Nincs játékban - Fürdőház
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínFürdőházNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 101 (2001. - 2020. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

2020. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2017-03-26 17:04:53
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Nino//

*Második merülése is sikerrel jár, és haja picit csapzott ugyan, de legalább már tiszta. Kezeit használja fésünek, úgy "tollászkodik" tovább.*
-Igen, Kriyon nem egy ismert gyökérféle. Ritka egy bunkó. *Vigyorodik el.* Mármint, nagy csomód raktárgyökérzete van a növénynek, azt hívjuk olyan parasztosan bunkónak.
*Magyarázza. Habár szinte már biztos, hogy lebukott.*
-Ez a város meg olyan álmoskás.
*Helyesbít Taitos.*
-Talán még jót is tenne neki. Felpörgetné az eseményeket.
*Vélekedik, és újabb nagy szemeket mereszt a Nestar iránti döbbenetre.*
~Lélekben gyermek még?~
*Néz most furcsa szemet meresztve kortársára, és habár ennyi jelből Taitosnak, kinek elméje mágiával erősített, már összeállhatna a kép most mégis magában zárja le a témát.*
~De azt mondta férfi. Miért hazudna?... Egy biztos, van még itt valami fura.~
*Gondolkodik egy cseppet. Nem veti el teljesen a dolgokat, de első körben megbízik a másikban.*
-Jó, hát ilyenekhez nem értek.
*Picit hazudik most, nem is csak viccesen, inkább tartani az eddig felépített képet. Vállvonással jelzi is. Habár érti miről van szó.*
-Daewe pedig biztosan szívesen lát. Imád szakmai dolgokról fecsegni, én pedig kevés vagyok ehhez, még ha tudom is melyik szín mire való, és két zöldet össze tudok rázni.
*Magyarázza, hogy miért lenne érdemes elnézni Synmirára.*
-A nőket pedig. Mesélj!
*Tér az üzlet őt érdeklő részére.*
-És mennyire lenne baj, ha lassan megejtenénk egy ebédet?
*Kérdezi oldalra pillantva.*
-Aztán, ha már ilyen fiatal még a nap, mutathatok a környéken pár érdekes helyet, amit nem volna kár megnézni.
*Ajánlkozik, habár tudja, hogy a szende fiúcskából rendes férfit faragni nehéz lesz, még ha idősebb is Taitosnál, azért nem bánja, ha rámegy egy délután.*
~Tisztes ember, ennyi figyelmet megérdemel.~
*Bezzeg, ha tudnák egymásról az igazat.*


2019. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2017-03-26 16:35:57
 ÚJ
>Ninoryn Marlowa avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Taitos//

*A nyársas válaszra megint elneveti magát. Az az egy problémája volt az eddigi társasági körökkel, hogy mind nagyon tartózkodó... Persze, ő is az, de néha jól esik az embernek kiengednie ilyen módon a gőzt. Még ha csak szavakról is van szó.
Már épp mondaná, hogy igazán semmiség, mikor a férfi víz alá merül. A szíve valóban kihagy egy ütemet, hiszen nem tudja, hogy mit lát onnan vagy hogy elmozdul-e a helyéről: a levegőjét is visszatartja, úgy vár a folytatásra. Mikor kiegyenesedik, majd' órák hosszúságúnak tűnnek a másodpercek, míg újra megszólal... De úgy fest, nem lesett meg semmit. Vagy csak megtartotta magának.
~ Hű, de kócos... ~ Nagyon kell küzdenie magával, hogy ne ajánlja fel a kifésülés lehetőségét, pedig az már tényleg gyanakvásra adna okot: ha másra nem is, akkor arra, hogy melyik irányba görbül.*
- Kriyon? *Értetlenül vonja össze a szemöldökeit, majd elfordítja a tekintetét.* Kriyon... *Dünnyögi maga elé. Szemlátomást elgondolkozik, hogy mégis miről lehet szó, hiszen tanult embernek véli magát, mégse hallott még erről a növényről. Amon Ruadh pedig nincs is olyan messze, hogy egy ilyen gyökér egzotikusnak számítson! ~ Talán csak rosszul ejti? ~*
- Szívesen megnézném ezt a kertet, igen! *Bólint lelkesen.* Meg ezt a gyökeret. Bár egy újabb afrodiziákum az utolsó dolog, ami ennek a városnak kell, így is mindenki kajtat a másik után. Valószínűleg jobb, ha ott marad. *Szusszant egyet, de levegője megint elakad az ajánlatra.
~ Hogy ismeri?? Közvetetten... ~ Döbben le, de meglepő módon szinte azonnal megrázza a fejét.*
- Nem--nem szükséges, köszönöm. *Vált vissza hirtelen hivatalosba megint, látszólag nála ez az alapállapot, s ha kizökkentik, ez jön természetesen.* Csak leégetném magam. *Teszi hozzá rajtakapva magát, hogy hogy megváltozott a viselkedése.* Majd, ha már lesz mit mondanom meg felmutatnom... *Apró, szinte szomorú mosollyal pillant a férfira.* A tudósok ritka büszke népek, nagyon jó memóriával. Ha egyre is rossz első benyomást teszel, nincs második esély és híre megy.
*Elmerül a vízben orrig és elpillant az ajtó felé. Talán Amon Ruadhon kikísérletezhet valami olyan szert, ami még Erefiznek is újdonságnak hatna. Úgy, úgy már szívesen beszélne vele... Ha nem is egyenlő félként, hiszen a kor és a tapasztalat mindig közéjük fog állni, de legalább mint két szakmabeli.
Megemeli az állát, hogy szája a vízszint fölé kerüljön.*
- Viszont a ti alkimistátokkal szívesen felvenném a kapcsolatot, ha másért nem is, de... Azon a vidéken legalább lenne valaki, aki hasonló területen dolgozik, mint én. *Mosolya megelevenedik.* Lányokkal pedig bármikor képes vagyok fizetni ezért.


2018. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2017-03-26 16:07:40
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Nino//

*Taitos örvend a versnek. Ritka az olyan nemesi származású művelt fiatal férfi, aki ilyenekbe belemenne.*
-Nocsak. Talán csak nem?
*Húzza fel a szemöldökét.*
-Remélem azért többre születtem, mint holmi emlékek nyársán húsnak lenni.
*Kifejezetten kezd otromba irányba terelődni a viccelődés, habár az emlékek nyársa elég találó szófordulat Taitos szerint.*
~Nem!~
*Parancsol magára, nehogy ő is elkezdje szerelmeit sorba venni, és gondolatai kellemetlen fordulatot vegyenek.*
-Ha te mondod.
*Hagyja rá Ninorynra újból talán valamelyik nagy titkát.*
~Pedig biztos érdekes lenne.~
*Kezd rá a kíváncsi Sa'Terethecske Taitos fejében.*
~Hagyd meg neki, hadd legyen az, amit akar.~ *Jelenik meg Eeyr is képletesen, habár Taitos csak magával diskurál.*
~Én azt nem értettem soha, hogy miért nem hamvas fiatal lányokkal vezet egy medencébe a sors. Nem kérnék sokat. Elég lenne alig négy.~
*Szólal meg a harmadik gondolatvonulat is a mélyből.*
-Azért ha mégis az mondd nyugodtan, hátha tudok segíteni megérteni.
*Jegyzi meg, mielőtt az étkekre térnének.*
-Nocsak. Akkor ma sem kell holdsajtot vacsoráznom. Köszönet Uraságodnak!
*Nyújtózik egyet vidáman, remélvén, hogy a vacsora legalább komoly, és nem megváltozó ötlet, aztán fejjel csobban a vízbe, hogy gubancos fekete haját kissé megkönnyítse a kosztól. Odalent nem leselkedik, de azért okot adhat Ninonak egy kisebb szívrohamra. Fejét dörgölve hallgat tovább, miközben a gubancokat is igyekszik pocot fésülni, habár tincsei minduntalan spirálokba görbülgetnek.*
-Újak bizony. Éppen ezért van még most esélyünk kitalálni valamit, hogy kivonhassuk magunkat befolyásuk alól. Mindenkit a játékszerüknek gondolnak. Ám tudmásomra jutottak régi történetek. Hatezer évvel ezelőtt eltávoztak istenségek Lanawin földjéről hívek hiányában. Nem mondom, hogy érdemes hadjáratot indítani, de nálam egyikük sem üti meg az isteni, vagyis a követendő szintet.
*Magyaráz kissé tárgyilagosabban is most.*
-Hibát pedig azzal senki nem követ el, ha nem imádkozik folyton valamelyikükhöz.
*Mondja egyszerűen lezárva a témát.*
-Ő.
*Bólint utána Nestar említésére, és pár szeme előtt végződő hajtincsen át látja a reakciót is.*
~Na most azért ez pont olyan volt, mint egy szerelmes szende szűzlány.~
*Mulat magában jót a hozzá képest kissé talán érzelmileg és önképileg is instabil fiún.*
~Na jó, majd segítek neki keresni egy kicsit férfiasabb formát, már ha engedi.~
*Taitos jó ebben. Mágusmesterként nem egy nagy emberismerő ugyan, de egy keveset tud emberek egyéniségének felszabadításáról. Hiszen pont ez a mágia is.*
-Értem. Okos egy ember, annyi szent.
*Picit elgondolkodik.*
-És emberileg is rendben lehet, ahogy hallottam.
*Ez a kettő igen jól fényjelezi Nestart, ha Taitos hihet a mendemondának.*
-Hmm, akkor lehet, hogy nem.
*Ért egyet.*
~Nekem is szerencsém volt.~
*Végül úgy dönt, hogy folytatja a csevegést.*
-Mint mondtam, a hangsúly a gyökereken van. A gyökerek kinevelését szorgalmazzuk.
*Maga elé képzeli Kriyont.*
-Leginkább Kriyonokat termesztünk. Otromba, de hasznos fajta. Ízre picit olyan, mintha az ember dohányt rágna, és csípős is. Nedve pedig vágyfokozó.
*Foglalja össze. Egy biztos, ha innen kiszabadul ezen egy hatig röhögni fog.*
-Ha egyszer eljössz megmutathatom a kertészetet. Délre, kis murvás ösvény. Az öntözőink szélén pedig van medence is kialakítva. Szívesen várlak egy jó medencézésre bármikor.
*Ha már őt szívesen látták, Taitos is ezzel viszonoz. Igyekszik a jellegtelen és szórakozott modor mellett a velekedveseknek legalább ugyanannyit visszaadni.*
-Amúgy, ha érdekel a dolog, egyszer elvihetlek Nestarhoz is. Nem vagyok benne biztos, hogy szívesen látnak a házban, de van egy ismerősöm... Igen, ismerős.
*Szomorúság csillan szemében, most először. A szürke amúgy villogó páros most Ninohoz hasonlóan azt mondja "hagyjuk".*
-Akinek van bejárása hozzá. No meg van házi kotyvasztónk is. Nem kiforrott mester, de talán csak a tapasztalatnak van híján. Amúgy zsenialitása és elkötelezettsége szent. Daewe néven ismert arra. Őt is bemutathatom.
*Egy kis szünetet tart.*
-Ha akarod viszonozni bármikor megteheted eszes és életvidám leányok bemutatásával, mint azt már említettem.
*Visszatér haja dörgöléséhez, és újból merül egyet.*


