Nincs játékban - Fürdőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Fürdőház | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 69 (1361. - 1380. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2306-2325
1380. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-01-07 19:37:14
Üzenet elküldve: 2016-01-07 19:37:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 643
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 643
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Éleina, Kharasshi//
*Szinte libabőrös lesz a lány érintése nyomán. A dac ugyan nem hagyja, hogy a kétségek miatt kihátráljon, de még mindig kavarog benne a furcsa érzés, hogy egy vele azonos nemű érintése is igen kellemes tud lenni. Éleina szavai nyomán pillantása Kharasshira rebben. Most a hím kapja meg azt, amivel a károgó hang ostorozta a lányt távozása estéjén. Ám mintha ezek leperegnének a mélységiről. Valami megváltozott, hiszen a dac helyét valami egészen más vette át. Figyelme azonban nyomban vissza is röppen a hóhajú szépségre, hiszen az imént még állát cirógató ujjak már az ajkait érintik, s Éleina is egészen közel hajol hozzá. Érzi lélegzete melegét, s amilyen ijesztő ez az első pillanatban, valami mégsem engedi sem menekülni, sem szabadulni, mint akit megbabonáztak.
Fel sem figyel a mozgás keltette kis hullámokra, csupán arra eszmél, ahogy a hím feltűnik Éleina mögött, s bár a hóhajú illatát lélegzi be, neki címzi szavait, tekintete mégis őt ejti rabul. Aprót nyel, ahogy a mélységi veszi át az irányítást immár a cirógató mozdulatok felett, s gerince mentén kellemes bizsergés fut végig.
Szemeit becsukja, ám nem dacból, sokkal inkább hogy jobban érezhesse az érintést. Ajka résnyire nyílik, ahogy kiszökik egy halk sóhaj, ahogy az ujjak lentebb vándorolnak testén. A vágy pedig tovább hajtja az érintéseket a víz alá, ám valami megtöri a lendületét, és elűzi a hímet a két elf mellől.
Szeme azonnal felpattan, s a hím után néz. Tekintetébe azonnal a csalódottság és a vereség költözik. Büntetni akart, igen, mert már túlságosan is közel került a határaihoz. És most ennek issza meg a levét? Túl messzire ment volna azzal, hogy a hóhajú elf játékába belement?
Vállai megroskadnak kicsit, ahogy a hím távozik, s egyúttal ezzel mintha vége is szakadna a lány részéről az incselkedésnek. Hiszen ő nem látja, a savószín szempár még nagyon is figyelemmel követik őket.*
//Éleina, Kharasshi//
*Szinte libabőrös lesz a lány érintése nyomán. A dac ugyan nem hagyja, hogy a kétségek miatt kihátráljon, de még mindig kavarog benne a furcsa érzés, hogy egy vele azonos nemű érintése is igen kellemes tud lenni. Éleina szavai nyomán pillantása Kharasshira rebben. Most a hím kapja meg azt, amivel a károgó hang ostorozta a lányt távozása estéjén. Ám mintha ezek leperegnének a mélységiről. Valami megváltozott, hiszen a dac helyét valami egészen más vette át. Figyelme azonban nyomban vissza is röppen a hóhajú szépségre, hiszen az imént még állát cirógató ujjak már az ajkait érintik, s Éleina is egészen közel hajol hozzá. Érzi lélegzete melegét, s amilyen ijesztő ez az első pillanatban, valami mégsem engedi sem menekülni, sem szabadulni, mint akit megbabonáztak.
Fel sem figyel a mozgás keltette kis hullámokra, csupán arra eszmél, ahogy a hím feltűnik Éleina mögött, s bár a hóhajú illatát lélegzi be, neki címzi szavait, tekintete mégis őt ejti rabul. Aprót nyel, ahogy a mélységi veszi át az irányítást immár a cirógató mozdulatok felett, s gerince mentén kellemes bizsergés fut végig.
Szemeit becsukja, ám nem dacból, sokkal inkább hogy jobban érezhesse az érintést. Ajka résnyire nyílik, ahogy kiszökik egy halk sóhaj, ahogy az ujjak lentebb vándorolnak testén. A vágy pedig tovább hajtja az érintéseket a víz alá, ám valami megtöri a lendületét, és elűzi a hímet a két elf mellől.
Szeme azonnal felpattan, s a hím után néz. Tekintetébe azonnal a csalódottság és a vereség költözik. Büntetni akart, igen, mert már túlságosan is közel került a határaihoz. És most ennek issza meg a levét? Túl messzire ment volna azzal, hogy a hóhajú elf játékába belement?
Vállai megroskadnak kicsit, ahogy a hím távozik, s egyúttal ezzel mintha vége is szakadna a lány részéről az incselkedésnek. Hiszen ő nem látja, a savószín szempár még nagyon is figyelemmel követik őket.*
1379. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-01-07 19:01:12
Üzenet elküldve: 2016-01-07 19:01:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
// Második szál //
* Eszébe nem jutott volna mást megcsapolni, legfeljebb azt aki az ötletet felvetette. Viszont a világoszöld varázsital is tökéletesen megfelel.
A kapott két pohárba egyenlően osztja szét a bájitalt. Mind a kettő aljában van épp csak olyan újnyi mennyiségben. Hely még bőven akad víznek is, tehát erre kell a legjobban ügyelni. Le is méri mind a kettőhöz odaillesztve az ujját.*
- Az nyer aki kevesebb vízzel hígítja a gyógyitalt.
* Cralan felvetésén csak épp egy pillanatig gondolkodik el. Az első szavakat igazából nem is érti. Talán azért mert még igen csak fiatalka és csak a hasznot látja abban, hogy a szerzetes félvér, a hátrányát még nem érzékeli. A második lehetőségre egy kevés gondolkodás után rábólint.*
- Legyen úgy, bár szerintem mesterkardra csak mágiahasználóknak van szüksége. Tudod, afféle igazi harci mágusoknak.
* Az előkészületek megvoltak, a tétet megadták, már csak maga a verseny következhet.*
- Oda és vissza is kell úszni vele. Az nyer aki hamarabb visszaér. A poharat lefedni bármiféle tárgyal nem szabad. A túloldalon megpihenhetsz mielőtt visszatérnél de azzal időt veszíthetsz.* magyarázza majd körbenéz, remélhetőleg mások nem épp az ő sávjukon akarnak átevezni.*
- Más kérdés?
* Eszébe nem jutott volna mást megcsapolni, legfeljebb azt aki az ötletet felvetette. Viszont a világoszöld varázsital is tökéletesen megfelel.
A kapott két pohárba egyenlően osztja szét a bájitalt. Mind a kettő aljában van épp csak olyan újnyi mennyiségben. Hely még bőven akad víznek is, tehát erre kell a legjobban ügyelni. Le is méri mind a kettőhöz odaillesztve az ujját.*
- Az nyer aki kevesebb vízzel hígítja a gyógyitalt.
* Cralan felvetésén csak épp egy pillanatig gondolkodik el. Az első szavakat igazából nem is érti. Talán azért mert még igen csak fiatalka és csak a hasznot látja abban, hogy a szerzetes félvér, a hátrányát még nem érzékeli. A második lehetőségre egy kevés gondolkodás után rábólint.*
- Legyen úgy, bár szerintem mesterkardra csak mágiahasználóknak van szüksége. Tudod, afféle igazi harci mágusoknak.
* Az előkészületek megvoltak, a tétet megadták, már csak maga a verseny következhet.*
- Oda és vissza is kell úszni vele. Az nyer aki hamarabb visszaér. A poharat lefedni bármiféle tárgyal nem szabad. A túloldalon megpihenhetsz mielőtt visszatérnél de azzal időt veszíthetsz.* magyarázza majd körbenéz, remélhetőleg mások nem épp az ő sávjukon akarnak átevezni.*
- Más kérdés?
1378. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-01-07 15:33:34
Üzenet elküldve: 2016-01-07 15:33:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
// Második szál //
* Vadul kattog az agya a szerzetesnek, hisz minden ilyen játéknak van valami konklúziója, vagy célja. *
- El sem tudom képzelni, mi lehet az, ami nekem túl megterhelő lenne.
* Mondja, viszonozva a mosolyt, ám ezúttal megállja, hogy engedjen az érzéki ajkak hívásának. *
- Nem, valóban nem. Főleg ha nem a sajátunkat áldoznánk érte.
* Jegyzi meg, majd kissé lemaradva követi a Matrónát a medence széléhez. Ahogy meghallja a nő szavait, már érzi, hogy nagy fába vágta a fejszéjét. *
- Hogy én mágiát tanuljak? Hisz semmi érzékem nincs hozzá!
* Jelenti ki meglepetten, majd a maga kívánságára gondol. Igazából mindene megvan, amire csak vágyhat, kivéve egy valamit. *
- Nos van egy dolog, ami egy ideje már érik bennem, ám azt nem kérhetem, mert nics az a hatalom, pénz, mágia, vagy csoda, ami teljesíthetné. Még te sem.
* Süti le a szemeit, s Moon talán még soha nem látott ilyen mély érzelmeket kiülni az amúgy mindig sztoikus férfi arcára. Elég ideje élnek már együtt, s alkotnak egy párt is, mégha titokban is, ahhoz hogy leessen a mélységinek a burkolt célzás. Ám a félvér elméje erős. A venne lévő önfegyelem pedig elsöpri a bánatot, így hamarosan újra a megszokott testőr néz vissza. *
- Így kénytelen vagyok lejjebb adni. Ha nyerek, szeretnék egy parancsnoknak való fegyvert. Mondjuk egy mesterkardot. Ívelt pengével, természetesen. Mit szólsz?
* Mondja, s még egy halvány mosolyt is sikerül előcsalogatnia. *
* Vadul kattog az agya a szerzetesnek, hisz minden ilyen játéknak van valami konklúziója, vagy célja. *
- El sem tudom képzelni, mi lehet az, ami nekem túl megterhelő lenne.
* Mondja, viszonozva a mosolyt, ám ezúttal megállja, hogy engedjen az érzéki ajkak hívásának. *
- Nem, valóban nem. Főleg ha nem a sajátunkat áldoznánk érte.
* Jegyzi meg, majd kissé lemaradva követi a Matrónát a medence széléhez. Ahogy meghallja a nő szavait, már érzi, hogy nagy fába vágta a fejszéjét. *
- Hogy én mágiát tanuljak? Hisz semmi érzékem nincs hozzá!
* Jelenti ki meglepetten, majd a maga kívánságára gondol. Igazából mindene megvan, amire csak vágyhat, kivéve egy valamit. *
- Nos van egy dolog, ami egy ideje már érik bennem, ám azt nem kérhetem, mert nics az a hatalom, pénz, mágia, vagy csoda, ami teljesíthetné. Még te sem.
* Süti le a szemeit, s Moon talán még soha nem látott ilyen mély érzelmeket kiülni az amúgy mindig sztoikus férfi arcára. Elég ideje élnek már együtt, s alkotnak egy párt is, mégha titokban is, ahhoz hogy leessen a mélységinek a burkolt célzás. Ám a félvér elméje erős. A venne lévő önfegyelem pedig elsöpri a bánatot, így hamarosan újra a megszokott testőr néz vissza. *
- Így kénytelen vagyok lejjebb adni. Ha nyerek, szeretnék egy parancsnoknak való fegyvert. Mondjuk egy mesterkardot. Ívelt pengével, természetesen. Mit szólsz?
