Nincs játékban - Fürdőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Fürdőház | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 109 (2161. - 2180. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2306-2325
2180. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2017-09-20 13:00:04
Üzenet elküldve: 2017-09-20 13:00:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Szeretni biztosan nem szereti senki. De biztosan van olyan, aki elviseli. Pénzért mondjuk. De ez a tata nem tud annyit fizetni, hogy elviseljem. Ha tudna, akkor nem itt pancsolna.
*Bár ezzel Aenae nem arra próbál kilyukadni, hogy pénzért hajlandóságot mutatna ilyesmire, de mégis így hangzik. Ezen pedig felnevet, és még mielőtt Galtia is félreérthetné, gyorsan hozzáteszi:*
- Mármint semennyi pénzért nem viselném el. Senkitől sem.
*Jó talán ha egy nagyon szép fiatalember akarná rácsorgatni a nyálát, akkor azt örömmel hagyná és közben ő is csorgatná a sajátját. De ez ugyebár teljesen más dolog, szerelem, vagy micsoda. Legalábbis kamaszos fellángolás. Merthogy ugyebár minden kamaszlány vágyik ilyesmire. Persze a könnyű pénzkereseti lehetőség sem lenne rossz, de az ilyesmit nem veszi be a gyomra. Illetve nem tud elképzelni olyan élethelyzetet, hogy ilyesmire fanyalodjon. Inkább mossa valaki szennyesét. Persze szennyest sem mosott még soha, egy kávékanna aljáról sem öblítette ki sosem a zaccot, nemhogy valami drága anyagból kisikáljon valami agresszív szennyeződést.*
- Hát pár éve volt, hogy mindenki viszketett, meg hámlott a bőre. Azt hallottam, hogy valami állat döglött bele a vízbe.
*Vagy nem állat volt, nem tudja, mert nemigen kísérte figyelemmel a közfürdőt érintő híreket. Helyesebben mondva nem csak a fürdő ügyei nem érdekelték, hanem úgy általában semmi sem. Az élőholt fenyegetés sem, legalábbis addig a pillanatig, amíg fivérei el nem szöktek, hogy hadakozhassanak.*
- Igazából ki akartam próbálni. Sosem voltam még ilyen helyen.
- Szeretni biztosan nem szereti senki. De biztosan van olyan, aki elviseli. Pénzért mondjuk. De ez a tata nem tud annyit fizetni, hogy elviseljem. Ha tudna, akkor nem itt pancsolna.
*Bár ezzel Aenae nem arra próbál kilyukadni, hogy pénzért hajlandóságot mutatna ilyesmire, de mégis így hangzik. Ezen pedig felnevet, és még mielőtt Galtia is félreérthetné, gyorsan hozzáteszi:*
- Mármint semennyi pénzért nem viselném el. Senkitől sem.
*Jó talán ha egy nagyon szép fiatalember akarná rácsorgatni a nyálát, akkor azt örömmel hagyná és közben ő is csorgatná a sajátját. De ez ugyebár teljesen más dolog, szerelem, vagy micsoda. Legalábbis kamaszos fellángolás. Merthogy ugyebár minden kamaszlány vágyik ilyesmire. Persze a könnyű pénzkereseti lehetőség sem lenne rossz, de az ilyesmit nem veszi be a gyomra. Illetve nem tud elképzelni olyan élethelyzetet, hogy ilyesmire fanyalodjon. Inkább mossa valaki szennyesét. Persze szennyest sem mosott még soha, egy kávékanna aljáról sem öblítette ki sosem a zaccot, nemhogy valami drága anyagból kisikáljon valami agresszív szennyeződést.*
- Hát pár éve volt, hogy mindenki viszketett, meg hámlott a bőre. Azt hallottam, hogy valami állat döglött bele a vízbe.
*Vagy nem állat volt, nem tudja, mert nemigen kísérte figyelemmel a közfürdőt érintő híreket. Helyesebben mondva nem csak a fürdő ügyei nem érdekelték, hanem úgy általában semmi sem. Az élőholt fenyegetés sem, legalábbis addig a pillanatig, amíg fivérei el nem szöktek, hogy hadakozhassanak.*
- Igazából ki akartam próbálni. Sosem voltam még ilyen helyen.
2179. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2017-09-20 10:51:20
Üzenet elküldve: 2017-09-20 10:51:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Türelmesen vár, nem sietteti a választ. Először azt hiszi, nem is érkezik majd, miután a lány kijelenti, hogy nincs mit mesélni, aztán mégiscsak kap valamit. Nem túl sok mindent, de azért arra elég, hogy Galtia jó kedvvel elnevesse magát a végén.*
- Kíváncsi lennék, hogy egyáltalán szereti-e valaki az ilyet *jegyzi meg, mosollyal zárva kimondott gondolatát.
Aztán a hallottakon kezd el gondolkodni. Könyöklő karja a partra simul, lejjebb eresztve az addig tartott fejet. Ezúttal nem néz a másikra, csupán előre. A családja körül jár képzelete. Azokon, akiket hátra hagyva, önfejűen útra indult. Tudja, hogy csak féltették, még ha túlzóan is. Azzal is tisztában van, hogy a többiekkel szemben alul teljesít, ha harcról van szó, mégsem képes feladni. Újra és újra eldönti magában, hogy fejlődni és erősödni fog, hogy felérhessen az ő szintjükre, sőt, túlszárnyalja őket. Nem lesz egyszerű, hosszú időbe fog telni, de képes rá, mivel eldöntötte.
A kérdés hirtelen üt szöget fejében. Feltéve azt, eltöpreng a hallottakon, majd ajkai egyszerű fintorba szaladnak. Bőrviszketés és hajhullás. A lehető legbiztosabb módon szeretné elkerülni az ilyesmit, s valóban, már most tudja, hogy egy dézsa vízben fog kikötni. Olyanban, amiben csak ő mártózik, senki más.*
- Remélem, igazad van. Nem szeretnék orvosi kencékre költeni azért, mert balga módon fürödtem a fürdőházban *sóhajtja.
Mindez mellé az is igaz, hogy ha most megbizonyosodik ennek a víznek az ártalmatlanságáról, a későbbiekben nyugodtabb lesz, ha más helyek foglaltak, pedig valójában azt sem érti, miért erőlteti ezt magára. Talán azért, hogy bebizonyítsa, kibírja, ha akarja. Ezen még el kell majd gondolkodnia.*
- Miért döntöttél úgy, hogy eljössz ide?
*Kíváncsi Aenae álláspontjára. Meglehet, hogy pont az segít neki dűlőre jutni saját magával szemben. Másokhoz nem menne oda faggatózni emiatt, de ha már egyszer adott a lehetőség, miért ne éljen vele?*
*Türelmesen vár, nem sietteti a választ. Először azt hiszi, nem is érkezik majd, miután a lány kijelenti, hogy nincs mit mesélni, aztán mégiscsak kap valamit. Nem túl sok mindent, de azért arra elég, hogy Galtia jó kedvvel elnevesse magát a végén.*
- Kíváncsi lennék, hogy egyáltalán szereti-e valaki az ilyet *jegyzi meg, mosollyal zárva kimondott gondolatát.
Aztán a hallottakon kezd el gondolkodni. Könyöklő karja a partra simul, lejjebb eresztve az addig tartott fejet. Ezúttal nem néz a másikra, csupán előre. A családja körül jár képzelete. Azokon, akiket hátra hagyva, önfejűen útra indult. Tudja, hogy csak féltették, még ha túlzóan is. Azzal is tisztában van, hogy a többiekkel szemben alul teljesít, ha harcról van szó, mégsem képes feladni. Újra és újra eldönti magában, hogy fejlődni és erősödni fog, hogy felérhessen az ő szintjükre, sőt, túlszárnyalja őket. Nem lesz egyszerű, hosszú időbe fog telni, de képes rá, mivel eldöntötte.
A kérdés hirtelen üt szöget fejében. Feltéve azt, eltöpreng a hallottakon, majd ajkai egyszerű fintorba szaladnak. Bőrviszketés és hajhullás. A lehető legbiztosabb módon szeretné elkerülni az ilyesmit, s valóban, már most tudja, hogy egy dézsa vízben fog kikötni. Olyanban, amiben csak ő mártózik, senki más.*
- Remélem, igazad van. Nem szeretnék orvosi kencékre költeni azért, mert balga módon fürödtem a fürdőházban *sóhajtja.
Mindez mellé az is igaz, hogy ha most megbizonyosodik ennek a víznek az ártalmatlanságáról, a későbbiekben nyugodtabb lesz, ha más helyek foglaltak, pedig valójában azt sem érti, miért erőlteti ezt magára. Talán azért, hogy bebizonyítsa, kibírja, ha akarja. Ezen még el kell majd gondolkodnia.*
- Miért döntöttél úgy, hogy eljössz ide?
*Kíváncsi Aenae álláspontjára. Meglehet, hogy pont az segít neki dűlőre jutni saját magával szemben. Másokhoz nem menne oda faggatózni emiatt, de ha már egyszer adott a lehetőség, miért ne éljen vele?*
2178. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2017-09-18 17:18:56
Üzenet elküldve: 2017-09-18 17:18:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
*Alaposan körbejárja a piacot, megfigyeli a portékákat. Gyönyörködik egy két különleges szelencében, majd tovább sétál, a fürdőház felé.
Kipróbálja a fürdőt is, ha már itt jár. Nem árt felfedezni a város adottságait.
Lepakolja ruháit, majd törölközőbe tekerve tovább sétál. Egy üres medencét szemel ki magának. Kellemes a víz, kár, hogy nem jött ide hamarabb. Kellemesen ellazul, szemét behunyva a medence szélének hajtja fejét, és úgy pihen tovább.
~Hát ez valami fantasztikus!~
Ejtőzik még egy kicsit mielőtt tovább indul.*
Kipróbálja a fürdőt is, ha már itt jár. Nem árt felfedezni a város adottságait.
Lepakolja ruháit, majd törölközőbe tekerve tovább sétál. Egy üres medencét szemel ki magának. Kellemes a víz, kár, hogy nem jött ide hamarabb. Kellemesen ellazul, szemét behunyva a medence szélének hajtja fejét, és úgy pihen tovább.
~Hát ez valami fantasztikus!~
Ejtőzik még egy kicsit mielőtt tovább indul.*
2177. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2017-09-18 10:27:14
Üzenet elküldve: 2017-09-18 10:27:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Aenae tipikusan az a lány, aki rá van szorulva arra, hogy egy nálánál erősebb és ügyesebb megvédje. Hiába, apja azt az elvet vallotta, hogy a lányoknak a rajzoláshoz, meg az énekléshez kell érteniük, nem a kardforgatáshoz, verekedéshez. Bár kétségtelen, hogy az énekhangjától bárki öngyilkos lenne, akihez elér. Fegyvernek jó lehet, bár ő ha olyan kornyikálást hallana, mint ami az ő torkából kijön, akkor tutira kivágná a "dalos pacsirta" nyelvét, vagy bevarrná a száját, esetleg mindkét "óvintézkedést" megtenné.*
- Hátőizé. Nincs rólam mit mesélni. Apám borkereskedő, itt lakunk nem messze. És nem szeretem azt, ha ilyen szottyos pacákok kacsingatnak rám.
*Túl sokat azért nem akarna elárulni magáról. Kellemetlen ugyanis a számára az a helyzet, amibe a családja került újabban. Egymás között sem beszélnek az őket ért veszteségről, nemhogy idegenek előtt. Persze a gazdagnegyedbeli sznobok hamar észrevették, hogy már nincsen annyi pénzük, mint eddig volt, ugyanis elmaradtak az általuk szervezett társasági események, aztán elmaradtak a meghívások a mások által szervezett eseményekre. A barátok is hirtelen felszívódtak és az egészben a lehető legrosszabb az, hogy azelőtt ők maguk is pont így viselkedtek azokkal, akik elszegényedtek. Persze az ember mindig azt hiszi, hogy ővele ez sosem történhet meg, aztán ott az arculcsapás, hogy mégis. Ezt nehéz feldolgozni. Persze még mindig könnyebb, mint feldolgozni azt, hogy az ember elveszíti a fivéreit. Gyászolja őket, majd egy éve és nem fáj kevésbé, mint mikor megtudta. Apja azóta pedig csak árnyéka önmagának, egy szellem a karosszékben.*
- Hát igazából nem. Majd otthon kimosom belőle ezt a vizet. Viszont ne aggódj, nem hallani tömeges hajvesztésről meg bőrviszketésről, szóval annyira nem lehet ez rossz.