2017. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2017-03-26 15:24:26
 ÚJ
>Ninoryn Marlowa avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Taitos//

*Ez a mágusleírás pontosan úgy hangzik, mint amilyennek Taitos beállította magát - valamennyire titkolózónak azáltal, hogy nem ad egyenesen igenlő vagy nemleges választ és perverznek, már ha a szó zaklatói értelmét veszi.
~ Mindegy is, jobb mágusnak feltételezni valakit, mint egy mágust közembernek hinni. ~ Sóhajt fel gondolatban. Varázslók, barbárok, városőrök; annyi nála veszélyesebb alakkal találkozik mostanság, mintha beleesett volna valamelyik utazóregény sorai közé és nem találná a margót, hogy kikászálódjon belőle.
A tény, hogy rajtakapják a merengésen azonnal kizökkenti, a férfi versére viszont muszáj felnevetnie. Nem hogy a türelmét próbálja vele, de a humorérzékénél talált be vele.*
- Mit van mit tenni, ha ennyi a tett,
Van, ki erre s még többre született.
*Viszonozza a vigyorát. Ki gondolta volna, hogy ilyen alkalmakkor bizonyul hasznosnak versbeli jártassága?*
- Csak túlzok. *Legyint a víz mélyén, majd tenyerét annak felszínére teszi és nézi, hogy kelt apró köröket annak rezgése.* Sosem értettem, hogy... *Szemei összeszűkülnek, mintha mérlegelne magában valamit; s hamar meg is hozza a döntését.* Nem fontos. *Alig ismeri a másikat, felesleges lenne ilyen eszmefuttatásokba belemenni.
Az elszalasztott vacsorára megrándul a szája széle. Hát ha választania kellene egy húsz aranyas vacsora és egy egyórás zaklatás között, akkor nem bánja, hogy az eredeti tervénél maradt és fenntartja ezt a maszkabált.*
- Majd meghívlak én. Lásd, milyen nagylelkűek az artheniori urak. *Emeli meg gőgösen az állát és bár kétségkívül passzol ez a gesztus az arcához, képtelenség egy pillanatig is komolyan venni.
Az istenekről hallottak, főleg, hogy Teysusról szól mindez, egészen megdöbbenti: még a víz is elhűl körülötte. Hogy ilyet tett volna egy követőjével? Mikor ez az isten azt hirdeti, hogy a követő személye a legfontosabb?
~ Várj, ne ítélkezz elhamarkodottan. "Szabadoskodás", ez akármit jelenthet. Lehet, hogy illetlen volt vele vagy túl messzire ment. Teysus az egyensúlyra törekszik... Lehet, hogy átlépett egy határt. ~
Nem szeretné, sőt, nem akarja azt hinni, hogy az általa követett isten valóban ilyen lenne; és mivel ő maga nem érintkezett még egy küldöttével sem, így csak erről az egy esetről hallott. Egy alkalomból megítélni valamit pedig tudományos szempontból is ostobaság.
El is kalandozik kicsit a figyelme, így hirtelen nem is szól hozzá a történetéhez: csak mikor már az ránézve folytatja. Viszonozza a szemkontaktust és biccent.*
- Új jövevények még ezek az istenek. Én ezért sem akarok nagyon belefolyni a dologba. *Mosolyog rá szinte szelíden.* Talán gyávaság, talán megfontoltság, de amíg nem tudunk róluk többet... Ez nem olyan, mint egy kísérlet. Ha egy varázsital elromlik, fiolába zárom és elrakom. Vagy kiöntöm. De egy isten? Az mindenhol megtalál, ha valamit elrontok.
*Hosszan sóhajt fel, ahogy ismét lehunyja a szemeit.*
- Úgyse tudnának olyat adni, amire szükségem van. Bár... *Húzza fel a bal vállát.* Csurgathatnának egy kis józan észt. Nem álltam sorba, mikor osztogatták. *Féloldalas mosolya jelzi, hogy ő sem akarja tovább firtatni a témát: nem azért vicceli el, mert szó szerint félvállról venné, hanem mert könnyíteni próbál a hangulaton a másik további idegesítése helyett.
Ráadásul úgy érzi, hogy érdemben nem is tudna hozzászólni a témához. Több ezer bajba került ember... Igen, nagyszerű lehet kalandozónak lenni és segíteni ott, ahol módjában áll. A nő viszont magán is alig tud segíteni, nem hogy másokon, így fel sem tudja fogni, mekkora teher lehet ez a másik vállán.
Mikor a múltjára terelődik a szó, már épp mondaná, hogy a baleset igazán lényegtelen, de rögvest utána a mesteréről érdeklődnek és felmerül egy igazán érdekes név.*
- Erefiz mester? *Kérdezi egy kicsit hangosabban a kelleténél és baljával letenyerel feneke mellett a medence aljára.* Ő... *A kutya mindenit, ha ő tanította volna! Ezt nem szabadott volna elképzelnie, hiszen olyan eltorzult, ostoba, már-már romantikus képe van már a férfiról, hogy még egy elf alakot öltő eredar sem lenne képes jobban meggyőzni őt akármiről.* Nem, nem ő. *Rázza meg a fejét.* Ő nem hiszem, hogy fogadott volna egy olyan kis taknyost, mint ami akkor voltam. Talán, majd ha egyszer elég jó leszek... *Kezd el babrálni kezeivel a térde felett, s csak ekkor jön rá, hogy ez valószínűleg irtózatosan furcsa lehet a másiknak.*
- Én... *Kapja rá a pillantását.* Kívülről tudom a közzétett tanulmányait. *Neveti el magát, hogy oldja a saját feszültségét.* Rengeteg jót hallok róla, a tudásáról, a varázsitalairól...! Elvégre, ezek értékes titkok, mégis megosztotta őket! Meg hát... Szóval, a mesterem sokáig csak inasnak tartott, ilyen küldönckölyöknek, Erefiz mester feljegyzései nélkül ma én... Hagyjuk.
*Irritáltan szusszant egyet. Ebből már úgyse jön ki jól. Inkább gyorsan megpróbál továbblépni.*
- Synmirának még nem hallottam a nevét, de alig beszéltem a környékbeliekkel. Délre nem egy erdő terül el? *Hogy a csudában művelnek ott földeket? Vagy belül nem lenne olyan sűrű, esetleg kivágták volna egy részét?* Nem hittem volna, hogy arról a vidékről találkozok valakivel itt, Artheniorban. *Megcsóválja egy elnéző mosollyal a fejét.* Kéne oda is egy fürdőház.


