Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 328 (6541. - 6560. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
6560. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-24 22:49:43
Üzenet elküldve: 2018-08-24 22:49:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Int, Gha és a Sayquevesek//
* Csendesen megvárja, míg a három férfi megbeszéli a továbbiakat a ruhákról és szállásról, ebbe nem akar beleszólni, meg amúgy sincsen sok mondanivalója a dologról.
Természetesen Gha célzását nem veszi magára, mert ehhez ő túl ártatlan, nem fogja fel a lényeget, inkább arra gondol, hogy a fiatal ember esetleg Intel akar közösködni.
Amikor Aleimord elindul, ő csak utána fordul, de addig nem megy, amíg Dram áll. Őt követi, mint engedelmes húg, és csak egy lépéssel megy előtte vagy maximum öttel.
Ahogy hallgatja unokatestvére beszámolóját a városban ragadt nemesek sorsáról elhúzza ajkát, s nem tudja megállni, hogy hátra ne tekintsen a városra. Annyira furcsa. Itt áll, szemével látja azokat a falakat amik mögött a borzalmak történtek pár órával ezelőtt, annyira közel van hozzá, csak épphogy megúszták, hogy ők ne lógjanak valamelyik magasabb fán. *
- Biztos sokan elmenekültek - * szól halkan, tekintete a lábuk alatt ropogó homokon ül. Szeret optimista maradni, ezzel könnyen meg tudja nyugtatni a lelkét.
Amikor felmerül, hogy Mabitas esetleg nem nemes szeme sarkából végigméri. Már a sejtés is unokatestvére részéről elég, hogy Wymben gyanakvást keltsen. *
~ Mindenképp rajta kell tartanom a szemem és ha titkol valamit, azt mihamarabb kiderítenem ~ * dönti el magában. *
* Csendesen megvárja, míg a három férfi megbeszéli a továbbiakat a ruhákról és szállásról, ebbe nem akar beleszólni, meg amúgy sincsen sok mondanivalója a dologról.
Természetesen Gha célzását nem veszi magára, mert ehhez ő túl ártatlan, nem fogja fel a lényeget, inkább arra gondol, hogy a fiatal ember esetleg Intel akar közösködni.
Amikor Aleimord elindul, ő csak utána fordul, de addig nem megy, amíg Dram áll. Őt követi, mint engedelmes húg, és csak egy lépéssel megy előtte vagy maximum öttel.
Ahogy hallgatja unokatestvére beszámolóját a városban ragadt nemesek sorsáról elhúzza ajkát, s nem tudja megállni, hogy hátra ne tekintsen a városra. Annyira furcsa. Itt áll, szemével látja azokat a falakat amik mögött a borzalmak történtek pár órával ezelőtt, annyira közel van hozzá, csak épphogy megúszták, hogy ők ne lógjanak valamelyik magasabb fán. *
- Biztos sokan elmenekültek - * szól halkan, tekintete a lábuk alatt ropogó homokon ül. Szeret optimista maradni, ezzel könnyen meg tudja nyugtatni a lelkét.
Amikor felmerül, hogy Mabitas esetleg nem nemes szeme sarkából végigméri. Már a sejtés is unokatestvére részéről elég, hogy Wymben gyanakvást keltsen. *
~ Mindenképp rajta kell tartanom a szemem és ha titkol valamit, azt mihamarabb kiderítenem ~ * dönti el magában. *
6559. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-24 22:41:47
Üzenet elküldve: 2018-08-24 22:41:47
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Nyárelői karaván//
//A simlis és a szende//
*Nem foglalkozik vele, hogy milyen holmikat hagy el a lány, míg összecsomagolja. Talán ha Käli szavai elérték volna a borzas madármuzsikáról. Nem érték el. Túlságosan feldúlt volt már, hogy a nősténykétől fülsértően idegen hanglejtésben hasznos részleteket keressen.
A kocsiba cipelt csitri vergődésének a szorítása szab gátat, az arroganciájának pedig remélhetőleg Kharasshié.*
- Mert ha nem csinálod vissza, egyesével töröm el a csontjaidat *csikorogja a lány fülébe olyan hangon, mely aggasztóan nagy szakértelmet sejtet a témában.
Rilkälinet kényszeresen kerüli a pillantása. Egy porcikája se akarja így látni. Ám amikor az árus kardot ránt, azonnal közé és az elf közé mozdul, kvázi élő pajzsként tartva maga elé foglyát. Meglepi a fegyver. Őszintén szólva nem vette észre az árusnál, sőt, nem is feltételezte. Egy kés vagy tőr gyakorta megbújik a kufárok ruháinak redőiben, de kardra nem számított. Mindemellett ez inkább hátrányt jelent az árusnak, mint előnyt, mert egy ilyen szűk helyen egy késsel jóval többre menne. Viszont úgy tűnik, a vérontás elmarad. Méghozzá egy különösen békés tónusú, éltes hang okán, mely a kocsi végében húzódó paraván mögül szólal.*
- Nem akarom, hogy bárkinek baja essen *mondja alkukészen, ám elég türelmetlenül* -, de úgy éljek, fog, ha nem múlik el ez a... dolog róla *biccent a fejével Rilkäline felé.*
- Miért akar tincset az árus feleségének a hajából? *intézi a kérdést a bakfishoz.* - Tudod mit? Nem érdekel. Ahogy az sem, hogy ő *bök az állával a férfi felé* - miért akart a te hajadból. Csak fordítsd vissza és nem nyuvasztalak meg.
//A simlis és a szende//
*Nem foglalkozik vele, hogy milyen holmikat hagy el a lány, míg összecsomagolja. Talán ha Käli szavai elérték volna a borzas madármuzsikáról. Nem érték el. Túlságosan feldúlt volt már, hogy a nősténykétől fülsértően idegen hanglejtésben hasznos részleteket keressen.
A kocsiba cipelt csitri vergődésének a szorítása szab gátat, az arroganciájának pedig remélhetőleg Kharasshié.*
- Mert ha nem csinálod vissza, egyesével töröm el a csontjaidat *csikorogja a lány fülébe olyan hangon, mely aggasztóan nagy szakértelmet sejtet a témában.
Rilkälinet kényszeresen kerüli a pillantása. Egy porcikája se akarja így látni. Ám amikor az árus kardot ránt, azonnal közé és az elf közé mozdul, kvázi élő pajzsként tartva maga elé foglyát. Meglepi a fegyver. Őszintén szólva nem vette észre az árusnál, sőt, nem is feltételezte. Egy kés vagy tőr gyakorta megbújik a kufárok ruháinak redőiben, de kardra nem számított. Mindemellett ez inkább hátrányt jelent az árusnak, mint előnyt, mert egy ilyen szűk helyen egy késsel jóval többre menne. Viszont úgy tűnik, a vérontás elmarad. Méghozzá egy különösen békés tónusú, éltes hang okán, mely a kocsi végében húzódó paraván mögül szólal.*
- Nem akarom, hogy bárkinek baja essen *mondja alkukészen, ám elég türelmetlenül* -, de úgy éljek, fog, ha nem múlik el ez a... dolog róla *biccent a fejével Rilkäline felé.*
- Miért akar tincset az árus feleségének a hajából? *intézi a kérdést a bakfishoz.* - Tudod mit? Nem érdekel. Ahogy az sem, hogy ő *bök az állával a férfi felé* - miért akart a te hajadból. Csak fordítsd vissza és nem nyuvasztalak meg.
6558. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-24 21:07:09
Üzenet elküldve: 2018-08-24 21:07:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
//Int, Gha és a Sayquevesek//
- Köszönöm Dram, meghálálom.
*Mondja, majd felnéz az égre. A nap már veszélyesen alacsonyan van, igyekezniük kell.*
- Menjünk körbe, ne vágjunk át a városon. Igyekezzünk, mert ránk esteledik.
*Azzal ha a többiek követik - de miért ne követnék? -, el is indul.*
- Az utcán akasztják a nemeseket, a temetőben pedig halmokban vannak a hullák.
*Egészíti ki Intath jellemzését.*
- Nemes nem fenyegeti meg a másikat.
*Mondja a pöttömnek.*
- Nemes nem úgy menti az életét, hogy másokét kockáztatja. Ráadásul a szóhasználatod is megváltozott, amíg nem találkoztunk a rokonaimmal, teljesen más szavakat használtál.
*Ezzel ki is nyilvánítja, hogy nem hisz a kis mitugrásznak.*
- Köszönöm Dram, meghálálom.
*Mondja, majd felnéz az égre. A nap már veszélyesen alacsonyan van, igyekezniük kell.*
- Menjünk körbe, ne vágjunk át a városon. Igyekezzünk, mert ránk esteledik.
*Azzal ha a többiek követik - de miért ne követnék? -, el is indul.*
- Az utcán akasztják a nemeseket, a temetőben pedig halmokban vannak a hullák.
*Egészíti ki Intath jellemzését.*
- Nemes nem fenyegeti meg a másikat.
*Mondja a pöttömnek.*
- Nemes nem úgy menti az életét, hogy másokét kockáztatja. Ráadásul a szóhasználatod is megváltozott, amíg nem találkoztunk a rokonaimmal, teljesen más szavakat használtál.
