Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 79 (1561. - 1580. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1580. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-03 15:10:08
Üzenet elküldve: 2014-12-03 15:10:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Gomrak a Mesemondó-nak címezve//
* Egy újabb nap ért véget. Kicsit lehetett volna jobb is ez a bizonyos nap, de kell érnie ezzel. Most pedig jöhet a hófesztivál. A "Nagy napig" pedig hátravan még egy nap, úgyhogy ide is eljött megnézni, hogy mi ez a nagy jövés-menés errefelé. Természetesen nem alaptalan a dolog, a hangulat valóban kitűnő. Mindenhol a Városiak, és a Nem Városiak ügyködnek, vásárolnak, egyesek árulnak csak, néhányan pedig mindenféle játékot is űznek. Valószínűleg mindenki megtalálja a helyét: aki vásárolni szeret, az vásárol, aki építeni szeret, az épít, aki hógolyózni szeret, az azt teszi, aki mesét mond / hallgat, az pedig ezt az örömét is kiéli. Nincsen máshogyan ez az egyik idősebb törpével sem. Már egy ideje hallgatja a mesét, most ért csak el a hang forrásáig. Úgy tűnik mostanra pedig éppen befejezi mondandóját a törpe. Meg is látja az idős aprónépet, majd meg is szólítja. *
- 'Napot, Uram! Ezek a történetek tényleg megtörténtek? * Kérdi érdeklődve, mert, ha igen akkor tényleg nagy ember (pontosabban kis törpe, de hagyjuk is...) lehet ez a Törpe Úr, ha nem akkor meg csak jól tud mesélni, de az is egy kitüntetés. Kíváncsian várja a törpét, hogy válaszoljon. *
//Gomrak a Mesemondó-nak címezve//
* Egy újabb nap ért véget. Kicsit lehetett volna jobb is ez a bizonyos nap, de kell érnie ezzel. Most pedig jöhet a hófesztivál. A "Nagy napig" pedig hátravan még egy nap, úgyhogy ide is eljött megnézni, hogy mi ez a nagy jövés-menés errefelé. Természetesen nem alaptalan a dolog, a hangulat valóban kitűnő. Mindenhol a Városiak, és a Nem Városiak ügyködnek, vásárolnak, egyesek árulnak csak, néhányan pedig mindenféle játékot is űznek. Valószínűleg mindenki megtalálja a helyét: aki vásárolni szeret, az vásárol, aki építeni szeret, az épít, aki hógolyózni szeret, az azt teszi, aki mesét mond / hallgat, az pedig ezt az örömét is kiéli. Nincsen máshogyan ez az egyik idősebb törpével sem. Már egy ideje hallgatja a mesét, most ért csak el a hang forrásáig. Úgy tűnik mostanra pedig éppen befejezi mondandóját a törpe. Meg is látja az idős aprónépet, majd meg is szólítja. *
- 'Napot, Uram! Ezek a történetek tényleg megtörténtek? * Kérdi érdeklődve, mert, ha igen akkor tényleg nagy ember (pontosabban kis törpe, de hagyjuk is...) lehet ez a Törpe Úr, ha nem akkor meg csak jól tud mesélni, de az is egy kitüntetés. Kíváncsian várja a törpét, hogy válaszoljon. *
1579. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-03 14:55:44
Üzenet elküldve: 2014-12-03 14:55:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
* A tömeg csak egyre nagyobb lesz, ahogy telik az idő, hamarosan már mindenfelé csak embereket láthat Morwon, meg persze más fajbélieket, annak ellenére, hogy nem mondható kicsinek a tisztás. Nem is csoda, hogy ennyi ember közt jó néhány ismerős arcot fedez fel. Amikor még nincs akkora tömeg, akkor meglátja egykori útitársát, Moont, aki éppen két (bár amikor odanéz akkor épp három) férfi társaságát élvezi. Úgy gondolja, hogy majd később odamegy talán, de ezzel már egy kicsit elkésett, mert a tömeg eltakarja a mélységit már, így csak nehezen juthat el odáig. Persze ez még nem zárja ki, hogy később odamenjen, de egyelőre csak élvezi a hangulatot.
Nem sokkal később pedig újabb tömeg érkezik a helyszínre, de hamar elvegyülnek a már ittlévő tömegben. Azért néhány ismerős arcot meglát. Többek között Kagan Thargodart - ez nem csoda, hisz nem nehéz kiszúrni a "fél-óriást" a tömegből. Látja Leandanát is, valamint törpéket, nőket is, de a legtöbbjük hamar eltűnik szeme elől a tömegben, még így is, hogy közel három és fél méter magasról látja az eseményeket.
Nem közvetlenül a Tharg-ok felé indul el, de valamerre abba az irányba, ahol legutóbb látta őket. Bizonyára, ha valami fontosabb mondanivalója, kérdése van valamelyiküknek, akkor felkeresik majd Morwont (ami nem nehéz, magasságát tekintve), ha meg nincs, akkor nincs - Morwonnak sincs.
Elindul hát újabb felfedezőútra az asztalok között, hátha talál valamit, amit vásárlásra érdemesnek titulál. Kezével betemeti zsebe helyét, hogy az esetleges tolvajok nem őt szemeljék ki zsákmánynak, vagy, ha igen, akkor ne érjenek vele sokat. *
* A tömeg csak egyre nagyobb lesz, ahogy telik az idő, hamarosan már mindenfelé csak embereket láthat Morwon, meg persze más fajbélieket, annak ellenére, hogy nem mondható kicsinek a tisztás. Nem is csoda, hogy ennyi ember közt jó néhány ismerős arcot fedez fel. Amikor még nincs akkora tömeg, akkor meglátja egykori útitársát, Moont, aki éppen két (bár amikor odanéz akkor épp három) férfi társaságát élvezi. Úgy gondolja, hogy majd később odamegy talán, de ezzel már egy kicsit elkésett, mert a tömeg eltakarja a mélységit már, így csak nehezen juthat el odáig. Persze ez még nem zárja ki, hogy később odamenjen, de egyelőre csak élvezi a hangulatot.
Nem sokkal később pedig újabb tömeg érkezik a helyszínre, de hamar elvegyülnek a már ittlévő tömegben. Azért néhány ismerős arcot meglát. Többek között Kagan Thargodart - ez nem csoda, hisz nem nehéz kiszúrni a "fél-óriást" a tömegből. Látja Leandanát is, valamint törpéket, nőket is, de a legtöbbjük hamar eltűnik szeme elől a tömegben, még így is, hogy közel három és fél méter magasról látja az eseményeket.
Nem közvetlenül a Tharg-ok felé indul el, de valamerre abba az irányba, ahol legutóbb látta őket. Bizonyára, ha valami fontosabb mondanivalója, kérdése van valamelyiküknek, akkor felkeresik majd Morwont (ami nem nehéz, magasságát tekintve), ha meg nincs, akkor nincs - Morwonnak sincs.
Elindul hát újabb felfedezőútra az asztalok között, hátha talál valamit, amit vásárlásra érdemesnek titulál. Kezével betemeti zsebe helyét, hogy az esetleges tolvajok nem őt szemeljék ki zsákmánynak, vagy, ha igen, akkor ne érjenek vele sokat. *
1578. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-03 12:49:27
Üzenet elküldve: 2014-12-03 12:49:27
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Hófesztivál//
- Négy farkas volt, ha mondom. Nézd, ennyi ni. *Emeli fel négy ujját egyik kezén.* A sisakom egyem meg, ha nem igaz. De nem is ez volt a rettenetes, hanem a hideg. Igen. A csontig hatoló hideg. Ez ami most van az gwuff-füle ahhoz képest! Nekem meg nem volt egy bőröm sem, csak a jó öreg vas mindenütt. *Csap mellére ököllel, mutatván a rajta lévő páncélzatot. Kortyol egyet söréből, mely ezzel ki is ürül. A fakorsó az asztalon koppan, ami a standok mellé lett felállítva, valaki pedig már hozza is a következő Sört, aminek árát, a 12 aranyat később fizeti.
Most sokkal fontosabb, hogy hallgatóközössége szavain csüng.*
- Szóval felkaptam a földről a harci kalapácsot, és bumm! A felém ugró farkas pofájába csaptam, de úgy, hogy többé fel nem kelt. A másik három máris nyüszített. *Kiabálva, diadalittasan adja elő történetét.* Feléjük morogtam, erre eliszkoltak. Hah! *Fogja az újabb, immár tele lévő korsót, majd húz belőle egy nagyot.*
- Persze ezután még semmi nem volt vége. A farkast két kezemmel nyúztam meg. Ezekkel itt. *Mutatja vaskos, zömök tenyereit, ujjait és karját.* Egyszerűen szétmarcangoltam, a bundáját pedig magamra terítettem, így vészeltem át az éjszakát. És azok a farkasok, a közelébe sem tudtak menni a sérülteknek. No, így sikerült végül megmenteni azt a két tökkelütöttet, akik még a kardjuk forgatásához sem értenek. Pfuj! De én megmentettem őket, bizony. És olyan jutalmat kaptam, hogy évekig nem kellett volna dolgoznom! *A történetet nem hallgatja tömeg, egy-két lézengő és féltucat gyerek, főleg utóbbiak ámulkodnak az elhangzottakon, tátott szájjal, egymás túlordibálva a kérdésekkel, és a követelőzéssel, miszerint még, még és még kérnek. Gomrak viszont komolyabb hallgatóságra vágyik, sörét továbbfogyasztva türelemre inti a gyerekeket, visszaroskad a székre, ahonnét korábban a történet hevében felpattant, majd elhessegeti a kölyköket.*
- Négy farkas volt, ha mondom. Nézd, ennyi ni. *Emeli fel négy ujját egyik kezén.* A sisakom egyem meg, ha nem igaz. De nem is ez volt a rettenetes, hanem a hideg. Igen. A csontig hatoló hideg. Ez ami most van az gwuff-füle ahhoz képest! Nekem meg nem volt egy bőröm sem, csak a jó öreg vas mindenütt. *Csap mellére ököllel, mutatván a rajta lévő páncélzatot. Kortyol egyet söréből, mely ezzel ki is ürül. A fakorsó az asztalon koppan, ami a standok mellé lett felállítva, valaki pedig már hozza is a következő Sört, aminek árát, a 12 aranyat később fizeti.
Most sokkal fontosabb, hogy hallgatóközössége szavain csüng.*- Szóval felkaptam a földről a harci kalapácsot, és bumm! A felém ugró farkas pofájába csaptam, de úgy, hogy többé fel nem kelt. A másik három máris nyüszített. *Kiabálva, diadalittasan adja elő történetét.* Feléjük morogtam, erre eliszkoltak. Hah! *Fogja az újabb, immár tele lévő korsót, majd húz belőle egy nagyot.*
- Persze ezután még semmi nem volt vége. A farkast két kezemmel nyúztam meg. Ezekkel itt. *Mutatja vaskos, zömök tenyereit, ujjait és karját.* Egyszerűen szétmarcangoltam, a bundáját pedig magamra terítettem, így vészeltem át az éjszakát. És azok a farkasok, a közelébe sem tudtak menni a sérülteknek. No, így sikerült végül megmenteni azt a két tökkelütöttet, akik még a kardjuk forgatásához sem értenek. Pfuj! De én megmentettem őket, bizony. És olyan jutalmat kaptam, hogy évekig nem kellett volna dolgoznom! *A történetet nem hallgatja tömeg, egy-két lézengő és féltucat gyerek, főleg utóbbiak ámulkodnak az elhangzottakon, tátott szájjal, egymás túlordibálva a kérdésekkel, és a követelőzéssel, miszerint még, még és még kérnek. Gomrak viszont komolyabb hallgatóságra vágyik, sörét továbbfogyasztva türelemre inti a gyerekeket, visszaroskad a székre, ahonnét korábban a történet hevében felpattant, majd elhessegeti a kölyköket.*
1577. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-03 12:48:03
Üzenet elküldve: 2014-12-03 12:48:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
~Na végre, a tél újra utolért minket...~
*Morfondírozik magában Hrothgaar a Thargodarok harcos-kovácsa. Egyértelműen ez a kedvenc időszaka az évből, ilyenkor mindig jobb a közérzete. Talán sokaknak még a törzsön belül is furcsa lehetett (vagy még mindig az) ez, de ő már csak ilyen. Épp a nemrégiben felépült Kovácsműhelyben püfölte a vasat, amikor megérkeztek a hírnökök a városból ennek a kis összeröffenésnek a hírével. Kapva-kapott hát az alkalmon év munkája befejeztével elő is készült az útra. Egy kis szórakozás nekik is kijár...*
- Kíváncsi vagyok mi minden lesz itt... van egy sanda gyanúm, hogy a arany-készletem hamar meg fog csappanni, ha nem figyelek...
