Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 91 (1801. - 1820. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1820. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-14 21:28:52
Üzenet elküldve: 2014-12-14 21:28:52
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata//
//Kagan csapata//
*Már menet közben elkezdte unni a dolgokat, a hülye macska miatt pedig még az is felmerült benne, hogy a beszivárgó szabotázs miatt az egész ellenséges csapatot le kellene mészárolnia, miután megerőszakoltak és körülmetéltek mindenkit.*
~ Na neee. ~ *ezek itt békés népek, legalábbis itt-és-most, amellett ő sem készült kellőképpen gyilkolászni.*
- Mehe, rüfkevérű! *nevet fel Ethea kacsintását látva, elégedetten nevetgélve. Szerencsére a felesleges prűd és álszent városi népekkel ellentétben az északiak harcos asszonynépe pontosan annak veszi az ilyesmit, ami - egy kis örömnek a bármikor bekövetkezhető halál előtt.*
*Egy darabig magára marad, és van ideje, hogy körbepillantson. Talán most döbben rá először, mi készül itt, és hogy ez mennyire...*
- Náh. *rázza meg a fejét.*
- Argus, Vaslábú Argus! *üvölt át a túloldalra, annak az ellenfélnek, aki ismeri a nevét.*
- Figyelj, te Szavak Ura! Kagan Thargodar, Amon Ruadh hadura meghív téged és egész bandádat egy kupa forralt borra, ha hajlandóak vagytok velünk a kocsmaasztalnál megküzdeni! Ne fagyaszd tovább a golyóidat, mert leesnek, mint a nyelved! *közli vigyorogva, kellő hangerővel, majd embereire pillant.*
- Ez hülyeség így, szabályok, meg sehol egy bunkósbot - bah! Gyertek, iszunk még egyet, aztán meglátjuk! Jertek te is, idegenek: a Thargodarok vendégszeretete rátok is kiterjed! *azzal fogja magát és elindul megint az italos pult felé, ahol kikér újabb 20 kupa Forralt bor -t, amiért egyből kifizeti a 160 aranyat.
. Az italokat el sem viszi a pultról, mindössze megragad egyet, és elégedetten pillant körbe.*
//Hógolyócsata//
//Kagan csapata//
*Már menet közben elkezdte unni a dolgokat, a hülye macska miatt pedig még az is felmerült benne, hogy a beszivárgó szabotázs miatt az egész ellenséges csapatot le kellene mészárolnia, miután megerőszakoltak és körülmetéltek mindenkit.*
~ Na neee. ~ *ezek itt békés népek, legalábbis itt-és-most, amellett ő sem készült kellőképpen gyilkolászni.*
- Mehe, rüfkevérű! *nevet fel Ethea kacsintását látva, elégedetten nevetgélve. Szerencsére a felesleges prűd és álszent városi népekkel ellentétben az északiak harcos asszonynépe pontosan annak veszi az ilyesmit, ami - egy kis örömnek a bármikor bekövetkezhető halál előtt.*
*Egy darabig magára marad, és van ideje, hogy körbepillantson. Talán most döbben rá először, mi készül itt, és hogy ez mennyire...*
- Náh. *rázza meg a fejét.*
- Argus, Vaslábú Argus! *üvölt át a túloldalra, annak az ellenfélnek, aki ismeri a nevét.*
- Figyelj, te Szavak Ura! Kagan Thargodar, Amon Ruadh hadura meghív téged és egész bandádat egy kupa forralt borra, ha hajlandóak vagytok velünk a kocsmaasztalnál megküzdeni! Ne fagyaszd tovább a golyóidat, mert leesnek, mint a nyelved! *közli vigyorogva, kellő hangerővel, majd embereire pillant.*
- Ez hülyeség így, szabályok, meg sehol egy bunkósbot - bah! Gyertek, iszunk még egyet, aztán meglátjuk! Jertek te is, idegenek: a Thargodarok vendégszeretete rátok is kiterjed! *azzal fogja magát és elindul megint az italos pult felé, ahol kikér újabb 20 kupa Forralt bor -t, amiért egyből kifizeti a 160 aranyat.
. Az italokat el sem viszi a pultról, mindössze megragad egyet, és elégedetten pillant körbe.*
1819. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-14 17:47:58
Üzenet elküldve: 2014-12-14 17:47:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Dynti, En//
*A vörös felvetésén elgondolkozik. S hogy ennek nyomatékot is adjon, állát vakargatja, majd ajkát jobbra-balra mozgatja.*
- Voltam már Ilden, Zaro, Mahazak, azt hiszem Bloaron is. Bár igyekeztem rövid, s könnyen megjegyezhető neveket használni, ezek voltak a leg… általánosabb nevek, amiken bemutatkoztam. Abba a barbár vityillóba is ki kéne találni valamit, mert ha nem jön össze az üzlet, s valamiért nyakamat akarnák venni, akkor ne a rendes nevemen kezdjenek el keresni. Attól meg nem aggódok, hogy kép alapján rám találnak, barbárok ezek, rajzolni sem tudnak.
*Neveti el magát újra. Szemöldök felvonja, hallgatja a másik történetét, az ő elféről. Ezen újra csak elgondolkozik.*
- Végül is volt elég ideje, hogy legalább az ágyba kiképezze magát. Ki tudja, még talán, hozzá fűlik majd a fogam, ha nem lesz hamarosan egy épkézláb férfiember abban a barlangban. Az, az új ember is, aki varázslónak adja ki magát. *Nyújtja ki a nyelvét undorában.* - Ugyanaz a stílus, mint Bájgúnárnak. Tökéletes barátok lesznek egymással.
*Ezt már csak azért is feltételezi, mert bár Vörikével nagyon hasonló nem csak a személyiségük, de a legtöbb tulajdonságuk is, ennek ellenére jól meg is vannak egymás mellett. Legalább annak a tökelütöttnek is lesz egy hímtársa, akivel tökéletesen megértik egymást. Vagy épp nem, s egymás torkának fognak esni. Addig nem is érdekli, amíg őt békén hagyják.
A lány meglepődöttségén, ő is meglepődött nézéssel válaszol. Speciel azért lepődik meg, mert a másik meglepődik őrajta, s a kijelentésén.*
- Szóval azt mondod, hogy te még, sohasem, egyszer, sose volt arra példa, hogy nővel legyél? *Pislog teljes értetlenségében. Erre magától is rájöhetett volna, hiszen azon a bizonyos hajón, mikor a kapitány felkérte őket aznapi ágyasuknak, visszautasították, de a kalóz épp azért, mert már apjaként tisztelte az öreget. Fejét csóválja, csalódottan.* - Hát mégis hol nőttél te fel? Jah, tényleg, majd el felejtettem, kacsalábon forgó kastélyban. *Legyint csupán. A kérdésre nem tud teljes választ adni, csak gondolkozik rajta.* - Mi jó, mi jó, mi jó abban. Mh… Ezt csak akkor tudod, ha már csináltad. De legalább az, mintha egy hímmel csinálnád.
*Kissé sértődött arcot vág, amikor kineveti Vörike azt a feltételezést, hogy ők ketten talán együtt is lehetnének. Ha jobban belegondol, tényleg nevetséges lehetne.*
- A helyében, inkább azt feltételeztem volna, hogy a nővéred vagyok. *Nem tudja, hogy Dynti mennyi idős is valójában, de így látatlanban is, feltételezi, hogy ő az idősebb, ha még nincs is így a valóságban, akkor is rangidősnek tartja magát. Nem tehet róla, hozza, van már ehhez szokva.
A szépen festésre, csak legyint. Bőrét nem adja vásárra, csak ha biztosra megy. Hiszen ez az egyetlen olyan darab, amit mindig magán visel. Ezt nem adja oly olcsón. Esetleg, ha máson látná, hogy mégis mit pingál a vöröske társnője, talán, de csak talán rávenné magát, hogy ennyire megbízzon benne. De ehhez jelenleg kevés az alkohol mértéke, amit most fogyaszt. Bár már fejében némileg kezdi érezni a hatását, de ez még oly távol áll attól, amit valójában szeretne érezni. *
- A húgod? Akitől teljesen elszakadtál, mert megszöktél? Hát reá, igazán várhatnék mit ne mondjak. De azért ezért ne küldj neki levelet, mert még megtalálnak, aztán nyakazhatunk agyba főbe fejvadászokat le. Mondjuk legalább Fejesnek meglenne a kis kollekciója a barlangban, s dísznek sem lehet rossz. No meg pohárnak sem.
*Nevet saját morbid elképzelésén, habár nem áll annyira messze tőle ez a stílus. Még tetszene is neki, ha csupa fejekkel díszítenék ki a barlangot, s csontokból faragnának maguknak tárgyakat. Most érzi csak igazán, hogy mennyire hiányzik a tenger, s Felmar, ahol saját koponyás pohara van. Az első áldozata volt. Mély sóhajt hallat, amin a többiek csodálkozhatnak.*
- Gondolom? *Neveti el magát ismét epésen.* - Tudom. És eridj már a marhaságaiddal. Ti ha naponta hatszor bujtok ágyba sem lesz semmi kínos, ha meg mégis… Legfeljebb berakjuk a koponyagyűjteménye közé. *Von vállat.* - Inkább te, mint ő, s így senkinek sem kell elmenni. Te megtarhatod őt, dísznek, akár poharad is lehet, te meg maradsz velünk.
*Adja elő elméletét, mintha amit mond a világ legtermészetesebb dolga lenne. Ha meguntuk a férfit, vagy épp nem kívánatos körünkbe, akkor egyszerűen csak levágják, mintha egy állat lenne. A másik kettő csodálkozhat ezen, de számára épp ez a természetes. Ám engedve Vörike „akaratának” nem firtjaja tovább a dolgot. Csak már igazán „unalmas”, ahogy kerülgetik egymást, holott mindannyian jól tudják, hogy mi lesz ennek a vége.
Ezért is foglalkozik inkább a másik lánnyal. Hófolyam érdeklődésén nem lepődik meg. Amit kínálnak, az a maguk számára a legjobb megoldás, ami létezhetett. Ha a Vöröskét meg tudta erről győzni, akkor nagy gondja nem lehet a Hófolyammal sem. Látja, hogy szavai célt értek, s ez ördögi mosolyt csal az arcára. Meglehet, hogy a táborban sem lesz majd semmi baj, a tárgyalási tudásával? A fehér hajú szavai megakasztják.*
- Hogy Jó? Azt mondtad, hogy JÓ? *Kel ki magából. Nem tehet róla, az egyetlen dolog, amit szeret ebben a poszfészek világban, az a rum.* - S hogy itóka??? Na jó, felejtsd el, hogy valaha is megkértelek, hogy csatlakozz hozzánk! Ki van… *Majd visszább vesz magából. Hirtelen támadt dühe, lassan csillapul csak.* - Kezdjük előlről. *Ez a mondat meglehet, hogy szlogenjükké válik, a mai nap.* - Ez nem jó, ez egyenesen Isteni, s ez nem itóka, hanem Rum! Ambrózia! Tengerek Istenének ajándéka, bármi más magasztaló jelzőt használható rá, de az itóka kizárt. Nem, nem, nem. *S ezzel lezárva is tekinti a témát.*
- Pénz. *Neveti el magát.* - Túl van az becsülve… *S folytatná mondókáját, ám hirtelen megáll benne. Lassan fordul vörös hajú társnője felé.* - Ugye ezt nem én mondtam? Mondd hogy nem én mondtam, ha igen, azonnal üss le, áss el, dobj a tengerbe!
*Ő, a tolvajok becses táborát gyarapító kalóz, neki lenne túlbecsülve a pénz. Hát ez hallatlan. Az tény, hogy a barlangba nem sok hasznát vesszük, amit megkeresnek is, a Rókában isszák el. Túl sokáig volt már a felszínen, túlontúl sokáig.*
~Ez így nem lesz állapot. Sürgősen vissza kell szerezni azt a hajót, mert ha nem, itten kötöm fel magam.~
*A beszélgetés további részében már nem vesz részt, csak szemeit forgatja olykor-olykor. Nem híve a közelharcnak, főleg nem ha gyakorolni kell. Minden amit tud, azt a hajótéri csatákban szedte magára, s tovább nem is kívánja idejét pazarolni erre. Ha a másik kettő mégis úgy dönt, hogy elmennek „szórakozni”, hát követi őket egykedvűen, miközben szemeit az egyre nagyobb tömegen pásztázza. Szeme akaratlanul is megakad előbb a fekete hajú elfen, majd egy újabb ismerős alakon. Szemöldöke szép ívben kúszik homlokára, ahogy meglátja a Nyurgát.
A lány szavain újra csak elnevet?*
- Néhány? *Kacarászik, hiéna módra.* - Inkább az összes. Férfiak. *Ejti ki, némi éllel, s inkább lenézéssel a hangjában. Szemöldöke újra a magasba szökken, ahogy tovább hallgatja a már kellően ittas társnőjét. Majd ismét sokatmondóan végignéz a lányon.
Arcára van írva, hogy néhány pillanatig elgondolkozik, hogy esetleg letámadná a nőt. A végén csak könnyedén legyint.*
- Áh, ha azok a barbárok között, nincs egy férfi sem, akkor a világnak is lassan vége szakad. Bár nem is tudom, hogy épp ki az, aki nem tud a fejével gondolkozni, bizonyos illetők társaságában.
*Húzza el a száját, s ez pontosan elárulja, hogy mit is gondol, a másik kettő „kapcsolatáról”.*
//Dynti, En//
*A vörös felvetésén elgondolkozik. S hogy ennek nyomatékot is adjon, állát vakargatja, majd ajkát jobbra-balra mozgatja.*
- Voltam már Ilden, Zaro, Mahazak, azt hiszem Bloaron is. Bár igyekeztem rövid, s könnyen megjegyezhető neveket használni, ezek voltak a leg… általánosabb nevek, amiken bemutatkoztam. Abba a barbár vityillóba is ki kéne találni valamit, mert ha nem jön össze az üzlet, s valamiért nyakamat akarnák venni, akkor ne a rendes nevemen kezdjenek el keresni. Attól meg nem aggódok, hogy kép alapján rám találnak, barbárok ezek, rajzolni sem tudnak.
*Neveti el magát újra. Szemöldök felvonja, hallgatja a másik történetét, az ő elféről. Ezen újra csak elgondolkozik.*
- Végül is volt elég ideje, hogy legalább az ágyba kiképezze magát. Ki tudja, még talán, hozzá fűlik majd a fogam, ha nem lesz hamarosan egy épkézláb férfiember abban a barlangban. Az, az új ember is, aki varázslónak adja ki magát. *Nyújtja ki a nyelvét undorában.* - Ugyanaz a stílus, mint Bájgúnárnak. Tökéletes barátok lesznek egymással.
