Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 168 (3341. - 3360. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3360. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-12-05 19:55:19
Üzenet elküldve: 2015-12-05 19:55:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Jaj cica//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
* Elyne sóhaja mely szaggatja, a vibráló levegőt csak fokozza vágyát, ahogy forró öle is. A nő érezheti növekvő feszültségét, még a durva anyagon keresztül is. Gondolatai elkalandoznak egy pillanatra, tekintette pedig elsötétedik, ahogy a lány vérrel teli ajkai közé veszi ujját, s nyelvjátékba kezd. Mondhatni eszét vesztve ragadja meg a barna tengert s feszíti hátra a fejet, hogy vad csókokkal borítsa be a hattyúnyakat. A nő ujjai alatt felizzik bőre, marja, s égeti. Feszíti a vágy, hogy letépje a lányról a ruhát, amely köztük áll s olyan hévvel tegye magáévá, amit sose felejtenek el. De rőt vesz magán, nem teperi le Elynét, mint valami barbár. Most ő játszik. Lefekteti a lányt, megoldja annak felsőjét, hogy feltárja a halmokat. Néhány pillanatig gyönyörködik bennük, majd egyikre kezét, míg másikra ajkát tapasztja. A dombok csúcsait nyelvjátékával, s ujjaival teszi egyre keményebbé. Keze mégis vándorútra indul a lapos hason, ajkaival pedig követi azt. A köldöknél rajzol egy nedves csíkot, majd harap a puha húsba. Végig simít a combon, a mozdulat magával húzva a lágy anyagot, mely eddig gyenge páncélként védte, a harmatos rózsát. Keze vissza is siklik, hogy megragadja azt réd alatt, s átvesse azt a vállán. Forró ajka nyomát hagyja a selymes bőrön addig, míg el nem ér az édenkert mezejéhez. Ott is csókokat szór szét, s ajaki közé szívja a párnácskát, majd nyelvével keresi meg a rejtett gombot, hogy azzal kezdjen heves játékba. Ahogy a résbe is bekúszik. Alattomosan váltja fel helyét újra ujjai is. A lány kéjes sóhajai, testének remegése csak bátorítja, de nem hagyja abba addig, míg Elyne egy mélyről jövő, fojtott sikolyt nem hallat, a gyönyör zenéjének utolsó akkordjaként. A szuszogó lány testét még elborítja csókokkal, csak ajkainál áll meg. *
- Lehet, még neked kell fizetned nekem. Mondjuk holnap, itt.
* Ajakit, pimasz, elégedett mosolyra húzza. *
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
* Elyne sóhaja mely szaggatja, a vibráló levegőt csak fokozza vágyát, ahogy forró öle is. A nő érezheti növekvő feszültségét, még a durva anyagon keresztül is. Gondolatai elkalandoznak egy pillanatra, tekintette pedig elsötétedik, ahogy a lány vérrel teli ajkai közé veszi ujját, s nyelvjátékba kezd. Mondhatni eszét vesztve ragadja meg a barna tengert s feszíti hátra a fejet, hogy vad csókokkal borítsa be a hattyúnyakat. A nő ujjai alatt felizzik bőre, marja, s égeti. Feszíti a vágy, hogy letépje a lányról a ruhát, amely köztük áll s olyan hévvel tegye magáévá, amit sose felejtenek el. De rőt vesz magán, nem teperi le Elynét, mint valami barbár. Most ő játszik. Lefekteti a lányt, megoldja annak felsőjét, hogy feltárja a halmokat. Néhány pillanatig gyönyörködik bennük, majd egyikre kezét, míg másikra ajkát tapasztja. A dombok csúcsait nyelvjátékával, s ujjaival teszi egyre keményebbé. Keze mégis vándorútra indul a lapos hason, ajkaival pedig követi azt. A köldöknél rajzol egy nedves csíkot, majd harap a puha húsba. Végig simít a combon, a mozdulat magával húzva a lágy anyagot, mely eddig gyenge páncélként védte, a harmatos rózsát. Keze vissza is siklik, hogy megragadja azt réd alatt, s átvesse azt a vállán. Forró ajka nyomát hagyja a selymes bőrön addig, míg el nem ér az édenkert mezejéhez. Ott is csókokat szór szét, s ajaki közé szívja a párnácskát, majd nyelvével keresi meg a rejtett gombot, hogy azzal kezdjen heves játékba. Ahogy a résbe is bekúszik. Alattomosan váltja fel helyét újra ujjai is. A lány kéjes sóhajai, testének remegése csak bátorítja, de nem hagyja abba addig, míg Elyne egy mélyről jövő, fojtott sikolyt nem hallat, a gyönyör zenéjének utolsó akkordjaként. A szuszogó lány testét még elborítja csókokkal, csak ajkainál áll meg. *
- Lehet, még neked kell fizetned nekem. Mondjuk holnap, itt.
