Nincs játékban - Fürdőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Fürdőház | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 55 (1081. - 1100. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Rynizz Dwirinthalen [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/892_sotetelf_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2306-2325
1100. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-10-13 13:35:56
Üzenet elküldve: 2015-10-13 13:35:56
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*A folytatást hallva már nem nehéz megőriznie komoly komorságát. Nem az arany a mindene, de természetesen tisztában van vele, mi mindenre jó az arany, s így nem árt, ha van belőle. Méghozzá bőven. Ám az elherdált vagyon csak egy dolog, a tárgyakon túl adás egy újabb erőteljes gyomron vágással érhet fel.
Nagyon is emlékszik arra a tőrre, igazán szép fegyver a maga egyszerűségével. Kicsit el is húzza a száját a szomorú sors hallatán. Tíz arany. Bah, annál sokkal sokkal többet ért volna, arról nem is beszélve, hogy Ryz magától soha nem is adta volna el.*
- Sajnálom. *Érkezik az első reakció, ami nem mellesleg őszinte is. Semmi gúny, semmi lenézés. Szívesen enyhítene az elmúlt két év szenvedésein legalább annyival, hogy megpróbál a tőr nyomára bukkanni megkopott kapcsolatai révén, de konkrét város híján ez szinte lehetetlen. Még úgy is, hogy nincsenek tömegesen elárasztva a piacok efféle holmikkal.
A végkifejlet megint csak olyasmi, amire nem számított. Szerelmi bánat, egyféle felszíni gyengeség, ami majdnem a hím életébe is került. Már az is épp elég ironikusra sikeredett, hogy Ryz testét egy tündérlány irányította. Hát még ha annak a fertelemnek az érzelmi labilitása miatt halt volna meg. A zárásra fegyverforgatáshoz szokott kezét végig futtatja Ryz hegekkel tarkított mellkasán.*
- Nem egy kellemes időszakon vagy túl. De legalább megszabadultál a tündéredtől. Így azért már nyitva áll előtted néhány lehetőség.
*Azért nem állja meg, hogy ne vigyorogjon, hiába a gúnyos mosoly.*
- Helyes! Szóval egy félvér. Nem tudom, miért szoktak egyes orrukat fennhordók kiakadni, néha még a felszíni puhány népséggel is el lehet szórakozni. *E téren hamar meglett sajátos véleménye, hisz nagybátyja bandájában bár akadtak mélységiek, elég sok nem sötételffel is rendelkezett. És mivel a nőstény rangban viszonylag lent helyezkedett el, jócskán meg kellett gondolnia, miképp kezeli a hímeket, ha nem akart plusz bonyodalmakat az életébe a csapaton belül. Így olykor kénytelen volt felszíni társ után nézni az éjszakára, és egy idő után belátta, azért tudnak néha meglepetést okozni.*
- Na ugye. Néha kifejezetten habzsolni kell az élvezeteket. Gondolom, azért ebben a városban is van rá megfelelő hely? *Azért nem akar az utolsó lepukkant lebujba menni, de reményei szerint van valami jó fogadó, kocsma, bordély a városban. Ellenkező esetben kis kedvencének tett ígéretét is nehezebb lesz betartania.
Egy apró, futó mosoly előzi meg a szavait válaszként a hím pillantására.*
- Drága nagybátyám talán mára meghalt. Ha szerencséje volt. Ha nem még mindig a betegség kínozza. *Sóhajt szomorúan. Az idősebb hím azon kevesek közé tartozott, akiket tisztelt, és ha lehet ilyet mondani egy mélységi esetében, szeretett. A maguk furcsa, kicsavart módján.*
- Nem tudom, erről mennyit tudsz, úgyhogy kezdem az elején. A nagybátyámat megtámadta valami nyavalya, nem tudjuk, pontosan miféle. Az a fajta, ami lassan emészti el a testet, miközben az elmét épen hagyja. Az elsők között voltam, akik értesültek róla, s ezt igyekeztük minél tovább titokban tartani. Persze ott voltak az árulkodó jelek. A rangban közvetlen alatta állók versengésbe kezdtek az örökségért. A hülyéi pedig próbáltak engem is bevonni, megfenyegetni, magukhoz édesgetni, a vérrokonság miatt. Ismerhették már volna annyira a vezérüket, hogy tudják, nem ilyen alapokon nyugszanak döntései. A fontosak pláne nem. *Ingerülten fújja ki a levegőt, miközben magában dobog. Ha azok a barmok kihagyják az egész cécóból, talán lett volna maradása. Így viszont...* Nyerni abban a helyzetben nem tudtam. Pillanatnyi szövetségeseim voltak csak, akik amint tisztázódnak az erőviszonyok, mind ellenséggé váltak volna. Megbeszéltem a helyzetet az öreggel, és ő is egyetértett velem ebben. Így hát rábólintott a kérésemre, hogy magam útjára térhessek. A cókmókom elhozhattam, és persze kijelentette, hogy aki dezertőrnek titulál engem, azt ő maga aprítja fel lassan, ujjnyiról ujjnyira haladva. Pontosan nem is tudom, ez mikor történt. Régen.
*Lemondóan sóhajt. Jó volt a csapattal, de nagybátyja nélkül, aki vaskézzel irányított mindent, minden megváltozott volna. Így pedig legalább nem üldözik.*
- Utána viszont abból éltem, amiből tudtam. Apró munkák, amikből azért eléldegéltem. Bár most akadt egy nagyobb fogás, egy ad hoc összejött csapattal. Ha túl tudok adni a zsákmányon, azért bejön némi pénz. Ráadásul öt helyett csak négy felé kell osztanom. Az egyik ember élt-halt azért, hogy rabszolga lehessen, hát megvettem a szabadságát. Harcolni tényleg tud, a kérdés, hogy a másik adottságáról hazudott-e vagy sem. *Hetyke vigyor ül ki arcára.* Persze amint kifizettem őket, valószínűleg szétszélednek. Illetve az ember kénytelen maradni, meg talán a pici is. *Morfondírozik egy sort a szedett-vedett banda jövőjéről.*
*A folytatást hallva már nem nehéz megőriznie komoly komorságát. Nem az arany a mindene, de természetesen tisztában van vele, mi mindenre jó az arany, s így nem árt, ha van belőle. Méghozzá bőven. Ám az elherdált vagyon csak egy dolog, a tárgyakon túl adás egy újabb erőteljes gyomron vágással érhet fel.
Nagyon is emlékszik arra a tőrre, igazán szép fegyver a maga egyszerűségével. Kicsit el is húzza a száját a szomorú sors hallatán. Tíz arany. Bah, annál sokkal sokkal többet ért volna, arról nem is beszélve, hogy Ryz magától soha nem is adta volna el.*
- Sajnálom. *Érkezik az első reakció, ami nem mellesleg őszinte is. Semmi gúny, semmi lenézés. Szívesen enyhítene az elmúlt két év szenvedésein legalább annyival, hogy megpróbál a tőr nyomára bukkanni megkopott kapcsolatai révén, de konkrét város híján ez szinte lehetetlen. Még úgy is, hogy nincsenek tömegesen elárasztva a piacok efféle holmikkal.
A végkifejlet megint csak olyasmi, amire nem számított. Szerelmi bánat, egyféle felszíni gyengeség, ami majdnem a hím életébe is került. Már az is épp elég ironikusra sikeredett, hogy Ryz testét egy tündérlány irányította. Hát még ha annak a fertelemnek az érzelmi labilitása miatt halt volna meg. A zárásra fegyverforgatáshoz szokott kezét végig futtatja Ryz hegekkel tarkított mellkasán.*
- Nem egy kellemes időszakon vagy túl. De legalább megszabadultál a tündéredtől. Így azért már nyitva áll előtted néhány lehetőség.
*Azért nem állja meg, hogy ne vigyorogjon, hiába a gúnyos mosoly.*
- Helyes! Szóval egy félvér. Nem tudom, miért szoktak egyes orrukat fennhordók kiakadni, néha még a felszíni puhány népséggel is el lehet szórakozni. *E téren hamar meglett sajátos véleménye, hisz nagybátyja bandájában bár akadtak mélységiek, elég sok nem sötételffel is rendelkezett. És mivel a nőstény rangban viszonylag lent helyezkedett el, jócskán meg kellett gondolnia, miképp kezeli a hímeket, ha nem akart plusz bonyodalmakat az életébe a csapaton belül. Így olykor kénytelen volt felszíni társ után nézni az éjszakára, és egy idő után belátta, azért tudnak néha meglepetést okozni.*
- Na ugye. Néha kifejezetten habzsolni kell az élvezeteket. Gondolom, azért ebben a városban is van rá megfelelő hely? *Azért nem akar az utolsó lepukkant lebujba menni, de reményei szerint van valami jó fogadó, kocsma, bordély a városban. Ellenkező esetben kis kedvencének tett ígéretét is nehezebb lesz betartania.
Egy apró, futó mosoly előzi meg a szavait válaszként a hím pillantására.*
- Drága nagybátyám talán mára meghalt. Ha szerencséje volt. Ha nem még mindig a betegség kínozza. *Sóhajt szomorúan. Az idősebb hím azon kevesek közé tartozott, akiket tisztelt, és ha lehet ilyet mondani egy mélységi esetében, szeretett. A maguk furcsa, kicsavart módján.*
- Nem tudom, erről mennyit tudsz, úgyhogy kezdem az elején. A nagybátyámat megtámadta valami nyavalya, nem tudjuk, pontosan miféle. Az a fajta, ami lassan emészti el a testet, miközben az elmét épen hagyja. Az elsők között voltam, akik értesültek róla, s ezt igyekeztük minél tovább titokban tartani. Persze ott voltak az árulkodó jelek. A rangban közvetlen alatta állók versengésbe kezdtek az örökségért. A hülyéi pedig próbáltak engem is bevonni, megfenyegetni, magukhoz édesgetni, a vérrokonság miatt. Ismerhették már volna annyira a vezérüket, hogy tudják, nem ilyen alapokon nyugszanak döntései. A fontosak pláne nem. *Ingerülten fújja ki a levegőt, miközben magában dobog. Ha azok a barmok kihagyják az egész cécóból, talán lett volna maradása. Így viszont...* Nyerni abban a helyzetben nem tudtam. Pillanatnyi szövetségeseim voltak csak, akik amint tisztázódnak az erőviszonyok, mind ellenséggé váltak volna. Megbeszéltem a helyzetet az öreggel, és ő is egyetértett velem ebben. Így hát rábólintott a kérésemre, hogy magam útjára térhessek. A cókmókom elhozhattam, és persze kijelentette, hogy aki dezertőrnek titulál engem, azt ő maga aprítja fel lassan, ujjnyiról ujjnyira haladva. Pontosan nem is tudom, ez mikor történt. Régen.
