Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 322 (6421. - 6440. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
6440. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-07-27 20:51:18
Üzenet elküldve: 2018-07-27 20:51:18
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//Nyárelői karaván//
//Dalospacsirta//
*A sötételfünk nem adja fel, nem bizony, ismét hangját ereszti ki, nem töri meg őt a sanyargatás, a béklyó, s az ijesztő alakok, a tömeg harsogó ereje. Sokan elgondolkodnak szavai erején, melybe némi igazságtartalmat is vélnek felfedezni, azonban ezúttal a félelem bizony erősebb. No meg a wegtoreni szokásjog, mely szent és sérthetetlen. A halál halált kíván, ebben nincs kérdés, nincs választás, _ez a szokás_. Villanó szemek figyelik a csuklya alatt, de az alak mozdulatlan és szenvtelen, ki tudja mennyi könyörgést, halálhörgést és gyűlölködő, cinikus beszédet hallott már. Egyetlen határozott intésére a nép is elhallgat, majd ismét szószólójának jelez. A sötételf száját közben befogják, hogy ne tudjon beszélni, majd a kikiáltó következik. Ünnepélyesen húzza ki magát, s a nép feszülten és néma csendben figyel. Ezúttal gyereksírás sem szakítja meg, a karaván hangos forgatagára feszült és vészjósló csend terül.*
- Halljátok a nép szavát! A wegtoreni szokásjog alapján, artheniori bírák hiányában, az ítélet közhírré tétetik. A lány sorsa a jussa, ki előttetek térdel, s még most is benneteket mocskol izzó haragjában. Fajgyűlöletről beszél, de fogalma sincs a Wegtorenről és annak szokásairól. Hát melyik faj engedi meg gyermekei lemészárlását??!! *Kérdezi üvöltve.*
- EGYIK SEM, EGYIK SEM! *Hallik az egyöntetű válasz.*
- Hát mi légyen a sorsa? *A sorsdöntő kérdést felteszik hát, s Salwar sorsa már pillanatokon belül kiderül.*
- Ami a gyermeké! Ami a gyermeké! *A tömeg hangja szinte begyakorolt, a bevett szokás vérükbe ivódott, a döntés látszatának joga erőt ad mindenkinek.*
- Legyen hát! Hozzátok ki a gyermeket! *Csettint a kikiáltó, s a sötét középütt ülő alak jelzésére egy sátor megnyílik, hogy összetákolt vászonhordágyon egy test jelenlen meg. A test feje búbjáig letakarva, s a fehér lepelen itt-ott átsejlik vöröslő vére, mely zsenge még, mint a harmat. A lepel nem mozdul, azt egy elf kíséri, szomorú tekintettel.*
//Dalospacsirta//
*A sötételfünk nem adja fel, nem bizony, ismét hangját ereszti ki, nem töri meg őt a sanyargatás, a béklyó, s az ijesztő alakok, a tömeg harsogó ereje. Sokan elgondolkodnak szavai erején, melybe némi igazságtartalmat is vélnek felfedezni, azonban ezúttal a félelem bizony erősebb. No meg a wegtoreni szokásjog, mely szent és sérthetetlen. A halál halált kíván, ebben nincs kérdés, nincs választás, _ez a szokás_. Villanó szemek figyelik a csuklya alatt, de az alak mozdulatlan és szenvtelen, ki tudja mennyi könyörgést, halálhörgést és gyűlölködő, cinikus beszédet hallott már. Egyetlen határozott intésére a nép is elhallgat, majd ismét szószólójának jelez. A sötételf száját közben befogják, hogy ne tudjon beszélni, majd a kikiáltó következik. Ünnepélyesen húzza ki magát, s a nép feszülten és néma csendben figyel. Ezúttal gyereksírás sem szakítja meg, a karaván hangos forgatagára feszült és vészjósló csend terül.*
- Halljátok a nép szavát! A wegtoreni szokásjog alapján, artheniori bírák hiányában, az ítélet közhírré tétetik. A lány sorsa a jussa, ki előttetek térdel, s még most is benneteket mocskol izzó haragjában. Fajgyűlöletről beszél, de fogalma sincs a Wegtorenről és annak szokásairól. Hát melyik faj engedi meg gyermekei lemészárlását??!! *Kérdezi üvöltve.*
- EGYIK SEM, EGYIK SEM! *Hallik az egyöntetű válasz.*
- Hát mi légyen a sorsa? *A sorsdöntő kérdést felteszik hát, s Salwar sorsa már pillanatokon belül kiderül.*
- Ami a gyermeké! Ami a gyermeké! *A tömeg hangja szinte begyakorolt, a bevett szokás vérükbe ivódott, a döntés látszatának joga erőt ad mindenkinek.*
- Legyen hát! Hozzátok ki a gyermeket! *Csettint a kikiáltó, s a sötét középütt ülő alak jelzésére egy sátor megnyílik, hogy összetákolt vászonhordágyon egy test jelenlen meg. A test feje búbjáig letakarva, s a fehér lepelen itt-ott átsejlik vöröslő vére, mely zsenge még, mint a harmat. A lepel nem mozdul, azt egy elf kíséri, szomorú tekintettel.*
6439. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-07-26 22:52:11
Üzenet elküldve: 2018-07-26 22:52:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*A tisztás a maga természeti értékeivel együtt természetesn belopja magát Ghael képzeletbeli szívébe. Fák, virágok, lemenő nap... Lemenő nap? Kéne kezdenie valamit az éjszaka kérdésével, mert aztán csak úgy jár majd, ahogy azt legújabb szerelme jósolta, és alhat az erdőben. Ráadásul egyedül. Hát erre vágyik a legkevésbé, azt kár is lenne tagadni. Egyáltalán miért vágyna valaki éjszaka az erdőbe? Hallott rossz pletykákat, hogy annak idején, mikor még az artheniori erdőnek volt egy kicsivel nagyobb része (érthetetlen módon az egyszer csak eltűnt, a háborút okolják érte), akkor sokan jártak oda esténként, párokban, hogy vágyaiktól egy időre szabaduljanak, és cserébe fantáziájuk tartalmát tényleges fizikai valóságba ültessék át. Ezt a maga részéről Ghael még ha el is hitte, sosem tudta elképzelni, hogy miért vetemedne bárki erre. Éjszaka az erdőben, ez sokak szerint olyan baromira romantikus, valójában cseppet sem. Ha eltekint az esélytől, hogy egyébként széttéphetik a vadak, akkor is maradnak egyéb olyan faktorok a dologban, amelyek miatt képtelen lenne beleélni magát a helyzet boldogabbik oldalába. Egyáltalán nem is lehet látni, esetleg még hideg is lehet, ha épp nem nyár közepén csinálják, nem is beszélve a koszról, sárról, bogarakról... És ez csak néhány a rengeteg ellenérv közül. A föld kényelmetlen, bármikor rajtuk üthetnek az erdőben esetlegesen tanyázó banditák, és egyáltalán mi a franc ellenvetése van valakinek az ágyakkal szemben? Tragikus világ, amiben élnek, erre a gondolatra meg is csóválja a fejét, a lépteit meg persze szaporázza. Ezen a ponton mégis rápillant a térképre (a rajzra, amit egy kedves kocsis csinált neki még jó pár hattal ezelőtt), és hosszú gondolkodás után arra jut, hogy lesétált róla. Most már az ismeretlenben bolyong. Éppen időben vette hát elő a papirost. Nem borzalmas, mennyire nem értékeli az ember, amije van, amíg az használható? Az esélyt sem adta meg a papírdarabnak, hogy bárhová is vezesse. Most már csak két út áll előtte, az egyik az ismeretlen, a másik pedig egy fordulat, aztán vissza a városba. Átvágni éjszaka a temetőn... A gondolattól is megborzong gyáva lelke.*
6438. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-07-24 20:42:40
Üzenet elküldve: 2018-07-24 20:42:40
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
//Nyárelői karaván//
//Dalospacsirta//
*A sötételf nem igazán nehezíti meg a fogdmegek dolgát, de nem is igazán célja. Csupán nem akar hajlandóságot mutatni, ezzel is kifejezve tiltakozását és egyet nem értését. Szavai viszont süket fülekre találnak. A korábban neki felállított színpadhoz viszik, amire a bárd csak halkan felnevet. Salwar mindig is mondta, hogy az élet egy akasztófahumorral megártott szajha. A hirtelen rúgástól mint egy rongybaba rogyik össze a férfi, szerencsére a hátra csavart karjainál fogva fájdalmasan bár, de tartják annyira, hogy ne kelljen arcával tompítani az esést. Tehetetlenül hagyja, hogy megkötözzék, ami nem jellemző rá. Valószínűleg a kiszolgáltatottság, és a fájdalom gyakorolt rá hatást, amiatt lett ilyen engedelmes. A férfi szavait hallgatva Salwar gúnyos mosollyal igyekszik köp niki annak lába elé, és szólni, bár nem lepné meg, ha benne ragadnának a szavak. Elvégre okkal állnak körülötte a katonák.*
- Miért is lenne, nem igaz? Hiszen erről szól ez az egész. barbár kutyák, karaván álcája mögé bújva jöttök ide, nem akartok mást, csak vért.