*Ezzel ki is nyilvánítja, hogy nem hisz a kis mitugrásznak.*
6557. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-24 20:45:15
Üzenet elküldve: 2018-08-24 20:45:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Int, Gha és a Sayquevesek//
- A feszültség őrült dolgokra készteti az embert, kedves Aleimord *feleli, mikor a másik visszavesz a haragjából, és végre értelmes emberek módjára beszélgethetnek* Mabitas Cormel volnék, a Cormel ház legfiatalabb tagja, a családi vagyon kizárólagos örököse. Mondjuk felgyújtották valószínűleg... De az emlékét örököltem.
*Bár már legutóbb bemutatkozott a hölgynek, de az kizárólag csak neki szólt, szóval most kaphattak csodálatosságából egy kis kóstolót a többiek is. A másik fickó neve bámulatosan hosszú, szóval marad Pukkancs. A szalmás megjegyzést persze már nem hagyja szó nélkül (nem mintha egyébként a hallgatási politika eddig nem működött volna tökéletesen):*
- Nemes nem alszik szalmán. Ezt majd később elmagyarázom neked. De ha nincs elég szoba, majd osztozom... valakivel.
*Arcán némi meglepettség látszik, amiért a másik nemes létére nem tudja ezt, de hát Pukkancs bizonyára szalmán alszik, vagy ilyenek. Ezért is ajánlotta fel készségesen, hogyha majd lesz egy szusszanásnyi idejük, elmagyarázza ő, hogy hogyan kéne viselkedni egy nemesnek. Egy mondatból tuti nem értette meg... Iskolázatlan mindenségit ezeknek kutyabőrösöknek... De megbocsájtja neki, mert a húga jól néz ki. Mellesleg az magától értetődik, hogy a lánykával szívesen megosztja a szobáját, a válasz ezen része főként neki szólt, hogy tudhassa: Ghael bizony szívesen látja majd este. Csak a kellemes esti mulatság még odébb van, előbb Intath cuccait késznyerül újból vinni. Mondjuk... mióta szégyen segíteni egy nyomoréknak? Szóval fel is kapja a zsákot hatalmas, drámai sóhajjal.*
- Csúnyán visszaélsz az érzékeny lelkemmel, hogy nem bírom nézni, ahogy próbálod vonszolni magad után a zsákot...
*Majd amikor senki nem figyel, kicsit megrázogatja a cuccost, hátha mégis kiszabulnak a hájas kukacok, vagy piócák, vagy mik azok...*
- A feszültség őrült dolgokra készteti az embert, kedves Aleimord *feleli, mikor a másik visszavesz a haragjából, és végre értelmes emberek módjára beszélgethetnek* Mabitas Cormel volnék, a Cormel ház legfiatalabb tagja, a családi vagyon kizárólagos örököse. Mondjuk felgyújtották valószínűleg... De az emlékét örököltem.
*Bár már legutóbb bemutatkozott a hölgynek, de az kizárólag csak neki szólt, szóval most kaphattak csodálatosságából egy kis kóstolót a többiek is. A másik fickó neve bámulatosan hosszú, szóval marad Pukkancs. A szalmás megjegyzést persze már nem hagyja szó nélkül (nem mintha egyébként a hallgatási politika eddig nem működött volna tökéletesen):*
- Nemes nem alszik szalmán. Ezt majd később elmagyarázom neked. De ha nincs elég szoba, majd osztozom... valakivel.
*Arcán némi meglepettség látszik, amiért a másik nemes létére nem tudja ezt, de hát Pukkancs bizonyára szalmán alszik, vagy ilyenek. Ezért is ajánlotta fel készségesen, hogyha majd lesz egy szusszanásnyi idejük, elmagyarázza ő, hogy hogyan kéne viselkedni egy nemesnek. Egy mondatból tuti nem értette meg... Iskolázatlan mindenségit ezeknek kutyabőrösöknek... De megbocsájtja neki, mert a húga jól néz ki. Mellesleg az magától értetődik, hogy a lánykával szívesen megosztja a szobáját, a válasz ezen része főként neki szólt, hogy tudhassa: Ghael bizony szívesen látja majd este. Csak a kellemes esti mulatság még odébb van, előbb Intath cuccait késznyerül újból vinni. Mondjuk... mióta szégyen segíteni egy nyomoréknak? Szóval fel is kapja a zsákot hatalmas, drámai sóhajjal.*
- Csúnyán visszaélsz az érzékeny lelkemmel, hogy nem bírom nézni, ahogy próbálod vonszolni magad után a zsákot...
*Majd amikor senki nem figyel, kicsit megrázogatja a cuccost, hátha mégis kiszabulnak a hájas kukacok, vagy piócák, vagy mik azok...*
6556. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-24 20:12:15
Üzenet elküldve: 2018-08-24 20:12:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1183
OOC üzenetek: 231
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1183
OOC üzenetek: 231
Játékstílus: Megfontolt
//Int, Gha és a Sayquevesek//
*Abból, hogy a másik bocsánatot kér Int arra következtet, hogy ő már fizikailag is kezd fáradni. Bár ez inkább csak sejtés.*
-Ugyan! Aki, ilyenkor nyugodt marad annak valami nagy gond van a fejével.
*Int-nek van tapasztalata hisz sokféle személyt megismert már élete során. Mindenféle körökben mozgott főleg szegényebbekben. Onnan tudja, hogy ha valaki minden vagyonát és a húgát is elveszti majd nem akad ki az biztos, hogy ölni fog. Másokat vagy magát az mindegy, de ölni fog. A bemutatkozások megtörténtek, fény derült rá ki-kicsoda és Int is bekerült a beszélgetésbe.*
-Köszönöm Drameiloten úr.
~Jó ég! Nemeséknél ez valami játék? Ki tud hülyébb nevet adni a gyerekének? Szerencsétlen! Mifelénk ilyen névvel biztos megverték volna és kapott volna egy normálisabbat. Mondjuk colos.~
*A ruha kérdésre nem szól. Talán annyi eszük van, hogy nem valami csiricsáré göncöt adnak rá hanem valamit, ami tiszta. A szoba kérdésre is csak elegánsan bólint. Eddig tetszik neki, hogy csatlakozott Ald-hoz. Mikor indulnak akkor előbb a lantoshoz szól majd beszáll a nemesi beszélgetésbe.*
-A cuccaim ne hagyd itt! Köszi!*Vigyor neki, majd aggódó tekintet nemeséknek.*Oh, higgyék el nem akarták látni mi folyik ott. Teljes káosz. Égnek a kúriák, fosztogatók az utcákon, a nemeseket meg szinte vadássza a nép. Mindenki meg van őrülve. Jobb távol lenni attól.
*Abból, hogy a másik bocsánatot kér Int arra következtet, hogy ő már fizikailag is kezd fáradni. Bár ez inkább csak sejtés.*
-Ugyan! Aki, ilyenkor nyugodt marad annak valami nagy gond van a fejével.
*Int-nek van tapasztalata hisz sokféle személyt megismert már élete során. Mindenféle körökben mozgott főleg szegényebbekben. Onnan tudja, hogy ha valaki minden vagyonát és a húgát is elveszti majd nem akad ki az biztos, hogy ölni fog. Másokat vagy magát az mindegy, de ölni fog. A bemutatkozások megtörténtek, fény derült rá ki-kicsoda és Int is bekerült a beszélgetésbe.*
-Köszönöm Drameiloten úr.
~Jó ég! Nemeséknél ez valami játék? Ki tud hülyébb nevet adni a gyerekének? Szerencsétlen! Mifelénk ilyen névvel biztos megverték volna és kapott volna egy normálisabbat. Mondjuk colos.~
*A ruha kérdésre nem szól. Talán annyi eszük van, hogy nem valami csiricsáré göncöt adnak rá hanem valamit, ami tiszta. A szoba kérdésre is csak elegánsan bólint. Eddig tetszik neki, hogy csatlakozott Ald-hoz. Mikor indulnak akkor előbb a lantoshoz szól majd beszáll a nemesi beszélgetésbe.*
-A cuccaim ne hagyd itt! Köszi!*Vigyor neki, majd aggódó tekintet nemeséknek.*Oh, higgyék el nem akarták látni mi folyik ott. Teljes káosz. Égnek a kúriák, fosztogatók az utcákon, a nemeseket meg szinte vadássza a nép. Mindenki meg van őrülve. Jobb távol lenni attól.
