Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 72 (1421. - 1440. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1440. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-10-12 09:25:08
Üzenet elküldve: 2014-10-12 09:25:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Szelíd
//Sólyomszemű//
*Nehezen engedi le a botját maga előtt, de a vándornak igaza van: mégsem kéne a gyönyörű faragások épségét megkockáztatni. Így aztán türelmesen várja, míg az vissza nem tér két faággal, amikkel végül is gyakorolni fognak.
A lány arckifejezése innentől kezdve egészen megváltozik. Valami mérhetetlen eltökéltség és határozottság látszik ezüstjeiben, tekintete egészen megkeményedik. Szemlátomást fontos neki az önvédelem elsajátítása.
Gondosan másolja Zelhen mozdulatait: fej, nyak egyik oldala, másik oldala, jobb láb, bal láb.*
- Menni fog *bólint.
Ezek után a védőmozdulatokat figyeli meg, majd gyakorolja egyesével. Nagyon figyel arra, hogy pontosan másoljon, hiszen talán az élete múlhat majd ezen.*
- Rendben, azt hiszem, ez is megvan *mondja komolyan.* De várjunk még egy kicsit. Ezt inkább leveszem, hogy jobban tudjak mozogni.
*Leteszi a botot a földre, majd a csomagjai mellé lép, és leoldja magáról vörös köpenyét. A vándor számára ezáltal láthatóvá válik a lány kecses alakja, domború idomai. Ha a férfi meg is bámulja őt, a lány nem igazán veszi észre. Egy egyszerű barna felsőt és szűk, szintén sötétbarna nadrágot visel, hozzá a változatosság kedvéért földszín csizmát. Ezüsthaja majdnem a fenekét súrolja. A könnyebb mozgás érdekében gyorsan befonja azt, majd egy vörös szalagot köt a végére, hogy ne bomoljon ki. Aztán visszamegy a helyére, majd felveszi a gyakorlóbotot.
Felemeli maga elé a fát, és eleinte lassú tempóval, majd később egyre gyorsulva ismétli a mozdulatokat. Eleinte el-elejti a botot, az pedig nagyot csattan a földön. Később fogást talál, és az előbbi attrakció nem fordul elő többet. Amikor úgy érzi, hogy eleget gyakorolta mind a támadást, mind a védekezést, ismét Zelhen felé fordul.*
- Azt hittem, ezt ketten fogjuk csinálni, nem pedig egyéni mutatvány lesz *mosolyog a férfira. Egész magabiztos itt, a saját környezetében. Először mozog és viselkedik úgy, mint egy nő. Talán mindig ilyen az erdőben.*
- Gyere, mert például a távolságot és a lépéseket nem tudom egyedül kivitelezni. *Vakító vigyort küld Zelhennek. Boldognak és felszabadultnak tűnik, ugyanakkor a koncentráció és az elhatározás nem tűnt el ezüstjeiből.
A továbbiakban, mivelhogy tényleg csak most kezdte, Sólyomszemű pillanatok alatt legyőzheti Aderynt. Idegen még számára a harc, azonban ha a mostani gyakorlatokat várja el tőle a férfi, ügyesen, gyorsan véd. Látszik rajta, hogy nagyon jó tanuló, egész életét ezzel töltötte. Nagyon gyorsan megjegyez bármit, hiszen ha jobban belegondolunk, nem mindegy, hogy az ember milyen növényt is szed le – elég egy rossz mozdulat, és máris megmérgeztük magunkat.*
*Nehezen engedi le a botját maga előtt, de a vándornak igaza van: mégsem kéne a gyönyörű faragások épségét megkockáztatni. Így aztán türelmesen várja, míg az vissza nem tér két faággal, amikkel végül is gyakorolni fognak.
A lány arckifejezése innentől kezdve egészen megváltozik. Valami mérhetetlen eltökéltség és határozottság látszik ezüstjeiben, tekintete egészen megkeményedik. Szemlátomást fontos neki az önvédelem elsajátítása.
Gondosan másolja Zelhen mozdulatait: fej, nyak egyik oldala, másik oldala, jobb láb, bal láb.*
- Menni fog *bólint.
Ezek után a védőmozdulatokat figyeli meg, majd gyakorolja egyesével. Nagyon figyel arra, hogy pontosan másoljon, hiszen talán az élete múlhat majd ezen.*
- Rendben, azt hiszem, ez is megvan *mondja komolyan.* De várjunk még egy kicsit. Ezt inkább leveszem, hogy jobban tudjak mozogni.
*Leteszi a botot a földre, majd a csomagjai mellé lép, és leoldja magáról vörös köpenyét. A vándor számára ezáltal láthatóvá válik a lány kecses alakja, domború idomai. Ha a férfi meg is bámulja őt, a lány nem igazán veszi észre. Egy egyszerű barna felsőt és szűk, szintén sötétbarna nadrágot visel, hozzá a változatosság kedvéért földszín csizmát. Ezüsthaja majdnem a fenekét súrolja. A könnyebb mozgás érdekében gyorsan befonja azt, majd egy vörös szalagot köt a végére, hogy ne bomoljon ki. Aztán visszamegy a helyére, majd felveszi a gyakorlóbotot.
Felemeli maga elé a fát, és eleinte lassú tempóval, majd később egyre gyorsulva ismétli a mozdulatokat. Eleinte el-elejti a botot, az pedig nagyot csattan a földön. Később fogást talál, és az előbbi attrakció nem fordul elő többet. Amikor úgy érzi, hogy eleget gyakorolta mind a támadást, mind a védekezést, ismét Zelhen felé fordul.*
- Azt hittem, ezt ketten fogjuk csinálni, nem pedig egyéni mutatvány lesz *mosolyog a férfira. Egész magabiztos itt, a saját környezetében. Először mozog és viselkedik úgy, mint egy nő. Talán mindig ilyen az erdőben.*
- Gyere, mert például a távolságot és a lépéseket nem tudom egyedül kivitelezni. *Vakító vigyort küld Zelhennek. Boldognak és felszabadultnak tűnik, ugyanakkor a koncentráció és az elhatározás nem tűnt el ezüstjeiből.
A továbbiakban, mivelhogy tényleg csak most kezdte, Sólyomszemű pillanatok alatt legyőzheti Aderynt. Idegen még számára a harc, azonban ha a mostani gyakorlatokat várja el tőle a férfi, ügyesen, gyorsan véd. Látszik rajta, hogy nagyon jó tanuló, egész életét ezzel töltötte. Nagyon gyorsan megjegyez bármit, hiszen ha jobban belegondolunk, nem mindegy, hogy az ember milyen növényt is szed le – elég egy rossz mozdulat, és máris megmérgeztük magunkat.*
1439. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-10-10 16:33:00
Üzenet elküldve: 2014-10-10 16:33:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Aderyn Gwenliah Nerys//
*Hála az égnek a lány megáll a tisztáson. Zelhen vet még egy pillantást az erdőre, majd kifújja magát. Megnyugodott. Végre nem kell attól tartania, hogy részt kell vennie egy elég kellemetlen vacsorán, ahol ő a főfogás. Nem érti, mért gondol mindig a legrosszabbra az erdővel kapcsolatban, de azért el kell ismerni, hogy szerencse nélkül elég nehéz a túlélés odabent a hatalmas fák és bokrok közt. Mikor a lány rávigyorog, kissé meglepődik, majd elmosolyodik.*
- Mondtam én ilyet akár egy szóval is kis hölgy? Csak mert nekem nem rémlik a dolog.
*Mikor a lány a szépen kifaragott botjával akar, a vándornak rontani a férfi csóválni kezdi fejét.*
- Na, tedd csak le azt a szép botot a táskád mellé.
*Kihúzza tokjából a hátán lévő hosszú tőrt, majd méregetni kezdi. Ezután a lányra pillant és inkább a helyére teszi a fegyvert.*
- Szerintem még kissé korai az éles fegyver.
*Pár pillanatig elmereng azon, hogy ez esetben mégis mivel kéne tanítani a lányt.*
- Hmm... Megvan! Várj itt, amíg vissza nem jövök.
*Azzal elindul az erdő felé. Kissé aggódik, de nem érdekli. Mikor odaért megpróbál két nagyjából azonos méretű faágat keresni. Ahhoz képest, hogy azt hitte másodpercek alatt végez, rájött, hogy azért ez nem megy olyan könnyen. Nagyjából öt perc keresés után végre talál két botot, ami nagyjából egyhosszúságú, majd visszaindul a lányhoz.*
- Nem a legjobbak, de megteszik.
