Nincs játékban - Fürdőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Fürdőház | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 71 (1401. - 1420. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2306-2325
1420. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-01-25 17:22:55
Üzenet elküldve: 2016-01-25 17:22:55
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Külön utakon//
*Szívesen elárulná ő pontos korát bárkinek, de azt maga sem tudja. Soha nem számolta úgy igazán, nem volt relevanciája. Talán a néni tudta, aki a tanyán nevelte csecsemő kora óta, de még erre sem merne megesküdni. Felnőttsége, vagy épp gyereksége nem számokban mérhető.
A feltételezés megkacagtatja. Valamiért egyik kalácsfalvi paraszt sem sietett kitömni épp az ő zsebét.*
-Feltétlen szeretném megkapni a kéziratot még mielőtt nyomtatásba kerülne. Ha jelentős ismeretségre teszel szert általa, és én szinte biztos vagyok ebben, értékesebbé válik az eredeti.
*Mondja komoly átéléssel. A színészkedésben elég jó, nagyszerű mestertől tanulhatott, még ő maga sem sejtheti pontosan mennyire kiváló tanítója volt, pedig igencsak szoros kapcsolatban állnak azóta.
Ami azt illeti ő, igazából se isteneket, se héroszokat, se egyebeket nem nagyon emlegetett, hiteles választ nem is tudna adni így (sem) Khan kérdéseire. Csak mosolyog és egyszerűen megvonja vállait. Egyelőre még nem sikerült megfejtenie annak okát, hogy miért gondolnak róla általában többet, mint ami valójában, de vélhetőleg rém egyszerű a magyarázat. Soha nem akar szándékosan titokzatoskodni, vagy többnek látszani, s ezt láthatják kettős álcának az igazán nagy játékosok, akik már nem tudják, vagy nem akarják elhinni, hogy működhetnek ennyire... egyszerűen is a dolgok. Így nem nehéz tanult kékvérűnek látni valakit, talán éppen pont egy szolgálólányt, aki csak az idei ősz kezdetekor tanult meg írni-olvasni-számolni.*
~Hinni a templomban kell... ~
- ... szokták mondani, de ne tőlem kérdezd az okát miért mondják.
*Aprót bólint, hiszen valahogy így képzelte el ezt a Barát-ozást.*
-Gondolod ott nem lenne mindenki a barátom?
*Teszi fel a kérdés egy hamis mosoly kíséretében.*
-Nálam valóban mást szokott keresni.
*Szusszantja és kitámaszkodik a medence peremére, hasával fordulva annak fala felé.*
-És mennyit fizetnél?
*Sandít Khanra, talán még a végén komolyan fontolóra is veszi, hogy előnyös üzletet köt vele. Meglehet, hogy a vérében van az állandó kevergetés, mert szívesen ad-vesz, alkudozik. Szoba van elég a házban, bár talán Albun nem örülne neki ha távollétében ő azon munkálkodna, hogy állandó férfitársaságot intéz maga mellé.*
-Vigyázz, mert ha túl jó árat mondasz még én magam járulok Kagan elé árulkodni.
*Szívesen elárulná ő pontos korát bárkinek, de azt maga sem tudja. Soha nem számolta úgy igazán, nem volt relevanciája. Talán a néni tudta, aki a tanyán nevelte csecsemő kora óta, de még erre sem merne megesküdni. Felnőttsége, vagy épp gyereksége nem számokban mérhető.
A feltételezés megkacagtatja. Valamiért egyik kalácsfalvi paraszt sem sietett kitömni épp az ő zsebét.*
-Feltétlen szeretném megkapni a kéziratot még mielőtt nyomtatásba kerülne. Ha jelentős ismeretségre teszel szert általa, és én szinte biztos vagyok ebben, értékesebbé válik az eredeti.
*Mondja komoly átéléssel. A színészkedésben elég jó, nagyszerű mestertől tanulhatott, még ő maga sem sejtheti pontosan mennyire kiváló tanítója volt, pedig igencsak szoros kapcsolatban állnak azóta.
Ami azt illeti ő, igazából se isteneket, se héroszokat, se egyebeket nem nagyon emlegetett, hiteles választ nem is tudna adni így (sem) Khan kérdéseire. Csak mosolyog és egyszerűen megvonja vállait. Egyelőre még nem sikerült megfejtenie annak okát, hogy miért gondolnak róla általában többet, mint ami valójában, de vélhetőleg rém egyszerű a magyarázat. Soha nem akar szándékosan titokzatoskodni, vagy többnek látszani, s ezt láthatják kettős álcának az igazán nagy játékosok, akik már nem tudják, vagy nem akarják elhinni, hogy működhetnek ennyire... egyszerűen is a dolgok. Így nem nehéz tanult kékvérűnek látni valakit, talán éppen pont egy szolgálólányt, aki csak az idei ősz kezdetekor tanult meg írni-olvasni-számolni.*
~Hinni a templomban kell... ~
- ... szokták mondani, de ne tőlem kérdezd az okát miért mondják.
*Aprót bólint, hiszen valahogy így képzelte el ezt a Barát-ozást.*
-Gondolod ott nem lenne mindenki a barátom?
*Teszi fel a kérdés egy hamis mosoly kíséretében.*
-Nálam valóban mást szokott keresni.
*Szusszantja és kitámaszkodik a medence peremére, hasával fordulva annak fala felé.*
-És mennyit fizetnél?
*Sandít Khanra, talán még a végén komolyan fontolóra is veszi, hogy előnyös üzletet köt vele. Meglehet, hogy a vérében van az állandó kevergetés, mert szívesen ad-vesz, alkudozik. Szoba van elég a házban, bár talán Albun nem örülne neki ha távollétében ő azon munkálkodna, hogy állandó férfitársaságot intéz maga mellé.*
-Vigyázz, mert ha túl jó árat mondasz még én magam járulok Kagan elé árulkodni.
1419. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-01-25 15:25:06
Üzenet elküldve: 2016-01-25 15:25:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
// Második szál //
* Természetesen nem volt olyan sok az a víz, amit le kellett nyelnie, de azért ivott, mert a hátúszás nem az erőssége. *
- Nekem bájital nélkül is megteszi, ám nem ilyen formában.
* Mondja, csatlakozva a mosolygáshoz. A következő szavak, s az érzékeivel játszó csókok meghozzák neki is a kedvet. *
- Inkább a drágaságod lehetnék, ha figyelembe vesszük azt, hogy mennyibe kerül egy mesterkard.
* Válaszolja cinkosan, s igyekszik viszonozni az előzőleg kapott csókokat, ám ha lehetőséget lát, elkalandozik egy percre a Matróna nyakára is, hogy kicsit megborzongathassa a matrónát. *
- Akkor menjünk. Ne várakoztassuk meg azt a medencét.
* Jegyzi meg, majd kiugrik a vízből, s kezét nyújtja Moonnak, hogy kisegíthesse a medencéből. *
- Merre?
* Kérdezi, majd követi is a mélységit arra, amerre megy. *
* Természetesen nem volt olyan sok az a víz, amit le kellett nyelnie, de azért ivott, mert a hátúszás nem az erőssége. *
- Nekem bájital nélkül is megteszi, ám nem ilyen formában.
* Mondja, csatlakozva a mosolygáshoz. A következő szavak, s az érzékeivel játszó csókok meghozzák neki is a kedvet. *
- Inkább a drágaságod lehetnék, ha figyelembe vesszük azt, hogy mennyibe kerül egy mesterkard.
* Válaszolja cinkosan, s igyekszik viszonozni az előzőleg kapott csókokat, ám ha lehetőséget lát, elkalandozik egy percre a Matróna nyakára is, hogy kicsit megborzongathassa a matrónát. *
- Akkor menjünk. Ne várakoztassuk meg azt a medencét.
* Jegyzi meg, majd kiugrik a vízből, s kezét nyújtja Moonnak, hogy kisegíthesse a medencéből. *
- Merre?
* Kérdezi, majd követi is a mélységit arra, amerre megy. *
1418. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-01-25 14:34:24
Üzenet elküldve: 2016-01-25 14:34:24
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Árnyak űzője//
//Morfiusz//
*Látja Morfiusz első önkéntelen fintorát, de aztán a mosolyát is. Visszamosolyog hát rá, bár sejti a dolgot nem egészen ugyanúgy szemlélik.*
~Majd kiderül, majd minden kiderül.~
- Tudod, ez attól is függ, kinek mi a jól és a szabadon. De az igaz, hogy az sokkal nehezebb.
*Aztán Shya elneveti magát.*
- Ámde ez útközbenre való téma, olyankor kell rajta elmélkedni, mikor az ösvényt járjuk és sehol semmi érdekes látnivaló. Most kár vele foglalkozni!
~Csak kiderülne, hogy máshogy látod te és máshogy én, és vitatkoznánk, és most annyira nem szeretnék vitázni azon, hogy a pohár félig tele van-e vagy félig üres.~
*Shyahar nem vak és nem ostoba, sejti ő, hogy Morfiusz titkol valamit előle, azt is, hogy ha kiderül, akkor lehet, hogy ő nem lesz elragadtatva az örömtől. Érzi, hogy a férfi múltjában sötét és homályos foltok váltogatják egymást, és olyan nagyon kevés a tiszta és napfényes pillanat, de nem tudja, még nem, hogy a szüret óta eltelt idő elég lehet-e arra, hogy Morf másfelé induljon el, hogy a múltja ne húzza vissza.
A lány lelki szemei elé képek villannak, az első estéről, mikor a férfi azt hitte a boros kupa mélyén lelhet csak válaszokat, vagy feledést, az első együtt töltött estéről, mikor azt kérdezte tőle gyilkos-e, és az a barna szempár olyan vadul villant. Igen, az óta tudja, hogy a férfi ölt már embert. Ahogy azt is tudja, hogy őt sosem bántotta, akkor sem, mikor átverte a rózsaillatú szappannal. Ugyanakkor minden skrupulus nélkül emelte el más ruháját...*
~Meg ki tudja mijét.~
*Shyahar mindezt tudja, talán nem tényszerűen, de összerakosgatta magában a dolgokat, még hiányzik pár információ, pár válasz, de a lényeg megvan már.*
~Egy gazfickó, mondanák rá sokan. De a szíve nem gonosz. És...~
*És elkezdik a versenyt és nyilván a férfi nyer, ez nem is volt kérdéses, de ahogy átöleli, a mosolya, az elismerés is, mind őszinte.
A lány elpirul a fülét érő könnyed puszira.*
- Az után, hogy mennyit jársz a folyóra, azt hittem a hideg vizet jobban kedveled *ugratja, de azért beleegyezően bólint, végtére is télvíz idején jó lesz az a meleg fürdő az egész napos kószálás után.
Ahogy Morf eltolja magától ott marad a medence szélén, tapossa a vizet, így megáll egy helyben, nem kapaszkodik, helyette inkább vigyorog, hiszen ezt eddig is megtehette volna. Nem azért volt a férfi karjában, mert rászorult a segítségre, hanem mert ez esett jól neki, ez most Morfiusz számára is nyilvánvaló lehet.*
- Igenis! De nehéz vagyok ám *feleli, ennek ellenére megfogja a felé nyújtott csuklót, így Morf is átfoghatja az övét, kisebb az esélye, hogy kicsúszik a kezéből a keze.
Jókedvűen kacag, mert Morf valóban ki tudta emelni a vízből.*
- Jó lovagom, nem is tudtam, hogy ilyen erős vagy. Bár sejthettem volna, hogy a bácsikám nem valami nyápic legénykét rendel mellém *jegyzi meg mókázva.
A törölközőt maga köré csavarja, majd integet és elsiet az öltözők irányába.
A holmiját úgy találja ahogy hagyta, takaros rendben, leveszi a vizes bordó fürdőruhát, és előveszi a kisebb csomagot, pár percig tanulmányozza a kék háromszögeket, míg rájön melyik zsinór hova is való, végül felölti az ízlése szerint kissé sokat mutató darabot.*
~Végtére is annyira nem vészes.~
*Megnézi magát egy fényesre csiszolt fémlemezben, mely tükörként szolgál.*
~Alul akkora, mint egy ágyékkötő, felül a háromszögek éppen elfednek, és ha ügyesen kötöm meg a zsinórokat minden a helyén marad. Sokak előtt nem viselném, de végtére is csak ő fog benne látni most. És valójában nem is lóg ki semmim.~
*Újra maga köré tekeri a törölközőként szolgáló fehér vásznat, ami így a hónalja vonalától a térdéig elfedi, majd egy alkalmazott szavát követve elindul a kádfürdők részlege felé. Halkan koppint az ajtón, csak utána lép be. Odabent párás meleg fogadja, és a meleg vízzel teli dézsában kényelmesen elnyúló Morfiusz látványa. Beljebb lép, az ajtót becsukja, lassan araszol közelebb, még mindig rajta a törölköző, a haja feltűzve, átnedvesedett ugyan, de ettől még nem bontotta le a kontyát, hiába viselte meg az úszás, a fonatát még tartják a hajtűk.*
- Szia *súgja halkan, mert jobb hirtelen nem jut eszébe. Aztán mégis.* Azt mondta az alkalmazott, hogy készítettek be nekünk szappanokat meg olajakat is, válogathatunk. Megnézzük őket?
