Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 226 (4501. - 4520. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
4520. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-09-19 21:06:40
Üzenet elküldve: 2016-09-19 21:06:40
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nordak Trannyth//
*Viszonozza Nordak csókját, amitől a szíve remeg legbelül. Izgatott, boldog és rémült egyszerre, mert nem meri elhinni, ami ilyen rövid idő alatt érte. Megígéri Nordak, hogy vele marad és erre önkéntelenül belemosolyog a csókba. Amikor vége szakad ajkaik találkozásának odabújik még a férfi karjai közé*
-Úgy örülök neki, hogy velem maradsz.
*Eszébe jut valami, merthogy szép tervekről álmodnak, de addig vajon mi lesz velük. Egy ideig csendben simul a férfi mellkasához és hallgatja a légzését.*
-Ameddig nem sikerül házat vennünk, addig hol leszünk?
*Nem meri úgy kérdezni, hogy addig együtt maradunk e, mert úgy érzi elsírná magát már a gondolatra, hogy el kell válnia Nordaktól bármennyi időre. Picit összeszorult szívvel várja, hogy mit mond majd.*
~Ott a fogadó, vagy együtt elmehetünk valahova, ahol van munka és szállás kettőnknek.~
*Pilláit felemelve Nordak ölelésébe kuporodva vár, hogy mit mond.*
*Viszonozza Nordak csókját, amitől a szíve remeg legbelül. Izgatott, boldog és rémült egyszerre, mert nem meri elhinni, ami ilyen rövid idő alatt érte. Megígéri Nordak, hogy vele marad és erre önkéntelenül belemosolyog a csókba. Amikor vége szakad ajkaik találkozásának odabújik még a férfi karjai közé*
-Úgy örülök neki, hogy velem maradsz.
*Eszébe jut valami, merthogy szép tervekről álmodnak, de addig vajon mi lesz velük. Egy ideig csendben simul a férfi mellkasához és hallgatja a légzését.*
-Ameddig nem sikerül házat vennünk, addig hol leszünk?
*Nem meri úgy kérdezni, hogy addig együtt maradunk e, mert úgy érzi elsírná magát már a gondolatra, hogy el kell válnia Nordaktól bármennyi időre. Picit összeszorult szívvel várja, hogy mit mond majd.*
~Ott a fogadó, vagy együtt elmehetünk valahova, ahol van munka és szállás kettőnknek.~
*Pilláit felemelve Nordak ölelésébe kuporodva vár, hogy mit mond.*
4519. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-09-19 16:45:37
Üzenet elküldve: 2016-09-19 16:45:37
ÚJ
![>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/562_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 131
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 131
Játékstílus: Vakmerő
//Idya//
*A hölgynek feltűnik a fejrázás, ami egyébként nem is meglepő, elég intenzívre sikerült. Látni egy dolog, de még akár érezhette is tündér, mivel a mágus egész teste beleremegett. Most az már megint másik kérdés, hogy vajon el kellene-e mondani, mire gondolt. Mármint addig rendben van, hogy Idya furcsának fogja találni, de már a szerzetes is furcsának találja, így nem is tudja kellő eleganciával tálalni.*
- Nem... nem igazán jelentős... apróság... csak az előbb úgy éreztem, hogy meg szeretnélek érinteni. De nem tudom, miért, meg már el is múlt az a furcsa érzés, csak úgy... volt.
*Nem igazán tudná megmagyarázni, mivel hogy ő sem érti, viszont hát ez még sosem állította meg abban, hogy mondjon vagy tegyen dolgokat. Ha mindig értené, amit csinál, az amúgy sem vezetne semmi jóhoz. Nem jó mindig tudni, mit csinálunk, az egy fárasztó élethez vezetne. A tudás unalmas. Ha mindig csak olyan irányba haladt volna, amelyet ismer, akkor sosem jutottak volna el ehhez az éjszakához, ezért pedig igazán kár lett volna.
Majd pedig az irányok kicsit összekuszálódnak a fejében, amikor a feje is összekuszálódik a lány ujjai alatt. Jobban mondva a fejbőre, ami pedig szét is nyílik, ezáltal egy olyan félájult állapotba kerül, ahol aztán már nem fog fel igazán semmit, és azt is csak töredékeiben. A semmi töredékei pedig - mint azt bizonyára mindenki tudja - nem nyomnak túl sokat a latba. A fájdalmat persze érzi, amolyan villámcsapásszerű a fejében (mindkét értelemben a fejében), megvonaglik, és nyöszörög, de fel igazán már nem fogja. Mintha szomjas álmában. Hiába iszik az álom keretein belül, továbbra is szomjas marad. Na a fájdalom pont ugyanilyen. Talán sosem volt még ilyen közel az ájuláshoz, és akarattal már nem is tudna küzdeni ellene, inkább csak úgy... ösztönösen kapadozik az ébrenlét után. Ő maga már nincs igazán tudatában ennek, de hát a tudatos cselekvés amúgy is a gyengéknek való. Ez mondjuk egészen hasznosnak bizonyul, mivel így néhány perc múltán vissza is tud térni az élők közé. Illetve az ébren élők közé, ez fontos. Amikor teljesen magához tér, abban sem biztos, hogy hol van, és mi történt, vagy hogy miért nem meri mozdítani egyetlen tagját sem. A fájdalom érzése természetessé vált számára, amíg az ájulással küzdött, így csak hosszú másodpercek múltán érzi meg, hogy lüktet a fején lévő seb. Ebből szépen lassan összerakja a képet, aztán a kérdést is felfogja, és végül még a választ is. Illetve azt, amit a tündér az ő megjegyzésére válaszol.*
- Olyan lehet, mint a halál. Elvégre akkor igazából már halott is az illető, csak a teste még... itt van... Furcsa lehet *egy kis szünetet tart, vesz néhány nagyobb levegőt, igyekszik összekapni magát, hogy tudjon még néhány szót szólni* Kicsit olyanok lehetnek, mint az élőholtak, amik mostanában irtják az élőket. Bár azok kicsivel... mozgékonyabbak. Mindenesetre érdekes, hol tartanak ma már, miket tudnak a kuruzslók...
*Rengeteg olyan ismerőse van, akin ezt el kéne végezni, mielőtt ott hagyják őket valahol egy árokban, viszont ez nem a legjobb pillanat arra, hogy listát írjon a fejében. Inkább örül, ha marad ott valami, miután a lány végzett. Arra nem igazán tud mit mondani, hogy pihenőt tartanak, tudomásul veszi, és pihen, nem mintha sok lehetősége lenne.*
*A hölgynek feltűnik a fejrázás, ami egyébként nem is meglepő, elég intenzívre sikerült. Látni egy dolog, de még akár érezhette is tündér, mivel a mágus egész teste beleremegett. Most az már megint másik kérdés, hogy vajon el kellene-e mondani, mire gondolt. Mármint addig rendben van, hogy Idya furcsának fogja találni, de már a szerzetes is furcsának találja, így nem is tudja kellő eleganciával tálalni.*
- Nem... nem igazán jelentős... apróság... csak az előbb úgy éreztem, hogy meg szeretnélek érinteni. De nem tudom, miért, meg már el is múlt az a furcsa érzés, csak úgy... volt.
*Nem igazán tudná megmagyarázni, mivel hogy ő sem érti, viszont hát ez még sosem állította meg abban, hogy mondjon vagy tegyen dolgokat. Ha mindig értené, amit csinál, az amúgy sem vezetne semmi jóhoz. Nem jó mindig tudni, mit csinálunk, az egy fárasztó élethez vezetne. A tudás unalmas. Ha mindig csak olyan irányba haladt volna, amelyet ismer, akkor sosem jutottak volna el ehhez az éjszakához, ezért pedig igazán kár lett volna.
Majd pedig az irányok kicsit összekuszálódnak a fejében, amikor a feje is összekuszálódik a lány ujjai alatt. Jobban mondva a fejbőre, ami pedig szét is nyílik, ezáltal egy olyan félájult állapotba kerül, ahol aztán már nem fog fel igazán semmit, és azt is csak töredékeiben. A semmi töredékei pedig - mint azt bizonyára mindenki tudja - nem nyomnak túl sokat a latba. A fájdalmat persze érzi, amolyan villámcsapásszerű a fejében (mindkét értelemben a fejében), megvonaglik, és nyöszörög, de fel igazán már nem fogja. Mintha szomjas álmában. Hiába iszik az álom keretein belül, továbbra is szomjas marad. Na a fájdalom pont ugyanilyen. Talán sosem volt még ilyen közel az ájuláshoz, és akarattal már nem is tudna küzdeni ellene, inkább csak úgy... ösztönösen kapadozik az ébrenlét után. Ő maga már nincs igazán tudatában ennek, de hát a tudatos cselekvés amúgy is a gyengéknek való. Ez mondjuk egészen hasznosnak bizonyul, mivel így néhány perc múltán vissza is tud térni az élők közé. Illetve az ébren élők közé, ez fontos. Amikor teljesen magához tér, abban sem biztos, hogy hol van, és mi történt, vagy hogy miért nem meri mozdítani egyetlen tagját sem. A fájdalom érzése természetessé vált számára, amíg az ájulással küzdött, így csak hosszú másodpercek múltán érzi meg, hogy lüktet a fején lévő seb. Ebből szépen lassan összerakja a képet, aztán a kérdést is felfogja, és végül még a választ is. Illetve azt, amit a tündér az ő megjegyzésére válaszol.*
- Olyan lehet, mint a halál. Elvégre akkor igazából már halott is az illető, csak a teste még... itt van... Furcsa lehet *egy kis szünetet tart, vesz néhány nagyobb levegőt, igyekszik összekapni magát, hogy tudjon még néhány szót szólni* Kicsit olyanok lehetnek, mint az élőholtak, amik mostanában irtják az élőket. Bár azok kicsivel... mozgékonyabbak. Mindenesetre érdekes, hol tartanak ma már, miket tudnak a kuruzslók...
