Nincs játékban - Fürdőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Fürdőház | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 32 (621. - 640. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2306-2325
640. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-06-26 20:00:43
Üzenet elküldve: 2015-06-26 20:00:43
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Verseny után - fürdő előtt//
* Bántóak csak akkor lehetnének a szavai, ha őszinte lenne és fájna az igazság. Nem egy hazudozós fajta, füllenteni is csak jó kedvből, poénból tette, amíg megtehette. Régebben ő is más volt. Két nagy változás történt eddig az életében, az első, mikor Ő mellett letelepedett, a második akkor, mikor elveszítette Őt. S immár a harmadik változás küszöbén áll, félve téve meg az első lépéseket azért, hogy valamennyivel normálisabb életet éljen addig, amíg lehet, amíg mások hagyják. Most már Nitta is tudja, hogy megölték azt, akit szeretett, és hogy vele halt lelkének egy darabkája. Jelentős darabkája. Maradt még, és az eleven sebként fáj, néha elcsitul hosszabb időre. Néha csak az ordítás segít könnyíteni a fájdalmán. Látja, hogy Nitta felfogja és megérti azt, amit mond. Ennyi épp elég. Tovább lépnek. *
- Nem ismerem a többi versenyzőt, de elhiszem neked, meg hát, láttam is, hogy jó úszók.
* S nem akármi az, amit felajánlott az imént. Egy elf segítsége, inkább barátilag. Elmosolyodik, mikor Nitta megfelel rá. *
- Veled tartok bárhová, csak mutasd az utat, nem ismerem a várost. Meg hát, túl sokáig nem is bírnám itt ki. Sok még a nép, most még beérem egyel, aki segít és akin segíthetek. Szelíd egészségére és életére esküszöm, hogy szánt szándékkal nem foglak bántani.
* Ennél többet nem ígérhet, neki Szelíd az egyetlen, nála nincs most fontosabb lény az életében. Ezt tudhatja, de legalábbis sejtheti Nitta. Talán fog olyasmit mondani, ami rosszul eshet a lánynak, ezt nem tudja megígérni. Őszinte lény, de fizikailag nem fogja bántani. *
//Verseny után - fürdő előtt//
* Bántóak csak akkor lehetnének a szavai, ha őszinte lenne és fájna az igazság. Nem egy hazudozós fajta, füllenteni is csak jó kedvből, poénból tette, amíg megtehette. Régebben ő is más volt. Két nagy változás történt eddig az életében, az első, mikor Ő mellett letelepedett, a második akkor, mikor elveszítette Őt. S immár a harmadik változás küszöbén áll, félve téve meg az első lépéseket azért, hogy valamennyivel normálisabb életet éljen addig, amíg lehet, amíg mások hagyják. Most már Nitta is tudja, hogy megölték azt, akit szeretett, és hogy vele halt lelkének egy darabkája. Jelentős darabkája. Maradt még, és az eleven sebként fáj, néha elcsitul hosszabb időre. Néha csak az ordítás segít könnyíteni a fájdalmán. Látja, hogy Nitta felfogja és megérti azt, amit mond. Ennyi épp elég. Tovább lépnek. *
- Nem ismerem a többi versenyzőt, de elhiszem neked, meg hát, láttam is, hogy jó úszók.
* S nem akármi az, amit felajánlott az imént. Egy elf segítsége, inkább barátilag. Elmosolyodik, mikor Nitta megfelel rá. *
- Veled tartok bárhová, csak mutasd az utat, nem ismerem a várost. Meg hát, túl sokáig nem is bírnám itt ki. Sok még a nép, most még beérem egyel, aki segít és akin segíthetek. Szelíd egészségére és életére esküszöm, hogy szánt szándékkal nem foglak bántani.
* Ennél többet nem ígérhet, neki Szelíd az egyetlen, nála nincs most fontosabb lény az életében. Ezt tudhatja, de legalábbis sejtheti Nitta. Talán fog olyasmit mondani, ami rosszul eshet a lánynak, ezt nem tudja megígérni. Őszinte lény, de fizikailag nem fogja bántani. *
639. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-06-26 19:57:25
Üzenet elküldve: 2015-06-26 19:57:25
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Nyári forgatag//
//Verseny után - fürdő előtt//
– Azt hiszem, értem. Elszoktál attól, hogy emberek között vagy, és így alakult. Semmi gond. Magázol, tegezel, mindegy.
*Lassan elmosolyodik, komolyan gondolja. A férfi annyira őszintének tűnik, hogy tényleg úgy gondolja, mindegy, épp milyen megszólítást használ, amíg az nem bántó.*
– Szerintem Szelíd nagyon megértő lélek.
*Finoman elmosolyodik, miközben a ló orrhátát simogatja lassan, óvatosan. Közben a szeme sarkából nézi a férfit, nem akarja leplezetlenül bámulni, úgy érzi, az túl tolakodó lenne. Még akkor is, ha valahogy úgy alakult, hogy máris, pár perc alatt, többet árultak el egymásnak, mint amennyit Nitta évek óta mesélt magáról bárkinek is. De ettől a lány még nem gondolná, hogy valóban ismerné a másikat.*
~Ahhoz több idő kell. Talán évek is. De talán sosem lehet teljesen megismerni valakit, csak nagyon jól ismerni, de már az is jó, ha valakinek az sikerül.~
*Nitta eddig nem tudta az okot, csak a végeredményt, de most benne akad a levegő, elsápad. Igen, nagyon is tudja, egészen pontosan tudja, miről beszél a másik.
Megrándul a karja, mintha emelné, hogy ujjai megérinthessék Lorsant. Vigasz? Együttérzés? Adná-e vagy kérné? Nem tudja. Végül nem moccan. Benne élnek még a régi görcsök.
Sóhajt, majd bólint.*
– Igen. Szerintem nem szégyen úgy alul maradni, hogy megtettem mindent. Moon kisasszony nagyon jó úszó, Darel meg a Fekete Légió katonája, gyors és erős is. Megérdemelten végeztek jó helyen.
*Már épp fecsegne, beszélne tovább, mert néha sok szóval is el lehet fedni a lényeget, mikor Lorsan megelőzi, és kimondja azt az egyetlen szót.
Nitta megmerevedik, aztán pislog, egyet, majd még egyet. Végül halkan sóhajt.
Az az egy szó nem kérdés volt, és nem igényel semmiféle megerősítést.*
– Én *kezdené, de aztán elhallgat, mégsem szakítja félbe az elfet.
Az arca kezd újra színesedni, végül kicsit ki is húzza magát és felveti a fejét.*
– Maradtál, hogy lásd, boldogulok-e. Valahol furcsa kimondani, de a jeges akadálynál úgy éreztem, valaki néz, nem tudom jól elmondani milyen volt, és nem akarom beléd beszélni, de most arra gondolok, hogy…
~De ne menjen el! Ne tűnjön el!~
– Igazad lehet. Nem tudom hova vezet ez, de lehet, hogy igazad van.
~Meddig akarok csak vegetálni? Ostobaság lenne hagyni, hogy eltűnjön.~
– Ne menj! *mondja ki végül halkan, de érthetően.*
//Verseny után - fürdő előtt//
– Azt hiszem, értem. Elszoktál attól, hogy emberek között vagy, és így alakult. Semmi gond. Magázol, tegezel, mindegy.
*Lassan elmosolyodik, komolyan gondolja. A férfi annyira őszintének tűnik, hogy tényleg úgy gondolja, mindegy, épp milyen megszólítást használ, amíg az nem bántó.*
– Szerintem Szelíd nagyon megértő lélek.
*Finoman elmosolyodik, miközben a ló orrhátát simogatja lassan, óvatosan. Közben a szeme sarkából nézi a férfit, nem akarja leplezetlenül bámulni, úgy érzi, az túl tolakodó lenne. Még akkor is, ha valahogy úgy alakult, hogy máris, pár perc alatt, többet árultak el egymásnak, mint amennyit Nitta évek óta mesélt magáról bárkinek is. De ettől a lány még nem gondolná, hogy valóban ismerné a másikat.*
~Ahhoz több idő kell. Talán évek is. De talán sosem lehet teljesen megismerni valakit, csak nagyon jól ismerni, de már az is jó, ha valakinek az sikerül.~
*Nitta eddig nem tudta az okot, csak a végeredményt, de most benne akad a levegő, elsápad. Igen, nagyon is tudja, egészen pontosan tudja, miről beszél a másik.
Megrándul a karja, mintha emelné, hogy ujjai megérinthessék Lorsant. Vigasz? Együttérzés? Adná-e vagy kérné? Nem tudja. Végül nem moccan. Benne élnek még a régi görcsök.
Sóhajt, majd bólint.*
– Igen. Szerintem nem szégyen úgy alul maradni, hogy megtettem mindent. Moon kisasszony nagyon jó úszó, Darel meg a Fekete Légió katonája, gyors és erős is. Megérdemelten végeztek jó helyen.
*Már épp fecsegne, beszélne tovább, mert néha sok szóval is el lehet fedni a lényeget, mikor Lorsan megelőzi, és kimondja azt az egyetlen szót.
Nitta megmerevedik, aztán pislog, egyet, majd még egyet. Végül halkan sóhajt.
Az az egy szó nem kérdés volt, és nem igényel semmiféle megerősítést.*
– Én *kezdené, de aztán elhallgat, mégsem szakítja félbe az elfet.