*A következő kérdésre ismét felemeli fejét, már ha tudja, és még nem kapták ki nyelvét a helyéről.*
- Artherior polgáraként jelentkezem bírának! *Kacag, még ha vért is kell köpnie előző megszólalása után. Már nem igazán érdekli a helyzet súlyossága, korábbi engedelmessége teljesen elszállt, ő egy bárd, a közönség élteti, és ha ez az utolsó felvonása, akkor egy remek műsorral búcsúzik. most viszont végre neki szól egy kérdés, és nyugodtan felelhet. Szerepelhet, ahogy csak szeretne.*
- Döntsön hát a nép *visszhangozza a kérdés utolsó szavait.*- A nép, amely úgy fütyül, ahogy azt az urak jónak látják! A nép, amely alig percekkel korábban már döntött, és szabadon utamra engedett. A nép, aminek nincs önálló akarata, csak azt szajkózza, amit utoljára rányomtak, engedelmes kutyaként dörgölődzik gazdájának combjához. Döntsön a nép, és hozzon újabb ítéletet, aztán viselje következményét! Döntsön a nép, és száradjon lelkükön a vérem, miközben nem is tudják, hogy jogos e az ítélet. Döntsön hát a nép, halljuk, döntsön a nép, ízlelje meg a vért, amit annyira kíván legbelül a legfiatalabbtól kezdve a legidősebbig. Asszony nő és gyerek, mindannyian állatok, döntsenek hát, ne várakoztasson! Döntsön! *Ahogy beszél, egyre hangosabbak a szavai, a végén már teli torokból ordít, ha engedik, fel is emelkedik. Nem is igazán hallja a saját szavait, elnyomja saját szívének csatadobra emlékeztető ütemes tamtamja. *
//Dalospacsirta//
*A sötételf nem igazán nehezíti meg a fogdmegek dolgát, de nem is igazán célja. Csupán nem akar hajlandóságot mutatni, ezzel is kifejezve tiltakozását és egyet nem értését. Szavai viszont süket fülekre találnak. A korábban neki felállított színpadhoz viszik, amire a bárd csak halkan felnevet. Salwar mindig is mondta, hogy az élet egy akasztófahumorral megártott szajha. A hirtelen rúgástól mint egy rongybaba rogyik össze a férfi, szerencsére a hátra csavart karjainál fogva fájdalmasan bár, de tartják annyira, hogy ne kelljen arcával tompítani az esést. Tehetetlenül hagyja, hogy megkötözzék, ami nem jellemző rá. Valószínűleg a kiszolgáltatottság, és a fájdalom gyakorolt rá hatást, amiatt lett ilyen engedelmes. A férfi szavait hallgatva Salwar gúnyos mosollyal igyekszik köp niki annak lába elé, és szólni, bár nem lepné meg, ha benne ragadnának a szavak. Elvégre okkal állnak körülötte a katonák.*
- Miért is lenne, nem igaz? Hiszen erről szól ez az egész. barbár kutyák, karaván álcája mögé bújva jöttök ide, nem akartok mást, csak vért.
*A következő kérdésre ismét felemeli fejét, már ha tudja, és még nem kapták ki nyelvét a helyéről.*
- Artherior polgáraként jelentkezem bírának! *Kacag, még ha vért is kell köpnie előző megszólalása után. Már nem igazán érdekli a helyzet súlyossága, korábbi engedelmessége teljesen elszállt, ő egy bárd, a közönség élteti, és ha ez az utolsó felvonása, akkor egy remek műsorral búcsúzik. most viszont végre neki szól egy kérdés, és nyugodtan felelhet. Szerepelhet, ahogy csak szeretne.*
- Döntsön hát a nép *visszhangozza a kérdés utolsó szavait.*- A nép, amely úgy fütyül, ahogy azt az urak jónak látják! A nép, amely alig percekkel korábban már döntött, és szabadon utamra engedett. A nép, aminek nincs önálló akarata, csak azt szajkózza, amit utoljára rányomtak, engedelmes kutyaként dörgölődzik gazdájának combjához. Döntsön a nép, és hozzon újabb ítéletet, aztán viselje következményét! Döntsön a nép, és száradjon lelkükön a vérem, miközben nem is tudják, hogy jogos e az ítélet. Döntsön hát a nép, halljuk, döntsön a nép, ízlelje meg a vért, amit annyira kíván legbelül a legfiatalabbtól kezdve a legidősebbig. Asszony nő és gyerek, mindannyian állatok, döntsenek hát, ne várakoztasson! Döntsön! *Ahogy beszél, egyre hangosabbak a szavai, a végén már teli torokból ordít, ha engedik, fel is emelkedik. Nem is igazán hallja a saját szavait, elnyomja saját szívének csatadobra emlékeztető ütemes tamtamja. *
6437. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-07-20 17:22:00
Üzenet elküldve: 2018-07-20 17:22:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*Egykedvűen ballag a tisztás felé, maga mögött hagyja a fogadót, s a negyedeken keresztülverekszi magát az embereken. Tekintete végigsöpör mindenen és mindenkin, állja a rövid időre belenéző szemeket, így hamar elfordul mindenki. Valahogy a semmitmondó és egykedvű tekintettel senki sem tud mit kezdeni.*
- Ez vagyok. Ortas. *Mondja csak úgy magának, néhányan furcsán ránéznek, majd azonnal elkapják tekintetüket. Némán ballag, sem a szegények puritán házai, sem a gazdagnegyed parázsba forduló díszes tornyai nem nyűgözik le, semmilyen hatással nincsenek rá. Néha megigazítja magát a fegyvereket, ellenőrzi számszeríját, na nem mintha nem venné észre, hogyha eltűnik. A kúria körötti tömeg ugyan felkelti figyelmét, de nem kíván csatlakozni a harcokhoz. ~ Nem, nem, még nem. Majd. Lesz harc. ~ Gondolja magában elborult tekintettel, majd meghúzza vizesbutykosát. ~ Jobb a sör. ~ Ez bizony az örök igazság, ami semmiképp ne kérdőjelezhető meg. Nem kérdőjelezi meg hát Ortas sem, még ha oly sötét emlékképek is kínozzák, bár ez rajta nem látszik, kérdés, hogy az elfojtás mit hoz magával, majd egy későbbi időpontban. A tisztáson sincs kisebb tömeg, sőt, mintha ott is gyűlnének. Keres egy magának való fát, hol senki sincs a környéken. Leül alá, s emlékezni kezd. Szemeit egy pillanatra lehunyja, sarlóját övébe tűzi.*
- Egy nap. *Mondja, majd alkarján felhúzva a kabátot, sarlójával egy határozott vágást ejt rajta az ott sorakozó többi mellé. A vért hevenyészett mozdulattal törli le, majd elteszi a fegyvert.* Még egy nap. *Egykedvűen figyeli a tisztáson tolongó népeket.*
- Ez vagyok. Ortas. *Mondja csak úgy magának, néhányan furcsán ránéznek, majd azonnal elkapják tekintetüket. Némán ballag, sem a szegények puritán házai, sem a gazdagnegyed parázsba forduló díszes tornyai nem nyűgözik le, semmilyen hatással nincsenek rá. Néha megigazítja magát a fegyvereket, ellenőrzi számszeríját, na nem mintha nem venné észre, hogyha eltűnik. A kúria körötti tömeg ugyan felkelti figyelmét, de nem kíván csatlakozni a harcokhoz. ~ Nem, nem, még nem. Majd. Lesz harc. ~ Gondolja magában elborult tekintettel, majd meghúzza vizesbutykosát. ~ Jobb a sör. ~ Ez bizony az örök igazság, ami semmiképp ne kérdőjelezhető meg. Nem kérdőjelezi meg hát Ortas sem, még ha oly sötét emlékképek is kínozzák, bár ez rajta nem látszik, kérdés, hogy az elfojtás mit hoz magával, majd egy későbbi időpontban. A tisztáson sincs kisebb tömeg, sőt, mintha ott is gyűlnének. Keres egy magának való fát, hol senki sincs a környéken. Leül alá, s emlékezni kezd. Szemeit egy pillanatra lehunyja, sarlóját övébe tűzi.*
- Egy nap. *Mondja, majd alkarján felhúzva a kabátot, sarlójával egy határozott vágást ejt rajta az ott sorakozó többi mellé. A vért hevenyészett mozdulattal törli le, majd elteszi a fegyvert.* Még egy nap. *Egykedvűen figyeli a tisztáson tolongó népeket.*
6436. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-07-20 15:45:33
Üzenet elküldve: 2018-07-20 15:45:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötő felé haladtomban//
//Aldelran Wi Lealas//
*Vajon mennyire lehet jó emberismerő a mélységi, hogy meg tudja ítélni, miből lesz fegyveres harcig fajuló kötekedés? A bárdot nem ismerheti, vagyis nagy a valószínűsége, hogy nem ismeri, hisz a férfi sosem látta a kormost azelőtt. Amennyi ember, annyi vérmérséklet, Cha'yss ismert olyanokat, akik már ennyiért és a késükhöz kaptak, ám most erről szó sincs, a zenész csak féloldalasan mosolyog a szavak párbaján, esze ágában sincs előhúzni a vívókardot.*
- Valamiért mégis megragadta a figyelmed. Köznyelven szólva; bámulod. *Int könnyed mozdulattal a város távoli képe felé, ahogy visszafordul a nyeregben. A termetes hátast úgy fordítja, hogy oldalt álljon az idegennek.