*Ezt már csak azért is feltételezi, mert bár Vörikével nagyon hasonló nem csak a személyiségük, de a legtöbb tulajdonságuk is, ennek ellenére jól meg is vannak egymás mellett. Legalább annak a tökelütöttnek is lesz egy hímtársa, akivel tökéletesen megértik egymást. Vagy épp nem, s egymás torkának fognak esni. Addig nem is érdekli, amíg őt békén hagyják.
A lány meglepődöttségén, ő is meglepődött nézéssel válaszol. Speciel azért lepődik meg, mert a másik meglepődik őrajta, s a kijelentésén.*
- Szóval azt mondod, hogy te még, sohasem, egyszer, sose volt arra példa, hogy nővel legyél? *Pislog teljes értetlenségében. Erre magától is rájöhetett volna, hiszen azon a bizonyos hajón, mikor a kapitány felkérte őket aznapi ágyasuknak, visszautasították, de a kalóz épp azért, mert már apjaként tisztelte az öreget. Fejét csóválja, csalódottan.* - Hát mégis hol nőttél te fel? Jah, tényleg, majd el felejtettem, kacsalábon forgó kastélyban. *Legyint csupán. A kérdésre nem tud teljes választ adni, csak gondolkozik rajta.* - Mi jó, mi jó, mi jó abban. Mh… Ezt csak akkor tudod, ha már csináltad. De legalább az, mintha egy hímmel csinálnád.
*Kissé sértődött arcot vág, amikor kineveti Vörike azt a feltételezést, hogy ők ketten talán együtt is lehetnének. Ha jobban belegondol, tényleg nevetséges lehetne.*
- A helyében, inkább azt feltételeztem volna, hogy a nővéred vagyok. *Nem tudja, hogy Dynti mennyi idős is valójában, de így látatlanban is, feltételezi, hogy ő az idősebb, ha még nincs is így a valóságban, akkor is rangidősnek tartja magát. Nem tehet róla, hozza, van már ehhez szokva.
A szépen festésre, csak legyint. Bőrét nem adja vásárra, csak ha biztosra megy. Hiszen ez az egyetlen olyan darab, amit mindig magán visel. Ezt nem adja oly olcsón. Esetleg, ha máson látná, hogy mégis mit pingál a vöröske társnője, talán, de csak talán rávenné magát, hogy ennyire megbízzon benne. De ehhez jelenleg kevés az alkohol mértéke, amit most fogyaszt. Bár már fejében némileg kezdi érezni a hatását, de ez még oly távol áll attól, amit valójában szeretne érezni. *
- A húgod? Akitől teljesen elszakadtál, mert megszöktél? Hát reá, igazán várhatnék mit ne mondjak. De azért ezért ne küldj neki levelet, mert még megtalálnak, aztán nyakazhatunk agyba főbe fejvadászokat le. Mondjuk legalább Fejesnek meglenne a kis kollekciója a barlangban, s dísznek sem lehet rossz. No meg pohárnak sem.
*Nevet saját morbid elképzelésén, habár nem áll annyira messze tőle ez a stílus. Még tetszene is neki, ha csupa fejekkel díszítenék ki a barlangot, s csontokból faragnának maguknak tárgyakat. Most érzi csak igazán, hogy mennyire hiányzik a tenger, s Felmar, ahol saját koponyás pohara van. Az első áldozata volt. Mély sóhajt hallat, amin a többiek csodálkozhatnak.*
- Gondolom? *Neveti el magát ismét epésen.* - Tudom. És eridj már a marhaságaiddal. Ti ha naponta hatszor bujtok ágyba sem lesz semmi kínos, ha meg mégis… Legfeljebb berakjuk a koponyagyűjteménye közé. *Von vállat.* - Inkább te, mint ő, s így senkinek sem kell elmenni. Te megtarhatod őt, dísznek, akár poharad is lehet, te meg maradsz velünk.
*Adja elő elméletét, mintha amit mond a világ legtermészetesebb dolga lenne. Ha meguntuk a férfit, vagy épp nem kívánatos körünkbe, akkor egyszerűen csak levágják, mintha egy állat lenne. A másik kettő csodálkozhat ezen, de számára épp ez a természetes. Ám engedve Vörike „akaratának” nem firtjaja tovább a dolgot. Csak már igazán „unalmas”, ahogy kerülgetik egymást, holott mindannyian jól tudják, hogy mi lesz ennek a vége.
Ezért is foglalkozik inkább a másik lánnyal. Hófolyam érdeklődésén nem lepődik meg. Amit kínálnak, az a maguk számára a legjobb megoldás, ami létezhetett. Ha a Vöröskét meg tudta erről győzni, akkor nagy gondja nem lehet a Hófolyammal sem. Látja, hogy szavai célt értek, s ez ördögi mosolyt csal az arcára. Meglehet, hogy a táborban sem lesz majd semmi baj, a tárgyalási tudásával? A fehér hajú szavai megakasztják.*
- Hogy Jó? Azt mondtad, hogy JÓ? *Kel ki magából. Nem tehet róla, az egyetlen dolog, amit szeret ebben a poszfészek világban, az a rum.* - S hogy itóka??? Na jó, felejtsd el, hogy valaha is megkértelek, hogy csatlakozz hozzánk! Ki van… *Majd visszább vesz magából. Hirtelen támadt dühe, lassan csillapul csak.* - Kezdjük előlről. *Ez a mondat meglehet, hogy szlogenjükké válik, a mai nap.* - Ez nem jó, ez egyenesen Isteni, s ez nem itóka, hanem Rum! Ambrózia! Tengerek Istenének ajándéka, bármi más magasztaló jelzőt használható rá, de az itóka kizárt. Nem, nem, nem. *S ezzel lezárva is tekinti a témát.*
- Pénz. *Neveti el magát.* - Túl van az becsülve… *S folytatná mondókáját, ám hirtelen megáll benne. Lassan fordul vörös hajú társnője felé.* - Ugye ezt nem én mondtam? Mondd hogy nem én mondtam, ha igen, azonnal üss le, áss el, dobj a tengerbe!
*Ő, a tolvajok becses táborát gyarapító kalóz, neki lenne túlbecsülve a pénz. Hát ez hallatlan. Az tény, hogy a barlangba nem sok hasznát vesszük, amit megkeresnek is, a Rókában isszák el. Túl sokáig volt már a felszínen, túlontúl sokáig.*
~Ez így nem lesz állapot. Sürgősen vissza kell szerezni azt a hajót, mert ha nem, itten kötöm fel magam.~
*A beszélgetés további részében már nem vesz részt, csak szemeit forgatja olykor-olykor. Nem híve a közelharcnak, főleg nem ha gyakorolni kell. Minden amit tud, azt a hajótéri csatákban szedte magára, s tovább nem is kívánja idejét pazarolni erre. Ha a másik kettő mégis úgy dönt, hogy elmennek „szórakozni”, hát követi őket egykedvűen, miközben szemeit az egyre nagyobb tömegen pásztázza. Szeme akaratlanul is megakad előbb a fekete hajú elfen, majd egy újabb ismerős alakon. Szemöldöke szép ívben kúszik homlokára, ahogy meglátja a Nyurgát.
A lány szavain újra csak elnevet?*
- Néhány? *Kacarászik, hiéna módra.* - Inkább az összes. Férfiak. *Ejti ki, némi éllel, s inkább lenézéssel a hangjában. Szemöldöke újra a magasba szökken, ahogy tovább hallgatja a már kellően ittas társnőjét. Majd ismét sokatmondóan végignéz a lányon.
Arcára van írva, hogy néhány pillanatig elgondolkozik, hogy esetleg letámadná a nőt. A végén csak könnyedén legyint.*
- Áh, ha azok a barbárok között, nincs egy férfi sem, akkor a világnak is lassan vége szakad. Bár nem is tudom, hogy épp ki az, aki nem tud a fejével gondolkozni, bizonyos illetők társaságában.
*Húzza el a száját, s ez pontosan elárulja, hogy mit is gondol, a másik kettő „kapcsolatáról”.*
1818. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-14 16:15:42
Üzenet elküldve: 2014-12-14 16:15:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata//
//Argus csapata//
* A falrész amit magára vállalt készen, a buktató is ott magasodik ahova Argus szánta, mellette keskeny járat ami lassú mozgással engedélyezi a kijutást, szóval aki ott akar betörni vagy lelassít vagy elhasal viszont így a kijutás is lehetséges.
A főleg saját magának, esetleg még a tündérkének készített kényelmes leselkedő résen kinéz, épp látja az elsomfordáló macskát amelyik mintha pár pillanattal ezelőtt még a tündér mellett téblábolt volna.*
- A cicád elkóricált. Nem félted, hogy rálépnek? *kérdezi barátságosan és Démonra gondol akit otthon a Kúria hátsókertjében hagyott. Nem merte kihozni négylábú barátját a nagy tömegbe, félt, hogy a hangos zsivajhoz, mindenféle népekhez nem szokott jószág még a végén megtámad valakit.
Albun szavait természetesen elfogadja, még ha utasítaná sem sértődne meg hisz ő a hógolyócsata is csata még ha nem is olyan komoly mint mondjuk egy háború.*
- Értettem uram! *csendül vidáman hangja, nem veszi halálos komolyan az ideiglenes matróna szerepét. Nem nevelték soha arra, hogy valaha is a család élére álljon.
Ismét havat gyűjt majd hógolyókat formáz és gúlákba rakja műveit. Megpróbál több gúlát is építeni egymástól néhány méter távolságba. Az alsó sorban huszonöt hógolyó található, a következőben már csak tizenhat szépen formált muníció van majd jön a kilences sor, rátéve még négy hideg golyócska, végül pedig csak egy hógolyó kap helyet a csúcson.
Épp a második gúla befejezésénél figyelmezteti őket Albun, hogy dolgukat más irányba keresgéljék. Moon ennek örömére úgy dönt, hogy kimerészkedik a falak védelme mögül és megnézi jobban mi is az amit alkottak. persze azonnal sikerül szembeszaladnia Svirrel.*
- Te itt? *kérdezi csodálkozva. Valahogy a mai nap folyamán mindig elkerülték egymást, pont mint ahogy most is.
Szeretné látni a falaikat kívülről is. Hol és hogyan tud védelembe visszavonulni és merre tud könnyedén kilépni a falak mögül.*
- Vigyázza a buktatóra. *szól még vissza Svirnek mielőtt ő volna az első aki kipróbálja a csapdájuk hatásosságát, majd folytatja útját kifele. Arcát a másik csapat felé fordítja, eddig nem igazán volt rá ideje, hogy az ellenfeleikkel ismerkedjen. Tekintete a látható fejeken siklik végig majd megállapodik egy biztosan kimagasodó üstökön és vidám mosollyal int egyet Morwon felé. Talán egy jó félévvel ezelőtt együtt utaztak át a Kikötőbe.
Visszaballag az egyik Albuntól távol eső védőfal mögé, és ott is összehúzza a földön található tiszta havat majd a fal tövében ismét hógolyóformázásba kezd.*
A hozzászólás írója (Moonxylwery Dwirinthalen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.12.14 16:24:22
//Hógolyócsata//
//Argus csapata//
* A falrész amit magára vállalt készen, a buktató is ott magasodik ahova Argus szánta, mellette keskeny járat ami lassú mozgással engedélyezi a kijutást, szóval aki ott akar betörni vagy lelassít vagy elhasal viszont így a kijutás is lehetséges.
A főleg saját magának, esetleg még a tündérkének készített kényelmes leselkedő résen kinéz, épp látja az elsomfordáló macskát amelyik mintha pár pillanattal ezelőtt még a tündér mellett téblábolt volna.*
- A cicád elkóricált. Nem félted, hogy rálépnek? *kérdezi barátságosan és Démonra gondol akit otthon a Kúria hátsókertjében hagyott. Nem merte kihozni négylábú barátját a nagy tömegbe, félt, hogy a hangos zsivajhoz, mindenféle népekhez nem szokott jószág még a végén megtámad valakit.
Albun szavait természetesen elfogadja, még ha utasítaná sem sértődne meg hisz ő a hógolyócsata is csata még ha nem is olyan komoly mint mondjuk egy háború.*
- Értettem uram! *csendül vidáman hangja, nem veszi halálos komolyan az ideiglenes matróna szerepét. Nem nevelték soha arra, hogy valaha is a család élére álljon.
Ismét havat gyűjt majd hógolyókat formáz és gúlákba rakja műveit. Megpróbál több gúlát is építeni egymástól néhány méter távolságba. Az alsó sorban huszonöt hógolyó található, a következőben már csak tizenhat szépen formált muníció van majd jön a kilences sor, rátéve még négy hideg golyócska, végül pedig csak egy hógolyó kap helyet a csúcson.
Épp a második gúla befejezésénél figyelmezteti őket Albun, hogy dolgukat más irányba keresgéljék. Moon ennek örömére úgy dönt, hogy kimerészkedik a falak védelme mögül és megnézi jobban mi is az amit alkottak. persze azonnal sikerül szembeszaladnia Svirrel.*
- Te itt? *kérdezi csodálkozva. Valahogy a mai nap folyamán mindig elkerülték egymást, pont mint ahogy most is.
Szeretné látni a falaikat kívülről is. Hol és hogyan tud védelembe visszavonulni és merre tud könnyedén kilépni a falak mögül.*
- Vigyázza a buktatóra. *szól még vissza Svirnek mielőtt ő volna az első aki kipróbálja a csapdájuk hatásosságát, majd folytatja útját kifele. Arcát a másik csapat felé fordítja, eddig nem igazán volt rá ideje, hogy az ellenfeleikkel ismerkedjen. Tekintete a látható fejeken siklik végig majd megállapodik egy biztosan kimagasodó üstökön és vidám mosollyal int egyet Morwon felé. Talán egy jó félévvel ezelőtt együtt utaztak át a Kikötőbe.
Visszaballag az egyik Albuntól távol eső védőfal mögé, és ott is összehúzza a földön található tiszta havat majd a fal tövében ismét hógolyóformázásba kezd.*
A hozzászólás írója (Moonxylwery Dwirinthalen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.12.14 16:24:22
1817. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-14 16:07:27
Üzenet elküldve: 2014-12-14 16:07:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata//
//Argus csapata//
*Annyira nagyon azért nem bánja, hogy nem kell megverekednie a kistermetű sötételffel, amiért... miért is? Tulajdonképpen mindenféle nyomós ok nélkül, pusztán, mert ők ma ketten ilyen kötekedős hangulatukban vannak. De hát nem így a legszebb egymásnak esni?