Az arca kezd újra színesedni, végül kicsit ki is húzza magát és felveti a fejét.*
– Maradtál, hogy lásd, boldogulok-e. Valahol furcsa kimondani, de a jeges akadálynál úgy éreztem, valaki néz, nem tudom jól elmondani milyen volt, és nem akarom beléd beszélni, de most arra gondolok, hogy…
~De ne menjen el! Ne tűnjön el!~
– Igazad lehet. Nem tudom hova vezet ez, de lehet, hogy igazad van.
~Meddig akarok csak vegetálni? Ostobaság lenne hagyni, hogy eltűnjön.~
– Ne menj! *mondja ki végül halkan, de érthetően.*
638. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-06-26 19:52:47
Üzenet elküldve: 2015-06-26 19:52:47
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Verseny után - fürdő előtt//
* Szerelemben egy élet is kevés, még egy elfé is. A világ is folyton változik körülöttük. Régen, régen más volt ő is, megkomolyodott, majd komorrá vált. Mint egy szikla, mit folyton formálnak a rá törő szelek és a zúgó folyó, s mégis áll, konokul, míg el nem kopik végül. Nem mond erre semmit. *
- A formalitásoknak nem sok jelentőségük van, főleg nekem nem. A fáknak nem kellett köszönnöm, Szelíd pedig megszokta, ha hülyeségekről meséltem neki. Nem formalitásból magáztalak. Szokatlan volt beszélni valakihez, aki vissza is szól emberi hangon. Így jött ki.
* Igen, itt van, él, bár annyira nem virul, de azért el lehet mondani, hogy éldegél. Ökölbe szorulnak kezei, de hamar el is lazulnak és az égre emeli tekintetét. A könnyek nagyon régen elfogytak, néha napján már csak a kiáltását engedi el az erdőben, egy kis adag fájdalommal.*
- Tudom. Szerette az életet és mi egymást. Egyszerű és szép volt az egész, mint egy álom. De álmomat elvették tőlem. Tudod. Van az úgy, hogy egy elkényeztetett férfin eluralkodik a vágy és nem ismert sem istent, sem szellemeket, sem kegyelmet, bármit megtesz azért, hogy elérje célját. Elérte és elvette álmomat.
* Nem akar erről tovább beszélni, fáj még, bár, mintha kicsit könnyebb lenne már beszélnie róla. Lehet ez segítene rajta. Nem tudja még. Inkább másra tereli a szót. *
- Semmi baj, már nincs baj. S amúgy is, harmadik lettél a versenyen és örülök ennek, meg annak is, hogy te is elégedett vagy az elértekkel.
* Mondaná még tovább, de inkább elhallgat. Szóval fél, és ezért nem mer úszni, egyedül. Elkomorodik újfent az arca. *
- Bántottak.
* Nem kérdezi, tudja. Magában némileg össze tudja rakni a képet. Nitta elpirult, mikor az alakjáról beszélt, arról, hogy látta őt úszni és látta őt, mikor a testére tapadó vizes ruhában kimászott a medencéből. *
- Most már értem és még nagyobb tett lett a szememben az, amit ma véghez vittél. Azt hiszem, sejtem. Egy össze tört lélek kopogtat kifelé a gubóból. Ismerős a cselekedet, hasonló az enyémhez. Erős vagy Nitta, lélekben egyre erősebb és testben is. Imádkozom azért, hogy sikerüljön neked is túllépni a múltadon, ahogy én is nekiláttam feltörni a gubómat. Épp ezért, nem akarlak feltartani, marasztalni. Ha úgy érzed, elmegyek. De, számomra is furcsa kimondani ezt, talán segíthetünk egymásnak feltörni a gubóinkat. A fürdőbe még bementem és csak azért nem menekültem ki a tömegből, mert megkapott az erős akaratod.
//Verseny után - fürdő előtt//
* Szerelemben egy élet is kevés, még egy elfé is. A világ is folyton változik körülöttük. Régen, régen más volt ő is, megkomolyodott, majd komorrá vált. Mint egy szikla, mit folyton formálnak a rá törő szelek és a zúgó folyó, s mégis áll, konokul, míg el nem kopik végül. Nem mond erre semmit. *
- A formalitásoknak nem sok jelentőségük van, főleg nekem nem. A fáknak nem kellett köszönnöm, Szelíd pedig megszokta, ha hülyeségekről meséltem neki. Nem formalitásból magáztalak. Szokatlan volt beszélni valakihez, aki vissza is szól emberi hangon. Így jött ki.
* Igen, itt van, él, bár annyira nem virul, de azért el lehet mondani, hogy éldegél. Ökölbe szorulnak kezei, de hamar el is lazulnak és az égre emeli tekintetét. A könnyek nagyon régen elfogytak, néha napján már csak a kiáltását engedi el az erdőben, egy kis adag fájdalommal.*
- Tudom. Szerette az életet és mi egymást. Egyszerű és szép volt az egész, mint egy álom. De álmomat elvették tőlem. Tudod. Van az úgy, hogy egy elkényeztetett férfin eluralkodik a vágy és nem ismert sem istent, sem szellemeket, sem kegyelmet, bármit megtesz azért, hogy elérje célját. Elérte és elvette álmomat.
* Nem akar erről tovább beszélni, fáj még, bár, mintha kicsit könnyebb lenne már beszélnie róla. Lehet ez segítene rajta. Nem tudja még. Inkább másra tereli a szót. *
- Semmi baj, már nincs baj. S amúgy is, harmadik lettél a versenyen és örülök ennek, meg annak is, hogy te is elégedett vagy az elértekkel.
* Mondaná még tovább, de inkább elhallgat. Szóval fél, és ezért nem mer úszni, egyedül. Elkomorodik újfent az arca. *
- Bántottak.
* Nem kérdezi, tudja. Magában némileg össze tudja rakni a képet. Nitta elpirult, mikor az alakjáról beszélt, arról, hogy látta őt úszni és látta őt, mikor a testére tapadó vizes ruhában kimászott a medencéből. *
- Most már értem és még nagyobb tett lett a szememben az, amit ma véghez vittél. Azt hiszem, sejtem. Egy össze tört lélek kopogtat kifelé a gubóból. Ismerős a cselekedet, hasonló az enyémhez. Erős vagy Nitta, lélekben egyre erősebb és testben is. Imádkozom azért, hogy sikerüljön neked is túllépni a múltadon, ahogy én is nekiláttam feltörni a gubómat. Épp ezért, nem akarlak feltartani, marasztalni. Ha úgy érzed, elmegyek. De, számomra is furcsa kimondani ezt, talán segíthetünk egymásnak feltörni a gubóinkat. A fürdőbe még bementem és csak azért nem menekültem ki a tömegből, mert megkapott az erős akaratod.
637. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-06-26 19:50:26
Üzenet elküldve: 2015-06-26 19:50:26
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Nyári forgatag//
//Verseny után - fürdő előtt//
- Való igaz, végül is nem csak rajtunk múlik, bár rajtunk is. Illetve *a lány megvonja a vállát, van ebben némi tehetetlenség is, hiszen ő csak ember, aki emberi mértékkel mér, bár talán van, hogy jobb is annyival*, van amiről nem mi tehetünk, a fajunkról, például.
*Eddig végig sem gondolta ezt igazán, de most kezdi érteni, a legtöbb elf férfi miért csak szórakozik az emberi nőkkel.*
~Miért is pazarolnának ránk érzelmeket, ha mi úgyis olyan gyorsan megöregszünk, aztán már vége is mindennek? Miért törődnének velünk?~
*De talán ez a férfi más.*
- Csak kérés volt, Lorsan, mert eddig úgy vettem észre, könnyebb olyankor beszélgetnem, ha nem kell kínosan figyelnem a formalitásokra.
~Hiszen még így is feszengek kissé, s ha nem lenne itt a lova, már rég elszeleltem volna, nem tudván amúgy se, mit mondhatnék neki, báván némán meg csak nem álltam volna előtte.~
*A tekintete elkomorul látva a férfi mozdulatát.*
~Tényleg más. Amit most megmutatott, ahogy beszél, amit mond. A húsz év. Az nagyon sok, az még elf mércével nézve is sok.~
- Itt vagy, valóban. Szerencsére.
*Nitta nagy levegőt vesz a folytatáshoz, és egyenesen a férfi halványzöld szemeibe néz.*
- Én csak sejdítem, ki lehetett neked Ő. De ha Ő is azt érezte irántad, amit te iránta, akkor nem akarta volna a halálodat, se azt, hogy élve temesd el magad.
*A lány hangja kissé megremeg az utolsó mondat végére, fél, hogy esetleg túl messzire ment, hogy túl sokat mondott, olyasmit is, amit esetleg nem volt joga, olyasmiről, amihez bizonnyal nincsen köze. De a szavak már elhangzottak, visszavonni nem tudja őket. lehajtja a fejét, sóhajt, majd halkan de érthetően mondja:*
- Bocsáss meg!
*Örül, mikor másról kezdenek beszélgetni. A verseny biztonságosabb téma, óvatosan elmosolyodik.*
- Akkor te voltál az.
*Nemet int a fejével, bár mikor kijött a medencéből erősen borzongott, de most nem fázik, vagy legalábbis nem érzi annyira.*
- Hiszen nyár van.
*Figyelmesen hallgatja az elf szavait, olyasmi jut el hozzá, hogy a másik szépnek látja, hogy drukkolt neki a versenyen, hogy látta, bizonyítani akar, hogy nem azért bókol, hogy levegye a lábáról, sőt, nem is bókol, csak kimondja, amit gondol. Nitta elpirul, a szavaktól és attól is, hogy megérzi, a másik is zavarban van.*
- Nem én lettem a győztes *felel végül halkan*, de úgy érzem, tényleg győzelem volt, és azt hiszem köszönettel tartozom, újra, mert ott voltál, és szurkoltál nekem.