* Mondja, s még egy halvány mosolyt is sikerül előcsalogatnia. *
1377. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-01-07 09:01:02
Üzenet elküldve: 2016-01-07 09:01:02
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Éleina, Ydriss//
//A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz//
*Nem tágít a ledér, a rőt boszorkány pedig a kezére játszik. És micsoda játék ez! Karcsú ujjak érzéki útja a nedves bőr selymén. Sudár testek apró mozdulásai, lélegzetük delejes, forró hulláma. Minél tovább merészkednek a nőstények, Kharasshi elméjében annál nagyobb teret hódítanak maguknak az ösztönök. Övéiben a szenvedély sosem csak a test vágya, de a vadászat ősi hívása is. Pillantásáról lassan lemállik a sértett durcásság. Nem kerüli a látványt. A két fúria felé fordul. Halk belső morgásától finoman fodrozódik körülötte a víz, ahogy szűkülnek a savószín szemek. Bozótosból figyelő erdei irbisz lesi így a prédát. Mozdulásra hajtja a belső hang, s ha hallgatna rá, biztos megugrana a két nőstényke. De mivé lenne egy magafajta, ha nem tudna hámot vetni erre a belső hangra?
Lassan mozdul tehát, óvatosan, nehogy szétrebbentse ezt a pára közt megbúvó álnok varázst. Éleina mögé siklik, de a lány válla fölött végig Ydrisst figyeli. Még akkor is, mikor mélyet szippant a fakóvérű cafka nyakának illatából. Kardmarkolaton keményedett tenyere végigsiklik Éleina karján, s a lány kézfejére simulva kéri magához az irányítást.*
- Bosszantó *duruzsolja a fehér hajú fülébe* -, mert azt sem tudod, hogy érintsd.
*Ujjai loppal csalnak, át-átbújva Éleina ujjacskái közt, hogy érinthesse a drága testet. Megcirógatja a rőt nimfa ajkait, aztán továbbvezeti Éleina kezét, végig Ydriss nyakán, mellkasán, végül a tenyérbe illő keblecskére fordítva. Szabad balja a fehér hajú céda csípőjére markol, de a mozdulatot nem vonzódás ihleti, inkább a tehetetlenség, amiért Ydriss nem engedi őt a közelébe. Semmi kétség, Éleina csupán eszköz, méghozzá egyetlen céllal: utat édesgetni ahhoz a sértett, dacos istennőhöz.
Szinte megrészegíti a két nőstény ajkainak leheletnyi közelsége. Ahogy meginog a józanság fennhatósága, a vágy szinte észrevétlenül vezeti is tovább Éleina jobbját a víz felszíne alá bukva. Talán épp céljának felzaklató gondolata rázza fel, mielőtt elérné, Kharasshi hátrarebben. Mintha kitépné magát a boszorkányos bűbáj karmi közül.
A medence túlsó széléig hátrál. Nincs félsz vagy zavarodottság a tekintetében. Tudja, mit akar, de azt is tudja, hogy itt és most aligha merészkedhet messzebb. Csak remélni meri, hogy a kis fehérmájú érti annyira a vágy szavát, hogy ezúttal az ő cinkosa legyen.
Kharasshi csak akkor fordít hátat, mikor kiszáll a medencéből, s már fogja is a keze ügyében hagyott fürdőlepedőt, hogy a nyilvánvalót ne tegye közszemlére. El is hagyja a színt, de reményei szerint nem végleg. Az a néhány vedernyi fagyosan hideg víz se sokat segít rajta, amit egy nyugodalmasabb zugban a nyakába borít, de ahhoz elég, hogy egy kicsit visszanyerje az önuralmát. Felöltözködik és kivár. Továbbra is figyeli a két nőstényt, méghozzá úgy, hogy Ydriss szeme előtt mindenképp rejtve maradjon, de Éleina kiszúrhassa a jelenlétét. Mi tagadás, azért kíváncsi. Most kiderül, a kis cafka milyen ügyes valójában. Csábereje nem-e lesz semmivé most, hogy dacos virtus kiváltója kikerült a képből?*
//Éleina, Ydriss//
//A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz//
*Nem tágít a ledér, a rőt boszorkány pedig a kezére játszik. És micsoda játék ez! Karcsú ujjak érzéki útja a nedves bőr selymén. Sudár testek apró mozdulásai, lélegzetük delejes, forró hulláma. Minél tovább merészkednek a nőstények, Kharasshi elméjében annál nagyobb teret hódítanak maguknak az ösztönök. Övéiben a szenvedély sosem csak a test vágya, de a vadászat ősi hívása is. Pillantásáról lassan lemállik a sértett durcásság. Nem kerüli a látványt. A két fúria felé fordul. Halk belső morgásától finoman fodrozódik körülötte a víz, ahogy szűkülnek a savószín szemek. Bozótosból figyelő erdei irbisz lesi így a prédát. Mozdulásra hajtja a belső hang, s ha hallgatna rá, biztos megugrana a két nőstényke. De mivé lenne egy magafajta, ha nem tudna hámot vetni erre a belső hangra?
Lassan mozdul tehát, óvatosan, nehogy szétrebbentse ezt a pára közt megbúvó álnok varázst. Éleina mögé siklik, de a lány válla fölött végig Ydrisst figyeli. Még akkor is, mikor mélyet szippant a fakóvérű cafka nyakának illatából. Kardmarkolaton keményedett tenyere végigsiklik Éleina karján, s a lány kézfejére simulva kéri magához az irányítást.*
- Bosszantó *duruzsolja a fehér hajú fülébe* -, mert azt sem tudod, hogy érintsd.
*Ujjai loppal csalnak, át-átbújva Éleina ujjacskái közt, hogy érinthesse a drága testet. Megcirógatja a rőt nimfa ajkait, aztán továbbvezeti Éleina kezét, végig Ydriss nyakán, mellkasán, végül a tenyérbe illő keblecskére fordítva. Szabad balja a fehér hajú céda csípőjére markol, de a mozdulatot nem vonzódás ihleti, inkább a tehetetlenség, amiért Ydriss nem engedi őt a közelébe. Semmi kétség, Éleina csupán eszköz, méghozzá egyetlen céllal: utat édesgetni ahhoz a sértett, dacos istennőhöz.
Szinte megrészegíti a két nőstény ajkainak leheletnyi közelsége. Ahogy meginog a józanság fennhatósága, a vágy szinte észrevétlenül vezeti is tovább Éleina jobbját a víz felszíne alá bukva. Talán épp céljának felzaklató gondolata rázza fel, mielőtt elérné, Kharasshi hátrarebben. Mintha kitépné magát a boszorkányos bűbáj karmi közül.
A medence túlsó széléig hátrál. Nincs félsz vagy zavarodottság a tekintetében. Tudja, mit akar, de azt is tudja, hogy itt és most aligha merészkedhet messzebb. Csak remélni meri, hogy a kis fehérmájú érti annyira a vágy szavát, hogy ezúttal az ő cinkosa legyen.
Kharasshi csak akkor fordít hátat, mikor kiszáll a medencéből, s már fogja is a keze ügyében hagyott fürdőlepedőt, hogy a nyilvánvalót ne tegye közszemlére. El is hagyja a színt, de reményei szerint nem végleg. Az a néhány vedernyi fagyosan hideg víz se sokat segít rajta, amit egy nyugodalmasabb zugban a nyakába borít, de ahhoz elég, hogy egy kicsit visszanyerje az önuralmát. Felöltözködik és kivár. Továbbra is figyeli a két nőstényt, méghozzá úgy, hogy Ydriss szeme előtt mindenképp rejtve maradjon, de Éleina kiszúrhassa a jelenlétét. Mi tagadás, azért kíváncsi. Most kiderül, a kis cafka milyen ügyes valójában. Csábereje nem-e lesz semmivé most, hogy dacos virtus kiváltója kikerült a képből?*
1376. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-01-06 14:55:22
Üzenet elküldve: 2016-01-06 14:55:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
//Caleth//
*Igazából nem is ordít, bár lehet, hogy a csendes és visszhangos helyen annak tűnhet, csak magasabb hangon beszél, mint szokott. Ingerülten, mérgesen, sírásra hajlamosan. Ám a férfi szavai a szívbe marnak.*
~Nem akarod észrevenni az élet sötét oldalait.~
*Visszhangzik fejében a szavak. Ez igaz. Bár ő ezt nem pont így gondolja.*
- Miért baj, hogy hiszek abban, hogy a világ lehet jó is? Hogy csak mi formáljuk olyan sötétté, amilyen? *Csuklik el újra a hangja. Eltávolodik a férfitől, maga sem tudja miért, de fél tőle. Valójában nem érzi magát gyengének,tudja, hogy meg tudja magát védeni. Bár ő azt sem tudja, hogy nemrégiben itatták le, ezért bizseregnek még mindig az ajaki, ezért szédül, s ezért bizonytalan járásában. A falban kapaszkodik meg, hogy talpon maradhasson.
A férfi mérges hangjára, szinte ijedten pillant fel.*
- De hát…
*Próbálna mentegetőzni. A szavakat csak magának akarta kimondani, nem akarta, hogy a másik is hallja.
~Hiszen azt mondta, hogy nem is követett.~
Szinte teljes értetlenséggel hallgatja. Neki nem ezeket mondta ott a temetőbe. A gombóc ismét a torkára nő, ahogy látja a férfi elviharzó jelenését. Csak dermedten áll a falnál, s emészti a hallottakat. Átrágja őket, alaposan. Egy újabb könnycsepp gördül végig az arcán. Smaragad szemeiben az eddigi életkedvet jelképző fény kihuny.
Ellöki magát a faltól, s úgy, ahogy van, nyirkos ruhákkal, vizes hajjal megy ki a szabadba. Nem is várt mást. A kinti szürkeség továbbra is folytatódik. Nyirkos, nyálkás idő, mely minden porcikába bemászik. Nem nagyon kedveli ezt az időt, de az erdőbe, tudja, hogy át tudja vészelni. Ott, ahova tartozik.
Ahogy kint előrelép, nem is figyel másra, csak lépteire. Amikor megcsapja a pipa kellemes illata. Ekkor pillant fel, s látja, hogy ott a férfi. Azt hitte már elment.
Tesz pár apró lépést hátra. Továbbra is tartja a távolságot tőle.*
- Igazad van. *Szólal meg, szinte halkan… Megtörten.* - Lehet, hogy neked segítség… De amióta megnyíltam neked. *Nyel egy nagyot, hiszen nála ez tényleg nagy szó.* - Minden csak rosszabb lett.
*S ez valóban így van. Nem tudja, hogy ha nem történik meg, akkor is rosszabbodtak volna az álmok, de amióta a férfinak elmondta, hogy mi bántja, miről szólnak, amióta foglalkozik vele, nem pedig próbál nem tudomást venni róla, azóta csak rosszabbodott a helyzet.*
- Igazából nem értem miért tetted. Nem vagy a bátyám. *Hiszen egész életében ő volt az, aki valaha is foglalkozott vele, s érdekelte a lénye, a személye.* - Sem a barátom. *Akiből egész életében csak egy volt, Nily…*
- Valóban jobb, ha egyedül megyek tovább… Viszlát.
*Köszön el. Az egészet úgy mondja el, hogy nem néz a férfira. Eddig bárkivel is megismerkedett előbb utóbb ott hagyta. Eddig sose érzett emiatt fájdalmat, vagy bármi mást. Hiszen az élet rendje. Most mégis, ahogy ellép a férfi mellett, hogy a tisztás felé vigye az útja, szívébe fájdalom markol.*
*Igazából nem is ordít, bár lehet, hogy a csendes és visszhangos helyen annak tűnhet, csak magasabb hangon beszél, mint szokott. Ingerülten, mérgesen, sírásra hajlamosan. Ám a férfi szavai a szívbe marnak.*
~Nem akarod észrevenni az élet sötét oldalait.~
*Visszhangzik fejében a szavak. Ez igaz. Bár ő ezt nem pont így gondolja.*
- Miért baj, hogy hiszek abban, hogy a világ lehet jó is? Hogy csak mi formáljuk olyan sötétté, amilyen? *Csuklik el újra a hangja. Eltávolodik a férfitől, maga sem tudja miért, de fél tőle. Valójában nem érzi magát gyengének,tudja, hogy meg tudja magát védeni. Bár ő azt sem tudja, hogy nemrégiben itatták le, ezért bizseregnek még mindig az ajaki, ezért szédül, s ezért bizonytalan járásában. A falban kapaszkodik meg, hogy talpon maradhasson.
