Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 74 (1461. - 1480. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1480. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-10-31 18:17:08
Üzenet elküldve: 2014-10-31 18:17:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Köz, elő, és gyors játék//
*Egy pillanatra elkeseredik, mikor Nimue hitetlensége felhangzik a csodákban. Ám a lány által vázolt kép valahogy mégis borzongatóan kedves, s varázslatos, így egy elfogadó mosollyal jutalmazza a másik gyönyörű másféleségét. Különösen azt a részt, mely önzetlenségét bizonyítja.*
-Én azért kettőt kérnék magamnak.
*Nevet fel vidáman végül.*
-Egyszer, hogy ez az este ne érjen véget.
*Bújik még közelebb, arcát Nim nyakába fúrva csókolja, ízleli a lány bőrét.*
-És onnantól kezdve már nincs is szükségem másra, mint egy kandallóra, puha ágyra. A többit felajánlom a rászorulóknak.
*Mosolyog ezúttal a szőke szemébe. Folytatva a gondolatot.*
-Azt hiszem, csodákban csak a reménykedő szenvedők hisznek. A boldogság mellé nem igazán fér el az.
*Jobbja engedi a lány derekát, hogy arcát simogassa lágyan, elgondolkodva szemlélve vonásait, tekintetének kékjét.*
-Visszatérve mágnesekre, vonzásra.
*Ujjai mint lenge szellőben a selyem érintik Nim bőrét, követve állának, nyakának vonalát, miközben hajol újra közelebb, egy hosszabb csókba vonva a másikat. S csak mikor ismét részegedne a vágytól fejezi be kérdését.*
-Érzed?
*Holott már maga sem tudja eldönteni mire is, miért is hagyta el ajkát a szó, mikor annyi élvezetesebb dologra tudja használni.*
*Egy pillanatra elkeseredik, mikor Nimue hitetlensége felhangzik a csodákban. Ám a lány által vázolt kép valahogy mégis borzongatóan kedves, s varázslatos, így egy elfogadó mosollyal jutalmazza a másik gyönyörű másféleségét. Különösen azt a részt, mely önzetlenségét bizonyítja.*
-Én azért kettőt kérnék magamnak.
*Nevet fel vidáman végül.*
-Egyszer, hogy ez az este ne érjen véget.
*Bújik még közelebb, arcát Nim nyakába fúrva csókolja, ízleli a lány bőrét.*
-És onnantól kezdve már nincs is szükségem másra, mint egy kandallóra, puha ágyra. A többit felajánlom a rászorulóknak.
*Mosolyog ezúttal a szőke szemébe. Folytatva a gondolatot.*
-Azt hiszem, csodákban csak a reménykedő szenvedők hisznek. A boldogság mellé nem igazán fér el az.
*Jobbja engedi a lány derekát, hogy arcát simogassa lágyan, elgondolkodva szemlélve vonásait, tekintetének kékjét.*
-Visszatérve mágnesekre, vonzásra.
*Ujjai mint lenge szellőben a selyem érintik Nim bőrét, követve állának, nyakának vonalát, miközben hajol újra közelebb, egy hosszabb csókba vonva a másikat. S csak mikor ismét részegedne a vágytól fejezi be kérdését.*
-Érzed?
*Holott már maga sem tudja eldönteni mire is, miért is hagyta el ajkát a szó, mikor annyi élvezetesebb dologra tudja használni.*
1479. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-10-31 17:19:11
Üzenet elküldve: 2014-10-31 17:19:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Köz, elő, és gyors játék//
*Tulajdonképpen, ha belegondol, Jaznek igaza van. A meséknek az a legfontosabb szerepük, hogy a hallgatóság számára mindig szolgáljanak tanulsággal. Azért, mert ettől válik mesévé. S a történet tanulságát levonva, szintén egyet kell értenie. Az érdek szinte át és átszövi a sors színes vásznát. Mozgatórugója az élet kocsikerekének. Persze, mindenkinek más az érdeke, ez teljesen egyénre szabott.*
-Igaz. Kedves történet, megindító. S ahogy minden jó mesének, ennek is tulajdonképpen jó a vége.
*Adja vissza aztán a szót újra, a rövid közbevágás után. Az ifjú következő szavai megint csak tartalmazzák az igazságot. Oly ritka az, hogy a két kettőbe szakított lélek meglelje egymást. Igazinak lenni valaki számára nem is olyan egyszerű. Főleg bizonyos társadalmi rétegekben. A kényszerházasságok, melyek érdekből köttetnek igen erős gátat emelnek a szabad szárnyalás elé.
Közben persze Jaz szorosabbra húzza az ölelésben, így egészen közelről nézhetnek egymás szemeibe. A kérdésre elmosolyodik.*
-Csodákban? Csodában nem hiszek. A szellem energiájának áramlásában viszont igen. Hiszem azt, hogy két kóborló lélek olyanok egymás számára, mint a mágnes. Vonzzák egymást. S az általad említett adott idő, és hely mindenképpen elkövetkezik. Persze, nem biztos hogy ez a legjobbkor, de ezt már mi földi lények befolyásoljuk. A szőttes asszonyai jól végzik a dolgukat, csak olykor mi látjuk meg az elénk terített szőnyeget. És ha hármat kívánhatnék, akkor semmi esetre sem magamnak kérnék. Nem tudom, mi lenne a három kívánságom. Még soha nem gondolkodtam el ezen.
*Kanyarodik végül vissza szavaival a kérdéshez. Lehet, hogy ezzel a válasszal csalódást okoz most Jaznek, de hiszi, hogy jelen pillanatban ez az igazság.*
-És te? Neked van három kívánságod?
*Mert azért ő is kíváncsi ám a válaszokra.*
*Tulajdonképpen, ha belegondol, Jaznek igaza van. A meséknek az a legfontosabb szerepük, hogy a hallgatóság számára mindig szolgáljanak tanulsággal. Azért, mert ettől válik mesévé. S a történet tanulságát levonva, szintén egyet kell értenie. Az érdek szinte át és átszövi a sors színes vásznát. Mozgatórugója az élet kocsikerekének. Persze, mindenkinek más az érdeke, ez teljesen egyénre szabott.*
-Igaz. Kedves történet, megindító. S ahogy minden jó mesének, ennek is tulajdonképpen jó a vége.
*Adja vissza aztán a szót újra, a rövid közbevágás után. Az ifjú következő szavai megint csak tartalmazzák az igazságot. Oly ritka az, hogy a két kettőbe szakított lélek meglelje egymást. Igazinak lenni valaki számára nem is olyan egyszerű. Főleg bizonyos társadalmi rétegekben. A kényszerházasságok, melyek érdekből köttetnek igen erős gátat emelnek a szabad szárnyalás elé.
Közben persze Jaz szorosabbra húzza az ölelésben, így egészen közelről nézhetnek egymás szemeibe. A kérdésre elmosolyodik.*
-Csodákban? Csodában nem hiszek. A szellem energiájának áramlásában viszont igen. Hiszem azt, hogy két kóborló lélek olyanok egymás számára, mint a mágnes. Vonzzák egymást. S az általad említett adott idő, és hely mindenképpen elkövetkezik. Persze, nem biztos hogy ez a legjobbkor, de ezt már mi földi lények befolyásoljuk. A szőttes asszonyai jól végzik a dolgukat, csak olykor mi látjuk meg az elénk terített szőnyeget. És ha hármat kívánhatnék, akkor semmi esetre sem magamnak kérnék. Nem tudom, mi lenne a három kívánságom. Még soha nem gondolkodtam el ezen.
*Kanyarodik végül vissza szavaival a kérdéshez. Lehet, hogy ezzel a válasszal csalódást okoz most Jaznek, de hiszi, hogy jelen pillanatban ez az igazság.*
-És te? Neked van három kívánságod?
*Mert azért ő is kíváncsi ám a válaszokra.*
1478. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-10-31 11:00:14
Üzenet elküldve: 2014-10-31 11:00:14
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//A Derengő fa - Quantall//
*Achrad törött bordái nem engedik a sóhajtást, viszont a mágus mélységiek iránti utálatára, az _azt_-ra nem tudja megállni, hogy véleményét ne nyilvánítsa ki, s ha nem sóhajtással, hát dühös torokköszörüléssel.
Amikor a fák törzsei megritkulnak, majd végül teljesen eltűnnek, a gnóm szeme elé tárul a mező, a tisztás, ahol az Ébenkost alkotta. Így nevezte el magában sétabotját, mely elég találó név. Akárhányszor szeme a botra téved, eszébe jut a vörösen csillogó szem, amelyet a varázslata idézett elő, és eszébe jut a Szív és az Elme útja. De most, hogy a köpcös már nincs a közelében, végre tud más témáról is beszélni, így amíg sétálgatnak, Quantallal elegyedik szóba.*
-Remélem nem bánod, hogy a hosszabb utat választottuk. Át kell kelnünk a folyón, de találunk csónakost. Itt viszont tudunk meditálni, a folyóparton pedig tudunk inni néhány kortyot.