*Rengeteg olyan ismerőse van, akin ezt el kéne végezni, mielőtt ott hagyják őket valahol egy árokban, viszont ez nem a legjobb pillanat arra, hogy listát írjon a fejében. Inkább örül, ha marad ott valami, miután a lány végzett. Arra nem igazán tud mit mondani, hogy pihenőt tartanak, tudomásul veszi, és pihen, nem mintha sok lehetősége lenne.*
4518. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-09-19 14:26:32
Üzenet elküldve: 2016-09-19 14:26:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Piaci kiruccanás//
//Lyvanar és Nixy//
*Úgy tűnik nem lesz a kardjára szükség.
Úriemberhez méltóan - amit talán ki sem néznének belőle - innentől átadja a terepet a hölgyeknek.
Átveszi a kosarakat, ha visszaadják neki, amiben igazából nem kételkedik, aztán pedig csak megy ott a tetovált izomtömegével a lányok mögött, és hátulról gyanakodva méregeti a vöröskét.*
~Valami nem stimmel... sok ilyet láttam már Wegtorennél is... jobb lesz szemmel tartani.~
*Elhagyják a piacot, viszonylag hamar letudva a vásárlást. Nilyria mellette sétál, mintha csak valamiféle támogatást várna a jelenlététől. Talán így van, talán nem. De Aracnak mindenesetre jólesik a dolog.
Aztán a tisztáson lyukadnak ki, ki tudja miért. Ilyen hosszú sétára azért nem számított. Reméli, hogy senki nem akarja épp most keresni a villában, és nem üti meg a bokáját, amiért csak úgy eljött a többiekkel úri hölgyhöz méltóan vásárolgatni.
Végül a tisztáson a vörös elbúcsúzik. Hárman maradnak ismét, Arac pedig kérdő tekintettel néz a két nőre.*
- Mi volt ez? *vonja fel a szemöldökét. Aztán nagyon sokatmondó pillantást vet Nixyre. Hiszen neki eddig is gyanús volt a lány titka, de ezek után egyenesen biztos a dolgában. Elhatározza, hogy amint kettesben maradnak újra, kiszedi belőle.*
- És most komolyan, eljöttünk egy vadidegennel az erdőszélre? Nem tartjátok ezt egy kicsit gyanúsnak? Ráadásul száz, hogy álnevet használt. Nem tűnik túl... mit is mondott? Sophie? Hát annak. *ráncolja a homlokát.*
- Szerintem húzzunk el innen, de nagyon gyorsan. Higgyetek nekem. Van tapasztalatom a hasonló helyzetekben. Eddig tök szép volt meg jó volt, tényleg, de menjünk.
//Lyvanar és Nixy//
*Úgy tűnik nem lesz a kardjára szükség.
Úriemberhez méltóan - amit talán ki sem néznének belőle - innentől átadja a terepet a hölgyeknek.
Átveszi a kosarakat, ha visszaadják neki, amiben igazából nem kételkedik, aztán pedig csak megy ott a tetovált izomtömegével a lányok mögött, és hátulról gyanakodva méregeti a vöröskét.*
~Valami nem stimmel... sok ilyet láttam már Wegtorennél is... jobb lesz szemmel tartani.~
*Elhagyják a piacot, viszonylag hamar letudva a vásárlást. Nilyria mellette sétál, mintha csak valamiféle támogatást várna a jelenlététől. Talán így van, talán nem. De Aracnak mindenesetre jólesik a dolog.
Aztán a tisztáson lyukadnak ki, ki tudja miért. Ilyen hosszú sétára azért nem számított. Reméli, hogy senki nem akarja épp most keresni a villában, és nem üti meg a bokáját, amiért csak úgy eljött a többiekkel úri hölgyhöz méltóan vásárolgatni.
Végül a tisztáson a vörös elbúcsúzik. Hárman maradnak ismét, Arac pedig kérdő tekintettel néz a két nőre.*
- Mi volt ez? *vonja fel a szemöldökét. Aztán nagyon sokatmondó pillantást vet Nixyre. Hiszen neki eddig is gyanús volt a lány titka, de ezek után egyenesen biztos a dolgában. Elhatározza, hogy amint kettesben maradnak újra, kiszedi belőle.*
- És most komolyan, eljöttünk egy vadidegennel az erdőszélre? Nem tartjátok ezt egy kicsit gyanúsnak? Ráadásul száz, hogy álnevet használt. Nem tűnik túl... mit is mondott? Sophie? Hát annak. *ráncolja a homlokát.*
- Szerintem húzzunk el innen, de nagyon gyorsan. Higgyetek nekem. Van tapasztalatom a hasonló helyzetekben. Eddig tök szép volt meg jó volt, tényleg, de menjünk.
4517. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-09-19 00:10:43
Üzenet elküldve: 2016-09-19 00:10:43
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 217
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 217
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Piaci kiruccanás//
//Lyvanar, Nixy, esetleg Arac//
*A tündér nem kér a közelségéből és ezt Xalema a bölcs előrelátásának tudná be, ha nem látná a félrepillantást, a vágyat, hogy minél kisebbre húzza össze magát. Elfogja a szánalom, egy pillanatra lehull róla az álca és szomorkásan nézi a lányt.
~Rád lépett az élet, ugye? Remélem, jobb helyre kerültél, nem való ilyen kis virágoknak az utcán élni.~
Megjátszott kedvesség nélkül, csendes jóakarattal a hangjában köszön el, ahogy a megvert, nagyon ijedt állatot szólítják a jó emberek.*
-Akkor hát szia és sok szerencsét!
*Lyvanarnak és Aracnak már az előbbi, úrinőktől ellesett mosolyával bólint, aztán megfordul és ellibeg, de fejében még mindig a kék hajú lány jár.*
-Még találkozunk. *Miközben maga elé motyog, vigyora már újra a régi. Jól látta az ember lány nyakában az amulettet a jellegzetes macskafejjel. A nemesi ház nevét nem tudja, na de nem is fontos, a villájukat megtalálja. Ha Ephemia dolgát elintézték és véletlenül túl is élte, most már tudja, kiknek az életét teszi majd egy kicsit izgalmasabbá.*
//Lyvanar, Nixy, esetleg Arac//
*A tündér nem kér a közelségéből és ezt Xalema a bölcs előrelátásának tudná be, ha nem látná a félrepillantást, a vágyat, hogy minél kisebbre húzza össze magát. Elfogja a szánalom, egy pillanatra lehull róla az álca és szomorkásan nézi a lányt.
~Rád lépett az élet, ugye? Remélem, jobb helyre kerültél, nem való ilyen kis virágoknak az utcán élni.~
Megjátszott kedvesség nélkül, csendes jóakarattal a hangjában köszön el, ahogy a megvert, nagyon ijedt állatot szólítják a jó emberek.*
-Akkor hát szia és sok szerencsét!
*Lyvanarnak és Aracnak már az előbbi, úrinőktől ellesett mosolyával bólint, aztán megfordul és ellibeg, de fejében még mindig a kék hajú lány jár.*
-Még találkozunk. *Miközben maga elé motyog, vigyora már újra a régi. Jól látta az ember lány nyakában az amulettet a jellegzetes macskafejjel. A nemesi ház nevét nem tudja, na de nem is fontos, a villájukat megtalálja. Ha Ephemia dolgát elintézték és véletlenül túl is élte, most már tudja, kiknek az életét teszi majd egy kicsit izgalmasabbá.*
4516. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-09-18 23:07:43
Üzenet elküldve: 2016-09-18 23:07:43
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Piaci kiruccanás//
//Lyvanar, Xalema, esetleg Arac//
*Nem, Nixy nem szeretne becsatlakozni a beszélgetésbe, Nixy nem szeretne semmit, csak hazamenni és ismét egyedül lenni. Esetleg meglógni kicsit a Villából, hogy tökéletes nyugalomban csatangolhasson egy kicsit. Ennek megfelelően a tekintetét is inkább másfelé fordítja, nehogy véletlenül megszólítsák. Pedig hallgatni hallgatja ám amiket beszélnek, magában kommentálja is az egészet, csak éppen nem hangosan.*
~Aki dolgozni akar... bárcsak ilyen egyszerű lenne...~
*Mivel másfelé nézelődik, a mosolyról is lemarad, de a vörös feltápászkodására már oda fordítja a tekintetét, és kissé bátortalanul bár, de illendőségből, vagy talán megszokásból elmosolyodik.*
- Semmi baj.
*Az eddigieknél egy fokkal magabiztosabban, de még mindig halkan válaszol. A találkozás lehetősége egy kissé ugyan gyanús, már megint... vagy inkább baljós. Még az is lehet hogy az a... hogy is hívták... Isvu vagy kicsoda küldte, hogy figyelje.*
- Ő...
