Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 27 (521. - 540. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
540. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2013-08-08 20:42:34
Üzenet elküldve: 2013-08-08 20:42:34
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 298
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 298
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
*Lisast csípését egyáltalán nem érezte. Próbaképpen bele akart ütni az egyik padba, de a főpap jelenlétében ez nem lett volna okos dolog. Lisastnak nem volt szerencséje a varázslattal, így felvetette az ötletet, hogy menjenek el meditálni, amibe Las bele is egyezett.
És most itt vannak a tisztáson. Ha Lisast belekezd a meditációba, akkor Las úgy dönt, elfekszik a fűben, és talán el is alszik. Mindenesetre elhatározza, hogy a föld mágiával akar innentől foglalkozni. Az legalább sikerült neki egyszer. Persze azt mondják, hogy mivel a tűz a víz ellentéte, és a nap a holdé, akkor a levegő a földdé. Így a levegő városában föld mágiát tanulni eléggé érdekes ötlet, lehet, hogy teljesen ellenkezik a város hagyományaival. De ez őt most legkevésbé sem zavarja, elhatározta, hogy amennyiben fellelhető itt a könyv, amely a föld mágiáról szól, akkor áttanulmányozza újra, részletesebben, hogy több minden ragadjon rá, és talán azokat a varázslatokat is elsajátíthatja majd. Úgy érzi, különleges adottsága van a föld mágiához.
A varázslata közben szépen lassan eltűnőben van, lassan a bőre visszaveszi eredeti keménységét, és többé már nem sebezhetetlen a csípésekkel szemben. kíváncsi rá, hogy valaha bevetheti-e ezt az adottságot harcban. Persze nem olyan hasznos, hiszen nem törik szét rajta kard, ugyanakkor azért egy kis védelem is több, mint a semmi. És persze Las őszintén reméli, hogy ez még csak a kezdet, ennél még hasznosabb varázslatokat is fog tanulni.*
És most itt vannak a tisztáson. Ha Lisast belekezd a meditációba, akkor Las úgy dönt, elfekszik a fűben, és talán el is alszik. Mindenesetre elhatározza, hogy a föld mágiával akar innentől foglalkozni. Az legalább sikerült neki egyszer. Persze azt mondják, hogy mivel a tűz a víz ellentéte, és a nap a holdé, akkor a levegő a földdé. Így a levegő városában föld mágiát tanulni eléggé érdekes ötlet, lehet, hogy teljesen ellenkezik a város hagyományaival. De ez őt most legkevésbé sem zavarja, elhatározta, hogy amennyiben fellelhető itt a könyv, amely a föld mágiáról szól, akkor áttanulmányozza újra, részletesebben, hogy több minden ragadjon rá, és talán azokat a varázslatokat is elsajátíthatja majd. Úgy érzi, különleges adottsága van a föld mágiához.
A varázslata közben szépen lassan eltűnőben van, lassan a bőre visszaveszi eredeti keménységét, és többé már nem sebezhetetlen a csípésekkel szemben. kíváncsi rá, hogy valaha bevetheti-e ezt az adottságot harcban. Persze nem olyan hasznos, hiszen nem törik szét rajta kard, ugyanakkor azért egy kis védelem is több, mint a semmi. És persze Las őszintén reméli, hogy ez még csak a kezdet, ennél még hasznosabb varázslatokat is fog tanulni.*
539. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2013-08-08 00:27:02
Üzenet elküldve: 2013-08-08 00:27:02
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
//Konja Konor//
*Zrekil magában átismétli minden felmenője nevét, és azt az egy mondatocskát, vagy kettőt, amit tud róluk. Bocsánatot kér mindegyikőjüktől, amiért lusta volta megtanulni a nagy tetteiket, és fogadkozik, hogy ha hazatér, akkor meg fog tanulni mindent róluk. Ezen kívül erőt és bátorságot kér. Főleg az utóbbit, annak híján van jelenleg. Reménykedik benne, hogy nagy mágus felmenői mind áldásukat adják rá a túlsó világról, második életükből, hiszen ez nekik igazán nem lehet olyan nagy probléma. Közben, amíg a csodára vár, válaszol a kérdésre:*
- Nem vagyok úton régóta, de feltétlen nem is szeretnék tanuló célzattal továbbmenni. Elvégre, el lehet itt mindent sajátítani, csak időbe telik. De ha spórolni akarnék az idővel, akkor levegőmágiát tanulnék, nemde? *kérdezi kissé idegesen. Majd amikor a lány kitér arra, hogy nem szeretné, ha a veszélyesebbik módszert alkalmazná, a gnóm csak vakarja a fejét. Igazából maga sem gondolt rá, hogy valaha így fog dolgozni. Persze az ő módszerével a folt nagyobb és halványabb lesz, de határozottan ott marad. Viszont mennyivel kényelmesebb, és kevésbé veszélyes ez, mint egy olyan növényben matatni, ami bármikor megölhet.*
- Hát persze, megígérem, nem nyúlok a halálos növényhez *mondja, miközben kezeire pillant. Ha megpróbálná, nem túl kecses ujjai valószínűleg legalább három tüskét eltalálnának, mielőtt egy levélhez érhetne. Így biztonsági okokból valószínűleg élete végéig kerülni fogja a növényt.
Ekkor Konja talál egy virágot, és a szirmait kezdi el a tépkedni. Eközben Zrekil nem biztos benne, hogy az ősök megáldották-e, vagy adtak-e neki bármit is egy-egy átkon kívül amiért nem tiszteli őket, de amikor a tépkedés és a szavak abbamaradnak, muszáj halkan megismételnie az utolsó szót:*
- Szeret... *mormolja, majd nagy levegőt vesz, és szinte anélkül, hogy eszével felfoghatná, hogy mit tesz, kezeivel előrenyúl, és megragadja a tündérlányka kezét. Ezután még mindig magán kívül, elkezd beszélni, de olyan, mintha nem is ő mondaná, sokkal inkább csak harmadik személyként nézné a képet, és hallaná más hangját:*
- Konja én... *nagy levegőt vesz* Én szeretem önt... *ezen a ponton tudatosul benne, hogy mit is csinál éppen, szinte ólomsúllyal szakad a nyakába a valóság, melynek következtében még mielőtt bármit is mondhatna, vagy tehetne, ismét hatalmába keríti az ájulás.*
*Zrekil magában átismétli minden felmenője nevét, és azt az egy mondatocskát, vagy kettőt, amit tud róluk. Bocsánatot kér mindegyikőjüktől, amiért lusta volta megtanulni a nagy tetteiket, és fogadkozik, hogy ha hazatér, akkor meg fog tanulni mindent róluk. Ezen kívül erőt és bátorságot kér. Főleg az utóbbit, annak híján van jelenleg. Reménykedik benne, hogy nagy mágus felmenői mind áldásukat adják rá a túlsó világról, második életükből, hiszen ez nekik igazán nem lehet olyan nagy probléma. Közben, amíg a csodára vár, válaszol a kérdésre:*
- Nem vagyok úton régóta, de feltétlen nem is szeretnék tanuló célzattal továbbmenni. Elvégre, el lehet itt mindent sajátítani, csak időbe telik. De ha spórolni akarnék az idővel, akkor levegőmágiát tanulnék, nemde? *kérdezi kissé idegesen. Majd amikor a lány kitér arra, hogy nem szeretné, ha a veszélyesebbik módszert alkalmazná, a gnóm csak vakarja a fejét. Igazából maga sem gondolt rá, hogy valaha így fog dolgozni. Persze az ő módszerével a folt nagyobb és halványabb lesz, de határozottan ott marad. Viszont mennyivel kényelmesebb, és kevésbé veszélyes ez, mint egy olyan növényben matatni, ami bármikor megölhet.*
- Hát persze, megígérem, nem nyúlok a halálos növényhez *mondja, miközben kezeire pillant. Ha megpróbálná, nem túl kecses ujjai valószínűleg legalább három tüskét eltalálnának, mielőtt egy levélhez érhetne. Így biztonsági okokból valószínűleg élete végéig kerülni fogja a növényt.