Svir is a hócsatatér felé tart, de tesz egy kisebb kerülőt, mert jobb a békesség. Így legalább megbámulhat még néhány árust és vásárlót, az okvetlenkedés most viszont elmarad. Fontosabb dolga is van annál, győzelemre kell vezetnie A Csapatot. Az teljesen mellékes, hogy egyelőre fogalma sincs arról, hogy kik tartoznak A Csapatba. A csatatérre érve első látásra kissé lelombozza, hogy Yeroughát és Moont nem a legnagyobb erődnél látja meg, de a jó oldalát nézni, így legalább biztosan nem fogják holmi vízhordásra fogni. A másik fedezékhez sétál, ha minden igaz, akkor az az övék.*
- Ah! Hát nem a bájitalárusnál hagytam a dermesztett levesem? Pedig kiváló lövedék lett volna, nem igaz? Bár ki tudja, lehet pont a barbárok kedvence, elhajítom és utána szalad a fél csapat.*Ezen vigyorog egyet, elképzelve tényleg egészen mókás látvány. Elsőre nem esik le Svirnek, hogy mit csinál kedves barátja a védműveknél, csak akkor veszi észre, amikor amaz a dolga végeztével arrébb áll.*
- Te aztán csakugyan mindent bevetsz a győzelem érdekében. *Jegyzi meg, majd a sárga részt nagy ívben elkerülve besétál a falak mögé, hogy segítsen Moonnak a hógolyók elkészítésében.*
//Hógolyócsata//
//Argus csapata//
*Annyira nagyon azért nem bánja, hogy nem kell megverekednie a kistermetű sötételffel, amiért... miért is? Tulajdonképpen mindenféle nyomós ok nélkül, pusztán, mert ők ma ketten ilyen kötekedős hangulatukban vannak. De hát nem így a legszebb egymásnak esni?
Svir is a hócsatatér felé tart, de tesz egy kisebb kerülőt, mert jobb a békesség. Így legalább megbámulhat még néhány árust és vásárlót, az okvetlenkedés most viszont elmarad. Fontosabb dolga is van annál, győzelemre kell vezetnie A Csapatot. Az teljesen mellékes, hogy egyelőre fogalma sincs arról, hogy kik tartoznak A Csapatba. A csatatérre érve első látásra kissé lelombozza, hogy Yeroughát és Moont nem a legnagyobb erődnél látja meg, de a jó oldalát nézni, így legalább biztosan nem fogják holmi vízhordásra fogni. A másik fedezékhez sétál, ha minden igaz, akkor az az övék.*
- Ah! Hát nem a bájitalárusnál hagytam a dermesztett levesem? Pedig kiváló lövedék lett volna, nem igaz? Bár ki tudja, lehet pont a barbárok kedvence, elhajítom és utána szalad a fél csapat.*Ezen vigyorog egyet, elképzelve tényleg egészen mókás látvány. Elsőre nem esik le Svirnek, hogy mit csinál kedves barátja a védműveknél, csak akkor veszi észre, amikor amaz a dolga végeztével arrébb áll.*
- Te aztán csakugyan mindent bevetsz a győzelem érdekében. *Jegyzi meg, majd a sárga részt nagy ívben elkerülve besétál a falak mögé, hogy segítsen Moonnak a hógolyók elkészítésében.*
1816. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-14 15:10:53
Üzenet elküldve: 2014-12-14 15:10:53
ÚJ
![>Yerougha Enchris [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10838_1486992453_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata//
//Argus csapata//
*A csalifalszakasz nagyjából kész. Még pofozgatja egy kicsit, hogy minél tömörebb legyen, közben néha-néha ránéz az ellentábor épülő erődjére. Egy keveset meg is áll, karba font kézzel, érdeklődve nézi, ahogy rengeteg víz kerül a falaikhoz, nyilván horribilis pénzért. Aztán amikor rájön, hogy a falakra is öntenek belőle, már finom mosoly ül ki a szája szélére, tudván, hogy mielőtt a víz megfagyna, komoly rombolást végez a fal szerkezetében. S mivel ha csak valamit ki nem találtak erre, a víz a földre is lefolyik, igen komoly jégcsapdát is sejt a falak környékén. Ha meglenne még a forralt bora, most bizony koccintana valakivel, és fenékig kiinná.
Az iménti ötletet továbbfejleszti, a főfalak elé nagyjából két-három méterre kisebb szélességű falelemeket is elkezd felépíteni, viszonylag kis távolságra egymástól, úgy, hogy a köztük lévő rések egyaránt bejáratnak tűnjenek a főfalak elé.*
- Moonxylvery, kéne még némi hógolyó *jelez a közelben dolgozó sötételfnek. Nem utasításnak szánja, hanem praktikus jótanácsnak, mivel anélkül igen nehéz lenne harcolni. A saját maga által elkezdett kis falszakaszokat nem gyúrja teljesen készre, inkább csak védőfunkciót ad nekik, s a tömörség látszatát kelti. A tetején, mellkasmagasság felett egyelőre csak vékonyra hagyja az egészet. Gyorsan dolgozik, a minőségre csak keveset ad. Munkálkodás közben forgolódva a fal és a segédfal-részletek közötti területet jó alaposan letapossa, laposra. Ha végez, és a játékmester nem szakítja félbe, egy dolgot még szeretne elvégezni a segédfalak mögött.*
- Aki nőből van, most másfelé tegye a dolgát *figyelmeztet. Aztán valahol az említett véderőmű-részletek mögött finom csobogás hallatszik, persze gondosan ügyelve arra, hogy magát a falfelületet ne érje, az ideiglenes mocsarasodás pedig nem különösebben foglalkoztatja. Ha végzett, egy jókedvű, fütyörésző Yerougha lép ki az erődön kívülre. Az imént épített részletekhez lép, majd a mellkas feletti, gyengén épített felső részt a falakon belülre söpri le, a hófaltetőt pedig elegyengeti.*
//Hógolyócsata//
//Argus csapata//
*A csalifalszakasz nagyjából kész. Még pofozgatja egy kicsit, hogy minél tömörebb legyen, közben néha-néha ránéz az ellentábor épülő erődjére. Egy keveset meg is áll, karba font kézzel, érdeklődve nézi, ahogy rengeteg víz kerül a falaikhoz, nyilván horribilis pénzért. Aztán amikor rájön, hogy a falakra is öntenek belőle, már finom mosoly ül ki a szája szélére, tudván, hogy mielőtt a víz megfagyna, komoly rombolást végez a fal szerkezetében. S mivel ha csak valamit ki nem találtak erre, a víz a földre is lefolyik, igen komoly jégcsapdát is sejt a falak környékén. Ha meglenne még a forralt bora, most bizony koccintana valakivel, és fenékig kiinná.
Az iménti ötletet továbbfejleszti, a főfalak elé nagyjából két-három méterre kisebb szélességű falelemeket is elkezd felépíteni, viszonylag kis távolságra egymástól, úgy, hogy a köztük lévő rések egyaránt bejáratnak tűnjenek a főfalak elé.*
- Moonxylvery, kéne még némi hógolyó *jelez a közelben dolgozó sötételfnek. Nem utasításnak szánja, hanem praktikus jótanácsnak, mivel anélkül igen nehéz lenne harcolni. A saját maga által elkezdett kis falszakaszokat nem gyúrja teljesen készre, inkább csak védőfunkciót ad nekik, s a tömörség látszatát kelti. A tetején, mellkasmagasság felett egyelőre csak vékonyra hagyja az egészet. Gyorsan dolgozik, a minőségre csak keveset ad. Munkálkodás közben forgolódva a fal és a segédfal-részletek közötti területet jó alaposan letapossa, laposra. Ha végez, és a játékmester nem szakítja félbe, egy dolgot még szeretne elvégezni a segédfalak mögött.*
- Aki nőből van, most másfelé tegye a dolgát *figyelmeztet. Aztán valahol az említett véderőmű-részletek mögött finom csobogás hallatszik, persze gondosan ügyelve arra, hogy magát a falfelületet ne érje, az ideiglenes mocsarasodás pedig nem különösebben foglalkoztatja. Ha végzett, egy jókedvű, fütyörésző Yerougha lép ki az erődön kívülre. Az imént épített részletekhez lép, majd a mellkas feletti, gyengén épített felső részt a falakon belülre söpri le, a hófaltetőt pedig elegyengeti.*
1815. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-14 11:10:42
Üzenet elküldve: 2014-12-14 11:10:42
ÚJ
![>Plevaen Kadar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/8972_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
*A szemlélődők nagy szomorúságára a kézitusa elmarad. Pedig a dalnok nyilván erről is írt volna egy két kellemes, vagy épp kellemetlen sort. Svir meglepetése jogos, hisz eddig csak a mélységiek úri tagjaival találkozhatott, és bár minden sötételfben ott lapul egy főherceg vagy matróna, Plevaen akkor is csak egy útszéli orvlövész.
Egy köszönetfélét biccent Eriel felé aztán gyors léptekkel visszamegy a nézőtérre. A vándor újabb megszólalását már meg se akarja hallani. Ha van különbség közte és az orkok között akkor az ez. Nyílt színen, nappal, ekkora tömeg előtt uralkodni fog magán, és csak mert egy pojáca nem tudja tartani a száját nem fog nyilakat pocsékolni. Bár a kalapja alapján gazdagnak látszik, de ügyesebbnek is annál, hogy egy tucattolvaj csak úgy kifossza, és ha van olyan hely és idő ami nem alkalmas egy rablótámadásra akkor az egyértelműen a hófesztivál.
Visszaáll a nézőtérre, és megelégedve látja mennyit haladtak már a hóvárak építésével, hamarosan indul az ütközet.*
*A szemlélődők nagy szomorúságára a kézitusa elmarad. Pedig a dalnok nyilván erről is írt volna egy két kellemes, vagy épp kellemetlen sort. Svir meglepetése jogos, hisz eddig csak a mélységiek úri tagjaival találkozhatott, és bár minden sötételfben ott lapul egy főherceg vagy matróna, Plevaen akkor is csak egy útszéli orvlövész.
Egy köszönetfélét biccent Eriel felé aztán gyors léptekkel visszamegy a nézőtérre. A vándor újabb megszólalását már meg se akarja hallani. Ha van különbség közte és az orkok között akkor az ez. Nyílt színen, nappal, ekkora tömeg előtt uralkodni fog magán, és csak mert egy pojáca nem tudja tartani a száját nem fog nyilakat pocsékolni. Bár a kalapja alapján gazdagnak látszik, de ügyesebbnek is annál, hogy egy tucattolvaj csak úgy kifossza, és ha van olyan hely és idő ami nem alkalmas egy rablótámadásra akkor az egyértelműen a hófesztivál.
Visszaáll a nézőtérre, és megelégedve látja mennyit haladtak már a hóvárak építésével, hamarosan indul az ütközet.*
1814. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-14 08:08:05
Üzenet elküldve: 2014-12-14 08:08:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Nadae, En//
- Kiváncsi lennék milyen neveket találsz ki magadnak. Remélem a te fantáziád e téren magasabban szárnyal, mint az enyém, bár elhallgatva a beceneveket, amikkel lellátsz mindenkit... *Kekeckedik röhögcsélve, s ezzel annyira el is van foglalva, hogy gyakorlatilag a rum csak úgy kicsusszan a kezéből, hogy a másiknál landoljon. Maga sem érti, hogy lehet, hogy a legértékesebb nedűt a világon csak úgy elcsaklizzák tőle, de végülis úgy dönt, Nadae nem az a személy, akit lekéne ütni egy ilyenért, tekintve, hogy már ő is megkínálta a sajátjából. Igaz, Dynti nem óhajtott ilyet tenni. Azért a szeme sarkából figyeli a fogyasztot mennyiséget, nehogy a nap végére felkopjon az álla az italhiánytól, ugyanis jelenleg érzi, hogy még nem jött el az idő egy újabb förtelem elfogyasztásának az italos pultnál.*
- Gyah... *Horkant fel idegesen a nő által felhozott témára Rinannal kapcsolatban. Úgy tűnik ez ügyben megint csak egyetértenek.* Nem értem ezt a fene nagy pofát a hegyesfülüektől. Ha hasbaszúrom ugyanúgy elvérzik, mint mi. Arról nem is szólva, hogy pont a hosszú életük miatt élik olyan lassan az életüket, mi legalább tudjuk, hogy lassan beüt az idő, ők viszont ráérnek. Mondjuk... vannak pozitív tulajdonságaik bőven. *Kacagása már-már perverznek is mondható.* Tudod a hajón az elsőtisztünk elf volt, a szöszi, már biztos említettem. Nos, eltöltöttünk néhány éjszakát közösen, ha kikököttünk valahol, és meg kell mondjam, rendkívül ügyes volt. *Nathalon említésére ugyan előbb kacarászik, majd ismét elönti a méreg, amint eszébe jut annak gyalázatos árulása, annak ellenére, hogy tagadhatatlanul odáig volt a vöröskéért. El is hessegeti a gondolatait gyorsan.
Nem is tudja, hogy a kalózka mondandója meglepi-e vagy sem. Mindenesetre meglepetten néz össze vele.*
- Nőkkel? *Kerekedik ki a szeme.* Mi a jó abban? *Kérdez vissza rögtön, majd egy újabb emlék hatására ismét felnevet.* Tudod, amikor az éjhajút próbáltam befűzni hozzánk azt hitte, hogy te meg én... *Mutat a nőre, majd saját magára nevetgélve. Valójában ő e téren teljesen mértékben férfipárti, szereti az erős karokat, ha valaki felkapja, s ezt egy nő, ha csak nem valami izomkolosszus óriásról van szó, nem igen tudja megtenni. Persze biztos meg van a jó oldala is, de ahhoz, hogy ilyenre vetemedjen kevés az az italmennyiség, amit mostanság iszik. Igaz, a kíváncsiság mégis felütötte magát a fejében.*
- Háh, igenis szépen festek... festettem, vagy mi. Legalábbis szerintem. *Húzza ki magát tettetett sértettségggel a hangjában. Visszagondolva viszont lehet nem állja meg a helyét kijelentése, hiszen húga mérföldekkel tehetségesebb volt mindenféle ilyesmi ügyben, s bár Mianiról nem szokott beszélni, hiszen egyedüli fájópontja a kis szöszi leányzó, most mégis azon kapja magát, hogy megemlíti.* Bár tudod, a húgom igazi csoda ezen téren, ha itt lenne, hát rá igazán bízhatnád. *El is mereng, vajon mi lehet otthon hagyott hugicájával, vajon őt is hozzáadták valami vén kujonhoz, vagy megtalálta a maga hercegét akiről mindig is álmodozott?