*Amíg Quantall válaszol, leheveredik a fűbe, és hagyja, hogy a puha és magas fű simogassa arcát. Ettől mindig is olyan állapotba került, amiben képes volt tisztán látni a dolgokat.
"A természet lágy ölén megnyugodni jó." -mondták a Nagy Bölcsek annak idején, amikor a Lihanechi Tó közepén még virágzott a mágia szent Víztornyának élete, a toronynak, amit pontosan a tó kellős közepébe építettek, és senki emberfia nem volt képest megközelíteni.*
-Quantall, feltennék neked egy kérdést. *szeme továbbra is a felhőket fürkészi, testét pedig a fű simogatja.* -Amikor az első csapat összeverbuválódott, majdnem tízen voltunk, viszont abból az első szedett-vetett eresztésből csak te maradtál velem. Voltak ott nálad is kalandéhesebb szerzetek, és én nem hiszem, hogy csak és kizárólag a kalandvágy hajszolt egy ilyen útra. Kérdem én: miért?
*Hangja komoly, de árad belőle a nyugalom, szavait kiméri, igyekszik a legjobbakat használni.*
*Achrad törött bordái nem engedik a sóhajtást, viszont a mágus mélységiek iránti utálatára, az _azt_-ra nem tudja megállni, hogy véleményét ne nyilvánítsa ki, s ha nem sóhajtással, hát dühös torokköszörüléssel.
Amikor a fák törzsei megritkulnak, majd végül teljesen eltűnnek, a gnóm szeme elé tárul a mező, a tisztás, ahol az Ébenkost alkotta. Így nevezte el magában sétabotját, mely elég találó név. Akárhányszor szeme a botra téved, eszébe jut a vörösen csillogó szem, amelyet a varázslata idézett elő, és eszébe jut a Szív és az Elme útja. De most, hogy a köpcös már nincs a közelében, végre tud más témáról is beszélni, így amíg sétálgatnak, Quantallal elegyedik szóba.*
-Remélem nem bánod, hogy a hosszabb utat választottuk. Át kell kelnünk a folyón, de találunk csónakost. Itt viszont tudunk meditálni, a folyóparton pedig tudunk inni néhány kortyot.
*Amíg Quantall válaszol, leheveredik a fűbe, és hagyja, hogy a puha és magas fű simogassa arcát. Ettől mindig is olyan állapotba került, amiben képes volt tisztán látni a dolgokat.
"A természet lágy ölén megnyugodni jó." -mondták a Nagy Bölcsek annak idején, amikor a Lihanechi Tó közepén még virágzott a mágia szent Víztornyának élete, a toronynak, amit pontosan a tó kellős közepébe építettek, és senki emberfia nem volt képest megközelíteni.*
-Quantall, feltennék neked egy kérdést. *szeme továbbra is a felhőket fürkészi, testét pedig a fű simogatja.* -Amikor az első csapat összeverbuválódott, majdnem tízen voltunk, viszont abból az első szedett-vetett eresztésből csak te maradtál velem. Voltak ott nálad is kalandéhesebb szerzetek, és én nem hiszem, hogy csak és kizárólag a kalandvágy hajszolt egy ilyen útra. Kérdem én: miért?
*Hangja komoly, de árad belőle a nyugalom, szavait kiméri, igyekszik a legjobbakat használni.*
1477. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-10-30 00:15:59
Üzenet elküldve: 2014-10-30 00:15:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*Szeme folyamatosan a célpontra mered, míg az ideget, s a vessző tollas végét ajkainál nem érzi. Tartása egyenes, az íj megfeszül, s a következő halk kilégzésre a hosszú ujjak elengedik az ideget. A vessző kilő, s bámulatos utat téve meg a levegőben, egyenesen beleszáguld az almába, majd beleáll a mögötte lévő fába. A gyümölcs reccsenve esik ketté. Ránen leengedi fegyverét, majd levonja a tanulságot lövéséből. Féltérdről lassan feláll, s megigazítja zöld zubbonya ujját, mert időközben lecsúszott. Már vagy századjára teszi meg ezt a mozdulatot a nap folyamán. Kezdi idegesíteni, de távozásakor ez volt az a ruha darab, melybe a leggyorsabban bele tudott bújni. Tempós léptekkel odasétál a ketté hasadt alma alá, majd felveszi a fűről annak egyik felét. A másik fent maradt a fán. Ráfúj a gyümölcsre, majd jóízűen beleharap. Elismerően pillant fel a második félre, majd fogai között megtartva az almát, felnyúl egy vastagabb ágért, majd lendít magán egyet, hogy elérje a közeli tönköt, mely segítségével lendületet szerez magának ahhoz, hogy könnyedén felhúzza magát. Még egy, maximum két mozdulat, s az ellőtt vesszőt már is helyére csúsztatja, majd az alma másik felét is megszerezve leugrik a fáról. Leporolja nadrágját, majd gyönyörű, rovátkolt íját a hátára veti. Kicsit haján is igazít, nem lenne jó megint letolást kapnia egy kósza levél miatt. Ekkor veszi észre, hogy a páva tollak még mindig ott díszelegnek hajában. Az ünnepség után elfelejtette kivenni őket, de nem bánja. Sokat nem változtatnak rajta. Még valaki ráfogná, hogy nem szereti a szép dolgokat. Tud ő örülni egy szép ruhának, de általában akkor jár szerencsével, ha ő választ. Örül neki, hogy ide mindig ki tud jönni ha elege van a nagy családi fényűzésből. Ráadásul ez a tisztás mögötti kis terület tökéletes gyakorló pálya.
A lényeg viszont az, hogy ma úgy döntött, hogy megnézi, mi van az erdőn túl. Úgy is van még pár nap a hat végéig. Arra a bálra majd vissza ér. Addig is meg csak megy a saját feje után.*
A lényeg viszont az, hogy ma úgy döntött, hogy megnézi, mi van az erdőn túl. Úgy is van még pár nap a hat végéig. Arra a bálra majd vissza ér. Addig is meg csak megy a saját feje után.*
1476. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-10-29 12:06:27
Üzenet elküldve: 2014-10-29 12:06:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
*Mikor meghallja hogy arról a bokorról nyugodtan ehetett volna, kicsit elkeseredik, de hamar fölváltja az új tudás felett érzett öröm. Mikor Neka a gyógynövényeket említi ösztönösen odanyúl kobakjához, és már éppen arra készűl hogy mégkérdezze tud-e erre valamit, de úgy tűnik Nekának még van mondanivalója. Megvárja míg befejezi, és meglepődve tapasztalja, hogy Neka 5 kérdésre is emlékszik a kirohanásából, mert mostantól ez a rekord. Eddig gyerekkori nevelője tudott a legtöbbre emlékezni, mindössze 4-re. Mikor a Repülő Csillagokat említi, Tátva marad Blint szája.*
-Hármat? Egy éjszaka alatt három Repülő Csillagot számoltál? Én ennyit láttam egész életemben!
*Erősen irigyli Nekát, hisz igazat mondott: Ő eddig midössze 3 Repülő Csillagot látott! Neka pedig egy éjjel alatt látott hármat. Most hogy befejezte meri csak megkérdezni a gyógynövényekről:*
-Ööö... Tudsz valamit erre a puklira itt? *Itt a fejére mutat hogy ne lehessen félreérteni.* Tudod kicsit fáj... És azt mondtad hogy értesz a gyógynövényekhez...
*Nagyon reméli hogy van valami csodaszere, hiszen nagyon fáj neki, és senki sem szereti a fájdalmat, ez alól Blint sem kivétel. A csillagszámolós kérdésre azt a választ adja amire valószínüleg Neka gondolt:*
-Igen, igen szoktam számolni. Ahol laktam nem volt sosem túl sok, de amiközben utaztam észrevettem hogy errefelé egy több van, és mostanában én is el szoktam veszíteni a számolás fonalát...
-Hármat? Egy éjszaka alatt három Repülő Csillagot számoltál? Én ennyit láttam egész életemben!
*Erősen irigyli Nekát, hisz igazat mondott: Ő eddig midössze 3 Repülő Csillagot látott! Neka pedig egy éjjel alatt látott hármat. Most hogy befejezte meri csak megkérdezni a gyógynövényekről:*
-Ööö... Tudsz valamit erre a puklira itt? *Itt a fejére mutat hogy ne lehessen félreérteni.* Tudod kicsit fáj... És azt mondtad hogy értesz a gyógynövényekhez...