*Az ölelés kérdésére Lyvanar felé pillant a segítségét várva, de nem akar gorombának tűnni. Abban biztos hogy ha valami rosszban sántikálna Sophie akkor Arac pillanatok alatt utolérné és elfogná, de ha esetleg ölelés közben leszúrja a tündért, akkor az már sovány vigasz, hogy a támadója megbűnhődik érte.*
- Ő...
*Ez eddig mindig nagyon jól bevált ha időt kellett húznia, az már más kérdés hogy egyáltalán nem illik egy nemes kisasszony szájába.*
- Jobb szájízzel búcsúznék, ha nem ölelnél meg.
*Nem bírja úgy végigmondana hogy Xalema szemébe nézne, szégyenlősen össze is húzza magát a mondat felénél. Teljesen biztos hogy lejáratja magát Arac és Lyvanar előtt, de amióta Lorewwel összeakadt és megtudta milyen az igazi halálfélelem és tehetetlenség, inkább bánt meg valakit minthogy ismét valami szörnyűség történjen vele.*
//Lyvanar, Xalema, esetleg Arac//
*Nem, Nixy nem szeretne becsatlakozni a beszélgetésbe, Nixy nem szeretne semmit, csak hazamenni és ismét egyedül lenni. Esetleg meglógni kicsit a Villából, hogy tökéletes nyugalomban csatangolhasson egy kicsit. Ennek megfelelően a tekintetét is inkább másfelé fordítja, nehogy véletlenül megszólítsák. Pedig hallgatni hallgatja ám amiket beszélnek, magában kommentálja is az egészet, csak éppen nem hangosan.*
~Aki dolgozni akar... bárcsak ilyen egyszerű lenne...~
*Mivel másfelé nézelődik, a mosolyról is lemarad, de a vörös feltápászkodására már oda fordítja a tekintetét, és kissé bátortalanul bár, de illendőségből, vagy talán megszokásból elmosolyodik.*
- Semmi baj.
*Az eddigieknél egy fokkal magabiztosabban, de még mindig halkan válaszol. A találkozás lehetősége egy kissé ugyan gyanús, már megint... vagy inkább baljós. Még az is lehet hogy az a... hogy is hívták... Isvu vagy kicsoda küldte, hogy figyelje.*
- Ő...
*Az ölelés kérdésére Lyvanar felé pillant a segítségét várva, de nem akar gorombának tűnni. Abban biztos hogy ha valami rosszban sántikálna Sophie akkor Arac pillanatok alatt utolérné és elfogná, de ha esetleg ölelés közben leszúrja a tündért, akkor az már sovány vigasz, hogy a támadója megbűnhődik érte.*
- Ő...
*Ez eddig mindig nagyon jól bevált ha időt kellett húznia, az már más kérdés hogy egyáltalán nem illik egy nemes kisasszony szájába.*
- Jobb szájízzel búcsúznék, ha nem ölelnél meg.
*Nem bírja úgy végigmondana hogy Xalema szemébe nézne, szégyenlősen össze is húzza magát a mondat felénél. Teljesen biztos hogy lejáratja magát Arac és Lyvanar előtt, de amióta Lorewwel összeakadt és megtudta milyen az igazi halálfélelem és tehetetlenség, inkább bánt meg valakit minthogy ismét valami szörnyűség történjen vele.*
4515. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-09-18 22:11:22
Üzenet elküldve: 2016-09-18 22:11:22
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 217
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 217
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Piaci kiruccanás//
//Lyvanar, Nixy, esetleg Arac//
*Úgy tűnik, a megható mese senkit nem hatott meg, sem Lyvanar nem tűnik közvetlenebbnek, sem a kék hajú lány kevésbé bizalmatlannak, Arac meg csak hallgat, mint egy hal, szóval nem tűnik túl barátságosnak. Xaly nem érzi, hogy olvadna a kissé fagyos hangulat, úgyhogy úgy dönt, legjobb lesz, ha addig távozik, amíg valaki el nem kezd igazán kényelmetlen kérdéseket feltenni. Arthenior még mindig tele van izgalmas kalandokkal, hát semmi ok kétségbe esni, hogy unatkozni fog éjfélig, amikorra Ephemia várja. Miután tehát nem érkezik válasz a sóhajtására, magától folytatja.*
-Dehát majd megoldom valahogy, nem vagyok én elveszett lány. Aki dolgozni akar, az talál magának helyet, nincs igazam?
*Körbe küld egy olyan mosolyt, amitől egy élőhalott is szerelembe esne, aztán fürgén feltápászkodik és nekikészülődik a búcsúzásnak.*
-Köszönöm a társaságot, adtatok egy kis lelkesedést a munkakereséshez. *Nilyria felé meghajtja a fejét.*
-Bocsáss meg a félreértésért. Bár úgy tűnik, mégsem rád emlékeztem, te is remek tündér vagy. Biztos vagyok benne, hogy még találkozunk. *A vájt fülűek az utolsó mondatból kiérezhetik a horizont mögött elfojtott kacagással, ugrásra készen várakozó, elemi káosz derűjét.*
-Megengeded, hogy... búcsúzóul megöleljelek? Nem szeretném, ha rossz szájízzel válnánk el.
//Lyvanar, Nixy, esetleg Arac//
*Úgy tűnik, a megható mese senkit nem hatott meg, sem Lyvanar nem tűnik közvetlenebbnek, sem a kék hajú lány kevésbé bizalmatlannak, Arac meg csak hallgat, mint egy hal, szóval nem tűnik túl barátságosnak. Xaly nem érzi, hogy olvadna a kissé fagyos hangulat, úgyhogy úgy dönt, legjobb lesz, ha addig távozik, amíg valaki el nem kezd igazán kényelmetlen kérdéseket feltenni. Arthenior még mindig tele van izgalmas kalandokkal, hát semmi ok kétségbe esni, hogy unatkozni fog éjfélig, amikorra Ephemia várja. Miután tehát nem érkezik válasz a sóhajtására, magától folytatja.*
-Dehát majd megoldom valahogy, nem vagyok én elveszett lány. Aki dolgozni akar, az talál magának helyet, nincs igazam?
*Körbe küld egy olyan mosolyt, amitől egy élőhalott is szerelembe esne, aztán fürgén feltápászkodik és nekikészülődik a búcsúzásnak.*
-Köszönöm a társaságot, adtatok egy kis lelkesedést a munkakereséshez. *Nilyria felé meghajtja a fejét.*
-Bocsáss meg a félreértésért. Bár úgy tűnik, mégsem rád emlékeztem, te is remek tündér vagy. Biztos vagyok benne, hogy még találkozunk. *A vájt fülűek az utolsó mondatból kiérezhetik a horizont mögött elfojtott kacagással, ugrásra készen várakozó, elemi káosz derűjét.*
-Megengeded, hogy... búcsúzóul megöleljelek? Nem szeretném, ha rossz szájízzel válnánk el.
4514. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-09-18 19:42:16
Üzenet elküldve: 2016-09-18 19:42:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
* Különleges milyen ereje tud lenni egy állatnak. Moon arra is kíváncsi volna vajon mindegyikkel ilyen barátságos? Mélységi druida? Arra is igen kevés példa akad.*
- Ha gondolod megmutatom neked Csillagot és pár napot elalhatsz nálunk.* mondja és már azon gondolkodik, hogy hol, melyik szobában. Talán érdemes a konyhával átellenben a másik oldalra helyezni még mielőtt Mordi mama kézbe venné a gyógyítását, Nil meg menekülőre fogná.
A sérüléseket nem firtatja tovább. Sajnos bájitallal most nem készült, pedig ha tényleg nem súlyos elég volna a leggyengébb ital is, hogy fertőtlenítse és összefoltozza.*
- Ha velem jössz, otthon kapsz gyógyitalt.* mondja majd elmosolyodik.*
- Ha lemosakszol tiszta ruhát is.* jegyzi meg bár ezt ismét nem akarja erőltetni. Pár napot maradhat vérfoltos is ha az megnyugtatja.*
* Különleges milyen ereje tud lenni egy állatnak. Moon arra is kíváncsi volna vajon mindegyikkel ilyen barátságos? Mélységi druida? Arra is igen kevés példa akad.*
- Ha gondolod megmutatom neked Csillagot és pár napot elalhatsz nálunk.* mondja és már azon gondolkodik, hogy hol, melyik szobában. Talán érdemes a konyhával átellenben a másik oldalra helyezni még mielőtt Mordi mama kézbe venné a gyógyítását, Nil meg menekülőre fogná.
A sérüléseket nem firtatja tovább. Sajnos bájitallal most nem készült, pedig ha tényleg nem súlyos elég volna a leggyengébb ital is, hogy fertőtlenítse és összefoltozza.*
- Ha velem jössz, otthon kapsz gyógyitalt.* mondja majd elmosolyodik.*
- Ha lemosakszol tiszta ruhát is.* jegyzi meg bár ezt ismét nem akarja erőltetni. Pár napot maradhat vérfoltos is ha az megnyugtatja.*
4513. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-09-18 18:34:17
Üzenet elküldve: 2016-09-18 18:34:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
*Keze meglepően finoman simít végig az eb hátán, megcirógatva a nyakrészeket. A vékony, hosszú ujjak hatékonyan dolgoznak, kóricálnak a szőrszálak között. Rövid idő múlva már hosszan, egyenletesen lélegzik.*
- Nincs.