Teljes zavarán nem sokat segít Nadae további húzása, s pláne nem, hogy mindezt a vadidegen nő előtt teszik. Nem szereti magát kiadni, így ha érzelmekről van szó, még saját magának sem ismerne be semmit, nemhogy pont Nadae és a hóhajú leányzó előtt, de úgy tűnik viselkedése alapján szinte nyitott könyvvé vált a többiek számára.*
- Gondolod? *Kapja fel a fejét a gondolatra, majd gyorsan hárít.* Vagyis ugyan... *Legyint egyet kesztyűs kezével.* Régebben tényleg alakulgatott valami, de aztán leléptem. Minden bizonnyal csak annak az egykori dolognak a lefutását láthatod most. Hidd el nekem, eltöltünk egy éjszakát és másnapra olyan kínos lesz a dolog, hogy többet a másik szemébe sem nézünk. Vagy megint lelépek. Na ezt én aztán nem akarom. Te ezt akarod? Én nem. *Szinte lehadarja a dolgot nagy zavarában, csoda ha a két nő megérti egy szavát is.* Ajj, mindegy. *Szorítja össze a fogait ingerülten, jelezvén, hogy kicsit kínos már számára, hogy erről kell beszélnie. Nem is bánja, hogy a figyelem gyorsan átkúszik a hóhajú nőre, s sötéthajú társa felől is némi enyhülést vél észrevenni. Erre utal legalábbis az, hogy ő is utána ered, pedig a vöröske meg volt róla győződve, hogy barna hajú társának, aztán teljesen mindegy, hogy társul-e hozzájuk a nő, avagy sem. Aki mellesleg, legnagyobb örömére nem hajtja el a francba egyből, hanem tárgyalókész. Sőt, úgy tűnik társnője meg is találta a legdiplomatikusabb megoldást, megkínálja rummal. Kíváncsi tekintettel figyeli mi lesz a másik reakciója, ha elutasítja az italt, akkor bizony csalódnia kell mind benne, mind a zöldszeműben, ám szerencsére az ellenkezője történik.*
- Helyes, ezt már szeretem. *Bólint egyet, amikor látja, ahogy az ital az üvegből a nő szájába vándorol. Úgy tűnik újabb ivócimborát találtak maguknak, s bármilyen meglepő, ez is egy nő.*
- Ha a pénzről van szó, hidd el, hogy azzal nem lesz probléma. Egyrészt mivel a barlangban nem tudod mire költeni *kacarászik* másrészt, mert egy-két kis portyázásunkkal, ha ügyesek vagyunk, jó pénzeket lehet leakasztani. Így hát jól fog jönni mellém még egy valaki, aki ügyesen bánik a fegyverrel. *Jelenti ki nagyképűen. Igaz, azt tudja, hogy Nadae is ügyesen kezeli a tőrt a kezében, de az ő tudásához senki a világon nem érhet fel. Ezt egója minden nap tudatosítja benne, máris meghazudtolva tanítását. Ugyanis az elf, akitől először vette a leckéket, azt igyekezett legjobban az akkor még szőke leányzó fejébe verni, hogy sose vegye biztosra, hogy nincsenek nála jobbak, ugyanis olyan mindig lesz.*
- Tény, hogy a tőr cseles fegyver, de közelebb engedi a támadót. A karddal meg lehet tartani a távolságot. *Tagadhatatlan az élvezet, amivel a témáról cseverészik.* De szerintem ezt halasszuk későbbre. *Érti mindezt a barátságos mérkőzésre.* Bár szívesen fegyvert rántanék, de haggyuk meg ezt a napot a szórakozásnak, végtére is azért vagyunk most itt. *Vonogatja a szemöldökét a két nő felé, s hogy ezt nyomatékosítsa, rögtön nagyot húz a kezében szorongatott (és időközben Nadaetól visszacsempészett) üvegből.*
- Szóval, velünk tartasz? *Hozza elő újfent a témát, s kezd roppant büszke lenni magára. Már alig várja, hogy Mortar megláthassa, hogy végül nem rontottak el mindent, a kezdeti apró bökkenőkről pedig nem kell tudnia. Nadae pedig máris új becenevet talált a leányzónak, s ezúttal neki is elnyeri tetszését a név.* Azért előre figyelmeztetlek, van néhány fura pofa közöttünk, de nálunk rosszabbal már nem igen találkozhatsz. *Nevetgél.* Csak vele vigyázz *Lép közel a nőhöz és feltűnően bök Nadae felé.* Ha nem talál magának férfit, ki tudja, talán azon kapod magad, hogy letámad az éjszaka közepén, onnan pedig nincs menekvés.
//Nadae, En//
- Kiváncsi lennék milyen neveket találsz ki magadnak. Remélem a te fantáziád e téren magasabban szárnyal, mint az enyém, bár elhallgatva a beceneveket, amikkel lellátsz mindenkit... *Kekeckedik röhögcsélve, s ezzel annyira el is van foglalva, hogy gyakorlatilag a rum csak úgy kicsusszan a kezéből, hogy a másiknál landoljon. Maga sem érti, hogy lehet, hogy a legértékesebb nedűt a világon csak úgy elcsaklizzák tőle, de végülis úgy dönt, Nadae nem az a személy, akit lekéne ütni egy ilyenért, tekintve, hogy már ő is megkínálta a sajátjából. Igaz, Dynti nem óhajtott ilyet tenni. Azért a szeme sarkából figyeli a fogyasztot mennyiséget, nehogy a nap végére felkopjon az álla az italhiánytól, ugyanis jelenleg érzi, hogy még nem jött el az idő egy újabb förtelem elfogyasztásának az italos pultnál.*
- Gyah... *Horkant fel idegesen a nő által felhozott témára Rinannal kapcsolatban. Úgy tűnik ez ügyben megint csak egyetértenek.* Nem értem ezt a fene nagy pofát a hegyesfülüektől. Ha hasbaszúrom ugyanúgy elvérzik, mint mi. Arról nem is szólva, hogy pont a hosszú életük miatt élik olyan lassan az életüket, mi legalább tudjuk, hogy lassan beüt az idő, ők viszont ráérnek. Mondjuk... vannak pozitív tulajdonságaik bőven. *Kacagása már-már perverznek is mondható.* Tudod a hajón az elsőtisztünk elf volt, a szöszi, már biztos említettem. Nos, eltöltöttünk néhány éjszakát közösen, ha kikököttünk valahol, és meg kell mondjam, rendkívül ügyes volt. *Nathalon említésére ugyan előbb kacarászik, majd ismét elönti a méreg, amint eszébe jut annak gyalázatos árulása, annak ellenére, hogy tagadhatatlanul odáig volt a vöröskéért. El is hessegeti a gondolatait gyorsan.
Nem is tudja, hogy a kalózka mondandója meglepi-e vagy sem. Mindenesetre meglepetten néz össze vele.*
- Nőkkel? *Kerekedik ki a szeme.* Mi a jó abban? *Kérdez vissza rögtön, majd egy újabb emlék hatására ismét felnevet.* Tudod, amikor az éjhajút próbáltam befűzni hozzánk azt hitte, hogy te meg én... *Mutat a nőre, majd saját magára nevetgélve. Valójában ő e téren teljesen mértékben férfipárti, szereti az erős karokat, ha valaki felkapja, s ezt egy nő, ha csak nem valami izomkolosszus óriásról van szó, nem igen tudja megtenni. Persze biztos meg van a jó oldala is, de ahhoz, hogy ilyenre vetemedjen kevés az az italmennyiség, amit mostanság iszik. Igaz, a kíváncsiság mégis felütötte magát a fejében.*
- Háh, igenis szépen festek... festettem, vagy mi. Legalábbis szerintem. *Húzza ki magát tettetett sértettségggel a hangjában. Visszagondolva viszont lehet nem állja meg a helyét kijelentése, hiszen húga mérföldekkel tehetségesebb volt mindenféle ilyesmi ügyben, s bár Mianiról nem szokott beszélni, hiszen egyedüli fájópontja a kis szöszi leányzó, most mégis azon kapja magát, hogy megemlíti.* Bár tudod, a húgom igazi csoda ezen téren, ha itt lenne, hát rá igazán bízhatnád. *El is mereng, vajon mi lehet otthon hagyott hugicájával, vajon őt is hozzáadták valami vén kujonhoz, vagy megtalálta a maga hercegét akiről mindig is álmodozott?
Teljes zavarán nem sokat segít Nadae további húzása, s pláne nem, hogy mindezt a vadidegen nő előtt teszik. Nem szereti magát kiadni, így ha érzelmekről van szó, még saját magának sem ismerne be semmit, nemhogy pont Nadae és a hóhajú leányzó előtt, de úgy tűnik viselkedése alapján szinte nyitott könyvvé vált a többiek számára.*
- Gondolod? *Kapja fel a fejét a gondolatra, majd gyorsan hárít.* Vagyis ugyan... *Legyint egyet kesztyűs kezével.* Régebben tényleg alakulgatott valami, de aztán leléptem. Minden bizonnyal csak annak az egykori dolognak a lefutását láthatod most. Hidd el nekem, eltöltünk egy éjszakát és másnapra olyan kínos lesz a dolog, hogy többet a másik szemébe sem nézünk. Vagy megint lelépek. Na ezt én aztán nem akarom. Te ezt akarod? Én nem. *Szinte lehadarja a dolgot nagy zavarában, csoda ha a két nő megérti egy szavát is.* Ajj, mindegy. *Szorítja össze a fogait ingerülten, jelezvén, hogy kicsit kínos már számára, hogy erről kell beszélnie. Nem is bánja, hogy a figyelem gyorsan átkúszik a hóhajú nőre, s sötéthajú társa felől is némi enyhülést vél észrevenni. Erre utal legalábbis az, hogy ő is utána ered, pedig a vöröske meg volt róla győződve, hogy barna hajú társának, aztán teljesen mindegy, hogy társul-e hozzájuk a nő, avagy sem. Aki mellesleg, legnagyobb örömére nem hajtja el a francba egyből, hanem tárgyalókész. Sőt, úgy tűnik társnője meg is találta a legdiplomatikusabb megoldást, megkínálja rummal. Kíváncsi tekintettel figyeli mi lesz a másik reakciója, ha elutasítja az italt, akkor bizony csalódnia kell mind benne, mind a zöldszeműben, ám szerencsére az ellenkezője történik.*
- Helyes, ezt már szeretem. *Bólint egyet, amikor látja, ahogy az ital az üvegből a nő szájába vándorol. Úgy tűnik újabb ivócimborát találtak maguknak, s bármilyen meglepő, ez is egy nő.*
- Ha a pénzről van szó, hidd el, hogy azzal nem lesz probléma. Egyrészt mivel a barlangban nem tudod mire költeni *kacarászik* másrészt, mert egy-két kis portyázásunkkal, ha ügyesek vagyunk, jó pénzeket lehet leakasztani. Így hát jól fog jönni mellém még egy valaki, aki ügyesen bánik a fegyverrel. *Jelenti ki nagyképűen. Igaz, azt tudja, hogy Nadae is ügyesen kezeli a tőrt a kezében, de az ő tudásához senki a világon nem érhet fel. Ezt egója minden nap tudatosítja benne, máris meghazudtolva tanítását. Ugyanis az elf, akitől először vette a leckéket, azt igyekezett legjobban az akkor még szőke leányzó fejébe verni, hogy sose vegye biztosra, hogy nincsenek nála jobbak, ugyanis olyan mindig lesz.*
- Tény, hogy a tőr cseles fegyver, de közelebb engedi a támadót. A karddal meg lehet tartani a távolságot. *Tagadhatatlan az élvezet, amivel a témáról cseverészik.* De szerintem ezt halasszuk későbbre. *Érti mindezt a barátságos mérkőzésre.* Bár szívesen fegyvert rántanék, de haggyuk meg ezt a napot a szórakozásnak, végtére is azért vagyunk most itt. *Vonogatja a szemöldökét a két nő felé, s hogy ezt nyomatékosítsa, rögtön nagyot húz a kezében szorongatott (és időközben Nadaetól visszacsempészett) üvegből.*
- Szóval, velünk tartasz? *Hozza elő újfent a témát, s kezd roppant büszke lenni magára. Már alig várja, hogy Mortar megláthassa, hogy végül nem rontottak el mindent, a kezdeti apró bökkenőkről pedig nem kell tudnia. Nadae pedig máris új becenevet talált a leányzónak, s ezúttal neki is elnyeri tetszését a név.* Azért előre figyelmeztetlek, van néhány fura pofa közöttünk, de nálunk rosszabbal már nem igen találkozhatsz. *Nevetgél.* Csak vele vigyázz *Lép közel a nőhöz és feltűnően bök Nadae felé.* Ha nem talál magának férfit, ki tudja, talán azon kapod magad, hogy letámad az éjszaka közepén, onnan pedig nincs menekvés.
