Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 96 (1901. - 1920. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1920. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-23 00:17:08
Üzenet elküldve: 2014-12-23 00:17:08
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata - italozás - Eriel előtt//
*A mai nap több szempontból is a meglepetések napja, de azért nem minden meglepetés hagy kellemes nyomot Kaganban.*
- Előmásztál? *érdeklődik savanyú képpel, mikor meglátja Xiltynt. A vén kormos nem sok mindenre volt jó, kevés híján elpatkolt az erődépítés alatt.*
- Egyáltalán, téged meg ki engedett ki? *ellentétben Kramlaffal, akivel egy időben fogták el, a sötételf nem tett sok mindent, hogy legalább minimálisan elfogadtassa magát a törzzsel. No, a törzs sem erőlködött, megmaradt a vén salabakter amolyan fél-rabszolga, fél-szolga státusban.*
- Mindegy, tömd csak a fejed. *ne mondja senki, hogy Kagan Thargodar nem kegyes nagyúr, lám: a szolgákat is asztalához engedi. Főleg, mert az amúgy félig egy másik sötételf asztala, és a falnivaló is tőle származik.*
*Fejét csóválva fordul vissza Moon felé, miközben egy kisebb darabot megkóstol a diós akármiből is.*
- Látod, Dvirintáler asszony, ez a fickó pont olyan, mint amilyennek én ismerlek titeket. *a maga részéről egyébként nem sok orgyilkossal találkozott az elfek között.*
- Náh. Inkább a fattyak állnak orgyilkosnak. Nekem is van vagy négy. Gondolom, valahol le kell kötniük az energiáikat, ha már gyereket nem tudnak nemzeni. Az elfek? Áh! Arra is alig tudom rávenni némelyiket, hogy hátba lőjön valakit. *persze vannak kivételek, de messze nem annyi, hogy Kagan ne lepődne meg azon is.*
- Aham. *bólogat értő módon, hiszen ő is tudja, milyen az, mikor egy hatalom idegen környezetbe kerül, és megpróbálja megtalálni a helyét - akarva-akaratlanul (na jó, főleg akarva) belekotorva mások mézes bödönébe is.*
- Igazán? *húzódik óhatatlanul is kaján vigyorra az arca, mert Moon kihívó tekintete az éjszaka uralásával kapcsolatban némileg más értelmet ad a dolognak.*
- Mondani könnyű. *dünnyögi maga elé kötözködve, miközben Yeroughára kacsint.*
- Majd feltartom a kezem, és azt kiáltom: Állj Meg Nap! és a nap az égen fennmaradva segíti győzelemre csapataim, igaz?! A végén még pergamenre írják a meséid, Albun uraság!
*Már éppen válaszolna Rhenamysnak, mikor Morwon, kissé elfelejtkezve magától, beledörmög a beszélgetésekbe.*
~ Nocsak, Morwon ismeri ezt a fehérnépet?! ~ *lepődik meg, de most nem faggatja, nem faggathatja ki. Majd otthon.*
- Áldottak azok, kik születésüktől fogva bírják a mágia képességét - őket nevezitek ti varázslónak, mi garabonciásnak. Törzsünkben a fehér hajú, tiszta vérű Thargodarok szinte mindegyike Áldott, de a kevert vérű, és félvér rokonok között is gyakorta előfordul. Őseink öröksége ez, kik egykor mind az acél, mind a varázs hatalmát bírták és használták. Felétek nem így van?
//Hógolyócsata - italozás - Eriel előtt//
*A mai nap több szempontból is a meglepetések napja, de azért nem minden meglepetés hagy kellemes nyomot Kaganban.*
- Előmásztál? *érdeklődik savanyú képpel, mikor meglátja Xiltynt. A vén kormos nem sok mindenre volt jó, kevés híján elpatkolt az erődépítés alatt.*
- Egyáltalán, téged meg ki engedett ki? *ellentétben Kramlaffal, akivel egy időben fogták el, a sötételf nem tett sok mindent, hogy legalább minimálisan elfogadtassa magát a törzzsel. No, a törzs sem erőlködött, megmaradt a vén salabakter amolyan fél-rabszolga, fél-szolga státusban.*
- Mindegy, tömd csak a fejed. *ne mondja senki, hogy Kagan Thargodar nem kegyes nagyúr, lám: a szolgákat is asztalához engedi. Főleg, mert az amúgy félig egy másik sötételf asztala, és a falnivaló is tőle származik.*
*Fejét csóválva fordul vissza Moon felé, miközben egy kisebb darabot megkóstol a diós akármiből is.*
- Látod, Dvirintáler asszony, ez a fickó pont olyan, mint amilyennek én ismerlek titeket. *a maga részéről egyébként nem sok orgyilkossal találkozott az elfek között.*
- Náh. Inkább a fattyak állnak orgyilkosnak. Nekem is van vagy négy. Gondolom, valahol le kell kötniük az energiáikat, ha már gyereket nem tudnak nemzeni. Az elfek? Áh! Arra is alig tudom rávenni némelyiket, hogy hátba lőjön valakit. *persze vannak kivételek, de messze nem annyi, hogy Kagan ne lepődne meg azon is.*
- Aham. *bólogat értő módon, hiszen ő is tudja, milyen az, mikor egy hatalom idegen környezetbe kerül, és megpróbálja megtalálni a helyét - akarva-akaratlanul (na jó, főleg akarva) belekotorva mások mézes bödönébe is.*
- Igazán? *húzódik óhatatlanul is kaján vigyorra az arca, mert Moon kihívó tekintete az éjszaka uralásával kapcsolatban némileg más értelmet ad a dolognak.*
- Mondani könnyű. *dünnyögi maga elé kötözködve, miközben Yeroughára kacsint.*
- Majd feltartom a kezem, és azt kiáltom: Állj Meg Nap! és a nap az égen fennmaradva segíti győzelemre csapataim, igaz?! A végén még pergamenre írják a meséid, Albun uraság!
*Már éppen válaszolna Rhenamysnak, mikor Morwon, kissé elfelejtkezve magától, beledörmög a beszélgetésekbe.*
~ Nocsak, Morwon ismeri ezt a fehérnépet?! ~ *lepődik meg, de most nem faggatja, nem faggathatja ki. Majd otthon.*
- Áldottak azok, kik születésüktől fogva bírják a mágia képességét - őket nevezitek ti varázslónak, mi garabonciásnak. Törzsünkben a fehér hajú, tiszta vérű Thargodarok szinte mindegyike Áldott, de a kevert vérű, és félvér rokonok között is gyakorta előfordul. Őseink öröksége ez, kik egykor mind az acél, mind a varázs hatalmát bírták és használták. Felétek nem így van?
1919. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-22 22:45:09
Üzenet elküldve: 2014-12-22 22:45:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Hófesztivál //
//Taug//
* Wram kezdi egyre jobban elismerni ennek az elfnek a tudását, főleg, mert kevés hozzá hasonlóval találkozott, aki élve megúszta a találkozást a törzsi orkokkal. *
- Nagy szerencséje volt, hogy még lélegzik, azután, hogy találkozott a törzsiekkel. Vagy erősebb volt náluk. -
* Hagyja lógva a mondatot, hátha kiderül valami a másikról. Az elismerésre csak bólintva felel. *
- Ahol a sámánok járnak ott vér, és felperzselt föld marad csak. -
* Mondja komoran a vajákos. Taug újra megkérdezi, a csatlakozásról, amire Wram megint csak bólint. *
- Mondtam. Ha teljesülnek a feltételek, és meg is éri a dolog, akkor számíthat rám. -
* Nyújtja kezét az elf felé. *
//Taug//
* Wram kezdi egyre jobban elismerni ennek az elfnek a tudását, főleg, mert kevés hozzá hasonlóval találkozott, aki élve megúszta a találkozást a törzsi orkokkal. *
- Nagy szerencséje volt, hogy még lélegzik, azután, hogy találkozott a törzsiekkel. Vagy erősebb volt náluk. -
* Hagyja lógva a mondatot, hátha kiderül valami a másikról. Az elismerésre csak bólintva felel. *
- Ahol a sámánok járnak ott vér, és felperzselt föld marad csak. -
* Mondja komoran a vajákos. Taug újra megkérdezi, a csatlakozásról, amire Wram megint csak bólint. *
- Mondtam. Ha teljesülnek a feltételek, és meg is éri a dolog, akkor számíthat rám. -
* Nyújtja kezét az elf felé. *
1918. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-22 20:14:40
Üzenet elküldve: 2014-12-22 20:14:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Dyntina//
*Csak el vállrándítással válaszol a másik szavaira.*
- Lehet, hogy nő, de ezt csak bizonyos esetekben szeretem kijátszani. A Mahazak, meg igen alkalmas volt oda, ahova az kellett. Más névvel el sem fogadtak volna, s sikertelen lett volna az egész küldetés, amin az egész legénység élete függött. Hidd el, ilyen helyzetben nem a név számít, hanem a siker eredménye.
*Neveti el magát, újra.
Társnője szavaira, hirtelen újra megáll, s szúrós tekintettel néz rá. Nem szokta érdekelni, ha a vérét szívják, megjegyzést tesznek rá, vagy bármi más dolgokkal illetik. Az ilyen szavakat szereti elengedni a füle mellett. De a lány szavai, az igen érzékeny pontjára tapintott.*
- Még nincs. *Sziszegi fogai között. Kedve ismét elment ettől az egész fehérséges, értelmetlen, hamis fesztiválnak nevezett őrültségtől. El kell telnie néhány percnek, amíg hajlandó válaszolni a másik szavaira. Addig is inkább csak issza, a vészesen fogyatkozó rumját.* - Mire, mire? Csak esztétikusabb egy-egy pinga, mint a heg.
*Fejti ki egyszerűen véleményét. Egyébként is, náluk ez volt a szokás, a hajón mindenkinek volt, mindig.* - Mindig ez volt az elfogadott, egy percig sem gondolkoztam el sose azon, hogy nem kellene, vagy értelmetlen az egész. Mindig is volt, s mindig is természetes volt, hogy egy-egy sebesülés után, azt elfedtük ilyenekkel.
*Enyhül meg némileg a másik iránt, bár azért a rossz érzés ott marad benne. Elfelejti egy kis időre, de ami késik, nem múlik, mindig viszonozza, amit kap. Mindig. Kúszik arcán végig, egy kaján vigyor, majd pedig a saját kezébe lóbált üvegre tekint.*
- Meglehet, hogy jól szólsz Társam! Hát akkor igyunk hát!
*S ezzel a végszóval neki is lát az üveg tartalmának elfogyasztására. Nagy kortyokat nem nyel, hisz annak sosincs jó vége.*
- Akkor, teszem én fel a kérdésem, drága… bárhogy is hívjanak. *Szólal meg, kissé vontatott beszédstílusban. Üvegét tartó kezével gesztikulál, így fejezi ki, mondandójának fontosságát. No meg részegségének állapotát, aminek egy részét talán mímeli is?* - Minek hívtál meg, arra a löttyre? Mikor hoztunk magunkkal, hát nem is hazulról, hanem egy útmenti jött-mentet kizsebeltünk, s elloptuk tőle a drágaszágot, miért kellett emellé még az a förtelem? Bármikor jobbat szerzek neked a kikötőbe, ezen ne múljék. Bár, most nem ott vagyunk… hikk.
*Csuklik meg, magyarázata végén. Ám a nő szavai szinte hamar kijózanítják.*
- Becenév? Nekem? Rumos Királynő! Rumos Kalóz! Kalózok királynője!, Bár a Kárhozottak királynője titulust is szívesen viselném, ha már rám igaz. Tied az ébenhajú, enyém a titulus. *Vonja meg könnyedén a vállát, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, amit a másiknak mondott. Agyában fel sem merül, hogy Dynti komolyan beszél, s így nem is veszi ezt a kijelentését komolynak. A továbbiakhoz nincs hozzáfűzni valója. Nem érdekli sem a mostani varjús alak, sem a régi, habár azzal legalább tudott szórakozni, mikor a nyakára ment.* - Ha kinyírják egymást sem érdekelnek. Ha ilyen ostobák, hát, meg is érdemlik.
*Mondja, érzelemmentesen, ahogy a környezetet pásztázza, s hamarosan ki is szúrja, drága főnöküket. Enyhe grimaszt megejt felé, miközben hallgatja a másikat. Érdekes, hogy bár a tengeren élt ő is jó ideig mégsem volt rá példa, hogy nővel feküdjön össze. Igaz első ilyen esete neki sem önszántából volt.*
- Te tudod, most úgyis elleszel Fejessel egy jó darabig. De nem is az anyai szónak fogsz engedelmeskedni, hanem az anyai tettek következményeire. *Húzza el száját gonoszdi vigyorral.