2016. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2017-03-26 13:35:56
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Nino//

*Jót kacag a szóviccen.*
-Veszélyes népek ezek a varázslófélék. Egyszer találkoztam eggyel éjjel. A hideg kiráz azóta is. És azt mondják rendkívül titkolódzóak, sőt, egyesek azt is, hogy furcsán perverzek.
*Húzza össze szemeit, és inkább témát vált.*
-Hmm, hát falun csak kiküldtek volna a szőlőbe kapálni, az hozza a termetet.
*Jegyzi meg az ezernyi sértésre.*
-Mindezek ellenére nem lehetett jó. Valahol mindenkinek vannak érzései, legyen a páncél romlott lélek, kemény bőr, netán örök mosoly.
*Mosolyog most egy savanyúbbat a végére.*
-Elég gonoszak ezek a városi népek. Miért feltételeznének ilyet?
*Picit elgondolkodik.*
-Van az életnek olyan szakasza, amiben jobb, ha az ember nem foglalkozik a nőkkel.
*Picit sóhajt.*
-Tud velük egyrészt baj is lenni, de a legnagyobb gond az, ha nem tudnak lépést tartani az emberrel, netán az ember fiának nincs ideje rendesen foglalkozni velük. Olyanba meg minek rángassuk bele őket. Teljesen érthető, ha valaki a hivatásának szenteli fiatalságát.
*Bólogat egyetértően.*
~Habár az ész ne menjen az életképesség rovására.~
*Ekkor kezd szövődni a terv Taitos fejében, csak egy csírácska. Egy icipici apró csírácska, ami majd kinő egyszer. Talán. Picit elgondolkodik a maga stílusán. Sokat javít kinézetén ruházatának hiánya, ez biztos. De még így bozontos lobonccal is elég viccesen nézhet ki. Egy hálás biccentést elejt.*
-Hát, köszönöm. *Aztán ő is őszintébb, mint megfontoltabb lesz, mint kéne.*
-Ha az előbb letagadod magad most biztosan addig zaklatlak, míg nem ülünk be egy italra a szomszédba.
*Feleli vidám szemekkel.* -Szóval most buktál egy vacsorát.
*Közli a szomorú igazságot kissé fölényesen is, de igazából az egész csak szinte már barátian vicces szócséplés.*
-Az istenek tébolyultak sajnos.
*Jegyzi meg Taitos is most már a vizet kémlelve, és kezével böködi a medence tükrét, hogy az gyűrűket vessen.*
-Megjelenésükkel nem hatalmukat igazolják. És elég furcsa dolgokat tesznek. Teysus a talpnyalóját küldte, aki a szabadságról és szabadelvűségről zengett áriákat, majd mikor rá akartam venni egy kisebb "szabadoskodásra" akkor a jövőbe nézve azelőtt elkezdett fojtogatni, hogy megtettem volna az első lépést. Mondván, hogy balga voltam, hogy ilyenre gondolni is mertem egyáltalán. Mondhatom szabadság.
*Adja elő történetét, ami a most nem felemlegethető teljes mágiaágak ellopása mellett legnagyobb sérelme. Placcsanással ejti karját a vízbe, és nem gyárt gyűrűket tovább.*
-Nem tudok olyan hatalmasságában és igazában hinni, akinek egyszerű talpnyalói is felbontják a világ rendjét, és még saját elveiket sem vallják.
*Fogalmazza meg kritikáját komolyan, és a történet elejétől most először néz fürdőtársa szemeibe.*
-Persze ez csak az, amit én láttam. Sajnos túlságosan is belegabalyodtam a történtekbe. De meg kellett védenem az embereket.
*Sok története van, főleg a Sa'argathot elleni harcokról.*
~Jobb lett volna, ha a hőstörténetek, csak mesék maradnak.~
-Én láttam a pusztulást. Láttam több ezer hontalan szemét, akiket ezek az istenek károsítottak meg. Ahhoz pedig túl egoista vagyok, hogy félelemből benyaljak nekik, pedig jogos.
*Von vállat abban igazat adva Ninonak, hogy ésszerű döntés ez is, csak számára nem megfelelő.
Inkább csak hagyja is dühét elszállni, mielőtt felrobbantja a fél fürdőt, egy rosszul kiejtett szó, és egy erős gondolat okán, aztán magyarázhat az őrségnek, hogy nem akarta, csak tudat alatt.*
-Én nem tudom, de képzelem. Nekem sem szüleim, sem testvéreim.
*Magyarázza töredelmesen, nem igazán beleremegve a gondolatba. Megszokta már.*
-Hát, sajnálom, de ha már így esett, legalább a felelősség sem terhel, csak magadért.
*Mosolyodik el kicsikét, hátha jobb kedvre tudja deríteni nyeszlett kortársát. A rövid csendet nem akarja megtörni, hagyja hadd gondolkodjon a másik, hadd idézze fel a régi dolgokat. Mikor azonban Ninoryn ismét Taitosra pillant rajta cinkos arckifejezést talál csak.*
-Nocsak, ennyi jó élmény?
*Aztán költőire veszi a hangnemet, és még mindig vigyorogva folytatja.*
-Vigyázz, oh vitéz,
fel ne nyársalj dárdáddal, mit pajzán gondolatod idéz!
*És egy lépést hátrál is. Aztán csak hagyja a témát elsüllyedni a vízben.*
~Reméljük ő meg nem süllyed el, és nem hoztam rá a frászt.~
*Kíváncsi hol éri el beszélgetőtársa türelmének küszöbét, de reménykedik benne, hogy előbb maga jó belátásának korlátai fogják meg.*
-Mi az a hét?
*Kérdezi furcsán felhúzva szemöldökét.*
-Oh, vagy nálatok hét naposak a hatok is? Erről még nem hallottam.
~Illetve, a hold tekercsei között írják, hogy egyes népek tőle származtatják az időmérést, messze, Lanawinon is túl, és ők hetekben számolnak. Van benne ráció.~
*Idéz fel magában pár dolgot.*
-Nem mondod?!
*Csodálkozik tovább.*
-De hisz Arthenior olyan kicsi. Mint egy kis börtön.
*Magyarázza elképedve. El sem tudja képzelni, hogy húsz esztendeig ki se lépne innen. Hallgatja tovább a mesét.*
-Baleset?
*Szúrja közbe, hátha kap rá választ is, és kielégítődik a mai napon legalább kíváncsisága, ha már csak egy nyüzüge fiút sikerült magának társaságul fognia.*
-Érdekes, szabad tudnom a mester nevét? Nem Nestar volt?
*Egyetlen nagy alkímiamester akiről hallott, az Nestar, így ő jut eszébe elsőre, hátha össze tudja kapcsolni a két nevet és arcot így.*
-Hmm, nem volt jó bőr egyik sem?
*Szavai most kissé délies járásban érdeklődnek a leányok után. Aztán elérkezik a pillanat, mikor neki kell megnyilatkoznia.*
-Mágia? Mit ér a mágia, ha nincs mögötte ember?
*Tesz fel egy nyílt kérdést.*
-Ugyanannyit, mint az isten megfelelő értékrend nélkül. De ezt már elmondtam.
*Kerülné a számára csak idegességet hozó témát amennyire csak lehet.*
-Nos, az én "mágikus" gyermekkorom.
*Kezd egy kis gúnnyal a történetbe.*
-A hegyek lábánál kezdődik. Világvégén. Már ez a falu neve. Itt találtak rám, hát... vándorok, mesterek, tudósok, ilyesmik. Ők neveltek, most pedig teszem azt, amire tanítottak. Élem az életemet, igyekszem jót tenni másokkal azért a zaklatás mellett, és ennyi. Netán továbbadom bölcsességüket, ha úgy adódik. Jártam már sok helyen, a másik három nagyobb város kivételével majd' mindenhol megfordultam a Nagy-hegység keleti oldalán.
*Meséli útjait összegezvén.*
-Most pedig ott lakom Amon Ruadhtól kicsikét délre. Ott leginkább... Hát földműveléssel, kétkezi munkával foglalkozunk. Egyszerű parasztnépekkel. A tanyánkat Synmirának hívják, ha ez mond valamit. Tele van az a vidék érdekesnél érdekesebb gyökerekkel.
*Ha a másik ismeri a Mágus-lak nevét hallásból, mindez akkor is viccesen jöhet ki, ha nem, csak még jobban, és Taitos ajkai apró mosolyra rándulnak egy rövid pillanatra.*


2015. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2017-03-26 10:20:25
 ÚJ
>Ninoryn Marlowa avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Taitos//