* Ajakit, pimasz, elégedett mosolyra húzza. *
3359. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-12-05 15:41:38
Üzenet elküldve: 2015-12-05 15:41:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Ryakim Sindri//
*Némán haladnak az ösvényen. nem tudja merre tartanak, de az biztos, hogy nem fognak eljutni a célig. Ő legalábbis nem. Megtört, mikor a maszkos majdnem darabokra törte a bordáit, de most, hogy ismét szabadon mozog, visszatért belé a makacs elszántság, és a vágy, hogy meglóghasson. A bájos arcát elcsúfító két pofon nyoma még mindig égeti, ezzel emlékeztetve őt, hogy nagyon megjárhatja, ha nem engedelmeskedik. De ez sem riasztja vissza. Tisztában van vele, hogy ezzel a gyerekes büszkeséggel még nagyon nagy bajba sodorhatja magát (már ha még nem lenne nyakig benne).
De hogyan szökhetne el? Hátra sem kell fordulnia, hogy tudja, fogva tartója ott liheg a nyomában, és ugrásra készen várja, mikor tesz valami gyanúsat. Ha csak egy kicsit is letérne az ösvényről, biztosan kapna egyet, ami rögtön elvenné a kedvét. Úgyhogy csak egyszer próbálkozhat, gyorsnak kell lennie, hogy ne tudjon utána eredni, és hogy ne legyen ideje használni az íját.
Gondolataiból a hozzá intézett rövid kérdés rántja ki.*
-Nem.
*Feleli színtelen hangon. Nagyrészt igaz is a válasz, nagyon kevés dolog van, amihez akár csak egy kicsit is ért, de ezeket sem köti az orrára. Még csak az kéne, hogyha tovább is ad rajta, plusz aranyakat kapjon csak azért, mert ő elárulta, hogy van valamihez tehetsége.*
*Némán haladnak az ösvényen. nem tudja merre tartanak, de az biztos, hogy nem fognak eljutni a célig. Ő legalábbis nem. Megtört, mikor a maszkos majdnem darabokra törte a bordáit, de most, hogy ismét szabadon mozog, visszatért belé a makacs elszántság, és a vágy, hogy meglóghasson. A bájos arcát elcsúfító két pofon nyoma még mindig égeti, ezzel emlékeztetve őt, hogy nagyon megjárhatja, ha nem engedelmeskedik. De ez sem riasztja vissza. Tisztában van vele, hogy ezzel a gyerekes büszkeséggel még nagyon nagy bajba sodorhatja magát (már ha még nem lenne nyakig benne).
De hogyan szökhetne el? Hátra sem kell fordulnia, hogy tudja, fogva tartója ott liheg a nyomában, és ugrásra készen várja, mikor tesz valami gyanúsat. Ha csak egy kicsit is letérne az ösvényről, biztosan kapna egyet, ami rögtön elvenné a kedvét. Úgyhogy csak egyszer próbálkozhat, gyorsnak kell lennie, hogy ne tudjon utána eredni, és hogy ne legyen ideje használni az íját.
Gondolataiból a hozzá intézett rövid kérdés rántja ki.*
-Nem.
*Feleli színtelen hangon. Nagyrészt igaz is a válasz, nagyon kevés dolog van, amihez akár csak egy kicsit is ért, de ezeket sem köti az orrára. Még csak az kéne, hogyha tovább is ad rajta, plusz aranyakat kapjon csak azért, mert ő elárulta, hogy van valamihez tehetsége.*
3358. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-12-05 14:53:41
Üzenet elküldve: 2015-12-05 14:53:41
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Jaj cica//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*A férfi rögtön rátalál érzékeny pontjára. Halk sóhaj csúszik ki ajkain, ahogy gyengeségét maszírozzák. Vagy szerencséje van Necraasnak, vagy pontosan tudja, miként kell bárki akaratát megtörni. Noha valahol mélyen magán kívül a tegnapi esetet is hibáztatja. Tudja, hogy hiányérzete van, melyet a férfi pótolhat. No nem az érzéki leányt hibáztatja, hiszen mindent megtettek, amit csak megtenni lehetett, abba a pár fertályórába. Emlékeibe idéződik az előző este képei, hangjai, illatai érintései. Akaratlanul is hergeli és izgatja is magát ezekkel. De érezte, hogy valami hiányzik onnan. S ezt a hiányt akarja pótolni. S lám, a férfi pontosan tudja, hogy miként is kell ezt.
A füle mögötti részt érintő lehelet folyamán teste átveszi a lúdbőr, egész testén érezni lehet, ahogy apró pontok jelennek meg. Két halk sóhajtás közepette szólal meg újra, de mintha a férfi nem akaródzna neki válaszolni.
S igaza is van.
Ezzel elveszítve az összes menekülési útvonal. Gondolta, amíg elcsalja a Pegazushoz, meglép előle, hogy nem csak magát, de a férfit is hergelje ezzel.
Másik keze is végre szabaddá válik, s még csak az sem zavarja, hogy tarkóját fogják. Talán haját is megmarkolják, barna zuhataga enged is a fogásnak. Az csitítással egyidőben az ujjak is cseresznyeajkait érintik. Játékosan nyitja szét azokat, s harapja fogai közé, nyelvével körbejárja az ujjbegyeket. S már engedi is el. Szemeiben tűz ég, pajkos, játékos. Tetszik neki, amit a férfi művel, az elemi erő, amivel készteti csendre. Jeges tekintete felolvad, s átadja magát egy újabb játéknak. Melyet feltehetően mindketten élvezni is fognak.