*Ezt persze maga sem hiszi, de azért próbálja magát meggyőzni.*
*Aenae tipikusan az a lány, aki rá van szorulva arra, hogy egy nálánál erősebb és ügyesebb megvédje. Hiába, apja azt az elvet vallotta, hogy a lányoknak a rajzoláshoz, meg az énekléshez kell érteniük, nem a kardforgatáshoz, verekedéshez. Bár kétségtelen, hogy az énekhangjától bárki öngyilkos lenne, akihez elér. Fegyvernek jó lehet, bár ő ha olyan kornyikálást hallana, mint ami az ő torkából kijön, akkor tutira kivágná a "dalos pacsirta" nyelvét, vagy bevarrná a száját, esetleg mindkét "óvintézkedést" megtenné.*
- Hátőizé. Nincs rólam mit mesélni. Apám borkereskedő, itt lakunk nem messze. És nem szeretem azt, ha ilyen szottyos pacákok kacsingatnak rám.
*Túl sokat azért nem akarna elárulni magáról. Kellemetlen ugyanis a számára az a helyzet, amibe a családja került újabban. Egymás között sem beszélnek az őket ért veszteségről, nemhogy idegenek előtt. Persze a gazdagnegyedbeli sznobok hamar észrevették, hogy már nincsen annyi pénzük, mint eddig volt, ugyanis elmaradtak az általuk szervezett társasági események, aztán elmaradtak a meghívások a mások által szervezett eseményekre. A barátok is hirtelen felszívódtak és az egészben a lehető legrosszabb az, hogy azelőtt ők maguk is pont így viselkedtek azokkal, akik elszegényedtek. Persze az ember mindig azt hiszi, hogy ővele ez sosem történhet meg, aztán ott az arculcsapás, hogy mégis. Ezt nehéz feldolgozni. Persze még mindig könnyebb, mint feldolgozni azt, hogy az ember elveszíti a fivéreit. Gyászolja őket, majd egy éve és nem fáj kevésbé, mint mikor megtudta. Apja azóta pedig csak árnyéka önmagának, egy szellem a karosszékben.*
- Hát igazából nem. Majd otthon kimosom belőle ezt a vizet. Viszont ne aggódj, nem hallani tömeges hajvesztésről meg bőrviszketésről, szóval annyira nem lehet ez rossz.
*Ezt persze maga sem hiszi, de azért próbálja magát meggyőzni.*
2176. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2017-09-16 15:55:16
Üzenet elküldve: 2017-09-16 15:55:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Látja a másik zavarát, de ügyet sem vetve rá, tovább méregeti, egészen addig, míg végül el nem hangzik tőle a hatalmas kérdés. Sokáig nem kell válaszra várnia. A hallott nevet ízlelgeti, újra és újra elismétli magában, mindhiába. Továbbra sem ismerős, így nincs más dolga, mint túljutni ezen a gondolaton, abbahagyva az ez irányba folytatott, felesleges gondolkodást. Sokkal könnyebben megy, miután meghallja a magyarázatot. Egy pillanatra elfogja a késztetés, hogy megnézze az említett vén kecskét, de végül sikerül úrrá lennie magán. Megfordul a fejében a gondolat, hogy talán abban a pillanatban kiugrana a vízből, amint meglátná.*
- Értem *mosolyog a lányra.
Még véletlen sem szeretné magára hagyni a bajban, épp ellenkezőleg. Szeretne neki segíteni, már csak azért is, mert láthatóan eddig is tőle vártak egyfajta menedéket, hát most itt az alkalom, hogy tudatosan szolgáltassa azt.*
- A nevem Galtia *mutatkozik be.
Kis híján kezet nyújt neki. Karja már moccan, hogy elhagyja pozícióját, mikor észbe kap, s vissza is fekteti azt a kövezetre. Ha Aenae úgy jött oda hozzá, mint egy ismerőshöz, talán nem kellene kezet fognia vele. Lehet, hogy nem hallja a zavaró tényezőnek is nevezhető egyén amit mondanak, de látni láthatja.*
- Ha már így összefutottunk… Mesélj magadról!
*Valamivel el kell ütniük az időt, jobb viszont nem jutott eszébe. Egyébként sincs szükség jobbra. Így annyit árul el a másik, amennyit szeretne. Nem kell többet, kevesebbet meg… hát, az még előfordulhat, azt nem tudja kidobni a pakliból.*
- Jut eszembe, az előbb hasonló véleményen voltál, mint én. Nem zavar, hogy csurom víz a hajad?
*Galtiát bizony zavarná, ha ebben a vízben mártaná meg világos tincseit. Alighanem azonnal a fogadóba menne, hogy kérjen magának egy dézsa vizet szobájába, amiben megmoshatja haját. Egyikből ki, a másikból be, de mit sem számít, ha a tisztaságérzet a tét. Ha tehet ellene, tenni fog, más esetben elviseli a koszt, amíg muszáj. Felül tud kerekedni rajta, nem egyszer megtette már, de nem törekszik arra ok nélkül.*
*Látja a másik zavarát, de ügyet sem vetve rá, tovább méregeti, egészen addig, míg végül el nem hangzik tőle a hatalmas kérdés. Sokáig nem kell válaszra várnia. A hallott nevet ízlelgeti, újra és újra elismétli magában, mindhiába. Továbbra sem ismerős, így nincs más dolga, mint túljutni ezen a gondolaton, abbahagyva az ez irányba folytatott, felesleges gondolkodást. Sokkal könnyebben megy, miután meghallja a magyarázatot. Egy pillanatra elfogja a késztetés, hogy megnézze az említett vén kecskét, de végül sikerül úrrá lennie magán. Megfordul a fejében a gondolat, hogy talán abban a pillanatban kiugrana a vízből, amint meglátná.*
- Értem *mosolyog a lányra.
Még véletlen sem szeretné magára hagyni a bajban, épp ellenkezőleg. Szeretne neki segíteni, már csak azért is, mert láthatóan eddig is tőle vártak egyfajta menedéket, hát most itt az alkalom, hogy tudatosan szolgáltassa azt.*
- A nevem Galtia *mutatkozik be.
Kis híján kezet nyújt neki. Karja már moccan, hogy elhagyja pozícióját, mikor észbe kap, s vissza is fekteti azt a kövezetre. Ha Aenae úgy jött oda hozzá, mint egy ismerőshöz, talán nem kellene kezet fognia vele. Lehet, hogy nem hallja a zavaró tényezőnek is nevezhető egyén amit mondanak, de látni láthatja.*
- Ha már így összefutottunk… Mesélj magadról!
*Valamivel el kell ütniük az időt, jobb viszont nem jutott eszébe. Egyébként sincs szükség jobbra. Így annyit árul el a másik, amennyit szeretne. Nem kell többet, kevesebbet meg… hát, az még előfordulhat, azt nem tudja kidobni a pakliból.*
- Jut eszembe, az előbb hasonló véleményen voltál, mint én. Nem zavar, hogy csurom víz a hajad?
*Galtiát bizony zavarná, ha ebben a vízben mártaná meg világos tincseit. Alighanem azonnal a fogadóba menne, hogy kérjen magának egy dézsa vizet szobájába, amiben megmoshatja haját. Egyikből ki, a másikból be, de mit sem számít, ha a tisztaságérzet a tét. Ha tehet ellene, tenni fog, más esetben elviseli a koszt, amíg muszáj. Felül tud kerekedni rajta, nem egyszer megtette már, de nem törekszik arra ok nélkül.*
2175. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2017-09-15 08:51:37
Üzenet elküldve: 2017-09-15 08:51:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Kicsit zavarba jön attól, hogy a másik méregetni kezdi. Nem szokott hozzá ugyanis az ilyesmihez. Egyrészt azért nem, mert nem sűrűn járt eddig életében nyilvános helyre, másrészt ha meg is tette ezt, akkor is volt vele gardedám, vagy valami fogdmeg, akik nemhogy a fürdőzést, de az idegenekkel való trécselést sem engedték volna neki. Azóta viszont gardedámot jó ajánlásokkal elbocsátották, csakúgy mint a fogdmegeket. Aenae azóta mondhatni, hogy szabadon garázdálkodik a városban, mivel katatón apját ez nem érdekli, anyja meg képtelen kordában tartani, meglehet, hogy már nem is akarja kordában tartani, mert belefáradt a folyamatos vitatkozásba. Igazából Aenae is kezd ebbe belefáradni, meg abba is, hogy folyton ellenkezzen. Szeretne jó gyereke lenni a szüleinek, pláne ezekben a nehéz időkben, de mikor elhatározza, hogy mostantól úgy viselkedik, mint ahogyan az elvárható lenne, akkor újfent összeugatnak anyjával valamin. Ezért is van most itt.*
- Kagaenae vagyok. Aenae.
*Válaszolja halkan vissza, még csak az kéne, hogy ugyan ki is ő. Persze, hogy nem ismerős a másiknak, mert most találkoznak először. Aenae valószínűleg meg sem szólította volna, ha nem kacsingat rá az a papi.*
- Csak inzulált az a vén kecske. Vagyis akart. De úgy látom, hogy máshol akadt dolga.
*Ezt csak a szeme sarkából látja, nem akar odafordulni, mert még úgy venné a papóka, hogy felhívás táncra, hogy Aenae ránéz. A feszes testű fiatal férfit persze szívesen bámulná napestig, az bezzeg felé sem néz. Igazságtalan az élet.*
*Kicsit zavarba jön attól, hogy a másik méregetni kezdi. Nem szokott hozzá ugyanis az ilyesmihez. Egyrészt azért nem, mert nem sűrűn járt eddig életében nyilvános helyre, másrészt ha meg is tette ezt, akkor is volt vele gardedám, vagy valami fogdmeg, akik nemhogy a fürdőzést, de az idegenekkel való trécselést sem engedték volna neki. Azóta viszont gardedámot jó ajánlásokkal elbocsátották, csakúgy mint a fogdmegeket. Aenae azóta mondhatni, hogy szabadon garázdálkodik a városban, mivel katatón apját ez nem érdekli, anyja meg képtelen kordában tartani, meglehet, hogy már nem is akarja kordában tartani, mert belefáradt a folyamatos vitatkozásba. Igazából Aenae is kezd ebbe belefáradni, meg abba is, hogy folyton ellenkezzen. Szeretne jó gyereke lenni a szüleinek, pláne ezekben a nehéz időkben, de mikor elhatározza, hogy mostantól úgy viselkedik, mint ahogyan az elvárható lenne, akkor újfent összeugatnak anyjával valamin. Ezért is van most itt.*
- Kagaenae vagyok. Aenae.
*Válaszolja halkan vissza, még csak az kéne, hogy ugyan ki is ő. Persze, hogy nem ismerős a másiknak, mert most találkoznak először. Aenae valószínűleg meg sem szólította volna, ha nem kacsingat rá az a papi.*
- Csak inzulált az a vén kecske. Vagyis akart. De úgy látom, hogy máshol akadt dolga.
*Ezt csak a szeme sarkából látja, nem akar odafordulni, mert még úgy venné a papóka, hogy felhívás táncra, hogy Aenae ránéz. A feszes testű fiatal férfit persze szívesen bámulná napestig, az bezzeg felé sem néz. Igazságtalan az élet.*
2174. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2017-09-14 20:12:45
Üzenet elküldve: 2017-09-14 20:12:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*A hallottakon már a vízben gondolkodik el. Ezek szerint, a lány hasonló cipőben jár, mint ő, már ami a fürdőzéssel kapcsolatos érzéseiket illeti. Ennek tudatában újra elhúzza száját, hiszen pont abból kapott magára, amit valószínűleg az elkövető sem viselt volna túl jól.*
- Különben engem sem biztos, hogy rá vitt volna *jegyzi meg félhangosan, inkább magának, semmint újdonsült társaságának, ki úgy tűnik, hosszabb távon szándékozik mellette tartózkodni.