6555. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-24 19:25:44
Üzenet elküldve: 2018-08-24 19:25:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Hazafelé//
* Magányos pihenésüket egy elf nő hirtelen felbukkanása zavarja meg. S a hírek hallatán már fel is pattannak. Összepakolnak és eloltják a tüzet. Visszaülnek a szekerekre és csatlakoznak a másik menethez, ami jócskán búskomor. Az egyik ló mögé kötött, szedett-vetett tákolmányon letakart test. Ez, ez nem jelent semmi jót. Csendesen haladnak a hegy irányába vissza és eltöpreng azon, hogy az egész menetük fölösleges volt. *
* Magányos pihenésüket egy elf nő hirtelen felbukkanása zavarja meg. S a hírek hallatán már fel is pattannak. Összepakolnak és eloltják a tüzet. Visszaülnek a szekerekre és csatlakoznak a másik menethez, ami jócskán búskomor. Az egyik ló mögé kötött, szedett-vetett tákolmányon letakart test. Ez, ez nem jelent semmi jót. Csendesen haladnak a hegy irányába vissza és eltöpreng azon, hogy az egész menetük fölösleges volt. *
6554. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-24 19:13:12
Üzenet elküldve: 2018-08-24 19:13:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Int, Gha és a Sayquevesek//
* Úgy tűnik, az idegesítő figura nem tágul, és ezt Aleimord szavai is megerősítik. Dramnak nem tiszte eldönteni, hogy unokatestvére kikkel és miféle alakokkal mutatkozik, de azt igenis joga van megválogatni, hogy kiket enged a házába. Ha a másik nemes nem veszítette volna el a húgát nemrég, akkor ezt ki is fejtené, és meg is mondaná, de mivel az indulatok láthatóan fortyognak benne, ezért kénytelen egy sóhaj keretében nyugtázni, hogy egyelőre velük marad a figura. Szerencsére húgát sikerült kimenekítenie a veszélyzónából, és most a háta mögött tarthatja, testével védve. Viszont rokonának szavaira megrázza a fejét, de még végighallgat mindenkit, mielőtt felelne.*
- Üdvözlöm, Intath. Unokatestvérem barátai mindig számíthatnak a vendégszeretetemre. * Mosolyog barátságosan a férfira, aztán visszafordul az említett elfhez. *
- Természetesen kapsz egy szobát, és a barátodnak is jut egy, illetve ha ragaszkodsz a társaságához, akkor ennek a pöttömnek is keríthetünk egy szalmát valahol a birtokon. Viszont azt nem engedhetem, hogy így mutatkozz, főleg nem azok után, hogy vendégül láttalak. Mit gondolnának rólam, ha így engednélek utadra? Bár a legtöbb ruhám nagy lehet rád, de valamit kerítünk majd, amiben méltósággal távozhatsz. * Jelenti ki meggyőződéssel, mert szerinte ezekben a vészterhes időkben felesleges a túlzott udvariaskodás, és mindketten tudják, hogy a ruha kölcsönzése egyiküknek sem válna terhére. *
- Egyébként csak messziről akartuk megnézni, hogy mi a helyzet a városban. Nem terveztünk bemenni, ide is kerülő úton jöttünk, mert elég rossz híreket hozott a szél. De jobb lesz, ha mihamarabb el is indulunk vissza, otthon egy fürdő után, meleg étel mellett megbeszélhetjük amit meg kell.
* Úgy tűnik, az idegesítő figura nem tágul, és ezt Aleimord szavai is megerősítik. Dramnak nem tiszte eldönteni, hogy unokatestvére kikkel és miféle alakokkal mutatkozik, de azt igenis joga van megválogatni, hogy kiket enged a házába. Ha a másik nemes nem veszítette volna el a húgát nemrég, akkor ezt ki is fejtené, és meg is mondaná, de mivel az indulatok láthatóan fortyognak benne, ezért kénytelen egy sóhaj keretében nyugtázni, hogy egyelőre velük marad a figura. Szerencsére húgát sikerült kimenekítenie a veszélyzónából, és most a háta mögött tarthatja, testével védve. Viszont rokonának szavaira megrázza a fejét, de még végighallgat mindenkit, mielőtt felelne.*
- Üdvözlöm, Intath. Unokatestvérem barátai mindig számíthatnak a vendégszeretetemre. * Mosolyog barátságosan a férfira, aztán visszafordul az említett elfhez. *
- Természetesen kapsz egy szobát, és a barátodnak is jut egy, illetve ha ragaszkodsz a társaságához, akkor ennek a pöttömnek is keríthetünk egy szalmát valahol a birtokon. Viszont azt nem engedhetem, hogy így mutatkozz, főleg nem azok után, hogy vendégül láttalak. Mit gondolnának rólam, ha így engednélek utadra? Bár a legtöbb ruhám nagy lehet rád, de valamit kerítünk majd, amiben méltósággal távozhatsz. * Jelenti ki meggyőződéssel, mert szerinte ezekben a vészterhes időkben felesleges a túlzott udvariaskodás, és mindketten tudják, hogy a ruha kölcsönzése egyiküknek sem válna terhére. *
- Egyébként csak messziről akartuk megnézni, hogy mi a helyzet a városban. Nem terveztünk bemenni, ide is kerülő úton jöttünk, mert elég rossz híreket hozott a szél. De jobb lesz, ha mihamarabb el is indulunk vissza, otthon egy fürdő után, meleg étel mellett megbeszélhetjük amit meg kell.
6553. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-24 10:22:20
Üzenet elküldve: 2018-08-24 10:22:20
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
*A fák sűrűjében borongva végre a tisztás csodálatos látványa tárul elé. Már maga a hely hangulata is nyugtató. Szerencsére itt mindig akad egy csendes zug ahová el lehet húzódni, egy hűs, dús lombú fa, aminek az árnyékában lehet merengeni, elmélkedni, rendezni a gondolatokat. A kis gnóm ügyesen lepattan a póni hátáról és egy szimpatikus helyet keres egy nagy fa alatt. Cukorfalatot odaköti a fa törzséhez, úgy, hogy bőven legyen tere a friss füvet legelészni. Mogrim pedig hátát nekidöntve leül a fa tövében. Először próbálja gondolatban rendezni az elmúlt majdcsak egy év történéseit. Igyekszik tisztázni magában a kérdéseket, emlékeket megemészteni. Nem egyszerű feladat, de a belső békéhez és harmóniához elengedhetetlen. Már ez a magunkban lerendezése a dolgoknak sem két perc. Hosszú perceket tölt el ezzel, s majd csak ezután jön az elme felkészítése a fejlődésre.*
6552. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-24 03:42:25
Üzenet elküldve: 2018-08-24 03:42:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
*Ideje elhagynia a várost. Lassan megjönnek az első hőséggel kecsegtető napok, bár az itteni időjárásnál lesz pár, amire rámondják, hogy milyen forró volt, de a szomszédok csak elhúzzák a szájukat. Az, hogy elfelejtett-e bármi fontosat, nem tudja még, viszont rengeteg dolgot sikerült elintéznie és amint a káosz leül végre, nem látja akadályát annak, hogy a jövőben visszatérjen. Még nem tudja, hogy a Vashegyen mennyire hiányolják őt, de azt sejti, hogy a rengeteg változás el fogja látni az alkimistát feladattal. Ha pedig nem, akkor visszatér a városba és majd Kagan üzentet a számára, ha szüksége van rá vagy elintézi, hogy ne kelljen olyan messzire mennie, ha elvonultan akar dolgozni.*
6551. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-24 01:11:58
Üzenet elküldve: 2018-08-24 01:11:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Int, Gha és a Sayquevesek//
* Mabitas válaszára csak mosolyog, többre nem futja, meg amúgy is Aleimord elveszi tőle a szót, aztán pedig már csak arra eszmél, hogy bátyja maga mögé tessékeli. Elvigyorodik fivére reakcióján, ha most kettesben lennének átkarolná és talán még a nyakába is ugrana hátulról, bár nem biztos benne, hogy elbírná az elf, de nem, most nem vadul, csak szelíden kicsit arrébb lép, hogy kihajolva láthassa még a többieket, a nemesi illem keretein belül természetesen, szóval nem úgy mint egy ostoba gyermek.
A harmadik elfet csak a bemutatásnál néz meg tüzetesebben, majd felé is intéz egy barátságos, szelíd mosolyt. *
-Üdvözlöm, Intath Aldeis - * biccent, elvégre a férfi volt az egyetlen akit még nem ismer a társaságból. *
- Csupán sétáltunk egyet, habár mostanra nagyon elfáradtam, ideje lenne visszamenni a villába- * tekint a mondat végénél bátyára, tőle várva megerősítést, vagy ellentmondást.
Akárhogy is, ennek a három szerencsétlen úrnak már bőven kijutott mára a rosszból, ideje volna egy békés ágyban nyugtató álomra szenderedniük, egy jó meleg vacsora és kellemes fürdő után. *
A hozzászólás írója (Wymnter Sayqueves) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.08.24 01:15:06
* Mabitas válaszára csak mosolyog, többre nem futja, meg amúgy is Aleimord elveszi tőle a szót, aztán pedig már csak arra eszmél, hogy bátyja maga mögé tessékeli. Elvigyorodik fivére reakcióján, ha most kettesben lennének átkarolná és talán még a nyakába is ugrana hátulról, bár nem biztos benne, hogy elbírná az elf, de nem, most nem vadul, csak szelíden kicsit arrébb lép, hogy kihajolva láthassa még a többieket, a nemesi illem keretein belül természetesen, szóval nem úgy mint egy ostoba gyermek.
A harmadik elfet csak a bemutatásnál néz meg tüzetesebben, majd felé is intéz egy barátságos, szelíd mosolyt. *
-Üdvözlöm, Intath Aldeis - * biccent, elvégre a férfi volt az egyetlen akit még nem ismer a társaságból. *
- Csupán sétáltunk egyet, habár mostanra nagyon elfáradtam, ideje lenne visszamenni a villába- * tekint a mondat végénél bátyára, tőle várva megerősítést, vagy ellentmondást.
Akárhogy is, ennek a három szerencsétlen úrnak már bőven kijutott mára a rosszból, ideje volna egy békés ágyban nyugtató álomra szenderedniük, egy jó meleg vacsora és kellemes fürdő után. *
A hozzászólás írója (Wymnter Sayqueves) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.08.24 01:15:06
6550. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-23 22:42:40
Üzenet elküldve: 2018-08-23 22:42:40
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
//Int, Gha és a Sayquevesek//
- Hagyjad Dram, szerintem ő is csak egy megtépázott szerencsétlen, mint mi. Én is mondtam és tettem olyan dolgokat a feszültségtől, amit nem kellene.