Hogy mit is tart a húgáról a másik, csak érdektelenül hallgatja. Örült, hogy sose lett testvére. Vagy legalább a másik fél nem adta át apjának, úgy ahogy vele is tették. Sose osztozkodott volna senkivel, se akkor, se most. Egy testvér gondolatától is kirázza a hideg, így inkább nem megy bele ebbe a beszélgetésbe.*
- Ezzel megnyugtattál. Világ dőlne össze bennem, ha kis cukker, aranyos, feleség lennék. Weee
*Rázza ki ismét a hideg, vonja össze magán a kabátot, majd hogy minél hamarabb felmelegítse magát, ismét jókorát húz a rumból.*
//Enrakhala, Dyntina//
- No látod? Valaki szerint nem baj a válogatás! Egyébként is, válogatásom egyik oka, hogy fene sem akar minden nyűg, bajt összeszedni, a kéjencektől, akik mindenféle jött-ment kurvákkal fekszik össze.
*Áll ki magáért, miközben teljes mellszélességében kihúzza magát. A hajas téma továbbra sem izgatja, így amíg a másik kettő megbeszéli a lányos dolgaikat, csendesen eliszogat magában, néha egy-egy „hikk”-et hallat, de szokatlanul inkább csendben marad, s nem köt be a másik kettő egy szavába sem. De lehet, hogy továbbra is csak a rum-kár okozta melankólia gyötri.*
- A rum…
*De zavarodottságából hamar kilábal, mikor a Vöröske megszólal.*
- Gond az akad bőven nálam is! S nekem is csak a rum segíthet! *S ezzel a végszóval újabb kortyot iszik a barna nedűből. Közben folyamatosan pásztázza a környező embereket, szinte mindenkit megfigyel, mindenkit szemmel tart. Nem árt, hiszen nem tudhatja, hogy ki lesz a következő áldozata, s ezzel épp a következő ellensége is. *
- Ahha, szóval egy kellemes, átlagos, fedélzeti tivornya. *Összegzi a másik két lány szavait.* -S ezért csaptak ilyen hűhót? Hát… Ezt bármikor megrendezem sokkal jobba is, anélkül, hogy ez a hideg, valamicsoda, amit ti hónak neveztek. *Rúg a csizmája alatt lévő hóba.* - Ott lenne… De hát… Ti emberek már csak ilyen, ostobák vagytok.
*Vonja le ismét bölcs tanulságát, eme helyről. Üvege tartalma ismételten csak fogyatkozóban van, de nem zavarja, hiszen bármikor utántöltheti. Csak a megfelelő helyet kell megtalálnia hozzá, amit ki tud rabolni. Hópihe szavaira szemöldöke a magasba szökken.*
- Nem tudom, miről zagyválsz össze, de ha a főnökünk menne oda, biztos hogy élve nem jönne ki a barbárok kezei közül. *No, nem mintha ez a veszély őt nem fenyegetné.* - Barbárokkal, csak barbárok tárgyalhatnak, mi meg ehhez vagyunk tökéletesek.
*Összegzi a reájuk váró feladatot. De többet nem kíván beszélni róla, hiszen nem tudhatja, hogy megbízhat-e a lányba, s ha majd netalán visszaküldik a barlangba, nem kanyarodik e el máshova, hogy aztán információit jó áron adja el. Nem tehet róla, folyamatos gyanakvása, sose hagyja nyugodni. *
- Vigyázunk mi magunkra. *Pislog értetlenül Hópihére.* - No de semmi baj, Hópihe, nem tudhatod még, hogy mi vagyunk a csapat ereje, s ezzel talán sírba is vittük az egész vállalkozást.
*Vöröske szavain akaratlanul is nagyot kacag. Olyannyira nem bír már magával, hogy kínjában a hasát fogja, s közben le is guggol, hogy kacaját némileg csillapítsa. Nem tehet róla, a másik feltételezése ezt váltotta ki belőle. Nem is a feltételezés, hogy egy orkkal hálna, hanem az, hogy önmagából még ki is nézi, hogy megteszi.*
- Megeshet. *Egyenesedik fel vihogva.* - Végül is, ki mondta, hogy nem orkokhoz megyünk? *Teszi fel a kérdést a másiknak.
Hópihe története nem keltette fel annyira érdeklődését, mint hitte, ám mégsem tucat história. Hallgatva a hó hajú beszédét, szemöldöke folyamatosan felszalad a homloka közepébe.* - Szóval szajha. Ha eszed lett volna, ott maradsz. *Vonja meg a vállát.* - Aztán kinyírsz mindenkit a picsába, s utána jössz el. De hát nem baj, még egy plusz meló nekünk, s ha szerencsénk van, még bőséges zsákmányunk is lesz belőle.
*Válaszol Vöröske kérdésére Hópihe helyett. Ha keresik is őt, s ha a hó hajú tényleg hozzájuk akar csatlakozni, hát útját nem állják neki, csak az őt üldözőknek, ahogy azt Dyntinél is tenni fogják. Egyszer. Valamikor. Csak ahhoz előbb a Fejessel kell beszélnie.*
//Dyntina//
*Csak el vállrándítással válaszol a másik szavaira.*
- Lehet, hogy nő, de ezt csak bizonyos esetekben szeretem kijátszani. A Mahazak, meg igen alkalmas volt oda, ahova az kellett. Más névvel el sem fogadtak volna, s sikertelen lett volna az egész küldetés, amin az egész legénység élete függött. Hidd el, ilyen helyzetben nem a név számít, hanem a siker eredménye.
*Neveti el magát, újra.
Társnője szavaira, hirtelen újra megáll, s szúrós tekintettel néz rá. Nem szokta érdekelni, ha a vérét szívják, megjegyzést tesznek rá, vagy bármi más dolgokkal illetik. Az ilyen szavakat szereti elengedni a füle mellett. De a lány szavai, az igen érzékeny pontjára tapintott.*
- Még nincs. *Sziszegi fogai között. Kedve ismét elment ettől az egész fehérséges, értelmetlen, hamis fesztiválnak nevezett őrültségtől. El kell telnie néhány percnek, amíg hajlandó válaszolni a másik szavaira. Addig is inkább csak issza, a vészesen fogyatkozó rumját.* - Mire, mire? Csak esztétikusabb egy-egy pinga, mint a heg.
*Fejti ki egyszerűen véleményét. Egyébként is, náluk ez volt a szokás, a hajón mindenkinek volt, mindig.* - Mindig ez volt az elfogadott, egy percig sem gondolkoztam el sose azon, hogy nem kellene, vagy értelmetlen az egész. Mindig is volt, s mindig is természetes volt, hogy egy-egy sebesülés után, azt elfedtük ilyenekkel.
*Enyhül meg némileg a másik iránt, bár azért a rossz érzés ott marad benne. Elfelejti egy kis időre, de ami késik, nem múlik, mindig viszonozza, amit kap. Mindig. Kúszik arcán végig, egy kaján vigyor, majd pedig a saját kezébe lóbált üvegre tekint.*
- Meglehet, hogy jól szólsz Társam! Hát akkor igyunk hát!
*S ezzel a végszóval neki is lát az üveg tartalmának elfogyasztására. Nagy kortyokat nem nyel, hisz annak sosincs jó vége.*
- Akkor, teszem én fel a kérdésem, drága… bárhogy is hívjanak. *Szólal meg, kissé vontatott beszédstílusban. Üvegét tartó kezével gesztikulál, így fejezi ki, mondandójának fontosságát. No meg részegségének állapotát, aminek egy részét talán mímeli is?* - Minek hívtál meg, arra a löttyre? Mikor hoztunk magunkkal, hát nem is hazulról, hanem egy útmenti jött-mentet kizsebeltünk, s elloptuk tőle a drágaszágot, miért kellett emellé még az a förtelem? Bármikor jobbat szerzek neked a kikötőbe, ezen ne múljék. Bár, most nem ott vagyunk… hikk.
*Csuklik meg, magyarázata végén. Ám a nő szavai szinte hamar kijózanítják.*
- Becenév? Nekem? Rumos Királynő! Rumos Kalóz! Kalózok királynője!, Bár a Kárhozottak királynője titulust is szívesen viselném, ha már rám igaz. Tied az ébenhajú, enyém a titulus. *Vonja meg könnyedén a vállát, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, amit a másiknak mondott. Agyában fel sem merül, hogy Dynti komolyan beszél, s így nem is veszi ezt a kijelentését komolynak. A továbbiakhoz nincs hozzáfűzni valója. Nem érdekli sem a mostani varjús alak, sem a régi, habár azzal legalább tudott szórakozni, mikor a nyakára ment.* - Ha kinyírják egymást sem érdekelnek. Ha ilyen ostobák, hát, meg is érdemlik.
*Mondja, érzelemmentesen, ahogy a környezetet pásztázza, s hamarosan ki is szúrja, drága főnöküket. Enyhe grimaszt megejt felé, miközben hallgatja a másikat. Érdekes, hogy bár a tengeren élt ő is jó ideig mégsem volt rá példa, hogy nővel feküdjön össze. Igaz első ilyen esete neki sem önszántából volt.*
- Te tudod, most úgyis elleszel Fejessel egy jó darabig. De nem is az anyai szónak fogsz engedelmeskedni, hanem az anyai tettek következményeire. *Húzza el száját gonoszdi vigyorral.
Hogy mit is tart a húgáról a másik, csak érdektelenül hallgatja. Örült, hogy sose lett testvére. Vagy legalább a másik fél nem adta át apjának, úgy ahogy vele is tették. Sose osztozkodott volna senkivel, se akkor, se most. Egy testvér gondolatától is kirázza a hideg, így inkább nem megy bele ebbe a beszélgetésbe.*
- Ezzel megnyugtattál. Világ dőlne össze bennem, ha kis cukker, aranyos, feleség lennék. Weee
*Rázza ki ismét a hideg, vonja össze magán a kabátot, majd hogy minél hamarabb felmelegítse magát, ismét jókorát húz a rumból.*
//Enrakhala, Dyntina//
- No látod? Valaki szerint nem baj a válogatás! Egyébként is, válogatásom egyik oka, hogy fene sem akar minden nyűg, bajt összeszedni, a kéjencektől, akik mindenféle jött-ment kurvákkal fekszik össze.
*Áll ki magáért, miközben teljes mellszélességében kihúzza magát. A hajas téma továbbra sem izgatja, így amíg a másik kettő megbeszéli a lányos dolgaikat, csendesen eliszogat magában, néha egy-egy „hikk”-et hallat, de szokatlanul inkább csendben marad, s nem köt be a másik kettő egy szavába sem. De lehet, hogy továbbra is csak a rum-kár okozta melankólia gyötri.*
- A rum…
*De zavarodottságából hamar kilábal, mikor a Vöröske megszólal.*
- Gond az akad bőven nálam is! S nekem is csak a rum segíthet! *S ezzel a végszóval újabb kortyot iszik a barna nedűből. Közben folyamatosan pásztázza a környező embereket, szinte mindenkit megfigyel, mindenkit szemmel tart. Nem árt, hiszen nem tudhatja, hogy ki lesz a következő áldozata, s ezzel épp a következő ellensége is. *
- Ahha, szóval egy kellemes, átlagos, fedélzeti tivornya. *Összegzi a másik két lány szavait.* -S ezért csaptak ilyen hűhót? Hát… Ezt bármikor megrendezem sokkal jobba is, anélkül, hogy ez a hideg, valamicsoda, amit ti hónak neveztek. *Rúg a csizmája alatt lévő hóba.* - Ott lenne… De hát… Ti emberek már csak ilyen, ostobák vagytok.
*Vonja le ismét bölcs tanulságát, eme helyről. Üvege tartalma ismételten csak fogyatkozóban van, de nem zavarja, hiszen bármikor utántöltheti. Csak a megfelelő helyet kell megtalálnia hozzá, amit ki tud rabolni. Hópihe szavaira szemöldöke a magasba szökken.*
- Nem tudom, miről zagyválsz össze, de ha a főnökünk menne oda, biztos hogy élve nem jönne ki a barbárok kezei közül. *No, nem mintha ez a veszély őt nem fenyegetné.* - Barbárokkal, csak barbárok tárgyalhatnak, mi meg ehhez vagyunk tökéletesek.
*Összegzi a reájuk váró feladatot. De többet nem kíván beszélni róla, hiszen nem tudhatja, hogy megbízhat-e a lányba, s ha majd netalán visszaküldik a barlangba, nem kanyarodik e el máshova, hogy aztán információit jó áron adja el. Nem tehet róla, folyamatos gyanakvása, sose hagyja nyugodni. *
- Vigyázunk mi magunkra. *Pislog értetlenül Hópihére.* - No de semmi baj, Hópihe, nem tudhatod még, hogy mi vagyunk a csapat ereje, s ezzel talán sírba is vittük az egész vállalkozást.
*Vöröske szavain akaratlanul is nagyot kacag. Olyannyira nem bír már magával, hogy kínjában a hasát fogja, s közben le is guggol, hogy kacaját némileg csillapítsa. Nem tehet róla, a másik feltételezése ezt váltotta ki belőle. Nem is a feltételezés, hogy egy orkkal hálna, hanem az, hogy önmagából még ki is nézi, hogy megteszi.*
- Megeshet. *Egyenesedik fel vihogva.* - Végül is, ki mondta, hogy nem orkokhoz megyünk? *Teszi fel a kérdést a másiknak.
