Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 256 (5101. - 5120. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
5120. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-16 14:16:14
Üzenet elküldve: 2017-04-16 14:16:14
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 242
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 242
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Kampány //
// Néző //
*Az emberlány hamar távozik is, aminek örül Malrion, bár fura, hogy alig töltött el időt a köreikben, lehet rájött, hogy nem látják szép szemmel a magafajtát itt, legalábbis a saját részéről ez igaz is.*
-Érdekesen hangzik és hol tanulják ezek azt a sötét mágiát? Ha valaki az akar lenni, hogy talál magának mestert? *Érdekes kérdések, de kíváncsi a válaszokra, hisz a jelek szerint elég nagy dolog nekromanta mágusnak lenni.*
-Nem volt valami barátságos Nestar beszéde, de gondolom nekem is rá kell voksolnom elsőként. *Jegyzi meg kicsit illemtudóan egy kis szemforgatás mellett, amivel jelét adja, hogy nem rajong a kötelességekért.*
-A félmélységi beszéde tetszett nekem a legjobban, abban volt valami, ami megfogott és nem is kellett koncentrálnom, hogy ne kalandozzak el. *Malrion most, hogy hármasban maradnak, mert Nestar elmegy az egyes csapathoz, ami a szívén, az a száján elmondja amit érez matrónájának.*
// Néző //
*Az emberlány hamar távozik is, aminek örül Malrion, bár fura, hogy alig töltött el időt a köreikben, lehet rájött, hogy nem látják szép szemmel a magafajtát itt, legalábbis a saját részéről ez igaz is.*
-Érdekesen hangzik és hol tanulják ezek azt a sötét mágiát? Ha valaki az akar lenni, hogy talál magának mestert? *Érdekes kérdések, de kíváncsi a válaszokra, hisz a jelek szerint elég nagy dolog nekromanta mágusnak lenni.*
-Nem volt valami barátságos Nestar beszéde, de gondolom nekem is rá kell voksolnom elsőként. *Jegyzi meg kicsit illemtudóan egy kis szemforgatás mellett, amivel jelét adja, hogy nem rajong a kötelességekért.*
-A félmélységi beszéde tetszett nekem a legjobban, abban volt valami, ami megfogott és nem is kellett koncentrálnom, hogy ne kalandozzak el. *Malrion most, hogy hármasban maradnak, mert Nestar elmegy az egyes csapathoz, ami a szívén, az a száján elmondja amit érez matrónájának.*
5119. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-16 13:41:09
Üzenet elküldve: 2017-04-16 13:41:09
ÚJ
![>Myna Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/767_ember-felelf_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
//Kampány//
//Néző//
//Taitos - Tolvajlás 1. lépés: célpont megközelítése//
*Más is Worenth és Lorew mögé akar kerülni, nem más mint a másik mágusmester Taitos, Myna kedvesen mosolyog rá és eszébe is jut, hogy ez is biztos gazdag lehet, na de az intelligens alakokkal lehet gond is, de majd csak kimagyarázza a dolgot.*
-Szia mágusmester, ilyen fiatalon nem sokan érik el ezt a címet, biztos sokat tanultál. *Megrebegteti a pilláit is kicsit közelebb húzódik, a legyezőét elővéve, amit egyből használni is kezd. Nem mintha izzadna vagy melege lenne, de kellemes kis levegőt kavar fel magának vele, meg hát olyan hölgyes is a dolog.*
-Worenth tanított téged ki? *Érdeklődik és közben az őszhajú mágus felé néz szinte csodálattal, jó kis színész a szőkeség, így nehéz átlátni a nem valós érzelemmegnyilvánulásán. Ha sikerül beszélgetést kezdeményeznie, akkor mivel Taitos jobb oldalára állt, és jobb kezével legyezi magát Myna, így bal kezével próbál hátulról közelebb kerülni Taitos erszényéhez.*
//Bónuszok tényezők nélkül: 6+7+2=15//
//Néző//
//Taitos - Tolvajlás 1. lépés: célpont megközelítése//
*Más is Worenth és Lorew mögé akar kerülni, nem más mint a másik mágusmester Taitos, Myna kedvesen mosolyog rá és eszébe is jut, hogy ez is biztos gazdag lehet, na de az intelligens alakokkal lehet gond is, de majd csak kimagyarázza a dolgot.*
-Szia mágusmester, ilyen fiatalon nem sokan érik el ezt a címet, biztos sokat tanultál. *Megrebegteti a pilláit is kicsit közelebb húzódik, a legyezőét elővéve, amit egyből használni is kezd. Nem mintha izzadna vagy melege lenne, de kellemes kis levegőt kavar fel magának vele, meg hát olyan hölgyes is a dolog.*
-Worenth tanított téged ki? *Érdeklődik és közben az őszhajú mágus felé néz szinte csodálattal, jó kis színész a szőkeség, így nehéz átlátni a nem valós érzelemmegnyilvánulásán. Ha sikerül beszélgetést kezdeményeznie, akkor mivel Taitos jobb oldalára állt, és jobb kezével legyezi magát Myna, így bal kezével próbál hátulról közelebb kerülni Taitos erszényéhez.*
//Bónuszok tényezők nélkül: 6+7+2=15//
5118. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-16 06:50:54
Üzenet elküldve: 2017-04-16 06:50:54
ÚJ
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Kampány//
//Jelöltek//
//Egyes csapat//
-Csak nyugodtan, Taitos mester.
*Lorew zsörtölődését magában azért megmosolyogja, ugyanis csalódott lenne, ha a szakállas szerzetes nem számított volna ilyesmire, mikor politikai pályára adta a fejét. Worenth még mindig úgy véli, hogy ez hozzátartozik a politikai színtérhez, hiszen a tanácskozások is úgy működnek, hogy összeül két csapat két különböző nézettel és nézőponttal, aztán addig egyeztetnek, vitáznak, amíg valami közös nevezőre jutnak és tudnak belőle építkezni. Most annyi a különbség, hogy mindezt a nép előtt teszik meg, akik kicsit talán így közelebb érezhetik magukat a város politikai életéhez. Legalábbis Worenth valami hasonlót vélekedik erről az egészről. Noha van benne egy adag cirkusz, de eddig is volt, eztán is lesz. Aki ezt nem képes koordinálni, az nem való a politika világába. Ugyanis ez itt kérem egy külön világ...*
-Nestar uram! *emelkedik fel és enyhén meghajol az alkimistamester előtt. Nem kisebbek az érdemei, mint Worenthnek a mágia terén, így kijár neki a tisztelet.*
-Részemről az öröm! Azért némi komolyságot próbáljunk belevinni a dolgokba...
*Jó lenne azért, ha nem az unott, savanyú arcokat látná a tanács meg a nép, de ők tudják. Lorew gyorsan be is kérdez Nestarnal, amivel csak az a probléma, hogy finoman fogalmazva nem kifejezetten tartozik szorosan a politikai témához, de ha úgy vélik, hogy ennek kibeszélésére a jelen pillanat a legmegfelelőbb, akkor tegyék csak bátran.*
-Úgy fest, mi kezdünk. Uraim, dugjuk hát össze a fejünket!
*Kicsit közelebb hajol társaihoz és elkezdi az egyeztetést.*
//Jelöltek//
//Egyes csapat//
-Csak nyugodtan, Taitos mester.
*Lorew zsörtölődését magában azért megmosolyogja, ugyanis csalódott lenne, ha a szakállas szerzetes nem számított volna ilyesmire, mikor politikai pályára adta a fejét. Worenth még mindig úgy véli, hogy ez hozzátartozik a politikai színtérhez, hiszen a tanácskozások is úgy működnek, hogy összeül két csapat két különböző nézettel és nézőponttal, aztán addig egyeztetnek, vitáznak, amíg valami közös nevezőre jutnak és tudnak belőle építkezni. Most annyi a különbség, hogy mindezt a nép előtt teszik meg, akik kicsit talán így közelebb érezhetik magukat a város politikai életéhez. Legalábbis Worenth valami hasonlót vélekedik erről az egészről. Noha van benne egy adag cirkusz, de eddig is volt, eztán is lesz. Aki ezt nem képes koordinálni, az nem való a politika világába. Ugyanis ez itt kérem egy külön világ...*
-Nestar uram! *emelkedik fel és enyhén meghajol az alkimistamester előtt. Nem kisebbek az érdemei, mint Worenthnek a mágia terén, így kijár neki a tisztelet.*
-Részemről az öröm! Azért némi komolyságot próbáljunk belevinni a dolgokba...
*Jó lenne azért, ha nem az unott, savanyú arcokat látná a tanács meg a nép, de ők tudják. Lorew gyorsan be is kérdez Nestarnal, amivel csak az a probléma, hogy finoman fogalmazva nem kifejezetten tartozik szorosan a politikai témához, de ha úgy vélik, hogy ennek kibeszélésére a jelen pillanat a legmegfelelőbb, akkor tegyék csak bátran.*
-Úgy fest, mi kezdünk. Uraim, dugjuk hát össze a fejünket!
*Kicsit közelebb hajol társaihoz és elkezdi az egyeztetést.*
5117. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-16 00:43:52
Üzenet elküldve: 2017-04-16 00:43:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 485
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 485
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Cosi fan tutte//
//Remény az alkonyatban//
*A nap már lemenőben van, az eget az a gyönyörű vöröses szín hajtja uralma alá, amit mindig mindenki imádott, amióta világ a világ. Nori ekkor érkezik meg a tisztásra, miközben gyakran felfele néz. Ő is szereti a naplementét, hisz arról az átmenetről beszélünk, amikor a fényt elnyomja, a sötétség, a világot pedig bekebelezi az éjszaka.
Ennek a ceremóniának pedig méltó megünneplése ez a köztes állapot. Gyönyörű.
Egyetlen egy dolog hibádzik csak a történetben. Az, hogy Nori egyedül van. Sosem gondolta volna, hogy valaha is vágyni fog arra, hogy egy másik lény társaságát élvezhesse. De nem is akármilyen lényét, azét a kis tündérét, akiről a nap elején még nem is tudta, hogy tündér. Hófehér arc, vörös szemek, kicsi, puha testecske, és egy elragadó személyiség, ami még az ő jeges természetét is meg tudta olvasztani.
Most nincs itt vele, és az őszintét megvallva nem is bízik abban, hogy valaha újra látja majd. Valamiért mégis eljött ide. A megbeszélt időpontban, pontosan érkezett. Lassú léptekkel ahhoz a fához sétál, ahol délelőtt ültek, hogy ha a lány mégis eljönne, tudja hol keresse.
De nem valószínű. Elegáns megoldással, hogy ne bántsa meg, rázta le őt a kis tündér. Amikor valakinek hirtelen dolga akad, az sokszor nem jelent mást, mint azt, hogy elegem van belőled, és tűnj el az életemből.
Az egyáltalán nem érdekli most, hogy ha ez valóban így van, akkor még csak egy őszinte választ sem érdemelt. Sokkal inkább zavarja a tény, hogy ha a gondolatai igazak, soha többé nemé lehet majd vele. Nem érintheti meg, nem ölelheti át, nem védheti meg a világ borzalmaitól.
Norit ezek a gondolatok valamiért sokkal jobban megviselik, mint a gyilkolás, a halál, a magány, a szenvedés, vagy bármely más ehhez hasonló érzelmek, történések. Olyannyira, hogy a most csendes, üres, és egyre sötétedő tisztás csöndjét egy hatalmas sikítással töri meg. Soha nem kötődött még senkihez, így annak a lehetőségét is most érzi először, hogy elveszíthet valakit, akit... igen, szeret. Sikítása még hosszú másodpercekig visszhangzik az erdőben, de legalább ezzel sikerül kicsit könnyítenie a lelkén. Így valamivel jobban tűri a továbbiakban azt a félelmetes jövőképet, ami ott kering körülötte, benne, vagy akárhol, amiben újra egyedül van, olyan hirtelen, mint ahogy társra lelt.*
//Remény az alkonyatban//
*A nap már lemenőben van, az eget az a gyönyörű vöröses szín hajtja uralma alá, amit mindig mindenki imádott, amióta világ a világ. Nori ekkor érkezik meg a tisztásra, miközben gyakran felfele néz. Ő is szereti a naplementét, hisz arról az átmenetről beszélünk, amikor a fényt elnyomja, a sötétség, a világot pedig bekebelezi az éjszaka.