1813. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-14 03:13:43
Üzenet elküldve: 2014-12-14 03:13:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
*Megkapja egy hűvös szellő, majd ezen találkozás árnyas végeként magára is hagyja és tovább illan, csak a hideg érintését hagyva meg maga után Nestaron. Ebből további elszántságot merít, hogy újra vásároljon valamit, amivel felmelegítheti magát és valamennyi ételt is vigyen magával. Szerencsére a szobra nem megy sehova és ételt sem kér, bár ettől még nincsen teljességében biztonságban a rossz kezektől és a természeti erőktől, csak saját jogán nem érheti el a szobrot a végzet. És őt is, ha lassan nem kezd el ténylegesen venni magának valami étket monoton gondolatfuttatmányok helyett. *
*Megkapja egy hűvös szellő, majd ezen találkozás árnyas végeként magára is hagyja és tovább illan, csak a hideg érintését hagyva meg maga után Nestaron. Ebből további elszántságot merít, hogy újra vásároljon valamit, amivel felmelegítheti magát és valamennyi ételt is vigyen magával. Szerencsére a szobra nem megy sehova és ételt sem kér, bár ettől még nincsen teljességében biztonságban a rossz kezektől és a természeti erőktől, csak saját jogán nem érheti el a szobrot a végzet. És őt is, ha lassan nem kezd el ténylegesen venni magának valami étket monoton gondolatfuttatmányok helyett. *
1812. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-13 21:16:14
Üzenet elküldve: 2014-12-13 21:16:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Olcsó bájitalok//
*Mik vannak! Sajnos észre kell vegye, hogy nem mindenkit faragtak olyan kemény fából, mint legkedvesebb ismerőseit, talán túlságosan is mély sebet ütöttek kedves beszélgetőtársaiban a megjegyzései. Pedig Svir aztán a világért sem akart sem kötekedni, sem mindenféle nyakatekert képtelenséggel fárasztani a hallgatóságot, ő nem az a fajta. Az oklevél dolga pedig komolyan érdekli, szívesen megnézte volna, főleg, ha szép, cikornyás betűkkel írták. És mi tagadás, valamelyest még szórakoztatja is, hogy ilyen hamar sikerült felhúznia a kistermetű sötételfet. Eddig azt hitte, csak a barbárok, meg az orkok ugranak mindössze ennyire, a napokban megismert sötételfek sokkalta türelmesebbek voltak. Jó, igaz, hogy Svirt is feszéjezné, ha valaki nem csak egy fejjel, de egy kalappal is fölébe magasodna.*
- Hogy velem? *Kérdi meglepetten. A sötételf ábrázatát elnézve legalább azt várta volna, hogy a mamája után fog érdeklődni. A kalap megpöckölésére tett kísérlet viszont bőven kárpótolja Svirt az elmaradt sértegetésekért. Természetesen a fejfedő védelmére siet és megpróbálja Plevaen ujja elé kapni a tenyerét. Azt nyugodtan lehet pöckölgetni, A Kalap megérintését legfeljebb csak a zarándokoknak engedélyezné jó szívvel.*
~Remélem holnap begyullad!~
- Nono, te kis mitugrász! Hisz én csak segíteni akartam! *Szól a sötételf után feddően. Ha az nem fordul vissza, akkor viszont Svir is valami kellemesebb elfoglaltság után néz.*
//Olcsó bájitalok//
*Mik vannak! Sajnos észre kell vegye, hogy nem mindenkit faragtak olyan kemény fából, mint legkedvesebb ismerőseit, talán túlságosan is mély sebet ütöttek kedves beszélgetőtársaiban a megjegyzései. Pedig Svir aztán a világért sem akart sem kötekedni, sem mindenféle nyakatekert képtelenséggel fárasztani a hallgatóságot, ő nem az a fajta. Az oklevél dolga pedig komolyan érdekli, szívesen megnézte volna, főleg, ha szép, cikornyás betűkkel írták. És mi tagadás, valamelyest még szórakoztatja is, hogy ilyen hamar sikerült felhúznia a kistermetű sötételfet. Eddig azt hitte, csak a barbárok, meg az orkok ugranak mindössze ennyire, a napokban megismert sötételfek sokkalta türelmesebbek voltak. Jó, igaz, hogy Svirt is feszéjezné, ha valaki nem csak egy fejjel, de egy kalappal is fölébe magasodna.*
- Hogy velem? *Kérdi meglepetten. A sötételf ábrázatát elnézve legalább azt várta volna, hogy a mamája után fog érdeklődni. A kalap megpöckölésére tett kísérlet viszont bőven kárpótolja Svirt az elmaradt sértegetésekért. Természetesen a fejfedő védelmére siet és megpróbálja Plevaen ujja elé kapni a tenyerét. Azt nyugodtan lehet pöckölgetni, A Kalap megérintését legfeljebb csak a zarándokoknak engedélyezné jó szívvel.*
~Remélem holnap begyullad!~
- Nono, te kis mitugrász! Hisz én csak segíteni akartam! *Szól a sötételf után feddően. Ha az nem fordul vissza, akkor viszont Svir is valami kellemesebb elfoglaltság után néz.*
1811. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-13 21:02:33
Üzenet elküldve: 2014-12-13 21:02:33
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Bersean J'ales Casthar//
*Úgy látszik, hogy kialakult köztük, egy ördögi kör, már amit a magázódást illeti. A férfi újabb magyarázata, hogy miért is kéne tegeznie, számára nem kielégítő, s ezt igyekszik a másik tudomására is hozni.*
- Tudja, vannak fajok, ahol ez a néhány év, semmisnek tűnik, nem értem, hogy miért kellene, hogy nálunk is gondot okozzon? Mint tudja, van rendes nevem, amit jól ismernek ott északon, de ha elfelejtette volna Casthar-úr, Elyne vagyok. *Bólint fejével, köszönés képpen, épp úgy, ahogy mindig is szokott, ha idegen személlyel találkozik. Haja egy pillanatra az arcába lóg. Kezével gyorsan félresöpri. De az rögtön vissza is hullik arcába, ahogy a férfi felteszi kérdését. Akaratlanul is végignéz magán, s kezeivel végig is tapogatja felsőtestét, a köpeny felett. Bárhogy is nézi, nem látja magát férfinek. Feltehetné a kérdést, hogy vak-e a másik, de tudja hogy ez csak költői kérdésnek szánta. De azért jól esik túldramatizálnia a helyzetet.*
- Inkább nő, mint leány. *Teszi helyre a fogalmaka,t hogy ezzel is a másik agyára menjen. Kezdi élvezni a helyzetet.* - Én épp értem, hogy mit szeretnék, Ön, nem érti. Ha elvárja tőlem, hogy tegezzem, hát magának sem eshet oly nehezére ezt viszonozni, nem igaz?
*Mosolyog a férfira kedvesen. Lehet, hogy még néhány értelmetlen kört le fognak játszani ezzel kapcsolatban, de jelenleg élvezi a helyzetet. S nincs is más, amivel elüthetné idejét.
Köszönését nem viszonozzák, de ez meg sem lepi. Fivérei sem búcsúztak el közvetlenül elutazásuk előtt. Be tudtad, hogy ez is olyan férfidolog, ami őket jellemzi. Ezért sem foglalkozik vele.
Mielőtt fejére húzhatná a kamzsát, még egy gesztenyét szeliden a szájába helyezi, s a maradékot elrakja zsebébe, hogy később is jól fog jönni neki. Lopva körülnéz, mielőtt fejébe húzná a csuklyát, de hirtelen áll meg. Szinte egyszerre áll össze fejébe a kép. Meglehet a másik nem vágyja társaságát, de nem szabadul meg tőle.
Mikor visszaér, belekapaszkodik a pult vékony lapjába. Ha szemfüles a Légiós, akkor láthatja, hogy a lány ujjai elfehérednek, de nem a hidegtől. Ideges, s ezt próbálja palástolni. Most rendkívül örül a hidegnek, hisz nem láthatja, hogy szívverésének felgyorsulása következében arca elpirosodik. Ez hiányzik északból, hiszen oly nehezen látták meg rajta zavarát, ám mióta eljöttek onnan, sokkal hamarabb pirul is el. így arca csak némi rózsaszín pírt kölcsönöz.*
- Nem nehéz kitalálni, jól mondja. Hiszen elég ha csak néhány mondatfoszlányt hall meg az ember, ha véletlen szóba kerül. *Húzza el száját. Sose volt kedvence a tanácsos, sunyi alaknak tartotta. De Worf-papa valami folytán megbízik benne, s ki ő, hogy megkérdőjelezze az ő bizalmát. Kiérdemelhette, de amiket hallot, nem hagyja nyugton. Továbbra sem tudja, hogy megbízhat-e az északi harcosban, s annak szavai sem segít neki, hogy ezt eldöntse.* - Ha valakit régen látott az ember, először is a viszontlátás örömeire koncentrál, s majd csak azután kezd el máson is gondolkozni. Eszembe jutott valami, ami nem hagy nyugodni... Amiért a táborba küldte épp az a nagy "varázslat". Lehet, hogy önnek nem furcsa, de a tábori kiképzés, ahogy ön is láthatta, főként a család tagjainak van fentartva. Az hogy, egy kívülállónak titulált család oda "felvetélt" nyer nem mindennapi. Az apja hetekig rágta Worf-papa fülét, hogy maga odamehessen.
*S mindezt csak azért tudja, mert mindig is nyitott fülekkel járt a kúriában, s szinte mindent magába szippantott, amit valaha is hallott ott.*
- Igazán elküldhette volna magát, bárhova. Bárhova a világon, hogy bármit tanuljon ki, önt mégis a legjobb katonai táborba küldte. Csak bennem merül fel a kérdés, hogy mindenzt vajon hátsó szándék nélkül tette?
*Böki ki végül kérdését, mégha célzottan is. Ha a férfinak van elég intelligenciája, akkor könnyen rájöhet, hogy mire is céloz, az apró körítésével.*
- Valójában mire készül az atyja Casthar-úr?
*Hangjából, ha figyelmes a Láthatatlan kihallhat némi ellenszenvet, ami nem iráta fejeződik ki, hanem a tanácsos ellen. Számára észek, s főként a Worf-kúria zavartalansága a legfontosabb. Ha megtudná, hogy bármi is veszélyezteti az ottani lakókat, azonban küldene egy levelet atyjának, de hogy milyen javaslatokkal, vagy kérésekkel, az sok mindentől függ.*
A hozzászólás írója (Elyne Vrynn Worf) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.12.13 21:34:50
//Bersean J'ales Casthar//
*Úgy látszik, hogy kialakult köztük, egy ördögi kör, már amit a magázódást illeti. A férfi újabb magyarázata, hogy miért is kéne tegeznie, számára nem kielégítő, s ezt igyekszik a másik tudomására is hozni.*
- Tudja, vannak fajok, ahol ez a néhány év, semmisnek tűnik, nem értem, hogy miért kellene, hogy nálunk is gondot okozzon? Mint tudja, van rendes nevem, amit jól ismernek ott északon, de ha elfelejtette volna Casthar-úr, Elyne vagyok. *Bólint fejével, köszönés képpen, épp úgy, ahogy mindig is szokott, ha idegen személlyel találkozik. Haja egy pillanatra az arcába lóg. Kezével gyorsan félresöpri. De az rögtön vissza is hullik arcába, ahogy a férfi felteszi kérdését. Akaratlanul is végignéz magán, s kezeivel végig is tapogatja felsőtestét, a köpeny felett. Bárhogy is nézi, nem látja magát férfinek. Feltehetné a kérdést, hogy vak-e a másik, de tudja hogy ez csak költői kérdésnek szánta. De azért jól esik túldramatizálnia a helyzetet.*
- Inkább nő, mint leány. *Teszi helyre a fogalmaka,t hogy ezzel is a másik agyára menjen. Kezdi élvezni a helyzetet.* - Én épp értem, hogy mit szeretnék, Ön, nem érti. Ha elvárja tőlem, hogy tegezzem, hát magának sem eshet oly nehezére ezt viszonozni, nem igaz?
*Mosolyog a férfira kedvesen. Lehet, hogy még néhány értelmetlen kört le fognak játszani ezzel kapcsolatban, de jelenleg élvezi a helyzetet. S nincs is más, amivel elüthetné idejét.
Köszönését nem viszonozzák, de ez meg sem lepi. Fivérei sem búcsúztak el közvetlenül elutazásuk előtt. Be tudtad, hogy ez is olyan férfidolog, ami őket jellemzi. Ezért sem foglalkozik vele.
Mielőtt fejére húzhatná a kamzsát, még egy gesztenyét szeliden a szájába helyezi, s a maradékot elrakja zsebébe, hogy később is jól fog jönni neki. Lopva körülnéz, mielőtt fejébe húzná a csuklyát, de hirtelen áll meg. Szinte egyszerre áll össze fejébe a kép. Meglehet a másik nem vágyja társaságát, de nem szabadul meg tőle.
Mikor visszaér, belekapaszkodik a pult vékony lapjába. Ha szemfüles a Légiós, akkor láthatja, hogy a lány ujjai elfehérednek, de nem a hidegtől. Ideges, s ezt próbálja palástolni. Most rendkívül örül a hidegnek, hisz nem láthatja, hogy szívverésének felgyorsulása következében arca elpirosodik. Ez hiányzik északból, hiszen oly nehezen látták meg rajta zavarát, ám mióta eljöttek onnan, sokkal hamarabb pirul is el. így arca csak némi rózsaszín pírt kölcsönöz.*
- Nem nehéz kitalálni, jól mondja. Hiszen elég ha csak néhány mondatfoszlányt hall meg az ember, ha véletlen szóba kerül. *Húzza el száját. Sose volt kedvence a tanácsos, sunyi alaknak tartotta. De Worf-papa valami folytán megbízik benne, s ki ő, hogy megkérdőjelezze az ő bizalmát. Kiérdemelhette, de amiket hallot, nem hagyja nyugton. Továbbra sem tudja, hogy megbízhat-e az északi harcosban, s annak szavai sem segít neki, hogy ezt eldöntse.* - Ha valakit régen látott az ember, először is a viszontlátás örömeire koncentrál, s majd csak azután kezd el máson is gondolkozni. Eszembe jutott valami, ami nem hagy nyugodni... Amiért a táborba küldte épp az a nagy "varázslat". Lehet, hogy önnek nem furcsa, de a tábori kiképzés, ahogy ön is láthatta, főként a család tagjainak van fentartva. Az hogy, egy kívülállónak titulált család oda "felvetélt" nyer nem mindennapi. Az apja hetekig rágta Worf-papa fülét, hogy maga odamehessen.
*S mindezt csak azért tudja, mert mindig is nyitott fülekkel járt a kúriában, s szinte mindent magába szippantott, amit valaha is hallott ott.*
- Igazán elküldhette volna magát, bárhova. Bárhova a világon, hogy bármit tanuljon ki, önt mégis a legjobb katonai táborba küldte. Csak bennem merül fel a kérdés, hogy mindenzt vajon hátsó szándék nélkül tette?
*Böki ki végül kérdését, mégha célzottan is. Ha a férfinak van elég intelligenciája, akkor könnyen rájöhet, hogy mire is céloz, az apró körítésével.*
- Valójában mire készül az atyja Casthar-úr?
*Hangjából, ha figyelmes a Láthatatlan kihallhat némi ellenszenvet, ami nem iráta fejeződik ki, hanem a tanácsos ellen. Számára észek, s főként a Worf-kúria zavartalansága a legfontosabb. Ha megtudná, hogy bármi is veszélyezteti az ottani lakókat, azonban küldene egy levelet atyjának, de hogy milyen javaslatokkal, vagy kérésekkel, az sok mindentől függ.*
A hozzászólás írója (Elyne Vrynn Worf) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.12.13 21:34:50
1810. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-13 21:00:41
Üzenet elküldve: 2014-12-13 21:00:41
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 140
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 140
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Hófesztivál //
//Hó- és jégszobrászat//
//(Ymra), Anasheran, Tindin//
*Álmélkodással hallgatja Anasheran szavait, noha a törvényen kívüliek lövöldözésénél kénytelen nyelni egyet, elvégre ő is valami olyasféle volna, ha jól értesült a barlangiak szavaiból. Mindenesetre lelkében bimbódzó félelmét hamarost felülírja a lány iránt érzett csodálata, miként amaz irigylésre méltó elszántsággal és kötelességtudattal ecseteli, mit is érdemelnének az Ymra s bátyját elrabló emberkereskedők, no meg a hozzájuk hasonlatosak. Úgy érzi, ő is ilyen bátor, no meg félelmet nem ismerő akar lenni, majd ha egyszer nem csak testében, hanem elméjében is felnő, ám az még messze esik, s ezt nem is példázza más jobban, minthogy a játék gondolata egy-kettőre elfeledteti vele az íjász leány tragédiáját.