Hópihe története nem keltette fel annyira érdeklődését, mint hitte, ám mégsem tucat história. Hallgatva a hó hajú beszédét, szemöldöke folyamatosan felszalad a homloka közepébe.* - Szóval szajha. Ha eszed lett volna, ott maradsz. *Vonja meg a vállát.* - Aztán kinyírsz mindenkit a picsába, s utána jössz el. De hát nem baj, még egy plusz meló nekünk, s ha szerencsénk van, még bőséges zsákmányunk is lesz belőle.
*Válaszol Vöröske kérdésére Hópihe helyett. Ha keresik is őt, s ha a hó hajú tényleg hozzájuk akar csatlakozni, hát útját nem állják neki, csak az őt üldözőknek, ahogy azt Dyntinél is tenni fogják. Egyszer. Valamikor. Csak ahhoz előbb a Fejessel kell beszélnie.*
1917. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-22 19:23:16
Üzenet elküldve: 2014-12-22 19:23:16
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata - italozás//
*Hrothgaar betekintést nyer Ethea törzsének egy bizonyos szegletébe. Úgy látszik törzsük békeidőben is komoly harcértékkel rendelkezik. De kérdésként azért felvetül a törpében, vajon azok a harcosok mennyit érnek? Mennyi érhet fel mondjuk egy Kagan Thargodarral? Vagy egy Harath-tal, egy Waldrannal? Vagy épp egy Hrothgaar-ral? Érdekes kérdés, annyit szent, a törpe el is mosolyodik a bajsza alatt, de nem hozza napvilágra a leány előtt iménti gondolatait.*
- Jól hangzik... összecsapnék egyszer egy jó harcosotokkal. Kíváncsi vagyok vannak-e ott is Vasbordájúak?
*Ám innestől a szó kicsit másfelé terelődik. A leány visszakínálja Hrothgaar-t és a törpe jóízűen elmajszolja a finomságot, és míg rág, picit összeszedi a gondolatait, hogy válaszolhasson az elhangzott kérdésekre.*
- Szólíts Hrothgaar-nak. A teljes nevem Hrothgaar Skyllagrimmson. /ejtsd: hrodgaar szküllagrimszon/ *egyelőre nem említi meg, hogy a régiek csak "Hroti"-ként szólítják néha* Családom? Hát... az őseim még mindig élnek, legalábbis eddig nem érkezett halálhírük. A bátyám velük van, legalábbis ezt feltételezem. A húgaim... róluk sem tudok többet. Remélem találtak egy jókötésű, serény és gazdag törpét, és sok kis poronttyal ajándékozzák meg szerető urukat... Nekem még nincs saját családom...
*Kezd bele a mondatba, de megakad egy pillanatra.*
- ... azazhogy, ők a családom. Biccent Kagan és Leandana felé. Jó egy évtizede járjuk együtt a világot, most pedig letelepedtünk. Most meg... majd meglátjuk, mi alakul...
*Yadiriára gondol, persze, hogy a vörös-bögyös törpe leányra, de egyelőre még megtartja magának. Minek kukorékolja világgá? Ez kettejük dolga. Meg aztán mi van, ha a változatosság kedvéért Hrothgaar megkíván egy másik leányt is? Ha tudnak egymásról, az csak gondokat szülne.*
- Lassan kezdhetnénk azt a hólabda hajigálást... viszket a tenyerem... balhé lesz.
*Jegyzi meg vigyorogva és feltekint a mellette álló leányra.*
//Hógolyócsata - italozás//
*Hrothgaar betekintést nyer Ethea törzsének egy bizonyos szegletébe. Úgy látszik törzsük békeidőben is komoly harcértékkel rendelkezik. De kérdésként azért felvetül a törpében, vajon azok a harcosok mennyit érnek? Mennyi érhet fel mondjuk egy Kagan Thargodarral? Vagy egy Harath-tal, egy Waldrannal? Vagy épp egy Hrothgaar-ral? Érdekes kérdés, annyit szent, a törpe el is mosolyodik a bajsza alatt, de nem hozza napvilágra a leány előtt iménti gondolatait.*
- Jól hangzik... összecsapnék egyszer egy jó harcosotokkal. Kíváncsi vagyok vannak-e ott is Vasbordájúak?
*Ám innestől a szó kicsit másfelé terelődik. A leány visszakínálja Hrothgaar-t és a törpe jóízűen elmajszolja a finomságot, és míg rág, picit összeszedi a gondolatait, hogy válaszolhasson az elhangzott kérdésekre.*
- Szólíts Hrothgaar-nak. A teljes nevem Hrothgaar Skyllagrimmson. /ejtsd: hrodgaar szküllagrimszon/ *egyelőre nem említi meg, hogy a régiek csak "Hroti"-ként szólítják néha* Családom? Hát... az őseim még mindig élnek, legalábbis eddig nem érkezett halálhírük. A bátyám velük van, legalábbis ezt feltételezem. A húgaim... róluk sem tudok többet. Remélem találtak egy jókötésű, serény és gazdag törpét, és sok kis poronttyal ajándékozzák meg szerető urukat... Nekem még nincs saját családom...
*Kezd bele a mondatba, de megakad egy pillanatra.*
- ... azazhogy, ők a családom. Biccent Kagan és Leandana felé. Jó egy évtizede járjuk együtt a világot, most pedig letelepedtünk. Most meg... majd meglátjuk, mi alakul...
*Yadiriára gondol, persze, hogy a vörös-bögyös törpe leányra, de egyelőre még megtartja magának. Minek kukorékolja világgá? Ez kettejük dolga. Meg aztán mi van, ha a változatosság kedvéért Hrothgaar megkíván egy másik leányt is? Ha tudnak egymásról, az csak gondokat szülne.*
- Lassan kezdhetnénk azt a hólabda hajigálást... viszket a tenyerem... balhé lesz.
*Jegyzi meg vigyorogva és feltekint a mellette álló leányra.*
1916. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-22 18:52:45
Üzenet elküldve: 2014-12-22 18:52:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata - italozás//
* A kalács majszolásán kívül semmi más nem köti túlzottan le a figyelmét. Fél füllel hallgatja Ethea és Hrotgaar beszélgetését, mivel az érdekli leginkább Morwont.
Viszont kiszúrja, hogy a társaság mögött valami csuklyás alak téblábol.
Már épp szólna az embereknek, akik mögött helyezkedik el, hogy vigyázzanak az erszényükre, valamint ő maga is tenne egy figyelmeztető mozdulatot az illető felé, mikor az felfedi magát.
Legszívesebben továbbra is legfeljebb egy ütéssel jutalmazná a sötételfet, de mivel Moon máris kiszolgálja őt, ezért nem avatkozik közbe. A végén még kiderül, hogy valami rokona, vagy legalább ismerőse a nőnek. Ekkortájt fogy el az utolsó morzsa a második szelet kalácsból, de nem vesz el most még egyet (még), inkább a sötételf nőre pillant, majd megkérdezi. *
- Mondd, Moon mi minden történt veled, mióta találkoztunk? * Azt látja, hogy találkozott azzal a Kalapossal, meg valami Albunnal, de nem igazán tudja, hogy vajon ennél érdekesebb dolgok is történtek-e vele, vagy sem? *
//Hógolyócsata - italozás//
* A kalács majszolásán kívül semmi más nem köti túlzottan le a figyelmét. Fél füllel hallgatja Ethea és Hrotgaar beszélgetését, mivel az érdekli leginkább Morwont.
Viszont kiszúrja, hogy a társaság mögött valami csuklyás alak téblábol.
Már épp szólna az embereknek, akik mögött helyezkedik el, hogy vigyázzanak az erszényükre, valamint ő maga is tenne egy figyelmeztető mozdulatot az illető felé, mikor az felfedi magát.
Legszívesebben továbbra is legfeljebb egy ütéssel jutalmazná a sötételfet, de mivel Moon máris kiszolgálja őt, ezért nem avatkozik közbe. A végén még kiderül, hogy valami rokona, vagy legalább ismerőse a nőnek. Ekkortájt fogy el az utolsó morzsa a második szelet kalácsból, de nem vesz el most még egyet (még), inkább a sötételf nőre pillant, majd megkérdezi. *
- Mondd, Moon mi minden történt veled, mióta találkoztunk? * Azt látja, hogy találkozott azzal a Kalapossal, meg valami Albunnal, de nem igazán tudja, hogy vajon ennél érdekesebb dolgok is történtek-e vele, vagy sem? *
1915. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-22 16:53:32
Üzenet elküldve: 2014-12-22 16:53:32
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata - italozás//
*Nem csodálja, hogy a barbárok vezére szűkszavúan mesél a mikéntekről, elvégre mégis csak fájdalmas vagy kényes téma ez. A komor történetek sorát inkább nem bővíti, hallhattak eleget, és amúgy sem szokta csak úgy elregélni a nagy világba. Különben is, mit számít egy jelentéktelen személy tragédiája? Akad épp elég belőle, arról nem is beszélve, hogy megvan mindenkinek a maga baja.
Még szerencse, hogy már nem volt mit inna, mert ha épp a bor élvezete közben érte volna a felvetés, miszerint valaki pont belőle akarna feleséget faragni, most fuldokolva köhögné vissza a félre nyelt kortyot. Még ugratás szintjén is olyan képtelennek és furának tartja az ötletet, hogy az egyetlen ilyenkor bevethető reakcióhoz fordul: szemöldökei hihetetlen magasságokba ívelnek, vörös szemei is szépen elkerekednek, miközben meglepetten pislant kettőt.*
- Hízelgő, tényleg. *Zárja le itt gyorsan a mondatot, mielőtt akaratlanul is vérig sért egy egész törzset, miközben esetlenül próbálja megfogalmazni a gondolatait, miszerint sehogy sem tudja magát beilleszteni egy idilli, vagy nem idilli család képébe.
Azt viszont kifejezetten ironikusnak tarja, hogy a mérgezést a sötételf felől várják, holott éppenséggel ő is bevethetné ezt. Már ha azok közé tartozna, akik szeretnek ilyesmivel szórakozni, hogy csak úgy megmérgez másokat, mert miért ne? Ehhez inkább nem fűz kommentárt, nehogy gyanús legyen bárkinek is a túl nagy szakértelem, helyette a diós kalácsán nyammog, és a bájital árus felé fülel. Ha itt és most nem is vesz semmit, egyik városi kiruccanása alkalmával talán elnézhet oda is.*
- Áldott leány? *Kapja fel a fejét erre, néz jobbra is meg balra is, hogy lássa, kinek is szólt a megszólítás. Ez a baj, ha túlságosan lapít, elkalandozik a figyelme, és nem követi a történeseket.*
- Havas napot! *Köszönti az újonnan csatlakozót, kis ideig rajta pihen tekintete, míg megnézi magának, de mivel máris foglalkoznak vele, újfent a beszélgetésekre figyel.*
//Hógolyócsata - italozás//
*Nem csodálja, hogy a barbárok vezére szűkszavúan mesél a mikéntekről, elvégre mégis csak fájdalmas vagy kényes téma ez. A komor történetek sorát inkább nem bővíti, hallhattak eleget, és amúgy sem szokta csak úgy elregélni a nagy világba. Különben is, mit számít egy jelentéktelen személy tragédiája? Akad épp elég belőle, arról nem is beszélve, hogy megvan mindenkinek a maga baja.
Még szerencse, hogy már nem volt mit inna, mert ha épp a bor élvezete közben érte volna a felvetés, miszerint valaki pont belőle akarna feleséget faragni, most fuldokolva köhögné vissza a félre nyelt kortyot. Még ugratás szintjén is olyan képtelennek és furának tartja az ötletet, hogy az egyetlen ilyenkor bevethető reakcióhoz fordul: szemöldökei hihetetlen magasságokba ívelnek, vörös szemei is szépen elkerekednek, miközben meglepetten pislant kettőt.*
- Hízelgő, tényleg. *Zárja le itt gyorsan a mondatot, mielőtt akaratlanul is vérig sért egy egész törzset, miközben esetlenül próbálja megfogalmazni a gondolatait, miszerint sehogy sem tudja magát beilleszteni egy idilli, vagy nem idilli család képébe.