*Nagyon reméli hogy van valami csodaszere, hiszen nagyon fáj neki, és senki sem szereti a fájdalmat, ez alól Blint sem kivétel. A csillagszámolós kérdésre azt a választ adja amire valószínüleg Neka gondolt:*
-Igen, igen szoktam számolni. Ahol laktam nem volt sosem túl sok, de amiközben utaztam észrevettem hogy errefelé egy több van, és mostanában én is el szoktam veszíteni a számolás fonalát...
1475. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-10-28 22:12:25
Üzenet elküldve: 2014-10-28 22:12:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
- Öööh...
*Első körben meglepődik a kérdéseken, aztán csak még többet kap belőlük. Ha hajlamos lenne rá, még talán bele is pirulna a másik lány által tanúsított heves érdeklődésbe, de így csak újfent elmosolyodik. Az igazat megvallva inkább aranyosnak és kedvesnek tartja a hirtelen kirobbant sok kérdést.*
- Na, nézzük csak. De ne haragudj meg, ha véletlenül elmaradna egy válasz. Sok kérdés volt ez így hirtelen, de legfeljebb majd emlékeztetsz arra, amit elfelejtettem. Szóval.
*Az eddig is az ölében heverő bal kezének ujjait ökölbe formálja, csak hüvelykujja marad kinyújtva.*
- Az első volt a... Ja, igen. Egyelőre elég volt. Majd később eszem többet is. Legfeljebb nagyobb adag sültet kérek a fogadóban.
*A mutatóujját hüvelykje mellé nyújtja.*
- Gyógyító növényeket szedek. Főleg. Meg olyat, amiről azt gondolom, hogy lehetne gyógyító növény. Vaaagy olyanokat, amik szépítőszerekbe valók. Vagy épp illatos olajnak jók fürdéshez.
*Ujjabb ujja nyújtózik ki, már a harmadik.*
- Ha a bogyók sarló alakúak voltak, mint a fogyóhold, akkor az a Rézszínű Hols. Igen, az ehető. A vadászok, vándorok kedvelik leginkább, mert egy pár bogyó is elűzi a szomjasság érzetét.
*Gyűrűsujja félszegen zárkózik a többi mellé, Neka hunyorog is kicsit Durz felé, hiszen a sokadik kérdésben már nem olyan biztos, mint az elsőkben, amit a lány neki szegezett.*
- Igen, ide valósi vagyok, mióta az eszemet tudom. És szívesen maradok még veletek.
*Elpillant a macska felé, majd vissza a tündérre.*
- Ööö... Volt még... Volt még kérdés? Ja, igen! A csillagok, hát persze! Számolni nem nagyon szoktam őket, de mintákat keresni igen. Kisebb koromban számláltam őket csak, de mindig hamar eltévesztettem, melyiket számoltam már és melyiket nem. Viszont...
*Mosolya, mely a kis kékség felé villan, ezúttal huncut-cinkos.*
- Képzeld, tegnap hármat is láttam, ami végigfutott az égen! Két egészen aprócskát is, de a harmadik nagyon fényes volt.
*Még szemei is elkerekednek az izgatottságtól, ami a tény megemlítése miatt ugyanúgy eluralkodik rajta, mint az éjjel, mikor megpillantotta a fényes pontocskát elsuhanni az égen.*
- De ezek szerint, te szoktad őket számolgatni. Jól gondolom?
*Első körben meglepődik a kérdéseken, aztán csak még többet kap belőlük. Ha hajlamos lenne rá, még talán bele is pirulna a másik lány által tanúsított heves érdeklődésbe, de így csak újfent elmosolyodik. Az igazat megvallva inkább aranyosnak és kedvesnek tartja a hirtelen kirobbant sok kérdést.*
- Na, nézzük csak. De ne haragudj meg, ha véletlenül elmaradna egy válasz. Sok kérdés volt ez így hirtelen, de legfeljebb majd emlékeztetsz arra, amit elfelejtettem. Szóval.
*Az eddig is az ölében heverő bal kezének ujjait ökölbe formálja, csak hüvelykujja marad kinyújtva.*
- Az első volt a... Ja, igen. Egyelőre elég volt. Majd később eszem többet is. Legfeljebb nagyobb adag sültet kérek a fogadóban.
*A mutatóujját hüvelykje mellé nyújtja.*
- Gyógyító növényeket szedek. Főleg. Meg olyat, amiről azt gondolom, hogy lehetne gyógyító növény. Vaaagy olyanokat, amik szépítőszerekbe valók. Vagy épp illatos olajnak jók fürdéshez.
*Ujjabb ujja nyújtózik ki, már a harmadik.*
- Ha a bogyók sarló alakúak voltak, mint a fogyóhold, akkor az a Rézszínű Hols. Igen, az ehető. A vadászok, vándorok kedvelik leginkább, mert egy pár bogyó is elűzi a szomjasság érzetét.
*Gyűrűsujja félszegen zárkózik a többi mellé, Neka hunyorog is kicsit Durz felé, hiszen a sokadik kérdésben már nem olyan biztos, mint az elsőkben, amit a lány neki szegezett.*
- Igen, ide valósi vagyok, mióta az eszemet tudom. És szívesen maradok még veletek.
*Elpillant a macska felé, majd vissza a tündérre.*
- Ööö... Volt még... Volt még kérdés? Ja, igen! A csillagok, hát persze! Számolni nem nagyon szoktam őket, de mintákat keresni igen. Kisebb koromban számláltam őket csak, de mindig hamar eltévesztettem, melyiket számoltam már és melyiket nem. Viszont...
*Mosolya, mely a kis kékség felé villan, ezúttal huncut-cinkos.*
- Képzeld, tegnap hármat is láttam, ami végigfutott az égen! Két egészen aprócskát is, de a harmadik nagyon fényes volt.
*Még szemei is elkerekednek az izgatottságtól, ami a tény megemlítése miatt ugyanúgy eluralkodik rajta, mint az éjjel, mikor megpillantotta a fényes pontocskát elsuhanni az égen.*
- De ezek szerint, te szoktad őket számolgatni. Jól gondolom?
1474. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-10-28 21:52:27
Üzenet elküldve: 2014-10-28 21:52:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
*~Rineka... méghogy durván hangzana? Na mindegy...~ Részben meg tudja érteni hogy miért védi ennyire a teljes nevét, hisz vagy egy általa szeretett embernek egy erős emléke, vagy... egyszerűen rossz emlékeket ébreszt benne. Nem tudhatja ezt biztosra megmondani, hisz nem fejezte be a mondatát. Szivesen megkérdezné, de... Ha úgy döntött csak akkor beszél ha nagyon fontos, akkor csak akkor fog beszélni. Mikor a lány azt mondja, hogy jóllakott avval a gyümölccsel kissé meglepődik. Hiszen látta hogy éhesen állt neki és mégis... Csak kicsivel evett többet mint ő maga. Végül is úgy dönt leszed egy párat, hogy nehogy megszólaljon, mert annyi jólneveltség szorult belé, hogy teli szájjal ne beszéljen, és azt is tudja, hogy csak így előzheti meg hogy nekiálljon beszélni... Mikor Neka a növényeket említi, nagyon megszeretné kérdezni hogy csak dísznek szed növényeket vagy valami orvosi célja is van velük. És meg szeretné kérdezni Nekát arról a bokorról amiről nem mert enni, hisz úgy tűnik Neka ért hozzájuk, és valószínűleg mégis csak erre él... De nem. Fél, ha megint megszólalna sok butaságot mondana, így neki is áll az egyik gyümölcsnek. Az előbb oly finom gyümölcshús, most ízetlenül olvad szét a szájában, így elvéve az evés örömét. De tudja ha nem akar beszélni ezt kell tennie. Amikor eljut a fülébe a csillagok szó, felcsillan a szeme, de sajnos... Érzi hogy már alig birja magában tartani azt a sok kérdést, így hát csak eszik tovább... Amikor a fáradságról és a fogadóról esik szó, Blint elgondolkozik: vajon miért aludt el? Arra a következtetésre jut, hogy valószínüleg az esti kemény ágyak miatt lehetett... De amikor a lány eldöntendő kérdésre várja a választ nem bírja tovább:*
-Miért eszel ilyen keveset? Mit csinálsz a növényekkel? Milyen növényeket szedsz? Nem tudod mi a neve egy nekem nyakig érő, mélyzőld, kerekded levelű bokornak, melynek rézszínű a termése? A termése ehető? Szoktál te csillagokat számolni az égen? Ha igen tegnap mennyit láttál? Szoktál mintákat keresni a csillagok között? Nem tudod miért ilyen nagyok ezek a fák? Én nem vagyok fáradt, te? Nem, nem kell elkísérni, de örülnék ha egy ideig még maradnál... Amúgy Artheiori vagy? Mi a munkád? ...