*Legyint egyet, miközben beismeri a saját hibáját. Nem szégyenkezik miatta, úgy érzi, hogy most teljesen felesleges, érthető a cselekedeteinek oka.*
- Ne haragudjatok. *Főleg Intre néz, hiszen ez a kijelentés főként neki szól.* Megpróbálom kordában tartani az indulataimat.
~Mint mindig. Össze fogsz omlani a maszk alatt, ha ezt tovább műveled. Te is tudod, hogy ez nem te vagy, te nem így viselkedsz!~
- Köszönöm Dram, egy szobát elfogadunk, de nem szeretnélek lehúzni. Holnap elmegyek apám külső birtokára, és elhozok néhány holmit, amit ott tartok.
*Teljesen egyértelmű, hogy azon a birtokon nem maradhat, az apja nem kedveli túlságosan. Ugyan ott ruha nem sok akad, arany viszont igen, abból pedig nagyon sok mindent meg lehet oldani.*
- Köszönöm.
*Bólint Int megjegyzésére, ekkor jut csak eszébe, hogy az őt még be sem mutatta.*
- Ne haragudj, ő Intath Aldeis, egy régi barátom. *Közben a másik két fickó felé szól.* Wymnter és Drameiloten Sayqueves, az unokatestvéreim. *Majd a kis mitugrász felé fordul.* Neked pedig Aleimord vagyok.
*Úgy tűnik, hogy sikeresen magára öltötte az álcáját, a maszkot, ami alatt egy megtört, vérző lélek lapul. De már így is túl sokat mutatott meg ebből a többieknek, nem hagyhatja, hogy gyengének, vagy méltatlannak gondolják. Ki kell bírnia, muszáj.*
- Ugye nem a városba tartottatok? Nem jó ötlet. Nehogy nektek is bajotok essen!
- Hagyjad Dram, szerintem ő is csak egy megtépázott szerencsétlen, mint mi. Én is mondtam és tettem olyan dolgokat a feszültségtől, amit nem kellene.
*Legyint egyet, miközben beismeri a saját hibáját. Nem szégyenkezik miatta, úgy érzi, hogy most teljesen felesleges, érthető a cselekedeteinek oka.*
- Ne haragudjatok. *Főleg Intre néz, hiszen ez a kijelentés főként neki szól.* Megpróbálom kordában tartani az indulataimat.
~Mint mindig. Össze fogsz omlani a maszk alatt, ha ezt tovább műveled. Te is tudod, hogy ez nem te vagy, te nem így viselkedsz!~
- Köszönöm Dram, egy szobát elfogadunk, de nem szeretnélek lehúzni. Holnap elmegyek apám külső birtokára, és elhozok néhány holmit, amit ott tartok.
*Teljesen egyértelmű, hogy azon a birtokon nem maradhat, az apja nem kedveli túlságosan. Ugyan ott ruha nem sok akad, arany viszont igen, abból pedig nagyon sok mindent meg lehet oldani.*
- Köszönöm.
*Bólint Int megjegyzésére, ekkor jut csak eszébe, hogy az őt még be sem mutatta.*
- Ne haragudj, ő Intath Aldeis, egy régi barátom. *Közben a másik két fickó felé szól.* Wymnter és Drameiloten Sayqueves, az unokatestvéreim. *Majd a kis mitugrász felé fordul.* Neked pedig Aleimord vagyok.
*Úgy tűnik, hogy sikeresen magára öltötte az álcáját, a maszkot, ami alatt egy megtört, vérző lélek lapul. De már így is túl sokat mutatott meg ebből a többieknek, nem hagyhatja, hogy gyengének, vagy méltatlannak gondolják. Ki kell bírnia, muszáj.*
- Ugye nem a városba tartottatok? Nem jó ötlet. Nehogy nektek is bajotok essen!
6549. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-23 20:19:36
Üzenet elküldve: 2018-08-23 20:19:36
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//Nyárelői karaván//
//A simlis és a szende//
*Az ajtó eresztékei először nem engednek, jó néhány rúgás, lökés szükséges ahhoz, hogy beszakadjon, de aztán megadja magát, Kharasshi elég erős ahhoz, hogy egy régi, rozzant szekér ajtaja megakadályozza bármiben.*
- Mit művelsz?! Takarodj a kocsimból! *sikkant fel a lány, s igyekszik a markában szorított borzas madármuzsikával a háttérbe húzódni, egészen a kocsi hátuljába. Természetesen egy gyenge és gyámoltalan lány lefogásához sem kell különösebb technika, így hiába bújik, hiába könyörög, hiába dulakodik, hamarosan nyakát leszorítva találja magát. Kharasshi karjaiban, nyögve, betapasztott szájjal próbál gyengén küzdeni, persze esélytelenül. A mélységi sikerrel vonszolja magával, ám hirtelen természetének következménye is van, ugyanis talán a lány sem veszi észre az elhagyott muzsikát, mely kezéből hullik ki a dulakodásban, a szekér kemény padlójára, a zűrzavar hangja mögé rejtőzve, halk koppanással. Rilkäline mindeközben botor kábulatában csak a vonzást érzi, mely a másik szekér felé húzza, egészen pontosan az árus után. Tekintettel arra, hogy az ajtó nyitva marad, akadálytalanul léphet be, némiképp azért a mélységi előtt.*
- Mit... de hát mit képzelnek?! Még, hogy tincset?! *A szekér belsejéből a férfi árus méltatlankodó hangja hallatszik. Ahogy Kharasshi a lánnyal megérkezik, szeme még inkább elkerekedik.*
- Miért hozta ide? Hogyan képzeli?! *Ismételgeti, s közben ha az érkezők körbenéznek, egyszerűen berendezett szekért láthatnak, apró fekhellyel, s körben a fafalakon szabóságra emlékeztető anyagokkal, ollókkal, apró tűkkel és minden egyébbel, mi kelmék készítéséhez alkalmas lehet. Persze a leány is küzd, ide-oda rúgja magát, s megpróbálja Kharasshit megharapni. Majd a szorításra végül enged:*
- Miért csinálnám vissza?! Nincs üzlet! *Méltatlankodik a leány. A férfi árus korábban a lányhoz hasonlóan szintén hátrál, egy apró paraván elé, a szekér végébe hogy testével állja el azt, mögüle, ha a szemfülesek figyelnek, halk dúdolás és zúgás, talán motolla hangja hallatszik, majd rövidesen csend, mintha valaki abbahagyta volna a munkát. Az árus kardot ránt, majd tovább hátrál. De csuklójára hirtelen egy csontos kéz ereszkedik a paraván mögül, a kardot fogó kéz elernyed és a test mellé ereszkedik. Csoszogó, nyögéssel teli léptek hallatszódnak:*
- Elza... Theriaf, már megint mit csináltatok? *Halk és gyenge idős női hang, talán a legszelídebb és legkedvesebb, mit valaha elf hallhat, bár nyilván ez megítélés kérdése. Az alak még nem látszik, csak egy vékony bot vége koppan a paraván előtt. Az árus lehajtott fejjel áll, sóhajtva, mondhatni megszégyenülten.*
- Drága, gyenge vagy még, kérlek pihenj vissza. *Sóhajtja. A férfi szemeiből előtörő könnycseppeket bizony nem az indulatok szülték. Mindeközben az égzengés erősödik, szinte szűnni nem akaró hangorkánnal borítva el a karavánt, s az eddig szitáló esőből hosszú, szakadó áradatot jósló víztömeg érkezik az égből. Az friss, mondhatni régen várt eső illata bekúszik a szekér belsejébe is, s kívül, az erdőszéli tisztáson lézengő vásárlók száma gyorsan megcsappan. Az árusok csendesen és morogva kezdenek pakolni, az elő tetők felhajtásra kerülnek, a lovakat rövidesen befogják. A kiállított áruk hamarosan gondosan becsomagolva pihennek meg a tárolórekeszekben. Kiáltás sem hallik már, a portékákat nem kínálják, a friss sült és a mézes édesség illata hamarosan kósza emlék lesz csupán.*
//A simlis és a szende//
*Az ajtó eresztékei először nem engednek, jó néhány rúgás, lökés szükséges ahhoz, hogy beszakadjon, de aztán megadja magát, Kharasshi elég erős ahhoz, hogy egy régi, rozzant szekér ajtaja megakadályozza bármiben.*
- Mit művelsz?! Takarodj a kocsimból! *sikkant fel a lány, s igyekszik a markában szorított borzas madármuzsikával a háttérbe húzódni, egészen a kocsi hátuljába. Természetesen egy gyenge és gyámoltalan lány lefogásához sem kell különösebb technika, így hiába bújik, hiába könyörög, hiába dulakodik, hamarosan nyakát leszorítva találja magát. Kharasshi karjaiban, nyögve, betapasztott szájjal próbál gyengén küzdeni, persze esélytelenül. A mélységi sikerrel vonszolja magával, ám hirtelen természetének következménye is van, ugyanis talán a lány sem veszi észre az elhagyott muzsikát, mely kezéből hullik ki a dulakodásban, a szekér kemény padlójára, a zűrzavar hangja mögé rejtőzve, halk koppanással. Rilkäline mindeközben botor kábulatában csak a vonzást érzi, mely a másik szekér felé húzza, egészen pontosan az árus után. Tekintettel arra, hogy az ajtó nyitva marad, akadálytalanul léphet be, némiképp azért a mélységi előtt.*