*Lemondóan sóhajt. Jó volt a csapattal, de nagybátyja nélkül, aki vaskézzel irányított mindent, minden megváltozott volna. Így pedig legalább nem üldözik.*
- Utána viszont abból éltem, amiből tudtam. Apró munkák, amikből azért eléldegéltem. Bár most akadt egy nagyobb fogás, egy ad hoc összejött csapattal. Ha túl tudok adni a zsákmányon, azért bejön némi pénz. Ráadásul öt helyett csak négy felé kell osztanom. Az egyik ember élt-halt azért, hogy rabszolga lehessen, hát megvettem a szabadságát. Harcolni tényleg tud, a kérdés, hogy a másik adottságáról hazudott-e vagy sem. *Hetyke vigyor ül ki arcára.* Persze amint kifizettem őket, valószínűleg szétszélednek. Illetve az ember kénytelen maradni, meg talán a pici is. *Morfondírozik egy sort a szedett-vedett banda jövőjéről.*
1099. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-10-13 12:38:50
Üzenet elküldve: 2015-10-13 12:38:50
ÚJ
![>Rynizz Dwirinthalen [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/892_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Maga is kivár, lényegesen kevesebb időt, mint Il, és miután a nő még nem fuldokol a medence vízében a röhögéstől, hát folytatja, nem is tudva ezzel a maga nyújtja el a társától várt reakciót.*
-Rengeteg gondot okozott, és itt nem csak az öltözködésére, sminkre gondolok. Az összes pénzemet elverte, amit addig összegyűjtöttem. Ruhákra, cipőkre, ékszerekre. Majd mikor elfogyott a dolgaimat adta el, bagóért. Emlékszel a kedvenc tőrömre? A pókos vésettel? Azt sem tudom melyik város, melyik orgazdája vette meg. De az én kezem adta át, és zsebelt be érte tíz aranyat. Erre emlékszem.
*Ahogy Ryz legtöbb holmija, úgy említett fegyvere is nélkülözte a nemesi hivalkodást. Egyszerű fekete penge volt, de különleges kovácsmunka. Avatatlan szem talán túl sok szépséget nem talált benne, mégis drága, becses holmi volt.
Dühösen túr vizes kezével hajába, majd folytatja immár lényegesen nyugodtabban.*
-Meg akart ölni a kis ringyó. Szerelmi bánat, vagy mifene. Végül is eljutott odáig, hogy leugrik a Sziklaszirtről. Az utolsó pillanatban tértem magamhoz. Még éreztem, ahogy távozik belőlem. És jobban fájt, mint ezek.
*Mutat összekaszabolt mellkasára. Majd a megoldást hallva nevet fel, és húzódik ajka gúnyos vigyorra.*
-És szerinted mégis mi volt az első dolgom miután levakartam magamról a parfümöt?
*Eléggé egyértelművé teszi, hogy mi is. Megfektetni az első szembejövő nőneműt.*
-Fattyú létére kifejezetten odaadó volt, és kívánatos.
*Mereng el egy szívdobbanásnyi időre.*
-De igazad lehet. Több nő egyszerre hatékonyabb lenne.
*Immár ismét a könnyed, felszabadult önmaga, a medence peremére támasztva fel széttárt karjait pillant Ilre.*
-Most rajtad a sor. Hogy teltek az elmúlt éveid?
*Egy futó, vérszín pillantásában közben ott a kimondatlan vallomás: Hiányoztál. Mely maga számára talán a legérthetetlenebb, hisz az öntudatlanságban töltött idő súlyát nem érezte.*
-Nagybátyád jól van?
*Ugyan sosem találkoztak egymás családjának tagjaival a történetek olykor elég alaposak voltak ahhoz, hogy kölcsönösen ismerősnek könyveljék el őket.*
*Maga is kivár, lényegesen kevesebb időt, mint Il, és miután a nő még nem fuldokol a medence vízében a röhögéstől, hát folytatja, nem is tudva ezzel a maga nyújtja el a társától várt reakciót.*
-Rengeteg gondot okozott, és itt nem csak az öltözködésére, sminkre gondolok. Az összes pénzemet elverte, amit addig összegyűjtöttem. Ruhákra, cipőkre, ékszerekre. Majd mikor elfogyott a dolgaimat adta el, bagóért. Emlékszel a kedvenc tőrömre? A pókos vésettel? Azt sem tudom melyik város, melyik orgazdája vette meg. De az én kezem adta át, és zsebelt be érte tíz aranyat. Erre emlékszem.
*Ahogy Ryz legtöbb holmija, úgy említett fegyvere is nélkülözte a nemesi hivalkodást. Egyszerű fekete penge volt, de különleges kovácsmunka. Avatatlan szem talán túl sok szépséget nem talált benne, mégis drága, becses holmi volt.
Dühösen túr vizes kezével hajába, majd folytatja immár lényegesen nyugodtabban.*
-Meg akart ölni a kis ringyó. Szerelmi bánat, vagy mifene. Végül is eljutott odáig, hogy leugrik a Sziklaszirtről. Az utolsó pillanatban tértem magamhoz. Még éreztem, ahogy távozik belőlem. És jobban fájt, mint ezek.
*Mutat összekaszabolt mellkasára. Majd a megoldást hallva nevet fel, és húzódik ajka gúnyos vigyorra.*
-És szerinted mégis mi volt az első dolgom miután levakartam magamról a parfümöt?
*Eléggé egyértelművé teszi, hogy mi is. Megfektetni az első szembejövő nőneműt.*
-Fattyú létére kifejezetten odaadó volt, és kívánatos.
*Mereng el egy szívdobbanásnyi időre.*
-De igazad lehet. Több nő egyszerre hatékonyabb lenne.
*Immár ismét a könnyed, felszabadult önmaga, a medence peremére támasztva fel széttárt karjait pillant Ilre.*
-Most rajtad a sor. Hogy teltek az elmúlt éveid?
*Egy futó, vérszín pillantásában közben ott a kimondatlan vallomás: Hiányoztál. Mely maga számára talán a legérthetetlenebb, hisz az öntudatlanságban töltött idő súlyát nem érezte.*
-Nagybátyád jól van?
*Ugyan sosem találkoztak egymás családjának tagjaival a történetek olykor elég alaposak voltak ahhoz, hogy kölcsönösen ismerősnek könyveljék el őket.*
1098. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-10-13 12:06:50
Üzenet elküldve: 2015-10-13 12:06:50
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Olyan választ kap, amire nem számított. Egy tündér. Egy hisztis, ostoba tündér. Lány. Lelki szemei előtt meg is jelenik Ryz, a korábban emlegetett habos-babos barackszín ruhában, amint szentül meg van győződve róla, hogy ő egy tündér, és aképp is viselkedik. A lehetetlen képet pedig csak fokozza képzelete azzal, hogy még két, fekete pillangószárnyat is odailleszt. Élete legnagyobb kihívása, hogy megőrizze rezzenéstelen vonásait. Ebben a helyzetben nem lehetne félreérteni a kitörő nevetés okát. Így hát hallgat addig, míg biztosan képes úgy megszólalni, hogy egy arcizma se ránduljon közben. De az biztos, hogyha valaha is eljön az az idő, hogy nem érinti már érzékenyen, vagy legalábbis nem ennyire érzékenyen a téma, ez még vissza fog köszönni ugratásaiban.*
- Hogyan szabadultál meg a tündérlánykától? *Pillant kíváncsian a hímre.* Erre viszont már van orvosság. Sok pia és ledér lányok egy estére, persze ez utóbbit neked rendelve, mielőtt nagyon meglódulna a fantáziád.
*Olyan választ kap, amire nem számított. Egy tündér. Egy hisztis, ostoba tündér. Lány. Lelki szemei előtt meg is jelenik Ryz, a korábban emlegetett habos-babos barackszín ruhában, amint szentül meg van győződve róla, hogy ő egy tündér, és aképp is viselkedik. A lehetetlen képet pedig csak fokozza képzelete azzal, hogy még két, fekete pillangószárnyat is odailleszt. Élete legnagyobb kihívása, hogy megőrizze rezzenéstelen vonásait. Ebben a helyzetben nem lehetne félreérteni a kitörő nevetés okát. Így hát hallgat addig, míg biztosan képes úgy megszólalni, hogy egy arcizma se ránduljon közben. De az biztos, hogyha valaha is eljön az az idő, hogy nem érinti már érzékenyen, vagy legalábbis nem ennyire érzékenyen a téma, ez még vissza fog köszönni ugratásaiban.*
- Hogyan szabadultál meg a tündérlánykától? *Pillant kíváncsian a hímre.* Erre viszont már van orvosság. Sok pia és ledér lányok egy estére, persze ez utóbbit neked rendelve, mielőtt nagyon meglódulna a fantáziád.
1097. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-10-13 11:44:26
Üzenet elküldve: 2015-10-13 11:44:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Könnyebb így, mintha egy szobornak vallana. Nem kell külön megbirkóznia, még a megvetés, káröröm szikráival is. Mert véleménye szerint mást senki sem érezhet gondjai felett.*
-Aham.
*Biccent rá a kérdése, és vesz is egy nagy levegőt, hogy kibökje végre, aztán inkább vizes tenyerével dörgöli meg arcát. Túl sokat a továbbiakhoz nem tesz hozzá, magában próbálgatja, hogy is lehet ezt közölni legegyszerűbben. Sehogy sem. Semmi egyszerű nincs helyzetében.
Már a mellette ülő nőre emeli vérszín tekintetét, és böki ki mégis röviden.*
-A testembe költözött egy hisztis, ostoba tündérlány lelke, és ő használta két éven keresztül.
*Könnyebb így, mintha egy szobornak vallana. Nem kell külön megbirkóznia, még a megvetés, káröröm szikráival is. Mert véleménye szerint mást senki sem érezhet gondjai felett.*
-Aham.
*Biccent rá a kérdése, és vesz is egy nagy levegőt, hogy kibökje végre, aztán inkább vizes tenyerével dörgöli meg arcát. Túl sokat a továbbiakhoz nem tesz hozzá, magában próbálgatja, hogy is lehet ezt közölni legegyszerűbben. Sehogy sem. Semmi egyszerű nincs helyzetében.
Már a mellette ülő nőre emeli vérszín tekintetét, és böki ki mégis röviden.*
-A testembe költözött egy hisztis, ostoba tündérlány lelke, és ő használta két éven keresztül.
1096. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-10-12 19:32:54
Üzenet elküldve: 2015-10-12 19:32:54
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Pancsika//
*A lány még egy ideig folytatja a csiklandozást, de aztán "megkönyörül" a fiún, és elengedi.*
-Huhh... ez gonosz volt!
*Mondja félig sóhajtozva, félig nevetve. Aztán Pietti elmondja, hogy vannak öcsikéi, így tud védekezni a hasonló támadások ellen, és hogy nem csikis.*
~Pedig ezt nem szabadna annyiban hagynom...~
*De nem jut eszébe semmi jó, amit az unalmas ücsörgésen kívül csinálhatnának, úgy megkérdezi erről Piettit is.*
-Van ötleted, hogy mit csináljunk? "Küzdhetünk" még, de azt hiszem te nyernél mindenben, bár ha akarod, felőlem csinálhatjuk, amíg komoly bajom nem lesz.
*Mondja nevetve.*
//Pancsika//
*A lány még egy ideig folytatja a csiklandozást, de aztán "megkönyörül" a fiún, és elengedi.*
-Huhh... ez gonosz volt!