*A "barbár" Thargodar különítmény jobb szélén halad, picinyke hátasának, Pejkónak a nyergében zötykölődve. Az igazat megvallva ő sem vitte túlzásba az öltözködést, nem rittyentette ki magát, mert miért is kellett volna? Csupán a megszokás számlájára írható, hogy vértet is vett: ám ez most egy könnyebb bőrvért, szeretett láncingét otthon hagyta ezúttal. Válláról bunda omlik alá, azért egy ilyen mégiscsak jól mutat, meg kell hagyni. Igazából több időt töltött azzal, hogy szakállát rendbe rakja, mint amennyi időt teljes készülődése igénybe vett. Hosszú, dús, rőt szakállzatát gondosan kifésülte és öt fonatba befonta. Haját szorosan hátrakötötte, ám sisakot most nem visel. Egyetlen fegyvere kedvenc egykezes csatabárdja.*
- Támogatom az ötletet! Gurítsunk le valami finomat!
*Hallhatják társai a törpét, aki még azon is elgondolkodott, hogy lehet ő fizeti majd az első kört az italból. Majd kiderül. Ahogy nézelődik, egy vidám dallamot kezd el fütyörészni, kicsit megfeledkezik magáról, élvezi a időt, a társaságot, a környezetet.*
~Na végre, a tél újra utolért minket...~
*Morfondírozik magában Hrothgaar a Thargodarok harcos-kovácsa. Egyértelműen ez a kedvenc időszaka az évből, ilyenkor mindig jobb a közérzete. Talán sokaknak még a törzsön belül is furcsa lehetett (vagy még mindig az) ez, de ő már csak ilyen. Épp a nemrégiben felépült Kovácsműhelyben püfölte a vasat, amikor megérkeztek a hírnökök a városból ennek a kis összeröffenésnek a hírével. Kapva-kapott hát az alkalmon év munkája befejeztével elő is készült az útra. Egy kis szórakozás nekik is kijár...*
- Kíváncsi vagyok mi minden lesz itt... van egy sanda gyanúm, hogy a arany-készletem hamar meg fog csappanni, ha nem figyelek...
*A "barbár" Thargodar különítmény jobb szélén halad, picinyke hátasának, Pejkónak a nyergében zötykölődve. Az igazat megvallva ő sem vitte túlzásba az öltözködést, nem rittyentette ki magát, mert miért is kellett volna? Csupán a megszokás számlájára írható, hogy vértet is vett: ám ez most egy könnyebb bőrvért, szeretett láncingét otthon hagyta ezúttal. Válláról bunda omlik alá, azért egy ilyen mégiscsak jól mutat, meg kell hagyni. Igazából több időt töltött azzal, hogy szakállát rendbe rakja, mint amennyi időt teljes készülődése igénybe vett. Hosszú, dús, rőt szakállzatát gondosan kifésülte és öt fonatba befonta. Haját szorosan hátrakötötte, ám sisakot most nem visel. Egyetlen fegyvere kedvenc egykezes csatabárdja.*
- Támogatom az ötletet! Gurítsunk le valami finomat!
*Hallhatják társai a törpét, aki még azon is elgondolkodott, hogy lehet ő fizeti majd az első kört az italból. Majd kiderül. Ahogy nézelődik, egy vidám dallamot kezd el fütyörészni, kicsit megfeledkezik magáról, élvezi a időt, a társaságot, a környezetet.*
1576. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-03 12:45:50
Üzenet elküldve: 2014-12-03 12:45:50
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
// Hó- és jégszobrászat //
*Serényen dolgozik, formálja a maga kis kupacát, meg szobor alapját, amin majd dolgozhat tovább. Habár azért érzékeli, hogy a tömeg, az érdeklődők, no meg a versenyzők száma is nő, addig nem foglalkozik vele, míg kis szünetet nem tart. Ez akkor következik be, mikor már ott van előtte az alap, vagyis a szilárd, tömör henger, amin egy nagyobb, már szabálytalanabb, nyújtottabb, gömbölyded forma van, amin meg egy kisebb, ferde, tojásforma alakzat kapott helyett. No meg a nagyobb formából egy nagyobb hurka is kiindul a leendő törzse csavarodva.
A hóban térdelve néz körül, míg kicsit szusszan egyet a nagy alapozás után. Készül néhány igazán remek és impozáns alkotás is, például az a nagy, gyíkszerű valami. Nem lepődik meg rajta túlságosan, hogy ez esélytelenek nyugalmával folytathatja a versenyt, de ez nem töri le. Igazából egész jól szórakozik. Természetesen eljátszott a gondolattal, hogy milyen jó lenne elvinni az első díjat, azonban egy pillanatig sem gondolta komolyan, hogy a maga amatőr képességeivel esélyes lenne. Elnéz még egyszer a bódék felé, ahol szintén egyre nagyobb a népsűrűség, de mielőtt az íncsiklandó falatok túlságosan elvonnák a figyelmét, folytatja a nagy alakítást.
A profikkal ellentétben nem hozott speciális eszközöket, őszintén szólva nem is nagyon tudott volna hozni, mert fát se nagyon szokott faragni, így nem marad más, mint keze, illetve a kabát alól kihalászott tőre. Azért azzal is be tud majd segíteni egy kicsit a csinosítgatásba, részletezésbe. Először is elegyengeti a szobor felszínét, ezt kézzel teszi. Lesimítja a göröngyöket, eltünteti a puklikat, a nagyon ragaszkodó kiszögelléseket végszükség esetén lemetszi a tőrrel, és tenyerével simogatva, döngölve dolgozza el a felületet.
A részletek kidolgozását a fejen kezdi. Finom bemetszések az orr vonalánál, ujjával finomít az orrlukakon, nagy óvatosan lyukakat szúr a bajusz helyén, finom mozdulatokkal farigcsálja a havat a száj vonalánál. Utána a szemek jönnek, nem csak belekarcolja, hanem rendesen kialakítja "kitüremkedésként", ahogy annak ki kell néznie térbelien. A szemgolyót és a pupillát nem jeleníti meg, a szemhéj határainál pedig ismét tőrére hagyatkozik. A füleket utólag tapasztja rá, hiszen igyekszik minél vékonyabbakra csinálni.
Aztán jöhet a test, azzal már könnyebb dolga van, ugyanis a végtagokat kell alaposan farigcsálnia. A kezekkel kezdi, az alapjául szolgáló "kígyókat" csiszolja, alakítja ujjaival, a tőrrel nem nyúl oda, többet ártana vele, mint használna. A nehezét igazán az apró mancsok és a közöttük szorongatott makk jelentik. Ezzel jó sokáig pepecsel, mivel megfontolta és óvatosan halad, néha jó darabig csak fontolgatja a megfelelő módszert, mielőtt bárminek is nekikezdene. Mikor már úgy véli, csak ronthat a helyzeten és lehetőségeiből kihozta a legjobbat, tovább áll a lábak kidolgozására. A korábbi, mondhatni idegtépő munkához képest ez egyenesen pihentető.
Nincs más hátra már, mint a farkinca. A formáján nem nagyon kell dolgoznia, viszont hogyan tehetné bozontosabbá a látványt? Ezen tanakodik egy darabig, sőt, jó darabig. Jobb ötlete lévén tőre hegyével ejt finom bemetszéseket, hogy nem legyen olyan sima a hószobor azon része. Nem belevágja a szőrmintázatot, csupán egyenetlenné teszi, így próbálva imitálni a mókusok talán legjellegzetesebb tartozékát. Utolsó simításként átnéz meg egyszer mindent, kicsit finomít ott, kicsit csinosít ott, egy kicsit még élesít azokon a karmocskákon, végül elégedetten huppan le a hóba. Kész a mű.
Megint csak kifújja magát, még vet néhány pillantást a hómókusra, aki kíváncsian és diadalmasan kezd az ég felé nyújtózni mancsaiban tartott makk kincsével, Rhena pedig nagy nehezen megállja, hogy ne essen neki ismét a munkának, hogy egy kicsit javít még itt-ott. Tudja jól, azzal csak ártana a műnek, de mégis ott az erős késztetés. Helyette inkább magáról porolja le a havat, és jár egyet, megnézi a többi szobor alkotót és művet, hogy állnak, mik készülnek.*
// Hó- és jégszobrászat //
*Serényen dolgozik, formálja a maga kis kupacát, meg szobor alapját, amin majd dolgozhat tovább. Habár azért érzékeli, hogy a tömeg, az érdeklődők, no meg a versenyzők száma is nő, addig nem foglalkozik vele, míg kis szünetet nem tart. Ez akkor következik be, mikor már ott van előtte az alap, vagyis a szilárd, tömör henger, amin egy nagyobb, már szabálytalanabb, nyújtottabb, gömbölyded forma van, amin meg egy kisebb, ferde, tojásforma alakzat kapott helyett. No meg a nagyobb formából egy nagyobb hurka is kiindul a leendő törzse csavarodva.
A hóban térdelve néz körül, míg kicsit szusszan egyet a nagy alapozás után. Készül néhány igazán remek és impozáns alkotás is, például az a nagy, gyíkszerű valami. Nem lepődik meg rajta túlságosan, hogy ez esélytelenek nyugalmával folytathatja a versenyt, de ez nem töri le. Igazából egész jól szórakozik. Természetesen eljátszott a gondolattal, hogy milyen jó lenne elvinni az első díjat, azonban egy pillanatig sem gondolta komolyan, hogy a maga amatőr képességeivel esélyes lenne. Elnéz még egyszer a bódék felé, ahol szintén egyre nagyobb a népsűrűség, de mielőtt az íncsiklandó falatok túlságosan elvonnák a figyelmét, folytatja a nagy alakítást.
A profikkal ellentétben nem hozott speciális eszközöket, őszintén szólva nem is nagyon tudott volna hozni, mert fát se nagyon szokott faragni, így nem marad más, mint keze, illetve a kabát alól kihalászott tőre. Azért azzal is be tud majd segíteni egy kicsit a csinosítgatásba, részletezésbe. Először is elegyengeti a szobor felszínét, ezt kézzel teszi. Lesimítja a göröngyöket, eltünteti a puklikat, a nagyon ragaszkodó kiszögelléseket végszükség esetén lemetszi a tőrrel, és tenyerével simogatva, döngölve dolgozza el a felületet.
