// Véletlen találkozás //
*Szemét lehunyva élvezi a fürdőzést, feje teljesen kitisztul, gondolatai egy békés helyen járnak. Igazán jól esik neki ez a kis pihenés a hosszú tanulások után, amik teljesen leszívták az agyát. Az ismeretlen-ismerős vendég a fogadóban, a varázsbemutató, látogatás a barakkban, kitérő a templomba, és most itt vannak, a fürdőben. Kifejezetten mozgalmas, különleges, de kellemes napot tudhat maga mögött, és még korán sincs vége, bár ez inkább aggodalommal, mintsem izgatottsággal tölti el. Nem tudja, mire számítson a következő percekben, órákban, és ez aggasztja kissé. Nem bízik a férfiban, van egy rossz megérzése vele kapcsolatban, ami már a találkozás óta benne van, de eddig semmi nem utalt arra, hogy jogos lenne. Akkor vajon mi? Arra is gondolt már, hogy csak azért szólalt meg még anno a vészjelző a fejében, mert Kim egy egyszerű szívtipró, aki csak egy újabb numerát keres az éjszakára. S ez még akár stimmelne is, hiszen kedves, udvarias, és meglepően közvetlen. Viszont ezzel semmi baja nincs Nolie-nak, amíg nem egyértelmüsíti a szándékait, akkor már hangot fog adni nemtetszésének, de addig csak élvezi, hogy nem kell egyedül járnia a várost. S még a fürdőbe is bemerészkedett egy kis noszogatás után. Igaz, önként is jött volna, ha tudja, hogy vannak ilyen elkülönített fülkék, de talán sosem tudta volna meg.*
-Ez igaz, jóból van bőven! *Szól vissza emelt hangon. A falak ugyan tompítják a szavakat, de tisztán hallja a férfit, ezért ő sem kiabál túlságosan, nem szeretne senkit zavarni.*
-Igazán nincs mit! *Beszéd közben sem nyitja fel szemeit, s gondolkodás közben apró ráncok futnak össze homlokán.* Mégis miért, hiszen nem is én nyertem? *Kérdez vissza meglepetten.*