*Közelebb megy, cseppet pirul, aztán mielőtt még meggondolhatná magát leoldja magáról a fehér vásznat, és Morf most megnézheti magának. Karcsú, de nem vékony, ezt már látta, ahogy azt is, hogy bizony a munka izmokat is varázsolt a puha bőr alá. De a csípője ívét eddig takarta a rövidnadrágocska, ahogy a melleiből sem látszott ennyi.*
- Milyen illatokat szeretsz? *kérdi, mert könnyebb, ha nem csak áll, mint egy kuka.*
//Morfiusz//
*Látja Morfiusz első önkéntelen fintorát, de aztán a mosolyát is. Visszamosolyog hát rá, bár sejti a dolgot nem egészen ugyanúgy szemlélik.*
~Majd kiderül, majd minden kiderül.~
- Tudod, ez attól is függ, kinek mi a jól és a szabadon. De az igaz, hogy az sokkal nehezebb.
*Aztán Shya elneveti magát.*
- Ámde ez útközbenre való téma, olyankor kell rajta elmélkedni, mikor az ösvényt járjuk és sehol semmi érdekes látnivaló. Most kár vele foglalkozni!
~Csak kiderülne, hogy máshogy látod te és máshogy én, és vitatkoznánk, és most annyira nem szeretnék vitázni azon, hogy a pohár félig tele van-e vagy félig üres.~
*Shyahar nem vak és nem ostoba, sejti ő, hogy Morfiusz titkol valamit előle, azt is, hogy ha kiderül, akkor lehet, hogy ő nem lesz elragadtatva az örömtől. Érzi, hogy a férfi múltjában sötét és homályos foltok váltogatják egymást, és olyan nagyon kevés a tiszta és napfényes pillanat, de nem tudja, még nem, hogy a szüret óta eltelt idő elég lehet-e arra, hogy Morf másfelé induljon el, hogy a múltja ne húzza vissza.
A lány lelki szemei elé képek villannak, az első estéről, mikor a férfi azt hitte a boros kupa mélyén lelhet csak válaszokat, vagy feledést, az első együtt töltött estéről, mikor azt kérdezte tőle gyilkos-e, és az a barna szempár olyan vadul villant. Igen, az óta tudja, hogy a férfi ölt már embert. Ahogy azt is tudja, hogy őt sosem bántotta, akkor sem, mikor átverte a rózsaillatú szappannal. Ugyanakkor minden skrupulus nélkül emelte el más ruháját...*
~Meg ki tudja mijét.~
*Shyahar mindezt tudja, talán nem tényszerűen, de összerakosgatta magában a dolgokat, még hiányzik pár információ, pár válasz, de a lényeg megvan már.*
~Egy gazfickó, mondanák rá sokan. De a szíve nem gonosz. És...~
*És elkezdik a versenyt és nyilván a férfi nyer, ez nem is volt kérdéses, de ahogy átöleli, a mosolya, az elismerés is, mind őszinte.
A lány elpirul a fülét érő könnyed puszira.*
- Az után, hogy mennyit jársz a folyóra, azt hittem a hideg vizet jobban kedveled *ugratja, de azért beleegyezően bólint, végtére is télvíz idején jó lesz az a meleg fürdő az egész napos kószálás után.
Ahogy Morf eltolja magától ott marad a medence szélén, tapossa a vizet, így megáll egy helyben, nem kapaszkodik, helyette inkább vigyorog, hiszen ezt eddig is megtehette volna. Nem azért volt a férfi karjában, mert rászorult a segítségre, hanem mert ez esett jól neki, ez most Morfiusz számára is nyilvánvaló lehet.*
- Igenis! De nehéz vagyok ám *feleli, ennek ellenére megfogja a felé nyújtott csuklót, így Morf is átfoghatja az övét, kisebb az esélye, hogy kicsúszik a kezéből a keze.
Jókedvűen kacag, mert Morf valóban ki tudta emelni a vízből.*
- Jó lovagom, nem is tudtam, hogy ilyen erős vagy. Bár sejthettem volna, hogy a bácsikám nem valami nyápic legénykét rendel mellém *jegyzi meg mókázva.
A törölközőt maga köré csavarja, majd integet és elsiet az öltözők irányába.
A holmiját úgy találja ahogy hagyta, takaros rendben, leveszi a vizes bordó fürdőruhát, és előveszi a kisebb csomagot, pár percig tanulmányozza a kék háromszögeket, míg rájön melyik zsinór hova is való, végül felölti az ízlése szerint kissé sokat mutató darabot.*
~Végtére is annyira nem vészes.~
*Megnézi magát egy fényesre csiszolt fémlemezben, mely tükörként szolgál.*
~Alul akkora, mint egy ágyékkötő, felül a háromszögek éppen elfednek, és ha ügyesen kötöm meg a zsinórokat minden a helyén marad. Sokak előtt nem viselném, de végtére is csak ő fog benne látni most. És valójában nem is lóg ki semmim.~
*Újra maga köré tekeri a törölközőként szolgáló fehér vásznat, ami így a hónalja vonalától a térdéig elfedi, majd egy alkalmazott szavát követve elindul a kádfürdők részlege felé. Halkan koppint az ajtón, csak utána lép be. Odabent párás meleg fogadja, és a meleg vízzel teli dézsában kényelmesen elnyúló Morfiusz látványa. Beljebb lép, az ajtót becsukja, lassan araszol közelebb, még mindig rajta a törölköző, a haja feltűzve, átnedvesedett ugyan, de ettől még nem bontotta le a kontyát, hiába viselte meg az úszás, a fonatát még tartják a hajtűk.*
- Szia *súgja halkan, mert jobb hirtelen nem jut eszébe. Aztán mégis.* Azt mondta az alkalmazott, hogy készítettek be nekünk szappanokat meg olajakat is, válogathatunk. Megnézzük őket?
*Közelebb megy, cseppet pirul, aztán mielőtt még meggondolhatná magát leoldja magáról a fehér vásznat, és Morf most megnézheti magának. Karcsú, de nem vékony, ezt már látta, ahogy azt is, hogy bizony a munka izmokat is varázsolt a puha bőr alá. De a csípője ívét eddig takarta a rövidnadrágocska, ahogy a melleiből sem látszott ennyi.*
- Milyen illatokat szeretsz? *kérdi, mert könnyebb, ha nem csak áll, mint egy kuka.*
1417. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-01-24 19:03:44
Üzenet elküldve: 2016-01-24 19:03:44
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Árnyak űzője//
//Shyahar//
*Elhúzza a száját a megjegyzésre, de jobban utána gondol és mégis szétterül a képén a vigyor.*
-Igazad van Shya, meghalni azt a könnyű. Jól élni, az a nehéz, gondtalanul és szabadon. Nem mindenki képes rá.
~De megtanítalak én rá kislány, addig éljek, mellettem megtanulod milyen az. Nem kell robotolnod a szőlőben és munkáról, munkára járni. Tőlem megkapsz mindent még velem leszel, nem kell dolgoznod.~
*Az elején még rendben volt, hogy a lány napszámban tengeti az idejét. Nem is igazán törődött vele mit csinál Shya. Persze jó lett volna összemelegedni vele, de csak pár éjszaka, utána tovább állt volna és kész, de mostanra határozottan az lett a véleménye, hogy ez nincs rendjén. Mostanra úgy találja, hogy nem való ez a munkás élet a lánynak. Egyenesen kilóg a napszámos nők és lányok sorából. Szórakoztató, jó a humora, kedves, vidám, okos és szép madárka. Nem való, olyan igavonó állatnak, mint a többi. A gondolat is taszítja, hogy ebben a sorban hagyja anélkül, hogy felvilágosítsa róla lehet ezt másképpen is csinálni. Ha vele van, akkor gondtalan lesz az élete és minden jár neki. Nem ismerhette eddig nyilván azt az életet, amikor semmi nem számít és mindent megtehet, ha ismerné akkor nem hajtaná többet azt a csinos kis fejét az igába. Ebben teljesen biztos. Nem fogja engedni neki ezentúl, hogy robotoljon és izzadjon. Megtalálja a módját, hogy ráérezzen arra a könnyebbik út mennyivel jobb és mennyivel jobban is illik hozzá. ha izzad, hát a heves szerelemtől fog izzadni, amit megismertet vele. Elnézi egy ideig átkarolva, miután a versenyük véget ért, aztán magához vonja jobban, hogy a fülébe súghasson.*
-Nincs mit köszönnöd. Megérdemelted a dicséretet, jól úszol.
*Mondat közben végigsimítja a szájával a füle hegyét, aztán újra mélyen a szemébe néz.*
-Naná, hogy van kedvem lubickolni veled, de ennél melegebb vízben.
*Ott nem fenyeget az a veszély, hogy a méretei több számmal csökkennek le a hideg hatására. Elengedi Shyát és eltolja, hogy biztosan meg tudjon kapaszkodni a szélben, aztán kimászik a medencéből. Egy rugaszkodásra tolja fel magát, hogy talpon teremjen és lehajoljon a lány felé, a kezét nyújtva.*
-Na gyere! Kihúzlak, kapaszkodj!
*Amint megfogja a kezét, határozottan húzza ki a medencéből. Az egyik törölközőt a lány válla köré tekeri.*
-Menj átöltözni, én ott várlak.
*Mosolyog rá, miközben a privát részek felé mutat, aztán megvárja még a lány biztosan elindul az öltöző és a tenyérnyi textildarabok fölvétele felé. Elégedett mosollyal az arcán indul meg aztán, hogy az egyik üres kádba áztassa magát, a meleg vízbe. Előtte még szól az egyik alkalmazottnak, hogy ne felejtse el értesíteni a hercegnőt, hol találja pontosan a testőrét, aztán vár. Elnyúlik kényelmesen a meleg vízben és fütyürészni támad kedve. Úgy érzi az élet ma megint szép. Egy jó fürdő, egy csinos lány akit nemsokára bevezethet a test örömeinek világába, aki szép látvány lesz abban a textil valamiben, csak az ő örömére. Akinek ilyen estéje van, az már nem élt hiába. Eszébe jutnak a lány szavai. Mikor azt mondta meghalni könnyű, élni nehezebb. Igaza van, ami őt illeti másnap a halált sem bánná. Boldogan érné a végzet annyi bizonyos. A sikoltás a partról, amit hallott, már régen a feledés homályába merült. A bordó fürdőruhába bújt lányt szemlélve hamar megfeledkezett róla. így a másik darab látványára várva pedig, még távolabbra kerül az emléke.*
//Shyahar//
*Elhúzza a száját a megjegyzésre, de jobban utána gondol és mégis szétterül a képén a vigyor.*
-Igazad van Shya, meghalni azt a könnyű. Jól élni, az a nehéz, gondtalanul és szabadon. Nem mindenki képes rá.
~De megtanítalak én rá kislány, addig éljek, mellettem megtanulod milyen az. Nem kell robotolnod a szőlőben és munkáról, munkára járni. Tőlem megkapsz mindent még velem leszel, nem kell dolgoznod.~
*Az elején még rendben volt, hogy a lány napszámban tengeti az idejét. Nem is igazán törődött vele mit csinál Shya. Persze jó lett volna összemelegedni vele, de csak pár éjszaka, utána tovább állt volna és kész, de mostanra határozottan az lett a véleménye, hogy ez nincs rendjén. Mostanra úgy találja, hogy nem való ez a munkás élet a lánynak. Egyenesen kilóg a napszámos nők és lányok sorából. Szórakoztató, jó a humora, kedves, vidám, okos és szép madárka. Nem való, olyan igavonó állatnak, mint a többi. A gondolat is taszítja, hogy ebben a sorban hagyja anélkül, hogy felvilágosítsa róla lehet ezt másképpen is csinálni. Ha vele van, akkor gondtalan lesz az élete és minden jár neki. Nem ismerhette eddig nyilván azt az életet, amikor semmi nem számít és mindent megtehet, ha ismerné akkor nem hajtaná többet azt a csinos kis fejét az igába. Ebben teljesen biztos. Nem fogja engedni neki ezentúl, hogy robotoljon és izzadjon. Megtalálja a módját, hogy ráérezzen arra a könnyebbik út mennyivel jobb és mennyivel jobban is illik hozzá. ha izzad, hát a heves szerelemtől fog izzadni, amit megismertet vele. Elnézi egy ideig átkarolva, miután a versenyük véget ért, aztán magához vonja jobban, hogy a fülébe súghasson.*
-Nincs mit köszönnöd. Megérdemelted a dicséretet, jól úszol.
*Mondat közben végigsimítja a szájával a füle hegyét, aztán újra mélyen a szemébe néz.*
-Naná, hogy van kedvem lubickolni veled, de ennél melegebb vízben.
*Ott nem fenyeget az a veszély, hogy a méretei több számmal csökkennek le a hideg hatására. Elengedi Shyát és eltolja, hogy biztosan meg tudjon kapaszkodni a szélben, aztán kimászik a medencéből. Egy rugaszkodásra tolja fel magát, hogy talpon teremjen és lehajoljon a lány felé, a kezét nyújtva.*
-Na gyere! Kihúzlak, kapaszkodj!