Szemöldöke kérdőn szalad homloka közepéig, amint meghallja a szokatlanul megfogalmazott kérdést. Az ismeretlen arc tanulmányozásába kezd, hátha felfedez néhány ismerős vonást, ami arról tanúskodik, mégiscsak ismeri az illetőt. Egyet sem talál. Újra és újra megfigyeli, fejét oldalra döntve, megtámasztva fejét könyöklésre kényszerített karjának kézfején. Néhány centinyit felé hajol, kipróbálva egy közelebbi nézőpontot is, de úgy sem ugrik be neki semmi. Egyetlen eredményre juthat tehát, mégpedig arra, hogy még életében nem találkozott vele. Mivel a többségnek háttal van, így azzal sincs tisztában, mi válthatta ki ezt a hirtelen baráti hangnemet. Nincs ellenére, semmi problémája az idegenekkel, csakhogy örült volna, ha legalább egy nevet hall az egész előtt. Csak hogy ha máshogyan nem, legalább úgy azért ismertek legyenek egymás számára.*
- Jól vagyok, mint mindig. Talán egy kicsit fáradtan *tér végül vissza korábbi helyére, eltávolodva arcával.
Karjait nyújtózkodásra emeli, fejét hátra billentve közben, azt is megmozgatva, mielőtt elgémberedne a nagy támaszkodásban. Arcán nyugodt mosoly pihen, mostanra rendeződtek vonásai.*
- Szóval… Ki vagy te?
*Hangját halkra fogja. Beszélgetésük nem tartozik másra, hiába vannak nyilvános helyen. A kérdés elhangzása után visszatámaszkodik a medence partjára. Álla helyett homlokánál tart ellent fejének. Egy kicsit örül a váratlan jött társaságnak. Remélhetőleg így nem ér majd rá azzal foglalkozni, hogy mifélék ólálkodnak körülöttük.*
*A hallottakon már a vízben gondolkodik el. Ezek szerint, a lány hasonló cipőben jár, mint ő, már ami a fürdőzéssel kapcsolatos érzéseiket illeti. Ennek tudatában újra elhúzza száját, hiszen pont abból kapott magára, amit valószínűleg az elkövető sem viselt volna túl jól.*
- Különben engem sem biztos, hogy rá vitt volna *jegyzi meg félhangosan, inkább magának, semmint újdonsült társaságának, ki úgy tűnik, hosszabb távon szándékozik mellette tartózkodni.
Szemöldöke kérdőn szalad homloka közepéig, amint meghallja a szokatlanul megfogalmazott kérdést. Az ismeretlen arc tanulmányozásába kezd, hátha felfedez néhány ismerős vonást, ami arról tanúskodik, mégiscsak ismeri az illetőt. Egyet sem talál. Újra és újra megfigyeli, fejét oldalra döntve, megtámasztva fejét könyöklésre kényszerített karjának kézfején. Néhány centinyit felé hajol, kipróbálva egy közelebbi nézőpontot is, de úgy sem ugrik be neki semmi. Egyetlen eredményre juthat tehát, mégpedig arra, hogy még életében nem találkozott vele. Mivel a többségnek háttal van, így azzal sincs tisztában, mi válthatta ki ezt a hirtelen baráti hangnemet. Nincs ellenére, semmi problémája az idegenekkel, csakhogy örült volna, ha legalább egy nevet hall az egész előtt. Csak hogy ha máshogyan nem, legalább úgy azért ismertek legyenek egymás számára.*
- Jól vagyok, mint mindig. Talán egy kicsit fáradtan *tér végül vissza korábbi helyére, eltávolodva arcával.
Karjait nyújtózkodásra emeli, fejét hátra billentve közben, azt is megmozgatva, mielőtt elgémberedne a nagy támaszkodásban. Arcán nyugodt mosoly pihen, mostanra rendeződtek vonásai.*
- Szóval… Ki vagy te?
*Hangját halkra fogja. Beszélgetésük nem tartozik másra, hiába vannak nyilvános helyen. A kérdés elhangzása után visszatámaszkodik a medence partjára. Álla helyett homlokánál tart ellent fejének. Egy kicsit örül a váratlan jött társaságnak. Remélhetőleg így nem ér majd rá azzal foglalkozni, hogy mifélék ólálkodnak körülöttük.*
2173. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2017-09-14 13:47:20
Üzenet elküldve: 2017-09-14 13:47:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Ha nem ugrott volna be, akkor sosem mászik be. Tudja magáról. Hogy ezzel másokat is bevizezett? Egy fürdőben úgyis vizesek lesznek. Ha nem maguktól, akkor azért mert mellettük valaki fröcskölve pancsol. Mint az a bálna is nem sokkal odébb.*
- Mert különben nem vitt volna rá a lélek, hogy bejöjjek.
*Mondja teljes őszinteséggel a kissé zaklatottnak tűnő kérdésre, miután feje kibukkan a vízből. A fehér alsóinggel pont az történt, amire számított, vagyis a víztől teljesen átlátszóvá vált és úgy lebeg körülötte - a hajával együtt -, mint valami tengerfenéki növény. Ettől kicsit kellemetlenül érzi magát, főleg hogy az a bálna, aki kicsit odébb fröcskölve pancsikol, rákacsint. Ez nagyon-nagyon kellemetlen! Bárcsak az a szép testű ifjú kacsingatna rá, ne pedig a hájhurkás öregúr! Merthogy nem is a kacsintás a fő problémája, azt még talán tudná kezelni, hanem az, hogy a fickó az öregapja is lehetne.
Megfordul gyorsan és a másik mellé könyököl a medence szélére, tudomást sem véve arról, hogy nem ismerik egymást, de talán a bálna így már nem akar kacsintgatni, hogy többen vannak.*
- És, hogy vagy mindig?
*Kérdezi úgy, mintha ezer éve barátnők lennének. Persze most látják egymást először, de ezt hurkatarkó úrnak nem kell tudnia. Galtia felé fordulva fekteti arcát a saját felkarjára, még egy mosolyt is villant rá.*
*Ha nem ugrott volna be, akkor sosem mászik be. Tudja magáról. Hogy ezzel másokat is bevizezett? Egy fürdőben úgyis vizesek lesznek. Ha nem maguktól, akkor azért mert mellettük valaki fröcskölve pancsol. Mint az a bálna is nem sokkal odébb.*
- Mert különben nem vitt volna rá a lélek, hogy bejöjjek.
*Mondja teljes őszinteséggel a kissé zaklatottnak tűnő kérdésre, miután feje kibukkan a vízből. A fehér alsóinggel pont az történt, amire számított, vagyis a víztől teljesen átlátszóvá vált és úgy lebeg körülötte - a hajával együtt -, mint valami tengerfenéki növény. Ettől kicsit kellemetlenül érzi magát, főleg hogy az a bálna, aki kicsit odébb fröcskölve pancsikol, rákacsint. Ez nagyon-nagyon kellemetlen! Bárcsak az a szép testű ifjú kacsingatna rá, ne pedig a hájhurkás öregúr! Merthogy nem is a kacsintás a fő problémája, azt még talán tudná kezelni, hanem az, hogy a fickó az öregapja is lehetne.
Megfordul gyorsan és a másik mellé könyököl a medence szélére, tudomást sem véve arról, hogy nem ismerik egymást, de talán a bálna így már nem akar kacsintgatni, hogy többen vannak.*
- És, hogy vagy mindig?
*Kérdezi úgy, mintha ezer éve barátnők lennének. Persze most látják egymást először, de ezt hurkatarkó úrnak nem kell tudnia. Galtia felé fordulva fekteti arcát a saját felkarjára, még egy mosolyt is villant rá.*
2172. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2017-09-14 13:05:07
Üzenet elküldve: 2017-09-14 13:05:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Az idegen hang váratlan jut el hozzá. Fejét azonnal forrása felé fordítja, s mindezek után örül, hogy jut ideje kezeit védekezőn arca elé emelni, gátat állítva a felé száguldó víznek. Még a levegő is megáll benne a hirtelen jövő rémülettől. Amint lecseng a vész, újra lélegezni kezd, miközben félre húzott szájjal figyeli a merénylő tettének eredményét.*
- Ez mire volt jó? *faggatja, újabbat sóhajtva.
Úgy tűnik, ez a mai nap ilyen. Combjairól kézháttal söpri le a vizet. A történtek ellenére is tovább agyal azon, hogy bemenjen-e. Sőt, most még jobban elgondolkodik, hála a lánynak, ki miatt kis híján arcába kapta a fürdővizet.
Lábait ide-oda mozgatja a vízben, gondolkodás közben. Agyában érveket kezd el sorolni a fürdő ellen és mellett, kisebb nagyobb sikerrel. A végtagjai fáradtak és sajognak, nem ártana nekik egy kellemes, lazító fürdő. Ezzel szemben ott van a megjelenésével összeköthető mániája, és a tény, hogy fürödni jobb szeret elsőként, egyedül, esetleg kis társaságban, semmint tömegben, teljesen idegenekkel… olyan vízben, amit ki tudja, hogy mikor cseréltek utoljára. Ilyen szempontból mehetne a szobájába is, kérhetne egy dézsa vizet és megmártózhatna, ha lenne kedve bezárkózni oda, csakhogy nincs. Aztán rájön arra is, hogy lényegében már most is elég vizes, megkapott már mindent, amit a medence tartogathat számára, úgyhogy akár be is merészkedhet.
Nagy levegőt vesz, lassan a vízbe ereszti testét, majd szinte azonnal korábbi helyére támaszkodik. Nem akarja látni, hogy mit művelnek mások. Bőven elég neki a tudat, hogy hány emberrel osztozkodik. Ha nem örülnének izmai az áztatásnak, valószínűleg már ki is mászott volna.*
*Az idegen hang váratlan jut el hozzá. Fejét azonnal forrása felé fordítja, s mindezek után örül, hogy jut ideje kezeit védekezőn arca elé emelni, gátat állítva a felé száguldó víznek. Még a levegő is megáll benne a hirtelen jövő rémülettől. Amint lecseng a vész, újra lélegezni kezd, miközben félre húzott szájjal figyeli a merénylő tettének eredményét.*
- Ez mire volt jó? *faggatja, újabbat sóhajtva.
Úgy tűnik, ez a mai nap ilyen. Combjairól kézháttal söpri le a vizet. A történtek ellenére is tovább agyal azon, hogy bemenjen-e. Sőt, most még jobban elgondolkodik, hála a lánynak, ki miatt kis híján arcába kapta a fürdővizet.
Lábait ide-oda mozgatja a vízben, gondolkodás közben. Agyában érveket kezd el sorolni a fürdő ellen és mellett, kisebb nagyobb sikerrel. A végtagjai fáradtak és sajognak, nem ártana nekik egy kellemes, lazító fürdő. Ezzel szemben ott van a megjelenésével összeköthető mániája, és a tény, hogy fürödni jobb szeret elsőként, egyedül, esetleg kis társaságban, semmint tömegben, teljesen idegenekkel… olyan vízben, amit ki tudja, hogy mikor cseréltek utoljára. Ilyen szempontból mehetne a szobájába is, kérhetne egy dézsa vizet és megmártózhatna, ha lenne kedve bezárkózni oda, csakhogy nincs. Aztán rájön arra is, hogy lényegében már most is elég vizes, megkapott már mindent, amit a medence tartogathat számára, úgyhogy akár be is merészkedhet.
