Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 2 (21. - 40. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
40. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-05-11 07:50:15
Üzenet elküldve: 2012-05-11 07:50:15
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
//Fény és Árnyék - Árnyak//
*Kétségek. Ezek ébredtek a tanácsosban, sőt még a kín úrnőjében is. Igaz, ő inkább meglepettnek tűnik, de Lisassa is ismeri az eredarok mentalitását. Ő pedig szintén jó manipuláló, és nem fogja megadni a kegyet, hogy elmondja az igazságot a többieknek. Kezét látványosan elveszi a tőréről, mosolya pedig újra angyali lesz.*
- Elnézést tanácsos, kissé elragadtak az indulatok. *Búgja, majd ellép Meera közeléből. Az, hogy a tanácsos olyan dolgokat feltételez, amit ő meg sem érthet. Még, hogy nem volt dolga ilyen emberekkel? Még ilyenebbekkel is volt... és ő még él, nem úgy mint a tanácsos, akinek számára úgy fog elmúlni az élete, ahogy az évszakok követik egymást. És mire újra nyár lesz, már egy másik tanácsos fogja ugyanezt gondolni. "A kérészéletűek, nem tudják, hogy mi kik vagyunk valójában. De maradjanak is meg ebben a tudatban."*
- Az idősebb jogán. És ugye morzsák mindig maradnának a te asztalodnál is, én pedig annyira szerény vagyok, hogy elégedett lennék azzal is. Ráadásul a tanácsos is említette, hogy később eljutnék oda is, ahol te vagy. Én pedig nagyon ráérek drágám. *Semmi nem utal arra, hogy hazudna, de tudja, hogy Meera ezt akkor sem hinné el neki, ha igaz lenne. De elég, ha beéri ennyivel. Mosolya töretlen marad.*
- Mit szeretne azokért a nevekért, akik tudják a kilétünket? *Mosolya, most ragadozóvá változik, a tanácsos láthatja, hogy most sok mindent kérhet. Persze ez egy külön megegyezés tárgyát képezi Lisassa tudatában. Külön szemmel tartja Lathspellre vetett tekintetét a férfinak, ami nagyon zavarja valami miatt. Meera az ő gondolatait szóvá is teszi, persze neki mindennél fontosabb a fiú. Lisassa számára maximum egy nagyon veszélyes prédát jelent, de azt is a vörös úrnő miatt inkább. Egyébként semmit nem jelent számára. Ő is nagyon kíváncsi a válaszra.*
*Kétségek. Ezek ébredtek a tanácsosban, sőt még a kín úrnőjében is. Igaz, ő inkább meglepettnek tűnik, de Lisassa is ismeri az eredarok mentalitását. Ő pedig szintén jó manipuláló, és nem fogja megadni a kegyet, hogy elmondja az igazságot a többieknek. Kezét látványosan elveszi a tőréről, mosolya pedig újra angyali lesz.*
- Elnézést tanácsos, kissé elragadtak az indulatok. *Búgja, majd ellép Meera közeléből. Az, hogy a tanácsos olyan dolgokat feltételez, amit ő meg sem érthet. Még, hogy nem volt dolga ilyen emberekkel? Még ilyenebbekkel is volt... és ő még él, nem úgy mint a tanácsos, akinek számára úgy fog elmúlni az élete, ahogy az évszakok követik egymást. És mire újra nyár lesz, már egy másik tanácsos fogja ugyanezt gondolni. "A kérészéletűek, nem tudják, hogy mi kik vagyunk valójában. De maradjanak is meg ebben a tudatban."*
- Az idősebb jogán. És ugye morzsák mindig maradnának a te asztalodnál is, én pedig annyira szerény vagyok, hogy elégedett lennék azzal is. Ráadásul a tanácsos is említette, hogy később eljutnék oda is, ahol te vagy. Én pedig nagyon ráérek drágám. *Semmi nem utal arra, hogy hazudna, de tudja, hogy Meera ezt akkor sem hinné el neki, ha igaz lenne. De elég, ha beéri ennyivel. Mosolya töretlen marad.*
- Mit szeretne azokért a nevekért, akik tudják a kilétünket? *Mosolya, most ragadozóvá változik, a tanácsos láthatja, hogy most sok mindent kérhet. Persze ez egy külön megegyezés tárgyát képezi Lisassa tudatában. Külön szemmel tartja Lathspellre vetett tekintetét a férfinak, ami nagyon zavarja valami miatt. Meera az ő gondolatait szóvá is teszi, persze neki mindennél fontosabb a fiú. Lisassa számára maximum egy nagyon veszélyes prédát jelent, de azt is a vörös úrnő miatt inkább. Egyébként semmit nem jelent számára. Ő is nagyon kíváncsi a válaszra.*
39. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-05-10 18:56:44
Üzenet elküldve: 2012-05-10 18:56:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 105
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 105
Játékstílus: Vakmerő
//Fény és Árnyék - Árnyak//
*Meera szemeiben felizzik a harag a tanácsos beszédét hallva, de hangjára nyugalmat erőltetve válaszol:*
-Azt javaslom válogassa meg a szavait tanácsos, különben nem éri meg a napfelkeltét.*nem fenyegetően mondja ezt, csupán a rideg tények kinyilatkoztatása volt. A hallottakon azonban elgondolkozik. Fajtársához fordulva meglepettséget színlelve kérdez:*
-S vajh miért tennél ilyet? Miért mondanál le a hatalomról az én javamra?*Fejében már egymást kergetik a gondolatok, hogy mi lehet Kéj szándéka, s milyen megfontolásból ad nemleges választ egy ilyen ajánlatra. Oly nyilvánvaló, hogy nem önzetlenségből tette, s nem is azért, mert annyira fél Meera személyétől, esetleg annyira kedvelné, vagy csak elismerné hogy születése jogán magának akarhatja a hatalmat. Eme gondolatokra az eredar nő elmosolyodik magában, oly hihetetlennek, oly abszurdnak hatnak, mint akár a képzet, hogy Meera egy törött szárnyú madárkát ápoljon. A tanácsos egy megjegyzésére felkapja a fejét. "a tiszta vér fele csörgedez..."*
-Honnan tud a fiúról?!*kérdi éles hangon. Jobb kezének ujjain felhasad a bőr, s a csont látványos növekedésbe kezd, mígnem véresen fénylő, éles karmokká nem alakul.*
-Ha nem árulja el bánni fogja a napot is melyen megfogant.*jelenti ki a nő.*
-Addig nem fogadom el az ajánlatát amíg a személyünket érintő kérdésekre nem kapok választ.
*noha már gondolatban elfogadta az ajánlatot, nagyon is, elvégre eddig csak apró porszem volt egy hatalmas gépezetben, melyre nem gyakorolt nagyobb hatást egy egyszerű halandónál, még akkor sem mikor háborúkat robbantott ki a tömegek szenvedéséért, sem mikor nemesi családokat, s ezzel szövetségeket robbantott szét. Ellenben mint Arthenior tanácsának szerves tagja... Évek hosszú munkájával a világot is igába hajthatná. Elvégre ő aztán ráér... mondhatni, a világ végezetéig is.*
*Meera szemeiben felizzik a harag a tanácsos beszédét hallva, de hangjára nyugalmat erőltetve válaszol:*
-Azt javaslom válogassa meg a szavait tanácsos, különben nem éri meg a napfelkeltét.*nem fenyegetően mondja ezt, csupán a rideg tények kinyilatkoztatása volt. A hallottakon azonban elgondolkozik. Fajtársához fordulva meglepettséget színlelve kérdez:*
-S vajh miért tennél ilyet? Miért mondanál le a hatalomról az én javamra?*Fejében már egymást kergetik a gondolatok, hogy mi lehet Kéj szándéka, s milyen megfontolásból ad nemleges választ egy ilyen ajánlatra. Oly nyilvánvaló, hogy nem önzetlenségből tette, s nem is azért, mert annyira fél Meera személyétől, esetleg annyira kedvelné, vagy csak elismerné hogy születése jogán magának akarhatja a hatalmat. Eme gondolatokra az eredar nő elmosolyodik magában, oly hihetetlennek, oly abszurdnak hatnak, mint akár a képzet, hogy Meera egy törött szárnyú madárkát ápoljon. A tanácsos egy megjegyzésére felkapja a fejét. "a tiszta vér fele csörgedez..."*
-Honnan tud a fiúról?!*kérdi éles hangon. Jobb kezének ujjain felhasad a bőr, s a csont látványos növekedésbe kezd, mígnem véresen fénylő, éles karmokká nem alakul.*
-Ha nem árulja el bánni fogja a napot is melyen megfogant.*jelenti ki a nő.*
-Addig nem fogadom el az ajánlatát amíg a személyünket érintő kérdésekre nem kapok választ.
*noha már gondolatban elfogadta az ajánlatot, nagyon is, elvégre eddig csak apró porszem volt egy hatalmas gépezetben, melyre nem gyakorolt nagyobb hatást egy egyszerű halandónál, még akkor sem mikor háborúkat robbantott ki a tömegek szenvedéséért, sem mikor nemesi családokat, s ezzel szövetségeket robbantott szét. Ellenben mint Arthenior tanácsának szerves tagja... Évek hosszú munkájával a világot is igába hajthatná. Elvégre ő aztán ráér... mondhatni, a világ végezetéig is.*
38. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-05-10 06:07:44
Üzenet elküldve: 2012-05-10 06:07:44
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Szelíd
//Fény és Árnyék - Árnyak//
*Anyja példáját látva a fél-eredar is helyet foglal. Még mindig némán hallgatja a beszélgetést, szemével a jelenlévőket fürkészve. Kitartóan nyugodt arccal állja a tanácsos pillantását. Próbál kiolvasni bármit is a szeméből, de Lath ehhez még 'gyakorlatlan', főleg hogy a férfi is elég jól álcázza érzelmeit. Egy kicsit hűvösnek tartja a levegőt, nem mintha fázna, de unaloműzés gyanánt is megpróbál idézni egy Langyos szellőt. Halkan mormolja a varázsigét, szinte esélytelen, hogy a tanácsos hallja, maximum láthatja a száján, az eredarok viszont valószínűleg tökéletesen értik.
A fiú furcsállja a másik eredar visszakozását, de nem kommentálja. Szemével a szépség arcát fürkészi, amaz pedig Meerával foglalkozik. Nem reagál a tanácsos viccére.