*A lány összekapja magát, és felmosolyog a nála jóval magasabb elfre, és ez a mosoly most eléri a szemeit is.*
- És elismerem, igazad van, talán lehetnék jobb is, ha többet úsznék a víz alatt, de egymagamban kissé tartok tőle *ered meg a nyelve, miközben újra megsimogatja Szelíd homlokát.* Félek, hogy amíg a víz alatt vagyok valaki elemeli a holmimat, vagy ami rosszabb, hogy rám támad.
*Nyel egyet, mert ím, kimondta az egyik legnagyobb félelmét, azt, ami nyolc éve nem kopott meg.*
//Verseny után - fürdő előtt//
- Való igaz, végül is nem csak rajtunk múlik, bár rajtunk is. Illetve *a lány megvonja a vállát, van ebben némi tehetetlenség is, hiszen ő csak ember, aki emberi mértékkel mér, bár talán van, hogy jobb is annyival*, van amiről nem mi tehetünk, a fajunkról, például.
*Eddig végig sem gondolta ezt igazán, de most kezdi érteni, a legtöbb elf férfi miért csak szórakozik az emberi nőkkel.*
~Miért is pazarolnának ránk érzelmeket, ha mi úgyis olyan gyorsan megöregszünk, aztán már vége is mindennek? Miért törődnének velünk?~
*De talán ez a férfi más.*
- Csak kérés volt, Lorsan, mert eddig úgy vettem észre, könnyebb olyankor beszélgetnem, ha nem kell kínosan figyelnem a formalitásokra.
~Hiszen még így is feszengek kissé, s ha nem lenne itt a lova, már rég elszeleltem volna, nem tudván amúgy se, mit mondhatnék neki, báván némán meg csak nem álltam volna előtte.~
*A tekintete elkomorul látva a férfi mozdulatát.*
~Tényleg más. Amit most megmutatott, ahogy beszél, amit mond. A húsz év. Az nagyon sok, az még elf mércével nézve is sok.~
- Itt vagy, valóban. Szerencsére.
*Nitta nagy levegőt vesz a folytatáshoz, és egyenesen a férfi halványzöld szemeibe néz.*
- Én csak sejdítem, ki lehetett neked Ő. De ha Ő is azt érezte irántad, amit te iránta, akkor nem akarta volna a halálodat, se azt, hogy élve temesd el magad.
*A lány hangja kissé megremeg az utolsó mondat végére, fél, hogy esetleg túl messzire ment, hogy túl sokat mondott, olyasmit is, amit esetleg nem volt joga, olyasmiről, amihez bizonnyal nincsen köze. De a szavak már elhangzottak, visszavonni nem tudja őket. lehajtja a fejét, sóhajt, majd halkan de érthetően mondja:*
- Bocsáss meg!
*Örül, mikor másról kezdenek beszélgetni. A verseny biztonságosabb téma, óvatosan elmosolyodik.*
- Akkor te voltál az.
*Nemet int a fejével, bár mikor kijött a medencéből erősen borzongott, de most nem fázik, vagy legalábbis nem érzi annyira.*
- Hiszen nyár van.
*Figyelmesen hallgatja az elf szavait, olyasmi jut el hozzá, hogy a másik szépnek látja, hogy drukkolt neki a versenyen, hogy látta, bizonyítani akar, hogy nem azért bókol, hogy levegye a lábáról, sőt, nem is bókol, csak kimondja, amit gondol. Nitta elpirul, a szavaktól és attól is, hogy megérzi, a másik is zavarban van.*
- Nem én lettem a győztes *felel végül halkan*, de úgy érzem, tényleg győzelem volt, és azt hiszem köszönettel tartozom, újra, mert ott voltál, és szurkoltál nekem.
*A lány összekapja magát, és felmosolyog a nála jóval magasabb elfre, és ez a mosoly most eléri a szemeit is.*
- És elismerem, igazad van, talán lehetnék jobb is, ha többet úsznék a víz alatt, de egymagamban kissé tartok tőle *ered meg a nyelve, miközben újra megsimogatja Szelíd homlokát.* Félek, hogy amíg a víz alatt vagyok valaki elemeli a holmimat, vagy ami rosszabb, hogy rám támad.
*Nyel egyet, mert ím, kimondta az egyik legnagyobb félelmét, azt, ami nyolc éve nem kopott meg.*
636. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-06-26 19:47:34
Üzenet elküldve: 2015-06-26 19:47:34
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Verseny után - fürdő előtt//
- Mi tényleg sokáig élünk, ha úgy hozza a sors.
* Még akár kétszázat is, volt már ilyen öreggel ismeretsége, de az azóta már meg is halt. Szépen elaludt, csendesen. Szép halál. Válaszolna, de magázódásra áll a szája megint, pedig most már megkapta az engedélyt arra, hogy tegezze a lányt. Furcsa. Még furcsább, mint csak úgy beszélgetni. *
- Ha neked ez ilyen fontos, akkor legyen így, akaratod szerint.
* Sok mindent kihall ezekből a szavakból, s ha már lúd, legyen kövér. A másik döntésre utaló kérdésre a felelet, egy igen egyszerű és sokat mondó mozdulat. Kezét húzza el saját nyaka előtt. Fáradtan, de elmosolyodik. *
- Úgy három napig erősen gondoltam rá, de amint látod, itt vagyok. Nem akarta volna Ő sem.
* Mégis sikerül egy kis pirosságot csalni Nitta arcára és ez valahogy megkapó látvány. A félénken feltett kérdésnél halványan elmosolyodik. *
- Igen, ott ültem, láttam ahogy úsztál. A jeges akadály egy kicsit meredek volt, de ügyesen vetted azt is. Imádkoztam, hogy sikerüljön elérned a célodat és hogy ne fázz meg. Valóban. Nem fázol most így ugye? Nem lenne szerencsés, ha egy szép győzelem után megfáznál.
- Egyik alkalommal felbuktál levegőért és a pódium felé fordítottad az arcod. Láttam, hogy zöldes a szemed színe, s mintha pont rám néztél volna. Utána. Valahogy inkább követtem a te utad figyelemmel. Azt hiszem, megéreztem, hogy nem igazán győzni akarsz, hanem bizonyítani. És látva, hogy elpirulsz olykor-olykor. Azt hiszem, inkább nem folytatom ezt. De hát mondtam az elején, szép vagy, mint egy érett kanca. Ez vélemény és meggyőződés, nem bók vagy, efféle, én nem, akarnálak. Szóval érted. Vagyis ne gondold hogy azért, mert láttalak, hanem azért, amit benned megláttam, a kitartásodat.
* Kicsit eléggé nagyon összezagyválta a dolgokat a végére. Igen, régen beszélt már nővel. Zavarban van. *
//Verseny után - fürdő előtt//
- Mi tényleg sokáig élünk, ha úgy hozza a sors.
* Még akár kétszázat is, volt már ilyen öreggel ismeretsége, de az azóta már meg is halt. Szépen elaludt, csendesen. Szép halál. Válaszolna, de magázódásra áll a szája megint, pedig most már megkapta az engedélyt arra, hogy tegezze a lányt. Furcsa. Még furcsább, mint csak úgy beszélgetni. *
- Ha neked ez ilyen fontos, akkor legyen így, akaratod szerint.
* Sok mindent kihall ezekből a szavakból, s ha már lúd, legyen kövér. A másik döntésre utaló kérdésre a felelet, egy igen egyszerű és sokat mondó mozdulat. Kezét húzza el saját nyaka előtt. Fáradtan, de elmosolyodik. *
- Úgy három napig erősen gondoltam rá, de amint látod, itt vagyok. Nem akarta volna Ő sem.
* Mégis sikerül egy kis pirosságot csalni Nitta arcára és ez valahogy megkapó látvány. A félénken feltett kérdésnél halványan elmosolyodik. *
- Igen, ott ültem, láttam ahogy úsztál. A jeges akadály egy kicsit meredek volt, de ügyesen vetted azt is. Imádkoztam, hogy sikerüljön elérned a célodat és hogy ne fázz meg. Valóban. Nem fázol most így ugye? Nem lenne szerencsés, ha egy szép győzelem után megfáznál.
- Egyik alkalommal felbuktál levegőért és a pódium felé fordítottad az arcod. Láttam, hogy zöldes a szemed színe, s mintha pont rám néztél volna. Utána. Valahogy inkább követtem a te utad figyelemmel. Azt hiszem, megéreztem, hogy nem igazán győzni akarsz, hanem bizonyítani. És látva, hogy elpirulsz olykor-olykor. Azt hiszem, inkább nem folytatom ezt. De hát mondtam az elején, szép vagy, mint egy érett kanca. Ez vélemény és meggyőződés, nem bók vagy, efféle, én nem, akarnálak. Szóval érted. Vagyis ne gondold hogy azért, mert láttalak, hanem azért, amit benned megláttam, a kitartásodat.
* Kicsit eléggé nagyon összezagyválta a dolgokat a végére. Igen, régen beszélt már nővel. Zavarban van. *
635. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-06-26 19:44:47
Üzenet elküldve: 2015-06-26 19:44:47
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Nyári forgatag//
//Verseny után - fürdő előtt//
– Száz év? *Hökkenten néz, majd számol, neki, ha hosszú öregkort ér meg talán jut hetven év. Igaz, addigra már ráncos anyóka lesz. Nagyot nyel, pislog.* Való igaz, száz év túl sok, hogy annyit menekülj, képtelen vállalkozás.