*És így tovább amíg a harmadik levegőjéből is ki nem fogy... Ekkor kicsit lihegve, pirulva várja hogy Neka értett-e valamit a szóáradatból, és ha igen, tudja-e rájuk a válaszokat.*
-Miért eszel ilyen keveset? Mit csinálsz a növényekkel? Milyen növényeket szedsz? Nem tudod mi a neve egy nekem nyakig érő, mélyzőld, kerekded levelű bokornak, melynek rézszínű a termése? A termése ehető? Szoktál te csillagokat számolni az égen? Ha igen tegnap mennyit láttál? Szoktál mintákat keresni a csillagok között? Nem tudod miért ilyen nagyok ezek a fák? Én nem vagyok fáradt, te? Nem, nem kell elkísérni, de örülnék ha egy ideig még maradnál... Amúgy Artheiori vagy? Mi a munkád? ...
*És így tovább amíg a harmadik levegőjéből is ki nem fogy... Ekkor kicsit lihegve, pirulva várja hogy Neka értett-e valamit a szóáradatból, és ha igen, tudja-e rájuk a válaszokat.*
1473. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-10-28 21:19:51
Üzenet elküldve: 2014-10-28 21:19:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Biccent a nevek hallatán egyet a lány felé, majd a játszadozó macska felé. Úgy tűnik, most nincs kedve a csepp teremtménynek túl messzire kóricálni, így ezúttal nem is nagyon aggasztja a dolog Rinnekát sem.*
- Rinneka. Vagyis inkább Neka, ha megkérhetlek erre. A Rinnekának olyan durva a hangzása... Meg, igazából csak anyám szólított a teljes nevemen eddig életemben, de ő is csak akkor, ha valamiért mérges volt. Vagy csalódott, vagy...
*Itt hallgat el. Bizony a szószátyárságért neki sem feltétlenül kell a szomszédba mennie.*
- Nem, köszönöm, elég volt.
*Simít végig hasán gyorsan, pár körkörös mozdulattal, hogy ezzel is jelezze, bizony azért megtelt a pocakja.*
- Igazából, azt kellene mondjam, hogy növényeket szedni jöttem. Vagyis azt terveztem mára, de lecsúsztam róla. Az éjjel sokáig idekint voltam. Kihasználtam, hogy nem volt olyan hideg, kifeküdtem csillagokat bámulni. Innét kitűnően látni az eget, ezek a fura fák elég nagy területen hagyják látni őket.
*Még fel is néz, hogy meggyőződjön róla ismét - mintha még nem tudná, mintha nem látta volna még elégszer. Szerencséje is, hogy kissé felhős az ég, különben a szeleburdi tett miatt most fájlalhatná a szemét, s nem pillanthatna újra Durzra.*
- De elaludtam... És... Ahogy láttam, te is. Fáradt vagy? Nem is olyan messze van egy fogadó, ahol meg tudnál pihenni. Elkísérjelek? Vagy... Ó, ne haragudj, ha tudod ezt magad is...
- Rinneka. Vagyis inkább Neka, ha megkérhetlek erre. A Rinnekának olyan durva a hangzása... Meg, igazából csak anyám szólított a teljes nevemen eddig életemben, de ő is csak akkor, ha valamiért mérges volt. Vagy csalódott, vagy...
*Itt hallgat el. Bizony a szószátyárságért neki sem feltétlenül kell a szomszédba mennie.*
- Nem, köszönöm, elég volt.
*Simít végig hasán gyorsan, pár körkörös mozdulattal, hogy ezzel is jelezze, bizony azért megtelt a pocakja.*
- Igazából, azt kellene mondjam, hogy növényeket szedni jöttem. Vagyis azt terveztem mára, de lecsúsztam róla. Az éjjel sokáig idekint voltam. Kihasználtam, hogy nem volt olyan hideg, kifeküdtem csillagokat bámulni. Innét kitűnően látni az eget, ezek a fura fák elég nagy területen hagyják látni őket.
*Még fel is néz, hogy meggyőződjön róla ismét - mintha még nem tudná, mintha nem látta volna még elégszer. Szerencséje is, hogy kissé felhős az ég, különben a szeleburdi tett miatt most fájlalhatná a szemét, s nem pillanthatna újra Durzra.*
- De elaludtam... És... Ahogy láttam, te is. Fáradt vagy? Nem is olyan messze van egy fogadó, ahol meg tudnál pihenni. Elkísérjelek? Vagy... Ó, ne haragudj, ha tudod ezt magad is...
1472. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-10-28 19:03:00
Üzenet elküldve: 2014-10-28 19:03:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Köz, elő, és gyors játék//
*Sejtelmes mosollyal tekint Nimuera.*
-És számít az?
*Dobja vissza a kérdést a történet valódiságát illetően.*
-Nekem így mesélték.
*Folytatja hanyag vállrándítással, nem hagyva időt a lánynak a válaszra. Még nem. Előbb tágítja kissé a latolgatni valók sorát.*
-A mesékben úgyis csak a tanulság a fontos. Ebben épp az, hogy mindig voltak, és lesznek is érdekből gondolkodók, önzők, és gonoszak.
*Húzza el száját fintorra, mint ki tapasztalatból beszél.*
-És az is, hogy mindezek sem képesek uralkodni, és győzedelmeskedni a tiszta érzelmek felett. Lehet az egész csak egy szépen összerakott hazugság, de neked tetszett, élvezted, és beleélted magad ebbe a mesébe. Igaz?
*Bár őszintén így vélekedik, utolsó mondatával azért valahol önmagát is védi. Bele sem gondolva, miért is érzi épp most szükségét ennek, annyi temérdek bűnbánat nélküli szélhámoskodás után.*
-Persze. Mindenkinek kell valami csoda, amiben hihet.
*Nevet fel röviden.*
-Mert tudod, praktikusan belegondolva, a számok talajáról *fordul a lány felé, zöldjeivel keresve annak pillantását.* azt hiszem nagyon ritka lehet az, hogy megfelelő személyek, a megfelelő helyen találkozzanak. És akkor még nem is vettünk számos apróságot. A pillanatnyi hangulatukat, a környezetet, ezer apró körülményt, hogy bejárták-e már azt az utat, melynek egy bizonyos pontján Igazivá vállnak egymás számára. Ehhez jószerivel szerencse kell. Piszok nagy szerencse. Vagy pedig tényleg van valami sejtelmes erő, ami ezeken, és minden egyéb nehézségen úrrá tud lenni. És mivel mégis számtalanszor látom, *Öleli át két kézzel Nim derekát, és húzza magához.* Kénytelen vagyok elfogadni létezését.
*Talán most a legőszintébb az egész este folyamán, megmutatta praktikusan gondolkodó, szenvtelen énét egy pillanatra, és életében először, de bevallotta, hogy remél, és hisz is valamit, ami jobb, nemesebb nála.*
-És te milyen csodákban hiszel? Mi hármat kívánnál?
*Fűzi tovább a szót, és a lányt.*
*Sejtelmes mosollyal tekint Nimuera.*
-És számít az?
*Dobja vissza a kérdést a történet valódiságát illetően.*
-Nekem így mesélték.
*Folytatja hanyag vállrándítással, nem hagyva időt a lánynak a válaszra. Még nem. Előbb tágítja kissé a latolgatni valók sorát.*
-A mesékben úgyis csak a tanulság a fontos. Ebben épp az, hogy mindig voltak, és lesznek is érdekből gondolkodók, önzők, és gonoszak.
*Húzza el száját fintorra, mint ki tapasztalatból beszél.*
-És az is, hogy mindezek sem képesek uralkodni, és győzedelmeskedni a tiszta érzelmek felett. Lehet az egész csak egy szépen összerakott hazugság, de neked tetszett, élvezted, és beleélted magad ebbe a mesébe. Igaz?
*Bár őszintén így vélekedik, utolsó mondatával azért valahol önmagát is védi. Bele sem gondolva, miért is érzi épp most szükségét ennek, annyi temérdek bűnbánat nélküli szélhámoskodás után.*
-Persze. Mindenkinek kell valami csoda, amiben hihet.