*Továbbra sem fordul a nőstény felé, oldalt ül neki. Valóban, nincs hova mennie, ezt kár is lenne tagadnia. Az érzet mindenesetre megvan benne, hogy az átéltek után boldogulna odakint. Már ha persze mindig van valami, ami védje az oldalát. Volt, amikor semmi sem védte.*
- Semmiség. Nem fáj.
*Igazából észre sem vette. Hozzászokott az ilyesmihez. Valamelyik régi sebe szakadhatott fel egy hirtelen mozdulattól. Beletelik néhány pillantásnyiba, hogy megállapítsa, hol.*
- Akad belőlük.
*Talán jobb, ha nem kezd el most vetkőzni. Amúgy sem volna szerencsés, no meg térképből is látni néhány szebbet, mint amit a saját felsőtestén hord. Még mindig keveset mond, csak a szükségeseket, kérdéseket pedig egyáltalán nem tesz fel.*
*Keze meglepően finoman simít végig az eb hátán, megcirógatva a nyakrészeket. A vékony, hosszú ujjak hatékonyan dolgoznak, kóricálnak a szőrszálak között. Rövid idő múlva már hosszan, egyenletesen lélegzik.*
- Nincs.
*Továbbra sem fordul a nőstény felé, oldalt ül neki. Valóban, nincs hova mennie, ezt kár is lenne tagadnia. Az érzet mindenesetre megvan benne, hogy az átéltek után boldogulna odakint. Már ha persze mindig van valami, ami védje az oldalát. Volt, amikor semmi sem védte.*
- Semmiség. Nem fáj.
*Igazából észre sem vette. Hozzászokott az ilyesmihez. Valamelyik régi sebe szakadhatott fel egy hirtelen mozdulattól. Beletelik néhány pillantásnyiba, hogy megállapítsa, hol.*
- Akad belőlük.
*Talán jobb, ha nem kezd el most vetkőzni. Amúgy sem volna szerencsés, no meg térképből is látni néhány szebbet, mint amit a saját felsőtestén hord. Még mindig keveset mond, csak a szükségeseket, kérdéseket pedig egyáltalán nem tesz fel.*
4512. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-09-18 18:05:37
Üzenet elküldve: 2016-09-18 18:05:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
// Második szál //
* Pont erre a válaszra számított. Úgy tűnik Nilt főleg az állatokkal lehet közelebb csalogatni. Nemsokára már Démon másik oldalán ül és onnan simogatja a meglepően nyugodt állatot. Démon fülei radarként működnek. Bár fekszik és olyan mintha semmi sem érdekelné mégis képes volna helyből támadni ha veszélyt érezné. Csillag nevét hallva fejét Moon felé fordítja, vakkant egyet jelezve, hogy tudja kiről van szó.
Nil szavai, mármint az akarom rész okoz némi gondot a nősténynek.*
- Van szállásod, van ahova menjél? *kérdezi mert eddig az volt az érzése, hogy Nil valahonnan ide menekült.
Most, hogy kicsit közelebb költözött hozzá jobban szemügyre is veheti.*
- Te vérzel.* jegyzi meg röviden.*
- Fáj? Van más sebed is?
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.10.01 16:03:48, a következő indokkal:
Durva/tömeges helyesírási hibák.
* Pont erre a válaszra számított. Úgy tűnik Nilt főleg az állatokkal lehet közelebb csalogatni. Nemsokára már Démon másik oldalán ül és onnan simogatja a meglepően nyugodt állatot. Démon fülei radarként működnek. Bár fekszik és olyan mintha semmi sem érdekelné mégis képes volna helyből támadni ha veszélyt érezné. Csillag nevét hallva fejét Moon felé fordítja, vakkant egyet jelezve, hogy tudja kiről van szó.
Nil szavai, mármint az akarom rész okoz némi gondot a nősténynek.*
- Van szállásod, van ahova menjél? *kérdezi mert eddig az volt az érzése, hogy Nil valahonnan ide menekült.
Most, hogy kicsit közelebb költözött hozzá jobban szemügyre is veheti.*
- Te vérzel.* jegyzi meg röviden.*
- Fáj? Van más sebed is?
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.10.01 16:03:48, a következő indokkal:
Durva/tömeges helyesírási hibák.
4511. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-09-18 17:28:51
Üzenet elküldve: 2016-09-18 17:28:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
*Harsogó hús, reccsenő csont hangja. Meleg, vörös nedv fröccsen a hideg padlóra és a környező tárgyakra. Hosszú, ám tétova kínüvöltés, aztán csend. Csak egy világító szempár a sötétben. Aztán a félelem. Félelem az elkerülhetetlentől.*
~ Vajon fájni fog? ~
*Nemrég még szorosan összekötözött kezei fájdalmas, vörös csíkkal lüktetnek a csuklónál. Oldalán nedves folt szivárog, körkörösen terjedve. Sóhaj, készülődés. Közelgő morgás, bűzös lehelet. Aztán nyelvcsapás az arcán, sok nyállal. Szabadság.*
~ Morgalingó! ~
*Az iménti, üres térbe áramló emlékek lassan távoznak. Attól kezdve sohasem tartott kutyától. Moonxylwery hangjára végképp felrebben, hosszú kezeit kinyújtja, feltápászkodik, imbolygó léptekkel fűszerezve telepszik le a mélységi mellé. Kezét óvatosan Démon felé nyújtja, hátha talál még rajta szabad, simogatni való felületet.*
- Szeretem *bólint. Szószátyársággal most nem vádolható, igaz, máskor is csak ritka esetekben, s sok örömét nem leli benne az, aki kapja.*
- Akarom Csillagot! *Nem néz az Úrnő szemébe, félig elfordulva mondja ezt. A következményekbe bele sem gondol. Nyilván nem kaphatná meg csak úgy a kutyát. Minden bizonnyal neki kellene elmennie hozzá. Ilyen közel még sosem volt a nőhöz. Talán a bizalom első látható jele ez.*
*Harsogó hús, reccsenő csont hangja. Meleg, vörös nedv fröccsen a hideg padlóra és a környező tárgyakra. Hosszú, ám tétova kínüvöltés, aztán csend. Csak egy világító szempár a sötétben. Aztán a félelem. Félelem az elkerülhetetlentől.*
~ Vajon fájni fog? ~
*Nemrég még szorosan összekötözött kezei fájdalmas, vörös csíkkal lüktetnek a csuklónál. Oldalán nedves folt szivárog, körkörösen terjedve. Sóhaj, készülődés. Közelgő morgás, bűzös lehelet. Aztán nyelvcsapás az arcán, sok nyállal. Szabadság.*
~ Morgalingó! ~
*Az iménti, üres térbe áramló emlékek lassan távoznak. Attól kezdve sohasem tartott kutyától. Moonxylwery hangjára végképp felrebben, hosszú kezeit kinyújtja, feltápászkodik, imbolygó léptekkel fűszerezve telepszik le a mélységi mellé. Kezét óvatosan Démon felé nyújtja, hátha talál még rajta szabad, simogatni való felületet.*
- Szeretem *bólint. Szószátyársággal most nem vádolható, igaz, máskor is csak ritka esetekben, s sok örömét nem leli benne az, aki kapja.*
- Akarom Csillagot! *Nem néz az Úrnő szemébe, félig elfordulva mondja ezt. A következményekbe bele sem gondol. Nyilván nem kaphatná meg csak úgy a kutyát. Minden bizonnyal neki kellene elmennie hozzá. Ilyen közel még sosem volt a nőhöz. Talán a bizalom első látható jele ez.*
4510. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-09-18 17:02:30
Üzenet elküldve: 2016-09-18 17:02:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
// Második szál //
* A tapsikolásra érdeklődve fordul Nil felé. Eddig is látta, hogy valami nincs rendjén a minél de ez nem zavarja amig nem veszélyes rá nézve. Moon már megedződött a furcsa alakok terén, elég csak Narzuth nagybácsira gondolnia vagy a régi Rynizzre, arra akik rózsaszín ruhákban járt.*
- Szereted a kutyákat?* kérdezi miközben Démon füle tövét vakargatja. A kutya nem sokat figyel a mélységi szavaira. Nem ismerős a kimondott szó, mint mondjuk a hús vagy a feküdj, ülj vagy a többi hasonló. A távolság köztük meglehet akár tucatnyi is, viszont mivel csend van így hallgatják egymás szavát.*
- Otthon még van kéttő. A kicsi az Botjoé viszont Csillagnak még nincs igazi gazdája.
A hozzászólás írója (Moonxylwery Dwirinthalen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.09.18 17:03:26
* A tapsikolásra érdeklődve fordul Nil felé. Eddig is látta, hogy valami nincs rendjén a minél de ez nem zavarja amig nem veszélyes rá nézve. Moon már megedződött a furcsa alakok terén, elég csak Narzuth nagybácsira gondolnia vagy a régi Rynizzre, arra akik rózsaszín ruhákban járt.*
- Szereted a kutyákat?* kérdezi miközben Démon füle tövét vakargatja. A kutya nem sokat figyel a mélységi szavaira. Nem ismerős a kimondott szó, mint mondjuk a hús vagy a feküdj, ülj vagy a többi hasonló. A távolság köztük meglehet akár tucatnyi is, viszont mivel csend van így hallgatják egymás szavát.*
- Otthon még van kéttő. A kicsi az Botjoé viszont Csillagnak még nincs igazi gazdája.