A kérdést költőinek veszi, ahogy valószínűleg a mélységi is értette, de azért nem hagyja ki a lehetőséget, hogy ne mondjon valami nyilvánvalót, amit tévesnek vél a kormos eszmefuttatásba bújtatott kérdésében.*
- _Itt_ biztosan nem fognak felkötni, bár arra alkalmas fa akad bőséggel. *Néz szét mosolyogva az erdőszéli tisztáson, de ettől még a felkötés lehetősége ugyanolyan csekélyke marad. Itt nem dúl a harc, csak a város utcáin, nincs mitől tartani.*
- Csak rajtad múlik, hogy halálos lesz-e vagy sem. *Mutat rá a bárd, ahogy baljával a nyeregkápára könyököl, amelyre a számszeríjat is akasztotta. Ha a mélységi elég figyelmes, megpillanthatja a távolsági fegyver feketére lakkozott fáján a "Kathlyn" feliratot.*
- Nono. *Emeli fel kesztyűbe bujtatott mutatóujját intőn.*
- A halálodat biztosan nem akarom, de barátok azért még nem vagyunk. Remélem, megérted. *Tárja szét színpadiasan karjait.*
- Kezdjük ott, hogy bemutatkozunk. A nevem méltóságos Cha'yss Cano Caldorcor, Wegtorenből. *Emeli meg a kalapját nemesi kellemmel és hajtja meg magát ültében a lovon.*
- Ami pedig a lovadat illeti, biztos vagyok benne, hogy a nincstelenek nagyon szeretik a lovakat, így a tiéddel sem tesznek majd kivételt. *Villan ragadozómosoly a bárd ajkán, láthatóan fel sem merül benne, hogy maga mögé vegye a nyeregbe a mélységit.*
- Szeretik... sülve, főve vagy szárítva. *Mutat rá, hogy mire is gondol "szeretés" alatt.*
- Gyere, kormos leendő barátom, messze még a kikötő és egészen megéheztem. *Szúr még oda jókedvvel, ahogy megindul a kikötő felé vezető úton, maguk mögött hagyva a város szomorú látványát.*
//Aldelran Wi Lealas//
*Vajon mennyire lehet jó emberismerő a mélységi, hogy meg tudja ítélni, miből lesz fegyveres harcig fajuló kötekedés? A bárdot nem ismerheti, vagyis nagy a valószínűsége, hogy nem ismeri, hisz a férfi sosem látta a kormost azelőtt. Amennyi ember, annyi vérmérséklet, Cha'yss ismert olyanokat, akik már ennyiért és a késükhöz kaptak, ám most erről szó sincs, a zenész csak féloldalasan mosolyog a szavak párbaján, esze ágában sincs előhúzni a vívókardot.*
- Valamiért mégis megragadta a figyelmed. Köznyelven szólva; bámulod. *Int könnyed mozdulattal a város távoli képe felé, ahogy visszafordul a nyeregben. A termetes hátast úgy fordítja, hogy oldalt álljon az idegennek.
A kérdést költőinek veszi, ahogy valószínűleg a mélységi is értette, de azért nem hagyja ki a lehetőséget, hogy ne mondjon valami nyilvánvalót, amit tévesnek vél a kormos eszmefuttatásba bújtatott kérdésében.*
- _Itt_ biztosan nem fognak felkötni, bár arra alkalmas fa akad bőséggel. *Néz szét mosolyogva az erdőszéli tisztáson, de ettől még a felkötés lehetősége ugyanolyan csekélyke marad. Itt nem dúl a harc, csak a város utcáin, nincs mitől tartani.*
- Csak rajtad múlik, hogy halálos lesz-e vagy sem. *Mutat rá a bárd, ahogy baljával a nyeregkápára könyököl, amelyre a számszeríjat is akasztotta. Ha a mélységi elég figyelmes, megpillanthatja a távolsági fegyver feketére lakkozott fáján a "Kathlyn" feliratot.*
- Nono. *Emeli fel kesztyűbe bujtatott mutatóujját intőn.*
- A halálodat biztosan nem akarom, de barátok azért még nem vagyunk. Remélem, megérted. *Tárja szét színpadiasan karjait.*
- Kezdjük ott, hogy bemutatkozunk. A nevem méltóságos Cha'yss Cano Caldorcor, Wegtorenből. *Emeli meg a kalapját nemesi kellemmel és hajtja meg magát ültében a lovon.*
- Ami pedig a lovadat illeti, biztos vagyok benne, hogy a nincstelenek nagyon szeretik a lovakat, így a tiéddel sem tesznek majd kivételt. *Villan ragadozómosoly a bárd ajkán, láthatóan fel sem merül benne, hogy maga mögé vegye a nyeregbe a mélységit.*
- Szeretik... sülve, főve vagy szárítva. *Mutat rá, hogy mire is gondol "szeretés" alatt.*
- Gyere, kormos leendő barátom, messze még a kikötő és egészen megéheztem. *Szúr még oda jókedvvel, ahogy megindul a kikötő felé vezető úton, maguk mögött hagyva a város szomorú látványát.*
6435. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-07-20 08:05:11
Üzenet elküldve: 2018-07-20 08:05:11
ÚJ
![>Grawok Hifeti [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/881_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
//a városhoz érve//
* Végre visszaérkezik. A tisztást ölelő nyílt lombozatú erdőből kilépve megpillantja végre nem csak a városiak kedvenc pihenőhelyét, de a kovácsműhelyt, a házakat, távolban a templomot, ahová még kerülnie kell. De ez már viszonylag kis távolság ahhoz képest, mint amit most maga mögött hagyott.*
~ Füst! Ezek szerint a zavargások még mindig nem értek véget. És én nem késtem el megmenteni Artheniort önmaga elpusztításában.
Vagy épp csak néhány percet késtem és ezek már csak a felégetés utolsó maradéka. Groteszk vicc, de talán a két -vagy mind a három keze benne lenne- isten csak nem rombolja le azt, amit el akar foglalni, illetve meg akar tartani.
A templomban mintha elfogott túlélőkről is beszéltek volna. Vagy egyből az oltárhoz kellene mennem vagy a barakkba, hogy megnézzem mi folyik ott és ha kint van a legtöbb baka rendet csinálni, akkor kiszabadítani őket.
De mindenekelőtt azt a gnómot... hogy is hívják? Aezmoriant kellene megkeresnem talán. Nem tudom. Pont a szentély mellett visz el az utam.~
* Nagy késztetést érez, tagadhatatlan, hogy elhencegjen új képességeivel, de ez valószínűleg rossz ötlet lenne. Szétnéz még egyszer, hogy nem lát-e ismerőst a mezőn. Ám senki sincs, akivel őrült tervét kivitelezhetné. Elindul a folyópart irányába lassan lovagolva. Meglepően jól bírta az utat, felfogható ez a túra egy próbakörnek is, amelyen kiválóra felelt meg a hátasa. Megpaskolja elégedetten a nyakát.*
-Remekül szolgáltál, drágaszágom. Megérdemelsz majd valami jutalmat, csak ki kell találjam még, hogy mi legyen az.
6434. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-07-20 00:23:33
Üzenet elküldve: 2018-07-20 00:23:33
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Cha'yss Cano Caldorcor//
*Az ember agya jóféle irányban kattogtatja fogaskerekeit, ugyanis a sötételf tényleg kötekedésnek szánta a beszólását. Nem fegyveres harcot produkáló kötözködésnek, inkább csak csípős megjegyzésnek. Kár, hogy ennél csípősebbet bizony nem tudott kihozni a helyzet, pedig ez még egy szúnyognak sem tudott volna fájdalmat okozni.*
- Nem olyan érdekes.
*Rázza a fejét kissé csalódottan.
Ezzel nem is hazudott akkorát, mint amilyennek tűnik, hiszen semmi értelme sincs annak, hogy napokon keresztül bámulja az összeomló várost, mert sajnos ez a helyzet. Hol innen, hol onnan, hogy megszüntesse egy kicsit a monotinitást. Ahhoz, hogy a szenvedést láttán jól érezze magát, elég pár óra, utána az érzés napokig, vagy hetekig kitart; most már legalább egy teljes évnyit magába szívott. Milyen kár.*
- Maradjak itt, hogy felkössenek a szegények, vagy menjek el egy idegen emberrel egy idegen helyre, amiről nem túl sok jót hallani?
*A szeméből már ki lehet olvasni a választ, de azért még vár néhány másodpercet. Nagyon kíváncsi, hogy az ember kihallja-e a szavaiban megbújó rejtett információt.*
- Az utóbbi izgalmasabb halál.
*Nos, azért az való igaz, hogy a Kikötőben valószínűleg nincs olyan kényelem, mint amilyenhez hozzászokott, de milyen sötételf - és férfi - lenne ő, ha ez miatt nyafogna? Ugyan nem járt még ott, de azt előre látja, hogy nem lesz majd sült kacsa és kaviár, naponta dézsa kammillás fürdővízzel és selyemtakaró, de ezek hiánya még mindig jobban megéri, mint az, hogy például az egyik szegény agyában kattan valami, odahívja a barátját, majd jól megkéselik a sötételfet, csak mert az olyan helyre született, ami nem tetszik nekik.*
- Azért velem rosszul jártál, újdonsült barátom!
*Mondja, majd elindul az ember felé.*
- A lovamat már valószínűleg valamelyik nincstelen terrorizálja.
A hozzászólás írója (Aldelran Wi Lealas) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.07.20 00:24:19
*Az ember agya jóféle irányban kattogtatja fogaskerekeit, ugyanis a sötételf tényleg kötekedésnek szánta a beszólását. Nem fegyveres harcot produkáló kötözködésnek, inkább csak csípős megjegyzésnek. Kár, hogy ennél csípősebbet bizony nem tudott kihozni a helyzet, pedig ez még egy szúnyognak sem tudott volna fájdalmat okozni.*
- Nem olyan érdekes.