*Aderyn kezébe adja a könnyebbik botot, majd a sajátját próbálja ki. Megforgatja és párat suhint vele a levegőbe.*
- Tényleg nem a legjobb, de hála az égnek ez csak gyakorlat... Na, figyelj. Támadni mindenki tud, azonban a védelemmel már más a helyzet. Meg kell tanulnod kivédeni az alapvető támadásokat. A többi kivédése az már nagyon gyakorlat kérdése. Na, ezek az alapok.
*Maga elé képzel egy embert, majd úgy tesz mintha annak a képzeletbeli személynek a fejére, a nyaka mindkét oldalára és a lábaira ütne, persze csak elég lassú tempóval.*
- Eddig megjegyezted? Ezeket nem feltétlenül kell sorban használni. Lehet velük variálni, de gondolom, ezt tudod. Nos, most következzen ezek védelme.
*Immáron egy támadót képzel maga elé. Az előbbi támadások hárítását kezdi illusztrálni. Mindig egy bizonyos testrész elé tarja a "kardot", ezzel meggátolva, hogy a képzeletbeli penge célt érjen.*
- Gyakorold el ezeket, aztán szólj, ha már megtanultad. Még talán annyit hozzáfűznék, hogy ha támadsz, mindig lépj egyet előre, ha pedig védekezel, akkor mindig egyet hátra. Így nem kerülsz se túl közel sem túl messze az ellenfélhez. Azonban ha földbe gyökerez, akkor te se mozdulj, csak akkor, ha nem ideális számodra a távolság.
*Hála az égnek a lány megáll a tisztáson. Zelhen vet még egy pillantást az erdőre, majd kifújja magát. Megnyugodott. Végre nem kell attól tartania, hogy részt kell vennie egy elég kellemetlen vacsorán, ahol ő a főfogás. Nem érti, mért gondol mindig a legrosszabbra az erdővel kapcsolatban, de azért el kell ismerni, hogy szerencse nélkül elég nehéz a túlélés odabent a hatalmas fák és bokrok közt. Mikor a lány rávigyorog, kissé meglepődik, majd elmosolyodik.*
- Mondtam én ilyet akár egy szóval is kis hölgy? Csak mert nekem nem rémlik a dolog.
*Mikor a lány a szépen kifaragott botjával akar, a vándornak rontani a férfi csóválni kezdi fejét.*
- Na, tedd csak le azt a szép botot a táskád mellé.
*Kihúzza tokjából a hátán lévő hosszú tőrt, majd méregetni kezdi. Ezután a lányra pillant és inkább a helyére teszi a fegyvert.*
- Szerintem még kissé korai az éles fegyver.
*Pár pillanatig elmereng azon, hogy ez esetben mégis mivel kéne tanítani a lányt.*
- Hmm... Megvan! Várj itt, amíg vissza nem jövök.
*Azzal elindul az erdő felé. Kissé aggódik, de nem érdekli. Mikor odaért megpróbál két nagyjából azonos méretű faágat keresni. Ahhoz képest, hogy azt hitte másodpercek alatt végez, rájött, hogy azért ez nem megy olyan könnyen. Nagyjából öt perc keresés után végre talál két botot, ami nagyjából egyhosszúságú, majd visszaindul a lányhoz.*
- Nem a legjobbak, de megteszik.
*Aderyn kezébe adja a könnyebbik botot, majd a sajátját próbálja ki. Megforgatja és párat suhint vele a levegőbe.*
- Tényleg nem a legjobb, de hála az égnek ez csak gyakorlat... Na, figyelj. Támadni mindenki tud, azonban a védelemmel már más a helyzet. Meg kell tanulnod kivédeni az alapvető támadásokat. A többi kivédése az már nagyon gyakorlat kérdése. Na, ezek az alapok.
*Maga elé képzel egy embert, majd úgy tesz mintha annak a képzeletbeli személynek a fejére, a nyaka mindkét oldalára és a lábaira ütne, persze csak elég lassú tempóval.*
- Eddig megjegyezted? Ezeket nem feltétlenül kell sorban használni. Lehet velük variálni, de gondolom, ezt tudod. Nos, most következzen ezek védelme.
*Immáron egy támadót képzel maga elé. Az előbbi támadások hárítását kezdi illusztrálni. Mindig egy bizonyos testrész elé tarja a "kardot", ezzel meggátolva, hogy a képzeletbeli penge célt érjen.*
- Gyakorold el ezeket, aztán szólj, ha már megtanultad. Még talán annyit hozzáfűznék, hogy ha támadsz, mindig lépj egyet előre, ha pedig védekezel, akkor mindig egyet hátra. Így nem kerülsz se túl közel sem túl messze az ellenfélhez. Azonban ha földbe gyökerez, akkor te se mozdulj, csak akkor, ha nem ideális számodra a távolság.
1438. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-10-10 12:52:56
Üzenet elküldve: 2014-10-10 12:52:56
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 199
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 199
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
*Nagyot dobban a férfi szíve, amikor megpillantja végre a jól ismert tisztás nagy terét. Immár sokkal jobb kedvvel halad otthona felé, lépteibe új lendület költözik.*
~Mindenhol jó, de legjobb otthon.~
*Idézi fel a régi szállóigét, ahogy átvág a tisztáson. Ha semmi nem jön közbe, ma este már a saját ágyában alszik. Már ha képes lesz aludni egyáltalán.*
~Már nem kell sok idő, és végzek a felkészüléssel. Utána pedig végre elkészülhet a bot!~
*Agya lázasan dolgozik, terv, terv után születik meg fejében. De előtte még haza is kell érnie.*
~Mindenhol jó, de legjobb otthon.~
*Idézi fel a régi szállóigét, ahogy átvág a tisztáson. Ha semmi nem jön közbe, ma este már a saját ágyában alszik. Már ha képes lesz aludni egyáltalán.*
~Már nem kell sok idő, és végzek a felkészüléssel. Utána pedig végre elkészülhet a bot!~
*Agya lázasan dolgozik, terv, terv után születik meg fejében. De előtte még haza is kell érnie.*
1437. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-10-09 21:47:30
Üzenet elküldve: 2014-10-09 21:47:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Szelíd
//Sólyomszemű//
*Aderyn valóban megáll a tisztáson, az erdő szélén. Egészen eddig mérlegelte Zelhen szavait, melyekre csak most reagál:*
- Valóban igazad lehet. Elvégre én tényleg ahhoz szoktam hozzá, hogy egész nap egyedül vagyok, a magam dolgával vagyok elfoglalva. Azért remélem, hogy engem nem tartasz tisztességtelennek. *Rávigyorog a férfira. Tudja, hogy nem úgy értette. De tetszik neki, hogy végre csipkelődhet egy kicsit. Mondhatni: kezd kinyílni a csipája.*
- Itt jó lesz, nem? *mutat körbe a kis tisztáson. *Azt hiszem, elegendő hely van itt ahhoz, hogy egy kicsit párbajozzunk. *Zelhen kap egy grimaszt.* Ez kicsit nevetségesen hangzott! *nevet fel csilingelve.* Mindegy, azért kezdjük.
*Leemeli a hátizsákot a hátáról, majd leteszi oldalra, a tisztás szélére. Persze annyira nem messzire, hogy ne tudja rajtatartani a szemét – mégsem akarja, hogy ellopják minden holmiját!
Botja továbbra a kezében van, sőt, immár jobb kezével is fogja. Maga előtt tartja, vízszintesen, készen arra, hogy Zelhennel csapásait kivédje.
Még sosem volt része ilyesmiben, Rior elsősorban a természet védelmére oktatta, nem pedig arra, hogy saját testi épségét meg tudja óvni. ~Nem is tudtam… nem is tudtam magam megvédeni, amikor szükséges lett volna ~gondolja Aderyn keserűen. Sosem bocsájtja meg magának azt az esetet.*
- Gyerünk, üss meg! Úgyis elbénázom *mosolyog ezüstszemével.