Ennek a ceremóniának pedig méltó megünneplése ez a köztes állapot. Gyönyörű.
Egyetlen egy dolog hibádzik csak a történetben. Az, hogy Nori egyedül van. Sosem gondolta volna, hogy valaha is vágyni fog arra, hogy egy másik lény társaságát élvezhesse. De nem is akármilyen lényét, azét a kis tündérét, akiről a nap elején még nem is tudta, hogy tündér. Hófehér arc, vörös szemek, kicsi, puha testecske, és egy elragadó személyiség, ami még az ő jeges természetét is meg tudta olvasztani.
Most nincs itt vele, és az őszintét megvallva nem is bízik abban, hogy valaha újra látja majd. Valamiért mégis eljött ide. A megbeszélt időpontban, pontosan érkezett. Lassú léptekkel ahhoz a fához sétál, ahol délelőtt ültek, hogy ha a lány mégis eljönne, tudja hol keresse.
De nem valószínű. Elegáns megoldással, hogy ne bántsa meg, rázta le őt a kis tündér. Amikor valakinek hirtelen dolga akad, az sokszor nem jelent mást, mint azt, hogy elegem van belőled, és tűnj el az életemből.
Az egyáltalán nem érdekli most, hogy ha ez valóban így van, akkor még csak egy őszinte választ sem érdemelt. Sokkal inkább zavarja a tény, hogy ha a gondolatai igazak, soha többé nemé lehet majd vele. Nem érintheti meg, nem ölelheti át, nem védheti meg a világ borzalmaitól.
Norit ezek a gondolatok valamiért sokkal jobban megviselik, mint a gyilkolás, a halál, a magány, a szenvedés, vagy bármely más ehhez hasonló érzelmek, történések. Olyannyira, hogy a most csendes, üres, és egyre sötétedő tisztás csöndjét egy hatalmas sikítással töri meg. Soha nem kötődött még senkihez, így annak a lehetőségét is most érzi először, hogy elveszíthet valakit, akit... igen, szeret. Sikítása még hosszú másodpercekig visszhangzik az erdőben, de legalább ezzel sikerül kicsit könnyítenie a lelkén. Így valamivel jobban tűri a továbbiakban azt a félelmetes jövőképet, ami ott kering körülötte, benne, vagy akárhol, amiben újra egyedül van, olyan hirtelen, mint ahogy társra lelt.*
5116. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-15 18:53:18
Üzenet elküldve: 2017-04-15 18:53:18
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Kampány//
//Jelöltek//
*Elégedetlenül felmordul, és egyetértően bólint egyet Leandana szavaira, de még nem mehetnek. Hosszú volt az út, és nem akar úgy távozni, hogy legalább valami értelmes dolog ne történt volna.*
- Sosem fogom megérteni a városiakat. *dünnyögi.*
- De beszélnem kell az igazi urakkal. *int fejével a főtanács felé, akik valószínűleg magukban rém jól szórakoznak. Érthető is: minden új nagytanácstag a sárga földig fogja taposni a saját reputációját, ha ez így megy tovább.*
- Aztán megyünk, mielőtt eljutunk a "Ki tud több képviselőfánkot megenni hátrakötött kézzel" szintű ökörségekig... *feláll, kissé elrendezi magát, sajnálkozó pillantást vet a csinosabb leányok felé, aztán embereire pillant.*
- Maradjatok itt, nehogy hiszti legyen belőle. *egyedül megy, akkor biztosan nem lesz annyi szemöldökráncolás.*
- Aztán meg majd bemutatlak, Szellemjáró, mint feleségem és... meghatalmazottam. Fog a rillkhi rosseb ilyenekre mászkálni...
*Kagan Thargodar már a Nagytanács tagja, és bár valóban "barbár", már korábban bizonyította a viselkedésével, hogy érdemes még többre is - nem úgy, mint a jelenlegi nagytanács és a főtanács több tagja, így egyáltalán nem érzi úgy, hogy együttműködő majomkodással kellene a továbbiakat igazolnia.*
- Nem. *pillant Elvanduilra lustán.*
- Én már a Nagytanács tagja vagyok; az én felvételimen vérrel írtuk a válaszokat.
*ellép a kérdező mellett, majd rövidre véve a távot a saját asztaluk és a főtanács asztala között, határozott, de nem sietős léptekkel utóbbihoz lépdel.*
- Főtanács... *biccent az ott ücsörgőknek, majd felpillant az égre, remélve, hogy nem lesz eső.*
- Amíg a gyermekek játszódnak, kérem figyelmeteket, hogy elétek tárhassak néhány komolyabb kérdést. Nekem azzal mentegetőztek, hogy ritkán van tanácsülés, így gondolom érthető és nem probléma, ha ebbe zsúfolnám bele a valós gondjainkat is. *nem tudja, de nem is érdekli, szokás-e az ilyesmi; Kancellárjainak egyszer sem sikerült egyetlen érdemi ordóra sem bukkanniuk, már ami a tanácsüléseket illeti, így akár még helyes is lehet az eljárása.*
- Beszélnünk kell a déli végekről, a kereskedelemről, az ivóvízről és a rengeteg halottról, a Rillkhről... vagyis a Krenkataurról és persze főtanácsosi jelölésemről, valamint bemutatnám a Főtanácsnak feleségem, ki örökösöm és meghatalmazottam is egyben. Addig... *int kegyesen maga mögé.*
- Bizonyosan kiókumlálják az illem igen fontos kérdéseit, és hogy mivel lehet kimagyarázni a csatában tanúsított gyávaságot...
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.04.15 18:56:21
//Jelöltek//
*Elégedetlenül felmordul, és egyetértően bólint egyet Leandana szavaira, de még nem mehetnek. Hosszú volt az út, és nem akar úgy távozni, hogy legalább valami értelmes dolog ne történt volna.*
- Sosem fogom megérteni a városiakat. *dünnyögi.*
- De beszélnem kell az igazi urakkal. *int fejével a főtanács felé, akik valószínűleg magukban rém jól szórakoznak. Érthető is: minden új nagytanácstag a sárga földig fogja taposni a saját reputációját, ha ez így megy tovább.*
- Aztán megyünk, mielőtt eljutunk a "Ki tud több képviselőfánkot megenni hátrakötött kézzel" szintű ökörségekig... *feláll, kissé elrendezi magát, sajnálkozó pillantást vet a csinosabb leányok felé, aztán embereire pillant.*
- Maradjatok itt, nehogy hiszti legyen belőle. *egyedül megy, akkor biztosan nem lesz annyi szemöldökráncolás.*
- Aztán meg majd bemutatlak, Szellemjáró, mint feleségem és... meghatalmazottam. Fog a rillkhi rosseb ilyenekre mászkálni...
*Kagan Thargodar már a Nagytanács tagja, és bár valóban "barbár", már korábban bizonyította a viselkedésével, hogy érdemes még többre is - nem úgy, mint a jelenlegi nagytanács és a főtanács több tagja, így egyáltalán nem érzi úgy, hogy együttműködő majomkodással kellene a továbbiakat igazolnia.*
- Nem. *pillant Elvanduilra lustán.*
- Én már a Nagytanács tagja vagyok; az én felvételimen vérrel írtuk a válaszokat.
*ellép a kérdező mellett, majd rövidre véve a távot a saját asztaluk és a főtanács asztala között, határozott, de nem sietős léptekkel utóbbihoz lépdel.*
- Főtanács... *biccent az ott ücsörgőknek, majd felpillant az égre, remélve, hogy nem lesz eső.*
- Amíg a gyermekek játszódnak, kérem figyelmeteket, hogy elétek tárhassak néhány komolyabb kérdést. Nekem azzal mentegetőztek, hogy ritkán van tanácsülés, így gondolom érthető és nem probléma, ha ebbe zsúfolnám bele a valós gondjainkat is. *nem tudja, de nem is érdekli, szokás-e az ilyesmi; Kancellárjainak egyszer sem sikerült egyetlen érdemi ordóra sem bukkanniuk, már ami a tanácsüléseket illeti, így akár még helyes is lehet az eljárása.*
- Beszélnünk kell a déli végekről, a kereskedelemről, az ivóvízről és a rengeteg halottról, a Rillkhről... vagyis a Krenkataurról és persze főtanácsosi jelölésemről, valamint bemutatnám a Főtanácsnak feleségem, ki örökösöm és meghatalmazottam is egyben. Addig... *int kegyesen maga mögé.*
- Bizonyosan kiókumlálják az illem igen fontos kérdéseit, és hogy mivel lehet kimagyarázni a csatában tanúsított gyávaságot...
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.04.15 18:56:21
5115. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-15 17:01:05
Üzenet elküldve: 2017-04-15 17:01:05
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
// Dargal //
* A város utcáit lassan maga mögött hagyja és kiér a mezőkre, majd a tisztásra. Csodás egy hely (már akinek), de orkunk nem látja okát annak, hogy megálljanak egy percre is. Csak átvágnak a tisztáson és már mennek is tovább a szántóföldekre, mert ott vannak falvak.
Egyébként jó is az, ha tanul az ork, hiszen akkor nem kell annyiszor hallgatnia apja kiabálását. Ráadásul már csak azért is hálás lehetne a kicsi, hogy apja egyáltalán törődik vele - már amennyire. A többi gyerek nem kapott ennyi figyelmet. Mondjuk nagy részük valószínűleg már nem is él, legfeljebb Gravak, aki feltalálta magát és túl is nőtt apján, de már ő sem biztosan. Utoljára az ork-barlangban látta, akkor eltűnt szekerestül, törzsöstül, szóval Ante úgy vette, hogy nem is akar többé apjával éldegélni. Mondjuk valahol meg is lehet érteni. Szóval a lényeg, hogy Dargal még mindig mellette van és éppen most indulnak fosztogatni, ami igazán szép családi kiruccanásnak számít az orkoknál. Legalábbis az Ante-féle orkoknál, az már más kérdés, hogy Dargal hogyan viszonyul a tervhez. Látszólag nincs semmi baja, ezért Ante is így gondolja. *
- Végre valahára kiértünk ebből a nyomorult városból. Most megyünk pár órát, azután alszunk egyet, majd hajnalban lerohanjuk az egyik falut. Majd reggel keresünk kukacokat, este meg... Reménykedünk, hogy találunk valami ételt sötétedés előtt... Hörr! * Ha meg nem, akkor a jól megszokott koplalásnál maradnak. Már, Ante számára megszokott. A lényeg, hogy holnap már szekérnyi arannyal és egyéb kincsekkel távozzanak onnan, ahova most mennek. *
- Na oszt' mit kezdesz majd a pénzzel, amit fosztunk? * Van egy enyhe sejtése a válaszról, de azért megkérdezi. *
* A város utcáit lassan maga mögött hagyja és kiér a mezőkre, majd a tisztásra. Csodás egy hely (már akinek), de orkunk nem látja okát annak, hogy megálljanak egy percre is. Csak átvágnak a tisztáson és már mennek is tovább a szántóföldekre, mert ott vannak falvak.