*Amint megfogja a kezét, határozottan húzza ki a medencéből. Az egyik törölközőt a lány válla köré tekeri.*
-Menj átöltözni, én ott várlak.
*Mosolyog rá, miközben a privát részek felé mutat, aztán megvárja még a lány biztosan elindul az öltöző és a tenyérnyi textildarabok fölvétele felé. Elégedett mosollyal az arcán indul meg aztán, hogy az egyik üres kádba áztassa magát, a meleg vízbe. Előtte még szól az egyik alkalmazottnak, hogy ne felejtse el értesíteni a hercegnőt, hol találja pontosan a testőrét, aztán vár. Elnyúlik kényelmesen a meleg vízben és fütyürészni támad kedve. Úgy érzi az élet ma megint szép. Egy jó fürdő, egy csinos lány akit nemsokára bevezethet a test örömeinek világába, aki szép látvány lesz abban a textil valamiben, csak az ő örömére. Akinek ilyen estéje van, az már nem élt hiába. Eszébe jutnak a lány szavai. Mikor azt mondta meghalni könnyű, élni nehezebb. Igaza van, ami őt illeti másnap a halált sem bánná. Boldogan érné a végzet annyi bizonyos. A sikoltás a partról, amit hallott, már régen a feledés homályába merült. A bordó fürdőruhába bújt lányt szemlélve hamar megfeledkezett róla. így a másik darab látványára várva pedig, még távolabbra kerül az emléke.*
1416. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-01-24 02:53:23
Üzenet elküldve: 2016-01-24 02:53:23
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
//Külön utakon//
*Eddig még el sem gondolkozott azon, hogy a félvér vajon hány évet gyűrt már a háta mögé, mert tipikusan olyan fajtának tűnik, aki lehetne akár másfél évszázados is, a viselkedése és gesztusai alapos képzést követően, hű gardedámként őrzik a valóságot. Nem is igazán érez késztetést rá, hogy fejjel nekimenjen a falnak, amitől a résnyire nyílt kapukra megint csak vaskos lakatokat vernének emiatt. A Félszeműnek mondhatni lételeme az efféle játszadozás, ahol a szerepkörök nem teljesen tisztázottak, ekképp maguk a szabályok sem, már ha léteznek egyáltalán.*
- Erre is csak két választ tudok elképzelni. Na jó, többet, de az egyszerűség kedvéért most csak kettővel számolok. Szóval a kalácsfalvi piacolás után vagy soványabb lettél egy bizonyos összeggel, vagy ellenkezőleg és a juttatásaidért cserébe alaposan kitömték a zsebeid. Persze ha az utóbbi eset állna fenn, akkor elég óvatlan dolog volna csak úgy a medence szélén a ruhák alatt hagyni azt a pénzmagot. Mármint értem én a mentális átcseszést mögötte, hogy majd a legnyilvánvalóbb helyen keresik legutoljára, de... vannak, akik tényleg így működnek. Majd leírom neked az intelmeket és elküldöm a könyvet. - *Idiótaságból tudna egy egész kötetre valót szerkeszteni és még csak meg semm izzadna a munka során, olyan folyékonyan tudná egymásba fűzni az olyan gondolatokat, amik egyike-másika hasznavehetetlenebb mint a többi. Vagy mi.
Ami a Félszemű megítélését illeti, az esetek nagy részében ennél tovább nem is jut el senki: egy könnyen megvásárolható bérkard, aki szereti az életet az egyszerű oldalán megragadni és ugyanilyen primitív elvek szerint is élni. Emellett bothumora van és mintaszerűen iszik is. A sztereotípiák kiégett harcosának kórképének elemei.*
- Templomban? - *Manuri a kékvérűt, Khan a retardáltat adja ebben a darabban. Egyelőre nem hátrál ki egyikük sem az önként vállalt szerepből, legalábbis a Félszemű ezt már végigviszi, ahogy a rossz vicceket is szokás.* Nem is értem, mi a franc az a templom? Mármint, volt idő, amikor az emberek elmentek oda és beszélgettek mindenféle istenekhez? Jár még ezekbe egyáltalán valaki?
*E témában egyébiránt valóban tanácstalan, mert ha ezek a szentélyek és templomok tényleg szolgáltak valamilyen szakrális célt ennekelőtte, akkor volnának feljegyzéseik a túlvilági entitásokról is, nem? De amennyire az ő tudomása terjed, az átlagos lanawini a természeti törvényekben hisz (sokan még abban sem, noha elfogadni mégis kénytelenek) és értetlenül pislog, ha valaki isteneket, héroszokat, egyebeket említ neki.*
- A Barát is éppen olyan jó név, mint bármi más lenne. Szóval te az én Barátom vagy és én a te Barátod? Vigyázzunk, hogy közös vendégségbe ne nagyon menjünk, mert még össze találjuk zavarni a népeket. - *Manuriban több talányt sejt mint hosszú ideje bárkiben és a kevertvérű gyakorlottan tesz is annak érdekében, hogy szépen megőrizze magának ezeket, épp csak fel-felvillantva azt a partnere előtt, hogy talán több is annál az egyszerű, vézna teremtésnél, amit magáról mutat kifelé.*
- Viccelsz? Tuti nem találkoztál a nagyfőnökkel akkor. Magas, vállas fickó, hosszú szakállal és annál rövidebb türelemmel. Személyes jó viszonyt ápolunk azóta, hogy először betettem a lábam Amon Ruadhra. Kiemelt figyelemmel kíséri pályafutásomat, de nálad biztosan nem keresne. Öhm, fizetnék is a szobáért.
*Eddig még el sem gondolkozott azon, hogy a félvér vajon hány évet gyűrt már a háta mögé, mert tipikusan olyan fajtának tűnik, aki lehetne akár másfél évszázados is, a viselkedése és gesztusai alapos képzést követően, hű gardedámként őrzik a valóságot. Nem is igazán érez késztetést rá, hogy fejjel nekimenjen a falnak, amitől a résnyire nyílt kapukra megint csak vaskos lakatokat vernének emiatt. A Félszeműnek mondhatni lételeme az efféle játszadozás, ahol a szerepkörök nem teljesen tisztázottak, ekképp maguk a szabályok sem, már ha léteznek egyáltalán.*
- Erre is csak két választ tudok elképzelni. Na jó, többet, de az egyszerűség kedvéért most csak kettővel számolok. Szóval a kalácsfalvi piacolás után vagy soványabb lettél egy bizonyos összeggel, vagy ellenkezőleg és a juttatásaidért cserébe alaposan kitömték a zsebeid. Persze ha az utóbbi eset állna fenn, akkor elég óvatlan dolog volna csak úgy a medence szélén a ruhák alatt hagyni azt a pénzmagot. Mármint értem én a mentális átcseszést mögötte, hogy majd a legnyilvánvalóbb helyen keresik legutoljára, de... vannak, akik tényleg így működnek. Majd leírom neked az intelmeket és elküldöm a könyvet. - *Idiótaságból tudna egy egész kötetre valót szerkeszteni és még csak meg semm izzadna a munka során, olyan folyékonyan tudná egymásba fűzni az olyan gondolatokat, amik egyike-másika hasznavehetetlenebb mint a többi. Vagy mi.
Ami a Félszemű megítélését illeti, az esetek nagy részében ennél tovább nem is jut el senki: egy könnyen megvásárolható bérkard, aki szereti az életet az egyszerű oldalán megragadni és ugyanilyen primitív elvek szerint is élni. Emellett bothumora van és mintaszerűen iszik is. A sztereotípiák kiégett harcosának kórképének elemei.*
- Templomban? - *Manuri a kékvérűt, Khan a retardáltat adja ebben a darabban. Egyelőre nem hátrál ki egyikük sem az önként vállalt szerepből, legalábbis a Félszemű ezt már végigviszi, ahogy a rossz vicceket is szokás.* Nem is értem, mi a franc az a templom? Mármint, volt idő, amikor az emberek elmentek oda és beszélgettek mindenféle istenekhez? Jár még ezekbe egyáltalán valaki?
*E témában egyébiránt valóban tanácstalan, mert ha ezek a szentélyek és templomok tényleg szolgáltak valamilyen szakrális célt ennekelőtte, akkor volnának feljegyzéseik a túlvilági entitásokról is, nem? De amennyire az ő tudomása terjed, az átlagos lanawini a természeti törvényekben hisz (sokan még abban sem, noha elfogadni mégis kénytelenek) és értetlenül pislog, ha valaki isteneket, héroszokat, egyebeket említ neki.*
- A Barát is éppen olyan jó név, mint bármi más lenne. Szóval te az én Barátom vagy és én a te Barátod? Vigyázzunk, hogy közös vendégségbe ne nagyon menjünk, mert még össze találjuk zavarni a népeket. - *Manuriban több talányt sejt mint hosszú ideje bárkiben és a kevertvérű gyakorlottan tesz is annak érdekében, hogy szépen megőrizze magának ezeket, épp csak fel-felvillantva azt a partnere előtt, hogy talán több is annál az egyszerű, vézna teremtésnél, amit magáról mutat kifelé.*
- Viccelsz? Tuti nem találkoztál a nagyfőnökkel akkor. Magas, vállas fickó, hosszú szakállal és annál rövidebb türelemmel. Személyes jó viszonyt ápolunk azóta, hogy először betettem a lábam Amon Ruadhra. Kiemelt figyelemmel kíséri pályafutásomat, de nálad biztosan nem keresne. Öhm, fizetnék is a szobáért.
1415. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-01-23 21:19:32
Üzenet elküldve: 2016-01-23 21:19:32
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Külön utakon//
*Manuri nem élt meg túl sok telet, így talán egyelőre fiatal korából fakad természetes kajlasága, mely olykor bizony némi szemtelenséggel vegyül, épp ezért óvatosságból nem is fedi fel mindenki előtt ilyen oldalát, vagy legalábbis nem azon nyomban. Érdemesnek látja előbb finoman kipuhatolni a határokat, tudnia kell kinél meddig eresztheti a mérőt, mert elszokott már attól, hogy nagy pofonoknak legyen kis gazdája. Igencsak rosszul érintené ha mégis így alakulna most, hogy már egyáltalán nincs edzésben.
Fejét kissé félredöntve figyeli a vízben szórakozó férfit, de újfent elnyomja az igen erős késztetést arra, hogy megtréfálja. Pedig nem kéne csak kicsit emelnie a kezét, hogy pár centiméterrel magasabb hullámot verjen a víz és felérjen a másik orráig.*
-Gondolod arannyal teli erszénnyel érkezem fürdeni?
*A kérdés költői, valójában csak arra hivatott felhívni a másik figyelmét, hogy látszólagos naivitása ellenére, azért mégsem most jött le a falvédőről. Ám ennél többet feltételezni róla talán nem érdemes még akkor sem ha szavainak könnyen lehet másodlagos értelmet is találni. Érdeklődő, kíváncsi természete fogékonnyá teszi az őt körülvevő világ rejtelmeinek megfejtésére, de gyakran hiányzik hozzá a megfelelő háttértudás ilyen-olyan egyéb okokból kifolyólag, melyekről Khannak sejtelme sem lehet.*
-Ugyan kérem... *legyint ciccentve az arisztokratáktól ellesett nagyvonalúsággal, de színjáték ez csupán* -A pórnép moslékát és az úri ínyencségek közti különbséget csak az ár határozza meg. Csak hiszik, hogy az másból készül, de hinni a templomban kell, szokták mondani.
*Hogy honnan tudja ezt ilyen biztosan, azt ne is kérdezzék tőle, egyébként pedig saját tapasztalat.*
-Úrinő ilyesmiről nem beszél.
*Somolyog kitartóan és még el is fordítja arcát, mintha tényleg arcpirító titkot őrizgetne, de ki tudhatja mi ebből az igazság? Az italt finoman visszautasítja, a meleg vízben ázva úgy a fejébe szállna, hogy csak na!*
-Az attól függ hogyan szeretnéd hívni. Maradhatunk Barátok is. *Vonja meg apró vállait egyszerűen. Ő, aki képes lenne akár minden reggel más nevet találni magának, nem ad túl nagy hitelt az ilyesminek. De persze, szívesen elárul egyet Khannak is, a sok közül.*
-Én is így tapasztaltam. *Szúrja közbe gyorsan, ha erre van lehetősége, a minden bizonnyal költőinek szánt kérdést pedig csak egy mosollyal nyugtázza.
A következő kérdés hallatán azonban, bármilyen komoly is volt azt megelőzően a téma, kénytelen nevetni.*
-Nagyon nagy lehet a baj, ha hozzám fordulsz búvóhely reményében!
*Manuri nem élt meg túl sok telet, így talán egyelőre fiatal korából fakad természetes kajlasága, mely olykor bizony némi szemtelenséggel vegyül, épp ezért óvatosságból nem is fedi fel mindenki előtt ilyen oldalát, vagy legalábbis nem azon nyomban. Érdemesnek látja előbb finoman kipuhatolni a határokat, tudnia kell kinél meddig eresztheti a mérőt, mert elszokott már attól, hogy nagy pofonoknak legyen kis gazdája. Igencsak rosszul érintené ha mégis így alakulna most, hogy már egyáltalán nincs edzésben.