- Mit... de hát mit képzelnek?! Még, hogy tincset?! *A szekér belsejéből a férfi árus méltatlankodó hangja hallatszik. Ahogy Kharasshi a lánnyal megérkezik, szeme még inkább elkerekedik.*
- Miért hozta ide? Hogyan képzeli?! *Ismételgeti, s közben ha az érkezők körbenéznek, egyszerűen berendezett szekért láthatnak, apró fekhellyel, s körben a fafalakon szabóságra emlékeztető anyagokkal, ollókkal, apró tűkkel és minden egyébbel, mi kelmék készítéséhez alkalmas lehet. Persze a leány is küzd, ide-oda rúgja magát, s megpróbálja Kharasshit megharapni. Majd a szorításra végül enged:*
- Miért csinálnám vissza?! Nincs üzlet! *Méltatlankodik a leány. A férfi árus korábban a lányhoz hasonlóan szintén hátrál, egy apró paraván elé, a szekér végébe hogy testével állja el azt, mögüle, ha a szemfülesek figyelnek, halk dúdolás és zúgás, talán motolla hangja hallatszik, majd rövidesen csend, mintha valaki abbahagyta volna a munkát. Az árus kardot ránt, majd tovább hátrál. De csuklójára hirtelen egy csontos kéz ereszkedik a paraván mögül, a kardot fogó kéz elernyed és a test mellé ereszkedik. Csoszogó, nyögéssel teli léptek hallatszódnak:*
- Elza... Theriaf, már megint mit csináltatok? *Halk és gyenge idős női hang, talán a legszelídebb és legkedvesebb, mit valaha elf hallhat, bár nyilván ez megítélés kérdése. Az alak még nem látszik, csak egy vékony bot vége koppan a paraván előtt. Az árus lehajtott fejjel áll, sóhajtva, mondhatni megszégyenülten.*
- Drága, gyenge vagy még, kérlek pihenj vissza. *Sóhajtja. A férfi szemeiből előtörő könnycseppeket bizony nem az indulatok szülték. Mindeközben az égzengés erősödik, szinte szűnni nem akaró hangorkánnal borítva el a karavánt, s az eddig szitáló esőből hosszú, szakadó áradatot jósló víztömeg érkezik az égből. Az friss, mondhatni régen várt eső illata bekúszik a szekér belsejébe is, s kívül, az erdőszéli tisztáson lézengő vásárlók száma gyorsan megcsappan. Az árusok csendesen és morogva kezdenek pakolni, az elő tetők felhajtásra kerülnek, a lovakat rövidesen befogják. A kiállított áruk hamarosan gondosan becsomagolva pihennek meg a tárolórekeszekben. Kiáltás sem hallik már, a portékákat nem kínálják, a friss sült és a mézes édesség illata hamarosan kósza emlék lesz csupán.*
6548. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-23 20:02:16
Üzenet elküldve: 2018-08-23 20:02:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Int, Gha és a Sayquevesek//
- Hát akkor már megérte kimenteni őket a lázadók közül... *jegyzi meg a bemutatkozásra, minthogy a két savanyúnak rokonát találta itt. Azért hiába, ez a lány lehetne a bizonyíték rá, hogy minden fának van elfajzott ága, levele, gyümölcse. A kinyújtott kacsót finoman fogja meg, gyors csókot lehel rá, és az úri viselkedés esetében is főleg a nagyképű hólyagnak szól, aki már itt merészelt dirigálni neki. Válaszra sem méltatja az aggódó bátyust, természetesen, hiszen a "Csókold meg a seggem" magától értetődő, és éppenséggel a hallgatás remekül kifejezi. Ha kimondaná, azzal csak rontana az esélyein a húgánál, azt pedig igazán nem szeretné, hiszen hirtelenjében az egyetlen női teremtményről beszélünk a környéken. Bizony, szorosra húzták a nadrágszíjat mostanság, az égiek szűk marokkal mérik a női társaságot, de hát majd a kis Wymnter megvigasztalja. Eztán viszont kénytelen egy kis figyelmet szentelni a beszélgetésnek is, amiből gyorsan leszűri, hogy némelyek itt még mindig neheztelnek rá... Kis híján megjegyzi azt is, hogy esze ágában sincs menni, nélküle egy lépést se élne túl a csipet-csapat, csak az a baj, hogy ez a rész pont abban a mondategyüttesben hangzott el, amire a füle kénytelen volt süketnek lenni. Így mindössze maradásával fejezi ki rosszakaróinak, hogy hova kéri a cuppanósat. Mindenesetre jó volna már eldönteni, hogy most akkor indulnak valahová, van-e egyáltalán bármi terv, vagy ezek nem is nemesek, csak valami fifikás bűnbanda... Abban se biztos, hogy melyikkel járna jobban. Ha elrabolnák, és váltságdíjat követelnének, vagy ha halálra untatnák? Egyik sem szép vég...*
- Hát akkor már megérte kimenteni őket a lázadók közül... *jegyzi meg a bemutatkozásra, minthogy a két savanyúnak rokonát találta itt. Azért hiába, ez a lány lehetne a bizonyíték rá, hogy minden fának van elfajzott ága, levele, gyümölcse. A kinyújtott kacsót finoman fogja meg, gyors csókot lehel rá, és az úri viselkedés esetében is főleg a nagyképű hólyagnak szól, aki már itt merészelt dirigálni neki. Válaszra sem méltatja az aggódó bátyust, természetesen, hiszen a "Csókold meg a seggem" magától értetődő, és éppenséggel a hallgatás remekül kifejezi. Ha kimondaná, azzal csak rontana az esélyein a húgánál, azt pedig igazán nem szeretné, hiszen hirtelenjében az egyetlen női teremtményről beszélünk a környéken. Bizony, szorosra húzták a nadrágszíjat mostanság, az égiek szűk marokkal mérik a női társaságot, de hát majd a kis Wymnter megvigasztalja. Eztán viszont kénytelen egy kis figyelmet szentelni a beszélgetésnek is, amiből gyorsan leszűri, hogy némelyek itt még mindig neheztelnek rá... Kis híján megjegyzi azt is, hogy esze ágában sincs menni, nélküle egy lépést se élne túl a csipet-csapat, csak az a baj, hogy ez a rész pont abban a mondategyüttesben hangzott el, amire a füle kénytelen volt süketnek lenni. Így mindössze maradásával fejezi ki rosszakaróinak, hogy hova kéri a cuppanósat. Mindenesetre jó volna már eldönteni, hogy most akkor indulnak valahová, van-e egyáltalán bármi terv, vagy ezek nem is nemesek, csak valami fifikás bűnbanda... Abban se biztos, hogy melyikkel járna jobban. Ha elrabolnák, és váltságdíjat követelnének, vagy ha halálra untatnák? Egyik sem szép vég...*
6547. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-23 18:26:08
Üzenet elküldve: 2018-08-23 18:26:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1183
OOC üzenetek: 231
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1183
OOC üzenetek: 231
Játékstílus: Megfontolt
//Int, Gha és a Sayquevesek//
*Aleimord hisztizik kicsit. Intiath csak egy dolog miatt szól közbe és használja ki a helyzetet a bemutatkozásra ha már a másik elfelejtette bemutatni.*
-Vérmérgezés vagy vérláz. Esetleg szepszis mert az a hivatalos neve, de nem szoktuk használni. A vérfertőzés az kicsit más. orvos, sebész volnék. Örvendek a találkozásnak. Bárcsak kellemesebb körülmények közt történt volna.
~Bár jobban jártak mint Ald húga. Azért egy sötét erdőben jobb megismerkedni velem mint a műtőasztalon.~
*Mosolyog udvariasan a másik kettőre. A lány hajszínére ő is felfigyel. Közben a hazug hordár fiú igazi történetére fény derül és lesz küldve a francba. Intiath ennek kimondottan örül. Azért egyetlen férfiként, aki nem rokon lát rá valami esélyt, hogy közelebb kerüljön ahhoz a lányhoz. Azt, majd felajánlja neki, hogy szívesen megvizsgálja bármikor az biztos.*
A hozzászólás írója (Intath Aldeis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.08.23 18:26:37
*Aleimord hisztizik kicsit. Intiath csak egy dolog miatt szól közbe és használja ki a helyzetet a bemutatkozásra ha már a másik elfelejtette bemutatni.*
-Vérmérgezés vagy vérláz. Esetleg szepszis mert az a hivatalos neve, de nem szoktuk használni. A vérfertőzés az kicsit más. orvos, sebész volnék. Örvendek a találkozásnak. Bárcsak kellemesebb körülmények közt történt volna.