Egyébként jó is az, ha tanul az ork, hiszen akkor nem kell annyiszor hallgatnia apja kiabálását. Ráadásul már csak azért is hálás lehetne a kicsi, hogy apja egyáltalán törődik vele - már amennyire. A többi gyerek nem kapott ennyi figyelmet. Mondjuk nagy részük valószínűleg már nem is él, legfeljebb Gravak, aki feltalálta magát és túl is nőtt apján, de már ő sem biztosan. Utoljára az ork-barlangban látta, akkor eltűnt szekerestül, törzsöstül, szóval Ante úgy vette, hogy nem is akar többé apjával éldegélni. Mondjuk valahol meg is lehet érteni. Szóval a lényeg, hogy Dargal még mindig mellette van és éppen most indulnak fosztogatni, ami igazán szép családi kiruccanásnak számít az orkoknál. Legalábbis az Ante-féle orkoknál, az már más kérdés, hogy Dargal hogyan viszonyul a tervhez. Látszólag nincs semmi baja, ezért Ante is így gondolja. *
- Végre valahára kiértünk ebből a nyomorult városból. Most megyünk pár órát, azután alszunk egyet, majd hajnalban lerohanjuk az egyik falut. Majd reggel keresünk kukacokat, este meg... Reménykedünk, hogy találunk valami ételt sötétedés előtt... Hörr! * Ha meg nem, akkor a jól megszokott koplalásnál maradnak. Már, Ante számára megszokott. A lényeg, hogy holnap már szekérnyi arannyal és egyéb kincsekkel távozzanak onnan, ahova most mennek. *
- Na oszt' mit kezdesz majd a pénzzel, amit fosztunk? * Van egy enyhe sejtése a válaszról, de azért megkérdezi. *
5114. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-15 13:23:33
Üzenet elküldve: 2017-04-15 13:23:33
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 141
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 141
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*Korábbi szavaival ellentétben nem a templomkert békés hangulatát megy meglátogatni, hanem ahogy a férfi egészen eltűnik a szeme elől, irányt vált és a tisztás felé veszi pattogós lépteit.*
~Most mi legyen Fibienne?~
*Az ajánlat nem rossz, de nem akar csak úgy belemenni. Az emberek sem tesznek semmit megfelelő ok nélkül. Mit mondjon akkor egy olyanra, aki nem is egészen emberi? Legjobb lesz, ha előbb azt tisztázza magában, hogy ő Fibi személy szerint mit akar ebből a helyzetből kihozni.*
~Mindent!~
*És itt el is kezdődnek a problémák! Az egy dolog, hogy sok mindent akar, szinte mindent, ami csak elérhetővé válik a számára, de mit is jelent az a minden a Mesemondó oldalán? Ezt kéne kiderítenie. Az biztos, hogy nem kezelheti úgy, mint Azzut vagy... Szóval úgy biztos nem beszélhet vele sohasem, különben lelép. Na de hova is? Hiszen nincs hova menni!*
~Akárhova, ahova jól esik!~
*Gyenge érv. Ezt jól tudja. Ezért is van szüksége némi csöndre.
Ahogy a tisztásra ér, emlékek és érzetek garmadája önti el az agyát és a lelkét. Itt meditált először.*
~És be is aludtam.~
*Nem tudja miért emlékszik erre ennyire tisztán, de az emlék mosolyt csal az arcára. Most nem fog meditálni. Csupán odakuporodik egy fa tövében és fejét megtámasztva hagyja, hogy képzelete elszárnyaljon egészen a fellegekig. Szüksége is van rá. Nem tétovázhat túl sokat. Ezt érzi.
Vagy fél órát itt tölt a tisztáson, aztán mégis csak felszedelődzködik. Csak elmegy a templomhoz. Ahhoz, hogy tovább tudjon lépni, le kell tudnia zárni azokat a szálakat, amik elindították innen. Ha nagyon precíz akarna lenni, akkor a kikötőtől kezdené, de végül is onnan érkezett. Ezt az estét tehát ennek szánja. A többire később is lesz ideje.*
A hozzászólás írója (Fibienne Ayalsa) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.04.15 16:43:09
~Most mi legyen Fibienne?~
*Az ajánlat nem rossz, de nem akar csak úgy belemenni. Az emberek sem tesznek semmit megfelelő ok nélkül. Mit mondjon akkor egy olyanra, aki nem is egészen emberi? Legjobb lesz, ha előbb azt tisztázza magában, hogy ő Fibi személy szerint mit akar ebből a helyzetből kihozni.*
~Mindent!~
*És itt el is kezdődnek a problémák! Az egy dolog, hogy sok mindent akar, szinte mindent, ami csak elérhetővé válik a számára, de mit is jelent az a minden a Mesemondó oldalán? Ezt kéne kiderítenie. Az biztos, hogy nem kezelheti úgy, mint Azzut vagy... Szóval úgy biztos nem beszélhet vele sohasem, különben lelép. Na de hova is? Hiszen nincs hova menni!*
~Akárhova, ahova jól esik!~
*Gyenge érv. Ezt jól tudja. Ezért is van szüksége némi csöndre.
Ahogy a tisztásra ér, emlékek és érzetek garmadája önti el az agyát és a lelkét. Itt meditált először.*
~És be is aludtam.~
*Nem tudja miért emlékszik erre ennyire tisztán, de az emlék mosolyt csal az arcára. Most nem fog meditálni. Csupán odakuporodik egy fa tövében és fejét megtámasztva hagyja, hogy képzelete elszárnyaljon egészen a fellegekig. Szüksége is van rá. Nem tétovázhat túl sokat. Ezt érzi.
Vagy fél órát itt tölt a tisztáson, aztán mégis csak felszedelődzködik. Csak elmegy a templomhoz. Ahhoz, hogy tovább tudjon lépni, le kell tudnia zárni azokat a szálakat, amik elindították innen. Ha nagyon precíz akarna lenni, akkor a kikötőtől kezdené, de végül is onnan érkezett. Ezt az estét tehát ennek szánja. A többire később is lesz ideje.*
A hozzászólás írója (Fibienne Ayalsa) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.04.15 16:43:09
5113. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-14 20:41:25
Üzenet elküldve: 2017-04-14 20:41:25
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
//Kampány//
//Jelöltek//
//Kettes Csapat//
*Ryrroshvar érdeklődve figyeli az kibontakozó eseményeket. Lehet, hogy ő a legismeretlenebb senki a jelöltek között, de ezt inkább érzi előnynek, mint hátránynak. Még jó, hogy nem néz ki kifejezetten fél mélységinek, és inkább emberi a külseje, hacsak a furcsa színű bőre nem kelt gyanakvást. De általában nem szoktak erre rögtön rájönni, ezt pedig szintén csak előnyének érzi. Noha szerinte az embereknél jóval okosabb a vére ezen része, és ő maga büszke rá, az emberek, fene tudja miért, erről sokszor másképp vélekednek. De hát erre az utazásai során is rájött már. Lihanechben is ugyanolyanok az emberek, mint a világ minden táján. Pirtianesben pedig... nos ott sokkal több a mélységi. Érdekes is volt az ott tett látogatása, de túl könnyűnek találta volna ott a feljebb jutást. Habár vannak mélységik, elég sokan ráadásul, amelyek nem kedvelik az emberi vérrel keveredett fattyakat, ki tudja miért. Nem hiába kötött ki végül Wegtorenben, és hajózott el oda, amikor kezdetét vettek errefelé a dolgok. Nem egyedül ment volna, de végül kifutott a hajó, ő pedig Azzuval, a fekete orrú vadászgörényével osztozott csak a kabinon. De így sokkal egyszerűbb volt vagyonhoz is jutnia, és feljebb küzdenie magát. Bármennyire is jó volt viszont Wegtorenben... a forróság és az ottani viszonyok nem azok, amik a férfinak kellettek.*
- Újfent egyet kell értenem veled uram. *zökken vissza gondolatmenetéből a való világba, amikor Qeron szavait intézi hozzá.*
- Magam sem értem ezt az egészet. Valamint azt sem, miért nekünk kell választanunk bármit is. Hát a tanácsnak nem épp a vezetését kellene csillogtatnia a nép előtt, hogy határozottan ki mondja, ki hová álljon és ki miről beszéljen? Ám, talán a döntéseinket is tesztelik ezáltal. Vajon a többiek mi alapján választanak társakat? *fordul közben egy pillanatra az immáron Nestarral is kiegészülő csapat felé.*
- Úgy tűnik nem mi vagyunk a legnépszerűbbek. *jelenik meg egy vigyor eztán az arcán, ahogyan visszafordul Qeron felé.*- Habár engem nem igazán az érdekel, hogy a csapattársak számára szimpatikus legyek, hanem, hogy a csapattársam értsen a politikához. Ami pedig a témaválasztást illeti... *hunyorít egy kissé.*- Meglehetősen ostoba dolognak tartom. Aszály után ne mondjuk azt a parasztnak, hogy jót tenne a termésnek a szárazság.
*Ismét a többi jelölt felé pillant. Úgy tűnik meglehetősen jól elcsevegnek. Habár most ő is beszél, noha a feladatról és a jelen helyzetről. Minden kis részletet megpróbál megragadni a jelenetekből. Az előzőekből, és a következőkből is.*
- Úgy vélem már nem dönthetünk a harmadik felől, és talán nem is dönthettünk volna. *pillant a nemesre egy kis idő múltán.*
- Habár nem mondanám szíves örömest egyikőjüket sem. *jelenik meg valami különös, cinkos mosoly az arcán.*- Te talán mondanád uram? Tudsz valamit valamelyikőjükről, amely segíthet a helyzetünkön? Én bizonyára csak az ismeretlenség homálya miatt gondolom így. *somolyog, most már azért becsukott szájjal, hogy mégse vigyorogjon bele a nagyvilágba.
Felszólalnak ekkor ismét a nagytanácsból. Ryrroshvar pedig nem is beszél tovább, csak hallgat, végül egy biccentéssel köszöni meg a maga részéről a tájékoztatást.*
- Nos... hogyan legyen, uram? Szeretnéd kezdeni? Van egy olyan érzésem, hogy a pro-val fogja a másik csapat... de a contrában van legalább kihívás. De az is lehet, hogy azonnal betoppan ide még egy társ hozzánk, aki elszántan verekedne meg ezért a jeles lehetőségért. A hadúr mindenesetre nem tűnik túl lelkesnek.
//Jelöltek//
//Kettes Csapat//
*Ryrroshvar érdeklődve figyeli az kibontakozó eseményeket. Lehet, hogy ő a legismeretlenebb senki a jelöltek között, de ezt inkább érzi előnynek, mint hátránynak. Még jó, hogy nem néz ki kifejezetten fél mélységinek, és inkább emberi a külseje, hacsak a furcsa színű bőre nem kelt gyanakvást. De általában nem szoktak erre rögtön rájönni, ezt pedig szintén csak előnyének érzi. Noha szerinte az embereknél jóval okosabb a vére ezen része, és ő maga büszke rá, az emberek, fene tudja miért, erről sokszor másképp vélekednek. De hát erre az utazásai során is rájött már. Lihanechben is ugyanolyanok az emberek, mint a világ minden táján. Pirtianesben pedig... nos ott sokkal több a mélységi. Érdekes is volt az ott tett látogatása, de túl könnyűnek találta volna ott a feljebb jutást. Habár vannak mélységik, elég sokan ráadásul, amelyek nem kedvelik az emberi vérrel keveredett fattyakat, ki tudja miért. Nem hiába kötött ki végül Wegtorenben, és hajózott el oda, amikor kezdetét vettek errefelé a dolgok. Nem egyedül ment volna, de végül kifutott a hajó, ő pedig Azzuval, a fekete orrú vadászgörényével osztozott csak a kabinon. De így sokkal egyszerűbb volt vagyonhoz is jutnia, és feljebb küzdenie magát. Bármennyire is jó volt viszont Wegtorenben... a forróság és az ottani viszonyok nem azok, amik a férfinak kellettek.*
- Újfent egyet kell értenem veled uram. *zökken vissza gondolatmenetéből a való világba, amikor Qeron szavait intézi hozzá.*
- Magam sem értem ezt az egészet. Valamint azt sem, miért nekünk kell választanunk bármit is. Hát a tanácsnak nem épp a vezetését kellene csillogtatnia a nép előtt, hogy határozottan ki mondja, ki hová álljon és ki miről beszéljen? Ám, talán a döntéseinket is tesztelik ezáltal. Vajon a többiek mi alapján választanak társakat? *fordul közben egy pillanatra az immáron Nestarral is kiegészülő csapat felé.*
- Úgy tűnik nem mi vagyunk a legnépszerűbbek. *jelenik meg egy vigyor eztán az arcán, ahogyan visszafordul Qeron felé.*- Habár engem nem igazán az érdekel, hogy a csapattársak számára szimpatikus legyek, hanem, hogy a csapattársam értsen a politikához. Ami pedig a témaválasztást illeti... *hunyorít egy kissé.*- Meglehetősen ostoba dolognak tartom. Aszály után ne mondjuk azt a parasztnak, hogy jót tenne a termésnek a szárazság.