A férfi mérges hangjára, szinte ijedten pillant fel.*
- De hát…
*Próbálna mentegetőzni. A szavakat csak magának akarta kimondani, nem akarta, hogy a másik is hallja.
~Hiszen azt mondta, hogy nem is követett.~
Szinte teljes értetlenséggel hallgatja. Neki nem ezeket mondta ott a temetőbe. A gombóc ismét a torkára nő, ahogy látja a férfi elviharzó jelenését. Csak dermedten áll a falnál, s emészti a hallottakat. Átrágja őket, alaposan. Egy újabb könnycsepp gördül végig az arcán. Smaragad szemeiben az eddigi életkedvet jelképző fény kihuny.
Ellöki magát a faltól, s úgy, ahogy van, nyirkos ruhákkal, vizes hajjal megy ki a szabadba. Nem is várt mást. A kinti szürkeség továbbra is folytatódik. Nyirkos, nyálkás idő, mely minden porcikába bemászik. Nem nagyon kedveli ezt az időt, de az erdőbe, tudja, hogy át tudja vészelni. Ott, ahova tartozik.
Ahogy kint előrelép, nem is figyel másra, csak lépteire. Amikor megcsapja a pipa kellemes illata. Ekkor pillant fel, s látja, hogy ott a férfi. Azt hitte már elment.
Tesz pár apró lépést hátra. Továbbra is tartja a távolságot tőle.*
- Igazad van. *Szólal meg, szinte halkan… Megtörten.* - Lehet, hogy neked segítség… De amióta megnyíltam neked. *Nyel egy nagyot, hiszen nála ez tényleg nagy szó.* - Minden csak rosszabb lett.
*S ez valóban így van. Nem tudja, hogy ha nem történik meg, akkor is rosszabbodtak volna az álmok, de amióta a férfinak elmondta, hogy mi bántja, miről szólnak, amióta foglalkozik vele, nem pedig próbál nem tudomást venni róla, azóta csak rosszabbodott a helyzet.*
- Igazából nem értem miért tetted. Nem vagy a bátyám. *Hiszen egész életében ő volt az, aki valaha is foglalkozott vele, s érdekelte a lénye, a személye.* - Sem a barátom. *Akiből egész életében csak egy volt, Nily…*
- Valóban jobb, ha egyedül megyek tovább… Viszlát.
*Köszön el. Az egészet úgy mondja el, hogy nem néz a férfira. Eddig bárkivel is megismerkedett előbb utóbb ott hagyta. Eddig sose érzett emiatt fájdalmat, vagy bármi mást. Hiszen az élet rendje. Most mégis, ahogy ellép a férfi mellett, hogy a tisztás felé vigye az útja, szívébe fájdalom markol.*
1375. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-01-06 09:55:17
Üzenet elküldve: 2016-01-06 09:55:17
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Frey//
*Kétes érzelmek munkálkodnak benne. Hiszen ebben az esetben talán a legtöbben mély sajnálattal és ezer bocsánatkéréssel fordulnának a lány felé, de ő nem. Valahol persze ő is bánja, amit tett, de ilyen heves reakcióra azért nem számított. Ha valamit, hát a hisztit, a túlzott érzelgősséget mindig is el akarta kerülni az életében. Egyszerűen nem az a fajta, aki kezelni tudna egy ilyen helyzetet és valahogy nem is érzi úgy, hogy kötelessége lenne, a maga részéről már így is elég sokat tett a lányért, meglepően sokat, hiszen máskor aligha rohangálna egy lány után, hogy megtudja mi a baja.
Éppen ezért, mondhatni gúnyosan fapofával figyeli a másik ordítozását, olykor fáradtan sóhajtva egyet.*
- Hát, akkor mázlid volt. Én viszont többet láttam, hallottam már ebből a világból. Nem tehetek róla, ha te egy burokban élsz és nem akarod észrevenni az élet sötét oldalait. *Mondja teljesen hidegen és ezt komolyan is gondolja. Munkája miatt éppen elég esetről hallott már, na meg persze maga is tudja, ha egy férfit elkap a hév, és érzékeli ereje fölényét a nősténnyel szemben, akkor ott kevés a menekvés, még akkor is, ha sosem élt ezzel vissza. Mint valójában most sem, egy kis tapizás meg kinek árt? Ennyi neki is kijár.*
- Nem hát… *Forgatja meg a szemeit egy ingerült horkantás kereteiben. Persze, hogy nem értheti, de mit is? Egész idáig nyugodt marad, ám amikor a lány azt találja mondani, hogy csak játékszernek használja, akkor eldurran benne valami. És ez a tekintetén is látszik.*
- Tessék? *Kérdi méreggel telve.* Játékszer? Jól hallottam? *Tesz hátra egy lépést.* Elárulhatnád ezt miből szűrted le? Abból ahogy a problémádon próbáltam segíteni? Hogy napokig csak azzal töltöttem az időmet, hogy kihúzzam belőled mi a retkes picsa zavar? Az, hogy követtelek a temetőbe is, hogy ne legyél egyedül és mindent megtettem, hogy jobban érezd magad? *Ő is megemeli a hangját. Ez azért, már több a soknál. Talán nem volt szép tőle, hogy hazudott a lánynak, de ha az képtelen belátni, hogy ez is csak az érdekét szolgálta akkor már nem tehet semmit. Nem terapeuta, nem is a férje, vagy a bátyja a lánynak.*
- Talán ideje lenne belátnod, hogy nem forog minden körülötted. Ha neked ez sem volt elég, amit érted tettem, vagy próbáltam tenni eddig, akkor próbáld, ahogy akarod. Viszlát! *Majd faképnél hagyja a sírás küszöbén állót, hogy ingerült, heves léptekkel az öltözőbe menjen. Agyát elönti a vörös köd, így vissza sem fordul. Elege van belőle, hogy viszonzás nélkül pátyolgasson egy gyereket, ugyanakkor mégis bántja, hogy így magára hagyta őt, de ha kínja van, keresse most ő.
Bedühöng az öltözőbe és nedves, száradófélben levő testére gyorsan felkapkodja a ruháit, magára kanyarítja a ruháit, majd elhagyja az épületet. Amint kilép, előkapja pipáját, majd egy kő segítségével tüzet, s végül parazsat csinál. Kapkodva emeli a szájához és beleszippant, majd kis idő után kifújja a tömény füstöt és körbenéz. Fogalma sincs mit kezdjen, vagy merre menjen. Menjen- vissza a szöszihez, vagy se, maradjon itt és várja meg, vagy induljon útjának. Egyelőre csak áll és szívja a füstöt.*
*Kétes érzelmek munkálkodnak benne. Hiszen ebben az esetben talán a legtöbben mély sajnálattal és ezer bocsánatkéréssel fordulnának a lány felé, de ő nem. Valahol persze ő is bánja, amit tett, de ilyen heves reakcióra azért nem számított. Ha valamit, hát a hisztit, a túlzott érzelgősséget mindig is el akarta kerülni az életében. Egyszerűen nem az a fajta, aki kezelni tudna egy ilyen helyzetet és valahogy nem is érzi úgy, hogy kötelessége lenne, a maga részéről már így is elég sokat tett a lányért, meglepően sokat, hiszen máskor aligha rohangálna egy lány után, hogy megtudja mi a baja.
Éppen ezért, mondhatni gúnyosan fapofával figyeli a másik ordítozását, olykor fáradtan sóhajtva egyet.*
- Hát, akkor mázlid volt. Én viszont többet láttam, hallottam már ebből a világból. Nem tehetek róla, ha te egy burokban élsz és nem akarod észrevenni az élet sötét oldalait. *Mondja teljesen hidegen és ezt komolyan is gondolja. Munkája miatt éppen elég esetről hallott már, na meg persze maga is tudja, ha egy férfit elkap a hév, és érzékeli ereje fölényét a nősténnyel szemben, akkor ott kevés a menekvés, még akkor is, ha sosem élt ezzel vissza. Mint valójában most sem, egy kis tapizás meg kinek árt? Ennyi neki is kijár.*
- Nem hát… *Forgatja meg a szemeit egy ingerült horkantás kereteiben. Persze, hogy nem értheti, de mit is? Egész idáig nyugodt marad, ám amikor a lány azt találja mondani, hogy csak játékszernek használja, akkor eldurran benne valami. És ez a tekintetén is látszik.*
- Tessék? *Kérdi méreggel telve.* Játékszer? Jól hallottam? *Tesz hátra egy lépést.* Elárulhatnád ezt miből szűrted le? Abból ahogy a problémádon próbáltam segíteni? Hogy napokig csak azzal töltöttem az időmet, hogy kihúzzam belőled mi a retkes picsa zavar? Az, hogy követtelek a temetőbe is, hogy ne legyél egyedül és mindent megtettem, hogy jobban érezd magad? *Ő is megemeli a hangját. Ez azért, már több a soknál. Talán nem volt szép tőle, hogy hazudott a lánynak, de ha az képtelen belátni, hogy ez is csak az érdekét szolgálta akkor már nem tehet semmit. Nem terapeuta, nem is a férje, vagy a bátyja a lánynak.*
- Talán ideje lenne belátnod, hogy nem forog minden körülötted. Ha neked ez sem volt elég, amit érted tettem, vagy próbáltam tenni eddig, akkor próbáld, ahogy akarod. Viszlát! *Majd faképnél hagyja a sírás küszöbén állót, hogy ingerült, heves léptekkel az öltözőbe menjen. Agyát elönti a vörös köd, így vissza sem fordul. Elege van belőle, hogy viszonzás nélkül pátyolgasson egy gyereket, ugyanakkor mégis bántja, hogy így magára hagyta őt, de ha kínja van, keresse most ő.
