, szakállas professzorokat, akik betéve tudják az összes növény - és állatfaj nevét, és hegyeket tudnak rombolni némi hókuszpókusszal. Mégis, tisztelem őket, mert nem csak hihetetlen erővel és ésszel rendelkeznek, hanem "általában" segítőkészek tudnak lenni velünk, varázstalan földönfutókkal. És ahogy most téged megismertelek, rájöttem, hogy nem is tévedtem velük kapcsolatban. Bár megjegyzem, néha meg is kell védened majd magad, mert akad néhány "olyan" lény - *Sunukonak itt köpni támad kedve* - Akik ezt egyenesen kihasználják. - *Ezzel itt burkoltan arra céloz, hogy milyen módszerrel képes önvédelmet alkalmazni, esetleg azt is varázslattal oldja meg.
Végre elszánja magát: belemerül a vízbe, amely egész kellemes.*
~ Hála istennek, hogy rugalmas ez a rongy ~
*Egy ideig lebeg, majd óvatosan megpróbál átúszni a másik oldalra, mintha még csak most tanulna úszni. Ez féligazság, mert tanították rá az akadémián (Kivételes helyzetek esetére; elég furcsán nézne ki egy teljes páncélban bőrig ázott lovag, meg persze le is süllyedne a súlya miatt), de eddig nem nagyon vette hasznát.*
- Mondd, Lapu, hol vannak a barátaid? - *kérdezi kíváncsian. Végül is sosem árt néhány segítő kéz, ha az ember egyedül sétál az ilyen helyeken, de ő mégis teljesen magányosan volt, amíg a "baleset" meg nem történt. Ezt most furcsállja.*
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2016.02.14 02:21:55, a következő indokkal:
Világidegen kifejezés használata.
- Szinte már kezdek irigykedni - *mosolyog Sunuko, akinek még teljesen idegen a varázslat "érzése".*
- Mindig is furcsának tartottam azokat az öreg, szakállas professzorokat, akik betéve tudják az összes növény - és állatfaj nevét, és hegyeket tudnak rombolni némi hókuszpókusszal. Mégis, tisztelem őket, mert nem csak hihetetlen erővel és ésszel rendelkeznek, hanem "általában" segítőkészek tudnak lenni velünk, varázstalan földönfutókkal. És ahogy most téged megismertelek, rájöttem, hogy nem is tévedtem velük kapcsolatban. Bár megjegyzem, néha meg is kell védened majd magad, mert akad néhány "olyan" lény - *Sunukonak itt köpni támad kedve* - Akik ezt egyenesen kihasználják. - *Ezzel itt burkoltan arra céloz, hogy milyen módszerrel képes önvédelmet alkalmazni, esetleg azt is varázslattal oldja meg.
Végre elszánja magát: belemerül a vízbe, amely egész kellemes.*
~ Hála istennek, hogy rugalmas ez a rongy ~
*Egy ideig lebeg, majd óvatosan megpróbál átúszni a másik oldalra, mintha még csak most tanulna úszni. Ez féligazság, mert tanították rá az akadémián (Kivételes helyzetek esetére; elég furcsán nézne ki egy teljes páncélban bőrig ázott lovag, meg persze le is süllyedne a súlya miatt), de eddig nem nagyon vette hasznát.*
- Mondd, Lapu, hol vannak a barátaid? - *kérdezi kíváncsian. Végül is sosem árt néhány segítő kéz, ha az ember egyedül sétál az ilyen helyeken, de ő mégis teljesen magányosan volt, amíg a "baleset" meg nem történt. Ezt most furcsállja.*
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2016.02.14 02:21:55, a következő indokkal:
Világidegen kifejezés használata.
1495. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-02-07 23:28:55
Üzenet elküldve: 2016-02-07 23:28:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 219
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 219
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//A Városban//
*A sok gyaloglás és utazás, lovon vagy gyalogosan is kiveszi az ember lelkét. Ebben az esetben csak egyet tehet: pihen. Nincs is más és jobb megoldás erre, mint egy forró fürdő és utána alvás. Persze ha van bor is, akkor annak azért nem lehet ellent mondani. De ami most fontosabb, hogy elgémberedett meghűlt végtagjait beáztassa a forró vízbe. Már a piac sarkából kiszúrta a gőzölgő forróvizes párafelhőket, amely összetéveszthetetlenül mutatja az utat a fáradt utazónak.
Otthon északon nagyon sok termálvizes forró fürdő van. A gazdagabbak előszeretettel látogatják, mivel gyógyító hatásuk legendás. Mindenféle kórból, ragályból gyógyultan térnek vissza az emberek az életükbe. Ezen fürdőzési szokásokat saját családja is szokásként viseli. Testvéreivel, egész gyermekkoruk óta előszeretettel látogatták az ilyen létesítményeket. Most is széles mosollyal nyugtázza, hogy a város büszkélkedhet egy ilyen remek hellyel. Ez már a második pozitív csalódása Artheniorban. Egy kicsit úgy van ezzel, hogy a végén még megkedveli a települést. Hamar oda is siet a helyszínre. Lovát kikötözi, ruháit és értékeit a megfelelő helyre helyezi és már bele is ereszkedik a forró fürdőbe.
Amit egy átfázott utazó érez ilyenkor az leírhatatlan. Minden végtagja újjászületik. A szelleme felfrissül, és egyben ellazul. Mint egy mámoros éjszaka a városi bordélyban. Pontosan olyan, habár ő ezt csak hallomásból ismeri.
Órákig tudna üldögélni a vízben, de dolga van, és még messze van az úti cél. Ezért csak alig háromnegyed órát tölt el a felfrissüléssel, majd tovább is indul útjára. Kimászik a vízből és gyorsan megtöröli magát az erre alkalmatos rongyokba. Utána sietve, hogy meg ne fázzon az öltözőbe vonul. Felveszi téli gönceit, amelyeket nagy gondosággal hajtott élére, még amikor megérkezett, és utána a lovához sétál. A kantárt ismét a kezébe ragadja, hogy a fogadó felé induljon.*
*A sok gyaloglás és utazás, lovon vagy gyalogosan is kiveszi az ember lelkét. Ebben az esetben csak egyet tehet: pihen. Nincs is más és jobb megoldás erre, mint egy forró fürdő és utána alvás. Persze ha van bor is, akkor annak azért nem lehet ellent mondani. De ami most fontosabb, hogy elgémberedett meghűlt végtagjait beáztassa a forró vízbe. Már a piac sarkából kiszúrta a gőzölgő forróvizes párafelhőket, amely összetéveszthetetlenül mutatja az utat a fáradt utazónak.
Otthon északon nagyon sok termálvizes forró fürdő van. A gazdagabbak előszeretettel látogatják, mivel gyógyító hatásuk legendás. Mindenféle kórból, ragályból gyógyultan térnek vissza az emberek az életükbe. Ezen fürdőzési szokásokat saját családja is szokásként viseli. Testvéreivel, egész gyermekkoruk óta előszeretettel látogatták az ilyen létesítményeket. Most is széles mosollyal nyugtázza, hogy a város büszkélkedhet egy ilyen remek hellyel. Ez már a második pozitív csalódása Artheniorban. Egy kicsit úgy van ezzel, hogy a végén még megkedveli a települést. Hamar oda is siet a helyszínre. Lovát kikötözi, ruháit és értékeit a megfelelő helyre helyezi és már bele is ereszkedik a forró fürdőbe.
Amit egy átfázott utazó érez ilyenkor az leírhatatlan. Minden végtagja újjászületik. A szelleme felfrissül, és egyben ellazul. Mint egy mámoros éjszaka a városi bordélyban. Pontosan olyan, habár ő ezt csak hallomásból ismeri.
Órákig tudna üldögélni a vízben, de dolga van, és még messze van az úti cél. Ezért csak alig háromnegyed órát tölt el a felfrissüléssel, majd tovább is indul útjára. Kimászik a vízből és gyorsan megtöröli magát az erre alkalmatos rongyokba. Utána sietve, hogy meg ne fázzon az öltözőbe vonul. Felveszi téli gönceit, amelyeket nagy gondosággal hajtott élére, még amikor megérkezett, és utána a lovához sétál. A kantárt ismét a kezébe ragadja, hogy a fogadó felé induljon.*
1494. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-02-07 12:04:21
Üzenet elküldve: 2016-02-07 12:04:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Így is elég nehéz kibírni, hogy ne Sunuko csupasz felsőtestét bámulja folyamatosan, pláne ha még a férfi a medence szélére is ül, és külön mutogat is rá.
A bús szavak azonban terelik gondolatait, azokra az időkre mikor maga is egyedül maradt, bólogat az elhangzottakra, holott neki legalább a megélhetése miatt nem kellett aggódjon. A sötételf bőséges kincsekkel rendelkezett, de akadt egészen más jellegű problémája. Ami miatt ő is városról, városra járt, és keserűen tapasztalta mások valós oldalát.*
-Vagy ha nem olyan vagy, mint ők.
*Súgja lehajtott fejjel, emlékezve mennyi megaláztatást kellett elviseljen kinézete miatt. Túl sokáig nem tespedhet az önsajnálatban, kíváncsian pillant fel Sunukora, mi juthatott eszébe, majd a kérdést hallva terül szét vidám mosoly eddig szomorkás arcocskáján.*
-Hogyne, kérdezz csak.
*Sokat még nem tud, de a varázslásról mégis szívesebben beszél, mint keserű, régi tapasztalatokról.*
-Persze, de mindenkinél más. Van aki bizsergést érez, ez a leggyakoribb, van aki zsibbadást, viszketést, én lebegést. Mintha repülnék, mintha felhőkön járnék, mintha könnyű lennék, mint egy tollpihe.