Azt viszont kifejezetten ironikusnak tarja, hogy a mérgezést a sötételf felől várják, holott éppenséggel ő is bevethetné ezt. Már ha azok közé tartozna, akik szeretnek ilyesmivel szórakozni, hogy csak úgy megmérgez másokat, mert miért ne? Ehhez inkább nem fűz kommentárt, nehogy gyanús legyen bárkinek is a túl nagy szakértelem, helyette a diós kalácsán nyammog, és a bájital árus felé fülel. Ha itt és most nem is vesz semmit, egyik városi kiruccanása alkalmával talán elnézhet oda is.*
- Áldott leány? *Kapja fel a fejét erre, néz jobbra is meg balra is, hogy lássa, kinek is szólt a megszólítás. Ez a baj, ha túlságosan lapít, elkalandozik a figyelme, és nem követi a történeseket.*
- Havas napot! *Köszönti az újonnan csatlakozót, kis ideig rajta pihen tekintete, míg megnézi magának, de mivel máris foglalkoznak vele, újfent a beszélgetésekre figyel.*
1914. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-22 15:39:35
Üzenet elküldve: 2014-12-22 15:39:35
ÚJ
![>Yerougha Enchris [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10838_1486992453_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztvál//
//Hógolyócsata - italozás//
*A Nagy Sárga Főnököt szerencsére nem zavarja az emberek közönyössége, így nem áll fenn a veszélye, hogy esetleg elolvasztja a hógolyóikat, és a végén viziütközetet kell folytatniuk.*
- Ja, hogy te még nem láttad direktben *vonja meg a vállát Svir, a Nagy Fekete Körárnyék földi helytartójának szavai hallatán.* - Semmi gond, legalább ma is tanultunk valamit.
*Körötte komplett élettörténetek elevenednek meg, a lényegesebbeket meg is jegyzi. Miként a bájitalos kis hölgyiket címét is. Jól fog az még jönni később. A legérdekesebb dolgokat meg Moonxylwery szállítja, aki saját bevallása szerint nappal nem valami veszélyes. Ő viszont nem nappal éjszakázott náluk.*
- És amikor a Nagy Sárga Főnök nyugovóra tér? *húzza fel a szemöldökét. A végén még kiderül, hogy éjjelente egy barbár tűzdémonba öltött orkvérű hentesmágusnő sasszézik a Kúria folyosóin, nyitott ajtókat és férfiáldozatokat keresve. De persze az ironikus énjét elővéve azt sem szeretné, ha Kagan rémületében elállna az immár baljós előjelekkel bíró hócsatától.*
- Nyugodjon meg Kagan uram, a hócsatát nappal vívják. Csak arra ügyeljenek, hogy le ne mejen közben a nap. *A szemével egyet hunyorít, hogy azért a másik csapat vezére ne vegye vérkomolyan, amit mond, de azért érzékelje, hogy a sötételf úrnő személyében különleges valakivel van dolga. Még akkor is, ha éppen kalácsot és forralt bort osztogat.
Végül rettenthetetlen hidegvérűsége látványos kifejeződéseként hűvös eleganciával elfogyaszt egy szelet mákos kalácsot.*
//Hógolyócsata - italozás//
*A Nagy Sárga Főnököt szerencsére nem zavarja az emberek közönyössége, így nem áll fenn a veszélye, hogy esetleg elolvasztja a hógolyóikat, és a végén viziütközetet kell folytatniuk.*
- Ja, hogy te még nem láttad direktben *vonja meg a vállát Svir, a Nagy Fekete Körárnyék földi helytartójának szavai hallatán.* - Semmi gond, legalább ma is tanultunk valamit.
*Körötte komplett élettörténetek elevenednek meg, a lényegesebbeket meg is jegyzi. Miként a bájitalos kis hölgyiket címét is. Jól fog az még jönni később. A legérdekesebb dolgokat meg Moonxylwery szállítja, aki saját bevallása szerint nappal nem valami veszélyes. Ő viszont nem nappal éjszakázott náluk.*
- És amikor a Nagy Sárga Főnök nyugovóra tér? *húzza fel a szemöldökét. A végén még kiderül, hogy éjjelente egy barbár tűzdémonba öltött orkvérű hentesmágusnő sasszézik a Kúria folyosóin, nyitott ajtókat és férfiáldozatokat keresve. De persze az ironikus énjét elővéve azt sem szeretné, ha Kagan rémületében elállna az immár baljós előjelekkel bíró hócsatától.*
- Nyugodjon meg Kagan uram, a hócsatát nappal vívják. Csak arra ügyeljenek, hogy le ne mejen közben a nap. *A szemével egyet hunyorít, hogy azért a másik csapat vezére ne vegye vérkomolyan, amit mond, de azért érzékelje, hogy a sötételf úrnő személyében különleges valakivel van dolga. Még akkor is, ha éppen kalácsot és forralt bort osztogat.
Végül rettenthetetlen hidegvérűsége látványos kifejeződéseként hűvös eleganciával elfogyaszt egy szelet mákos kalácsot.*
1913. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-22 15:15:50
Üzenet elküldve: 2014-12-22 15:15:50
ÚJ
![>Eriel, az éjszakai ... [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1618_tunder_no.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
// Hófesztivál //
// Olcsó bájitalok - Mindenkinek //
// Viaka Nellon //
*Aranyosnak találja, hogy a másik nem tud dönteni, hogy most a világoskék vagy piros italt is szeretné. A döntésben az áruk sem segít.*
- Mindkettő ötven aranyba kerül. *Válaszolja mosolyogva a két kérdésre egyszerre. Tehát bármelyiket is válassza végül a leány (a világoskék vagy piros italok közül), mindenképp ötven aranyat kell fizetnie.*
- De ha nem tudsz dönteni, akkor odaadom mindkettőt kilencven aranyért. *Ez több, mint fair ajánlat. Így is sokkal olcsóbb, mint mondjuk a piacon, sőt, most a kettő majdnem annyiért adja, mint amennyiért a piacon csupán az egyik megvehető. Bárhogy is döntsön, azért még elregéli a leánynak, hogy hogy találja meg a gazdagnegyedben.*
- A gazdagnegyedben egy kis alkimista boltban is árulok. A gazdagnegyed egyik főutcáján van, azon, ami a barakkhoz vezet. Nem téveszthető el, az utca szélén egy kis fabódé, oldalára ilyesmi varázsitalok felmázolva.
// Olcsó bájitalok - Mindenkinek //
// Viaka Nellon //
*Aranyosnak találja, hogy a másik nem tud dönteni, hogy most a világoskék vagy piros italt is szeretné. A döntésben az áruk sem segít.*
- Mindkettő ötven aranyba kerül. *Válaszolja mosolyogva a két kérdésre egyszerre. Tehát bármelyiket is válassza végül a leány (a világoskék vagy piros italok közül), mindenképp ötven aranyat kell fizetnie.*
- De ha nem tudsz dönteni, akkor odaadom mindkettőt kilencven aranyért. *Ez több, mint fair ajánlat. Így is sokkal olcsóbb, mint mondjuk a piacon, sőt, most a kettő majdnem annyiért adja, mint amennyiért a piacon csupán az egyik megvehető. Bárhogy is döntsön, azért még elregéli a leánynak, hogy hogy találja meg a gazdagnegyedben.*
- A gazdagnegyedben egy kis alkimista boltban is árulok. A gazdagnegyed egyik főutcáján van, azon, ami a barakkhoz vezet. Nem téveszthető el, az utca szélén egy kis fabódé, oldalára ilyesmi varázsitalok felmázolva.
1912. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-22 15:03:57
Üzenet elküldve: 2014-12-22 15:03:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata - italozás//
* Szomorúan hallgatja a két csapatvezető családjának történetét. Bár nehéz felfognia és talán elfogadnia még nehezebb de hát ez van, a havasokban élő emberek élete nehéz. A másik történet még kegyetlenebb, talán szerelem féltés lehetett a háttérben, azért gyilkolt a testvér. Az ég felé néz, tekintetével a téli napokon sokszor nappal is tisztán kivehető holdat keresi, hozzá fohászkodik a családjáért kik bizony mostanság nagyon szétszóródtak a világ minden égtája felé.
A kalács természetesen tiszta, friss talán még langyos is hisz nemrégen sütötték mivel az első adagot hamar elkapkodták a fesztiválozó népek. Bárkinek ki kérdőn néz rá, mosolyogva ajánlgatja. Nem azért vette, hogy később majd hazavigye.
Kagan szavaira most rajta a sor, hogy szemöldökeit először értetlenkedve majd rosszallóan összehúzza.*
- Nem sértesz meg, bár nem értem mi ez az előítélet a mélységiekkel szemben. Érdekes, hogy azon ha egy elf orgyilkosnak áll senki sem csodálkozik viszont ha egy sötételf tiszteletben tartja Arthenior törvényeit akkor rögtön a hátsószándékot kutatják tettei mögött. *szavai hidegek, némi megélt sérelem is megbújik mögöttük.*
- Az én családom apai ágról igen gazdag volt. Benne voltak az első öt családban és ez komoly rangot és vagyont jelentett a mélységben. Amikor felköltöztek sok mindenben kényszerültek változtatni, hogy megszokják jelenlétüket a gazdag negyedben, megszokják, hogy mi a legrangosabbak között vagyunk. *javítja szavait, hisz a múlt már eltelt, a jelen ami most veszi körbe őket az a valóság. Majd elmosolyodik, smaragd szemei kihívóan, játékosan csillognak.*
- Azt senki sem mondta, hogy az éjszaka nem a miénk a mai napig is de nappal nem vagyok veszélyesebb ennél a tündérnél. *mutat egy mellettük épp fecsegve tovarepülő lény után. A nőstények még rosszabbak részhez nem tud hozzászólni, de talán jobb is így. Nem nevelték matrónának, a dolga mindig is a család védelme volt.
Érdekes kontrasztként épp valamivel ezek után a szavak után jelenik meg az öreg mélységi. Moon érdeklődve néz rá. Először nem ismeri fel hisz gyereklány volt amikor utoljára találkoztak.*
- Vegyen csak öregapám. *mondja a vékonyan öltözködött sötételfnek majd még az árusnak is int, hogy mérjen ki még egy kupa Forralt bor minek árát külön személyesen számolja le majd adja át a 11 aranyat.
*
- Igya meg az egészségünkre. *szól miközben átnyújtja a kupát. Tekintete az öreg méregzöld szemeiben pihen meg majd némi értetlenséggel néz körbe, támaszt keresve Albunra néz kérdőn majd vissza az öregre. Csak egy mélységinek voltak ilyen zöld szemei Artheniorban Moonon kivül, és az a több éve eltűnt nagyapja.*
//Hógolyócsata - italozás//
* Szomorúan hallgatja a két csapatvezető családjának történetét. Bár nehéz felfognia és talán elfogadnia még nehezebb de hát ez van, a havasokban élő emberek élete nehéz. A másik történet még kegyetlenebb, talán szerelem féltés lehetett a háttérben, azért gyilkolt a testvér. Az ég felé néz, tekintetével a téli napokon sokszor nappal is tisztán kivehető holdat keresi, hozzá fohászkodik a családjáért kik bizony mostanság nagyon szétszóródtak a világ minden égtája felé.
A kalács természetesen tiszta, friss talán még langyos is hisz nemrégen sütötték mivel az első adagot hamar elkapkodták a fesztiválozó népek. Bárkinek ki kérdőn néz rá, mosolyogva ajánlgatja. Nem azért vette, hogy később majd hazavigye.
Kagan szavaira most rajta a sor, hogy szemöldökeit először értetlenkedve majd rosszallóan összehúzza.*
- Nem sértesz meg, bár nem értem mi ez az előítélet a mélységiekkel szemben. Érdekes, hogy azon ha egy elf orgyilkosnak áll senki sem csodálkozik viszont ha egy sötételf tiszteletben tartja Arthenior törvényeit akkor rögtön a hátsószándékot kutatják tettei mögött. *szavai hidegek, némi megélt sérelem is megbújik mögöttük.*
- Az én családom apai ágról igen gazdag volt. Benne voltak az első öt családban és ez komoly rangot és vagyont jelentett a mélységben. Amikor felköltöztek sok mindenben kényszerültek változtatni, hogy megszokják jelenlétüket a gazdag negyedben, megszokják, hogy mi a legrangosabbak között vagyunk. *javítja szavait, hisz a múlt már eltelt, a jelen ami most veszi körbe őket az a valóság. Majd elmosolyodik, smaragd szemei kihívóan, játékosan csillognak.*
- Azt senki sem mondta, hogy az éjszaka nem a miénk a mai napig is de nappal nem vagyok veszélyesebb ennél a tündérnél. *mutat egy mellettük épp fecsegve tovarepülő lény után. A nőstények még rosszabbak részhez nem tud hozzászólni, de talán jobb is így. Nem nevelték matrónának, a dolga mindig is a család védelme volt.
Érdekes kontrasztként épp valamivel ezek után a szavak után jelenik meg az öreg mélységi. Moon érdeklődve néz rá. Először nem ismeri fel hisz gyereklány volt amikor utoljára találkoztak.*
- Vegyen csak öregapám. *mondja a vékonyan öltözködött sötételfnek majd még az árusnak is int, hogy mérjen ki még egy kupa Forralt bor minek árát külön személyesen számolja le majd adja át a 11 aranyat.