'Hat eredart'. Lathspell ezen elgondolkozik. Végignézve a székeken látja, hogy tényleg hat szék van. "A legtöbben valószínűleg megölték a levelet kézbesítő ürgét, de azért többen is jöhettek volna." Nem képes felfogni, hogy a tanácsos honnan tudhat ennyit az eredarokról. Ennyi információt összegyűjteni nem lehet valami egyszerű dolog... Amikor Lathspell félvérúsége is szóba kerül a fiú előveszi dobótőrét, amit a héten vett, de az erdőben hasonló fegyverekkel megtanult már bánni. Ügyesen dobálgatja maga előtt, a nyelét el-el kapva. Arcán nem látszik idegessége, az egész inkább unaloműző tevékenységként hathat kifelé.
A tanácsos kérdésére nem válaszol. Ha anyja beleegyezik az ajánlatba, Lath feláll, és odalép a tanácsoshoz.*
- Ha már így alakult... A bemutatkozásom elmaradt. A nevem Lathspell... *Kezet nyújt a férfinak, férfiasan, de nem túl erősen szorítja meg annak kezét.*
A varázsló egy Langyos szellő nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására a varázsló körüli területen egy meleg szellő keletkezik.
*Anyja példáját látva a fél-eredar is helyet foglal. Még mindig némán hallgatja a beszélgetést, szemével a jelenlévőket fürkészve. Kitartóan nyugodt arccal állja a tanácsos pillantását. Próbál kiolvasni bármit is a szeméből, de Lath ehhez még 'gyakorlatlan', főleg hogy a férfi is elég jól álcázza érzelmeit. Egy kicsit hűvösnek tartja a levegőt, nem mintha fázna, de unaloműzés gyanánt is megpróbál idézni egy Langyos szellőt. Halkan mormolja a varázsigét, szinte esélytelen, hogy a tanácsos hallja, maximum láthatja a száján, az eredarok viszont valószínűleg tökéletesen értik.
A fiú furcsállja a másik eredar visszakozását, de nem kommentálja. Szemével a szépség arcát fürkészi, amaz pedig Meerával foglalkozik. Nem reagál a tanácsos viccére.
'Hat eredart'. Lathspell ezen elgondolkozik. Végignézve a székeken látja, hogy tényleg hat szék van. "A legtöbben valószínűleg megölték a levelet kézbesítő ürgét, de azért többen is jöhettek volna." Nem képes felfogni, hogy a tanácsos honnan tudhat ennyit az eredarokról. Ennyi információt összegyűjteni nem lehet valami egyszerű dolog... Amikor Lathspell félvérúsége is szóba kerül a fiú előveszi dobótőrét, amit a héten vett, de az erdőben hasonló fegyverekkel megtanult már bánni. Ügyesen dobálgatja maga előtt, a nyelét el-el kapva. Arcán nem látszik idegessége, az egész inkább unaloműző tevékenységként hathat kifelé.
A tanácsos kérdésére nem válaszol. Ha anyja beleegyezik az ajánlatba, Lath feláll, és odalép a tanácsoshoz.*
- Ha már így alakult... A bemutatkozásom elmaradt. A nevem Lathspell... *Kezet nyújt a férfinak, férfiasan, de nem túl erősen szorítja meg annak kezét.*
A varázsló egy Langyos szellő nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására a varázsló körüli területen egy meleg szellő keletkezik.
37. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-05-09 10:09:36
Üzenet elküldve: 2012-05-09 10:09:36
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Szelíd
//Fény és Árnyék - Árnyak//
*Tűnődve méregeti a két nőt. Jobbjának középső-, gyűrűs-, és kisujját az álla alá hajtja, míg mutatóujjával az arcán dobol. Komoly arccal mérlegeli a kérdéseket, aztán elmosolyodik és Meera szemébe néz.*
-Kedves Hölgyem! Meglepődne mennyien tudnak a kilétükről a városban, csak épp, nem beszélnek róla. Mindenkinek. *Baljával megveregeti az övén függő apró zsákot, amiben egy-két összeütköző érme fémes hangja csendül fel.*
-Nem mellesleg, elég nehéz megfelelő informátorokat összekaparni, így inkább nem is fedném fel kilétüket. Legalábbis ameddig nem a Miénk a város. Akkor már úgyis egészen mindegy. Bár azt hiszem elárulhatom, hogy a besúgók esetleges felkelésekről is hamarabb értesülnek, mint akinek más köti le a figyelmét. Példának okáért a város irányítása.
*Lisassa kérdez, a tanácsos tekintete mégis Lathspellre vándorol. Percekig fürkészi némán a fiú vonásait minden apró rezdülésére odafigyelve, végül a barna hajú nőhöz fordul.*
-Ilyen könnyen átadja a lehetőséget? Bevallom őszintén, ez meglep engem, bár a nők gyakran tesznek kiszámíthatatlan lépéseket, nem igaz? *Kacsint rá a fél-eredarra, és jó kedélyűen felkacag, hogy a két kifejlett példány értse: ő sem gondolta komolyan a dolgot. Amint elhal a nevetés visszhangja a tanácsos arca roppantmód komollyá, szinte komorrá válik. Előre lép, így Lisassa és az ő arca nagyjából harmincöt centiméterre vannak egymástól.*
-Még nem volt dolga a tanács tagjaival és a felső ezrekkel igazam van kedvesem? Meglepődne milyen hatalmi harcok folynak odafenn ezekben a pillanatokban is. Még sosem gondolkozott el azon, hogy miért is nem hallani arról, hogy az önök fajának egyik tagja megpróbálta elfoglalni a várost? Elárulom a titkot. Megpróbálta, mi több inkább megpróbálták. Nagyon is sokan, de mindnek beletört a bicskája a feladatba, s a város vezetősége még az emléküket is kitörölte a városlakók elméjéből. Hát nem bájos?
Nagyon kevés helyen írnak ezekről a próbálkozásokról, nekem mégis sikerült néhányhoz hozzáférnem. Rengeteg módon próbáltak hatalomra kerülni, de egyszer sem sikerült nekik, mert egy közös vonás azért mindig akadt köztük. Idéznék, ha nem okoz gondot: 'Bla, bla, bla, Egyedül, bla, bal, bla Magányosan, bla, bla, bla Esélye sem volt, így hogy senki nem védte a hátát.'
Azért hívtam ide ma önöket, mert remélni mertem, hogy a közös cél érdekében hajlandóak összefogni, de úgy látszik, nem volt igazam. Nyolcan vannak Arthenior környékén, ebből ketten városon kívül tartózkodnak, több napi járóföldre. A városban lévő hatból, mindössze hárman jelentek meg itt, és háromból egyben csupán a tiszta vér fele csörgedezik, ha nem tévedek.
*Hátralép két lépést, és kétszer összecsapja tenyereit.*
-Ne húzzuk hát tovább a drága időt! Döntsenek! Rábólintanak a tervemre, vagy elvágják a torkomat és mennek tovább a dolgukra? Ez utóbbi esetben azt hiszem lemondhatnak arról, hogy valaha is ennek, vagy talán az összes városnak az irányítói legyenek. *Eme utolsó mondatban enyhe gúny jelenik meg a férfi hangjában, amit nem is próbál elrejteni.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.05.09 10:11:33
*Tűnődve méregeti a két nőt. Jobbjának középső-, gyűrűs-, és kisujját az álla alá hajtja, míg mutatóujjával az arcán dobol. Komoly arccal mérlegeli a kérdéseket, aztán elmosolyodik és Meera szemébe néz.*
-Kedves Hölgyem! Meglepődne mennyien tudnak a kilétükről a városban, csak épp, nem beszélnek róla. Mindenkinek. *Baljával megveregeti az övén függő apró zsákot, amiben egy-két összeütköző érme fémes hangja csendül fel.*
-Nem mellesleg, elég nehéz megfelelő informátorokat összekaparni, így inkább nem is fedném fel kilétüket. Legalábbis ameddig nem a Miénk a város. Akkor már úgyis egészen mindegy. Bár azt hiszem elárulhatom, hogy a besúgók esetleges felkelésekről is hamarabb értesülnek, mint akinek más köti le a figyelmét. Példának okáért a város irányítása.
*Lisassa kérdez, a tanácsos tekintete mégis Lathspellre vándorol. Percekig fürkészi némán a fiú vonásait minden apró rezdülésére odafigyelve, végül a barna hajú nőhöz fordul.*
-Ilyen könnyen átadja a lehetőséget? Bevallom őszintén, ez meglep engem, bár a nők gyakran tesznek kiszámíthatatlan lépéseket, nem igaz? *Kacsint rá a fél-eredarra, és jó kedélyűen felkacag, hogy a két kifejlett példány értse: ő sem gondolta komolyan a dolgot. Amint elhal a nevetés visszhangja a tanácsos arca roppantmód komollyá, szinte komorrá válik. Előre lép, így Lisassa és az ő arca nagyjából harmincöt centiméterre vannak egymástól.*
-Még nem volt dolga a tanács tagjaival és a felső ezrekkel igazam van kedvesem? Meglepődne milyen hatalmi harcok folynak odafenn ezekben a pillanatokban is. Még sosem gondolkozott el azon, hogy miért is nem hallani arról, hogy az önök fajának egyik tagja megpróbálta elfoglalni a várost? Elárulom a titkot. Megpróbálta, mi több inkább megpróbálták. Nagyon is sokan, de mindnek beletört a bicskája a feladatba, s a város vezetősége még az emléküket is kitörölte a városlakók elméjéből. Hát nem bájos?
Nagyon kevés helyen írnak ezekről a próbálkozásokról, nekem mégis sikerült néhányhoz hozzáférnem. Rengeteg módon próbáltak hatalomra kerülni, de egyszer sem sikerült nekik, mert egy közös vonás azért mindig akadt köztük. Idéznék, ha nem okoz gondot: 'Bla, bla, bla, Egyedül, bla, bal, bla Magányosan, bla, bla, bla Esélye sem volt, így hogy senki nem védte a hátát.'
Azért hívtam ide ma önöket, mert remélni mertem, hogy a közös cél érdekében hajlandóak összefogni, de úgy látszik, nem volt igazam. Nyolcan vannak Arthenior környékén, ebből ketten városon kívül tartózkodnak, több napi járóföldre. A városban lévő hatból, mindössze hárman jelentek meg itt, és háromból egyben csupán a tiszta vér fele csörgedezik, ha nem tévedek.