*Nitta csakis helyeselni tudja a férfi elhatározását, hogy próbál valahogy visszatalálni a közösségbe. Lágyan elmosolyodik, aztán a kérdésen elgondolkodik.*
– Igen, jól sejted *adja meg a választ, majd halkan sóhajt.* De nem kell magáznod, felesleges, és… és engem zavar is. Nem sok minden maradt meg nekem a régi Nittából, de ez egy olyan dolog. Ha ezt feladnám, miből építhetném újra?
*Nem veszi észre, hogy túl sokat mondott, pedig ez a helyzet, de Nitta most túl ideges, hogy ez feltűnjön neki, bár próbálja leplezni.*
– Milyen másik döntés? *kérdez rá, bár sejti, talán az a félmondat nem az ő fülének volt szánva.
Aztán elmosolyodik, kicsit el is pirul.*
– Akkor most duplán örülök. Hogy így döntöttél, hogy épp a versenyre tévedtél be, és hogy egymásba botlottunk, illetve én beléd.
*Mert ő ment neki, az a tény.*
– A verseny közben… *habozik, fél a kérdése nevetséges, de aztán csak nem bírja* ott ültél valahol a pálya közepénél?
~Nem kérdezhetem, hogy engem nézett-e.~
//Verseny után - fürdő előtt//
– Száz év? *Hökkenten néz, majd számol, neki, ha hosszú öregkort ér meg talán jut hetven év. Igaz, addigra már ráncos anyóka lesz. Nagyot nyel, pislog.* Való igaz, száz év túl sok, hogy annyit menekülj, képtelen vállalkozás.
*Nitta csakis helyeselni tudja a férfi elhatározását, hogy próbál valahogy visszatalálni a közösségbe. Lágyan elmosolyodik, aztán a kérdésen elgondolkodik.*
– Igen, jól sejted *adja meg a választ, majd halkan sóhajt.* De nem kell magáznod, felesleges, és… és engem zavar is. Nem sok minden maradt meg nekem a régi Nittából, de ez egy olyan dolog. Ha ezt feladnám, miből építhetném újra?
*Nem veszi észre, hogy túl sokat mondott, pedig ez a helyzet, de Nitta most túl ideges, hogy ez feltűnjön neki, bár próbálja leplezni.*
– Milyen másik döntés? *kérdez rá, bár sejti, talán az a félmondat nem az ő fülének volt szánva.
Aztán elmosolyodik, kicsit el is pirul.*
– Akkor most duplán örülök. Hogy így döntöttél, hogy épp a versenyre tévedtél be, és hogy egymásba botlottunk, illetve én beléd.
*Mert ő ment neki, az a tény.*
– A verseny közben… *habozik, fél a kérdése nevetséges, de aztán csak nem bírja* ott ültél valahol a pálya közepénél?
~Nem kérdezhetem, hogy engem nézett-e.~
634. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-06-26 19:41:00
Üzenet elküldve: 2015-06-26 19:41:00
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Verseny után - fürdő előtt//
* Ha tudná, hogy Nittának tetszik a hangja, akkor megfontolná, hogy kicsit többet beszéljen, csak úgy. *
- Igen. De egy sérült lélekkel élni olyan, mint fél lábbal futni egy száguldó mén elől. Mindig utol ér és megtipor, mindig sajogni fog. Másik láb nélkül nem jut el az elf sem biztonságba a mén elől. Ha jól tartom magam és nem jön semmi közbe, van még bő száz évem arra, hogy meneküljek. De nem akarok. Ezért jöttem a városba. Vissza szokni a sokaságba, emberek és más fajok közé.
- Magának megérte a verseny, bizonyított önmagának. Jól sejtem ugye, ha gondolom erről lehet szó?
- Úgy éreztem, hogy többé soha, de nem tudtam megtenni. A magányt választottam, mert tudtam, hogy az a döntés nem lenne helyes és más nem akarta volna. De így élni, még száz évet is akár. Talán a sok új arc elfeledteti azt az egyet, vagy legalább megfakul a kép valamennyire.
- Nekem is megérte. Egy kedves arc, kedvesség, hiszen szeretettel beszél a lovakról. Ezért már megérte kimásznom a nyirkos kövek alól.
//Verseny után - fürdő előtt//
* Ha tudná, hogy Nittának tetszik a hangja, akkor megfontolná, hogy kicsit többet beszéljen, csak úgy. *
- Igen. De egy sérült lélekkel élni olyan, mint fél lábbal futni egy száguldó mén elől. Mindig utol ér és megtipor, mindig sajogni fog. Másik láb nélkül nem jut el az elf sem biztonságba a mén elől. Ha jól tartom magam és nem jön semmi közbe, van még bő száz évem arra, hogy meneküljek. De nem akarok. Ezért jöttem a városba. Vissza szokni a sokaságba, emberek és más fajok közé.
- Magának megérte a verseny, bizonyított önmagának. Jól sejtem ugye, ha gondolom erről lehet szó?
- Úgy éreztem, hogy többé soha, de nem tudtam megtenni. A magányt választottam, mert tudtam, hogy az a döntés nem lenne helyes és más nem akarta volna. De így élni, még száz évet is akár. Talán a sok új arc elfeledteti azt az egyet, vagy legalább megfakul a kép valamennyire.
- Nekem is megérte. Egy kedves arc, kedvesség, hiszen szeretettel beszél a lovakról. Ezért már megérte kimásznom a nyirkos kövek alól.
633. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-06-26 19:38:39
Üzenet elküldve: 2015-06-26 19:38:39
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Nyári forgatag//
//Verseny után - fürdő előtt//
*Elmosolyodik, amikor a férfi kiejti a becenevét, nem tehet róla, de tetszik neki a hangja, és az is, hogy nem próbálja meg elbűvölni.
A lány nem nagyon bízik azokban, akik túl gyorsan túl kedvesek hozzá, hiszen már nagyon megégette magát, olyan súlyosan, hogy teljesen még mindig nem heverte ki.*
– A lélek mindig bonyolultabb *válaszol halkan.* De ha a lélek halott, akkor a test is elsorvad, mindegy, hogy emberé, törpéé, vagy épp egy hosszú életű elfé-e. Talán butaság, és lehet, te nem is értesz velem egyet.
*Nyíltan, kissé kihívóan néz a másik szemébe, hogy a férfi szóljon, ellenkezzen vele akár.*
– Valóban *ért egyet és elmosolyodik.* Nyolc éve még más voltam *halkan sóhajt, lehajtja a fejét, de aztán újra felnéz.* Én is örülök, és köszönöm. Igyekeztem a legjobbat adni, ami csak telt tőlem. Ha ez harmadik helyre elég, akkor arra, ha utolsóra lett volna, akkor arra, mindaddig emelt fővel vállalom, amíg tudom, hogy én megtettem mindent, amit csak tudtam.
*Az utolsó mondaton meglepődik.*
– Megérte? Miért?
//Verseny után - fürdő előtt//
*Elmosolyodik, amikor a férfi kiejti a becenevét, nem tehet róla, de tetszik neki a hangja, és az is, hogy nem próbálja meg elbűvölni.
A lány nem nagyon bízik azokban, akik túl gyorsan túl kedvesek hozzá, hiszen már nagyon megégette magát, olyan súlyosan, hogy teljesen még mindig nem heverte ki.*
– A lélek mindig bonyolultabb *válaszol halkan.* De ha a lélek halott, akkor a test is elsorvad, mindegy, hogy emberé, törpéé, vagy épp egy hosszú életű elfé-e. Talán butaság, és lehet, te nem is értesz velem egyet.
*Nyíltan, kissé kihívóan néz a másik szemébe, hogy a férfi szóljon, ellenkezzen vele akár.*
– Valóban *ért egyet és elmosolyodik.* Nyolc éve még más voltam *halkan sóhajt, lehajtja a fejét, de aztán újra felnéz.* Én is örülök, és köszönöm. Igyekeztem a legjobbat adni, ami csak telt tőlem. Ha ez harmadik helyre elég, akkor arra, ha utolsóra lett volna, akkor arra, mindaddig emelt fővel vállalom, amíg tudom, hogy én megtettem mindent, amit csak tudtam.
*Az utolsó mondaton meglepődik.*
– Megérte? Miért?
632. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-06-26 19:31:42
Üzenet elküldve: 2015-06-26 19:31:42
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Verseny után - fürdő előtt//
* Emberrel, pláne nővel beszélnie igen. A lovával társalog néha, a múltról, a nem nagyon várt és borúsnak vélt jövőről. De csak igen ritkán. Azelőtt sem volt nagyon beszédes, csak a fontos dolgokat mondta el, a többi, ha már nem fontos, miért beszéljen róla? Rég volt már, épp ezért jó most így beszélgetni valakivel, akit alig ismer és jó, hogy Szelíd is itt van. Ő az egyetlen támasza. Családtagként tekint rá, igen, való igaz. Együtt nevelték a csikót még éveken át, együtt siratták el Szépséget, és Őt.*
- Nitta.
* Ejti ki a nő nevét. Tehát jobb kedveli, ha így szólítják. De nem meri viszonozni a tegeződést. *
- Mi elfek jól tartjuk magunkat, a test sokáig él. A lélek, kicsit zavarosabb helyzet.
- Lehet. Rövid ismeretség még ez, gyerekcipőben jár. De azért örülök, hogy találkoztunk és hogy ilyen szép eredményt ért el a versenyen. Így már nekem is megérte bejönnöm a városba.