*Nevet fel röviden.*
-Mert tudod, praktikusan belegondolva, a számok talajáról *fordul a lány felé, zöldjeivel keresve annak pillantását.* azt hiszem nagyon ritka lehet az, hogy megfelelő személyek, a megfelelő helyen találkozzanak. És akkor még nem is vettünk számos apróságot. A pillanatnyi hangulatukat, a környezetet, ezer apró körülményt, hogy bejárták-e már azt az utat, melynek egy bizonyos pontján Igazivá vállnak egymás számára. Ehhez jószerivel szerencse kell. Piszok nagy szerencse. Vagy pedig tényleg van valami sejtelmes erő, ami ezeken, és minden egyéb nehézségen úrrá tud lenni. És mivel mégis számtalanszor látom, *Öleli át két kézzel Nim derekát, és húzza magához.* Kénytelen vagyok elfogadni létezését.
*Talán most a legőszintébb az egész este folyamán, megmutatta praktikusan gondolkodó, szenvtelen énét egy pillanatra, és életében először, de bevallotta, hogy remél, és hisz is valamit, ami jobb, nemesebb nála.*
-És te milyen csodákban hiszel? Mi hármat kívánnál?
*Fűzi tovább a szót, és a lányt.*
1471. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-10-28 18:32:00
Üzenet elküldve: 2014-10-28 18:32:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
*Még mindig fáj a feje a kemény ág miatt, és mikor odanyúl egy ici-pici dombocskát érez a feje tetején. Most meri csak igazán szemügyre venni az idegent, de már észre se veszi hogy milyen magas, hisz ekkora vagy nagyobb emberek közt utazik. Van neki egy saját méret nézős módszere, ezáltal szokta méret alapján beazonosítani a többi embert (lényt). Elnéz közvetlen a feje felett és meglepődve látja hogy olyan magasra lát, ahol bőven reggeli után a nap szokott álni. ~Vagyis az emberek közt is magas... ~ Magában halkan felkuncog a helyzet iróniáján, hisz egy a tündérek legkissebbike és az emberek egyik magasabb képviselője viccesen festhet egy 3. szemlélő képéből. Mikor megnézi a haját, hirtelenül rátör az az emléke amikor még sokkal régebben, otthon főtt gesztenyét eszegetett a családjával. Későn jut el tudatáig a nő/lány kérdése, így késve is válaszol:*
-Blint vagyok. Durz Blinten. Ő pedig Lupa a kismacskám.
*Mutatna a kismacskára de az már elment megint a fűben játszani. Bár értette amikor a lány azt mondta hogy tudja Lupa nevét, de inkább hozzátette, biztos ami biztos. Fogalma sincs róla hogy Magas Ember (magában így nevezte el) mit kereshet itt, az erdő közepén egy tisztáson, így hát megkérdezi:*
-Remélem nam hangzik tolakodónak de... Te mit csinálsz idekint az erdő közepén?
*Ekkor észreveszi hogy hamarosan elfogy az "étel" a lány elől, így gyorsan azt is megkérdezi hogy hozzon-e még. *
-Egy kis gyümölcsöt nem kérsz még? Látom fogyóban van... Jaj, de hiszen te így simán is föléred őket, de buta vagyok!
*Ez után vörös arccal leül a földre, és úgy dönt inkább meg sem szólal, csak ha kérdezik, akkor is a legrövidebben.(Természetesen tudjuk milyen szószátyár kis teremtés is Blint, vagyis hamar felmond ezzel a "fogadalommal". )*
-Blint vagyok. Durz Blinten. Ő pedig Lupa a kismacskám.
*Mutatna a kismacskára de az már elment megint a fűben játszani. Bár értette amikor a lány azt mondta hogy tudja Lupa nevét, de inkább hozzátette, biztos ami biztos. Fogalma sincs róla hogy Magas Ember (magában így nevezte el) mit kereshet itt, az erdő közepén egy tisztáson, így hát megkérdezi:*
-Remélem nam hangzik tolakodónak de... Te mit csinálsz idekint az erdő közepén?
*Ekkor észreveszi hogy hamarosan elfogy az "étel" a lány elől, így gyorsan azt is megkérdezi hogy hozzon-e még. *
-Egy kis gyümölcsöt nem kérsz még? Látom fogyóban van... Jaj, de hiszen te így simán is föléred őket, de buta vagyok!
*Ez után vörös arccal leül a földre, és úgy dönt inkább meg sem szólal, csak ha kérdezik, akkor is a legrövidebben.(Természetesen tudjuk milyen szószátyár kis teremtés is Blint, vagyis hamar felmond ezzel a "fogadalommal". )*
1470. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-10-28 17:39:12
Üzenet elküldve: 2014-10-28 17:39:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
- Hé-hé, csak nyugod... Hopp.
*A tündérke után kap, ahogy az hirtelen felszökken, de elkésik kicsit a mozdulattal, a kis kékség feje nekikoppan az egyik ágnak.
Szelíden elmosolyodik, hiszen látja a másikon, hogy fél, vagy legalábbis tart tőle. Igazából nem is érti, hogy miért. Talán a medveprém kabátka lenne érte felelős? Vagy a kettejük méretei közti jelentős különbség? Nem tudja eldönteni, de talán ez nem is fontos. A lényeg egy: nem szeretné, ha a lány félne tőle. Sosem volt az a típus, aki bárkinek is ártani akart vagy tudott volna.*
- Igazán nem zavart. Nagyon aranyos kis jószág.
*A gyümölcsökért nyúl, hiszen gyomra is megérzi, hogy később kelt a megszokottnál. Ilyen tájban már az ebédre szokott készülni a szerv, úgyhogy jobb is, hogy valami reggeli féléhez juttathatja, még ha az ilyen szerényke is. Bele is harap a nagyobbacska bogyófélébe, megrágja a falatot, s addig nézi a furcsa, de aranyos párost.*
- Az ő nevét már tudom, de a tiédet nem... Megmondanád? Cserébe én is elárulom az enyémet.
*Mosolyodik el ismét biztatóan, s míg várakozik, végigsimít ő is a kis jószágon, ha ő és a gazdája hagyja ezt.*
*A tündérke után kap, ahogy az hirtelen felszökken, de elkésik kicsit a mozdulattal, a kis kékség feje nekikoppan az egyik ágnak.
Szelíden elmosolyodik, hiszen látja a másikon, hogy fél, vagy legalábbis tart tőle. Igazából nem is érti, hogy miért. Talán a medveprém kabátka lenne érte felelős? Vagy a kettejük méretei közti jelentős különbség? Nem tudja eldönteni, de talán ez nem is fontos. A lényeg egy: nem szeretné, ha a lány félne tőle. Sosem volt az a típus, aki bárkinek is ártani akart vagy tudott volna.*
- Igazán nem zavart. Nagyon aranyos kis jószág.
*A gyümölcsökért nyúl, hiszen gyomra is megérzi, hogy később kelt a megszokottnál. Ilyen tájban már az ebédre szokott készülni a szerv, úgyhogy jobb is, hogy valami reggeli féléhez juttathatja, még ha az ilyen szerényke is. Bele is harap a nagyobbacska bogyófélébe, megrágja a falatot, s addig nézi a furcsa, de aranyos párost.*
- Az ő nevét már tudom, de a tiédet nem... Megmondanád? Cserébe én is elárulom az enyémet.
*Mosolyodik el ismét biztatóan, s míg várakozik, végigsimít ő is a kis jószágon, ha ő és a gazdája hagyja ezt.*
1469. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-10-28 17:07:17
Üzenet elküldve: 2014-10-28 17:07:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
*Arra ébred hogy valaki (vagy valami) az arcát nyalogatja. Mielőtt kinyitja a szemét már tudja hogy Lumpa megint játszadozik, így nagyon meglepődik, amikor körülnézve megtudja hogy hárman vannak. Megijed, és kapkodva feláll, de sajnos ez nem jó ötlet, mert beveri a fejét egy igazán alacsony ágba. Nagyon szégyelli magát, hisz tudja hogy mikor alszik kicsordul a nyál a száján. Eleinte hozzá sem mer szólni az embernek tűnő szerzethez, de aztán megembereli (megtündéreli) magát, és megszólal.*
-Ööö... Szia. Kérsz egy kis gyümölcsöt?
*A mondandója végén rámutat arra a gyümölcshalomra, amelyet nemrég szedett, de nem tudta megenni. Eközben kicsit megkönnyebbül, hisz nem vész kárba a gyümölcs. Ekkor veszi észre Lumpát aki a nő kezével játszik, és megijed, hisz lehet a nő azért jött ide mert valami rosszatt tett a kismacska. Ezért hamar leguggol és hívja magához a kiscicát:*
-Lumpa, gyere csak ide, ci-ci-ci-cicc. Ne zavard a vendégünket.