*Hátralép két lépést, és kétszer összecsapja tenyereit.*
-Ne húzzuk hát tovább a drága időt! Döntsenek! Rábólintanak a tervemre, vagy elvágják a torkomat és mennek tovább a dolgukra? Ez utóbbi esetben azt hiszem lemondhatnak arról, hogy valaha is ennek, vagy talán az összes városnak az irányítói legyenek. *Eme utolsó mondatban enyhe gúny jelenik meg a férfi hangjában, amit nem is próbál elrejteni.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.05.09 10:11:33
36. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-05-08 19:19:46
Üzenet elküldve: 2012-05-08 19:19:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
//Fény és Árnyék - Árnyak//
*A ravasz eredar nő látja, hogy Latspell hasonlóan végigméri őt. Azonban azt is tudja, hogy nem lenne jó ötlet pont a Kín úrnőjével packáznia, bármennyire is 'szeretik' egymást. Végül is eredarok között még mondhatjuk is, hogy szeretik egymást, jóval szorosabb a kapcsolatuk, mint azt bárki gondolná. Persze egészen az érdekeik megegyezéséig. Lisassa mindig gondosan ügyelt arra, hogy ne álljon a másik útjába. Lanawin hatalmas, marad mindkettejüknek szórakozás bőven. Azonban most dühösen szikrázik fel a őz-barna szempár, mikor a tanácsos versenyre hívja kettejüket. Úgy néz ki, hogy Meera fejében is hasonló gondolatok keringhetnek, csak ő konkrétan rá is kérdez a dologra.*
- Nem, nem szokásom. Azonban ha már békén hagynak engem, szívesen átengedem a lehetőséget neked szépségem. - *Odalép a másikhoz és a nyelvével siklik végig a másik arcán. Tudja, hogy kockáztat, de anélkül mit ér az élet? Merra nem sokkal ezek után áll fel, és kérdőre vonja a tanácsost, ami egyébként Lisssa fejében is megfordult.*
- Kiegészíteném a kérdést azzal, hogy egyáltalán hogy volt képe meghívni egy helyre hat eredart? Ha ismeri a népünket tudhatja, hogy még egymást sem igen szívleljük. Gondolja, ha mind itt lennének, nem lennének veszteségek? Nem beszélve magáról. *Félrehajtja a bal vállára a fejét, azonban az arcvonásai olyan angyaliak a szavaival ellentétben, mint tűz és víz. Azt persze elfelejti megosztani, hogy Kín és ő, és esetleg még Halál viszonylagos békében élnek egymással. Keze Kín takarásában a hosszútőre markolatára fonódik, de lélektükrei - bármennyire is groteszk vele kapcsolatban e szóhasználat - a tanácsos szemeibe fúrják magukat.*
A hozzászólást Teutatas (Moderátor) módosította, ekkor: 2012.05.08 19:21:54, a következő indokkal:
Kérésre.
*A ravasz eredar nő látja, hogy Latspell hasonlóan végigméri őt. Azonban azt is tudja, hogy nem lenne jó ötlet pont a Kín úrnőjével packáznia, bármennyire is 'szeretik' egymást. Végül is eredarok között még mondhatjuk is, hogy szeretik egymást, jóval szorosabb a kapcsolatuk, mint azt bárki gondolná. Persze egészen az érdekeik megegyezéséig. Lisassa mindig gondosan ügyelt arra, hogy ne álljon a másik útjába. Lanawin hatalmas, marad mindkettejüknek szórakozás bőven. Azonban most dühösen szikrázik fel a őz-barna szempár, mikor a tanácsos versenyre hívja kettejüket. Úgy néz ki, hogy Meera fejében is hasonló gondolatok keringhetnek, csak ő konkrétan rá is kérdez a dologra.*
- Nem, nem szokásom. Azonban ha már békén hagynak engem, szívesen átengedem a lehetőséget neked szépségem. - *Odalép a másikhoz és a nyelvével siklik végig a másik arcán. Tudja, hogy kockáztat, de anélkül mit ér az élet? Merra nem sokkal ezek után áll fel, és kérdőre vonja a tanácsost, ami egyébként Lisssa fejében is megfordult.*
- Kiegészíteném a kérdést azzal, hogy egyáltalán hogy volt képe meghívni egy helyre hat eredart? Ha ismeri a népünket tudhatja, hogy még egymást sem igen szívleljük. Gondolja, ha mind itt lennének, nem lennének veszteségek? Nem beszélve magáról. *Félrehajtja a bal vállára a fejét, azonban az arcvonásai olyan angyaliak a szavaival ellentétben, mint tűz és víz. Azt persze elfelejti megosztani, hogy Kín és ő, és esetleg még Halál viszonylagos békében élnek egymással. Keze Kín takarásában a hosszútőre markolatára fonódik, de lélektükrei - bármennyire is groteszk vele kapcsolatban e szóhasználat - a tanácsos szemeibe fúrják magukat.*
A hozzászólást Teutatas (Moderátor) módosította, ekkor: 2012.05.08 19:21:54, a következő indokkal:
Kérésre.
35. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-05-08 16:36:07
Üzenet elküldve: 2012-05-08 16:36:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 105
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 105
Játékstílus: Vakmerő
//Fény és Árnyék - Árnyak//
*Meera végül helyet foglal mikor a tanácsos erre kéri, és beszélni kezd. Közben a nő végig mosolyogva hallgatja és magában elraktároz minden hallott dolgot. "Ezek szerint a város fölötti uralmat kínálja... nem hangzik rosszul..." gondolja és lelki szemei előtt máris szenvedő ezrek képe jelenik meg.*
-Sajnálattal hallom hogy a tanácsosnő jobb létre szenderült. *mondja ironikus hanghordozással. "Hát így állunk. Kéj és én ismét az ellentétes oldalra kényszerülünk? Izgalmas lesz..." gondolja és oldalra pillant a fajtársára.*
-Na csak hogy tisztán lássunk...*kúszik arcára egy vérszomjas vigyor.*
-Idehívott minket, hogy a kezünkre adja a városát... Ha ebben lenne logika megérteném, de maga mégis csak egy ember. Miért akarná a saját fajtája vesztét? Ezen felül, úgy gondolja okos volt megosztani velünk hogy csak egyikünk fér bele a keretbe?*pillant újra Kéjre.*
-Édesem, te sem éred be kevesebbel az egésznél nem igaz?*kérdi tőle mosolyogva.*
-Csábító ajánlat Tanácsos úr, de ha már itt tartunk engedje meg, honnan tud rólunk bármit is? Tudja nem kevés energiát öltem bele hogy kilétem titokban maradjon és elvarratlan szálakat sem szeretek hagyni...*emelkedik fel lassan a székről Twikkle szemébe nézve.*
*Meera végül helyet foglal mikor a tanácsos erre kéri, és beszélni kezd. Közben a nő végig mosolyogva hallgatja és magában elraktároz minden hallott dolgot. "Ezek szerint a város fölötti uralmat kínálja... nem hangzik rosszul..." gondolja és lelki szemei előtt máris szenvedő ezrek képe jelenik meg.*
-Sajnálattal hallom hogy a tanácsosnő jobb létre szenderült. *mondja ironikus hanghordozással. "Hát így állunk. Kéj és én ismét az ellentétes oldalra kényszerülünk? Izgalmas lesz..." gondolja és oldalra pillant a fajtársára.*
-Na csak hogy tisztán lássunk...*kúszik arcára egy vérszomjas vigyor.*
-Idehívott minket, hogy a kezünkre adja a városát... Ha ebben lenne logika megérteném, de maga mégis csak egy ember. Miért akarná a saját fajtája vesztét? Ezen felül, úgy gondolja okos volt megosztani velünk hogy csak egyikünk fér bele a keretbe?*pillant újra Kéjre.*
-Édesem, te sem éred be kevesebbel az egésznél nem igaz?*kérdi tőle mosolyogva.*
-Csábító ajánlat Tanácsos úr, de ha már itt tartunk engedje meg, honnan tud rólunk bármit is? Tudja nem kevés energiát öltem bele hogy kilétem titokban maradjon és elvarratlan szálakat sem szeretek hagyni...*emelkedik fel lassan a székről Twikkle szemébe nézve.*
34. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-05-08 12:33:04
Üzenet elküldve: 2012-05-08 12:33:04
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Szelíd
//Fény és Árnyék - Árnyak//
*Megvetően és lenézően néz az ideges férfira. "Ha pattogni is elkezd, biztos lecsapom..." De erre nem kerül sor, mivel a tanácsos egy kényszermosollyal bólint. Megvárja, hogy anyja mutassa be, ha erre nem kerülne sor, akkor bemutatkozik magától. Ha Meera álnéven mutatkozik be, akkora fiú is a 'Gareth' nevet használja. Ekkor betoppan egy rég nem látott ismerős. Vagyis Lathspell még nem is látta, legalábbis nem tud róla. Ő nem ismeri fel a nőt, de az első pillanattól kezdve nyilvánvaló, hogy a jövevény és Meera régi 'barátok'. Lath alig hallja a nőstények beszélgetését, csak egy-egy szófoszlányt hall a suttogásból. 'Kéj' - jut el a fülébe a név. Ismerősnek találja, de még mindig nem tudja, hogy ki is az ismeretlen eredar.
Miközben Twikkle tanácsoshoz beszél, a fél-eredart méregeti. Lath elismerően néz Kéj felé, Ő aztán kifinomultan beszél, tudhatja hogyan is kell hatni valakire. Persze a fél-eredart nem nagyon hatja meg. Kis korában anyja mellett nevelkedés, plusz ez a tíz nap 'gyakorlás' és ismeretnövelés is jó alap volt neki.
Amíg a férfi beszélt, kiabált, magyarázott, Lath végig az arcát fürkészte. Próbálta felfogni, és megjegyezni a férfi szavait, megérteni, hogy mit akar ezzel, de még mindig nem tiszta neki. "Mert összesen csak egy tanácsos, és egy tanácsosnő lehet?" Kérdezi. Visszagondol.. mintha már hallott volna ilyesmit, meg mielőtt kiment volna az erdőbe. Elég sok mindent hallott Artheniorról, olyan dolgokat is, ami nem nagyon érdekelte. "Szóval minden nagyobb tisztséget két fő képvisel?" Most már érti a fél-eredar. "Szóval az én jelenlétem ezért lenne fölösleges.. de csak lenne... Ha az egyik eredar tényleg tanácsos lesz.. és mondjuk Twikkle meghalna, simán lehetne Lath az új tanácsos. Bár ezt még tervezni kell, és persze Meera véleménye számít mérvadónak.