Bedühöng az öltözőbe és nedves, száradófélben levő testére gyorsan felkapkodja a ruháit, magára kanyarítja a ruháit, majd elhagyja az épületet. Amint kilép, előkapja pipáját, majd egy kő segítségével tüzet, s végül parazsat csinál. Kapkodva emeli a szájához és beleszippant, majd kis idő után kifújja a tömény füstöt és körbenéz. Fogalma sincs mit kezdjen, vagy merre menjen. Menjen- vissza a szöszihez, vagy se, maradjon itt és várja meg, vagy induljon útjának. Egyelőre csak áll és szívja a füstöt.*
1374. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-01-06 08:53:26
Üzenet elküldve: 2016-01-06 08:53:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
// Második szál //
* Ellaposodni? Legfeljebb egy-két lapos pillantást kap miután a félvér más ötleten kezd el gondolkodni. Moon akár egy apró piránya ússza körbe, hogy ha épp hátát mutatná óvatlanul akkor jó alaposan belecsikoljon a a szerzetes oldalába, ha meg nem csak lebiggyesztett ajkakkal fitymálja le az ötletet.*
- Elsőre volt egy jobb ötletem is, de úgy gondoltam az túl megterhelő volna a számodra.*mondja és természetesen egy fél pillanatig sem gondolt arra, hogy esetleg másképpen is megoldhatnák.*
- Egy kis pohárnyi friss vérrel is versenyezhetnénk. *mondja ismét szembe érve és Cralan orra előtt talán ha tíz centivel kiemelkedve a vízből.*
- Azt hiszem a fürdő őrsége sem értékelné ha vérrel szennyeznénk a medencét. *közeledik játékosan a félvér ajkai felé de csókot csak akkor váltanak ha Cralan is felé hajol. Ha nem akkor egy szélesebb mosoly mellett vetődik hátra, hogy hátúszásban kilavírozzon a medence széléhez és ott integessen a kisegítő személyzet felé. Két borospoharat rendel méghozzá üresen amit szerencsére igen hamar meg is kap. A medence szélére helyezve őket várja, hogy Cralan is mellé érjen majd a felvetésén gondolkodik el.*
- Tét? *ejti ki a szavakat elgondolkodva. Anyagi javakra nem gondol ő sem viszont valami eszébe jut ami ellen eddig igen csak ódzkodott a testőr.*
- Ha én nyerek akkor eltöltesz velem néhány órát a templomban. Amíg én tanulmányozom a magasabb rendű mágiákat addig te megtanulsz néhány szemfényvesztést. *mondja elégedett mosollyal. Ezt jól kifundálta.*
- Mit kérsz abban az esetben ha te nyernél? *néz Cralanra kíváncsian.*
* Ellaposodni? Legfeljebb egy-két lapos pillantást kap miután a félvér más ötleten kezd el gondolkodni. Moon akár egy apró piránya ússza körbe, hogy ha épp hátát mutatná óvatlanul akkor jó alaposan belecsikoljon a a szerzetes oldalába, ha meg nem csak lebiggyesztett ajkakkal fitymálja le az ötletet.*
- Elsőre volt egy jobb ötletem is, de úgy gondoltam az túl megterhelő volna a számodra.*mondja és természetesen egy fél pillanatig sem gondolt arra, hogy esetleg másképpen is megoldhatnák.*
- Egy kis pohárnyi friss vérrel is versenyezhetnénk. *mondja ismét szembe érve és Cralan orra előtt talán ha tíz centivel kiemelkedve a vízből.*
- Azt hiszem a fürdő őrsége sem értékelné ha vérrel szennyeznénk a medencét. *közeledik játékosan a félvér ajkai felé de csókot csak akkor váltanak ha Cralan is felé hajol. Ha nem akkor egy szélesebb mosoly mellett vetődik hátra, hogy hátúszásban kilavírozzon a medence széléhez és ott integessen a kisegítő személyzet felé. Két borospoharat rendel méghozzá üresen amit szerencsére igen hamar meg is kap. A medence szélére helyezve őket várja, hogy Cralan is mellé érjen majd a felvetésén gondolkodik el.*
- Tét? *ejti ki a szavakat elgondolkodva. Anyagi javakra nem gondol ő sem viszont valami eszébe jut ami ellen eddig igen csak ódzkodott a testőr.*
- Ha én nyerek akkor eltöltesz velem néhány órát a templomban. Amíg én tanulmányozom a magasabb rendű mágiákat addig te megtanulsz néhány szemfényvesztést. *mondja elégedett mosollyal. Ezt jól kifundálta.*
- Mit kérsz abban az esetben ha te nyernél? *néz Cralanra kíváncsian.*
1373. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-01-05 20:28:55
Üzenet elküldve: 2016-01-05 20:28:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
//Caleth//
*Próbál harcolni a férfi szorítása ellen, de nem megy. Most valahogy túl gyengének érzi magát ehhez. De nem adja fel, szemeit szorosan hunyja be, úgy tolja magát hátra. A kérdésre áll csak meg. Könnyes szemmel néz fel a férfira. Smaragdjaiban végtelen szomorúság és csalódottság tükröződik. Remegő hangon szólal meg.*
- Igen bíztam. *Próbálja meg felemelni a hangját, de az folyton elcsuklik.* - Azért mertem melletted elaludni itt! Mert bíztam abban, hogy megbízhatok benned! Hogy tudod, hogy nem alszok hetek óta! Azt hittem…
*Nem is tudja, hogy mit hisz. Becsapottnak érzi magát, ostobának. Alsó szemhéján megreked egy kósza könnycsepp. Ajkai remegnek, gombóc kaparja torkát. Egy kósza pislogás követően a könny végigcsorog az arcán.
Kapkodva veszi fel ruháit, még az sem érdekli, ha csálén áll rajta. Alyna végig a hajába kapaszkodik, máshova nem tud, hogy ne sodorja el a lány lendülete. Felmászik a még mindig szédülő, s amúgy remegő lány feje búbjára. Próbál a lányhoz simulni, próbálja megnyugtatni, de vajmi kevés sikerrel. Már épp kezdte volna megkedvelni a férfit, de ez most veszett el végleg. Gyűlölködő szemekkel néz fel rá.
Már épp úton van kifelé, nem érdekelve, hogy csupa vizes ruhája rá tapadt. Az sem érdekli, ha megfázik ezek után.
Érzékszervei továbbra tompák. Így azt sem érzékeli, hogy utána nyúlnak. Már csak a karját ért bilincset fogja fel, ahogy visszarántják. Rántás közben fordul vissza, s néz dacosan, haraggal telin, s egyszerre szomorúan a férfira.
Sose érzett még ilyeneket, melyeket most, s nem kellemes számára. Fáj. Fáj mindene, a feje, a torka, a szíve… Érzi, ahogy ereiben megfagy a vér, szorítják azt, mintha ki akarnának törni, legfőképp csuklójában érzi. Olyan ez, mint álmában. Igyekszik vállairól lerázni a férfi kezeit. Nem akarja, hogy hozzá érjen.*
- Nem! *Mondja kissé nagyobb hangerővel. Az üres részen szinten visszhangzik hangja. De hogy mire is?*
- Nem ez az első alkalom, hogy férfiak kinyilvánították szándékukat erre! De sose! Sose… *Csuklik el újra a hangja. Emlékszik Darelra, arra a férfira is a tisztáson… A köpcös mágusra. A kis apró félelfre, s annak atyjára. Ha csináltak is valamit… Hiszen a tisztáson elrabolták, s meg akarták erőszakolni, mégsem sikerült nekik. Fejét megrázza, s szemeit aprón megforgatja közbe.*
- Ezt te nem értheted… *Mondja végül, ahogy visszaszorítja a kitörő sírását. Alsó ajkaiba harap, s szemeit is becsukja.*
- Neked csak egy játék vagyok… *Ejti ki végül a szavakat. A mondata végén újra csak elcsuklik a hangja. Tudja, hogy naiv, s hogy könnyen meg tudja kedvelni a másikat. Neki ehhez nem kellenek napok, vagy hetek. Tudja, hogy az ő hibája. Mégis valahol becsapottnak érzi magát. Hiszen eddig senkinek sem beszélt álmairól. Nem is akart sose, meg akarta magának tartani. A férfinak mégis megnyílt.*
*Próbál harcolni a férfi szorítása ellen, de nem megy. Most valahogy túl gyengének érzi magát ehhez. De nem adja fel, szemeit szorosan hunyja be, úgy tolja magát hátra. A kérdésre áll csak meg. Könnyes szemmel néz fel a férfira. Smaragdjaiban végtelen szomorúság és csalódottság tükröződik. Remegő hangon szólal meg.*
- Igen bíztam. *Próbálja meg felemelni a hangját, de az folyton elcsuklik.* - Azért mertem melletted elaludni itt! Mert bíztam abban, hogy megbízhatok benned! Hogy tudod, hogy nem alszok hetek óta! Azt hittem…
*Nem is tudja, hogy mit hisz. Becsapottnak érzi magát, ostobának. Alsó szemhéján megreked egy kósza könnycsepp. Ajkai remegnek, gombóc kaparja torkát. Egy kósza pislogás követően a könny végigcsorog az arcán.
Kapkodva veszi fel ruháit, még az sem érdekli, ha csálén áll rajta. Alyna végig a hajába kapaszkodik, máshova nem tud, hogy ne sodorja el a lány lendülete. Felmászik a még mindig szédülő, s amúgy remegő lány feje búbjára. Próbál a lányhoz simulni, próbálja megnyugtatni, de vajmi kevés sikerrel. Már épp kezdte volna megkedvelni a férfit, de ez most veszett el végleg. Gyűlölködő szemekkel néz fel rá.
Már épp úton van kifelé, nem érdekelve, hogy csupa vizes ruhája rá tapadt. Az sem érdekli, ha megfázik ezek után.
Érzékszervei továbbra tompák. Így azt sem érzékeli, hogy utána nyúlnak. Már csak a karját ért bilincset fogja fel, ahogy visszarántják. Rántás közben fordul vissza, s néz dacosan, haraggal telin, s egyszerre szomorúan a férfira.
Sose érzett még ilyeneket, melyeket most, s nem kellemes számára. Fáj. Fáj mindene, a feje, a torka, a szíve… Érzi, ahogy ereiben megfagy a vér, szorítják azt, mintha ki akarnának törni, legfőképp csuklójában érzi. Olyan ez, mint álmában. Igyekszik vállairól lerázni a férfi kezeit. Nem akarja, hogy hozzá érjen.*
- Nem! *Mondja kissé nagyobb hangerővel. Az üres részen szinten visszhangzik hangja. De hogy mire is?*
- Nem ez az első alkalom, hogy férfiak kinyilvánították szándékukat erre! De sose! Sose… *Csuklik el újra a hangja. Emlékszik Darelra, arra a férfira is a tisztáson… A köpcös mágusra. A kis apró félelfre, s annak atyjára. Ha csináltak is valamit… Hiszen a tisztáson elrabolták, s meg akarták erőszakolni, mégsem sikerült nekik. Fejét megrázza, s szemeit aprón megforgatja közbe.*
- Ezt te nem értheted… *Mondja végül, ahogy visszaszorítja a kitörő sírását. Alsó ajkaiba harap, s szemeit is becsukja.*
- Neked csak egy játék vagyok… *Ejti ki végül a szavakat. A mondata végén újra csak elcsuklik a hangja. Tudja, hogy naiv, s hogy könnyen meg tudja kedvelni a másikat. Neki ehhez nem kellenek napok, vagy hetek. Tudja, hogy az ő hibája. Mégis valahol becsapottnak érzi magát. Hiszen eddig senkinek sem beszélt álmairól. Nem is akart sose, meg akarta magának tartani. A férfinak mégis megnyílt.*
1372. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-01-05 19:19:29
Üzenet elküldve: 2016-01-05 19:19:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Frey//
*Nem ereszti a lányt, mindegy hogy kapálózik, vagy próbál kiszabadulni, majd akkor engedi el, amikor ő úgy véli.
Na persze, mit is várt volna a lánytól, vélhetőleg mindenki kiakadna, de végtére is inkább örülnie kellene, hogy hazugság volt az egész.*
- Bíztál? *Akad meg ezen az egy szón. Ő nem az a fajta, akiben megbízni szoktak, pont az ellenkezője, ezért kissé szíven is üti a lány mondanivalója, olyan jóleső érzéssel, amivel ritkán találkozik.
Miután elindul a nadrágjáért a lány tovább folytatja a beszédet. Cal csendben magára húzza a ruhát, majd átborzolja a haját, egészen nyugodt a viselkedése, még talán megkönnyebbültnek is mondhatni, ami talán a lány szemszögéből nem túl érhető dolog.
Kifújja maga elé a levegőt, majd visszaindul a szöszi felé, aki ekkora már elhagyni készül a medence környékét. Egy pillanatra elfogja a vágy, hogy hagyja menni útján, mindkettőjüknek könnyebb lesz, ha nem kell a másik miatt idegeskedni, de valamiért mégis felelősséget érez iránta, főleg azok után, hogy tudja, egyébként sincs jó állapotban. Így ez az ácsorgás csak neki tűnik sok időnek, valójában egy-két másodperc, ami után rögtön megindul, hogy ismét karon ragadva a lányt visszahúzza.*
- Frey… *Szólal meg végül csendesen.* Higgadj le. *Megpróbálja visszarántani, maximum elesik közben. Ha ez sikerül, akkor most két kezével fogja meg a vállát, hogy el ne mozduljon.*
- Mi nem leszünk mindig együtt. Előbb utóbb, de elválnak az útjaink, mert mind ketten ilyenek vagyunk. Talán akkor is valami férfivel fogod tölteni a napjaid, s mi van ha ő nem képes arra, hogy megálljon? *Veti fel a kérdést.* Drasztikus volt részemről, de meg kellett értened a lényegét. Ami pedig a bizalmat és a biztonságot érinti… Azt hiszem, azt bizonyítottam, hogy nem nyúlnék hozzád, talán pont most.
*Nem ereszti a lányt, mindegy hogy kapálózik, vagy próbál kiszabadulni, majd akkor engedi el, amikor ő úgy véli.