Ha a férfi megindul, a lány valószínűleg nem fogja tudni kivédeni – hacsak nem elég gyors. Mindenesetre még a fegyverét sem ismeri, szóval talán nem ártana valami eligazítás először a férfi részéről.*
*Aderyn valóban megáll a tisztáson, az erdő szélén. Egészen eddig mérlegelte Zelhen szavait, melyekre csak most reagál:*
- Valóban igazad lehet. Elvégre én tényleg ahhoz szoktam hozzá, hogy egész nap egyedül vagyok, a magam dolgával vagyok elfoglalva. Azért remélem, hogy engem nem tartasz tisztességtelennek. *Rávigyorog a férfira. Tudja, hogy nem úgy értette. De tetszik neki, hogy végre csipkelődhet egy kicsit. Mondhatni: kezd kinyílni a csipája.*
- Itt jó lesz, nem? *mutat körbe a kis tisztáson. *Azt hiszem, elegendő hely van itt ahhoz, hogy egy kicsit párbajozzunk. *Zelhen kap egy grimaszt.* Ez kicsit nevetségesen hangzott! *nevet fel csilingelve.* Mindegy, azért kezdjük.
*Leemeli a hátizsákot a hátáról, majd leteszi oldalra, a tisztás szélére. Persze annyira nem messzire, hogy ne tudja rajtatartani a szemét – mégsem akarja, hogy ellopják minden holmiját!
Botja továbbra a kezében van, sőt, immár jobb kezével is fogja. Maga előtt tartja, vízszintesen, készen arra, hogy Zelhennel csapásait kivédje.
Még sosem volt része ilyesmiben, Rior elsősorban a természet védelmére oktatta, nem pedig arra, hogy saját testi épségét meg tudja óvni. ~Nem is tudtam… nem is tudtam magam megvédeni, amikor szükséges lett volna ~gondolja Aderyn keserűen. Sosem bocsájtja meg magának azt az esetet.*
- Gyerünk, üss meg! Úgyis elbénázom *mosolyog ezüstszemével.
Ha a férfi megindul, a lány valószínűleg nem fogja tudni kivédeni – hacsak nem elég gyors. Mindenesetre még a fegyverét sem ismeri, szóval talán nem ártana valami eligazítás először a férfi részéről.*
1436. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-10-09 17:00:08
Üzenet elküldve: 2014-10-09 17:00:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Aderyn Gwenliah Nerys//
*A vándor az egyik fa árnyékában vár társára. A fűben ülve nézegeti a templomkertet, de semmi érdekeset nem talál. Ásít egyet, majd hátradől. Úgy dönt, hogy Aderyn megérkeztéig szundikál egyet. A lány azonban lassacskán kiér a templomból. Immáron elég nyugodt arckifejezés uralkodik bájos arcán. Úgy tűnik megnyugodott. Zelhen elmosolyodik, majd feláll a helyéről. Kissé sajnálja, hogy társa pont akkor ér ki mire kis híján elaludt.*
- Ugyan kérlek, ez csak természetes. Ráadásul megmondtam, hogy kint megvárlak, és én nem szeretek hazudni.
*Alaposan odafigyel a lány mondandójára. Úgy érzi, hogy elnyerte bizalmát. Főleg mivel most mesélte el történetét.*
- Igazából rájöttem, hogy az emberektől való félelmed olyan, mint az én erdőtől való félelmem. Én emberek közt, te pedig fák közt nevelkedtél. Mindegyikünk máshoz szokott hozzá. Én nap, mint nap találkoztam emberekkel, és talán ez is tett engem egy tisztességessé. Túl sok utálatos patkányt, és önző tetűt láttam már. Szinte csak ilyenekkel találkoztam, tehát eldöntöttem, hogy én nem leszek ilyen... Á, a fene egyen meg, hogy már megint elkalandoztam. Induljunk tovább.
*Aderynt követve lassacskán elérnek a temetőbe. A lány meglepő nyugodtsággal közlekedik a mohás sírkövek közt. Zelhent azonban az ilyen helyektől kirázza a hideg. Kiskorában folyton azzal ijesztgették az idősebb testvérei, hogy a holtak előszeretettel másznak ki a földből. Persze eme horror történethez már szinte megszokásból társult az a mese is, hogy ezeknek az életre kelt holtaknak van egy kedvenc eledelük, ami nem meglepő módon pont az emberi hús. Ezek után a történetek után igyekezett messziről elkerülni az összes temetőt. Most azonban ez nem sikerült. Arcát igyekszik nyugodt külalakban tartani, azonban tekintete szaporán vándorol egyik sírkőről a másikra, azt várva, hogy mikor mászik ki az alatta nyugvó személy. A vándor hatalmas örömére, lassacskán végre kiérnek a temetőből. Zelhen kifújja magát, majd szép lassan elérnek a folyópartra. Egy árva lelket sem találni ott. Pedig nagyon szép folyó. A vize tiszta, és tényleg megnyugtató érzés figyelni. Már érti, hogy a lány miért akart annyira idejönni. Ahhoz képest nem áll meg sehol. Tovább halad egy tisztásra, a férfi pedig követi őt. A tisztásról tökéletes kilátás nyílt egy erdőre. Zelhen kezd egy kissé félni attól, hogy a lány épp oda tart.*
~Pont az erdőbe? Pont oda ahol még magadtól sem vagy biztonságban? Mindenki tudja, hogy az erdő a kedvenc búvóhelye, úgy nagyjából mindennek, ami csak arra vár, hogy szerencsétlen áldozata a területére érjen, majd nagy örömmel felfalja. Ahhoz képest, hogy az erdő kívülről milyen megnyugtatónak tűnik, belülről már kevésbé az. Mindent fák és növények takarnak, de hangjuk az tovább kísért. A fülünk pedig megbízhatatlan. Még a legapróbb mókusról is azt hihetjük, hogy egy hatalmas bestia. Bár ez a jobbik eset. Mikor a bestiáról hisszük azt, hogy csak egy mókus az azért jóval nagyobb és szerencsétlenebb baklövés. Remélem, hogy a tisztásnál megáll, és nem megyünk be az erdőbe...~
*A vándor az egyik fa árnyékában vár társára. A fűben ülve nézegeti a templomkertet, de semmi érdekeset nem talál. Ásít egyet, majd hátradől. Úgy dönt, hogy Aderyn megérkeztéig szundikál egyet. A lány azonban lassacskán kiér a templomból. Immáron elég nyugodt arckifejezés uralkodik bájos arcán. Úgy tűnik megnyugodott. Zelhen elmosolyodik, majd feláll a helyéről. Kissé sajnálja, hogy társa pont akkor ér ki mire kis híján elaludt.*
- Ugyan kérlek, ez csak természetes. Ráadásul megmondtam, hogy kint megvárlak, és én nem szeretek hazudni.
*Alaposan odafigyel a lány mondandójára. Úgy érzi, hogy elnyerte bizalmát. Főleg mivel most mesélte el történetét.*
- Igazából rájöttem, hogy az emberektől való félelmed olyan, mint az én erdőtől való félelmem. Én emberek közt, te pedig fák közt nevelkedtél. Mindegyikünk máshoz szokott hozzá. Én nap, mint nap találkoztam emberekkel, és talán ez is tett engem egy tisztességessé. Túl sok utálatos patkányt, és önző tetűt láttam már. Szinte csak ilyenekkel találkoztam, tehát eldöntöttem, hogy én nem leszek ilyen... Á, a fene egyen meg, hogy már megint elkalandoztam. Induljunk tovább.