*Ismét a többi jelölt felé pillant. Úgy tűnik meglehetősen jól elcsevegnek. Habár most ő is beszél, noha a feladatról és a jelen helyzetről. Minden kis részletet megpróbál megragadni a jelenetekből. Az előzőekből, és a következőkből is.*
- Úgy vélem már nem dönthetünk a harmadik felől, és talán nem is dönthettünk volna. *pillant a nemesre egy kis idő múltán.*
- Habár nem mondanám szíves örömest egyikőjüket sem. *jelenik meg valami különös, cinkos mosoly az arcán.*- Te talán mondanád uram? Tudsz valamit valamelyikőjükről, amely segíthet a helyzetünkön? Én bizonyára csak az ismeretlenség homálya miatt gondolom így. *somolyog, most már azért becsukott szájjal, hogy mégse vigyorogjon bele a nagyvilágba.
Felszólalnak ekkor ismét a nagytanácsból. Ryrroshvar pedig nem is beszél tovább, csak hallgat, végül egy biccentéssel köszöni meg a maga részéről a tájékoztatást.*
- Nos... hogyan legyen, uram? Szeretnéd kezdeni? Van egy olyan érzésem, hogy a pro-val fogja a másik csapat... de a contrában van legalább kihívás. De az is lehet, hogy azonnal betoppan ide még egy társ hozzánk, aki elszántan verekedne meg ezért a jeles lehetőségért. A hadúr mindenesetre nem tűnik túl lelkesnek.
5112. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-14 19:35:37
Üzenet elküldve: 2017-04-14 19:35:37
ÚJ
![>Lier Waslab [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/8881_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Lau //
* Ha az előbbi gondolatmenetben még egy lépést teszünk meg, akkor rájöhetünk, hogy valójában pontosan ugyanarra pályáznak mindketten. Már nem azért, mert Lier olyan hajlamokkal rendelkezik, hogy megegyen egy másik gondolkodó lényt. A lényeg mindkettejük számára végső soron az, hogy jól lakjanak. Vagy hát sötételfünknek ez a célja, az már biztos. Másra úgysem nagyon tudná költeni a pénzt, amit egy ilyen csinos lányért adnak. Akármilyen fából is faragták, nem valószínű, hogy párszáz aranynál többet kaphat érte. Esetleg valaki, aki éppen egy eredart keres, az többet is adna érte ritkaságánál fogva, de Lier szegény honnan is tudhatná, hogy mivel áll szemben?
Mikor a lány ismét megszólal, először csak homlokráncolva néz, mivel nem igazán érti az összefüggést, majd hirtelen leesik neki, hogy milyen sokféleképpen értelmezhető kérdés hagyta el a száját - amit szerencsére a lehető legkellemesebb módon értett félre a másik. Így hát zavarodottságot színlelve néz jobbra-balra, majd nyel egyet. *
- Ez... Nagyszerű... * Kis gondolkodás után rájön, hogy a lány szempontjából talán nem a legjobb dolog lehet, hogy már lassan felnőtt lesz és még mindig nincs párja, de gondolatban megvonja vállait. Igazából pont nem érdekli, hogy van-e már férje a kisasszonynak, mivel valószínűtlen, hogy egy rabszolga kereskedőt meghatna az ilyen és emiatt többet, vagy kevesebbet fizetne érte (hacsak nem valami messze földön híres báró a vőlegénye). Így próbál a sötételf is gondolkodni, nem pedig, mint tisztességes ember - mondjuk ez az egész elrablás legkönnyebb része, mivel csak magát kell alakítania.
A név kérdésére csak pár pillanatig mélázik, majd rávágja. *
- Jiger. A nevem Jiger. * A név csak úgy jön. Nem ismert korábban egyetlen Jigert sem és semmiféle rokonszenvet nem érez ezzel a névvel kapcsolatban, de hamar kellett dönteni, mintha ez lenne a valódi neve. Persze, ha minden jól megy, akkor semmi baj nem lenne abból sem, ha valódi nevén mutatkozna be, de fő az elővigyázatosság. *
- Ja igen... Veled megyek. Jó? * Szókincse nem tartalmazza a "nem bánod?" szókapcsolatot, sem egyéb udvarias kérdéseket, de a "jó?" kérdéssel azért próbál valami hasonlót fabrikálni. *
* Ha az előbbi gondolatmenetben még egy lépést teszünk meg, akkor rájöhetünk, hogy valójában pontosan ugyanarra pályáznak mindketten. Már nem azért, mert Lier olyan hajlamokkal rendelkezik, hogy megegyen egy másik gondolkodó lényt. A lényeg mindkettejük számára végső soron az, hogy jól lakjanak. Vagy hát sötételfünknek ez a célja, az már biztos. Másra úgysem nagyon tudná költeni a pénzt, amit egy ilyen csinos lányért adnak. Akármilyen fából is faragták, nem valószínű, hogy párszáz aranynál többet kaphat érte. Esetleg valaki, aki éppen egy eredart keres, az többet is adna érte ritkaságánál fogva, de Lier szegény honnan is tudhatná, hogy mivel áll szemben?
Mikor a lány ismét megszólal, először csak homlokráncolva néz, mivel nem igazán érti az összefüggést, majd hirtelen leesik neki, hogy milyen sokféleképpen értelmezhető kérdés hagyta el a száját - amit szerencsére a lehető legkellemesebb módon értett félre a másik. Így hát zavarodottságot színlelve néz jobbra-balra, majd nyel egyet. *
- Ez... Nagyszerű... * Kis gondolkodás után rájön, hogy a lány szempontjából talán nem a legjobb dolog lehet, hogy már lassan felnőtt lesz és még mindig nincs párja, de gondolatban megvonja vállait. Igazából pont nem érdekli, hogy van-e már férje a kisasszonynak, mivel valószínűtlen, hogy egy rabszolga kereskedőt meghatna az ilyen és emiatt többet, vagy kevesebbet fizetne érte (hacsak nem valami messze földön híres báró a vőlegénye). Így próbál a sötételf is gondolkodni, nem pedig, mint tisztességes ember - mondjuk ez az egész elrablás legkönnyebb része, mivel csak magát kell alakítania.
A név kérdésére csak pár pillanatig mélázik, majd rávágja. *
- Jiger. A nevem Jiger. * A név csak úgy jön. Nem ismert korábban egyetlen Jigert sem és semmiféle rokonszenvet nem érez ezzel a névvel kapcsolatban, de hamar kellett dönteni, mintha ez lenne a valódi neve. Persze, ha minden jól megy, akkor semmi baj nem lenne abból sem, ha valódi nevén mutatkozna be, de fő az elővigyázatosság. *
- Ja igen... Veled megyek. Jó? * Szókincse nem tartalmazza a "nem bánod?" szókapcsolatot, sem egyéb udvarias kérdéseket, de a "jó?" kérdéssel azért próbál valami hasonlót fabrikálni. *
5111. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-14 15:49:36
Üzenet elküldve: 2017-04-14 15:49:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Nino//
*Az értetlenség kiül Nino arcára.*
~Helyes, helyes, nem mehet mindenkinek minden elsőre.~
*Kis kárörömmel nyugtázza, hogy az őt ma elbűvölni és átejteni képes nő ~Férfi!~ aki emellett komoly alkímiai jártassággal is rendelkezik, már az első lépésnél felsül. Na persze ez a káröröm sem igazi, leginkább annak örül, hogy a másik is olyan középszerű egyetlen élű kard, mint ő.*
~Sivár öröm.~
*Csapja is arcon magát, mert hát ilyeneken örömködni már kimeríti a perverzió fogalmát. Végül aztán addig elmélkedik ezen, míg a másik fel nem adja. A nevetésre csak savanykás mosollyal szakítja ki arcát a fényből. Nem vette észre a másik pillantását.*
-Én is így kezdtem.
*Feleli, hiszen mikor már azt hitte, hogy tud valamit a világról, Zordon akkor döntötte el, hogy mesél neki két dologról. A varázslatról, és a férfiak varázsbotjáról. Mindkettő összetörte a világképét. A mágia útja pedig minden kanyarban ilyen törésre vezet. Mégis, talán az első, és az utolsó a legnagyobb.*
-Na, akkor tegyük tisztába a dolgokat.
*Könyököl fel, mintha az egész csak arra ment volna ki, hogy Nino kimondja, hogy nem tudja.*
-Tehát a levelek lassan esnek. De... Engem most nem érdekel, hogy mitől. Lehet ez az alakjuk, pehelynyi súlyuk, netán a széljárás.
*Levegőt vesz.*
-De ha a jelenség célját nézzük, hogy mi a célja a lassú esésnek?
*Itt jönne az, hogy ebből a szempontból a felelet egy pofonnál is egyszerűbb.*
~Nem, nem az.~
*Tekint vissza magára, habár ő nem adta fel az első kérdés után.*
-Másik irányból megközelítve.
*Kezdi, hogy ne legyen olyan egyértelműnek tűnő.*
-Maga a levél azért esik lassan, hogy megkímélje az alant élőket. Gondolj csak bele, ha minden levél úgy esne, mint a cserép a tetőről. Mi még csak-csak megúsznánk egy jó kis sisakkal, de a fa tövében a borostyán szára bizony darabokra törne, és a fű, és a pillangó is. Látnunk kell, hogy a levél lassú, puha esése azért szükséges, hogy az alant élők ilyenek lehessenek, mint ma. Ez egy fontos dolog. Érted? Így, tágabb kapcsolatban, fentebbről is kell tudni látni, hiszen a részletek ismerete dicséretes, de koránt sem elegendő. Mondhatni mit sem ér, ha az átfogó látvány hiányzik. Érted?
*Zárja mondókáját, és az utoljára feltett kérdésre vár feleletet, kicsit így van ideje tanulmányozni a lány arcát a szokásos, pillantását kereső tekintettel.* ~Férfival ezt nem illik.~
*Emlékezteti magát, és láthatóan, mintha csak valami zavarná, elszakítja szemét.*
~Kíváncsi vagyok képes-e alkalmazkodni, vagy olyan rideg, mint a tartása.~
//Nino//
*Az értetlenség kiül Nino arcára.*
~Helyes, helyes, nem mehet mindenkinek minden elsőre.~
*Kis kárörömmel nyugtázza, hogy az őt ma elbűvölni és átejteni képes nő ~Férfi!~ aki emellett komoly alkímiai jártassággal is rendelkezik, már az első lépésnél felsül. Na persze ez a káröröm sem igazi, leginkább annak örül, hogy a másik is olyan középszerű egyetlen élű kard, mint ő.*
~Sivár öröm.~
*Csapja is arcon magát, mert hát ilyeneken örömködni már kimeríti a perverzió fogalmát. Végül aztán addig elmélkedik ezen, míg a másik fel nem adja. A nevetésre csak savanykás mosollyal szakítja ki arcát a fényből. Nem vette észre a másik pillantását.*
-Én is így kezdtem.
*Feleli, hiszen mikor már azt hitte, hogy tud valamit a világról, Zordon akkor döntötte el, hogy mesél neki két dologról. A varázslatról, és a férfiak varázsbotjáról. Mindkettő összetörte a világképét. A mágia útja pedig minden kanyarban ilyen törésre vezet. Mégis, talán az első, és az utolsó a legnagyobb.*
-Na, akkor tegyük tisztába a dolgokat.