* Mondaná, hogy látott szép dolgokat, de inkább nem mondja el. Habár. Szépen mutatott a pirosság az arcán. Elmosolyodik. Nem, inkább nem. *
//Verseny után - fürdő előtt//
* Emberrel, pláne nővel beszélnie igen. A lovával társalog néha, a múltról, a nem nagyon várt és borúsnak vélt jövőről. De csak igen ritkán. Azelőtt sem volt nagyon beszédes, csak a fontos dolgokat mondta el, a többi, ha már nem fontos, miért beszéljen róla? Rég volt már, épp ezért jó most így beszélgetni valakivel, akit alig ismer és jó, hogy Szelíd is itt van. Ő az egyetlen támasza. Családtagként tekint rá, igen, való igaz. Együtt nevelték a csikót még éveken át, együtt siratták el Szépséget, és Őt.*
- Nitta.
* Ejti ki a nő nevét. Tehát jobb kedveli, ha így szólítják. De nem meri viszonozni a tegeződést. *
- Mi elfek jól tartjuk magunkat, a test sokáig él. A lélek, kicsit zavarosabb helyzet.
- Lehet. Rövid ismeretség még ez, gyerekcipőben jár. De azért örülök, hogy találkoztunk és hogy ilyen szép eredményt ért el a versenyen. Így már nekem is megérte bejönnöm a városba.
* Mondaná, hogy látott szép dolgokat, de inkább nem mondja el. Habár. Szépen mutatott a pirosság az arcán. Elmosolyodik. Nem, inkább nem. *
631. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-06-25 22:13:18
Üzenet elküldve: 2015-06-25 22:13:18
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Nyári forgatag//
//Verseny után - fürdő előtt//
*A pillái alól figyeli új ismerősét.*
~Mintha szokatlan lenne számára a beszélgetés, bár nem adja jelét annak, hogy elege lenne belőlem. Gondolom, csak mondana valamit, vagy tenne valamit.~
*Nittát inkább az lepi meg, hogy ő maga nem érzi kínban magát. Talán mert a másik nem tolakszik, nem lép túl közel, nem tesz…*
~Vagy mégis, tett egy kétértelmű célzást. Bár amennyire a lovát szereti, talán ő maga sem tudta, mit mondott. Mert az nyilvánvaló, hogy Szelíd nem csak kedvenc, de már-már családtag is.~
*Nittának pedig sokat segít a ló jelenléte, segít feloldódnia kicsit, hogy ne a szokásos feszengős formáját hozza. Képes ő ellazulni, képes mosolyogni, nevetni, tréfálkozni is, de főleg akkor, ha van valami, ami eltereli a figyelmét arról, hogy közben épp megismerkedik egy akármiféle hímnemű teremtménnyel, aki valahogy néz őrá, valamit gondol róla, vagy valamit elvár tőle.
Aztán már persze könnyebben megy a dolog.
Ahogy könnyebb volt a vívás kapcsán ismerkednie Tyrannal és az óriásokkal, vagy az úszás kapcsán Darellel.
Ahogy most Szelíd segít neki, hogy végül képes legyen kezet nyújtani a paci gazdájának is, miután a lovát már megölelgette, megpuszilgatta, és mosolyogva fogadta, hogy a csődör a hajába szuszogjon.*
– Rendben, Lorsan *Bólint aprót, ahogy újra kimondja a férfi nevét* Engem pedig szólíts csak Nittának!
*Nem mosolyodik el, de a világoszöld szempárba néz.*
– Húsz év?
*A lány sebesen számol, majd levonja a megfelelő következtetést.*
~Elf.~
– Meg nem mondtam volna magamtól.
*Aztán finoman elpirul, megcsóválja a fejét.*
– Dehogynem látszik. Csak te nem láttál az előtt *felel halkan.*
//Verseny után - fürdő előtt//
*A pillái alól figyeli új ismerősét.*
~Mintha szokatlan lenne számára a beszélgetés, bár nem adja jelét annak, hogy elege lenne belőlem. Gondolom, csak mondana valamit, vagy tenne valamit.~
*Nittát inkább az lepi meg, hogy ő maga nem érzi kínban magát. Talán mert a másik nem tolakszik, nem lép túl közel, nem tesz…*
~Vagy mégis, tett egy kétértelmű célzást. Bár amennyire a lovát szereti, talán ő maga sem tudta, mit mondott. Mert az nyilvánvaló, hogy Szelíd nem csak kedvenc, de már-már családtag is.~
*Nittának pedig sokat segít a ló jelenléte, segít feloldódnia kicsit, hogy ne a szokásos feszengős formáját hozza. Képes ő ellazulni, képes mosolyogni, nevetni, tréfálkozni is, de főleg akkor, ha van valami, ami eltereli a figyelmét arról, hogy közben épp megismerkedik egy akármiféle hímnemű teremtménnyel, aki valahogy néz őrá, valamit gondol róla, vagy valamit elvár tőle.
Aztán már persze könnyebben megy a dolog.
Ahogy könnyebb volt a vívás kapcsán ismerkednie Tyrannal és az óriásokkal, vagy az úszás kapcsán Darellel.
Ahogy most Szelíd segít neki, hogy végül képes legyen kezet nyújtani a paci gazdájának is, miután a lovát már megölelgette, megpuszilgatta, és mosolyogva fogadta, hogy a csődör a hajába szuszogjon.*
– Rendben, Lorsan *Bólint aprót, ahogy újra kimondja a férfi nevét* Engem pedig szólíts csak Nittának!
*Nem mosolyodik el, de a világoszöld szempárba néz.*
– Húsz év?
*A lány sebesen számol, majd levonja a megfelelő következtetést.*
~Elf.~
– Meg nem mondtam volna magamtól.
*Aztán finoman elpirul, megcsóválja a fejét.*
– Dehogynem látszik. Csak te nem láttál az előtt *felel halkan.*
630. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-06-25 22:02:51
Üzenet elküldve: 2015-06-25 22:02:51
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Verseny után - fürdő előtt//
* Nem mosolygott már rég senkire, nem volt kire, nem fogott kezet senkivel, már jó ideje, nem volt kivel. Húsz év. Húsz év a vadonban, egyetlen társa pedig Szelíd volt. Húsz év, egy embernek hosszú idő, egy elfnek egy szempillantás. *
- No igen, megszokta már, hogy csak úgy fütyülgetek neki.
* Szelíd jól elvan az ifjú embernővel. Persze, hagyta magát megfűzni néhány puszival. Így könnyen megy. S valahogy most nem siet sehová, pedig nemrég még azon morfondírozott, merre is lépjen le a városból. Inkább marad még és nézi a lovát, amit ismerkedik az ifjú hölggyel. Kedves teremtés, és szép. Nem egy rikító és harsány nőszemély, akitől borsózik a háta. Egyszerű, természetes és szép a szeme. Na és, igen, látta belőle, amit lehetett és az sem hagy semmi kivetni valót maga után. Finoman izmolt, arányos testű, mint egy szép érett kanca. A legszebb lény a világon. És kipirosodik az arca, mikor kezet fognak. Nehezen indult ez, de nem bánja, hogy sikerült. Neki is nagy nap ez a mai, ugyan úgy, mint Tyhrnitta, most ő is elért valamit az életében. Bejött a városba, emberek közzé, s mi több, egy emberre egy ideje már kellemesen társalog. Egy nővel ráadásul. Nem kis lépés ez az eddig elvonultan élő elfnek. *
- Elég a Lorsan is. Rajtam már jobban meglátszik az a húsz év a vadonban, magán kevésbé látszik a vándor élet.
//Verseny után - fürdő előtt//
* Nem mosolygott már rég senkire, nem volt kire, nem fogott kezet senkivel, már jó ideje, nem volt kivel. Húsz év. Húsz év a vadonban, egyetlen társa pedig Szelíd volt. Húsz év, egy embernek hosszú idő, egy elfnek egy szempillantás. *
- No igen, megszokta már, hogy csak úgy fütyülgetek neki.
* Szelíd jól elvan az ifjú embernővel. Persze, hagyta magát megfűzni néhány puszival. Így könnyen megy. S valahogy most nem siet sehová, pedig nemrég még azon morfondírozott, merre is lépjen le a városból. Inkább marad még és nézi a lovát, amit ismerkedik az ifjú hölggyel. Kedves teremtés, és szép. Nem egy rikító és harsány nőszemély, akitől borsózik a háta. Egyszerű, természetes és szép a szeme. Na és, igen, látta belőle, amit lehetett és az sem hagy semmi kivetni valót maga után. Finoman izmolt, arányos testű, mint egy szép érett kanca. A legszebb lény a világon. És kipirosodik az arca, mikor kezet fognak. Nehezen indult ez, de nem bánja, hogy sikerült. Neki is nagy nap ez a mai, ugyan úgy, mint Tyhrnitta, most ő is elért valamit az életében. Bejött a városba, emberek közzé, s mi több, egy emberre egy ideje már kellemesen társalog. Egy nővel ráadásul. Nem kis lépés ez az eddig elvonultan élő elfnek. *
- Elég a Lorsan is. Rajtam már jobban meglátszik az a húsz év a vadonban, magán kevésbé látszik a vándor élet.
629. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-06-25 21:56:14
Üzenet elküldve: 2015-06-25 21:56:14
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Nyári forgatag//
//Verseny után - fürdő előtt//
*Nézi, ahogy a férfi elmosolyodik, lassan teszi, mintha azon gondolkodna, hogyan kell.*
~Nem mosolyoghat túl sokat.~ *Ötlik fel Nittában a gondolat, de nem ad hangot neki.*
– Igen, a legtöbb állat tudja, ki az, aki szereti. Szelíd sem véletlenül jött egy füttyére.
*Rápuszil a ló orrhátára, mire horkantás a válasz. A lány elmosolyodik.*
– Igen, nagyfiú, hát hogyne *duruzsolja a lónak, majd újra megsimogatja.