A hozzászólás írója (Moonxylwery Dwirinthalen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.09.18 17:03:26
4509. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-09-17 20:24:25
Üzenet elküldve: 2016-09-17 20:24:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Ahogy Démon a kezei alá simul egy pillanatra, meghökkenés látszik az arcán. Aztán amikor tovaszalad, felderül, és tapsikolni kezd, akár egy kisgyerek.*
- Morgalingó! *közli csettintve, sajátos nyelven, melyet leginkább akkor használ, ha valamely számára kedves állattal fut össze. Innentől kezdve felejt folyót, vizet, háborgást, s engedelmesen követi az Úrnőt az árnyas fák közé. A hely szépségét nem csodálja meg, már csak azért sem, mivel a tér tág, szinte minden oldalról nyitott. Szoknia kell még. Az egyik terebélyes törzsű fához kutyagol, Moonxylwery virágágyásához közel, oda veti le magát. Az oldala így legalább védve van. Onnan nézi a világot, belül kiürítve magát. Talán így békére lelhet. Hosszú ujjaival hívogatóan int az ebnek.*
- Az *közli kurtán. Tényleg érdekes az a kutya.*
*Ahogy Démon a kezei alá simul egy pillanatra, meghökkenés látszik az arcán. Aztán amikor tovaszalad, felderül, és tapsikolni kezd, akár egy kisgyerek.*
- Morgalingó! *közli csettintve, sajátos nyelven, melyet leginkább akkor használ, ha valamely számára kedves állattal fut össze. Innentől kezdve felejt folyót, vizet, háborgást, s engedelmesen követi az Úrnőt az árnyas fák közé. A hely szépségét nem csodálja meg, már csak azért sem, mivel a tér tág, szinte minden oldalról nyitott. Szoknia kell még. Az egyik terebélyes törzsű fához kutyagol, Moonxylwery virágágyásához közel, oda veti le magát. Az oldala így legalább védve van. Onnan nézi a világot, belül kiürítve magát. Talán így békére lelhet. Hosszú ujjaival hívogatóan int az ebnek.*
- Az *közli kurtán. Tényleg érdekes az a kutya.*
4508. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-09-17 12:36:08
Üzenet elküldve: 2016-09-17 12:36:08
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Piaci kiruccanás//
//Xaly, Lyv//
*A piac tömege sokkal otthonosabb közeg neki mint a villa, a barakk, vagy akár a tisztás, de ellenvetés nélkül kíséri el a csapatot idáig.*
- Igen.
*Bólogat is a Lyvnek intézett válasza mellé, de közben továbbra is az idegenre pislog, hogy szemmel tarthassa. Az ételnekvaló nem volt olyan drága, két kosárnyival nem is lehetne nagy vagyonokat elcipelni zöldségben és húsban, annál inkább voltak költségesek Nixy kívánságai. Nem számolta pontosan, de legalább 200 aranyat ott hagytak a piacon. Bizonyítania kell a képességeit, nem hagyhatja hogy az árak szabjanak neki korlátot.*
~Dehogy 200, bőven több volt... 250, 310, 340, 400... te jó ég lehet hogy 500 aranyat elköltöttünk?~ *Mindezt úgy, hogy senkinek egy szeme sem rebbent. Aggódik is, nem kellene ilyen könnyelműen szórniuk a pénzt az ismeretlen lány jelenlétében, de a Hűséges Lyvänar csak
jobban tudja hogy mit szabad és mit nem. Az mindenesetre biztos, hogy nehezen hozzáférhető helyen tartja a pénzt. A tisztáson ebben a ruhájában nem szívesen ülne le, a többieknek talán magától értetődik az ilyesmi és nem is jelent sokat, de számára minden darab egy kincs. Kilógni viszont nem szeretne, így mikor mindenki leheveredett, ő is óvatosan követi a példájukat.
~Ki a fene szeret takarítani?
*Magában persze kommentálja a társalgást, de hangosan nem szólna bele. A virág letépésénél már nehezen bírja ki hogy ne lépjen közbe, kicsit talán meg is rándul a keze a megkezdett mozdulattól, de csak visszafogja magát valahogy. Néhányan olyan könnyelműen bántják a védteleneket, még csak bele sem gondolnak abba hogy pontosan mit is cselekednek. Egyre gyanúsabb neki a vörös meséje, mintha direkt azért találta volna ki hogy megsajnálják és munkát adjanak neki. Az elharapott mondatnál félrepillant a szépen zöldellő fűre, pontosan tudja hogyan kellene folytatni a szavakat. Harminc évet élt abban az életben, úgy nőtt fel. Rendesen meg is változtatta az utca a gyermekként még szókimondó, cserfes kis tündérlányt. Szerencsére ha akarná se tudná munkával kínálni Sophiet, ő is csak egy alkalmazott vagy mifene. Egyszerűen nem bízik benne. De ő senkiben sem bízik amióta azzal a Lorewwel találkozott...*
//Xaly, Lyv//
*A piac tömege sokkal otthonosabb közeg neki mint a villa, a barakk, vagy akár a tisztás, de ellenvetés nélkül kíséri el a csapatot idáig.*
- Igen.
*Bólogat is a Lyvnek intézett válasza mellé, de közben továbbra is az idegenre pislog, hogy szemmel tarthassa. Az ételnekvaló nem volt olyan drága, két kosárnyival nem is lehetne nagy vagyonokat elcipelni zöldségben és húsban, annál inkább voltak költségesek Nixy kívánságai. Nem számolta pontosan, de legalább 200 aranyat ott hagytak a piacon. Bizonyítania kell a képességeit, nem hagyhatja hogy az árak szabjanak neki korlátot.*
~Dehogy 200, bőven több volt... 250, 310, 340, 400... te jó ég lehet hogy 500 aranyat elköltöttünk?~ *Mindezt úgy, hogy senkinek egy szeme sem rebbent. Aggódik is, nem kellene ilyen könnyelműen szórniuk a pénzt az ismeretlen lány jelenlétében, de a Hűséges Lyvänar csak
jobban tudja hogy mit szabad és mit nem. Az mindenesetre biztos, hogy nehezen hozzáférhető helyen tartja a pénzt. A tisztáson ebben a ruhájában nem szívesen ülne le, a többieknek talán magától értetődik az ilyesmi és nem is jelent sokat, de számára minden darab egy kincs. Kilógni viszont nem szeretne, így mikor mindenki leheveredett, ő is óvatosan követi a példájukat.~Ki a fene szeret takarítani?
*Magában persze kommentálja a társalgást, de hangosan nem szólna bele. A virág letépésénél már nehezen bírja ki hogy ne lépjen közbe, kicsit talán meg is rándul a keze a megkezdett mozdulattól, de csak visszafogja magát valahogy. Néhányan olyan könnyelműen bántják a védteleneket, még csak bele sem gondolnak abba hogy pontosan mit is cselekednek. Egyre gyanúsabb neki a vörös meséje, mintha direkt azért találta volna ki hogy megsajnálják és munkát adjanak neki. Az elharapott mondatnál félrepillant a szépen zöldellő fűre, pontosan tudja hogyan kellene folytatni a szavakat. Harminc évet élt abban az életben, úgy nőtt fel. Rendesen meg is változtatta az utca a gyermekként még szókimondó, cserfes kis tündérlányt. Szerencsére ha akarná se tudná munkával kínálni Sophiet, ő is csak egy alkalmazott vagy mifene. Egyszerűen nem bízik benne. De ő senkiben sem bízik amióta azzal a Lorewwel találkozott...*
4507. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-09-16 20:04:19
Üzenet elküldve: 2016-09-16 20:04:19
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 217
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 217
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Piaci kiruccanás//
//Lyvanar, Nixy//
*Ha már így alakultak a dolgok, megy velük tovább, méghozzá örömmel. Ugyan a jó szándéka kárba veszett, cserébe egy nemesi ház belsejének megismerésének izgalmas lehetősége tárul elé. Ezért még olyan nehézségeket is vállal, mint a répavásárlás végigasszisztálása vagy a hentessel alkudozás szemforgatás nélkül kibírása, vagy akár annak a röhögés nélküli végignézése, ahogy a magas lány a pénzes szütyőjét a mellei közé tuszkolja. Inkább el is fordul, amíg elmúlik a nevethetnék. Közben azért igyekszik szemmel tartani azt a lelkes pasast is, aki találkozásukkor is a szekercéjét markolászta, illetve a kék hajú lányt, akinek, úgy tűnik, a megszeppentség a normális állapot. Xaly ezzel szemben széles jókedvet érez, hiszen még alig érkezett meg a városba és máris zajlik körülötte az élet. Sajnálja, hogy ebből kifelé csak udvarias társalgást és kedvességet mutathat, mert ugye ő most egy frissen kirúgott társalkodónő.