Ekkor Konja talál egy virágot, és a szirmait kezdi el a tépkedni. Eközben Zrekil nem biztos benne, hogy az ősök megáldották-e, vagy adtak-e neki bármit is egy-egy átkon kívül amiért nem tiszteli őket, de amikor a tépkedés és a szavak abbamaradnak, muszáj halkan megismételnie az utolsó szót:*
- Szeret... *mormolja, majd nagy levegőt vesz, és szinte anélkül, hogy eszével felfoghatná, hogy mit tesz, kezeivel előrenyúl, és megragadja a tündérlányka kezét. Ezután még mindig magán kívül, elkezd beszélni, de olyan, mintha nem is ő mondaná, sokkal inkább csak harmadik személyként nézné a képet, és hallaná más hangját:*
- Konja én... *nagy levegőt vesz* Én szeretem önt... *ezen a ponton tudatosul benne, hogy mit is csinál éppen, szinte ólomsúllyal szakad a nyakába a valóság, melynek következtében még mielőtt bármit is mondhatna, vagy tehetne, ismét hatalmába keríti az ájulás.*
538. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2013-08-08 00:00:28
Üzenet elküldve: 2013-08-08 00:00:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Zrekil Losef//
- Nem sietünk Zrekil, nekem semmi dolgom. Még nincs elég pénzem,hogy tanulják, úgyhogy, *mondja majd vállat von s rámosolyog*
- Akkor még nincs olyan régen úton,És azt tudja már meddig akar vándorolni? Csak mert mire teljesen megtanulja a varázslat minden trükkjét, az évtizedekbe is telhet. De gondolom ezt Ön is tudja. *mondja s újabb belső vitát kezd el önmagával. "Csak fecsegsz és fecsegsz, miközben elmondhatnád neki az érzéseidet. Gyáva,nyuszi vagy Konja Konor! Talán még öreganyádnak is igaza volt." A lány nem is tudja mennyi idő telt el mire észre vette,hogy újabb csend telepedett rájuk.*
- Zrekil Én inkább nem szeretném,hogy a szappan virágos módszert használja. Aggódnék,hiszen ezt csak azok tudják épségben megúszni akik gyermekkoruk óta ismerik ezt a tudományt. Úgyhogy inkább megkérem,használja az eddig jól bevált módszert. Ugye így lesz Csodaszemű? Igérje meg nekem. *kéri s lehajtja fejét. Konja úgy döntött nem lép addig még a gnóm valami apró jelet nem add neki,hiszen még is csak Ő a férfi. Letép egy szál virágot s a következőt kezdi*
- Szeret, nem szeret, szeret, nem szeret, szeret.*s ekkor elfogynak a szirmok,Konja felemeli fejét s a gnóm tekintetét keresi*
- Nem sietünk Zrekil, nekem semmi dolgom. Még nincs elég pénzem,hogy tanulják, úgyhogy, *mondja majd vállat von s rámosolyog*
- Akkor még nincs olyan régen úton,És azt tudja már meddig akar vándorolni? Csak mert mire teljesen megtanulja a varázslat minden trükkjét, az évtizedekbe is telhet. De gondolom ezt Ön is tudja. *mondja s újabb belső vitát kezd el önmagával. "Csak fecsegsz és fecsegsz, miközben elmondhatnád neki az érzéseidet. Gyáva,nyuszi vagy Konja Konor! Talán még öreganyádnak is igaza volt." A lány nem is tudja mennyi idő telt el mire észre vette,hogy újabb csend telepedett rájuk.*
- Zrekil Én inkább nem szeretném,hogy a szappan virágos módszert használja. Aggódnék,hiszen ezt csak azok tudják épségben megúszni akik gyermekkoruk óta ismerik ezt a tudományt. Úgyhogy inkább megkérem,használja az eddig jól bevált módszert. Ugye így lesz Csodaszemű? Igérje meg nekem. *kéri s lehajtja fejét. Konja úgy döntött nem lép addig még a gnóm valami apró jelet nem add neki,hiszen még is csak Ő a férfi. Letép egy szál virágot s a következőt kezdi*
- Szeret, nem szeret, szeret, nem szeret, szeret.*s ekkor elfogynak a szirmok,Konja felemeli fejét s a gnóm tekintetét keresi*
537. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2013-08-07 23:41:53
Üzenet elküldve: 2013-08-07 23:41:53
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
//Konja Konor//
*Zrekil nem ellenkezik, ledobja a felsőjét, majd a bokor irányába tekint, amiről Konja beszél. Már épp menne segíteni, amikor meghallja, hogy a tündérlány halált emleget, inkább visszahúzza a kezét. Persze világért sem szeretne kimaradni a felelősségből, de ha egyszer a lány úgyis olyan gyakorlottan csinálja. Meg azzal, ha ő meghalna, jelenleg nem sokat érnének el. Csak hogy nem kéne kimosni a ruhát. Egyenlőre még nem szeretne meghalni. Ő nem tartozik a vakmerő harcosok közé, akik nem félik a halált. Ő igenis retteg a naptól, amikor itt kell hagyja a világot. Megnyugszik azonban, hogy a tündér ügyesen megoldotta, és ő sem hal meg.
~ Ha egyikőnk se hal meg ma, akkor ez egy jó nap lesz ~
Majd igyekszik értelmesen bólogatni, miközben a tündérlány azt mondja, hogy fogja leőrölni a leveleket. Mikor megbotlik a kőben, akkor Zrekil kezeivel eltakarja szemeit, hogy ha a tündér elesne, legalább ne lássa. Ez egy érdekes reflex, legalábbis könnyebb lenne simán elfordulni. Ha erre nem kerül sor, akkor mélységesen megnyugszik, és figyeli tovább a műveletet. Mikor a tündér a végére ér, akkor sűrű bólogatások közt megjegyzi:*
- Nagyszerű, valóban nagyszerű, és többnyire beledobtam volna a vízbe, egy fél óráig hagyom ázni, amíg pihenek a napon, aztán kicsit megmosom, és hagyom megszáradni, miközben tovább fekszem a napon. De ez a technika sem rossz, megjegyeztem habár... *megvakarja a fejét* nem szívesen mennék ilyen halált hozó növények közelébe. De... azért megjegyeztem...
*Az álma óta kicsit nehézkesebben kommunikál Konjával, mivel sosem volt jó az érzései kimutatásában, az őszinte vallomásokban pedig még kevésbé. Így hát úgy döntött, még vár egy kicsit. Persze eddig a 'kicsi várás'-ból mindig 'sok várás' lett, abból pedig... abból pedig semmi. Mindenesetre megfogadja magában, hogy ezúttal határozottabb lesz. Azonban még így is egy kis haladékot kér magától, amíg igyekszik összeszedni magát. Közben eljut a tudatáig Konja kérdése, mire gyorsan igyekszik válaszolni:*
- Hát... nem olyan régóta. Szóval elindultam... és nagyjából egy holdhónap volt mire... tudja, mire Artheniorba értem. *mondja, miközben gyakorlatilag levegőért kapkod.
~ Ezt jelenti összeszedni magam? Ettől így nem sok jót remélek, az mér egyszer biztos ~
Végül még kiböki:*
- Ne sürgessük a visszautat a folyópartra, én még ellennék itt a tisztáson.
*Zrekil nem ellenkezik, ledobja a felsőjét, majd a bokor irányába tekint, amiről Konja beszél. Már épp menne segíteni, amikor meghallja, hogy a tündérlány halált emleget, inkább visszahúzza a kezét. Persze világért sem szeretne kimaradni a felelősségből, de ha egyszer a lány úgyis olyan gyakorlottan csinálja. Meg azzal, ha ő meghalna, jelenleg nem sokat érnének el. Csak hogy nem kéne kimosni a ruhát. Egyenlőre még nem szeretne meghalni. Ő nem tartozik a vakmerő harcosok közé, akik nem félik a halált. Ő igenis retteg a naptól, amikor itt kell hagyja a világot. Megnyugszik azonban, hogy a tündér ügyesen megoldotta, és ő sem hal meg.
~ Ha egyikőnk se hal meg ma, akkor ez egy jó nap lesz ~
Majd igyekszik értelmesen bólogatni, miközben a tündérlány azt mondja, hogy fogja leőrölni a leveleket. Mikor megbotlik a kőben, akkor Zrekil kezeivel eltakarja szemeit, hogy ha a tündér elesne, legalább ne lássa. Ez egy érdekes reflex, legalábbis könnyebb lenne simán elfordulni. Ha erre nem kerül sor, akkor mélységesen megnyugszik, és figyeli tovább a műveletet. Mikor a tündér a végére ér, akkor sűrű bólogatások közt megjegyzi:*
- Nagyszerű, valóban nagyszerű, és többnyire beledobtam volna a vízbe, egy fél óráig hagyom ázni, amíg pihenek a napon, aztán kicsit megmosom, és hagyom megszáradni, miközben tovább fekszem a napon. De ez a technika sem rossz, megjegyeztem habár... *megvakarja a fejét* nem szívesen mennék ilyen halált hozó növények közelébe. De... azért megjegyeztem...
*Az álma óta kicsit nehézkesebben kommunikál Konjával, mivel sosem volt jó az érzései kimutatásában, az őszinte vallomásokban pedig még kevésbé. Így hát úgy döntött, még vár egy kicsit. Persze eddig a 'kicsi várás'-ból mindig 'sok várás' lett, abból pedig... abból pedig semmi. Mindenesetre megfogadja magában, hogy ezúttal határozottabb lesz. Azonban még így is egy kis haladékot kér magától, amíg igyekszik összeszedni magát. Közben eljut a tudatáig Konja kérdése, mire gyorsan igyekszik válaszolni:*
- Hát... nem olyan régóta. Szóval elindultam... és nagyjából egy holdhónap volt mire... tudja, mire Artheniorba értem. *mondja, miközben gyakorlatilag levegőért kapkod.