*Áradozik örömtől sugárzó arccal.*
*Így is elég nehéz kibírni, hogy ne Sunuko csupasz felsőtestét bámulja folyamatosan, pláne ha még a férfi a medence szélére is ül, és külön mutogat is rá.
A bús szavak azonban terelik gondolatait, azokra az időkre mikor maga is egyedül maradt, bólogat az elhangzottakra, holott neki legalább a megélhetése miatt nem kellett aggódjon. A sötételf bőséges kincsekkel rendelkezett, de akadt egészen más jellegű problémája. Ami miatt ő is városról, városra járt, és keserűen tapasztalta mások valós oldalát.*
-Vagy ha nem olyan vagy, mint ők.
*Súgja lehajtott fejjel, emlékezve mennyi megaláztatást kellett elviseljen kinézete miatt. Túl sokáig nem tespedhet az önsajnálatban, kíváncsian pillant fel Sunukora, mi juthatott eszébe, majd a kérdést hallva terül szét vidám mosoly eddig szomorkás arcocskáján.*
-Hogyne, kérdezz csak.
*Sokat még nem tud, de a varázslásról mégis szívesebben beszél, mint keserű, régi tapasztalatokról.*
-Persze, de mindenkinél más. Van aki bizsergést érez, ez a leggyakoribb, van aki zsibbadást, viszketést, én lebegést. Mintha repülnék, mintha felhőkön járnék, mintha könnyű lennék, mint egy tollpihe.
*Áradozik örömtől sugárzó arccal.*
1493. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-02-07 08:37:12
Üzenet elküldve: 2016-02-07 08:37:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Egyetlen szerencse, hogy nem követi a "lány" tekintetét, különben rögtön elöntötte volna a pír az arcát, akárhogy is néz ő maga ki*
- Azt hiszem, tudom, mit érzel. - *Sóhajtja, közben szomorúság csillan a szemében* - Nekem - *Mutat magára* - roppant nehéz volt először az egyedüli idők. Akkor még éppen csak kijártam az akadémiát, de már el kellet mennem. Még a vadászathoz is alig értettem, így hát fogadóról fogadóra, településről településre tértem le szerezni ételt, italt, kemény, kétkezi munka segítségével. Akkor látja az ember mások igazi oldalát - *Mondja hirtelen olyan sötét keserűséggel, amilyet még sosem érzett.*
- De várjunk csak - *kapja fel a fejét* - mágiát tanulsz? Kérdezhetek valamit? - *Most néz szinte könyörgő tekintettel a lányra. Még nem mégy be a medencébe, hanem leül oda, és belógatja lábát a vízbe* - Milyen érzés az, amikor "varázsolsz"? Vagy egyáltalán érez a varázsló akkor valamit?
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2016.02.14 02:22:57, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
*Egyetlen szerencse, hogy nem követi a "lány" tekintetét, különben rögtön elöntötte volna a pír az arcát, akárhogy is néz ő maga ki*
- Azt hiszem, tudom, mit érzel. - *Sóhajtja, közben szomorúság csillan a szemében* - Nekem - *Mutat magára* - roppant nehéz volt először az egyedüli idők. Akkor még éppen csak kijártam az akadémiát, de már el kellet mennem. Még a vadászathoz is alig értettem, így hát fogadóról fogadóra, településről településre tértem le szerezni ételt, italt, kemény, kétkezi munka segítségével. Akkor látja az ember mások igazi oldalát - *Mondja hirtelen olyan sötét keserűséggel, amilyet még sosem érzett.*
- De várjunk csak - *kapja fel a fejét* - mágiát tanulsz? Kérdezhetek valamit? - *Most néz szinte könyörgő tekintettel a lányra. Még nem mégy be a medencébe, hanem leül oda, és belógatja lábát a vízbe* - Milyen érzés az, amikor "varázsolsz"? Vagy egyáltalán érez a varázsló akkor valamit?
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2016.02.14 02:22:57, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
1492. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-02-06 18:57:48
Üzenet elküldve: 2016-02-06 18:57:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Maga nem annyira ura pillantásainak, így azok tetől-talpig végig mustrálják a férfit. Aztán elvörösödve már inkább csak saját csupasz lábujjait nézegeti.
Hát igen, Férfi, nem fiatal legény, mint Kai. A fiú gondolatára nagy sóhaj szakad fel kebléből, de hallva Sunuko szavait indul is meg, abba az irányba, hol azt a medencét sejti, miben egy éve fürdőzött a mélységiekkel. Külön terem, de az ajtaját szíve szerint nyitva hagyná, lép be mégis elsőnek, majd ledobva magáról a törölközőt siet a vízbe, hogy merüljön el benne nyakig.
~Bárcsak Svir lenne itt.~
Vet egy tétova pillantást a másikra, egy apró torokköszörüléssel próbálja megtörni a feszült csendet. Svirrel tudna miről beszélgetni, és jaj! Mennyi, mennyi mesélni valója van. Végül is, Sunukonak is elmondhatja. Jut eszébe a kissé képtelen gondolat.*
-Tudod, varázslást tanulok. Nagyon furcsa. Sosem gondoltam volna, hogy egyszer erre adom a fejem. A papám ékszerész volt, egy kicsi műhelyt vezetett, hatan dolgoztak a keze alá, a mamám pedig tanító. Azt hittem, -és ők is úgy kívánták - hogy a mamán nyomdokaiba lépek. Különös az élet. Nem? Most mindent valaminek az elején kell kezdenem, és mindannak amit már tudok nem veszem semmi hasznát.
*Locsog csak, hogy zavarát leplezze.*
*Maga nem annyira ura pillantásainak, így azok tetől-talpig végig mustrálják a férfit. Aztán elvörösödve már inkább csak saját csupasz lábujjait nézegeti.
Hát igen, Férfi, nem fiatal legény, mint Kai. A fiú gondolatára nagy sóhaj szakad fel kebléből, de hallva Sunuko szavait indul is meg, abba az irányba, hol azt a medencét sejti, miben egy éve fürdőzött a mélységiekkel. Külön terem, de az ajtaját szíve szerint nyitva hagyná, lép be mégis elsőnek, majd ledobva magáról a törölközőt siet a vízbe, hogy merüljön el benne nyakig.
~Bárcsak Svir lenne itt.~
Vet egy tétova pillantást a másikra, egy apró torokköszörüléssel próbálja megtörni a feszült csendet. Svirrel tudna miről beszélgetni, és jaj! Mennyi, mennyi mesélni valója van. Végül is, Sunukonak is elmondhatja. Jut eszébe a kissé képtelen gondolat.*
-Tudod, varázslást tanulok. Nagyon furcsa. Sosem gondoltam volna, hogy egyszer erre adom a fejem. A papám ékszerész volt, egy kicsi műhelyt vezetett, hatan dolgoztak a keze alá, a mamám pedig tanító. Azt hittem, -és ők is úgy kívánták - hogy a mamán nyomdokaiba lépek. Különös az élet. Nem? Most mindent valaminek az elején kell kezdenem, és mindannak amit már tudok nem veszem semmi hasznát.
*Locsog csak, hogy zavarát leplezze.*
1491. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-02-06 18:36:40
Üzenet elküldve: 2016-02-06 18:36:40
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Árnyak űzője//
//Morfiusz//
//A hozzászólás +16 jeleneteket tartalmaz//
*Nem húzódik el Morfiusz keze elől, hiszen végtére is megállapodásra jutottak, és hiszi, hogy a férfi azt nem fogja megszegni, így inkább elmosolyodik.*
– Nem ütöttél nagyot, szóval inkább mókás volt. Az biztos, hogy mindenki minket figyelt!
*Nem tehet róla, de kuncogni kezd.*
– Szerintem, ha beledobtál volna a vályúba, akkor vagy utánam vetődsz, vagy elkaptak volna, és bumm.
*Világos, hogy ficánkol, csiklandós is egy picit, és a csipkedés eléggé hasonló érzés most, de Morf bizonnyal erre számított, mert szorosan öleli. Azért olyan nagyon ő sem akar szabadulni, inkább ha tud, akkor visszacsiklandoz. De csak addig, míg Morf nem kezd olyanokat kérdezni, amikbe egyrészt belepirul, másrészt muszáj nevetnie, mert ha maga elé képzeli… és persze maga elé képzeli.*
– Esetleg majd kipróbáljuk, ideális kísérleti alanynak tűnsz, tekintve, hogy a rózsaillatú társukra olyan jól reagáltál.
*Enged a férfi kezének, és fordul, az ölében ül most is, de féloldalasan, a homlokuk összeér és ő még mindig kuncog, közben közelről néz Morf szemeibe, cseppet bandzsít is, játszik, jól érzi magát.*
– Ha visszaérünk, megnézem, lehet, hogy egy picike még maradt. Egyébként fogalmam sincsen. A néném azt mondta ez az ő találmánya, mások csak port készítenek. *Vonja meg a vállát.
Aztán elmosolyodik, nagyon reméli, találnak a krémből, már csak azért is, mert az, ellentétben minden mással habzik, méghozzá bőven és ki kell öblögetni, ámde ezt eszében sincs előre elárulni.*
~Legyen csak meglepetés, ha összejön.~
*A következő megjegyzésre felvonja a szemöldökét, aztán halkan nevetni kezd, nem javítja ki Morfiusz, hogy nem az apjáról beszélnek, nem az a lényeg, de megjegyzés nélkül nem állja meg.*
– Megpróbálhatod majd meggyőzni. Remélem, mire mi odaérünk, ő is ott lesz. Amilyen pletykákat hallottam a piacon, sajnos, nem kell sietnünk, sőt nem is szabad. Úgy tűnik, még lesz pár napunk a városban, persze csak ha nem sietsz valahova.