Na persze, mit is várt volna a lánytól, vélhetőleg mindenki kiakadna, de végtére is inkább örülnie kellene, hogy hazugság volt az egész.*
- Bíztál? *Akad meg ezen az egy szón. Ő nem az a fajta, akiben megbízni szoktak, pont az ellenkezője, ezért kissé szíven is üti a lány mondanivalója, olyan jóleső érzéssel, amivel ritkán találkozik.
Miután elindul a nadrágjáért a lány tovább folytatja a beszédet. Cal csendben magára húzza a ruhát, majd átborzolja a haját, egészen nyugodt a viselkedése, még talán megkönnyebbültnek is mondhatni, ami talán a lány szemszögéből nem túl érhető dolog.
Kifújja maga elé a levegőt, majd visszaindul a szöszi felé, aki ekkora már elhagyni készül a medence környékét. Egy pillanatra elfogja a vágy, hogy hagyja menni útján, mindkettőjüknek könnyebb lesz, ha nem kell a másik miatt idegeskedni, de valamiért mégis felelősséget érez iránta, főleg azok után, hogy tudja, egyébként sincs jó állapotban. Így ez az ácsorgás csak neki tűnik sok időnek, valójában egy-két másodperc, ami után rögtön megindul, hogy ismét karon ragadva a lányt visszahúzza.*
- Frey… *Szólal meg végül csendesen.* Higgadj le. *Megpróbálja visszarántani, maximum elesik közben. Ha ez sikerül, akkor most két kezével fogja meg a vállát, hogy el ne mozduljon.*
- Mi nem leszünk mindig együtt. Előbb utóbb, de elválnak az útjaink, mert mind ketten ilyenek vagyunk. Talán akkor is valami férfivel fogod tölteni a napjaid, s mi van ha ő nem képes arra, hogy megálljon? *Veti fel a kérdést.* Drasztikus volt részemről, de meg kellett értened a lényegét. Ami pedig a bizalmat és a biztonságot érinti… Azt hiszem, azt bizonyítottam, hogy nem nyúlnék hozzád, talán pont most.
1371. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-01-05 16:46:42
Üzenet elküldve: 2016-01-05 16:46:42
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Ydriss, Kharasshi//
*Elégedett mosoly kúszik ajkaira, érezvén, hogy a vöröske nem veti meg az efféle incselkedést. Hiszen ő pontosan tudja, hogy csak erről van szó, a mélységi önérzetébe való taposás lehet a cél, s nem más. Ellenben viszont vele, hiszen számára a pillanatnyi örömszerzés felülír minden mást, nem számít kivel, milyen neművel, a szórakozás a lényeg.
Na meg persze bökdösi oldalát a kíváncsiság, meddig bírja a férfi, hogy a megbélyegzett nő inkább egy másikkal hetyeg a szemei előtt. Talán Éleina maga az, ki a leginkább meglepődik, amikor az elf csak úgy megérinti. Ekkor szemei sarkából a hím felé pillant, szavaira inkább tekintettel reagálva. Pimasz mosoly húzódik ívelt ajkaira, s amint Ydrisst hallja, ez a vigyor egyre szélesebbre húzódik.*
- Lehet… *Mondja egész halkan és az eddig a nyakat cirógató ujjai felcsúsznak annak arca felé, lágyan simítja végig az áll vonalát.* lehet, hogy te nem is vagy neki elég. *A könnyűvérére tett epés megjegyzéssel nem foglalkozik, hiszen ez számára nem ér fel egy sértéssel, nem, ha az ember lánya valóban az. Beszéde közben nem fordul már a férfi felé, olykor csak íriszeivel, ám a nagyobb hatás kedvéért inkább a vöröskét figyelgeti. Nem nézte volna ki belőle, hogy elmegy eddig, így kíváncsi arra, hogy további lépései mik lehetnek.
Az eddig az áll vonalán végigsimító ujjai ezúttal már a lány ajkaira terelődnek, egész közel hajol hozzá, de mát nem tesz. Ez már igen közel áll ahhoz, hogy átlépjen egy újabb határt, amire teljesen bizonytalan a jelenlevők reakciója.*
- Bosszantó lehet. *Leheli a párás levegőbe.*
//Ydriss, Kharasshi//
*Elégedett mosoly kúszik ajkaira, érezvén, hogy a vöröske nem veti meg az efféle incselkedést. Hiszen ő pontosan tudja, hogy csak erről van szó, a mélységi önérzetébe való taposás lehet a cél, s nem más. Ellenben viszont vele, hiszen számára a pillanatnyi örömszerzés felülír minden mást, nem számít kivel, milyen neművel, a szórakozás a lényeg.
Na meg persze bökdösi oldalát a kíváncsiság, meddig bírja a férfi, hogy a megbélyegzett nő inkább egy másikkal hetyeg a szemei előtt. Talán Éleina maga az, ki a leginkább meglepődik, amikor az elf csak úgy megérinti. Ekkor szemei sarkából a hím felé pillant, szavaira inkább tekintettel reagálva. Pimasz mosoly húzódik ívelt ajkaira, s amint Ydrisst hallja, ez a vigyor egyre szélesebbre húzódik.*
- Lehet… *Mondja egész halkan és az eddig a nyakat cirógató ujjai felcsúsznak annak arca felé, lágyan simítja végig az áll vonalát.* lehet, hogy te nem is vagy neki elég. *A könnyűvérére tett epés megjegyzéssel nem foglalkozik, hiszen ez számára nem ér fel egy sértéssel, nem, ha az ember lánya valóban az. Beszéde közben nem fordul már a férfi felé, olykor csak íriszeivel, ám a nagyobb hatás kedvéért inkább a vöröskét figyelgeti. Nem nézte volna ki belőle, hogy elmegy eddig, így kíváncsi arra, hogy további lépései mik lehetnek.
Az eddig az áll vonalán végigsimító ujjai ezúttal már a lány ajkaira terelődnek, egész közel hajol hozzá, de mát nem tesz. Ez már igen közel áll ahhoz, hogy átlépjen egy újabb határt, amire teljesen bizonytalan a jelenlevők reakciója.*
- Bosszantó lehet. *Leheli a párás levegőbe.*
1370. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-01-05 05:50:46
Üzenet elküldve: 2016-01-05 05:50:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
// Második szál //
* Valahogy nem tud ellaposodni a kapcsolatuk. Ha nem a szerzetes, akkor a Matróna az, aki valamilyen módon igyekszik azt feldobni. Most sem kell a félvérnek csalódnia, hisz Moonxylwery egy csavarral fűszerezi meg a dolgot. *
- Lehetne inkább valami hétköznapi folyadék is. Kár lenne azért a bájitalért.
* Feleli mosolyogva, miközben gondolatban már a versenyen jár az esze. *
- És tétje is legyen, vagy csak a versenyszellem hajtson minket?
* Kérdezi, s kíváncsi, hogy erre mit felel a mélységi. A család mellett most már viszonylag szép kis megtakarítást tudhat a magáénak, ám sejti, hogy köztük pénzbeli fogadás sosem lesz. Az túlságosan kisstílű lenne hozzájuk. *
* Valahogy nem tud ellaposodni a kapcsolatuk. Ha nem a szerzetes, akkor a Matróna az, aki valamilyen módon igyekszik azt feldobni. Most sem kell a félvérnek csalódnia, hisz Moonxylwery egy csavarral fűszerezi meg a dolgot. *
- Lehetne inkább valami hétköznapi folyadék is. Kár lenne azért a bájitalért.
* Feleli mosolyogva, miközben gondolatban már a versenyen jár az esze. *
- És tétje is legyen, vagy csak a versenyszellem hajtson minket?
* Kérdezi, s kíváncsi, hogy erre mit felel a mélységi. A család mellett most már viszonylag szép kis megtakarítást tudhat a magáénak, ám sejti, hogy köztük pénzbeli fogadás sosem lesz. Az túlságosan kisstílű lenne hozzájuk. *
1369. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-01-04 18:32:42
Üzenet elküldve: 2016-01-04 18:32:42
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 25
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 25
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
* Szó elszáll, írás megmarad, tartja a mondás. Szép és jó a sorokat olvasni, de azokban szereplő események, hősies tettek mind mind közel, vagy távol múltat őrzik. Nem egészséges teljesen rá támaszkodni, csakis abból élni. A jelen s jövő képlékeny s minden másodpillanatban változik. Az, hogy egy nemesi család mennyire süpped le, vagy emelkedik fentebb, tagjainak cselekedetei döntik el.
Shenlina csupán annyit tud, hogy a folyton múló napokban helyt kell állnia. Ő kis élete eltér ősei megszokott életvitelétől, s erre nem gondol szégyenként. Emléküket megőrzi, tiszteli őket, de kilép árnyékukból. Igaz nem nemes, egyszeri családból származik, s nem törtet babérokra. Ő csak élni akar egy olyan személlyel aki szeretni fogja. Eközben Hol jobb, hol bal lábára helyezi testsúlyát, s kíváncsian figyeli ahogy a vele szemben álló férfi szépen rétegezi magára páncél öltözetét. rengeteg csat illeszték és darabka alkotja, amikbe Shen könnyedén bele gabalyodna.*
- Ó! Nagyon köszönöm! Most mintha kisasszonynak érezném magamat. Uram?
* Sandít pajkosan a felé nyúló kézre, amit elfogad s bele kapaszkodva Anoeerhez simul s egy puszit nyom a férfi állára. *
- Kívánság?
* Gondolkodik el. Lassan elhagyják az öltözőket s a kijárat felé haladnak.*
- Akkor azt kívánom, hogy légy önmagad és vigyázz magadra.
* Nem sok amit kér.*
* Szó elszáll, írás megmarad, tartja a mondás. Szép és jó a sorokat olvasni, de azokban szereplő események, hősies tettek mind mind közel, vagy távol múltat őrzik. Nem egészséges teljesen rá támaszkodni, csakis abból élni. A jelen s jövő képlékeny s minden másodpillanatban változik. Az, hogy egy nemesi család mennyire süpped le, vagy emelkedik fentebb, tagjainak cselekedetei döntik el.
Shenlina csupán annyit tud, hogy a folyton múló napokban helyt kell állnia. Ő kis élete eltér ősei megszokott életvitelétől, s erre nem gondol szégyenként. Emléküket megőrzi, tiszteli őket, de kilép árnyékukból. Igaz nem nemes, egyszeri családból származik, s nem törtet babérokra. Ő csak élni akar egy olyan személlyel aki szeretni fogja. Eközben Hol jobb, hol bal lábára helyezi testsúlyát, s kíváncsian figyeli ahogy a vele szemben álló férfi szépen rétegezi magára páncél öltözetét. rengeteg csat illeszték és darabka alkotja, amikbe Shen könnyedén bele gabalyodna.*
- Ó! Nagyon köszönöm! Most mintha kisasszonynak érezném magamat. Uram?
* Sandít pajkosan a felé nyúló kézre, amit elfogad s bele kapaszkodva Anoeerhez simul s egy puszit nyom a férfi állára. *
- Kívánság?
* Gondolkodik el. Lassan elhagyják az öltözőket s a kijárat felé haladnak.*
- Akkor azt kívánom, hogy légy önmagad és vigyázz magadra.
* Nem sok amit kér.*
1368. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-01-03 23:59:56
Üzenet elküldve: 2016-01-03 23:59:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
//Caleth//
*Alyna az érkező férfi láttán, gyorsan felkapaszkodik a lány vállára. Valahogy érzi, hogy nem lenne túl biztonságos a combon. A szőkeség teljesen elvesztett minden kontrollt maga felett. Szinte nem lát, nem is hall. Nem hallja, hogy felé közelednek, hogy érte nyúlnak. Szinte azt is alig érzékeli.