A részletek kidolgozását a fejen kezdi. Finom bemetszések az orr vonalánál, ujjával finomít az orrlukakon, nagy óvatosan lyukakat szúr a bajusz helyén, finom mozdulatokkal farigcsálja a havat a száj vonalánál. Utána a szemek jönnek, nem csak belekarcolja, hanem rendesen kialakítja "kitüremkedésként", ahogy annak ki kell néznie térbelien. A szemgolyót és a pupillát nem jeleníti meg, a szemhéj határainál pedig ismét tőrére hagyatkozik. A füleket utólag tapasztja rá, hiszen igyekszik minél vékonyabbakra csinálni.
Aztán jöhet a test, azzal már könnyebb dolga van, ugyanis a végtagokat kell alaposan farigcsálnia. A kezekkel kezdi, az alapjául szolgáló "kígyókat" csiszolja, alakítja ujjaival, a tőrrel nem nyúl oda, többet ártana vele, mint használna. A nehezét igazán az apró mancsok és a közöttük szorongatott makk jelentik. Ezzel jó sokáig pepecsel, mivel megfontolta és óvatosan halad, néha jó darabig csak fontolgatja a megfelelő módszert, mielőtt bárminek is nekikezdene. Mikor már úgy véli, csak ronthat a helyzeten és lehetőségeiből kihozta a legjobbat, tovább áll a lábak kidolgozására. A korábbi, mondhatni idegtépő munkához képest ez egyenesen pihentető.
Nincs más hátra már, mint a farkinca. A formáján nem nagyon kell dolgoznia, viszont hogyan tehetné bozontosabbá a látványt? Ezen tanakodik egy darabig, sőt, jó darabig. Jobb ötlete lévén tőre hegyével ejt finom bemetszéseket, hogy nem legyen olyan sima a hószobor azon része. Nem belevágja a szőrmintázatot, csupán egyenetlenné teszi, így próbálva imitálni a mókusok talán legjellegzetesebb tartozékát. Utolsó simításként átnéz meg egyszer mindent, kicsit finomít ott, kicsit csinosít ott, egy kicsit még élesít azokon a karmocskákon, végül elégedetten huppan le a hóba. Kész a mű.
Megint csak kifújja magát, még vet néhány pillantást a hómókusra, aki kíváncsian és diadalmasan kezd az ég felé nyújtózni mancsaiban tartott makk kincsével, Rhena pedig nagy nehezen megállja, hogy ne essen neki ismét a munkának, hogy egy kicsit javít még itt-ott. Tudja jól, azzal csak ártana a műnek, de mégis ott az erős késztetés. Helyette inkább magáról porolja le a havat, és jár egyet, megnézi a többi szobor alkotót és művet, hogy állnak, mik készülnek.*
1575. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-03 10:44:00
Üzenet elküldve: 2014-12-03 10:44:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
*Valahol a sor vége tájékában halad, követve a Thargodart, és kíséretét. Nincs túlöltözve, s ennek oka, hogy nincs olyan széles ruhatára, mint egynémely rangosan személynek. Csupán a csizmájába tekert egy kicsit vastagabb kapcát, s a kabátja alá egy plusz inget is húzott. Fegyverek terén ő sem dúskálhat, kardját otthon hagyta, csak egy tőr bújik meg derékövén, és az elmaradhatatlan parittya, a dobókövekkel (vagy egyéb veszélyes lövedékkel). Fejére felhúzta a csuklyát, ez tart némi meleget, de kezeit csak úgy tudja melegen tartani, ha valamelyest behúzza a kabát ujjába. Ettől függetlenül nem panaszkodik. Megtanult tűrni. Persze, jobban szereti a kellemes meleget, a tavaszt és a nyárt. De most tél van, és nincs választási lehetősége.
Aztán elérik végre a tisztást, és a menet valamennyire megtorpan, mindenki nézelődni kezd. Amikor Kagan felveti a forralt bor ötletét, magában áldja érte. Ez jól fog esni neki is. Az legalább valamennyire felmelegíti. Arannyal szűken áll, momentán alig akad, de hátha a főnök kegyes lesz, és egy pohárkányit meghonorál. Közben tekintete a kérdezettek felé röppen el, az óriást nem ismeri, Eng'rifet épp csak elcsípi egy pillanatra a tömegben. Aztán visszatér Kaganra, és közelebb somfordál. Hátha nem marad ki az első körből.*
*Valahol a sor vége tájékában halad, követve a Thargodart, és kíséretét. Nincs túlöltözve, s ennek oka, hogy nincs olyan széles ruhatára, mint egynémely rangosan személynek. Csupán a csizmájába tekert egy kicsit vastagabb kapcát, s a kabátja alá egy plusz inget is húzott. Fegyverek terén ő sem dúskálhat, kardját otthon hagyta, csak egy tőr bújik meg derékövén, és az elmaradhatatlan parittya, a dobókövekkel (vagy egyéb veszélyes lövedékkel). Fejére felhúzta a csuklyát, ez tart némi meleget, de kezeit csak úgy tudja melegen tartani, ha valamelyest behúzza a kabát ujjába. Ettől függetlenül nem panaszkodik. Megtanult tűrni. Persze, jobban szereti a kellemes meleget, a tavaszt és a nyárt. De most tél van, és nincs választási lehetősége.
Aztán elérik végre a tisztást, és a menet valamennyire megtorpan, mindenki nézelődni kezd. Amikor Kagan felveti a forralt bor ötletét, magában áldja érte. Ez jól fog esni neki is. Az legalább valamennyire felmelegíti. Arannyal szűken áll, momentán alig akad, de hátha a főnök kegyes lesz, és egy pohárkányit meghonorál. Közben tekintete a kérdezettek felé röppen el, az óriást nem ismeri, Eng'rifet épp csak elcsípi egy pillanatra a tömegben. Aztán visszatér Kaganra, és közelebb somfordál. Hátha nem marad ki az első körből.*
1574. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-03 10:32:00
Üzenet elküldve: 2014-12-03 10:32:00
ÚJ
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
*Leának nem a tél nem tartozik a kedvencei közé, legalábbis addig a pillanatig nem, amíg ténylegesen "beindul", a nagy havazások előtti és utáni hideg nyálkától kifejezetten undorodik, de ő már csak ilyen. Nem szereti a hideg és nedves dolgokat, de ez a nap szép, tekintve, hogy a hó esett és nem csak jeges eső.
Bundabugyit azért nem húz a nadrágja alá, bundazoknit és bundatrikót sem. No meg bundainget sem, csupán szokásos, majd bokáig érő bundakabátját veszi fel szokásos öltözéke fölé. Fejére ezüstróka prémjéből készült kucsma kerül, egy másik példány a nyakát melegíti, és természetesen prémes kesztyűt is húz. Lesz még mit felvennie, ha eléri őket az igazi tél, mert ez még csak ízelítő.
A csizmáját még ki is suvickolta erre a nemes alkalomra, hogy Hófesztivál. Bár számára nem igazán világos, hogy ez miről is szól tulajdonképpen, de nyilván az ünneplik, hogy esik a hó. Vajon a nyári esőt is megünneplik ezek a városi népek? De végülis nem elmélkedik ezen túl sokat, hiszen az ő fajtájuk nagyon könnyen talál amúgy alkalmat az ünneplésre. Legyen az egy jól, vagy egy rosszul sikerült fosztogatás, egy megkötött üzlet, bármi.
Kagan oldalán - vagyis fél lépéssel mögötte - érkezik, kis csapatukban. A nézelődés, meg úgy egyáltalán az egész szituáció izgalmas a számára, csak mondjuk az kissé ijesztő, hogy nem tudja, hogy mire számíthat. Például nagy számú résztvevőre, amihez ő ugye nincsen szokva, mert jobbszereti a kiscsoportos foglalkozásokat, ahol ismeri is a feleket. De ha már itt vannak, és a szebbik, vízhatlanabb csizmáját vette fel, akkor élvezni fogja. Ha mást nem hát azt, hogy megnézik azt, hogy a városiak miként szórakoznak, és majd otthon jól kibeszélik-kinevetik ezt. Meg talán, ha van ilyen zsibvásárféle, akkor vesznek mindenfélét. Kagan kérdésére csak bólint, az valóban Morwon, vagy legalábbis annak tűnik, a furcsa gnómot azonban nem látja, de biztos azért mert épp eltűnt a forgatagban.*
- Akheelnek meg vegyünk cukorkát, már kizabálta a készleteimet!
*cukorkát, béna kis csecsebecséket Akheel nagyon kedveli az ilyeneket, és aztán a kis vörös mármár olyan nekik, mint valami kabala, ezáltal pedig szeretik - legalábbis Lea a maga részéről szereti - ha Akheel elégedett, és boldog. Márpedig a csetreszek és a kaja teszik boldoggá.*
A hozzászólás írója (Leandana Kagantal) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.12.03 12:50:18
*Leának nem a tél nem tartozik a kedvencei közé, legalábbis addig a pillanatig nem, amíg ténylegesen "beindul", a nagy havazások előtti és utáni hideg nyálkától kifejezetten undorodik, de ő már csak ilyen. Nem szereti a hideg és nedves dolgokat, de ez a nap szép, tekintve, hogy a hó esett és nem csak jeges eső.
Bundabugyit azért nem húz a nadrágja alá, bundazoknit és bundatrikót sem. No meg bundainget sem, csupán szokásos, majd bokáig érő bundakabátját veszi fel szokásos öltözéke fölé. Fejére ezüstróka prémjéből készült kucsma kerül, egy másik példány a nyakát melegíti, és természetesen prémes kesztyűt is húz. Lesz még mit felvennie, ha eléri őket az igazi tél, mert ez még csak ízelítő.
A csizmáját még ki is suvickolta erre a nemes alkalomra, hogy Hófesztivál. Bár számára nem igazán világos, hogy ez miről is szól tulajdonképpen, de nyilván az ünneplik, hogy esik a hó. Vajon a nyári esőt is megünneplik ezek a városi népek? De végülis nem elmélkedik ezen túl sokat, hiszen az ő fajtájuk nagyon könnyen talál amúgy alkalmat az ünneplésre. Legyen az egy jól, vagy egy rosszul sikerült fosztogatás, egy megkötött üzlet, bármi.
Kagan oldalán - vagyis fél lépéssel mögötte - érkezik, kis csapatukban. A nézelődés, meg úgy egyáltalán az egész szituáció izgalmas a számára, csak mondjuk az kissé ijesztő, hogy nem tudja, hogy mire számíthat. Például nagy számú résztvevőre, amihez ő ugye nincsen szokva, mert jobbszereti a kiscsoportos foglalkozásokat, ahol ismeri is a feleket. De ha már itt vannak, és a szebbik, vízhatlanabb csizmáját vette fel, akkor élvezni fogja. Ha mást nem hát azt, hogy megnézik azt, hogy a városiak miként szórakoznak, és majd otthon jól kibeszélik-kinevetik ezt. Meg talán, ha van ilyen zsibvásárféle, akkor vesznek mindenfélét. Kagan kérdésére csak bólint, az valóban Morwon, vagy legalábbis annak tűnik, a furcsa gnómot azonban nem látja, de biztos azért mert épp eltűnt a forgatagban.*
- Akheelnek meg vegyünk cukorkát, már kizabálta a készleteimet!