*Könyököl fel, mintha az egész csak arra ment volna ki, hogy Nino kimondja, hogy nem tudja.*
-Tehát a levelek lassan esnek. De... Engem most nem érdekel, hogy mitől. Lehet ez az alakjuk, pehelynyi súlyuk, netán a széljárás.
*Levegőt vesz.*
-De ha a jelenség célját nézzük, hogy mi a célja a lassú esésnek?
*Itt jönne az, hogy ebből a szempontból a felelet egy pofonnál is egyszerűbb.*
~Nem, nem az.~
*Tekint vissza magára, habár ő nem adta fel az első kérdés után.*
-Másik irányból megközelítve.
*Kezdi, hogy ne legyen olyan egyértelműnek tűnő.*
-Maga a levél azért esik lassan, hogy megkímélje az alant élőket. Gondolj csak bele, ha minden levél úgy esne, mint a cserép a tetőről. Mi még csak-csak megúsznánk egy jó kis sisakkal, de a fa tövében a borostyán szára bizony darabokra törne, és a fű, és a pillangó is. Látnunk kell, hogy a levél lassú, puha esése azért szükséges, hogy az alant élők ilyenek lehessenek, mint ma. Ez egy fontos dolog. Érted? Így, tágabb kapcsolatban, fentebbről is kell tudni látni, hiszen a részletek ismerete dicséretes, de koránt sem elegendő. Mondhatni mit sem ér, ha az átfogó látvány hiányzik. Érted?
*Zárja mondókáját, és az utoljára feltett kérdésre vár feleletet, kicsit így van ideje tanulmányozni a lány arcát a szokásos, pillantását kereső tekintettel.* ~Férfival ezt nem illik.~
*Emlékezteti magát, és láthatóan, mintha csak valami zavarná, elszakítja szemét.*
~Kíváncsi vagyok képes-e alkalmazkodni, vagy olyan rideg, mint a tartása.~
5110. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-14 15:20:29
Üzenet elküldve: 2017-04-14 15:20:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Lier Waslab//
*Szinte egymásnak teremtették kettőjüket, ha szabad így fogalmazni ebben a helyzetben. Mindketten valami fontosat akarnak a másiktól, aminek az értéke bármire beváltható. A kérdés már csak az, ki fog sikerrel járni? Az éhség győzhet az anyagi javak felett? Ez fog hamarosan kiderülni, viszont nem akarja lebecsülni a másikat. Egyre egyértelműbb mi a "kedves úr" szándékai, s Aria úgy van vele, hogy belemegy a kis játékba, mert ilyen lehetőség nem sokszor adatik meg egy életben, ezért ezt az esélyt nem szalasztja el. Táplálkozási szokása amúgy sem veszélytelen, de ez ezzel jár, ahol egy élet forog kockán. Nem kell izgulnia a férfinek, miszerint órákig fognak üldögélni egy helyben, mivel úgyis hamarosan rátérhetnek a lényegre.*
- A leánykérést nem így szokás kezdeni.
*Ki dugja nyelvét, amolyan bohókás módjára, mintha csak tréfa lenne az egész. Utána mosolygósra fogja a figurát.*
- Vagy csak tudni szeretné kipályázik szíve hölgyére? Mert nem vagyok még senkié.
*Kíváncsian várja a választ, viszont előtte egy nagyon fontos kérdés. A név, hogy miként szólíthatja, talán a kommunikációt megkönnyítené.*
- És hogyan szólíthatom a kedves urat?
*Miközben várja a mélységi válaszát feltápászkodik, hogy az említett irányba vehesse az útját.*
- Én lassan akkor indulnék a Folyópart felé.
*Sejtelmesen mondja, mintha csak várna, hogy a sötételf is vele tartson, mivel a reggelihez ketten kellenek.*
*Szinte egymásnak teremtették kettőjüket, ha szabad így fogalmazni ebben a helyzetben. Mindketten valami fontosat akarnak a másiktól, aminek az értéke bármire beváltható. A kérdés már csak az, ki fog sikerrel járni? Az éhség győzhet az anyagi javak felett? Ez fog hamarosan kiderülni, viszont nem akarja lebecsülni a másikat. Egyre egyértelműbb mi a "kedves úr" szándékai, s Aria úgy van vele, hogy belemegy a kis játékba, mert ilyen lehetőség nem sokszor adatik meg egy életben, ezért ezt az esélyt nem szalasztja el. Táplálkozási szokása amúgy sem veszélytelen, de ez ezzel jár, ahol egy élet forog kockán. Nem kell izgulnia a férfinek, miszerint órákig fognak üldögélni egy helyben, mivel úgyis hamarosan rátérhetnek a lényegre.*
- A leánykérést nem így szokás kezdeni.
*Ki dugja nyelvét, amolyan bohókás módjára, mintha csak tréfa lenne az egész. Utána mosolygósra fogja a figurát.*
- Vagy csak tudni szeretné kipályázik szíve hölgyére? Mert nem vagyok még senkié.
*Kíváncsian várja a választ, viszont előtte egy nagyon fontos kérdés. A név, hogy miként szólíthatja, talán a kommunikációt megkönnyítené.*
- És hogyan szólíthatom a kedves urat?
*Miközben várja a mélységi válaszát feltápászkodik, hogy az említett irányba vehesse az útját.*
- Én lassan akkor indulnék a Folyópart felé.
*Sejtelmesen mondja, mintha csak várna, hogy a sötételf is vele tartson, mivel a reggelihez ketten kellenek.*
5109. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-14 12:39:18
Üzenet elküldve: 2017-04-14 12:39:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Kampány//
//Egyes csapat//
*Laor válaszába sajnos belebambul, így felelni csak egy fiatalos bárgyú mosollyal felel, aztán hallgatja a népeket.*
~Háh, ahh!~
*Gúnyosan vigyorog a beszédek nagyján.*
~Most akkor jelentkezzek főtanácsosnak?~
*Röhög, hiszen a kiállók nagyja eléggé levegőből építkezik beszédeiben. Ugyanakkor mosolya lehervad egy pillanat alatt. Hiszen emlékeiben Kagan nem a "jó vezető" címszó alatt szerepelt eddig, ám elnézve a többieket sajnálatosan most bekerül.*
~Mi a büdös lótrágyáért nincs ebben a városban egy legalább annyira életképes ember?~
*Noha Worenthről nem emlékezik meg. Róla tudja, hogy lelkiismeretes lesz, és sejti, hogy nem önös, netán politikai érdekek, hanem józan belátása vezérli majd, amolyan ellensúly szavazat lesz a csapatban.
Természetesen a mágus botját átveszi, mivel közszemlén vannak sajátját baljába, Worenthét a jobbjába veszi.*
-Mester, ha megengeded, tisztes távból követnélek.
*Hajtja a kíváncsiság is, ugyanis hallótávon belül sok jót, vagy netán rosszat, de mindenképpen hasznosat tudhat meg. Másrészt valahol a rang demonstrációja, ha az itt-ott azért látott, habár nem igazán ismert Taitos őrként foglal helyet a friss tanácsos mögött. Talán a többi tag nem engedhet meg magának mágusmesteri testőrt. Ez pedig rangot jelent.
Így Taitos tisztesen lemaradva ugyan, az első pár szavak elhangzása után indul el biccentve Laornak, hogy végül három lépésre a csapattól megállapodhasson, és csendesen egyrészt a szavakra, másrészt az őrség vakfoltjaira figyeljen.*
//Egyes csapat//
*Laor válaszába sajnos belebambul, így felelni csak egy fiatalos bárgyú mosollyal felel, aztán hallgatja a népeket.*
~Háh, ahh!~
*Gúnyosan vigyorog a beszédek nagyján.*
~Most akkor jelentkezzek főtanácsosnak?~
*Röhög, hiszen a kiállók nagyja eléggé levegőből építkezik beszédeiben. Ugyanakkor mosolya lehervad egy pillanat alatt. Hiszen emlékeiben Kagan nem a "jó vezető" címszó alatt szerepelt eddig, ám elnézve a többieket sajnálatosan most bekerül.*
~Mi a büdös lótrágyáért nincs ebben a városban egy legalább annyira életképes ember?~
*Noha Worenthről nem emlékezik meg. Róla tudja, hogy lelkiismeretes lesz, és sejti, hogy nem önös, netán politikai érdekek, hanem józan belátása vezérli majd, amolyan ellensúly szavazat lesz a csapatban.
Természetesen a mágus botját átveszi, mivel közszemlén vannak sajátját baljába, Worenthét a jobbjába veszi.*
-Mester, ha megengeded, tisztes távból követnélek.
*Hajtja a kíváncsiság is, ugyanis hallótávon belül sok jót, vagy netán rosszat, de mindenképpen hasznosat tudhat meg. Másrészt valahol a rang demonstrációja, ha az itt-ott azért látott, habár nem igazán ismert Taitos őrként foglal helyet a friss tanácsos mögött. Talán a többi tag nem engedhet meg magának mágusmesteri testőrt. Ez pedig rangot jelent.
Így Taitos tisztesen lemaradva ugyan, az első pár szavak elhangzása után indul el biccentve Laornak, hogy végül három lépésre a csapattól megállapodhasson, és csendesen egyrészt a szavakra, másrészt az őrség vakfoltjaira figyeljen.*
5108. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-14 12:36:40
Üzenet elküldve: 2017-04-14 12:36:40
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Taitos//
*"Ez helyes, de... " A klasszikus válasz arra, hogy messze járt a megoldástól. Értetlenül vonja össze szemöldökét, mintha a másik arra kérné, hogy a világ igazságától különbözőt mondjon. A következő kérdés arra is rávilágít, hogy a férfi egy teljesen más gondolkodásmódot vár el tőle, mint ami rá jellemző, elvégre egy fa nem hullajtja lassan a leveleit. A levelek elhalnak, a kettő közötti kötődés megszűnik, a levél pedig az előbbi okokból lassan esik le. Vagy pedig, hogy a fa minél tovább próbálja megtartani a levelét, hiszen az élete azon múlik.
Szemsarokból a férfira pillant, mintha azt várná, hogy róla olvashassa le a megfejtést, de helyette amaz egészen elvonja a figyelmét. Így sütkéreztetnie az arcát a napfényben nagyon nem igazságos, biztos tisztában van vele, hogy mennyire kiemeli vele a vonásait. Inkább vissza is fordul maga elé, hiszen bármennyire is szeretné megbámulni, egy megfejtendő feladvány van előtte és agya mindig is sokkal inkább uralta őt, mint az érzelmei.
A csend már-már túl hosszúra nyúlik, legalábbis a nő ítélete szerint, úgyhogy végül egy rövid, hitetlen kuncogással fordítja el a másiktól az arcát.*
- Nem hiszem, hogy érdemes vagyok a tudásodra. *Vallja meg aztán ahelyett, hogy tovább próbálkozna. Ugyan nevetett az imént, mégis elkeseríti, hogy egyrészről nem tud megfelelni egy észt kívánó feladatban, másrészről hogy most aztán hoppon marad és valószínűleg a vándor szájában is keserű ízt hagy. Hangjából is kiveszik az iménti derű, ám melankólia vagy komolyság helyett egyszerű, tényközlő élt kapnak szavai.* Számomra a fák nem hullajtják lassan a leveleiket. Megnövesztik őket, aztán mikor eljön az idő, azok leszáradnak róluk és leesnek. Tavasszal pedig újakat növesztenek helyettük. Se több, se kevesebb. A természet egyik szabálya, amit nekik kötelességük követni, mert ha megszegik, maguk is elpusztulnak.