A válaszadást meghagyja Meerának. A tanácsosról lerí, hogy nem kicsit hatalomvágyó. "Azt hiszi, hogy majd tudja befolyásolni az eredarokat, akik több ezer éve élnek, és tapasztalnak... Én is ezért hagyatkozom az anyámra." Pillant most Meerára a fiú. "Ő az egyetlen lény, akiben bízhatok, és képes vagyok bízni... meg persze Én magam." Anyja után megint Kéjre fordítja tekintetét. Most a srác méregeti végig tetőtől talpig az eredart. Nem mondhatni, hogy nem érdeklődik iránta, de jelenleg más fontosabb dolgok is vannak..*
*Megvetően és lenézően néz az ideges férfira. "Ha pattogni is elkezd, biztos lecsapom..." De erre nem kerül sor, mivel a tanácsos egy kényszermosollyal bólint. Megvárja, hogy anyja mutassa be, ha erre nem kerülne sor, akkor bemutatkozik magától. Ha Meera álnéven mutatkozik be, akkora fiú is a 'Gareth' nevet használja. Ekkor betoppan egy rég nem látott ismerős. Vagyis Lathspell még nem is látta, legalábbis nem tud róla. Ő nem ismeri fel a nőt, de az első pillanattól kezdve nyilvánvaló, hogy a jövevény és Meera régi 'barátok'. Lath alig hallja a nőstények beszélgetését, csak egy-egy szófoszlányt hall a suttogásból. 'Kéj' - jut el a fülébe a név. Ismerősnek találja, de még mindig nem tudja, hogy ki is az ismeretlen eredar.
Miközben Twikkle tanácsoshoz beszél, a fél-eredart méregeti. Lath elismerően néz Kéj felé, Ő aztán kifinomultan beszél, tudhatja hogyan is kell hatni valakire. Persze a fél-eredart nem nagyon hatja meg. Kis korában anyja mellett nevelkedés, plusz ez a tíz nap 'gyakorlás' és ismeretnövelés is jó alap volt neki.
Amíg a férfi beszélt, kiabált, magyarázott, Lath végig az arcát fürkészte. Próbálta felfogni, és megjegyezni a férfi szavait, megérteni, hogy mit akar ezzel, de még mindig nem tiszta neki. "Mert összesen csak egy tanácsos, és egy tanácsosnő lehet?" Kérdezi. Visszagondol.. mintha már hallott volna ilyesmit, meg mielőtt kiment volna az erdőbe. Elég sok mindent hallott Artheniorról, olyan dolgokat is, ami nem nagyon érdekelte. "Szóval minden nagyobb tisztséget két fő képvisel?" Most már érti a fél-eredar. "Szóval az én jelenlétem ezért lenne fölösleges.. de csak lenne... Ha az egyik eredar tényleg tanácsos lesz.. és mondjuk Twikkle meghalna, simán lehetne Lath az új tanácsos. Bár ezt még tervezni kell, és persze Meera véleménye számít mérvadónak.
A válaszadást meghagyja Meerának. A tanácsosról lerí, hogy nem kicsit hatalomvágyó. "Azt hiszi, hogy majd tudja befolyásolni az eredarokat, akik több ezer éve élnek, és tapasztalnak... Én is ezért hagyatkozom az anyámra." Pillant most Meerára a fiú. "Ő az egyetlen lény, akiben bízhatok, és képes vagyok bízni... meg persze Én magam." Anyja után megint Kéjre fordítja tekintetét. Most a srác méregeti végig tetőtől talpig az eredart. Nem mondhatni, hogy nem érdeklődik iránta, de jelenleg más fontosabb dolgok is vannak..*
33. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-05-06 16:56:54
Üzenet elküldve: 2012-05-06 16:56:54
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Szelíd
//Fény és Árnyék - Árnyak//
*Lathspell megjelenésére düh szikrázik fel a tanácsos szemeiben, és látszik rajta, hogy lázasan gondolkozik valamin. Végül kényszeredetten elmosolyodik, és biccent a fél-eredar felé is.*
-Talán még jobb is, hogy így esett. Üdvözletem, kedves... *Megvárja, hogy bemutatkozzanak neki, aztán ismét szóra nyitja a száját, de ekkor megjelenik a következő meghívott is. Lisassát is köszönti, aztán pár lépéssel eltávolodik a beszélőktől, mert a hideg futkos a hátán a suttogástól. Ameddig várnak, a tanácsos fel alá járkál, és mélyen a gondolataiba réved, csak időnként kapja fel a fejét a hold irányába, így kíséri figyelemmel az idő múlását. Bő fél óra múlva aztán nagyot sóhajt.*
-Elnézést, hogy megvárakoztattam Önöket, úgy néz ki, ennyien feleltek a hívó szóra. Foglaljanak helyet! Eljött az ideje, hogy eláruljam miért is vagyunk ma itt. *Szünetet tart, míg mindenki kényelembe helyezi magát, és ismét rá figyel, aztán nagy sóhajjal kezd bele beszédébe.*
-Hölgyeim és Uram! Sajnálattal kell értesítenem önöket, hogy Ruala Thorokos tanácsosasszony alig egy héttel ezelőtt hosszú betegeskedés után örök álomra hajtotta fejét. *Szája szeglete mosolyra rándul, ami többet sejtet az imént elhangzottaknál. A tanácsosasszony köztudottan a harmincötödik évét töltötte be előző télen, és az egészségtől kicsattanó, piros orcáiról volt híres.*
-Fájdalmas volt a búcsú, de az élet megy tovább, a város nem maradhat tanácsos nélkül. Borzasztó kín ez nekem, hölgyeim, érthetik. Főleg azért, mert a tanács nekem adta a jogot, hogy új társat találjak magam mellé. *A városban a főbb tisztségek betöltőin kívül, minden fajból két személy, egy férfi és egy nő, kerül be a tanács soraiba.*
-UGYAN MÁR! *Horkant fel hirtelen Twikkle, és türelmetlenül csettint egyet.* -A sok szájtáti, döntésképtelen idióta, aki a tanácsot alkotja semmire sem jó! Ccc! Béke itt, béke ott, 'jajj velük is kössünk szerződést!', de természetesen, amint valamelyikük érdeke csorbul, rögtön a magánhadseregéhez nyúl. Összességében viszont kétségtelenül kevesebb a csatározás, még a banditák meg az orkok is asszimilálódnak! És hol marad a káosz? A gyönyörű káosz?! Lassan elenyészik, mint a csillagok, ha kisüt a fényes nap. Hölgyeim! A segítésükre van szükségem, hiszen Önökön kívül ki más tudná megteremteni a 'tökéletes harmóniát' a városban? Én csak egy egyszerű ember vagyok, míg Önök, már több síkot bejárt lények. *Az indulatok fék nélkül robbannak ki a férfiből, s szavainak hangos zihálása vet véget. Nyugalmat erőltet magára, és mosoly kúszik arcára.*
-Talán rosszul ítélem meg Önöket, de úgy tudom, hogy a hatalom és a kín okozása mindennél fontosabb Számukra. Pillanatnyilag csak egyiküknek tudok helyet biztosítani a tanácsban, hogy melyikük lesz az, az csupán önökön múlik *biccent Lisassa és Meera felé is* de kétségtelen, hogy innen sokat tudnánk segíteni, hogy a többiek is gyorsan lépdeljenek fel a ranglétrán. Ha a tanácsba nem is, de a legfőbb nemeseink közé könnyedén eljuttathatom Önöket, akik szintén részt vesznek a várost érintő nagy kérdésekben, és befolyásolhatják a tanács többi tagját. És már csak egy ugrás, hogy őket is félresöpörjük!
*Elhúzza száját, mint aki rossz hírt akar közölni.*
-Természetesen valódi kilétünket nem fedhetjük fel még a legelején. Óvatosnak kell lennünk, hiszen a feldühödött csőcselék szinte mindenre képes. Ezért is lett volna jó... *pillantása a három üres székre esik-... De ne foglalkozzunk vele!