Nagy levegőt vesz, lassan a vízbe ereszti testét, majd szinte azonnal korábbi helyére támaszkodik. Nem akarja látni, hogy mit művelnek mások. Bőven elég neki a tudat, hogy hány emberrel osztozkodik. Ha nem örülnének izmai az áztatásnak, valószínűleg már ki is mászott volna.*
2171. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2017-09-14 12:39:14
Üzenet elküldve: 2017-09-14 12:39:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Kagaenae ne csináld ezt! Kagaenae ne csináld azt! Bla-bla-bla.
*Dohog még akkor is, mikor belép a fürdőbe. Újabban megismeri a várost, ahol szinte egész életében élt, és amiből mégsem látott semmit eddig. Tulajdonképpen sokat veszített ezzel, hiszen a vásári forgatag éppúgy ismeretlen a számára, mint a közfürdő. Igazából egyik sem olyan dolog, amiért különösebben lelkesedne, de egyszer mindent ki kell próbálni. A vásári forgatag már megvolt valamennyire - igaz ugyan, hogy nem volt olyan nagyszerű élmény, mint amilyennek gondolta -, így most a közfürdő van terítéken. És hát van egy gondolat, ami nem hagyja nyugodni, az pedig a lábgomba. Azért próbálja kicsit háttérbe szorítani és arra gondolni, hogy nem hallani tömeges lábgomba-fertőzésekről. Viszont nem is olyan régen volt valami baj a vízzel, amikor minden pancsoló valami fura bőrbetegségtől lett kiütéses. Ez a veszély állítólag elhárult, és nincs is semmi figyelmeztető tábla a bejáraton.
Nem járt még ilyen helyen, úgyhogy nem tudja, hogy mi is a módi, mindenesetre azt tudja, hogy ruhában nem szokás megmártózni. Szóval nekivetkőzik, és csak a fehér vászonból készült alsóinge marad rajta. Amúgy sem értette soha, hogy mi haszna is a vékony vállpántos ruhadarabnak, de talán az, ha az ember lányának hirtelen neki kell vetkőznie egy közfürdőben. Vizesen persze egyből elázik és a testre tapad. Annyi baj legyen. Fürdőlepedőt kanyarint a vállára és holmiját magával hurcolva megindul, hogy keressen valami szimpatikus medencét. Igazából nem szimpatikus egyik sem, és olyan testeket is lát, amik nélkül boldogabb lett volna az élete. Mivel azonban kiszúr egy rendkívül szép testű fiatal férfit is, így arrafelé tart, ahol az úszik. A medence szélén ülő lány mellett áll meg, miközben a szép, tempózó karokat nézi, meg a hozzájuk tartozó deltás hátat.*
- Én sem hiszem el.
*épp elcsípi a másik szavait, majd hirtelen ötlettől vezérelve gyorsan beugrik, mert így nincs ideje arra, hogy hezitáljon. Nem segges bombát ugrik, de a a medence szélén ülő így is kaphat a nyakába a medence vizéből.*
- Kagaenae ne csináld ezt! Kagaenae ne csináld azt! Bla-bla-bla.
*Dohog még akkor is, mikor belép a fürdőbe. Újabban megismeri a várost, ahol szinte egész életében élt, és amiből mégsem látott semmit eddig. Tulajdonképpen sokat veszített ezzel, hiszen a vásári forgatag éppúgy ismeretlen a számára, mint a közfürdő. Igazából egyik sem olyan dolog, amiért különösebben lelkesedne, de egyszer mindent ki kell próbálni. A vásári forgatag már megvolt valamennyire - igaz ugyan, hogy nem volt olyan nagyszerű élmény, mint amilyennek gondolta -, így most a közfürdő van terítéken. És hát van egy gondolat, ami nem hagyja nyugodni, az pedig a lábgomba. Azért próbálja kicsit háttérbe szorítani és arra gondolni, hogy nem hallani tömeges lábgomba-fertőzésekről. Viszont nem is olyan régen volt valami baj a vízzel, amikor minden pancsoló valami fura bőrbetegségtől lett kiütéses. Ez a veszély állítólag elhárult, és nincs is semmi figyelmeztető tábla a bejáraton.
Nem járt még ilyen helyen, úgyhogy nem tudja, hogy mi is a módi, mindenesetre azt tudja, hogy ruhában nem szokás megmártózni. Szóval nekivetkőzik, és csak a fehér vászonból készült alsóinge marad rajta. Amúgy sem értette soha, hogy mi haszna is a vékony vállpántos ruhadarabnak, de talán az, ha az ember lányának hirtelen neki kell vetkőznie egy közfürdőben. Vizesen persze egyből elázik és a testre tapad. Annyi baj legyen. Fürdőlepedőt kanyarint a vállára és holmiját magával hurcolva megindul, hogy keressen valami szimpatikus medencét. Igazából nem szimpatikus egyik sem, és olyan testeket is lát, amik nélkül boldogabb lett volna az élete. Mivel azonban kiszúr egy rendkívül szép testű fiatal férfit is, így arrafelé tart, ahol az úszik. A medence szélén ülő lány mellett áll meg, miközben a szép, tempózó karokat nézi, meg a hozzájuk tartozó deltás hátat.*
- Én sem hiszem el.
*épp elcsípi a másik szavait, majd hirtelen ötlettől vezérelve gyorsan beugrik, mert így nincs ideje arra, hogy hezitáljon. Nem segges bombát ugrik, de a a medence szélén ülő így is kaphat a nyakába a medence vizéből.*
2170. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2017-09-14 12:08:42
Üzenet elküldve: 2017-09-14 12:08:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*A jelenleg adott körülmények mellett, más esetben eszébe sem jutna a fürdőház szolgáltatásával élni, csakhogy nem lát más megoldást. A korábban végzett rövid, ám eredményesnek ítélt edzést követően elég kimerültnek érzi magát ahhoz, hogy fáradt tagjai meleg fürdőért kiáltsanak. A gondot nem is ebben látja, sokkal inkább a tényben, hogy az összes kisebb medencét elfoglalták, így kénytelen a kóceráj nyilvános részét használni. Nagyobb medencék, nagyobb víztömeg, ugyanakkor jóval több ember, aki előtte már megáztatta magát benne, vagy éppenséggel vele együtt tenné.
Fáradt sóhaj hagyja el ajkait, amint szembesül a helyzettel. Törölközőjén igazít egyet, mielőtt nagyobb távolságot tenne meg az öltöző ajtajától, majd levetett ruháit és többi holmiját magához szorítva, egy elhagyatottabb sarok keresésébe indul. Esze ágában sincs az öltözőben hagyni cókmókját, megkísérelve, hogy esetleg ellopják orra elől. Ugyan ruhája akad bőven, valamiben el kell menni a többiig, fegyverekből pedig nem hord magával széles választékot.
Amint megtalálja a legideálisabb pontot, lepakolja holmiját. Világos hajában megigazítja a csatot, az abból kibúvó, rövidebb tincseket pedig füle mögé tűri. Tudja jól, hogy hiába az igyekezet, teljesen nem maradnak szárazak a szőke hajszálak. Bárhogy próbálkozott az évek alatt, sosem sikerült megúsznia. Nem reménykedik hát abban, hogy ezúttal másként lesz. A medence szélére leülve, lábait a vízbe mártja.*
- Nem hiszem el, hogy ide fogok bemászni *motyogja maga elé.
Újabb sóhaj következik, majd felnézve kezdi úgy érezni, hogy felkészült a vízbe ereszkedésre. Ez az érzés egészen addig tart, míg meg nem lát egy nem túl kellemes küllemű alakot, ki szeme láttára bukik a medencébe. Karjai egy pillanat alatt elernyednek. Legszívesebben lábait is kivenné most, de nyugalomra inti magát.*
*A jelenleg adott körülmények mellett, más esetben eszébe sem jutna a fürdőház szolgáltatásával élni, csakhogy nem lát más megoldást. A korábban végzett rövid, ám eredményesnek ítélt edzést követően elég kimerültnek érzi magát ahhoz, hogy fáradt tagjai meleg fürdőért kiáltsanak. A gondot nem is ebben látja, sokkal inkább a tényben, hogy az összes kisebb medencét elfoglalták, így kénytelen a kóceráj nyilvános részét használni. Nagyobb medencék, nagyobb víztömeg, ugyanakkor jóval több ember, aki előtte már megáztatta magát benne, vagy éppenséggel vele együtt tenné.
Fáradt sóhaj hagyja el ajkait, amint szembesül a helyzettel. Törölközőjén igazít egyet, mielőtt nagyobb távolságot tenne meg az öltöző ajtajától, majd levetett ruháit és többi holmiját magához szorítva, egy elhagyatottabb sarok keresésébe indul. Esze ágában sincs az öltözőben hagyni cókmókját, megkísérelve, hogy esetleg ellopják orra elől. Ugyan ruhája akad bőven, valamiben el kell menni a többiig, fegyverekből pedig nem hord magával széles választékot.
Amint megtalálja a legideálisabb pontot, lepakolja holmiját. Világos hajában megigazítja a csatot, az abból kibúvó, rövidebb tincseket pedig füle mögé tűri. Tudja jól, hogy hiába az igyekezet, teljesen nem maradnak szárazak a szőke hajszálak. Bárhogy próbálkozott az évek alatt, sosem sikerült megúsznia. Nem reménykedik hát abban, hogy ezúttal másként lesz. A medence szélére leülve, lábait a vízbe mártja.*
- Nem hiszem el, hogy ide fogok bemászni *motyogja maga elé.
Újabb sóhaj következik, majd felnézve kezdi úgy érezni, hogy felkészült a vízbe ereszkedésre. Ez az érzés egészen addig tart, míg meg nem lát egy nem túl kellemes küllemű alakot, ki szeme láttára bukik a medencébe. Karjai egy pillanat alatt elernyednek. Legszívesebben lábait is kivenné most, de nyugalomra inti magát.*
2169. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2017-09-12 18:20:45
Üzenet elküldve: 2017-09-12 18:20:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Végül nem sikerült eljutnia a kovácshoz, mivel amikor a műhely mellé ért az árusok portékáinak nézegetése közben, annyi embert látott előtte, amennyinek ügyintézését nem volt kedve kivárni. Ugyan türelme nem élvez tág határokat, nem ez az egyetlen ok, mi másik irányba terelte. A fürdőház bejáratának látványa éppoly csábítónak bizonyult, mint a standokra pakolt holmik.
Belépve az épületbe, nagyot szippant a meleg, páradús levegőből. Minden egyes lélegzettel érzi annak nehezét, ez azonban egyáltalán nem zavarja. Az sokkal inkább zavarná, ha nem állna a betérők rendelkezésére néhány külön szoba, hol magányukban, vagy épp kisebb csoportokban élvezhetik a vizet. Nem szeret olyan vízben mosdani, amiben előtte jó páran megmártóztak. Megint más, ha egy kisebb csoporttal együtt érkezik, de akkor sem a nagy medencét választaná fürdőhelyül. Az öltözőt gyorsan megjárja. Levetett felszerelésével karján halad a kért helyiség felé. Út közben még egy kupa bor rendelését is megengedi magának, mellyel kapcsolatban tájékoztatják, hogy majd a fogadóban kell kifizetni.
Az információt elméjébe vési. Ezek után úgyis arra venné útja, hogy némi ételt vegyen magához, mielőtt ismételten megpróbálkozna a kováccsal, remélve, hogy ezúttal el is ér odáig. Előtte azonban a fürdésen a sor. Amint lepakol, nem húzva az időt, lepakolva törölközőjét, a vízbe merül. Kellemes melegség kezdi átjárni testét. Sétától kifáradt tagjai enyhe zsibbadásba kezdenek, majd lüktetve sajognak kicsit, mielőtt megnyugodnának. Galtia ajkai sóhajra nyílnak. Bora megérkezésével annak lomha kortyolgatásba kezd, s addig esze ágában sincs kimászni, amíg el nem fogyasztja azt teljes egészében, szépen, lassan. Ezt a kis kényeztetést elkönyveli jól megérdemelt jutalomként, amiért sikeresen megállta, hogy a piacon bevásároljon.*
A hozzászólás írója (Galtia Zhaelm) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.09.12 18:21:40
Belépve az épületbe, nagyot szippant a meleg, páradús levegőből. Minden egyes lélegzettel érzi annak nehezét, ez azonban egyáltalán nem zavarja. Az sokkal inkább zavarná, ha nem állna a betérők rendelkezésére néhány külön szoba, hol magányukban, vagy épp kisebb csoportokban élvezhetik a vizet. Nem szeret olyan vízben mosdani, amiben előtte jó páran megmártóztak. Megint más, ha egy kisebb csoporttal együtt érkezik, de akkor sem a nagy medencét választaná fürdőhelyül. Az öltözőt gyorsan megjárja. Levetett felszerelésével karján halad a kért helyiség felé. Út közben még egy kupa bor rendelését is megengedi magának, mellyel kapcsolatban tájékoztatják, hogy majd a fogadóban kell kifizetni.