*Mondja félig sóhajtozva, félig nevetve. Aztán Pietti elmondja, hogy vannak öcsikéi, így tud védekezni a hasonló támadások ellen, és hogy nem csikis.*
~Pedig ezt nem szabadna annyiban hagynom...~
*De nem jut eszébe semmi jó, amit az unalmas ücsörgésen kívül csinálhatnának, úgy megkérdezi erről Piettit is.*
-Van ötleted, hogy mit csináljunk? "Küzdhetünk" még, de azt hiszem te nyernél mindenben, bár ha akarod, felőlem csinálhatjuk, amíg komoly bajom nem lesz.
*Mondja nevetve.*
1095. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-10-12 14:48:43
Üzenet elküldve: 2015-10-12 14:48:43
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Többnyire kimutatja érzelmeit, ezt már megszokhatta tőle Ryz, ám ott van az a bosszantó dolog, hogy ha komoly dolgokról van szó, előkerül a negyvenes arc (pedig nem is szokott kártyázni - annyit). Mind anyja, mind nagybátyja ránevelte, hogy bizonyos helyzetekben uralkodnia kell érzelmein és vonásain egyaránt. Ezt pedig ilyen esetnek ítélte a nőstény.
Nem vág a másik szavába, és nem kérdez. Csak hallgat és figyel. Konkrétumokat arról, miképp is alakult ez az éber eszmélet vesztés, nem kap, de ez annyira nem is lényeges. Ahogy az emlegetett kalapos, meg az az ütés sem érdekli nagyon. A történet végére azonban megfogalmazódik benne egy kérdés.*
- tudomásod van olyasmiről, tettről, megjegyzésről, bármiről, amiről esetleg tudnom kellene? *Gyakorlatiasságára most is lehet számítani. Elvégre fogalma sincs, Ryz merre járt az elmúlt két évben, kikkel találkozott, mit beszélt velük, mit csinált. És a hallottak alapján a hím sincsen még tisztában ezzel. A tökéletes recept a későbbi kínos szituációkhoz.
Ezt követően azonban megjelennek az első érzelmek is a fiatal nőstény vonásain. Talán szánalomra lehetne számítani a kemény nevelést kapott zsoldos palántától, ám ehelyett, valami részvét vagy együttérzés félélnek mondhatót látni rajta. Soha nem került még csak hasonló helyzetbe sem, így nem tudja, mi minden kavaroghat most Ryzben, milyen érzés lehet, csupán a maga elképzelései vannak, és a hím viselkedése alapján levont következtetések.*
- Pokoli egy időszak van mögötted. *Csóválja a hangját, hangja nem hagy kétséget afelől, a nőstény is tudja, hogy ennek itt még nincs vége. Karjai eddig a medence szélén pihentek, de most visszahúzza őket a medencébe. Egy könnyed kis elrugaszkodás, és már át is siklik a másik oldalra, apró hullámokat kavarva maga előtt és mögött, majd Ryz mellé telepedik.*
- Azért, ha tudok valamiben segíteni tudod, csak egy szavadba kerül. *Néz rá komolyan. Szívességeinek általában ára van, a hím viszont a kevés kivétel közé tartozik. No persze leginkább az orrok betörésében, életek kioltásában, mindenféle fájdalom okozásban, és a hasonlókban járatos. Vagy ki tudja, egy nap talán előjön valami rejtett tehetsége a szelídebb dolgokhoz, is, bár ebben kételkedik, vagy szimplán felkötné magát az első fára, ha ilyesmi derülne ki róla.*
*Többnyire kimutatja érzelmeit, ezt már megszokhatta tőle Ryz, ám ott van az a bosszantó dolog, hogy ha komoly dolgokról van szó, előkerül a negyvenes arc (pedig nem is szokott kártyázni - annyit). Mind anyja, mind nagybátyja ránevelte, hogy bizonyos helyzetekben uralkodnia kell érzelmein és vonásain egyaránt. Ezt pedig ilyen esetnek ítélte a nőstény.
Nem vág a másik szavába, és nem kérdez. Csak hallgat és figyel. Konkrétumokat arról, miképp is alakult ez az éber eszmélet vesztés, nem kap, de ez annyira nem is lényeges. Ahogy az emlegetett kalapos, meg az az ütés sem érdekli nagyon. A történet végére azonban megfogalmazódik benne egy kérdés.*
- tudomásod van olyasmiről, tettről, megjegyzésről, bármiről, amiről esetleg tudnom kellene? *Gyakorlatiasságára most is lehet számítani. Elvégre fogalma sincs, Ryz merre járt az elmúlt két évben, kikkel találkozott, mit beszélt velük, mit csinált. És a hallottak alapján a hím sincsen még tisztában ezzel. A tökéletes recept a későbbi kínos szituációkhoz.
Ezt követően azonban megjelennek az első érzelmek is a fiatal nőstény vonásain. Talán szánalomra lehetne számítani a kemény nevelést kapott zsoldos palántától, ám ehelyett, valami részvét vagy együttérzés félélnek mondhatót látni rajta. Soha nem került még csak hasonló helyzetbe sem, így nem tudja, mi minden kavaroghat most Ryzben, milyen érzés lehet, csupán a maga elképzelései vannak, és a hím viselkedése alapján levont következtetések.*
- Pokoli egy időszak van mögötted. *Csóválja a hangját, hangja nem hagy kétséget afelől, a nőstény is tudja, hogy ennek itt még nincs vége. Karjai eddig a medence szélén pihentek, de most visszahúzza őket a medencébe. Egy könnyed kis elrugaszkodás, és már át is siklik a másik oldalra, apró hullámokat kavarva maga előtt és mögött, majd Ryz mellé telepedik.*
- Azért, ha tudok valamiben segíteni tudod, csak egy szavadba kerül. *Néz rá komolyan. Szívességeinek általában ára van, a hím viszont a kevés kivétel közé tartozik. No persze leginkább az orrok betörésében, életek kioltásában, mindenféle fájdalom okozásban, és a hasonlókban járatos. Vagy ki tudja, egy nap talán előjön valami rejtett tehetsége a szelídebb dolgokhoz, is, bár ebben kételkedik, vagy szimplán felkötné magát az első fára, ha ilyesmi derülne ki róla.*
1094. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-10-11 20:54:21
Üzenet elküldve: 2015-10-11 20:54:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Folytatni. Na igen. Ebben nem túl gyakorlott, hisz még soha, senkinek nem ismerte be az egész tündér mizériát. Aki tud róla Twinitől tud. Nagy levegő. Jobb gyorsan túlesni ezen.*
-Aztán elengedtek. Illetve kitettek valahol az erdőben, kivérezve, eszméletlenül.
*Húzza el a száját, és enged meg magának egy röpke szünetet, mely alatt kíváncsian fürkészi Il arcát.*
-Amikor magamhoz tértem, már nem voltam önmagam. Valójában túlzás azt állítani, hogy magamhoz tértem volna, mert nem. Sokkal inkább illene a helyzetre az a kifejezés, hogy mikor a testem eszmélt. Ez úgy hozzávetőlegesen két éve lehetett. Valójában amit magamhoz térésnek tarthatok az teljességében csak pár hata történt meg. Jó, persze, voltak az elmúlt hónapokban rövidebb-hosszabb eszmélések, de még nagyon ködös minden. Olykor nehéz eldönteni, hogy megtörténtek, vagy csak álmodtam. Bár nyilván valóságosak voltak. Mondjuk azt a legkevésbé sem értem mi oka lehetett megütni annak a kalapos embernek tavasszal.
*Hadar. Túlmagyarázza. Terel. Mint legtöbbször azokban a ritka helyzetekben, mikor próbálja az időt húzni, ilyen-olyan okokból kifolyólag. "Azok igazából nem is dobótőr ütötte lyukak a festményeden. Eleve hogy ismersz fel, és azonosítasz egy darab vásznon fegyver nyomát? Pláne dobótőrét. Badarság, semmivel sem különbözik az egy konyhakésétől, egy erőtlen kardszúrástól, bizonyos szögből még egy sarló is képes hasonlóakat okozni. Aztán ott vannak a vadászkések, a lándzsa, de akár lehetett egy tükörszilánk, üvegcserép. Vagy a molyok." Mintha ezer éve zajlott volna az a beszélgetés, legalábbis most képtelen lenne időben elhelyezni. Mindenesetre mint akkor, most is csavarja a szavakat, még csak hagyják, ha valamihez, hát ehhez igazán jól ért.*
-De ha azt az állapotot amikor már ugyan érzékelsz valamicskét a külvilágból, de még beszövöd az álmodba nem lehet ébrenlétnek tekintetni, akkor felteszem ezt sem igazán nevezhetem magamhoz térésnek.
*Folytatni. Na igen. Ebben nem túl gyakorlott, hisz még soha, senkinek nem ismerte be az egész tündér mizériát. Aki tud róla Twinitől tud. Nagy levegő. Jobb gyorsan túlesni ezen.*
-Aztán elengedtek. Illetve kitettek valahol az erdőben, kivérezve, eszméletlenül.
*Húzza el a száját, és enged meg magának egy röpke szünetet, mely alatt kíváncsian fürkészi Il arcát.*
-Amikor magamhoz tértem, már nem voltam önmagam. Valójában túlzás azt állítani, hogy magamhoz tértem volna, mert nem. Sokkal inkább illene a helyzetre az a kifejezés, hogy mikor a testem eszmélt. Ez úgy hozzávetőlegesen két éve lehetett. Valójában amit magamhoz térésnek tarthatok az teljességében csak pár hata történt meg. Jó, persze, voltak az elmúlt hónapokban rövidebb-hosszabb eszmélések, de még nagyon ködös minden. Olykor nehéz eldönteni, hogy megtörténtek, vagy csak álmodtam. Bár nyilván valóságosak voltak. Mondjuk azt a legkevésbé sem értem mi oka lehetett megütni annak a kalapos embernek tavasszal.
*Hadar. Túlmagyarázza. Terel. Mint legtöbbször azokban a ritka helyzetekben, mikor próbálja az időt húzni, ilyen-olyan okokból kifolyólag. "Azok igazából nem is dobótőr ütötte lyukak a festményeden. Eleve hogy ismersz fel, és azonosítasz egy darab vásznon fegyver nyomát? Pláne dobótőrét. Badarság, semmivel sem különbözik az egy konyhakésétől, egy erőtlen kardszúrástól, bizonyos szögből még egy sarló is képes hasonlóakat okozni. Aztán ott vannak a vadászkések, a lándzsa, de akár lehetett egy tükörszilánk, üvegcserép. Vagy a molyok." Mintha ezer éve zajlott volna az a beszélgetés, legalábbis most képtelen lenne időben elhelyezni. Mindenesetre mint akkor, most is csavarja a szavakat, még csak hagyják, ha valamihez, hát ehhez igazán jól ért.*
-De ha azt az állapotot amikor már ugyan érzékelsz valamicskét a külvilágból, de még beszövöd az álmodba nem lehet ébrenlétnek tekintetni, akkor felteszem ezt sem igazán nevezhetem magamhoz térésnek.