Mit szólnak hozzá? Én a teljes város feletti uralmat és a védtelen lakosságot kínálom fel Önöknek, míg Önök... Talán nem nagy, de még kevésbé meglepő a kérés, hogy életben és főként épen hagynak engem, és meghagynak a posztomon is, hogy a magasból nézhessem végig azoknak a semmirekellő ostobáknak a bukását. *Az idő gyorsan halad, a hold ismét nagy utat tett meg. A levegő áll, a levelek sem rezdülnek, mintha maga az erdő is várná, mi a válasza a három megjelentnek.*
*Lathspell megjelenésére düh szikrázik fel a tanácsos szemeiben, és látszik rajta, hogy lázasan gondolkozik valamin. Végül kényszeredetten elmosolyodik, és biccent a fél-eredar felé is.*
-Talán még jobb is, hogy így esett. Üdvözletem, kedves... *Megvárja, hogy bemutatkozzanak neki, aztán ismét szóra nyitja a száját, de ekkor megjelenik a következő meghívott is. Lisassát is köszönti, aztán pár lépéssel eltávolodik a beszélőktől, mert a hideg futkos a hátán a suttogástól. Ameddig várnak, a tanácsos fel alá járkál, és mélyen a gondolataiba réved, csak időnként kapja fel a fejét a hold irányába, így kíséri figyelemmel az idő múlását. Bő fél óra múlva aztán nagyot sóhajt.*
-Elnézést, hogy megvárakoztattam Önöket, úgy néz ki, ennyien feleltek a hívó szóra. Foglaljanak helyet! Eljött az ideje, hogy eláruljam miért is vagyunk ma itt. *Szünetet tart, míg mindenki kényelembe helyezi magát, és ismét rá figyel, aztán nagy sóhajjal kezd bele beszédébe.*
-Hölgyeim és Uram! Sajnálattal kell értesítenem önöket, hogy Ruala Thorokos tanácsosasszony alig egy héttel ezelőtt hosszú betegeskedés után örök álomra hajtotta fejét. *Szája szeglete mosolyra rándul, ami többet sejtet az imént elhangzottaknál. A tanácsosasszony köztudottan a harmincötödik évét töltötte be előző télen, és az egészségtől kicsattanó, piros orcáiról volt híres.*
-Fájdalmas volt a búcsú, de az élet megy tovább, a város nem maradhat tanácsos nélkül. Borzasztó kín ez nekem, hölgyeim, érthetik. Főleg azért, mert a tanács nekem adta a jogot, hogy új társat találjak magam mellé. *A városban a főbb tisztségek betöltőin kívül, minden fajból két személy, egy férfi és egy nő, kerül be a tanács soraiba.*
-UGYAN MÁR! *Horkant fel hirtelen Twikkle, és türelmetlenül csettint egyet.* -A sok szájtáti, döntésképtelen idióta, aki a tanácsot alkotja semmire sem jó! Ccc! Béke itt, béke ott, 'jajj velük is kössünk szerződést!', de természetesen, amint valamelyikük érdeke csorbul, rögtön a magánhadseregéhez nyúl. Összességében viszont kétségtelenül kevesebb a csatározás, még a banditák meg az orkok is asszimilálódnak! És hol marad a káosz? A gyönyörű káosz?! Lassan elenyészik, mint a csillagok, ha kisüt a fényes nap. Hölgyeim! A segítésükre van szükségem, hiszen Önökön kívül ki más tudná megteremteni a 'tökéletes harmóniát' a városban? Én csak egy egyszerű ember vagyok, míg Önök, már több síkot bejárt lények. *Az indulatok fék nélkül robbannak ki a férfiből, s szavainak hangos zihálása vet véget. Nyugalmat erőltet magára, és mosoly kúszik arcára.*
-Talán rosszul ítélem meg Önöket, de úgy tudom, hogy a hatalom és a kín okozása mindennél fontosabb Számukra. Pillanatnyilag csak egyiküknek tudok helyet biztosítani a tanácsban, hogy melyikük lesz az, az csupán önökön múlik *biccent Lisassa és Meera felé is* de kétségtelen, hogy innen sokat tudnánk segíteni, hogy a többiek is gyorsan lépdeljenek fel a ranglétrán. Ha a tanácsba nem is, de a legfőbb nemeseink közé könnyedén eljuttathatom Önöket, akik szintén részt vesznek a várost érintő nagy kérdésekben, és befolyásolhatják a tanács többi tagját. És már csak egy ugrás, hogy őket is félresöpörjük!
*Elhúzza száját, mint aki rossz hírt akar közölni.*
-Természetesen valódi kilétünket nem fedhetjük fel még a legelején. Óvatosnak kell lennünk, hiszen a feldühödött csőcselék szinte mindenre képes. Ezért is lett volna jó... *pillantása a három üres székre esik-... De ne foglalkozzunk vele!
Mit szólnak hozzá? Én a teljes város feletti uralmat és a védtelen lakosságot kínálom fel Önöknek, míg Önök... Talán nem nagy, de még kevésbé meglepő a kérés, hogy életben és főként épen hagynak engem, és meghagynak a posztomon is, hogy a magasból nézhessem végig azoknak a semmirekellő ostobáknak a bukását. *Az idő gyorsan halad, a hold ismét nagy utat tett meg. A levegő áll, a levelek sem rezdülnek, mintha maga az erdő is várná, mi a válasza a három megjelentnek.*
32. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-05-04 12:44:08
Üzenet elküldve: 2012-05-04 12:44:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 105
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 105
Játékstílus: Vakmerő
//Fény és Árnyék - Árnyak//
*Meerát a tanácsos vizsgálatából egy ismerős érzés zökkenti ki. A gerince mentén végigfut a túlságosan ismerős borzongás, az eredar pupillája hirtelen összeszűkül. "Farkas a farkast megismeri..." ötlik eszébe a régi mondás, és bár nem fordul hátra, tisztában van vele hogy egy fajtárs érkezett. Nem csodálkozik különösebben, de azt sem lehet elmondani, hogy a gondolattól madarat lehetne fogatni vele. Soha nem fűzte érzelmi kötelék a fajtársaihoz, sőt nem egynek a vesztét is okozta. Bár ez különösebben nem megvetendő a faj öregjei között, ha tisztában lennének vele Odaát, lehet hogy nem örülnének. Egy okkal több hogy ne akarjon visszakerülni. Gondolatmenetéből egy a nyakára lehelt csók, és a fülébe búgott mondat zökkenti ki, és már az illető kilétével is tisztában van. Érdekes módon ez kellemes meglepetésként éri, már-már azt is lehetne mondani hogy ENNEK a fajtársnak örül. Az igazat megvallva inkább annak örül hogy nem egy zöldfülűvel hozta össze a sors. Cikázó gondolatainak tengeréből egy név merül a felszínre. "Kéj..." Ajkára vérszomjas mosoly kúszik a név által eszébe jutott emlékek hatására. Arcát a jövevény felé fordítva válaszol:*
-Téged sem neveznélek politikusnak Kéj... Inkább férgekkel játszadozó kölyöknek...*kacsint rá vigyorogva, majd fiára kapja a tekintetét. Nem tetszett neki fajtársa fiára vetett pillantása. Tisztában van vele, hogy Annalyn -vagy bárhogy is nevezzék most éppen- gyengéi a fiatal hímek, hát még ha szemrevalóak is. Lathspell minden szempontból megfelel, csakhogy Meerának nem áll szándékában hagyni, hogy bármely fajtárs zavart okozzon fia elméjében a mesterkedéseivel. Nem, egészen más tervei vannak vele...*
*Meerát a tanácsos vizsgálatából egy ismerős érzés zökkenti ki. A gerince mentén végigfut a túlságosan ismerős borzongás, az eredar pupillája hirtelen összeszűkül. "Farkas a farkast megismeri..." ötlik eszébe a régi mondás, és bár nem fordul hátra, tisztában van vele hogy egy fajtárs érkezett. Nem csodálkozik különösebben, de azt sem lehet elmondani, hogy a gondolattól madarat lehetne fogatni vele. Soha nem fűzte érzelmi kötelék a fajtársaihoz, sőt nem egynek a vesztét is okozta. Bár ez különösebben nem megvetendő a faj öregjei között, ha tisztában lennének vele Odaát, lehet hogy nem örülnének. Egy okkal több hogy ne akarjon visszakerülni. Gondolatmenetéből egy a nyakára lehelt csók, és a fülébe búgott mondat zökkenti ki, és már az illető kilétével is tisztában van. Érdekes módon ez kellemes meglepetésként éri, már-már azt is lehetne mondani hogy ENNEK a fajtársnak örül. Az igazat megvallva inkább annak örül hogy nem egy zöldfülűvel hozta össze a sors. Cikázó gondolatainak tengeréből egy név merül a felszínre. "Kéj..." Ajkára vérszomjas mosoly kúszik a név által eszébe jutott emlékek hatására. Arcát a jövevény felé fordítva válaszol:*
-Téged sem neveznélek politikusnak Kéj... Inkább férgekkel játszadozó kölyöknek...*kacsint rá vigyorogva, majd fiára kapja a tekintetét. Nem tetszett neki fajtársa fiára vetett pillantása. Tisztában van vele, hogy Annalyn -vagy bárhogy is nevezzék most éppen- gyengéi a fiatal hímek, hát még ha szemrevalóak is. Lathspell minden szempontból megfelel, csakhogy Meerának nem áll szándékában hagyni, hogy bármely fajtárs zavart okozzon fia elméjében a mesterkedéseivel. Nem, egészen más tervei vannak vele...*
31. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-05-04 12:05:05
Üzenet elküldve: 2012-05-04 12:05:05
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
//Fény és Árnyék - Árnyak//
*Lisassa lassan halad a megbeszélt hely felé. Nem is érti igazán, hogy miért is van itt tulajdonképpen, de az ajánlat egész megnyerő volt, főleg, aki hozta. Miután kijátszotta vele magát - és életben is hagyta, hiszen mégis csak egy futár volt, és akár fontos is lehet -, elolvasta a neki szánt levelet. Hallott már a tanácsosról, de annyira még nem vette magát bele az itteni politikába, hogy többet is megtudakoljon. Mostanában inkább csak pihent és élvezte az üldözés nélküli szabadságot. Néha még az ifjú elf sírját is meglátogatta és megsimogatta márványba vájt buksiját. "Épp ideje kimozdulnod, még a végén megöregedsz itt a fogadóban, berozsdásodsz." Tehát rávette magát és a napon, amelyre a meghívás szólt, igen kihívó vérvörös ruhában érkezett, melyet egy sötét színű csuklyás köpennyel fedett be. Igaz, nem volt pontos, sosem volt az. A szíve is megdobbant mikor már messziről meglátott egy ismerős alakot. "Meera, te itt?" Villant meg a szeme, és máris elindult a fantáziája, hogy milyen örömökben lesz része a kín úrnőjével. Kicsit váratott még magára, majd a sötétségbe burkolózva halkan lépkedett a tisztás felé. A vörös dög - ahogy magában Meerát nevezte - megállt az egyik széknél és halkan beszél egy férfivel, meg a fiával. "De nagyot nőttél fiacskám." Nevetgélt magában, majd halkan megpróbálta megközelíteni Meerát. Ott aztán a nyakába lehelt, jelezvén, hogy megérkezett. Tudja jól, hogy ő előle nem tud elbújni, mégis minden egyes alkalommal megpróbálta. Még egy apró csókot is lehelt az eredar nyakába és búgó hangon suttogott Meera fülébe, ahogy arra csak ő volt képes széles e világon.*