Az információt elméjébe vési. Ezek után úgyis arra venné útja, hogy némi ételt vegyen magához, mielőtt ismételten megpróbálkozna a kováccsal, remélve, hogy ezúttal el is ér odáig. Előtte azonban a fürdésen a sor. Amint lepakol, nem húzva az időt, lepakolva törölközőjét, a vízbe merül. Kellemes melegség kezdi átjárni testét. Sétától kifáradt tagjai enyhe zsibbadásba kezdenek, majd lüktetve sajognak kicsit, mielőtt megnyugodnának. Galtia ajkai sóhajra nyílnak. Bora megérkezésével annak lomha kortyolgatásba kezd, s addig esze ágában sincs kimászni, amíg el nem fogyasztja azt teljes egészében, szépen, lassan. Ezt a kis kényeztetést elkönyveli jól megérdemelt jutalomként, amiért sikeresen megállta, hogy a piacon bevásároljon.*
A hozzászólás írója (Galtia Zhaelm) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.09.12 18:21:40
2168. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2017-08-27 01:42:11
Üzenet elküldve: 2017-08-27 01:42:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Van némi pénz a zsebében, legfőbb indíttatása pedig, hogy mindet elverje, mielőtt újra dolgozni kezdene. A Pegazus fogadó jár a fejében, előbb azonban a fürdőházat ejti útba, részben élvezeti célzattal, részben kíváncsiságból, lévén még nem járt hasonló helyen. Jobban örülne, ha lenne társasága, akikkel elütheti a szabadidejét, egyelőre azonban kénytelen beérni önmagával. Ruházatán, ápoltságán kevés kifogásolnivaló van, így remélhetőleg gond nélkül bejut a fürdőhelyiségbe. Körültekint, majd egy kisebb, még nem foglalt medencét választ ki, ruháit csekély felszerelésével együtt annak szélén hagyja, és birtokba veszi. A vízben aztán kellemesen elnyújtózik, megropogtatja csontjait és hagyja ázni testét. Kedveli ezt az állapotot, ilyenkor képes teljesen lenyugodni, és semmivel sem foglalkozni. Mikor ezzel végzett, valami furcsa okból kardja után nyúl, megszabadítja azt hüvelyétől és beemeli magához a vízbe. Hosszasan szemléli a fegyver pengéjét, majd ismét kiteszi a tárgyat a medence szélére, ezúttal úgy, hogy a keze ügyében maradjon. A csendet csak a többi vendég beszélgetésének átszűrődő zaja töri meg. Erre Mor is feleszmél kicsit, és bár nem zavartatja magát, az újfent eszébe jut, hogy társaságra vágyik.*
2167. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2017-08-10 22:19:05
Üzenet elküldve: 2017-08-10 22:19:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Harapás és tündérszárnyak//
*Törölközőjét magához véve észreveszi, hogy a lány is elkezdett kimászni a medencéből. Mozgásában először semmi különösre nem lesz figyelmes, de összepréselt ajkai és néma mozdulatai láttán feltűnik neki, hogy elég lassan emeli ki magát a vízből. Bár a többség általában lassabban mozog, mint ő, szóval ezen különösebben nem lepődik meg, főleg olyan valaki esetében, kinek testét összevissza vágások tarkítják, s csontjai olyan fájdalmasan nekifeszülnek a bőrének, hogy nehéz elképzelni, hogy valaki ebben a testben éli mindennapjait. Ez utóbbi képek azonban emlékeiben jelennek meg, szemeit ugyanis már régen törölközője felé fordította, ami hamarosan átvándorol az öltöző irányába.*
- Persze! – *feleli, mikor csatlakozik hozzá Räy.* - Nem tudom, te hogy vagy vele, de én ki nem állhatom a Gazdagnegyedet, márpedig az emberünk sokkal közelebb lakik a negyed szívéhez, mint a szélső területekhez. - *Még a Szegénynegyedet is sokkal jobban kedveli, és nemcsak a klánja miatt. Ott nem néznek furcsa szemmel az idegenekre (kivéve, ha az megjelenésében erősen kirí környezetéből), és a koldusok szemei se olyan fürkészőek, mint egyes nemeseké, akik szinte átszúrják tekintetükkel a közelükben elhaladókat. Az előbbiben van a lakóknak jobb dolga is, mint mások ügyével foglalkozni, így nem nehéz ott láthatatlannak érezni magad.* - De azért történnek ott izgalmas dolgok. - *Ezalatt nem a nyilvános akasztásokat, korbácsolásokat vagy egyéb szórakozásnak titulált eseményeket érti, hiszen az áldozatok kasztjai nem állnak távol az övétől, így semmi pénzért sem állna a nézők tömegében. Mindig attól rettegne, hogy a ,,főszereplő” szemei megtalálják az övéit. Nem is beszélve arról, hogy ez egyértelmű árulás lenne, önnön életformájának a megtagadása. Nem, ő az ,,izgalmas” szó alatt saját küldetéseit értette, valamint az ottaniak között folyó csetepatékat, melyeknek korábban szemtanúja volt, amik akár egészen nagy méreteket is ölthetnek. Mhensy azonban nem magyarázza meg kijelentését, a sötételfre hagyja annak megfejtését, az arcára kiülő csintalan mosolyt viszont nem tudja visszafojtani.
Az öltözőjében magára kapja ruháját, majd ellenőrzésképpen megtapogatja belső zsebeiben tárolt parittyáit és dobókéseit. Ezután elégedetlenül végignéz magán. Ha tehette volna, inkább valami mást húzott volna magára, mert ugyan jelenlegi öltözete még belefér az elmegy kategóriába, biztos abban, hogy találkozni fog pár rosszalló tekintettel. ~ Na nem mintha különösebben érdekelne ~ - mondja magában nemtörődömséggel, de a sok egyedüllét ellenére még mindig nem sikerült teljesen függetlenítenie magát mások véleményétől.
Mikor Räy is készen áll, elindul a kijárat felé, magában az itt eltöltött idő rövidségén morgolódva.*
*Törölközőjét magához véve észreveszi, hogy a lány is elkezdett kimászni a medencéből. Mozgásában először semmi különösre nem lesz figyelmes, de összepréselt ajkai és néma mozdulatai láttán feltűnik neki, hogy elég lassan emeli ki magát a vízből. Bár a többség általában lassabban mozog, mint ő, szóval ezen különösebben nem lepődik meg, főleg olyan valaki esetében, kinek testét összevissza vágások tarkítják, s csontjai olyan fájdalmasan nekifeszülnek a bőrének, hogy nehéz elképzelni, hogy valaki ebben a testben éli mindennapjait. Ez utóbbi képek azonban emlékeiben jelennek meg, szemeit ugyanis már régen törölközője felé fordította, ami hamarosan átvándorol az öltöző irányába.*
- Persze! – *feleli, mikor csatlakozik hozzá Räy.* - Nem tudom, te hogy vagy vele, de én ki nem állhatom a Gazdagnegyedet, márpedig az emberünk sokkal közelebb lakik a negyed szívéhez, mint a szélső területekhez. - *Még a Szegénynegyedet is sokkal jobban kedveli, és nemcsak a klánja miatt. Ott nem néznek furcsa szemmel az idegenekre (kivéve, ha az megjelenésében erősen kirí környezetéből), és a koldusok szemei se olyan fürkészőek, mint egyes nemeseké, akik szinte átszúrják tekintetükkel a közelükben elhaladókat. Az előbbiben van a lakóknak jobb dolga is, mint mások ügyével foglalkozni, így nem nehéz ott láthatatlannak érezni magad.* - De azért történnek ott izgalmas dolgok. - *Ezalatt nem a nyilvános akasztásokat, korbácsolásokat vagy egyéb szórakozásnak titulált eseményeket érti, hiszen az áldozatok kasztjai nem állnak távol az övétől, így semmi pénzért sem állna a nézők tömegében. Mindig attól rettegne, hogy a ,,főszereplő” szemei megtalálják az övéit. Nem is beszélve arról, hogy ez egyértelmű árulás lenne, önnön életformájának a megtagadása. Nem, ő az ,,izgalmas” szó alatt saját küldetéseit értette, valamint az ottaniak között folyó csetepatékat, melyeknek korábban szemtanúja volt, amik akár egészen nagy méreteket is ölthetnek. Mhensy azonban nem magyarázza meg kijelentését, a sötételfre hagyja annak megfejtését, az arcára kiülő csintalan mosolyt viszont nem tudja visszafojtani.
Az öltözőjében magára kapja ruháját, majd ellenőrzésképpen megtapogatja belső zsebeiben tárolt parittyáit és dobókéseit. Ezután elégedetlenül végignéz magán. Ha tehette volna, inkább valami mást húzott volna magára, mert ugyan jelenlegi öltözete még belefér az elmegy kategóriába, biztos abban, hogy találkozni fog pár rosszalló tekintettel. ~ Na nem mintha különösebben érdekelne ~ - mondja magában nemtörődömséggel, de a sok egyedüllét ellenére még mindig nem sikerült teljesen függetlenítenie magát mások véleményétől.