Nem kell kimondania a férfinak, Nitta sejti, nem csak azt a másik lovat siratja.
A lány van olyan tapintatos, hogy nem kérdez, nem vájkál.*
~Ha valaha úgy érezné majd, hogy rám tartozik a dolog, akkor elmondja, remélem. Ha nem, akkor nem.~
*Észreveszi, hogy a férfit meglepi a felé nyújtott kéz. Nitta ezt így tanulta, hogy így illik. Látszólag könnyed a mozdulat, és mivel azért többször mutatkozott már be idegeneknek az elmúlt nyolc év alatt, egy kézfogástól már nem kezd reszketni, nem ugrik össze öklömnyivé a gyomra, nem sápad le és nem veri ki a hideg verejték se.
Pedig kezdetben így volt, komoly erőfeszítésébe került egy egyszerű hétköznapi kézfogás is.
De ma, ma hatalmas haditettet vitt végbe, képes volt mások szeme előtt hiányos öltözékben megjelenni, úszni, versenyezni. Nitta ma büszke magára ezért.
A harmadik helyezése már csak hab a tortán, bár arra is büszke.*
~És mindezt ő is látta! Engem is látott.~
*Önkéntelenül is elpirul, keze a férfiéhoz ér, érzi a bőre melegét, a tenyere érdességét.*
~Egy harcos keze, nem valami udvari páváé.~
*A határozott kézfogás nem ijeszti el, finoman megszorítja ő is a férfi ujjait, majd óvatosan visszahúzza a kezét. Bár zavarban van, a mosoly most ösztönösen és őszintén jön.*
– Lorsan *ismétli el a férfi nevét, hogy könnyebben megjegyezze.* Lorsan, a vadonból *ízlelgeti picit a nevet, majd lassan ingatja a fejét.*
- Mondjuk rá. Wegtorentől keletre születtem, a város és a folyó közötti területen, de az valóban igaz, hogy több éve járom már az utakat, ez jól gondolja.
//Verseny után - fürdő előtt//
*Nézi, ahogy a férfi elmosolyodik, lassan teszi, mintha azon gondolkodna, hogyan kell.*
~Nem mosolyoghat túl sokat.~ *Ötlik fel Nittában a gondolat, de nem ad hangot neki.*
– Igen, a legtöbb állat tudja, ki az, aki szereti. Szelíd sem véletlenül jött egy füttyére.
*Rápuszil a ló orrhátára, mire horkantás a válasz. A lány elmosolyodik.*
– Igen, nagyfiú, hát hogyne *duruzsolja a lónak, majd újra megsimogatja.
Nem kell kimondania a férfinak, Nitta sejti, nem csak azt a másik lovat siratja.
A lány van olyan tapintatos, hogy nem kérdez, nem vájkál.*
~Ha valaha úgy érezné majd, hogy rám tartozik a dolog, akkor elmondja, remélem. Ha nem, akkor nem.~
*Észreveszi, hogy a férfit meglepi a felé nyújtott kéz. Nitta ezt így tanulta, hogy így illik. Látszólag könnyed a mozdulat, és mivel azért többször mutatkozott már be idegeneknek az elmúlt nyolc év alatt, egy kézfogástól már nem kezd reszketni, nem ugrik össze öklömnyivé a gyomra, nem sápad le és nem veri ki a hideg verejték se.
Pedig kezdetben így volt, komoly erőfeszítésébe került egy egyszerű hétköznapi kézfogás is.
De ma, ma hatalmas haditettet vitt végbe, képes volt mások szeme előtt hiányos öltözékben megjelenni, úszni, versenyezni. Nitta ma büszke magára ezért.
A harmadik helyezése már csak hab a tortán, bár arra is büszke.*
~És mindezt ő is látta! Engem is látott.~
*Önkéntelenül is elpirul, keze a férfiéhoz ér, érzi a bőre melegét, a tenyere érdességét.*
~Egy harcos keze, nem valami udvari páváé.~
*A határozott kézfogás nem ijeszti el, finoman megszorítja ő is a férfi ujjait, majd óvatosan visszahúzza a kezét. Bár zavarban van, a mosoly most ösztönösen és őszintén jön.*
– Lorsan *ismétli el a férfi nevét, hogy könnyebben megjegyezze.* Lorsan, a vadonból *ízlelgeti picit a nevet, majd lassan ingatja a fejét.*
- Mondjuk rá. Wegtorentől keletre születtem, a város és a folyó közötti területen, de az valóban igaz, hogy több éve járom már az utakat, ez jól gondolja.
628. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-06-25 21:52:04
Üzenet elküldve: 2015-06-25 21:52:04
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Verseny után - fürdő előtt//
* Akarva-akaratlanul, de össze akad tekintetük. Különös lehet, de Lorsan számára is fontos a szemek színe és hogy mit láthat még ki belőle. Enyhe bámulatot, talán azt, hogy szép színt örökölt valamelyik szülőjétől. Az öreg ló története tetszik neki, szomorkás, ám ugyan akkor elégedett mosolyt fest szájának szegletébe. *
- A segítő szándékot megérzik és rossz ember nem lehet, akit egy ló szeret, s aki szeret egy lovat.
* Szépség, igen. Lillith. *
- Lehet igen, de már régen volt.
* Régen volt és fáj még, mondaná. Nem mondja. Só a sebre. Lenyeli inkább. S jól láthatóan hezitál, mikor bemutatkozás révén nem csak a nő teljes nevét tudja meg, de még kezét is nyújtja. ~Kézfogás.~ Ennyi évnyi magány után szokatlan, már-már riasztó számára ez a tett. Azóta nem ért nőnemű lényhez, nem is beszélt úgy senkivel. Elszokott tőle, de kezét nyújtja és a kézfogás már határozottabbra sikerül. Érdes kéz, kardforgatásnak nyoma, íjászkodásé. Ölésé. Harcé. *
- Lorsan Vesryn Illitran. A vadonból. Hallottam, hogy wegtoreni. Messziről keveredett ide, gondolom a maga útja is hosszú volt és nehéz.
//Verseny után - fürdő előtt//
* Akarva-akaratlanul, de össze akad tekintetük. Különös lehet, de Lorsan számára is fontos a szemek színe és hogy mit láthat még ki belőle. Enyhe bámulatot, talán azt, hogy szép színt örökölt valamelyik szülőjétől. Az öreg ló története tetszik neki, szomorkás, ám ugyan akkor elégedett mosolyt fest szájának szegletébe. *
- A segítő szándékot megérzik és rossz ember nem lehet, akit egy ló szeret, s aki szeret egy lovat.
* Szépség, igen. Lillith. *
- Lehet igen, de már régen volt.
* Régen volt és fáj még, mondaná. Nem mondja. Só a sebre. Lenyeli inkább. S jól láthatóan hezitál, mikor bemutatkozás révén nem csak a nő teljes nevét tudja meg, de még kezét is nyújtja. ~Kézfogás.~ Ennyi évnyi magány után szokatlan, már-már riasztó számára ez a tett. Azóta nem ért nőnemű lényhez, nem is beszélt úgy senkivel. Elszokott tőle, de kezét nyújtja és a kézfogás már határozottabbra sikerül. Érdes kéz, kardforgatásnak nyoma, íjászkodásé. Ölésé. Harcé. *
- Lorsan Vesryn Illitran. A vadonból. Hallottam, hogy wegtoreni. Messziről keveredett ide, gondolom a maga útja is hosszú volt és nehéz.
627. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-06-25 21:49:44
Üzenet elküldve: 2015-06-25 21:49:44
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Nyári forgatag//
//Verseny után - fürdő előtt//
*Örül, hogy a férfi kicsit azért hátrább tolja a csuklyáját, mert így legalább a szemeit láthatja. A fakó, majdnem ezüstös fehér haj magában nem igazítja útba, hiszen látott már embert, ki fiatalon megőszült, igaz ez a hajszín az elfeknél sokkal gyakoribb. A szemek színén viszont elámul, bár reméli a vonásaira ez nem ül ki, legalábbis igyekszik, hogy ne bámulja a férfi, mint borjú az új kaput.*
~Halovány világoszöld szemek, mint egy macskáé...~
*Nitta is azok közé tartozik, akiknél sokat számít egy szempár, egy pillantás, akik úgy tartják, a szem a lélek tükre.
A férfi szemeibe nézve most nem érez rossz szándékot, még úgy sem, hogy nincs róla meggyőződve az előbb a másik nem szándékosan hozta-e zavarba.*
- Ebben lehet valami. Régen volt egy lovam, öreg, senkinek sem kellő ló, nem törődtek vele, egyszer adtam neki egy almát, onnantól kezdve úgy döntött ő az enyém.
*Nitta halkan sóhajt, szomorkásan elmosolyodik.*
- Gyönyörű fiú vagy, Szelíd, okos fiú *A lány halkan duruzsol a lónak, és gyengéden simogatja a homlokát az orrát és a nyakát is, és hagyja, hogy a ló a haját szagolgassa, az ajkán mosoly játszik, de immár nem a szomorú fajta.
Figyelmesen hallgatja a férfit, és mire a másik végez, a mosolya elenyészik.*
~Akárkié volt a kanca, az már nem él.~
- Értem *suttogja, és a férfira néz.* Sajnálom, de értem, hogy Szépség nem lehetett volna senki másé.
*Nem kérdezi meg, kié volt a ló, a férfi ha szeretne róla beszélni megteheti, amikor úgy érzi, hogy elmondaná.*
- De Szelídnek lehet majd csikója *veti fel, mint egy kis halvány reménysugarat. Aztán kezet nyújt a másik felé.* Úgy illő, hogy ne csak ennek a csodás pacinak mutatkozzak be. Tyhrnitta Wynn vagyok.