Szabad kezeivel felfedező útra indul a férfi testén. Előbb csak ruha felett, majd az apró réseken, ujjaival tör utat, hogy a férfi bőrét is felfedezze. A csók ezt megtöri, beszorítva kezeit, de nem áll ellen. Már nem. Hevesen viszonozza az ajkak érintését. Halk kéjes sóhajt hallat, a fogad érintésére, mintha ezt élvezné. Hagyja, hogy felemeljék, s oda vigyék, ahova a férfi óhajtja. Már hagyja magát.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*A férfi rögtön rátalál érzékeny pontjára. Halk sóhaj csúszik ki ajkain, ahogy gyengeségét maszírozzák. Vagy szerencséje van Necraasnak, vagy pontosan tudja, miként kell bárki akaratát megtörni. Noha valahol mélyen magán kívül a tegnapi esetet is hibáztatja. Tudja, hogy hiányérzete van, melyet a férfi pótolhat. No nem az érzéki leányt hibáztatja, hiszen mindent megtettek, amit csak megtenni lehetett, abba a pár fertályórába. Emlékeibe idéződik az előző este képei, hangjai, illatai érintései. Akaratlanul is hergeli és izgatja is magát ezekkel. De érezte, hogy valami hiányzik onnan. S ezt a hiányt akarja pótolni. S lám, a férfi pontosan tudja, hogy miként is kell ezt.
A füle mögötti részt érintő lehelet folyamán teste átveszi a lúdbőr, egész testén érezni lehet, ahogy apró pontok jelennek meg. Két halk sóhajtás közepette szólal meg újra, de mintha a férfi nem akaródzna neki válaszolni.
S igaza is van.
Ezzel elveszítve az összes menekülési útvonal. Gondolta, amíg elcsalja a Pegazushoz, meglép előle, hogy nem csak magát, de a férfit is hergelje ezzel.
Másik keze is végre szabaddá válik, s még csak az sem zavarja, hogy tarkóját fogják. Talán haját is megmarkolják, barna zuhataga enged is a fogásnak. Az csitítással egyidőben az ujjak is cseresznyeajkait érintik. Játékosan nyitja szét azokat, s harapja fogai közé, nyelvével körbejárja az ujjbegyeket. S már engedi is el. Szemeiben tűz ég, pajkos, játékos. Tetszik neki, amit a férfi művel, az elemi erő, amivel készteti csendre. Jeges tekintete felolvad, s átadja magát egy újabb játéknak. Melyet feltehetően mindketten élvezni is fognak.
Szabad kezeivel felfedező útra indul a férfi testén. Előbb csak ruha felett, majd az apró réseken, ujjaival tör utat, hogy a férfi bőrét is felfedezze. A csók ezt megtöri, beszorítva kezeit, de nem áll ellen. Már nem. Hevesen viszonozza az ajkak érintését. Halk kéjes sóhajt hallat, a fogad érintésére, mintha ezt élvezné. Hagyja, hogy felemeljék, s oda vigyék, ahova a férfi óhajtja. Már hagyja magát.*
3357. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-12-05 13:52:03
Üzenet elküldve: 2015-12-05 13:52:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Jaj cica//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
* Nincs mi tagadni azon, amit a lány a fejéhez vág. Valóban az első gondolatként a kurtizán volt az mely kicsúszott az ajkán, de talán nem véletlen. Talán pont ő akarta, ebbe az irányba terelni a beszélgetést. S a lány csűrve –csavarva a szavakat, de bele is ment a játékába. Most pedig, egy tőrt szorítanak a torkához, a saját tőrét, tisztában van azzal, hogy csak egy határozott mozdulat s az éles penge, mint a vajat hasítja fel bőrét. De semmi veszteni valója nincs, így miért is ne kockáztasson. Meg is teszi, s lám az akarat meginogni látszik, utat engednek neki, hogy rejtett titkokat fedezzen fel. Ki is használja az alkalmat, hüvelyk ujjával pedig azt a kis rózsaszín pontot kezdi masszírozni, melyet öle rejt. Eleget beszélt már a lány, s most sóhaja, s testének vonaglása nagyobb elégedettséggel tölti el, mint fecsegése. A penge is a földre kerül, s ez az utolsó jel számára, hogy Elyne megadta magát. Előre hajol, hogy csókot leheljen a fül mögötti érzékeny területre. S a lány beszélni kezd, egy pillanatra bent akad a levegő, annyira jellemző, hogy a legszebb pillanatban jut eszükbe valami eget rengető. De a bujaság, a nő közelsége, inkább felszítja benne a tüzet, mintsem hagyja, hogy a pillanat csak úgy tovatűnjön. *
- Sss…
* Ereszti el a csuklót, s fog a tarkó alá, míg másik kezét kiszabadítva a tiltakozó szorításból, simít végig a cseresznye ajkakon. Van ebben a csitításban valami erő, ellentmondást nem tűrő. Nem parancsoló, inkább valamiféle őserő, mely a legtöbb embert arra készteti, hogy szót fogadjon. *
- Ilyenkor mindenki az ebéddel foglakozik vagy az ejtőzéssel.