*Aderynt követve lassacskán elérnek a temetőbe. A lány meglepő nyugodtsággal közlekedik a mohás sírkövek közt. Zelhent azonban az ilyen helyektől kirázza a hideg. Kiskorában folyton azzal ijesztgették az idősebb testvérei, hogy a holtak előszeretettel másznak ki a földből. Persze eme horror történethez már szinte megszokásból társult az a mese is, hogy ezeknek az életre kelt holtaknak van egy kedvenc eledelük, ami nem meglepő módon pont az emberi hús. Ezek után a történetek után igyekezett messziről elkerülni az összes temetőt. Most azonban ez nem sikerült. Arcát igyekszik nyugodt külalakban tartani, azonban tekintete szaporán vándorol egyik sírkőről a másikra, azt várva, hogy mikor mászik ki az alatta nyugvó személy. A vándor hatalmas örömére, lassacskán végre kiérnek a temetőből. Zelhen kifújja magát, majd szép lassan elérnek a folyópartra. Egy árva lelket sem találni ott. Pedig nagyon szép folyó. A vize tiszta, és tényleg megnyugtató érzés figyelni. Már érti, hogy a lány miért akart annyira idejönni. Ahhoz képest nem áll meg sehol. Tovább halad egy tisztásra, a férfi pedig követi őt. A tisztásról tökéletes kilátás nyílt egy erdőre. Zelhen kezd egy kissé félni attól, hogy a lány épp oda tart.*
~Pont az erdőbe? Pont oda ahol még magadtól sem vagy biztonságban? Mindenki tudja, hogy az erdő a kedvenc búvóhelye, úgy nagyjából mindennek, ami csak arra vár, hogy szerencsétlen áldozata a területére érjen, majd nagy örömmel felfalja. Ahhoz képest, hogy az erdő kívülről milyen megnyugtatónak tűnik, belülről már kevésbé az. Mindent fák és növények takarnak, de hangjuk az tovább kísért. A fülünk pedig megbízhatatlan. Még a legapróbb mókusról is azt hihetjük, hogy egy hatalmas bestia. Bár ez a jobbik eset. Mikor a bestiáról hisszük azt, hogy csak egy mókus az azért jóval nagyobb és szerencsétlenebb baklövés. Remélem, hogy a tisztásnál megáll, és nem megyünk be az erdőbe...~
1435. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-10-07 17:49:45
Üzenet elküldve: 2014-10-07 17:49:45
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Az erdő bozótja összekarcolta arcát. Ez már elég elégtétel az öregembernek, vagy csak nem volt kedve futkorászni, mindegy is, a lényeg az, hogy visszafordult.
Lihegve esik össze egy tisztáson. Az ilyen eseteket nem az ő fizikumához tervezték.
~Legalább megérte!~ -köp maga elé, majd leporolja ruháját. Sűrű füstfelhőként száll föl a por ruhájából, mint valami szövetkéményből, s mikor a ruha füstje elült, szemei elé tárul a virágos tisztás szépsége. A színek minden spektrumában villódznak ezek a szikes gyönyörűségek, és attól, hogy a fiú komor, mélabús és bárgyú, a szépségek iránti gyönyör benne is megvan.
A közelbe lopódzik, s rejtve elcsen a természetanya kebleiről ebből a szép türkizkékből, meg a vörösből, de a vajsárga sem maradhat ki. A közepére pedig, mint gyönyörűséges tiara, egy óriási szirmú, lila virágot tűz, melyeken villámot mintázva, fehér csíkok húzódnak végig.
~Gyönyörű, csokor.~ -gondolja- ~Majd kitűzöm a város egyik szegletébe.~*
Lihegve esik össze egy tisztáson. Az ilyen eseteket nem az ő fizikumához tervezték.
~Legalább megérte!~ -köp maga elé, majd leporolja ruháját. Sűrű füstfelhőként száll föl a por ruhájából, mint valami szövetkéményből, s mikor a ruha füstje elült, szemei elé tárul a virágos tisztás szépsége. A színek minden spektrumában villódznak ezek a szikes gyönyörűségek, és attól, hogy a fiú komor, mélabús és bárgyú, a szépségek iránti gyönyör benne is megvan.
A közelbe lopódzik, s rejtve elcsen a természetanya kebleiről ebből a szép türkizkékből, meg a vörösből, de a vajsárga sem maradhat ki. A közepére pedig, mint gyönyörűséges tiara, egy óriási szirmú, lila virágot tűz, melyeken villámot mintázva, fehér csíkok húzódnak végig.
~Gyönyörű, csokor.~ -gondolja- ~Majd kitűzöm a város egyik szegletébe.~*
1434. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-10-07 17:21:57
Üzenet elküldve: 2014-10-07 17:21:57
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Harbossagi//
*Szeme még mindig hatalmas karikaként díszeleg arcán a rémülettől.
~Lehetséges? tényleg igaz, amit a sámánok mondtak? Hogy ha külsőst avatunk be, akkor tudásunk kicserélődik egy törpe tudásával?~ -Úgy érzi, nem tudja magában tartani a szót, és közli ezt társával is.*
-Nagyszívű, figyelj. Tudom miért van ez. Gyermekkoromban mesélték a sámánok, hogy ha külsőst avatunk be törzsünk mágiájába, akkor tudásunk kicserélődik egy törpe tudásával. Szóval, ha én most egy törpe okosságát birtoklom, egy törpe a nagyvilágban az én tudásomat birtokolja. Nagy eséllyel a közelben lesz, érzem. De akkor sem értek semmit. És félek.
*Vallja be mind magának, mind társának.*
-Viszont jó lenne indulni, és megkeresni az idegent. Nem lesz nehéz, egy törpét keresünk, aki törten beszél, és a viselkedése az enyémre hasonlít. És ha törpe, minden bizonnyal szereti a jófajta alkoholt, így az első hely szerintem, amit érdemes lesz felkeresni, az a kikötőben lévő fogadó, a Rumos Rókalyuk.
*Ismét meglepődik. Eddig azt sem tudta, mi az a kocsma, most pedig már emlékek kavarognak benne egy bizonyos helyről, az iszogatásról. Kezdi érezni, hogy lassacskán még az emlékek is kicserélődnek. Ideje sietni.*
A hozzászólás írója (H'sakar Gaudjo) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.10.07 17:22:24
*Szeme még mindig hatalmas karikaként díszeleg arcán a rémülettől.
~Lehetséges? tényleg igaz, amit a sámánok mondtak? Hogy ha külsőst avatunk be, akkor tudásunk kicserélődik egy törpe tudásával?~ -Úgy érzi, nem tudja magában tartani a szót, és közli ezt társával is.*
-Nagyszívű, figyelj. Tudom miért van ez. Gyermekkoromban mesélték a sámánok, hogy ha külsőst avatunk be törzsünk mágiájába, akkor tudásunk kicserélődik egy törpe tudásával. Szóval, ha én most egy törpe okosságát birtoklom, egy törpe a nagyvilágban az én tudásomat birtokolja. Nagy eséllyel a közelben lesz, érzem. De akkor sem értek semmit. És félek.
*Vallja be mind magának, mind társának.*
-Viszont jó lenne indulni, és megkeresni az idegent. Nem lesz nehéz, egy törpét keresünk, aki törten beszél, és a viselkedése az enyémre hasonlít. És ha törpe, minden bizonnyal szereti a jófajta alkoholt, így az első hely szerintem, amit érdemes lesz felkeresni, az a kikötőben lévő fogadó, a Rumos Rókalyuk.
*Ismét meglepődik. Eddig azt sem tudta, mi az a kocsma, most pedig már emlékek kavarognak benne egy bizonyos helyről, az iszogatásról. Kezdi érezni, hogy lassacskán még az emlékek is kicserélődnek. Ideje sietni.*
A hozzászólás írója (H'sakar Gaudjo) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.10.07 17:22:24
1433. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-10-06 21:00:03
Üzenet elküldve: 2014-10-06 21:00:03
ÚJ
![>Feleincater Harbogassi [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1346_torpe-orias_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//H'sakar//
* Elgondolkodik magában, hogy mi lehet a baj, hiszen nem egyszerűen jól mondott néhány mondatot, hanem H'sakar elmondása szerint nem is emlékszik a régi nyelvre. *
- Ez érdekes. * Elmélkedik hangosan, de alig hallhatóan. *
- Tényleg nem emlékezni te más szavakra? * Hangzik a nem túl sokat segítő válasz Harbogassitól. ~Rzator. ~ Ismétli a "rozsomák" szót a Sziklák Nyelvén. Fejét enyhén ütögeti kezével, hátha kieszel valami értelmeset. De nem jön gondolat, így úgy véli jobb lesz, ha nem is szólal meg.
~ Biztosan majd eszébe jutni "H'sakar" testvérnek. ~ Gondolja magában mosolyogva. ~H'sakar. ~ Mondja ezúttal a "bölény" szót is. *
* Elgondolkodik magában, hogy mi lehet a baj, hiszen nem egyszerűen jól mondott néhány mondatot, hanem H'sakar elmondása szerint nem is emlékszik a régi nyelvre. *
- Ez érdekes. * Elmélkedik hangosan, de alig hallhatóan. *
- Tényleg nem emlékezni te más szavakra? * Hangzik a nem túl sokat segítő válasz Harbogassitól. ~Rzator. ~ Ismétli a "rozsomák" szót a Sziklák Nyelvén. Fejét enyhén ütögeti kezével, hátha kieszel valami értelmeset. De nem jön gondolat, így úgy véli jobb lesz, ha nem is szólal meg.