Amannak szerepét ráadásul hamar átveszi Ana, így övé a megtiszteltetés, hogy Williän teljes bizalmával is figyelmével adózzon az irányába, mint vezetője iránt.*
- Komolyan az nyer? És micsodát? *Kérdezi, amint ajkaira izgatott kis mosoly kucorodik, hiszen miképpen is tudna ellenállni egy ilyen remek lehetőségnek egy ennyire gyermeki lélekkel megáldott emberforma? Bizony sehogyan, szóval most már nem csak a móka kerül előtérbe, hanem azon cél, hogy végül sikerre vigyék az alkotásukat. Márpedig ha a vadász lány szerint ehhez egy kisebb szobor szükségeltetik, akkor Will nézőpontjából sem kell nagyobb.*
- Szerintem se építsünk olyan nagyot. *Tanácsolja felnőttesen, majd eztán próbálkozik be a hóval, azonban annak nem várt tulajdonságai révén egy-kettőre megbánja, hogy egyáltalán hozzáért. Szerencsére újonnan kélt megmentője hamarost cselekvésre szánja el magát, hogy megmelengesse a siheder fagyott kezeit, így néhány pillanattal később már nem torzulnak vonásai fájdalmas grimaszba.*
- Köszönöm. *Mosolyog hálásan Anasheranra, és épp ekkor ajánlkozik fel a nemrég hozzájuk verődött vöröske is, aki nem lacafacázva sokat, a kezére húzza saját kesztyűit. Will újabb hálás pillantást rögtönöz, ezúttal Tindin felé, utána viszont érdeklődve szemléli a mancsait melengető, kötött darabokat.*
- Milyen furcsák... *Jegyzi meg csöndesen, eltűnődve, aztán ismét a fiatal tolvajleányé a figyelme.*
- Hát úgy, hogy csípte a bőrömet... Kicsit olyan, mint amikor lehorzsolod a térdedet, aztán bemész vele a tengerbe. *Írja körül a maga sajátos formájában, azonban most, hogy minden problémájuk megoldódni tetszik, illendő volna a feladatukra koncentrálni, melynek meg is adja a kezdőlöketet Tindin.*
- Szerintem mindenki csináljon mindent, és akkor mindenki olyanra formálja a várat, ahogyan neki tetszik. *Mosolyogja barátságosan, de természetesen az utolsó szót az íjász lánynak hagyja.* Vagy... Ana? *Pillog fel a lányra érdeklődően, várva, hogy ő melyik módszert szorgalmazza inkább.*
A hozzászólás írója (Williän Ciraon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.12.13 21:08:12
//Hó- és jégszobrászat//
//(Ymra), Anasheran, Tindin//
*Álmélkodással hallgatja Anasheran szavait, noha a törvényen kívüliek lövöldözésénél kénytelen nyelni egyet, elvégre ő is valami olyasféle volna, ha jól értesült a barlangiak szavaiból. Mindenesetre lelkében bimbódzó félelmét hamarost felülírja a lány iránt érzett csodálata, miként amaz irigylésre méltó elszántsággal és kötelességtudattal ecseteli, mit is érdemelnének az Ymra s bátyját elrabló emberkereskedők, no meg a hozzájuk hasonlatosak. Úgy érzi, ő is ilyen bátor, no meg félelmet nem ismerő akar lenni, majd ha egyszer nem csak testében, hanem elméjében is felnő, ám az még messze esik, s ezt nem is példázza más jobban, minthogy a játék gondolata egy-kettőre elfeledteti vele az íjász leány tragédiáját.
Amannak szerepét ráadásul hamar átveszi Ana, így övé a megtiszteltetés, hogy Williän teljes bizalmával is figyelmével adózzon az irányába, mint vezetője iránt.*
- Komolyan az nyer? És micsodát? *Kérdezi, amint ajkaira izgatott kis mosoly kucorodik, hiszen miképpen is tudna ellenállni egy ilyen remek lehetőségnek egy ennyire gyermeki lélekkel megáldott emberforma? Bizony sehogyan, szóval most már nem csak a móka kerül előtérbe, hanem azon cél, hogy végül sikerre vigyék az alkotásukat. Márpedig ha a vadász lány szerint ehhez egy kisebb szobor szükségeltetik, akkor Will nézőpontjából sem kell nagyobb.*
- Szerintem se építsünk olyan nagyot. *Tanácsolja felnőttesen, majd eztán próbálkozik be a hóval, azonban annak nem várt tulajdonságai révén egy-kettőre megbánja, hogy egyáltalán hozzáért. Szerencsére újonnan kélt megmentője hamarost cselekvésre szánja el magát, hogy megmelengesse a siheder fagyott kezeit, így néhány pillanattal később már nem torzulnak vonásai fájdalmas grimaszba.*
- Köszönöm. *Mosolyog hálásan Anasheranra, és épp ekkor ajánlkozik fel a nemrég hozzájuk verődött vöröske is, aki nem lacafacázva sokat, a kezére húzza saját kesztyűit. Will újabb hálás pillantást rögtönöz, ezúttal Tindin felé, utána viszont érdeklődve szemléli a mancsait melengető, kötött darabokat.*
- Milyen furcsák... *Jegyzi meg csöndesen, eltűnődve, aztán ismét a fiatal tolvajleányé a figyelme.*
- Hát úgy, hogy csípte a bőrömet... Kicsit olyan, mint amikor lehorzsolod a térdedet, aztán bemész vele a tengerbe. *Írja körül a maga sajátos formájában, azonban most, hogy minden problémájuk megoldódni tetszik, illendő volna a feladatukra koncentrálni, melynek meg is adja a kezdőlöketet Tindin.*
- Szerintem mindenki csináljon mindent, és akkor mindenki olyanra formálja a várat, ahogyan neki tetszik. *Mosolyogja barátságosan, de természetesen az utolsó szót az íjász lánynak hagyja.* Vagy... Ana? *Pillog fel a lányra érdeklődően, várva, hogy ő melyik módszert szorgalmazza inkább.*
A hozzászólás írója (Williän Ciraon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.12.13 21:08:12
1809. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-13 20:56:41
Üzenet elküldve: 2014-12-13 20:56:41
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Wram//
- Ugyan *legyint Taug. Persze, az ork nyilván ismerős a kikötőben, és a dokkoknál valóban szoktak ilyen alakok, és csapatok megfordulni, viszont azért távol áll a valóságtól, hogy a Kárhozottak is ilyenek lennének.*
- A kikötőben ismerős, és mondja csak, a sziklaszirtek? Tudja, kellemes hely, megtisztítja az elmét, esetleg egy kis gyakorlásra is nagyszerű, püfölni, vagy éppen csak bámulni a köveket, felteszem, nem kell bemutatnom a helyet. De merészkedett már be a sziklák közé, arra a helyre, ahol már nagyobbak, ahol már szinte hegyeket és szakadékokat lát, aki egész életében sík vidéken, vagy ilyen... *köpni szeretne, amikor a városra utal, de türtőzteti magát* helyen élt? Merem feltételezni, még nem. Mi nem a dokkok között fészkelünk, oda legfeljebb portyázni járunk ki *vonja meg enyhén a vállát* A dokkok bandái mindössze piti tolvajok, és gyilkosok, alvilági népek, velük szemben áll az őrség, a törvény tisztelői, és ott vagyunk mi, a Kárhozottak, mindkét helyen, de mégis egyiken sem, elszigetelődve az alvilágtól, és a törvénytől, és, megvallom őszintén, szeretném, ha ez így is maradna. Tudja, ha egyszer egy másik bandával összeköttetésbe kerülünk, akkor összeköttetésbe kerülünk azokkal is, akik nekik adják a parancsokat, és az már felvet némi problémát... ugyanis a Kárhozottak senki parancsait nem követik, legfeljebb csak a vezérükét. Aki, mint már mondtam *itt egy picit elbizonytalanodik, hiszen nem tudja, említette-e már a ragyogó tényt* még nem mondtam volna? Ez a személy én vagyok. És hogy mit kapna a szolgálataiért? Ezt sajnos nem tudom megmondani, hiszen mindez öntől függ. Amennyiben az újak (ezek közé tartozna ön is) segítségével sikerül megszilárdítanom az egységet, és egy szervezett csapattá kovácsolni a bandát, akkor azt mondanám, hogy nem marad többé lehetetlen, vagy elérhetetlen cél *jegyzi meg, és habár úgy hangozhat, mint valami rossz dráma, Taug komolyan gondol minden egyes szót, hiszen ha sikerülne újoncok hadát maga mögé állítania, akkor a régiek is rájönnének, hogy egyszerűbb, ha az érdekeiket párhuzamba hozzák az ő érdekeivel, és lehetséges egy jövő, amelyben mindenki elégedett.*
//Wram//
- Ugyan *legyint Taug. Persze, az ork nyilván ismerős a kikötőben, és a dokkoknál valóban szoktak ilyen alakok, és csapatok megfordulni, viszont azért távol áll a valóságtól, hogy a Kárhozottak is ilyenek lennének.*
- A kikötőben ismerős, és mondja csak, a sziklaszirtek? Tudja, kellemes hely, megtisztítja az elmét, esetleg egy kis gyakorlásra is nagyszerű, püfölni, vagy éppen csak bámulni a köveket, felteszem, nem kell bemutatnom a helyet. De merészkedett már be a sziklák közé, arra a helyre, ahol már nagyobbak, ahol már szinte hegyeket és szakadékokat lát, aki egész életében sík vidéken, vagy ilyen... *köpni szeretne, amikor a városra utal, de türtőzteti magát* helyen élt? Merem feltételezni, még nem. Mi nem a dokkok között fészkelünk, oda legfeljebb portyázni járunk ki *vonja meg enyhén a vállát* A dokkok bandái mindössze piti tolvajok, és gyilkosok, alvilági népek, velük szemben áll az őrség, a törvény tisztelői, és ott vagyunk mi, a Kárhozottak, mindkét helyen, de mégis egyiken sem, elszigetelődve az alvilágtól, és a törvénytől, és, megvallom őszintén, szeretném, ha ez így is maradna. Tudja, ha egyszer egy másik bandával összeköttetésbe kerülünk, akkor összeköttetésbe kerülünk azokkal is, akik nekik adják a parancsokat, és az már felvet némi problémát... ugyanis a Kárhozottak senki parancsait nem követik, legfeljebb csak a vezérükét. Aki, mint már mondtam *itt egy picit elbizonytalanodik, hiszen nem tudja, említette-e már a ragyogó tényt* még nem mondtam volna? Ez a személy én vagyok. És hogy mit kapna a szolgálataiért? Ezt sajnos nem tudom megmondani, hiszen mindez öntől függ. Amennyiben az újak (ezek közé tartozna ön is) segítségével sikerül megszilárdítanom az egységet, és egy szervezett csapattá kovácsolni a bandát, akkor azt mondanám, hogy nem marad többé lehetetlen, vagy elérhetetlen cél *jegyzi meg, és habár úgy hangozhat, mint valami rossz dráma, Taug komolyan gondol minden egyes szót, hiszen ha sikerülne újoncok hadát maga mögé állítania, akkor a régiek is rájönnének, hogy egyszerűbb, ha az érdekeiket párhuzamba hozzák az ő érdekeivel, és lehetséges egy jövő, amelyben mindenki elégedett.*
1808. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-13 20:15:19
Üzenet elküldve: 2014-12-13 20:15:19
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Alakim Aherber//
*Alakim bácsi megjegyzése után ismét megnézi magának a két csapatot alaposabban. Az egyik oldalon mintha kicsit nagyobb lenne a katonás rend, s mint olyan, aki ilyen elvek között nőtt fel, hajlik afelé, hogy ők nyerjenek.
Másrészről a pocakos alak eszes fickónak tűnik, legalábbis jó elképzelései vannak nyilvánvalóan nem harcos mivolta ellenére is. Ez persze nem jelenti azt, hogy az idegen ne vett volna részt már valamilyen küzdelemben.*
- Hamarosan kiderül. Mindenesetre szoros küzdelemnek ígérkezik, mindkét csapat alaposan felkészül.
*A pályán ténfergő macska láttán bár elcsodálkozik, túl nagy jelentőséget nem tulajdonít a kóbor jószágnak. Tekintete a két csapat között jár oda-vissza. Mindkét félnél vannak azért egyértelműen harcos alakok, ahogy egyértelműen nem a fizikai erejükkel dicsekvő egyének is. Van óriás, van sötételf, meg elf és tündér, igazán színes paletta.*
- Én se szeretek fogadni, túl könnyen elillan az arany az ilyesmikben. Főleg, ha szélhámos is van a játékosok között. *Csóválja egy picit. Hányszor hallotta már, bárhol is járt, hogy elnyerték a pénzét kártyán, fogadáson és az ég emlékszik még min úszott el a vagyon.*
- Esetleg megpróbálhatnánk közelebb menni, hogy jó helyről lássuk a mérkőzést? *Néz az idős gnómra.*
//Alakim Aherber//
*Alakim bácsi megjegyzése után ismét megnézi magának a két csapatot alaposabban. Az egyik oldalon mintha kicsit nagyobb lenne a katonás rend, s mint olyan, aki ilyen elvek között nőtt fel, hajlik afelé, hogy ők nyerjenek.
Másrészről a pocakos alak eszes fickónak tűnik, legalábbis jó elképzelései vannak nyilvánvalóan nem harcos mivolta ellenére is. Ez persze nem jelenti azt, hogy az idegen ne vett volna részt már valamilyen küzdelemben.*
- Hamarosan kiderül. Mindenesetre szoros küzdelemnek ígérkezik, mindkét csapat alaposan felkészül.