*Ezután a kiscica beleugrik gazdája ölébe és elkezd dorombolni. Blint pedig szemlesütve várja hogy mit szól a látogatója.*
A hozzászólás írója (Durz Blinten) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.10.28 17:10:36
-Ööö... Szia. Kérsz egy kis gyümölcsöt?
*A mondandója végén rámutat arra a gyümölcshalomra, amelyet nemrég szedett, de nem tudta megenni. Eközben kicsit megkönnyebbül, hisz nem vész kárba a gyümölcs. Ekkor veszi észre Lumpát aki a nő kezével játszik, és megijed, hisz lehet a nő azért jött ide mert valami rosszatt tett a kismacska. Ezért hamar leguggol és hívja magához a kiscicát:*
-Lumpa, gyere csak ide, ci-ci-ci-cicc. Ne zavard a vendégünket.
*Ezután a kiscica beleugrik gazdája ölébe és elkezd dorombolni. Blint pedig szemlesütve várja hogy mit szól a látogatója.*
A hozzászólás írója (Durz Blinten) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.10.28 17:10:36
1468. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-10-28 15:59:34
Üzenet elküldve: 2014-10-28 15:59:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Elég későn ébred. Legalábbis önmagához képest, ami azt illeti. A korai órákban szokta kivetni magából az ágy, hiszen nagyon sok növénykét és egyéb összetevőt, ami a kencéihez szokott kelleni, olyankor találhat meg, mikor még éppcsak feltűnnek a nap sárgás-narancsos sugarai a horizonton.
Ám most nem a saját kényelmes kis ágyán ébred. Talán ez is a gond. Vagy az, hogy előző éjjel igen sokáig bámulta az eget innét, a nyílvesszőkként magasodó fák gyűrűjéből, a vastag medveprémen végignyúlva.*
- Nem kellett volna... Egész hideg van.
*Sutyorogja maga elé a szavakat, ahogy felriad, s rögtön fel is ül, végigdörzsölgetni tagjait.*
- Minek is kell csillagokat bámészni ilyenkor? Hé...
*Saját gondolatai közül egy, a lábain éppen átszökkenő kis jószág rántja ki, méghozzá egy macska. Összevont szemöldökkel nézi a kis szőrgombóc önfeledt játékát a fűszálakkal, meg a kései bogárkákkal egy ideig, majd körülkémlel, megláthatja-e valahol a macska -vélhetőleg- kétlábú társát. Ugyanis ahhoz, hogy kóbor macskának tartsa a jószágot, túl ápoltnak tűnik.
Nem is telik sok időbe megpillantania a hozzá képest igen kicsi, kékes színekben pompázó tündért. Ugyan teljesen biztos nem lehet benne, hogy hozzá tartozik az állatka, de azért igyekszik őt elkapni, hogy visszavihesse a lánynak.*
- Nem lenne szép, ha elkóborolnál és nem találnátok meg egymást, nem igaz?
*Cirógatja meg a jószágot, ha ölbe tudja venni, s letelepszik vele együtt a tündér mellé. Ott engedi csak el a macskát, hadd tébláboljon kettejük körül. Felébreszteni nem akarja őt, viszont a macskára figyel. Ha annak játszani lenne kedve, rászánja még akár keze bőrének épségét is a kisebb karmolások, harapások elszenvedésére. Vagy ha ismét elkujtorogna, visszacsalogatja.*
Ám most nem a saját kényelmes kis ágyán ébred. Talán ez is a gond. Vagy az, hogy előző éjjel igen sokáig bámulta az eget innét, a nyílvesszőkként magasodó fák gyűrűjéből, a vastag medveprémen végignyúlva.*
- Nem kellett volna... Egész hideg van.
*Sutyorogja maga elé a szavakat, ahogy felriad, s rögtön fel is ül, végigdörzsölgetni tagjait.*
- Minek is kell csillagokat bámészni ilyenkor? Hé...
*Saját gondolatai közül egy, a lábain éppen átszökkenő kis jószág rántja ki, méghozzá egy macska. Összevont szemöldökkel nézi a kis szőrgombóc önfeledt játékát a fűszálakkal, meg a kései bogárkákkal egy ideig, majd körülkémlel, megláthatja-e valahol a macska -vélhetőleg- kétlábú társát. Ugyanis ahhoz, hogy kóbor macskának tartsa a jószágot, túl ápoltnak tűnik.
Nem is telik sok időbe megpillantania a hozzá képest igen kicsi, kékes színekben pompázó tündért. Ugyan teljesen biztos nem lehet benne, hogy hozzá tartozik az állatka, de azért igyekszik őt elkapni, hogy visszavihesse a lánynak.*
- Nem lenne szép, ha elkóborolnál és nem találnátok meg egymást, nem igaz?
*Cirógatja meg a jószágot, ha ölbe tudja venni, s letelepszik vele együtt a tündér mellé. Ott engedi csak el a macskát, hadd tébláboljon kettejük körül. Felébreszteni nem akarja őt, viszont a macskára figyel. Ha annak játszani lenne kedve, rászánja még akár keze bőrének épségét is a kisebb karmolások, harapások elszenvedésére. Vagy ha ismét elkujtorogna, visszacsalogatja.*
1467. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-10-28 13:18:43
Üzenet elküldve: 2014-10-28 13:18:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
*Nagyon meglepődik, amikor a sűrű sötétségből kilép a tisztásra. A szemét nagyon bántja a nap erős fénye, így azt először erősen összeszorítja, így próbálva megakadályozni, hogy a napsugarak megvakítsák, hisz a szemeire még szüksége van. De hamar rájön, hogy így meg semmit nem lát, ezért próbálja csak annyira kinyitni, hogy ne fájduljon meg a szeme. Így láthatja hogy a rét amelyre érkezett szebbnél szebb virágokkal van tele. Lát kéket, pirosat, sárgát, újra kéket és így tovább... Nagy meglepetésében kinyitja a száját és tágra nyitja a szemét, de az utóbbit hamar megbánja. Szépen lassan, fokozatosan fogadja be a külvilágot, így már azt is láthatja hogy a tisztást ahová érkezett hatalmas fák veszik körül. Mikor kezei valamiféle súlytól megszabadulnak, látja hogy valami feketeség suhan el a magas fűben... Rögtön nekiáll megkeresni Lumpát, de pár perc után föladja, és arra gondol majd úgyis vissza fog jönni hozzá. Leül egy fa tövébe amiről furcsa, de kissé ismerős gyümölcsök lógnak le. Erre felpattan, és hatalmas szárnyival kissé megemelve magát szed egy pár darabot az ölébe. Mikor földet ér, nekiáll eszegetni, hamar észreveszi hogy túl sokat szedett le, és hogy pazarolni kényszerül. Mire ezt végig gondolja elfogja az álom...*
1466. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-10-28 08:32:30
Üzenet elküldve: 2014-10-28 08:32:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Köz, elő, és gyors játék//
*Hogy a csókja miféle érzéseket vált ki Jazból, azt nem tudja, neki jól esik. Mivel már nem idegen számára a másik, hát lassan kezd megnyílni feléje.
Az ifjú pedig belefog a mesébe, a tisztás történetébe, s mi tagadás, Nimuet elbűvöli a történet. Na persze, hogy el, hiszen romantikus, és bár a szerelmesek érzelmei a valós életben nem bontakozhattak ki, mégis a természet megteremtette számukra a lehetőséget, hogy örökre egymáséi lehessenek.*
-Szép történet. S vajon valóban igaz lenne?
*Kíváncsi, és jól esne kipróbálni. No, vélhetően nem is lenne semmi gondja. Nem mintha máris szerelmes lenne Jazba. De hisz a szerelem erejében. Ezért úgy véli, hogy azok a leányok, kik ezen a tisztáson akarják kedvesük hűségét megpróbálni, butácskák. Hiszen, téves válaszokat kaphatnak a kérdéseikre. Mert hiába lépne be egy ifjú a fák közé, mert hisz abban az erőben, mely elbolondítja a szíveket és elméket, de attól még nem biztos, hogy azt a leányt szereti, kivel ide eljő.*
-Te hiszel a szerelem erejében Jaz?
*Nem, nem azt kérdezi, hogy "szeretsz-e engem?". Túlzás lenne ezt az érzést máris kutatni önmagukban. Más dolog, hogy tetszenek egymásnak, és kellemesen telik az idő. Vagy elképzelhető lenne az, hogy a hely szelleme megmutatja a csalárdságot? Ki tudna erre választ adni? Csupán az erdő szelleme. Az a földöntúli hatalom, mely ezt a tisztást létrehozta, legyen bármi is a valóság.*
*Hogy a csókja miféle érzéseket vált ki Jazból, azt nem tudja, neki jól esik. Mivel már nem idegen számára a másik, hát lassan kezd megnyílni feléje.