~ Ezt jelenti összeszedni magam? Ettől így nem sok jót remélek, az mér egyszer biztos ~
Végül még kiböki:*
- Ne sürgessük a visszautat a folyópartra, én még ellennék itt a tisztáson.
536. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2013-08-07 22:50:15
Üzenet elküldve: 2013-08-07 22:50:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Zrekil Losef//
- Adja csak ide, majd Én rendbe rakom,hiszen végül is az Én hibámból lett piszkos. Van itt egy növény, szappan virágnak hívják. A régi időkben ezzel most tündéranyáink. *fel áll a gnóm mellől s elindul egy zöld bokor felé,melyen kék bogyók vannak.*
- Viszont a bogyók mérgezőek,nehogy hozzájuk érjen, s nagyon óvatosan kell leszakítani mert ha megszúrja a töve, *a lány nem tudja,hogy fogalmazhatna szépen* nos akkor alulról fogja szagolni ezeket a csodás növényeket. *letép egy pár levelet, látni a lány munkáján,hogy nem először csinálja s mikor elegendőt begyűjt, elindul követ keresni.*
- Most összetöröm két kő között,már ha találok. *magyarázza a gnómnak s felsikolt mikor megbotlik egy kőben* Tehát összetöröm, látja így ni, *mutatja a pépet* majd beledörzsölöm a ruhába. Majd amikor újra a folyóparton leszünk akkor csak leöblítem vízzel s higgye el olyan lesz mint új korábban.
*Konja leteszi maga mellé a gnóm felsőruházatát s elmélkedni kezd. "Lehet Én vagyok buta, de tisztán emlékszem azt mondta,szeretem a Konját. De ez olyan csacsiság hiszen még csak egy puszit se kaptam tőle. Pedig milyen jó is lenne, azok a mosolygó szemek. Hát Konja Konor ismét csak galibát okoztál magadnak! Beleszeretni egy gnómba! Áh!" Szidja meg magát a tündér. Hiszen bár mennyire szereti Ő a vidámságot, tudja,hogy sok mindenki megdöbbenne ha éppen egy gnómot választana társául, "S biztos,hogy ez engem érdekel? Hiszen sokan azt is őrültségnek tartották,hogy eljöttem otthonról"
súgja lelke egy része. Konja nem tudta mit tegyen így hát úgy dönt nem emészti magát,inkább kihasználja ezt az időt amit Zrekilel tölthet*
- És Zrekil mióta vándorol pontosan? Meséljen nekem valamit! *kéri mosolyogva, s agya hátsó zugába elzárja nyomasztó gondolatait a jövőről.*
A hozzászólást Mortagroth (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.08.13 12:35:50, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő
- Adja csak ide, majd Én rendbe rakom,hiszen végül is az Én hibámból lett piszkos. Van itt egy növény, szappan virágnak hívják. A régi időkben ezzel most tündéranyáink. *fel áll a gnóm mellől s elindul egy zöld bokor felé,melyen kék bogyók vannak.*
- Viszont a bogyók mérgezőek,nehogy hozzájuk érjen, s nagyon óvatosan kell leszakítani mert ha megszúrja a töve, *a lány nem tudja,hogy fogalmazhatna szépen* nos akkor alulról fogja szagolni ezeket a csodás növényeket. *letép egy pár levelet, látni a lány munkáján,hogy nem először csinálja s mikor elegendőt begyűjt, elindul követ keresni.*
- Most összetöröm két kő között,már ha találok. *magyarázza a gnómnak s felsikolt mikor megbotlik egy kőben* Tehát összetöröm, látja így ni, *mutatja a pépet* majd beledörzsölöm a ruhába. Majd amikor újra a folyóparton leszünk akkor csak leöblítem vízzel s higgye el olyan lesz mint új korábban.
*Konja leteszi maga mellé a gnóm felsőruházatát s elmélkedni kezd. "Lehet Én vagyok buta, de tisztán emlékszem azt mondta,szeretem a Konját. De ez olyan csacsiság hiszen még csak egy puszit se kaptam tőle. Pedig milyen jó is lenne, azok a mosolygó szemek. Hát Konja Konor ismét csak galibát okoztál magadnak! Beleszeretni egy gnómba! Áh!" Szidja meg magát a tündér. Hiszen bár mennyire szereti Ő a vidámságot, tudja,hogy sok mindenki megdöbbenne ha éppen egy gnómot választana társául, "S biztos,hogy ez engem érdekel? Hiszen sokan azt is őrültségnek tartották,hogy eljöttem otthonról"
súgja lelke egy része. Konja nem tudta mit tegyen így hát úgy dönt nem emészti magát,inkább kihasználja ezt az időt amit Zrekilel tölthet*
- És Zrekil mióta vándorol pontosan? Meséljen nekem valamit! *kéri mosolyogva, s agya hátsó zugába elzárja nyomasztó gondolatait a jövőről.*
A hozzászólást Mortagroth (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.08.13 12:35:50, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő
535. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2013-08-07 20:04:47
Üzenet elküldve: 2013-08-07 20:04:47
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
//Konja Konor//
*Pedig úgy nem akart elájulni, de van, ami neki is sok. Az a puszi olyan váratlanul érte, hogy nem is volt képes végiggondolni, hogy nem szabad elájulni, megtette. Valahogy tudatalattija mégis küzdhetett, mert nem látott igazi álmot, mindössze ködöt, meg homályos alakokat. Tárgyaltak, de a gnóm nem értette, miről. Nem is érdekelte, sokkal inkább igyekezett kirántani magát az ájulásból. Igyekezett távolodni az alakoktól, akik összegyűrődtek, mint egy papír, majd a kép elszakadt, és hirtelen újra ugyanolyan közel volt a tárgyaló alakokhoz. Újra próbált távolodni, azonban a kép szakadása után újra visszakerült. Ez így ment nagyon sokáig, nem tudja meddig. A valóságban jóllehet alig telt el idő ez alatt, de ő egy örökkévalóságnak érezte. Nem is igyekezett kivenni az alakok arcát, termetét, esetleg rendellenességeit, meg nem is látta volna a ködben. És nem is érdekelte. A mormolásukra, a tanácskozásra még kevésbé figyelt, csak igyekezett minél távolabb kerülni a kísérteties alakoktól, akiktől kirázta a hideg. Teljesen átitatta a veríték, és rettegett, és még egy örökkévalóságnyi idő után sem szabadult. Csak újra és újra az alakok. Majd a ködön át hirtelen megjelenik egy apró fénycsík, mely egyszer s mind reménysugár módjára is hat. Ahogy elér a gnómhoz, hallani vél egy nevetést. De nem gonosz, ördögi kacajt, sokkal inkább a tündérlányka gyönyörű nevetése. Ez erőt önt belé, és úgy érzi, végre képes szabadulni. Ezen a ponton továbbá tudatosul benne, hogy beleszeretett a tündérlányba, akármi is történjen. Ezúttal gyorsabban hátrál, az alakoknak nincs ideje széjjel szakadni, mindössze apró ponttá zsugorodnak, és eltűnnek. Ezzel párhuzamosan lassan magához tér, bár félig az álomvilágban léve még motyog valami olyat, hogy:*
- Akkor is szeretem Konját...