*- Igya meg az egészségünkre. *szól miközben átnyújtja a kupát. Tekintete az öreg méregzöld szemeiben pihen meg majd némi értetlenséggel néz körbe, támaszt keresve Albunra néz kérdőn majd vissza az öregre. Csak egy mélységinek voltak ilyen zöld szemei Artheniorban Moonon kivül, és az a több éve eltűnt nagyapja.*
1911. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-22 14:16:57
Üzenet elküldve: 2014-12-22 14:16:57
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata - italozás//
-Csak háborúban.
*Szúrja közbe. Igen, valóban így is van. A teljes két shudnyi harcos csak akkor áll fel, ha harcba mennek, bármilyen okból kifolyóan. Békeidőben talán ennek a felét teszi ki a sereg. Így kevesebbet kell etetni, és fegyelmezni. Ethea számára ez teljesen logikus is.*
-Harcmodort?
*Ez egy újabb kérdés, amelyre nem tud könnyen válaszolni, mert azért Ethea nem rendelkezik akkora szókinccsel. De igyekszik. Amikor csatlakozott, akkor tőle ezt is megkérdezték, hogy milyen harcmodorban van otthon.*
-A két shud fele lovas. Íjászok és kardosok. A másik fele is oszlik. Íjászra, és gyalogosra. Meg felderítőkre.
*Náluk persze, nem így hívják őket, de ennyit már megtudott. Őt is felderítőnek osztotta be Kagan, ezért tudta beazonosítani.*
-Nomádok vagyunk.
*Talán ez többet is elárul a törpének, mint a szűk szavú körülírás. Aztán elvigyorodik kissé a másik felajánlásán.*
-Úgy lesz, szavadon foglak.
*Akár egy új fegyverről legyen szó, akár egy jó kis verekedésről. Aztán a másik ajánlást is elfogadja, s pár szem mogyorót emel ki Hrothgaar tenyeréből.*
-Köszönöm.
*Közben Moon is térül-fordul, s ha társa nem bánja, akkor ő is a kosárhoz lép.*
-Kettőt vennék, ha nem baj.
*Mondja, s ha nem szólnak rá, akkor két kalácsot vesz magához, ezzel lép vissza a törpe mellé.*
-Neked is hoztam.
*Nyújtja feléje az egyiket.*
-Neked van családod? Tényleg, még nem árultad el, miként is szólíthatlak.
*Teszi hozzá, mert közben bevillan neki, hogy még mindig nem jutott eszébe, hogyan is hívják a törpét.*
//Hógolyócsata - italozás//
-Csak háborúban.
*Szúrja közbe. Igen, valóban így is van. A teljes két shudnyi harcos csak akkor áll fel, ha harcba mennek, bármilyen okból kifolyóan. Békeidőben talán ennek a felét teszi ki a sereg. Így kevesebbet kell etetni, és fegyelmezni. Ethea számára ez teljesen logikus is.*
-Harcmodort?
*Ez egy újabb kérdés, amelyre nem tud könnyen válaszolni, mert azért Ethea nem rendelkezik akkora szókinccsel. De igyekszik. Amikor csatlakozott, akkor tőle ezt is megkérdezték, hogy milyen harcmodorban van otthon.*
-A két shud fele lovas. Íjászok és kardosok. A másik fele is oszlik. Íjászra, és gyalogosra. Meg felderítőkre.
*Náluk persze, nem így hívják őket, de ennyit már megtudott. Őt is felderítőnek osztotta be Kagan, ezért tudta beazonosítani.*
-Nomádok vagyunk.
*Talán ez többet is elárul a törpének, mint a szűk szavú körülírás. Aztán elvigyorodik kissé a másik felajánlásán.*
-Úgy lesz, szavadon foglak.
*Akár egy új fegyverről legyen szó, akár egy jó kis verekedésről. Aztán a másik ajánlást is elfogadja, s pár szem mogyorót emel ki Hrothgaar tenyeréből.*
-Köszönöm.
*Közben Moon is térül-fordul, s ha társa nem bánja, akkor ő is a kosárhoz lép.*
-Kettőt vennék, ha nem baj.
*Mondja, s ha nem szólnak rá, akkor két kalácsot vesz magához, ezzel lép vissza a törpe mellé.*
-Neked is hoztam.
*Nyújtja feléje az egyiket.*
-Neked van családod? Tényleg, még nem árultad el, miként is szólíthatlak.
*Teszi hozzá, mert közben bevillan neki, hogy még mindig nem jutott eszébe, hogyan is hívják a törpét.*
1910. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-22 12:25:11
Üzenet elküldve: 2014-12-22 12:25:11
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Taug//
*Úgy látszik nem csalt az esze, valóban egy mágus orkkal hozta össze a sors, ami pedig (mint azt már Taug megállapította) nem egyenértékű a sámánnal. A sámánok munkájához hozzátartozik az is, hogy mindenféle szereket szedjenek, aminek hatására olyan álmokat látnak, amiket szerintük isteneik küldtek. Pedig ilyesmit csak a Szellem mutathat. Azonban kicsit igyekszik túllátni ezen, és főleg figyelni az orkra, mert hát ki másra figyelne jelenleg? Még csak kezdő mágus, de elég az, az elf még el sem kezdte a mágiatanulást, csak otthonról hozott iratokat böngészett, a mágustoronyban még nem is járt.*
- Volt szerencsém *jegyzi meg, mikor az ork a törzsi dolgokban való tájékozottságot veszi elő. Hosszú egy elf élete, sok mindent megtehet alatta. Még olyanokat is, amit szinte egy fajtársa sem. Utánanézni az ősi ellenségnek, a rettegett orkoknak, akik szőrösek, büdösek, zöldek, nyáladzanak és egyéb hasonló dolgok, amelyekkel az elfek mondái illetik őket. A faluban nagyjából mindenki azokat a tulajdonságokat használta rájuk, amiket a legjobban utált. Aztán Taug kikerülve a világba rájött, hogy egészen egyszerűen ez mind hazugság, és az orkok között is minden egyénenként változó. Ezután hogyan bízhatna meg saját fajtájában? Vagy bárkiben? Hiába, a bizalom ingatag jószág.*
- Nem kétlem *bólint, mikor a sámánok erejéről van szó* Elvégre bennük ott az erő, és a harci tudás, ami a törzsi harcosokban, azonban ezt még mágiával is megfűszerezik, valóban rendkívül veszélyesek lehetnek. Sajnos még egyet sem láttam akció közben *billenti jobbra-balra a fejét, mert ezt valóban sajnálja. Kíváncsi lenne rá, hogy ha egy harcost mágiával kombinálnak, abból mi sülhet ki.*
- De nem ám, ezért is vagyok itt. Bár nekem egyelőre sok mozgás nem adatik meg, mivel muszáj összefognom a csapatot, amíg nincs egy réteg, akiben megbízhatok, ez pedig csak onnét lehetséges. Na mit mond, beszáll a játékba? *persze az ork egyszer már nyilatkozott erről, de azóta történt pár pontosítás, ami láthatóan pozitívan hatott, azonban a vélemény megmásításának joga még mindig adott.*
//Taug//
*Úgy látszik nem csalt az esze, valóban egy mágus orkkal hozta össze a sors, ami pedig (mint azt már Taug megállapította) nem egyenértékű a sámánnal. A sámánok munkájához hozzátartozik az is, hogy mindenféle szereket szedjenek, aminek hatására olyan álmokat látnak, amiket szerintük isteneik küldtek. Pedig ilyesmit csak a Szellem mutathat. Azonban kicsit igyekszik túllátni ezen, és főleg figyelni az orkra, mert hát ki másra figyelne jelenleg? Még csak kezdő mágus, de elég az, az elf még el sem kezdte a mágiatanulást, csak otthonról hozott iratokat böngészett, a mágustoronyban még nem is járt.*
- Volt szerencsém *jegyzi meg, mikor az ork a törzsi dolgokban való tájékozottságot veszi elő. Hosszú egy elf élete, sok mindent megtehet alatta. Még olyanokat is, amit szinte egy fajtársa sem. Utánanézni az ősi ellenségnek, a rettegett orkoknak, akik szőrösek, büdösek, zöldek, nyáladzanak és egyéb hasonló dolgok, amelyekkel az elfek mondái illetik őket. A faluban nagyjából mindenki azokat a tulajdonságokat használta rájuk, amiket a legjobban utált. Aztán Taug kikerülve a világba rájött, hogy egészen egyszerűen ez mind hazugság, és az orkok között is minden egyénenként változó. Ezután hogyan bízhatna meg saját fajtájában? Vagy bárkiben? Hiába, a bizalom ingatag jószág.*
- Nem kétlem *bólint, mikor a sámánok erejéről van szó* Elvégre bennük ott az erő, és a harci tudás, ami a törzsi harcosokban, azonban ezt még mágiával is megfűszerezik, valóban rendkívül veszélyesek lehetnek. Sajnos még egyet sem láttam akció közben *billenti jobbra-balra a fejét, mert ezt valóban sajnálja. Kíváncsi lenne rá, hogy ha egy harcost mágiával kombinálnak, abból mi sülhet ki.*
- De nem ám, ezért is vagyok itt. Bár nekem egyelőre sok mozgás nem adatik meg, mivel muszáj összefognom a csapatot, amíg nincs egy réteg, akiben megbízhatok, ez pedig csak onnét lehetséges. Na mit mond, beszáll a játékba? *persze az ork egyszer már nyilatkozott erről, de azóta történt pár pontosítás, ami láthatóan pozitívan hatott, azonban a vélemény megmásításának joga még mindig adott.*
1909. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-22 02:18:50
Üzenet elküldve: 2014-12-22 02:18:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata - italozás//
* A hógolyó csata hangjai őt is előcsalták a téli erdő fái közül. Szokásos fekete gúnyáit viseli így cidrizik is kissé, de mivel kezeit elrejti köpenyének redői közé és fejét is csuklya fedi kibírja a hideget. A magas embert gyorsan felismeri, s mivel kissé tart tőle óvatosan balról hátulról közelíti meg. Lehet kap egy sallert a törzsfőnöktől, de a meleg ital és a süti megéri a kockázatot. Meg nem is biztos, hogy felismerik a sötét anyag alatt. *
- Havas napot! - * köszönti a többieket behúzott nyakkal. Próbál olyan jelentéktelennek tűnni amennyire csak lehet. Végtére is rendkívül jelentéktelen, nem lesz nehéz dolga. Szeme megakad a kirakott diós süteményeken, a fekete ujjak előkerülnek a kámzsa redői közül és óvatosan a finomság felé nyúlnak. *
- Szabad? - * kérdi, s csak ekkor veszi észre ki is kínálta a többiek elé a sütiket. Száraz torka kissé kaparni kezd a felismeréstől, hisz évek teltek el a legutóbbi viszontlátás óta elvileg. *
//Hógolyócsata - italozás//
* A hógolyó csata hangjai őt is előcsalták a téli erdő fái közül. Szokásos fekete gúnyáit viseli így cidrizik is kissé, de mivel kezeit elrejti köpenyének redői közé és fejét is csuklya fedi kibírja a hideget. A magas embert gyorsan felismeri, s mivel kissé tart tőle óvatosan balról hátulról közelíti meg. Lehet kap egy sallert a törzsfőnöktől, de a meleg ital és a süti megéri a kockázatot. Meg nem is biztos, hogy felismerik a sötét anyag alatt. *
- Havas napot! - * köszönti a többieket behúzott nyakkal. Próbál olyan jelentéktelennek tűnni amennyire csak lehet. Végtére is rendkívül jelentéktelen, nem lesz nehéz dolga. Szeme megakad a kirakott diós süteményeken, a fekete ujjak előkerülnek a kámzsa redői közül és óvatosan a finomság felé nyúlnak. *
- Szabad? - * kérdi, s csak ekkor veszi észre ki is kínálta a többiek elé a sütiket. Száraz torka kissé kaparni kezd a felismeréstől, hisz évek teltek el a legutóbbi viszontlátás óta elvileg. *
1908. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-21 22:49:50
Üzenet elküldve: 2014-12-21 22:49:50
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Hófesztivál //
// Olcsó bájitalok - Eriel //
*Két keze ujjait egymásba fonja, csupán egymásnak támaszkodó mutató ujjai maradnak nyújtva szűkös háromszöget formázva, ezeket ajkaihoz érintve töpreng elmélyülten. Nem kell a fogához vernie a garast, de hogy szórhassa, attól még nagyon messze van. Majd egy nap, de az még nem jött el. Melyik italt kérje, melyik lenne a leghasznosabb? Sietnie kellene, mert más vevők is várakoznak, nem húzhatja sokáig az időt.*
- Mennyibe kerülne a világosabb ital? *Kérdez végül rá, de egy hirtelen jött ötlet, vagy inkább vágy is megfogan benne.* Egye fene, ha már van piros is, hát arra is rákérdezek, mennyi arany járna azért?