Fejét kissé félredöntve figyeli a vízben szórakozó férfit, de újfent elnyomja az igen erős késztetést arra, hogy megtréfálja. Pedig nem kéne csak kicsit emelnie a kezét, hogy pár centiméterrel magasabb hullámot verjen a víz és felérjen a másik orráig.*
-Gondolod arannyal teli erszénnyel érkezem fürdeni?
*A kérdés költői, valójában csak arra hivatott felhívni a másik figyelmét, hogy látszólagos naivitása ellenére, azért mégsem most jött le a falvédőről. Ám ennél többet feltételezni róla talán nem érdemes még akkor sem ha szavainak könnyen lehet másodlagos értelmet is találni. Érdeklődő, kíváncsi természete fogékonnyá teszi az őt körülvevő világ rejtelmeinek megfejtésére, de gyakran hiányzik hozzá a megfelelő háttértudás ilyen-olyan egyéb okokból kifolyólag, melyekről Khannak sejtelme sem lehet.*
-Ugyan kérem... *legyint ciccentve az arisztokratáktól ellesett nagyvonalúsággal, de színjáték ez csupán* -A pórnép moslékát és az úri ínyencségek közti különbséget csak az ár határozza meg. Csak hiszik, hogy az másból készül, de hinni a templomban kell, szokták mondani.
*Hogy honnan tudja ezt ilyen biztosan, azt ne is kérdezzék tőle, egyébként pedig saját tapasztalat.*
-Úrinő ilyesmiről nem beszél.
*Somolyog kitartóan és még el is fordítja arcát, mintha tényleg arcpirító titkot őrizgetne, de ki tudhatja mi ebből az igazság? Az italt finoman visszautasítja, a meleg vízben ázva úgy a fejébe szállna, hogy csak na!*
-Az attól függ hogyan szeretnéd hívni. Maradhatunk Barátok is. *Vonja meg apró vállait egyszerűen. Ő, aki képes lenne akár minden reggel más nevet találni magának, nem ad túl nagy hitelt az ilyesminek. De persze, szívesen elárul egyet Khannak is, a sok közül.*
-Én is így tapasztaltam. *Szúrja közbe gyorsan, ha erre van lehetősége, a minden bizonnyal költőinek szánt kérdést pedig csak egy mosollyal nyugtázza.
A következő kérdés hallatán azonban, bármilyen komoly is volt azt megelőzően a téma, kénytelen nevetni.*
-Nagyon nagy lehet a baj, ha hozzám fordulsz búvóhely reményében!
1414. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-01-23 19:52:19
Üzenet elküldve: 2016-01-23 19:52:19
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
//Külön utakon//
*Khan különös imádattal és rajongással viseltet minden olyan kreténség iránt, aminek aktív résztvevője-alakítója lehet és efelől általában már az első néhány megnyilvánulásával képes is meggyőzni éppen aktuális beszédpartnereit. Ahogy mondani szokás, ez a hajó viszont már elúszott, egy másik alkalommal talán már bátrabb lesz a kevert vérű és akkor felvezető kör gyanánt néhány percre közösen visszaerőszakolják az idő kerekét, olyan életképet idézve, ami gyerekként még kitehette volna mindennapjaik nagyját is. De ez is csak egy hajó, ráadásul olyan, ami már jóval régebben vitorlát bontott.
Hátradőlve, két karját elfektetve a medence szélén lejjebb is csúszik valamelyest. A vízbe prüszkölve még mindig egy kisfiú komolysága mögé bújtatja a felnőtt férfit, mintha azt akarná ezzel üzenni, hogy tartós és komoly figyelemre most ne számítson tőle Manuri. Száját a víz alatt tartva mosolyodik el, de kénytelen belátni, hogy a felszínre kell emelnie, a bugyborékolásból aligha értené meg Manuri amit mond. A kémia e fokát még nem érték el.*
- Milyen klisés. Azt hiszem emiatt találnád magad néhány aranyrúpiával szűkebben, de most, hogy felfedtem előtted a jó és a csapnivaló tolvaj közt a különbséget, már nem érhet meglepetés. - *Voltaképp semmit nem mondott el, maximum utalt csak rá, de Manurinak megelőlegezi azt az elmehányadost, ami a talányos fogalmazás megfejtéséhez szükséges.* De amúgy ja, a putriban mindig érdemes szétnézni és egy pocsék szezon után az se biztos, hogy én ennék abból a húsos pitéből, amit ott árulnak.
*Bár nem minden rossz, ami alternatív forrásokból származik: a patkányhús példának okáért egész remek hiánypótló tud lenni.*
- Te lány, akkor olyasmit tudsz, amit még én se. Mesélj rögvest, milyen értéket ástál ki a Vashegy vörös köve alól? - *Torka kellően elszárazul ahhoz, hogy most már piát emeljen a szájához. Ezzel természetesen Manurit is megkínálja.* Mit is mondtál, hogy hívják a legújabb barátomat?
*A lány arcán feltűnő mosoly alapján arra a következtetésre jut, hogy nincsen ellenére némi könnyed élcelődés, amiért megintcsak nem lehet elég hálás, ugyanis attól megfosztva a Félszemű kicserélhető lenne egy partvisra is.
Kezét megadóan a feje fölé emeli egy pillanatra, érzékeli, hogy ingoványosan területen jár.*
- Jójójó, nem kérdezősködöm tovább illetlen témában, voltál a Vashegyen, megvan amit akartál és mindenki boldog. De főleg a Kikötőben lévők, már akik azok közül megmaradtak élőnek. - *Eszébe jut az arctalan suttogás: "szolgálj!", amitől borzongás is fut végig rajta. Nem a síron túlról érkező hang miatt, hanem mert titkon megrágta a "miért is ne?" gondolatát. Még ha csak egy szívszólamnyira is.*
- A piac most tuti pang, hacsak a csontik nem állnak le kereskedni antik cuccokkal. Ha nem agyvelőt akarnának zabálni, akkor szerintem még hasznos ügyleteket is lehetne kötni, például vastagon bélelt lábbeli így télire, cserébe egy tizedik generáció óta elveszett családi kardra. Mindkét fél jól járna, nem? - *Biccent a kérdésre is, nem siklik el mellette.*
- Ott voltam, szembenéztem a halál kénköves tüzével és a folyóba ugrottam előle. - *Ez a dióhéjas verzió.* Kirendeltek minket a fehér hajú melák parancsnoklása alatt, hogy... nézzünk szét. Aztán Gabrien úgy gondolta, ha már ott vagyunk, csapjuk meg őket. Szóval tippem szerint, le lesz tépve a fejünk, az enyém kétszer is, mivel nem rögtön Amon Ruadhra mentem. Mit gondolsz, el tudsz bújtatni Kagan elől, ha felforrósodna a talaj?
*Khan különös imádattal és rajongással viseltet minden olyan kreténség iránt, aminek aktív résztvevője-alakítója lehet és efelől általában már az első néhány megnyilvánulásával képes is meggyőzni éppen aktuális beszédpartnereit. Ahogy mondani szokás, ez a hajó viszont már elúszott, egy másik alkalommal talán már bátrabb lesz a kevert vérű és akkor felvezető kör gyanánt néhány percre közösen visszaerőszakolják az idő kerekét, olyan életképet idézve, ami gyerekként még kitehette volna mindennapjaik nagyját is. De ez is csak egy hajó, ráadásul olyan, ami már jóval régebben vitorlát bontott.
Hátradőlve, két karját elfektetve a medence szélén lejjebb is csúszik valamelyest. A vízbe prüszkölve még mindig egy kisfiú komolysága mögé bújtatja a felnőtt férfit, mintha azt akarná ezzel üzenni, hogy tartós és komoly figyelemre most ne számítson tőle Manuri. Száját a víz alatt tartva mosolyodik el, de kénytelen belátni, hogy a felszínre kell emelnie, a bugyborékolásból aligha értené meg Manuri amit mond. A kémia e fokát még nem érték el.*
- Milyen klisés. Azt hiszem emiatt találnád magad néhány aranyrúpiával szűkebben, de most, hogy felfedtem előtted a jó és a csapnivaló tolvaj közt a különbséget, már nem érhet meglepetés. - *Voltaképp semmit nem mondott el, maximum utalt csak rá, de Manurinak megelőlegezi azt az elmehányadost, ami a talányos fogalmazás megfejtéséhez szükséges.* De amúgy ja, a putriban mindig érdemes szétnézni és egy pocsék szezon után az se biztos, hogy én ennék abból a húsos pitéből, amit ott árulnak.
*Bár nem minden rossz, ami alternatív forrásokból származik: a patkányhús példának okáért egész remek hiánypótló tud lenni.*
- Te lány, akkor olyasmit tudsz, amit még én se. Mesélj rögvest, milyen értéket ástál ki a Vashegy vörös köve alól? - *Torka kellően elszárazul ahhoz, hogy most már piát emeljen a szájához. Ezzel természetesen Manurit is megkínálja.* Mit is mondtál, hogy hívják a legújabb barátomat?
*A lány arcán feltűnő mosoly alapján arra a következtetésre jut, hogy nincsen ellenére némi könnyed élcelődés, amiért megintcsak nem lehet elég hálás, ugyanis attól megfosztva a Félszemű kicserélhető lenne egy partvisra is.
Kezét megadóan a feje fölé emeli egy pillanatra, érzékeli, hogy ingoványosan területen jár.*
- Jójójó, nem kérdezősködöm tovább illetlen témában, voltál a Vashegyen, megvan amit akartál és mindenki boldog. De főleg a Kikötőben lévők, már akik azok közül megmaradtak élőnek. - *Eszébe jut az arctalan suttogás: "szolgálj!", amitől borzongás is fut végig rajta. Nem a síron túlról érkező hang miatt, hanem mert titkon megrágta a "miért is ne?" gondolatát. Még ha csak egy szívszólamnyira is.*
- A piac most tuti pang, hacsak a csontik nem állnak le kereskedni antik cuccokkal. Ha nem agyvelőt akarnának zabálni, akkor szerintem még hasznos ügyleteket is lehetne kötni, például vastagon bélelt lábbeli így télire, cserébe egy tizedik generáció óta elveszett családi kardra. Mindkét fél jól járna, nem? - *Biccent a kérdésre is, nem siklik el mellette.*
- Ott voltam, szembenéztem a halál kénköves tüzével és a folyóba ugrottam előle. - *Ez a dióhéjas verzió.* Kirendeltek minket a fehér hajú melák parancsnoklása alatt, hogy... nézzünk szét. Aztán Gabrien úgy gondolta, ha már ott vagyunk, csapjuk meg őket. Szóval tippem szerint, le lesz tépve a fejünk, az enyém kétszer is, mivel nem rögtön Amon Ruadhra mentem. Mit gondolsz, el tudsz bújtatni Kagan elől, ha felforrósodna a talaj?
1413. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-01-23 18:30:56
Üzenet elküldve: 2016-01-23 18:30:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
// Második szál //
* Jót nevet Caralan szavain. Elképzeli, hogy ténylegesen minden tucatnyi karcsapást egy merülés követ ahol valamely oknál fogva a szerzetesnek sikerül egy egy jó kortyot elfogyasztania.*
- Az sem rossz, bár magam részéről a kevés víz és több bájital híve vagyok. *Azt már hozzá sem tesz, hogy még ennél is jobban szereti a vörösbort, a finom Harsogó Borászatbelit.*
- Igen Édesem! *játszadozik a szavakkal miközben a mélynek, érzékinek induló csók átvált játékosba, incselkedőbe. Apró becézgető puszikat ahol épp az ajkai érintik a testőr ajkait időnként felváltják az apró harapások végül pedig hátrál, bár csak felsőtestből és komolyan méregeti Cralan arcát, vizes haját. Nemsokára meg is borzong.*
- Igazad van, jobb lesz egy meleg vizes kis medence. Csak pár percre talán negyed óra mert ideje visszatérnünk. *szól még.*
* Jót nevet Caralan szavain. Elképzeli, hogy ténylegesen minden tucatnyi karcsapást egy merülés követ ahol valamely oknál fogva a szerzetesnek sikerül egy egy jó kortyot elfogyasztania.*
- Az sem rossz, bár magam részéről a kevés víz és több bájital híve vagyok. *Azt már hozzá sem tesz, hogy még ennél is jobban szereti a vörösbort, a finom Harsogó Borászatbelit.*
- Igen Édesem! *játszadozik a szavakkal miközben a mélynek, érzékinek induló csók átvált játékosba, incselkedőbe. Apró becézgető puszikat ahol épp az ajkai érintik a testőr ajkait időnként felváltják az apró harapások végül pedig hátrál, bár csak felsőtestből és komolyan méregeti Cralan arcát, vizes haját. Nemsokára meg is borzong.*
- Igazad van, jobb lesz egy meleg vizes kis medence. Csak pár percre talán negyed óra mert ideje visszatérnünk. *szól még.*
1412. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-01-23 18:15:01
Üzenet elküldve: 2016-01-23 18:15:01
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Külön utakon//
*Kicsit jobban humoránál lett volna, s felismerte volna már érkezésekor Khant, még az sem lett volna kizárt, hogy kicsit megvicceli a másikat és elkezd "menekülni" előle. Vicces lett volna, ha kergetőznek egy kicsit, bár nem tudja igazán mennyire kapható az ilyesmire a másik. Nem mindenki vevő az ilyesmire.