*Rázza a fejét kissé csalódottan.
Ezzel nem is hazudott akkorát, mint amilyennek tűnik, hiszen semmi értelme sincs annak, hogy napokon keresztül bámulja az összeomló várost, mert sajnos ez a helyzet. Hol innen, hol onnan, hogy megszüntesse egy kicsit a monotinitást. Ahhoz, hogy a szenvedést láttán jól érezze magát, elég pár óra, utána az érzés napokig, vagy hetekig kitart; most már legalább egy teljes évnyit magába szívott. Milyen kár.*
- Maradjak itt, hogy felkössenek a szegények, vagy menjek el egy idegen emberrel egy idegen helyre, amiről nem túl sok jót hallani?
*A szeméből már ki lehet olvasni a választ, de azért még vár néhány másodpercet. Nagyon kíváncsi, hogy az ember kihallja-e a szavaiban megbújó rejtett információt.*
- Az utóbbi izgalmasabb halál.
*Nos, azért az való igaz, hogy a Kikötőben valószínűleg nincs olyan kényelem, mint amilyenhez hozzászokott, de milyen sötételf - és férfi - lenne ő, ha ez miatt nyafogna? Ugyan nem járt még ott, de azt előre látja, hogy nem lesz majd sült kacsa és kaviár, naponta dézsa kammillás fürdővízzel és selyemtakaró, de ezek hiánya még mindig jobban megéri, mint az, hogy például az egyik szegény agyában kattan valami, odahívja a barátját, majd jól megkéselik a sötételfet, csak mert az olyan helyre született, ami nem tetszik nekik.*
- Azért velem rosszul jártál, újdonsült barátom!
*Mondja, majd elindul az ember felé.*
- A lovamat már valószínűleg valamelyik nincstelen terrorizálja.
A hozzászólás írója (Aldelran Wi Lealas) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.07.20 00:24:19
6433. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-07-18 23:58:47
Üzenet elküldve: 2018-07-18 23:58:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötő felé haladtomban//
//Aldelran Wi Lealas//
*A visszakérdezésre feljebb húzza ketté szelt szemöldökét. Nem igazán tud mit válaszolni, hisz éppen azt teszi, amit a mélységi kérdez. Tovább utazik, csak megállt társalogni. Talán rossz ötlet volt. A féloldalas mosoly kicsinyt halványítja a kérdés élét, de ettől még vehetné akár kötekedésnek is. De könnyedén lép át a dolog felett, ahogy a fellegek repülnek el felettük, magában megvonja vállát.*
- Az ember kíváncsi fajta és én kíváncsi voltam rá, mi olyan érdekes egy feldúlt város látképében, hogy egy magadfajta kormos bámulja. *Az él ugyanolyan halvány, mint amilyen a sötételf szavaiban bújt meg. Még a féloldalas mosolyt is lemásolja, ahogy lenéz a nyeregből, direkt úgy ejtve ki a szavakat, mintha azok nem sértéssé, hanem könnyed tréfálkozássá állnának össze.
A zenész szereti az ilyesféle szórakozást, persze igyekszik jól megválasztani annak célpontját. A mélységi épp megfelel most ennek a célnak, de csak azért, mert éppen ő van itt és korábbi szavai úgy hatottak a bárdra, mint az arcába vágott kesztyűk párbaj előtt.*
- A városban nem találsz semmit, csak hullákat, de ha az neked szórakoztató... *Nem fejezi be a mondatot, hanem hagyja a levegőben lógni, mint a felakasztott testeket kivégzéskor a főtéren.*
- A kikötő, ahova épp magam is tartok, viszont már eggyel szórakoztatóbb. Bár megértem, ha nem akarnád kitenni magad a dokkok veszélyeinek. *Egyszerre villant fel egy lehetőséget és szúr képzeletbeli tőrt az idegen bátorságának bordái közé. Ugyanaz a játék, amibe korábban kezdett, de ennek kimondott célja is van, s a kimondatlan kérdésre a választ, csak a mélységi reakciója után kapja meg. Most akár hét-nyolc lépés is elválasztja őket egymástól, Cha'yss visszafelé néz a sötételfre, várva válaszát, távozóban a kikötő felé, s mivel az ember kíváncsi fajta, érdekli, mit felel a kormos.*
//Aldelran Wi Lealas//
*A visszakérdezésre feljebb húzza ketté szelt szemöldökét. Nem igazán tud mit válaszolni, hisz éppen azt teszi, amit a mélységi kérdez. Tovább utazik, csak megállt társalogni. Talán rossz ötlet volt. A féloldalas mosoly kicsinyt halványítja a kérdés élét, de ettől még vehetné akár kötekedésnek is. De könnyedén lép át a dolog felett, ahogy a fellegek repülnek el felettük, magában megvonja vállát.*
- Az ember kíváncsi fajta és én kíváncsi voltam rá, mi olyan érdekes egy feldúlt város látképében, hogy egy magadfajta kormos bámulja. *Az él ugyanolyan halvány, mint amilyen a sötételf szavaiban bújt meg. Még a féloldalas mosolyt is lemásolja, ahogy lenéz a nyeregből, direkt úgy ejtve ki a szavakat, mintha azok nem sértéssé, hanem könnyed tréfálkozássá állnának össze.
A zenész szereti az ilyesféle szórakozást, persze igyekszik jól megválasztani annak célpontját. A mélységi épp megfelel most ennek a célnak, de csak azért, mert éppen ő van itt és korábbi szavai úgy hatottak a bárdra, mint az arcába vágott kesztyűk párbaj előtt.*
- A városban nem találsz semmit, csak hullákat, de ha az neked szórakoztató... *Nem fejezi be a mondatot, hanem hagyja a levegőben lógni, mint a felakasztott testeket kivégzéskor a főtéren.*
- A kikötő, ahova épp magam is tartok, viszont már eggyel szórakoztatóbb. Bár megértem, ha nem akarnád kitenni magad a dokkok veszélyeinek. *Egyszerre villant fel egy lehetőséget és szúr képzeletbeli tőrt az idegen bátorságának bordái közé. Ugyanaz a játék, amibe korábban kezdett, de ennek kimondott célja is van, s a kimondatlan kérdésre a választ, csak a mélységi reakciója után kapja meg. Most akár hét-nyolc lépés is elválasztja őket egymástól, Cha'yss visszafelé néz a sötételfre, várva válaszát, távozóban a kikötő felé, s mivel az ember kíváncsi fajta, érdekli, mit felel a kormos.*
6432. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-07-18 01:57:52
Üzenet elküldve: 2018-07-18 01:57:52
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Cha'yss Cano Caldorcor//
*Furcsán méregetik egymást az emberrel, mintha egyikük sem tudná, hogy mire számítson. Nem is meglepő, ha így van, egyáltalán nem okolhatja ezért a sápadtat. Azaz tudná, csak lusta hozzá, és kedve sincs sok ezen rágódni. Meg amúgy is teljesen felesleges és értelmetlen.*
- Hát, akkor miért nem utazol tovább?
*A szája szélén még mindig az a jellegzetes, féloldalas mosoly tűnik fel.
Szavaival nem elküldeni akarja a férfit, picit gondolkodik azon, hogy folytassa-e a mondókáját, de végül úgy dönt, hogy igen, mert nem akar félreértéseket, sem pedig egy esetleges vágást a torka alá. Hiába hord magánál tőröket, sosem volt igaz harcos. Azért persze elhadonászik velük, ha kell, de inkább nem teszi, ha nem muszáj.*
- Hát, mert tudod, most éppen csak itt velem beszélgetsz, nem pedig átutazol.
*Elég gyenge kivételezése annak a "vérszívásnak", ami élvezettel tölti el, és valószínűleg nem is fog olyan érzelmi reakciót kiváltani az idegenből, amivel feltöltekezhetne. Na de nem is baj, majd a pusztuló város energiáiból teleszívja magát. Az utánpótlás megoldva, és bár nem olyan, mintha saját két kezével váltaná ki valakiből a negatív érzéseket, de ez sem olyan rossz. Szereti, ha valamit múlt miatt van. Túlságosan hozzászoktatták a kényelemhez.*
- Inkább keresek magamnak egy kis szórakozást.
*Tiltakozik szavaiban a nézelődés folytatásán. Eleget bámult ki a szemein, mint egy barom, illene csinálni is valamit végre.*
- Akkor jó utazást.
~Miért nem kerülted meg?~
*Furcsán méregetik egymást az emberrel, mintha egyikük sem tudná, hogy mire számítson. Nem is meglepő, ha így van, egyáltalán nem okolhatja ezért a sápadtat. Azaz tudná, csak lusta hozzá, és kedve sincs sok ezen rágódni. Meg amúgy is teljesen felesleges és értelmetlen.*
- Hát, akkor miért nem utazol tovább?
*A szája szélén még mindig az a jellegzetes, féloldalas mosoly tűnik fel.
Szavaival nem elküldeni akarja a férfit, picit gondolkodik azon, hogy folytassa-e a mondókáját, de végül úgy dönt, hogy igen, mert nem akar félreértéseket, sem pedig egy esetleges vágást a torka alá. Hiába hord magánál tőröket, sosem volt igaz harcos. Azért persze elhadonászik velük, ha kell, de inkább nem teszi, ha nem muszáj.*
- Hát, mert tudod, most éppen csak itt velem beszélgetsz, nem pedig átutazol.