* Nyom csókot a lány ajkaira, hogy utána annak duzzadó alsó ajkát fogaik közzé vegye. Másik kezét a lány hátsója alá kúsztatja, ha hagyja, s kapja derekára. Hogy onnan, a fa alá vigye, ahol korábban köpenyét terítette le. *
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
* Nincs mi tagadni azon, amit a lány a fejéhez vág. Valóban az első gondolatként a kurtizán volt az mely kicsúszott az ajkán, de talán nem véletlen. Talán pont ő akarta, ebbe az irányba terelni a beszélgetést. S a lány csűrve –csavarva a szavakat, de bele is ment a játékába. Most pedig, egy tőrt szorítanak a torkához, a saját tőrét, tisztában van azzal, hogy csak egy határozott mozdulat s az éles penge, mint a vajat hasítja fel bőrét. De semmi veszteni valója nincs, így miért is ne kockáztasson. Meg is teszi, s lám az akarat meginogni látszik, utat engednek neki, hogy rejtett titkokat fedezzen fel. Ki is használja az alkalmat, hüvelyk ujjával pedig azt a kis rózsaszín pontot kezdi masszírozni, melyet öle rejt. Eleget beszélt már a lány, s most sóhaja, s testének vonaglása nagyobb elégedettséggel tölti el, mint fecsegése. A penge is a földre kerül, s ez az utolsó jel számára, hogy Elyne megadta magát. Előre hajol, hogy csókot leheljen a fül mögötti érzékeny területre. S a lány beszélni kezd, egy pillanatra bent akad a levegő, annyira jellemző, hogy a legszebb pillanatban jut eszükbe valami eget rengető. De a bujaság, a nő közelsége, inkább felszítja benne a tüzet, mintsem hagyja, hogy a pillanat csak úgy tovatűnjön. *
- Sss…
* Ereszti el a csuklót, s fog a tarkó alá, míg másik kezét kiszabadítva a tiltakozó szorításból, simít végig a cseresznye ajkakon. Van ebben a csitításban valami erő, ellentmondást nem tűrő. Nem parancsoló, inkább valamiféle őserő, mely a legtöbb embert arra készteti, hogy szót fogadjon. *
- Ilyenkor mindenki az ebéddel foglakozik vagy az ejtőzéssel.
* Nyom csókot a lány ajkaira, hogy utána annak duzzadó alsó ajkát fogaik közzé vegye. Másik kezét a lány hátsója alá kúsztatja, ha hagyja, s kapja derekára. Hogy onnan, a fa alá vigye, ahol korábban köpenyét terítette le. *
3356. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-12-05 10:35:42
Üzenet elküldve: 2015-12-05 10:35:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Jaj cica//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*A szavak csak újabb szavakat követnek. Csatároznak továbbra is, remélve, hogy az egyikük megnyerik a meccset. Ám most itt az idő, hogy visszavonulót őt fújja be. Nem válaszol már a kérdésekre. Úgy is csak újabb vitákat szülnének. Sok dologban nem egyeznek meg, ez egyértelmű a számukra. A játékot lassan befejezi, a nap is már magasan jár. Kiszórakozta magát. Ám mégis egy utolsó megjegyzést megenged magának. Aljas mosoly kúszik végig arcán.*
- Te voltál ki azt feltételezte, hogy kurtizán vagyok. *Mosolya jeges. Egy pillanatra engedi látatni, hogy talán nem is egy Pinty. De a feltételezésbe nem hazudik. Amikor megkérdezték, hogy mit csinál ott, ő csak annyit felelt, hogy dolgozik. De hogy miben... Azt már csak feltételezték. Egy pillanat az egész, amiben a férfi rájöhet, hogy mégsem Pinty... Ha figyel rá.
De addigra már késő. Az események felgyorsulnak, Necraas már felette tornyosul. A fém hideg sikoltása sem tántorítja el a férfit, semmitől. A sikamlós, selyemszereű anyagon keresztül csak még jobban érzi az ujjak mozgását.
A kérdésre csak nagyot nyel.*
- Győzz meg, hogy... *De befejezni mondatát már nem tudja. Csuklóján lazul a szorítás, az idegen is eltávolodik tőle, ám a fürge ujjak nem állnak meg. Mi több. Utat nyitnak maguknak a forró barlangba. Halk sóhaj tör fel cseresznyeszinű ajkai közül. A férfinak segít, hogy könnyebb útja legyen. Egyik lábát felhúzza, hogy a könnyebb hozzáférést biztosítsa a másik számára. Nem tudja, hogy a férfi ridegsége, vagy a tegnap esti szer hatása váltja ki belőle az újbóli kéjt.
Nem gondolta volna, hogy egyszer ő lesz az, ki megadja magát egy délinek. Hogy vágyait így fel tudják korbácsolni. Hogy ő lesz a préda.