*Pár másodperc múlva magához tér, és felül. Az álom elhalványul, és feledésbe merül az örökkévalóságig tartó szenvedés és menekülés érzése is. Ahogyan az utolsó mondat is. Felül, és nem is tudja, mit feleljen a tündérlány kérdésére. Most teljesen másmilyennek látja, valószínűleg az álom hatására. A lány éneke csak még jobban megbabonázza, így nem is veszi észre a gonosz tervet, csak mikor már eltalálja a gyümölcs.*
- Ezt valakinek ki kell mosni, és nem én leszek az *nevet, és lekap a bokorról egy hasonlóan érett gyümölcsöt, és ellentámadásba kezd. Ezúttal a lány adja meg magát, és elterül a földön. Zrekil egy darabig nézi a földön fekvő tündért, majd leül a fűbe, és leteszi a gyümölcsöt, ami a kezében van. Egész biztosan beleszeretett Konjába.*
- Rendben, ezúttal kegyelmezek, ha megmondja, mit lehet csinálni ezzel a folttal *mondja mosolyogva.*
*Pedig úgy nem akart elájulni, de van, ami neki is sok. Az a puszi olyan váratlanul érte, hogy nem is volt képes végiggondolni, hogy nem szabad elájulni, megtette. Valahogy tudatalattija mégis küzdhetett, mert nem látott igazi álmot, mindössze ködöt, meg homályos alakokat. Tárgyaltak, de a gnóm nem értette, miről. Nem is érdekelte, sokkal inkább igyekezett kirántani magát az ájulásból. Igyekezett távolodni az alakoktól, akik összegyűrődtek, mint egy papír, majd a kép elszakadt, és hirtelen újra ugyanolyan közel volt a tárgyaló alakokhoz. Újra próbált távolodni, azonban a kép szakadása után újra visszakerült. Ez így ment nagyon sokáig, nem tudja meddig. A valóságban jóllehet alig telt el idő ez alatt, de ő egy örökkévalóságnak érezte. Nem is igyekezett kivenni az alakok arcát, termetét, esetleg rendellenességeit, meg nem is látta volna a ködben. És nem is érdekelte. A mormolásukra, a tanácskozásra még kevésbé figyelt, csak igyekezett minél távolabb kerülni a kísérteties alakoktól, akiktől kirázta a hideg. Teljesen átitatta a veríték, és rettegett, és még egy örökkévalóságnyi idő után sem szabadult. Csak újra és újra az alakok. Majd a ködön át hirtelen megjelenik egy apró fénycsík, mely egyszer s mind reménysugár módjára is hat. Ahogy elér a gnómhoz, hallani vél egy nevetést. De nem gonosz, ördögi kacajt, sokkal inkább a tündérlányka gyönyörű nevetése. Ez erőt önt belé, és úgy érzi, végre képes szabadulni. Ezen a ponton továbbá tudatosul benne, hogy beleszeretett a tündérlányba, akármi is történjen. Ezúttal gyorsabban hátrál, az alakoknak nincs ideje széjjel szakadni, mindössze apró ponttá zsugorodnak, és eltűnnek. Ezzel párhuzamosan lassan magához tér, bár félig az álomvilágban léve még motyog valami olyat, hogy:*
- Akkor is szeretem Konját...
*Pár másodperc múlva magához tér, és felül. Az álom elhalványul, és feledésbe merül az örökkévalóságig tartó szenvedés és menekülés érzése is. Ahogyan az utolsó mondat is. Felül, és nem is tudja, mit feleljen a tündérlány kérdésére. Most teljesen másmilyennek látja, valószínűleg az álom hatására. A lány éneke csak még jobban megbabonázza, így nem is veszi észre a gonosz tervet, csak mikor már eltalálja a gyümölcs.*
- Ezt valakinek ki kell mosni, és nem én leszek az *nevet, és lekap a bokorról egy hasonlóan érett gyümölcsöt, és ellentámadásba kezd. Ezúttal a lány adja meg magát, és elterül a földön. Zrekil egy darabig nézi a földön fekvő tündért, majd leül a fűbe, és leteszi a gyümölcsöt, ami a kezében van. Egész biztosan beleszeretett Konjába.*
- Rendben, ezúttal kegyelmezek, ha megmondja, mit lehet csinálni ezzel a folttal *mondja mosolyogva.*
534. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2013-08-07 19:25:22
Üzenet elküldve: 2013-08-07 19:25:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Zreki Losef//
*Konja ismét csak nevetésben tör ki. Nincs mit tenni mióta a gnómmal utazik csak nevetésből állnak perceik.*
- Csak nem zavarban van Zrekil? *kérdezi s megsimogatja kézfejét. Majd feláll,pukedlizik egyet s énekelni kezd. Mikor a dal végére ér hosszú percekig néma csendben vannak,csupán a madarak csiripelése és méhek zümmögése ad némi hangot. A lány lassú mozgásba kezd s egyre távolabb táncol a gnómtól,ám pillantását nem veszi le róla,mikor már Zrekil látóterén kívül van felszed néhány puha gyümölcsöt s háta mögé téve kezét visszamegy hozzá, miközben újabb dalra kezd rá. A gnóm csak nézi mikor a tündér felkacag s megdobja az első gyümölccsel,ami nagy loccsanással terül szét ruháján. A gnóm először meglepődik,majd arcára kiül a játékos öröm s kergetni kezdi a lányt. Konja kecsesen elszökken s szalad előle a virágok közé. Soha ilyen jól nem szórakozott még mint ezzel a gnóm 'emberrel'. Kacagva terül el a füvön s kezeit kinyújtja a lihegő gnóm felé majd így szól.*
- Megadom magam, megadom magam,*lihegi s újból nevetni kezd* kérem kegyelmezzen egy ártatlan tündérnek. Kérem, nagyon szépen kérem. *Így a földön fekve a napsütés alatt a lány különleges látványt nyújt sötét hajával,s ami igazán megszépíti az a gyermeki mosoly az arcán*
- Zrekil miért nézz rám így? *kérdezi a gnóm komoly arcát figyelve*
*Konja ismét csak nevetésben tör ki. Nincs mit tenni mióta a gnómmal utazik csak nevetésből állnak perceik.*
- Csak nem zavarban van Zrekil? *kérdezi s megsimogatja kézfejét. Majd feláll,pukedlizik egyet s énekelni kezd. Mikor a dal végére ér hosszú percekig néma csendben vannak,csupán a madarak csiripelése és méhek zümmögése ad némi hangot. A lány lassú mozgásba kezd s egyre távolabb táncol a gnómtól,ám pillantását nem veszi le róla,mikor már Zrekil látóterén kívül van felszed néhány puha gyümölcsöt s háta mögé téve kezét visszamegy hozzá, miközben újabb dalra kezd rá. A gnóm csak nézi mikor a tündér felkacag s megdobja az első gyümölccsel,ami nagy loccsanással terül szét ruháján. A gnóm először meglepődik,majd arcára kiül a játékos öröm s kergetni kezdi a lányt. Konja kecsesen elszökken s szalad előle a virágok közé. Soha ilyen jól nem szórakozott még mint ezzel a gnóm 'emberrel'. Kacagva terül el a füvön s kezeit kinyújtja a lihegő gnóm felé majd így szól.*
- Megadom magam, megadom magam,*lihegi s újból nevetni kezd* kérem kegyelmezzen egy ártatlan tündérnek. Kérem, nagyon szépen kérem. *Így a földön fekve a napsütés alatt a lány különleges látványt nyújt sötét hajával,s ami igazán megszépíti az a gyermeki mosoly az arcán*
- Zrekil miért nézz rám így? *kérdezi a gnóm komoly arcát figyelve*
533. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2013-08-07 18:14:44
Üzenet elküldve: 2013-08-07 18:14:44
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
//Konja Komor//
*A gyümölcsök valóban finomak, és ingyen is vannak, ez azért mindig egy fontos pont a vándor életében. Sokan úgy képzelik el a vándort, hogy jár a pusztaságban, napról napra vadászik, meg bogyókat gyűjt, aztán ha végre beér egy városba, akkor felissza a fogadók minden italát, meg mindenféle ételeket rendel. Ez így nem szokott igaz lenni, csak ha vállalva a kockázatot, sok pénzzel indul el az illető. Zrekil nem így volt ezzel, csak egy sovány erszénnyel indult meg, hogy Artheniorba, szóval ő most is vádaszaton, meg bogyókon fog valószínűleg élni. De azért nem ártott egy kis eleség a fogadóban, még akkor sem, ha valóban csak kis eleség volt. Miután kellő mennyiségűt belakmározott a gyümölcsből, annyit, hogy már az ő feneketlen bendője is megtelt, válaszol a tündér kérdésére:*
- Dehogy hízelgek, mi okom lenne rá? Egyszerűen önt olyannak vélem, akinek minden jól áll *majd amikor a tündérlányka megpróbálja utánozni, milyen arcot vágott, kitör belőle a nevetés, közben hátradől, ismét bele a bokorba. Egy gyümölcs elindul ugyan pont az arca felé, de még idejében elkapja, megkímélve ezzel magát egy fájdalmas kupánveréstől.*
- Ugyan kérem, hiszen alig láthatta, hiszen villámgyorsan reagáltam a támadásra, egy komoly harci mozdulattal *majd méregeti kicsit a gyümölcsöt, és leteszi a fűbe* Egyenlőre eleget ettem. Hát... ezt is rég mondtam már.
*Közben a koszorú nagyjából elkészül, a gnóm tesz pár kísérletet magában, hogy elképzelje Konja fején, így talán nem fogja megint az ájulás kerülgetni, ha meglátja. Közben csak annyit felel:*
- Hát, én is áldom a szerencsét pontosan ugyanezen okokból. Meg amiért az előbb nem vágott kupán egy ilyen gyümölcs.