~Bár jobban jártak mint Ald húga. Azért egy sötét erdőben jobb megismerkedni velem mint a műtőasztalon.~
*Mosolyog udvariasan a másik kettőre. A lány hajszínére ő is felfigyel. Közben a hazug hordár fiú igazi történetére fény derül és lesz küldve a francba. Intiath ennek kimondottan örül. Azért egyetlen férfiként, aki nem rokon lát rá valami esélyt, hogy közelebb kerüljön ahhoz a lányhoz. Azt, majd felajánlja neki, hogy szívesen megvizsgálja bármikor az biztos.*
A hozzászólás írója (Intath Aldeis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.08.23 18:26:37
6546. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-23 16:28:52
Üzenet elküldve: 2018-08-23 16:28:52
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 222
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 222
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Nyárelői karaván//
//A simlis és a szende//
*Hogy a lány mit kiabál a kocsiból, már cseppet sem kelti fel figyelmét. Az sem, amikor Kharasshi rárúgja az ajtót. Kälit viszi a lába, s szíve a ruhaárus felé. Tekintete átszellemült, csillogó. Szólni sincs ideje, már köszönti az árus, s el is tűnik egy ajtó mögött. *
- Nagyon jó *csak ennyit mond, hogy a készülőben lévő ruhához is hozzászóljon, de a felszíni érzései csak a tincs felé kalandoznak. Mielőtt azonban szólna, kérhetné az árust, hogy adja neki, amiért jött, az elindul hátrafelé. Ő pedig több ajtó nem lévén nyitva, hát követi, merre szíve amúgy is húzza. Talán ott a vágyott kincs, az áhított tincs.
Amint az ajtón beljebb kerül, már mondja is, amiért jött.*
- Nekem kellene. Vagyis nagyon, nagyon szükségem van egy tincsre *csillog a szeme az árus felé.* a felesége hajából *ahogy kimondja, szinte ábrándos sóhaj hagyja el ajkait, tekintete pedig éppoly ködös, mint ahogyan ezelőtt.
Legbelül, valahol nagyon mélyen, hallja a mögötte belépő marconát, és a harapós szavak hűen tükrözik az ő lelkiállapotát is. Éppen, mint ahogy a felszín alatt forrong a nőstény is. Ha tehetné, szikraként pattanna a lányka haja felé, hogy saját hajszálait egyesével tépkedje ki. Vagy legalább kárörvendőn nézzen a bakfisra, hogy ő megmondta. És még borzasztó szerencséje, hogy nem járt rosszabbul eddig.
Emellett pedig lelke mélyén Käli is látja az indulatot Kharasshiban. Össze is szorul a szíve, hogy butasága miatt ilyen irányt vett a szépreményű vásárlás. Ez kívülről viszont cseppet sem látszik, csak az ábrándos hamis csillogás.*
//A simlis és a szende//
*Hogy a lány mit kiabál a kocsiból, már cseppet sem kelti fel figyelmét. Az sem, amikor Kharasshi rárúgja az ajtót. Kälit viszi a lába, s szíve a ruhaárus felé. Tekintete átszellemült, csillogó. Szólni sincs ideje, már köszönti az árus, s el is tűnik egy ajtó mögött. *
- Nagyon jó *csak ennyit mond, hogy a készülőben lévő ruhához is hozzászóljon, de a felszíni érzései csak a tincs felé kalandoznak. Mielőtt azonban szólna, kérhetné az árust, hogy adja neki, amiért jött, az elindul hátrafelé. Ő pedig több ajtó nem lévén nyitva, hát követi, merre szíve amúgy is húzza. Talán ott a vágyott kincs, az áhított tincs.
Amint az ajtón beljebb kerül, már mondja is, amiért jött.*
- Nekem kellene. Vagyis nagyon, nagyon szükségem van egy tincsre *csillog a szeme az árus felé.* a felesége hajából *ahogy kimondja, szinte ábrándos sóhaj hagyja el ajkait, tekintete pedig éppoly ködös, mint ahogyan ezelőtt.
Legbelül, valahol nagyon mélyen, hallja a mögötte belépő marconát, és a harapós szavak hűen tükrözik az ő lelkiállapotát is. Éppen, mint ahogy a felszín alatt forrong a nőstény is. Ha tehetné, szikraként pattanna a lányka haja felé, hogy saját hajszálait egyesével tépkedje ki. Vagy legalább kárörvendőn nézzen a bakfisra, hogy ő megmondta. És még borzasztó szerencséje, hogy nem járt rosszabbul eddig.
Emellett pedig lelke mélyén Käli is látja az indulatot Kharasshiban. Össze is szorul a szíve, hogy butasága miatt ilyen irányt vett a szépreményű vásárlás. Ez kívülről viszont cseppet sem látszik, csak az ábrándos hamis csillogás.*
6545. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-23 12:18:34
Üzenet elküldve: 2018-08-23 12:18:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Int, Gha és a Sayquevesek//
* Dram figyelmesen hallgatja unokatestvérét, miközben villámló szemekkel méregeti a fickót, aki a húga körül legyeskedik. Nem szimpatikus neki, és ezt az érzését alá is támasztja, amit Aleimord mond. Bólint az elhangzottakra.*
- No, akkor két lépés hátra a húgomtól, szerintem a városból már kihoztak, úgyhogy akár mehetsz is tovább egyedül. * Közli a nyilvánvalót, nem törődve azzal, hogy igazából nem sok köze van ahhoz, hogy ki kivel sétál a tisztáson, de az, hogy megfenyegette Aleimordot, aztán a húgára vetette szemét, elég ahhoz, hogy ha lenne nála, egy tőrt döfjön a szívébe. Sajnos így csak a tekintetével tudja szurkálni. *
- Egyébként fogadd őszinte részvétem, rokon. * Fordul vissza az egyetlen valamire való személyhez a hármasból.*
- Házam, és ruhatáram természetesen nyitva áll előtted, és fajtársunkon, amennyiben igényt tartasz társaságára. * Teszi hozzá, a másik elfet méregetve. Elég egyértelmű lehet az elhangzottakból, hogy Mabitas valakire nem vonatkozik a meghívás, de hát miért is vonatkozna. Amennyiben még mindig ott van a testvére előtt a figyelmeztetés ellenére is, akkor igyekszik kinyúlni Wymni felé, és megpróbálja a háta mögé húzni a lányt, mielőtt még valami meggondolatlanságra szánhatná el magát az ember. *
* Dram figyelmesen hallgatja unokatestvérét, miközben villámló szemekkel méregeti a fickót, aki a húga körül legyeskedik. Nem szimpatikus neki, és ezt az érzését alá is támasztja, amit Aleimord mond. Bólint az elhangzottakra.*
- No, akkor két lépés hátra a húgomtól, szerintem a városból már kihoztak, úgyhogy akár mehetsz is tovább egyedül. * Közli a nyilvánvalót, nem törődve azzal, hogy igazából nem sok köze van ahhoz, hogy ki kivel sétál a tisztáson, de az, hogy megfenyegette Aleimordot, aztán a húgára vetette szemét, elég ahhoz, hogy ha lenne nála, egy tőrt döfjön a szívébe. Sajnos így csak a tekintetével tudja szurkálni. *
- Egyébként fogadd őszinte részvétem, rokon. * Fordul vissza az egyetlen valamire való személyhez a hármasból.*
- Házam, és ruhatáram természetesen nyitva áll előtted, és fajtársunkon, amennyiben igényt tartasz társaságára. * Teszi hozzá, a másik elfet méregetve. Elég egyértelmű lehet az elhangzottakból, hogy Mabitas valakire nem vonatkozik a meghívás, de hát miért is vonatkozna. Amennyiben még mindig ott van a testvére előtt a figyelmeztetés ellenére is, akkor igyekszik kinyúlni Wymni felé, és megpróbálja a háta mögé húzni a lányt, mielőtt még valami meggondolatlanságra szánhatná el magát az ember. *
6544. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-23 04:23:09
Üzenet elküldve: 2018-08-23 04:23:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
*Kifejezetten örül a tisztás látványának, ami tőle elég furcsa, hisz általában nem szokott örülni. Talán lehet annyira őszinte magához, hogy nem nevezi nagyon feltörekvő boldogságnak, inkább csak a megszokott nyugtató látványa. A hely nem változott sokat, a nyilvánvalóan mesterségesen körbeültetett fák, az öreg, aki nem is szokott változni, jelenléte ugyanúgy idenőtt, mint a növények vagy a kövek. Meg van már kicsit fáradva, de nem pihenhet, hisz egy új dolgot biztosan meg kell látogatnia, amíg itt van, az pedig a gnóm piac! Még nem tudja, hogy számára milyen eszközök jelenhetnek meg és biztos abban, hogy a legtöbb portékával csak ki akarják szúrni a szemét, de így is érdeklődik pár különlegesség iránt. A meditációt illetően, nem hiszi, hogy most sok kedve van megpihenni, valamint az aranyas szütyőjét is megviselték az előző hetek. Bérszállás és a napi koszt fizetése nem olyan dolog, ami neki való, elszokott attól, hogy a betevő miatt aggódjék. Természetesen hallotta már a híreket arról, hogy a Kúria állapot eléggé aggasztó, de reményei szerint a matrónáéknak több esze van annál, minthogy túl nagy bajba keverjék magukat. Azért majd a Kúria irányába is eltekint, nem tud semmit se, ami miatt vissza kéne mennie az erődbe. Ki tudja, kicsit furcsa lesz vendégül láttatni magát, de azt se zárja ki, hogy észre se veszik jelenlétének hiányát, hisz laboratóriumán kívül nem igazán volt megtalálható. Talán csak Mordi mamának és Gidraldsnak tűnhet fel. De, most nem akar a Dwirinthalenek miatt aggódni, első sorban azokat a dolgokat kívánja megfigyelni, amik a számára építő jelleggel hatnak.*
6543. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-23 00:21:48
Üzenet elküldve: 2018-08-23 00:21:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Int, Gha és a Sayquevesek//
* Rémülete alaptalan, úgy tűnik akiket kiszúrt azok nemcsak, hogy nem ellenségek, de az egyikük még rokon is. Nemes, még ha nem is tűnik annak. *
- Ő Aleimord? Ennyire borzalmas lehetett a helyzet? Szörnyen fest... - * suttogja orra alatt, leginkább megállapításból, de bátya is hallhatja, ha nagyon fülel, s közben megindul a tisztás felé a trió elébe, Dram oldalán.