Kezei újra megremegnek, kissé feljebb tartva a tőrt, az kihullik kezébl. Feje mellett csapódik a földbe, pengével előre. Nagy levegőt vesz, s bár bármennyire is élvezi a helyzetet, mégis kénytelen félbeszakítani. Lábait hirtelen zárja össze.*
- Talán tudok ettől egy kényelmesebb, s nyugisabb helyet, ahol biztos, hogy nem zavarnak meg. *Suttogja buja hangon, kissé felemelkedve, hogy a férfi arcához közel legyen. Necraas biztos lehet abban, hogy a lány már nem fog elállni a dologtól, s javaslata valódi. Nem egy újabb játék.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*A szavak csak újabb szavakat követnek. Csatároznak továbbra is, remélve, hogy az egyikük megnyerik a meccset. Ám most itt az idő, hogy visszavonulót őt fújja be. Nem válaszol már a kérdésekre. Úgy is csak újabb vitákat szülnének. Sok dologban nem egyeznek meg, ez egyértelmű a számukra. A játékot lassan befejezi, a nap is már magasan jár. Kiszórakozta magát. Ám mégis egy utolsó megjegyzést megenged magának. Aljas mosoly kúszik végig arcán.*
- Te voltál ki azt feltételezte, hogy kurtizán vagyok. *Mosolya jeges. Egy pillanatra engedi látatni, hogy talán nem is egy Pinty. De a feltételezésbe nem hazudik. Amikor megkérdezték, hogy mit csinál ott, ő csak annyit felelt, hogy dolgozik. De hogy miben... Azt már csak feltételezték. Egy pillanat az egész, amiben a férfi rájöhet, hogy mégsem Pinty... Ha figyel rá.
De addigra már késő. Az események felgyorsulnak, Necraas már felette tornyosul. A fém hideg sikoltása sem tántorítja el a férfit, semmitől. A sikamlós, selyemszereű anyagon keresztül csak még jobban érzi az ujjak mozgását.
A kérdésre csak nagyot nyel.*
- Győzz meg, hogy... *De befejezni mondatát már nem tudja. Csuklóján lazul a szorítás, az idegen is eltávolodik tőle, ám a fürge ujjak nem állnak meg. Mi több. Utat nyitnak maguknak a forró barlangba. Halk sóhaj tör fel cseresznyeszinű ajkai közül. A férfinak segít, hogy könnyebb útja legyen. Egyik lábát felhúzza, hogy a könnyebb hozzáférést biztosítsa a másik számára. Nem tudja, hogy a férfi ridegsége, vagy a tegnap esti szer hatása váltja ki belőle az újbóli kéjt.
Nem gondolta volna, hogy egyszer ő lesz az, ki megadja magát egy délinek. Hogy vágyait így fel tudják korbácsolni. Hogy ő lesz a préda.
Kezei újra megremegnek, kissé feljebb tartva a tőrt, az kihullik kezébl. Feje mellett csapódik a földbe, pengével előre. Nagy levegőt vesz, s bár bármennyire is élvezi a helyzetet, mégis kénytelen félbeszakítani. Lábait hirtelen zárja össze.*
- Talán tudok ettől egy kényelmesebb, s nyugisabb helyet, ahol biztos, hogy nem zavarnak meg. *Suttogja buja hangon, kissé felemelkedve, hogy a férfi arcához közel legyen. Necraas biztos lehet abban, hogy a lány már nem fog elállni a dologtól, s javaslata valódi. Nem egy újabb játék.*
3355. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-12-05 00:14:01
Üzenet elküldve: 2015-12-05 00:14:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Jaj cica//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
* Lassan kezd letisztulni a kép, valóban az lehetett a gond eddig, hogy túlságosan forgatták a szavakat. Némán bólogat a magyarázatra. Kíváncsian fordul a lány felé, őszintének tűnik, ahogy a családjáról beszél. *
- Pedig olykor nem árt, ha van valaki, aki mellett biztonságban lehet az ember. A magány sem orvosság mindenre.
* Valóban így gondolja, már csak magából kiindulva is. A kártyapartnerek, az ivócimborák, a nők csak átmeneti gyógyír az egyedüllét ellen. Legutolsó, akihez egy kicsit is ragaszkodott mentora volt, kit barátnak nevezhetett, s számíthatott rá. *
- Értem.
* Válaszolja, röviden s úgy tűnik valóban elegendő számára a válasz, bár belül még mindig nem teljesen ért vele egyet, de most nincs, egyetlen szó sem melybe bele tudna kötni. *
- Attól függ mégis milyen munkák voltak azok. Egy törékeny nő ne akarjon, rakodó munkás lenni. Bár éppen vállalhattál volna más munkát is a Pintyben. Biztos szükség van ott mosogatólányra is.
* Ragadja meg az alkalmat mégis a következő mondatok hallatán. *
- Pont úgy, ahogy te belefeledkezel a Jégkirálynő szerepébe. S honnan tudod, hogy azok a nők a későbbiekben nem szerették meg férjeiket, s nem lettek boldogok valóban?
* Teszi fel az egyszerű kérdést. Hogy figyelmetlen volt ez nem kétséges, s most fájhat is érte a feje. Ravasz egy nőszemély, kit párperce gyűrt maga alá éppen. Szemei akár csak a nőé villannak a hideg fémet érezve torkán. Meglepődik és ez arcára is kiül, laposan pillant le íriszeivel, s lassan emeli fel fejét. Mégis csak elvigyorodik, mikor megremeg alatta a kecses test. *
~ Mit érne az élet kockázat nélkül. ~
- Biztos vagy abban, hogy ezt akarod? Elvághatod a torkom, vagy…
* A csuklón kicsit lazul a szorítás, ahogy felső teste is eltávolodott a lányétól, köszönhetően az ezüstösen csillogó pengének torkán. Keze viszont nem áll meg, A vékony anyag alá bekúsznak ujjai, hogy a két puha párna közt keressen magának melegágyat, hacsak előtte el nem metszik a torkát. *
A hozzászólás írója (Necraas al Rhy'kerith) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.12.05 00:14:29
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
* Lassan kezd letisztulni a kép, valóban az lehetett a gond eddig, hogy túlságosan forgatták a szavakat. Némán bólogat a magyarázatra. Kíváncsian fordul a lány felé, őszintének tűnik, ahogy a családjáról beszél. *
- Pedig olykor nem árt, ha van valaki, aki mellett biztonságban lehet az ember. A magány sem orvosság mindenre.