*Elég gyenge kivételezése annak a "vérszívásnak", ami élvezettel tölti el, és valószínűleg nem is fog olyan érzelmi reakciót kiváltani az idegenből, amivel feltöltekezhetne. Na de nem is baj, majd a pusztuló város energiáiból teleszívja magát. Az utánpótlás megoldva, és bár nem olyan, mintha saját két kezével váltaná ki valakiből a negatív érzéseket, de ez sem olyan rossz. Szereti, ha valamit múlt miatt van. Túlságosan hozzászoktatták a kényelemhez.*
- Inkább keresek magamnak egy kis szórakozást.
*Tiltakozik szavaiban a nézelődés folytatásán. Eleget bámult ki a szemein, mint egy barom, illene csinálni is valamit végre.*
- Akkor jó utazást.
~Miért nem kerülted meg?~
6431. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-07-17 23:12:25
Üzenet elküldve: 2018-07-17 23:12:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötő felé haladtomban//
//Aldelran Wi Lealas//
*Számára semmiféle szépséget nem képvisel a széthulló város felett gyülekező halálmadarak raja vagy a felszálló zsíros füst, amelyet talán a temetetlen hullákból rakott máglyából tör az ég felé. A bárd számára legfeljebb egy remek sötét ballada ihletét hordozza a látvány, de csodálatot nem vált ki belőle, legfeljebb undort.
Az idegen válaszára felé villan az aranyszín pillantás, tetszik neki a válasz, melyre válaszul szélesen elvigyorodik a kalap árnyékában. Remek válasz, meg kell hagyni, ami egy fokkal szimpatikusabbá, de nem szimpatikussá teszi a sötétbőrűt. Sosem voltak benne rasszizmus, nem tett különbséget fajok és fajok között, legfeljebb abban a tekintetben, hogy mennyire szolgálják érdekeit. Példának okért sosem bérelne fel egy tündért testőrnek, de számvevőnek sem egy orkot vagy óriást.*
- Ha te mondod. *Hagyja annyiban a választ, ami bár lényegtelen, újabb apró információmorzsával gazdagítja a másikról kialakulóban lévő képet.
A visszakérdezésre pár pillanatig nem felel, csak a város felé fordítja újra tekintetét, csak azután válaszol.*
- Átutazóban vagyok. *Ezzel megválaszolta a kérdést és megelőzött egy következőt. Számára semmi zavaró sincs a felszínes beszélgetésben, eleget csevegett a Pegazusban, s a gondolat kellemetlenül eszébe idézi a nadrágján esett kétujjnyi metszést és azt, aki okozta. Kelletlenül oldalra köp, persze annyira nem bunkó, hogy a mélységi felé, hanem, a ló másik oldalára. Ő nem sok hasonlóságot fedez fel az idegen és saját maga között, de meg kell hagyni, nem is igen keresi ezeket az azonosságokat.*
- Hát, további kellemes nézelődést. *Sóhajtja fáradtan az idegen felé, majd megfordítja hátasát dél felé és láthatóan menni készül.*
//Aldelran Wi Lealas//
*Számára semmiféle szépséget nem képvisel a széthulló város felett gyülekező halálmadarak raja vagy a felszálló zsíros füst, amelyet talán a temetetlen hullákból rakott máglyából tör az ég felé. A bárd számára legfeljebb egy remek sötét ballada ihletét hordozza a látvány, de csodálatot nem vált ki belőle, legfeljebb undort.
Az idegen válaszára felé villan az aranyszín pillantás, tetszik neki a válasz, melyre válaszul szélesen elvigyorodik a kalap árnyékában. Remek válasz, meg kell hagyni, ami egy fokkal szimpatikusabbá, de nem szimpatikussá teszi a sötétbőrűt. Sosem voltak benne rasszizmus, nem tett különbséget fajok és fajok között, legfeljebb abban a tekintetben, hogy mennyire szolgálják érdekeit. Példának okért sosem bérelne fel egy tündért testőrnek, de számvevőnek sem egy orkot vagy óriást.*
- Ha te mondod. *Hagyja annyiban a választ, ami bár lényegtelen, újabb apró információmorzsával gazdagítja a másikról kialakulóban lévő képet.
A visszakérdezésre pár pillanatig nem felel, csak a város felé fordítja újra tekintetét, csak azután válaszol.*
- Átutazóban vagyok. *Ezzel megválaszolta a kérdést és megelőzött egy következőt. Számára semmi zavaró sincs a felszínes beszélgetésben, eleget csevegett a Pegazusban, s a gondolat kellemetlenül eszébe idézi a nadrágján esett kétujjnyi metszést és azt, aki okozta. Kelletlenül oldalra köp, persze annyira nem bunkó, hogy a mélységi felé, hanem, a ló másik oldalára. Ő nem sok hasonlóságot fedez fel az idegen és saját maga között, de meg kell hagyni, nem is igen keresi ezeket az azonosságokat.*
- Hát, további kellemes nézelődést. *Sóhajtja fáradtan az idegen felé, majd megfordítja hátasát dél felé és láthatóan menni készül.*
6430. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-07-17 17:44:32
Üzenet elküldve: 2018-07-17 17:44:32
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Cha'yss Cano Caldorcor//
*Kezd szép lassan megtelni a halál és rothadás édes látványával, és állna tovább, hogy a fogadóban befalja valószínűleg utolsó ételét, amit itt elfogyaszt, mielőtt eltűnik ebből a romhalmazból ki tudja, hogy hova, mikor leszólítja valaki.
Felhúzott szemöldökkel fordítja oldalra a fejét, láthatóan vérszínű szemeivel alaposan végigméri az idegent, de mikor úgy dönt, hogy ebben az állapotában nem jelent veszélyt, válaszra méltatja.*
- Talán csak kisebb szarkupacnak.
*Féloldalas mosoly jelenik meg az arcán, örül, ha megegyezik a világlátása másokéval. Persze, gyakran kedvére valóak a furfangos eszmecserék és a többit, de most nincs ehhez kedve Meg tudná erőltetni magát, de ahhoz sincs kedve. Ki akar értelmes témákról vitázni, mikor ilyen gyönyörű látvány fogadja? Egy egész közösség omlik maga alá.*
- Szerencsétlenségemre.
*Bólint, mikor az ember arról érdeklődik, hogy a sötételf helyi-e. Mire idáig jutottak, a férfi már rég felmérte a másik fegyvereit és hátasát. Nem akarja sem elvinni őket, és milyen meglepő, támadástól sem tart, de azét jobb tisztában lenni azzal, hogy mije van a másiknak, lehet ez akár pozitív, vagy negatív, nem számít. Később majd szépen megköszöni magának, ha olyan helyzetbe kerül vagy kerülnek, ahol hasznos ez a tudás.*
- És te?
*Kicsit azért zavaró ez a felszínes beszélgetés két olyan férfi között, aki külsőre maximum abban különbözik egymástól, hogy még az egyik sosem jár a napon, a másikat pedig rendesen odapörkölte.*
*Kezd szép lassan megtelni a halál és rothadás édes látványával, és állna tovább, hogy a fogadóban befalja valószínűleg utolsó ételét, amit itt elfogyaszt, mielőtt eltűnik ebből a romhalmazból ki tudja, hogy hova, mikor leszólítja valaki.
Felhúzott szemöldökkel fordítja oldalra a fejét, láthatóan vérszínű szemeivel alaposan végigméri az idegent, de mikor úgy dönt, hogy ebben az állapotában nem jelent veszélyt, válaszra méltatja.*
- Talán csak kisebb szarkupacnak.
*Féloldalas mosoly jelenik meg az arcán, örül, ha megegyezik a világlátása másokéval. Persze, gyakran kedvére valóak a furfangos eszmecserék és a többit, de most nincs ehhez kedve Meg tudná erőltetni magát, de ahhoz sincs kedve. Ki akar értelmes témákról vitázni, mikor ilyen gyönyörű látvány fogadja? Egy egész közösség omlik maga alá.*
- Szerencsétlenségemre.
*Bólint, mikor az ember arról érdeklődik, hogy a sötételf helyi-e. Mire idáig jutottak, a férfi már rég felmérte a másik fegyvereit és hátasát. Nem akarja sem elvinni őket, és milyen meglepő, támadástól sem tart, de azét jobb tisztában lenni azzal, hogy mije van a másiknak, lehet ez akár pozitív, vagy negatív, nem számít. Később majd szépen megköszöni magának, ha olyan helyzetbe kerül vagy kerülnek, ahol hasznos ez a tudás.*
- És te?
*Kicsit azért zavaró ez a felszínes beszélgetés két olyan férfi között, aki külsőre maximum abban különbözik egymástól, hogy még az egyik sosem jár a napon, a másikat pedig rendesen odapörkölte.*
6429. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-07-17 10:57:22
Üzenet elküldve: 2018-07-17 10:57:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötő felé haladtomban//
//Aldelran Wi Lealas//
- Innen sem tűnik sokkal szebbnek egy halom szarkupacnál. *Szólítja meg a terebélyes lomb alatt nézelődő mélységit.
Valószínűleg a másik észlelte a közeledését, s ha nem bújt el, bár miért tenné, akkor a zenész megszólíthatja.