*cukorkát, béna kis csecsebecséket Akheel nagyon kedveli az ilyeneket, és aztán a kis vörös mármár olyan nekik, mint valami kabala, ezáltal pedig szeretik - legalábbis Lea a maga részéről szereti - ha Akheel elégedett, és boldog. Márpedig a csetreszek és a kaja teszik boldoggá.*
A hozzászólás írója (Leandana Kagantal) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.12.03 12:50:18
1573. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-03 09:52:22
Üzenet elküldve: 2014-12-03 09:52:22
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
*Ennek a furcsa eseménynek a híre egészen Thargarodig elért - no persze, mert tettek róla a Város nagyjai. Bár meghívásuk profán volt és némileg illetlen, de Kagan Thargodar ennek külön örül. Kellemetlen lett volna, ha hadúri mivoltában hívják meg, hiszen akkor megfelelő külsőségekkel és kísérettel kellett volna érkeznie. Így viszont jöhetett úgy, ahogy meghívták: barbár idegenként.*
~ Vagyis majdnem. ~ *ugyanis nem üvöltve, fegyvert rázva rontanak az ünneplőkre, viszont nem is öltöztek ki, mint valami barbár kán vagy herceg. Egyébként is, Kagan "ünneplő" ruháiból egyelőre még nincsen sok, és azok sem alkalmasak téli viseletre, nem is beszélve arról, hogy mi történne velük egy ilyen Latyak-murin.*
*A tisztást ismeri, jártak már erre, de ez akkor sem Tharg terület már; mélyen benn járnak Arthenior tényleges fennhatósága alatt. Ennek megfelelően fegyverei számát is alaposan visszavette (hogy ne provokáljon senkit hepciáskodásra), de azért ezt-azt magánál tartott (mert azért nem hülye).*
*Méretes medvebundáját Thargodar-sigulos arany kapocs fogja össze, de kombinált vértjét a régebbi, egyszerűbb, kényelmesebb és rugalmasabb bőrvértre cserélte. Északi lévén nincs túlöltözve, hiszen a tél még éppen csak kopogtat, és egyébként sem fog olyan erővel lecsapni rájuk, mint "odahaza".*
- Na. *kommentálja a helyzetet, miközben emberei élén bevonul a fesztiválra. Mert miért is ne? A Hócsata helyszínét már ki is nézte magának, mielőtt azonban oda is felvonulna "seregével", először szeretne körbepillantani - hátha lehet kapni valami forró nedűt ebben a forgatagban.*
- Vigyázzatok az aranyatokra. *figyelmezteti embereit, majd Leandanához fordul.*
- Nézd, az ott nem Morwon? *legalábbis nagyon Morwon-feje van az egyik óriásnak, aki a standoknál tekereg.*
- Az meg ott Engrif. Na őt nem lehet eltéveszteni. Héj, nem lesz ez rossz! Kerítsünk egy kis forralt bort, ha?
*Ennek a furcsa eseménynek a híre egészen Thargarodig elért - no persze, mert tettek róla a Város nagyjai. Bár meghívásuk profán volt és némileg illetlen, de Kagan Thargodar ennek külön örül. Kellemetlen lett volna, ha hadúri mivoltában hívják meg, hiszen akkor megfelelő külsőségekkel és kísérettel kellett volna érkeznie. Így viszont jöhetett úgy, ahogy meghívták: barbár idegenként.*
~ Vagyis majdnem. ~ *ugyanis nem üvöltve, fegyvert rázva rontanak az ünneplőkre, viszont nem is öltöztek ki, mint valami barbár kán vagy herceg. Egyébként is, Kagan "ünneplő" ruháiból egyelőre még nincsen sok, és azok sem alkalmasak téli viseletre, nem is beszélve arról, hogy mi történne velük egy ilyen Latyak-murin.*
*A tisztást ismeri, jártak már erre, de ez akkor sem Tharg terület már; mélyen benn járnak Arthenior tényleges fennhatósága alatt. Ennek megfelelően fegyverei számát is alaposan visszavette (hogy ne provokáljon senkit hepciáskodásra), de azért ezt-azt magánál tartott (mert azért nem hülye).*
*Méretes medvebundáját Thargodar-sigulos arany kapocs fogja össze, de kombinált vértjét a régebbi, egyszerűbb, kényelmesebb és rugalmasabb bőrvértre cserélte. Északi lévén nincs túlöltözve, hiszen a tél még éppen csak kopogtat, és egyébként sem fog olyan erővel lecsapni rájuk, mint "odahaza".*
- Na. *kommentálja a helyzetet, miközben emberei élén bevonul a fesztiválra. Mert miért is ne? A Hócsata helyszínét már ki is nézte magának, mielőtt azonban oda is felvonulna "seregével", először szeretne körbepillantani - hátha lehet kapni valami forró nedűt ebben a forgatagban.*
- Vigyázzatok az aranyatokra. *figyelmezteti embereit, majd Leandanához fordul.*
- Nézd, az ott nem Morwon? *legalábbis nagyon Morwon-feje van az egyik óriásnak, aki a standoknál tekereg.*
- Az meg ott Engrif. Na őt nem lehet eltéveszteni. Héj, nem lesz ez rossz! Kerítsünk egy kis forralt bort, ha?
1572. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-03 08:08:03
Üzenet elküldve: 2014-12-03 08:08:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Jég és hószobrászat//
* A terve bármiféle ellenvetés nélkül jóvá lett hagyva. Album mondjuk egy kissé furcsállja az alakot kit saját kezűleg vetett pappira az egyik megidézése után, de semmi gond, ha nem sikerülne jól a hószobruk még mindig mellé állíthat egy eredetit azzal bemutatva kire is gondoltak eredetileg. Szerencsére a bikinis részt magában tartja hóbarátja így nincs indok rá, hogy nevetésre fakadjon a mélységi. Minden esetre ha a két jómadár komolyabban szemügyre veszi az általa rajzoltakat észreveheti, hogy bizony az ábrázolt alak férfiasabb részét tóga takarja, combközépig ér, lábain pedig csizmák feszülnek. Szárnyai szélesek, akár öt láb hosszúak is lehetnének, persze ez itt most kivitelezhetetlen tehát egy szépen összehajtott jégtollakkal fedett repülésre alkalmas valamit kell megalkotniuk. Talán a kardal lesz a legegyszerűbb dolguk ugyanis azt hóból-jégből igen nehéz volna megalkotni tehát ha csak valamelyik úr magára nem vállalja a nemes feladatot hogy kifaragja a fegyvert akkor akár egy valódi fém pallost is kezébe adhatnak.*
- Most hiányzik igazán a vízmágia. *jegyzi meg Moon mint az olyanok kiknek életét már a mana finom rezdülése szövi körül. Talán még apja sem sejtette mennyire megváltoztatja gyermeke életét azzal az egy szóval amit akkor ejtett ki mikor a nőstényke engedélyt kért a mágiatanulásra.
Album megjegyzésén először csak elmosolyodik majd sötét felhő siklik el tekintete előtt.*
- Egy holttest nagyban megkönnyítené a dolgunkat! *mondja miközben bőszen próbálja keményre ütögetni a nála már magasabb és testesebb hókupacot, hogy az megkeményedjen , összeálljon és jéghez hasonlatossá vágjon.
A melléjük lépő fekete köpenyesre rámosolyog. Hasznos néha pár szót váltani a szomszédokkal, na meg a pihenés sem árthat meg.*
- Üdv Nestar. *köszönti a férfit* Moonxylvery vagyok. *mutatkozik be sietve miközben vörösben játszó tenyereire néz. Van kesztyűje, nem azzal van a gond, csak egyszerűen nem akarta, hogy átvizesedjen. Későbbre tartogatja, mikor már készen vannak a szoborral. Tekintete a sárkánygyík felé vetül. Közel van hozzájuk hát természetesen rábólint a kérésre. A felajánlást külön jó néven veszi. Soha sem lehet tudni mi az ami pont szükséges lehet, főleg ha Svir mondjuk elkezdi félteni becses nyílvesszői hegyét, akkor egy véső pont jól jöhet.*
- Menjen csak nyugodtan. *mondja miközben már fordul is vissza a lassan egyenletes tömb formát felvevő alakhoz majd hirtelen jut eszébe, hogy biza azt a bürokráciát még ők sem intézték el.*
- Svir, kérlek jelentsd le a mi szobrunkat. *szól a kalaposhoz majd hozzáfog kifaragni a szobor izmos lábait, csizmáját, na meg a csinos kis szoknyácskát is. Reménykedik benne, hogy Album besegít vagy akár, a jobb hozzáférés érdekében egy másik területet támad le a megalkotandó szobron.*
//Jég és hószobrászat//
* A terve bármiféle ellenvetés nélkül jóvá lett hagyva. Album mondjuk egy kissé furcsállja az alakot kit saját kezűleg vetett pappira az egyik megidézése után, de semmi gond, ha nem sikerülne jól a hószobruk még mindig mellé állíthat egy eredetit azzal bemutatva kire is gondoltak eredetileg. Szerencsére a bikinis részt magában tartja hóbarátja így nincs indok rá, hogy nevetésre fakadjon a mélységi. Minden esetre ha a két jómadár komolyabban szemügyre veszi az általa rajzoltakat észreveheti, hogy bizony az ábrázolt alak férfiasabb részét tóga takarja, combközépig ér, lábain pedig csizmák feszülnek. Szárnyai szélesek, akár öt láb hosszúak is lehetnének, persze ez itt most kivitelezhetetlen tehát egy szépen összehajtott jégtollakkal fedett repülésre alkalmas valamit kell megalkotniuk. Talán a kardal lesz a legegyszerűbb dolguk ugyanis azt hóból-jégből igen nehéz volna megalkotni tehát ha csak valamelyik úr magára nem vállalja a nemes feladatot hogy kifaragja a fegyvert akkor akár egy valódi fém pallost is kezébe adhatnak.*
- Most hiányzik igazán a vízmágia. *jegyzi meg Moon mint az olyanok kiknek életét már a mana finom rezdülése szövi körül. Talán még apja sem sejtette mennyire megváltoztatja gyermeke életét azzal az egy szóval amit akkor ejtett ki mikor a nőstényke engedélyt kért a mágiatanulásra.
Album megjegyzésén először csak elmosolyodik majd sötét felhő siklik el tekintete előtt.*
- Egy holttest nagyban megkönnyítené a dolgunkat! *mondja miközben bőszen próbálja keményre ütögetni a nála már magasabb és testesebb hókupacot, hogy az megkeményedjen , összeálljon és jéghez hasonlatossá vágjon.
A melléjük lépő fekete köpenyesre rámosolyog. Hasznos néha pár szót váltani a szomszédokkal, na meg a pihenés sem árthat meg.*
- Üdv Nestar. *köszönti a férfit* Moonxylvery vagyok. *mutatkozik be sietve miközben vörösben játszó tenyereire néz. Van kesztyűje, nem azzal van a gond, csak egyszerűen nem akarta, hogy átvizesedjen. Későbbre tartogatja, mikor már készen vannak a szoborral. Tekintete a sárkánygyík felé vetül. Közel van hozzájuk hát természetesen rábólint a kérésre. A felajánlást külön jó néven veszi. Soha sem lehet tudni mi az ami pont szükséges lehet, főleg ha Svir mondjuk elkezdi félteni becses nyílvesszői hegyét, akkor egy véső pont jól jöhet.*
- Menjen csak nyugodtan. *mondja miközben már fordul is vissza a lassan egyenletes tömb formát felvevő alakhoz majd hirtelen jut eszébe, hogy biza azt a bürokráciát még ők sem intézték el.*
- Svir, kérlek jelentsd le a mi szobrunkat. *szól a kalaposhoz majd hozzáfog kifaragni a szobor izmos lábait, csizmáját, na meg a csinos kis szoknyácskát is. Reménykedik benne, hogy Album besegít vagy akár, a jobb hozzáférés érdekében egy másik területet támad le a megalkotandó szobron.*
1571. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-03 02:55:28
Üzenet elküldve: 2014-12-03 02:55:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Jég és hószobrászat//
*Fülébe jut a kritika, szerencsére a pozitívabb fajtából való és jó néven is veszi.*
-Nagyon köszönöm, bár az enyém még messze áll attól, hogy bármivel is konkuráljon, még nevezni is elfelejtettem vele...