* Valóban így gondolja, már csak magából kiindulva is. A kártyapartnerek, az ivócimborák, a nők csak átmeneti gyógyír az egyedüllét ellen. Legutolsó, akihez egy kicsit is ragaszkodott mentora volt, kit barátnak nevezhetett, s számíthatott rá. *
- Értem.
* Válaszolja, röviden s úgy tűnik valóban elegendő számára a válasz, bár belül még mindig nem teljesen ért vele egyet, de most nincs, egyetlen szó sem melybe bele tudna kötni. *
- Attól függ mégis milyen munkák voltak azok. Egy törékeny nő ne akarjon, rakodó munkás lenni. Bár éppen vállalhattál volna más munkát is a Pintyben. Biztos szükség van ott mosogatólányra is.
* Ragadja meg az alkalmat mégis a következő mondatok hallatán. *
- Pont úgy, ahogy te belefeledkezel a Jégkirálynő szerepébe. S honnan tudod, hogy azok a nők a későbbiekben nem szerették meg férjeiket, s nem lettek boldogok valóban?
* Teszi fel az egyszerű kérdést. Hogy figyelmetlen volt ez nem kétséges, s most fájhat is érte a feje. Ravasz egy nőszemély, kit párperce gyűrt maga alá éppen. Szemei akár csak a nőé villannak a hideg fémet érezve torkán. Meglepődik és ez arcára is kiül, laposan pillant le íriszeivel, s lassan emeli fel fejét. Mégis csak elvigyorodik, mikor megremeg alatta a kecses test. *
~ Mit érne az élet kockázat nélkül. ~
- Biztos vagy abban, hogy ezt akarod? Elvághatod a torkom, vagy…
* A csuklón kicsit lazul a szorítás, ahogy felső teste is eltávolodott a lányétól, köszönhetően az ezüstösen csillogó pengének torkán. Keze viszont nem áll meg, A vékony anyag alá bekúsznak ujjai, hogy a két puha párna közt keressen magának melegágyat, hacsak előtte el nem metszik a torkát. *
A hozzászólás írója (Necraas al Rhy'kerith) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.12.05 00:14:29
3354. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-12-04 21:02:50
Üzenet elküldve: 2015-12-04 21:02:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
*Hogy mit keres egy Bris féle alak az erdő közepén? Természetesen azt a híres tisztást amit állítólag olyan mágia hat át amitől az ott lévők, elméje nyitottabb lesz. Ezért van Briss az erdő közepén kezében egy könyvvel. Úgy érzi itt az idő, hogy tegyen egy próbát ezzel a híres tisztással. Bár nem is fűz hozzá túl sok reményt és már most megbánta, hogy egyáltalán eljött. Minden bokorban felakad, minden ágban megbotlik. Utálja az erdőt és a természetet. Ő világéletében városi gyerek volt. Nincs hozzászokva. Odaérkezve megnézi magának a helyet. De mint egy tudós. Milyen növények vannak ott, milyen elrendezés és hasonlók. Végül leül és és elkezdi olvasgatni a könyvet. Érdekesnek érdekes és meg is érti miről van szó bár nem biztos, benne, hogy csak azért mert itt olvasta. Úgy dönt hiába jött oda és szomorúan visszaindul a város felé.*
3353. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-12-04 13:09:23
Üzenet elküldve: 2015-12-04 13:09:23
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Jaj cica//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Nevetésében és fekvében tekint fel a férfira. Jobb szemöldökét ívesen vonja fel. Néha valóban nem érti a férfit, de meglehet, hogy csak a beszélgetéseik siklanak ki. A déli ficsúrokkal való találkozást inkább a kúria falai közöttre értette. Végül csak feladja magát, s megvonja vállait.*
- Azt hittem, hogy még az otthon töltött időkre gondolsz. Mint már mondtam, idelent semmilyen társasági összejövetelen nem voltam, persze az aktuális fesztiválokat eltekintve. így tehát tapasztalatom sem lehetett a déliekkel itt lent. Elég volt belőlük az, amit északon tapasztaltam. *Feleli ridegen. Emlékeibe ivódott szeretett húga szomorúsága, ahogy eldobták, mint egy rongyot. S miért? Mert nem volt elég kifinomult és kényes ahhoz a senkiházihoz. Az emlékre vonásai megkeményedtek, kezei ökölbe szorultak.*
- Otthon sem kértem védelemből. Anyám mániája volt, Atyám is ellenezte az ilyesfajta aggodalmakat. ~Meglehet, részben emiatt is jöttem el.~ - Bár nő vagyok, kaptam némi kiképzét a katonáktól. A déli nemesek többsége amúgy is túl úri, ahhoz, hogy egy nőhöz nyúljon. *Húzza el kelletlenül a száját, s hogy miért is bánkódik emiatt? Nem tudja.