1093. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-10-11 20:17:48
Üzenet elküldve: 2015-10-11 20:17:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 163
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 163
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Pancsika//
*Nem annyira gonosz mint amennyire sokan gondolnák. Ő csak vissza támad. nem durvul, nem erőszakoskodik. Ujjai serényen cirkálnak foglya oldalán, s az csak nevet. Jó, néha kéri, hogy kegyelmezzen. Pietti tudja, hogy erősebb a fiánál, s nem akarja, hogy elvegye a pancsolástól, így elengedi szegényt.*
- Nekem vannak öcsikéim, és bizony nem egyszer volt arra példa, hogy betámadtak fürdés közben. Fel vagyok vértezve az efféle próbálkozásokra.
* Meséli vigyorogva. Igen. Noha paraszti sorból való, odafigyel másokra , vagyis igyekszik oda figyelni. Családja nem lesz sosem olyan pénzügyi helyzetben, hogy dadát fogadjon. Ezért az egymás után érkező gyerekek egymásra vigyázhatnak.*
- És előre szólok, nem vagyok csiklandós.
//Pancsika//
*Nem annyira gonosz mint amennyire sokan gondolnák. Ő csak vissza támad. nem durvul, nem erőszakoskodik. Ujjai serényen cirkálnak foglya oldalán, s az csak nevet. Jó, néha kéri, hogy kegyelmezzen. Pietti tudja, hogy erősebb a fiánál, s nem akarja, hogy elvegye a pancsolástól, így elengedi szegényt.*
- Nekem vannak öcsikéim, és bizony nem egyszer volt arra példa, hogy betámadtak fürdés közben. Fel vagyok vértezve az efféle próbálkozásokra.
* Meséli vigyorogva. Igen. Noha paraszti sorból való, odafigyel másokra , vagyis igyekszik oda figyelni. Családja nem lesz sosem olyan pénzügyi helyzetben, hogy dadát fogadjon. Ezért az egymás után érkező gyerekek egymásra vigyázhatnak.*
- És előre szólok, nem vagyok csiklandós.
1092. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-10-11 17:25:46
Üzenet elküldve: 2015-10-11 17:25:46
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Nem mintha zavarba ejtené a hegek látványa, vagy undorodna tőlük. Az ő életvitelében ezek természetes velejárói a mindennapokban. Neki is kijutott már néhány sérülés, arcán is ékeskedik egy karom nyom valami idomított dögnek hála, jobb felkarján is viseli egy vágás nyomát, nagyon zöldfülű korára bal alkarjára szerezett emléket, s bal combján is van egy világosabb csík. Ezek számával viszont nem kelhet versenyre a Ryz testét borító sebhelyekkel, nem mintha efféle céljai lennének.
A vízben kényelmesen elhelyezkedve, a komor téma ellenére ellazulva hallgatja a hímet. Nincsenek nevek. Egy apró bólintással veszi tudomásul. Sebaj, majd lesznek, csupán idő kérdése, efelől nincs kétsége. Talán egy hét múlva, talán egy évtized múlva, de az ilyesmit nem szokás csak úgy a levegőben lógva hagyni. Ilyenkor kerül képbe a türelem, és a kitartás.
Tökéletesen tisztában van vele, Ryz miféle ügyekben járt el a Matrónának. Néha még hasonló feladatokat is kaptak, ha valami felszíni mihaszna semmire kellő nem tudta behajtani a tetemes összeget, amivel tartoztak neki, néhány verőember csodákra képes. No persze az sem sokkal nemesebb feladat, ha vissza kell cibálni valakit ahhoz, aki elől megszökött, esetleg megtámadni a konkurencia karavánját, főleg, ha szemtanúk nem kellenek. Egyikkel sem volt soha problémája. Mélységi, természeténél fogva az élet sötétebbik oldalán érzi jól magát.
A hím céljai logikus következménye az eseményeknek. És ahogy arra rá is világított, ehhez pénz és ember kell, amit valahonnan meg kell szerezni. Ahogy persze az új vezető hozzáállása is érthető, elvégre neki komoly bevétel kiesés, nem mellesleg a hatalmi pozíciójára is nem kívánt hatásokat gyakorolhatott az események láncolata. Így van ez, ha hatalom és intrika világában megpendíti valaki a háló egyik szálát, megannyi másik is megrezzen tőle.
Túlerő. Utálatos dolog, de létezik. Nem is olyan régen ő és kis szedett-vedett csapata mutatták meg elsöprő erővel néhány embernek, mit is jelent ez. Ilyenkor a harcos csak reménykedhet benne, hogy szerencséje lesz, és valahogy megússza. Hiába vannak ott a felszíni énekek és mesék a hősiességről meg magukról a hősökről, a számok igenis komolyan tudnak a latba nyomni. És ilyenkor talán az a rosszabb, ha túléli a legyőzött fél. Kiszolgáltatva lenne az ellenség kényére-kedvére, nos, erről a vele szemben ülő többet is tudna mesélni.
És fog is, hiszen a történet ezzel még nem ért véget. A nőstény komorrá vált vonásai egyéb érzelem nyomát se lehet látni, ahogy a skarlát szemekben sem. Megszokhatta már Ryz, hogyha nyilvánít is véleményt, vagy érzelmet, előbb minden részletről tudni akar.*
- Folytasd. *Bólint aprót az érzelemmentes hang mellé. Meglepte volna, ha a kaszabolással annyi is lett volna a büntetésnek, ám elképzelése sincs róla, mivel folytathatták. Pontosabban van, több is, csupán dönteni nem tud közöttük, ahogy nyilván van megannyi egyéb eshetőség is, amiből Ryz kínzói válogathattak, neki pedig eszébe sem jut.*
*Nem mintha zavarba ejtené a hegek látványa, vagy undorodna tőlük. Az ő életvitelében ezek természetes velejárói a mindennapokban. Neki is kijutott már néhány sérülés, arcán is ékeskedik egy karom nyom valami idomított dögnek hála, jobb felkarján is viseli egy vágás nyomát, nagyon zöldfülű korára bal alkarjára szerezett emléket, s bal combján is van egy világosabb csík. Ezek számával viszont nem kelhet versenyre a Ryz testét borító sebhelyekkel, nem mintha efféle céljai lennének.
A vízben kényelmesen elhelyezkedve, a komor téma ellenére ellazulva hallgatja a hímet. Nincsenek nevek. Egy apró bólintással veszi tudomásul. Sebaj, majd lesznek, csupán idő kérdése, efelől nincs kétsége. Talán egy hét múlva, talán egy évtized múlva, de az ilyesmit nem szokás csak úgy a levegőben lógva hagyni. Ilyenkor kerül képbe a türelem, és a kitartás.
Tökéletesen tisztában van vele, Ryz miféle ügyekben járt el a Matrónának. Néha még hasonló feladatokat is kaptak, ha valami felszíni mihaszna semmire kellő nem tudta behajtani a tetemes összeget, amivel tartoztak neki, néhány verőember csodákra képes. No persze az sem sokkal nemesebb feladat, ha vissza kell cibálni valakit ahhoz, aki elől megszökött, esetleg megtámadni a konkurencia karavánját, főleg, ha szemtanúk nem kellenek. Egyikkel sem volt soha problémája. Mélységi, természeténél fogva az élet sötétebbik oldalán érzi jól magát.
A hím céljai logikus következménye az eseményeknek. És ahogy arra rá is világított, ehhez pénz és ember kell, amit valahonnan meg kell szerezni. Ahogy persze az új vezető hozzáállása is érthető, elvégre neki komoly bevétel kiesés, nem mellesleg a hatalmi pozíciójára is nem kívánt hatásokat gyakorolhatott az események láncolata. Így van ez, ha hatalom és intrika világában megpendíti valaki a háló egyik szálát, megannyi másik is megrezzen tőle.
Túlerő. Utálatos dolog, de létezik. Nem is olyan régen ő és kis szedett-vedett csapata mutatták meg elsöprő erővel néhány embernek, mit is jelent ez. Ilyenkor a harcos csak reménykedhet benne, hogy szerencséje lesz, és valahogy megússza. Hiába vannak ott a felszíni énekek és mesék a hősiességről meg magukról a hősökről, a számok igenis komolyan tudnak a latba nyomni. És ilyenkor talán az a rosszabb, ha túléli a legyőzött fél. Kiszolgáltatva lenne az ellenség kényére-kedvére, nos, erről a vele szemben ülő többet is tudna mesélni.
És fog is, hiszen a történet ezzel még nem ért véget. A nőstény komorrá vált vonásai egyéb érzelem nyomát se lehet látni, ahogy a skarlát szemekben sem. Megszokhatta már Ryz, hogyha nyilvánít is véleményt, vagy érzelmet, előbb minden részletről tudni akar.*
- Folytasd. *Bólint aprót az érzelemmentes hang mellé. Meglepte volna, ha a kaszabolással annyi is lett volna a büntetésnek, ám elképzelése sincs róla, mivel folytathatták. Pontosabban van, több is, csupán dönteni nem tud közöttük, ahogy nyilván van megannyi egyéb eshetőség is, amiből Ryz kínzói válogathattak, neki pedig eszébe sem jut.*
1091. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-10-11 07:52:58
Üzenet elküldve: 2015-10-11 07:52:58
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Pancsika//
*Első pillantásra úgy tűnik a fiú számára, hogy sikerrel járt, így amint a víz alá "dönti" a lányt, arcára elégedett, ravasz mosoly húzódik. Ám azért tudja, hogy ennek nem szabadott volna ilyen könnyűnek lennie. Amikor a már a víz alatt vannak, akkor eszmél rá a tündér, hogy a lány mintha direkt dőlt volna el.*
~Hát igen. Túl könnyen ment, hogy igaz legyen.~
*A lány a víz alatt visszaveszi az irányítást, és átkarolja Nawe derekát, majd megfordítja magukat a víz alatt, ami ellen nem sokat tud tenni a fiú. A lány kiemelkedik a vízből, és két kézzel tartja a víz fölött Nawet, aki megpróbál kiszabadulni a kiszolgáltatott helyzetből, de esélye sincs.*
-Hát nem hiszem, hogy ebben bármikor is kétségeim leszn... Hihi... Hi... Hihihi!
*Pietti óvatosan kezdi el cirógatni a fiú puha, vékony bőrét, majd pár másodperc után "kegyetlen" csiklandozásba vált át. A fiú nem tud kiszabadulni, a lány sokkal erősebb nála, így Nawe legfeljebb annyit tehet, hogy két kuncogás között valami olyasmit nyög ki, hogy:*
-... neee, hagyd abbaaa...
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.10.11 11:48:49, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
//Pancsika//
*Első pillantásra úgy tűnik a fiú számára, hogy sikerrel járt, így amint a víz alá "dönti" a lányt, arcára elégedett, ravasz mosoly húzódik. Ám azért tudja, hogy ennek nem szabadott volna ilyen könnyűnek lennie. Amikor a már a víz alatt vannak, akkor eszmél rá a tündér, hogy a lány mintha direkt dőlt volna el.*
~Hát igen. Túl könnyen ment, hogy igaz legyen.~
*A lány a víz alatt visszaveszi az irányítást, és átkarolja Nawe derekát, majd megfordítja magukat a víz alatt, ami ellen nem sokat tud tenni a fiú. A lány kiemelkedik a vízből, és két kézzel tartja a víz fölött Nawet, aki megpróbál kiszabadulni a kiszolgáltatott helyzetből, de esélye sincs.*
-Hát nem hiszem, hogy ebben bármikor is kétségeim leszn... Hihi... Hi... Hihihi!