Fivére rögtön kérdést szegez a másik elfnek, míg hozzá egy emberférfi lép. Szelíden elmosolyodik az ifjú szavára és nem is hagyja válasz nélkül. *
- A nevem Wymnter Sayqueves az általad kísért nemes unokahúga. Örvendek a találkozásnak, Mabitas Cormel - * nyújt kezet illően az ember felé, mint egy igazi úri kisasszony és reméli, hogy ezt azért oldalról Dram is látja, mert neki szól leginkább ez a színlelt viselkedés.
Figyelme nem marad sokáig Ghaelon, a harmadik Sayqueves beszámolója ugyanis túl hangos és érdekes ahhoz, hogy ne fordítsa arra fejét. A beszámoló szörnyű, ahogy az elf egyre mondja és mondja Wymben úgy gyűlik a sajnálat és bánat, hiszen az ilyen események közül egy is borzalmas lehet, nem, hogy az összes egyszerre zúdítva.
A másik ok, amiért ennyire empatikussá vált, az az, hogy Aleimord és Alenia ugyanolyan testvérpáros mint Dram és Ő, ebből adandóan pedig könnyedén képes megérteni a fájdalmat. Ha a lány elveszítené Dramot akkor talán a torkát vágná el az első adandó alkalommal, amikor megtehetné.
Közelebb is sasszézik kicsit fivéréhez, hogy összeérjen válluk, egy pillanatra úgy érzi ezzel a semmicske érintéssel bizonyosodhat meg arról, hogy Drammal minden rendben.
Máskor már szólna is, most mégsem teszi, akármit mondana az nem segítene semmin sem. Az invitálás meg amúgy is bátya reszortja, elvégre övé a kastély, Wym csak szemtelen vendég, így a pici elf ajka csukva marad. *
A hozzászólás írója (Wymnter Sayqueves) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.08.23 00:24:59
* Rémülete alaptalan, úgy tűnik akiket kiszúrt azok nemcsak, hogy nem ellenségek, de az egyikük még rokon is. Nemes, még ha nem is tűnik annak. *
- Ő Aleimord? Ennyire borzalmas lehetett a helyzet? Szörnyen fest... - * suttogja orra alatt, leginkább megállapításból, de bátya is hallhatja, ha nagyon fülel, s közben megindul a tisztás felé a trió elébe, Dram oldalán.
Fivére rögtön kérdést szegez a másik elfnek, míg hozzá egy emberférfi lép. Szelíden elmosolyodik az ifjú szavára és nem is hagyja válasz nélkül. *
- A nevem Wymnter Sayqueves az általad kísért nemes unokahúga. Örvendek a találkozásnak, Mabitas Cormel - * nyújt kezet illően az ember felé, mint egy igazi úri kisasszony és reméli, hogy ezt azért oldalról Dram is látja, mert neki szól leginkább ez a színlelt viselkedés.
Figyelme nem marad sokáig Ghaelon, a harmadik Sayqueves beszámolója ugyanis túl hangos és érdekes ahhoz, hogy ne fordítsa arra fejét. A beszámoló szörnyű, ahogy az elf egyre mondja és mondja Wymben úgy gyűlik a sajnálat és bánat, hiszen az ilyen események közül egy is borzalmas lehet, nem, hogy az összes egyszerre zúdítva.
A másik ok, amiért ennyire empatikussá vált, az az, hogy Aleimord és Alenia ugyanolyan testvérpáros mint Dram és Ő, ebből adandóan pedig könnyedén képes megérteni a fájdalmat. Ha a lány elveszítené Dramot akkor talán a torkát vágná el az első adandó alkalommal, amikor megtehetné.
Közelebb is sasszézik kicsit fivéréhez, hogy összeérjen válluk, egy pillanatra úgy érzi ezzel a semmicske érintéssel bizonyosodhat meg arról, hogy Drammal minden rendben.
Máskor már szólna is, most mégsem teszi, akármit mondana az nem segítene semmin sem. Az invitálás meg amúgy is bátya reszortja, elvégre övé a kastély, Wym csak szemtelen vendég, így a pici elf ajka csukva marad. *
A hozzászólás írója (Wymnter Sayqueves) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.08.23 00:24:59
6542. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-22 23:31:36
Üzenet elküldve: 2018-08-22 23:31:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Cilanney Dharlarann//
*Lassan könnyei is potyognak, egy vastagabb cseppet kitöröl szeméből, majd az égre néz. Hirtelen nem tudja eldönteni, vajon az eső, vagy a vidámság, mi arcát áztatja, de most nem is foglalkozik ezzel, jó kedve van, jó társaságban. A ház körüli dolgok értelmezése után már világosabban lát, bár azzal sem volt tisztában, hogy a város templomát támadás érte. Igyekszik magára komolyságot erőltetni, de ez nehéz, főleg, ha a partnere hasonlóan hozzá, kezd nevetni. A nevetés önmagát erősíti, s a társak ebben csak motiváló tényezőként hatnak.*
- Semmi, semmi! *Mondja gyorsan kacagva, s arcára a vidámság idült kifejezése ül, miközben tarkóját vakarja meg.*
- Nem, egyáltalán nem. *Fuldoklik, s kezdi magát kellemetlenül érezni. Persze ezen valóban segít, hogy Cinn is vele nevet.* Nem, mint az egér, csak Cinn. *Harapja el a mondat végét.* De én akkor hadd legyek csak Lyes, ha meg nem sértelek vele. *Jelenti ki immár határozottabban kissé, persze kezet nem nyújt, azt a férfinak nem illik. Az esőre adott válasza csak egy mozdulat, bár ez nagyon sok mindent elárul a férfiról, mert válláról a tunikát lekanyarítja, s a lány fölé helyezi kezével, amennyire csak tudja.*
- Hogy ne ázz meg. *Mondja a miheztartás végett, határozott, ellentmondást nem tűrő tekintettel, mielőtt még a lány, sejtései szerint tiltakozni kezdene. Hogy kényelmesebb legyen, immár biztonságosabban hátradől, s úgy válaszol a feltett kérdésre.*
- Nem. A keretek jók. Sokszor célt adnak, még ha céltalannak tűnik minden. Hogy jelenleg jól érzem magam? Az miattad van. A szabályok nem feltétlenül járnak együtt a komolysággal és az esztelen merevséggel. Néha én is kiengedek kicsit. De eddig nem volt kivel. Egészen bátran ki merem jelenteni, hogy Cilanney Dharlarann, mi még akár barátok is lehetünk. *Mohazöld tekintetek fúródnak a lány indigó szemébe, ezúttal félreérthetetlenül.*
- Ha úgy tetszik, te vagy az italom, mi a szürke ködből a színes világ felé vezet, s mire mindig is szomjaztam talán. *Fűzi rá a lány hasonlatára sajátját. Nem mosolyog és nem nevet. Talán látható, hogy komolyan gondolja, amit mond.*
- A húgom lesz a másik, úgy gondolom. *Mondja eltűnődve, immár a fa lombját fürkészve, s hagyva, hogy az esőcseppek homlokán koppanjanak.*
- Engem nem érdekel a vagyon. Tény, hogy nemes vagyok, de a nemesség fogalma manapság már elzüllött a teakortyolgató, pökhendi népség fogalmává. Hát mivé lett a város? Ez mind a nemesség miatt is van. Felháborító. *Arcára sötétebb árnyak és a megvetés jelei kúsznak.* Ha mindegyikőnk követné az utat, mit őseink kitaláltak ilyen nem fordulhatna elő. Az erősebb segítse az elesettet, a gazdag, segítse a szegényet, karolja fel az árvát. Legyen tisztelettudó és becsületes. Minden eszközével. _Ezek_ a legfontosabb dolgok.