Lyvanar kérésére elkanyarodnak a városhoz közeli erdő felé. Xaly nem bánja, ő is szeret ott lazulni. Le is telepszenek, de azért nem dobja szét kezét-lábát, ahogy tenné egyébként, hanem illedelmesen ül, maga alá húzott lábakkal. Lyvanar hirtelen arról kezdi faggatni, mihez ért. ~Na, pont jókat kérdez!~ Xaly legőszintébb arcát ölti fel és nagyon okosan nézve válaszol.*
-Bár csak társalkodónő voltam, azért apróbb munkákat el kellett végeznem. Ruha megigazítása és hasonlók. A takarítás nem volt a feladataim között, de szeretem csinálni. De bármilyen tisztességes munkát elvállalok, dolgos lány vagyok, nem szaladok el a munka elől. ~Talán még életemben nem lódítottam ekkorát.~
*Kedvesen Lyvanarra mosolyog, azonban ahogy a lányra néz, eszébe jut, hogy az erszény még mindig ott van a mellei között. Hogy ne röhögjön fel, inkább a földre néz. Felvesz egy apró virágot és annak a szirmait kezdi tépkedni. Legjobb lesz, ha tovább beszél, hátha az eltereli a gondolatait.*
-Őszinte leszek, kicsit meg vagyok ijedve. Eddig mindig biztos volt a megélhetésem és most, hogy nincs munkám, nem tudom, mi lesz velem. Ha elfogy a pénzem és nem telik szállásra, biztosan az utcára kerülök, akkor pedig...
*Nem folytatja, csak drámaian sóhajt egyet, aztán szomorúan a lányra néz, tekintetével gondosan kerülve a kebleit.*
A hozzászólás írója (Xalema Unamorel) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.09.16 20:06:24
//Lyvanar, Nixy//
*Ha már így alakultak a dolgok, megy velük tovább, méghozzá örömmel. Ugyan a jó szándéka kárba veszett, cserébe egy nemesi ház belsejének megismerésének izgalmas lehetősége tárul elé. Ezért még olyan nehézségeket is vállal, mint a répavásárlás végigasszisztálása vagy a hentessel alkudozás szemforgatás nélkül kibírása, vagy akár annak a röhögés nélküli végignézése, ahogy a magas lány a pénzes szütyőjét a mellei közé tuszkolja. Inkább el is fordul, amíg elmúlik a nevethetnék. Közben azért igyekszik szemmel tartani azt a lelkes pasast is, aki találkozásukkor is a szekercéjét markolászta, illetve a kék hajú lányt, akinek, úgy tűnik, a megszeppentség a normális állapot. Xaly ezzel szemben széles jókedvet érez, hiszen még alig érkezett meg a városba és máris zajlik körülötte az élet. Sajnálja, hogy ebből kifelé csak udvarias társalgást és kedvességet mutathat, mert ugye ő most egy frissen kirúgott társalkodónő.
Lyvanar kérésére elkanyarodnak a városhoz közeli erdő felé. Xaly nem bánja, ő is szeret ott lazulni. Le is telepszenek, de azért nem dobja szét kezét-lábát, ahogy tenné egyébként, hanem illedelmesen ül, maga alá húzott lábakkal. Lyvanar hirtelen arról kezdi faggatni, mihez ért. ~Na, pont jókat kérdez!~ Xaly legőszintébb arcát ölti fel és nagyon okosan nézve válaszol.*
-Bár csak társalkodónő voltam, azért apróbb munkákat el kellett végeznem. Ruha megigazítása és hasonlók. A takarítás nem volt a feladataim között, de szeretem csinálni. De bármilyen tisztességes munkát elvállalok, dolgos lány vagyok, nem szaladok el a munka elől. ~Talán még életemben nem lódítottam ekkorát.~
*Kedvesen Lyvanarra mosolyog, azonban ahogy a lányra néz, eszébe jut, hogy az erszény még mindig ott van a mellei között. Hogy ne röhögjön fel, inkább a földre néz. Felvesz egy apró virágot és annak a szirmait kezdi tépkedni. Legjobb lesz, ha tovább beszél, hátha az eltereli a gondolatait.*
-Őszinte leszek, kicsit meg vagyok ijedve. Eddig mindig biztos volt a megélhetésem és most, hogy nincs munkám, nem tudom, mi lesz velem. Ha elfogy a pénzem és nem telik szállásra, biztosan az utcára kerülök, akkor pedig...
*Nem folytatja, csak drámaian sóhajt egyet, aztán szomorúan a lányra néz, tekintetével gondosan kerülve a kebleit.*
A hozzászólás írója (Xalema Unamorel) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.09.16 20:06:24
4506. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-09-16 16:24:34
Üzenet elküldve: 2016-09-16 16:24:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Piaci kiruccanás//
//Xaly, Nixy//
*Végre átverekedték magukat a piaci tömegen és sikeresen beszereztek mindent, amire szükségük volt. Legalábbis Lyv gazdagabb egy szép csomó répával, és almával, illetve a húsos pitéhez és szép húst kapott. Ennek örömére, mielőtt hazafelé veszik az irányt, kicsit kitérnek a tisztás felé, hogy egy nagyobb, lapos kőre ülve megpihenjenek.*
-Csak egy pár percet szusszanjunk itt. Nem tudom mi van ma az emberekkel, de rengetegen voltak a piacon. Mindent kaptunk, amire szükséged volt?
*Fordul Nilyria felé, majd lábát kinyújtva leül és nagyot sóhajt. Korábban a Sophie néven bemutatkozó Xalema megjegyzését a munkáról látszólag figyelmen kívül hagyva beszélt tovább semleges témákról, mikor tovább indultak a barakktól. Közben azonban árgus szemekkel figyelte a lányt. Miután bevásárolt, erszényét mélyen a melle közé, a fűzőbe relytette egy gyors, gyakorlott mozdulattal.*
~Fő az elővigyázatosság.~
*Észrevétlen azért megfigyelte a lány mozgását és gesztusait.*
~Ravasz szeme van, az biztos. Nem ostoba, ami, ha jóra használja az eszét, nem hátrány. Nem sánta, vagy görbe hátú, a mozgása könnyed. Kissé talán szeleburdinak tűnik, és néha idegesen körbe tekint, mikor azt hiszi nem látják. Nyilván nem a kedves ismerősök felbukkanásától tart.~
*Összességében azonban nem kelt rossz benyomást, csak ez a kis bizalmatlanság ne lenne, amit érez iránta. Vele szemben hatványozottan érzi, amit Nixy esetében is sejt, hogy valamit nem mond el, vagy nem mond róla igazat.*
~Vajon mennyire lehet benne megbízni?~
*Felé fordulva, könnyed, csevegő hangon kérdezi.*
-Mihez értesz? Azt mondtad munkát keresel. De varrni tudsz-e? A főzéshez mennyire konyítasz? Takarítás? Milyen munkát keresel egyáltalán?
*Semlegesenek szánja a kérdéseket. Hangja érzelem mentes, még tekintetét is elfordítja a válaszra várva és a város forgatagát fürkészi.*
~Rendben van, hogy szükségünk lenne cselédre, de azért nem biztos, hogy egy ravasz kis suhanc lány erre a legmegfelelőbb. Kár, hogy Firan nem jött vissza. Ő megfelelő lett volna.~
//Xaly, Nixy//
*Végre átverekedték magukat a piaci tömegen és sikeresen beszereztek mindent, amire szükségük volt. Legalábbis Lyv gazdagabb egy szép csomó répával, és almával, illetve a húsos pitéhez és szép húst kapott. Ennek örömére, mielőtt hazafelé veszik az irányt, kicsit kitérnek a tisztás felé, hogy egy nagyobb, lapos kőre ülve megpihenjenek.*
-Csak egy pár percet szusszanjunk itt. Nem tudom mi van ma az emberekkel, de rengetegen voltak a piacon. Mindent kaptunk, amire szükséged volt?
*Fordul Nilyria felé, majd lábát kinyújtva leül és nagyot sóhajt. Korábban a Sophie néven bemutatkozó Xalema megjegyzését a munkáról látszólag figyelmen kívül hagyva beszélt tovább semleges témákról, mikor tovább indultak a barakktól. Közben azonban árgus szemekkel figyelte a lányt. Miután bevásárolt, erszényét mélyen a melle közé, a fűzőbe relytette egy gyors, gyakorlott mozdulattal.*
~Fő az elővigyázatosság.~
*Észrevétlen azért megfigyelte a lány mozgását és gesztusait.*
~Ravasz szeme van, az biztos. Nem ostoba, ami, ha jóra használja az eszét, nem hátrány. Nem sánta, vagy görbe hátú, a mozgása könnyed. Kissé talán szeleburdinak tűnik, és néha idegesen körbe tekint, mikor azt hiszi nem látják. Nyilván nem a kedves ismerősök felbukkanásától tart.~
*Összességében azonban nem kelt rossz benyomást, csak ez a kis bizalmatlanság ne lenne, amit érez iránta. Vele szemben hatványozottan érzi, amit Nixy esetében is sejt, hogy valamit nem mond el, vagy nem mond róla igazat.*
~Vajon mennyire lehet benne megbízni?~
*Felé fordulva, könnyed, csevegő hangon kérdezi.*
-Mihez értesz? Azt mondtad munkát keresel. De varrni tudsz-e? A főzéshez mennyire konyítasz? Takarítás? Milyen munkát keresel egyáltalán?