*Imádja a Szellemjárót? Valamiért el sem tudja képzelni, hogy valami közvetlen viszonyban legyen vele, pedig hát a nő is csak ember, rangjától függetlenül. Ő semmilyen esetre sem merne neki személyes kérdéseket feltenni, csak ha amaz kifejezetten engedélyt ad rá - és akkor is csak a szelídebb változatból, hiszen ki tudja... Még mindig nem tudja elfelejteni azt a kis közjátékot a félmeztelen katonával meg annak a másik barátnőjével. Azt például piszkos jó lenne megtudni, hogy milyen viszony fűzi hozzá, tekintve, hogy ott van a Hadúr is...*
- Megsértődni? Ennél százszor rosszabbat is kaptam már. *Nevet fel.* Hogy nem is a nők érdekelnek, meg hogy egy kísérletben tuti leégettem a tökömet, azért vagyok ilyen. Minden évre jut valami új. *Apró vigyorra húzódnak ajkai.* Igazából szórakoztató. *Felpillant a férfira.* Szavak engem nem bánthatnak. *Egy pillanatra felnéz a plafonra.* Kivéve, ha varázsló mondja és valamit felgyújt rajtam vele. Azt azért biztos megérezném.
*Vonja meg lassan a vállait. Ez bizonyára a türelem egy új szintje lehet vagy csak tényleg olyan gyakori sértéseket kapott, hogy kőbőrt növesztett ellene, ki tudja; az viszont bizonyos, hogy nem érdekli túlságosan a téma.
A hiányzó ádámcsutkáról tudja, hogy nagyon feltűnő dolog, ezért is szokott kendőt, hosszú ujjú kezein pedig kesztyűket viselni. A vállait egyensúlyozza az inggel bélelt tunika, a mozdulatai... Nos, igen, azon lehetne segíteni.
~ Hát nem ebben a helyzetben mondjuk. ~
Ha kinyújtaná a lábait, azzal lehet, hogy túl sokat mutatna és még ebben a pára adta félködben is többet látna meg Taitos, mint azt a nő szeretné.*
- Stílusos vagy most is. *Szólal meg megint őszintébben, mint megfontoltan.* A... *Akad el a hangja. Na most kell úgy magyarázatot adnia, hogy nem támasztja alá az egyik iménti sérelmét.* A sebeid. *Mutat a saját arcára, jelezve a férfién lévő két heget.* Meg a szemeid. *Főleg a szemei, tenné hozzá. Csak néhány futó pillanatra látta a két íriszt közelről, de örül is, hogy messzebb ment azóta, mert nagyobb gondot okozna most a beszélgetés.* Meg hogy "őszinte" vagy a nőkkel. *Utal egy félvigyorral az iménti zaklatói hivatására.* Nem a ruhád adja a stílusodat.
~ Ez talán így működött... ~
- Az isteneket pedig bizony nem átkozom. Ha csak fele olyan ijesztőek is, mint a mesterem, mindháromnak oltárt emelek. *Sóhajt fel. Kicsi ember ő ahhoz, hogy az istenek dolgába beleszóljon - bőven jól megvan ő azzal, akit választott. A mendemondák ellenére őt például még sosem zaklatta és ezzel ő ki is van békülve. Ugyan nem tudja, hogy az ő hite egyáltalán segíti az istent bármiben is, hiszen úgy érzi, az égvilágon semmit nem tesz meg érte, de hát ha a tanainak megfelelően kell élnie... Akkor elég példamutató hívőnek mondhatja magát.
A férfi találgatására meghűl a vér az ereiben. Hű, nem semmi, valami múltba látó képességgel is bír? Ezeknél a kalandoroknál sosem tudni, de ijesztően pontosan saccolta meg a hovatartozását.*
- I-Igen. Pont ahogy mondod. *Idegesen heherészik egyet-kettőt. No fene...* Harmadikként, hogy pontosítsunk. A második után nincs sok esélye az embernek, mi...? *Az első viszi az örökséget, a másodiknak még fektetnek valamennyit a taníttatásába... És a harmadikként érkező leányt elkényeztetnék, ha az hagyta volna magát.
A lányokat illető kérdésre kissé hátradől, fejét hátrabiccenti és lehunyja a szemeit.*
- Á, igen...
*Túl messzire senkivel sem jutott, hiszen adódott volna néhány hiánycikkből származó probléma, de azt nem mondhatja el magáról, hogy teljesen bezárkózott volna. Az alkímiatanulás mellett nem jutott sok idő másra, de az alkalmanként megrendezett bálok, utcai forgatagok, esküvői partik így sem múltak el nyomtalanul. Azok a formák, azok a nevetések! Nehéz őket elfeledni. Amon Ruadhon egész más szépség vetette meg a lábát, azt még szoknia kell, de nem mondaná azt, hogy a hely híján lenne neki. Csak... az is más, mint az egész életfelfogásuk.*
- Szóval. *Zökken vissza a jelenbe, hirtelen nyitva ki a szemeit.* Egy városban felnőni? Nem egy túl izgalmas dolog, ha a jövő-menő népekéhez hasonlítom. *Biccent felé.* Előző hétig azt se tudtam, hogy Artheniortól néhány napi járáson túl van értelmes élet, csak könyvekből olvastam. Mondjuk, nem is nagyon kellett. Társakra találtam a környékbeliekben, a fivéreimben... Aztán történt egy-két baleset és egy alkímiamester maga mellé fogadott. Utána nem nagyon tudok nyilatkozni, mert nagyrészt a műhelyében töltöttem az időt. *Rendkívül elkötelezett diákja volt, annyi szent.* Egyetlen diáktársam volt, meg a mester, rajtuk kívül csak az ilyen városi mulatságokon találkoztam másokkal. Meg a bátyjaim feleségei próbálták rám erőltetni a húgaikat... Hű... *Az volt még igazán szórakoztató, főleg úgy, hogy a bátyjai tudatában voltak a turpisságnak.* Nem véletlen voltak hajadonok...
*Felprüszköl, ahogy összezárt fogai mögül végül csak kibukik a nevetés. Kezeit leveszi térdeiről, s bár könyökeit nem mozdítja el, aprón kavargatni kezdi a vizet maga körül. A férfira pillant, de ahogy eddig is, nem sokáig állja a szemkontaktust, inkább a medence vizét nézi.*
- De inkább mesélj te. Mágus lennél? Tőlük hallok főleg rosszakat az istenekre, bár nem értem, miért.


2014. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2017-03-26 07:50:30
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Nino//

*Taitos izmai kezdenek kioldódni a melegtől. Ezért szereti leginkább a fürdőházat. Egy vándornak ugyanis nem kellenek robbanékony izmok, de bizony ezt huzamos használattal pótolja ki, amitől visszafogott izomzatának alaptónusa elég erőteljes, most ez enged ki egy kicsit.*
-Értem már. A Szellemjáró mókás alak. Én imádom, habár picit olyan, mintha egy másik világ lenne igazi otthona, de ettől Szellemjáró, nem?
*Taitos most már kevésbé bölcselkedik, de sajnos a hangnemet teljesen nem tudja levetkőzni.*
-Az én tanítóm is helyi alkímista volt, habár leginkább az önjelölt fajtából.
*Picit sajnálja, hogy a magánál alig idősebb nő már lassan egy éve nincs velük. Pedig bizony sok néven illették őt régen.*
~A tharg boszorkány.~
*Vigyorog egy nagyot erre az egészre, hiszen ezt a szófordulatot úgy emlékszik, hogy egy kormostól hallotta.*
-Bocsánat. Elkalandoztak a gondolataim.
*Jegyzi meg szótlan önelégültségére utalva, és újra figyel, hiszen nagyon kényes választ kap.*
-Értem.
*Nézi most a vizet egy üres részen. Hangja szinte az éppen bűneit megnyónóéval hasonlítható. Picit így is marad, majd két három lélegzetvétel után meglepetten néz az immáron fiúcskának tekinthető valakire.*
-Meg sem sértődsz?!
*Pillant oda elképedten, ugyanis a "normális" emberi reakció némi sértődöttséget tükrözhetne.*
-Hát nem...
*Vallja be a dolgokat.*
-Meg inkább csak a lányos vonások.
*Gondolkodik hangosan.*
-Ha már eddig nem sértettelek meg...
*Mondja cinkos mosollyal, hogy miért veszi a bátorságot ezekhez.*
-Vékony vállak, szinte csak sejthető ádámcsutka, és borotvát se igen láttál, ha jól saccolom. A mozdulataid is felesleges szemérmességre utalnak. Ezért nézhetnek nyápicnak.
*Persze nem tudja, hogy segítő szándékával a lényegre tapintott. Taitos azonban nem lát olyan okot, ami a nőiesség letagadására vihet valakit.*
~Na meg úgyse tudná havonta egyszer kibújna... Hát a szög a zsákból.~
-Szóval nem is annyira tehetsz róla, ezt örökölted. Velem ellentétben lehetsz finom, és talán még stílusos is.
*Taitos nem hordott soha díszes ruhát, pedig lehet jót tenne neki néha egy kimunkált fecske öltözet, aranyozott bottal kísérve. Netán palást, és csúcsos csillagos kalap.*
-Meg hát gyakran a tudás nagyobb erény, mint az izom, szóval szeritem az alkatodhoz illő hivatást választottad, ez dicséretes.
*Bólint egy elismerőt.*
-Ha meg bármi történne a kezeddel. Nos átkozd az isteneket, mert megjelenésükig egy mezei mágus három nap alatt újat növesztett volna neked.
*Jegyzi meg a dolgot jó szándékkal. Habár kissé talán ijesztően is hatva.*
-És hogy jártam-e. Nos igen. Múlt hatban kétszer, egy évig szolgáltam a fogadóban, mikor itt a fürdőben még nem voltam főállású. Aztán mikor az erőd leégett, akkor költöztem a szomszédba.
*Magyarázza életének rövid, és igen rapszodikus változatban előadott történetét.*
-És te? Ha jól gondolom itt születtél.
*Most hogy tudja, hogy férfi elkezdhet kibontakozni, hiszen akkorát, és ilyen kínosat nem tévedhet.*
-Apád második-harmadik fiaként? Aki pedig, hát egy kisebb rezidenciával rendelkezik a gazdagnegyed szélén?
*Kérdően adja elő a történetet. Enyhén provokatív is, de tippekre bőven elég.*
-Hmm, és körbedongtak vajon a tanultabb helyi leányok?
*Gondolkodik el a kérdésen hangosan, majd hozzáteszi.*
-A tényleg tanult, de mellette kedves leányok az igazi "áru".
*Jegyzi meg halvány mosollyal visszautalva az elejére.*
-Szóval mesélj, milyen egy nagyobb városban felnőni, már ha nem lőttem nagyon mellé.
*Dől hátra. Picit szeretné a maga csendjét, és a történetet hallgatni.*
~Ritka alkalom, hogy korombéli, ráadásul férfiemberrel beszélgethetek, ki egy másik világbó jött. Ez tanulságos lesz.~
*Nyugtázza, hogy ma nem csak fürdőházi idegesítésben lesz tapasztaltabb.*