~ Biztosan majd eszébe jutni "H'sakar" testvérnek. ~ Gondolja magában mosolyogva. ~H'sakar. ~ Mondja ezúttal a "bölény" szót is. *
1432. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-10-06 17:53:47
Üzenet elküldve: 2014-10-06 17:53:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Harbossagi//
-Nem, itt valami nincs rendjén.
*Mondja, miközben kezeit tördeli.*
-Az előző nyelvem... A Sziklák Nyelve... Mintha teljesen elfelejtettem volna, néhány szóra emlékszem. *szól, majd kezét a fejére teszi.* -És most olyan szavak kavarognak a fejemben, amiről eddig halvány lila gőzöm sem volt. Pont ilyen szó a gőz is. Tudom mit jelent, mit takar, és ki is tudom ejteni. Viszont a Sziklák Nyelvéből egyedül a Bölény és a Rozsomák szó maradt meg. H'sakar és Rzator.
*Kérdő szemeket vet Harbossagira, majd homlokát is megsimítja.*
-Mi ez?
-Nem, itt valami nincs rendjén.
*Mondja, miközben kezeit tördeli.*
-Az előző nyelvem... A Sziklák Nyelve... Mintha teljesen elfelejtettem volna, néhány szóra emlékszem. *szól, majd kezét a fejére teszi.* -És most olyan szavak kavarognak a fejemben, amiről eddig halvány lila gőzöm sem volt. Pont ilyen szó a gőz is. Tudom mit jelent, mit takar, és ki is tudom ejteni. Viszont a Sziklák Nyelvéből egyedül a Bölény és a Rozsomák szó maradt meg. H'sakar és Rzator.
*Kérdő szemeket vet Harbossagira, majd homlokát is megsimítja.*
-Mi ez?
1431. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-10-05 20:23:48
Üzenet elküldve: 2014-10-05 20:23:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//H'sakar//
* Mivel társa még alszik, így visszafekszik a földre gondolkodni, majd hirtelen álomba zuhan. *
//Álom//
* Látja, hogy a szertartás után társa még csak épp most kel fel, így előtte magában gondolkodik, hogy vajon mi is ő.
~ Biztos szarvas... Nem-nem, annak agancsa lenni. Akkor farkas! Nem. A farkas nem illeni hozzám. Vagy mégis? ~ Nem kell sokáig próbálgatnia, mert már hallja is a "megoldást".
~ Tudtam! Gólya! Vagy talán mégsem, de tudhattam volna. ~ Elmosolyodik, majd igaz nem láthatóan, de elképzelni elképzeli, ahogyan a nagy közönség előtt mondja ezt társa, mire ő kihúzza magát és meghajol. *
- Köszönöm-köszönöm! * Mondogatja, majd hirtelen felkel. *
//Ébredés//
- He, hö, hi? * Szétnéz, fejét forgatja, majd rájön, hogy az egész csak álom volt.
~ Pedig olyan valóságos lenni. ~ Megrázza fejét, majd társára néz, ki tényleg még csak most keleget fel, és most nem is próbálkozik kitalálni, hogy mi lesz, hanem csak várja az eredményt. *
- Rozsomák! * Kiált fel elégetten és megkönnyebbülve, hogy nem meztelencsiga lett belőle. Ő is észreveszi, hogy H'sakar egy épkézláb mondatot rakott össze, de annyira nem lepődik meg, elvégre vele is megtörtént már, hogy sikerült egy rendes mondatot mondani. De a második értelmes mondat után már jobban meglepődik. *
- Te tanulni meg ügyesen emberek nyelve. Gratulálok! * Mondja nevetve, s ő is megpróbálkozik a mondattal, amit előbb a nagyobbik mondot, hátha ő is el tudja mondani helyesen.
~ Rozsomák. Apró lenni... Vagyis izé... apró... mégis mindenki megijedni tőle... Áh, nekem még nem megy ez! ~
Mondja magában, majd feláll a helyéről, s tesz pár kört a fűben. *
* Mivel társa még alszik, így visszafekszik a földre gondolkodni, majd hirtelen álomba zuhan. *
//Álom//
* Látja, hogy a szertartás után társa még csak épp most kel fel, így előtte magában gondolkodik, hogy vajon mi is ő.
~ Biztos szarvas... Nem-nem, annak agancsa lenni. Akkor farkas! Nem. A farkas nem illeni hozzám. Vagy mégis? ~ Nem kell sokáig próbálgatnia, mert már hallja is a "megoldást".
~ Tudtam! Gólya! Vagy talán mégsem, de tudhattam volna. ~ Elmosolyodik, majd igaz nem láthatóan, de elképzelni elképzeli, ahogyan a nagy közönség előtt mondja ezt társa, mire ő kihúzza magát és meghajol. *
- Köszönöm-köszönöm! * Mondogatja, majd hirtelen felkel. *
//Ébredés//
- He, hö, hi? * Szétnéz, fejét forgatja, majd rájön, hogy az egész csak álom volt.
~ Pedig olyan valóságos lenni. ~ Megrázza fejét, majd társára néz, ki tényleg még csak most keleget fel, és most nem is próbálkozik kitalálni, hogy mi lesz, hanem csak várja az eredményt. *
- Rozsomák! * Kiált fel elégetten és megkönnyebbülve, hogy nem meztelencsiga lett belőle. Ő is észreveszi, hogy H'sakar egy épkézláb mondatot rakott össze, de annyira nem lepődik meg, elvégre vele is megtörtént már, hogy sikerült egy rendes mondatot mondani. De a második értelmes mondat után már jobban meglepődik. *
- Te tanulni meg ügyesen emberek nyelve. Gratulálok! * Mondja nevetve, s ő is megpróbálkozik a mondattal, amit előbb a nagyobbik mondot, hátha ő is el tudja mondani helyesen.
~ Rozsomák. Apró lenni... Vagyis izé... apró... mégis mindenki megijedni tőle... Áh, nekem még nem megy ez! ~
Mondja magában, majd feláll a helyéről, s tesz pár kört a fűben. *
1430. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-10-05 18:42:36
Üzenet elküldve: 2014-10-05 18:42:36
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Harbossagi//
*Miután Nagyszívű kidőlt, lelkes éneklésbe kezd a Sziklák Nyelvén. Hallgatja a Szél susogását, a madarak csicsergését, a természet hangjait, majd ő maga is elfekszik a napon, és elalszik.
Mire felkel, társa már ébren van, de ő maga még csak most ocsúdik fel az álmából.*
-Rozsomák! *ül fel hirtelen fekvőhelyéből.* Rozsomák. Apró, mégis minden farkas és medve elfut előle, ha meglátja. Szívós, erős és gyors.
*Majd hirtelen kitágulnak pupillái. Nem aszért, mert rájött a spontán halál, hanem azért, mert meglepettsége csontig hatol. Tisztán mondott ki egy teljes mondatot, illetve kettőt.
~Talán a szertartás tehette?~
Majd a szájára csap. Nem a Sziklák Nyelvén elmélkedik. Mintha kicserélődött volna az eddigi helyzete.*
-Mi történt velem?
*Miután Nagyszívű kidőlt, lelkes éneklésbe kezd a Sziklák Nyelvén. Hallgatja a Szél susogását, a madarak csicsergését, a természet hangjait, majd ő maga is elfekszik a napon, és elalszik.
Mire felkel, társa már ébren van, de ő maga még csak most ocsúdik fel az álmából.*
-Rozsomák! *ül fel hirtelen fekvőhelyéből.* Rozsomák. Apró, mégis minden farkas és medve elfut előle, ha meglátja. Szívós, erős és gyors.
*Majd hirtelen kitágulnak pupillái. Nem aszért, mert rájött a spontán halál, hanem azért, mert meglepettsége csontig hatol. Tisztán mondott ki egy teljes mondatot, illetve kettőt.
~Talán a szertartás tehette?~
Majd a szájára csap. Nem a Sziklák Nyelvén elmélkedik. Mintha kicserélődött volna az eddigi helyzete.*
-Mi történt velem?