*Ha nem túl drága arra is áldozhat. Nem a vörös szín rabja, de most mégis feltámadt benne a kislányos inger, hogy begyűjtse a piros keveréket is, mert csak, és mert piros.*
- Csak a fesztivál ideje alatt árusítasz, vagy máskor is keresni lehet, ha bájitalra lenne szükségem? És ha igen, merre talállak? *Teszi fel következő, két nagyon lényeges kérdését. Ha tényleg olcsó az az olcsó, akkor megfontolandó, hogy törzsvevővé váljon. Már amennyire szűkös pénzügyi lehetőségeibe belefér. Ha be tudna valakit palizni, aki fizet helyette mindent, akkor pláne jó lenne tudni ezekre a választ, de még nem találta meg a megfelelő balfácánt, bocsánat, kedves urat erre a szerepre.*
// Olcsó bájitalok - Eriel //
*Két keze ujjait egymásba fonja, csupán egymásnak támaszkodó mutató ujjai maradnak nyújtva szűkös háromszöget formázva, ezeket ajkaihoz érintve töpreng elmélyülten. Nem kell a fogához vernie a garast, de hogy szórhassa, attól még nagyon messze van. Majd egy nap, de az még nem jött el. Melyik italt kérje, melyik lenne a leghasznosabb? Sietnie kellene, mert más vevők is várakoznak, nem húzhatja sokáig az időt.*
- Mennyibe kerülne a világosabb ital? *Kérdez végül rá, de egy hirtelen jött ötlet, vagy inkább vágy is megfogan benne.* Egye fene, ha már van piros is, hát arra is rákérdezek, mennyi arany járna azért?
*Ha nem túl drága arra is áldozhat. Nem a vörös szín rabja, de most mégis feltámadt benne a kislányos inger, hogy begyűjtse a piros keveréket is, mert csak, és mert piros.*
- Csak a fesztivál ideje alatt árusítasz, vagy máskor is keresni lehet, ha bájitalra lenne szükségem? És ha igen, merre talállak? *Teszi fel következő, két nagyon lényeges kérdését. Ha tényleg olcsó az az olcsó, akkor megfontolandó, hogy törzsvevővé váljon. Már amennyire szűkös pénzügyi lehetőségeibe belefér. Ha be tudna valakit palizni, aki fizet helyette mindent, akkor pláne jó lenne tudni ezekre a választ, de még nem találta meg a megfelelő balfácánt, bocsánat, kedves urat erre a szerepre.*
1907. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-21 20:25:06
Üzenet elküldve: 2014-12-21 20:25:06
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata - italozás - Eriel előtt//
*Rövid, lapos pillantást vet Svir Giára, és halkan visszakérdez.*
- Mert? *ez ugyanis meglehetősen fontos kérdés lehet - ha a kuruzsló, ki italait árulja, az életedre tör, azt jobb előbb megtudni, mint hogy az italba kortyolnál. A Nagy Sárga Főnökről ő sem tud semmit, hacsak nem a napra gondol a fickó, de hát majd megválaszolja, ha akarja.*
*A saját kupája már kiürült, ezért egy újabb, szabadon lévőt mar el, hiszen van elég, és ha elfogy, hát majd csapkodni kezdi a pultot utánpótlásért.*
- Mi történt volna? *húzza el a száját. Régen történt, még húszas évei elejét taposta, megvan talán már egy évtizede is. Az embereknél, főleg a nomád életet élőknél nevet is csak az után adnak a kölyköknek, hogy megérik a második életévüket - előtte úgyis minden harmadik, minden második távozik az árnyékvilágba.*
- Egyet betegség, egyet hegyomlás és lavina. Egy baleset, egy pedig a Szellemek akarata folytán. *válaszol szűkszavúan, nem kedvence ez a téma. Ő, Kagan Thargodar, a Thargok vezére, Amon Ruadh Hadura - utód és gyermek, asszony és jövő nélkül.*
- Felzaklatni? Ez az élet rendje, asszony. *morogja, majd borába kortyol. Csak a városi népek jajonganak, és káromolják a sorsot olyan dolgokért, melyeket sem megváltoztatni, sem elkerülni nem tudnak. Láthatóan Argus is osztja ezt a véleményt, a maga módján.*
- Az én bátyám a húgomat el akarta adni, mint egy szajhát, hogy egy ork kutya felesége legyen. A saját beleivel fojtottam meg. *húzza össze konok gyűlölködéssel a szemét, mely láthatóan a síron túl is elkíséri a néha Thargodrym-ivadékot és háza népét. Az utódok kérdésére már jobb kedvre derül.*
- Fognak is, hah! *villant fel egy mosolyt, hiszen legalább egy utóda már úton van. A hozzá méltó Első Feleség - akinek valóban meg kell felelnie a Svir által gondolt kritériumoknak is - valószínűleg nem bujkál itt a forgatagban, így alkalmi ivócimborái sem tudnak segíteni neki. Főleg így, hogy még a város vezetőinek neve sem bizonyos előttük.*
- Nem rokonunk a leány, Vaslábú, de még lehet. *kacsint Rhenamisra, hiszen számtalan harcosa fogad előszeretettel elfeket a sátrába, még akkor is, ha tudja - nászukból magtalan félvér születik. Ezért fordul elő, hogy ilyenkor vagy második feleség is kerül a házba, vagy elárvult Tharg-gyermeket vesznek magukhoz, ha van esetleg korábbról más, vérvonalat tovább vivő ivadék.*
*A kalácsra vet egy rövid, tűnődő pillantást, de nem vesz, legalábbis még nem. Következő pillantása Moonra vetül, még a fejét is félrehajtja kissé.*
- Tudod, Múnszkliveri asszony, furcsa egy szerzet vagy te, ha meg nem sértelek. *ha meg igen, akkor is.*
- Legalábbis, találkoztam már néhánnyal a fajtádból... sunyi, ravasz harcosok, éjjel, hátulról támadók, kik előszeretettel használnak cselvetést és mérget. Már a férfiak, vagy hímek... mert bizony a nőstények még rosszabbak. *újabb pillantás a kalácsra, majd Morwonra, hogy az óriás kezd e már kékülni a méregtől, vagy valami.*
- Kiürült a kupád, Áldott leány. *a Thargok között a fehér haj a mágikus potenciál jele - Kagan húga, Isurii Thargodar is e jelet viseli, és a törzs nagy reménysége a varázslás terén.*
- Igyál, ne gondolj most a holnappal.
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.12.21 20:25:59
//Hógolyócsata - italozás - Eriel előtt//
*Rövid, lapos pillantást vet Svir Giára, és halkan visszakérdez.*
- Mert? *ez ugyanis meglehetősen fontos kérdés lehet - ha a kuruzsló, ki italait árulja, az életedre tör, azt jobb előbb megtudni, mint hogy az italba kortyolnál. A Nagy Sárga Főnökről ő sem tud semmit, hacsak nem a napra gondol a fickó, de hát majd megválaszolja, ha akarja.*
*A saját kupája már kiürült, ezért egy újabb, szabadon lévőt mar el, hiszen van elég, és ha elfogy, hát majd csapkodni kezdi a pultot utánpótlásért.*
- Mi történt volna? *húzza el a száját. Régen történt, még húszas évei elejét taposta, megvan talán már egy évtizede is. Az embereknél, főleg a nomád életet élőknél nevet is csak az után adnak a kölyköknek, hogy megérik a második életévüket - előtte úgyis minden harmadik, minden második távozik az árnyékvilágba.*
- Egyet betegség, egyet hegyomlás és lavina. Egy baleset, egy pedig a Szellemek akarata folytán. *válaszol szűkszavúan, nem kedvence ez a téma. Ő, Kagan Thargodar, a Thargok vezére, Amon Ruadh Hadura - utód és gyermek, asszony és jövő nélkül.*
- Felzaklatni? Ez az élet rendje, asszony. *morogja, majd borába kortyol. Csak a városi népek jajonganak, és káromolják a sorsot olyan dolgokért, melyeket sem megváltoztatni, sem elkerülni nem tudnak. Láthatóan Argus is osztja ezt a véleményt, a maga módján.*
- Az én bátyám a húgomat el akarta adni, mint egy szajhát, hogy egy ork kutya felesége legyen. A saját beleivel fojtottam meg. *húzza össze konok gyűlölködéssel a szemét, mely láthatóan a síron túl is elkíséri a néha Thargodrym-ivadékot és háza népét. Az utódok kérdésére már jobb kedvre derül.*
- Fognak is, hah! *villant fel egy mosolyt, hiszen legalább egy utóda már úton van. A hozzá méltó Első Feleség - akinek valóban meg kell felelnie a Svir által gondolt kritériumoknak is - valószínűleg nem bujkál itt a forgatagban, így alkalmi ivócimborái sem tudnak segíteni neki. Főleg így, hogy még a város vezetőinek neve sem bizonyos előttük.*
- Nem rokonunk a leány, Vaslábú, de még lehet. *kacsint Rhenamisra, hiszen számtalan harcosa fogad előszeretettel elfeket a sátrába, még akkor is, ha tudja - nászukból magtalan félvér születik. Ezért fordul elő, hogy ilyenkor vagy második feleség is kerül a házba, vagy elárvult Tharg-gyermeket vesznek magukhoz, ha van esetleg korábbról más, vérvonalat tovább vivő ivadék.*
*A kalácsra vet egy rövid, tűnődő pillantást, de nem vesz, legalábbis még nem. Következő pillantása Moonra vetül, még a fejét is félrehajtja kissé.*
- Tudod, Múnszkliveri asszony, furcsa egy szerzet vagy te, ha meg nem sértelek. *ha meg igen, akkor is.*
- Legalábbis, találkoztam már néhánnyal a fajtádból... sunyi, ravasz harcosok, éjjel, hátulról támadók, kik előszeretettel használnak cselvetést és mérget. Már a férfiak, vagy hímek... mert bizony a nőstények még rosszabbak. *újabb pillantás a kalácsra, majd Morwonra, hogy az óriás kezd e már kékülni a méregtől, vagy valami.*
- Kiürült a kupád, Áldott leány. *a Thargok között a fehér haj a mágikus potenciál jele - Kagan húga, Isurii Thargodar is e jelet viseli, és a törzs nagy reménysége a varázslás terén.*
- Igyál, ne gondolj most a holnappal.
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.12.21 20:25:59
1906. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-21 19:49:35
Üzenet elküldve: 2014-12-21 19:49:35
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata - italozás//
*Kezdi úgy sejteni, hogy valamit félreértett, vagy rosszul mondott, vagy csak nem tudja érteni Argus gondolat menetét, legalábbis most már megvilágosodik, már olyan értelemben, hogy nem ugyan arról beszélnek.*
- Ó nem, dehogy félreértett. Mármint, valószínűleg pontatlanul fogalmaztak. Az ugrattak, hogy a sötételfekkel állok rokonságban. Végül is, a fehér haj még csak-csak elmegy elfnek, a vörös szem már inkább ijesztő. *Von vállat, a legtöbb ugratásnak ez volt alapja. És be kell látnia, a babonásabbak számára tényleg elég morbid jelenség lehet még jobb napjain is.
A komor hangulat csak tovább fokozódik, amikor Argus is hozzáteszi a maga szomorú történetét is. A történetet számára még keserűbbé teszi, hogy a veszteség fivére által érte a férfit. Ugyan nem tudja a részleteket, és úgy érzi, jobb ha nem is faggatózik, nem tudja olyan helyzetbe képzelni Argust, amiért ezt érdemelte volna. No persze ő és a logikája elég gyakran eltér a megszokottól.
Halkan sóhajt az üres kupa fölött, miközben felrémlik előtte a törvény, amit hamar megtanult. Az élet kegyetlen. Ennyi tragédia emlegetése után önkéntelenül is befészkeli a fejébe magát a gondolat, miszerint ironikus, hogy ő meg pont az életben maradók között van.* ~Semmi irónia, végtére is, a túlélésre játszol, és eddig sikerült is. ~ *A komorságot kicsit Moon említi a kalácsokkal, és miután más is vett már magának, ő is választ egy diósat, amit lassan el is fogyaszt.*
//Hógolyócsata - italozás//
*Kezdi úgy sejteni, hogy valamit félreértett, vagy rosszul mondott, vagy csak nem tudja érteni Argus gondolat menetét, legalábbis most már megvilágosodik, már olyan értelemben, hogy nem ugyan arról beszélnek.*
- Ó nem, dehogy félreértett. Mármint, valószínűleg pontatlanul fogalmaztak. Az ugrattak, hogy a sötételfekkel állok rokonságban. Végül is, a fehér haj még csak-csak elmegy elfnek, a vörös szem már inkább ijesztő. *Von vállat, a legtöbb ugratásnak ez volt alapja. És be kell látnia, a babonásabbak számára tényleg elég morbid jelenség lehet még jobb napjain is.
A komor hangulat csak tovább fokozódik, amikor Argus is hozzáteszi a maga szomorú történetét is. A történetet számára még keserűbbé teszi, hogy a veszteség fivére által érte a férfit. Ugyan nem tudja a részleteket, és úgy érzi, jobb ha nem is faggatózik, nem tudja olyan helyzetbe képzelni Argust, amiért ezt érdemelte volna. No persze ő és a logikája elég gyakran eltér a megszokottól.