A város felől érkezik, ez kétségtelen, de nem kíván rejtőzködni, nehéz is volna egy termetes hátas nyergében, kalappal a fején és mandolinnal a nyereg mögött. A nyeregkápán egy könnyű számszeríj himbálózik, Cha'yss oldalán gyönyörű kézvédővel elláttott, karcsú vívókard. Ezeket sem kívánja rejteni.
Nem száll le a ló nyergéből, hanem a fickó mellé állva három méteres távolságra figyeli maga is a város távoli látképét.*
- Helyi vagy? *Kérdi hirtelen, a semmiből, minden előzmény, köszönés vagy kellem nélkül. Sárga ragadozótekintete a mélységire villan, de pillantásában nincs semmi fenyegető, pusztán egyszerű érdeklődés bújik meg a szavak mögött, jól lehet, kissé nyers megfogalmazásban.
Ha a sötételf válaszol, ha nem, a bárd visszafordul a város látképe felé, őt nem érdekli annyira a benne dúló zavargás, bár hazudna, ha kijelentené, teljesen hidegen hagyja. Tervei vannak még a városban és nem szeretné, ha egy felesleges zavargás befolyásolná őket.
Míg a válaszra vagy annak elmaradására vár, halovány mosollyal rövid borostája alatt fürkészi a távolt, kettéhasított szemöldökét érdeklődve vonva feljebb leheletnyit.*
//Aldelran Wi Lealas//
- Innen sem tűnik sokkal szebbnek egy halom szarkupacnál. *Szólítja meg a terebélyes lomb alatt nézelődő mélységit.
Valószínűleg a másik észlelte a közeledését, s ha nem bújt el, bár miért tenné, akkor a zenész megszólíthatja.
A város felől érkezik, ez kétségtelen, de nem kíván rejtőzködni, nehéz is volna egy termetes hátas nyergében, kalappal a fején és mandolinnal a nyereg mögött. A nyeregkápán egy könnyű számszeríj himbálózik, Cha'yss oldalán gyönyörű kézvédővel elláttott, karcsú vívókard. Ezeket sem kívánja rejteni.
Nem száll le a ló nyergéből, hanem a fickó mellé állva három méteres távolságra figyeli maga is a város távoli látképét.*
- Helyi vagy? *Kérdi hirtelen, a semmiből, minden előzmény, köszönés vagy kellem nélkül. Sárga ragadozótekintete a mélységire villan, de pillantásában nincs semmi fenyegető, pusztán egyszerű érdeklődés bújik meg a szavak mögött, jól lehet, kissé nyers megfogalmazásban.
Ha a sötételf válaszol, ha nem, a bárd visszafordul a város látképe felé, őt nem érdekli annyira a benne dúló zavargás, bár hazudna, ha kijelentené, teljesen hidegen hagyja. Tervei vannak még a városban és nem szeretné, ha egy felesleges zavargás befolyásolná őket.
Míg a válaszra vagy annak elmaradására vár, halovány mosollyal rövid borostája alatt fürkészi a távolt, kettéhasított szemöldökét érdeklődve vonva feljebb leheletnyit.*
6428. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-07-17 00:57:47
Üzenet elküldve: 2018-07-17 00:57:47
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
*Valamilyen furcsa, keserű örömmel tölti el a város pusztulása. Kívülállóként bámulja, mint valami masszív szobor, ahogyan lerombolják az állítólagos otthonát, és temetőt csinálnak belőle. Nem kell mélyre néznie magában, hogy tudja: ez a hely nem az otthona. Inkább valami porba és kőre épült vicc, amin jókat lehet nevetni, mikor nem tud elaludni selyemágyában, mert idegesíti a rideg anyag csúszása a bőrén.
E világ sosem tudott otthont adni a számára, és ezzel Aldelran tökéletesen meg is van elégedve. Sőt! Ezt teszi boldoggá!
Szereti a szabadság édes ízét a nyelvén, azt, hogy mindent megtehet, elmehet bárhova és csinálhat bármit, az bizony nem érdekel senkit sem. Sokat kellett dolgoznia azért, hogy így legyen, hadd élvezze hát a kemény munkájának édes gyümölcsét.
Talán habzsolja még tekintetével a pusztulás és halál különös látképét, azt, ahogyan valami nagynak és hatalmasnak, legyőzhetetlennek hitt erőt elemészti az ár. Mindig így jár az, aki elbízza magát. Vagy ami. Részletkérdés.
Nem tetszik neki, hogy az erős nyári nap égeti a bőrét, szürke színe ráadásul még több káros sugárzást nyel el, mint amennyi az illendő lenne.
Megbújik egy nagyobb fa terebélyes koronája alá, és élvezi, hogy a lágy szellő kicsit összekuszálja a tökéletesre fésült haját. Azaz nem is megbújik: olyan egyenesen áll, amit egy vezér is megirigyelne tőle. Arca nyugodt vonásokkal figyeli a felhők mintázatát, kezeit pedig összekulcsolja a háta mögött. Lábai enyhe terpeszben, mik csak erősítik amúgy vékony testalkata kiállását.
Ilyen testhelyzetben szívja lelkébe a békét, hagyja száguldozni fejében azokat a gondolatokat, miket más őrültnek, vagy betegesnek gondolna.*
*Valamilyen furcsa, keserű örömmel tölti el a város pusztulása. Kívülállóként bámulja, mint valami masszív szobor, ahogyan lerombolják az állítólagos otthonát, és temetőt csinálnak belőle. Nem kell mélyre néznie magában, hogy tudja: ez a hely nem az otthona. Inkább valami porba és kőre épült vicc, amin jókat lehet nevetni, mikor nem tud elaludni selyemágyában, mert idegesíti a rideg anyag csúszása a bőrén.
E világ sosem tudott otthont adni a számára, és ezzel Aldelran tökéletesen meg is van elégedve. Sőt! Ezt teszi boldoggá!
Szereti a szabadság édes ízét a nyelvén, azt, hogy mindent megtehet, elmehet bárhova és csinálhat bármit, az bizony nem érdekel senkit sem. Sokat kellett dolgoznia azért, hogy így legyen, hadd élvezze hát a kemény munkájának édes gyümölcsét.
Talán habzsolja még tekintetével a pusztulás és halál különös látképét, azt, ahogyan valami nagynak és hatalmasnak, legyőzhetetlennek hitt erőt elemészti az ár. Mindig így jár az, aki elbízza magát. Vagy ami. Részletkérdés.
Nem tetszik neki, hogy az erős nyári nap égeti a bőrét, szürke színe ráadásul még több káros sugárzást nyel el, mint amennyi az illendő lenne.
Megbújik egy nagyobb fa terebélyes koronája alá, és élvezi, hogy a lágy szellő kicsit összekuszálja a tökéletesre fésült haját. Azaz nem is megbújik: olyan egyenesen áll, amit egy vezér is megirigyelne tőle. Arca nyugodt vonásokkal figyeli a felhők mintázatát, kezeit pedig összekulcsolja a háta mögött. Lábai enyhe terpeszben, mik csak erősítik amúgy vékony testalkata kiállását.
Ilyen testhelyzetben szívja lelkébe a békét, hagyja száguldozni fejében azokat a gondolatokat, miket más őrültnek, vagy betegesnek gondolna.*
6427. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-07-16 19:21:07
Üzenet elküldve: 2018-07-16 19:21:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötő felé haladtomban//
*A gazdagnegyedet messzire kerülve vág át a városon, bolond volna felesleges veszélynek kitenni magát. Temetetlen holtak, dögevő madarak, feldühödött városőrök és túlélő nincstelenek haragja veszélyeztetheti útját. Ami pedig kell a francnak.
Az erdőszéli tisztáson átvágva kíván a kikötő felé haladni.
A városból kiérve kellemes tempót diktál, hisz nincs mi siettetné. Akihez érkezik, nem is tudja, hogy a városban van. Meglepetés lesz, mint télvíz idején az az ünnep, amikor holt fákat öltöztetnek pompába, hogy az életet ünnepeljék. Képmutató bagázs.
A nyílpuska árván himbálózik a nyeregkápára akasztva, az acélvesszőt a tegezbe tette rég, a lövésre kész acélideg sem feszül már, felesleges volna terhelni. A mandolin is csak optikailag emeli megjelenését, ahogy a nyereg mellé akasztva trónol mögötte.
Halkan dúdol a zenész, kedves, halk dalt, mintegy csak saját szórakoztatására, mint ki nem kívánja hallgatóság nélkül elfecsérelni tehetségét.*
- Sötét szárnyakon szállt felé az éj,
Nehéz sóhajjal tört fel belőle a kéj.
Felém nyúlt kezével a föld- s éghatáron.
Reá bíztam sorsom. Tiéd életem, halálom.
*A gazdagnegyedet messzire kerülve vág át a városon, bolond volna felesleges veszélynek kitenni magát. Temetetlen holtak, dögevő madarak, feldühödött városőrök és túlélő nincstelenek haragja veszélyeztetheti útját. Ami pedig kell a francnak.
Az erdőszéli tisztáson átvágva kíván a kikötő felé haladni.
A városból kiérve kellemes tempót diktál, hisz nincs mi siettetné. Akihez érkezik, nem is tudja, hogy a városban van. Meglepetés lesz, mint télvíz idején az az ünnep, amikor holt fákat öltöztetnek pompába, hogy az életet ünnepeljék. Képmutató bagázs.
A nyílpuska árván himbálózik a nyeregkápára akasztva, az acélvesszőt a tegezbe tette rég, a lövésre kész acélideg sem feszül már, felesleges volna terhelni. A mandolin is csak optikailag emeli megjelenését, ahogy a nyereg mellé akasztva trónol mögötte.