*Fel is kel, bár az éhség és a fáradtság jegyei már kezdenek megmutatkozni rajta, ez további okot ad arra, hogy időlegesen elhagyja alkotmányát és tegyen egy kört. Lassan közelíteni kezd a társaság felé, bár leginkább azért, mert útjába fog esni a bodegák felé. Semmilyen fegyvert nem hord láthatóan és szomorúan ez fedi is a valóságot. A kis vésője és az egyéb munkaeszközeit nem meri harci kategóriába sorolni, mert a végén elbízzák magukat és a csalódás súlya alatt összetörnének.*
- Már elnézést, hogy akaratlanul is meghallottam és beleszólok. A nevem Nestar és ha nem túl nagy kérés, akkor tudnának időnként pár figyelő pillantást vetni a tretilre és erre a pár dologra, ameddig elintézem a bürokráciát? Megköszönném és ha valamelyik eszközre szükségük lenne a véletlen folyamán, használják nyugodtan.
*Kisebb rendetlenségben, azonban elég kis területen található a felszerelés, amit hozott, alatta egy foszló posztó. Egyetlen üdítő kivétel csak a sárkánygyíkokról szóló képes könyvecske, melyet igényesen bebugyolált egy sokkal élénkebben vörös és állapotában is újabb szövetbe. Erre leginkább azért vigyáz, mert nem az ő tulajdonában áll, csak ideiglenesen birtokolja. Amennyiben úgy látja, hogy valamiféle válaszreakciót kapott és nem kívánnak vele egyelőre mélyebb diskurzusba esni, úgy elindul a standok felé.*
//Jég és hószobrászat//
*Fülébe jut a kritika, szerencsére a pozitívabb fajtából való és jó néven is veszi.*
-Nagyon köszönöm, bár az enyém még messze áll attól, hogy bármivel is konkuráljon, még nevezni is elfelejtettem vele...
*Fel is kel, bár az éhség és a fáradtság jegyei már kezdenek megmutatkozni rajta, ez további okot ad arra, hogy időlegesen elhagyja alkotmányát és tegyen egy kört. Lassan közelíteni kezd a társaság felé, bár leginkább azért, mert útjába fog esni a bodegák felé. Semmilyen fegyvert nem hord láthatóan és szomorúan ez fedi is a valóságot. A kis vésője és az egyéb munkaeszközeit nem meri harci kategóriába sorolni, mert a végén elbízzák magukat és a csalódás súlya alatt összetörnének.*
- Már elnézést, hogy akaratlanul is meghallottam és beleszólok. A nevem Nestar és ha nem túl nagy kérés, akkor tudnának időnként pár figyelő pillantást vetni a tretilre és erre a pár dologra, ameddig elintézem a bürokráciát? Megköszönném és ha valamelyik eszközre szükségük lenne a véletlen folyamán, használják nyugodtan.
*Kisebb rendetlenségben, azonban elég kis területen található a felszerelés, amit hozott, alatta egy foszló posztó. Egyetlen üdítő kivétel csak a sárkánygyíkokról szóló képes könyvecske, melyet igényesen bebugyolált egy sokkal élénkebben vörös és állapotában is újabb szövetbe. Erre leginkább azért vigyáz, mert nem az ő tulajdonában áll, csak ideiglenesen birtokolja. Amennyiben úgy látja, hogy valamiféle válaszreakciót kapott és nem kívánnak vele egyelőre mélyebb diskurzusba esni, úgy elindul a standok felé.*
1570. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-02 22:34:00
Üzenet elküldve: 2014-12-02 22:34:00
ÚJ
![>Plevaen Kadar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/8972_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
// Hófesztivál //
*A nappalok egyre rövidebbek, és a sárga korong sem világít olyan erővel. A föld fehér a hótól, az ég szürke a téltől. A hideg levegő is kellemesebben kúszik fel a karon mint ahogy a nyár forróságában a fejre telepszik. Legalábbis ő így érzékeli. Ilyenkor legalább kék köpenyének is hasznát tudja venni.
Amint egyre közelebb ér a városhoz, lelkének azon nyugalmával amit csak egy magánhadsereg egy őrült remete és egy hatalmas szörnyetegtől való megszabadulás okozhat egyszer csak valami különöset vesz észre. Egy apró hópehely jelenik meg előtte, hogy lassan lefelé szálljon és eltűnik a nedves avaron. Mikor első ámulatából felnéz, meglepve tapasztalja, a nem messze előtte fekvő fehér talajt és éppen felállított bódék tömege.* ~Érdekes.~ *Gondolja. Régen látott már utoljára havat, ráadásul olyat ami ennyire kis területre koncentrálódik. Láthatóan készül valami és ha már itt van akár szemügyre is veheti az események folyását. Baj nem lehet belőle. Ezt a gondolatsor csak pár lépéssel később törik meg mikor eszébe jut az öreg lábszárvédőjére ragadt vére. Szerencsére már rég megalvadt, ezért a talpa alatt megolvadt hólé nem oldja le róla a vörös anyagot, de akkor is el kell gondolkodnia rajta vajon kellőképpen megfontoltan járt e el. Gyorsan besétál egy fa mögé és a friss hóval lemossa csizmáját és kezét. A hideg anyag csontig átfagyasztja minden ujját és a fém érintésétől csak még rosszabb.
Szemébe húzza a csukját és elindul a standok között. Ahol a kalács szaga forralt borral keveredik ott nem vár letartóztatásra persze ez nem azt jelenti mintha nem figyelne az esetleges városőrökre, vagy egyéb páncélos alakokra, de azt sem, hogy máris valami gonosz és elmebeteg dologra készülne. Egyszerűen felméri a terepet.*
*A nappalok egyre rövidebbek, és a sárga korong sem világít olyan erővel. A föld fehér a hótól, az ég szürke a téltől. A hideg levegő is kellemesebben kúszik fel a karon mint ahogy a nyár forróságában a fejre telepszik. Legalábbis ő így érzékeli. Ilyenkor legalább kék köpenyének is hasznát tudja venni.
Amint egyre közelebb ér a városhoz, lelkének azon nyugalmával amit csak egy magánhadsereg egy őrült remete és egy hatalmas szörnyetegtől való megszabadulás okozhat egyszer csak valami különöset vesz észre. Egy apró hópehely jelenik meg előtte, hogy lassan lefelé szálljon és eltűnik a nedves avaron. Mikor első ámulatából felnéz, meglepve tapasztalja, a nem messze előtte fekvő fehér talajt és éppen felállított bódék tömege.* ~Érdekes.~ *Gondolja. Régen látott már utoljára havat, ráadásul olyat ami ennyire kis területre koncentrálódik. Láthatóan készül valami és ha már itt van akár szemügyre is veheti az események folyását. Baj nem lehet belőle. Ezt a gondolatsor csak pár lépéssel később törik meg mikor eszébe jut az öreg lábszárvédőjére ragadt vére. Szerencsére már rég megalvadt, ezért a talpa alatt megolvadt hólé nem oldja le róla a vörös anyagot, de akkor is el kell gondolkodnia rajta vajon kellőképpen megfontoltan járt e el. Gyorsan besétál egy fa mögé és a friss hóval lemossa csizmáját és kezét. A hideg anyag csontig átfagyasztja minden ujját és a fém érintésétől csak még rosszabb.
Szemébe húzza a csukját és elindul a standok között. Ahol a kalács szaga forralt borral keveredik ott nem vár letartóztatásra persze ez nem azt jelenti mintha nem figyelne az esetleges városőrökre, vagy egyéb páncélos alakokra, de azt sem, hogy máris valami gonosz és elmebeteg dologra készülne. Egyszerűen felméri a terepet.*
1569. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-02 22:11:16
Üzenet elküldve: 2014-12-02 22:11:16
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
// Hófesztivál //
*Bár tény, hogy mostanság inkább a Thargodar erődben tanyázik, de szülőhazája még is Arthenior. Mondjuk talán nem is ezért van itt, sokkal inkább azért, mert nagyon nincs mit csinálnia. Unatkozik. Nézelődik. És talán még üzletelhet is, ha van kivel, ki tudja. Viszont pompás hely egy ilyen nagy fesztivál arra, hogy más alkimistákkal vagy egyéb bájitalokhoz kapcsolódó személlyel összehozza a sors, és esetleg némi információt is összeszedjen.
A versenyek viszont nem vonzzák, ahogy az ételes és italos stand sem épp az ő pályája.
~ Ha látnák magukat kívülről... sok gyermeteg, ficsúr és magát néha oly keménynek hívő kalandor játszik egyszerű hógolyóval csatát, esetleg épít jégből szobrot. Ja, mint a sötételfek, akik kakaót isznak. Brr. ~
Nem tetszése arcára is kiül, bár arról formája-alakja miatt nehéz igazán bármit is leolvasni. Mindenesetre nagyon idegennek érzi magát attól, hogy ő is levetkőzze személyiségét úgy, mint nagyon sokan mások. Mintha kikelnének magukból ilyenkor, és mintha hirtelen nagyon mások lennének.
Kíváncsi, ki mit szólna ahhoz, hogyha egyszerűen odamenne egy egy jég vagy hószoborhoz, aztán ledöntené. Városőrök ugyan vannak, de nem tömegével. Meg jól is néznénk ki, ha egy hószobor ledöntéséért raknák a fogdába...
Egyelőre csak nézelődik, és vár. Nem tudja mire, maximum nem történik semmi, de vár. Hátha.*
*Bár tény, hogy mostanság inkább a Thargodar erődben tanyázik, de szülőhazája még is Arthenior. Mondjuk talán nem is ezért van itt, sokkal inkább azért, mert nagyon nincs mit csinálnia. Unatkozik. Nézelődik. És talán még üzletelhet is, ha van kivel, ki tudja. Viszont pompás hely egy ilyen nagy fesztivál arra, hogy más alkimistákkal vagy egyéb bájitalokhoz kapcsolódó személlyel összehozza a sors, és esetleg némi információt is összeszedjen.
A versenyek viszont nem vonzzák, ahogy az ételes és italos stand sem épp az ő pályája.
~ Ha látnák magukat kívülről... sok gyermeteg, ficsúr és magát néha oly keménynek hívő kalandor játszik egyszerű hógolyóval csatát, esetleg épít jégből szobrot. Ja, mint a sötételfek, akik kakaót isznak. Brr. ~
Nem tetszése arcára is kiül, bár arról formája-alakja miatt nehéz igazán bármit is leolvasni. Mindenesetre nagyon idegennek érzi magát attól, hogy ő is levetkőzze személyiségét úgy, mint nagyon sokan mások. Mintha kikelnének magukból ilyenkor, és mintha hirtelen nagyon mások lennének.
Kíváncsi, ki mit szólna ahhoz, hogyha egyszerűen odamenne egy egy jég vagy hószoborhoz, aztán ledöntené. Városőrök ugyan vannak, de nem tömegével. Meg jól is néznénk ki, ha egy hószobor ledöntéséért raknák a fogdába...