*Igyekszik teljesen közönyösen ejteni az utolsó mondatot is, mintha valóban csak cseverészne, de azért figyel, bár az ajkáról nem tűnik a mosoly, és a kezét is könnyedén emeli, aztán kuncogni kezd, mert észreveszi, hogy Morf már rég nem az ujjait nézi.
Saját magát is meglepi, de most nem érzi kínosan magát, a korábbiak után valamiféle alig titkolt elégedettséggel tölti el, hogy láthatóan tetszik a férfinak a látvány.*
– Nincs ellene kifogásom, Morftulius lovag. *Biccent fensőbbségesen.
Mégis meglepetten sikkant, mikor Morf talpra áll vele, és meg sem inog közben, pedig már akkor is tapasztalta az erejét, mikor a medencéből olyan könnyedén emelte ki. Átfogja a férfi nyakát, kapaszkodik.
És persze, elpirul.
A dézsa mellett áll, és a férfit nézi, a termetét is, világos, de utána a jóképű arcot, a barna szempárt. Engedi az ölelést, sőt, pár pillanatra oda is simul Morf majdnem csupasz testéhez.
Igaz, bújt már hozzá, de akkor mindig fel voltak öltözve, ami most takarja őket, az a kevés szövet inkább csak jelképes.*
~De azért még ott van. Bajon milyen lesz majd, amikor az se lesz?~
– Rendben *feleli halkan, miközben Morf törölközőbe burkolja.
A gesztus megnyugtatja, van benne valami nagyon gyengéd és intim is.*
~Hiszen egyszerűen magamra is hagyhatott volna.~
*Idáig jut, mikor megérzi a kedveskedő csókokat a nyakán, majd egy mélyebbet az ajkán is. Lágyan visszacsókol, mikor végül Morf elhúzódik, aprót bólint.*
– A bejáratnál.
*Ő is az öltözőbe megy, a szolgálók segítségével nagyjából megszárogatja a haját, majd a fürdőruhája mellé kap még egy bolyhos törölközőt is a ház ajándékaként a hercegnő, cserébe a kézjegyéért a vendégkönyve, aztán öltözik, majd indul, hogy találkozzon a lovagjával.*
//Morfiusz//
//A hozzászólás +16 jeleneteket tartalmaz//
*Nem húzódik el Morfiusz keze elől, hiszen végtére is megállapodásra jutottak, és hiszi, hogy a férfi azt nem fogja megszegni, így inkább elmosolyodik.*
– Nem ütöttél nagyot, szóval inkább mókás volt. Az biztos, hogy mindenki minket figyelt!
*Nem tehet róla, de kuncogni kezd.*
– Szerintem, ha beledobtál volna a vályúba, akkor vagy utánam vetődsz, vagy elkaptak volna, és bumm.
*Világos, hogy ficánkol, csiklandós is egy picit, és a csipkedés eléggé hasonló érzés most, de Morf bizonnyal erre számított, mert szorosan öleli. Azért olyan nagyon ő sem akar szabadulni, inkább ha tud, akkor visszacsiklandoz. De csak addig, míg Morf nem kezd olyanokat kérdezni, amikbe egyrészt belepirul, másrészt muszáj nevetnie, mert ha maga elé képzeli… és persze maga elé képzeli.*
– Esetleg majd kipróbáljuk, ideális kísérleti alanynak tűnsz, tekintve, hogy a rózsaillatú társukra olyan jól reagáltál.
*Enged a férfi kezének, és fordul, az ölében ül most is, de féloldalasan, a homlokuk összeér és ő még mindig kuncog, közben közelről néz Morf szemeibe, cseppet bandzsít is, játszik, jól érzi magát.*
– Ha visszaérünk, megnézem, lehet, hogy egy picike még maradt. Egyébként fogalmam sincsen. A néném azt mondta ez az ő találmánya, mások csak port készítenek. *Vonja meg a vállát.
Aztán elmosolyodik, nagyon reméli, találnak a krémből, már csak azért is, mert az, ellentétben minden mással habzik, méghozzá bőven és ki kell öblögetni, ámde ezt eszében sincs előre elárulni.*
~Legyen csak meglepetés, ha összejön.~
*A következő megjegyzésre felvonja a szemöldökét, aztán halkan nevetni kezd, nem javítja ki Morfiusz, hogy nem az apjáról beszélnek, nem az a lényeg, de megjegyzés nélkül nem állja meg.*
– Megpróbálhatod majd meggyőzni. Remélem, mire mi odaérünk, ő is ott lesz. Amilyen pletykákat hallottam a piacon, sajnos, nem kell sietnünk, sőt nem is szabad. Úgy tűnik, még lesz pár napunk a városban, persze csak ha nem sietsz valahova.
*Igyekszik teljesen közönyösen ejteni az utolsó mondatot is, mintha valóban csak cseverészne, de azért figyel, bár az ajkáról nem tűnik a mosoly, és a kezét is könnyedén emeli, aztán kuncogni kezd, mert észreveszi, hogy Morf már rég nem az ujjait nézi.
Saját magát is meglepi, de most nem érzi kínosan magát, a korábbiak után valamiféle alig titkolt elégedettséggel tölti el, hogy láthatóan tetszik a férfinak a látvány.*
– Nincs ellene kifogásom, Morftulius lovag. *Biccent fensőbbségesen.
Mégis meglepetten sikkant, mikor Morf talpra áll vele, és meg sem inog közben, pedig már akkor is tapasztalta az erejét, mikor a medencéből olyan könnyedén emelte ki. Átfogja a férfi nyakát, kapaszkodik.
És persze, elpirul.
A dézsa mellett áll, és a férfit nézi, a termetét is, világos, de utána a jóképű arcot, a barna szempárt. Engedi az ölelést, sőt, pár pillanatra oda is simul Morf majdnem csupasz testéhez.
Igaz, bújt már hozzá, de akkor mindig fel voltak öltözve, ami most takarja őket, az a kevés szövet inkább csak jelképes.*
~De azért még ott van. Bajon milyen lesz majd, amikor az se lesz?~
– Rendben *feleli halkan, miközben Morf törölközőbe burkolja.
A gesztus megnyugtatja, van benne valami nagyon gyengéd és intim is.*
~Hiszen egyszerűen magamra is hagyhatott volna.~
*Idáig jut, mikor megérzi a kedveskedő csókokat a nyakán, majd egy mélyebbet az ajkán is. Lágyan visszacsókol, mikor végül Morf elhúzódik, aprót bólint.*
– A bejáratnál.
*Ő is az öltözőbe megy, a szolgálók segítségével nagyjából megszárogatja a haját, majd a fürdőruhája mellé kap még egy bolyhos törölközőt is a ház ajándékaként a hercegnő, cserébe a kézjegyéért a vendégkönyve, aztán öltözik, majd indul, hogy találkozzon a lovagjával.*
1490. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-02-06 18:35:43
Üzenet elküldve: 2016-02-06 18:35:43
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Miközben külön fülkében öltöznek, Sunukoban felrémlik a gondolat, miszerint hogy jutott el odáig, hogy az első napjából a városban fürdőzéssel folytatódjon egy majdnem idegen lánnyal. Szerencse? Nem hinné. De leginkább az zavarja, hogy hogyan tovább. Ha egyáltalán túléli ezt szégyen nélkül.
Szűcsmester ismerőse által készített erős, színtelen bőr-alsót visel, ami deréktól térdig mindent lefed. Ezen kívül teljesen meztelen. Nem kérdezte a szűcstől, hogy jól bírja e a vizet ez a ruhadarab, de ennél jobbat nem tud előkeríteni felszereléséből.
Végre ő is kimegy, bár később jön ki, mint Lapu. Villámgyorsan felfelé néz, majd le a lány arcába. Erős akarat kell neki ahhoz, hogy ne kalandozzon lefelé a tekintete*
~Csak az szemébe nézz, hogy a rák egye ki a tüdődet, hogy görcsöljön be a lábad, CSAK a szemébe~
- Nos.. öhm... mehetünk is akár - *int a fejével, bár fogalma sincs hova, hiszen most először jár itt. Reméli, hogy Lapu tudja, merről hova. Bár egyszer mégis lefelé kell néznie, hiszen a végén még azt hinné, hogy udvariatlan. De aztán nyomban (erőből) elfordítja a tekintetét arra a helyiségre, amerre menni fognak.*
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2016.02.06 21:34:23, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő; *-ok között E/1. > E/3.
*Miközben külön fülkében öltöznek, Sunukoban felrémlik a gondolat, miszerint hogy jutott el odáig, hogy az első napjából a városban fürdőzéssel folytatódjon egy majdnem idegen lánnyal. Szerencse? Nem hinné. De leginkább az zavarja, hogy hogyan tovább. Ha egyáltalán túléli ezt szégyen nélkül.
Szűcsmester ismerőse által készített erős, színtelen bőr-alsót visel, ami deréktól térdig mindent lefed. Ezen kívül teljesen meztelen. Nem kérdezte a szűcstől, hogy jól bírja e a vizet ez a ruhadarab, de ennél jobbat nem tud előkeríteni felszereléséből.