1429. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-10-04 11:31:34
Üzenet elküldve: 2014-10-04 11:31:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//H'sakar//
* Izgatottan figyeli, ahogy valamit rajzol a hátára társa, majd érdekes sorokat mormol. Végül a homlokonpöckölés is megtörténik. Először csak néz maga elé, de néhány másodpercnyi néma csend után eldől a földön. Ki gondolta volna, hogy sikerül? De sikerült. Talán csak azért, mert annyira hitt benne Harbogassi, de ez kevésbé valószínű - valamit tud a nagyobbik óriás. Még egy ideig hallja a madarak csicsergését és a szél suhogását, de aztán a hangok is eltűnnek a fejéből és a végtelen nagy feketeség jelenik meg.
Semmit nem álmodik és jó ideig ebben az állapotban lehetett. Mikor felkel nyaka zsibbad, de valahogy erősebbnek érzi magát, mint idáig. Nagyot szippant a friss levegőből, majd szemével H'sakart kezdi el fürkészni. Ha megtalálja, akkor megkérdi: *
- Tehát? Milyen állat lenni Harbogassi?
* Amennyiben nem találja, akkor még vár egy tíz percet ott, aztán el kezdi keresni. *
* Izgatottan figyeli, ahogy valamit rajzol a hátára társa, majd érdekes sorokat mormol. Végül a homlokonpöckölés is megtörténik. Először csak néz maga elé, de néhány másodpercnyi néma csend után eldől a földön. Ki gondolta volna, hogy sikerül? De sikerült. Talán csak azért, mert annyira hitt benne Harbogassi, de ez kevésbé valószínű - valamit tud a nagyobbik óriás. Még egy ideig hallja a madarak csicsergését és a szél suhogását, de aztán a hangok is eltűnnek a fejéből és a végtelen nagy feketeség jelenik meg.
Semmit nem álmodik és jó ideig ebben az állapotban lehetett. Mikor felkel nyaka zsibbad, de valahogy erősebbnek érzi magát, mint idáig. Nagyot szippant a friss levegőből, majd szemével H'sakart kezdi el fürkészni. Ha megtalálja, akkor megkérdi: *
- Tehát? Milyen állat lenni Harbogassi?
* Amennyiben nem találja, akkor még vár egy tíz percet ott, aztán el kezdi keresni. *
1428. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-10-04 10:05:04
Üzenet elküldve: 2014-10-04 10:05:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Harbossagi//
*A vizelés után visszatér. Harbossagi fekszik, ez nem túl jó.*
-Térdelj fel!
*Ha az óriás feltérdel, jobb kezének középső és mutatóujját a vérbe mártja, majd mellkasára felrajzolja a Nagy Szellemek jelét, a szarvasfejet.
Közben mormol valami különös nyelven, s mikor a fejjel végzett, agancsait festi tovább, pontosan, ahogy emlékezett rá. Az agancsok minden ága behálózza a férfi felsőtestét, egészen a nyakáig.*
-Trqum! Trqum, zai!
*Majd homlokon pöcköli a Nagyszívűt, aki ettől, ha sikerült a rituálé, eldől, és transszerű álomba merül.*
*A vizelés után visszatér. Harbossagi fekszik, ez nem túl jó.*
-Térdelj fel!
*Ha az óriás feltérdel, jobb kezének középső és mutatóujját a vérbe mártja, majd mellkasára felrajzolja a Nagy Szellemek jelét, a szarvasfejet.
Közben mormol valami különös nyelven, s mikor a fejjel végzett, agancsait festi tovább, pontosan, ahogy emlékezett rá. Az agancsok minden ága behálózza a férfi felsőtestét, egészen a nyakáig.*
-Trqum! Trqum, zai!
*Majd homlokon pöcköli a Nagyszívűt, aki ettől, ha sikerült a rituálé, eldől, és transszerű álomba merül.*
1427. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-10-04 09:53:58
Üzenet elküldve: 2014-10-04 09:53:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//H'sakar//
* Még forgatja egy ideig csendben és izgatottan a húst, majd leemeli a tűz felől és vár egy kicsit, hogy kihűljön. Felmerül benne egy pillanatig, hogy társa egy afféle tolvaj csak, aki kirabolja, mikor alszik, de a gondolatot elhessegeti és erre gondol magában.
~ Ha kirabolni, nem lenni igazi óriás. Óriások nem rabolni ki senkit... Főleg nem egymást. ~ Azzal elkezdi a sültet harapdálni.
~ Narga et Geis. (Kellemes az íze. ) ~ Mondja magában, s nem is gondolja, hogy majdhogynem ugyanezt gondolja most H'sakar is, aki igaz nem pont ugyanazt az óriás nyelvet beszéli, de szembetűnő a hasonlóság, bizonyára egykor családjaik még ugyanazt a nyelvet beszélték, csak vagy Harbogassi ősei, vagy H'sakaré elvándoroltak, s a nyelvet átalakították kissé. Ekkor veszi észre a "Nagyszívű", hogy az általa sütögetett hús hirtelen el is tűnt. Vagyis nem túl hirtelen, de nem figyelt oda idáig, ezért tűnt olyan "hirtelennek". Aztán mikor az utolsó morzsát is elfogyasztotta megnyalja szája szélét és még ujjait is, aztán elfekszik a földön, hogy kényelembe helyezze magát, de persze teljesíti H'skaar kérését, ha valahogy máshogy kéne feküdnie, vagy hasonlók - azért bármit, hogy megtudja milyen állat lakozik benne. *
* Még forgatja egy ideig csendben és izgatottan a húst, majd leemeli a tűz felől és vár egy kicsit, hogy kihűljön. Felmerül benne egy pillanatig, hogy társa egy afféle tolvaj csak, aki kirabolja, mikor alszik, de a gondolatot elhessegeti és erre gondol magában.
~ Ha kirabolni, nem lenni igazi óriás. Óriások nem rabolni ki senkit... Főleg nem egymást. ~ Azzal elkezdi a sültet harapdálni.
~ Narga et Geis. (Kellemes az íze. ) ~ Mondja magában, s nem is gondolja, hogy majdhogynem ugyanezt gondolja most H'sakar is, aki igaz nem pont ugyanazt az óriás nyelvet beszéli, de szembetűnő a hasonlóság, bizonyára egykor családjaik még ugyanazt a nyelvet beszélték, csak vagy Harbogassi ősei, vagy H'sakaré elvándoroltak, s a nyelvet átalakították kissé. Ekkor veszi észre a "Nagyszívű", hogy az általa sütögetett hús hirtelen el is tűnt. Vagyis nem túl hirtelen, de nem figyelt oda idáig, ezért tűnt olyan "hirtelennek". Aztán mikor az utolsó morzsát is elfogyasztotta megnyalja szája szélét és még ujjait is, aztán elfekszik a földön, hogy kényelembe helyezze magát, de persze teljesíti H'skaar kérését, ha valahogy máshogy kéne feküdnie, vagy hasonlók - azért bármit, hogy megtudja milyen állat lakozik benne. *
1426. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-10-04 08:27:44
Üzenet elküldve: 2014-10-04 08:27:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Harbossagi//
*Vidáman harap bele a teljes disznócombba, amit magának tépett le, majd miután lenyelte, egy újabbat harap. Nyammog rajta egy darabig, majd mutatóujját felemelve szónokol a kisebbik óriásnak.*
-Mindenkiben rejleni állat. Ez határozza meg személyiség, ez erősíti fel ösztön. Sziklák Népét medve vérével kenni fel, de mivel te ott nem születtél, megteszi általad elejtett disznó vére is.
*Mutat a vérrel teli fakéregre. A vörös nedű mozdulatlanul pöffeszkedik benne, s H'sakar ezt bámulva harap még egy nagyot a combból.
~Tarug et Ghyls. Ni eti huz Nalagru. (Kellemes az íze. Itt jó lesz az év.)~
Elrágja az utolsó falatot, majd válaszol.*
-Bennem rejleni a Bölény Szelleme. Felkenlek disznó vére, közben mágikus dalt énekelni, majd huss, elaludni Nagyszívű. Mikor felkel, elmondani, milyen állat Szellemét látni a szívedben.