*A nefelejcsekre pillant, szoborszerű arcán egy egész távoli kifejezéssel. Megint az a borzasztó gondolat kerülgeti, amire kiskorában is gyakran felhívták a figyelmét: hogy "nem érti" a természet szépségét. Hogy valahányszor egy váza virágot kapott, csak azt kérdezte, hogy "Minek? Napokon belül úgyis elhervad és akkor csúnya lesz." Hogy ha el is vitték az erdőbe megtaníttatni vele a fák neveit, csak azoknak leveleit nézte, geometriai szabályszerűségek után kutatva.
Az őrületbe tudja kergetni, ha egy kérdésre nem tudja a választ, de ez mindig is rejtély maradt a számára. Hogy ő ezt nem érti. De miért és mit nem ért rajta?*
//Taitos//
*"Ez helyes, de... " A klasszikus válasz arra, hogy messze járt a megoldástól. Értetlenül vonja össze szemöldökét, mintha a másik arra kérné, hogy a világ igazságától különbözőt mondjon. A következő kérdés arra is rávilágít, hogy a férfi egy teljesen más gondolkodásmódot vár el tőle, mint ami rá jellemző, elvégre egy fa nem hullajtja lassan a leveleit. A levelek elhalnak, a kettő közötti kötődés megszűnik, a levél pedig az előbbi okokból lassan esik le. Vagy pedig, hogy a fa minél tovább próbálja megtartani a levelét, hiszen az élete azon múlik.
Szemsarokból a férfira pillant, mintha azt várná, hogy róla olvashassa le a megfejtést, de helyette amaz egészen elvonja a figyelmét. Így sütkéreztetnie az arcát a napfényben nagyon nem igazságos, biztos tisztában van vele, hogy mennyire kiemeli vele a vonásait. Inkább vissza is fordul maga elé, hiszen bármennyire is szeretné megbámulni, egy megfejtendő feladvány van előtte és agya mindig is sokkal inkább uralta őt, mint az érzelmei.
A csend már-már túl hosszúra nyúlik, legalábbis a nő ítélete szerint, úgyhogy végül egy rövid, hitetlen kuncogással fordítja el a másiktól az arcát.*
- Nem hiszem, hogy érdemes vagyok a tudásodra. *Vallja meg aztán ahelyett, hogy tovább próbálkozna. Ugyan nevetett az imént, mégis elkeseríti, hogy egyrészről nem tud megfelelni egy észt kívánó feladatban, másrészről hogy most aztán hoppon marad és valószínűleg a vándor szájában is keserű ízt hagy. Hangjából is kiveszik az iménti derű, ám melankólia vagy komolyság helyett egyszerű, tényközlő élt kapnak szavai.* Számomra a fák nem hullajtják lassan a leveleiket. Megnövesztik őket, aztán mikor eljön az idő, azok leszáradnak róluk és leesnek. Tavasszal pedig újakat növesztenek helyettük. Se több, se kevesebb. A természet egyik szabálya, amit nekik kötelességük követni, mert ha megszegik, maguk is elpusztulnak.
*A nefelejcsekre pillant, szoborszerű arcán egy egész távoli kifejezéssel. Megint az a borzasztó gondolat kerülgeti, amire kiskorában is gyakran felhívták a figyelmét: hogy "nem érti" a természet szépségét. Hogy valahányszor egy váza virágot kapott, csak azt kérdezte, hogy "Minek? Napokon belül úgyis elhervad és akkor csúnya lesz." Hogy ha el is vitték az erdőbe megtaníttatni vele a fák neveit, csak azoknak leveleit nézte, geometriai szabályszerűségek után kutatva.
Az őrületbe tudja kergetni, ha egy kérdésre nem tudja a választ, de ez mindig is rejtély maradt a számára. Hogy ő ezt nem érti. De miért és mit nem ért rajta?*
5107. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-14 12:07:38
Üzenet elküldve: 2017-04-14 12:07:38
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
//Ephemia//
-Nekem sem volt. *mondja nevetve és rögtön előjönnek az emlékképek. Mindig is az volt a célja, hogy az elfeket, kik között nevelkedett utolérje, esetlegesen túlszárnyalja. Tehát az ambíció megvolt és a kitartása is, mondjuk szerencsés volt, mivel egyéb tennivalója vagy dolga nemigen akadt. Aztán rájött, hogy sosem lesz olyan briliáns íjász, mint egy elf. Célozni még csak csak, ügyességnek sincs híján, de gyorsaság vagy látásélesség terén elmarad, sőt, az elfeknek talán még a fülük is jobb. Így sem nagyon panaszkodhat, hiszen az emberek között aligha akad párja.*
-Aztán szépen lassan megedződtem.
*Egyáltalán nem baj, sőt, egyenesen pompás, hogy Ephemia teljesen nőies. Daranelnek ízlésvilága mindig is a nőies nők felé terelődött, kedvese pedig a legszebb mind közül.*
-Komolyan? *csodálkozik.* -Tényleg szeretnél? Majd megtanítalak. *ölelgeti meg szerelmét.* -Most viszont lazítsunk, mára elég az íjászatból, mert a végén még tényleg elmondom az egész történetét, aztán meg majd le kell csapnod, hogy elhallgassak. Van a nyeregtáskában egy pokróc... mit szólnál, ha kiterítenénk oda a kis dombocskára, és fürdőznénk a napfényben?
-Nekem sem volt. *mondja nevetve és rögtön előjönnek az emlékképek. Mindig is az volt a célja, hogy az elfeket, kik között nevelkedett utolérje, esetlegesen túlszárnyalja. Tehát az ambíció megvolt és a kitartása is, mondjuk szerencsés volt, mivel egyéb tennivalója vagy dolga nemigen akadt. Aztán rájött, hogy sosem lesz olyan briliáns íjász, mint egy elf. Célozni még csak csak, ügyességnek sincs híján, de gyorsaság vagy látásélesség terén elmarad, sőt, az elfeknek talán még a fülük is jobb. Így sem nagyon panaszkodhat, hiszen az emberek között aligha akad párja.*
-Aztán szépen lassan megedződtem.
*Egyáltalán nem baj, sőt, egyenesen pompás, hogy Ephemia teljesen nőies. Daranelnek ízlésvilága mindig is a nőies nők felé terelődött, kedvese pedig a legszebb mind közül.*
-Komolyan? *csodálkozik.* -Tényleg szeretnél? Majd megtanítalak. *ölelgeti meg szerelmét.* -Most viszont lazítsunk, mára elég az íjászatból, mert a végén még tényleg elmondom az egész történetét, aztán meg majd le kell csapnod, hogy elhallgassak. Van a nyeregtáskában egy pokróc... mit szólnál, ha kiterítenénk oda a kis dombocskára, és fürdőznénk a napfényben?
5106. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-14 11:58:21
Üzenet elküldve: 2017-04-14 11:58:21
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
//Kampány//
//Jelöltek//
*A hóhajú mágus roppantul lelkes, ami mosolyt csal a többi tanácsos arcára. Worenth tagsága eddig ésszerű döntésnek bizonyult, főleg akkor, ha valóban megtartja a kampánybeszédben tett ígéreteit. Nem úgy Kagan esetén, aki egészen egyszerűen összeférhetetlenül viselkedik. Önfejű barbár népek ezek, akik viselkedésükkel bizonyítják, hogy a klasszikus civilizációba, vagy a politikába nem éppen belevalóak. Nem is kellene csodálkozniuk azon, hogy áskálódnak ellenük mind a Nagytanács, mind pedig a Főtanács tagjai. Még szerencse, hogy több olyan van, akik katonai hőstettük és helytállásuk, vagy éppen a háború elkerülése végett megtűrik őket. Kész élvezet lesz a thargok dolgát, meg úgy az egész diplomáciát lepasszolni az egyik ígéretes jelöltre. A vita éppen azt a célt szolgálja, hogy bizonyítsák a politikai rátermettségüket. Érvelni kell majd, s harcolni egy olyan kompromisszumért, ami a győztesek számára előnyösebb kimenetelű. Itt felszínre fog bukkanni az is, hogy Nestar mennyire haragos, a benne lévő feszültség mennyire válhat a kárára. Látni fogják majd, hogy létezik más nézőpont is, és nem feltétlenül az övék az igaz.
A jelöltek tekintetében már csak Kagan nem válaszolt, és a Szellemjáró kérdését követően Elvanduil nagytanácsos kérdően pillant a barbárok vezetőjére.*
-Hogy döntesz Kagan? Beszállsz a kettes csapatba?
*Ha nem, az sem baj, ugyanis Worenth elképzelésével ellentétben nem csak négy jelölt van a porondon. Elég népszerű a hely ahhoz, hogy tolongjanak érte, csak éppen a többi jelölt kevésbé volt fontos, mint ez a négy. Vagy a beszédjük, vagy a hírnevük, vagy a szándékuk, de alulmaradt a másik négy mögött, nem is figyelt rájuk úgy a tömeg.*
-Az eljárásmód úgy fog történni, hogy vitára bocsátjuk az első kérdést, amihez az egyes csapat valamely tagja kifejti a csapat közös álláspontját. Ezt a másik csapat egy tagja megtámadja a saját álláspontjuk szerint, és kezdődhet is. Most hagyok időt az egyeztetésre, s aztán indulhat is. Kérem, szóljanak, ha készen állnak!
*Kagan vállalásától függetlenül meg lesz tartva a vita, hiszen a hivatalos program része.*
//Tolvajlás//
*Végezetül Myna nem Moon mellé tud letelepedni, hiszen ott ül a sötételf két másik társa. Ellenben mögötte szabad a hely, ennélfogva oda le tud ülni. Ügyes lányként így Myna Foks egészen pontosan 100 arannyal lett gazdagabb.
Ámbár még meg kell oldania a menekülés kérdését. Természetesen ezt is siker koronázza, és a nő eltűnik a tömegben. Ellenben az ottmaradó sötételfek közül csakis Malrion ücsörög tovább úgy, mintha semmi sem történt volna. Moon belső késztetést érez arra, hogy szinte ösztönösen az erszénye felé nyúljon, míg Nylnek felettébb gyanús volt, hogy a tolvaj csak egy kevés ideig élvezte a kúria lakóinak a társaságát, és máris elszelet. A kérdés már csak az, hogy volt-e Moon aranyainak valami különös ismertető jele, vagy, hogy egyáltalán rá tudják-e bizonyítani a nőre, hogy márpedig ő tette. Erre kicsi, elenyésző az esély, de egyetlen dolog kirajzolódik a trióban néhány perc múlva: A szeretett matrónájukat meglopták. Vajon felhívják magukra a figyelmet? S mit tesznek majd akkor? Vádolnak, támadnak, űznek? Vagy csendesen elkönyvelik a tolvaj szerintük biztos kinézetét, s később rendezik magánúton? Ez még a jövő zenéje.*
//Jelöltek//
*A hóhajú mágus roppantul lelkes, ami mosolyt csal a többi tanácsos arcára. Worenth tagsága eddig ésszerű döntésnek bizonyult, főleg akkor, ha valóban megtartja a kampánybeszédben tett ígéreteit. Nem úgy Kagan esetén, aki egészen egyszerűen összeférhetetlenül viselkedik. Önfejű barbár népek ezek, akik viselkedésükkel bizonyítják, hogy a klasszikus civilizációba, vagy a politikába nem éppen belevalóak. Nem is kellene csodálkozniuk azon, hogy áskálódnak ellenük mind a Nagytanács, mind pedig a Főtanács tagjai. Még szerencse, hogy több olyan van, akik katonai hőstettük és helytállásuk, vagy éppen a háború elkerülése végett megtűrik őket. Kész élvezet lesz a thargok dolgát, meg úgy az egész diplomáciát lepasszolni az egyik ígéretes jelöltre. A vita éppen azt a célt szolgálja, hogy bizonyítsák a politikai rátermettségüket. Érvelni kell majd, s harcolni egy olyan kompromisszumért, ami a győztesek számára előnyösebb kimenetelű. Itt felszínre fog bukkanni az is, hogy Nestar mennyire haragos, a benne lévő feszültség mennyire válhat a kárára. Látni fogják majd, hogy létezik más nézőpont is, és nem feltétlenül az övék az igaz.