Halkan dúdol a zenész, kedves, halk dalt, mintegy csak saját szórakoztatására, mint ki nem kívánja hallgatóság nélkül elfecsérelni tehetségét.*
- Sötét szárnyakon szállt felé az éj,
Nehéz sóhajjal tört fel belőle a kéj.
Felém nyúlt kezével a föld- s éghatáron.
Reá bíztam sorsom. Tiéd életem, halálom.
6426. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-07-13 20:48:35
Üzenet elküldve: 2018-07-13 20:48:35
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//Nyárelői karaván//
//Dalospacsirta//
*Salwar bár látszólag megnehezíti hurcolói dolgát, valójában semmin nem változtat. Igyekezete dicsérendő, de a két katona vélhetően már évek óta ezt csinálja, nem hatja meg őket egy kis elnehezülés, vagy vonszolás. Inkább csak szorítanak egyet a fogáson, lehetőség szerint annyira, hogy a rab feljajduljon. Mert jelenleg Salwar már rabnak tekintendő. Pontosan ezért, bármennyire igyekszik befolyásolni a tömeget, a láthatóan félelmet kiváltó idegen, a katonák jelenléte csak egy-két kósza helyeslést váltanak ki, de a tömeg többsége azokat is kíméletlenül elnyomja, mint korábban az asszony kisgyermekét. Töretlenül haladnak előre, a tömeg lassan válik szét előttük, de még pont elég időt adva arra, hogy senkihez ne érjenek hozzá. Ebben segítséget adnak a kivont kardok és pulzáló mágus tekintetek. Hogy, hogy nem, pont arra a részre érnek ki, hol korábban a színpadot felállították. Valaki már egy széket is szerez, melyre a középütt menetelő alak komótosan és méltóságteljesen helyet foglal. Az egyik, Salwart tartó katonának int, ki a jelre, hatalmasat rúg Salwar térdhajlatába hátulról. Ebben is tapasztalt lehet, mert rúgása vélhetően sikeresnek is bizonyul, térdre kényszerítik a sötételfet, ha nem megy ilyen "szép szóval" hát megy erővel. Kezére, mely hátra van csavarva hamarosan kötél kerül, ahogy bokáira is. A tömeg, mintha csak utasításra cselekednének, körbeállják a területet, elég helyet adva a vezérnek, ki lassan feláll, s magához inti az egyik katonáját. A batyu, a vezér széke mellett. A többi harcos eközben körben rendeződik el, biztosítanak, csak az a kettő marad közvetlenül Salwar mögött. A vélhetően két mágus kissé távolabb, a tömeget kémleli, hogy azonnal beavatkozhasson, ha szükséges. Mielőtt a tömegből kiválasztott emberre sor kerülhetne, a félfülű árus is előkerül, szemében gyűlölettel tekint Salwarra. A vezér őt is odainti magához, s maga mellé állítja, ezután a katonának bólint.*
- Halljátok a helytartó szavát! Ez itt, *mutat a sötételfre vészjóslón* bűnt követett el tiszta vérű, wegtoreni gyermekkel szemben. Artheniorban, artheniori bíra dukál, van e ilyen közöttünk? *A mondandónak vége, a kérdés lóg a levegőben. A szavakra azonban senki sem felel, Arthenior bírái vagy nem tartózkodnak Artheniorban, vagy nem kívánnak közbeavatkozni. A katona vár még néhány kegyetlen pillanatot, majd folytatja:*
- Artheniori bíra hiányában, van e olyan artheniori polgár, ki a megítélésben részt vesz, ki látta a menekülést, ki a wegtoreni döntés mellett artheniori oldalt is képvisel? *Dörgedelmes a hangja, ez sokaknak feltűnik. Azonban úgy látszik egy sötételf elítélése, meghurcolása senkinek nem számít, egy artheniori polgár sem fedi fel magát, ahogy korábban sem avatkozott közbe senki. A katona a vezérre néz, ki egymásba font, s ölébe ejtett kézzel ül vissza a helyére. Intése ezúttal csak amolyan siettetős, olyan, mint akinek nincs ideje apróságokra.*
- Legyen hát! *Folytatja dörgedelmes hangon a katona.* Sötételf, mit hozol fel mentségedre, ezen árus szavaival szemben? Ezen wegtoreni gyerekek szavával szemben? Ezen félelf, törp és elf szavával szemben? A tömeg szavával szemben? Az ott fekvő leánnyal szemben? Aztán döntsön a nép! *Ebben a pillanatban szabadul el a pokol.*
- DÖNTSÖN A NÉP! DÖNTSÖN A NÉP! *A hangzavarban ezúttal is a wegtoreni turbánosok vesznek leginkább részt, láthatóan sokan vannak és meglehetősen dühösek.*
//Dalospacsirta//
*Salwar bár látszólag megnehezíti hurcolói dolgát, valójában semmin nem változtat. Igyekezete dicsérendő, de a két katona vélhetően már évek óta ezt csinálja, nem hatja meg őket egy kis elnehezülés, vagy vonszolás. Inkább csak szorítanak egyet a fogáson, lehetőség szerint annyira, hogy a rab feljajduljon. Mert jelenleg Salwar már rabnak tekintendő. Pontosan ezért, bármennyire igyekszik befolyásolni a tömeget, a láthatóan félelmet kiváltó idegen, a katonák jelenléte csak egy-két kósza helyeslést váltanak ki, de a tömeg többsége azokat is kíméletlenül elnyomja, mint korábban az asszony kisgyermekét. Töretlenül haladnak előre, a tömeg lassan válik szét előttük, de még pont elég időt adva arra, hogy senkihez ne érjenek hozzá. Ebben segítséget adnak a kivont kardok és pulzáló mágus tekintetek. Hogy, hogy nem, pont arra a részre érnek ki, hol korábban a színpadot felállították. Valaki már egy széket is szerez, melyre a középütt menetelő alak komótosan és méltóságteljesen helyet foglal. Az egyik, Salwart tartó katonának int, ki a jelre, hatalmasat rúg Salwar térdhajlatába hátulról. Ebben is tapasztalt lehet, mert rúgása vélhetően sikeresnek is bizonyul, térdre kényszerítik a sötételfet, ha nem megy ilyen "szép szóval" hát megy erővel. Kezére, mely hátra van csavarva hamarosan kötél kerül, ahogy bokáira is. A tömeg, mintha csak utasításra cselekednének, körbeállják a területet, elég helyet adva a vezérnek, ki lassan feláll, s magához inti az egyik katonáját. A batyu, a vezér széke mellett. A többi harcos eközben körben rendeződik el, biztosítanak, csak az a kettő marad közvetlenül Salwar mögött. A vélhetően két mágus kissé távolabb, a tömeget kémleli, hogy azonnal beavatkozhasson, ha szükséges. Mielőtt a tömegből kiválasztott emberre sor kerülhetne, a félfülű árus is előkerül, szemében gyűlölettel tekint Salwarra. A vezér őt is odainti magához, s maga mellé állítja, ezután a katonának bólint.*
- Halljátok a helytartó szavát! Ez itt, *mutat a sötételfre vészjóslón* bűnt követett el tiszta vérű, wegtoreni gyermekkel szemben. Artheniorban, artheniori bíra dukál, van e ilyen közöttünk? *A mondandónak vége, a kérdés lóg a levegőben. A szavakra azonban senki sem felel, Arthenior bírái vagy nem tartózkodnak Artheniorban, vagy nem kívánnak közbeavatkozni. A katona vár még néhány kegyetlen pillanatot, majd folytatja:*
- Artheniori bíra hiányában, van e olyan artheniori polgár, ki a megítélésben részt vesz, ki látta a menekülést, ki a wegtoreni döntés mellett artheniori oldalt is képvisel? *Dörgedelmes a hangja, ez sokaknak feltűnik. Azonban úgy látszik egy sötételf elítélése, meghurcolása senkinek nem számít, egy artheniori polgár sem fedi fel magát, ahogy korábban sem avatkozott közbe senki. A katona a vezérre néz, ki egymásba font, s ölébe ejtett kézzel ül vissza a helyére. Intése ezúttal csak amolyan siettetős, olyan, mint akinek nincs ideje apróságokra.*
- Legyen hát! *Folytatja dörgedelmes hangon a katona.* Sötételf, mit hozol fel mentségedre, ezen árus szavaival szemben? Ezen wegtoreni gyerekek szavával szemben? Ezen félelf, törp és elf szavával szemben? A tömeg szavával szemben? Az ott fekvő leánnyal szemben? Aztán döntsön a nép! *Ebben a pillanatban szabadul el a pokol.*
- DÖNTSÖN A NÉP! DÖNTSÖN A NÉP! *A hangzavarban ezúttal is a wegtoreni turbánosok vesznek leginkább részt, láthatóan sokan vannak és meglehetősen dühösek.*
6425. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-07-13 15:11:46
Üzenet elküldve: 2018-07-13 15:11:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*Ideje lesz kereket oldani. Legalábbis egy időre. Nincs neki semmi baja azzal, ha a köznép zúgolódik a nemesség ellen, de az esetleges lincselést azért inkább kihagyná. Mégis merre mehetne? Hol látnák őt szívesen? Vagy inkább hol lenne ő most legszívesebben?*