*Pietti óvatosan kezdi el cirógatni a fiú puha, vékony bőrét, majd pár másodperc után "kegyetlen" csiklandozásba vált át. A fiú nem tud kiszabadulni, a lány sokkal erősebb nála, így Nawe legfeljebb annyit tehet, hogy két kuncogás között valami olyasmit nyög ki, hogy:*
-... neee, hagyd abbaaa...
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.10.11 11:48:49, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
1090. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-10-10 23:52:59
Üzenet elküldve: 2015-10-10 23:52:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
-Kicsit több, mint egy-kettő. Épp annyival, hogy már ne akadjon új kérőd.
*Tágítja társa felszíni ismereteit, de inkább nem megy bele az unalmas miértekbe.
Egy győztes vigyort enged el humorérzékét ért dicséretre, igyekezve könnyednek láttatni azt, holott kell erő, és önuralom bőségesen, hogy valódi érzéseit rejtse.*
-Inkább tartok tőle. Idővel megereszkednek, és lógni kezdenek a dolgok. Ugye?
*Iluse mindig is lényegre látó, jó helyzetfelismerő volt. Ez előnyös egy bajtársnál, viszont most inkább szó nélkül hagyja sebeinek gyors, összegző jellemzését. Sosem szégyellte a testét, egyrészt ilyesmi a mélység szülöttei között ritka, másrészt semmi oka nem volt rá, és bár furcsa megszokni ezeket az új hegeket, most sem gondolja, hogy takargatni valója lenne.
Zárt ajtó mögött viszont könnyebb érinteni a miért, és hogyan témáját.*
-Nincsenek nevek.
*Tart pillanatnyi hatásszünetet, fürkészve a nő arcát, reakciókat lesve.*
-Nem emlékszem pontosan mindenre. Wegtorenben ért utol a mészárlás híre. Épp egy küldetés végén jártam. Vagyis volt nálam pénz bőven.
*Nem szaporítja, csavarja túl a szavakat, teljesen felesleges is lenne az Illel szemben. A nő pontosan tisztában volt mindig is azzal, miféle feladatokat végez el Ryz Matrónája nevében. Kapcsolatépítés, és ápolás címszóval hajtott be pénzeket a Nagyasszony üzletfeleitől, lekötelezettjeitől. És diplomataként igyekezett tágítani ezek sorát, nem mindig, és feltétlen a legtisztább eszközökkel.*
-Azt terveztem felkeresem a Család többi, szétszórtan élő tagját, harcosokat toborzunk, és megtisztítjuk az otthonom, bosszút állunk. Természetesen közben folytattam a behajtást. Elvégre egy ilyen vállalkozáshoz kell arany bőségesen. Az új matrónának viszont nem tetszett, hogy jelentősen megcsappannak miattam a bevételei.
*Tartva Il pillantását, olykor fanyarul elmosolyodva, máskor igen koncentrálva, keresve a múlt ködbe vesző részleteit regéli el a történetet, elmerülve ezúttal saját fájdalmas emlékeiben.*
-Vagy hatan támadtak rám, a kardom keveset ért ellenük, és valahogy a szövegemtől sem estek hasra. Leütöttek. Egy barlangban tértem magamhoz kiláncolva. Aztán vágtak. Sokszor. Napokon keresztül. Nem siették el. Végül elvesztettem az eszméletem.
*Nyel nagyot, és süti le tekintetét, mint aki még nem jutott el a történet legborzasztóbb pontjához.*
-És csak ezután kezdődött az igazi, éveken át tartó kínzás.
-Kicsit több, mint egy-kettő. Épp annyival, hogy már ne akadjon új kérőd.
*Tágítja társa felszíni ismereteit, de inkább nem megy bele az unalmas miértekbe.
Egy győztes vigyort enged el humorérzékét ért dicséretre, igyekezve könnyednek láttatni azt, holott kell erő, és önuralom bőségesen, hogy valódi érzéseit rejtse.*
-Inkább tartok tőle. Idővel megereszkednek, és lógni kezdenek a dolgok. Ugye?
*Iluse mindig is lényegre látó, jó helyzetfelismerő volt. Ez előnyös egy bajtársnál, viszont most inkább szó nélkül hagyja sebeinek gyors, összegző jellemzését. Sosem szégyellte a testét, egyrészt ilyesmi a mélység szülöttei között ritka, másrészt semmi oka nem volt rá, és bár furcsa megszokni ezeket az új hegeket, most sem gondolja, hogy takargatni valója lenne.
Zárt ajtó mögött viszont könnyebb érinteni a miért, és hogyan témáját.*
-Nincsenek nevek.
*Tart pillanatnyi hatásszünetet, fürkészve a nő arcát, reakciókat lesve.*
-Nem emlékszem pontosan mindenre. Wegtorenben ért utol a mészárlás híre. Épp egy küldetés végén jártam. Vagyis volt nálam pénz bőven.
*Nem szaporítja, csavarja túl a szavakat, teljesen felesleges is lenne az Illel szemben. A nő pontosan tisztában volt mindig is azzal, miféle feladatokat végez el Ryz Matrónája nevében. Kapcsolatépítés, és ápolás címszóval hajtott be pénzeket a Nagyasszony üzletfeleitől, lekötelezettjeitől. És diplomataként igyekezett tágítani ezek sorát, nem mindig, és feltétlen a legtisztább eszközökkel.*
-Azt terveztem felkeresem a Család többi, szétszórtan élő tagját, harcosokat toborzunk, és megtisztítjuk az otthonom, bosszút állunk. Természetesen közben folytattam a behajtást. Elvégre egy ilyen vállalkozáshoz kell arany bőségesen. Az új matrónának viszont nem tetszett, hogy jelentősen megcsappannak miattam a bevételei.
*Tartva Il pillantását, olykor fanyarul elmosolyodva, máskor igen koncentrálva, keresve a múlt ködbe vesző részleteit regéli el a történetet, elmerülve ezúttal saját fájdalmas emlékeiben.*
-Vagy hatan támadtak rám, a kardom keveset ért ellenük, és valahogy a szövegemtől sem estek hasra. Leütöttek. Egy barlangban tértem magamhoz kiláncolva. Aztán vágtak. Sokszor. Napokon keresztül. Nem siették el. Végül elvesztettem az eszméletem.
*Nyel nagyot, és süti le tekintetét, mint aki még nem jutott el a történet legborzasztóbb pontjához.*
-És csak ezután kezdődött az igazi, éveken át tartó kínzás.
1089. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-10-10 22:26:04
Üzenet elküldve: 2015-10-10 22:26:04
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Egyelőre nem firtatja a nézet változást, nem olyan téma ez, amit csak úgy séta közben vetne fel a mélységi. Mindent szépen sorjában. A szabadság szeretetét pedig végképp meg tudja érteni, jelen pillanatban el sem tudná képzelni, hogy megmaradjon egy hím mellett, mint boldog kicsi feleség. Röhejes már a gondolat is.*
- Nem rögtön, úgy érted. Egy-két év, és a törvények szerint halott. Én pedig roppant türelmes tudok lenni, ha az érdekeim azt kívánják. Vagy netalántán itt másmilyenek e téren a törvények? *Nem tartaná túl logikusnak, de hát felszíni népekről van szó, az ő logikájuk néha elég távol esik, nos, a logikustól.
A falnak támaszkodós szám után érkező jól vagyok láthatóan nem győzi meg a nőt, de veszi a lapot, és nem súlyosbítja a helyzetet faggatózással.*
- Kac-kac, látom a humorérzéked azért tényleg jól van. *Való igaz, nem tartja magát hölgynek, még ha tudna is aképp viselkedni, de ez a megjegyzés majdnem megint megért egy tockost. Jegyzeteli ám magában ezeket, és majd együtt behajt mindent.*
- Tudom, hogy már alig várod, hogy ruhátlanul láss, de addig csak kibírod, amíg eljutunk a vízig. *Azzal meg is indul a hölgy részleg felé.
Beletelik némi időbe, mire mindentől megszabadul, hisz mégis csak teljes felszerelésével érkezett. Ki kell hámoznia magát a vértből, miután letette a fegyvereit, és csak utána állhat neki levetni a ruháit.
A törölközőt a derekára csavarva lép ki az öltözőből, még úgy is, hogy haja nem elég hosszú ahhoz, hogy idomainak takarást nyújtson. Érzékelte már néhányszor, hogy a felszíniek mennyire álságosan szemérmesek és szégyenlősek, illetve prűdek tudnak lenni. Ez viszont egy fürdő, ahol előbb utóbb úgyis meztelen testbe botlik az ember (meg mindenki más is), szóval ha valakinek problémája van, nos, szokja meg a látványt.
Ryzt megpillantva azonban igen csak elkerekednek skarlát szemei.*
- Azt a rohadt... *Szalad ki a száján a hegek nem kevés és nem kicsi mintázatát szemlélve. Nem kérdez semmit, csak bólint. Nyilvánvalóan nem fogja megúszni Il kérdéseit, de tud várni. Ez sem olyasmit, amit egy folyosón fog kitárgyalni.
Csendben, némileg komor arccal és hangulatban követi a hímet a külön terem felé. Odabent már hanyag mozdulattal veszi le a törölközőt, és dobja félre, majd lassan ereszkedik a vízbe, egy jóleső sóhaj kíséretében. A könnyed élvezetnek azonban csak egy pillanatra adja át magát, hiszen máris elérkeztek az első komoly témához.*
- Az elején. Bár nekem az is jó, ha előbb jönnek a nevek, és utána, hogy hogyan történt. *Miként nem rég kedélyesen elcsevegtek nem létező férjura egyetlen szóra történő likvidálásáról, most épp oly komolyan ajánlja fel eme néhány szóval, hogy legjobb tudása szerint a másvilágra küldi azokat, akiket megnevez a hím. Nem hülye, az ő bandájuk is nyert információkat fájdalom és kín árán, mi több, rögtönzött bandája se bánt kesztyűs kézzel a kocsinál hagyott öreggel. Meg tudja különböztetni azokat a sebeket, amiket harcban és amiket fogság során szereznek.*
*Egyelőre nem firtatja a nézet változást, nem olyan téma ez, amit csak úgy séta közben vetne fel a mélységi. Mindent szépen sorjában. A szabadság szeretetét pedig végképp meg tudja érteni, jelen pillanatban el sem tudná képzelni, hogy megmaradjon egy hím mellett, mint boldog kicsi feleség. Röhejes már a gondolat is.*
- Nem rögtön, úgy érted. Egy-két év, és a törvények szerint halott. Én pedig roppant türelmes tudok lenni, ha az érdekeim azt kívánják. Vagy netalántán itt másmilyenek e téren a törvények? *Nem tartaná túl logikusnak, de hát felszíni népekről van szó, az ő logikájuk néha elég távol esik, nos, a logikustól.