Tény, hogy nem volt sok tapasztalata itt lent, de eddig még nem történt vele semmi komolyabb baj. Ezt betudja szerencséjének, s játékának is. A legtöbben pár mondat beszélgetés után inkább elmennek. így tartja magát biztonságban.*
- Fizetnek érte. Meglehet, ha nem tanítanák, jóval kevesebb arany ütné a markom. De mint mondtam, ha mágiával akarok foglalkozni, ahhoz sokkal több aranyra van szükségem. A templomi tanítók megkérik az árakat. Nem adják át tudásukat olcsón. Ha csak a tanításból akarnám összeszedni rá a pénzt, félő, hogy még tíz év múlva sem tudnám elkezdeni.
*Feleli, remélve, hogy ezzel megadta a megfelelő választ a férfinak.*
- Amúgy is. Eddig akármilyen más munkát akartam volna, elzavarta, lévén, hogy nő vagyok. Nem hitték el, hogy képes vagyok elvégezni azon feladatokat. *Vonja meg vállát.* - A Pintybe legalább dolgozhatok.
*Merő hazugság, amit mond, de ezt a másik még csak nem is sejti. Meglehet, ha elmenne egyszer, hogy meglátogassa a bordélyba akkor szembesülne a lány hazugságával. Mégis mennyire felépítette saját hazugságát. Lassan ő maga is kezdi elhinni, hogy ott dolgozik, annyira győzködi.*
- Tapasztalatból? *Nevet fel.* - Elég volt látni ezen nőket, milyen búskomoran élnek. Belefeledkeznek a báj, a szépségbe, hamis mosollyal próbálják elhitetni a világgal mennyire boldogok, amellett, kit csak akkor ismertek meg, amikor megházasodtak. *Húzza el újra száját.* - Anyám szerelemből házasodott meg kétszer is. Nem kényszerből.
*Ez az ő szokásuk. Anyja nem rangot nézett, amikor férjet választott, hanem a szívét. Apja is halász volt, s ha néha nehezen éltek meg, boldogok voltak. Ezután már csak véletlen volt, hogy anyja szívét a Worfok ura rabolta el, s ez a rablás viszonzásra is találta.
De nincs is sok ideje ezen gondolkozni, hiszen már fölé is tornyosulnak. Egyik kezét erősen tartják fogva, szinte arra nehezkedik Necraas. De nem szól egy szót sem érte. Nem nyavalyog, hogy fájna, s zsibbadna már csuklójra. A kijelentésre megvillannak szemei, pajkosan. Ajkai szegletébe mosoly vibrál.
Végigsimít a férfi oldalán szabad kezével, egyelőre még csak ruhán keresztül. Felülről halad lefelé, s ahogy a férfi övéhez ér.
Fém sikolya hallatszik, s a gyengének tűnő lány mozgása felgyorsul. A felé hajoló férfi torkához szegezi a tőrt.
Épp akkor, amikor érzékeny pontra tapint az idegen. Az érintésre megremeg tőrt tartó keze, teste megrándul egy pillanatra.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Nevetésében és fekvében tekint fel a férfira. Jobb szemöldökét ívesen vonja fel. Néha valóban nem érti a férfit, de meglehet, hogy csak a beszélgetéseik siklanak ki. A déli ficsúrokkal való találkozást inkább a kúria falai közöttre értette. Végül csak feladja magát, s megvonja vállait.*
- Azt hittem, hogy még az otthon töltött időkre gondolsz. Mint már mondtam, idelent semmilyen társasági összejövetelen nem voltam, persze az aktuális fesztiválokat eltekintve. így tehát tapasztalatom sem lehetett a déliekkel itt lent. Elég volt belőlük az, amit északon tapasztaltam. *Feleli ridegen. Emlékeibe ivódott szeretett húga szomorúsága, ahogy eldobták, mint egy rongyot. S miért? Mert nem volt elég kifinomult és kényes ahhoz a senkiházihoz. Az emlékre vonásai megkeményedtek, kezei ökölbe szorultak.*
- Otthon sem kértem védelemből. Anyám mániája volt, Atyám is ellenezte az ilyesfajta aggodalmakat. ~Meglehet, részben emiatt is jöttem el.~ - Bár nő vagyok, kaptam némi kiképzét a katonáktól. A déli nemesek többsége amúgy is túl úri, ahhoz, hogy egy nőhöz nyúljon. *Húzza el kelletlenül a száját, s hogy miért is bánkódik emiatt? Nem tudja.
Tény, hogy nem volt sok tapasztalata itt lent, de eddig még nem történt vele semmi komolyabb baj. Ezt betudja szerencséjének, s játékának is. A legtöbben pár mondat beszélgetés után inkább elmennek. így tartja magát biztonságban.*
- Fizetnek érte. Meglehet, ha nem tanítanák, jóval kevesebb arany ütné a markom. De mint mondtam, ha mágiával akarok foglalkozni, ahhoz sokkal több aranyra van szükségem. A templomi tanítók megkérik az árakat. Nem adják át tudásukat olcsón. Ha csak a tanításból akarnám összeszedni rá a pénzt, félő, hogy még tíz év múlva sem tudnám elkezdeni.