Egyelőre csak nézelődik, és vár. Nem tudja mire, maximum nem történik semmi, de vár. Hátha.*
1568. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-02 21:40:14
Üzenet elküldve: 2014-12-02 21:40:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147
Játékstílus: Szelíd
// Hófesztivál //
*Végre tél... Mordach alig akarja elhinni, hogy az idő ily' gyorsan elröpült, hiszen nemrég még a fullasztó hőségben haldoklott, most pedig fogai olykor enyhén összekoccannak, miközben halad patásával Arthenior felé. A hűs pelyhek lágyan ringanak alá, s ahogy elolvad egy-egy az orrán, haloványan elmosolyodik. Mindig is kedvelte a hűvös hónapokat, hiszen elméje ekkor valamiért sokkal nyugodtabb, kevésbé ideges, és sokkal jobban érzi magát, ha beülhet a kandallóban lágyan ropogó tűz elé egy takaróval, forró italt kortyolgatva, enyhén vacogva, miközben odakint kellemesen esik a hó.
Miközben ezek a gondolatok fonódnak össze fejében, el is érik végre a várost, ahol egy fiú egy hatalmas kabátban kiáltozik valamit pár odagyűlt embernek. A Vörös hát le is rakja lovát az istállóban, megbízva az istállós fiút, hogy ügyeljen rá, s etesse rendesen, majd kilépve ő is közelebb sétál a kis csoporthoz.*
- Hófesztivál?
*Vonja fel szemöldökét a hallottakon, úgyhogy megvárja, míg a fiú befejezi mondandóját, hogy elraktározhassa magában az információt. Tehát pár nap múlva egy remek kis rendezvény veszi kezdetét a tisztáson, vásárral, standokkal, versenyekkel, s minden jóval. Na, ez hiányzott már Mordachnak... Egy fesztivál, ahol ihat, mulatozhat, nézheti a fellépőket, esetleg versenyeket, új embereket ismerhet meg. Úgyhogy fellelkesülve lép be a fogadóba, hogy aztán ott várja ki azt a pár napot, amíg elkezdődik a rendezvény.
Eme napok hamar telnek el, hiszen végre nincs semmi dolga. Nem kell utazgatnia, ide-oda rohangálnia, sem tanítania, vagy bájitalok után futkosni... Egyszerűen csak élvezte, hogy akár egy óráig is elhúzhatta vacsoráját, ebédjét, hogy este nyugodtan beülhetett a kandalló elé, hogy végre kialudhatta magát, s hogy egy mágia mentes könyvbe áshatta be magát lefekvés előtt. Nagyon hiányzott már neki, hogy kipihenje magát rendesen, s Mordach ezekben a napokban ezt szépen be is pótolta.
Most pedig nagy jó kedvvel lép ki a fogadóból, hogy meginduljon a híres Hófesztiválra. Számos ember tart arra, néhányan meg is kérdezik, hogy merre kell pontosan menni, így miután elmutogatta nekik, kicsit lassabbra veszi a tempót, s élvezi a téli, erdei tájat. Olykor egy apró hókupac hullik vörös hajkoronájára valahonnan fentről az ágakról, néha jobban belesüpped a fehér tengerbe - még szerencse, hogy acélozott talpú bakancsa nem ázik át -, néha felkap egy kupacot, s jeges hógolyót gyúrva elröpíti azt valahova messze.
Nagyjából egy fél óra leforgása alatt el is éri a tisztást, amit nagyon hangulatosan rendeztek be. Úgy tűnik, hogy a pálya is készen van, illetve többen már elkezdték építgetni a kis művet, mellyel szép kis összeget lehet nyerni. Mordach egyelőre nem kezd bele ilyesmibe, hiszen egyedül ennek semmi hangulata, úgyhogy inkább kezdetnek megnézi a standokat. Több helyről kellemes illatok áradnak ki, s a Vörös meg is éhezik, ám egyelőre valami melegítő italt akar legurítani, úgyhogy kér is hamar pár darab Forralt bort, 18 aranyért. Természetesen nem ennyibe kerül egy kis pohár forralt bor, de hamarosan jönni fognak az újabb körök, s nincs kedve mindig kiszámolgatni az aranyat a zsebéből, így egyszerűen előre kifizeti, amit szeretne. Az idős hölgy ennek természetesen nagyon örül...
Mordach végül egy nagy korty után elsétál az egyik asztalhoz, ahova lerakja az italát, melybe olykor szép lassan belekortyol. Nekidőlve kémleli a tömeget, amivel jelenleg nagyon jól elszórakoztatja magát, hiszen egy ilyen rendezvény pont arról szól, hogy vagy aktívan részt vesz benne az ember, vagy inkább csak nézelődik. Hát a Vörös most pont az utóbbiak táborát gyarapítja egyelőre, s remekül el van azzal, hogy lassan iszogatja a forró nedűt, mely remélhetőleg hamarosan enyhén beleszáll a fejébe. Nem célja túlságosan az alkohol mámorába kerülni, de azért a hangulat kedvéért még majd fog következni pár pohár! Úgyhogy kémlelni is kezdi a tömeget, hátha megpillant egy ismerőst - vagy egy magányos hölgyet -, akivel elütheti ezt a kellemesnek ígérkező napot.*
*Végre tél... Mordach alig akarja elhinni, hogy az idő ily' gyorsan elröpült, hiszen nemrég még a fullasztó hőségben haldoklott, most pedig fogai olykor enyhén összekoccannak, miközben halad patásával Arthenior felé. A hűs pelyhek lágyan ringanak alá, s ahogy elolvad egy-egy az orrán, haloványan elmosolyodik. Mindig is kedvelte a hűvös hónapokat, hiszen elméje ekkor valamiért sokkal nyugodtabb, kevésbé ideges, és sokkal jobban érzi magát, ha beülhet a kandallóban lágyan ropogó tűz elé egy takaróval, forró italt kortyolgatva, enyhén vacogva, miközben odakint kellemesen esik a hó.
Miközben ezek a gondolatok fonódnak össze fejében, el is érik végre a várost, ahol egy fiú egy hatalmas kabátban kiáltozik valamit pár odagyűlt embernek. A Vörös hát le is rakja lovát az istállóban, megbízva az istállós fiút, hogy ügyeljen rá, s etesse rendesen, majd kilépve ő is közelebb sétál a kis csoporthoz.*
- Hófesztivál?
*Vonja fel szemöldökét a hallottakon, úgyhogy megvárja, míg a fiú befejezi mondandóját, hogy elraktározhassa magában az információt. Tehát pár nap múlva egy remek kis rendezvény veszi kezdetét a tisztáson, vásárral, standokkal, versenyekkel, s minden jóval. Na, ez hiányzott már Mordachnak... Egy fesztivál, ahol ihat, mulatozhat, nézheti a fellépőket, esetleg versenyeket, új embereket ismerhet meg. Úgyhogy fellelkesülve lép be a fogadóba, hogy aztán ott várja ki azt a pár napot, amíg elkezdődik a rendezvény.
Eme napok hamar telnek el, hiszen végre nincs semmi dolga. Nem kell utazgatnia, ide-oda rohangálnia, sem tanítania, vagy bájitalok után futkosni... Egyszerűen csak élvezte, hogy akár egy óráig is elhúzhatta vacsoráját, ebédjét, hogy este nyugodtan beülhetett a kandalló elé, hogy végre kialudhatta magát, s hogy egy mágia mentes könyvbe áshatta be magát lefekvés előtt. Nagyon hiányzott már neki, hogy kipihenje magát rendesen, s Mordach ezekben a napokban ezt szépen be is pótolta.
Most pedig nagy jó kedvvel lép ki a fogadóból, hogy meginduljon a híres Hófesztiválra. Számos ember tart arra, néhányan meg is kérdezik, hogy merre kell pontosan menni, így miután elmutogatta nekik, kicsit lassabbra veszi a tempót, s élvezi a téli, erdei tájat. Olykor egy apró hókupac hullik vörös hajkoronájára valahonnan fentről az ágakról, néha jobban belesüpped a fehér tengerbe - még szerencse, hogy acélozott talpú bakancsa nem ázik át -, néha felkap egy kupacot, s jeges hógolyót gyúrva elröpíti azt valahova messze.
Nagyjából egy fél óra leforgása alatt el is éri a tisztást, amit nagyon hangulatosan rendeztek be. Úgy tűnik, hogy a pálya is készen van, illetve többen már elkezdték építgetni a kis művet, mellyel szép kis összeget lehet nyerni. Mordach egyelőre nem kezd bele ilyesmibe, hiszen egyedül ennek semmi hangulata, úgyhogy inkább kezdetnek megnézi a standokat. Több helyről kellemes illatok áradnak ki, s a Vörös meg is éhezik, ám egyelőre valami melegítő italt akar legurítani, úgyhogy kér is hamar pár darab Forralt bort, 18 aranyért.
Természetesen nem ennyibe kerül egy kis pohár forralt bor, de hamarosan jönni fognak az újabb körök, s nincs kedve mindig kiszámolgatni az aranyat a zsebéből, így egyszerűen előre kifizeti, amit szeretne. Az idős hölgy ennek természetesen nagyon örül... Mordach végül egy nagy korty után elsétál az egyik asztalhoz, ahova lerakja az italát, melybe olykor szép lassan belekortyol. Nekidőlve kémleli a tömeget, amivel jelenleg nagyon jól elszórakoztatja magát, hiszen egy ilyen rendezvény pont arról szól, hogy vagy aktívan részt vesz benne az ember, vagy inkább csak nézelődik. Hát a Vörös most pont az utóbbiak táborát gyarapítja egyelőre, s remekül el van azzal, hogy lassan iszogatja a forró nedűt, mely remélhetőleg hamarosan enyhén beleszáll a fejébe. Nem célja túlságosan az alkohol mámorába kerülni, de azért a hangulat kedvéért még majd fog következni pár pohár! Úgyhogy kémlelni is kezdi a tömeget, hátha megpillant egy ismerőst - vagy egy magányos hölgyet -, akivel elütheti ezt a kellemesnek ígérkező napot.*
1567. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-02 21:09:17
Üzenet elküldve: 2014-12-02 21:09:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Jég és hószobrászat, Thaira Mandunak címezve//
*Éjszín köpenybe burkolózott, magányos alak jár az erdőben, a sűrű faszövevény felől érkezve. Arca borús, ideges, hisz sikertelen vadászatról érkezik, napok óta hajtotta azt a borzoicsapatot. Mérges, főképpen magára. Ránt egyet a szíjon függő nullumokon, amit még út közben ejtett el. Ez is zsákmány, de túl könnyű préda.
Zsivaj hallatszik fülébe. Megtorpan egy pillanatra, megpróbálja felmérni, merről jöhet a zaj.*
~Nem járhatok még ilyen közel Artheniorhoz. És errefelé némileg csendesebb a környék.~
*Először arra gondol, hagyja az egészet és választ egy másik, kerülő utat, de most is győz felfedező kíváncsisága és megy tovább a hangok irányába.
A tisztásra érve meglepő látvány nyílik meg előtte. Vidám emberek, bódék, standok örvénylő sokasága tárul szemei elé. Egy kicsit megriad a hirtelen embertömegtől, de eszébe jut, hogy nem menekülhet örökre a hegyekbe, nem élhet remeteként. Fiatal még, bár megpróbáltatás okkal teli életmódjának jelei ott vannak az arcán és az elméjében is. Sorra nézegeti az embereket, szemügyre veszi alkotásaikat, mozdulataikat. Néz, figyel és értelmez mindent. Tetszenek neki a hóból és jégből gyúrt szobrok, bár ő egész másképp csinálná.