- Nem nézel ki tanácsosnak Kín. *Hangzott el a szőrfelállító mondat, majd megkerülte fajtársát, miközben továbbra is ártatlan arccal nézett körbe, mi több, egyenesen a férfira.*
- Megérkeztem drága tanácsos, igazán jól néz ki ma este. Szóval, mi is lesz ma tulajdonképpen, amiért idehívott... Minket? *Mint a méz úgy csordultak ki ajkán a szavak, miközben megnézi magának Meera fiát elég behatóan. "Nem is rossz..."*
A hozzászólás írója (Lisassa Ellahur) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.05.04 12:33:19
*Lisassa lassan halad a megbeszélt hely felé. Nem is érti igazán, hogy miért is van itt tulajdonképpen, de az ajánlat egész megnyerő volt, főleg, aki hozta. Miután kijátszotta vele magát - és életben is hagyta, hiszen mégis csak egy futár volt, és akár fontos is lehet -, elolvasta a neki szánt levelet. Hallott már a tanácsosról, de annyira még nem vette magát bele az itteni politikába, hogy többet is megtudakoljon. Mostanában inkább csak pihent és élvezte az üldözés nélküli szabadságot. Néha még az ifjú elf sírját is meglátogatta és megsimogatta márványba vájt buksiját. "Épp ideje kimozdulnod, még a végén megöregedsz itt a fogadóban, berozsdásodsz." Tehát rávette magát és a napon, amelyre a meghívás szólt, igen kihívó vérvörös ruhában érkezett, melyet egy sötét színű csuklyás köpennyel fedett be. Igaz, nem volt pontos, sosem volt az. A szíve is megdobbant mikor már messziről meglátott egy ismerős alakot. "Meera, te itt?" Villant meg a szeme, és máris elindult a fantáziája, hogy milyen örömökben lesz része a kín úrnőjével. Kicsit váratott még magára, majd a sötétségbe burkolózva halkan lépkedett a tisztás felé. A vörös dög - ahogy magában Meerát nevezte - megállt az egyik széknél és halkan beszél egy férfivel, meg a fiával. "De nagyot nőttél fiacskám." Nevetgélt magában, majd halkan megpróbálta megközelíteni Meerát. Ott aztán a nyakába lehelt, jelezvén, hogy megérkezett. Tudja jól, hogy ő előle nem tud elbújni, mégis minden egyes alkalommal megpróbálta. Még egy apró csókot is lehelt az eredar nyakába és búgó hangon suttogott Meera fülébe, ahogy arra csak ő volt képes széles e világon.*
- Nem nézel ki tanácsosnak Kín. *Hangzott el a szőrfelállító mondat, majd megkerülte fajtársát, miközben továbbra is ártatlan arccal nézett körbe, mi több, egyenesen a férfira.*
- Megérkeztem drága tanácsos, igazán jól néz ki ma este. Szóval, mi is lesz ma tulajdonképpen, amiért idehívott... Minket? *Mint a méz úgy csordultak ki ajkán a szavak, miközben megnézi magának Meera fiát elég behatóan. "Nem is rossz..."*
A hozzászólás írója (Lisassa Ellahur) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.05.04 12:33:19
30. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-05-02 19:39:08
Üzenet elküldve: 2012-05-02 19:39:08
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Szelíd
//Fény és Árnyék -Árnyak//
*Az elején érezni a levegőben az idegenből áradó feszültséget. Aztán egy pár pillanat alatt lenyugtatja magát, és beszélni kezd. Lath figyelmesen hallgatja a férfi minden szavát. "Magabiztos... Vagy legalább is az próbál lenni." Vonja le magában a fél-eredar. Ő maga nem szólal meg. Anyja utasítására, hagyja hogy ő beszéljen. Nem veszi zokon, hogy a férfi azt hitte, hogy nő. Elvégre eredarokat hívott, azok pedig csak nők lehetnek... Honnan is gondolná, hogy létezik fél-eredar is... Addig nem is fedi fel arcát, amíg anyja meg fel nem szólítja rá. Kilép a fa árnyékából, így a holdfény az ő koromfekete szemén, haján, és hófehér arcán is megcsillan.*
- Köszönöm, de azt hiszem, Én is állva maradok.
*Mondja kimérten, Meera mellé lépve. Egy hajszálnyi megvetéssel tekintetében végigméri a fickót. Továbbra sem szól a férfihoz, csak ha anyja 'utasítja' rá.*
A hozzászólás írója (Lathspell Solannis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.05.02 20:58:55
*Az elején érezni a levegőben az idegenből áradó feszültséget. Aztán egy pár pillanat alatt lenyugtatja magát, és beszélni kezd. Lath figyelmesen hallgatja a férfi minden szavát. "Magabiztos... Vagy legalább is az próbál lenni." Vonja le magában a fél-eredar. Ő maga nem szólal meg. Anyja utasítására, hagyja hogy ő beszéljen. Nem veszi zokon, hogy a férfi azt hitte, hogy nő. Elvégre eredarokat hívott, azok pedig csak nők lehetnek... Honnan is gondolná, hogy létezik fél-eredar is... Addig nem is fedi fel arcát, amíg anyja meg fel nem szólítja rá. Kilép a fa árnyékából, így a holdfény az ő koromfekete szemén, haján, és hófehér arcán is megcsillan.*
- Köszönöm, de azt hiszem, Én is állva maradok.
*Mondja kimérten, Meera mellé lépve. Egy hajszálnyi megvetéssel tekintetében végigméri a fickót. Továbbra sem szól a férfihoz, csak ha anyja 'utasítja' rá.*
A hozzászólás írója (Lathspell Solannis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.05.02 20:58:55
29. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-05-02 19:12:03
Üzenet elküldve: 2012-05-02 19:12:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 105
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 105
Játékstílus: Vakmerő
//Fény és Árnyék -Árnyak//
-Egyelőre inkább állnék...*válaszolja Meera könnyed hangon, és közelebb lép a férfihoz. Kezét végigsimítja az egyik szék háttámlájám, majd felnéz a tanácsosra.*
-Nos... kettőnk közül csak én vagyok drága hölgy... *kuncog fel és hátranéz fiára.*
-Remélem nem okoz gondot hogy elhoztam egy számomra fontos illetőt.*teszi hozzá, s ahogy hátrafordul szemei vörösen csillannak a Hold sápadt fényében. Aztán a pillanat elmúlik.*
-Ez esetben epekedve várjuk a többi vendéget is.*biccent mosolyogva, tekintetével nem ereszti a férfiét, csak áll vele szemben és furcsán mered rá. Talán... éhesen. Nem szól semmit, csak érdeklődve nézi azt a pontot a férfi nyakán ahol az ér lüktetve pumpálja az édes vörös nedvet a férfi testében.*
-Kedvesem, ülj le ha akarsz. Hallottad a tanácsos urat: sajnálatos módon várakozni kényszerülünk.*int Lathspellnek kezével, de lélektükreinek sugara továbbra is Twikkle tanácsos urat pásztázza. Bár ez esetben jogosan merül fel a kérdés, hogy az eredar egyáltalán rendelkezik-e lélekkel emberi értelemben.*
-Egyelőre inkább állnék...*válaszolja Meera könnyed hangon, és közelebb lép a férfihoz. Kezét végigsimítja az egyik szék háttámlájám, majd felnéz a tanácsosra.*
-Nos... kettőnk közül csak én vagyok drága hölgy... *kuncog fel és hátranéz fiára.*
-Remélem nem okoz gondot hogy elhoztam egy számomra fontos illetőt.*teszi hozzá, s ahogy hátrafordul szemei vörösen csillannak a Hold sápadt fényében. Aztán a pillanat elmúlik.*
-Ez esetben epekedve várjuk a többi vendéget is.*biccent mosolyogva, tekintetével nem ereszti a férfiét, csak áll vele szemben és furcsán mered rá. Talán... éhesen. Nem szól semmit, csak érdeklődve nézi azt a pontot a férfi nyakán ahol az ér lüktetve pumpálja az édes vörös nedvet a férfi testében.*
-Kedvesem, ülj le ha akarsz. Hallottad a tanácsos urat: sajnálatos módon várakozni kényszerülünk.*int Lathspellnek kezével, de lélektükreinek sugara továbbra is Twikkle tanácsos urat pásztázza. Bár ez esetben jogosan merül fel a kérdés, hogy az eredar egyáltalán rendelkezik-e lélekkel emberi értelemben.*
28. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-05-02 18:45:42
Üzenet elküldve: 2012-05-02 18:45:42
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Szelíd
//Fény és Árnyék -Árnyak//
*A tanácsosnak sokkal több idő kell, hogy észrevegye a két árnyak között rejtőző alakot. Tarkóján feláll a szőr, mikor megérzi, hogy figyelik, és már meg sem lepődik, mikor felhangzik a köhintés. Nyel egyet, ismét megtörli homlokát, képzeletben lesimítja hátán az égnek meredő szőrszálakat, aztán lehunyja szemeit. Mikor ismét feltárulnak a szemhéjak és megcsillannak a sötét íriszek, már nem látszik bennük félelem. Már nincs visszaút, így felesleges is aggodalmaskodnia. A kezdeti feszültség elmúlásával a férfi arcán behízelgő, magabiztos mosoly jelenik. Egy olyan ember mosolya, aki tudja, hogy már csak napok választják el attól, hogy elérje a célt, amiről már hosszú évek óta ábrándozik. Megköszörüli ő is a torkát, hogy jelezze, itt van, nem menekült el -még-, majd kilép a holdfénybe.*
-Hölgyeim! Micsoda megtiszteltetés! Kérem, fáradjanak közelebb és helyezzék magukat kényelembe! Twikkle tanácsos vagyok, szolgálatukra! *Tárja szét karjait, mintha az egész világot a keblére szeretné ölelni. Nem tudja, biztosan, hogy a köhintő egyedül van e, de biztosra megy, mintsem hogy elmulassza az egyik eredar köszöntését.*