Az erős kéz hatására ellenkezni kezd. Szokatlan érzés lesz rajta úrrá. Olyan, mint az álmában. Félelem.*
- Ne, engedj el! *Kiabálja, s megpróbálja kitépni a karát.* - Engedj el... *Csuklik el hangja. Torkában továbbra is ott a gombóc, arcát szokatlanul könny áztatja. Szemei vörösek, ahogy arca is. Bár az inkább a meleg, s még az alkohol befolyása miatt. Próbál küzdeni a szorítás ellen. Ellenkező irányba húzza karját, s próbál kiszabadulni, mint amerre a férfi áll. Kissé begörnyed, ahogy hátrahúzódik. Abba a töredék pillanatban, amíg a férfi meg nem szólal, szinte halálra vált arccal néz rá.
Fél. S a férfitól.
A hallottaknál viszont ledermed. Könnyei tovább gördülnek ki szemei sarkából, s teljes döbbenettel a smaragdokban tekint rá.*
- Hogy?
*Kérdez vissza síri, megtört, halk hangon. Ez már nem az a gondtalan lány, kit pár hatoda megismert a férfi. Nagyon nyel, de a gombóc továbbra is ott van az arcában. Nem hiszi el, amit a férfi mondd. Egyszerűen képtelen, hiszen… *
- Én… Bíztam benned. *Szólal meg legvégül, ugyancsak halkan. Ajkai megremegnek. Szavainak súlya van. Figyelmeztették már nem egyen. Nilly is, a jégkék szemű is, de valahol a köpcös mágus is. Mégis mindig mindenkiben megbízott eddig, vakon, s eddig semmi baja sem történt… *
- Azért… *Csuklik el újra hangja, ahogy felnéz a férfira, miután az elengedte kezét.* - Azért mertem aludni, mert… Melletted… *Szemei sarkából újabb könnycseppek gördülnek le.* - Biztonságban éreztem magam… S tudtam, hogy te…
*Nem fejezi be a mondatot. Fogait összeszorítja, ahogy öklét is. Alyna halkan nyöszörög, nem tudván, mit tegyen. Újra gyűlölködve tekint a férfira, ki így játszik egyetlen gazdájával. Freyai csak megrázza a fejét. Amint a férfi lehajol a nadrágjáért, hátra sem nézve elindul. Kezét a szája elé teszi, hogy visszatartsa kitörni készülő sírását. Megbízott a férfiban, hiszen tudta, hogy miként érez. Bízott benne, s valahol biztonságban is érezte magát mellette. Tudta… Hiszen nem egyszer az értésére adta, hogy nem akar tőle semmit. S tudta, hogy nem is tenne vele semmit. Ostobának érzi magát. Életében először érez ilyet. Szívébe szorító fájdalom nyilall, ahogy a ruhái felé halad, melyet a sarokba hajított. Vizes testére húzza fel őket, nem érdekelve, ha kilépve innen, talán megfázik. Csak egyet érez, hogy minél távolabb akar kerülni innen.*
*Alyna az érkező férfi láttán, gyorsan felkapaszkodik a lány vállára. Valahogy érzi, hogy nem lenne túl biztonságos a combon. A szőkeség teljesen elvesztett minden kontrollt maga felett. Szinte nem lát, nem is hall. Nem hallja, hogy felé közelednek, hogy érte nyúlnak. Szinte azt is alig érzékeli.
Az erős kéz hatására ellenkezni kezd. Szokatlan érzés lesz rajta úrrá. Olyan, mint az álmában. Félelem.*
- Ne, engedj el! *Kiabálja, s megpróbálja kitépni a karát.* - Engedj el... *Csuklik el hangja. Torkában továbbra is ott a gombóc, arcát szokatlanul könny áztatja. Szemei vörösek, ahogy arca is. Bár az inkább a meleg, s még az alkohol befolyása miatt. Próbál küzdeni a szorítás ellen. Ellenkező irányba húzza karját, s próbál kiszabadulni, mint amerre a férfi áll. Kissé begörnyed, ahogy hátrahúzódik. Abba a töredék pillanatban, amíg a férfi meg nem szólal, szinte halálra vált arccal néz rá.
Fél. S a férfitól.
A hallottaknál viszont ledermed. Könnyei tovább gördülnek ki szemei sarkából, s teljes döbbenettel a smaragdokban tekint rá.*
- Hogy?
*Kérdez vissza síri, megtört, halk hangon. Ez már nem az a gondtalan lány, kit pár hatoda megismert a férfi. Nagyon nyel, de a gombóc továbbra is ott van az arcában. Nem hiszi el, amit a férfi mondd. Egyszerűen képtelen, hiszen… *
- Én… Bíztam benned. *Szólal meg legvégül, ugyancsak halkan. Ajkai megremegnek. Szavainak súlya van. Figyelmeztették már nem egyen. Nilly is, a jégkék szemű is, de valahol a köpcös mágus is. Mégis mindig mindenkiben megbízott eddig, vakon, s eddig semmi baja sem történt… *
- Azért… *Csuklik el újra hangja, ahogy felnéz a férfira, miután az elengedte kezét.* - Azért mertem aludni, mert… Melletted… *Szemei sarkából újabb könnycseppek gördülnek le.* - Biztonságban éreztem magam… S tudtam, hogy te…
*Nem fejezi be a mondatot. Fogait összeszorítja, ahogy öklét is. Alyna halkan nyöszörög, nem tudván, mit tegyen. Újra gyűlölködve tekint a férfira, ki így játszik egyetlen gazdájával. Freyai csak megrázza a fejét. Amint a férfi lehajol a nadrágjáért, hátra sem nézve elindul. Kezét a szája elé teszi, hogy visszatartsa kitörni készülő sírását. Megbízott a férfiban, hiszen tudta, hogy miként érez. Bízott benne, s valahol biztonságban is érezte magát mellette. Tudta… Hiszen nem egyszer az értésére adta, hogy nem akar tőle semmit. S tudta, hogy nem is tenne vele semmit. Ostobának érzi magát. Életében először érez ilyet. Szívébe szorító fájdalom nyilall, ahogy a ruhái felé halad, melyet a sarokba hajított. Vizes testére húzza fel őket, nem érdekelve, ha kilépve innen, talán megfázik. Csak egyet érez, hogy minél távolabb akar kerülni innen.*
1367. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-01-03 23:30:48
Üzenet elküldve: 2016-01-03 23:30:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Frey//
*A kérdésre, hogy fájnia kellene-e megvonja a vállát, fogalma sincs. Szoktak erről kántálni, de olyat is hallott már, hogy valakinek meg sem kottyant. Nem szól semmit, hagyja a lányt, hogy lejátssza magában a dolgokat, ami lehet, hogy még rosszabb, mint amit eddig mondott neki.
Nézi, ahogy a lány ellenkezik, majd kihúzza magát a medencéből és megindul. Egy pillanatra megfordul a fejében, hogy utána menjen-e, habozik. Nem is tudja igazából milyen reakcióra számított, jóra semmiképp.
Akkor dől el, miként reagáljon, amikor az összecsuklik a falnál. Egy pillanatra lehajtja a fejét a víz felé, majd dünnyögve kimászik a vízből és odacsattog a lány mellé, majd a karját fogva felhúzza. Ha esetleg az menni kívánna, hát még erősebben fogja, nem ereszti. Nem lép hozzá közel, csak annyira, hogy a szemébe nézzen. Tekintete egész komoly.*
- Nem, tényleg nem igaz. *Ismeri be, de ezt is inkább oktató hangon.* Viszont akár az is lehetne. Beszéltem már neked erről, s nem hallgattál rám. Ha nem akarod kísérteni a sorsot, akkor ne tedd, de fogadd el, hogy ebben a világban vannak olyan fickók, akik nem fognák úgy vissza magukat, mint én és kíméletlenül visszaélnének a helyzettel. *Leereszti a lány kezét, ha úgy érzi, hogy meg tud állni a két lábán, és elindul a nadrágjáért. Lehetőleg nem fenékkel dől be a lány előtt, mert az nem lenne túl kellemes látvány.*
- Gyakorlatilag tálcán kínálgatod magad. *Mondja rosszallóan, mint egy gonosz apa.*
*A kérdésre, hogy fájnia kellene-e megvonja a vállát, fogalma sincs. Szoktak erről kántálni, de olyat is hallott már, hogy valakinek meg sem kottyant. Nem szól semmit, hagyja a lányt, hogy lejátssza magában a dolgokat, ami lehet, hogy még rosszabb, mint amit eddig mondott neki.
Nézi, ahogy a lány ellenkezik, majd kihúzza magát a medencéből és megindul. Egy pillanatra megfordul a fejében, hogy utána menjen-e, habozik. Nem is tudja igazából milyen reakcióra számított, jóra semmiképp.
Akkor dől el, miként reagáljon, amikor az összecsuklik a falnál. Egy pillanatra lehajtja a fejét a víz felé, majd dünnyögve kimászik a vízből és odacsattog a lány mellé, majd a karját fogva felhúzza. Ha esetleg az menni kívánna, hát még erősebben fogja, nem ereszti. Nem lép hozzá közel, csak annyira, hogy a szemébe nézzen. Tekintete egész komoly.*
- Nem, tényleg nem igaz. *Ismeri be, de ezt is inkább oktató hangon.* Viszont akár az is lehetne. Beszéltem már neked erről, s nem hallgattál rám. Ha nem akarod kísérteni a sorsot, akkor ne tedd, de fogadd el, hogy ebben a világban vannak olyan fickók, akik nem fognák úgy vissza magukat, mint én és kíméletlenül visszaélnének a helyzettel. *Leereszti a lány kezét, ha úgy érzi, hogy meg tud állni a két lábán, és elindul a nadrágjáért. Lehetőleg nem fenékkel dől be a lány előtt, mert az nem lenne túl kellemes látvány.*
- Gyakorlatilag tálcán kínálgatod magad. *Mondja rosszallóan, mint egy gonosz apa.*
1366. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-01-03 22:41:40
Üzenet elküldve: 2016-01-03 22:41:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
//Caleth//
*A kérdésre összevonja szemöldökét, majd megrázza fejét is. Haja szétterülne, ám bőréhez tapadó hajtincsvégei ezt nem engedik neki. Elképedve hallgatja, amit a férfi mondd. Egyszerre nem hiszi el, és fogalma sincs, hogy mi folyik itt. Ajkai némileg szétnyílnak.*
- De...
*Kezdene bele, de ekkor újabb információkat kap. Szinte el sem hiszi. Oldalra fordítja a fejét, s látja, hogy az a bizonyos nadrág tényleg ott van. Nagyot nyel.*
- De... Éreznem kéne valamit, nem? Hiszen annak fájnia kell. *Kérdezi, vagyis inkább állapítja meg a tényt. Már amennyit tud a dologról. De testvérei felkészítették, hogy az első alkalom nem feltétlen lesz kellemes, és bizony, érezni is fogja, hogy ott történt valami. Viszont ő semmit sem érez.
Újra csak nagyot nyel, mint aki nem hiszi az egészet.
A szerető szónál, újra a nyakához kap, ám keze újra véres lesz. Kikászálódása nem sikerül, s térdét beverve huppan vissza a vízbe. A férfi kérdésére, újra feláll.*
- Én...
*Haját zavartan igazítja fülei mögé, majd tehetetlenül szétnéz. Elmondta, hogy miként érez a dologgal kapcsolatban, és mégis. Nem tudja, hogy mit itatott, vagy mit tett vele. Szédül, émelyeg, s ajkai is bizseregnek. Óvatosan harap bele alsó ajkaiba, majd újra megpróbál kikászálódni.*
- Ez nem igaz…
*Mondja röviden, s halkan. S közbe megrázza újra a fejét.*
- Nem, ez nem. *Csuklik el a hangja. Gyorsan kiszáll a vízből, immár igyekszik nem visszacsúszni. Meztelen tappancsokkal indul meg a vizes padlón. Persze ebből semmi jó nem sülhet ki, már amit a lány szerencséjét illeti. Az első csúszósabb résznél röppályára áll, de sikerül megkapaszkodnia a falba, majd ott térdre esik. Érzi torkában újra a gombócot, fejében is ott van a reggeli fájdalom. Apró könnyek szöknek ki szemeiből, s folynak végig az arcán. Teste megremeg párszor, kezeivel a falba kapaszkodik. Ez a nap most túl sok volt számára. Túl sok, hogy tovább nyugodtan tudja viselni.