Ha szemkötős muksókat keresne Khan, Manuri inkább a kikötői kalózok felé irányítaná el, ott talán többet viselnek hasonlót, még az is meglehet, hogy pusztán divatból.*
-Ha egy szemtelen tolvajt keresnék, *kezd bele egészen elgondolkozva, szívesen felvéve a játék fonalát* -egész biztos nem ezen a helyen kezdeném. A külső területekre küldenék őrjáratot, talán a mocsárvidékre, a városban pedig a szegénynegyed zegzugait forgatnám fel, de eszembe se ötlene az a lehetetlen gondolat, hogy a nyilvános fürdőben áztatja magát a legnagyobb kényelemben. *Neveti végül, hiszen itt legfeljebb a víz alá tud bújni a férfi.*
-Hmm, hát nem éppen.
*Villan a sötét szemek huncut pillantása, ajkai szegletében pedig sejtelmes mosolykezdemény tűnik elő. Kifejteni persze nem szeretné mikor kivel találkozott, s milyen okból, de azt a típust még nem is igen látta, amiről az imént Khan beszélt.*
-Különös kérdés ez egyébként, a szabad akaratból történő szabálykövetés, de azt hiszem túl keveset tudok erről ahhoz, hogy mélyebb eszmefuttatásba merjek bocsátkozni.
*Szabadkozik egy elnézést kérő mosoly keretében. Néha vannak ilyen dolgai, elindul a vezérhangya, de meg is áll azonnal, mielőtt eltévedne.*
-Áh, csak feltételeztem, hogy a Taverna forró vízzel telt dézsái csábítóbbak lehetnek ha az ember inkább ahhoz a vidékhez tartozik, bár időnként mindenkinek kell egy kis kikapcsolódás, környezetváltozás. Feltételezem.
*Kicsit húzza a száját, míg keresi a szavakat.*
-Mondhatni volt közös ügyünk, igen, de inkább a Kalácsfalvi piac vonzott. Persze a nem várt rossz hírek fényében kicsit át kellett alakítanom a terveim, de úgy hiszem mindent sikerült elintéznem, amit el akartam. A közeljövőben nem valószínű, hogy útra kelek.
Visszatérve korábbi szavaidra... úgy tudod a Kikötőnél sikerült feltartani az ellenséget? Esetleg magad is részt vettél a harcban?
*Kicsit jobban humoránál lett volna, s felismerte volna már érkezésekor Khant, még az sem lett volna kizárt, hogy kicsit megvicceli a másikat és elkezd "menekülni" előle. Vicces lett volna, ha kergetőznek egy kicsit, bár nem tudja igazán mennyire kapható az ilyesmire a másik. Nem mindenki vevő az ilyesmire.
Ha szemkötős muksókat keresne Khan, Manuri inkább a kikötői kalózok felé irányítaná el, ott talán többet viselnek hasonlót, még az is meglehet, hogy pusztán divatból.*
-Ha egy szemtelen tolvajt keresnék, *kezd bele egészen elgondolkozva, szívesen felvéve a játék fonalát* -egész biztos nem ezen a helyen kezdeném. A külső területekre küldenék őrjáratot, talán a mocsárvidékre, a városban pedig a szegénynegyed zegzugait forgatnám fel, de eszembe se ötlene az a lehetetlen gondolat, hogy a nyilvános fürdőben áztatja magát a legnagyobb kényelemben. *Neveti végül, hiszen itt legfeljebb a víz alá tud bújni a férfi.*
-Hmm, hát nem éppen.
*Villan a sötét szemek huncut pillantása, ajkai szegletében pedig sejtelmes mosolykezdemény tűnik elő. Kifejteni persze nem szeretné mikor kivel találkozott, s milyen okból, de azt a típust még nem is igen látta, amiről az imént Khan beszélt.*
-Különös kérdés ez egyébként, a szabad akaratból történő szabálykövetés, de azt hiszem túl keveset tudok erről ahhoz, hogy mélyebb eszmefuttatásba merjek bocsátkozni.
*Szabadkozik egy elnézést kérő mosoly keretében. Néha vannak ilyen dolgai, elindul a vezérhangya, de meg is áll azonnal, mielőtt eltévedne.*
-Áh, csak feltételeztem, hogy a Taverna forró vízzel telt dézsái csábítóbbak lehetnek ha az ember inkább ahhoz a vidékhez tartozik, bár időnként mindenkinek kell egy kis kikapcsolódás, környezetváltozás. Feltételezem.
*Kicsit húzza a száját, míg keresi a szavakat.*
-Mondhatni volt közös ügyünk, igen, de inkább a Kalácsfalvi piac vonzott. Persze a nem várt rossz hírek fényében kicsit át kellett alakítanom a terveim, de úgy hiszem mindent sikerült elintéznem, amit el akartam. A közeljövőben nem valószínű, hogy útra kelek.
Visszatérve korábbi szavaidra... úgy tudod a Kikötőnél sikerült feltartani az ellenséget? Esetleg magad is részt vettél a harcban?
1411. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-01-23 17:24:45
Üzenet elküldve: 2016-01-23 17:24:45
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
//Külön utakon//
*Kifejezetten hálás, hogy nem kezdenek egy körkörös futok-menekülök játékba Manurival, mert gyanúsan hamar megfáradna a dologban, kivált, hogy a fejét már megülte némi abból a szeszből.
A kinézetet illető dolgokban pedig ő sem érthetne kevésbé egyet (már ha valaha is felmerülne a kérdés), hisz nem tartozik az e világra született daliák egyikének. Arca az átlagos fogalmának mércéjét alulról verné, ha nem volna itt-ott rajta vágásnyom (bizonyára mindegyik egy katonás történet mementója), na meg a bal szeme elé kötött tapasz, amitől talán egy leheletnyi karakterisztika mégis felírható neki. Nem mellesleg azonosítójelként is kitűnően működik, ő maga legalábbis még nem sok hasonszőrű kollégával találkozott, nem csak szakmán belül, azon kívül sem.*
- Ha lenne nálam papír és penna, ezt rögtön felírnám, mint első alkalmat. Azt hittem, hogy a magamfajta szemtelen tolvajokat Wegtorentől idáig messziről felismerik már. - *Széles-cinkosan vigyorog, amitől arca elnyeri a rókákhoz tulajdonított ravasz élt. Manuri nevét nem erőlteti kimondani, mert igazából már arra sem emlékszik, hogy a lány milyen néven mutatkozott be neki és a Félszemű egyébként sem sokat ad az ilyen-olyan megnevezésekre. Kölcsönös nemtörődömség ez, a világ sem fog addig tudomást venni a sajátjáról, amíg tartalmat nem önt belé.*
- Csak hinnéd! - *Legyint ráhagyóan arra, amit a másik szokatlannak vél.* Biztos azért hitted, mert te csak a savanyú uborkákkal találkoztál eddig, akik szeretnek hőbölögni, fejszét villogtatni aztán visszamenni az asztal mellé vedelni és morogni bárkire, aki ebben megzavarni próbálja őket. A Kikötőnél le lett húzva az ellenség nadrágja és kaptak a csontos hátsójukra a Kolosszustól, úgyhogy most akad lélegzetvételnyi időnk, amíg azok kieszelik, hogy hol próbálkozzanak be megint. Ami engem illet, szeretem a dolgokat a magam útján kijárni, még ha ezért kenderkötéllel fenyegetnek is. - *El is játssza hozzá, amint láthatatlan hurok kerül a nyaka köré, Kagan jóvoltából. Számol is vele újfent, amikor stílusosan a szükség pillanatában majd felbukkan, mint a lovagmesék hőse, társakat kihúzva a nyakig sz... bajból.*
- De miért volna olyan hihetetlen az a lehetőség, hogy csak szeretnék kimosdani abból a mocsokból, ami a folyónál ragadt rám? - *Eltűnődik közben Manuri korábban adott feleletén is. A Félszeműnek tényleg meggyőződése, hogy Manuri az állandóan úton lévők egyike, de ezt cáfolni próbálja.*
- Mmmh, és ha ritkán hagyod el a várost, akkor legutóbb gondolom volt rá nyomós okod, hogy épp Amon Ruadhra mentél. Megtaláltad, amit/akit kerestél? Netán üzletelni mentél vezírünkkel?
*Kifejezetten hálás, hogy nem kezdenek egy körkörös futok-menekülök játékba Manurival, mert gyanúsan hamar megfáradna a dologban, kivált, hogy a fejét már megülte némi abból a szeszből.
A kinézetet illető dolgokban pedig ő sem érthetne kevésbé egyet (már ha valaha is felmerülne a kérdés), hisz nem tartozik az e világra született daliák egyikének. Arca az átlagos fogalmának mércéjét alulról verné, ha nem volna itt-ott rajta vágásnyom (bizonyára mindegyik egy katonás történet mementója), na meg a bal szeme elé kötött tapasz, amitől talán egy leheletnyi karakterisztika mégis felírható neki. Nem mellesleg azonosítójelként is kitűnően működik, ő maga legalábbis még nem sok hasonszőrű kollégával találkozott, nem csak szakmán belül, azon kívül sem.*
- Ha lenne nálam papír és penna, ezt rögtön felírnám, mint első alkalmat. Azt hittem, hogy a magamfajta szemtelen tolvajokat Wegtorentől idáig messziről felismerik már. - *Széles-cinkosan vigyorog, amitől arca elnyeri a rókákhoz tulajdonított ravasz élt. Manuri nevét nem erőlteti kimondani, mert igazából már arra sem emlékszik, hogy a lány milyen néven mutatkozott be neki és a Félszemű egyébként sem sokat ad az ilyen-olyan megnevezésekre. Kölcsönös nemtörődömség ez, a világ sem fog addig tudomást venni a sajátjáról, amíg tartalmat nem önt belé.*
- Csak hinnéd! - *Legyint ráhagyóan arra, amit a másik szokatlannak vél.* Biztos azért hitted, mert te csak a savanyú uborkákkal találkoztál eddig, akik szeretnek hőbölögni, fejszét villogtatni aztán visszamenni az asztal mellé vedelni és morogni bárkire, aki ebben megzavarni próbálja őket. A Kikötőnél le lett húzva az ellenség nadrágja és kaptak a csontos hátsójukra a Kolosszustól, úgyhogy most akad lélegzetvételnyi időnk, amíg azok kieszelik, hogy hol próbálkozzanak be megint. Ami engem illet, szeretem a dolgokat a magam útján kijárni, még ha ezért kenderkötéllel fenyegetnek is. - *El is játssza hozzá, amint láthatatlan hurok kerül a nyaka köré, Kagan jóvoltából. Számol is vele újfent, amikor stílusosan a szükség pillanatában majd felbukkan, mint a lovagmesék hőse, társakat kihúzva a nyakig sz... bajból.*
- De miért volna olyan hihetetlen az a lehetőség, hogy csak szeretnék kimosdani abból a mocsokból, ami a folyónál ragadt rám? - *Eltűnődik közben Manuri korábban adott feleletén is. A Félszeműnek tényleg meggyőződése, hogy Manuri az állandóan úton lévők egyike, de ezt cáfolni próbálja.*
- Mmmh, és ha ritkán hagyod el a várost, akkor legutóbb gondolom volt rá nyomós okod, hogy épp Amon Ruadhra mentél. Megtaláltad, amit/akit kerestél? Netán üzletelni mentél vezírünkkel?
1410. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-01-23 16:24:34
Üzenet elküldve: 2016-01-23 16:24:34
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Külön utakon//
*Vallásról, politikáról és ízlésről soha nem szabad vitát nyitni. Kinek ez a meggyőződése, kinek az. Manuri is csak elkelt valahogy annak ellenére, hogy szerencsétlenségére inkább hasonlít ember felmenőire, s azok közt sem számított soha kiemelkedő szépségnek. Ehhez hasonló hiányosságait igyekvő természetével, egyszerű kedvességével eddig még sikerült ellensúlyoznia.
Nem felel a férfinek egyelőre többet, csak rámosolyog válaszul, bár kérdéses mennyire veszi ezt észre a másik.
Mivel a tisztálkodás határozott céljával érkezett ez alkalommal, neki is lát a mosakodásnak, majd ha végzett talán ejtőzik még egy keveset. Durva fürdőszivacsával épp karjait súrolja már, mire az ismeretlennek hitt ismerős megindul felé. Nem akar odébb úszni, csak azért sem, mert még ennyi fürdőben eltöltött óra után sem talált senkit aki megtaníthatta volna rá. Híján van eme nemes és egyébként igencsak hasznos készségnek.