Mikor Räy is készen áll, elindul a kijárat felé, magában az itt eltöltött idő rövidségén morgolódva.*
2166. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2017-08-09 18:33:05
Üzenet elküldve: 2017-08-09 18:33:05
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Harapás és tündérszárnyak//
*Együtt érez a tündérrel, miközben hallgatja, minden egyes szavát megemésztve. Nem tudja hirtelen hova tenni az elhangzottakat, az egész történet olyan üres és lyukas, de Räy nem szól semmit. Nem tudja, valóban ez az igazság, vagy csak egy rejtő sztori, de nem is érdekli igazán. Mindenesetre ő befejezte a mesélgetést, így is sokat beszélt magáról, annak ellenére, hogy sosem tesz amúgy ilyet. Elmerül a vízben, utoljára megmosdik benne, kiemelkedve haja akár a szomorúfűz omlik hátára, csurom vizesen. Mikor a tündér kikászálódik a vízből, ő maga is követi, karjában a fájdalom fokozatosan erősödik, összeszorított ajkakkal, némán tűri.*
- Ideje megkeresni azt a mágust. *Mosolyog, mintha csak úgy érte, elég a tunyulásból, tessék csinálni valamit. Talán az életével is ezt kéne tennie, befejezni az örökös utálkozást a múltja iránt és nyitni egy kicsit a világ felé. Ha a kétlábúak nem is lesznek megbízhatóak és szeretetreméltóak, attól még ezt is ki tudja használni, megfigyelni őket és tudatában lenni azzal, mikor készülnek hátba szúrni. Ekkor egyenesen a szemükbe nézni és csak nevetni egy jót. Kár, hogy az életnek igazából nem ez az értelme. De senki sem fejtette meg, hogy mi. Család, barátok, gyerekek? Szeretni és szeretve lenni? Ugyan már. Sikerek, célok, álmok? Elérni valamit és büszkén elismerni, hogy igen, te azt megcsináltad? Na és utána? Ugyanúgy kereshetsz valami mást, amiért küzdhetsz, meg újra és újra, aztán végül meghalsz. Na és, hogy mi van azután? Senki sem tudja. Mélyen vallásosak, imádkoznak a saját maguk által kreált mesékért, hogy teljesüljenek. Talán a halál után nincs... Semmi. Sötétség és az életedből megmaradt emlékek, hogy elmélkedhess, mi lett volna, ha.*
- Na, és tudod hol lakik az a mágus? *Kérdezi, magára csavarva a törülközőt, megindulva vissza, az öltözők felé. Odabent Lumi és a holmija érintetlenül várja, ahogy azt remélte.*
*Együtt érez a tündérrel, miközben hallgatja, minden egyes szavát megemésztve. Nem tudja hirtelen hova tenni az elhangzottakat, az egész történet olyan üres és lyukas, de Räy nem szól semmit. Nem tudja, valóban ez az igazság, vagy csak egy rejtő sztori, de nem is érdekli igazán. Mindenesetre ő befejezte a mesélgetést, így is sokat beszélt magáról, annak ellenére, hogy sosem tesz amúgy ilyet. Elmerül a vízben, utoljára megmosdik benne, kiemelkedve haja akár a szomorúfűz omlik hátára, csurom vizesen. Mikor a tündér kikászálódik a vízből, ő maga is követi, karjában a fájdalom fokozatosan erősödik, összeszorított ajkakkal, némán tűri.*
- Ideje megkeresni azt a mágust. *Mosolyog, mintha csak úgy érte, elég a tunyulásból, tessék csinálni valamit. Talán az életével is ezt kéne tennie, befejezni az örökös utálkozást a múltja iránt és nyitni egy kicsit a világ felé. Ha a kétlábúak nem is lesznek megbízhatóak és szeretetreméltóak, attól még ezt is ki tudja használni, megfigyelni őket és tudatában lenni azzal, mikor készülnek hátba szúrni. Ekkor egyenesen a szemükbe nézni és csak nevetni egy jót. Kár, hogy az életnek igazából nem ez az értelme. De senki sem fejtette meg, hogy mi. Család, barátok, gyerekek? Szeretni és szeretve lenni? Ugyan már. Sikerek, célok, álmok? Elérni valamit és büszkén elismerni, hogy igen, te azt megcsináltad? Na és utána? Ugyanúgy kereshetsz valami mást, amiért küzdhetsz, meg újra és újra, aztán végül meghalsz. Na és, hogy mi van azután? Senki sem tudja. Mélyen vallásosak, imádkoznak a saját maguk által kreált mesékért, hogy teljesüljenek. Talán a halál után nincs... Semmi. Sötétség és az életedből megmaradt emlékek, hogy elmélkedhess, mi lett volna, ha.*
- Na, és tudod hol lakik az a mágus? *Kérdezi, magára csavarva a törülközőt, megindulva vissza, az öltözők felé. Odabent Lumi és a holmija érintetlenül várja, ahogy azt remélte.*
2165. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2017-08-09 14:00:01
Üzenet elküldve: 2017-08-09 14:00:01
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*A fürdőház egy kellemes kitérő számára, már-már nevezhető hobbinak amellett, hogy az egészségét is szolgálja. A maga részéről a kedvence, ha az egyik kisebb medencében egyedül áztathatja a testét, és erre az esetek többségében van is lehetősége. Annyira nem nagy itt a forgalom szerencsére, hogy minden dugig legyen. A vízben legalább van esélye átgondolni azt, amit a gazdagnegyedben látott. A körözöttek listája kikerült, és volt rajta egy név, ami kifejezetten ismerős volt neki. Nem túl nagy meglepetés, Svir, avagy Svir Gia, akivel nemrég üzletelt... Valóban alvilági figura lenne? Nem tűnt olyannak, ráadásul a legkevésbé sem kerülte a feltűnés keltését. Neki is bemutatkozott a saját nevén, cseppet sem tűnt olyannak, mint akinek rejtegetnivalója van. Ráadásul Nestarral lakott egy fedél alatt a sötételfek kúriában, láthatóan nem kerüli a nyilvánosságot. Hogy lehetne egy ilyen valaki bűnöző? Sőt, hogy lehet, hogy még nem kapták el? Mindenesetre ha csak egy cseppnyi esély van arra, hogy a figura alvilági, akkor ő pedig valami mocskos üzletbe keveredett, ez pedig foltot hagyhat a becsületén, ami megengedhetetlen számára. Bár valószínűnek tartja, hogy a férfi nem valami aljas haramia, de mivel sosem tudhat semmit biztosan a tündér - és nem elhanyagolható tény, hogy kiváló kardforgató a férfi, jelleméből ezt sem szűrte volna le -, így az egyetlen tisztességes dolog, amit tehet, hogy elmegy a barakkba, és beszámol arról, amit hallott, illetve megtudott. Így mondjuk a férfinek se tesz nagyon keresztbe, csak olyasmiket tud megosztani róla, amiket amaz fennhangon közölt magáról a gazdagnegyedben és a zsúfolt piactéren, viszont elkerülheti, hogy bármilyen módon összefüggésbe hozzák alvilági üzletekkel. Az igazán nem tenne jót a nevének, ezt bármi áron el kell kerülje. És nem utolsó szempont, hogy egy kis pénzt is ígértek annak, akinek valami használható információja van, a pénz pedig mindig jól jön.*
2164. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2017-08-07 18:48:38
Üzenet elküldve: 2017-08-07 18:48:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Harapás és tündérszárnyak//
* ~ Szóval afféle gyógyító. Nem, erre sosem gondoltam volna ~ rázza meg gondolatban a fejét, miután a lány még több részletet oszt meg vele a történetéből. ~ Ez esetben viszont vagy nincs még elég szaktudománya, vagy olyan természetű a vállán húzódó harapásnyom, hogy ahhoz még a vele egy kasztba tartozók képességei és tudása sem bizonyul elegendőnek. ~ Inkább az utóbbi eshetőséget véli valószínűbbnek, egyrészt mert fejébe furakszik a lány kétségbeesett és mohó pillantása, amivel akkor nézett rá, mikor a mágusról kezdett el neki mesélni a fogadóban, másrészt pedig fantáziája is szívesebben mozgolódik egy ilyen rejtélyes sérülés gondolata körül.
Mivel viszonylag korán érkeztek a Fürdőházba, és még nem sokan koszolták be a vizet, kiélvezhetik a testük körül táncoló apró habok érintését és a felszálló kellemes illatokat, amik a medencében fürdőzők orrát simogatják. Mhensy is teljesen megrészegül ettől a közegtől, legszívesebben az egész napját itt töltené, hiszen talán az utolsó ittléte óta nem is volt része ilyen fürdőben, merthogy nála a tisztálkodás legtöbbször kimerült – általában kevesebb, mint - egy dézsa jéghideg vízben való gyors mosakodásban.
Räy hangjára is csak a fejét emeli feléje, és csodálkozva hallgatja. Mikor látja, hogy utolsó mondata már nem kerül befejezésre, valamint a származás– és szülőtémát amúgy is túl kényesnek gondolja ahhoz, hogy belekérdezzen, úgy tesz, mintha gondolataiba mélyedne, és kezével egy mellette úszó habot kezd birizgálni. Közben a lány is melléje ereszkedik, ekkor ismét rápillant.
A kérdés által felidézett emlékek hatására sóhajt egyet, szemeit a terem egyik távoli pontjára függeszti, mintha ott útmutatást kaphatna azzal kapcsolatban, milyen válasszal is szolgáljon. Tekintetét még akkor sem veszi le a fürdő faláról, mikor végül megszólal.*
- Túl biztosak voltunk magunkban akkor. Olyan helyre akartunk bejutni, ahova egyébként nem tehettük volna be csak úgy a lábunkat, és azt gondoltuk, túljárhatunk az őrök eszén. De egy közeli barátunk haldoklott, valamiféle mérgezést kapott, és máshogyan nem tudtuk volna megszerezni neki azt a varázsitalt! – *tekint szomorúan és bűnbánóan a sötételfre. Az érzelmeket nem kellett különösebben tettetnie, azok valóban rátelepedtek az emlékeire, csak azok nem éppen az elmondottak voltak. A valódi motivációt azonban nem árulhatja el, ahogyan azt sem, hogy hogyan és kihez akartak betörni. Abból könnyen rájöhetne a kasztjára. Legalábbis ő ettől félt, mielőtt megfogalmazódtak benne ezek a mondatok.* - Gondolom te is sok mindent megtennél, hogy megszabadulj attól - *int fejével a seb irányába. Reméli együttérzésének előhívásával elvágja attól a lehetőségtől, hogy szavai igazságtartalmán kezdjen el morfondírozni. Nem akar rosszban lenni a lánnyal, aki talán nem ok nélkül haragudna meg rá, ha rájönne a hazugságra, mivelhogy ő az utóbbi órában igencsak megnyílt előtte. Bár semmi sem garantálja, hogy az általa elmeséltek igazak lettek volna, Mhensy nem lát okot a kételkedésre.* - Én akkor még nagyon fiatal voltam, ezért nem akartak magukkal vinni, viszont engem hajtott a kíváncsiság, és utánuk lopóztam. Egy darabig mögöttük voltam, ekkorra már elég messze is kerültünk az otthonunktól, aztán valahol hirtelen csapdába estek, én meg teljesen kétségbeestem, és futás közben elkeveredtem. - *Mondandója befejeztével a lelkében ismét feltörő lelkiismeret-furdalás hatására szemeit lehunyja. Nem, erre egyáltalán nem büszke.
Miután úgy érzi, hogy lezárták a beszélgetést, lassan, szárnyaira vigyázva előre mászik addig, míg fejét el nem lepi a víz, majd ismét visszakúszik, és magát itt-ott megdörzsölve egymás után párszor még megismétli ezt a mozdulatsort, aztán kiszáll a medencéből.*
- Szerintem jó lenne minél korábban nekivágni az útnak, délelőtt és délután tájékán nagyobb eséllyel találjuk otthon - *mondja, miközben maga köré teríti törölközőjét. Este mindig több mágusba botlott az utcán, így ebből arra következtet, hogy a nap korábbi szakaszaiban kisebb eséllyel hagyják el otthonukat.*
* ~ Szóval afféle gyógyító. Nem, erre sosem gondoltam volna ~ rázza meg gondolatban a fejét, miután a lány még több részletet oszt meg vele a történetéből. ~ Ez esetben viszont vagy nincs még elég szaktudománya, vagy olyan természetű a vállán húzódó harapásnyom, hogy ahhoz még a vele egy kasztba tartozók képességei és tudása sem bizonyul elegendőnek. ~ Inkább az utóbbi eshetőséget véli valószínűbbnek, egyrészt mert fejébe furakszik a lány kétségbeesett és mohó pillantása, amivel akkor nézett rá, mikor a mágusról kezdett el neki mesélni a fogadóban, másrészt pedig fantáziája is szívesebben mozgolódik egy ilyen rejtélyes sérülés gondolata körül.
Mivel viszonylag korán érkeztek a Fürdőházba, és még nem sokan koszolták be a vizet, kiélvezhetik a testük körül táncoló apró habok érintését és a felszálló kellemes illatokat, amik a medencében fürdőzők orrát simogatják. Mhensy is teljesen megrészegül ettől a közegtől, legszívesebben az egész napját itt töltené, hiszen talán az utolsó ittléte óta nem is volt része ilyen fürdőben, merthogy nála a tisztálkodás legtöbbször kimerült – általában kevesebb, mint - egy dézsa jéghideg vízben való gyors mosakodásban.
Räy hangjára is csak a fejét emeli feléje, és csodálkozva hallgatja. Mikor látja, hogy utolsó mondata már nem kerül befejezésre, valamint a származás– és szülőtémát amúgy is túl kényesnek gondolja ahhoz, hogy belekérdezzen, úgy tesz, mintha gondolataiba mélyedne, és kezével egy mellette úszó habot kezd birizgálni. Közben a lány is melléje ereszkedik, ekkor ismét rápillant.