A falnak támaszkodós szám után érkező jól vagyok láthatóan nem győzi meg a nőt, de veszi a lapot, és nem súlyosbítja a helyzetet faggatózással.*
- Kac-kac, látom a humorérzéked azért tényleg jól van. *Való igaz, nem tartja magát hölgynek, még ha tudna is aképp viselkedni, de ez a megjegyzés majdnem megint megért egy tockost. Jegyzeteli ám magában ezeket, és majd együtt behajt mindent.*
- Tudom, hogy már alig várod, hogy ruhátlanul láss, de addig csak kibírod, amíg eljutunk a vízig. *Azzal meg is indul a hölgy részleg felé.
Beletelik némi időbe, mire mindentől megszabadul, hisz mégis csak teljes felszerelésével érkezett. Ki kell hámoznia magát a vértből, miután letette a fegyvereit, és csak utána állhat neki levetni a ruháit.
A törölközőt a derekára csavarva lép ki az öltözőből, még úgy is, hogy haja nem elég hosszú ahhoz, hogy idomainak takarást nyújtson. Érzékelte már néhányszor, hogy a felszíniek mennyire álságosan szemérmesek és szégyenlősek, illetve prűdek tudnak lenni. Ez viszont egy fürdő, ahol előbb utóbb úgyis meztelen testbe botlik az ember (meg mindenki más is), szóval ha valakinek problémája van, nos, szokja meg a látványt.
Ryzt megpillantva azonban igen csak elkerekednek skarlát szemei.*
- Azt a rohadt... *Szalad ki a száján a hegek nem kevés és nem kicsi mintázatát szemlélve. Nem kérdez semmit, csak bólint. Nyilvánvalóan nem fogja megúszni Il kérdéseit, de tud várni. Ez sem olyasmit, amit egy folyosón fog kitárgyalni.
Csendben, némileg komor arccal és hangulatban követi a hímet a külön terem felé. Odabent már hanyag mozdulattal veszi le a törölközőt, és dobja félre, majd lassan ereszkedik a vízbe, egy jóleső sóhaj kíséretében. A könnyed élvezetnek azonban csak egy pillanatra adja át magát, hiszen máris elérkeztek az első komoly témához.*
- Az elején. Bár nekem az is jó, ha előbb jönnek a nevek, és utána, hogy hogyan történt. *Miként nem rég kedélyesen elcsevegtek nem létező férjura egyetlen szóra történő likvidálásáról, most épp oly komolyan ajánlja fel eme néhány szóval, hogy legjobb tudása szerint a másvilágra küldi azokat, akiket megnevez a hím. Nem hülye, az ő bandájuk is nyert információkat fájdalom és kín árán, mi több, rögtönzött bandája se bánt kesztyűs kézzel a kocsinál hagyott öreggel. Meg tudja különböztetni azokat a sebeket, amiket harcban és amiket fogság során szereznek.*
1088. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-10-10 21:04:01
Üzenet elküldve: 2015-10-10 21:04:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz//
*Kénytelen volt már modellt állni nagyanyja kedvéért, így pontosan tisztában van a pózokkal, és a pikk-pakkal, ezek alapján érthető, hogy fintorogva rázza meg fejét.*
-Na ja.
*Hagyja keserűen annyiban a túlélők szerencséjét. Az utóbbi időben erősen rá kellett ébredjen van olyan, mit jobb nem túlélni, és olyan is, mit sosem szabadna halandónak megélni.*
-Nyugodt vagyok. És türelmes. Nekem igazán ráér.
*Nem szívesen hajtaná igába fejét, és adná fel életmódját. Mármint azt az életmódot, mit elvettek tőle, de melynek visszaszerzésében még igen bízik.*
-Ha nincs hulla, nem vagy özvegy.
*Mutat rá a logikai buktatóra gyorsan, és talán menne tovább a szópárbaj, ha nem következne be ama kis közjáték, a tündér kéretlen öröksége.*
-Jól vagyok.
*Ereszt meg egy halovány, nem túl meggyőző mosolyt, és hárítja el a segítséget. Nagy levegő, lassan fúj ki. Ez segíteni szokott.*
-Biztos csak ez a hirtelen meleg.
*Egyenesedik ki, és tekint körbe, majd az öltözők felé mutatva adja ki a parancsot.*
-Hölgyek arra, urak erre.
*És méri végig lekezelőn a nőt.*
-Te pedig vetkőzz itt.
*Majd igyekszik gyorsan kilépni, és távozni a férfiak részére rendszeresített terem felé. Hol is előbb egy padra rogyva dörgöli meg erősen halántékát.*
-Ne cseszekedj velem folyton te ringyó.
*Amennyire halk szava, épp annyira súlyos a tehetetlen dühtől. Hagy egy percet a pihenésre, majd nekilát a vetkőzésnek, hogy csakhamar az ajtó előtt tűnjön fel mezítelenül, csípője köré tekert törölközőben, markában arany érmékkel. A testét díszítő tetoválások nem számíthatnak újdonságnak Il szemében. Nem úgy soványsága, és az ezernyi heg, mely fehér vonalak garmadájaként cikázik szerte Ryz testén. Az első pillantásra fojtja el az érdeklődő kedvet.*
-Mindenről be fogok számolni. Kövess.
*És indul meg a magántermek felé, mezítlábas léptekkel, magához intve az első legén öltözött felszolgálót, tudakolva üres szeparé irányát. Melynek ajtaját máris löki be Il előtt, maga pedig még leadja rendelését egy bőséges ebédre, borra, és szépen kerekítve felfelé átadja az eddig kezében szorongatott 50 aranyat a félpucér kislány (Mesélő (Elvtárs)) részére.
Majd követve Ilt lép a terembe, csukja az ajtót, és törölközőjét ledobva ereszkedik a vízbe.*
-Hol kezdjem?
*Húzza el száját máris, mint ki kelletlen vallomásra, egyenesen bűnbeismerésre készül.*
//A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz//
*Kénytelen volt már modellt állni nagyanyja kedvéért, így pontosan tisztában van a pózokkal, és a pikk-pakkal, ezek alapján érthető, hogy fintorogva rázza meg fejét.*
-Na ja.
*Hagyja keserűen annyiban a túlélők szerencséjét. Az utóbbi időben erősen rá kellett ébredjen van olyan, mit jobb nem túlélni, és olyan is, mit sosem szabadna halandónak megélni.*
-Nyugodt vagyok. És türelmes. Nekem igazán ráér.
*Nem szívesen hajtaná igába fejét, és adná fel életmódját. Mármint azt az életmódot, mit elvettek tőle, de melynek visszaszerzésében még igen bízik.*
-Ha nincs hulla, nem vagy özvegy.
*Mutat rá a logikai buktatóra gyorsan, és talán menne tovább a szópárbaj, ha nem következne be ama kis közjáték, a tündér kéretlen öröksége.*
-Jól vagyok.
*Ereszt meg egy halovány, nem túl meggyőző mosolyt, és hárítja el a segítséget. Nagy levegő, lassan fúj ki. Ez segíteni szokott.*
-Biztos csak ez a hirtelen meleg.
*Egyenesedik ki, és tekint körbe, majd az öltözők felé mutatva adja ki a parancsot.*
-Hölgyek arra, urak erre.
*És méri végig lekezelőn a nőt.*
-Te pedig vetkőzz itt.
*Majd igyekszik gyorsan kilépni, és távozni a férfiak részére rendszeresített terem felé. Hol is előbb egy padra rogyva dörgöli meg erősen halántékát.*
-Ne cseszekedj velem folyton te ringyó.
*Amennyire halk szava, épp annyira súlyos a tehetetlen dühtől. Hagy egy percet a pihenésre, majd nekilát a vetkőzésnek, hogy csakhamar az ajtó előtt tűnjön fel mezítelenül, csípője köré tekert törölközőben, markában arany érmékkel. A testét díszítő tetoválások nem számíthatnak újdonságnak Il szemében. Nem úgy soványsága, és az ezernyi heg, mely fehér vonalak garmadájaként cikázik szerte Ryz testén. Az első pillantásra fojtja el az érdeklődő kedvet.*
-Mindenről be fogok számolni. Kövess.
*És indul meg a magántermek felé, mezítlábas léptekkel, magához intve az első legén öltözött felszolgálót, tudakolva üres szeparé irányát. Melynek ajtaját máris löki be Il előtt, maga pedig még leadja rendelését egy bőséges ebédre, borra, és szépen kerekítve felfelé átadja az eddig kezében szorongatott 50 aranyat a félpucér kislány (Mesélő (Elvtárs)) részére.
Majd követve Ilt lép a terembe, csukja az ajtót, és törölközőjét ledobva ereszkedik a vízbe.*-Hol kezdjem?
*Húzza el száját máris, mint ki kelletlen vallomásra, egyenesen bűnbeismerésre készül.*
1087. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-10-10 20:43:41
Üzenet elküldve: 2015-10-10 20:43:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 163
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 163
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Pancsika//
* Megtámadták! Orvl és hirtelen! Igaz ez nem okoz sérülést, se lelki megrázkódtatást. De legalább jót tud kacagni s sikkantani. Nawe nem adja fel. Igaz pehely súlyú Piettihez viszonyítva, s így nem tud túlságosan hatalmas erőt kifejteni, de a lány enged a szelíd erőszaknak s eldől a folyékony közegben. Háta belesüpped a hullámokba, amit ők generálnak. De azért átkarolja a fiú derekát a elfordulva a víz alatt ördögi módon löki felfelé magukat. Ahogy levegőt tud venni s a víz fölött tartja Nawe-t, ördögi hangon szólal meg.*
- Most úgy, de úgy megcsiklandozlak, hogy holnap abban sem leszel biztos, hogy fiú vagy e vagy lány.
* Ujjai a puha bőrt kezdik el cirógatni leheletnyi finoman s eme kis kedveskedés hirtelen orv csiklandozásba megy át.*
//Pancsika//
* Megtámadták! Orvl és hirtelen! Igaz ez nem okoz sérülést, se lelki megrázkódtatást. De legalább jót tud kacagni s sikkantani. Nawe nem adja fel. Igaz pehely súlyú Piettihez viszonyítva, s így nem tud túlságosan hatalmas erőt kifejteni, de a lány enged a szelíd erőszaknak s eldől a folyékony közegben. Háta belesüpped a hullámokba, amit ők generálnak. De azért átkarolja a fiú derekát a elfordulva a víz alatt ördögi módon löki felfelé magukat. Ahogy levegőt tud venni s a víz fölött tartja Nawe-t, ördögi hangon szólal meg.*
- Most úgy, de úgy megcsiklandozlak, hogy holnap abban sem leszel biztos, hogy fiú vagy e vagy lány.
* Ujjai a puha bőrt kezdik el cirógatni leheletnyi finoman s eme kis kedveskedés hirtelen orv csiklandozásba megy át.*
1086. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-10-10 20:13:54
Üzenet elküldve: 2015-10-10 20:13:54
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Ugyan, találunk neked egy kényelmes pózt, és pikk-pakk meglesz. Na jó, nagyon esetleg a görcsöt is kimasszírozom belőled. *Ereszt meg farkas vigyort. Erős szorítása van, az tény, persze tud gyengéd is lenni, már ha akar. De általában az a ritkábbik eset. Legyen szó vér szerinti, vagy második családjáról, a gyengédség egyiküknél sem jeleskedett benne.*
- Az örök túlélő él. És amíg él, meg van rá az esély, hogy fordítson a dolgok menetén. *Kissé furcsállja ezt a hozzáállást, s nem is rest kérdőn nézni a hímre, vajon mitől is változott meg a véleménye.