Végre ő is kimegy, bár később jön ki, mint Lapu. Villámgyorsan felfelé néz, majd le a lány arcába. Erős akarat kell neki ahhoz, hogy ne kalandozzon lefelé a tekintete*
~Csak az szemébe nézz, hogy a rák egye ki a tüdődet, hogy görcsöljön be a lábad, CSAK a szemébe~
- Nos.. öhm... mehetünk is akár - *int a fejével, bár fogalma sincs hova, hiszen most először jár itt. Reméli, hogy Lapu tudja, merről hova. Bár egyszer mégis lefelé kell néznie, hiszen a végén még azt hinné, hogy udvariatlan. De aztán nyomban (erőből) elfordítja a tekintetét arra a helyiségre, amerre menni fognak.*
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2016.02.06 21:34:23, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő; *-ok között E/1. > E/3.
1489. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-02-06 17:40:16
Üzenet elküldve: 2016-02-06 17:40:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Nem épp könnyedén, de sikeresen túljutottak a bemenni - nem bemenni problémán.*
-Persze, hogy külön, te fiú vagy, én pedig lány.
~És majd jó nagy medencét választunk.~
*Valahol izgatja a dolog, végre büszke testére, végre megmutathatja, hogy ő igenis Nő! Halad előre, majd beérve tűnik el a hölgyek számára rendszeresített terem ajtaja mögött. Ugyan sokan pőrén fürdőznek, ő még sem vetkőzik mezítelenre, alsóneműjét magán hagyva, haját feltűzve lép ki az öltözőből, hogy bevárja Sunukot.
Így fehér vászonból szabott ujjatlan feszes kis felsőt visel, hozzá combközépig érő kisnadrágot. Alkatra soványka, de csinos, kerekedik, ahol az ő korában kerekedni illik, mégis félszegen toporog, és a vállára terített törölközővel, mint egy nagy kendővel próbálja takargatni magát. Sunuko megjelenésre pedig fülig pirul, bármit is viseljen a férfi testén.*
*Nem épp könnyedén, de sikeresen túljutottak a bemenni - nem bemenni problémán.*
-Persze, hogy külön, te fiú vagy, én pedig lány.
~És majd jó nagy medencét választunk.~
*Valahol izgatja a dolog, végre büszke testére, végre megmutathatja, hogy ő igenis Nő! Halad előre, majd beérve tűnik el a hölgyek számára rendszeresített terem ajtaja mögött. Ugyan sokan pőrén fürdőznek, ő még sem vetkőzik mezítelenre, alsóneműjét magán hagyva, haját feltűzve lép ki az öltözőből, hogy bevárja Sunukot.
Így fehér vászonból szabott ujjatlan feszes kis felsőt visel, hozzá combközépig érő kisnadrágot. Alkatra soványka, de csinos, kerekedik, ahol az ő korában kerekedni illik, mégis félszegen toporog, és a vállára terített törölközővel, mint egy nagy kendővel próbálja takargatni magát. Sunuko megjelenésre pedig fülig pirul, bármit is viseljen a férfi testén.*
1488. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-02-06 14:18:49
Üzenet elküldve: 2016-02-06 14:18:49
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Árnyak űzője//
//Shyahar//
//A hozzászólás +16 jeleneteket tartalmaz//
*Szélesen elvigyorodik és a lány oldalára simogat lopva, az egyik tenyerét bevetve.*
-Élvezted te azt a fenék pacsit, valld csak be, szeretnél még.
*Lejjebb tapogat közben egészen a stratégiai pontra és finoman megcsipkedi a lány fenekét. Nevetve veszi a karjába, ha ficánkol tőle.*
-Férfiasabb illatú szappanod is van, ez remek? Attól meg mi lesz? Kinő hátul is a farkam, vagy fél kézen állva is tudok…
*Megmozgatja a szemöldökét, hogy Shya értse mire gondol. Közben a térdei alá is benyúlva tartja tovább maga előtt, az ölébe igazítva a vízben. A múlt keltette képek árnyékát tényleg gyorsan elhessenti. Ma, ma van, most van, ez nem a múlt helye. A jókedvű jelen ami egyedül számít és amiben most a homlokát, a lány homlokához koccintja. *
-Akkor jöhet a fogrém, vagy krém. Jól hangzik, ha ennyi mindent tud, kipróbáljuk. Csak be lehet szerezni~vagy lopni valahol.~
*Kipróbálja persze, miért ne? Szeret mindent ami új és jó. A hangulata zökken a pozitív irányba, nem is kicsit. Jó játék ez és szép a játékszer, amit a szőlősben talált. A nyomasztó képek elmúltával játékos kedve ugyanúgy visszatér. Amikor nekiindultak ezelőtt a lánnyal, a város felé, akkor is megtalálták a közös mókát. Nem ronthatja el a lány szüzességének ténye, se a múlt árnyéka, semmi. Nevetni kell és annyi, kinevetni a halált, a könnyeket, mindent ami riogatja a földi halandókat, csak akkor szabad az élet. Most Shya is megfelel ennek a filozófiának, mert vele játszik. Nem érdekli, hogy lovagja kiféle, vagy mit nem mond el. Ha mégis érdekli, akkor sem adja jelét, hogy faggatózna, nem gyötri tovább, ha egy kérdésre nem válaszol, nem hisztizik és vele jó lenni. Hányról lehet ezt elmondani, akár szűz még, akár nem, belevaló lány.*
-Okos az apád, de azért mégis jó lenne, ha tudnál pár vajákos trükköt.
*Az elázott ujjakat nézve megint szélesen mosolyog és maga elé nézve, a ringó háromszögeket kezdi leplezetlenül szemlélni.*
-Ha óhajtja, máris indulhatunk Ezymo hercegnő.
*Elvigyorodik és felemelkedik állásba a dézsában, a lányt a karjában emelve fel. A víz lecsorog a lábain. A lány köré rendeződve szinte meztelenül, ez az amit most akar minél tovább érezni. Ágyban, ha már Shya annyira ragaszkodik hozzá.*
-Ha ennyire türelmetlenül várod, akkor öltözzünk és menjünk máris.
*Mondja felé hajolva álcázott komolysággal. Szándékosan akarja zavarba hozni a lányt, mert pirulásra számít. Szereti nézni, ahogy megszíneződik az arca és zavarba jön, aranyosnak találja. A szélhez megy, hogy kitegye a kádból lassan, aztán kiugrik ő is mellé vizesen és magához húzza. Átöleli és két tenyérrel simogatja végig lassan a hátát, ujjai alatt jólesőn tapintva a napbarnított bőr selymes puhaságát. Finoman markol bele aztán, az alsóban alig eltakart formás hátsóba.*
~Szépen fogok játszani rajtad kis madárkám és te gyönyörűen fogsz dalolni nekem közben.~
-Kint találkozunk, ne tartson sokáig.
*Súgja a fülébe, miután a szájával végig simította a nyakát és nem hagyja ki a búcsúcsókot sem, amit megszakít mielőtt a dübörgő vér elindul az ereit tágítva. Mosollyal az arcán engedi el és veszi fel a törölközőt, hogy a lány vállára borítsa. Utána a magáét is felveszi és a saját vállára dobja. Nem szól többet elindul kifelé. Az öltözőbe menet már törli is magát, hogy gyorsabban elkészüljön. Ebben a percben a fogadó nagyon messzinek érződik, pedig alig távolság innen.*
//Shyahar//
//A hozzászólás +16 jeleneteket tartalmaz//
*Szélesen elvigyorodik és a lány oldalára simogat lopva, az egyik tenyerét bevetve.*
-Élvezted te azt a fenék pacsit, valld csak be, szeretnél még.
*Lejjebb tapogat közben egészen a stratégiai pontra és finoman megcsipkedi a lány fenekét. Nevetve veszi a karjába, ha ficánkol tőle.*
-Férfiasabb illatú szappanod is van, ez remek? Attól meg mi lesz? Kinő hátul is a farkam, vagy fél kézen állva is tudok…
*Megmozgatja a szemöldökét, hogy Shya értse mire gondol. Közben a térdei alá is benyúlva tartja tovább maga előtt, az ölébe igazítva a vízben. A múlt keltette képek árnyékát tényleg gyorsan elhessenti. Ma, ma van, most van, ez nem a múlt helye. A jókedvű jelen ami egyedül számít és amiben most a homlokát, a lány homlokához koccintja. *
-Akkor jöhet a fogrém, vagy krém. Jól hangzik, ha ennyi mindent tud, kipróbáljuk. Csak be lehet szerezni~vagy lopni valahol.~
*Kipróbálja persze, miért ne? Szeret mindent ami új és jó. A hangulata zökken a pozitív irányba, nem is kicsit. Jó játék ez és szép a játékszer, amit a szőlősben talált. A nyomasztó képek elmúltával játékos kedve ugyanúgy visszatér. Amikor nekiindultak ezelőtt a lánnyal, a város felé, akkor is megtalálták a közös mókát. Nem ronthatja el a lány szüzességének ténye, se a múlt árnyéka, semmi. Nevetni kell és annyi, kinevetni a halált, a könnyeket, mindent ami riogatja a földi halandókat, csak akkor szabad az élet. Most Shya is megfelel ennek a filozófiának, mert vele játszik. Nem érdekli, hogy lovagja kiféle, vagy mit nem mond el. Ha mégis érdekli, akkor sem adja jelét, hogy faggatózna, nem gyötri tovább, ha egy kérdésre nem válaszol, nem hisztizik és vele jó lenni. Hányról lehet ezt elmondani, akár szűz még, akár nem, belevaló lány.*
-Okos az apád, de azért mégis jó lenne, ha tudnál pár vajákos trükköt.