Halkan sóhajt az üres kupa fölött, miközben felrémlik előtte a törvény, amit hamar megtanult. Az élet kegyetlen. Ennyi tragédia emlegetése után önkéntelenül is befészkeli a fejébe magát a gondolat, miszerint ironikus, hogy ő meg pont az életben maradók között van.* ~Semmi irónia, végtére is, a túlélésre játszol, és eddig sikerült is. ~ *A komorságot kicsit Moon említi a kalácsokkal, és miután más is vett már magának, ő is választ egy diósat, amit lassan el is fogyaszt.*
1905. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-21 19:33:07
Üzenet elküldve: 2014-12-21 19:33:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata - italozás//
*Argus minél többet nézi Rhenamys-t, s Kagant, annál biztosabb a hasonlóságban. Amikor a kijelenti, hogy gyakran ugratták őt, hogy valaha rokonok voltak, azon meglepődik és inkább vissza kérdez.*
-Maga rokona a Thargodar-oknak? *a mágus nem ugratja a másikat, hanem őszintén meglepődik. Sokat hallott már a Thargodrymeg nemzettségéről, azt viszont nem tudta, hogy a hosszú életűek is volt közöttük.*
*Kagan kérdésénél csak azon lepődik meg jobban, ahogy szólítja őt. A nevén, nem pedig valamilyen jelzővel. Talán az ital váltotta ezt ki a vezérből, talán más. Némi gondolkodás után szomorúan válaszol Kagan-nak.*
-Volt egy asszonyom. És volt egy gyermekem is, bár még olyan fiatal volt, hogy még nem adtunk neki nevet. *a hangja szomorúsággal tölti meg a levegőt. Pár másodpercnyi csönd után hozzá teszi, mintha mellékes lenne.* A fivérem ölte meg őket, hogy engem büntessen.
*Szó nélkül felveszi az egyik pálinkás poharat, s azonnal felhajtja, s inkább csak hallgatja Kagan történetét a gyermekeiről.*
-Részvétem.
//Hógolyócsata - italozás//
*Argus minél többet nézi Rhenamys-t, s Kagant, annál biztosabb a hasonlóságban. Amikor a kijelenti, hogy gyakran ugratták őt, hogy valaha rokonok voltak, azon meglepődik és inkább vissza kérdez.*
-Maga rokona a Thargodar-oknak? *a mágus nem ugratja a másikat, hanem őszintén meglepődik. Sokat hallott már a Thargodrymeg nemzettségéről, azt viszont nem tudta, hogy a hosszú életűek is volt közöttük.*
*Kagan kérdésénél csak azon lepődik meg jobban, ahogy szólítja őt. A nevén, nem pedig valamilyen jelzővel. Talán az ital váltotta ezt ki a vezérből, talán más. Némi gondolkodás után szomorúan válaszol Kagan-nak.*
-Volt egy asszonyom. És volt egy gyermekem is, bár még olyan fiatal volt, hogy még nem adtunk neki nevet. *a hangja szomorúsággal tölti meg a levegőt. Pár másodpercnyi csönd után hozzá teszi, mintha mellékes lenne.* A fivérem ölte meg őket, hogy engem büntessen.
*Szó nélkül felveszi az egyik pálinkás poharat, s azonnal felhajtja, s inkább csak hallgatja Kagan történetét a gyermekeiről.*
-Részvétem.
1904. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-21 18:40:43
Üzenet elküldve: 2014-12-21 18:40:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Hófesztivál//
//Moranshe Wylensur//
*Alakim már rég nem gondolt a városőrökre. Fiatalon azokkal is meggyűlt már a baja. Őszintén szólva elég sok emberrel. Ha kicsit visszafogta volna magát néha akkor most akár a város nagy alakjai közé is tartozhatna. Persze nem mintha ne tudna mire büszkének lenni de, néha elgondolkozik az ember mi lett volna ha... A lány hamar meg is jelenik úgyhogy nem kell sokáig várnia. A koccintást viszonozza.*
-Úgy legyen.
*A köszöntést nem ismerte de, tetszik neki. A kérdésen pedig elgondolkozik.*
-Sok minden volt már ebben a városban. Szeretik cserélgetni a programokat hisz valaki mindig azt hiszi jobbat tud. Volt egyszer olyan is, hogy saját készítésű szánnal kellett minél gyorsabban lecsúszni egy dombról. Gondolom azt mondanom sem kell, hogy a domb nem természetes volt. De volt olyan is, hogy a befagyott tavon volt horgászverseny.
*Sok szép emlék Alakim számára. A szánnal való lecsúszást meg is nyerte volna ha nincs az a varázsló. Hát igen a mágia sokszor betett a tudománynak. A lány válaszát hallva pedig ismét meglepődik Alakim.*
-Óh. Értem már. A lényeg az, hogy szeresd amit csinálsz. Az a jó ha eltűnik számodra az idő. Természetesen csak képletesen. Rám is hatott az idő ahogy látod. -*És mosolyogva meghúzogatja a szakállát.*- És mond csak mit keres egy női lovag nálunk a víz városából?
//Moranshe Wylensur//
*Alakim már rég nem gondolt a városőrökre. Fiatalon azokkal is meggyűlt már a baja. Őszintén szólva elég sok emberrel. Ha kicsit visszafogta volna magát néha akkor most akár a város nagy alakjai közé is tartozhatna. Persze nem mintha ne tudna mire büszkének lenni de, néha elgondolkozik az ember mi lett volna ha... A lány hamar meg is jelenik úgyhogy nem kell sokáig várnia. A koccintást viszonozza.*
-Úgy legyen.
*A köszöntést nem ismerte de, tetszik neki. A kérdésen pedig elgondolkozik.*
-Sok minden volt már ebben a városban. Szeretik cserélgetni a programokat hisz valaki mindig azt hiszi jobbat tud. Volt egyszer olyan is, hogy saját készítésű szánnal kellett minél gyorsabban lecsúszni egy dombról. Gondolom azt mondanom sem kell, hogy a domb nem természetes volt. De volt olyan is, hogy a befagyott tavon volt horgászverseny.
*Sok szép emlék Alakim számára. A szánnal való lecsúszást meg is nyerte volna ha nincs az a varázsló. Hát igen a mágia sokszor betett a tudománynak. A lány válaszát hallva pedig ismét meglepődik Alakim.*
-Óh. Értem már. A lényeg az, hogy szeresd amit csinálsz. Az a jó ha eltűnik számodra az idő. Természetesen csak képletesen. Rám is hatott az idő ahogy látod. -*És mosolyogva meghúzogatja a szakállát.*- És mond csak mit keres egy női lovag nálunk a víz városából?
1903. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-21 18:11:48
Üzenet elküldve: 2014-12-21 18:11:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Alakim Aherber//
*Hát igen, nem árt, ha a fesztiválozók mellett vannak őrök is, de irigyelni nem irigyli az éppen szolgálatban levőket, hiszen ők kimaradnak a mókából. De ha valaki hadi pályára lép, ez ezzel jár. Mivel Alakim bácsi elfogadta a meghívását, máris a bódé felé indul. Kikér két kupa Forralt bort, amiért ki is fizeti a 22 aranyat. Erősebbet egyelőre nem akar inni, és reméli, hogy választása ellen a gnómnak sem lesz kifogása. Hamar vissza is lavíroz a tömegben az italokkal idős beszélgető partneréhez, az egyik kupát felé nyújtja. Ha átvette a maga részét Alakim, koccintásra emeli a sajátját.*
- Egészségünkre! Kerüljön a baj, de ne a szerencse! *Mond mellé egy apró köszöntőt, amit utazása során tanult. Különösebben nem babonás, már a szerencse tekintetében, de ez a röpke kis mondás megtetszett neki.*
- Régebben is ezek a versenyek voltak a fesztiválon? *Kérdezi kíváncsian. Talán jövőre kipróbálja magát valamelyikben, most inkább csak pihentető módon szórakozik. Azért hosszú út van mögötte, szó szerint is, és képletesen is, és van egy olyan érzése, még nem is ért célba, szüksége lesz még az erejére. Ugyan nem olyan vetélkedők ezek, mint amihez szokott, de mulatságosnak tűnnek. Most hogy így belegondol, hiányoznak neki a vívások, fárasztó mivoltuk ellenére mégis felfrissült tőle.*
- Szakácsnő? Félek, ott fordult volna fel az egész rend, ha én főzök. *Neveti el magát. A húsokat még csak-csak megsüti úgy, hogy ne kozmáljon oda, de jobb, ha az annál bármivel is bonyolultabb fogásokat másra bízza.*
- Apámnak fia helyett lánya született, így hát belőlem kellett lovagot faragni. Ami meg is történt. *Ad egy pontosabb magyarázatot a lány mosolyogva, kis büszkeség azért megjelenik arcán.*
//Alakim Aherber//
*Hát igen, nem árt, ha a fesztiválozók mellett vannak őrök is, de irigyelni nem irigyli az éppen szolgálatban levőket, hiszen ők kimaradnak a mókából. De ha valaki hadi pályára lép, ez ezzel jár. Mivel Alakim bácsi elfogadta a meghívását, máris a bódé felé indul. Kikér két kupa Forralt bort, amiért ki is fizeti a 22 aranyat.
Erősebbet egyelőre nem akar inni, és reméli, hogy választása ellen a gnómnak sem lesz kifogása. Hamar vissza is lavíroz a tömegben az italokkal idős beszélgető partneréhez, az egyik kupát felé nyújtja. Ha átvette a maga részét Alakim, koccintásra emeli a sajátját.*- Egészségünkre! Kerüljön a baj, de ne a szerencse! *Mond mellé egy apró köszöntőt, amit utazása során tanult. Különösebben nem babonás, már a szerencse tekintetében, de ez a röpke kis mondás megtetszett neki.*
- Régebben is ezek a versenyek voltak a fesztiválon? *Kérdezi kíváncsian. Talán jövőre kipróbálja magát valamelyikben, most inkább csak pihentető módon szórakozik. Azért hosszú út van mögötte, szó szerint is, és képletesen is, és van egy olyan érzése, még nem is ért célba, szüksége lesz még az erejére. Ugyan nem olyan vetélkedők ezek, mint amihez szokott, de mulatságosnak tűnnek. Most hogy így belegondol, hiányoznak neki a vívások, fárasztó mivoltuk ellenére mégis felfrissült tőle.*
- Szakácsnő? Félek, ott fordult volna fel az egész rend, ha én főzök. *Neveti el magát. A húsokat még csak-csak megsüti úgy, hogy ne kozmáljon oda, de jobb, ha az annál bármivel is bonyolultabb fogásokat másra bízza.*
- Apámnak fia helyett lánya született, így hát belőlem kellett lovagot faragni. Ami meg is történt. *Ad egy pontosabb magyarázatot a lány mosolyogva, kis büszkeség azért megjelenik arcán.*
1902. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-21 16:37:36
Üzenet elküldve: 2014-12-21 16:37:36
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata - italozás//
- Bah! Mennyi?
*Fakad ki a törpe. Egy pillanatra nem hisz a fülének.*
- Ezer harcos? Annyival ezt a várost le lehetne gyalulni a föld hátáról...
*Mondja félig nevetve, félig megrökönyödve. És fantáziája máris szárnyalni kezd. Ezer jól képzett Thargodar harcos. Állig fegyverben és vértben, egy hatalmas lüktető-lélegző-hömpölygő tömeg, ami előtt a világ minden táján térdet hajtanak. Csodás gondolat, bár a valóságtól még egyelőre elég messze áll. Lehet ők már meg sem érik, hogy láthassák azt a napot.*
- És mégis milyen harcmodort űztök?
*Kérdezi a törpe és szortyog egyet. Fontos kérdés, annyi biztos. A választ hallgatva ötlet gyúl a törpe fejében.*
- Ha hazamentünk és van valami, ami kellene, látogass meg a Kovácsműhelyben. Megcsináljuk, ha meg lehet. Vagy majd verekedhetünk is egyet. Nekünk sose árt egy kis gyakorlás.
*Na ja... Hrothgaar az üllő és a kalapács mellé lett tapasztva. Most, hogy nincs vadászat, nincs háború, a kovácsolás teszi ki mindennapjait. Nem mintha az egész napos fém-formázás nem lenne elég gyakorlásnak, vagy szinten tartásnak, de azért mégis más ha ellenfél is van a dologban, aki vissza is üt. Az oldalán függő szütyőbe kotor és egy pár szem mogyorót vesz elő.*
- Kérsz? Vegyél csak.
*A magvak hangosan ropognak a törpe fogai alatt, kellemes ízt hagyva a forralt bor után.*
//Hógolyócsata - italozás//
- Bah! Mennyi?
*Fakad ki a törpe. Egy pillanatra nem hisz a fülének.*
- Ezer harcos? Annyival ezt a várost le lehetne gyalulni a föld hátáról...