A jelöltek tekintetében már csak Kagan nem válaszolt, és a Szellemjáró kérdését követően Elvanduil nagytanácsos kérdően pillant a barbárok vezetőjére.*
-Hogy döntesz Kagan? Beszállsz a kettes csapatba?
*Ha nem, az sem baj, ugyanis Worenth elképzelésével ellentétben nem csak négy jelölt van a porondon. Elég népszerű a hely ahhoz, hogy tolongjanak érte, csak éppen a többi jelölt kevésbé volt fontos, mint ez a négy. Vagy a beszédjük, vagy a hírnevük, vagy a szándékuk, de alulmaradt a másik négy mögött, nem is figyelt rájuk úgy a tömeg.*
-Az eljárásmód úgy fog történni, hogy vitára bocsátjuk az első kérdést, amihez az egyes csapat valamely tagja kifejti a csapat közös álláspontját. Ezt a másik csapat egy tagja megtámadja a saját álláspontjuk szerint, és kezdődhet is. Most hagyok időt az egyeztetésre, s aztán indulhat is. Kérem, szóljanak, ha készen állnak!
*Kagan vállalásától függetlenül meg lesz tartva a vita, hiszen a hivatalos program része.*
//Tolvajlás//
*Végezetül Myna nem Moon mellé tud letelepedni, hiszen ott ül a sötételf két másik társa. Ellenben mögötte szabad a hely, ennélfogva oda le tud ülni. Ügyes lányként így Myna Foks egészen pontosan 100 arannyal lett gazdagabb.
Ámbár még meg kell oldania a menekülés kérdését. Természetesen ezt is siker koronázza, és a nő eltűnik a tömegben. Ellenben az ottmaradó sötételfek közül csakis Malrion ücsörög tovább úgy, mintha semmi sem történt volna. Moon belső késztetést érez arra, hogy szinte ösztönösen az erszénye felé nyúljon, míg Nylnek felettébb gyanús volt, hogy a tolvaj csak egy kevés ideig élvezte a kúria lakóinak a társaságát, és máris elszelet. A kérdés már csak az, hogy volt-e Moon aranyainak valami különös ismertető jele, vagy, hogy egyáltalán rá tudják-e bizonyítani a nőre, hogy márpedig ő tette. Erre kicsi, elenyésző az esély, de egyetlen dolog kirajzolódik a trióban néhány perc múlva: A szeretett matrónájukat meglopták. Vajon felhívják magukra a figyelmet? S mit tesznek majd akkor? Vádolnak, támadnak, űznek? Vagy csendesen elkönyvelik a tolvaj szerintük biztos kinézetét, s később rendezik magánúton? Ez még a jövő zenéje.*
5105. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-14 11:48:56
Üzenet elküldve: 2017-04-14 11:48:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Lau //
* Bizonyára Lier is elmosolyodna, ha hallhatná a lány gondolatait. Már nem azért, mert annyira szeretné, hogy valaki megkóstolja a lelkét, hanem csak azért, mert ezt a jelenséget elég nehezen tudná elképzelni. Lelke annak van, aki képes érezni. Vagy legalábbis a sötételf így véli, s úgy is véli, hogy ő nem tartozik ebbe a halmazba, ugyanis bár tudja, hogy vannak jó dolgok - például amikor van pénze és nem éhezik-, meg rossz dolgok - mikor ellenkezőleg. De ennél többet nem nagyon tud kisajtolni magából. Esetleg még néhány egyszerűbb érzés, mint a harag, a gyűlölet, vagy az a különös jókedv, ami akkor önti el, ha másokat sikerül felhergelni. Szóval aki az ő lelkét akarja megenni, az jobb, ha felkészül arra, hogy nehéz lesz a dolga. *
- Ühüm... * Bólint egyet, jelezve, hogy érti, mi a helyzet. Mást nem nagyon tud mondani és, ha a lány nem hozna fel hamarosan egy újabb témát, akkor bizonyára perceken keresztül ülnének még, mint az a bizonyos két tök. Ellenben ez megtörténik, úgyhogy Lier szemei egy pillanatig felcsillannak a hír hallatán. Ennél jobb lehetőséget aztán keresve sem találhatna.
~ Sa'Tereth küldte ezt a lányt, hogy bebizonyítsam rátermettségemet, most már biztos vagyok benne! ~ Szíve szerint hangosan is megköszönné az istennek, amit érte tett, de azzal pont a lényeg veszne kárba. Emiatt csak ül és kivár. Remélhetőleg a lány nem kíván órákat ücsörögni, mert sötételfünk türelme is véges. Azért próbál ő is nyugodtan ücsörögni, habár izgatottsága miatt ez nem is könnyű. Rövid csend után - amely azzal telik, hogy magában keresi a lehetséges kérdéseket - ismét megszólal. *
- Te... Hol laksz? Keresne valaki, ha egyszer csak eltűnnél?
* Bizonyára Lier is elmosolyodna, ha hallhatná a lány gondolatait. Már nem azért, mert annyira szeretné, hogy valaki megkóstolja a lelkét, hanem csak azért, mert ezt a jelenséget elég nehezen tudná elképzelni. Lelke annak van, aki képes érezni. Vagy legalábbis a sötételf így véli, s úgy is véli, hogy ő nem tartozik ebbe a halmazba, ugyanis bár tudja, hogy vannak jó dolgok - például amikor van pénze és nem éhezik-, meg rossz dolgok - mikor ellenkezőleg. De ennél többet nem nagyon tud kisajtolni magából. Esetleg még néhány egyszerűbb érzés, mint a harag, a gyűlölet, vagy az a különös jókedv, ami akkor önti el, ha másokat sikerül felhergelni. Szóval aki az ő lelkét akarja megenni, az jobb, ha felkészül arra, hogy nehéz lesz a dolga. *
- Ühüm... * Bólint egyet, jelezve, hogy érti, mi a helyzet. Mást nem nagyon tud mondani és, ha a lány nem hozna fel hamarosan egy újabb témát, akkor bizonyára perceken keresztül ülnének még, mint az a bizonyos két tök. Ellenben ez megtörténik, úgyhogy Lier szemei egy pillanatig felcsillannak a hír hallatán. Ennél jobb lehetőséget aztán keresve sem találhatna.
~ Sa'Tereth küldte ezt a lányt, hogy bebizonyítsam rátermettségemet, most már biztos vagyok benne! ~ Szíve szerint hangosan is megköszönné az istennek, amit érte tett, de azzal pont a lényeg veszne kárba. Emiatt csak ül és kivár. Remélhetőleg a lány nem kíván órákat ücsörögni, mert sötételfünk türelme is véges. Azért próbál ő is nyugodtan ücsörögni, habár izgatottsága miatt ez nem is könnyű. Rövid csend után - amely azzal telik, hogy magában keresi a lehetséges kérdéseket - ismét megszólal. *
- Te... Hol laksz? Keresne valaki, ha egyszer csak eltűnnél?
5104. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-13 22:39:52
Üzenet elküldve: 2017-04-13 22:39:52
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Lier Waslab//
*Nincs miért aggódnia, itt ezen a környéken, mivel jönnek mennek az emberek és más egyéb fajúak is egyaránt, habár ez fordítva igaz, miszerint nem rendezhet műsort, mert az ránézve is eléggé kellemetlen lehet, s ettől pedig meg akarja kímélni magát, ilyen helyzetekben nem jó a szemtanú. Egyelőre nem látja, hogy mit csinál a kedves úr, illetve egy ideig nem közli a szándékát, hogy mégis miért zavarta meg egy aranyos kislány pihenését.
Szerencsére nem hallja a gondolatait, de azon biztosan felkuncogna.
Pár pillanattal később megered a nyelve az idegennek, vagyis valami olyasmi van készülődőben. Aria ajkai megremegnek, s enyhén mosolyra húzza a száját, hiszen ezt nem kell látnia, de hallja az idegességet, a másik féltől, és a próbálkozását.*
- Nos? *Nemsokára lehuppan a sötételf elé, s valami közös témát igyekszik felhozni. Értékeli a próbálkozást a hóhajú leányzó, és ezért megtiszteli a másikat, hogy kinyitja a szemeit, és egy kedves, szélesebbre húzott mosollyal, nyugtázza.*
- Orvos, de a jövőben szívesen kitanulnám ezt a mesterséget is, habár nem egy egyszerű folyamat.
*Felel a kérdésre, miközben alaposabban végig méri az idegent.*
~ Vajon milyen ízű lehet a lelke?~
*Van önuralma így nem nyalja körbe az ajkait, de szívesen megtenné. Egy kicsit elkalandozik s eljátszadozik a gondolattal, hogy egy újabb lelket vehet magához. Majd folytatja a beszélgetést, mert azért mégse üljenek szótlanul, mint két tök.*
- Hamarosan Folyópart felé veszem az irányt, ott egy kicsit felfrissítem magamat.
*Feltéve, ha a kedves idegennek arrafelé akad tennivalója.
Azt egyelőre nem akarja megosztani a másikkal, hogy eredetileg honnan jött.*
*Nincs miért aggódnia, itt ezen a környéken, mivel jönnek mennek az emberek és más egyéb fajúak is egyaránt, habár ez fordítva igaz, miszerint nem rendezhet műsort, mert az ránézve is eléggé kellemetlen lehet, s ettől pedig meg akarja kímélni magát, ilyen helyzetekben nem jó a szemtanú. Egyelőre nem látja, hogy mit csinál a kedves úr, illetve egy ideig nem közli a szándékát, hogy mégis miért zavarta meg egy aranyos kislány pihenését.
Szerencsére nem hallja a gondolatait, de azon biztosan felkuncogna.
Pár pillanattal később megered a nyelve az idegennek, vagyis valami olyasmi van készülődőben. Aria ajkai megremegnek, s enyhén mosolyra húzza a száját, hiszen ezt nem kell látnia, de hallja az idegességet, a másik féltől, és a próbálkozását.*
- Nos? *Nemsokára lehuppan a sötételf elé, s valami közös témát igyekszik felhozni. Értékeli a próbálkozást a hóhajú leányzó, és ezért megtiszteli a másikat, hogy kinyitja a szemeit, és egy kedves, szélesebbre húzott mosollyal, nyugtázza.*
- Orvos, de a jövőben szívesen kitanulnám ezt a mesterséget is, habár nem egy egyszerű folyamat.
*Felel a kérdésre, miközben alaposabban végig méri az idegent.*
~ Vajon milyen ízű lehet a lelke?~
*Van önuralma így nem nyalja körbe az ajkait, de szívesen megtenné. Egy kicsit elkalandozik s eljátszadozik a gondolattal, hogy egy újabb lelket vehet magához. Majd folytatja a beszélgetést, mert azért mégse üljenek szótlanul, mint két tök.*
- Hamarosan Folyópart felé veszem az irányt, ott egy kicsit felfrissítem magamat.
*Feltéve, ha a kedves idegennek arrafelé akad tennivalója.
Azt egyelőre nem akarja megosztani a másikkal, hogy eredetileg honnan jött.*
5103. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-13 21:46:53
Üzenet elküldve: 2017-04-13 21:46:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Lau //
~ Túl nyugodt. Nem is érdekli, hogy itt vagyok. ~ * Az emberek ezek után általában indulnak a dolgukra, hiszen, ha valaki nem akar társalogni velük, akkor nincs sok értelme próbálkozni. Lier azonban összeráncolja homlokát, majd keresztbe font karral áll tovább a lány előtt és nézi őt jobb híján.