*Közben a tündérlányka fejére illeszti a koszorút, és hát Zrekil úgy véli, hogy szebb, mint ahogy elképzelte. Egy darabig csak tátog, bár most úgy érzi, végre túljutott a holtponton, és talán nem fenyegeti többé az ájulás. Mindenesetre amikor újra elkezd pislogni, gyorsan kiböki:*
- Igazán csodálatos *mondja, miközben igyekszik feldolgozni a látottakat. Azonban a következő dologra akkor sem tudott volna felkészülni, ha előre tudja, hogy jön. Konja egy puszit nyom az arcára, aminek hatására úgy érzi, ha most a folyóparton lenne, az se lenne elég.*
- igazán... igazán semmiség... *nyögi ki, mielőtt ájultan dől bele a bokorba.*
*A gyümölcsök valóban finomak, és ingyen is vannak, ez azért mindig egy fontos pont a vándor életében. Sokan úgy képzelik el a vándort, hogy jár a pusztaságban, napról napra vadászik, meg bogyókat gyűjt, aztán ha végre beér egy városba, akkor felissza a fogadók minden italát, meg mindenféle ételeket rendel. Ez így nem szokott igaz lenni, csak ha vállalva a kockázatot, sok pénzzel indul el az illető. Zrekil nem így volt ezzel, csak egy sovány erszénnyel indult meg, hogy Artheniorba, szóval ő most is vádaszaton, meg bogyókon fog valószínűleg élni. De azért nem ártott egy kis eleség a fogadóban, még akkor sem, ha valóban csak kis eleség volt. Miután kellő mennyiségűt belakmározott a gyümölcsből, annyit, hogy már az ő feneketlen bendője is megtelt, válaszol a tündér kérdésére:*
- Dehogy hízelgek, mi okom lenne rá? Egyszerűen önt olyannak vélem, akinek minden jól áll *majd amikor a tündérlányka megpróbálja utánozni, milyen arcot vágott, kitör belőle a nevetés, közben hátradől, ismét bele a bokorba. Egy gyümölcs elindul ugyan pont az arca felé, de még idejében elkapja, megkímélve ezzel magát egy fájdalmas kupánveréstől.*
- Ugyan kérem, hiszen alig láthatta, hiszen villámgyorsan reagáltam a támadásra, egy komoly harci mozdulattal *majd méregeti kicsit a gyümölcsöt, és leteszi a fűbe* Egyenlőre eleget ettem. Hát... ezt is rég mondtam már.
*Közben a koszorú nagyjából elkészül, a gnóm tesz pár kísérletet magában, hogy elképzelje Konja fején, így talán nem fogja megint az ájulás kerülgetni, ha meglátja. Közben csak annyit felel:*
- Hát, én is áldom a szerencsét pontosan ugyanezen okokból. Meg amiért az előbb nem vágott kupán egy ilyen gyümölcs.
*Közben a tündérlányka fejére illeszti a koszorút, és hát Zrekil úgy véli, hogy szebb, mint ahogy elképzelte. Egy darabig csak tátog, bár most úgy érzi, végre túljutott a holtponton, és talán nem fenyegeti többé az ájulás. Mindenesetre amikor újra elkezd pislogni, gyorsan kiböki:*
- Igazán csodálatos *mondja, miközben igyekszik feldolgozni a látottakat. Azonban a következő dologra akkor sem tudott volna felkészülni, ha előre tudja, hogy jön. Konja egy puszit nyom az arcára, aminek hatására úgy érzi, ha most a folyóparton lenne, az se lenne elég.*
- igazán... igazán semmiség... *nyögi ki, mielőtt ájultan dől bele a bokorba.*
532. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2013-08-07 16:43:40
Üzenet elküldve: 2013-08-07 16:43:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Zrekil Losef//
*Konja mosolyogva figyeli a gnómot. Hát valóban nem egy vékony alkat, de ha valakinek olyan szeme van mint Zrekilnek, mit érdekli őt,hogy milyen a súlya. A virágkoszorút közben lassan elkészítette s, hogy ne legyen annyira mű hatású tett hozzá egy pár levelet s virágszárat. Látja a férfin,hogy nem igazán tudja elképzelni,hogy hogyan lehet ilyen csodálatos fejdíszt készíteni de hát Konja már ezerszer ismételte meg ezeket a mozdulatokat.*
- Tehát azt mondja jól fog állni nekem? Ez igazán hízelgő Zrekil,de Ön bizonyára csak hízeleg. *legyint egyet kezével s ránevet.*
Egyébként valóban nagyon vicces arcot,nézze csak ilyet ni *mutatja a lány s mikor a gnóm hahotázni kezd Ő is csatlakozik így inkább le teszi az eddig elkészült koszorút,nehogy a nagy nevetés közben esetleg összetörje*
- Jaj Zrekil, *sóhajt s rámosolyog* áldom a szerencsét,hogy éppen találkoztunk. Maga olyan jó útitárs! *közben befejezi a fejdíszt s felteszi hajába, kicsit igazgatta majd odafordul a gnómhoz.*
- Na mit szól Kedves? Eléggé színes lett? *kérdezi s közben elpirul a gnóm tekintetét látva. Tetszik neki ez a vicces ember,most már nem is akarja tagadni maga előtt. Így hát feláll megpördül majd mellé ül s nyom egy puszit az arcára*
- Köszönöm a bókot, zavarba hozz még *súgja s lesüti szép szemeit*
A hozzászólást Mortagroth (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.08.13 12:40:38, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő
*Konja mosolyogva figyeli a gnómot. Hát valóban nem egy vékony alkat, de ha valakinek olyan szeme van mint Zrekilnek, mit érdekli őt,hogy milyen a súlya. A virágkoszorút közben lassan elkészítette s, hogy ne legyen annyira mű hatású tett hozzá egy pár levelet s virágszárat. Látja a férfin,hogy nem igazán tudja elképzelni,hogy hogyan lehet ilyen csodálatos fejdíszt készíteni de hát Konja már ezerszer ismételte meg ezeket a mozdulatokat.*
- Tehát azt mondja jól fog állni nekem? Ez igazán hízelgő Zrekil,de Ön bizonyára csak hízeleg. *legyint egyet kezével s ránevet.*
Egyébként valóban nagyon vicces arcot,nézze csak ilyet ni *mutatja a lány s mikor a gnóm hahotázni kezd Ő is csatlakozik így inkább le teszi az eddig elkészült koszorút,nehogy a nagy nevetés közben esetleg összetörje*
- Jaj Zrekil, *sóhajt s rámosolyog* áldom a szerencsét,hogy éppen találkoztunk. Maga olyan jó útitárs! *közben befejezi a fejdíszt s felteszi hajába, kicsit igazgatta majd odafordul a gnómhoz.*
- Na mit szól Kedves? Eléggé színes lett? *kérdezi s közben elpirul a gnóm tekintetét látva. Tetszik neki ez a vicces ember,most már nem is akarja tagadni maga előtt. Így hát feláll megpördül majd mellé ül s nyom egy puszit az arcára*
- Köszönöm a bókot, zavarba hozz még *súgja s lesüti szép szemeit*
A hozzászólást Mortagroth (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.08.13 12:40:38, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő
531. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2013-08-06 23:11:46
Üzenet elküldve: 2013-08-06 23:11:46
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
//Konja Konor//
*Zrekil persze felállhatott volna, mikor a gyümölcsért indultak, de szeret közel lenni a természethez. Persze egy még nyomósabb oka a dolognak lustasága, amely már egészen kiskora óta meghatározó tulajdonsága. De mégis, szereti a magas füvet, ami így négykézláb szinte ellepi. Így közelről érezheti a virágok illatát is, és a hosszabb fűszálak viccesen csiklandozzák a nyakát. A rossz hír azonban, hogy így néha egy-egy virág az arcába csap, és nem látja idejében a feléje repülő gyümölcsöket. Éppen csak akkor jön rá, hogy támadás áldozatává vált, amikor koppan a fején, mire reflexből összegömbölyödik, és bukfencezik egyet előrefelé. Így természetesen sikerül a bokorba belegurulni. Erre még pár gyümölcs rápottyan, kezét védekezően emeli maga elé, és játékos könyörgéssel mondja:*
- Győztél, győztél, kérlek hagyd meg az életem, legalább amíg eszem pár falatot, ne üres gyomorral kelljen kezdenem a második életemet, mert akkor én is vissza fogok járni kísérteni.
*Azzal megragadja az egyik pocakján elhelyezkedő gyümölcsét és így fektében, alsótestével a bokorban elkezdi enni. Igazán ízletesnek véli a gyümölcsöt, de ez nem újdonság, ő általában mindent igazán ízletesnek vél.