2013. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2017-03-26 00:22:38
 ÚJ
>Ninoryn Marlowa avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Taitos//

*Bárcsak tartana ő is ott, hogy életeket ment az alkímiájával és nem a diáktársa baklövéseit próbálja kieszközölni patkányokon! Egyelőre mondjuk még azt sem tudja, minek a házi kotyvasztó thargékhoz, hiszen ahogy elnézte, a Szellemjáró sem épp ügyetlen ebben... De ha az első napját veszi alapul, akkor a nő bizony rendkívül elfoglalt, lehet, hogy csak le akarják venni ezt a terhet a válláról.
Szórakozottan hallgatja a férfi kitekert mondatát, tetszik neki a szava járása - kicsit a mesterére emlékezteti, ami azért mégis furcsa párhuzam egy vele egykorú valakitől. Azért pedig kifejezetten hálás lehet, hogy nem hallja a gondolatait, mert majdnem még azt is helyesen saccolja meg, hogy hányadik kölyök a családban: ez meg azért már tényleg hátborzongató lenne.*
- Oda kerestek alkimistát, úgyhogy jelentkeztem. A Szellemjárónak... Szellemjáróhoz tartozok közvetlenül. *Felpillant a plafonra. Thargarod nem túl berendezett hely, legalábbis nem az itteni normákhoz képest, de úgy dönt, ezt a véleményét inkább megtartja magának. Mi van, ha valahogy visszajut a főnökei fülébe, hogy ő panaszkodott?
Felkelti a figyelmét a másik kalandori pályafutásáról mondottak, de semmi lényegit nem tud meg róla. Fogalma sincs, ki vagy mi lehet az a Svir vagy hogy mi a különbség a "kalandori" és a "gyakorlati" között - hiszen számára ez a két fogalom együtt jár, ha utazókról van szó - de nagyon agyalnia sincs ideje rajta, mert beüt egy váratlan kérdés.*
- Hogy? *Csúszik ki a száján meglepetten, de szerencsére ahhoz annyira nem, hogy hangját ne felejtse el megváltoztatni.
~ Áhhá... Akkor csak nem látszik át ez a víz annyira. ~ Örül meg a fejének, akkor nem nézik egyelőre teljesen hülyének!*
- Fiú. *Válaszolja aztán kissé túl tömören is. Szólásra nyílik a szája, aztán becsukja, mintha nem is tudná, hogy mit tegyen hozzá. Azt meg kell hagyni, hogy ilyen módon ritkán kérdeztek még rá...
Haszontalan tátogására végül ő maga nevet fel. Hát bizonygatni nem fogja az ő hovatartozását, azzal csak még gyanúsabb lenne, ezért kicsit változtat az irányvonalon.*
- Nem vagyok egy harcos szerzet, mi? *Rázkódnak meg a vállai, ahogy elnyom egy újabb hullámot.* Életemben nem fogtam még fegyvert, azért vagyok ilyen... Hogy is mondták ott? "Nyápic." *Cinkos vigyorral pillant szemsarokból Taitosra, majd vissza a térdein nyugtatott kezeire. Kinyújtja és behajlítja az ujjait, megismételve párszor a mozdulatsort.*
- Nem is mernék, ami azt illeti. Ha bármi is történne a kezeimmel... *Vigyora visszaszelídül egy mosollyá.* Csak ehhez az egyhez értek. *Fejezi be végül sokkal csendesebb, szinte szelíd hangon, kihagyva egy-két idevezető, de kitalálható lépést. Rádöbbenve, hogy ez egyáltalán nem egy újdonsült beszélgetőpartnerrel szembeni, elvárt viselkedés, gyorsan rákapja a szemét.*
- Szóval járt... Jártál már a Vashegyen? *Nehéz ez a tegezés, a fene vigye el.* Mit gondolsz, milyen?

A hozzászólás írója (Ninoryn Marlowa) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.03.26 00:24:49


2012. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2017-03-25 23:54:13
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Nino//

*Az alkímia említésére Taitos szeme felcsillan.*
-Hasznos dolog, mentett már nem egy életet. Nomeg.
*Mosolyodik el, és ezüstös talizmánját is meglibbenti.*
-Adhat némi előnyt a használónak.
*Mosolya vigyorra húzódik.*
-Na persze csak a jó kezekben hasznos, és a tanultakban használható.
*Csavar burkoltan elismerő bölcs mondatot ezen szavakból.*
-Szintúgy.
*Biccent a furcsa valakinek, akiről most már ő sem tudja, hogy fiú-e, vagy lány. Mert ha egyidősek, akkor Taitos mellett tényleg inkább nőies, még ha Zöldfülűnk nem is egy mamlasz.*
-A tanulás mindig érdekes. Frissen tartja az embert.
*Jegyzi meg. Taitos ugyanis kifogyhatatlan polgároukkasztása mellett, kifogyhatatlan "bölcsesség" áradattal is bír.
A magyarázatra, miszerint a magány és a nyugalom vezette ide magában kezdi belőni kivel sodorta össze a fürdőházi huzat.*
~Középnemesek másodszülötte, tipikus vézna, de nem teljesen elveszett gyermek. Csak hát, tudja a fene, hogy fiú-e, vagy lány.~
*Kicsit már kezdi zavarni ez a bizonytalan állapot, de valahol ez is része a kutatásnak.*
~Hogy mi a jó büdös lótrágya, és nem halt meg ott?~
*Mereszt egy szemet látványosan is Amon említésére.*
-Oh, tágas hely a Vashegy. Csak éppen... Hát olyan kopárka.
*Összeszedvén magát picit jobban megy a dolog már.*
-Ott van netán munkád?
~Eléggé kiestem megint a képből.~
*Acsarog, és szidja magát csendesen.*
~Na de ez így nem járja.~
*Gondolataiból egy kérdés szakítja ki.*
-Ohh, nem mutogattam én ott semmit. A szakértelmem pedig nem kalandori, mint Sviré, inkább amolyan gyakorlatias. Láttam a világ nagyját már. Kívül-belül.
*Suttogja a semmibe révedve az utolsó szavakat, mert bizony, a világot olyan szinten befolyásolja Taitos egy gondolata is, amire kevesen mások képesek. Végül döntésre jut.*
-Ha már a szomszédból jössz, akkor ne haragudj meg a kellemetlenkedésemért. De, hát, szóval.
*Picit nem tudja hogyan fogalmazzon.*
-Na mindegy, szóval a Ninoryn fiú, vagy lány név?
*Kérdezi a hirtelen beugró legudvariasabb és burkoltabb módon, és várja a kellemetlen feleletet.*


2011. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2017-03-25 23:34:06
 ÚJ
>Ninoryn Marlowa avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Taitos//