~ Vajon mennyit fizetnek egy ilyenért a kikötőben? ~ Jut eszébe egy nem túl jóindulatú gondolat a lányt nézve. Még sosem süllyedt ilyen mélyre alvilági ügyletekben, mivel mindig van valami, ami nem ennyire veszélyes, mégis megéri. Ez a lehetőség azonban úgy éri, mint mikor a sült galamb a szájába repül. Erkölcsi határai nincsenek túl magas szinten, úgyhogy némi pénzért ki tudja, mit nem próbálna meg. Előtte azonban valahogy meg kéne kaparintania a lány bizalmát, ami nem lesz könnyű, hiszen a vadidegenek nem szoktak csak úgy barátkozni - legalábbis igen ritka az olyan eset, hogy egy elf-gyűlölő sötételf és egy elf egymásra találnak. Persze bármi lehetséges, főleg, ha az előbbi álcázza azon tulajdonságát, hogy ki nem állhatja a fajtáján kívülieket. *
- Nos... * Megvakarja tarkóját, majd kérdezés nélkül letelepszik a fűbe - a lánnyal szemben. *
- Én is meditálni készültem épp, mikor megláttalak. Öhm... Csak nem mágus vagy? * Próbál valami beszédtémát felhozni, de elég nehéz úgy, hogy az utcai suttyókon és néhány kereskedőn kívül senkivel soha nem beszél szinte. Az utca népe meg bár mulatságos dolgokról szokott filozofálni, ám minden bizonnyal nem olyanról, ami egy ilyen szépség figyelmét is lekötné. Úgyhogy próbálja kitapintani, hogy mi is érdekelheti a másikat. Elvégre a beszélgetéssel mélyülnek a kapcsolatok, vagy mi... Legalábbis ő így látja logikusnak, de gyakorlatban inkább csak belekötni szokott másokba, mintsem beszélgetni velük - ezért is megy most olyan nehezen ez. *
~ Túl nyugodt. Nem is érdekli, hogy itt vagyok. ~ * Az emberek ezek után általában indulnak a dolgukra, hiszen, ha valaki nem akar társalogni velük, akkor nincs sok értelme próbálkozni. Lier azonban összeráncolja homlokát, majd keresztbe font karral áll tovább a lány előtt és nézi őt jobb híján.
~ Vajon mennyit fizetnek egy ilyenért a kikötőben? ~ Jut eszébe egy nem túl jóindulatú gondolat a lányt nézve. Még sosem süllyedt ilyen mélyre alvilági ügyletekben, mivel mindig van valami, ami nem ennyire veszélyes, mégis megéri. Ez a lehetőség azonban úgy éri, mint mikor a sült galamb a szájába repül. Erkölcsi határai nincsenek túl magas szinten, úgyhogy némi pénzért ki tudja, mit nem próbálna meg. Előtte azonban valahogy meg kéne kaparintania a lány bizalmát, ami nem lesz könnyű, hiszen a vadidegenek nem szoktak csak úgy barátkozni - legalábbis igen ritka az olyan eset, hogy egy elf-gyűlölő sötételf és egy elf egymásra találnak. Persze bármi lehetséges, főleg, ha az előbbi álcázza azon tulajdonságát, hogy ki nem állhatja a fajtáján kívülieket. *
- Nos... * Megvakarja tarkóját, majd kérdezés nélkül letelepszik a fűbe - a lánnyal szemben. *
- Én is meditálni készültem épp, mikor megláttalak. Öhm... Csak nem mágus vagy? * Próbál valami beszédtémát felhozni, de elég nehéz úgy, hogy az utcai suttyókon és néhány kereskedőn kívül senkivel soha nem beszél szinte. Az utca népe meg bár mulatságos dolgokról szokott filozofálni, ám minden bizonnyal nem olyanról, ami egy ilyen szépség figyelmét is lekötné. Úgyhogy próbálja kitapintani, hogy mi is érdekelheti a másikat. Elvégre a beszélgetéssel mélyülnek a kapcsolatok, vagy mi... Legalábbis ő így látja logikusnak, de gyakorlatban inkább csak belekötni szokott másokba, mintsem beszélgetni velük - ezért is megy most olyan nehezen ez. *
5102. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-13 21:11:14
Üzenet elküldve: 2017-04-13 21:11:14
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Lier Waslab//
*Meditál, a kis hegyes fülű leányzó, nem nagyon zavartatja magát, mert csak egy kis időt akar itt eltölteni, míg a gondolatai kitisztulnak. Nem igen akar szóba elegyedni a járókelőkkel, egyelőre nincs velük dolga. Amint végez megy vissza Kalácsfalvára segédkezni, persze ha minden jól megy s még időben visszaér, s akkor nem fog lemaradni semmiről, de ezt a reggeli kört mindenképp megakarta ejteni, mert nem biztos, hogy a közel jövőben lesz erre lehetősége.
Még a folyamat közben, egyszer csak valaki megszólítja, egyelőre nem nyitja ki a szemét, mert úgy gondolja, ha nem foglalkozik vele, akkor egyszerűen elmegy.*
- Jó reggelt.
*Folytatja tovább, a légzési folyamatot. A férfi jól tippelt magában Aria tényleg fiatal, és nemcsak ránézésére, hanem ténylegesen. Viszont nem tágít az ismeretlen alak. Félszemét kinyitja, s csakúgy a hangirányába pillant, és meglátja a mélységit.*
~ Mégis mi dolga van velem?~
*Egy gyors pillantást tesz, hogy kivel van dolga, majd visszacsukja a szemét. Természetesen, hallja és figyel a sötételfre, ha bármi gyanúsat tenne.*
- Meditálok, épp. Tudok valamiben segíteni?
*Kérdezi érdeklődve, hátha hamarabb pontot tehetnek az ügy végére.*
*Meditál, a kis hegyes fülű leányzó, nem nagyon zavartatja magát, mert csak egy kis időt akar itt eltölteni, míg a gondolatai kitisztulnak. Nem igen akar szóba elegyedni a járókelőkkel, egyelőre nincs velük dolga. Amint végez megy vissza Kalácsfalvára segédkezni, persze ha minden jól megy s még időben visszaér, s akkor nem fog lemaradni semmiről, de ezt a reggeli kört mindenképp megakarta ejteni, mert nem biztos, hogy a közel jövőben lesz erre lehetősége.
Még a folyamat közben, egyszer csak valaki megszólítja, egyelőre nem nyitja ki a szemét, mert úgy gondolja, ha nem foglalkozik vele, akkor egyszerűen elmegy.*
- Jó reggelt.
*Folytatja tovább, a légzési folyamatot. A férfi jól tippelt magában Aria tényleg fiatal, és nemcsak ránézésére, hanem ténylegesen. Viszont nem tágít az ismeretlen alak. Félszemét kinyitja, s csakúgy a hangirányába pillant, és meglátja a mélységit.*
~ Mégis mi dolga van velem?~
*Egy gyors pillantást tesz, hogy kivel van dolga, majd visszacsukja a szemét. Természetesen, hallja és figyel a sötételfre, ha bármi gyanúsat tenne.*
- Meditálok, épp. Tudok valamiben segíteni?
*Kérdezi érdeklődve, hátha hamarabb pontot tehetnek az ügy végére.*
5101. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-13 20:46:20
Üzenet elküldve: 2017-04-13 20:46:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Lau //
* Még épp csak elhagyja a tisztást és a fák közé lép, mikor maga mögül nem is olyan messze léptek hangját véli felfedezni. Mikor hátrapillant a fákkal és bokrokkal tarkított területről, egyből megakad a szeme a fiatal lányon, aki úgy látszik, a reggeli tisztást választotta kikapcsolódásának helyéül.
Sötételfünk először csak megvonja vállait és tesz is pár lépést az erdő felé, elvégre nincs oka megállni egy nyamvadt kis ember, vagy elf csitri miatt. Valami aztán mégis megállásra készteti - talán a társaság utáni enyhe vágy, talán a lehetőség, hogy belekössön valakibe. Így végül ez a másik gondolat elnyomja azt a felvetést, miszerint minél előbb el akar érni a kikötőbe - lehetőség szerint még mielőtt túl nagy lesz a fény. Megfordul hát az ösvényen, amelyen keresztül indult volna délre és néhány méternyi sétálás után ki is ér a tisztásra. A lány ekkor már csukott szemmel pihenget, vagy meditál, vagy tudja a fene, úgyhogy Lier nem is tétovázik sokat: megragadja az alkalmat arra, hogy száján kaján vigyorral felriassza a pihenni vágyót. *
- Jó reggelt, kislány! * Bár pontosan nem tudja megállapítani - főleg, ha a másik elf, hiszen azoknál még nehezebb belőni -, hogy milyen idős lehet a lány, de ránézésre őnála néhány évvel lehet csak fiatalabb. Ezzel azonban nem törődik, a lényeg nem a megszólításon van, csak azon, hogy figyeljen fel rá - na, meg ezzel párhuzamosan ugye megzavarja a reggeli sziesztát. *
- Mi járatban errefelé, gyönyörűm? * Se teljesen fehér bőre, se a mellé társuló talpig fekete ruha és csuklya nem teszi túl bizalomgerjesztővé a sötételfet. A hátán található hosszú íj azonban nincs felajzva, más fegyver pedig nem látszik, hogy volna nála, így efelől megközelítve talán nem is olyan rossz, mintha mondjuk egy két méteres buzogánnyal közelítene; ám be kell vallani, van nála megnyerőbb kinézetű dolog is, amit bárki látni akarhat, amikor felébresztik egy reggeli szundításból. Természetesen mindez egyénfüggő, azaz könnyen meglehet, hogy Lauwirrának éppen az ilyen látvány nyújt nagyobb élményt, mintha mondjuk egy mosolygós kislány állna előtte. *
* Még épp csak elhagyja a tisztást és a fák közé lép, mikor maga mögül nem is olyan messze léptek hangját véli felfedezni. Mikor hátrapillant a fákkal és bokrokkal tarkított területről, egyből megakad a szeme a fiatal lányon, aki úgy látszik, a reggeli tisztást választotta kikapcsolódásának helyéül.
Sötételfünk először csak megvonja vállait és tesz is pár lépést az erdő felé, elvégre nincs oka megállni egy nyamvadt kis ember, vagy elf csitri miatt. Valami aztán mégis megállásra készteti - talán a társaság utáni enyhe vágy, talán a lehetőség, hogy belekössön valakibe. Így végül ez a másik gondolat elnyomja azt a felvetést, miszerint minél előbb el akar érni a kikötőbe - lehetőség szerint még mielőtt túl nagy lesz a fény. Megfordul hát az ösvényen, amelyen keresztül indult volna délre és néhány méternyi sétálás után ki is ér a tisztásra. A lány ekkor már csukott szemmel pihenget, vagy meditál, vagy tudja a fene, úgyhogy Lier nem is tétovázik sokat: megragadja az alkalmat arra, hogy száján kaján vigyorral felriassza a pihenni vágyót. *
- Jó reggelt, kislány! * Bár pontosan nem tudja megállapítani - főleg, ha a másik elf, hiszen azoknál még nehezebb belőni -, hogy milyen idős lehet a lány, de ránézésre őnála néhány évvel lehet csak fiatalabb. Ezzel azonban nem törődik, a lényeg nem a megszólításon van, csak azon, hogy figyeljen fel rá - na, meg ezzel párhuzamosan ugye megzavarja a reggeli sziesztát. *
- Mi járatban errefelé, gyönyörűm? * Se teljesen fehér bőre, se a mellé társuló talpig fekete ruha és csuklya nem teszi túl bizalomgerjesztővé a sötételfet. A hátán található hosszú íj azonban nincs felajzva, más fegyver pedig nem látszik, hogy volna nála, így efelől megközelítve talán nem is olyan rossz, mintha mondjuk egy két méteres buzogánnyal közelítene; ám be kell vallani, van nála megnyerőbb kinézetű dolog is, amit bárki látni akarhat, amikor felébresztik egy reggeli szundításból. Természetesen mindez egyénfüggő, azaz könnyen meglehet, hogy Lauwirrának éppen az ilyen látvány nyújt nagyobb élményt, mintha mondjuk egy mosolygós kislány állna előtte. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9567-9586