~ A medál. A rágcsáló medál soha nem hagy cserben ~
Ezután apró kezeivel végigtapogatja a környezetét, hátha talál még egy ilyen bogyót a fűben. a szerencse rámosolyog, és bal kezével talál egyet. Közben megkérdezi:*
- Miért, olyan vicces arcot vágtam? *közben kikúszik a bokorból, hiszen ez már neki is sok a jóból. Persze nem az evésből, hanem a bokorban tartózkodásból. Miután a tündérlányka abbahagyja a féktelen hahotát, elkezd virágokat gyűjteni az új koszorúhoz. A gnóm egy darabig figyeli, ahogy dolgozik, aztán elfárad benne a szeme is. Láthatóan nem először készít ilyesfajta koszorút, legalábbis nagyon gyakorlottan dolgoznak az ujjai. Közben annyit mond:*
- Köszönje a medálnak, amely soha nem hagy cserben, annak hála mindig jó sokat tudok enni *neveti el magát. Amikor megvette a medált, egy darabig tényleg hitte, hogy az használ, azért éhes folyton, később rájött, hogy egyszerűen csak meghízott egy kicsit. Majd a következő kérdésre felemeli a fejét, Konjara néz, aztán a koszorúra, és újra Konjára, majd annyit mond:*
- Én biztos vagyok benne, hogy mindenképpen nayon jól fog állni *mondja végül*
*Zrekil persze felállhatott volna, mikor a gyümölcsért indultak, de szeret közel lenni a természethez. Persze egy még nyomósabb oka a dolognak lustasága, amely már egészen kiskora óta meghatározó tulajdonsága. De mégis, szereti a magas füvet, ami így négykézláb szinte ellepi. Így közelről érezheti a virágok illatát is, és a hosszabb fűszálak viccesen csiklandozzák a nyakát. A rossz hír azonban, hogy így néha egy-egy virág az arcába csap, és nem látja idejében a feléje repülő gyümölcsöket. Éppen csak akkor jön rá, hogy támadás áldozatává vált, amikor koppan a fején, mire reflexből összegömbölyödik, és bukfencezik egyet előrefelé. Így természetesen sikerül a bokorba belegurulni. Erre még pár gyümölcs rápottyan, kezét védekezően emeli maga elé, és játékos könyörgéssel mondja:*
- Győztél, győztél, kérlek hagyd meg az életem, legalább amíg eszem pár falatot, ne üres gyomorral kelljen kezdenem a második életemet, mert akkor én is vissza fogok járni kísérteni.
*Azzal megragadja az egyik pocakján elhelyezkedő gyümölcsét és így fektében, alsótestével a bokorban elkezdi enni. Igazán ízletesnek véli a gyümölcsöt, de ez nem újdonság, ő általában mindent igazán ízletesnek vél.
~ A medál. A rágcsáló medál soha nem hagy cserben ~
Ezután apró kezeivel végigtapogatja a környezetét, hátha talál még egy ilyen bogyót a fűben. a szerencse rámosolyog, és bal kezével talál egyet. Közben megkérdezi:*
- Miért, olyan vicces arcot vágtam? *közben kikúszik a bokorból, hiszen ez már neki is sok a jóból. Persze nem az evésből, hanem a bokorban tartózkodásból. Miután a tündérlányka abbahagyja a féktelen hahotát, elkezd virágokat gyűjteni az új koszorúhoz. A gnóm egy darabig figyeli, ahogy dolgozik, aztán elfárad benne a szeme is. Láthatóan nem először készít ilyesfajta koszorút, legalábbis nagyon gyakorlottan dolgoznak az ujjai. Közben annyit mond:*
- Köszönje a medálnak, amely soha nem hagy cserben, annak hála mindig jó sokat tudok enni *neveti el magát. Amikor megvette a medált, egy darabig tényleg hitte, hogy az használ, azért éhes folyton, később rájött, hogy egyszerűen csak meghízott egy kicsit. Majd a következő kérdésre felemeli a fejét, Konjara néz, aztán a koszorúra, és újra Konjára, majd annyit mond:*
- Én biztos vagyok benne, hogy mindenképpen nayon jól fog állni *mondja végül*
530. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2013-08-06 22:22:25
Üzenet elküldve: 2013-08-06 22:22:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Zrekil Losef//
*Konja a bokorhoz szökdécsel s letép egy szép piros gyümölcsöt s beleharap,miközben rágni kezd már a gnóm is odaér és elég vicces látványt nyújt ahogy négykézláb közlekedik. A lány incselkedve megdobja a bokor egyik termésével majd hangosan felkacag amikor meglátja a gnóm meglepett arcát*
- Bizony Zrekil, szeretek Én játszani. *mondja még mindig hahotázva s mivel már nem bírja állva tovább a nevetőgörcsöt,lefekszik a fűbe s megállíthatatlanul kacag*
- Látnia kellene milyen vicces arcot vágott *Mondja levegő után kapkodva. Mikor végre megnyugszik felül s virágokat kezd tépkedni,miközben a gnómot nézi ahogyan eszik.*
- Nem mondom,hogy sokat eszik kedves Gnóm *tréfálkozik a lány, majd elkezdi összefűzni a virágokat. Pirosat,kéket,zöldet, és citromsárgát választott. Ahogyan elnézi a sok színű csokrát elmosolyodik majd Zrekilhez fordul*
- Mit gondol? Elég sokszínű lesz az új virágkoszorúm? Vagy tegyek még bele narancs és lila virágokat is?
*Konja a bokorhoz szökdécsel s letép egy szép piros gyümölcsöt s beleharap,miközben rágni kezd már a gnóm is odaér és elég vicces látványt nyújt ahogy négykézláb közlekedik. A lány incselkedve megdobja a bokor egyik termésével majd hangosan felkacag amikor meglátja a gnóm meglepett arcát*
- Bizony Zrekil, szeretek Én játszani. *mondja még mindig hahotázva s mivel már nem bírja állva tovább a nevetőgörcsöt,lefekszik a fűbe s megállíthatatlanul kacag*
- Látnia kellene milyen vicces arcot vágott *Mondja levegő után kapkodva. Mikor végre megnyugszik felül s virágokat kezd tépkedni,miközben a gnómot nézi ahogyan eszik.*
- Nem mondom,hogy sokat eszik kedves Gnóm *tréfálkozik a lány, majd elkezdi összefűzni a virágokat. Pirosat,kéket,zöldet, és citromsárgát választott. Ahogyan elnézi a sok színű csokrát elmosolyodik majd Zrekilhez fordul*
- Mit gondol? Elég sokszínű lesz az új virágkoszorúm? Vagy tegyek még bele narancs és lila virágokat is?
529. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2013-08-06 20:45:03
Üzenet elküldve: 2013-08-06 20:45:03
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
//Konja Konor//
*Szép lassan másodszor is kiemeli a fejét a vízből, kisimítja haját a szeméből, és újra ránéz Konjára, ahogy hosszú hajával nevet. Kicsit latolgatja a helyzetet, felméri a lehetőségeket, és fejét harmadszor is elindítja a víz felé. Azonban a műveletre már nem jut ideje, hiszen a tündérlány belekarol, és szó szerint elkapja a víz közeléből. Úgy látszik nagyon várja már, hogy odaérjenek a tisztáshoz, így a gnómnak nem hagy lehetőséget, hogy még egyszer 'felfrissítse magát' . Zrekil egyenlőre annak örül, hogy a látvány hatására nem akadnak össze lábai, és esik hasra a folyó partján, és mivel ez nem látszik bekövetkezni, így nincs oka panaszra.
Amikor odaérnek a tisztásra, a gnóm egy darabig csak mered a virágokra, meg egyáltalán a csodás természeti összképre, anélkül, hogy megszólalna. Nem is ismer annyi színt, ahányfélében itt pompáznak a virágok, a fajokat pedig meg sem próbálja elkülöníteni. Nem is ért hozzá, és esélye sem lenne. Amikor Konja megkérdezi, hogy csodás-e a látvány, már épp felelne:*
- Igen... *de csak eddig jut el, mert ekkor a tündérlányka is beugrik a virágok közé, ezzel a látkép gyönyörűségét minden képzeletet felülmúlóan megnövelve. A gnóm úgy érzi, eddig bírta a harcot, lábai szépen lassan kezdik megadni magukat. A következő, ami történik, az lenne, hogy szépen végigterül a virágok között, és csak egy jó fél óra múlva térne magához, azonban erre nem kerül sor. Talán az utolsó pillanatban Konja hangja, és még inkább kezei rántják vissza a valóságba. A pörgéstől kicsit elszédül, de legalább az élet visszatér belé, és úgy érzi, magánál fog maradni. Majd szédülése közben lerogy a fűbe, de nem az ájulás miatt, sokkal inkább mert forog vele a világ. Először ülésbe ereszkedik, majd hanyatt fekszik, nem azért, mert annyira szeretett volna elfeküdni, sokkal inkább azért, mert úgy gyorsabban elmúlik a szédülés. Azonban utána sincs semmi kifogása az ellen, hogy ott feküdjön az illatos virágok között. Majd mikor az éhség kerül szóba, Zrekil azonnal felül, és válaszol:*
- Ha már így szóba került, szívesen fogyasztanék bármilyen gyümölcsöt. Meg... valójában általánosan bármit. Biztos az amulett varázsa teszi, tudtam én, hogy működik *mondja, miközben négykézláb kezdi követni a tündérlányt, mert felállni lusta, és a bokor úgyis csak 5-6 lépés.*
*Szép lassan másodszor is kiemeli a fejét a vízből, kisimítja haját a szeméből, és újra ránéz Konjára, ahogy hosszú hajával nevet. Kicsit latolgatja a helyzetet, felméri a lehetőségeket, és fejét harmadszor is elindítja a víz felé. Azonban a műveletre már nem jut ideje, hiszen a tündérlány belekarol, és szó szerint elkapja a víz közeléből. Úgy látszik nagyon várja már, hogy odaérjenek a tisztáshoz, így a gnómnak nem hagy lehetőséget, hogy még egyszer 'felfrissítse magát' . Zrekil egyenlőre annak örül, hogy a látvány hatására nem akadnak össze lábai, és esik hasra a folyó partján, és mivel ez nem látszik bekövetkezni, így nincs oka panaszra.