~ Csak nem valami csavargó lehet, hogy nem tetszenek neki a helyi lányok? ~
*Pedig az a sok ruha meg cicoma meg idom, az rendesen elcsavarja az artheniori ficsúrok fejét! Néha még az övét is, sóhajt fel megadóan.
A tegeződésre biccent, bár különösnek tartja: majdnem biztos benne, hogy ő az idősebb kettejük közül, ráadásul, teljesen idegenek is... Úgy látszik, túl sokáig mozgott tudósemberek között, hogy megszokja ezt a hirtelen közvetlenséget.
~ Nem baj, menni fog ez, mint idáig a jó első benyomás a thargoknál! ~*
- Alkímiát tanulok... Illetve űzök. Most már szerencsére dolgozom. *Felhúzza összezárt térdeit és tenyereit ráfekteti, könyökeivel rejtve az oldalát. Így nézi a másikat, egészen addig, amaz nem a törölközőjével lesz elfoglalva. A legutolsó pillanatban kapja el róla a tekintetét, ó te jó ég, majdnem olyat látott, amit mélyen, nagyon mélyen, elméjének egy jól elrejtett zugában biztos látni szeretett volna, de a jelenlévő Ninoryn kiakadna tőle. Már így is jóval többet nézhet a férfin, mint azt megszokhatta volna (és amivel tud kezdeni valamit), igazán nem lett volna szüksége egy váratlanul jövő kiegészítő csomagra.*
- Huszonkettő. *Válaszolja azonnal, mintha legalább parancsba adták volna.* Dehogynem, még tanulok. Ezt sosem lehet abbahagyni. *Ül ki egy tékozló mosoly az ajkaira, s néhány másodperccel a vízcsobbanás után visszafordítja rá a tekintetét. Mit tanulhat a férfi, töpreng el, de inkább úgy dönt, hogy túl tolakodó lenne rákérdezni, hogy mágus-e. Néhányan ezt hétpecsétes titokként őrzik, aminek a megbolygatására egyenesen agresszióval válaszolnak.
~ Az kéne még, hogy kapjak egy ilyen dirrdurr varázscsapást a hülye fejemre... ~
Combig azért még az ő kíváncsisága sem viszi le, de a vállán lévő seb nem kerüli el a figyelmét. Mi a bánat, hát mi okozhat egy ilyesfajta sérülést? Agya azonnal azon kezd el kattogni, hogy vajon mivel lenne ez rendbe hozható, s ezért kicsit le is kési a következő kérdést.*
- Hogy? Nem, nem várok senkit. *Rázza meg lassan a fejét, de a melegtől teljesen megszédül, inkább abbahagyja.* Csak jó ez a... Ah. Személyes tér. Tisztaság. *Rándul meg a szája egy elnyomott nevetést követően.* Amon Ruadhól egyik se mondható el. *Jókedvűen hunyorít rá a másikra, próbálva visszaterelni rá a szót.*
- Hogy nem díjazta az előző terem a vállán lévő heget? A nők általában sorban állnak a kalandorok kegyeiért meg a legendás "tapasztalatukért".
*Nem beszél saját tapasztalatból, aljas rágalom.*


2010. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2017-03-25 23:06:18
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Ninoryn//

*Taitos először is elvigyorodik a formás csípőből adott válaszon.*
~Jó választás volt bejönni.~
*Vetíti előre, és felnevet.*
-Bizony.
*Kicsit elcsendesedve folytatja.*
-Habár köztünk legyen szólva nem is ők az igazi szépségek a környéken. Szóval még csak nem is igazi portékák szakavatott szemeknek.
*Bizony, akik igazán szépek, azok csak ritkán nemesek gyermekei.*
~Az arcuk állása tükrözi a ferde gondolkodásukat.~
*Borzong bele a sok dáma borzalmasan elcsépelt arckifejezésébe.*
-Köszönöm a helyet, és tegeződjünk!
*Minthogy ő magát gondolja az idősebbnek, melyet a fiúcska vékony, még nálánál is nyüzügébb alkatából talál helytállónak, így úgy dönt, ezeket a formaságokat illik neki eltörölni.*
~De lehet, hogy mégis leány, csak fiús, mert még fiatalos.~
*Mereng el a takaró kéz láttán, még ha nem is tudatosan is abból kiindulva. Emberfeletti esze azonban most cserben hagyja. Az is mosdik éppen biztos.*
~Egyelőre suhancnak tűnik.~
*Tér vissza a biztos megállapításra, de igyekszik nem nemekhez fűzött szavakat használni innentől. Egyszerűen bizonytalan.*
-Nocsak, netán tanult vagy?
*Kérdezi, és az egyik sarokba megy. Férfiúi illem szerint lassan lepakol, hogy a másik elfordíthassa fejét, ha nem akarja szikár, kissé vékony, de edzett alakját megbámulni, ugyanis egymás férfiasságát vizslatni józanon nem túl helyénvaló. Leveti a törölközőt is, és közben úgy szól vissza, hogy ne legyen kellemetlen a csend.*
-Hány éves vagy, ha szabad ilyet tudnom? Igazán tehetséges lehetsz, ha már nem tanulsz.
*Jegyzi meg csípősen.*
-Én a mai napig tanulok egyet, s mást. A zaklatás művészete igen...
*Itt csobban a medencében, és jóleső sóhajjal fejezi be.*
-Ahh, szerteágazó.
*Vállán most kivillan Ragron támadásának egykori sebhelye, és combján is látszik a fehér heg, ha éppen a vízpára játéka hagyja kilógni.*
-No és, hogyhogy most itt, csak egy kis pihenés a magányban?
*Helyezkedik el a Ninoryéra merőleges falon, úgy, hogy felé forduljon persze, aztán vállig merül.*
-Vagy netán vársz valakit, és én kontárkodtam csak ide?
*Célozgat arra, hogy mire fel a zárt medencézés.*

A hozzászólás írója (Taitos, a Zöldfülű) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.03.25 23:12:28


2009. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2017-03-25 22:38:35
 ÚJ
>Ninoryn Marlowa avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Taitos//

*Még a hallható belépőre sem figyel fel, bár mintha kiabálást hallott volna. Laposakat pislogva nyitja ki a szemeit, ekkor viszont egy nagyon is valóságos hang csendül fel mellette.*
- Hirdetik az árut, aztán felháborodnak, ha vevőre találnak...
*Ért egyet reflexből szokásos, kamaszfiúsra változtatott hangján - azonban ahogy felfogja, hogy mit csinál, arcára fagy a mosoly.
~ Hah... ah... Rendben... Minden rendben... Ezt így terveztem... ~
Egy pillanat alatt fordul meg ültében, ahogy Taitos felé indul és úgy fekteti bal alkarját a medence szélére, hogy az jól és jó helyen fedje. Jobb kezével kinyúl, épp csak annyira megemelkedve, hogy elérje a másikat és elfogadja a kézfogást.*
- Jöjjön csak. Ninoryn. *Viszonozza a bemutatkozást. Mosolya cinkos vigyorrá szélesedik a férfi szavai hallatán és röviden elneveti magát.* Irigylésre méltó állás. Mi a fenéért tanultam én egy életen át?
~ Igazán nem sértődnék meg, ha Sa'Tereth beállítana és nagyon gonosz feketévé varázsolná a vizet, hű, hogy rettegném, a nevét, az ő egyetlen nevét, Sa'Terethét... Légyszi... ~

A hozzászólás írója (Ninoryn Marlowa) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.03.25 22:39:58


2008. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2017-03-25 22:23:44
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Ninoryn//

*Taitos fürdőzésre adja a fejét. Ritka alkalom ez, mikor a heti két ütemezett benedvesedéséből az egyiket nem természetes víz mellett tölti. Szikár testére remekbe szabottan csomóz egy törölközőt, kezében pedig botját hordozza továbbra is. Egy vándor már csak ne hagyja el egyetlen társát, ki nem marad le soha. Azonban egy dolog jó a fürdőben igazán. Egy dolog, ami a folyótól megkülönbözteti.*
~Na keressünk akkor valami érdekes társaságot.~
*Be-be sandít az boltíveken a zárt medencékbe hát.*
~Öregek, sznobok, Utak Szellemei kegyelmezzetek, remélem egymással voltak elfoglalva.~
*Igen, az első négyből egyik sem nyert, na most az ötödik.*
-Szép napot a hölgyeknek, esetleg. Van itt egy kis hely, ahová becsusszanhatnék?
*Köszön mézesmázosan, elővéve legszebb mosolyát.*
~És most kezdenek majd kényeskedni.~
*Egyértelműen nemes kisasszonyokat zavart meg fürdőzés közben. Nem is kell, csak pár másodperc, hogy az első "Peerveerz!" és "Semmirekellő otromba mutogató!" sápítozások felzengjenek, melyeket bizonyosan a hatodik medencében is fojtottan lehet hallani.*
-Nos, akkor nem alkalmatlankodom. Amúgy szemrevaló idomok.
*Távozik Taitos egy mosolygó intéssel, és még több felháborodott vinnyogással háta mögött lép be a hatodik medencéhez.*
~No, végre egy férfiú... Vagy... Nem, talán fiúcska, csak nemes.~
*Néz a lányos-fiús arcra, melyből bármit kinézhetne, de elsőre a neki kellemesebb változatot vizionálja. Hallhatóan lép be, majd fejével az őt kísérő méltatlankodás hangjának forrására bök.*
-Ilyenek ezek a nemes kisasszonyok, nyíltan bókolni sem lehet nekik.
*Szomorkodik lebiggyesztett ajkakkal.*
-Szabad? Sehol máshol nem lett helyem.
*Picit reménykedik benne, hogy a másik megerősíti az "ilyenek a nők" szentbeszédben.*
-Már úgy fürdőznék.
*Ezzel kissé észbe is kap, és hirtelen a medencéhez siet. Persze ez is része az "előadásnak".*
-Bocsánat, be sem mutatkoztam! Taitos.
*Nyújt kezet.*
-Főállású fürdőházi zaklató.
*Vigyorog mellé. Minden mást pedig majd a reakciókhoz igazít.*