*A pályán ténfergő macska láttán bár elcsodálkozik, túl nagy jelentőséget nem tulajdonít a kóbor jószágnak. Tekintete a két csapat között jár oda-vissza. Mindkét félnél vannak azért egyértelműen harcos alakok, ahogy egyértelműen nem a fizikai erejükkel dicsekvő egyének is. Van óriás, van sötételf, meg elf és tündér, igazán színes paletta.*
- Én se szeretek fogadni, túl könnyen elillan az arany az ilyesmikben. Főleg, ha szélhámos is van a játékosok között. *Csóválja egy picit. Hányszor hallotta már, bárhol is járt, hogy elnyerték a pénzét kártyán, fogadáson és az ég emlékszik még min úszott el a vagyon.*
- Esetleg megpróbálhatnánk közelebb menni, hogy jó helyről lássuk a mérkőzést? *Néz az idős gnómra.*
1807. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-13 20:02:45
Üzenet elküldve: 2014-12-13 20:02:45
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Elyne Vrynn Worf//
*Nyugodt, rezzenéstelen ábrázattal fogadja Elyne magyarázatát a magázódást illetően, s hát jobban félre sem érthetné a Láthatatlan motivációit – feltéve, ha vannak ugyebár. Persze, ezért cseppet sem okolhatja a leányt, csoda, ha bárki mögéje lát a férfi áthatolhatatlannak tetsző páncéljának, s ha nem zavarná olyannyira a hölgy udvariaskodása, úgy nem is fecsérelne szót önnön maga megérttetésére. Így viszont kellve, kelletlenül, de ismét szóra nyitja jellegtelen, vékony ajkait.*
- Épp elég honol közöttünk, hogy ekképpen hívjalak, leány. S meghiheted, ennél közvetlenebbül, ha akarnék, se tudnék veled társalogni. De mondd csak, fiúnak kívánod hát magadat szólíttatni? Nemedben nincsen mit tisztelni, ahogy az enyémben se akad, ha nem leány volnál, úgy fiúnak szólítanálak. *Magyarázza, majd mélyet szippant a téli, hűvös levegőből, hogy aztán hirtelen préselve ki a tüdejéből szabadulhasson meg tőle.* Asszonyok... ti mindent úgy bonyolítotok, ahogy aztán magatok sem értitek... *Jegyzi meg csöndesen, leginkább csak magának, noha az sem fogja bántani a lelkét, ha netán eljutnak szavai a leányig.
Köszönetére egy legyintéssel sem felel, olyan dolog ez, amit megint csupán a felesleges udvariaskodás számlájára tudna írni, márpedig tőle távol álljék, hogy effajta elcsépelt és unalmas dolgoknak adózzék mozdulataival. Van arra megannyi piperkőc kékvérű, azoknak jól tanítják, hogyan hajbókoljanak és csöpögjenek a nemes asszonykáknak, így hát, ha arra vágynak a leányok, ne keressék Bersean társaságát.
Egy utolsó, rideg pillantással még adózik a csuklyáját fejébe húzó Elyne-nek, majd letudva a vele történő rövid párbeszédet, mélybarna lélektükreivel ezúttal a hátasát keresi, helyben van-e még az istenverte. Szerencsére a szürke, hétköznapi állat egyik enyves kezűnek sem vált a tetszésére, így amaz még mindig ott toporog a mágia keltette hóban, ahol meghagyta úgy egy fél órával ezelőtt. Érzi is, hogy már elegendő idővel adózott a pórnép jellegtelen mulatozásának, szóval igazítva egyet az oldalán pihenő pallosán indulna, hogy Cadhas hátára helyezkedve andalogjanak tovább, ám ahogy megemeli lélektükreit, ismét a leánnyal találja szemközt magát.
Alig bírja megállni, hogy ábrázatára ne kússzon fel a meglepődés apró csírája sem, ám így se tudja megfékezni szemöldökeinek enyhe ívben történő megemelkedését. Hát még a kérdés nyomán, amit a hölgyemény hozzá szegez.*
- Miért olyan fontos ezt hirtelen tudnod, leány? *Kérdezi, mert el nem tudja képzelni, hogy emiatt fordult volna vissza Elyne, de ha már itt van... Újabb mély sóhaj szakad fel a tüdejéből, majd az asztalon járatva tekintetét válaszol.* Úgy vélem, elég tudomásod van neked is a viszonyunkról. Hogy a táborba miért küldött, megint nem nagy varázslat. Nem voltam láb alatt, szem előtt. *Feleli a hozzá idomos tömör, mellébeszélést nélkülöző szavak formájában, az igazság egy részéről mélyen hallgatva. Más sem hiányozna neki, minthogy a kúria urának fülébe jusson az alantas féreg terve egy önálló hadsereg iránt, még a végén megfosztanák az örömtől, hogy ő maga vehesse fejét a söpredéknek.*
- Miért érdeklődsz te ilyesmik iránt, leány?
//Elyne Vrynn Worf//
*Nyugodt, rezzenéstelen ábrázattal fogadja Elyne magyarázatát a magázódást illetően, s hát jobban félre sem érthetné a Láthatatlan motivációit – feltéve, ha vannak ugyebár. Persze, ezért cseppet sem okolhatja a leányt, csoda, ha bárki mögéje lát a férfi áthatolhatatlannak tetsző páncéljának, s ha nem zavarná olyannyira a hölgy udvariaskodása, úgy nem is fecsérelne szót önnön maga megérttetésére. Így viszont kellve, kelletlenül, de ismét szóra nyitja jellegtelen, vékony ajkait.*
- Épp elég honol közöttünk, hogy ekképpen hívjalak, leány. S meghiheted, ennél közvetlenebbül, ha akarnék, se tudnék veled társalogni. De mondd csak, fiúnak kívánod hát magadat szólíttatni? Nemedben nincsen mit tisztelni, ahogy az enyémben se akad, ha nem leány volnál, úgy fiúnak szólítanálak. *Magyarázza, majd mélyet szippant a téli, hűvös levegőből, hogy aztán hirtelen préselve ki a tüdejéből szabadulhasson meg tőle.* Asszonyok... ti mindent úgy bonyolítotok, ahogy aztán magatok sem értitek... *Jegyzi meg csöndesen, leginkább csak magának, noha az sem fogja bántani a lelkét, ha netán eljutnak szavai a leányig.
Köszönetére egy legyintéssel sem felel, olyan dolog ez, amit megint csupán a felesleges udvariaskodás számlájára tudna írni, márpedig tőle távol álljék, hogy effajta elcsépelt és unalmas dolgoknak adózzék mozdulataival. Van arra megannyi piperkőc kékvérű, azoknak jól tanítják, hogyan hajbókoljanak és csöpögjenek a nemes asszonykáknak, így hát, ha arra vágynak a leányok, ne keressék Bersean társaságát.
Egy utolsó, rideg pillantással még adózik a csuklyáját fejébe húzó Elyne-nek, majd letudva a vele történő rövid párbeszédet, mélybarna lélektükreivel ezúttal a hátasát keresi, helyben van-e még az istenverte. Szerencsére a szürke, hétköznapi állat egyik enyves kezűnek sem vált a tetszésére, így amaz még mindig ott toporog a mágia keltette hóban, ahol meghagyta úgy egy fél órával ezelőtt. Érzi is, hogy már elegendő idővel adózott a pórnép jellegtelen mulatozásának, szóval igazítva egyet az oldalán pihenő pallosán indulna, hogy Cadhas hátára helyezkedve andalogjanak tovább, ám ahogy megemeli lélektükreit, ismét a leánnyal találja szemközt magát.
Alig bírja megállni, hogy ábrázatára ne kússzon fel a meglepődés apró csírája sem, ám így se tudja megfékezni szemöldökeinek enyhe ívben történő megemelkedését. Hát még a kérdés nyomán, amit a hölgyemény hozzá szegez.*
- Miért olyan fontos ezt hirtelen tudnod, leány? *Kérdezi, mert el nem tudja képzelni, hogy emiatt fordult volna vissza Elyne, de ha már itt van... Újabb mély sóhaj szakad fel a tüdejéből, majd az asztalon járatva tekintetét válaszol.* Úgy vélem, elég tudomásod van neked is a viszonyunkról. Hogy a táborba miért küldött, megint nem nagy varázslat. Nem voltam láb alatt, szem előtt. *Feleli a hozzá idomos tömör, mellébeszélést nélkülöző szavak formájában, az igazság egy részéről mélyen hallgatva. Más sem hiányozna neki, minthogy a kúria urának fülébe jusson az alantas féreg terve egy önálló hadsereg iránt, még a végén megfosztanák az örömtől, hogy ő maga vehesse fejét a söpredéknek.*
- Miért érdeklődsz te ilyesmik iránt, leány?
1806. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-13 19:58:26
Üzenet elküldve: 2014-12-13 19:58:26
ÚJ
![>Eriel, az éjszakai ... [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1618_tunder_no.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
// Hófesztivál //
// Olcsó bájitalok - Mindenkinek //
// Plevaen Kadar és Svir Gia //
* ~Remélem te sem fogsz panaszkodni a közeljövőben.~ Kívánja a halálát a kalaposnak, majd mosolyogva köszöni meg a pénzt, amit a bájitalért kap. Így lesz a sötételf, Plevaen Kadar összesen 1 db Sötétzöld varázsitallal gazdagabb. Eriel pedig a száztíz aranyával, amit el is rak kis szütyőjébe, hogy biztonságos helyen tudhassa, ruhája alatt. Míg ott fél kézzel szenved a pakolással, a másik kettőnél úgy néz ki szóváltás alakul ki, legalábbis úgy tűnik, az eddigi csípős megjegyzésekre szintén hasonló stílusú választ kap a másik. Eriel picit arrébb bóklászik, csak néhány métert, szeretne mindent hallani, és figyelemmel kísérni a történéseket, de nem kíván részt venni benne, se beleavatkozni semmilyen formában. Persze a bájitalt vásárlókat továbbra is szívesen várja, így egy-egy, a korábbinál hangosabb felkiáltással jelzi a környezetének a lehetőséget.*
- Olcsó bájitalt tessék! Varázsitalok minden bajra!
A hozzászólás írója (Eriel, az éjszakai pillangó) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.12.13 19:58:48
// Olcsó bájitalok - Mindenkinek //
// Plevaen Kadar és Svir Gia //
* ~Remélem te sem fogsz panaszkodni a közeljövőben.~ Kívánja a halálát a kalaposnak, majd mosolyogva köszöni meg a pénzt, amit a bájitalért kap. Így lesz a sötételf, Plevaen Kadar összesen 1 db Sötétzöld varázsitallal gazdagabb.
Eriel pedig a száztíz aranyával, amit el is rak kis szütyőjébe, hogy biztonságos helyen tudhassa, ruhája alatt. Míg ott fél kézzel szenved a pakolással, a másik kettőnél úgy néz ki szóváltás alakul ki, legalábbis úgy tűnik, az eddigi csípős megjegyzésekre szintén hasonló stílusú választ kap a másik. Eriel picit arrébb bóklászik, csak néhány métert, szeretne mindent hallani, és figyelemmel kísérni a történéseket, de nem kíván részt venni benne, se beleavatkozni semmilyen formában. Persze a bájitalt vásárlókat továbbra is szívesen várja, így egy-egy, a korábbinál hangosabb felkiáltással jelzi a környezetének a lehetőséget.*- Olcsó bájitalt tessék! Varázsitalok minden bajra!
A hozzászólás írója (Eriel, az éjszakai pillangó) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.12.13 19:58:48
1805. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-13 19:50:52
Üzenet elküldve: 2014-12-13 19:50:52
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Olcsó bájitalok//
*Végül befejezi a számolást.* -Akkor egy sötétzöldet legyen szíves. *Lerak 110aranyat Eriel, az éjszakai pillangó tálcájára és megvárja amíg kézhez kapja a kért varázsitalt. Hangneme és arca még egész kellemes, aztán mikor a másik érdeklődőhöz fordul már egész más hangnemben beszél. Szinte kötelességének érzi a minél kellemetlenebb hangsúly elégését. Azzal a kocsmai orkoktól és óriásoktól ismert belekötök stílussal. Legjobb lenne, ha a férfi felvenné a kesztyűt, és megmutathatja rajta mit is tud.*
//Svir Gia//
*A csípős kérdés egy kicsit sem tetszik neki. A kalapos figura stílusa meg aztán végképp nem.* -És magával mi van? *Húzza száját kissé sejtelmes mosolyra.* -Nem megy az íjászat, inkább elmenne alkimistának. *Mit nem adna most egy jó tömegverekedésért, amiben bemoshat egyet a szemtelen kalaposnak. Hát, az őrség megjelenését és a fél társaság letartóztatását biztos nem, főleg, ha ő is a rossz felébe tartozik, de azért elég hosszú a lista. Próbál minél inkább az íjász képébe mászni, aztán mintha megenyhülne, pöcköl egyet annak kalapján, már ha a másik nem gyorsabb nála, ami embereknél azért elég ritka.* -Ne aggódjon, célpontnak még jó lehet. *Azzal kezét a tündérlány elé nyújtja és ha megkapja a bájitalát és senki sem tartóztatja fel, akkor sarkon fordul és távozik.*
//Olcsó bájitalok//
*Végül befejezi a számolást.* -Akkor egy sötétzöldet legyen szíves. *Lerak 110aranyat Eriel, az éjszakai pillangó tálcájára
és megvárja amíg kézhez kapja a kért varázsitalt. Hangneme és arca még egész kellemes, aztán mikor a másik érdeklődőhöz fordul már egész más hangnemben beszél. Szinte kötelességének érzi a minél kellemetlenebb hangsúly elégését. Azzal a kocsmai orkoktól és óriásoktól ismert belekötök stílussal. Legjobb lenne, ha a férfi felvenné a kesztyűt, és megmutathatja rajta mit is tud.*//Svir Gia//
*A csípős kérdés egy kicsit sem tetszik neki. A kalapos figura stílusa meg aztán végképp nem.* -És magával mi van? *Húzza száját kissé sejtelmes mosolyra.* -Nem megy az íjászat, inkább elmenne alkimistának. *Mit nem adna most egy jó tömegverekedésért, amiben bemoshat egyet a szemtelen kalaposnak. Hát, az őrség megjelenését és a fél társaság letartóztatását biztos nem, főleg, ha ő is a rossz felébe tartozik, de azért elég hosszú a lista. Próbál minél inkább az íjász képébe mászni, aztán mintha megenyhülne, pöcköl egyet annak kalapján, már ha a másik nem gyorsabb nála, ami embereknél azért elég ritka.* -Ne aggódjon, célpontnak még jó lehet. *Azzal kezét a tündérlány elé nyújtja és ha megkapja a bájitalát és senki sem tartóztatja fel, akkor sarkon fordul és távozik.*
1804. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-13 19:22:17
Üzenet elküldve: 2014-12-13 19:22:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Dynti, Nadae//
*Hogy végül a vörös mégis belemegy a bárd játékába, már csak háttérzaj marad számára, bár magában azért meg kell hagynia, szépen mentette a helyzetet.
És bár háttal van a két nőnek, azért már nem tapasztalatlan kölyök, érzékeli, hogy utána jönnek. Ez máris plusz pont, legalábbis ha javítani akarnak a helyzeten, nem pedig további felesleges szócsatát szeretnének. Ahogy az is bölcs döntés Dynti részéről, hogy végül mégsem kap a nő karja után. Ugyan nem első dolga az őt megragadókat egyből leszúrni, vagy megszabadítani néhány ujjtól, esetleg egész kézfejtől, de a korábbi jelenet miatt az se biztos, hogy letudta volna egy vállrándítással. Szerencsére tényleg nem a szócsata folytatás következik, így hát elfogadja a béke jobbot, vagy legalábbis egyetértően bólint.*
- Rendben, kezdjük elölről.