*Az elázott ujjakat nézve megint szélesen mosolyog és maga elé nézve, a ringó háromszögeket kezdi leplezetlenül szemlélni.*
-Ha óhajtja, máris indulhatunk Ezymo hercegnő.
*Elvigyorodik és felemelkedik állásba a dézsában, a lányt a karjában emelve fel. A víz lecsorog a lábain. A lány köré rendeződve szinte meztelenül, ez az amit most akar minél tovább érezni. Ágyban, ha már Shya annyira ragaszkodik hozzá.*
-Ha ennyire türelmetlenül várod, akkor öltözzünk és menjünk máris.
*Mondja felé hajolva álcázott komolysággal. Szándékosan akarja zavarba hozni a lányt, mert pirulásra számít. Szereti nézni, ahogy megszíneződik az arca és zavarba jön, aranyosnak találja. A szélhez megy, hogy kitegye a kádból lassan, aztán kiugrik ő is mellé vizesen és magához húzza. Átöleli és két tenyérrel simogatja végig lassan a hátát, ujjai alatt jólesőn tapintva a napbarnított bőr selymes puhaságát. Finoman markol bele aztán, az alsóban alig eltakart formás hátsóba.*
~Szépen fogok játszani rajtad kis madárkám és te gyönyörűen fogsz dalolni nekem közben.~
-Kint találkozunk, ne tartson sokáig.
*Súgja a fülébe, miután a szájával végig simította a nyakát és nem hagyja ki a búcsúcsókot sem, amit megszakít mielőtt a dübörgő vér elindul az ereit tágítva. Mosollyal az arcán engedi el és veszi fel a törölközőt, hogy a lány vállára borítsa. Utána a magáét is felveszi és a saját vállára dobja. Nem szól többet elindul kifelé. Az öltözőbe menet már törli is magát, hogy gyorsabban elkészüljön. Ebben a percben a fogadó nagyon messzinek érződik, pedig alig távolság innen.*
1487. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-02-05 19:21:25
Üzenet elküldve: 2016-02-05 19:21:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
// Második szál //
* Útja egyenesen az öltözőhöz vezet, épp csak egy szempillantást vet a tágas, hűvös vizű medencére, de menniük kell. A kivonulást természetesen megint ha csak lehet kéz a kézben ejti meg a szerzetessel. Kevés hely van ahol nem elvárt a formális viselkedés. Ezen kevesek egyike a Fürdő.*
- Várj meg kérlek. *szól az elváláskor bár természetesnek is tekinti ezt a cselekedetet. Mivel mint nő több időbe telik számára a törölközés, szárítkozás így valószínűleg öltözködés után jó ideig fog az ajtóban posztolni Cralan. Megpróbálja haját minél jobban megszárítani majd még az elrendezésével is megküzd. Egy egyszerű kontyba köti fel a dús ezüst zuhatagot. Kint hideg van, nem szeretne megfázni.
Jó negyedórás cihelődés, készülődés után végre feltűnik az ajtóban. Egy kedves mosollyal köszönti a kilépésre kész testőrt majd átengedi neki a jogot, hogy átvezesse a Matrónát a Fürdőből a Pegazus Fogadóba. Sok időt nem fog eltölteni a fogadóban sem. Mihamarabb szeretne a Kúriába visszatérni.*
* Útja egyenesen az öltözőhöz vezet, épp csak egy szempillantást vet a tágas, hűvös vizű medencére, de menniük kell. A kivonulást természetesen megint ha csak lehet kéz a kézben ejti meg a szerzetessel. Kevés hely van ahol nem elvárt a formális viselkedés. Ezen kevesek egyike a Fürdő.*
- Várj meg kérlek. *szól az elváláskor bár természetesnek is tekinti ezt a cselekedetet. Mivel mint nő több időbe telik számára a törölközés, szárítkozás így valószínűleg öltözködés után jó ideig fog az ajtóban posztolni Cralan. Megpróbálja haját minél jobban megszárítani majd még az elrendezésével is megküzd. Egy egyszerű kontyba köti fel a dús ezüst zuhatagot. Kint hideg van, nem szeretne megfázni.
Jó negyedórás cihelődés, készülődés után végre feltűnik az ajtóban. Egy kedves mosollyal köszönti a kilépésre kész testőrt majd átengedi neki a jogot, hogy átvezesse a Matrónát a Fürdőből a Pegazus Fogadóba. Sok időt nem fog eltölteni a fogadóban sem. Mihamarabb szeretne a Kúriába visszatérni.*
1486. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-02-05 17:20:04
Üzenet elküldve: 2016-02-05 17:20:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Árnyak űzője//
//Morfiusz//
*Kényelmesen elfészkelődik Morfiusz karjai között, szerencsésnek érzi magát, hogy így alakul minden, hogy átöleli őt a férfi, hogy beszélgetnek. Jó érzés.
Azt nem is feltételezte volna Morfiuszról, hogy erőszakkal is nekiesne, de magának azért bevallja, hagyta nagyon is elszaladni azt a bizonyos lovat. Morf joggal gondolhatta, hogy immár bármit és mindent megenged neki.*
~Nem is az hogy nem, csak hát inkább a szállásunkon. Ott is zavarba ejtő lesz, vagy nem is tudom, milyen.~
*A lány halkan sóhajt.*
~Egy erőszakosabb fickó nem figyelt volna a nemre, nem állt volna le, egy lelketlenebb itt hagyott volna egyedül. Morf nem ilyen. Talán ő sem tudja, de én igen.~
*Morf türelmes, és mondhatni figyelmes is, Shyahar tudja, hogy tényleg odafigyel a beszélgetésükre, és ez is jó érzés, hogy nem csak léteznek egymás mellett, hanem úgy érezheti, számít is.
Neki is számít a férfi, természetes, hogy kíváncsiskodik, nem akar ő semmi rosszat ezzel, épp ezért lepi meg a hirtelen erőteljes nem.*
- Morf?
*A lány igyekszik kicsit hátrafordulni, hogy láthassa a férfi arcát.*
~Picit mintha sápadtabb lenne.~
- Jól van, rendben *felel csendesen, arcát Morfiusz vállára simítva*, nem muszáj. Nem baj, ha nem.
*Remélem azért tudja, érzi, hogy ha meggondolná magát, nekem elmondhatja, ami a szívét nyomja.
És talán tényleg így van, a könnyed csók, ami a homlokát éri erről mesél. talán csak idő kell mindenhez, Shyahar erre gondol.*
- Nem hiszem, hogy akkorát ütnél a fenekemre, hogy komolyan fájjon *jegyzi meg.* Főleg akkor nem, ha a szappant én használom. Van egyébként másfajta illatban is, férfiasabb illatban *teszi még hozzá.
Aztán a férfi nevetését hallva elmosolyodik, hiszen nyilván nincs baj, ha így tud nevetni, aztán kuncogni kezd.*
- Nem fogrém, hanem fogkrém. Az enyém kifogyott sajnos, és magam nem tudom megkeverni, ezért marad a gyógyfüvek rágicsálása, és az öblögetés, de ha hazaérünk akkor lesz újra. Egyfajta gumóból készül, azt péppé kell törni, átfőzni, átnyomni, és gyógynövénypépeket belekeverni, zsályáz biztosan és mentát is. van hozzá egy kis kefe, azt bele kell mártani és átdörzsölni a fogakat, csillogó fehérek lesznek, meg finom illata lesz tőle a szájnak, meg finom íze is. És arra is jó, hogy aki használja, annak nem fog annyit fájni a foga meg az ínye. Majd megmutatom.
*Elgondolkodva néz maga elé.*
- Lehet hogy egy kevés még van a tégelyem alján. Ha érdekel megnézhetjük.
~Vajon mit szólna, ha utána csókolna meg?~
*Halkan kuncog a gyakorlatias javaslatra.*
- Én már kértem, de papa megtiltotta, azt mondta, szerinte én rosszabb lennék, mint a néném, ha kitanítana mindenre.
*A vállát érő puszikra kuncogni kezd, oldalra fordul, visszapuszil, a szája Morf arcához, füléhez ér.*
- Szerinted ázzunk még? *kérdi aztán, és felemeli a jobbját.* Már ráncosodnak az ujjbegyeim, nézd csak!
//Morfiusz//
*Kényelmesen elfészkelődik Morfiusz karjai között, szerencsésnek érzi magát, hogy így alakul minden, hogy átöleli őt a férfi, hogy beszélgetnek. Jó érzés.
Azt nem is feltételezte volna Morfiuszról, hogy erőszakkal is nekiesne, de magának azért bevallja, hagyta nagyon is elszaladni azt a bizonyos lovat. Morf joggal gondolhatta, hogy immár bármit és mindent megenged neki.*
~Nem is az hogy nem, csak hát inkább a szállásunkon. Ott is zavarba ejtő lesz, vagy nem is tudom, milyen.~
*A lány halkan sóhajt.*
~Egy erőszakosabb fickó nem figyelt volna a nemre, nem állt volna le, egy lelketlenebb itt hagyott volna egyedül. Morf nem ilyen. Talán ő sem tudja, de én igen.~
*Morf türelmes, és mondhatni figyelmes is, Shyahar tudja, hogy tényleg odafigyel a beszélgetésükre, és ez is jó érzés, hogy nem csak léteznek egymás mellett, hanem úgy érezheti, számít is.
Neki is számít a férfi, természetes, hogy kíváncsiskodik, nem akar ő semmi rosszat ezzel, épp ezért lepi meg a hirtelen erőteljes nem.*
- Morf?