-Hat vendéget várunk drága, drága Hölgyek. Az összejövetel okát majd csak mindenki jelenlétében tárnám fel Önök előtt. *Előzi meg a faggatózó kérdéseket. Az életével játszik, így igyekszik mindent az előre felvázolt, és begyakorolt módon véghezvinni.*
-Addig foglaljanak helyet! Sajnálatos módon semmivel nem tudom Önöket megkínálni, de nem is ezért vagyunk itt. *Sejtelmesen görbül felfelé jobb oldalt a szája, karjait összefonja mellkasa előtt.*
*A tanácsosnak sokkal több idő kell, hogy észrevegye a két árnyak között rejtőző alakot. Tarkóján feláll a szőr, mikor megérzi, hogy figyelik, és már meg sem lepődik, mikor felhangzik a köhintés. Nyel egyet, ismét megtörli homlokát, képzeletben lesimítja hátán az égnek meredő szőrszálakat, aztán lehunyja szemeit. Mikor ismét feltárulnak a szemhéjak és megcsillannak a sötét íriszek, már nem látszik bennük félelem. Már nincs visszaút, így felesleges is aggodalmaskodnia. A kezdeti feszültség elmúlásával a férfi arcán behízelgő, magabiztos mosoly jelenik. Egy olyan ember mosolya, aki tudja, hogy már csak napok választják el attól, hogy elérje a célt, amiről már hosszú évek óta ábrándozik. Megköszörüli ő is a torkát, hogy jelezze, itt van, nem menekült el -még-, majd kilép a holdfénybe.*
-Hölgyeim! Micsoda megtiszteltetés! Kérem, fáradjanak közelebb és helyezzék magukat kényelembe! Twikkle tanácsos vagyok, szolgálatukra! *Tárja szét karjait, mintha az egész világot a keblére szeretné ölelni. Nem tudja, biztosan, hogy a köhintő egyedül van e, de biztosra megy, mintsem hogy elmulassza az egyik eredar köszöntését.*
-Hat vendéget várunk drága, drága Hölgyek. Az összejövetel okát majd csak mindenki jelenlétében tárnám fel Önök előtt. *Előzi meg a faggatózó kérdéseket. Az életével játszik, így igyekszik mindent az előre felvázolt, és begyakorolt módon véghezvinni.*
-Addig foglaljanak helyet! Sajnálatos módon semmivel nem tudom Önöket megkínálni, de nem is ezért vagyunk itt. *Sejtelmesen görbül felfelé jobb oldalt a szája, karjait összefonja mellkasa előtt.*
27. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-05-01 10:26:37
Üzenet elküldve: 2012-05-01 10:26:37
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Szelíd
//Fény és Árnyék -Árnyak//
*Lathspell a mutatott irányba néz. Egy picit hunyorog, majd neki is feltűnik a magas, sovány alak, de csak a körvonalait látja. Körbenéz. Halványan derengenek a székek körvonalai. "Többen leszünk... Vajon nekem is lesz ülőhelyem, vagy nem tudják, hogy én is eljöttem? És egyáltalán kikkel találkozunk?" Kérdezget magában a fiú. A kérdésekre valószínűleg választ is fog kapni, anyja köhintésére az alak megmozdult. Lath anyja gyönyörű szemébe néz, amiből magabiztosság sugárzik. Ez kicsit javít a fél-eredar közérzetén is. Mélyet szív a fülledt párás levegőből. "Furcsa... elég nehéz a levegő, főleg az előző szeles napokhoz képest... érdekes..." Gondolja a srác, közben tekintetét az idegenre szegezi. Ha Meera elindul felé, Lathspell követi példáját, ha nem, akkor helyben várják meg, hogy az ember odajöjjön. A fiú felkészült arra is, hogy az ember nem éppen jó szándékkal hívta ide őket. A fél-eredar óvatosan szablyáira csúsztatja kezeit. Amíg a másik ellenséges szándékra utaló mozdulatot nem tesz, addig nem veszi elő fegyvereit.*
A hozzászólás írója (Lathspell Solannis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.05.01 10:27:06
*Lathspell a mutatott irányba néz. Egy picit hunyorog, majd neki is feltűnik a magas, sovány alak, de csak a körvonalait látja. Körbenéz. Halványan derengenek a székek körvonalai. "Többen leszünk... Vajon nekem is lesz ülőhelyem, vagy nem tudják, hogy én is eljöttem? És egyáltalán kikkel találkozunk?" Kérdezget magában a fiú. A kérdésekre valószínűleg választ is fog kapni, anyja köhintésére az alak megmozdult. Lath anyja gyönyörű szemébe néz, amiből magabiztosság sugárzik. Ez kicsit javít a fél-eredar közérzetén is. Mélyet szív a fülledt párás levegőből. "Furcsa... elég nehéz a levegő, főleg az előző szeles napokhoz képest... érdekes..." Gondolja a srác, közben tekintetét az idegenre szegezi. Ha Meera elindul felé, Lathspell követi példáját, ha nem, akkor helyben várják meg, hogy az ember odajöjjön. A fiú felkészült arra is, hogy az ember nem éppen jó szándékkal hívta ide őket. A fél-eredar óvatosan szablyáira csúsztatja kezeit. Amíg a másik ellenséges szándékra utaló mozdulatot nem tesz, addig nem veszi elő fegyvereit.*
A hozzászólás írója (Lathspell Solannis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.05.01 10:27:06
26. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-04-30 17:14:39
Üzenet elküldve: 2012-04-30 17:14:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 105
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 105
Játékstílus: Vakmerő
//Fény és Árnyék -Árnyak//
*A tisztás széléhez érve Meera beleszagol a levegőbe. Félelem édes illatát érzi, majd kisvártatva meg is látja a hat széket és a férfit aki szinte remek az idegességtől. "Hat szék?" teszi fel magának a kérdést gondolatban. Ezek szerint lesznek mások is. Kezét fia vállára teszi és előremutat:*
-Ott.*suttogja alig hallhatóan a férfi körvonalaira mutatva, majd lassú megfontolt léptekkel indul el a tisztáson. Csak a Hold fénye világítja meg a helyszínt, de ez éppen elegendő fény egy eredarnak. Meera nem szól semmit, amíg meg nem érkezik a székek alkotta körhöz. Attól két lépésre megáll és halkan elköhinti magát hogy felhívja az illető figyelmét érkezésére. Hallja ahogy a szívverése felgyorsul, látja a verejtékcseppeket homlokán és a félelem szaga mosolyt csal a nő arcára.*
*A tisztás széléhez érve Meera beleszagol a levegőbe. Félelem édes illatát érzi, majd kisvártatva meg is látja a hat széket és a férfit aki szinte remek az idegességtől. "Hat szék?" teszi fel magának a kérdést gondolatban. Ezek szerint lesznek mások is. Kezét fia vállára teszi és előremutat:*
-Ott.*suttogja alig hallhatóan a férfi körvonalaira mutatva, majd lassú megfontolt léptekkel indul el a tisztáson. Csak a Hold fénye világítja meg a helyszínt, de ez éppen elegendő fény egy eredarnak. Meera nem szól semmit, amíg meg nem érkezik a székek alkotta körhöz. Attól két lépésre megáll és halkan elköhinti magát hogy felhívja az illető figyelmét érkezésére. Hallja ahogy a szívverése felgyorsul, látja a verejtékcseppeket homlokán és a félelem szaga mosolyt csal a nő arcára.*
25. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-04-28 14:47:44
Üzenet elküldve: 2012-04-28 14:47:44
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Szelíd
//Fény és Árnyék -Árnyak//
*Amint a templom harangja elüti az este tizenegy órát, egy kócos, idegességtől remegő alak tűnik fel a fák között. Egyedül van, s ha ezerszer nem átkozta el a pillanatot, mikor kiküldte a leveleket, akkor egyszer sem. A tíz nappal ezelőtti viharos szél helyét az évszakhoz nem illő, fülledt, párás levegő váltja fel. A csillagokkal borított fekete égen elúszik egy felhő, ami mögül a hideg fényű hold bukkan fel, megvilágítva a tisztást. A fákkal övezett területen pontosan hat, egyedi faragású szék áll, amiket direkt erre az alkalomra készíttetett a tanácsos.
A hórihorgas, ám magasságához képest kifejezetten sovány alakját nehéz, bársonyszerű anyagból szőtt palást fedi el. Őszes, vékonyszálú hajához mandulavágású szemek, tömpe orr és a folytonos összeszorítástól vékony vonalú száj tartozik. A férfi egy alig használt, díszes anyagzsebkendővel törölgeti finom redőkkel átszőtt, izzadságban úszó homlokát. Háromszor is ellenőrzi a terepet, hogy senki ne zavarhassa meg a beszélgetés nyugalmát, hiszen tisztában van vele, hogy elég egy rossz szó, vagy mozdulat, és eddigi hosszú, szövevényes élete tragikusan gyorsan érhet véget. Több eredart is látott már életében, de vendégei közül mindössze egyet ismer személyesen. Őt legutóbb akkor látta, mikor egy szerencsétlen részeg flótás szemtelen szóval illette a nő kebleit. A kellemetlen emlék hatására végighúzza nyakán a kezét azzal a mozdulattal, amit a felhasított ütőerő fickótól látott. Nyel egyet, és a fák árnyékába húzódik. Nem is reméli, hogy vendégei nem szúrják ki őt könnyedén az ágak között, de -szerinte legalábbis- lesz ideje rendezni arcvonásait, mielőtt ezen kegyetlen démonok elé kellene állnia. Viszont egyelőre nem tehet mást, mint hogy türelmesen várja vendégeit. A várakozási idő alatt még legalább tizenötször elmondja rövid, de annál lényegre törőbb beszédét. Ha az első fél órát túléli, elég nagy eséllyel éri meg a holnap reggelt is. Titokban ebben bízik, különben meg sem rendezte volna eme nem mindennapos találkozót.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.04.28 14:48:10
A hozzászólást Xierrius (Moderátor) módosította, ekkor: 2012.04.29 20:47:17, a következő indokkal:
Kérésre
*Amint a templom harangja elüti az este tizenegy órát, egy kócos, idegességtől remegő alak tűnik fel a fák között. Egyedül van, s ha ezerszer nem átkozta el a pillanatot, mikor kiküldte a leveleket, akkor egyszer sem. A tíz nappal ezelőtti viharos szél helyét az évszakhoz nem illő, fülledt, párás levegő váltja fel. A csillagokkal borított fekete égen elúszik egy felhő, ami mögül a hideg fényű hold bukkan fel, megvilágítva a tisztást. A fákkal övezett területen pontosan hat, egyedi faragású szék áll, amiket direkt erre az alkalomra készíttetett a tanácsos.