Alyna sóhajtva nézi szerencsétlen gazdáját. Fel sem veszi a férfi fenyegető nézését, csak újabb sokat mondó tekintettel néz rá, amolyan boldog vagy kérdés érzetével. De legalább megszabadult a férfitól.
Megfordulva, indul gazdája után, mellé érve mászik fel annak combjára.*
*A kérdésre összevonja szemöldökét, majd megrázza fejét is. Haja szétterülne, ám bőréhez tapadó hajtincsvégei ezt nem engedik neki. Elképedve hallgatja, amit a férfi mondd. Egyszerre nem hiszi el, és fogalma sincs, hogy mi folyik itt. Ajkai némileg szétnyílnak.*
- De...
*Kezdene bele, de ekkor újabb információkat kap. Szinte el sem hiszi. Oldalra fordítja a fejét, s látja, hogy az a bizonyos nadrág tényleg ott van. Nagyot nyel.*
- De... Éreznem kéne valamit, nem? Hiszen annak fájnia kell. *Kérdezi, vagyis inkább állapítja meg a tényt. Már amennyit tud a dologról. De testvérei felkészítették, hogy az első alkalom nem feltétlen lesz kellemes, és bizony, érezni is fogja, hogy ott történt valami. Viszont ő semmit sem érez.
Újra csak nagyot nyel, mint aki nem hiszi az egészet.
A szerető szónál, újra a nyakához kap, ám keze újra véres lesz. Kikászálódása nem sikerül, s térdét beverve huppan vissza a vízbe. A férfi kérdésére, újra feláll.*
- Én...
*Haját zavartan igazítja fülei mögé, majd tehetetlenül szétnéz. Elmondta, hogy miként érez a dologgal kapcsolatban, és mégis. Nem tudja, hogy mit itatott, vagy mit tett vele. Szédül, émelyeg, s ajkai is bizseregnek. Óvatosan harap bele alsó ajkaiba, majd újra megpróbál kikászálódni.*
- Ez nem igaz…
*Mondja röviden, s halkan. S közbe megrázza újra a fejét.*
- Nem, ez nem. *Csuklik el a hangja. Gyorsan kiszáll a vízből, immár igyekszik nem visszacsúszni. Meztelen tappancsokkal indul meg a vizes padlón. Persze ebből semmi jó nem sülhet ki, már amit a lány szerencséjét illeti. Az első csúszósabb résznél röppályára áll, de sikerül megkapaszkodnia a falba, majd ott térdre esik. Érzi torkában újra a gombócot, fejében is ott van a reggeli fájdalom. Apró könnyek szöknek ki szemeiből, s folynak végig az arcán. Teste megremeg párszor, kezeivel a falba kapaszkodik. Ez a nap most túl sok volt számára. Túl sok, hogy tovább nyugodtan tudja viselni.
Alyna sóhajtva nézi szerencsétlen gazdáját. Fel sem veszi a férfi fenyegető nézését, csak újabb sokat mondó tekintettel néz rá, amolyan boldog vagy kérdés érzetével. De legalább megszabadult a férfitól.
Megfordulva, indul gazdája után, mellé érve mászik fel annak combjára.*
1365. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-01-03 21:45:16
Üzenet elküldve: 2016-01-03 21:45:16
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Frey//
*A lány kérdésére rögtön szóra is nyitná ajkait, ha az nem szerencsétlenkedne megint a vízben. Fáradt sóhajt hallat, a gyíkra néz, aki úgy néz ki feladta, rájött, hogy ez mégsem az ő asztala, majd végül a szöszi felé. Száját fájdalmasan elhúzza, hallva a köröm súrlódását a hideg kövön, szinte a hideg rázza tőle. Jobban, mint a dögtől. Ám, minthogy Frey végül felegyenesedik, nem érzi szükségét, hogy segítsen neki, inkább tartja magát az eddigiekhez, s csak miután a lány több kérdést is kipottyant a száján, akkor szólal meg újból.*
- Nem is emlékszel? *Biggyeszti le tettetett szomorúsággal az ajkát, majd visszadől csalódottan a medence szélének.* Pedig olyan kis heves voltál és lelkes, a nadrágomat is kihajítottad. *Bök hüvelykujjával maga mögé, a medence szélére, ahova korábban kihajította a nadrágját.* Nem is néztem volna ki belőle, hogy ennyire odaadó szerető lehetsz. *Vonja meg a vállát, némi keserűséggel a hangjában. Be kell vallania magának, ritka gonosz dolog, amit művel, a lány ha egyszer rájön, vagy mégis megmondja neki, egészen biztosan utálni fogja egy életre, de mégsem hagyhatja ki.
Ahogy a szőkeség sem a balszerencsés mozdulatok sorát. A férfi vizes tenyere aprót csattan a homlokán, amikor képen törli vele magát. Szeme sarkából figyeli a lány szerencsétlenkedését, de azért örül, hogy megmarad, még ha a medencéből nem is jutott ki.*
- Mondd csak… *Szólal meg hirtelen, nyugodt, mély hangon.* te mi a fenét csinálsz? *Majd a gyíkra néz. Érti annak nézését és ő is visszaküld neki egyet, ami csak annyit mond: „Kussolj, vagy gyíksült lesz belőled!”.*
*A lány kérdésére rögtön szóra is nyitná ajkait, ha az nem szerencsétlenkedne megint a vízben. Fáradt sóhajt hallat, a gyíkra néz, aki úgy néz ki feladta, rájött, hogy ez mégsem az ő asztala, majd végül a szöszi felé. Száját fájdalmasan elhúzza, hallva a köröm súrlódását a hideg kövön, szinte a hideg rázza tőle. Jobban, mint a dögtől. Ám, minthogy Frey végül felegyenesedik, nem érzi szükségét, hogy segítsen neki, inkább tartja magát az eddigiekhez, s csak miután a lány több kérdést is kipottyant a száján, akkor szólal meg újból.*
- Nem is emlékszel? *Biggyeszti le tettetett szomorúsággal az ajkát, majd visszadől csalódottan a medence szélének.* Pedig olyan kis heves voltál és lelkes, a nadrágomat is kihajítottad. *Bök hüvelykujjával maga mögé, a medence szélére, ahova korábban kihajította a nadrágját.* Nem is néztem volna ki belőle, hogy ennyire odaadó szerető lehetsz. *Vonja meg a vállát, némi keserűséggel a hangjában. Be kell vallania magának, ritka gonosz dolog, amit művel, a lány ha egyszer rájön, vagy mégis megmondja neki, egészen biztosan utálni fogja egy életre, de mégsem hagyhatja ki.
Ahogy a szőkeség sem a balszerencsés mozdulatok sorát. A férfi vizes tenyere aprót csattan a homlokán, amikor képen törli vele magát. Szeme sarkából figyeli a lány szerencsétlenkedését, de azért örül, hogy megmarad, még ha a medencéből nem is jutott ki.*
- Mondd csak… *Szólal meg hirtelen, nyugodt, mély hangon.* te mi a fenét csinálsz? *Majd a gyíkra néz. Érti annak nézését és ő is visszaküld neki egyet, ami csak annyit mond: „Kussolj, vagy gyíksült lesz belőled!”.*
1364. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-01-03 20:57:31
Üzenet elküldve: 2016-01-03 20:57:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
//Caleth//
*Szemeit becsukva vigyorog a férfira. Egészen addig amíg meg nem szólal. Alyna mindeközben lelkesen úszkál, majd ezt megunva a medence széléhez úszik. Nedves mancsaival nehezen felkapaszkodik, bár néha visszacsúszik, de végül csak kijut. Igyekszik magáról lerázni a vizet, majd a két fél közé ül le. Szemhéját félig lehunyva tartja, s úgy figyeli felváltva, hol a férfit, hol a lányt. Ajkain egy gúnyos mosoly húzódik, bár tudja, hogy vele most végképp senki sem fog foglalkozni.
Freyai kinyitja szemeit, s szinte megdöbbenve néz a másikra. Újra felegyenesedik, s szinte hitetlenkedve néz a másikra. Kettő értetlenkedő pislogás után szólal meg.*
- Hogyan?
*Kérdi kíváncsi, elhaló hangon, fejét félrehajtva. Habár ez nem a legjobb ötlete volt. Feje továbbra is kótyagos, s bódult. A hirtelenjébe végrehajtott fejrándítás szédítően hat a szőkeségre, ki ezért oldalra dől. Kezével kapkodó mozdulatot tesz, hogy megfogja a medence szélét. Körmei sikongva karcolódik végig a mozaikon, mire képes megtartania magát. Kezét teljesen kinyújtva tartja, s megpróbálja magát újra ülő formába húzni. Kisebb nehezebb sikerrel megy is neki.
Talán életében először zavarban van, s nem tudja, hogy mit tegyen. Valójában azt sem érti, hogy a férfi mire akar utalni.*
- Hogy mi után?
*Kérdi erőltetett nevetéssel a hangjában, s zavartan vakarja meg tarkóját. Ám ott furcsa nedvességet érez. Nem, ez nem víz, ennek teljesen más az állaga. Gyanúsan emeli el onnan kezét, s látja, hogy egész tenyere véres.*
- Mit csináltam álmomba?
*Kérdi elhalón, bár inkább csak magától. Megijedve áll fel, s kapkodva mászna ki a medencéből. Teljesen össze van zavarodva, nem tudja, hogy mi történik, hogy mi is folyik itt.
Kapkodása közbe akad bele lába a medence szélébe, ám a lendület vinné tovább. Térddel veszi le annak a szélét, s sikerül visszacsúsznia a forró vízbe. Vére dübörög ereibe, hallja fülébe zakatolását. Ijedten tekint a férfira.
Caleth látta már ezt a nézését. Akkor is így nézett, amikor nemrég a mosdótál előtt állt, s mosta a kezét.
Alyna csak sóhajt egyet, s sokatmondóan néz a férfira. Mintegy én megmondtam felkiáltással.*
*Szemeit becsukva vigyorog a férfira. Egészen addig amíg meg nem szólal. Alyna mindeközben lelkesen úszkál, majd ezt megunva a medence széléhez úszik. Nedves mancsaival nehezen felkapaszkodik, bár néha visszacsúszik, de végül csak kijut. Igyekszik magáról lerázni a vizet, majd a két fél közé ül le. Szemhéját félig lehunyva tartja, s úgy figyeli felváltva, hol a férfit, hol a lányt. Ajkain egy gúnyos mosoly húzódik, bár tudja, hogy vele most végképp senki sem fog foglalkozni.
Freyai kinyitja szemeit, s szinte megdöbbenve néz a másikra. Újra felegyenesedik, s szinte hitetlenkedve néz a másikra. Kettő értetlenkedő pislogás után szólal meg.*
- Hogyan?
*Kérdi kíváncsi, elhaló hangon, fejét félrehajtva. Habár ez nem a legjobb ötlete volt. Feje továbbra is kótyagos, s bódult. A hirtelenjébe végrehajtott fejrándítás szédítően hat a szőkeségre, ki ezért oldalra dől. Kezével kapkodó mozdulatot tesz, hogy megfogja a medence szélét. Körmei sikongva karcolódik végig a mozaikon, mire képes megtartania magát. Kezét teljesen kinyújtva tartja, s megpróbálja magát újra ülő formába húzni. Kisebb nehezebb sikerrel megy is neki.
Talán életében először zavarban van, s nem tudja, hogy mit tegyen. Valójában azt sem érti, hogy a férfi mire akar utalni.*
- Hogy mi után?
*Kérdi erőltetett nevetéssel a hangjában, s zavartan vakarja meg tarkóját. Ám ott furcsa nedvességet érez. Nem, ez nem víz, ennek teljesen más az állaga. Gyanúsan emeli el onnan kezét, s látja, hogy egész tenyere véres.*
- Mit csináltam álmomba?