*Semlegesenek szánja a kérdéseket. Hangja érzelem mentes, még tekintetét is elfordítja a válaszra várva és a város forgatagát fürkészi.*
~Rendben van, hogy szükségünk lenne cselédre, de azért nem biztos, hogy egy ravasz kis suhanc lány erre a legmegfelelőbb. Kár, hogy Firan nem jött vissza. Ő megfelelő lett volna.~
4505. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-09-13 08:32:36
Üzenet elküldve: 2016-09-13 08:32:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
* Az előrenyújtott kartól Démon nem riad meg, sőt végül át is szalad alatta, tehát ha Nil meg akarja érinteni akkor éppen a hátára engedheti a kezét. Simogatásra, játszadozásra nem áll meg, arra nincs idő.
Moon feláll a fatönkről.*
- Indulhatunk. *válaszol és a közelben már feltűnő fákat veszi célba. Néhány méternyi könnyű séta és a tisztást gyűrűként övező fák közé érnek.*
- Érdekes nem? *kérdezi megállva a fák árnyékéban és a kis virágágyást nézi. Sötét van, de a mélységiek érzékeny szeme tökéletesen kiveszi a mértani pontossággal megrajzolt virágágyást és a benne pihenő virágok színét is.
Közelebb sétál a a virágágyás tövében leül a főbe. Démon a környéket járja be először majd nagy lustán elnyúlik gazdája balján.*
* Az előrenyújtott kartól Démon nem riad meg, sőt végül át is szalad alatta, tehát ha Nil meg akarja érinteni akkor éppen a hátára engedheti a kezét. Simogatásra, játszadozásra nem áll meg, arra nincs idő.
Moon feláll a fatönkről.*
- Indulhatunk. *válaszol és a közelben már feltűnő fákat veszi célba. Néhány méternyi könnyű séta és a tisztást gyűrűként övező fák közé érnek.*
- Érdekes nem? *kérdezi megállva a fák árnyékéban és a kis virágágyást nézi. Sötét van, de a mélységiek érzékeny szeme tökéletesen kiveszi a mértani pontossággal megrajzolt virágágyást és a benne pihenő virágok színét is.
Közelebb sétál a a virágágyás tövében leül a főbe. Démon a környéket járja be először majd nagy lustán elnyúlik gazdája balján.*
4504. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-09-07 22:22:55
Üzenet elküldve: 2016-09-07 22:22:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Korinia Liberity//
*Boldog, hogy most már Korinia is bátrabban csókol vissza míg átkarolja a nyakát. A csók után nem húzódik el, hanem élvezi a lány közelségét. Minden közösen eltöltött perce egyre jobban hozzákötődik a lányhoz. Csak nézi Korinia nagy szemeit és gyönyörködik bennük. Szinte már észre se veszi, ha mosolyog, hisz a napokban mást se csinál.*
- Minél előbb, akár még ma.
*A kérdés kicsit váratlanul érte, de nem foglalkozik vele túlságosan. Saját maga is nagyon örülne már, ha lenne egy biztos munkája amire tud alapozni. A következő kérés Korinia felől jobban meglepi, mint az előző kérdés, hisz sose gondolt erre, hogy ezt fogja hallani. Hihetetlen öröm járja át és a döbbenettől nem is tud rögtön válaszolni. Miután sikerült túl lennie a meglepődöttségén megsimítja a lány arcát.*
- Ígérem.
*Hangzik el az ígéret és egy rövid csókot ad a lány ajkaira.*
- Ígérem, hogy veled maradok és nem hagylak el. Mindig melletted leszek.
*Most egy hosszabb csókot lehet a lány ajkaira, ha engedi és szorosan magához elöleli.*
*Boldog, hogy most már Korinia is bátrabban csókol vissza míg átkarolja a nyakát. A csók után nem húzódik el, hanem élvezi a lány közelségét. Minden közösen eltöltött perce egyre jobban hozzákötődik a lányhoz. Csak nézi Korinia nagy szemeit és gyönyörködik bennük. Szinte már észre se veszi, ha mosolyog, hisz a napokban mást se csinál.*
- Minél előbb, akár még ma.
*A kérdés kicsit váratlanul érte, de nem foglalkozik vele túlságosan. Saját maga is nagyon örülne már, ha lenne egy biztos munkája amire tud alapozni. A következő kérés Korinia felől jobban meglepi, mint az előző kérdés, hisz sose gondolt erre, hogy ezt fogja hallani. Hihetetlen öröm járja át és a döbbenettől nem is tud rögtön válaszolni. Miután sikerült túl lennie a meglepődöttségén megsimítja a lány arcát.*
- Ígérem.
*Hangzik el az ígéret és egy rövid csókot ad a lány ajkaira.*
- Ígérem, hogy veled maradok és nem hagylak el. Mindig melletted leszek.
*Most egy hosszabb csókot lehet a lány ajkaira, ha engedi és szorosan magához elöleli.*
4503. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-09-06 19:57:35
Üzenet elküldve: 2016-09-06 19:57:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Daniira//
- Akkor jól eltévedhettél. *nevet fel, hiszen ha a Mágustorony itt is van a közelben, az erdei mágusfészek pedig mégsem a szomszéd ház.* De ha jobban meggondolom, én is véletlenül keveredtem Synmirába. És nem bántam meg.
*Egy rendes alkimistának legalább alapfokon illik értenie a növényekhez is, hiszen számos olyan főzet, készítmény létezik, melyek alapanyagait vagy alapanyagainak egy részét erdőkből, mezőkről, vízpartokról kell begyűjteni. Így kellő biztonsággal meg tudja állapítani, hogy a frissen sarjadt gombák ehetőek. Igaz ami igaz, furcsa is lenne, ha egy olyan varázslat, amit minden bizonnyal arra találtak ki, hogy szükséghelyzetben is ellássa élelemmel a mágust, mérgező gombákat produkálna.*
- Ezek rendben vannak. *kezd neki ő is a gombaszedésnek, aztán a fákon mosolygó gyümölcsöket szedegeti össze. Néhányért még neki is lábujjhegyre is kell állnia, arra gondol, hogy egy alacsonyabb varázslónak valahogy rá kell vennie az állatkákat, hogy azokat is leszedjék neki. Vagy hordania kell magánál egy létrát. Mikor az utolsó is a batyuba kerül, visszafordul Daniira felé, aki épp egy kis üvegcsét nyújt felé.*
- Jaj, köszönöm! *mosolyodik el szélesen, ahogy átveszi a fiolát. A fény felé tartja, kicsit meglóbálja, hogy megmozduljon a tartalma.* A színe alapján különféle sebek, sérülések gyógyítására lehet alkalmas, az árnyalata szerint nem is a leggyengébb hatásúak közül való. Ha nincs rá szükséged, akkor örülnék neki. Ha visszatérünk Synmirába, a piacon vásároltakkal erősebbé is tudom tenni. Ott pedig össze tudok kotyvasztani neked olyat, ami az itteni *kocogtatja meg a halántékát* képességeket erősíti.
*A piactéren beszerzett italokat olyan gyengének találja, hogy nem szívesen szúrná ki velük a Szilánkok szemét. De ha lesz egy kis ideje, bebizonyíthatja, hogy vele nem csak többen vannak a mágusok.*
- Indulhatunk?
- Akkor jól eltévedhettél. *nevet fel, hiszen ha a Mágustorony itt is van a közelben, az erdei mágusfészek pedig mégsem a szomszéd ház.* De ha jobban meggondolom, én is véletlenül keveredtem Synmirába. És nem bántam meg.
*Egy rendes alkimistának legalább alapfokon illik értenie a növényekhez is, hiszen számos olyan főzet, készítmény létezik, melyek alapanyagait vagy alapanyagainak egy részét erdőkből, mezőkről, vízpartokról kell begyűjteni. Így kellő biztonsággal meg tudja állapítani, hogy a frissen sarjadt gombák ehetőek. Igaz ami igaz, furcsa is lenne, ha egy olyan varázslat, amit minden bizonnyal arra találtak ki, hogy szükséghelyzetben is ellássa élelemmel a mágust, mérgező gombákat produkálna.*
- Ezek rendben vannak. *kezd neki ő is a gombaszedésnek, aztán a fákon mosolygó gyümölcsöket szedegeti össze. Néhányért még neki is lábujjhegyre is kell állnia, arra gondol, hogy egy alacsonyabb varázslónak valahogy rá kell vennie az állatkákat, hogy azokat is leszedjék neki. Vagy hordania kell magánál egy létrát. Mikor az utolsó is a batyuba kerül, visszafordul Daniira felé, aki épp egy kis üvegcsét nyújt felé.*
- Jaj, köszönöm! *mosolyodik el szélesen, ahogy átveszi a fiolát. A fény felé tartja, kicsit meglóbálja, hogy megmozduljon a tartalma.* A színe alapján különféle sebek, sérülések gyógyítására lehet alkalmas, az árnyalata szerint nem is a leggyengébb hatásúak közül való. Ha nincs rá szükséged, akkor örülnék neki. Ha visszatérünk Synmirába, a piacon vásároltakkal erősebbé is tudom tenni. Ott pedig össze tudok kotyvasztani neked olyat, ami az itteni *kocogtatja meg a halántékát* képességeket erősíti.
*A piactéren beszerzett italokat olyan gyengének találja, hogy nem szívesen szúrná ki velük a Szilánkok szemét. De ha lesz egy kis ideje, bebizonyíthatja, hogy vele nem csak többen vannak a mágusok.*
- Indulhatunk?