A családon belüli házasságra csupán vállat von. Bizonyára az ő rokonságának is akadnak, akadtak különc szokásaik, amikből kimaradt. Ki ő, hogy másokat bíráljon ilyen téren?*
- Nyugalom Ryz, nyugalom, ami késik, nem múlik. *Csóválja a fejét somolyogva. Rémlik még neki valami az artheniori Dwirinthalenekről, de őszintén szólva az elmúlt egy-két évben mással volt elfoglalva.*
- Ez megnyugtat. no nem mintha nem tudnék magamból két pillanat alatt özvegyet csinálni. Balesetnek talán nem tudnám beállítani, de ha nincs hulla... *Hiába, gyakorlatias és cél orientált elme, aki a hülyeséget nem tolerálja sokáig. Tehát egy alkalmatlan illető esetében tényleg nem lenne meglepő, ha egy napig bírná a kedves ara mellett, majd soha többé nem látnák.
Az új idők témát egyelőre hát nem feszegeti, minden bizonnyal lesz rá alkalma kitérni később is. Eközben elérik a fürdő épületét, s ugyan még nem merülhet alá a vízben, a párás, meleg levegő a kellemes, ázással töltött percek, órák ígéretét hozzák. Egyszerre könnyebbül meg, hogy végre egy kis kényelemben lesz része, és válik türelmetlenebbé, hogy megszabadulhasson végre a felszerelésétől, és ruháitól.
Azonban ezt váratlan esemény késlelteti. Fogalma sincs, mi üthetett Ryzbe, csak annyit érzékel az egészből, hogy rosszul van.*
- Ryz, mi a baj? *Lép mellé, kutakodón fürkészve a hímet, hangjába azért vegyül némi aggodalom. Azt nem csapja hozzá, hogy minden rendben van-e, láthatóan nincs. Először valami intrikától tartva óvatosan szippant a levegőből, de semmi furát vagy különöset nem érzékel, ahogy semmi gyanús zajt nem hall, és semmi veszélyt sejtető mozgásra nem lesz figyelmes.*
- Ugyan, találunk neked egy kényelmes pózt, és pikk-pakk meglesz. Na jó, nagyon esetleg a görcsöt is kimasszírozom belőled. *Ereszt meg farkas vigyort. Erős szorítása van, az tény, persze tud gyengéd is lenni, már ha akar. De általában az a ritkábbik eset. Legyen szó vér szerinti, vagy második családjáról, a gyengédség egyiküknél sem jeleskedett benne.*
- Az örök túlélő él. És amíg él, meg van rá az esély, hogy fordítson a dolgok menetén. *Kissé furcsállja ezt a hozzáállást, s nem is rest kérdőn nézni a hímre, vajon mitől is változott meg a véleménye.
A családon belüli házasságra csupán vállat von. Bizonyára az ő rokonságának is akadnak, akadtak különc szokásaik, amikből kimaradt. Ki ő, hogy másokat bíráljon ilyen téren?*
- Nyugalom Ryz, nyugalom, ami késik, nem múlik. *Csóválja a fejét somolyogva. Rémlik még neki valami az artheniori Dwirinthalenekről, de őszintén szólva az elmúlt egy-két évben mással volt elfoglalva.*
- Ez megnyugtat. no nem mintha nem tudnék magamból két pillanat alatt özvegyet csinálni. Balesetnek talán nem tudnám beállítani, de ha nincs hulla... *Hiába, gyakorlatias és cél orientált elme, aki a hülyeséget nem tolerálja sokáig. Tehát egy alkalmatlan illető esetében tényleg nem lenne meglepő, ha egy napig bírná a kedves ara mellett, majd soha többé nem látnák.
Az új idők témát egyelőre hát nem feszegeti, minden bizonnyal lesz rá alkalma kitérni később is. Eközben elérik a fürdő épületét, s ugyan még nem merülhet alá a vízben, a párás, meleg levegő a kellemes, ázással töltött percek, órák ígéretét hozzák. Egyszerre könnyebbül meg, hogy végre egy kis kényelemben lesz része, és válik türelmetlenebbé, hogy megszabadulhasson végre a felszerelésétől, és ruháitól.
Azonban ezt váratlan esemény késlelteti. Fogalma sincs, mi üthetett Ryzbe, csak annyit érzékel az egészből, hogy rosszul van.*
- Ryz, mi a baj? *Lép mellé, kutakodón fürkészve a hímet, hangjába azért vegyül némi aggodalom. Azt nem csapja hozzá, hogy minden rendben van-e, láthatóan nincs. Először valami intrikától tartva óvatosan szippant a levegőből, de semmi furát vagy különöset nem érzékel, ahogy semmi gyanús zajt nem hall, és semmi veszélyt sejtető mozgásra nem lesz figyelmes.*
1085. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-10-10 19:55:49
Üzenet elküldve: 2015-10-10 19:55:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
-Na nem! modellt nem állok. Túl strapás, és a nyakam is begörcsöl tőle. Akkor inkább lógva.
*Fanyalog, fintorog, kényeskedik, játszva a ficsúrt. Száját húzza el szerencséjének említésére, immár valós érzelmekkel körítve.*
-Örök túlélő vagyok. Pocsék dolog.
*Hogy mennyire komolyan is gondolja ezt, az majd csak akkor válik Il számára nyilvánvalóvá, ha szembesül az elmúlt három év történéseivel, és Ryz új testével.*
-Nem. Az én családom általában családon belül házasodik.
*Vonja meg hanyagul vállát, mint aki számára teljes mértékben rendben van ez a dolog.*
-Bár meg kell hagyni San húgocskám szereti a fehéret. És gyakran is viseli. Viszont fájdalom, még mindig nincsenek mellei.
*Az unokahúgairól, ahogy családjának Artheniori ágáról Ilusenek nem igazán mesélt, érintőlegesen megemlítette ugyan a totyogó korú Sant, és az álmodozó kamasz Moont. De már az is borzasztó rég volt.*
-Most mit problémázol, egyetlen rossz szavad elég drága leendő sógoromra, és azon nyomban megözvegyülsz.
*Nevet fel őszintén a kényszer házasság említésén.*
-Már új idők járnak. Jó eséllyel maradok szívtipró agglegény. De erről majd később.
*Zárja le a témát a Fürdőház kapujába érve, és lép be a párás, meleg helyiségbe elsőként. Két lépést sem tehet meg azonban a tündér emlékei máris átcsapnak tudata felett, megszédülve támaszkodik a falnak, és merül alá a múltba, egy régi este eseményei közé, mikor ő, és Zora hamari ismeretségüket tovább hajtva ide tértek be pihenni. Nyafogott. A vetkőzés miatt, hogy melyik öltözőt válassza, hogy vizes lesz a szépen befont haja, hogy leázik a sminkje, és hogy mit gondolnak, mit szólnak hozzá mások.
Most szemét lehunyva, fejét lehajtva ismét csak tehetetlen szemlélője egykori megaláztatásának.*
-Na nem! modellt nem állok. Túl strapás, és a nyakam is begörcsöl tőle. Akkor inkább lógva.
*Fanyalog, fintorog, kényeskedik, játszva a ficsúrt. Száját húzza el szerencséjének említésére, immár valós érzelmekkel körítve.*
-Örök túlélő vagyok. Pocsék dolog.
*Hogy mennyire komolyan is gondolja ezt, az majd csak akkor válik Il számára nyilvánvalóvá, ha szembesül az elmúlt három év történéseivel, és Ryz új testével.*
-Nem. Az én családom általában családon belül házasodik.
*Vonja meg hanyagul vállát, mint aki számára teljes mértékben rendben van ez a dolog.*
-Bár meg kell hagyni San húgocskám szereti a fehéret. És gyakran is viseli. Viszont fájdalom, még mindig nincsenek mellei.
*Az unokahúgairól, ahogy családjának Artheniori ágáról Ilusenek nem igazán mesélt, érintőlegesen megemlítette ugyan a totyogó korú Sant, és az álmodozó kamasz Moont. De már az is borzasztó rég volt.*
-Most mit problémázol, egyetlen rossz szavad elég drága leendő sógoromra, és azon nyomban megözvegyülsz.
*Nevet fel őszintén a kényszer házasság említésén.*
-Már új idők járnak. Jó eséllyel maradok szívtipró agglegény. De erről majd később.
*Zárja le a témát a Fürdőház kapujába érve, és lép be a párás, meleg helyiségbe elsőként. Két lépést sem tehet meg azonban a tündér emlékei máris átcsapnak tudata felett, megszédülve támaszkodik a falnak, és merül alá a múltba, egy régi este eseményei közé, mikor ő, és Zora hamari ismeretségüket tovább hajtva ide tértek be pihenni. Nyafogott. A vetkőzés miatt, hogy melyik öltözőt válassza, hogy vizes lesz a szépen befont haja, hogy leázik a sminkje, és hogy mit gondolnak, mit szólnak hozzá mások.