*Kérdi elhalón, bár inkább csak magától. Megijedve áll fel, s kapkodva mászna ki a medencéből. Teljesen össze van zavarodva, nem tudja, hogy mi történik, hogy mi is folyik itt.
Kapkodása közbe akad bele lába a medence szélébe, ám a lendület vinné tovább. Térddel veszi le annak a szélét, s sikerül visszacsúsznia a forró vízbe. Vére dübörög ereibe, hallja fülébe zakatolását. Ijedten tekint a férfira.
Caleth látta már ezt a nézését. Akkor is így nézett, amikor nemrég a mosdótál előtt állt, s mosta a kezét.
Alyna csak sóhajt egyet, s sokatmondóan néz a férfira. Mintegy én megmondtam felkiáltással.*
1363. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-01-03 20:34:30
Üzenet elküldve: 2016-01-03 20:34:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Frey//
*Gúnyos vigyorral figyeli, ahogy a gyík feladja és arrébb úszkál a vízben, ezzel persze szabad teret nyit Caleth mindenféle tervének, aki viszont nem megy messzebb. Ennyire nem szánalmas teremtés, ha arról van szó, inkább visszamegy a bordélyba egyedül és vesz magának egy nőt.
Ami viszont azt illeti, hogy a lánynak adjon egy leckét, arról nem akar lemondani. Megutálhatja egy életre, de ő szereti, ha a szavainak súlya is van.
Riadtan húzza oldalra a fejét, már lassan ösztönösen teszi ezt akárhányszor a lány magához tér a kábaságból, így szerencsésen elkerüli, hogy összefejeljenek. Na persze azért lopva a lány mellkasára tekint, és mellé még sokatmondóan vigyorog is. Talán túl sokat mondóan is, de ez is csak a saját maga által kreált kis színjáték része.
A lány kérdésére oldalra billenti a fejét, egy ideig kitartóan fürkészi annak a tekintetét, próbálja felmérni vajon magánál van-e, avagy tényleg nyitott szemmel álmodozik, de minthogy beszél, még ha nem is helyesen, de arra utal, hogy felébredt.
Szája sarkai kitartóan, gonosz görbét ívelnek az arcán, majd a kaján mosoly mellé még magasba lendíti kacéran egyik szemöldökét.*
- Tudod, afféle levezetés. Tudom, hogy még ebben tapasztalatlan vagy, de az együttlét után ezt szokták a párocskák csinálni, cirógatják a másikat. *Mint ha mi sem lenne természetesebb.*
*Gúnyos vigyorral figyeli, ahogy a gyík feladja és arrébb úszkál a vízben, ezzel persze szabad teret nyit Caleth mindenféle tervének, aki viszont nem megy messzebb. Ennyire nem szánalmas teremtés, ha arról van szó, inkább visszamegy a bordélyba egyedül és vesz magának egy nőt.
Ami viszont azt illeti, hogy a lánynak adjon egy leckét, arról nem akar lemondani. Megutálhatja egy életre, de ő szereti, ha a szavainak súlya is van.
Riadtan húzza oldalra a fejét, már lassan ösztönösen teszi ezt akárhányszor a lány magához tér a kábaságból, így szerencsésen elkerüli, hogy összefejeljenek. Na persze azért lopva a lány mellkasára tekint, és mellé még sokatmondóan vigyorog is. Talán túl sokat mondóan is, de ez is csak a saját maga által kreált kis színjáték része.
A lány kérdésére oldalra billenti a fejét, egy ideig kitartóan fürkészi annak a tekintetét, próbálja felmérni vajon magánál van-e, avagy tényleg nyitott szemmel álmodozik, de minthogy beszél, még ha nem is helyesen, de arra utal, hogy felébredt.
Szája sarkai kitartóan, gonosz görbét ívelnek az arcán, majd a kaján mosoly mellé még magasba lendíti kacéran egyik szemöldökét.*
- Tudod, afféle levezetés. Tudom, hogy még ebben tapasztalatlan vagy, de az együttlét után ezt szokták a párocskák csinálni, cirógatják a másikat. *Mint ha mi sem lenne természetesebb.*
1362. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-01-03 19:49:50
Üzenet elküldve: 2016-01-03 19:49:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 643
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 643
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ydriss, Kharasshi//
*Nyugodtan lehet mondani, hogy két tűz közé keveredett. Egyrészt nagyon idegen neki, hogy egy másik nő az, aki gyengéd érintésekkel illeti, másrészt viszont fűti a vágy, mármint, hogy megleckéztesse Kharasshit. Habár kár lenne tagadni, Éleina érintései megteszik a maguk hatását, ami persze megint csak, a kellemessége ellenére némileg ijesztő a rőt hajú lánynak.
A dac azonban hatalmas erőt kapott, az pedig arra sarkallja, ne hátráljon ki. Azzal nyugtatja, biztatja magát, ez is csak olyan, mint egy magasra nyúló szikláról a tó mélyére ugrani. Bátorság kell hozzá, hogy végül a hűsítő habokba csobbanjon. Vagy a sziklák közé érkezve összezúzza magát, de hát ez úgyis csak az ugrás után derül ki.
Ahogyan most is, hiszen fogalma sincs, miféle események sorozatát fogják elindítani, ha most nem mond megálljt, a hóhajú lánynak. Egyáltalán vajon meddig merészkedne el a másik elf, vagy mit fog tenni a mélységi, ha egy nőstény üti ki a nyeregből? Néhány pillanatra behunyja a szemét, éppen akkor mikor Éleina suttogja neki, hogy lazuljon el. Érezni, hogy a picit megint csak megfeszülő izmok végül csak megadják magukat. Talán valaki másra gondol a lány, hogy más érinti? Vagy egyszerűen meggyőzte magát, hogy történjen bármi is, folytassa a végéig a játékot? Vagy egyszerűen annyira vágyott már egy kis törődésre, hogy már szinte mindegy is, kitől kapja?
Szája szegletébe apró mosoly kúszik, miközben egyik keze az őt cirógatóra siklik gyengéd érintéssel. A hímre csak akkor rebben tekintete, mikor ismét morgolódni kezd. A válasz egy halk sóhajjal, és némi fejcsóválással kezdődik, mintha csak azt akarná a mélységi tudtára hozni, ezt bizony te is megkaphattad volna.*
- Igazán? Pedig éppen azon tanakodom már egy ideje, hogy talán egy újabb változás jót tenne. Talán kezdhetném itt és most.
//Ydriss, Kharasshi//
*Nyugodtan lehet mondani, hogy két tűz közé keveredett. Egyrészt nagyon idegen neki, hogy egy másik nő az, aki gyengéd érintésekkel illeti, másrészt viszont fűti a vágy, mármint, hogy megleckéztesse Kharasshit. Habár kár lenne tagadni, Éleina érintései megteszik a maguk hatását, ami persze megint csak, a kellemessége ellenére némileg ijesztő a rőt hajú lánynak.
A dac azonban hatalmas erőt kapott, az pedig arra sarkallja, ne hátráljon ki. Azzal nyugtatja, biztatja magát, ez is csak olyan, mint egy magasra nyúló szikláról a tó mélyére ugrani. Bátorság kell hozzá, hogy végül a hűsítő habokba csobbanjon. Vagy a sziklák közé érkezve összezúzza magát, de hát ez úgyis csak az ugrás után derül ki.
Ahogyan most is, hiszen fogalma sincs, miféle események sorozatát fogják elindítani, ha most nem mond megálljt, a hóhajú lánynak. Egyáltalán vajon meddig merészkedne el a másik elf, vagy mit fog tenni a mélységi, ha egy nőstény üti ki a nyeregből? Néhány pillanatra behunyja a szemét, éppen akkor mikor Éleina suttogja neki, hogy lazuljon el. Érezni, hogy a picit megint csak megfeszülő izmok végül csak megadják magukat. Talán valaki másra gondol a lány, hogy más érinti? Vagy egyszerűen meggyőzte magát, hogy történjen bármi is, folytassa a végéig a játékot? Vagy egyszerűen annyira vágyott már egy kis törődésre, hogy már szinte mindegy is, kitől kapja?
Szája szegletébe apró mosoly kúszik, miközben egyik keze az őt cirógatóra siklik gyengéd érintéssel. A hímre csak akkor rebben tekintete, mikor ismét morgolódni kezd. A válasz egy halk sóhajjal, és némi fejcsóválással kezdődik, mintha csak azt akarná a mélységi tudtára hozni, ezt bizony te is megkaphattad volna.*
- Igazán? Pedig éppen azon tanakodom már egy ideje, hogy talán egy újabb változás jót tenne. Talán kezdhetném itt és most.
1361. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2016-01-03 18:25:09
Üzenet elküldve: 2016-01-03 18:25:09
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Éleina, Ydriss//
*Ólomsúllyal ül a hitetlenkedés mellkasára a döbbenet. Ydriss cinkossá lesz a fehér hajú cafka játékában. Kharasshi pedig csak lefegyverezve nézi az aljas előadást. Egy nyikkenést se tudna most kipréselni a torkán, nem hogy méltón megfeleljen a másik kettő szavaira.
Dühét észrevétlenül váltja fel valamiféle megbabonázottság. A két nőstény pőre testének közelsége, ajkak hipnotikus suttogása és a boszorkányság, mellyel nem tud mit kezdeni. Érzéki fellegvár bontakozik e párabodros mennyben, mely Kharasshinak mégis inkább gyötrelmes pokol. Hisz épp kirekesztettsége teszi ilyen rútul nyomorulttá a helyzetét. Nem tud parancsolni a tekintetének, mely csak issza a látványt éhes felindultsággal. Mikor erre ráébred, kevésen múlik, hogy nem fordít hátat a kettősnek, s hagyja el a színt, mint egy vérig sértett fenség. De még időben észbe kap, mielőtt kiemelkedne a medencéből, egy némileg kínos szituációtól kímélve meg magát. Így csak magában dúlva-fúlva süllyed vissza vízbe egészen az orráig és látványosan félrefordítja a fejét. De nagyon is feladták neki a leckét, ő pedig nem tud parancsolni a pillantásának, ami vissza-visszasandít a nőstények felé.*
- Ydriss csak bosszantani akar engem *bukik ki belőle végül az önérzetes morgás.* - Nem vagy a kedvére, kis fehérmájú.
//Éleina, Ydriss//
*Ólomsúllyal ül a hitetlenkedés mellkasára a döbbenet. Ydriss cinkossá lesz a fehér hajú cafka játékában. Kharasshi pedig csak lefegyverezve nézi az aljas előadást. Egy nyikkenést se tudna most kipréselni a torkán, nem hogy méltón megfeleljen a másik kettő szavaira.
Dühét észrevétlenül váltja fel valamiféle megbabonázottság. A két nőstény pőre testének közelsége, ajkak hipnotikus suttogása és a boszorkányság, mellyel nem tud mit kezdeni. Érzéki fellegvár bontakozik e párabodros mennyben, mely Kharasshinak mégis inkább gyötrelmes pokol. Hisz épp kirekesztettsége teszi ilyen rútul nyomorulttá a helyzetét. Nem tud parancsolni a tekintetének, mely csak issza a látványt éhes felindultsággal. Mikor erre ráébred, kevésen múlik, hogy nem fordít hátat a kettősnek, s hagyja el a színt, mint egy vérig sértett fenség. De még időben észbe kap, mielőtt kiemelkedne a medencéből, egy némileg kínos szituációtól kímélve meg magát. Így csak magában dúlva-fúlva süllyed vissza vízbe egészen az orráig és látványosan félrefordítja a fejét. De nagyon is feladták neki a leckét, ő pedig nem tud parancsolni a pillantásának, ami vissza-visszasandít a nőstények felé.*
- Ydriss csak bosszantani akar engem *bukik ki belőle végül az önérzetes morgás.* - Nem vagy a kedvére, kis fehérmájú.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2306-2325