*Megvárja amíg a kicsi megeszi, s utána feláll, hogy vizeljen. Hisz az elengedhetetlen, hogy kényelemben végezzék a rituálét.*
*Vidáman harap bele a teljes disznócombba, amit magának tépett le, majd miután lenyelte, egy újabbat harap. Nyammog rajta egy darabig, majd mutatóujját felemelve szónokol a kisebbik óriásnak.*
-Mindenkiben rejleni állat. Ez határozza meg személyiség, ez erősíti fel ösztön. Sziklák Népét medve vérével kenni fel, de mivel te ott nem születtél, megteszi általad elejtett disznó vére is.
*Mutat a vérrel teli fakéregre. A vörös nedű mozdulatlanul pöffeszkedik benne, s H'sakar ezt bámulva harap még egy nagyot a combból.
~Tarug et Ghyls. Ni eti huz Nalagru. (Kellemes az íze. Itt jó lesz az év.)~
Elrágja az utolsó falatot, majd válaszol.*
-Bennem rejleni a Bölény Szelleme. Felkenlek disznó vére, közben mágikus dalt énekelni, majd huss, elaludni Nagyszívű. Mikor felkel, elmondani, milyen állat Szellemét látni a szívedben.
*Megvárja amíg a kicsi megeszi, s utána feláll, hogy vizeljen. Hisz az elengedhetetlen, hogy kényelemben végezzék a rituálét.*
1425. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-10-03 14:22:26
Üzenet elküldve: 2014-10-03 14:22:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
*Sok idő és még több fáradság után, végre ismerős terpre ér a szerzetes. Először húzodik mosolyra a keskeny száj, ahogy felidézi az itt töltött perceket.*
~Végülis, nem sietek sehová, és a reggeli gyakorlás amúgy is elmaradt.~
*Pakol le egy fa alá Cralan, majd elkezdi szokásos edzését. Végigmegy a formagyakorlatokon, majd a bottechnikákon, végül kissé elfáradva már, de fut egy keveset, levezetésképpen. Ezután leül a fa alá, és kényelmesen megreggelizik.*
~Végülis, nem sietek sehová, és a reggeli gyakorlás amúgy is elmaradt.~
*Pakol le egy fa alá Cralan, majd elkezdi szokásos edzését. Végigmegy a formagyakorlatokon, majd a bottechnikákon, végül kissé elfáradva már, de fut egy keveset, levezetésképpen. Ezután leül a fa alá, és kényelmesen megreggelizik.*
1424. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-10-02 18:38:32
Üzenet elküldve: 2014-10-02 18:38:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//H'sakar//
* Az utasításra össze is gyújt kisebb köveket egy körbe. Mikor visszaérkezik H'sakar is, addigra épp kész is van vele. Viszont amit ezután mond, azon elcsodálkozik. *
- Bennem rejleni állat? Hol lenni, hogy nézni ki? * Kérdi, de hamar rá is jön, hogy nincs rá túl nagy esély, hogy elférne benne egy egész állat. Meg azt érezné is, így rájön, hogy nem a szó szoros értelmében érti ezt társa. A felé dobott botot elkapja, majd egy cafat húst felszúr a végére és el is kezdi sütni. *
- Benned is lakozni állat? Milyen állat lakozni benned? És hogyan állapítani meg te, hogy bennem milyen állat lakozni? Mindenkiben lakozni állat?
* Teszi fel hatalmas gyorsasággal egymás után a kérdéseket. ~ Harbogassit érdekelni, hogy milyen állat lenni itt. ~ Gondolja, majd megforgatja a húst, melynek egyik oldala már egyre pirosabbá válik. *
* Az utasításra össze is gyújt kisebb köveket egy körbe. Mikor visszaérkezik H'sakar is, addigra épp kész is van vele. Viszont amit ezután mond, azon elcsodálkozik. *
- Bennem rejleni állat? Hol lenni, hogy nézni ki? * Kérdi, de hamar rá is jön, hogy nincs rá túl nagy esély, hogy elférne benne egy egész állat. Meg azt érezné is, így rájön, hogy nem a szó szoros értelmében érti ezt társa. A felé dobott botot elkapja, majd egy cafat húst felszúr a végére és el is kezdi sütni. *
- Benned is lakozni állat? Milyen állat lakozni benned? És hogyan állapítani meg te, hogy bennem milyen állat lakozni? Mindenkiben lakozni állat?
* Teszi fel hatalmas gyorsasággal egymás után a kérdéseket. ~ Harbogassit érdekelni, hogy milyen állat lenni itt. ~ Gondolja, majd megforgatja a húst, melynek egyik oldala már egyre pirosabbá válik. *
1423. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-10-02 18:01:44
Üzenet elküldve: 2014-10-02 18:01:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Harbossagi//
*Látja a Nagyszívű szemeiben a szánalmat a süldők iránt, viszont meg kell értenie, hogy ez a Szellemek Körforgásának része. A virágot megeszi a disznó, a disznót a medve, a medvét a warg, a wargot pedig az idő, majd a Ősök Fényénél újjászületnek, s lelkük egy születendő ifjú szívébe vándorol.
Rá azt mondták, hogy két lélek is a szívébe költözött, s ez szabja meg viselkedését; jámbor, de rendíthetetlen, mint a bölény, de tanulékony és hirtelen haragú, mint a farkas.
Az erdőből kiérve egy tisztás szélén találja magát, ahol neki is áll rőzsét gyűjteni.*
-Hozok botok, de addig hozz kicsi kövek és rakjad körbe!
*Miután utasította társát, letette a halott anyakocát és a malacokat, majd egy kisebb kazalnyi gyújtóssal és rőzsével érkezik meg.
Zsebében a két kovakő, mely elengedhetetlen kellék egy vadász számára, s a tűz csakhamar ropog, a lángnyelvek pedig igéző táncot lejtenek.*
-Törzsi vadász leszel. Kikenni vaddisznó vére, majd inni belőle, amíg én énekelni, és meglátni Nagy Szellem. Akkor megtudod, benned milyen állat rejleni.
*Egy dalt dúdolva önti egy öblös fakéregbe a koca vérét, majd azt félretéve darabolja fel a kicsapzott állatot. A húsát lándzsájára szúrva a tűz fölé lógatja, s egy hegyezett botot dob a Nagyszívű felé.*
-De csak zaba után lenni vadász.
*Látja a Nagyszívű szemeiben a szánalmat a süldők iránt, viszont meg kell értenie, hogy ez a Szellemek Körforgásának része. A virágot megeszi a disznó, a disznót a medve, a medvét a warg, a wargot pedig az idő, majd a Ősök Fényénél újjászületnek, s lelkük egy születendő ifjú szívébe vándorol.
Rá azt mondták, hogy két lélek is a szívébe költözött, s ez szabja meg viselkedését; jámbor, de rendíthetetlen, mint a bölény, de tanulékony és hirtelen haragú, mint a farkas.
Az erdőből kiérve egy tisztás szélén találja magát, ahol neki is áll rőzsét gyűjteni.*
-Hozok botok, de addig hozz kicsi kövek és rakjad körbe!
*Miután utasította társát, letette a halott anyakocát és a malacokat, majd egy kisebb kazalnyi gyújtóssal és rőzsével érkezik meg.
Zsebében a két kovakő, mely elengedhetetlen kellék egy vadász számára, s a tűz csakhamar ropog, a lángnyelvek pedig igéző táncot lejtenek.*
-Törzsi vadász leszel. Kikenni vaddisznó vére, majd inni belőle, amíg én énekelni, és meglátni Nagy Szellem. Akkor megtudod, benned milyen állat rejleni.
*Egy dalt dúdolva önti egy öblös fakéregbe a koca vérét, majd azt félretéve darabolja fel a kicsapzott állatot. A húsát lándzsájára szúrva a tűz fölé lógatja, s egy hegyezett botot dob a Nagyszívű felé.*
-De csak zaba után lenni vadász.