~Hogy is hívták azt a helyes pultos lányt?~
*Mosolyog, de valószínűleg senki nem látja. Megsarkantyúzza lovát. El akarta ő ereszteni az állatot, de most újra nagy szüksége van rá, mint amikor ellopta attól a fickótól. Felszívódik a mosoly arcáról és ezt sem látja senki. Vágtára fogja a lovat, ideje kereket oldani.*
~Hogy is hívták azt a helyes pultos lányt?~
*Mosolyog, de valószínűleg senki nem látja. Megsarkantyúzza lovát. El akarta ő ereszteni az állatot, de most újra nagy szüksége van rá, mint amikor ellopta attól a fickótól. Felszívódik a mosoly arcáról és ezt sem látja senki. Vágtára fogja a lovat, ideje kereket oldani.*
6424. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-07-13 12:58:57
Üzenet elküldve: 2018-07-13 12:58:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
*Az ismerős smaragdzöld kis birodalomra érve sem bámészkodik sokat, pedig itt meg szokott állni. Noha van, aki meditál, meg efféle dolgokat űz, ő csak feküdni szokott a virágok közt és pihenni. Most viszont erre se ideje, se kedve. Nem mintha várnák őt valahol, de menni akar, sietni. Gyors léptekkel átszeli a tisztást és örül, hogy pillanatokon belül elhagyja a levegő városát.*
6423. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-07-13 12:44:45
Üzenet elküldve: 2018-07-13 12:44:45
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
//Nyárelői karaván//
//Dalospacsirta//
*Ahogy Salwart kiemelik, egyelőre nyugodtnak tűnik, persze semmivel sem segíti a fogdmegek dolgát, lazán lógatja a lábát, és hagyja, hogy cipeljék, még ha kényelmetlen is. Közben lázasan forognak az agyában a fogaskerekek, és körbe-körbe kémlel a tisztáson. Viszont azt kiszúrja Salwar, hogy a legtöbben, akik ordítanak, nem ide valósiak. Ez egy kis reménnyel tölti el a sötételfet, aki már el is döntötte, hogy mit fog tenni. Hirtelen, mintha feltámadna, vissza tér minden végtagjába az izom, megáll saját lábán, és fejét felszegve ordítja el magát.*
- KÜLHONI KUTYÁK! OTTHON LEHET, HOGY AZT TESZTEK AMIT AKARTOK, DE ARTHENIOR VÁROSÁNAK TERÜLETÉN TARTÓZKODTOK, ÉS ITT MÁSOK A TÖRVÉNYEK! * Nem egy gyenge kezdés, de legalább lehet rá építkezni, legalábbis a sötételf erre gondol. És amilyen káosz most a városban tombol, mire ott ítéletet hoznak, akár még meg is szökhet. *
- A VÁROS BÍRÁI ELÉG FOGTOK VINNI, ÉS ŐK MONDANAK A FEJEM FELETT ÍTÉLETET, NEM HOLMI JÖTTMENT FAJGYŰLÖLŐ CSUKLYÁS BAGÁZS! HA ŐSEIM HAGYOMÁNYAIT SEMMIBE VÉVE CSELEKEDTEK, NEVETEK LEGYEN ÖRÖKRE ÁTKOZOTT! NEM CSAK A VÉGREHAJTÓKNAK, A SZÓTLAN TÖMEGNEK IS! ÉN, SALWAR CALEIHAISAN, HA NEM KAPOM MEG A TISZTES TÁRGYALÁST, ÉS NEM FÖLDEM NÉPE MONDJA KI RÁM AZ ÍTÉLETET, MINDENKIT ELÁTKOZOK EZEN A TISZTÁSON! * Reméli, hogy a tömegben talál néhány babonás alakot, akikre legalább egy kicsit hat a próbálkozása. Egyébként elég elkeseredett próbálkozás, és ő se artheniori, de inkább a közmunka, mint a fejvesztés. *
//Dalospacsirta//
*Ahogy Salwart kiemelik, egyelőre nyugodtnak tűnik, persze semmivel sem segíti a fogdmegek dolgát, lazán lógatja a lábát, és hagyja, hogy cipeljék, még ha kényelmetlen is. Közben lázasan forognak az agyában a fogaskerekek, és körbe-körbe kémlel a tisztáson. Viszont azt kiszúrja Salwar, hogy a legtöbben, akik ordítanak, nem ide valósiak. Ez egy kis reménnyel tölti el a sötételfet, aki már el is döntötte, hogy mit fog tenni. Hirtelen, mintha feltámadna, vissza tér minden végtagjába az izom, megáll saját lábán, és fejét felszegve ordítja el magát.*
- KÜLHONI KUTYÁK! OTTHON LEHET, HOGY AZT TESZTEK AMIT AKARTOK, DE ARTHENIOR VÁROSÁNAK TERÜLETÉN TARTÓZKODTOK, ÉS ITT MÁSOK A TÖRVÉNYEK! * Nem egy gyenge kezdés, de legalább lehet rá építkezni, legalábbis a sötételf erre gondol. És amilyen káosz most a városban tombol, mire ott ítéletet hoznak, akár még meg is szökhet. *
- A VÁROS BÍRÁI ELÉG FOGTOK VINNI, ÉS ŐK MONDANAK A FEJEM FELETT ÍTÉLETET, NEM HOLMI JÖTTMENT FAJGYŰLÖLŐ CSUKLYÁS BAGÁZS! HA ŐSEIM HAGYOMÁNYAIT SEMMIBE VÉVE CSELEKEDTEK, NEVETEK LEGYEN ÖRÖKRE ÁTKOZOTT! NEM CSAK A VÉGREHAJTÓKNAK, A SZÓTLAN TÖMEGNEK IS! ÉN, SALWAR CALEIHAISAN, HA NEM KAPOM MEG A TISZTES TÁRGYALÁST, ÉS NEM FÖLDEM NÉPE MONDJA KI RÁM AZ ÍTÉLETET, MINDENKIT ELÁTKOZOK EZEN A TISZTÁSON! * Reméli, hogy a tömegben talál néhány babonás alakot, akikre legalább egy kicsit hat a próbálkozása. Egyébként elég elkeseredett próbálkozás, és ő se artheniori, de inkább a közmunka, mint a fejvesztés. *
6422. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-07-13 12:36:50
Üzenet elküldve: 2018-07-13 12:36:50
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 696
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 696
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Szekerek//
*Trodd figyeli mi történik, de szerencsére akármi is volt őket elkerülte. A mélységi érveire ő nem tudna mit mondani, de tény, hogy erre valóak a bírák. Ők tudják az igazságot. Svir úr szavaira szótlanul leül a siettetésre pedig bólint.*
-Mehetünk.
*Majd ha elindulnak akkor ő követi is Svir úr kocsiját. Tényleg nagy itt a felfordulás az már egyszer biztos. Pedig még bent sincsenek a városban. Nem tetszik ez neki. Csak néz komoran maga elé. Mielőtt eljött volna ide, azt tervezgette, hogy közös házépítést rendez majd. Lőrével, valami jóféle pörkölttel megvendégelve azokat akik jönnek segíteni.*
*Trodd figyeli mi történik, de szerencsére akármi is volt őket elkerülte. A mélységi érveire ő nem tudna mit mondani, de tény, hogy erre valóak a bírák. Ők tudják az igazságot. Svir úr szavaira szótlanul leül a siettetésre pedig bólint.*
-Mehetünk.
*Majd ha elindulnak akkor ő követi is Svir úr kocsiját. Tényleg nagy itt a felfordulás az már egyszer biztos. Pedig még bent sincsenek a városban. Nem tetszik ez neki. Csak néz komoran maga elé. Mielőtt eljött volna ide, azt tervezgette, hogy közös házépítést rendez majd. Lőrével, valami jóféle pörkölttel megvendégelve azokat akik jönnek segíteni.*
6421. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2018-07-12 20:19:49
Üzenet elküldve: 2018-07-12 20:19:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Szekerek//
* Fél szemmel azért figyeli a felhajtást, ami a közelben történik, de nem sokat törődik vele. A nagy francot még, más nem is hiányzik a mai napon. Épp elég neki, hogy három szekérrel tudtak csak elindulni. Több a semminél ez igaz, de akkor is veszettül kínos, hogy ennyit sem tudtak elintézni. A korábbi feladatait egyedül intézte, nem kellett igazából senkire sem várnia. A mostani eseményekre viszont nincs befolyással, így csak reménykedhet, hogy nagyjából jól alakulnak majd a dolgok. Svir sürgetésére felül a szekérre és visszakiált. *
- Tőlem indulhatunk is.
* Most még úgyis csak lassan tudnak majd kiaraszolni innen, aztán majd fürgébb tempóra váltanak. Megpakolt szekérrel mondjuk épp nem lehet vágtázni. *
* Fél szemmel azért figyeli a felhajtást, ami a közelben történik, de nem sokat törődik vele. A nagy francot még, más nem is hiányzik a mai napon. Épp elég neki, hogy három szekérrel tudtak csak elindulni. Több a semminél ez igaz, de akkor is veszettül kínos, hogy ennyit sem tudtak elintézni. A korábbi feladatait egyedül intézte, nem kellett igazából senkire sem várnia. A mostani eseményekre viszont nincs befolyással, így csak reménykedhet, hogy nagyjából jól alakulnak majd a dolgok. Svir sürgetésére felül a szekérre és visszakiált. *
- Tőlem indulhatunk is.
* Most még úgyis csak lassan tudnak majd kiaraszolni innen, aztán majd fürgébb tempóra váltanak. Megpakolt szekérrel mondjuk épp nem lehet vágtázni. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9567-9586