*A lány igyekszik kicsit hátrafordulni, hogy láthassa a férfi arcát.*
~Picit mintha sápadtabb lenne.~
- Jól van, rendben *felel csendesen, arcát Morfiusz vállára simítva*, nem muszáj. Nem baj, ha nem.
*Remélem azért tudja, érzi, hogy ha meggondolná magát, nekem elmondhatja, ami a szívét nyomja.
És talán tényleg így van, a könnyed csók, ami a homlokát éri erről mesél. talán csak idő kell mindenhez, Shyahar erre gondol.*
- Nem hiszem, hogy akkorát ütnél a fenekemre, hogy komolyan fájjon *jegyzi meg.* Főleg akkor nem, ha a szappant én használom. Van egyébként másfajta illatban is, férfiasabb illatban *teszi még hozzá.
Aztán a férfi nevetését hallva elmosolyodik, hiszen nyilván nincs baj, ha így tud nevetni, aztán kuncogni kezd.*
- Nem fogrém, hanem fogkrém. Az enyém kifogyott sajnos, és magam nem tudom megkeverni, ezért marad a gyógyfüvek rágicsálása, és az öblögetés, de ha hazaérünk akkor lesz újra. Egyfajta gumóból készül, azt péppé kell törni, átfőzni, átnyomni, és gyógynövénypépeket belekeverni, zsályáz biztosan és mentát is. van hozzá egy kis kefe, azt bele kell mártani és átdörzsölni a fogakat, csillogó fehérek lesznek, meg finom illata lesz tőle a szájnak, meg finom íze is. És arra is jó, hogy aki használja, annak nem fog annyit fájni a foga meg az ínye. Majd megmutatom.
*Elgondolkodva néz maga elé.*
- Lehet hogy egy kevés még van a tégelyem alján. Ha érdekel megnézhetjük.
~Vajon mit szólna, ha utána csókolna meg?~
*Halkan kuncog a gyakorlatias javaslatra.*
- Én már kértem, de papa megtiltotta, azt mondta, szerinte én rosszabb lennék, mint a néném, ha kitanítana mindenre.
*A vállát érő puszikra kuncogni kezd, oldalra fordul, visszapuszil, a szája Morf arcához, füléhez ér.*
- Szerinted ázzunk még? *kérdi aztán, és felemeli a jobbját.* Már ráncosodnak az ujjbegyeim, nézd csak!
1485. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-02-05 10:43:06
Üzenet elküldve: 2016-02-05 10:43:06
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Árnyak űzője//
//Shyahar//
*Meglepődött volna, ha Shyáról kiderül, hogy nem ember teljes mértékben. A fülét közelről bevizsgálta és semmi jele a kis hegyes végeknek, se. Mondjuk nem fajgyűlölő, még az orkok között is van akivel megtalálja a hangot, ha éppen kell. Neki aztán mindegy, hogy elf, vagy törpe, vagy más, a lényeg, hogy ne akarja átverni, meglopni, vagy megölni. Visszatekintve az eddigi pályafutására, talán az emberek bizonyultak még a legmegbízhatatlanabbaknak. A lány szavaiból kiindulva, a családja körében nyilván kedves elf felől, sok kétsége nincs.*
~Nem egyszerű fickó, ja, képzelem. Jobb lesz vigyázni vele, ha összefutunk.~
*Több mint valószínű nem ismerné fel a kedves nagypapát. Az elmondottak szerint az unokája nem örökölt tőle semmit. A család a számára nem beszéd téma, ha a sajátjáról van szó. Nem gondol rá, mert nem is akar. Shya kérdése viszont elindít benne valamit. Csak azért hozta szóba, hogy nincsenek szülei neki se, hogy ne bántsa meg a karjaiban pihenő szűz lánykát, de az emlékek kezdenek felrémleni. A szemét összezárja, ahogy bevillan egy nő képe. Egy pár néma filmkocka. Egy dühös arc, tűz és a női sikoly… *
-Nem!
*Bukik ki belőle, aztán egy másodperccel később nyugodt hangon ismétli meg.*
-Nem akarok róla beszélni.
*Mondja határozottan, aztán egy rövid csókot a lány homlokára, mielőtt újra hozzá igazítja az állát. A legkevesebb, hogy megnyugtassa. Azt üzeni vele, amúgy semmi baj, csak nem érdemes erről beszélni. Vagy inkább nem akar, nagyon nem. A vajákos nagynéni már inkább kedvére való téma. Méregkeverés, átok, meg persze az átokverte, illatos szappan. Amilyen hirtelen az előbb megfeszültek az izmai az emlékek keltette képektől, olyan gyorsan lazul most el mikor felnevet.*
-Azt a szappan receptet azért ne nagyon jegyezd meg. Kivéve, ha szeretnéd, hogy a fenekedre sózzak egy jókorát, akkor nyugodtan.
*Nevet tovább, aztán felvonja meglepetésében a szemöldökét.*
-Fogrém? Az meg mi a nyavalya?
*Persze illatos vízzel öblögetésről már hallott, ki is próbálta. Még olyat is látott, hogy egy-egy nő vékony selyem cérnával pucolta a fogait, de ez a fogkrém nem rémlik. Elmosolyodik a lány ijedtségére, aztán komollyá válik.*
-Akkor, ha legközelebb otthon vagy, szólj neki, hogy tanítson pár átkot.
*Mondja teljes meggyőződéssel, mert szerinte hiba, hogy ilyen jól hasznosítható dolgokat nem lesett el a lány már korábban a nénjétől.*
-Soha nem lehet tudni mikor veszed hasznát.
*Megérdemli ő is, ha egy nap tovább áll egy ilyen rendes lány mellől. Ha a nénivel karöltve tűket szurkál egy rongybabába, hogy elérje őt a végzet, azon se akadna fent. Ki tudja hányan, hány rontást küldtek már rá az évek folyamán mostanra. De az még nagyon messze van, most nem tervezi, hogy hamar elszakad kis madarától. Fejét előre hajtva ad apró csókokat a vállára. Még hosszú ideig tervezi, hogy marad. Ma és talán még holnap is.*
A hozzászólás írója (Morfiusz Rarrkon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.02.05 11:07:49
//Shyahar//
*Meglepődött volna, ha Shyáról kiderül, hogy nem ember teljes mértékben. A fülét közelről bevizsgálta és semmi jele a kis hegyes végeknek, se. Mondjuk nem fajgyűlölő, még az orkok között is van akivel megtalálja a hangot, ha éppen kell. Neki aztán mindegy, hogy elf, vagy törpe, vagy más, a lényeg, hogy ne akarja átverni, meglopni, vagy megölni. Visszatekintve az eddigi pályafutására, talán az emberek bizonyultak még a legmegbízhatatlanabbaknak. A lány szavaiból kiindulva, a családja körében nyilván kedves elf felől, sok kétsége nincs.*
~Nem egyszerű fickó, ja, képzelem. Jobb lesz vigyázni vele, ha összefutunk.~
*Több mint valószínű nem ismerné fel a kedves nagypapát. Az elmondottak szerint az unokája nem örökölt tőle semmit. A család a számára nem beszéd téma, ha a sajátjáról van szó. Nem gondol rá, mert nem is akar. Shya kérdése viszont elindít benne valamit. Csak azért hozta szóba, hogy nincsenek szülei neki se, hogy ne bántsa meg a karjaiban pihenő szűz lánykát, de az emlékek kezdenek felrémleni. A szemét összezárja, ahogy bevillan egy nő képe. Egy pár néma filmkocka. Egy dühös arc, tűz és a női sikoly… *
-Nem!
*Bukik ki belőle, aztán egy másodperccel később nyugodt hangon ismétli meg.*
-Nem akarok róla beszélni.
*Mondja határozottan, aztán egy rövid csókot a lány homlokára, mielőtt újra hozzá igazítja az állát. A legkevesebb, hogy megnyugtassa. Azt üzeni vele, amúgy semmi baj, csak nem érdemes erről beszélni. Vagy inkább nem akar, nagyon nem. A vajákos nagynéni már inkább kedvére való téma. Méregkeverés, átok, meg persze az átokverte, illatos szappan. Amilyen hirtelen az előbb megfeszültek az izmai az emlékek keltette képektől, olyan gyorsan lazul most el mikor felnevet.*
-Azt a szappan receptet azért ne nagyon jegyezd meg. Kivéve, ha szeretnéd, hogy a fenekedre sózzak egy jókorát, akkor nyugodtan.
*Nevet tovább, aztán felvonja meglepetésében a szemöldökét.*
-Fogrém? Az meg mi a nyavalya?
*Persze illatos vízzel öblögetésről már hallott, ki is próbálta. Még olyat is látott, hogy egy-egy nő vékony selyem cérnával pucolta a fogait, de ez a fogkrém nem rémlik. Elmosolyodik a lány ijedtségére, aztán komollyá válik.*
-Akkor, ha legközelebb otthon vagy, szólj neki, hogy tanítson pár átkot.
*Mondja teljes meggyőződéssel, mert szerinte hiba, hogy ilyen jól hasznosítható dolgokat nem lesett el a lány már korábban a nénjétől.*
-Soha nem lehet tudni mikor veszed hasznát.