Az ifjú pedig belefog a mesébe, a tisztás történetébe, s mi tagadás, Nimuet elbűvöli a történet. Na persze, hogy el, hiszen romantikus, és bár a szerelmesek érzelmei a valós életben nem bontakozhattak ki, mégis a természet megteremtette számukra a lehetőséget, hogy örökre egymáséi lehessenek.*
-Szép történet. S vajon valóban igaz lenne?
*Kíváncsi, és jól esne kipróbálni. No, vélhetően nem is lenne semmi gondja. Nem mintha máris szerelmes lenne Jazba. De hisz a szerelem erejében. Ezért úgy véli, hogy azok a leányok, kik ezen a tisztáson akarják kedvesük hűségét megpróbálni, butácskák. Hiszen, téves válaszokat kaphatnak a kérdéseikre. Mert hiába lépne be egy ifjú a fák közé, mert hisz abban az erőben, mely elbolondítja a szíveket és elméket, de attól még nem biztos, hogy azt a leányt szereti, kivel ide eljő.*
-Te hiszel a szerelem erejében Jaz?
*Nem, nem azt kérdezi, hogy "szeretsz-e engem?". Túlzás lenne ezt az érzést máris kutatni önmagukban. Más dolog, hogy tetszenek egymásnak, és kellemesen telik az idő. Vagy elképzelhető lenne az, hogy a hely szelleme megmutatja a csalárdságot? Ki tudna erre választ adni? Csupán az erdő szelleme. Az a földöntúli hatalom, mely ezt a tisztást létrehozta, legyen bármi is a valóság.*
1465. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-10-27 18:34:57
Üzenet elküldve: 2014-10-27 18:34:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Köz, elő, és gyors játék//
*Fogadja a csókot győztes örömmel, végre a lány is kezdeményez, és talán lenne ideje felkészülni a történetre, emlékébe idézni a főbb szálakat. Talán. Ha nem veszne el épp a pillanatban.
Majd belekezd a mesébe, halk, szomorkás hangon.*
-Az egész egyetlen este alatt nőtt ki a földből, már elég régen. A helyiek napokig tanakodtak mi történhetett, de végül szép lassan összeállt a kép. Élt akkoriban a városban két fiatal. A fiú szegény sorból származott, de tiszta tekintetű, becsületes legény volt. A lány a gazdagnegyed egyik nagy múltú családjának sarja. Csodaszép, de ellentétben társaival nem mérgezte meg lelkét a kapzsiság, és pökhendiség.
*Ujjai lágyan cirógatják a lány derekát miközben mesél.*
-Hogy hol találkoztak az rejtély, a leggyakoribb elmondások szerint a lány gyakran rótta a szegénynegyedet, segítve a rászorulókat, s egy ilyen alkalommal botlott a fiúba. Egymásba szerettek persze, azzal a fiatalos, első lángoló hévvel, mely nem törődik a társadalmi különbségekkel, vagyonnal, jövővel, mások véleményével. Nem akar birtokolni, szerepet játszani. Gyönyörű, és igaz románc volt, lopott csókokkal, titkos találkozókkal, bizonnyal temérdek epekedéssel, és fájdalommal terhes is.
*Nem tekint Nimre, a távolba meredve szemléli a virágos dombot.*
-Persze, mint az ilyenek általában ez sem tarthatott sokáig. A lányt férjhez adni készültek szülei, anyagi megfontolásból. Bevallotta érzelmeit atyjának, remélve abban, hogy az igaz szerelem legyőzi még a szülői szigort, és az érdek dolgokat is. Tévedett. Biztos nehéz volt a döntés, megfeleli a családnak, vagy elárulni addigi életét szakítani mindennel, végleg felégetve maga mögött a visszautat. Megszöktek, még azon az este. Pont idáig jutottak. A lány apja megvádolta a fiút a városőrök előtt, erőszakkal, rablással, s persze hitték. Miért is ne tették volna? A város megbecsült polgárának szava egy kolduséval szemben vitán felüli. Egy tucat katona, és a leány felbőszült férfi rokonai üldözték őket állig felfegyverezve. A fiú nyílvesszőt kapott, ott esett el.
*Engedi el Nim derekát, és mutat a domb felé. Kézen fogva, közelebb vezetve őt a mesebeli helyhez.*
-A lány testével védte, végsőkig bízva abban, hogy pusztán majd szerelme ereje megmenti mindkettőjüket. Már a földön hevertek, egymás karjaiban halva meg, mikor a fák egy szemvillantás alatt kinőttek a földből, védve a szerelmesek utolsó, és ezzel örök ölelését. A föld percek alatt fogadta őket magába. Az üldözőik pedig nem tudtak a fák közé lépni, valami erő meggátolta őket abban, hogy akkor, vagy utána bármikor megzavarják a pár nyugalmát. És másnap reggelre virágok nyíltak itt. A legenda úgy tartja, hogy nem léphet a fák körén belül az, ki nem hiszi a szerelem hatalmát. A helyi leányok épp ezért itt adnak randevút, lemérve ezzel az udvarló szándékait.
*Mosolyodik el végül, még mindig fogva Nim kezét.*
*Fogadja a csókot győztes örömmel, végre a lány is kezdeményez, és talán lenne ideje felkészülni a történetre, emlékébe idézni a főbb szálakat. Talán. Ha nem veszne el épp a pillanatban.
Majd belekezd a mesébe, halk, szomorkás hangon.*
-Az egész egyetlen este alatt nőtt ki a földből, már elég régen. A helyiek napokig tanakodtak mi történhetett, de végül szép lassan összeállt a kép. Élt akkoriban a városban két fiatal. A fiú szegény sorból származott, de tiszta tekintetű, becsületes legény volt. A lány a gazdagnegyed egyik nagy múltú családjának sarja. Csodaszép, de ellentétben társaival nem mérgezte meg lelkét a kapzsiság, és pökhendiség.
*Ujjai lágyan cirógatják a lány derekát miközben mesél.*
-Hogy hol találkoztak az rejtély, a leggyakoribb elmondások szerint a lány gyakran rótta a szegénynegyedet, segítve a rászorulókat, s egy ilyen alkalommal botlott a fiúba. Egymásba szerettek persze, azzal a fiatalos, első lángoló hévvel, mely nem törődik a társadalmi különbségekkel, vagyonnal, jövővel, mások véleményével. Nem akar birtokolni, szerepet játszani. Gyönyörű, és igaz románc volt, lopott csókokkal, titkos találkozókkal, bizonnyal temérdek epekedéssel, és fájdalommal terhes is.
*Nem tekint Nimre, a távolba meredve szemléli a virágos dombot.*
-Persze, mint az ilyenek általában ez sem tarthatott sokáig. A lányt férjhez adni készültek szülei, anyagi megfontolásból. Bevallotta érzelmeit atyjának, remélve abban, hogy az igaz szerelem legyőzi még a szülői szigort, és az érdek dolgokat is. Tévedett. Biztos nehéz volt a döntés, megfeleli a családnak, vagy elárulni addigi életét szakítani mindennel, végleg felégetve maga mögött a visszautat. Megszöktek, még azon az este. Pont idáig jutottak. A lány apja megvádolta a fiút a városőrök előtt, erőszakkal, rablással, s persze hitték. Miért is ne tették volna? A város megbecsült polgárának szava egy kolduséval szemben vitán felüli. Egy tucat katona, és a leány felbőszült férfi rokonai üldözték őket állig felfegyverezve. A fiú nyílvesszőt kapott, ott esett el.
*Engedi el Nim derekát, és mutat a domb felé. Kézen fogva, közelebb vezetve őt a mesebeli helyhez.*
-A lány testével védte, végsőkig bízva abban, hogy pusztán majd szerelme ereje megmenti mindkettőjüket. Már a földön hevertek, egymás karjaiban halva meg, mikor a fák egy szemvillantás alatt kinőttek a földből, védve a szerelmesek utolsó, és ezzel örök ölelését. A föld percek alatt fogadta őket magába. Az üldözőik pedig nem tudtak a fák közé lépni, valami erő meggátolta őket abban, hogy akkor, vagy utána bármikor megzavarják a pár nyugalmát. És másnap reggelre virágok nyíltak itt. A legenda úgy tartja, hogy nem léphet a fák körén belül az, ki nem hiszi a szerelem hatalmát. A helyi leányok épp ezért itt adnak randevút, lemérve ezzel az udvarló szándékait.