A hórihorgas, ám magasságához képest kifejezetten sovány alakját nehéz, bársonyszerű anyagból szőtt palást fedi el. Őszes, vékonyszálú hajához mandulavágású szemek, tömpe orr és a folytonos összeszorítástól vékony vonalú száj tartozik. A férfi egy alig használt, díszes anyagzsebkendővel törölgeti finom redőkkel átszőtt, izzadságban úszó homlokát. Háromszor is ellenőrzi a terepet, hogy senki ne zavarhassa meg a beszélgetés nyugalmát, hiszen tisztában van vele, hogy elég egy rossz szó, vagy mozdulat, és eddigi hosszú, szövevényes élete tragikusan gyorsan érhet véget. Több eredart is látott már életében, de vendégei közül mindössze egyet ismer személyesen. Őt legutóbb akkor látta, mikor egy szerencsétlen részeg flótás szemtelen szóval illette a nő kebleit. A kellemetlen emlék hatására végighúzza nyakán a kezét azzal a mozdulattal, amit a felhasított ütőerő fickótól látott. Nyel egyet, és a fák árnyékába húzódik. Nem is reméli, hogy vendégei nem szúrják ki őt könnyedén az ágak között, de -szerinte legalábbis- lesz ideje rendezni arcvonásait, mielőtt ezen kegyetlen démonok elé kellene állnia. Viszont egyelőre nem tehet mást, mint hogy türelmesen várja vendégeit. A várakozási idő alatt még legalább tizenötször elmondja rövid, de annál lényegre törőbb beszédét. Ha az első fél órát túléli, elég nagy eséllyel éri meg a holnap reggelt is. Titokban ebben bízik, különben meg sem rendezte volna eme nem mindennapos találkozót.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.04.28 14:48:10
A hozzászólást Xierrius (Moderátor) módosította, ekkor: 2012.04.29 20:47:17, a következő indokkal:
Kérésre
24. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-04-27 23:30:26
Üzenet elküldve: 2012-04-27 23:30:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Szelíd
*Az erdőszéli tisztásra érve, lelassítja lépteit, gyönyörködik ebben a meseszép látványban. A tisztás közepére sétál és elterül a földön, nem aggódva attól, hogy ruhája piszkos lesz vagy nem. Felnéz az égre, élvezi a madarak csicsergését, olykor egy-egy különleges madár dala is megszólal. Sütkérezik a napfényben, mondhatni kényezteti magát egy kicsit, kiélvezi a szabadságát és az új élete alappillérein gondolkodik.
"A mágusok is több fajták lehetnek, vannak kevésbé barátságos mágusok." Mert jelen pillanatban úgy érzi, most senki se barátkozzon vele, senki ne szóljon hozzá. Ne zavarják.*
- A mágiát fogom kutatni és mágikus dolgokkal foglalkozni. Sötét ügyletekbe nem keveredek bele.* Ejti ki hangosan kicsit gondolatait, közben rakja le folyamatosan terheit, megvizsgálja hibáit. Megnézi hol rontott, hogy hol válhat jobbá a mostaninál.
"Olyan rég nem elemeztem ki magam."Ajkaira egy mosoly kerül, ami az első jel ahhoz, hogy kezdi jobban érezni magát. A kis sütkérezést befejezi és tovább áll a tisztásról, egészen pontosan a folyópartot célozta meg magának.*
"A mágusok is több fajták lehetnek, vannak kevésbé barátságos mágusok." Mert jelen pillanatban úgy érzi, most senki se barátkozzon vele, senki ne szóljon hozzá. Ne zavarják.*
- A mágiát fogom kutatni és mágikus dolgokkal foglalkozni. Sötét ügyletekbe nem keveredek bele.* Ejti ki hangosan kicsit gondolatait, közben rakja le folyamatosan terheit, megvizsgálja hibáit. Megnézi hol rontott, hogy hol válhat jobbá a mostaninál.
"Olyan rég nem elemeztem ki magam."Ajkaira egy mosoly kerül, ami az első jel ahhoz, hogy kezdi jobban érezni magát. A kis sütkérezést befejezi és tovább áll a tisztásról, egészen pontosan a folyópartot célozta meg magának.*
23. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-04-11 21:05:32
Üzenet elküldve: 2012-04-11 21:05:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
*Igen, bizony ő is ott lépked idősebb elf-társa mellett, vidáman, egyszerű erdei öltözetében, s talán megemlíthető még, hogy mezítláb, mely Ardrian egyik szokásának mondható. Az útra tökéletesen rátalál, ügyes gyerek ő, ha valahol már járt, akkor be tudja tájolni, és oda tud jutni, ezen a tisztáson pedig már talán kétszer is megfordult, hisz elképesztően gyönyörű. Az első pillantások élménye már csillapodott, ahogy szeme hozzászokott a különböző színekhez, bár még mindig szépnek tartja, a természetességet egy picit hiányolja belőle.*
- Ó, igen, én is szeretem a folyókat, meg úgy általában mindenféle vizeket.
*Ő nem szokott itt ücsörögni, gondolataiba mélyedni, mivel sok szegény választja a helyszínt mosakodási helyéül, ami néha picit elszomorítja, így inkább megmarad az erdőnél.*
- Igen, tényleg szép lenne. Biztos tetszenek nekik is az ilyen gyönyörű tisztások, talán megéri nekik idáig elmerészkedni ezért a városhoz.
*Osztja meg gondolatait nemes egyszerűséggel, és követi társát, átvágva a folyó irányába.*
- Hát igen, joggal feltehető a kérdés, hogy mi sodort ide egy elfgyermeket. Vándorolni indultam, az okok bonyolultak, de szokás ez a családunkban. Tapasztalatgyűjtés. Ebbe az irányba indultm el, de egyre jobban érződött az emberek keze nyoma, a vadak is máshogy viselkedtek. Így hát eljöttem ide, dolgozni, pénzt keresni, hogy tanulhassak valami újat itt is. Nincs honvágyam.. szívem örökké az erdőhöz kötődik, nem fogad el mást otthonául.
- Ó, igen, én is szeretem a folyókat, meg úgy általában mindenféle vizeket.
*Ő nem szokott itt ücsörögni, gondolataiba mélyedni, mivel sok szegény választja a helyszínt mosakodási helyéül, ami néha picit elszomorítja, így inkább megmarad az erdőnél.*
- Igen, tényleg szép lenne. Biztos tetszenek nekik is az ilyen gyönyörű tisztások, talán megéri nekik idáig elmerészkedni ezért a városhoz.
*Osztja meg gondolatait nemes egyszerűséggel, és követi társát, átvágva a folyó irányába.*
- Hát igen, joggal feltehető a kérdés, hogy mi sodort ide egy elfgyermeket. Vándorolni indultam, az okok bonyolultak, de szokás ez a családunkban. Tapasztalatgyűjtés. Ebbe az irányba indultm el, de egyre jobban érződött az emberek keze nyoma, a vadak is máshogy viselkedtek. Így hát eljöttem ide, dolgozni, pénzt keresni, hogy tanulhassak valami újat itt is. Nincs honvágyam.. szívem örökké az erdőhöz kötődik, nem fogad el mást otthonául.
22. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-04-11 20:52:12
Üzenet elküldve: 2012-04-11 20:52:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Szelíd
- Igen, szívesen kiülnék egy kicsit a folyópartra, mindig elgondolkodtat a mozgó víztömeg *jegyzi meg mosolyogva, miután lepattant mellé a fiú, majd mellette lépkedve tartja az irányt, amerre megindult Ardrian.
Ugyan számára jól ismeretes az erdő szélén elhelyezkedő tisztás iránya, mely összeköti az erdőt és a folyót, de hagyja, hogy az ifjú is kibontakozzon, szóval csak a végső esetben finomítgat irányán.
Még kényelmes tempóban is, hamar kiérnek az erdőből, és eléjük tárul a majdhogynem tökéletes kört alkotó tisztás. Ugyan ő nem mágus, a mágiához annyit konyít, mint ork a költészethez, de így is érzékeli, hogy ez nem csupán a természet műve volt. Kicsit fáj szemének a természetellenes tökéletesség, de azért kedvét is megleli a virágzó dombban, vagy a fű szép zöldjében.*
- Éjjel még ide is el tudnám képzelni a tündérkéket *szólal meg mosolyogva kis gondolkodás után, és a tisztás közepe felé indul meg, a legrövidebb utat választva, hogy átkeljenek rajta.*
- És mond csak Ard, milyen konkrét cél hozott téged ide, Artheniorba?
Ugyan számára jól ismeretes az erdő szélén elhelyezkedő tisztás iránya, mely összeköti az erdőt és a folyót, de hagyja, hogy az ifjú is kibontakozzon, szóval csak a végső esetben finomítgat irányán.
Még kényelmes tempóban is, hamar kiérnek az erdőből, és eléjük tárul a majdhogynem tökéletes kört alkotó tisztás. Ugyan ő nem mágus, a mágiához annyit konyít, mint ork a költészethez, de így is érzékeli, hogy ez nem csupán a természet műve volt. Kicsit fáj szemének a természetellenes tökéletesség, de azért kedvét is megleli a virágzó dombban, vagy a fű szép zöldjében.*
- Éjjel még ide is el tudnám képzelni a tündérkéket *szólal meg mosolyogva kis gondolkodás után, és a tisztás közepe felé indul meg, a legrövidebb utat választva, hogy átkeljenek rajta.*
- És mond csak Ard, milyen konkrét cél hozott téged ide, Artheniorba?
21. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2012-04-08 21:02:19
Üzenet elküldve: 2012-04-08 21:02:19
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Felsóhajt, de nem látványosan. Valóban megszokta már a folyamatos szövegelést és kérdések halmát, így nicns igazán meglepve. Egyetlen megjegyzést fűz csak hozzá*
- Nem is tudtam addig értékelni a csendet, amíg nem találkoztunk újra. De nem, nem bánom, mielőtt még megsértődnél, nem azért mondtam. Nos. nekem itt is megfelel, bár ezt az időt végig erdőben töltöttem. Nem ÉN vagyok az, aki a kényelmet választja inkább, ha csak egy kis lehetősége nyílik rá. Amúgy ahol neked jó, nekem teljesen mindegy. Egy dolgot kérek tőled. Főtt ételt. Ami lehet akár sült nyúl is, teljesen mindegy, csak ne ez a szárított vacak legyen, mert ettől már a hideglelésen is túlvagyok. Nekem megfelel az is, ha csak átutazunk a helyen, ahogy az is, ha eltöltünk itt néhány napot. Ezt mind-mind rád bízom. Tehát a kérdéseidre add meg te magad a választ...
- Nem is tudtam addig értékelni a csendet, amíg nem találkoztunk újra. De nem, nem bánom, mielőtt még megsértődnél, nem azért mondtam. Nos. nekem itt is megfelel, bár ezt az időt végig erdőben töltöttem. Nem ÉN vagyok az, aki a kényelmet választja inkább, ha csak egy kis lehetősége nyílik rá. Amúgy ahol neked jó, nekem teljesen mindegy. Egy dolgot kérek tőled. Főtt ételt. Ami lehet akár sült nyúl is, teljesen mindegy, csak ne ez a szárított vacak legyen, mert ettől már a hideglelésen is túlvagyok. Nekem megfelel az is, ha csak átutazunk a helyen, ahogy az is, ha eltöltünk itt néhány napot. Ezt mind-mind rád bízom. Tehát a kérdéseidre add meg te magad a választ...
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9567-9586