A kérdés által felidézett emlékek hatására sóhajt egyet, szemeit a terem egyik távoli pontjára függeszti, mintha ott útmutatást kaphatna azzal kapcsolatban, milyen válasszal is szolgáljon. Tekintetét még akkor sem veszi le a fürdő faláról, mikor végül megszólal.*
- Túl biztosak voltunk magunkban akkor. Olyan helyre akartunk bejutni, ahova egyébként nem tehettük volna be csak úgy a lábunkat, és azt gondoltuk, túljárhatunk az őrök eszén. De egy közeli barátunk haldoklott, valamiféle mérgezést kapott, és máshogyan nem tudtuk volna megszerezni neki azt a varázsitalt! – *tekint szomorúan és bűnbánóan a sötételfre. Az érzelmeket nem kellett különösebben tettetnie, azok valóban rátelepedtek az emlékeire, csak azok nem éppen az elmondottak voltak. A valódi motivációt azonban nem árulhatja el, ahogyan azt sem, hogy hogyan és kihez akartak betörni. Abból könnyen rájöhetne a kasztjára. Legalábbis ő ettől félt, mielőtt megfogalmazódtak benne ezek a mondatok.* - Gondolom te is sok mindent megtennél, hogy megszabadulj attól - *int fejével a seb irányába. Reméli együttérzésének előhívásával elvágja attól a lehetőségtől, hogy szavai igazságtartalmán kezdjen el morfondírozni. Nem akar rosszban lenni a lánnyal, aki talán nem ok nélkül haragudna meg rá, ha rájönne a hazugságra, mivelhogy ő az utóbbi órában igencsak megnyílt előtte. Bár semmi sem garantálja, hogy az általa elmeséltek igazak lettek volna, Mhensy nem lát okot a kételkedésre.* - Én akkor még nagyon fiatal voltam, ezért nem akartak magukkal vinni, viszont engem hajtott a kíváncsiság, és utánuk lopóztam. Egy darabig mögöttük voltam, ekkorra már elég messze is kerültünk az otthonunktól, aztán valahol hirtelen csapdába estek, én meg teljesen kétségbeestem, és futás közben elkeveredtem. - *Mondandója befejeztével a lelkében ismét feltörő lelkiismeret-furdalás hatására szemeit lehunyja. Nem, erre egyáltalán nem büszke.
Miután úgy érzi, hogy lezárták a beszélgetést, lassan, szárnyaira vigyázva előre mászik addig, míg fejét el nem lepi a víz, majd ismét visszakúszik, és magát itt-ott megdörzsölve egymás után párszor még megismétli ezt a mozdulatsort, aztán kiszáll a medencéből.*
- Szerintem jó lenne minél korábban nekivágni az útnak, délelőtt és délután tájékán nagyobb eséllyel találjuk otthon - *mondja, miközben maga köré teríti törölközőjét. Este mindig több mágusba botlott az utcán, így ebből arra következtet, hogy a nap korábbi szakaszaiban kisebb eséllyel hagyják el otthonukat.*
2163. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2017-08-07 09:34:58
Üzenet elküldve: 2017-08-07 09:34:58
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Harapás és tündérszárnyak//
*Eleinte szinte üresebbnek érezte magát Räy, ahogy megszabadult egy darabkától az életében, de mikor a lány is mesélt valamit, kapott az ürességért cserébe valamit, valamit, ami nem ő, ami egy másik kétlábúról szól. Sosem csinált még ilyet a klán halála óta és meg kell hagynia, elég furcsa érzés, szinte még a gyomra is görcsbe rándul a dologtól.*
- Nem, nem éppen tűzvész. Banditák támadták meg őket, akiket elkerültek volna, ha aznap éjjel nem fognak össze, hogy faképnél hagyjanak. Nem hittek a növényekben, a mérgekben és gyógyitalokban, hiába mentettem meg annyi beteget. *Röviden körbeírja a történteket, kihagyva azt, hogy mindez mekkora veszteség volt számára és mégis mennyire fáj ez, ott legbelül. Ő mindent megtett, életét kockáztatva szerezte be azokat a növényeket, hogy orvosságot csináljon belőle és ezt senki sem vette észre. A betegek sem, akik idővel felépültek.*
- Én nem tudom hol születtem. Nem emlékszem sokra a szüleimmel töltött időből, azt sem tudom élnek vagy halnak... De egy folyton visszatérő álmom alapján... *Elharapja alsó ajkát, beszáll ő maga is a medencébe, bár kissé diszkrétebbül, mint a tündér. néha elég nehéz belegondolni, hogy már harminc esztendős.*
- Ami azt illeti, milyen kaland? Ha szabad kérdezni. *A kíváncsiságtól összepréseli ajkát, remélve, nem burkolózik a másik sokatmondó csendbe, vagy tereli el majd a témát. Valami megfogta őt a másikban, talán egy régi klántársára emlékezteti, csak szárnyakkal. Mindenesetre általában semmi és senki sem érdekli, egyedül szeret a legjobban lenni, így saját magát meglepő érdeklődése megfutamodásra sarkalja, de valamiért mégsem teszi. Megmossa az arcát a vízben, belemeríti haját, víz alatt beletúrva. Már most sokkal jobb a közérzete, ezen a helyen olyan, mintha még a lelke is megmosdana, rengeteg őrült dolgot elvisz itt magával gőz és mintha minden gondja elszállna. Persze ez nem tart sokáig, elég egy fél nap és odakint újra történik vele más kétlábúak által befolyásolt jó, vagy rossz dolog, ami képes összekuszálni benne mindent. Talán néha az volna a legjobb, ha elzárkózna a világ elől és csak az állatokkal tartana kapcsolatot. Annál békésebbet el sem tudna képzelni.*
*Eleinte szinte üresebbnek érezte magát Räy, ahogy megszabadult egy darabkától az életében, de mikor a lány is mesélt valamit, kapott az ürességért cserébe valamit, valamit, ami nem ő, ami egy másik kétlábúról szól. Sosem csinált még ilyet a klán halála óta és meg kell hagynia, elég furcsa érzés, szinte még a gyomra is görcsbe rándul a dologtól.*
- Nem, nem éppen tűzvész. Banditák támadták meg őket, akiket elkerültek volna, ha aznap éjjel nem fognak össze, hogy faképnél hagyjanak. Nem hittek a növényekben, a mérgekben és gyógyitalokban, hiába mentettem meg annyi beteget. *Röviden körbeírja a történteket, kihagyva azt, hogy mindez mekkora veszteség volt számára és mégis mennyire fáj ez, ott legbelül. Ő mindent megtett, életét kockáztatva szerezte be azokat a növényeket, hogy orvosságot csináljon belőle és ezt senki sem vette észre. A betegek sem, akik idővel felépültek.*
- Én nem tudom hol születtem. Nem emlékszem sokra a szüleimmel töltött időből, azt sem tudom élnek vagy halnak... De egy folyton visszatérő álmom alapján... *Elharapja alsó ajkát, beszáll ő maga is a medencébe, bár kissé diszkrétebbül, mint a tündér. néha elég nehéz belegondolni, hogy már harminc esztendős.*
- Ami azt illeti, milyen kaland? Ha szabad kérdezni. *A kíváncsiságtól összepréseli ajkát, remélve, nem burkolózik a másik sokatmondó csendbe, vagy tereli el majd a témát. Valami megfogta őt a másikban, talán egy régi klántársára emlékezteti, csak szárnyakkal. Mindenesetre általában semmi és senki sem érdekli, egyedül szeret a legjobban lenni, így saját magát meglepő érdeklődése megfutamodásra sarkalja, de valamiért mégsem teszi. Megmossa az arcát a vízben, belemeríti haját, víz alatt beletúrva. Már most sokkal jobb a közérzete, ezen a helyen olyan, mintha még a lelke is megmosdana, rengeteg őrült dolgot elvisz itt magával gőz és mintha minden gondja elszállna. Persze ez nem tart sokáig, elég egy fél nap és odakint újra történik vele más kétlábúak által befolyásolt jó, vagy rossz dolog, ami képes összekuszálni benne mindent. Talán néha az volna a legjobb, ha elzárkózna a világ elől és csak az állatokkal tartana kapcsolatot. Annál békésebbet el sem tudna képzelni.*
2162. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2017-08-06 14:04:24
Üzenet elküldve: 2017-08-06 14:04:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Harapás és tündérszárnyak//
*Utolsó kérdését már a Fürdőház ajtaja előtt szegezi a lányhoz, melyet kinyitva a tündért nagy, elterülő medencék látványa és a belőlük felszökő pára csapja meg. A tágas teremben megakad a szeme egy-két személyen, de összességében nem sokan lézengenek erre. Életében egyszer járt itt, valamikor régen, és utána valószínűleg nem is lett volna egyszerű feladat újra felidéznie ezt a helyet, viszont a fürdő küszöbét ismét átlépve a szeme elé tóduló kép számára ismerősnek tűnik, amiből egyszerre két dologra is rájön. Először is arra, hogy tudat alatt mégis őrzött vizuális emlékeket a helyről, másodszor pedig, hogy utolsó látogatása óta a fogadóhoz hasonlóan ez sem mehetett át nagy változáson.
Räy szavai hallatán figyelmét visszatereli hozzá, és csendben hallgatni kezdi a történetét.*
- Tűzvész! - *hangzik el a felkiáltás a lány szájából. Ez is azok közé a katasztrófák közé tartozik, amely sok történetet átsző, de Mhensy – szerencsére – még sosem érzékelte ennek közeli, valós veszélyét, így fejében a valóságos szörnyűségeken túl sok képzeletbeli szülemény is kapcsolódott hozzá, afféle mítoszi jelenségként.
Az öltöző kisebb-nagyobb részekre tagolódik, a tündér a közvetlenül Räy mellett elhelyezkedő alacsony, vékony fal másik oldalán szabadítja ki magát ruháiból, és a lányhoz hasonlóan (szárnyait szabadon hagyva) ő is maga köré kanyarít egy törölközőt, amit még korábban az öltöző bejáratánál lévő halom tetejéről emelt le. Mindez talán egy percébe telik, ezután visszalép a lány mellé, aki jelentőségteljes pillantást vet a tündérre, és ismét megszólal. Mhensy érdeklődve szemléli a felmutatott ékszereket, egyszerre csodálkozva azok szépségén és magán a tényen, hogy valaki ennyi ékszert visel a testén. Ekkor egyszerű karkötőjére pillant, melyet semmiféle kő vagy motívum nem díszít, szolid szépsége csupán kacskaringós formájában rejlik. Még az édesanyjától kapta, melyet éjjel-nappal csuklója felett hord, és amit most sem húzott le magáról. Igazából már észre sem veszi ottlétét, hiányát viszont mindig azon ritka alkalmak során, mikor a levételére kényszerül. Ez az egyetlen kézzelfogható dolog (ruháján kívül, mely viszont már használhatatlanná vált), ami gyermekkorából megmaradt, egyszerre szolgálva kedves emlékként és állandóan kínzó emlékeztetőjéül annak a bizonyos napnak az alagútban.
Räyt végighallgatva pár pillanatig csendbe burkolózik. ~ Tűzvész, szerettei megölése… Biztosan ez lehetett, vagy legalábbis hozzákapcsolódhatott a korábban említett áruláshoz. ~ És akkor hirtelen eszébe ötlik egy gondolat, hogy milyen lenne, ha őt is elárulnák. De már olyannyira összenőtt velük, hogy semmit nem tud elképzelni, mert ez egyenlő lenne az ürességgel. Még ha sokszor is van egyedül vagy néhány barátjával csavarog valahol messze, kis klánja jelenti számára azt a biztos pontot, ami segíti magát elhelyeznie a világban. Nélkülük úgy érezné magát, mintha az űrben lebegne. Ezért érintette olyan rosszul, hogy legutóbb csalódást kellett okoznia nekik és ezzel saját magának is. Így ekkor erős részvét ébred társa iránt, kinek már mindezt meg kellett tapasztalnia az életben. *
- Sajnálom… Ugyan nem tudom, milyen lehetett, és valószínűleg az elképzeléseim is távol állnak a valóságtól, de - *itt szünetet tart, mert szívesen mesélne ,,családjáról”, azonban mivel titoktartást esküdött nekik, nem árulhatja el őket.* - tudom, hogy ez akár velem is megtörténhet. Nekem is van mit vesztenem -*tekint rá megértéssel.