1422. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-10-02 12:24:10
Üzenet elküldve: 2014-10-02 12:24:10
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
*Furcsa pletykákkal találkozott szembe a szegénynegyed kisebb-nagyobb utcáin. Kivételesen szóba elegyedett néhány ügyfelével, akikkel régebben kisebb pénzforgalmú kereskedelmet vittek véghez, és azt hallotta, hogy már egy ideje valami nomád izék is a város mellé költöztek. Az hagyján, de már valami erődöt is felhúztak oda, és mintha a múltkori szegénynegyedbeli rablás és gyújtogatás is az ő művük lenne. Eng'rif fejében végigpörögnek a gondolatok: ~Ezek szerint szeretik a fénylő, drága dolgokat. Legalábbis egy részük. Ez pedig pénz. Sok-sok pénz. A terveim megvalósítására meg erre lenne szükség.~ Ennek következtében kel útra, hogy közelebbről is megnézze magának azokat a bizonyos nomádokat. Ehhez pedig az erdei ösvény felé kell caplatnia. Sokat. A városon hamar átér, de innen akár egy teljes napos út is lehet a törzs. Vagy kettő. Ha közbe jön valami, akkor akár három is.*
1421. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-10-01 21:27:38
Üzenet elküldve: 2014-10-01 21:27:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
~ És... megvagy! ~
* Győzelem. A testes sündisznónak esélye sem volt a gyors férfi ellen. Tiban levetett ingjét zsáknak használva kapta el a bestiát, ami most összegömbölyödve remeg csapdája mélyén. A férfi elégedetten sétál vissza a tisztásra, mégpedig arra a pontra amit már korábban kijejölt magának. Ingjét csúcsainál összekötözi, majd pedig a 'zsákot' a földre helyezi. Már félig elkészült a tűzhely megrakásával, köveket és ágakat hordott táborhelye mellé. A köveket egyessével egy körbe rendezi, mégpedig meglepő gondossággal. Mindig is szeretett táborozni. Amint a kövek egyenletes gyűrűt formáznak, türelmesen elhelyezi az összegyűjtött ágakat a közepén, mégpedig sátor alakban. Apró mosollyal az arcán száraz leveleket, kisebb gallyakat és egy gyantával bekent kéreg darabot tömköd a tákolmány alá. A tűz valóban az ember legnagyobb segítője. Mintha vérszerinti gyermekét tanítaná járni, úgy igazgatja a még meg nem gyújtott ágakat. Amint kellően elégedett a látvánnyal, zsebéből egy apró szerszámot vesz elő. Az eszköz két tojás méretű kőből áll, melyeket ékszerekhez hasonlóan egy lánc két végére erősítettek. Tiban hozzáértően megfogja a köveket, majd erősen egymáshoz üti őket. Azonnal apró szikrák csapnak fel, melyek engedelmesen tovább pattannak a száraz levelekre. Alig kell pár perc és néhány tüdőnyi levegő, máris melengetően ropogni kezd a tábortűz. Tiban nagyon szusszanva, kipirult arccal egyenesedik fel, majd csodálni kezdi alkotását. A nap még nem ment le teljesen, így lesz ideje egy kevés élelmet találnia zöldségei és sündisznója mellé, illetve néhány nagyobb, lombos ágból fekhelyet varázsolnia.*
*A csillagok már magasan járnak, Tiban pedig a tűz mellett melegedve tartja nyársnak kinevezett botját, amin pár darab inas hús, egy két darabra szelt krumpli, egy nagyobb tökdarab és három levél pihen, melyeket igazságosan elosztott a falatok között. A nyárs hegyét még egy apró gomba is dísziti, amit teljesen véletlenül talált. Biztos benne hogy ehető, hiszen régen is rengeteg effélét evett. A fűszernövény amit talált az istenek ajándéka lehetett, hiszen jelenleg sem só, sem pedig hasonló ízesítő eszköz sincs a birtokában. Az a három levél pont kellemes ízt fog adni vacsorájának.*
~ Kár hogy a sündisznó olyan inas volt. Jobban vágytam volna valami zsengébb falatra.~
* Korgó hasa türelmetlenül mocorog. Amióta a hús és a kolompér illata megcsapta orrát, nem tud másra gondolni csakis az evésre. Amint a hús pirulni kezdett, egy marék firss levelet dobott a tűzre. Büdös lett tőle a füst az biztos, de legalább a farkasok nem érzik meg a finom falatok illatát.*
*Hátán fekszik, elfogyasztotta vacsoráját. Hasa félig meddig megelégedett az adaggal, azonban nem fogja sokáig bírni ezt az életmódot. Hamar pénzt kell találnia és vissza kell költöznie a városba, akármennyire is irtózik a gondolattól.*
~ Legalább a nőik szépek.~
* Hozza fel magában az egyetlen pozitívumot Arthenior mellett, majd oldalára fordul. Tőre keze ügyében van, hiszen nem szeretné hogy bárki is meglepje. Jó félóránként egy nagyobb darab fát tesz a tűzre, csak hogy az melegen tartsa a hűvös és magányos éjszaka folyamán.*
* Győzelem. A testes sündisznónak esélye sem volt a gyors férfi ellen. Tiban levetett ingjét zsáknak használva kapta el a bestiát, ami most összegömbölyödve remeg csapdája mélyén. A férfi elégedetten sétál vissza a tisztásra, mégpedig arra a pontra amit már korábban kijejölt magának. Ingjét csúcsainál összekötözi, majd pedig a 'zsákot' a földre helyezi. Már félig elkészült a tűzhely megrakásával, köveket és ágakat hordott táborhelye mellé. A köveket egyessével egy körbe rendezi, mégpedig meglepő gondossággal. Mindig is szeretett táborozni. Amint a kövek egyenletes gyűrűt formáznak, türelmesen elhelyezi az összegyűjtött ágakat a közepén, mégpedig sátor alakban. Apró mosollyal az arcán száraz leveleket, kisebb gallyakat és egy gyantával bekent kéreg darabot tömköd a tákolmány alá. A tűz valóban az ember legnagyobb segítője. Mintha vérszerinti gyermekét tanítaná járni, úgy igazgatja a még meg nem gyújtott ágakat. Amint kellően elégedett a látvánnyal, zsebéből egy apró szerszámot vesz elő. Az eszköz két tojás méretű kőből áll, melyeket ékszerekhez hasonlóan egy lánc két végére erősítettek. Tiban hozzáértően megfogja a köveket, majd erősen egymáshoz üti őket. Azonnal apró szikrák csapnak fel, melyek engedelmesen tovább pattannak a száraz levelekre. Alig kell pár perc és néhány tüdőnyi levegő, máris melengetően ropogni kezd a tábortűz. Tiban nagyon szusszanva, kipirult arccal egyenesedik fel, majd csodálni kezdi alkotását. A nap még nem ment le teljesen, így lesz ideje egy kevés élelmet találnia zöldségei és sündisznója mellé, illetve néhány nagyobb, lombos ágból fekhelyet varázsolnia.*
*A csillagok már magasan járnak, Tiban pedig a tűz mellett melegedve tartja nyársnak kinevezett botját, amin pár darab inas hús, egy két darabra szelt krumpli, egy nagyobb tökdarab és három levél pihen, melyeket igazságosan elosztott a falatok között. A nyárs hegyét még egy apró gomba is dísziti, amit teljesen véletlenül talált. Biztos benne hogy ehető, hiszen régen is rengeteg effélét evett. A fűszernövény amit talált az istenek ajándéka lehetett, hiszen jelenleg sem só, sem pedig hasonló ízesítő eszköz sincs a birtokában. Az a három levél pont kellemes ízt fog adni vacsorájának.*
~ Kár hogy a sündisznó olyan inas volt. Jobban vágytam volna valami zsengébb falatra.~
* Korgó hasa türelmetlenül mocorog. Amióta a hús és a kolompér illata megcsapta orrát, nem tud másra gondolni csakis az evésre. Amint a hús pirulni kezdett, egy marék firss levelet dobott a tűzre. Büdös lett tőle a füst az biztos, de legalább a farkasok nem érzik meg a finom falatok illatát.*
*Hátán fekszik, elfogyasztotta vacsoráját. Hasa félig meddig megelégedett az adaggal, azonban nem fogja sokáig bírni ezt az életmódot. Hamar pénzt kell találnia és vissza kell költöznie a városba, akármennyire is irtózik a gondolattól.*
~ Legalább a nőik szépek.~
* Hozza fel magában az egyetlen pozitívumot Arthenior mellett, majd oldalára fordul. Tőre keze ügyében van, hiszen nem szeretné hogy bárki is meglepje. Jó félóránként egy nagyobb darab fát tesz a tűzre, csak hogy az melegen tartsa a hűvös és magányos éjszaka folyamán.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9567-9586