~Bár talán ő már tudja a nevem, a versenyen bemondták párszor. Ellenben így hátha én is megtudom az övét.~
//Verseny után - fürdő előtt//
*Örül, hogy a férfi kicsit azért hátrább tolja a csuklyáját, mert így legalább a szemeit láthatja. A fakó, majdnem ezüstös fehér haj magában nem igazítja útba, hiszen látott már embert, ki fiatalon megőszült, igaz ez a hajszín az elfeknél sokkal gyakoribb. A szemek színén viszont elámul, bár reméli a vonásaira ez nem ül ki, legalábbis igyekszik, hogy ne bámulja a férfi, mint borjú az új kaput.*
~Halovány világoszöld szemek, mint egy macskáé...~
*Nitta is azok közé tartozik, akiknél sokat számít egy szempár, egy pillantás, akik úgy tartják, a szem a lélek tükre.
A férfi szemeibe nézve most nem érez rossz szándékot, még úgy sem, hogy nincs róla meggyőződve az előbb a másik nem szándékosan hozta-e zavarba.*
- Ebben lehet valami. Régen volt egy lovam, öreg, senkinek sem kellő ló, nem törődtek vele, egyszer adtam neki egy almát, onnantól kezdve úgy döntött ő az enyém.
*Nitta halkan sóhajt, szomorkásan elmosolyodik.*
- Gyönyörű fiú vagy, Szelíd, okos fiú *A lány halkan duruzsol a lónak, és gyengéden simogatja a homlokát az orrát és a nyakát is, és hagyja, hogy a ló a haját szagolgassa, az ajkán mosoly játszik, de immár nem a szomorú fajta.
Figyelmesen hallgatja a férfit, és mire a másik végez, a mosolya elenyészik.*
~Akárkié volt a kanca, az már nem él.~
- Értem *suttogja, és a férfira néz.* Sajnálom, de értem, hogy Szépség nem lehetett volna senki másé.
*Nem kérdezi meg, kié volt a ló, a férfi ha szeretne róla beszélni megteheti, amikor úgy érzi, hogy elmondaná.*
- De Szelídnek lehet majd csikója *veti fel, mint egy kis halvány reménysugarat. Aztán kezet nyújt a másik felé.* Úgy illő, hogy ne csak ennek a csodás pacinak mutatkozzak be. Tyhrnitta Wynn vagyok.
~Bár talán ő már tudja a nevem, a versenyen bemondták párszor. Ellenben így hátha én is megtudom az övét.~
626. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-06-25 21:38:38
Üzenet elküldve: 2015-06-25 21:38:38
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Verseny után - fürdő előtt//
* A csuklyát csak annyira tolja hátrébb a fején, hogy jobban kilásson alóla és hogy a fiatal hölgy is lássa, kivel beszél. Szerinte meg ez lenne illetlenség. A fakó haj is eltakarja hegyes füleit, szóval így valóban nem lehet megmondani róla, hogy melyik fajt erősíti azzal, hogy életben van. Már ha ő valamilyen szinten erősítésnek számít. *
- Néha a ló választ gazdát, ez is igaz, igen. A lovaknak ugyan úgy személyiségük és egyéniségük van, mint az embereknek, elfeknek és más fajoknak. Hasonló a hasonlóra könnyen rá talál.
* Lovát magához szólítja, de mégsem megy el. Nem tartja fel a lányt és úgy tűnik, társa felkeltette az érdeklődését. *
- Persze, nem harapós. Szelíd a neve.
* Nem egy férfias név, de nem változtatná meg soha. S a hatás hagyja magát megsimogatni és kíváncsiskodva megszaglássza a nőt. Addig ő a csődör hátsó felét vakargatja meg, mert ez különösen érzékeny pont, mint a kutyáknak a tarkójuk. Különös vigyor jelenik meg a ló arcán, igen, szó szerint vigyorog. *
- Csikó korában kaptam. Vagyis, az első naptól az enyém. Az anyja gyönyörűséges kanca volt. Szépség, ez volt a neve, illet rá, nagyon is. Kedvelt lovak, még a halálban is a gazdájuk mellett és örökké.
* Hangja egy árnyalatnyival komorabb, bár inkább mélabús. *
- Szerettem azt a lovat. Több volt, mint csak egy ló.
//Verseny után - fürdő előtt//
* A csuklyát csak annyira tolja hátrébb a fején, hogy jobban kilásson alóla és hogy a fiatal hölgy is lássa, kivel beszél. Szerinte meg ez lenne illetlenség. A fakó haj is eltakarja hegyes füleit, szóval így valóban nem lehet megmondani róla, hogy melyik fajt erősíti azzal, hogy életben van. Már ha ő valamilyen szinten erősítésnek számít. *
- Néha a ló választ gazdát, ez is igaz, igen. A lovaknak ugyan úgy személyiségük és egyéniségük van, mint az embereknek, elfeknek és más fajoknak. Hasonló a hasonlóra könnyen rá talál.
* Lovát magához szólítja, de mégsem megy el. Nem tartja fel a lányt és úgy tűnik, társa felkeltette az érdeklődését. *
- Persze, nem harapós. Szelíd a neve.
* Nem egy férfias név, de nem változtatná meg soha. S a hatás hagyja magát megsimogatni és kíváncsiskodva megszaglássza a nőt. Addig ő a csődör hátsó felét vakargatja meg, mert ez különösen érzékeny pont, mint a kutyáknak a tarkójuk. Különös vigyor jelenik meg a ló arcán, igen, szó szerint vigyorog. *
- Csikó korában kaptam. Vagyis, az első naptól az enyém. Az anyja gyönyörűséges kanca volt. Szépség, ez volt a neve, illet rá, nagyon is. Kedvelt lovak, még a halálban is a gazdájuk mellett és örökké.
* Hangja egy árnyalatnyival komorabb, bár inkább mélabús. *
- Szerettem azt a lovat. Több volt, mint csak egy ló.
625. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-06-25 21:31:47
Üzenet elküldve: 2015-06-25 21:31:47
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Nyári forgatag//
//Verseny után - fürdő előtt//
– Valóban az volt. Élveztem *mosolyodik el.* És örülök, hogy nézőként sem volt unalmas ott lenni.
*A férfira pillant, és fürkészve nézi, két okból is. Az egyik elég nyilvánvaló, kíváncsi a szándékaira, már ha vannak. A másik, nos az kicsit kínosabb, és zavarba is jönne, ha a férfi rákérdezne, de képtelen eldönteni, a másik ember, félelf, vagy esetleg elf-e. A csuklyával együtt ez egyáltalán nem megy neki. Rákérdezni pedig szerinte illetlenség.
Nem mintha annyira számítana, de Nitta kíváncsi.
Aztán csak hallgatja a másik szavait. A hangját. Meglepve jön rá, hogy nem csak azt tetszik neki, amit a férfi mond, hanem az is ahogyan, mert kiérzi a szavakból, hogy komolyan így gondolja.*
– De néha a ló választhat gazdát magának *suttogja.*
~Ha erre rákérdezne, nehezen tudnám elmagyarázni, hogyan értem. Talán hihetetlen lenne a történet.~
*Lassan ingatja a fejét, miközben elpirul.*
– Nem tartott fel. Igazából nincs semmi dolgom.
~Nem várnak sehova.~
*A füttyszóra felvonja a szemöldökét, a gazdájához kocogó ló látványán elmosolyodik.*
– A társa? Hogy hívják?
*Lép egyet a paci felé.*
– Szabad megsimogatni?
//Verseny után - fürdő előtt//
– Valóban az volt. Élveztem *mosolyodik el.* És örülök, hogy nézőként sem volt unalmas ott lenni.
*A férfira pillant, és fürkészve nézi, két okból is. Az egyik elég nyilvánvaló, kíváncsi a szándékaira, már ha vannak. A másik, nos az kicsit kínosabb, és zavarba is jönne, ha a férfi rákérdezne, de képtelen eldönteni, a másik ember, félelf, vagy esetleg elf-e. A csuklyával együtt ez egyáltalán nem megy neki. Rákérdezni pedig szerinte illetlenség.
Nem mintha annyira számítana, de Nitta kíváncsi.
Aztán csak hallgatja a másik szavait. A hangját. Meglepve jön rá, hogy nem csak azt tetszik neki, amit a férfi mond, hanem az is ahogyan, mert kiérzi a szavakból, hogy komolyan így gondolja.*
– De néha a ló választhat gazdát magának *suttogja.*
~Ha erre rákérdezne, nehezen tudnám elmagyarázni, hogyan értem. Talán hihetetlen lenne a történet.~
*Lassan ingatja a fejét, miközben elpirul.*
– Nem tartott fel. Igazából nincs semmi dolgom.
~Nem várnak sehova.~
*A füttyszóra felvonja a szemöldökét, a gazdájához kocogó ló látványán elmosolyodik.*
– A társa? Hogy hívják?
*Lép egyet a paci felé.*
– Szabad megsimogatni?
624. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-06-25 21:25:17
Üzenet elküldve: 2015-06-25 21:25:17
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Verseny után - fürdő előtt//
- Amíg van benne valamennyi élvezet...végül is. Látványos is és érdekes tusa volt. Erőt és kitartást próbáló.