Megáll benne az ütő mikor meghallja a másik szavait! Hirtelen nem is emlékszik rá Khan milyen néven ismerheti, ha ismeri bármelyiket egyáltalán, de hamar beugrik neki, hogy legutóbb a Tavernában futottak össze és kötöttek rögtönzött barátságot aznap, hogy a holtak rémhírét hozták. Csak kicsit alaposabban szemügyre kellett vegye a lovagot, hogy felismerje.*
-Ne haragudj, de nem ismertelek meg azonnal.
*Fordul a férfi felé.*
-Valóban jártam a Vashegyen nemrégiben, na de nem is ez az igazán meglepő. Hanem az, hogy a Vashegy szolgája a város fürdőjében múlatja az időt. Egyedül.
*Nagy érdeklődéssel fürkészi Khan arcát, hiszen ez tényleg nem mindennapos dolog. Eddig soha nem látott senkit egyedül a Vérszövetség tagjai közül errefelé.*
-Ami azt illeti, kifejezetten "otthon ülős" típusnak hiszem magam, ritkán hagyom el a várost. *Mosolyog barátságosan.*
-Mi járatban vagy errefelé?
*Érdeklődik kíváncsian. Kötve hinné, hogy a harcok elől menekül Artheniorig a fickó, de Kagan embereiről azt sem tudja elképzelni, hogy csak úgy, kedvtelésből látogatják meg a helyieket.*
*Vallásról, politikáról és ízlésről soha nem szabad vitát nyitni. Kinek ez a meggyőződése, kinek az. Manuri is csak elkelt valahogy annak ellenére, hogy szerencsétlenségére inkább hasonlít ember felmenőire, s azok közt sem számított soha kiemelkedő szépségnek. Ehhez hasonló hiányosságait igyekvő természetével, egyszerű kedvességével eddig még sikerült ellensúlyoznia.
Nem felel a férfinek egyelőre többet, csak rámosolyog válaszul, bár kérdéses mennyire veszi ezt észre a másik.
Mivel a tisztálkodás határozott céljával érkezett ez alkalommal, neki is lát a mosakodásnak, majd ha végzett talán ejtőzik még egy keveset. Durva fürdőszivacsával épp karjait súrolja már, mire az ismeretlennek hitt ismerős megindul felé. Nem akar odébb úszni, csak azért sem, mert még ennyi fürdőben eltöltött óra után sem talált senkit aki megtaníthatta volna rá. Híján van eme nemes és egyébként igencsak hasznos készségnek.
Megáll benne az ütő mikor meghallja a másik szavait! Hirtelen nem is emlékszik rá Khan milyen néven ismerheti, ha ismeri bármelyiket egyáltalán, de hamar beugrik neki, hogy legutóbb a Tavernában futottak össze és kötöttek rögtönzött barátságot aznap, hogy a holtak rémhírét hozták. Csak kicsit alaposabban szemügyre kellett vegye a lovagot, hogy felismerje.*
-Ne haragudj, de nem ismertelek meg azonnal.
*Fordul a férfi felé.*
-Valóban jártam a Vashegyen nemrégiben, na de nem is ez az igazán meglepő. Hanem az, hogy a Vashegy szolgája a város fürdőjében múlatja az időt. Egyedül.
*Nagy érdeklődéssel fürkészi Khan arcát, hiszen ez tényleg nem mindennapos dolog. Eddig soha nem látott senkit egyedül a Vérszövetség tagjai közül errefelé.*
-Ami azt illeti, kifejezetten "otthon ülős" típusnak hiszem magam, ritkán hagyom el a várost. *Mosolyog barátságosan.*
-Mi járatban vagy errefelé?
*Érdeklődik kíváncsian. Kötve hinné, hogy a harcok elől menekül Artheniorig a fickó, de Kagan embereiről azt sem tudja elképzelni, hogy csak úgy, kedvtelésből látogatják meg a helyieket.*
1409. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-01-23 15:51:39
Üzenet elküldve: 2016-01-23 15:51:39
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
//Külön utakon//
*Élni és élni hagyni: ezzel kivételes helyeken és alkalmakkor nincs oka tengelyt akasztania, amit valahogy úgy lehetne hűen lefordítani, hogy mindaddig oké a dolog, amíg nem keresztezi az ő szándékait messzemenően. A Fürdőház itt a Levegővárosban egyébként is egyfajta szocializációs színtérnek minősül, aminek áldásos előnyeit méltatlanul kevesek képesek csak értékelni. Koszos kölyökként ő is inkább elkerülte a szappanos vizet, nem hogy akár órákat töltsön egy dézsa forró víz közelében. A kor javíthatatlan álmodozó-romantikussá változtatja a legmegátalkodottabb szívűeket is.
Egyszemélyes terápiára készült társaság híján, de ettől még persze nem vonja fel értetlenkedőn szemöldökét, mert megjelenik a vékony párafüggöny túloldalán valaki, hasonló szándéktól vezérelve. A női mivoltnak csak örülni tud, mint minden egészséges étvágyú férfiember tenné, dacára a lepel fedte gizdaságnak. Mindkettejük szerencsére még az ugyanazon fajhoz tartozó egyedek között is dimenziónyi különbségek akadnak ízlés terén, megfér egymás mellett a telt formákat preferáló az olyan csontos darabokat kedvelő mellett, mint amire élő példát mutat be a vízbe ereszkedő.*
- Kegyed miatt máris az! - *Már hangulatban van a bor hathatós segítségével. Na nem tervez semmi elhajlást a ma délutánján/estéjén, de időről-időre érdemes a fejet is átmosni a terhes gondolatoktól, mert megvan az a rossz szokásuk, hogy hamar felhalmozódnak és a rossebnek se lehet tőlük hagyományos eszközökkel szabadulni.
Eltelik némi idő a fürdőben úgy, hogy nem szólnak egymáshoz, különösebb késztetést a Félszemű sem érez rá, hogy lopjon a távolságból, amíg a pillantásaik egy pontot a megfelelő szögben nem találkoznak, s gyanú nem ébred benne abban, hogy ezt az arcot csak ismernie illene valahonnét. Ekkor a perem mentén elkezd odébb slisszolni és ha Manuri nem tesz ugyanígy a távolságtartás megőrzése miatt, akkor némi fürdővíz kilötykölése után meg is érkezik célállomásához.*
- Háh, tudtam én. A hajad miatt nem ismertelek fel, mert most másképp hordod mint az ösvényen, nem? - *Blöfföl, de a fifti-fifti sansz megvan rá, hogy bejöjjön.* Kezd túl kicsi lenni ez a világ, hogy a Vashegy szolgája a városban találkozik legújabb barátjával. Nagy jövő-menő vagy, eh?
*Élni és élni hagyni: ezzel kivételes helyeken és alkalmakkor nincs oka tengelyt akasztania, amit valahogy úgy lehetne hűen lefordítani, hogy mindaddig oké a dolog, amíg nem keresztezi az ő szándékait messzemenően. A Fürdőház itt a Levegővárosban egyébként is egyfajta szocializációs színtérnek minősül, aminek áldásos előnyeit méltatlanul kevesek képesek csak értékelni. Koszos kölyökként ő is inkább elkerülte a szappanos vizet, nem hogy akár órákat töltsön egy dézsa forró víz közelében. A kor javíthatatlan álmodozó-romantikussá változtatja a legmegátalkodottabb szívűeket is.
Egyszemélyes terápiára készült társaság híján, de ettől még persze nem vonja fel értetlenkedőn szemöldökét, mert megjelenik a vékony párafüggöny túloldalán valaki, hasonló szándéktól vezérelve. A női mivoltnak csak örülni tud, mint minden egészséges étvágyú férfiember tenné, dacára a lepel fedte gizdaságnak. Mindkettejük szerencsére még az ugyanazon fajhoz tartozó egyedek között is dimenziónyi különbségek akadnak ízlés terén, megfér egymás mellett a telt formákat preferáló az olyan csontos darabokat kedvelő mellett, mint amire élő példát mutat be a vízbe ereszkedő.*
- Kegyed miatt máris az! - *Már hangulatban van a bor hathatós segítségével. Na nem tervez semmi elhajlást a ma délutánján/estéjén, de időről-időre érdemes a fejet is átmosni a terhes gondolatoktól, mert megvan az a rossz szokásuk, hogy hamar felhalmozódnak és a rossebnek se lehet tőlük hagyományos eszközökkel szabadulni.
Eltelik némi idő a fürdőben úgy, hogy nem szólnak egymáshoz, különösebb késztetést a Félszemű sem érez rá, hogy lopjon a távolságból, amíg a pillantásaik egy pontot a megfelelő szögben nem találkoznak, s gyanú nem ébred benne abban, hogy ezt az arcot csak ismernie illene valahonnét. Ekkor a perem mentén elkezd odébb slisszolni és ha Manuri nem tesz ugyanígy a távolságtartás megőrzése miatt, akkor némi fürdővíz kilötykölése után meg is érkezik célállomásához.*
- Háh, tudtam én. A hajad miatt nem ismertelek fel, mert most másképp hordod mint az ösvényen, nem? - *Blöfföl, de a fifti-fifti sansz megvan rá, hogy bejöjjön.* Kezd túl kicsi lenni ez a világ, hogy a Vashegy szolgája a városban találkozik legújabb barátjával. Nagy jövő-menő vagy, eh?
1408. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-01-23 09:33:22
Üzenet elküldve: 2016-01-23 09:33:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
// Második szál //
* Most sikerült megnyernie egy versenyt a Matrónával szemben. Nagyra tartja a nőt, és nem csak érzelmi okokból. Ez a győzelem pedig csak megerősíti azt, hogy ők ketten kiegészítik egymást. *
- Én ittam eleget. Úszás közben.
* Mondja mosolyogva, figyelve a nő grimaszát. A megjegyzésére felkacag. *
- Szerintem az élethez is kellene néha egy kis cukor.
* Kényelmesebb pozíciót vesz fel a medence szélén, s egyben közelebb is húzódik Moonhoz. *
Ez egészen jól hangzik. De ne menjünk át a melegvízes medencébe?
* Kérdezi, ám szinte rögtön el is hallgat, amikor Moon szenvedélyesen megcsókolja. Szorosan magához öleli, s halkan jegyzi meg. *
- Na jó, talán maradhatunk itt is.
* Most sikerült megnyernie egy versenyt a Matrónával szemben. Nagyra tartja a nőt, és nem csak érzelmi okokból. Ez a győzelem pedig csak megerősíti azt, hogy ők ketten kiegészítik egymást. *
- Én ittam eleget. Úszás közben.
* Mondja mosolyogva, figyelve a nő grimaszát. A megjegyzésére felkacag. *
- Szerintem az élethez is kellene néha egy kis cukor.
* Kényelmesebb pozíciót vesz fel a medence szélén, s egyben közelebb is húzódik Moonhoz. *
Ez egészen jól hangzik. De ne menjünk át a melegvízes medencébe?
* Kérdezi, ám szinte rögtön el is hallgat, amikor Moon szenvedélyesen megcsókolja. Szorosan magához öleli, s halkan jegyzi meg. *
- Na jó, talán maradhatunk itt is.
1407. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-01-23 00:25:59
Üzenet elküldve: 2016-01-23 00:25:59
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Külön utakon//
*A lehető legteljesebb mértékben sikerült kipihenni az utazás fáradalmait, bár így a fürdőzés némiképpen váratott magára, el nem maradhatott.
Emlékszik az első alkalomra, amikor itt járt. Szakadtan, rongyosan, szurtosan érkezett. Most tiszta, meleg ruha van rajta, de szinte elviselhetetlenül koszosnak érzi magát még is, annyira hozzászokott már a kényelmes városi lét efféle előnyeihez. A Pegazus egyik törzsvendégeként ide is úgy jár, mintha az övé lenne a hely. Gyakran megfordul itt és jellemzően sokáig időzik, bár az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy általában Albunnal érkezik.
Megszokott helyére pakol le most is, csak egy fürdőlepedőt csavar maga köré amíg el nem ér a medencéhez. Úgy tűnik kénytelen lesz osztozni, de megesik az ilyesmi, amiatt nem aggódik, hogy nem fognak elférni. Igyekszik azért tisztes távolban maradni a másiktól, tőle átellenes oldalon ereszkedik bele a vízbe. Nem hagy sok időt a bámészkodásra, na meg egyébként sincs rajta sok néznivaló. Elég csontos, vézna és pici, az összkép nem épp szemet gyönyörködtető látvány, persze ha mégis sikerülne felhívnia magára a figyelmet puszta jelenlétével, akkor azért üdvözlően biccent az idegen felé. Nem akar barátságtalannak tűnni, ám nem is szeretné senki pihenését megzavarni.*
-Szép napot!
*A lehető legteljesebb mértékben sikerült kipihenni az utazás fáradalmait, bár így a fürdőzés némiképpen váratott magára, el nem maradhatott.
Emlékszik az első alkalomra, amikor itt járt. Szakadtan, rongyosan, szurtosan érkezett. Most tiszta, meleg ruha van rajta, de szinte elviselhetetlenül koszosnak érzi magát még is, annyira hozzászokott már a kényelmes városi lét efféle előnyeihez. A Pegazus egyik törzsvendégeként ide is úgy jár, mintha az övé lenne a hely. Gyakran megfordul itt és jellemzően sokáig időzik, bár az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy általában Albunnal érkezik.