Amikor odaérnek a tisztásra, a gnóm egy darabig csak mered a virágokra, meg egyáltalán a csodás természeti összképre, anélkül, hogy megszólalna. Nem is ismer annyi színt, ahányfélében itt pompáznak a virágok, a fajokat pedig meg sem próbálja elkülöníteni. Nem is ért hozzá, és esélye sem lenne. Amikor Konja megkérdezi, hogy csodás-e a látvány, már épp felelne:*
- Igen... *de csak eddig jut el, mert ekkor a tündérlányka is beugrik a virágok közé, ezzel a látkép gyönyörűségét minden képzeletet felülmúlóan megnövelve. A gnóm úgy érzi, eddig bírta a harcot, lábai szépen lassan kezdik megadni magukat. A következő, ami történik, az lenne, hogy szépen végigterül a virágok között, és csak egy jó fél óra múlva térne magához, azonban erre nem kerül sor. Talán az utolsó pillanatban Konja hangja, és még inkább kezei rántják vissza a valóságba. A pörgéstől kicsit elszédül, de legalább az élet visszatér belé, és úgy érzi, magánál fog maradni. Majd szédülése közben lerogy a fűbe, de nem az ájulás miatt, sokkal inkább mert forog vele a világ. Először ülésbe ereszkedik, majd hanyatt fekszik, nem azért, mert annyira szeretett volna elfeküdni, sokkal inkább azért, mert úgy gyorsabban elmúlik a szédülés. Azonban utána sincs semmi kifogása az ellen, hogy ott feküdjön az illatos virágok között. Majd mikor az éhség kerül szóba, Zrekil azonnal felül, és válaszol:*
- Ha már így szóba került, szívesen fogyasztanék bármilyen gyümölcsöt. Meg... valójában általánosan bármit. Biztos az amulett varázsa teszi, tudtam én, hogy működik *mondja, miközben négykézláb kezdi követni a tündérlányt, mert felállni lusta, és a bokor úgyis csak 5-6 lépés.*
528. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2013-08-06 19:29:25
Üzenet elküldve: 2013-08-06 19:29:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Zrekil Losef//
*Konja nagyot kacag a gnóm csacsiságán, s mikor végre kihúzza a fejét a vízből belekarol s elindulnak végre a tisztás felé. A tündér lány már tudja mire készüljön, de bármennyiszer fogja látni a tisztást nem tudd hozzászokni ahhoz a csodához ami itt vár rá.
Ahogyan a tisztáshoz érnek a gnóm lélegzete is eláll, a fák lombjain keresztül beszökő fény beragyogja a virágokat s bokrokat. Ha az ember jobban megnézi láthatja,hogy több színben pompáznak a virágok, szinte megszámlálhatatlan fajtájú. A bokrok a gyümölcstől rogyadoznak s ha beszippantja a levegőt a virágok édeskés illatát érezheti. "Bár itt lenne egy kis házam"
Gondolja a lány s rápillant a gnómra aki mosolyogva nézi a más világot bemutató helyet*
- Nos mit szól Zrekil? Ugye milyen csodálatos? *mondja majd a tündér szaladni kezd s mikor a tisztás közepére ér leveti magát a virágok közé s kacagni kezd majd oda kiált a megkövült Zrekinnek*
- Jöjjön már végre,hiszen ez a hely azért van,hogy örüljünk *kiált majd felpattan s oda rohan hozzá, elkapja a kezét s pörögni kezd még el szédülve a fenekükre ülnek*
- Kissé megszomjaztam, *mondja majd előhalássza kulacsát s meghúzza* kér egy kis gyümölcsöt? *kérdezi s elindul az egyik bokor felé*
A hozzászólás írója (Konja Konor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.08.06 19:30:47
*Konja nagyot kacag a gnóm csacsiságán, s mikor végre kihúzza a fejét a vízből belekarol s elindulnak végre a tisztás felé. A tündér lány már tudja mire készüljön, de bármennyiszer fogja látni a tisztást nem tudd hozzászokni ahhoz a csodához ami itt vár rá.
Ahogyan a tisztáshoz érnek a gnóm lélegzete is eláll, a fák lombjain keresztül beszökő fény beragyogja a virágokat s bokrokat. Ha az ember jobban megnézi láthatja,hogy több színben pompáznak a virágok, szinte megszámlálhatatlan fajtájú. A bokrok a gyümölcstől rogyadoznak s ha beszippantja a levegőt a virágok édeskés illatát érezheti. "Bár itt lenne egy kis házam"
Gondolja a lány s rápillant a gnómra aki mosolyogva nézi a más világot bemutató helyet*
- Nos mit szól Zrekil? Ugye milyen csodálatos? *mondja majd a tündér szaladni kezd s mikor a tisztás közepére ér leveti magát a virágok közé s kacagni kezd majd oda kiált a megkövült Zrekinnek*
- Jöjjön már végre,hiszen ez a hely azért van,hogy örüljünk *kiált majd felpattan s oda rohan hozzá, elkapja a kezét s pörögni kezd még el szédülve a fenekükre ülnek*
- Kissé megszomjaztam, *mondja majd előhalássza kulacsát s meghúzza* kér egy kis gyümölcsöt? *kérdezi s elindul az egyik bokor felé*
A hozzászólás írója (Konja Konor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.08.06 19:30:47
527. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2013-08-05 14:36:10
Üzenet elküldve: 2013-08-05 14:36:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
//Pimbóék nyomában//
*Ahogy Chipon rázza a fejét a kocsiban, lassan megszűnik a viszketés. Nem a fejrázással oldotta meg a problémát, azzal csak elfoglalta magát, amíg megszűnik. Persze erre az ork sose fog rájönni, ez túl bonyolult lenne. Azt hiszi, hogy így kell csinálni. Ha megvakarni nem tudja azt, ami viszket, akkor elkezdi rázni. Ebből igen érdekes szituációk születhetnek még.
A kocsiban ül megláncolva, fegyverek és páncél nélkül. Zötykölődik a szekér, szinte minden követ lehet érezni. Haladnak és lehet, hogy már ki is értek a városból, mert elég hosszú ideje hallja az ostorcsattogásokat és a lovak patájának kopogását. Beáramlik a növények illata és ebből Chipon Duard már tudja, hogy kiértek.
Ahogy telik az út, egyszer csak nagy kiabálást hall. Fegyvercsörgést hallani, csattannak egymáson a kardok. A társai elkezdték a művívást. Az ork próbál úgy tenni, mintha nem tudna semmit az egészről és meglepődne. Kapkodja a fejét, idegesen fészkelődik. Odadugja a szemét és a fülét a kocsi oldalához, ahonnan a zajt hallja.*
- Mi a fene...
*Még lehet hallani egy kiabálást, hogy éppen megölik a többi őrt és a szekeret elviszik a megbeszélt helyre. Chipon nem tudja, hogy tényleg megbeszéltek-e a társai valami helyet, úgyhogy egyelőre azt hiszi, van megbeszélt hely. Ránéz a fogolyra olyan bután, ahogy csak tud. Ez az igazán nekivaló feladat. Utána megint a kocsi oldalát nézi. Persze nem lát ki, de úgy csinál, mint aki próbálkozik.*
*Ahogy Chipon rázza a fejét a kocsiban, lassan megszűnik a viszketés. Nem a fejrázással oldotta meg a problémát, azzal csak elfoglalta magát, amíg megszűnik. Persze erre az ork sose fog rájönni, ez túl bonyolult lenne. Azt hiszi, hogy így kell csinálni. Ha megvakarni nem tudja azt, ami viszket, akkor elkezdi rázni. Ebből igen érdekes szituációk születhetnek még.
A kocsiban ül megláncolva, fegyverek és páncél nélkül. Zötykölődik a szekér, szinte minden követ lehet érezni. Haladnak és lehet, hogy már ki is értek a városból, mert elég hosszú ideje hallja az ostorcsattogásokat és a lovak patájának kopogását. Beáramlik a növények illata és ebből Chipon Duard már tudja, hogy kiértek.
Ahogy telik az út, egyszer csak nagy kiabálást hall. Fegyvercsörgést hallani, csattannak egymáson a kardok. A társai elkezdték a művívást. Az ork próbál úgy tenni, mintha nem tudna semmit az egészről és meglepődne. Kapkodja a fejét, idegesen fészkelődik. Odadugja a szemét és a fülét a kocsi oldalához, ahonnan a zajt hallja.*
- Mi a fene...