*Mondja, s immár ismét a lányra figyel. Halványan mosolyodik el, ahogy az a szemüvegét igazgatja, szinte kedve támad neki is igazítani rajta egyet. Méla tekintettel figyeli, ahogy az szoknyáját emeli fel... ~ Szoknyáját... emeli... fel...!? ~ Valahogy vannak pillanatok, mikor a korábban kimondott szavak ereje a semmibe vész. Nos Lyessal épp egy ilyen pillanatot él meg, mert a megemelt szoknya, ápolt és kecses lábakat fed fel. Úgy érzi, immár homlokán nem csak esőcseppek gyöngyöznek, így csak tekintetét elkapva figyel meg egy rettentően érdekes barna falevelet a lány felett.*
- Khm... öhm... Igazad van. Menjünk a Pegazusba. Eszünk, iszunk. A főtéren van egy kis dolgom, a beszélgetésünk adott egy ötletet. Nincs jobb harsona a népnél, s nincs erősebb a szavak erejénél. *Bólint, majd lassan feláll figyelve arra, hogy a tunika a lány feje felett maradjon. Továbbá figyelve arra, hogy még véletlenül se figyeljen arra, amerre az imént hirtelenjében felfigyelt. Kissé kényelmetlen a pozíció, de arcán ez nem látszik, inkább, hogy szívesen teszi, amit tesz.*
- Elkísérsz? Megtisztelnél vele. *Hajtja le fejét illedelmesen és tisztelettudóan és szorosra zárt szemekkel, hátha az a szoknya még mindig fent van, mint ki óriási kívánságot mondd el éppen. Közben persze nem tudja megállni, hogy a lány nedves tincsét szeméből ki ne igazítsa.*
*Lassan könnyei is potyognak, egy vastagabb cseppet kitöröl szeméből, majd az égre néz. Hirtelen nem tudja eldönteni, vajon az eső, vagy a vidámság, mi arcát áztatja, de most nem is foglalkozik ezzel, jó kedve van, jó társaságban. A ház körüli dolgok értelmezése után már világosabban lát, bár azzal sem volt tisztában, hogy a város templomát támadás érte. Igyekszik magára komolyságot erőltetni, de ez nehéz, főleg, ha a partnere hasonlóan hozzá, kezd nevetni. A nevetés önmagát erősíti, s a társak ebben csak motiváló tényezőként hatnak.*
- Semmi, semmi! *Mondja gyorsan kacagva, s arcára a vidámság idült kifejezése ül, miközben tarkóját vakarja meg.*
- Nem, egyáltalán nem. *Fuldoklik, s kezdi magát kellemetlenül érezni. Persze ezen valóban segít, hogy Cinn is vele nevet.* Nem, mint az egér, csak Cinn. *Harapja el a mondat végét.* De én akkor hadd legyek csak Lyes, ha meg nem sértelek vele. *Jelenti ki immár határozottabban kissé, persze kezet nem nyújt, azt a férfinak nem illik. Az esőre adott válasza csak egy mozdulat, bár ez nagyon sok mindent elárul a férfiról, mert válláról a tunikát lekanyarítja, s a lány fölé helyezi kezével, amennyire csak tudja.*
- Hogy ne ázz meg. *Mondja a miheztartás végett, határozott, ellentmondást nem tűrő tekintettel, mielőtt még a lány, sejtései szerint tiltakozni kezdene. Hogy kényelmesebb legyen, immár biztonságosabban hátradől, s úgy válaszol a feltett kérdésre.*
- Nem. A keretek jók. Sokszor célt adnak, még ha céltalannak tűnik minden. Hogy jelenleg jól érzem magam? Az miattad van. A szabályok nem feltétlenül járnak együtt a komolysággal és az esztelen merevséggel. Néha én is kiengedek kicsit. De eddig nem volt kivel. Egészen bátran ki merem jelenteni, hogy Cilanney Dharlarann, mi még akár barátok is lehetünk. *Mohazöld tekintetek fúródnak a lány indigó szemébe, ezúttal félreérthetetlenül.*
- Ha úgy tetszik, te vagy az italom, mi a szürke ködből a színes világ felé vezet, s mire mindig is szomjaztam talán. *Fűzi rá a lány hasonlatára sajátját. Nem mosolyog és nem nevet. Talán látható, hogy komolyan gondolja, amit mond.*
- A húgom lesz a másik, úgy gondolom. *Mondja eltűnődve, immár a fa lombját fürkészve, s hagyva, hogy az esőcseppek homlokán koppanjanak.*
- Engem nem érdekel a vagyon. Tény, hogy nemes vagyok, de a nemesség fogalma manapság már elzüllött a teakortyolgató, pökhendi népség fogalmává. Hát mivé lett a város? Ez mind a nemesség miatt is van. Felháborító. *Arcára sötétebb árnyak és a megvetés jelei kúsznak.* Ha mindegyikőnk követné az utat, mit őseink kitaláltak ilyen nem fordulhatna elő. Az erősebb segítse az elesettet, a gazdag, segítse a szegényet, karolja fel az árvát. Legyen tisztelettudó és becsületes. Minden eszközével. _Ezek_ a legfontosabb dolgok.
*Mondja, s immár ismét a lányra figyel. Halványan mosolyodik el, ahogy az a szemüvegét igazgatja, szinte kedve támad neki is igazítani rajta egyet. Méla tekintettel figyeli, ahogy az szoknyáját emeli fel... ~ Szoknyáját... emeli... fel...!? ~ Valahogy vannak pillanatok, mikor a korábban kimondott szavak ereje a semmibe vész. Nos Lyessal épp egy ilyen pillanatot él meg, mert a megemelt szoknya, ápolt és kecses lábakat fed fel. Úgy érzi, immár homlokán nem csak esőcseppek gyöngyöznek, így csak tekintetét elkapva figyel meg egy rettentően érdekes barna falevelet a lány felett.*
- Khm... öhm... Igazad van. Menjünk a Pegazusba. Eszünk, iszunk. A főtéren van egy kis dolgom, a beszélgetésünk adott egy ötletet. Nincs jobb harsona a népnél, s nincs erősebb a szavak erejénél. *Bólint, majd lassan feláll figyelve arra, hogy a tunika a lány feje felett maradjon. Továbbá figyelve arra, hogy még véletlenül se figyeljen arra, amerre az imént hirtelenjében felfigyelt. Kissé kényelmetlen a pozíció, de arcán ez nem látszik, inkább, hogy szívesen teszi, amit tesz.*
- Elkísérsz? Megtisztelnél vele. *Hajtja le fejét illedelmesen és tisztelettudóan és szorosra zárt szemekkel, hátha az a szoknya még mindig fent van, mint ki óriási kívánságot mondd el éppen. Közben persze nem tudja megállni, hogy a lány nedves tincsét szeméből ki ne igazítsa.*
6541. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-08-22 23:25:48
Üzenet elküldve: 2018-08-22 23:25:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
//Int, Gha és a Sayquevesek//
*Már a tisztás másik végére érnek, mikor egy nagyon ismerős hangot hall meg. Az irányába fordítja a fejét, és szinte el sem hiszi, hogy mit lát.*
~Na mi van, te félkegyelmű, hullamágus, mégis figyelsz rám? Csak ennyit érdemlek ezek után? Milyen istene voltál te a családomnak?~
*Jó, persze Eeyrt sosem követte, hogy az megsegítse vagy ilyesmi, de a húga hű követője volt.*
~Ő nem ezt érdemelte volna.~
- Hogy mi történt? Elfoglalták és kifosztották a kúriámat, majdnem ott haltam meg, utána kiderült, hogy a húgom vérfertőzést kapott, mert néhány bandita elrabolta és levágta az ujját, mert nem tetszett nekik, hogy azt a nőt akarom elvenni, amelyiket, szóval el kellett vennem egy teljesen idegen, szegény nőt, hogy megmentsük. Aztán jött ez a lázadás, épphogy megúsztuk, a húgom elájult, le kellett vágni az egyik karját vállból, és amikor felébredt, kitagadott és megszökött. Aztán jött ez a pöttöm... *Mutat Ghaelra.* Aki megfenyegetett. Azt mondta, ha nem hozzuk ki a városból, elmondja a szegényeknek, hogy nemes vagyok, ott, a negyed közepén. Amúgy tökéletesen jól vagyok, miért kérdezed?
*Miután elhadarta ezt a sok mindent, szusszan egy kicsit. Ghaellal nem is foglalkozik, most mondta el, mi történt, aki figyelt figyelt, aki nem, az nem. Úgy érzi, hogy erre most végképp nincs energiája.*
- Tökéletesen rendben vagyok, tényleg! Épp téged kerestelek.
*Már a tisztás másik végére érnek, mikor egy nagyon ismerős hangot hall meg. Az irányába fordítja a fejét, és szinte el sem hiszi, hogy mit lát.*
~Na mi van, te félkegyelmű, hullamágus, mégis figyelsz rám? Csak ennyit érdemlek ezek után? Milyen istene voltál te a családomnak?~
*Jó, persze Eeyrt sosem követte, hogy az megsegítse vagy ilyesmi, de a húga hű követője volt.*
~Ő nem ezt érdemelte volna.~
- Hogy mi történt? Elfoglalták és kifosztották a kúriámat, majdnem ott haltam meg, utána kiderült, hogy a húgom vérfertőzést kapott, mert néhány bandita elrabolta és levágta az ujját, mert nem tetszett nekik, hogy azt a nőt akarom elvenni, amelyiket, szóval el kellett vennem egy teljesen idegen, szegény nőt, hogy megmentsük. Aztán jött ez a lázadás, épphogy megúsztuk, a húgom elájult, le kellett vágni az egyik karját vállból, és amikor felébredt, kitagadott és megszökött. Aztán jött ez a pöttöm... *Mutat Ghaelra.* Aki megfenyegetett. Azt mondta, ha nem hozzuk ki a városból, elmondja a szegényeknek, hogy nemes vagyok, ott, a negyed közepén. Amúgy tökéletesen jól vagyok, miért kérdezed?
*Miután elhadarta ezt a sok mindent, szusszan egy kicsit. Ghaellal nem is foglalkozik, most mondta el, mi történt, aki figyelt figyelt, aki nem, az nem. Úgy érzi, hogy erre most végképp nincs energiája.*
- Tökéletesen rendben vagyok, tényleg! Épp téged kerestelek.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9567-9586