Meglát egy idegeskedő leányzót, aki épp összegyűri vázlatait, mintha nem találná helyét. Arra gondol, itt az ideje végezni valami karitatív dolgot, mielőtt kidobják innen. Felveszi az elhajított galacsint, ami épp a lába előtt hever, kiteregeti. Az egyik övék függeszkedő szütyőből élőkotor egy félmaroknyi bagolyköpetnek kinéző valamit. Végigsimít vele a lapon, a szénszemcsék mintegy varázsütésre eltűnnek a pergamenről. Kezébe kerül saját széndarabja, néhány vonalból vázlatot alkot. A képen egy szarvasbika nyomában vágtat egy farkas, körülöttük növények, kisebb állatok, egy fa és egy nő alakja dereng. Ő valahogyan így képzelné el a szobrát. A firkálmányt a lány kezébe nyomja, kedvesnek szánt -bár kissé ijesztő- fél mosolyt biggyeszt mellé.*
//Jég és hószobrászat, Thaira Mandunak címezve//
*Éjszín köpenybe burkolózott, magányos alak jár az erdőben, a sűrű faszövevény felől érkezve. Arca borús, ideges, hisz sikertelen vadászatról érkezik, napok óta hajtotta azt a borzoicsapatot. Mérges, főképpen magára. Ránt egyet a szíjon függő nullumokon, amit még út közben ejtett el. Ez is zsákmány, de túl könnyű préda.
Zsivaj hallatszik fülébe. Megtorpan egy pillanatra, megpróbálja felmérni, merről jöhet a zaj.*
~Nem járhatok még ilyen közel Artheniorhoz. És errefelé némileg csendesebb a környék.~
*Először arra gondol, hagyja az egészet és választ egy másik, kerülő utat, de most is győz felfedező kíváncsisága és megy tovább a hangok irányába.
A tisztásra érve meglepő látvány nyílik meg előtte. Vidám emberek, bódék, standok örvénylő sokasága tárul szemei elé. Egy kicsit megriad a hirtelen embertömegtől, de eszébe jut, hogy nem menekülhet örökre a hegyekbe, nem élhet remeteként. Fiatal még, bár megpróbáltatás okkal teli életmódjának jelei ott vannak az arcán és az elméjében is. Sorra nézegeti az embereket, szemügyre veszi alkotásaikat, mozdulataikat. Néz, figyel és értelmez mindent. Tetszenek neki a hóból és jégből gyúrt szobrok, bár ő egész másképp csinálná.
Meglát egy idegeskedő leányzót, aki épp összegyűri vázlatait, mintha nem találná helyét. Arra gondol, itt az ideje végezni valami karitatív dolgot, mielőtt kidobják innen. Felveszi az elhajított galacsint, ami épp a lába előtt hever, kiteregeti. Az egyik övék függeszkedő szütyőből élőkotor egy félmaroknyi bagolyköpetnek kinéző valamit. Végigsimít vele a lapon, a szénszemcsék mintegy varázsütésre eltűnnek a pergamenről. Kezébe kerül saját széndarabja, néhány vonalból vázlatot alkot. A képen egy szarvasbika nyomában vágtat egy farkas, körülöttük növények, kisebb állatok, egy fa és egy nő alakja dereng. Ő valahogyan így képzelné el a szobrát. A firkálmányt a lány kezébe nyomja, kedvesnek szánt -bár kissé ijesztő- fél mosolyt biggyeszt mellé.*
1566. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-02 20:52:52
Üzenet elküldve: 2014-12-02 20:52:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
*Nem épp az ünneplős, mulatozós hangulatában talál rá a Hófesztiválra, ám a helyszín és annak hangulata mégis elbűvöli pár másodperc alatt.
Finom illatok keverednek: a sült gesztenye hamisítatlan, jellegzetes sültsége, a forralt bor fűszeressége, a frissen sült kalács édessége, különböző sültek ínycsiklandó érzetei.
A leggyorsabb átmelegedést az italokat osztó standok biztosítják, így az irányt automatikusan arra veszi. Átragad rá is az ünnepi érzés, hisz ez mégis egy fesztivál, ahol rengetegen beszélgetnek, játszanak, ismerkednek.
Aprócska mosoly bujkál szája szegletében, ahogy kikéri italát, egy pohár finom Forralt bor személyében. Mindössze 11 aranyba kerül, most az egyszer megengedheti magának. .
Hátat fordít a pultnak, s elmélázva figyeli a tömeget. Ki tudja, talán akad egy érdekes beszélgetőpartner. *
A hozzászólás írója (Niema Irieella) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.12.02 21:00:56
*Nem épp az ünneplős, mulatozós hangulatában talál rá a Hófesztiválra, ám a helyszín és annak hangulata mégis elbűvöli pár másodperc alatt.
Finom illatok keverednek: a sült gesztenye hamisítatlan, jellegzetes sültsége, a forralt bor fűszeressége, a frissen sült kalács édessége, különböző sültek ínycsiklandó érzetei.
A leggyorsabb átmelegedést az italokat osztó standok biztosítják, így az irányt automatikusan arra veszi. Átragad rá is az ünnepi érzés, hisz ez mégis egy fesztivál, ahol rengetegen beszélgetnek, játszanak, ismerkednek.
Aprócska mosoly bujkál szája szegletében, ahogy kikéri italát, egy pohár finom Forralt bor személyében. Mindössze 11 aranyba kerül, most az egyszer megengedheti magának.
.Hátat fordít a pultnak, s elmélázva figyeli a tömeget. Ki tudja, talán akad egy érdekes beszélgetőpartner. *
A hozzászólás írója (Niema Irieella) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.12.02 21:00:56
1565. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-02 19:46:24
Üzenet elküldve: 2014-12-02 19:46:24
ÚJ
![>Yerougha Enchris [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10838_1486992453_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Jég és hószobrászat//
*Hogy hozott-e ásót? Mosolya nem mutatja, hogy ha hozott volna, ezért a kérdésért cserébe Moonxlyvery már hat láb mélyen lenne a hó alatt. A Csáva, a Békehozó és jó öreg, bár ritkán használt tőre persze nála van, kérdés, mennyi hasznát veszi ezeknek, és mennyit a kezeinek. Mármint a hó- és jégszobrászat során, és nem Moon elásása tekintetében. Öltözéke prémes, szabad mozgást biztosító kabát, vastag nadrág és bakancs, kesztyű, szembe húzott sildes sapka; afféle vagány dúvadformának tűnhet.*
- Netán holtakat is be akar építeni a szoborcsoportba? *kérdi, miközben lehajol a szűz hóig, hogy gyorsan hógolyót gyúrjon belőle. Miután megtette, nem dobja el, egy ideig még kézben tartogatja. Fél szeme Sviren. No nem mintha neki szánná azt a hógolyót. Naná, hogy nem. Csak aztán veti a tekintetét sötételf vendéglátójuk tervére. Fura egy jószágot kellene megalkotniuk, az egyszer biztos.*
- No, ezzel sem találkoznék egy sötét sikátorban *summázza azt, amit láttatni akar.*
- Szegény fickót jól megkeverték. Csoda, hogy ennyi problémával egyáltalán kardot vehet a kezébe.
*Már csak a páncélbikini hiányzik róla, ez nyilvánvaló. Nem is kell Svirre nézni, egészen biztos, hogy a kalapos is ugyanígy gondolkodik a kérdésről. Aztán nekiáll lapogatni a Moonxylvery által egybehordott hótömeget, hogy közelebb kerüljenek a megálmodott képhez.*
//Jég és hószobrászat//
*Hogy hozott-e ásót? Mosolya nem mutatja, hogy ha hozott volna, ezért a kérdésért cserébe Moonxlyvery már hat láb mélyen lenne a hó alatt. A Csáva, a Békehozó és jó öreg, bár ritkán használt tőre persze nála van, kérdés, mennyi hasznát veszi ezeknek, és mennyit a kezeinek. Mármint a hó- és jégszobrászat során, és nem Moon elásása tekintetében. Öltözéke prémes, szabad mozgást biztosító kabát, vastag nadrág és bakancs, kesztyű, szembe húzott sildes sapka; afféle vagány dúvadformának tűnhet.*
- Netán holtakat is be akar építeni a szoborcsoportba? *kérdi, miközben lehajol a szűz hóig, hogy gyorsan hógolyót gyúrjon belőle. Miután megtette, nem dobja el, egy ideig még kézben tartogatja. Fél szeme Sviren. No nem mintha neki szánná azt a hógolyót. Naná, hogy nem. Csak aztán veti a tekintetét sötételf vendéglátójuk tervére. Fura egy jószágot kellene megalkotniuk, az egyszer biztos.*
- No, ezzel sem találkoznék egy sötét sikátorban *summázza azt, amit láttatni akar.*
- Szegény fickót jól megkeverték. Csoda, hogy ennyi problémával egyáltalán kardot vehet a kezébe.
*Már csak a páncélbikini hiányzik róla, ez nyilvánvaló. Nem is kell Svirre nézni, egészen biztos, hogy a kalapos is ugyanígy gondolkodik a kérdésről. Aztán nekiáll lapogatni a Moonxylvery által egybehordott hótömeget, hogy közelebb kerüljenek a megálmodott képhez.*
1564. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-02 18:33:11
Üzenet elküldve: 2014-12-02 18:33:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
//Hófesztivál//
*Egy kalácsáruló standnál tündérke áll. Néhány szó váltása után a kofa egy darabka Kalácsot nyújt a kis tündérke felé, és nem kell sokáig várnia a 10 aranyra sem, ami a kalács ára. A kis tündérke elégedetten állapítja meg magában milyen finom a forró, és édes kalács, amit a kis pénzén vett. Előrébb sétál, és elhalad egy gesztenyeárus standja mellett. Nem nagyon szereti a gesztenyét, így nem is áll meg vásárolni. Egy igazán méretes hópehely esett étkére. Tátott szájjal felfelé nézelődik, és egy újabb méretes hópehely az orrára esik, beborítva azt. Furcsa lehet hogy milyen nagy hópelyhek szálldosnak errefelé, de nem kell meglepődni. A tündérke, kit nyomon követünk, az egyik legkisebb, akit valaha szem látott... Furcsa kontrasztot képez hatalmas szárnyával, mely kékes színben dereng, megfelelően illeszkedve a táj arculatához. Számára nincs túl hideg, volt már hidegebb helyen is... Ekkor egy szürke gombolyag válik ki a tömegből, és a tündérke lábához dörgölőzik. Ez a szürkeség egy kismacska. Egy kismacska, ki a lány háziállata, aki már egy ideje vele él.*
-Vigyáz Lumpa! Kérsz te is egy kis falatot? Tessék.
*Általában nem kaláccsal szokták etetni az állatokat, de neki ő olyan mint a testvére. Eközben odasodródnak egy sátorhoz, melyen van egy felirat, pontosabban a "versenyek" szó. Mikor megkérdezi, hogy milyen célt szolgál ez a sátor, elmagyarázzák neki, hogy versenyek lesznek, és itt lehet jelentkezni. Gondolatai a hógolyócsata szó körül forognak, és sajnálja, hogy nincs senki aki vele együtt "harcolna"...*
*Egy kalácsáruló standnál tündérke áll. Néhány szó váltása után a kofa egy darabka Kalácsot nyújt a kis tündérke felé, és nem kell sokáig várnia a 10 aranyra sem, ami a kalács ára.