Megszokott helyére pakol le most is, csak egy fürdőlepedőt csavar maga köré amíg el nem ér a medencéhez. Úgy tűnik kénytelen lesz osztozni, de megesik az ilyesmi, amiatt nem aggódik, hogy nem fognak elférni. Igyekszik azért tisztes távolban maradni a másiktól, tőle átellenes oldalon ereszkedik bele a vízbe. Nem hagy sok időt a bámészkodásra, na meg egyébként sincs rajta sok néznivaló. Elég csontos, vézna és pici, az összkép nem épp szemet gyönyörködtető látvány, persze ha mégis sikerülne felhívnia magára a figyelmet puszta jelenlétével, akkor azért üdvözlően biccent az idegen felé. Nem akar barátságtalannak tűnni, ám nem is szeretné senki pihenését megzavarni.*
-Szép napot!
1406. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-01-22 20:49:07
Üzenet elküldve: 2016-01-22 20:49:07
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
//Külön utakon//
*Khan egy szemérmetlen paraszt tud lenni és efelett ritkán érez vagy tanúsít megbánást. Zsoldosként, zsoldosok közt nőtt fel, azon rökönyödne meg, ha bárki azt feltételezné a fajtájáról, hogy ismeri a villásreggeli fogalmát vagy a helyes tánclépéseket az éppen aktuális udvari táncokban. Mesterség az is, amit ő választott magának, mert hazugság volna azt állítani, hogy az élet vagy a körülmények erre kényszerítették. Számos alkalommal letérhetett volna már erről az útról, de az igazság sohasem hamvadt el teljesen: élvezi így élni az életét és baromi jól is csinálja, hisz még él-lélegzik. Ennél ékesebb bizonyítékot pedig más sem mutathatna fel.
Visszatérve a szégyenérzetre, amire sokat nem ad: a dereka köré csavart törölközőt a medence szélénél hagyja, alatta meg nem tartja értelemszerűnek bármi egyéb viseletét. Kezében is csak egy butykost hozott, meg valami szárított harapnivalót. Ezeket egyelőre a peremen hagyja, hogy a vízben most valamivel kellemesebb módon merülhessen el, mint a Kikötőben, a nap kezdetekor.
Van mit lemosnia magáról.*
*Khan egy szemérmetlen paraszt tud lenni és efelett ritkán érez vagy tanúsít megbánást. Zsoldosként, zsoldosok közt nőtt fel, azon rökönyödne meg, ha bárki azt feltételezné a fajtájáról, hogy ismeri a villásreggeli fogalmát vagy a helyes tánclépéseket az éppen aktuális udvari táncokban. Mesterség az is, amit ő választott magának, mert hazugság volna azt állítani, hogy az élet vagy a körülmények erre kényszerítették. Számos alkalommal letérhetett volna már erről az útról, de az igazság sohasem hamvadt el teljesen: élvezi így élni az életét és baromi jól is csinálja, hisz még él-lélegzik. Ennél ékesebb bizonyítékot pedig más sem mutathatna fel.
Visszatérve a szégyenérzetre, amire sokat nem ad: a dereka köré csavart törölközőt a medence szélénél hagyja, alatta meg nem tartja értelemszerűnek bármi egyéb viseletét. Kezében is csak egy butykost hozott, meg valami szárított harapnivalót. Ezeket egyelőre a peremen hagyja, hogy a vízben most valamivel kellemesebb módon merülhessen el, mint a Kikötőben, a nap kezdetekor.
Van mit lemosnia magáról.*
1405. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-01-22 18:45:02
Üzenet elküldve: 2016-01-22 18:45:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
// Második szál //
* Mivel saját poharában több és világosabb a folyadék már biztosra tudja, hogy most a szerzetes volt óvatosabb.*
- Igen, nyertél. *mondja majd a pohár után nyúl.*
- Én meg megszomjaztam. *issza ki úgy a felét a már elhígított tehát hatástalan bájitalnak. Bár gyógyítani nem gyógyít viszont eléggé keserű.*
- Ebből hiányzik legalább egy kiskanálnyi cukor.* mondja egy enyhe grimasz kíséretében majd elgondolkodik a kérdésen.*
- Szerintem még maradjunk egy keveset majd pedig visszamegyünk a Kúriába. Majd holnap ellátogatunk előbb a kovácsműhelybe, mert az közelebb van utána pedig a Templomba. *mondja majd mint aki jól végezte dolgát odabújik egy mély érzéki csókra Cralanhoz.*
* Mivel saját poharában több és világosabb a folyadék már biztosra tudja, hogy most a szerzetes volt óvatosabb.*
- Igen, nyertél. *mondja majd a pohár után nyúl.*
- Én meg megszomjaztam. *issza ki úgy a felét a már elhígított tehát hatástalan bájitalnak. Bár gyógyítani nem gyógyít viszont eléggé keserű.*
- Ebből hiányzik legalább egy kiskanálnyi cukor.* mondja egy enyhe grimasz kíséretében majd elgondolkodik a kérdésen.*
- Szerintem még maradjunk egy keveset majd pedig visszamegyünk a Kúriába. Majd holnap ellátogatunk előbb a kovácsműhelybe, mert az közelebb van utána pedig a Templomba. *mondja majd mint aki jól végezte dolgát odabújik egy mély érzéki csókra Cralanhoz.*
1404. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-01-22 02:59:57
Üzenet elküldve: 2016-01-22 02:59:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
// Második szál //
// Úszóverseny 3-1, 1-1 //
* Cralan bármennyire is ragaszkodik választott hivatásához, be kell látnia, hogy muszáj lesz továbbképeznie magát. Remek példa erre a kis viadaluk a vadászháznál, ahol Moon egy varázslattal le tudta bénítani. Ám ezen most nincs ideje gondolkozni, mert a csók után megkezdődik a verseny. A táv első fele igen jól sikerül, úgyhogy magának is engedélyez egy kis pihenőt. A visszaút már kissé nehezebb, hisz gyorsít a tempón, ám meglátása szerint sikerül kevésbé csapkodósan úsznia. Mikor végre beéri a Matrónát, már maga is mosolyog. *
- Nincs sok különbség. De az a kevés az én javamra szól, ha jól látom.
* Nézegeti az egymás mellé helyezett poharakat a szerzetes. *
- Akkor? Harcos mágus, vagy mágus harcos?
* Kérdezi arra célozva, hogy a kovácshoz menjenek el először, vagy a templomba. *
// Úszóverseny 3-1, 1-1 //
* Cralan bármennyire is ragaszkodik választott hivatásához, be kell látnia, hogy muszáj lesz továbbképeznie magát. Remek példa erre a kis viadaluk a vadászháznál, ahol Moon egy varázslattal le tudta bénítani. Ám ezen most nincs ideje gondolkozni, mert a csók után megkezdődik a verseny. A táv első fele igen jól sikerül, úgyhogy magának is engedélyez egy kis pihenőt. A visszaút már kissé nehezebb, hisz gyorsít a tempón, ám meglátása szerint sikerül kevésbé csapkodósan úsznia. Mikor végre beéri a Matrónát, már maga is mosolyog. *
- Nincs sok különbség. De az a kevés az én javamra szól, ha jól látom.
* Nézegeti az egymás mellé helyezett poharakat a szerzetes. *
- Akkor? Harcos mágus, vagy mágus harcos?
* Kérdezi arra célozva, hogy a kovácshoz menjenek el először, vagy a templomba. *
1403. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-01-21 20:08:07
Üzenet elküldve: 2016-01-21 20:08:07
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Árnyak űzője//
//Morfiusz//
*Igazság szerint valahol igenis jólesik neki Morf morgolódása. Talán mert Shyahar olvasatában az egész arról szól, hogy a férfi megijedt, komolyan aggódott, és félti őt. Nem mintha ezzel vissza akarna élni, vagy provokálni akarná ilyesmivel, mert ez eszében sincs.
Shyahar nem az a fajta nő, sőt nem olyan ember, hogy bárkit, akit kedvel, vagy akiről úgy hiszi, hogy az illető kedveli őt, olyasmivel zsaroljon, hogy megjátssza neki, hogy nincs jól. Ezt a maga részéről nagyon alja dolognak tartja. Tehát amit ígért, az tökéletesen komolyan gondolja és reméli, hogy Morfiusz hisz neki és megnyugszik.
Legalábbis ezt reméli meglátva a férfi mosolyát és hallva amint Morftulius szerepébe képzelve magát hangosan esküdözik, csak érinthesse a lábait.*
– Mit bánod te? Hát így beszél az, aki mindent vállal értem, jó lovagom? *Shyahar komoly hangon felel és a pillantása is komollyá válik. Játék? Talán. Színház? Esetleg. Vagy valóság. Nem szól rá Morfiuszra, hogy még játékból se beszéljen a saját haláláról, hogy őérte meghalna, nem, mikor korábban is azt mondta, színészkedve, hogy veszélybe sodorja magát, és Shya ezt nem akarná. Nem eshet ki a szerepéből, de valahogy a férfi értésére kell adnia egy fontos dolgot.*
~Muszáj!~
– Meghalni oly könnyű *folytatja hát, a hangja dallamos, kicsit játékos, de a szemei komolyak.* Én többet kérek. Élj értem, lovagom!
*A vigyorra végül el is mosolyodik, talán némi töprengésre adva okot a férfinak, hogy az előbb vajon a hercegnő szólt-e és mindez játék volt, vagy Shyahar fedte meg nagyon-nagyon finoman.
Aztán elindul a verseny, és a lány valóban odateszi magát. Komolyan veszi az egészet és beveti az erejét, bár látszik az is, hogy nincs edzésben, és azért világos, ha valaki életéért úszna, talán még egy kis tartalékot tudna mozgósítani. De egy versenyre ez is éppen elég, akkor sem csinálná jobban, ha aranyérmet osztanának érte, kivéve talán, ha annak az árából kellene gyógyszert vennie valakinek, akit szeret.
Shyahar úgy érzi egész jól sikerült a fordulója, és a végén még kicsit hajrázni is tud, mégis a második hossz teljesítése után nem a medence falát érintik az ujjai, hanem egy emberi testet.
Egyenesen Morfiusz karjaiba úszik.
A férfi átöleli és Shyahar nem tiltakozik, kicsit liheg, de elmosolyodik, átöleli a jobb karjával Morf nyakát, kapaszkodik belé.*
– Köszönöm, Morf. *A lány hangja cseppet ziháló, de a mosolya széles, láthatóan jól érzi magát.* Lehagytál. Simán. Mondjuk erre számítottam is, hiszen te versenyen is indultál, meg minden.
*Közelről néz az ismerős barna szempárba.*
– Van kedved még lubickolni? *kérdezi végül. Versenyezni már ma nem akarna, de a pancsolás belefér, ugyanakkor a víz nem olyan meleg és nem nyár van.* Vagy inkább melegedjünk egy kicsit?
//Morfiusz//
*Igazság szerint valahol igenis jólesik neki Morf morgolódása. Talán mert Shyahar olvasatában az egész arról szól, hogy a férfi megijedt, komolyan aggódott, és félti őt. Nem mintha ezzel vissza akarna élni, vagy provokálni akarná ilyesmivel, mert ez eszében sincs.
Shyahar nem az a fajta nő, sőt nem olyan ember, hogy bárkit, akit kedvel, vagy akiről úgy hiszi, hogy az illető kedveli őt, olyasmivel zsaroljon, hogy megjátssza neki, hogy nincs jól. Ezt a maga részéről nagyon alja dolognak tartja. Tehát amit ígért, az tökéletesen komolyan gondolja és reméli, hogy Morfiusz hisz neki és megnyugszik.
Legalábbis ezt reméli meglátva a férfi mosolyát és hallva amint Morftulius szerepébe képzelve magát hangosan esküdözik, csak érinthesse a lábait.*
– Mit bánod te? Hát így beszél az, aki mindent vállal értem, jó lovagom? *Shyahar komoly hangon felel és a pillantása is komollyá válik. Játék? Talán. Színház? Esetleg. Vagy valóság. Nem szól rá Morfiuszra, hogy még játékból se beszéljen a saját haláláról, hogy őérte meghalna, nem, mikor korábban is azt mondta, színészkedve, hogy veszélybe sodorja magát, és Shya ezt nem akarná. Nem eshet ki a szerepéből, de valahogy a férfi értésére kell adnia egy fontos dolgot.*
~Muszáj!~
– Meghalni oly könnyű *folytatja hát, a hangja dallamos, kicsit játékos, de a szemei komolyak.* Én többet kérek. Élj értem, lovagom!
*A vigyorra végül el is mosolyodik, talán némi töprengésre adva okot a férfinak, hogy az előbb vajon a hercegnő szólt-e és mindez játék volt, vagy Shyahar fedte meg nagyon-nagyon finoman.