2007. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2017-03-25 22:07:10
 ÚJ
>Ninoryn Marlowa avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Taitos//

*Végre elszabadult Amon Ruadhból egy kis időre és visszatérhetett a városba. Főleg saját magát lepte meg azzal a ténnyel, hogy tetszik neki az ottani környék - persze, más, sokkal másabb mint a Levegő Városa, a Vashegyet lakó népekről és szokásaikról nem is beszélve -, de pont ez a másság az, ami a hely varázsát adja. No meg az sem utolsó szempont, hogy végre valahára egyedül él a családja nyaggatása nélkül és saját maga és saját magára keres pénzt...
Miután lerótta a kötelező köröket odahaza, egyenesen a Fürdőház felé veszi az irányt. Mivel véletlenül sem akar sem egykori diáktársával, sem mesterével nőként összefutni - hosszú évek munkáját tenné vele tönkre -, szokásos öltözékét, sminkjét és hajviseletét hordja, mikor betér az épületbe. Itt lepakolja a holmiját, törülközőt csavar teste köré, majd megindul az egyik kisebb, zárt medence felé. Az ajtóból bekukkantva konstatálja, hogy az elsőben bizony már vannak: nem jó, sóhajt fel, nincs az az isten, hogy ő idegenekkel egy helyen merüljön. Persze, egy publikus Fürdőházban ez mindennél önzőbb és lehetetlenebb kérés, de ő soha nem tudna ilyen közvetlen lenni és egyszerűen muszáj feltöltődnie... A hatodik terem végre üresnek bizonyul, amire azonnal felderül az arca. Kitűnő! Ráadásul ez jó hátul is helyezkedik el, az artheniori lusta bagázs nem fog ilyen messze elmászni egy egy-két órás merülésért, főleg nem így, ebédidő után.
Törülközőjét nem messze ledobva azonnal belecsusszan a medencébe és vállig elmerül a vízben.
~ Édes-drága-baracklekváros Teysus a szívemben, ez mennyei. ~ Sóhajt fel elégedetten, két tenyerébe fogva az arcát. Egészen elfelejtette már, mit is jelent a "pihenés" szó, most viszont tetőtől-talpig átjárja a jóérzés. Térdeit és bokáit összeszorítva kinyújtja a lábait - még ha egyedül is van sem enged a tartásából, nem akarja, hogy véletlenül meglássák vagy valaki félreértelmezze a testhelyzetét vagy... Vagy akármi. Igazából csak nem szereti mutogatni magát, nincs más oka neki. Fed ez a pára, fed persze, de azért jobb az elővigyázatosság.
Lehunyja a szemeit és hosszan kifújja a levegőt. Majd ha jön valaki, akkor még azelőtt kitalál valami kifogást, elnézést kér és meglép, hogy az csatlakozna hozzá, határozza el magában; de a meleg hamar elzsibbasztja a szürkeállományát, elméjére pedig egy kellemes, álomszerű bágyadtság ereszkedik. A frissen mosott hajából áradó, könnyű, gyógynövényes illaton és a bőrét szinte csiklandozóan bizsergető, forró vízen kívül hosszú percekig semmi mást nem érzékel a külvilágból és az iménti tervéről is teljesen megfeledkezik. Sosem volt jó stratéga.*


2006. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2017-03-21 21:03:18
 ÚJ
>Minasyn Foks avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Valami új... és valami régi//

*Megérkezik a fürdőbe, még nem látott ilyet eddig, szinte tátott szájjal foglal el egy fülkét, ahol levetkőzik és szanaszét dobálja le a ruháit, majd kimossa később, előbb legyen ő maga tiszta. Persze a szép zöld ruhát felakasztja valahová, ahol nem veszi át a halszagot meg nem is fog összegyűrődni.*
-Ó, igen! *Meglátja a kis medencét és bele is csobban egyből. Sóhajtozásba kezd és úszkálgat benne. Ez is egy olyan tevékenység, amire ritkán került sor, leginkább, amikor esett az eső.*
-Végre valami jó is történik. *Suttogja maga elé és a szappanért nyúl, hogy illatosra sikálhassa magát. Sokáig a vízben maradna, de annyira koszos lesz, hogy inkább kimászik. ~Fúj, ez mind rólam jött le.~ Odasétál a ruháihoz és egyesével el kezdi kimosni azokat a szappannal, addig is szárad a teste meg a haja és nem kell megtörülköznie, jobb szeret természetesen megszáradni. A vizes tiszta ruháit belegyűri a szintén kimosott táskájába a többi holmijával egyetemben. Megpróbálja a ruhát felvenni, ami megy is, csak meghúzni nem tudja magán. Ki is szól és jön is a segítsége, aki megigazítja rajta a ruhát.*
-Köszönöm. *Ezzel végzett is a dolgával, irány a szoba kiteregetni a tiszta ruháit, majd utána ideje kinézni a főtérre.*


2005. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2017-03-11 17:20:27
 ÚJ
>Shelquatin Syn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 26

Játékstílus: Vakmerő

//Férfiak, vágyak, és egyéb katasztrófák//

*Ha Trielle már az ajtónál áll csak meg, akkor ismét háttal van neki a férfi, így nem láthatja a fényes csillanást. A szavak pedig... továbbra is csak szavak, így már le is mond mindenről. Teljesen váratlanul éri a fájdalom a jobb vállánál. Az üvöltözés nem az ő stílusa, annál azért jobban hozzá van már szokva, jobban bírja a fájdalmat, de hallhatóan felnyög és előre is rántja a vállát ahogy másik kezével odakap. Az utána beszívott levegővel szisszen fel, a kifújttal pedig hosszan morran egyet miközben kiegyenesedik. A lánynak eddigre már csak hűlt helye marad, és az illata amíg elhaladtában elhúzott mellette. Bele is ivódik emlékezetébe ahogy fejével hátra fordul hogy megvizsgálja a sérülést. Összeszorított foggal kihúzza vállából a dobótőrt aztán a levetett ruháihoz megy. Fekete felsőjét vágja szét hogy legyen mivel bekötöznie magát, bár igencsak lassan és szerencsétlenül megy fél kézzel. Nem tervezi sem időtállónak sem alaposnak, csak hogy a vérzést legalább elállítsa, amikor végez akkor pedig tényleg megszabadul nadrágjától, és belemártja már magát a vízbe. Nagyon elmerülni, lubickolni ezek után nem tervez, kifejezetten vigyáz a friss sebre, de ha már itt van akkor amennyire tud megmosakszik, még a haját is kimossa, bár jelenlegi állapotában ez csak amolyan félsikerként tudható be. Nem is időzik annál tovább amennyit szükséges, bár igazán kedve lett volna legalább egy órát a melegben puhítani izmait, ez már nem lenne jó ötlet. Kikászálódva nem áll neki rögtön öltözni, először lemossa a dobótőrt és megvizsgálja, nem először lát ilyesmit, neki is van éppen elég. Kizárólag bal kezét használva nem megy gyorsan a öltözködés sem, de előbb-utóbb azért elkészül, főleg hogy felülre nincs már mit felszenvednie. A szobájában rendesen el kellene látnia a sebet, így az éjszakába már nincs értelme a piacra mennie bájitalt keresgélni, majd holnap reggel. Megfelelő kezeléssel idővel persze magától is begyógyulna, de van már elég hege, a haszontalansága miatt kieső hatok pedig többet érnek az aranynál amennyibe egy ilyen ital kerülhet. Bő fél órával Trielle után hagyja ő is el a termet, félmeztelenül, hevenyészve kötözött vállal és felkötött jobb karral, baljában cipelve felsőjének maradványait, és a tőrt amit a lánytól kapott emlékbe.*


2004. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2017-03-11 16:51:16
 ÚJ
>Trielle Khalonrae avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 19