A kis tündérke elégedetten állapítja meg magában milyen finom a forró, és édes kalács, amit a kis pénzén vett. Előrébb sétál, és elhalad egy gesztenyeárus standja mellett. Nem nagyon szereti a gesztenyét, így nem is áll meg vásárolni. Egy igazán méretes hópehely esett étkére. Tátott szájjal felfelé nézelődik, és egy újabb méretes hópehely az orrára esik, beborítva azt. Furcsa lehet hogy milyen nagy hópelyhek szálldosnak errefelé, de nem kell meglepődni. A tündérke, kit nyomon követünk, az egyik legkisebb, akit valaha szem látott... Furcsa kontrasztot képez hatalmas szárnyával, mely kékes színben dereng, megfelelően illeszkedve a táj arculatához. Számára nincs túl hideg, volt már hidegebb helyen is... Ekkor egy szürke gombolyag válik ki a tömegből, és a tündérke lábához dörgölőzik. Ez a szürkeség egy kismacska. Egy kismacska, ki a lány háziállata, aki már egy ideje vele él.*-Vigyáz Lumpa! Kérsz te is egy kis falatot? Tessék.
*Általában nem kaláccsal szokták etetni az állatokat, de neki ő olyan mint a testvére. Eközben odasodródnak egy sátorhoz, melyen van egy felirat, pontosabban a "versenyek" szó. Mikor megkérdezi, hogy milyen célt szolgál ez a sátor, elmagyarázzák neki, hogy versenyek lesznek, és itt lehet jelentkezni. Gondolatai a hógolyócsata szó körül forognak, és sajnálja, hogy nincs senki aki vele együtt "harcolna"...*
1563. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-02 16:56:41
Üzenet elküldve: 2014-12-02 16:56:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
~ Itt a város. Rég voltam erre. ~ * Gondolja magában Morwon, elvégre már talán hónapok óta Thargarod népével töltötte az időt. De egy kis kikapcsolódás senkinek sem árt, ez alól nem képez kivételt az óriás sem. Magáról az ünnepről főként mindenféle vándortól hallott, és eljött ide, hogy megnézze: tényleg van-e itt egy bizonyos fesztivál? Ha nem lenne, az sem zavarná most, akkor is jó sétálni egyet az erdőben és a környékén.
Ám hamar kiderül, hogy a szóbeszédek nem hamisak és úgy tűnik talán ez a kedvenc hónapjuk a városiaknak.
~ A víz hónapja. Ezt nem értem. Hiszen itt hó van, nem is víz. ~ Dörmögi orra alatt, s összébb húzza ruháját, mert kissé kezd fázni. Hideg van már annyira, hogy a leesett hó egyáltalán vagy csak nagyon lassan olvadjon el. Pláne, hogy még mindig esik.
Látja, hogy elég sokan kezdenek neki építkezni, hógolyózni: főleg a kisebbek, de felnőtteket is lehet látni, akik valami ilyesmi mesterséget kezdtek el űzni. A még csak éppen, hogy felhúzott standokból finom illatok jönnek, és ezt Morwon sem veszi figyelmen kívül.
Egy idősebb nő áll az egyik "épület" mögött, és kalácsokat árul, másutt a forralt bor szaga tör elő, néhol pedig mást is lehet látni.
Egy ilyen hideg napon kinek nem esne jól egy forró tea? Esetleg, aki nem szereti azt, de ilyennel ritkán lehet találkozni.
Az egyik standot meg is közelíti, s egy teát kér. Átadja a Forró teaért járó 4 aranyat.
Az ital hallgat a nevére, tényleg forró, látszik, ahogyan gőzölög, majd ahogy egyre magasabbra ér, úgy egyre inkább foszlik szerte. Végül mégis elfogy a csészéből az ital, s visszarakja az asztalra - reméli nincs kijelölve a csészéknek külön hely. Ezután az egyik stand oldalának dől (persze vigyázva: el ne dőljön alatta) és figyeli a teret, hátha talál egy-egy ismerős arcot. Az építkezésbe egyelőre nem szeretne beszállni, mert nagy "mancsaival" inkább csak hátráltatná a csapatot,a hova beszáll, arról meg inkább ne is beszéljünk, hogy mi lenne, ha egyedül építkezne... *
~ Itt a város. Rég voltam erre. ~ * Gondolja magában Morwon, elvégre már talán hónapok óta Thargarod népével töltötte az időt. De egy kis kikapcsolódás senkinek sem árt, ez alól nem képez kivételt az óriás sem. Magáról az ünnepről főként mindenféle vándortól hallott, és eljött ide, hogy megnézze: tényleg van-e itt egy bizonyos fesztivál? Ha nem lenne, az sem zavarná most, akkor is jó sétálni egyet az erdőben és a környékén.
Ám hamar kiderül, hogy a szóbeszédek nem hamisak és úgy tűnik talán ez a kedvenc hónapjuk a városiaknak.
~ A víz hónapja. Ezt nem értem. Hiszen itt hó van, nem is víz. ~ Dörmögi orra alatt, s összébb húzza ruháját, mert kissé kezd fázni. Hideg van már annyira, hogy a leesett hó egyáltalán vagy csak nagyon lassan olvadjon el. Pláne, hogy még mindig esik.
Látja, hogy elég sokan kezdenek neki építkezni, hógolyózni: főleg a kisebbek, de felnőtteket is lehet látni, akik valami ilyesmi mesterséget kezdtek el űzni. A még csak éppen, hogy felhúzott standokból finom illatok jönnek, és ezt Morwon sem veszi figyelmen kívül.
Egy idősebb nő áll az egyik "épület" mögött, és kalácsokat árul, másutt a forralt bor szaga tör elő, néhol pedig mást is lehet látni.
Egy ilyen hideg napon kinek nem esne jól egy forró tea? Esetleg, aki nem szereti azt, de ilyennel ritkán lehet találkozni.
Az egyik standot meg is közelíti, s egy teát kér. Átadja a Forró teaért járó 4 aranyat.
Az ital hallgat a nevére, tényleg forró, látszik, ahogyan gőzölög, majd ahogy egyre magasabbra ér, úgy egyre inkább foszlik szerte. Végül mégis elfogy a csészéből az ital, s visszarakja az asztalra - reméli nincs kijelölve a csészéknek külön hely. Ezután az egyik stand oldalának dől (persze vigyázva: el ne dőljön alatta) és figyeli a teret, hátha talál egy-egy ismerős arcot. Az építkezésbe egyelőre nem szeretne beszállni, mert nagy "mancsaival" inkább csak hátráltatná a csapatot,a hova beszáll, arról meg inkább ne is beszéljünk, hogy mi lenne, ha egyedül építkezne... *
1562. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-02 13:29:49
Üzenet elküldve: 2014-12-02 13:29:49
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
* Sötét kabátba burkolózott férfi jelenik meg a tisztásra vezető úton. Egyenes háttal lépked át a tömegen, szemügyre véve a portékákat. Elmerengve nézi a finomabbnál finomabb kínálatot, amikor valami andalító illat csapja meg az orrát. Sült gesztenye! Dagron szájában beindul a nyáltermelés, az illatot követve el is jut az árusához. Olyan régen evett már ilyen nyalánkságot! Megérdeklődi az árát, majd tisztázza magában, hogy 8 arany nem a világ. Átadja a megfelelő mennyiségű pénzt, majd újonnan szerzett kincsével odébb áll. Kicsomagolja a gőzölgő finomságot, és gyorsan be is kapja. Amilyen hirtelenséggel eltüntette, olyan hirtelen köpi vissza. A gesztenye leégette a szájpadlását, és a nyelvén is piros hólyagok nőttek. Elnyom magában pár szitkot, de hangot nem ad nem tetszésének. Mégis csak emberek között van, nem akarja felhívni magára a figyelmet. Megvárja, amíg kihűl az étel, majd az iméntiekből okulva másodszor már lassan emeli szájához a gesztenyét, átadva magát az üdítő, kellemes íznek.*
* Sötét kabátba burkolózott férfi jelenik meg a tisztásra vezető úton. Egyenes háttal lépked át a tömegen, szemügyre véve a portékákat. Elmerengve nézi a finomabbnál finomabb kínálatot, amikor valami andalító illat csapja meg az orrát. Sült gesztenye! Dagron szájában beindul a nyáltermelés, az illatot követve el is jut az árusához. Olyan régen evett már ilyen nyalánkságot! Megérdeklődi az árát, majd tisztázza magában, hogy 8 arany nem a világ.
Átadja a megfelelő mennyiségű pénzt, majd újonnan szerzett kincsével odébb áll. Kicsomagolja a gőzölgő finomságot, és gyorsan be is kapja. Amilyen hirtelenséggel eltüntette, olyan hirtelen köpi vissza. A gesztenye leégette a szájpadlását, és a nyelvén is piros hólyagok nőttek. Elnyom magában pár szitkot, de hangot nem ad nem tetszésének. Mégis csak emberek között van, nem akarja felhívni magára a figyelmet. Megvárja, amíg kihűl az étel, majd az iméntiekből okulva másodszor már lassan emeli szájához a gesztenyét, átadva magát az üdítő, kellemes íznek.*
1561. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-02 13:19:14
Üzenet elküldve: 2014-12-02 13:19:14
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hó és jégszobrászat//
* Már javában áll a bál, amikor hősünk magányosan, köpenyébe burkolózva betoppan. Nem szereti a forgalmas, hangos ünnepségeket, de a hó, és a tél szépsége mégis kíváncsivá tette. Végigpásztázza a terepet, majd a szeme megakad egy kisebb csoporton, akik valami hóemberféleségen dolgoznak, a tisztás szélén.*
~ Hószobrászat! Ez nekem való mulatság!~
* Megindul feléjük, majd a közelükben, alkalmas helyet keresve letelepedik. A kiválasztott placcon összepréseli a lába alatti hót, hogy stabil, kemény alapja legyen a jövendőbeli alkotásának. Csak még ki kéne találni, mit készít. Letelepedik hát a puszta földre, és táskájából előhalászik egy szakadt, megbarnult, tekercset. Egy ócska, piciny széndarabbal elkezdi felvázolni ötletét. Az első vázlatot szemügyre véve elfintorodik, majd egy rongydarabbal letörli eddigi munkáját. És így megy ez sok rajzon keresztül, mígnem hősünk csalódottan veszi észre, hogy a szakadt papírdarab már olyan fekete, hogy nem látszik rajta a szén által húzott vonal sem. Idegesen összegyűri, majd elhajítja a használhatatlan galacsint. Tehetetlenül járkál az üres folton, amelyet kitaposott.*
~Jó lenne egy kis segítség. Így egyedül nehéz.~
//Hó és jégszobrászat//
* Már javában áll a bál, amikor hősünk magányosan, köpenyébe burkolózva betoppan. Nem szereti a forgalmas, hangos ünnepségeket, de a hó, és a tél szépsége mégis kíváncsivá tette. Végigpásztázza a terepet, majd a szeme megakad egy kisebb csoporton, akik valami hóemberféleségen dolgoznak, a tisztás szélén.*
~ Hószobrászat! Ez nekem való mulatság!~
* Megindul feléjük, majd a közelükben, alkalmas helyet keresve letelepedik. A kiválasztott placcon összepréseli a lába alatti hót, hogy stabil, kemény alapja legyen a jövendőbeli alkotásának. Csak még ki kéne találni, mit készít. Letelepedik hát a puszta földre, és táskájából előhalászik egy szakadt, megbarnult, tekercset. Egy ócska, piciny széndarabbal elkezdi felvázolni ötletét. Az első vázlatot szemügyre véve elfintorodik, majd egy rongydarabbal letörli eddigi munkáját. És így megy ez sok rajzon keresztül, mígnem hősünk csalódottan veszi észre, hogy a szakadt papírdarab már olyan fekete, hogy nem látszik rajta a szén által húzott vonal sem. Idegesen összegyűri, majd elhajítja a használhatatlan galacsint. Tehetetlenül járkál az üres folton, amelyet kitaposott.*
~Jó lenne egy kis segítség. Így egyedül nehéz.~
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9566-9585