*Megérdemli ő is, ha egy nap tovább áll egy ilyen rendes lány mellől. Ha a nénivel karöltve tűket szurkál egy rongybabába, hogy elérje őt a végzet, azon se akadna fent. Ki tudja hányan, hány rontást küldtek már rá az évek folyamán mostanra. De az még nagyon messze van, most nem tervezi, hogy hamar elszakad kis madarától. Fejét előre hajtva ad apró csókokat a vállára. Még hosszú ideig tervezi, hogy marad. Ma és talán még holnap is.*
A hozzászólás írója (Morfiusz Rarrkon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.02.05 11:07:49
1484. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-02-04 19:38:01
Üzenet elküldve: 2016-02-04 19:38:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
// Pici pihenés //
*A lány után a félvér is elindul felöltözni. Ráérősen felveszi gyapjúingét, nadrágját, csizmáját, bőrvértjét. Ezután következnek alkarvédői. Mellkasán kereszbe veti a szíjat mellyel hátára erősített rövid kardjai így a helyükre kerülnek. A szíj elülső részében egy pár dobótőrt visel. A hosszú tőrt a derékszíján lévő tokban tartja. Kész van. Már csak a sisakja van hátra. Úgy dönt ezt most nem veszi fel, inkább az övére erősíti a tőrrel átellenes oldalon.
A kijárat felé menet csizmája kopogása visszhangot vet a folyosón.*
~Egész formás lány. És kedves is.~
*Előkotorja pipáját és menet közben nagy műgonddal lát a meggyújtásához, mire kiér Piettihez az épület elé, már vidáman pöfékel. Kellemesen édeskés füst lengi körül.*
-Na mit szeretnél? Menjünk vissza egyenest, vagy menjünk a piacra és vegyek neked valami finomságot desszertnek a vacsorához?
// Pici pihenés //
*A lány után a félvér is elindul felöltözni. Ráérősen felveszi gyapjúingét, nadrágját, csizmáját, bőrvértjét. Ezután következnek alkarvédői. Mellkasán kereszbe veti a szíjat mellyel hátára erősített rövid kardjai így a helyükre kerülnek. A szíj elülső részében egy pár dobótőrt visel. A hosszú tőrt a derékszíján lévő tokban tartja. Kész van. Már csak a sisakja van hátra. Úgy dönt ezt most nem veszi fel, inkább az övére erősíti a tőrrel átellenes oldalon.
A kijárat felé menet csizmája kopogása visszhangot vet a folyosón.*
~Egész formás lány. És kedves is.~
*Előkotorja pipáját és menet közben nagy műgonddal lát a meggyújtásához, mire kiér Piettihez az épület elé, már vidáman pöfékel. Kellemesen édeskés füst lengi körül.*
-Na mit szeretnél? Menjünk vissza egyenest, vagy menjünk a piacra és vegyek neked valami finomságot desszertnek a vacsorához?
1483. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-02-04 15:32:32
Üzenet elküldve: 2016-02-04 15:32:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
// Második szál //
* Valóban kellemesen telik az idő, ám a szerzetes pontosan tudja, hogy az így együtt töltött idő a végéhez közeledik. A macskának még az említése is mosolyt csal az arcára. *
- Egyre nagyobb. Ha így folytatja, átadom neki a pozíciómat.
* A kapott csókot viszonozza, még ha az oly rövid is. A kijelentésre rábólintva maga is elfogyasztja a maradékot, majd leteszi a poharat. *
- Nekem is.
* Megérzi a borzongást, s sejti, hogy nem a víztől van. Finoman magához húzza Moont, s az arcát megsimogatva néz a számára olyan gyönyörű szemekbe. *
- Ne haragudj, ha egy kicsit kemény voltam.
* Nem fűzi tovább, tudja Moon is, hogy vannak olyan szempontok, amikben eltérő a felfogásuk, már ha róluk van szó. *
- Menjünk.
* Feleli, majd maga is kilép a medencéből, hogy törölközőt vegyen magához. *
- Nem hiszem, hogy annyit voltunk távol, hogy távozzon. Azért nézzük meg.
* Ért egyet a kérdéssel, majd követi a Matrónát az öltözők felé. *
* Valóban kellemesen telik az idő, ám a szerzetes pontosan tudja, hogy az így együtt töltött idő a végéhez közeledik. A macskának még az említése is mosolyt csal az arcára. *
- Egyre nagyobb. Ha így folytatja, átadom neki a pozíciómat.
* A kapott csókot viszonozza, még ha az oly rövid is. A kijelentésre rábólintva maga is elfogyasztja a maradékot, majd leteszi a poharat. *
- Nekem is.
* Megérzi a borzongást, s sejti, hogy nem a víztől van. Finoman magához húzza Moont, s az arcát megsimogatva néz a számára olyan gyönyörű szemekbe. *
- Ne haragudj, ha egy kicsit kemény voltam.
* Nem fűzi tovább, tudja Moon is, hogy vannak olyan szempontok, amikben eltérő a felfogásuk, már ha róluk van szó. *
- Menjünk.
* Feleli, majd maga is kilép a medencéből, hogy törölközőt vegyen magához. *
- Nem hiszem, hogy annyit voltunk távol, hogy távozzon. Azért nézzük meg.
* Ért egyet a kérdéssel, majd követi a Matrónát az öltözők felé. *
1482. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-02-04 09:56:17
Üzenet elküldve: 2016-02-04 09:56:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 163
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 163
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
// Pici pihenés //
* Meglepő, hogy előzékenyek vele szembe. Ehhez nem sok alkalma van és volt hozzászokni. Ajkai résnyire nyílnak szét, tekintetet csodálkozva kerekedik el. No, de ha már így Ald'as felkínálja a lehetőséget az alaposabb szemre vételezésre és arra, hogy elsőként mehessen majd ki, meg kell ragadnia. Na jó, egyikük se egy Adonisz és És Vénusz kaliberű személy, mert hát a teljes tökéletesség szinte lehetetlenség. Meg, mi lenne ha mindenki a megtestesült tökéletesség minta példánya lenne? Megjelenésre egyhangú, egymástól alig megkülönböztethető sokasággá válnának. Az, hogy Pietti csípője széles és feneke ettől kicsit paraszt cipó nevet is kaphatná, nem érdekli. Ez Ő így fogadja el magát. Kimászik a vízből, kifacsarja szőke fürtjeit s törölközőjét maga köré hajtva bólint.*
- Igen. Remek.
* Senki sem tudja mit hoz a holnap, mikor kinek kell mennie messzire vagy közelre. Azt sem tartja lehetetlennek, hogy az elkövetkezendőkben az őrség sorai rendeződnek, beindul az igazi üzem és mindennap programokkal, teendőkkel tele zsúfolt robot időszakká töpörödik. nagyot nyújtózik, megmozgatja térdeit. Lad'as elé lépve vezeti a férfit, s elhagyják a csendességet és megnyugtató magányt ígérő helyet. A melegtől nehézkes levegőbe ajtó nyitásával egy időben hűsebb légáramlat keveredik, s Piettit megcsapja a kinti világ hőfoka. nagyot szusszan s ajkait csücsöribe húzva sandít társára.*
- Megyek átöltözni. Találkozzunk Fürdőház bejáratánál. Igyekszem.
* Még szerencse, hogy nincsenek túl messze az öltözőktől. Nem siet. Meg kell szoknia a viszonylagos súlytalanság után testének súlyát. Törölközője néhol leszívja bőréről a nedves cseppek sokaságát, de egyszer még alaposan át dörgöli magát cuccának halma előtt. Nem szeretne megfázni, így sebtiben szedi magára alsó ruházatát, nadrágját, felsőjét és apró cseprő holmijait. Haját szárazabb anyaggal át dörgöli, majd ujjaival igyekszik némileg rendbe szedni fürtöcskéit. Ezután megy a megbeszélt területre. Ott várja beszélgető partnerét.*
~ Nofene. Formás egy fickó. Kár, hogy ennyire amorf vagyok. No mindegy... ~
// Pici pihenés //
* Meglepő, hogy előzékenyek vele szembe. Ehhez nem sok alkalma van és volt hozzászokni. Ajkai résnyire nyílnak szét, tekintetet csodálkozva kerekedik el. No, de ha már így Ald'as felkínálja a lehetőséget az alaposabb szemre vételezésre és arra, hogy elsőként mehessen majd ki, meg kell ragadnia. Na jó, egyikük se egy Adonisz és És Vénusz kaliberű személy, mert hát a teljes tökéletesség szinte lehetetlenség. Meg, mi lenne ha mindenki a megtestesült tökéletesség minta példánya lenne? Megjelenésre egyhangú, egymástól alig megkülönböztethető sokasággá válnának. Az, hogy Pietti csípője széles és feneke ettől kicsit paraszt cipó nevet is kaphatná, nem érdekli. Ez Ő így fogadja el magát. Kimászik a vízből, kifacsarja szőke fürtjeit s törölközőjét maga köré hajtva bólint.*
- Igen. Remek.
* Senki sem tudja mit hoz a holnap, mikor kinek kell mennie messzire vagy közelre. Azt sem tartja lehetetlennek, hogy az elkövetkezendőkben az őrség sorai rendeződnek, beindul az igazi üzem és mindennap programokkal, teendőkkel tele zsúfolt robot időszakká töpörödik. nagyot nyújtózik, megmozgatja térdeit. Lad'as elé lépve vezeti a férfit, s elhagyják a csendességet és megnyugtató magányt ígérő helyet. A melegtől nehézkes levegőbe ajtó nyitásával egy időben hűsebb légáramlat keveredik, s Piettit megcsapja a kinti világ hőfoka. nagyot szusszan s ajkait csücsöribe húzva sandít társára.*
- Megyek átöltözni. Találkozzunk Fürdőház bejáratánál. Igyekszem.