*Még lehet hallani egy kiabálást, hogy éppen megölik a többi őrt és a szekeret elviszik a megbeszélt helyre. Chipon nem tudja, hogy tényleg megbeszéltek-e a társai valami helyet, úgyhogy egyelőre azt hiszi, van megbeszélt hely. Ránéz a fogolyra olyan bután, ahogy csak tud. Ez az igazán nekivaló feladat. Utána megint a kocsi oldalát nézi. Persze nem lát ki, de úgy csinál, mint aki próbálkozik.*
526. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2013-08-04 22:55:22
Üzenet elküldve: 2013-08-04 22:55:22
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*A kovácsműhelytől nem messze elér egy szép tisztásra, melyet fiatal, karcsú fák vesznek körül. Középen virágok nőnek a szín minden árnyalatában. Néhány ember, elf törökülésben ülve csukott szemmel próbálják kizárni a világ zavaró neszeit és mély nyugalomba süllyedni. Ageolion úgy dönt, ő is csatlakozik hozzájuk.*
525. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2013-08-04 15:35:42
Üzenet elküldve: 2013-08-04 15:35:42
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Szelíd
//Intath Aldeis//
* A férfi megfordul, így ő is megtorpan, nehogy neki menjen. Aztán amikor továbbmegy a lány is elindul. Majd Intath megszólal.*
~ Őszintén még magam sem tudom, hogy félem e. Egy részem azt mondja, hogy kit érdekel a halál. Előbb utóbb úgyis meghalok, nem mindegy mikor. A másik meg azt, hogy ne hajszoljam bele magam ilyen hülyeségbe. Egyenlőre úgy tűnik az előbbi most felülkerekedett.~
* De hogy hogyan kéne ezt elmagyaráznia a férfinak nem tudja. Talán meg sem értené mi folyik benne. Rövid mosoly fut át az arcán. Inkább csak röviden válaszol.*
- Nem, most éppen nem félem.
* A férfi megfordul, így ő is megtorpan, nehogy neki menjen. Aztán amikor továbbmegy a lány is elindul. Majd Intath megszólal.*
~ Őszintén még magam sem tudom, hogy félem e. Egy részem azt mondja, hogy kit érdekel a halál. Előbb utóbb úgyis meghalok, nem mindegy mikor. A másik meg azt, hogy ne hajszoljam bele magam ilyen hülyeségbe. Egyenlőre úgy tűnik az előbbi most felülkerekedett.~
* De hogy hogyan kéne ezt elmagyaráznia a férfinak nem tudja. Talán meg sem értené mi folyik benne. Rövid mosoly fut át az arcán. Inkább csak röviden válaszol.*
- Nem, most éppen nem félem.
524. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2013-08-04 15:19:39
Üzenet elküldve: 2013-08-04 15:19:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1191
OOC üzenetek: 231
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1191
OOC üzenetek: 231
Játékstílus: Megfontolt
//Lonwira Intorvo//
*A fű zizegése meglepi. Kikerekedett szemekkel megfordul majd mosolyogva folytatja útját.*
-Mi van talán már nem féled a halált?
*Nem néz a nőre de, izgatottan fülel. Nagyon érdekli a válasz.*
~Most dől el milyen fából faragtak kislány. Ha nem akkor az a kis tetoválás jobb személyre nem is kerülhetett volna. De ha igen akkor egyszerűen bolond vagy és kalózok közt van a helyed. Még ha nő is vagy. Ezt a helyzetet bizonyára még a kapitány is elnézné. Ki félne a rossz szerencsétől ha egy ilyen jó kalóznép rendes útra akar térni.~
*A fű zizegése meglepi. Kikerekedett szemekkel megfordul majd mosolyogva folytatja útját.*
-Mi van talán már nem féled a halált?
*Nem néz a nőre de, izgatottan fülel. Nagyon érdekli a válasz.*
~Most dől el milyen fából faragtak kislány. Ha nem akkor az a kis tetoválás jobb személyre nem is kerülhetett volna. De ha igen akkor egyszerűen bolond vagy és kalózok közt van a helyed. Még ha nő is vagy. Ezt a helyzetet bizonyára még a kapitány is elnézné. Ki félne a rossz szerencsétől ha egy ilyen jó kalóznép rendes útra akar térni.~
523. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2013-08-04 15:08:44
Üzenet elküldve: 2013-08-04 15:08:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Szelíd
//Intath Aldeis//
* Mikor az elf elmosolyodik neki is egy őszinte mosolyra húzódik a szája, örül hogy sikerült tisztázni a nézeteltérést. Aztán a férfi belekezd egy dalba, amit már a kapitánytól is hallott egyszer, de akkor nem nagyon értette a szövegét, most viszont értheti. Végig hallgatja a szöveget, majd megint mosolyog egyet. Néhány percig elgondolkodva áll a fűben, majd sietve Intath után indul.*
* Mikor az elf elmosolyodik neki is egy őszinte mosolyra húzódik a szája, örül hogy sikerült tisztázni a nézeteltérést. Aztán a férfi belekezd egy dalba, amit már a kapitánytól is hallott egyszer, de akkor nem nagyon értette a szövegét, most viszont értheti. Végig hallgatja a szöveget, majd megint mosolyog egyet. Néhány percig elgondolkodva áll a fűben, majd sietve Intath után indul.*
522. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2013-08-04 13:57:38
Üzenet elküldve: 2013-08-04 13:57:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1191
OOC üzenetek: 231
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1191
OOC üzenetek: 231
Játékstílus: Megfontolt
//Lonwira Intorvo//
*Mosolyogva bólint egyet a nő válaszára. Majd lassan érthetően elmondja a dal amit mindig énekelnek egyik versszakát.*
-Viharban erős, a szárazon bátor,
Éles kardját itt mind rettegik,
Szeszélyes vendég, és bőkezű gazda:
E nevet – Aern – csak így ismerik.
Kalózok hírét a tengeren messze viszik.
*Majd jót nevet megfordul és elindul.*
~Legalább rá már nem kell vigyáznom. Láttam már női kalózt és ő nem az. Hiányzik belőle az amit sokan csak úgy hívnának őrület. Amiért rettegnek tőlünk. Amiért a legnagyobb viharban sem félünk. Amiért többek vagyunk másoknál.~
*Mosolyogva bólint egyet a nő válaszára. Majd lassan érthetően elmondja a dal amit mindig énekelnek egyik versszakát.*
-Viharban erős, a szárazon bátor,
Éles kardját itt mind rettegik,
Szeszélyes vendég, és bőkezű gazda:
E nevet – Aern – csak így ismerik.
Kalózok hírét a tengeren messze viszik.
*Majd jót nevet megfordul és elindul.*
~Legalább rá már nem kell vigyáznom. Láttam már női kalózt és ő nem az. Hiányzik belőle az amit sokan csak úgy hívnának őrület. Amiért rettegnek tőlünk. Amiért a legnagyobb viharban sem félünk. Amiért többek vagyunk másoknál.~
521. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2013-08-04 13:32:56
Üzenet elküldve: 2013-08-04 13:32:56
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Szelíd
//Intath Aldeis//
* A férfi lefesti előtte, hogy mi vár rá, de nem szeretne meghátrálni. Nem azért, mert nem féli a halált, féli ő ahogy bárki más, de már nagyon ki van éhezve egy kis izgalomra.*
~ Éltem én már eleget, de nem történt velem soha semmi. Éppen itt az ideje, hogy változtassak ezen. Ha ezt gyilkosok között lehet csak megtenni...~
* Erre a gondolatra megijed. A végén még öngyilkos hajlamai lesznek.*
~ Ezt gyorsan verd ki a fejedből, nem kell meghalnod! Légy észnél kislány!~
* De ő sem tudja lebeszélni magát, hogy tovább menjen. Miután lejátszotta a fejében a magánharcát Intathra néz.*
- Nem, nem biztos hogy képes leszek rá.
* Vallja be őszintén, de meg szeretné próbálni.*
* A férfi lefesti előtte, hogy mi vár rá, de nem szeretne meghátrálni. Nem azért, mert nem féli a halált, féli ő ahogy bárki más, de már nagyon ki van éhezve egy kis izgalomra.*
~ Éltem én már eleget, de nem történt velem soha semmi. Éppen itt az ideje, hogy változtassak ezen. Ha ezt gyilkosok között lehet csak megtenni...~
* Erre a gondolatra megijed. A végén még öngyilkos hajlamai lesznek.*
~ Ezt gyorsan verd ki a fejedből, nem kell meghalnod! Légy észnél kislány!~
* De ő sem tudja lebeszélni magát, hogy tovább menjen. Miután lejátszotta a fejében a magánharcát Intathra néz.*
- Nem, nem biztos hogy képes leszek rá.
* Vallja be őszintén, de meg szeretné próbálni.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9568-9587