*Mondja félig nevetve, félig megrökönyödve. És fantáziája máris szárnyalni kezd. Ezer jól képzett Thargodar harcos. Állig fegyverben és vértben, egy hatalmas lüktető-lélegző-hömpölygő tömeg, ami előtt a világ minden táján térdet hajtanak. Csodás gondolat, bár a valóságtól még egyelőre elég messze áll. Lehet ők már meg sem érik, hogy láthassák azt a napot.*
- És mégis milyen harcmodort űztök?
*Kérdezi a törpe és szortyog egyet. Fontos kérdés, annyi biztos. A választ hallgatva ötlet gyúl a törpe fejében.*
- Ha hazamentünk és van valami, ami kellene, látogass meg a Kovácsműhelyben. Megcsináljuk, ha meg lehet. Vagy majd verekedhetünk is egyet. Nekünk sose árt egy kis gyakorlás.
*Na ja... Hrothgaar az üllő és a kalapács mellé lett tapasztva. Most, hogy nincs vadászat, nincs háború, a kovácsolás teszi ki mindennapjait. Nem mintha az egész napos fém-formázás nem lenne elég gyakorlásnak, vagy szinten tartásnak, de azért mégis más ha ellenfél is van a dologban, aki vissza is üt. Az oldalán függő szütyőbe kotor és egy pár szem mogyorót vesz elő.*
- Kérsz? Vegyél csak.
*A magvak hangosan ropognak a törpe fogai alatt, kellemes ízt hagyva a forralt bor után.*
1901. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-21 16:14:47
Üzenet elküldve: 2014-12-21 16:14:47
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Bersean J’ales Casthar//
*A másik udvariatlansága fel sem tűnik neki, csak nyugodtan folytatja tovább mondandóját. A férfi szavai csak akkor jutnak el gondolataiba, amikor sajátjait befejezte.*
- Emberek, valóban. De nem kellene itt megállnunk a gondolkodásunkban. Számtalan időnk volt tanulmányozni más fajokat. Egy idő után, már igazán átvehetnénk tőlük a pozitív szokásaikat.
*Jegyzi meg, mintegy mellékes dologként. Tudja, hogy a Légióst ez a dolog nem érdekli, ezért nem is fejti ki bővebben gondolatait. Megtette ezt már számtalanszor húgának is, nővérének is, még fivéreit is fárasztotta ezekkel a dolgokkal, bár azok még annyira sem voltak kaphatók gondolataira, mint a Láthatatlan lenne rá.*
- Szóval magának mindenki leány, asszony, fiú, uram? Talán akkor , *Immár felfogva, hogy mit is akar a másik az értésére adni, beadja derekát. Látja, hogy nem jut a férfival egyről a kettőre, hisz az makacsul ragaszkodik saját elgondolásához. Amivel nincs is baja, számtalanszor tapasztalta már. Észak tele van hozzá hasonló férfiakkal, mintha egy séma alapján faragnák ki őket. Sokszor elgondolkozott már rajta, hogy talán nem is kiképzés történik a táborba, hanem egy mágus megöli az oda érkező fiatalokat, s egy élettelen entitásból varázsol élőket. Vagy csak egyszerűen egymosást végeznek el rajtuk. Ha nem járt volna ott néhány alkalomkor, akkor eme hitét tovább plántálná. De sajnos – vagy épp nem sajnos? – nem így van.* - neked van igazad. Így nem kell felesleges neveket megjegyezned. Remélem, azért nem zavar, ha továbbra is Casthar úr maradsz nekem. Ez már számomra megszokás, hogy illendőségből is odateszem a jelzőt. Ezért senkit sem lehet hibáztatni. Téged a nevek nem érdekelnek, én meg ragályként jegyzem meg őket, s használom is őket.
*Jegyzi meg mosolyogva. Reméli, hogy ha ő elfogadta a férfi érvelését, az is elfogadja a sajátját. Ha mégsem, akkor sem kíván tovább foglalkozni ezzel a kérdéssel. Meglehet, hogy a Légióst idegesíti az ő stílusa, s beszéde, ahogy hozzá szól. Akkor idegesíteni fogja továbbra is, de ezzel nem tud mit kezdeni. Nem tartja magát illetlennek, csak őket is keményen nevelték. Még ha nem is annyira, mint a táboriakat, de beléjük is belenevelték, a saját elképzeléseiket, hogy kell viselkedni másokkal. S erről ők sem tehetnek, ahogy a Fekete Légiósok sem arról, hogy egy érzéketlen gyilkoló gépnek képezték ki őket.
Az utolsó gesztenyéjét eszi meg lassan, s gondosan a pult mellett kialakított szemetesbe dobja, a héját, s megfordulva indul el.
Ám a Láthatatlan nem örülhet, visszaszerzett magányának, mert gyorsan vissza is tér, eléggé egyértelmű kérdésével. Amire nem kapja meg azt a választ, amire ő várt.*
- Akkor azt mondja, hogy teljesen a véletlen műve, hogy élete nagy részét leélte a kúriába, s gyerekkorától kérte, hogy elmenjen a táborba, ám ezt csak egy bizonyos kor után „harcolta” ki atyámnál? Holott mindannyian tudtuk, hogy a kiképzést hat éves kortól kezdődik meg. *Húzza össze szemeit. Lehet, hogy paranoiás, s csak ő látja bele a dolgokat, de a tanácsos szavai, zavarják. Anyjának nem mondta el, ahogy húgának sem. Atyjának kívánta volna, ám erre lehetősége már nem maradt, esetleg ha levélben nem küldi el. Ennyire azonban nem bízik a tanácsosba, hogy az nem bontja fel a levelét, amíg atyja nincs otthon.*
- Meghalnak? *Akaratlanul is elneveti magát. Valóban nem sok katona tér vissza évről-évre a kúriába, ám számára elképzelhetetlen, hogy bárki, aki kikerül, a táborból meghaljon. Meglehet, hogy sok helyen nem fogadják be őket, kevesen alkalmazzák őket, munka ügyben, ám amilyen talpra esettek, esélytelen, hogy meghalljanak. A nagy részük inkább csak kint marad a nagyvilágban, s éli világát, de hogy meghaljanak? Számára ez viccnek hat.*
- Forrásaim megbízhatóak. *Vonja össze szemöldökét újra.* - Az apja csak nem hazudik, amikor azt hiszi, hogy senki sem hallja, s egyébként sem halk hangján beszél. *Vonja meg a vállát.* - Mondjál bármit is róla, mindketten tudjuk, hogy egy alattomos, sunyi ember az apád. Az enyém sem tökéletes, az enyémre is számos negatív dolgot lehet mondani. A kúria a hazám, s ha bármi, ami fenyegeti annak biztonságát, habozás nélkül utána járok, s nem nyugszom addig, amíg újra nem kerül biztonságba.
*Közli, hideg, immár jeges hangján. Mondatai alatt, folyamatosan húzta ki magát, még ha eddig is úgy tűnt, hogy úgy jár. Arca méltóságteljessé, s érzelemmentessé vált, ahogy enyhe fenyegetőzéssel illette a Légióst. Lehet, hogy csak elszökött, de hazáját mindig szolgálni s védeni fogja. Igyekszik azt a látszatot kelteni, a tőle magasabb és erősebb férfival szemben, hogy magabiztosságával, s kiállásával tiszteletet próbáljon kicsikarni a másiktól.*
//Bersean J’ales Casthar//
*A másik udvariatlansága fel sem tűnik neki, csak nyugodtan folytatja tovább mondandóját. A férfi szavai csak akkor jutnak el gondolataiba, amikor sajátjait befejezte.*
- Emberek, valóban. De nem kellene itt megállnunk a gondolkodásunkban. Számtalan időnk volt tanulmányozni más fajokat. Egy idő után, már igazán átvehetnénk tőlük a pozitív szokásaikat.
*Jegyzi meg, mintegy mellékes dologként. Tudja, hogy a Légióst ez a dolog nem érdekli, ezért nem is fejti ki bővebben gondolatait. Megtette ezt már számtalanszor húgának is, nővérének is, még fivéreit is fárasztotta ezekkel a dolgokkal, bár azok még annyira sem voltak kaphatók gondolataira, mint a Láthatatlan lenne rá.*
- Szóval magának mindenki leány, asszony, fiú, uram? Talán akkor , *Immár felfogva, hogy mit is akar a másik az értésére adni, beadja derekát. Látja, hogy nem jut a férfival egyről a kettőre, hisz az makacsul ragaszkodik saját elgondolásához. Amivel nincs is baja, számtalanszor tapasztalta már. Észak tele van hozzá hasonló férfiakkal, mintha egy séma alapján faragnák ki őket. Sokszor elgondolkozott már rajta, hogy talán nem is kiképzés történik a táborba, hanem egy mágus megöli az oda érkező fiatalokat, s egy élettelen entitásból varázsol élőket. Vagy csak egyszerűen egymosást végeznek el rajtuk. Ha nem járt volna ott néhány alkalomkor, akkor eme hitét tovább plántálná. De sajnos – vagy épp nem sajnos? – nem így van.* - neked van igazad. Így nem kell felesleges neveket megjegyezned. Remélem, azért nem zavar, ha továbbra is Casthar úr maradsz nekem. Ez már számomra megszokás, hogy illendőségből is odateszem a jelzőt. Ezért senkit sem lehet hibáztatni. Téged a nevek nem érdekelnek, én meg ragályként jegyzem meg őket, s használom is őket.
*Jegyzi meg mosolyogva. Reméli, hogy ha ő elfogadta a férfi érvelését, az is elfogadja a sajátját. Ha mégsem, akkor sem kíván tovább foglalkozni ezzel a kérdéssel. Meglehet, hogy a Légióst idegesíti az ő stílusa, s beszéde, ahogy hozzá szól. Akkor idegesíteni fogja továbbra is, de ezzel nem tud mit kezdeni. Nem tartja magát illetlennek, csak őket is keményen nevelték. Még ha nem is annyira, mint a táboriakat, de beléjük is belenevelték, a saját elképzeléseiket, hogy kell viselkedni másokkal. S erről ők sem tehetnek, ahogy a Fekete Légiósok sem arról, hogy egy érzéketlen gyilkoló gépnek képezték ki őket.
Az utolsó gesztenyéjét eszi meg lassan, s gondosan a pult mellett kialakított szemetesbe dobja, a héját, s megfordulva indul el.
Ám a Láthatatlan nem örülhet, visszaszerzett magányának, mert gyorsan vissza is tér, eléggé egyértelmű kérdésével. Amire nem kapja meg azt a választ, amire ő várt.*
- Akkor azt mondja, hogy teljesen a véletlen műve, hogy élete nagy részét leélte a kúriába, s gyerekkorától kérte, hogy elmenjen a táborba, ám ezt csak egy bizonyos kor után „harcolta” ki atyámnál? Holott mindannyian tudtuk, hogy a kiképzést hat éves kortól kezdődik meg. *Húzza össze szemeit. Lehet, hogy paranoiás, s csak ő látja bele a dolgokat, de a tanácsos szavai, zavarják. Anyjának nem mondta el, ahogy húgának sem. Atyjának kívánta volna, ám erre lehetősége már nem maradt, esetleg ha levélben nem küldi el. Ennyire azonban nem bízik a tanácsosba, hogy az nem bontja fel a levelét, amíg atyja nincs otthon.*
- Meghalnak? *Akaratlanul is elneveti magát. Valóban nem sok katona tér vissza évről-évre a kúriába, ám számára elképzelhetetlen, hogy bárki, aki kikerül, a táborból meghaljon. Meglehet, hogy sok helyen nem fogadják be őket, kevesen alkalmazzák őket, munka ügyben, ám amilyen talpra esettek, esélytelen, hogy meghalljanak. A nagy részük inkább csak kint marad a nagyvilágban, s éli világát, de hogy meghaljanak? Számára ez viccnek hat.*
- Forrásaim megbízhatóak. *Vonja össze szemöldökét újra.* - Az apja csak nem hazudik, amikor azt hiszi, hogy senki sem hallja, s egyébként sem halk hangján beszél. *Vonja meg a vállát.* - Mondjál bármit is róla, mindketten tudjuk, hogy egy alattomos, sunyi ember az apád. Az enyém sem tökéletes, az enyémre is számos negatív dolgot lehet mondani. A kúria a hazám, s ha bármi, ami fenyegeti annak biztonságát, habozás nélkül utána járok, s nem nyugszom addig, amíg újra nem kerül biztonságba.
*Közli, hideg, immár jeges hangján. Mondatai alatt, folyamatosan húzta ki magát, még ha eddig is úgy tűnt, hogy úgy jár. Arca méltóságteljessé, s érzelemmentessé vált, ahogy enyhe fenyegetőzéssel illette a Légióst. Lehet, hogy csak elszökött, de hazáját mindig szolgálni s védeni fogja. Igyekszik azt a látszatot kelteni, a tőle magasabb és erősebb férfival szemben, hogy magabiztosságával, s kiállásával tiszteletet próbáljon kicsikarni a másiktól.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9567-9586