Vár egy kicsit, majd ő is afelé a medence felé veszi az irányt, amelyikhez Räy tartott, és amelyikben a legkevesebben fürdőznek. Egy gyors mozdulattal beleugrik, ami a pihenőknek nem igazán van ínyére, megvizezi az arcát, majd nyakig merülve a medence széléhez telepedik.*
- Én nem Artheniorban születtem. - *Kezdi, a legutóbb hallottak után sokkal szívesebben mesélve.* - Kezdetben Lihanechben éltem, aztán egy rosszul sikerült kaland következtében elkeveredtem, és végül az erdő közepén találtam magam, ahol teljesen elvesztettem irányérzékemet. Miután véletlenül erre a tájékra vetődtem, sok minden történt velem, és lehetetlennek, vagyis inkább képtelennek éreztem magam arra, hogy visszatérjek a… családomhoz - *fejezi be, a végén elakadva halott szüleire gondolva.*
*Utolsó kérdését már a Fürdőház ajtaja előtt szegezi a lányhoz, melyet kinyitva a tündért nagy, elterülő medencék látványa és a belőlük felszökő pára csapja meg. A tágas teremben megakad a szeme egy-két személyen, de összességében nem sokan lézengenek erre. Életében egyszer járt itt, valamikor régen, és utána valószínűleg nem is lett volna egyszerű feladat újra felidéznie ezt a helyet, viszont a fürdő küszöbét ismét átlépve a szeme elé tóduló kép számára ismerősnek tűnik, amiből egyszerre két dologra is rájön. Először is arra, hogy tudat alatt mégis őrzött vizuális emlékeket a helyről, másodszor pedig, hogy utolsó látogatása óta a fogadóhoz hasonlóan ez sem mehetett át nagy változáson.
Räy szavai hallatán figyelmét visszatereli hozzá, és csendben hallgatni kezdi a történetét.*
- Tűzvész! - *hangzik el a felkiáltás a lány szájából. Ez is azok közé a katasztrófák közé tartozik, amely sok történetet átsző, de Mhensy – szerencsére – még sosem érzékelte ennek közeli, valós veszélyét, így fejében a valóságos szörnyűségeken túl sok képzeletbeli szülemény is kapcsolódott hozzá, afféle mítoszi jelenségként.
Az öltöző kisebb-nagyobb részekre tagolódik, a tündér a közvetlenül Räy mellett elhelyezkedő alacsony, vékony fal másik oldalán szabadítja ki magát ruháiból, és a lányhoz hasonlóan (szárnyait szabadon hagyva) ő is maga köré kanyarít egy törölközőt, amit még korábban az öltöző bejáratánál lévő halom tetejéről emelt le. Mindez talán egy percébe telik, ezután visszalép a lány mellé, aki jelentőségteljes pillantást vet a tündérre, és ismét megszólal. Mhensy érdeklődve szemléli a felmutatott ékszereket, egyszerre csodálkozva azok szépségén és magán a tényen, hogy valaki ennyi ékszert visel a testén. Ekkor egyszerű karkötőjére pillant, melyet semmiféle kő vagy motívum nem díszít, szolid szépsége csupán kacskaringós formájában rejlik. Még az édesanyjától kapta, melyet éjjel-nappal csuklója felett hord, és amit most sem húzott le magáról. Igazából már észre sem veszi ottlétét, hiányát viszont mindig azon ritka alkalmak során, mikor a levételére kényszerül. Ez az egyetlen kézzelfogható dolog (ruháján kívül, mely viszont már használhatatlanná vált), ami gyermekkorából megmaradt, egyszerre szolgálva kedves emlékként és állandóan kínzó emlékeztetőjéül annak a bizonyos napnak az alagútban.
Räyt végighallgatva pár pillanatig csendbe burkolózik. ~ Tűzvész, szerettei megölése… Biztosan ez lehetett, vagy legalábbis hozzákapcsolódhatott a korábban említett áruláshoz. ~ És akkor hirtelen eszébe ötlik egy gondolat, hogy milyen lenne, ha őt is elárulnák. De már olyannyira összenőtt velük, hogy semmit nem tud elképzelni, mert ez egyenlő lenne az ürességgel. Még ha sokszor is van egyedül vagy néhány barátjával csavarog valahol messze, kis klánja jelenti számára azt a biztos pontot, ami segíti magát elhelyeznie a világban. Nélkülük úgy érezné magát, mintha az űrben lebegne. Ezért érintette olyan rosszul, hogy legutóbb csalódást kellett okoznia nekik és ezzel saját magának is. Így ekkor erős részvét ébred társa iránt, kinek már mindezt meg kellett tapasztalnia az életben. *
- Sajnálom… Ugyan nem tudom, milyen lehetett, és valószínűleg az elképzeléseim is távol állnak a valóságtól, de - *itt szünetet tart, mert szívesen mesélne ,,családjáról”, azonban mivel titoktartást esküdött nekik, nem árulhatja el őket.* - tudom, hogy ez akár velem is megtörténhet. Nekem is van mit vesztenem -*tekint rá megértéssel.
Vár egy kicsit, majd ő is afelé a medence felé veszi az irányt, amelyikhez Räy tartott, és amelyikben a legkevesebben fürdőznek. Egy gyors mozdulattal beleugrik, ami a pihenőknek nem igazán van ínyére, megvizezi az arcát, majd nyakig merülve a medence széléhez telepedik.*
- Én nem Artheniorban születtem. - *Kezdi, a legutóbb hallottak után sokkal szívesebben mesélve.* - Kezdetben Lihanechben éltem, aztán egy rosszul sikerült kaland következtében elkeveredtem, és végül az erdő közepén találtam magam, ahol teljesen elvesztettem irányérzékemet. Miután véletlenül erre a tájékra vetődtem, sok minden történt velem, és lehetetlennek, vagyis inkább képtelennek éreztem magam arra, hogy visszatérjek a… családomhoz - *fejezi be, a végén elakadva halott szüleire gondolva.*
2161. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2017-08-05 08:30:09
Üzenet elküldve: 2017-08-05 08:30:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Harapás és tündérszárnyak//
*A fürdőház forró gőze agyig hatolva szédíti meg Räyt, a tiszta levegőből belépve a gőzbe kis híján elájul, ott a semmi közepén. Bár a lány nem mond végül is semmit magáról, csak tereli az egészet, nem teszi szóvá. Nincs annál rosszabb tulajdonság, hogy az emberek mindenkivel rosszindulatúak, még az idegenekkel is. Semmit se tudnak egymásról, mégis folyamatosan szidják a másikat, a világ minden területén. Elég visszataszító dolog ez az előítélet, de bármennyire akarja tagadni, sokszor Räy is első látásra negatív érzelmekkel áll hozzá egy-két kétlábúhoz. Talán ő abba a kis rétegbe tartozik, akik ennek ellenére a véleményüket megtartják és ellőszőr esélyt adnak maguknak megismerni azt a személyt.*
- Hogy honnan? *Sokatmondó pillantást vet a tündérre, egy mély sóhaj befejeztével pedig belekezd.*
- Egy barátomé volt, még annak idején. Akkor sem adtak neki nevet. Egy tűzvészben, egyedül ő maradt meg, mindenki meghalt. Onnantól kezdve nem tudtam lerázni, végül a szívemhez nőtt és már nem is akartam. *Befordul egy öltözőbe, egészen annak a sarkába vonul és azzal a mozdulattal le is vetkőzik. Egy kupacba teszi a ruháit, Lumi pedig bebújik a köpenye alá és behunyja a szemét. Ahogy mély levegőt vesz, csontjai megfeszülnek vékony bőrén, testén a rengeteg vágás és strigula összeforrva éktelenkedik. Holtsápadt bőrén a erek lilásan húzódnak, mintha egész teste kihűlt és élettelen lenne. Magára csavar egy törölközőt és a tündérre pillant.*
- Nem egy érdekes történet, de te kérdezted. Egyébként a vőlegényem barátjáé volt Lumi. *Felemeli kezét, gyűrűs ujján az emberi szív díszítéssel ellátott ékszert tartja a lány felé. Majd lehúzza ujjáról, ahogy a másik kettőt is, a karperecekkel együtt és besüppeszti őket a ruhája közé.* Amíg mind meg nem haltak egy éjszaka. A kétlábúak ilyenek. Kiírtja saját magát. *Ökölbe szorítja csupasz kezét, szeme tükrössé válik egy pillanatra. Megrázza a fejét és elmosolyodik.* Ez ilyen, ha van valakinek valamije, ami neked kell, vedd el az életét, ezzel azokét is egy kicsit, akik szerették. Aztán büszkén meséld el mindenkinek, hogy kivégeztél egy csapat csavargót! *Most először kapja el tekintetét, eddig végig a tündér szemeibe beszélt. Elhajt mellette és kilép az ajtón. Kinéz magának egy szimpatikus medencét és el is indul felé.*
*A fürdőház forró gőze agyig hatolva szédíti meg Räyt, a tiszta levegőből belépve a gőzbe kis híján elájul, ott a semmi közepén. Bár a lány nem mond végül is semmit magáról, csak tereli az egészet, nem teszi szóvá. Nincs annál rosszabb tulajdonság, hogy az emberek mindenkivel rosszindulatúak, még az idegenekkel is. Semmit se tudnak egymásról, mégis folyamatosan szidják a másikat, a világ minden területén. Elég visszataszító dolog ez az előítélet, de bármennyire akarja tagadni, sokszor Räy is első látásra negatív érzelmekkel áll hozzá egy-két kétlábúhoz. Talán ő abba a kis rétegbe tartozik, akik ennek ellenére a véleményüket megtartják és ellőszőr esélyt adnak maguknak megismerni azt a személyt.*
- Hogy honnan? *Sokatmondó pillantást vet a tündérre, egy mély sóhaj befejeztével pedig belekezd.*
- Egy barátomé volt, még annak idején. Akkor sem adtak neki nevet. Egy tűzvészben, egyedül ő maradt meg, mindenki meghalt. Onnantól kezdve nem tudtam lerázni, végül a szívemhez nőtt és már nem is akartam. *Befordul egy öltözőbe, egészen annak a sarkába vonul és azzal a mozdulattal le is vetkőzik. Egy kupacba teszi a ruháit, Lumi pedig bebújik a köpenye alá és behunyja a szemét. Ahogy mély levegőt vesz, csontjai megfeszülnek vékony bőrén, testén a rengeteg vágás és strigula összeforrva éktelenkedik. Holtsápadt bőrén a erek lilásan húzódnak, mintha egész teste kihűlt és élettelen lenne. Magára csavar egy törölközőt és a tündérre pillant.*
- Nem egy érdekes történet, de te kérdezted. Egyébként a vőlegényem barátjáé volt Lumi. *Felemeli kezét, gyűrűs ujján az emberi szív díszítéssel ellátott ékszert tartja a lány felé. Majd lehúzza ujjáról, ahogy a másik kettőt is, a karperecekkel együtt és besüppeszti őket a ruhája közé.* Amíg mind meg nem haltak egy éjszaka. A kétlábúak ilyenek. Kiírtja saját magát. *Ökölbe szorítja csupasz kezét, szeme tükrössé válik egy pillanatra. Megrázza a fejét és elmosolyodik.* Ez ilyen, ha van valakinek valamije, ami neked kell, vedd el az életét, ezzel azokét is egy kicsit, akik szerették. Aztán büszkén meséld el mindenkinek, hogy kivégeztél egy csapat csavargót! *Most először kapja el tekintetét, eddig végig a tündér szemeibe beszélt. Elhajt mellette és kilép az ajtón. Kinéz magának egy szimpatikus medencét és el is indul felé.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2306-2325