Aztán elindul a verseny, és a lány valóban odateszi magát. Komolyan veszi az egészet és beveti az erejét, bár látszik az is, hogy nincs edzésben, és azért világos, ha valaki életéért úszna, talán még egy kis tartalékot tudna mozgósítani. De egy versenyre ez is éppen elég, akkor sem csinálná jobban, ha aranyérmet osztanának érte, kivéve talán, ha annak az árából kellene gyógyszert vennie valakinek, akit szeret.
Shyahar úgy érzi egész jól sikerült a fordulója, és a végén még kicsit hajrázni is tud, mégis a második hossz teljesítése után nem a medence falát érintik az ujjai, hanem egy emberi testet.
Egyenesen Morfiusz karjaiba úszik.
A férfi átöleli és Shyahar nem tiltakozik, kicsit liheg, de elmosolyodik, átöleli a jobb karjával Morf nyakát, kapaszkodik belé.*
– Köszönöm, Morf. *A lány hangja cseppet ziháló, de a mosolya széles, láthatóan jól érzi magát.* Lehagytál. Simán. Mondjuk erre számítottam is, hiszen te versenyen is indultál, meg minden.
*Közelről néz az ismerős barna szempárba.*
– Van kedved még lubickolni? *kérdezi végül. Versenyezni már ma nem akarna, de a pancsolás belefér, ugyanakkor a víz nem olyan meleg és nem nyár van.* Vagy inkább melegedjünk egy kicsit?
1402. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-01-21 11:58:08
Üzenet elküldve: 2016-01-21 11:58:08
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Árnyak űzője//
//Shyahar//
*Csak morog az igyekezetre, hogy Shya nem játssza el többet az életveszélyt. Az nem elég, azt akarja, hogy ez ne forduljon elő még egyszer soha. Zavaró a tudat számára, hogy nincs mindenre kihatással. Ez az ami miatt inkább elengedi szokta és nem megtartja, vagy begyűjti a dolgokat. Ez érvényes az emberekre is, ha valakihez nem kerül közel akkor nem fáj elengedni, ha közel kerül akkor pedig gyorsan engedi el, hogy ne fájjon később az elvesztése. Ez a saját módszere már elég korai időktől fogva és Shya is kezd már fontos lenni, akkor pedig lehet gyorsan fog távozni mellőle, ha tényleg azzá válik a számára. Neki is jobb lesz, mert kedves és szeretni való lány nem való egy tolvaj és gyilkos mellé kísérőnek. Most még nincs ennek tejesen tudatában, de a fuldoklását kísérő aggodalom az nem volt szórakoztató, vagy kellemes érzés. Elmúlt persze, a lány jól van és úszik vele tovább, sőt versenyre is kiáll vele és ez elsöpri a gondolatot, hogy túl közel került már. Annak idején talán Mynát is, azért hagyta ott olyan gyorsan, mert túl fontos kezdett lenni és azt nem engedheti. Valaki akinek nem fontos az élet, se a holnap csak a ma számít, annak addig nincs veszteni valója még semmije sincs amit elveszthetne és ehhez az elvhez nagyon régen tartja magát. A gondtalanság amit a lánnyal való versengés okoz, mindenesetre kiveri mindezt a fejéből. Most újra csak könnyed szórakozás az egész és jó társaság.*
-Én érted mindent vállalok drága hercegnőm, hát jöjjenek azok a csatlósok és vágják át a torkom. Mit bánom én, ha előtte a lábad érinthetem!
~Vagy látlak abban a másik textilben csupaszon.~
*Az utolsó mondatot jó hangosan szavalja el, utána vigyorogva kacsint a lányra. Elismerően figyeli, ahogy Shya elhelyezkedik a startnál. Ezek szerint tényleg kiáll vele. Utolsó pillanatig azt várta, hogy most jön a kifogása, hogy miért is nem versenghet vele mégsem. Hagyta volna menekülni a helyzetből, de amikor elszántan a medence falához kapaszkodik a kezdéshez, hirtelen nem tudja mit szóljon. Elismerést érdemel mindenképpen részéről, hogy lány létére ilyen bátor. Megfordul a fejében, hogy lehet még úszni is jobban tud, mint mutatja, vagy a fuldoklás után gondolta.*
~Lehet csak jól titkolta és leúszik, mint a múltkor a zöld ruhás?~
*Feszültebben figyeli, hogyan startol Shya. Egy lány ellen, akivel éppen most készül ágyba bújni, nem akar veszíteni, az rosszul venné ki magát. A start után nem kezd teljes erőbedobással, még figyeli Shya lemarad e tőle. Pár csapás után világos, hogy a lány a teljes erejét beveti, tehát felgyorsít ő is és nem mondhatni, hogy olyan pille könnyedén, de tartja vele a tempót. Nem marad le tőle, de nem is húz el mellőle. El tudna, ez a forduló után már világos. Elsőnek fordul, de közvetlenül utána lassabban tempózik, hogy Shya beérhesse. Az utolsó fél távon gyorsít csak fel. A lány láthatóan minden erejét beveti és nem figyeli őt az úszás közben. Gyorsabb és ez jókedvre deríti. A vízbe mosolyogva előzi meg annyira, hogy elé tudjon állni és a fal helyett őt érintse, amikor megérkezik.*
~Ahhoz képest jó volt, amit kinéztem belőle. Tényleg tud úszni, nem lódított.~
*Kicsit szuszogva megvárja, hogy Shya beérkezzen és ahogy nekiütközik a keze máris húzza magához, hogy ugyanúgy átkarolja mint a fuldoklás után, fél karjával a medence szélén támaszkodva.*
-Szép volt hercegnő, fogadja elismerésemet.
*Hangzik őszintén, semmi gúny amiért leúszta. Mondjuk, hogy nem is akarta lehagyni az nem volt szokványos a részéről, de azt megtartja magának.*
A hozzászólás írója (Morfiusz Rarrkon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.01.21 12:05:15
//Shyahar//
*Csak morog az igyekezetre, hogy Shya nem játssza el többet az életveszélyt. Az nem elég, azt akarja, hogy ez ne forduljon elő még egyszer soha. Zavaró a tudat számára, hogy nincs mindenre kihatással. Ez az ami miatt inkább elengedi szokta és nem megtartja, vagy begyűjti a dolgokat. Ez érvényes az emberekre is, ha valakihez nem kerül közel akkor nem fáj elengedni, ha közel kerül akkor pedig gyorsan engedi el, hogy ne fájjon később az elvesztése. Ez a saját módszere már elég korai időktől fogva és Shya is kezd már fontos lenni, akkor pedig lehet gyorsan fog távozni mellőle, ha tényleg azzá válik a számára. Neki is jobb lesz, mert kedves és szeretni való lány nem való egy tolvaj és gyilkos mellé kísérőnek. Most még nincs ennek tejesen tudatában, de a fuldoklását kísérő aggodalom az nem volt szórakoztató, vagy kellemes érzés. Elmúlt persze, a lány jól van és úszik vele tovább, sőt versenyre is kiáll vele és ez elsöpri a gondolatot, hogy túl közel került már. Annak idején talán Mynát is, azért hagyta ott olyan gyorsan, mert túl fontos kezdett lenni és azt nem engedheti. Valaki akinek nem fontos az élet, se a holnap csak a ma számít, annak addig nincs veszteni valója még semmije sincs amit elveszthetne és ehhez az elvhez nagyon régen tartja magát. A gondtalanság amit a lánnyal való versengés okoz, mindenesetre kiveri mindezt a fejéből. Most újra csak könnyed szórakozás az egész és jó társaság.*
-Én érted mindent vállalok drága hercegnőm, hát jöjjenek azok a csatlósok és vágják át a torkom. Mit bánom én, ha előtte a lábad érinthetem!
~Vagy látlak abban a másik textilben csupaszon.~
*Az utolsó mondatot jó hangosan szavalja el, utána vigyorogva kacsint a lányra. Elismerően figyeli, ahogy Shya elhelyezkedik a startnál. Ezek szerint tényleg kiáll vele. Utolsó pillanatig azt várta, hogy most jön a kifogása, hogy miért is nem versenghet vele mégsem. Hagyta volna menekülni a helyzetből, de amikor elszántan a medence falához kapaszkodik a kezdéshez, hirtelen nem tudja mit szóljon. Elismerést érdemel mindenképpen részéről, hogy lány létére ilyen bátor. Megfordul a fejében, hogy lehet még úszni is jobban tud, mint mutatja, vagy a fuldoklás után gondolta.*
~Lehet csak jól titkolta és leúszik, mint a múltkor a zöld ruhás?~
*Feszültebben figyeli, hogyan startol Shya. Egy lány ellen, akivel éppen most készül ágyba bújni, nem akar veszíteni, az rosszul venné ki magát. A start után nem kezd teljes erőbedobással, még figyeli Shya lemarad e tőle. Pár csapás után világos, hogy a lány a teljes erejét beveti, tehát felgyorsít ő is és nem mondhatni, hogy olyan pille könnyedén, de tartja vele a tempót. Nem marad le tőle, de nem is húz el mellőle. El tudna, ez a forduló után már világos. Elsőnek fordul, de közvetlenül utána lassabban tempózik, hogy Shya beérhesse. Az utolsó fél távon gyorsít csak fel. A lány láthatóan minden erejét beveti és nem figyeli őt az úszás közben. Gyorsabb és ez jókedvre deríti. A vízbe mosolyogva előzi meg annyira, hogy elé tudjon állni és a fal helyett őt érintse, amikor megérkezik.*
~Ahhoz képest jó volt, amit kinéztem belőle. Tényleg tud úszni, nem lódított.~
*Kicsit szuszogva megvárja, hogy Shya beérkezzen és ahogy nekiütközik a keze máris húzza magához, hogy ugyanúgy átkarolja mint a fuldoklás után, fél karjával a medence szélén támaszkodva.*
-Szép volt hercegnő, fogadja elismerésemet.
*Hangzik őszintén, semmi gúny amiért leúszta. Mondjuk, hogy nem is akarta lehagyni az nem volt szokványos a részéről, de azt megtartja magának.*
A hozzászólás írója (Morfiusz Rarrkon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.01.21 12:05:15
1401. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-01-21 09:57:28
Üzenet elküldve: 2016-01-21 09:57:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
// Második szál //
// Úszóverseny 4-1, 1-1 //
* A létező életcél az csakis jó lehet, bár Moon a maga részéről mindig is szeretett volna több mindenben jó lenni, talán kevésbé igaz ez az alkímiára és a kétkezi munkákra, mint amit Jeza képes furfangos elméje és ügyes kezei segítségével megoldani. Mindenképpen a mágiát és a fegyveres harcot szívesen ötvözi.
Az apró csókot elfogadja majd már indul is. A medence végén egy pillanatra megpihen hiszen az elsődleges szempont az, hogy minél kevesebb vizet keverjenek a bájitalba nem pedig az, hogy ki ér hamarabb vissza.
Pár pillanat, néhány mély levegővétel majd pedig indul vissza, egyelőre gyorsúszásban. A medence fele táján ráébred, hogy először is nagyon csapkod, másodjára pedig fárasztja is a fél karral való evezés ezért két kézre fogja a poharat. Kezei maga előtt törik a vizet nagyon óvatosan és csak lábbal tempózik tovább. Amikor visszaér a kiindulópontra kiteszi a poharat a medence szélére és úgy méregeti az eredményt.*
- Azt hiszem elég jól elhígítottam. *monda derűsen mosolyogva. Szerencsére nem fogadtak semmi a természetével ellentétesre így könnyed szívvel várhatja a verdiktet. Templom vagy kovácsműhely?*
- Neked, hogy sikerült? *néz kérdőn az érkező vagy épp, hogy már rá várakozó Cralanra és poharát a testőr pohara mellé helyezi, hogy összemérhessék őket.*
// Úszóverseny 4-1, 1-1 //
* A létező életcél az csakis jó lehet, bár Moon a maga részéről mindig is szeretett volna több mindenben jó lenni, talán kevésbé igaz ez az alkímiára és a kétkezi munkákra, mint amit Jeza képes furfangos elméje és ügyes kezei segítségével megoldani. Mindenképpen a mágiát és a fegyveres harcot szívesen ötvözi.
Az apró csókot elfogadja majd már indul is. A medence végén egy pillanatra megpihen hiszen az elsődleges szempont az, hogy minél kevesebb vizet keverjenek a bájitalba nem pedig az, hogy ki ér hamarabb vissza.
Pár pillanat, néhány mély levegővétel majd pedig indul vissza, egyelőre gyorsúszásban. A medence fele táján ráébred, hogy először is nagyon csapkod, másodjára pedig fárasztja is a fél karral való evezés ezért két kézre fogja a poharat. Kezei maga előtt törik a vizet nagyon óvatosan és csak lábbal tempózik tovább. Amikor visszaér a kiindulópontra kiteszi a poharat a medence szélére és úgy méregeti az eredményt.*
- Azt hiszem elég jól elhígítottam. *monda derűsen mosolyogva. Szerencsére nem fogadtak semmi a természetével ellentétesre így könnyed szívvel várhatja a verdiktet. Templom vagy kovácsműhely?*
- Neked, hogy sikerült? *néz kérdőn az érkező vagy épp, hogy már rá várakozó Cralanra és poharát a testőr pohara mellé helyezi, hogy összemérhessék őket.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2306-2325