Játékstílus: Megfontolt

//Férfiak, vágyak, és egyéb katasztrófák//

*Még, hogy Morcos mindent ért? Ha romantikus hőstetteket és bocsánatért esedezést sejt a dologról, akkor minden bizonnyal gőze sincs az egészről, vagy csak egyszerűen nem is figyelt oda arra, amiről Trielle papolt neki, méghozzá elég hosszan. Ez pedig még egy ok arra, hogy innentől kezdve nem, hogy figyelmen kívül hagyja a mélységi férfit, de egyenesen kerülje is. Sikerülne is szépen, nagyjából higgadtabban kisietnie a teremből... de csak elhangzik még egy beszólás. És Triellenek sem végtelen a türelme. Megtorpan az ajtóban. Egy pillanatig úgy van vele, hogy hidegen hagyja most is, tovább megy... de ha már úgyis ez az utolsó találkozójuk... hát kapja meg amit ez az ostoba hím akar!
Dühtől eltorzult arccal fordul meg, és miközben valami fényes villan az ujjai között, hörögve üvölt valamit a férfinak mélységi nyelven, ami nagyjából annyit tesz, hogy dugja oda a szavait ahová akarja, aztán meg egyen sarat és ürítsen valami nagyon fájdalmas dolgot. És a kis dobótőr kirepül a kezéből. Nem a fejét célozza, inkább a karját, hátát vagy a mellkasa felsőrészét. Végül meg se nézi talál el, csak felhördül még egyet, morog, mint valami dühös anya irbisz, aztán csattan is az ajtó, és már hűlt helye sem a nőnek. Egy dobótőrrel kevesebb, mit számít? Majd szerez másikat.
De ő aztán nem marad ott tovább, és legyen boldog a férfi azzal amit kapott.
Csak az illata marad utána.*


2003. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2017-03-11 16:41:02
 ÚJ
>Shelquatin Syn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 26

Játékstílus: Vakmerő

//Férfiak, vágyak, és egyéb katasztrófák//

*Elbeszélnek egymás mellett... Vagyis, nyilván ő teljesen pontosan ért mindent amit a lány mond, hiszen nem is lehetne másképp, de fajtársa már mintha oda sem figyelne a szavaira. Akkor pedig szavakkal semmire sem megy. Romantikus hőstetteket, bocsánatért esedezést pedig ne várjon a lány, nem lenne oka semmi ilyesmire. Érdekli, érdekelte mert... szórakoztatónak tartotta, és remélte hogy van benne egy kis... "erő"? Ott vannak oldalán a fegyverek, ott volt a kezében tegnap is a tőr, miért nem képes használni őket? Shelquatin életének már régóta nem maradt sok értelme, egyszerűen... keres. Keres valakit, aki tényleg méltó lenne, de már kezd lemondani arról, hogy létezhetne megfelelő jelölt. A Dwirinthalen lány, neki lenne hatalma. Ő belé is vágta a tőrt, de ahhoz is már az kellett, hogy Shelquatin majdnem megölje. Meg persze... testőre az oldalán, biztosítéknak. Ő azonban már visszafordíthatatlanul elveszett, gyenge, puha, könyörületes. Banditáknak kíméli meg az életét, és még őt is megsajnálta miután megsebezte, még egy bájitalt is elköltött rá hogy meggyógyítsa rögtön. Senkiben nincs már meg az amit ő keres? Mindenkiből kiölte ez a világ? Mindenki fél? Persze így kényelmesebb az élet, kockázatok nélkül, inkább elfordulni, meghunyászkodni mint szembeállni valakivel, megtorolni a sértéseket... Megérdemelte volna tegnap, hogy átszúrják a kezét. Túlélte volna, sőt, egy órán belül szerez bájitalt ami nyom nélkül beforrasztja a sebet. Kidobták volna őket a fogadóból? Talán. Talán nem, ő nem csinált volna jelenetet, hiszen pontosan tudta hogy ő provokálta ki. Most itt? Tálcán kínálta fel magát. Persze nem az életét akarta volna adni, éppen arra lett volna kíváncsi, hogy tetteiért, szavaiért hová, és milyen mértékű sebet ítélt volna megfelelőnek Trielle. A lány viszont úgy látszik vagy fél a következményektől, vagy ő is túl könyörületes.*
- Morcos, aki már háromszor adott neked lehetőséget hogy megtorold a sérelmed, de egyszer sem éltél vele.
*Ezzel riposztol végül, aztán meg is fordul, hiszen a nő már felöltözött, így nincs miért háttal lennie. Karjait is kissé széttárja ismét, kifelé fordított tenyerekkel.*
- Szavakkal, nem bánthatsz.
*Ha fajtársa csak eltrappol mellette és kisétál akkor sem mozdul, így áll amíg az ajtó be nem csukódik mögötte. Ha egyedül marad, akkor persze nincs értelme tovább szobrozni. Ha így lenne, akkor folytatja a vetkőzést, és belemerül végre a kellemesen meleg vízbe.*


2002. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2017-03-11 15:54:09
 ÚJ
>Trielle Khalonrae avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 19

Játékstílus: Megfontolt

//Férfiak, vágyak, és egyéb katasztrófák//

- Tudja a fene, mi jár abban az üresen kongó fejedben. *morogja Trielle ingerülten, miközben a felé lökött csizmát szépen elkapja, és hallhatóan fél lábon ugrálva elkezdi felhúzni őket.*
- Itt vagy, rendben... tegnap is ott voltál, mégis ennyi volt... meg a sértegetés... a kémkedést meg a helyedben többet meg sem említeném a jelenlétemben... *prüszköli a szavakat, félig már azért nevetve. Habár gúnyosan.*
- Nagyon oda vagy magadért, mi? Morcos, a magányos. Morcos, a nagy harcos. Morcos, aki annyi mindenen ment keresztül, hogy gőzöm sincs róla... Húúúhaaa... ez most aztán igazán megdöbbentett! *visszhangzik az ironikusan csengő hangja a falak között.*
- Annyira sajnálom, hogy ilyen agyatlan naiv ostoba vagyok, akivel soha nem történt semmilyne izgalmas és szörnyű dolog az életben, akinek csak részeg elfekkel való együtt háláson jár az esze! Nem is tudom, hogy tudsz elviselni...
*Az öv ezüst csatja fémes hangon súrlódik a földön, ahogyan azt is felemeli, és elkezdi befűzni, immáron csizmás lábbal.*
- Hát tudd meg, hogy nem vagyok vak, de hülye sem... *löki végül oda a férfinak.*
- Ha akarsz tőlem valamit... *lép a holmijához, és felnyalábolja azokat.*
- Akkor bizonyítsd be. És nem ilyen baromságokkal, mint egy igazi barom. *egyenesedik fel velük.*
- Most pedig... további jó fürdést. *zárja le ezzel a dolgot, azzal egyenes, méltóságos tartással kitrappol a kis teremből, és magára hagyja a férfit, hogy a fogadóban szoba után nézhessen.*


2001. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2017-03-11 15:35:51
 ÚJ
>Shelquatin Syn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 26

Játékstílus: Vakmerő

//Férfiak, vágyak, és egyéb katasztrófák//

*Elmosolyodik a "például velem" felszólalásra, ez persze nem látszik hiszen továbbra is háttal áll a lánynak. Valahol nem tudja elképzelni hogy a lány hasonlókon ment volna keresztül, az sokkal valószínűbb hogy egyszerűen el sem tudja képzelni azt, amiről ő beszél.*
~Magányos?~
*Ezen már majdnem fel is nevet. Az teljesen igaz, hogy magányos, de ez nem igazán zavarja. Még ha zavarná is, akkor sem töltené az idejét arra méltatlanokkal, csak hogy ne egyedül legyen. A tárt szerencsére csak a hegyénél fogta ujjaival, így megússza vágás nélkül a visszavételt is. Különösnek tartja a lány fogalmazását. Már többedszerre formál úgy mondatot, amiből az jön le hogy igenis megkaphatná, ha máshogyan viselkedne vele. Most ugyan azt is megjegyezte hogy sosem lehetne az övé, de mégis... mégis azt érzi, hogy a lány vonzódik hozzá, hogy kifejezetten akarja, szeretné hogy máshogy viselkedjen vele, hogy loholjon utána, hogy ne legyen ilyen... ilyen. Pedig ő ilyen, ráadásul semmiféle romantikus szándéka nincsen, nem azért koslat a nő után hogy megszerezze, legalábbis nem úgy, ahogy ő azt gondolná, vagy esetleg szeretné.*
- Te még mindig ilyen vak vagy? Miért lennék itt, miért küldtem volna utánad?
*Hallja hogy a lány öltözni kezd, az öv és az egyik csizma éppen az ő lábánál hever, rásegít egy lökéssel hogy a lány közelébe kerüljenek.*
- Ha lenne fontosabb dolgom, miért itt állnék kiszolgáltatva, háttal neked?


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2306-2325