* Inkább vissza fogja magát és jobban megválogatja, hogy mit mond el. Láthatóan a fiatal nő tűrésének határát piszkálgatja. Pedig az igazságot mondta csupán. A fojtott hang leginkább erről árulkodik számára. *
- A ló az egyik legszebb teremtmény a világon. Erősek, gyorsak, függetlenek és szabadok és nagyon okosak. Mondhatja persze, hogy az a ló, akit pénzért vesznek meg, az nem szabad. Befogták, betörték, s bár engedelmeskedik az új gazdájának, egy ló lényének legmélyét sosem érheti el ezzel.
* Mégis elszaladt vele az a bizonyos ló. Már megint többet beszélt, mint szeretett volna.*
- Maga olyasformán finoman izmolt, mint a lovak és ez szép. De nem akarom föltartani a bolondságaimmal. További jót kívánok Önnek.
* Füttyszót hallat, mi inkább az erdőkbe, mezőkre illik és nem a város zajába. Akárha különleges madár hallatná, mire az egyik közeli sarok mögül előbukkan a lova. Szintén szépen izmolt teremtés, a barnának abból a színéből, ami már-már fekete. Meg van pakolva a két táska, ami a nyeregre van erősítve két oldalról, de láthatóan nem zavarja. Gazdája elé siet és megáll előtte, vár. *
A hozzászólás írója (Lorsan Vesryn Illitran) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.25 21:25:50
//Verseny után - fürdő előtt//
- Amíg van benne valamennyi élvezet...végül is. Látványos is és érdekes tusa volt. Erőt és kitartást próbáló.
* Inkább vissza fogja magát és jobban megválogatja, hogy mit mond el. Láthatóan a fiatal nő tűrésének határát piszkálgatja. Pedig az igazságot mondta csupán. A fojtott hang leginkább erről árulkodik számára. *
- A ló az egyik legszebb teremtmény a világon. Erősek, gyorsak, függetlenek és szabadok és nagyon okosak. Mondhatja persze, hogy az a ló, akit pénzért vesznek meg, az nem szabad. Befogták, betörték, s bár engedelmeskedik az új gazdájának, egy ló lényének legmélyét sosem érheti el ezzel.
* Mégis elszaladt vele az a bizonyos ló. Már megint többet beszélt, mint szeretett volna.*
- Maga olyasformán finoman izmolt, mint a lovak és ez szép. De nem akarom föltartani a bolondságaimmal. További jót kívánok Önnek.
* Füttyszót hallat, mi inkább az erdőkbe, mezőkre illik és nem a város zajába. Akárha különleges madár hallatná, mire az egyik közeli sarok mögül előbukkan a lova. Szintén szépen izmolt teremtés, a barnának abból a színéből, ami már-már fekete. Meg van pakolva a két táska, ami a nyeregre van erősítve két oldalról, de láthatóan nem zavarja. Gazdája elé siet és megáll előtte, vár. *
A hozzászólás írója (Lorsan Vesryn Illitran) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.25 21:25:50
623. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-06-25 21:22:04
Üzenet elküldve: 2015-06-25 21:22:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Nyári forgatag//
//Verseny után - fürdő előtt//
*Lassan bólint, igyekszik udvarias lenni, főleg mert úgy érzi, a másik jóindulatú.*
– Igen, számomra megérte. Így utólag mindenképp, bár nem gondoltam, hogy ilyen nehéz verseny lesz, de érdekes is volt, és végül jó móka is.
*Kicsit zavarban van, ahogy a másik fürkészi, de megfutni nem akar, azzal még kínosabb helyzetbe sodorná csak magát.*
~Főleg, mert azért messze nem tolakodó. Legalábbis eddig.~
– Jó is lenne, csak…
*Nitta már folytatná is a megkezdett mondatot, mikor leesik neki a férfi utolsó két mondata is.
Az arca lobot vet.
Pislog.
Szóra nyitja a száját, majd összepréseli az ajkait.*
– Merhetem remélni, hogy legalább kedveli a lovakat? *kérdezi végül fojtott hangon.*
//Verseny után - fürdő előtt//
*Lassan bólint, igyekszik udvarias lenni, főleg mert úgy érzi, a másik jóindulatú.*
– Igen, számomra megérte. Így utólag mindenképp, bár nem gondoltam, hogy ilyen nehéz verseny lesz, de érdekes is volt, és végül jó móka is.
*Kicsit zavarban van, ahogy a másik fürkészi, de megfutni nem akar, azzal még kínosabb helyzetbe sodorná csak magát.*
~Főleg, mert azért messze nem tolakodó. Legalábbis eddig.~
– Jó is lenne, csak…
*Nitta már folytatná is a megkezdett mondatot, mikor leesik neki a férfi utolsó két mondata is.
Az arca lobot vet.
Pislog.
Szóra nyitja a száját, majd összepréseli az ajkait.*
– Merhetem remélni, hogy legalább kedveli a lovakat? *kérdezi végül fojtott hangon.*
622. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-06-25 20:42:51
Üzenet elküldve: 2015-06-25 20:42:51
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Verseny után - fürdő előtt//
* Ő sem azért nézi meg a fiatal nőt, mert meg akarná enni, venni, vagy egyéb, csupán csak kíváncsi. *
- Hirtelen ötlet, de. Úgy látom megérte a megpróbáltatás a számára.
* Az amúgy zárkózott elf tekintete már nyílt és kutató. Mégis csak elf, éles szemű és benne meg van az a jó tulajdonság, hogy nem csak nézni tud szemeivel, de lát is. A mostani inkább őszinte érdeklődés, minden durvaság nélkül. *
- Még jobb úszó lehetne, ha gyakrabban járna el úszni, s inkább folyóban, tó vizében, mint fürdőben. De nem akarom kioktatni, inkább csak kis támpont ebben. Elég csak lemerülnie egyre hosszabb időkre, hogy a tüdeje jobban bírja. A teste már is épp elég erős hozzá. Nem úgy, mint egy túlbuzgó nehéz vértesé. Inkább, mint egy érett korú kancáé.
//Verseny után - fürdő előtt//
* Ő sem azért nézi meg a fiatal nőt, mert meg akarná enni, venni, vagy egyéb, csupán csak kíváncsi. *
- Hirtelen ötlet, de. Úgy látom megérte a megpróbáltatás a számára.
* Az amúgy zárkózott elf tekintete már nyílt és kutató. Mégis csak elf, éles szemű és benne meg van az a jó tulajdonság, hogy nem csak nézni tud szemeivel, de lát is. A mostani inkább őszinte érdeklődés, minden durvaság nélkül. *
- Még jobb úszó lehetne, ha gyakrabban járna el úszni, s inkább folyóban, tó vizében, mint fürdőben. De nem akarom kioktatni, inkább csak kis támpont ebben. Elég csak lemerülnie egyre hosszabb időkre, hogy a tüdeje jobban bírja. A teste már is épp elég erős hozzá. Nem úgy, mint egy túlbuzgó nehéz vértesé. Inkább, mint egy érett korú kancáé.
621. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-06-25 20:25:10
Üzenet elküldve: 2015-06-25 20:25:10
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Nyári forgatag//
//Verseny után - fürdő előtt//
– Igaz. *ért egyet és végül elmosolyodik. Óvatos, félszeg kis mosoly, de azért ott van.
Nitta megállja, hogy ne kapja el a tekintetét, ne fordítsa félre a fejét, bár rég volt, hogy valaki ennyire megnézte volna magának, mint most az ismeretlen.
Igaz a verseny előtt Darel és Drann is szemügyre vették, de az más volt, nekik okuk volt rá, kíváncsiak voltak az ellenfelükre.
Ennek a férfinak semmi oka, elviekben.
Nitta látja, hogy a halványzöld szempár feltérképezi, aprót sóhajt, és kibírja, nem harap a szája szélébe újra.*
– Talán igaza van. Az utóbbi időben nem volt túl sok lehetőségem úszni. De nem akartam kihagyni a versenyt. Hirtelen ötlet volt, de…
~Nem bánom.~
*És valóban nem bánja, mert nem is a versenybéli helyezése a fontos annyira. Ő már akkor nyert, mikor meg merte tenni azt a kis utat az öltözőtől a medencéig.*
~Most meg itt beszélgetek egy férfival, aki látott alig valamiben. Te jószagú!~
*A gondolatra azért kicsit összerezzen, el i s pirul, még az se segít rajta, hogy magában mantrázza:*
~Fényes nappal, nyilvános helyen…~
//Verseny után - fürdő előtt//
– Igaz. *ért egyet és végül elmosolyodik. Óvatos, félszeg kis mosoly, de azért ott van.
Nitta megállja, hogy ne kapja el a tekintetét, ne fordítsa félre a fejét, bár rég volt, hogy valaki ennyire megnézte volna magának, mint most az ismeretlen.
Igaz a verseny előtt Darel és Drann is szemügyre vették, de az más volt, nekik okuk volt rá, kíváncsiak voltak az ellenfelükre.
Ennek a férfinak semmi oka, elviekben.
Nitta látja, hogy a halványzöld szempár feltérképezi, aprót sóhajt, és kibírja, nem harap a szája szélébe újra.*
– Talán igaza van. Az utóbbi időben nem volt túl sok lehetőségem úszni. De nem akartam kihagyni a versenyt. Hirtelen ötlet volt, de…
~Nem bánom.~
*És valóban nem bánja, mert nem is a versenybéli helyezése a fontos annyira. Ő már akkor nyert, mikor meg merte tenni azt a kis utat az öltözőtől a medencéig.*
~Most meg itt beszélgetek egy férfival, aki látott alig valamiben. Te jószagú!~
*A gondolatra azért kicsit összerezzen, el i s pirul, még az se segít rajta, hogy magában mantrázza:*
~Fényes nappal, nyilvános helyen…~
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2306-2325