* Még szerencse, hogy nincsenek túl messze az öltözőktől. Nem siet. Meg kell szoknia a viszonylagos súlytalanság után testének súlyát. Törölközője néhol leszívja bőréről a nedves cseppek sokaságát, de egyszer még alaposan át dörgöli magát cuccának halma előtt. Nem szeretne megfázni, így sebtiben szedi magára alsó ruházatát, nadrágját, felsőjét és apró cseprő holmijait. Haját szárazabb anyaggal át dörgöli, majd ujjaival igyekszik némileg rendbe szedni fürtöcskéit. Ezután megy a megbeszélt területre. Ott várja beszélgető partnerét.*
~ Nofene. Formás egy fickó. Kár, hogy ennyire amorf vagyok. No mindegy... ~
1481. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-02-03 22:18:57
Üzenet elküldve: 2016-02-03 22:18:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Árnyak űzője//
//Morfiusz//
– Igen *bólint.* A szőlősben hümmögtél egyet, szóval nem részleteztem tovább. Sokan nem nézik jó szemmel, hogy a félelf néném nevelt. Mintha tisztátalan lenne *teszi hozzá halkan.
Kamaszkorában sok bántás érte emiatt, a környékbeli gyerekek nem fogadták be maguk közé és rá kellett jönnie, a fiúknak is csak trófeának kellett volna, vagy vonásnak az ágydeszkára.
Szerencsére nem volt ostoba és rá is jött.
Igaz az első két alkalomnál volt némi segítsége ebben, de utána már saját maga is figyelt az apró kis jelekre.
Ilyen apró kis jel az is, hogy Morf nem húzódik távolabb, inkább óvatosan kérdez.*
– Valójában nem a nagyapám, nem is vérrokon. Én teljes mértékben ember vagyok.
*Shyahar hangja halk, bár nem suttog, de ehhez a témához nem illik a harsányság. Más családoknál ez talán vidám téma, elősorolni a rokonokat, elmondani ki kicsoda, kivel milyen mókás történet esett meg. Természetesen Shyahar családjának életében is akadnak jócskán szép és vidám percek, de azért árnyékként ott lebeg a szülei elvesztése is.
Morf apró grimasza nem tűnik fel neki, ő kényelmesen dől a férfi testének, jól érzi magát, és a közelség valahogy nyíltabbá is teszi.*
– Erről szó sincs. Igaz, nem egyszerű fickó, de otthon egészen más. A nénémet is nagyon szereti, és engem is. Mi a családja vagyunk, a magánélete, és ha csak otthon látod, akkor eszedbe nem jut, hogy másmilyen is tud lenni, nem csak szinte kenyérre kenhetően szelíd és vicces. És engem nagyon szeret. Mivel, tudod, a néném félvér, nem lehet saját gyermeke, mindig is sokat járt hozzánk, aztán a szüleim halála után ő vett magához, és persze így papa is. Nem volt kérdés. De egyébként, ha csak úgy összetalálkoznál vele a Pegazusban meg nem mondanád róla, hogy családja van, semmi ilyesmit.
~Nem bizony. Senki nem hinné, hogy egy komor embervadász otthon képes az ágyon ugrálni és párnacsatázni.~
*Morf szorosabban öleli, és ő jólesően sóhajt. Nem szokott ennyit beszélni a családjáról, mert az embereket általában nem érdekli, nem kérdeznek, vagy ha mégis, akkor a válaszra már nem figyelnek, de úgy érzi, a férfi figyel.*
– Azt hiszem, szóval, említetted, hogy nem. Amikor a városba érkeztünk.
*Shyahar gyengéden megsimogatja Morfiusz ölelő karjait. Már akkor rájött, hogy a férfi számára ez nem egyszerűen kényes, hanem sokkal inkább fájdalmas téma. Természetesen kíváncsi, de erőltetni nem akarja Morfiuszt.*
– Ha szeretnél róla beszélni…
*Nem, nem kérdezősködik, főleg nem követelőzik, csak lehetőséget ad. Újra. És igen, Morfból láthatóan most könnyebben csúsznak ki a szavak, szinte megszöknek, és Shyahar bólint, valami ilyesmire számított.*
– Milyen idős voltál? *kérdezi óvatosan, de közben sem hagyja abba a simogatást, és nem is mozdul távolabb, ugyanúgy simul a férfihoz, mint korábban, úgy véli, könnyebben beszél, ha közben ő nem figyeli, ha nem nézi.
De természetesen erre sem erőlteti a választ, nem akarja elrontani a hangulatot.
Morf kérdésére elmosolyodik.*
– Nanáá! Hát mit gondolsz honnan volt a rózsás szappan? *Shyahar halkan kuncog.* Egyébként nincs benne semmi olyasmi, félre ne értsd, mindössze annyi, hogy a meleg és a nedvesség hozza elő az illatát.
*Érzi Morf piciny mozdulatát, ahogy a fejére támasztja az állát, elmosolyodik.*
– Ő természetesen tud átkokat is, meg ráolvasásokat, bájitalokat, ilyesmiket, de azért vannak tényleg hasznos dolgai is, mint a gyógyteák, aztán a fogkrém, az nagyon finom valami, meg vannak kis illatos parfümjei is.
*Hirtelen eszébe jut valami.*
– De nem kell félned, nekem nem tanított rontást. Egyet sem.
//Morfiusz//
– Igen *bólint.* A szőlősben hümmögtél egyet, szóval nem részleteztem tovább. Sokan nem nézik jó szemmel, hogy a félelf néném nevelt. Mintha tisztátalan lenne *teszi hozzá halkan.
Kamaszkorában sok bántás érte emiatt, a környékbeli gyerekek nem fogadták be maguk közé és rá kellett jönnie, a fiúknak is csak trófeának kellett volna, vagy vonásnak az ágydeszkára.
Szerencsére nem volt ostoba és rá is jött.
Igaz az első két alkalomnál volt némi segítsége ebben, de utána már saját maga is figyelt az apró kis jelekre.
Ilyen apró kis jel az is, hogy Morf nem húzódik távolabb, inkább óvatosan kérdez.*
– Valójában nem a nagyapám, nem is vérrokon. Én teljes mértékben ember vagyok.
*Shyahar hangja halk, bár nem suttog, de ehhez a témához nem illik a harsányság. Más családoknál ez talán vidám téma, elősorolni a rokonokat, elmondani ki kicsoda, kivel milyen mókás történet esett meg. Természetesen Shyahar családjának életében is akadnak jócskán szép és vidám percek, de azért árnyékként ott lebeg a szülei elvesztése is.
Morf apró grimasza nem tűnik fel neki, ő kényelmesen dől a férfi testének, jól érzi magát, és a közelség valahogy nyíltabbá is teszi.*
– Erről szó sincs. Igaz, nem egyszerű fickó, de otthon egészen más. A nénémet is nagyon szereti, és engem is. Mi a családja vagyunk, a magánélete, és ha csak otthon látod, akkor eszedbe nem jut, hogy másmilyen is tud lenni, nem csak szinte kenyérre kenhetően szelíd és vicces. És engem nagyon szeret. Mivel, tudod, a néném félvér, nem lehet saját gyermeke, mindig is sokat járt hozzánk, aztán a szüleim halála után ő vett magához, és persze így papa is. Nem volt kérdés. De egyébként, ha csak úgy összetalálkoznál vele a Pegazusban meg nem mondanád róla, hogy családja van, semmi ilyesmit.
~Nem bizony. Senki nem hinné, hogy egy komor embervadász otthon képes az ágyon ugrálni és párnacsatázni.~
*Morf szorosabban öleli, és ő jólesően sóhajt. Nem szokott ennyit beszélni a családjáról, mert az embereket általában nem érdekli, nem kérdeznek, vagy ha mégis, akkor a válaszra már nem figyelnek, de úgy érzi, a férfi figyel.*
– Azt hiszem, szóval, említetted, hogy nem. Amikor a városba érkeztünk.
*Shyahar gyengéden megsimogatja Morfiusz ölelő karjait. Már akkor rájött, hogy a férfi számára ez nem egyszerűen kényes, hanem sokkal inkább fájdalmas téma. Természetesen kíváncsi, de erőltetni nem akarja Morfiuszt.*
– Ha szeretnél róla beszélni…
*Nem, nem kérdezősködik, főleg nem követelőzik, csak lehetőséget ad. Újra. És igen, Morfból láthatóan most könnyebben csúsznak ki a szavak, szinte megszöknek, és Shyahar bólint, valami ilyesmire számított.*
– Milyen idős voltál? *kérdezi óvatosan, de közben sem hagyja abba a simogatást, és nem is mozdul távolabb, ugyanúgy simul a férfihoz, mint korábban, úgy véli, könnyebben beszél, ha közben ő nem figyeli, ha nem nézi.
De természetesen erre sem erőlteti a választ, nem akarja elrontani a hangulatot.
Morf kérdésére elmosolyodik.*
– Nanáá! Hát mit gondolsz honnan volt a rózsás szappan? *Shyahar halkan kuncog.* Egyébként nincs benne semmi olyasmi, félre ne értsd, mindössze annyi, hogy a meleg és a nedvesség hozza elő az illatát.
*Érzi Morf piciny mozdulatát, ahogy a fejére támasztja az állát, elmosolyodik.*
– Ő természetesen tud átkokat is, meg ráolvasásokat, bájitalokat, ilyesmiket, de azért vannak tényleg hasznos dolgai is, mint a gyógyteák, aztán a fogkrém, az nagyon finom valami, meg vannak kis illatos parfümjei is.
*Hirtelen eszébe jut valami.*
– De nem kell félned, nekem nem tanított rontást. Egyet sem.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2306-2325