*Mosolyodik el végül, még mindig fogva Nim kezét.*
1464. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-10-27 09:41:28
Üzenet elküldve: 2014-10-27 09:41:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Köz, elő, és gyors játék//
*Valóban. A séta igazán kellemes volt, és vidám könnyedsége a beszéd fonalának, feledtette a korábbi rövid kellemetlen élményt. Ezen már túl is lépett, és ujjait az ifjú tenyerében pihentetve lépegetett a másik mellett, hallgatva a vicces történeteket. Talán gyanította is, hogy csak egy részük igaz, de ez most nem számított. Jól érezte magát, és amilyen pocsékul indult a nap, olyan jónak tűnik a befejezése.
Bár, még koránt sincs vége.*
-Borzasztó lehetett.
*Nevet fel újra, még akkor is vidáman csendülőn, amikor Jaz szemmel láthatóan kelletlenül fintorodik el a történet emlékére is. Na hát igen. Még ha megpróbáljuk is, viccesen előadni azt, ami megesett velünk, akkor is ott marad egy kényelmetlen érzés a nyomában, hiszen mindazokat az eseményeket át kényszerültünk élni, és az nem esett jól. Így van ezzel Jaz is minden bizonnyal.
Mire idáig érnek a történet fonalában, meg is érkeznek a tisztásra. Jaz pedig, mint valami jó vendéglátó mutat körbe.*
-Valóban kellemes helynek hat.
*Jegyzi meg, s engedi, hogy amaz magához húzza, ölelve derekát.*
-Van neki? Hogy ne érdekelne. Meséld el, ha ismered.
*Bizonyára ismeri, hiszen ezért kérdezte. Nimue odasimul Jazhoz egy pillanatra, csókot lehelve a másik ajkaira, majd figyelmesen pillant fel rá.*
-Kíváncsi vagyok a történetre.
*Valóban. A séta igazán kellemes volt, és vidám könnyedsége a beszéd fonalának, feledtette a korábbi rövid kellemetlen élményt. Ezen már túl is lépett, és ujjait az ifjú tenyerében pihentetve lépegetett a másik mellett, hallgatva a vicces történeteket. Talán gyanította is, hogy csak egy részük igaz, de ez most nem számított. Jól érezte magát, és amilyen pocsékul indult a nap, olyan jónak tűnik a befejezése.
Bár, még koránt sincs vége.*
-Borzasztó lehetett.
*Nevet fel újra, még akkor is vidáman csendülőn, amikor Jaz szemmel láthatóan kelletlenül fintorodik el a történet emlékére is. Na hát igen. Még ha megpróbáljuk is, viccesen előadni azt, ami megesett velünk, akkor is ott marad egy kényelmetlen érzés a nyomában, hiszen mindazokat az eseményeket át kényszerültünk élni, és az nem esett jól. Így van ezzel Jaz is minden bizonnyal.
Mire idáig érnek a történet fonalában, meg is érkeznek a tisztásra. Jaz pedig, mint valami jó vendéglátó mutat körbe.*
-Valóban kellemes helynek hat.
*Jegyzi meg, s engedi, hogy amaz magához húzza, ölelve derekát.*
-Van neki? Hogy ne érdekelne. Meséld el, ha ismered.
*Bizonyára ismeri, hiszen ezért kérdezte. Nimue odasimul Jazhoz egy pillanatra, csókot lehelve a másik ajkaira, majd figyelmesen pillant fel rá.*
-Kíváncsi vagyok a történetre.
1463. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-10-26 22:39:52
Üzenet elküldve: 2014-10-26 22:39:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
//Vissza a kezdetekhez//
- Hogyne, ahogy a kalapom tolla is. *Bólogat egyetértően. Nem, nincs semmi trükk a szavakban, komolyan és tényleg így gondolja, minimum el is törné a kezét annak, aki kezet emel a tollra a kalapján. A fegyver részét illetőleg pedig, nos Svir eddig még sem a gyilkos-ezermester vonalon, sem az írásban nem virított jelentőset, de mindenkinek lehetnek titkai.*
- Ha a rossz oldaladra fordulsz szunyókálás közben, akkor mostanra suhanás helyett szilárdan állna egy a fejed fölött. Vagy izé, a főuraknak családi kripta dukál? *Egy szemtelen vigyort is megenged magának.*
- Most rögtön? Remélem este szellemek vannak orkok helyett a sírok között, nem szeretnék felbukni egy alvó agyaras dögben. *Megvakarja a fejét, mintegy a gondolkodást elősegítendő.*
- A felkelés után láttál nyomokat a homokban? Már az enyémeken kívül ugyebár. *Mondja, ha indulnak, akkor egyenesen menet közben.*
- Hogyne, ahogy a kalapom tolla is. *Bólogat egyetértően. Nem, nincs semmi trükk a szavakban, komolyan és tényleg így gondolja, minimum el is törné a kezét annak, aki kezet emel a tollra a kalapján. A fegyver részét illetőleg pedig, nos Svir eddig még sem a gyilkos-ezermester vonalon, sem az írásban nem virított jelentőset, de mindenkinek lehetnek titkai.*
- Ha a rossz oldaladra fordulsz szunyókálás közben, akkor mostanra suhanás helyett szilárdan állna egy a fejed fölött. Vagy izé, a főuraknak családi kripta dukál? *Egy szemtelen vigyort is megenged magának.*
- Most rögtön? Remélem este szellemek vannak orkok helyett a sírok között, nem szeretnék felbukni egy alvó agyaras dögben. *Megvakarja a fejét, mintegy a gondolkodást elősegítendő.*
- A felkelés után láttál nyomokat a homokban? Már az enyémeken kívül ugyebár. *Mondja, ha indulnak, akkor egyenesen menet közben.*
1462. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-10-26 22:08:46
Üzenet elküldve: 2014-10-26 22:08:46
ÚJ
![>Yerougha Enchris [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10838_1486992453_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Vissza a kezdetekhez//
*Hogy ez a Svir milyen kis kíváncsi! Viszont kétségtelenül jó útitárs, és bizton számíthatott rá, amikor a zűrzavar tündérek és orkok formájában belépett az életükbe.*
- Kincs? Fegyver? Jó kezekben mindkettő lehet *simít végig kívülről a köpenyén, felettébb látványosan. A tartalmát egyelőre nem fedné fel. Majd a kellő időben. S reméli, hogy az hamarosan bekövetkezik. Kezét újra karba fonja, majd testsúlyát a jobb lábára helyezve szilárdan megáll.*
- Mint korábban mondtam, az ébredésem előtti utolsó halovány, álomszerű emlékem néhány sírkő, ami elsuhan mellettem *idézi fel a tegnapiakat még egyszer.* - Talán itt volna az ideje utánanézni ennek. Kétlem, hogy magamtól kerültem volna bele a folyóba. *Ha mégis úgy volna, az lenne csak az igazi móka. Ami történt, az ugyan kétségtelenül a saját ügye és problémája, de erősen számít Svirre a feltárásában.*
*Hogy ez a Svir milyen kis kíváncsi! Viszont kétségtelenül jó útitárs, és bizton számíthatott rá, amikor a zűrzavar tündérek és orkok formájában belépett az életükbe.*
- Kincs? Fegyver? Jó kezekben mindkettő lehet *simít végig kívülről a köpenyén, felettébb látványosan. A tartalmát egyelőre nem fedné fel. Majd a kellő időben. S reméli, hogy az hamarosan bekövetkezik. Kezét újra karba fonja, majd testsúlyát a jobb lábára helyezve szilárdan megáll.*
- Mint korábban mondtam, az ébredésem előtti utolsó halovány, álomszerű emlékem néhány sírkő, ami elsuhan mellettem *idézi fel a tegnapiakat még egyszer.* - Talán itt volna az ideje utánanézni ennek. Kétlem, hogy magamtól kerültem volna bele a folyóba. *Ha mégis úgy volna, az lenne csak az igazi móka. Ami történt, az ugyan kétségtelenül a saját ügye és problémája, de erősen számít Svirre a feltárásában.*
1461. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-10-26 19:53:14
Üzenet elküldve: 2014-10-26 19:53:14
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
* Útját a fogadóból először a tisztás felé vezeti. Nem tudja pontosan miért is gondolta hasznosnak ezt a kitérőt, talán régi álmait szeretné valóra váltani és a hajnalhasadást az erdő fáinak széléből megtekinteni, de akár az is megeshet, hogy valamilyen különleges növényt szeretne szedni amit csakis a tisztáson lelhet meg. Bármelyik is legyen, most talán egy kicsivel békésebb ütemben sétál a zöld fűben. Bokáig vagy akár magasabbra is felérhet a növényzet. Körbenéz, figyelmes hisz ki tudja milyen lények járnak még a tisztáson rajta kívül. Nem sokáig marad, leül úgy egy fél órára majd már indul is tovább, hosszú út áll még előtte.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9566-9585