Most szemét lehunyva, fejét lehajtva ismét csak tehetetlen szemlélője egykori megaláztatásának.*
1084. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-10-10 10:53:46
Üzenet elküldve: 2015-10-10 10:53:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Pancsika//
*A lány láthatóan veszi a lapot és egy ravasz mosoly kíséretében készül a visszavágásra. Azonnal a fiú mellé ugrik a vízbe, így a tündér egyrészt rengeteg vizet kap az arcába, másrészt a lány Nawehoz képest tekintélyes súlya által gerjesztett hullámok ki is billentik az egyensúlyából a fiút. Amint a tündér a víz alá kerül, már érzi is, hogy a lány megcsiklandozza a lábát, ami további kellemetlenséget okoz neki. Pár másodperc vergődés után feljön a víz tetejére, amiből épphogy kiér a feje, így tud levegőt venni, és látja, hogy már a lány is feljött. Amíg a lány arcába lógó haját igazgatja, a fiú hirtelen mozdulattal ráveti magát, és így megpróbálja feldönteni. Bár súlya és ereje jóval kisebb, a meglepetés ereje talán elég lesz, hogy leterítse a lányt.*
//Pancsika//
*A lány láthatóan veszi a lapot és egy ravasz mosoly kíséretében készül a visszavágásra. Azonnal a fiú mellé ugrik a vízbe, így a tündér egyrészt rengeteg vizet kap az arcába, másrészt a lány Nawehoz képest tekintélyes súlya által gerjesztett hullámok ki is billentik az egyensúlyából a fiút. Amint a tündér a víz alá kerül, már érzi is, hogy a lány megcsiklandozza a lábát, ami további kellemetlenséget okoz neki. Pár másodperc vergődés után feljön a víz tetejére, amiből épphogy kiér a feje, így tud levegőt venni, és látja, hogy már a lány is feljött. Amíg a lány arcába lógó haját igazgatja, a fiú hirtelen mozdulattal ráveti magát, és így megpróbálja feldönteni. Bár súlya és ereje jóval kisebb, a meglepetés ereje talán elég lesz, hogy leterítse a lányt.*
1083. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-10-09 14:45:36
Üzenet elküldve: 2015-10-09 14:45:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 163
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 163
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Pancsika//
* Úgy tűnik a tündér nagyon összekaparhatta bátorságát, mert a éppen szemeit becsukó lányra némi vizet fröcskölt. Ahogy összerezzen a váratlan cseppek érintésekor, s utána ázott pillái szétnyílnak, egyből bosszún töri fejét. Ajkai ravasz mosolyra húzódnak s Pietti egyből a fiúra veti magát. Persze nem pontosan a tündérre, inkább mellé, hogy becsapódó teste okozta víz pacák orv támadójára hulljanak, plusz gerjeszt némi hullámot, amivel ki billentheti partnerét esetleges egyensúlyából. Ő nem gonosz, de nem fogja hagyni, hogy másik mindennemű viszonzás nélkül szívassák őt. Noha ez egy kis játék, a lány szeret alapos lenni. Tudja, hogy a másik törékenyebb mint Ő s ezért úgy is fogja kezelni a dolgot. A víz alatt marad. Szemeit kinyitva az esetlegesen menekülőt keresi. Míg bírja, alá úszva elkapja az egyik talpat s mindennemű szívfájdalom nélkül megcsiklandozza azt. Miután érzi, hogy tüdeje nem képes tovább oxigént tartani, felrugaszkodik a víz felszíne fölé. Feje kidomborodik, majd kiemelkedik a levegőre, de szőke haja teljesen rásimul orcájára. Kezeivel sebtiben eltereli szemei elől a tincseket. Nagy levegőt vesz, miután megtörölte ajkait.*
//Pancsika//
* Úgy tűnik a tündér nagyon összekaparhatta bátorságát, mert a éppen szemeit becsukó lányra némi vizet fröcskölt. Ahogy összerezzen a váratlan cseppek érintésekor, s utána ázott pillái szétnyílnak, egyből bosszún töri fejét. Ajkai ravasz mosolyra húzódnak s Pietti egyből a fiúra veti magát. Persze nem pontosan a tündérre, inkább mellé, hogy becsapódó teste okozta víz pacák orv támadójára hulljanak, plusz gerjeszt némi hullámot, amivel ki billentheti partnerét esetleges egyensúlyából. Ő nem gonosz, de nem fogja hagyni, hogy másik mindennemű viszonzás nélkül szívassák őt. Noha ez egy kis játék, a lány szeret alapos lenni. Tudja, hogy a másik törékenyebb mint Ő s ezért úgy is fogja kezelni a dolgot. A víz alatt marad. Szemeit kinyitva az esetlegesen menekülőt keresi. Míg bírja, alá úszva elkapja az egyik talpat s mindennemű szívfájdalom nélkül megcsiklandozza azt. Miután érzi, hogy tüdeje nem képes tovább oxigént tartani, felrugaszkodik a víz felszíne fölé. Feje kidomborodik, majd kiemelkedik a levegőre, de szőke haja teljesen rásimul orcájára. Kezeivel sebtiben eltereli szemei elől a tincseket. Nagy levegőt vesz, miután megtörölte ajkait.*
1082. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-10-08 23:40:01
Üzenet elküldve: 2015-10-08 23:40:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Véletlen találkozás- avagy artheniori spontán kollokvium//
*Kissé bánja, hogy a vizet ilyen számára káros füvekkel piszkították be, ezért haragos is, de ezt igyekszik hamar elfeledni, és visszairányítani figyelmét a kibontakozó érdekfeszítő beszélgetésre. Törökülésben helyezkedik el a medence mellett, és minden akaraterejével igyekszik elvonni figyelmét a viszkető kiütésekről, ami láthatóan igen kellemetlen számára.*
~Mi ez neked! Hisz remeteséged alatt mennyi penitenciát róttál magadra te vén bolond!~
*Bátorítja magát ilyetén, s újra beszélgetőpartnerére koncentrál.*
-Természetesen vezettem naplót! Mindenhová magammal viszem, hiszen értékes beszámolókat tartalmaz, a világ dolgairól, remeteségemről és felfedezéseimről. Feljegyeztem a fent említett könyvben ezen átkos gyom reám gyakorolt kellemetlen hatását is, de nem kiment a fejemből? Hiába, a memória gyorsan elhagyja az embert, ha nem alszik napokon keresztül. Hosszú volt az utam, de végre megpihenhetek.
*Majd tart egy kis vakaródzási szünetet, ami szemmel láthatóan már ráfért, hiszen nem kis öröme származik az éppen művelt tevékenységből, miután a viszketés némileg enyhülni látszik, és a tudós embert ez aprócska és múlandó, ám de erőteljes boldogsággal tölti el.*
-Ó. Talán így gondolják a nemes urak, ám egy járvány nem válogat gazdag és szegény között! Terveim közé iktatom immár ezt is, hogy kieszközöljek egy audienciát a váris vezetésével a higiéniai állapotok javítása végett. Nem járna rosszul a gazdagabb réteg sem a város optimalizálásával. Több adót szedhetnének.
*Jegyzi meg Vilongärd megvetéssel, látható szomorúsággal és együttérzéssel gondolva szegény, koldussorban tengődő embertársaira. Mikor látja, hogy Eran is kikászálódik a vízből, feláll és helyet ad neki a medence peremén, hogy ki tudjon jönni.*
-Igen hálás vagyok gyors észrevételéért. Ha soká időztünk volna a vízben, felpuffadt volna a nyelőcsövem is. Kérem, ön járatos az anatómiában? Ismeri az emberi, illetve másfajúak belső rendszerét? Nekem volt már szerencsém boncolni, de sajnos még tudatlan novícius koromban esett ez meg velem, így nem igen sajátíthattam el komoly tapasztalatokat.
*Mikor már mind a ketten kint vannak a vízből Vilongärd kezével int egy másik, számára kissé barátságosabbnak tűnő medence felé.*
-Talán abban a medencében nem találunk mérgeket, hidegvizű ugyanis. Vagy netán elég volt önnek a fürdő mára? Ha van kedve, megmutathatom kapcsos könyvemet, de azt mindenképp száraz helyen tegyük!
*Kissé bánja, hogy a vizet ilyen számára káros füvekkel piszkították be, ezért haragos is, de ezt igyekszik hamar elfeledni, és visszairányítani figyelmét a kibontakozó érdekfeszítő beszélgetésre. Törökülésben helyezkedik el a medence mellett, és minden akaraterejével igyekszik elvonni figyelmét a viszkető kiütésekről, ami láthatóan igen kellemetlen számára.*
~Mi ez neked! Hisz remeteséged alatt mennyi penitenciát róttál magadra te vén bolond!~
*Bátorítja magát ilyetén, s újra beszélgetőpartnerére koncentrál.*
-Természetesen vezettem naplót! Mindenhová magammal viszem, hiszen értékes beszámolókat tartalmaz, a világ dolgairól, remeteségemről és felfedezéseimről. Feljegyeztem a fent említett könyvben ezen átkos gyom reám gyakorolt kellemetlen hatását is, de nem kiment a fejemből? Hiába, a memória gyorsan elhagyja az embert, ha nem alszik napokon keresztül. Hosszú volt az utam, de végre megpihenhetek.
*Majd tart egy kis vakaródzási szünetet, ami szemmel láthatóan már ráfért, hiszen nem kis öröme származik az éppen művelt tevékenységből, miután a viszketés némileg enyhülni látszik, és a tudós embert ez aprócska és múlandó, ám de erőteljes boldogsággal tölti el.*
-Ó. Talán így gondolják a nemes urak, ám egy járvány nem válogat gazdag és szegény között! Terveim közé iktatom immár ezt is, hogy kieszközöljek egy audienciát a váris vezetésével a higiéniai állapotok javítása végett. Nem járna rosszul a gazdagabb réteg sem a város optimalizálásával. Több adót szedhetnének.
*Jegyzi meg Vilongärd megvetéssel, látható szomorúsággal és együttérzéssel gondolva szegény, koldussorban tengődő embertársaira. Mikor látja, hogy Eran is kikászálódik a vízből, feláll és helyet ad neki a medence peremén, hogy ki tudjon jönni.*
-Igen hálás vagyok gyors észrevételéért. Ha soká időztünk volna a vízben, felpuffadt volna a nyelőcsövem is. Kérem, ön járatos az anatómiában? Ismeri az emberi, illetve másfajúak belső rendszerét? Nekem volt már szerencsém boncolni, de sajnos még tudatlan novícius koromban esett ez meg velem, így nem igen sajátíthattam el komoly tapasztalatokat.
*Mikor már mind a ketten kint vannak a vízből Vilongärd kezével int egy másik, számára kissé barátságosabbnak tűnő medence felé.*
-Talán abban a medencében nem találunk mérgeket, hidegvizű ugyanis. Vagy netán elég volt önnek a fürdő mára? Ha van kedve, megmutathatom kapcsos könyvemet, de azt mindenképp száraz helyen tegyük!
1081. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-10-08 14:07:19
Üzenet elküldve: 2015-10-08 14:07:19
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Pancsika//
*A vakarás sikerrel jár, Piettinek láthatóan jól esik a dolog.*
-Ugyan, semmiség. Tudom milyen idegesítő érzés.
*Mondja a lánynak nevetve, aki elmondja, hogy még biztos vissza fog jönni ide úszkálni, pihenni és pancsolni.*
-Na az jó, lehet én is benézek még ide párszor. Hát elég régóta itt élek a városban, de valahogy sosem jutott még eszembe, hogy be kéne jönnöm a Fürdőházba, csak most. Te mióta vagy itt?
*Közben leugrik a medence szélén lévő padkából a - neki - mély vízbe, hogy ott párszor a víz alá süllyedéssel, majd kiemelkedéssel kicsit felfrissítse magát.*
-Ahh, isteni!
*Mondja elégedetten, majd megfröcsköli az ellazultan pihenő lányt egy kis vízzel.*
-Hé, hé ne lustulj!
*Mondja vigyorogva.*
//Pancsika//
*A vakarás sikerrel jár, Piettinek láthatóan jól esik a dolog.*
-Ugyan, semmiség. Tudom milyen idegesítő érzés.
*Mondja a lánynak nevetve, aki elmondja, hogy még biztos vissza fog jönni ide úszkálni, pihenni és pancsolni.*
-Na az jó, lehet én is benézek még ide párszor. Hát elég régóta itt élek a városban, de valahogy sosem jutott még eszembe, hogy be kéne jönnöm a Fürdőházba, csak most. Te mióta vagy itt?
*Közben leugrik a medence szélén lévő padkából a - neki - mély vízbe, hogy ott párszor a víz alá süllyedéssel, majd kiemelkedéssel kicsit felfrissítse magát.*
-Ahh, isteni!
*Mondja elégedetten, majd megfröcsköli az ellazultan pihenő lányt egy kis vízzel.*
-Hé, hé ne lustulj!
*Mondja vigyorogva.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2306-2325