4502. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-09-06 09:53:26
Üzenet elküldve: 2016-09-06 09:53:26
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Daewe//
*Igazából azt nem veszi észre, hogy az elf figyelmét inkább a tisztás, mint a mondanivalója köti le, de ha észrevenné sem hibáztatná. A természet és a tudományok érdekes találkozása ez a hely.
Ez a varázslat még akkor is különlegesnek hatott, amikor a tornyot körülvevő erdő és a sziklák határán látta, ahogy más végzi, nem hogy akkor, amikor egy ilyen szép helyen vannak. Erre már azt is rá lehetne fogni, hogy idilli.*
-Kevés ismerősöm van errefelé, csak néhány hétig éltem itt. Aztán eltévedtem visszafelé a Mágustoronyból, és kilyukadtam a Szilánkoknál. *Megvonja a vállát a dologra, aztán maga is nekilát, hogy tanulmányozza a varázslata eredményét. Nem csak a történtek fényében, de egyébként is, ezt tartja az egyik leghasznosabb varázslatnak, amit eddig tanult.*
-Nem tudom, de szerintem ne kísérletezzünk. Mennyire tudod megkülönböztetni az ehető és mérgező gombákat? Ami ehető, azt vigyük magunkkal, a nap folyamán később, vagy majd Synmirán megfőzzük. *Ezzel ő neki is lát a gombaszedésnek, majd az állatoktól is begyűjtögeti amit hoztak. A gyümölcsszedésben is segít, de azt elsősorban Daewe-re bízza, lévén aki magasabb, több mindent elér.
Ahogy a gombát pakolja a táskájába, a kezébe akad a varázsital, amit még a tündér nyomott a kezébe, cserébe az ebédmeghívásért.*
-Daewe, te ezzel talán tudsz valamit kezdeni. *Ezzel odanyújtja az 1 db Sötétzöld varázsitalt Daewe Syl'dornak. Mint alkimista, az elf bizonyára sokkal jobban ért az ilyesmikhez, mint a mágustanonc gnóm. Persze, azzal tisztában van, mire jó, de lehet belőle jobbat is kreálni.*
*Igazából azt nem veszi észre, hogy az elf figyelmét inkább a tisztás, mint a mondanivalója köti le, de ha észrevenné sem hibáztatná. A természet és a tudományok érdekes találkozása ez a hely.
Ez a varázslat még akkor is különlegesnek hatott, amikor a tornyot körülvevő erdő és a sziklák határán látta, ahogy más végzi, nem hogy akkor, amikor egy ilyen szép helyen vannak. Erre már azt is rá lehetne fogni, hogy idilli.*
-Kevés ismerősöm van errefelé, csak néhány hétig éltem itt. Aztán eltévedtem visszafelé a Mágustoronyból, és kilyukadtam a Szilánkoknál. *Megvonja a vállát a dologra, aztán maga is nekilát, hogy tanulmányozza a varázslata eredményét. Nem csak a történtek fényében, de egyébként is, ezt tartja az egyik leghasznosabb varázslatnak, amit eddig tanult.*
-Nem tudom, de szerintem ne kísérletezzünk. Mennyire tudod megkülönböztetni az ehető és mérgező gombákat? Ami ehető, azt vigyük magunkkal, a nap folyamán később, vagy majd Synmirán megfőzzük. *Ezzel ő neki is lát a gombaszedésnek, majd az állatoktól is begyűjtögeti amit hoztak. A gyümölcsszedésben is segít, de azt elsősorban Daewe-re bízza, lévén aki magasabb, több mindent elér.
Ahogy a gombát pakolja a táskájába, a kezébe akad a varázsital, amit még a tündér nyomott a kezébe, cserébe az ebédmeghívásért.*
-Daewe, te ezzel talán tudsz valamit kezdeni. *Ezzel odanyújtja az 1 db Sötétzöld varázsitalt Daewe Syl'dornak.
Mint alkimista, az elf bizonyára sokkal jobban ért az ilyesmikhez, mint a mágustanonc gnóm. Persze, azzal tisztában van, mire jó, de lehet belőle jobbat is kreálni.*
4501. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-09-05 22:26:50
Üzenet elküldve: 2016-09-05 22:26:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Daniira//
*Társa szemmel láthatóan jól ismeri a várost. Határozottan fordul be a sarkokon, az elfnek pedig csak itt-ott van ideje nézelődni. Bajban lenne, ha el kéne ismételnie, hogy hol és merre kell fordulni, hogy idáig eljussanak, de szerencsére erre nincs szükség. Ahogy beérnek a város peremén kezdődő erdő szélén, nyurga, egyenes fák ölelte tisztásra, leesik az álla. Az eléjük táruló látvány annyira elbűvölő, hogy kezdi érteni, mire gondolt a gnóm, amikor mágikusnak nevezte a tisztást. Túl szabályos, túl megtervezett ez a szépség. Precizitásra, tökéletességre törekvő mágusok keze nyomát viselheti.*
- Hát ilyet... *Elámulva nézi a tisztás közepén tarkálló színpompás növényeket, a virágok édes illatában bódultan döngicsélő rovarokat. Annyira elvarázsolja a kép, hogy csak fél füllel hallja, hogy Daniira készül valamire. A bűvös igékre odafordul, kíváncsian várja, hogy mit talált ki a gnóm, aki befejezi a varázslást és nem történik semmi. Már épp kérdezne, amikor a szeme sarkából mozgást lát. Lepillant és a lába előtt, a harsogóan zöld fűben egy gombakezdemény bukkan elő és villámgyorsan terebélyes kalapot növeszt. Aztán még egy. És még egy. A mellettük álló fán sarjadó, és hamarosan lédússá, éretté gömbölyödő gyümölcsök láttán már fülig érő szájjal mosolyog, néha egy „huh” jelzi, mennyire tetszik neki, amit lát. Amikor pedig a fa ágán egy kis, bozontos farkú, bundás rágcsáló szalad végig és pár ízletesnek tűnő bogyót pottyant a markába, felkacag.*
- Amikor azt mondtad, hogy reggelit tudsz intézni, azt hittem, hogy van ismerősöd errefelé, akinél kaphatunk egy potya rántottát. De ez... *megrázza a fejét* Fantasztikus! Köszönöm!
*Valahol sejti, hogy egy varázslónak az ilyesmi inkább csak könnyed ujjgyakorlat, mintsem komoly mágia, de ezzel nem törődik. A tisztás, a nekik termő fa, az erdő gyümölcseit összehordó kis állatkák... szinte már giccsesen tökéletes. Lehajol, az egyik gombát felemeli. Még mindig nevet.*
- Mit gondolsz, nyersen is ehető? Ha itt tüzet rakunk, hogy elkészítsük, valószínűleg élve megnyúznak.
*Társa szemmel láthatóan jól ismeri a várost. Határozottan fordul be a sarkokon, az elfnek pedig csak itt-ott van ideje nézelődni. Bajban lenne, ha el kéne ismételnie, hogy hol és merre kell fordulni, hogy idáig eljussanak, de szerencsére erre nincs szükség. Ahogy beérnek a város peremén kezdődő erdő szélén, nyurga, egyenes fák ölelte tisztásra, leesik az álla. Az eléjük táruló látvány annyira elbűvölő, hogy kezdi érteni, mire gondolt a gnóm, amikor mágikusnak nevezte a tisztást. Túl szabályos, túl megtervezett ez a szépség. Precizitásra, tökéletességre törekvő mágusok keze nyomát viselheti.*
- Hát ilyet... *Elámulva nézi a tisztás közepén tarkálló színpompás növényeket, a virágok édes illatában bódultan döngicsélő rovarokat. Annyira elvarázsolja a kép, hogy csak fél füllel hallja, hogy Daniira készül valamire. A bűvös igékre odafordul, kíváncsian várja, hogy mit talált ki a gnóm, aki befejezi a varázslást és nem történik semmi. Már épp kérdezne, amikor a szeme sarkából mozgást lát. Lepillant és a lába előtt, a harsogóan zöld fűben egy gombakezdemény bukkan elő és villámgyorsan terebélyes kalapot növeszt. Aztán még egy. És még egy. A mellettük álló fán sarjadó, és hamarosan lédússá, éretté gömbölyödő gyümölcsök láttán már fülig érő szájjal mosolyog, néha egy „huh” jelzi, mennyire tetszik neki, amit lát. Amikor pedig a fa ágán egy kis, bozontos farkú, bundás rágcsáló szalad végig és pár ízletesnek tűnő bogyót pottyant a markába, felkacag.*
- Amikor azt mondtad, hogy reggelit tudsz intézni, azt hittem, hogy van ismerősöd errefelé, akinél kaphatunk egy potya rántottát. De ez... *megrázza a fejét* Fantasztikus! Köszönöm!
*Valahol sejti, hogy egy varázslónak az ilyesmi inkább csak könnyed ujjgyakorlat, mintsem komoly mágia, de ezzel nem törődik. A tisztás, a nekik termő fa, az erdő gyümölcseit összehordó kis állatkák... szinte már giccsesen tökéletes. Lehajol, az egyik gombát felemeli. Még mindig nevet.*
- Mit gondolsz, nyersen is ehető? Ha itt tüzet rakunk, hogy elkészítsük, valószínűleg élve megnyúznak.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9567-9586