*Nyugodt, már-már barátságosnak mondható arccal (de csak már-már), hallgatja végig a két nőt. Elvégre mi rejtené el jobban, hogy a kalóz szavai tökéletesen célba találtak, mint egy halvány, alig látható szelíd mosoly, aminek láttán az ember elgondolkozik, tényleg ott van a hóhajú ajkán, vagy csak odaképzeli.
Mert hogy is tengeti most napjait. Az utóbbi időben elég sokat utazott, már csak biztonsági okokból se maradt túl sokáig egy helyen. Időről időre talált egy elintézni kívánt személyt, és az utána járó fizetségből kihúzta egy darabig. Sok dologra nem volt szüksége, úgyhogy nem zavarta nagyon, hogy számolnia kell a pénzt. No meg, a halottaknak már nincs szükségük pénzre, hát elkérte az ő tallérjaikat. Normális esetben nem tesz ilyesmit, de a szükség törvényt bont. Tűnődő pillantása egy ideig a kalózon marad, majd átvándorol vörös társnőjére. Érdekes alakok végül is náluk is voltak, hozzá tud idomulni a társasághoz. A rumkínálás szülte meglepettséget viszont már nem tudja leplezni, csodálkozva pillant a kalózra és az üvegre, majd hálás biccentéssel, és egy igazi mosollyal veszi el, és húzza meg. Lazítani jött, úgyhogy az ivás ma engedélyezett.*
- Áh, köszönöm, jó kis itóka ez. És egy remek pontot hoztál fel, miért is kellene igent mondanom. Kezdtem már unni, hogy alig van valami az erszényemben. *Vallja be töredelmesen, kicsit a pénz felé terelve az okokat. Végül is, az is egy fontos szempont. En nem egy kapzsi nőszemély, de csengő aranyakért sok mindent meg lehet kapni.
Persze Dynti kérdéséről se feledkezik meg, ismét végig méri a vöröst, de ezúttal mint lehetséges ellenfelet.*
- Tanítottak karddal harcolni, de jobb szeretem a tőröket. Könnyebb elrejteni őket, és elég sokszor alábecsülik a forgatóját, ami hiba. *A hibákat pedig remekül ki lehet használni. Hiába, első sorban nem szemtől szembeni küzdelemre tanítottak, de megismertették vele azért a kardforgatás alapjait. Mert hát sosem lehet tudni, mikor romlik el egy terv, és akkor már ne vesszen kárba az évekig tartó kemény kiképzés azzal, hogy az orgyilkos elhalálozik. Az üzletnek is rossz, meg reklámnak is csapnivaló.*
- Tarthatunk egy ismerkedő mérkőzést, de akkor menjünk a fák közé. *Bök fejével az erdő felé.* - Még a végén valami hősiességben túltengő alak meg akarna menteni valamelyikünket. És talán még a monogámia előnyeiről is próbálna győzködni, udvarlás címén. *Teszi hozzá, hogy a rémképből a kalóz se maradjon kis.*
//Dynti, Nadae//
*Hogy végül a vörös mégis belemegy a bárd játékába, már csak háttérzaj marad számára, bár magában azért meg kell hagynia, szépen mentette a helyzetet.
És bár háttal van a két nőnek, azért már nem tapasztalatlan kölyök, érzékeli, hogy utána jönnek. Ez máris plusz pont, legalábbis ha javítani akarnak a helyzeten, nem pedig további felesleges szócsatát szeretnének. Ahogy az is bölcs döntés Dynti részéről, hogy végül mégsem kap a nő karja után. Ugyan nem első dolga az őt megragadókat egyből leszúrni, vagy megszabadítani néhány ujjtól, esetleg egész kézfejtől, de a korábbi jelenet miatt az se biztos, hogy letudta volna egy vállrándítással. Szerencsére tényleg nem a szócsata folytatás következik, így hát elfogadja a béke jobbot, vagy legalábbis egyetértően bólint.*
- Rendben, kezdjük elölről.
*Nyugodt, már-már barátságosnak mondható arccal (de csak már-már), hallgatja végig a két nőt. Elvégre mi rejtené el jobban, hogy a kalóz szavai tökéletesen célba találtak, mint egy halvány, alig látható szelíd mosoly, aminek láttán az ember elgondolkozik, tényleg ott van a hóhajú ajkán, vagy csak odaképzeli.
Mert hogy is tengeti most napjait. Az utóbbi időben elég sokat utazott, már csak biztonsági okokból se maradt túl sokáig egy helyen. Időről időre talált egy elintézni kívánt személyt, és az utána járó fizetségből kihúzta egy darabig. Sok dologra nem volt szüksége, úgyhogy nem zavarta nagyon, hogy számolnia kell a pénzt. No meg, a halottaknak már nincs szükségük pénzre, hát elkérte az ő tallérjaikat. Normális esetben nem tesz ilyesmit, de a szükség törvényt bont. Tűnődő pillantása egy ideig a kalózon marad, majd átvándorol vörös társnőjére. Érdekes alakok végül is náluk is voltak, hozzá tud idomulni a társasághoz. A rumkínálás szülte meglepettséget viszont már nem tudja leplezni, csodálkozva pillant a kalózra és az üvegre, majd hálás biccentéssel, és egy igazi mosollyal veszi el, és húzza meg. Lazítani jött, úgyhogy az ivás ma engedélyezett.*
- Áh, köszönöm, jó kis itóka ez. És egy remek pontot hoztál fel, miért is kellene igent mondanom. Kezdtem már unni, hogy alig van valami az erszényemben. *Vallja be töredelmesen, kicsit a pénz felé terelve az okokat. Végül is, az is egy fontos szempont. En nem egy kapzsi nőszemély, de csengő aranyakért sok mindent meg lehet kapni.
Persze Dynti kérdéséről se feledkezik meg, ismét végig méri a vöröst, de ezúttal mint lehetséges ellenfelet.*
- Tanítottak karddal harcolni, de jobb szeretem a tőröket. Könnyebb elrejteni őket, és elég sokszor alábecsülik a forgatóját, ami hiba. *A hibákat pedig remekül ki lehet használni. Hiába, első sorban nem szemtől szembeni küzdelemre tanítottak, de megismertették vele azért a kardforgatás alapjait. Mert hát sosem lehet tudni, mikor romlik el egy terv, és akkor már ne vesszen kárba az évekig tartó kemény kiképzés azzal, hogy az orgyilkos elhalálozik. Az üzletnek is rossz, meg reklámnak is csapnivaló.*
- Tarthatunk egy ismerkedő mérkőzést, de akkor menjünk a fák közé. *Bök fejével az erdő felé.* - Még a végén valami hősiességben túltengő alak meg akarna menteni valamelyikünket. És talán még a monogámia előnyeiről is próbálna győzködni, udvarlás címén. *Teszi hozzá, hogy a rémképből a kalóz se maradjon kis.*
1803. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-13 14:59:06
Üzenet elküldve: 2014-12-13 14:59:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
// Hófesztivál //
//Gomrak//
* Szótlanul hallgatja a történetet, s széles mosoly ül ki arcára a törpe beszéde hallatán. Aztán megpróbálja a mosolyt érzelemmentes arckifejezéssé alakítani, de ez nem teljesen sikerül neki.
~ Na vajon mit tett a fával ezután a Nagy Hős? ~ Gondolja magában a kérdést, de nem mondja ki hangosan.
Azzal feláll szó nélkül és az egyik asztalhoz siet. *
~ Mennyibe is kerül itt egy sör? Egy, kettő, három... Pontosan 11 arany a Sör. ~
- Ez kész lopás! * Dörmögi maga elé, majd elveszi a sört és már viszi is vissza a törpének.
Természetesen, mikor visszaér át is nyújtja a korsót. Igaz 11 aranyába fájt (na meg még az előző korsó), de egy újabb mesével lett gazdagabb. *
//Gomrak//
* Szótlanul hallgatja a történetet, s széles mosoly ül ki arcára a törpe beszéde hallatán. Aztán megpróbálja a mosolyt érzelemmentes arckifejezéssé alakítani, de ez nem teljesen sikerül neki.
~ Na vajon mit tett a fával ezután a Nagy Hős? ~ Gondolja magában a kérdést, de nem mondja ki hangosan.
Azzal feláll szó nélkül és az egyik asztalhoz siet. *
~ Mennyibe is kerül itt egy sör? Egy, kettő, három... Pontosan 11 arany a Sör.
~- Ez kész lopás! * Dörmögi maga elé, majd elveszi a sört és már viszi is vissza a törpének.
Természetesen, mikor visszaér át is nyújtja a korsót. Igaz 11 aranyába fájt (na meg még az előző korsó), de egy újabb mesével lett gazdagabb. *
1802. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-13 13:37:20
Üzenet elküldve: 2014-12-13 13:37:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
// Hófesztivál //
// Olcsó bájitalok - Mindenkinek //
~Máris sikerült volna elijeszteni ezt a pöttöm sötételfet?~
*Gondolja, mikor Plevaen hátrább lép. A biztonság kedvéért azért utána fordítja a fejét. Az eredmény szerencsére negatív, senki nem készül méregtől csöpögő tőrrel hátulról elvágni Svir torkát, de még hógolyót sem gyúrnak, hogy ledobják a kalapot a fejéről. Hogy melyik lenne a rosszabb, arról csak hosszú gondolkodás és mérlegelés után tudna dönteni. A kettő egyszerre viszont már egészen biztos, hogy túl sok lenne még a Svirnél keményebb vándoroknak is. pedig aztán Svir is olyan kemény legény, hogy csak na!*
- Jogos, jogos, kegyed nem kocsmáros, hogy az orra előtt hajtsák föl az italokat. A halottak pedig ritkán panaszkodnak.*Némi gondolkodás után viszont úgy dönt, hogy ennél tovább már nem folytatja a gondolatmenetet, mert a végén még tényleg megmérgezi valaki.*
- Maguk alkimisták nem kapnak valami oklevelet is? *Kérdi, majd egészen közel hajol az üvegcsékhez, hogy nagyon alaposan megnézze őket. Hogy miért? Csak úgy, meg azért, mert ő már csak ilyen érdeklődő ember. Aztán a sötételfhez fordul. Néhány pillanatig csak nézi, ahogy a fickó az aranyakat számolja, aztán csak kikívánkozik belőle a kérdés.*
- Hol tart? A felét leszámolta már?
// Olcsó bájitalok - Mindenkinek //
~Máris sikerült volna elijeszteni ezt a pöttöm sötételfet?~
*Gondolja, mikor Plevaen hátrább lép. A biztonság kedvéért azért utána fordítja a fejét. Az eredmény szerencsére negatív, senki nem készül méregtől csöpögő tőrrel hátulról elvágni Svir torkát, de még hógolyót sem gyúrnak, hogy ledobják a kalapot a fejéről. Hogy melyik lenne a rosszabb, arról csak hosszú gondolkodás és mérlegelés után tudna dönteni. A kettő egyszerre viszont már egészen biztos, hogy túl sok lenne még a Svirnél keményebb vándoroknak is. pedig aztán Svir is olyan kemény legény, hogy csak na!*
- Jogos, jogos, kegyed nem kocsmáros, hogy az orra előtt hajtsák föl az italokat. A halottak pedig ritkán panaszkodnak.*Némi gondolkodás után viszont úgy dönt, hogy ennél tovább már nem folytatja a gondolatmenetet, mert a végén még tényleg megmérgezi valaki.*
- Maguk alkimisták nem kapnak valami oklevelet is? *Kérdi, majd egészen közel hajol az üvegcsékhez, hogy nagyon alaposan megnézze őket. Hogy miért? Csak úgy, meg azért, mert ő már csak ilyen érdeklődő ember. Aztán a sötételfhez fordul. Néhány pillanatig csak nézi, ahogy a fickó az aranyakat számolja, aztán csak kikívánkozik belőle a kérdés.*
- Hol tart? A felét leszámolta már?
1801. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-13 12:21:28
Üzenet elküldve: 2014-12-13 12:21:28
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
// Hófesztivál //
// Olcsó bájitalok - Mindenkinek //
// Plevaen Kadar és Svir Gia //
*A sötételf "hátrébb vonul", míg a másik férfi tovább érdeklődik. Vagyis inkább csípős megjegyzést tesz.*
- Bizonyára kellemetlen lenne, uram, én még nem láttam hasonlót. *Mondja, egyértelműen a sötételf is hallja ezeket a szavakat. Valóban tényleges bájitalokat árul, működőeket, semmi trükk nincs bennük. Itt némileg ignorálja az ember férfit, lévén az csak a száját járatni jött ide, ez pedig őt nem igazán érdekli. Közben látja, hogy a sötételf pénzt számolgat. Arra, miszerint nem ismer alkimistákat, a válasz viszont mosollyal jön.*
- De hisz itt áll egy ön előtt. *Mondja az egyértelmű tényt.* De véletlenszerűen az utcán is bárhol találni. Van egy kis alkimista bolt a gazdagnegyedben is, ott dolgozom, van ott egy öreg úr, ő is megerősítheti. A piactér pedig csak úgy nyüzsög a bájital-árusoktól, őket is meg lehet kérdezni az ital hatékonyságáról. Szinte végtelen lehetőség van meggyőződni az igazságról. *Valóban számtalan úton-módon lehetséges, biztos azon kívül is van még megoldás, mint amiket ő maga mondott.*
// Olcsó bájitalok - Mindenkinek //
// Plevaen Kadar és Svir Gia //
*A sötételf "hátrébb vonul", míg a másik férfi tovább érdeklődik. Vagyis inkább csípős megjegyzést tesz.*
- Bizonyára kellemetlen lenne, uram, én még nem láttam hasonlót. *Mondja, egyértelműen a sötételf is hallja ezeket a szavakat. Valóban tényleges bájitalokat árul, működőeket, semmi trükk nincs bennük. Itt némileg ignorálja az ember férfit, lévén az csak a száját járatni jött ide, ez pedig őt nem igazán érdekli. Közben látja, hogy a sötételf pénzt számolgat. Arra, miszerint nem ismer alkimistákat, a válasz viszont mosollyal jön.*
- De hisz itt áll egy ön előtt. *Mondja az egyértelmű tényt.* De véletlenszerűen az utcán is bárhol találni. Van egy kis alkimista bolt a gazdagnegyedben is, ott dolgozom, van ott egy öreg úr, ő is megerősítheti. A piactér pedig csak úgy nyüzsög a bájital-árusoktól, őket is meg lehet kérdezni az ital hatékonyságáról. Szinte végtelen lehetőség van meggyőződni az igazságról. *Valóban számtalan úton-módon lehetséges, biztos azon kívül is van még megoldás, mint amiket ő maga mondott.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9568-9587