*Feleli, remélve, hogy ezzel megadta a megfelelő választ a férfinak.*
- Amúgy is. Eddig akármilyen más munkát akartam volna, elzavarta, lévén, hogy nő vagyok. Nem hitték el, hogy képes vagyok elvégezni azon feladatokat. *Vonja meg vállát.* - A Pintybe legalább dolgozhatok.
*Merő hazugság, amit mond, de ezt a másik még csak nem is sejti. Meglehet, ha elmenne egyszer, hogy meglátogassa a bordélyba akkor szembesülne a lány hazugságával. Mégis mennyire felépítette saját hazugságát. Lassan ő maga is kezdi elhinni, hogy ott dolgozik, annyira győzködi.*
- Tapasztalatból? *Nevet fel.* - Elég volt látni ezen nőket, milyen búskomoran élnek. Belefeledkeznek a báj, a szépségbe, hamis mosollyal próbálják elhitetni a világgal mennyire boldogok, amellett, kit csak akkor ismertek meg, amikor megházasodtak. *Húzza el újra száját.* - Anyám szerelemből házasodott meg kétszer is. Nem kényszerből.
*Ez az ő szokásuk. Anyja nem rangot nézett, amikor férjet választott, hanem a szívét. Apja is halász volt, s ha néha nehezen éltek meg, boldogok voltak. Ezután már csak véletlen volt, hogy anyja szívét a Worfok ura rabolta el, s ez a rablás viszonzásra is találta.
De nincs is sok ideje ezen gondolkozni, hiszen már fölé is tornyosulnak. Egyik kezét erősen tartják fogva, szinte arra nehezkedik Necraas. De nem szól egy szót sem érte. Nem nyavalyog, hogy fájna, s zsibbadna már csuklójra. A kijelentésre megvillannak szemei, pajkosan. Ajkai szegletébe mosoly vibrál.
Végigsimít a férfi oldalán szabad kezével, egyelőre még csak ruhán keresztül. Felülről halad lefelé, s ahogy a férfi övéhez ér.
Fém sikolya hallatszik, s a gyengének tűnő lány mozgása felgyorsul. A felé hajoló férfi torkához szegezi a tőrt.
Épp akkor, amikor érzékeny pontra tapint az idegen. Az érintésre megremeg tőrt tartó keze, teste megrándul egy pillanatra.*
3352. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-12-03 13:59:36
Üzenet elküldve: 2015-12-03 13:59:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Jaj cica//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz //
* Elereszti a füle mellett azt az egyszerű szót „ Férfiak”, melyet oly sokszor használnak a Nők, amikor számukra nem oly egyértelmű, mit miért mondanak, tesznek. Vagy akkor, mikor éppen durcáskodni van kedvük vagy csak azt akarják kifejezni, hogy olyan egyszerűek, mint egy faék. Hogy jelenleg mire is vonatkozott fogalma sincs, de nem is kíváncsiskodik, van az a sanda gyanúja, hogy az utóbbi. *
- Hm… nem arra gondoltam, amikor otthon voltál s mindenki az óhajodat leste. Most itt, mikor már nincs se apuci, se anyuci, se katonák, akik megvédhetnének. Ahogy elnézem, csak magadra számíthatsz, senki másra. Most itt nincsenek katonák se zsoldosok, akik megvédenének.
* Villantja tekintetét a lányra, nincs ebbe semmi fenyegető vagy olyan, aminek más értelmezése is lehetne. Csak egy gyors pillantás, mely csak a lány reakcióját méri fel. *
- Igen, büszke. És ez neked vigaszt jelent, hogy becsületed s erkölcsödet teszed kockára, csak azért, hogy néhány kéjenc férfi lelje benned örömét? Okos nőnek tűnsz, s ahogy eddig beszéltél, nehezen hinném, hogy ilyen mélyre süllyednél. Követed a szigorú családi hagyományokat, s csak így kockára teszed atyád hírnevét? Ha, így is lenne, kíváncsi vagyok miért? Mi örömöt látsz benne? S ne azzal, gyere, hogy meg kell élni valamiből. Olyan rosszul fizetnének, a tanításodért? Ambiciózus nőnek tűnsz, de nem ennyire. De ezek szerint tévedek.
* Zárja le végül, hisz úgy tűnik, a lány valóban jól játssza a szerepét. S hogy megismerni? Kiismerni? Lehetetlen. Még ha valójában arra is kíváncsi, ki van az álarc mögött, Elyne annyira belefeledkezik saját kis játékába, hogy maga sem veszi észre, hogy riasztóvá válik. De ha nincsenek gátlásai, így nem kell tartania attól, hogy bármilyen kárt tesz benne. *
- Ah, azt hittem tapasztalatból veted meg azokat a nőket, kik így lesznek férjes asszonyok
* A felvetésre, hogy meg akarja a lány lopni, hangosan kacag fel. Már-már lekezelően, mint aki nem bízik a lány tehetségében. Persze, közben már megfordult ez a fejében, nem véletlen húzza az időt. *
- Most pont nem vagy abban a helyzetben, hogy te diktáld a feltételeket, aranyom.
* A lány kitartó, akár az ellenállása is, ám Necra megjárt már néhány bársony ágyat, s ismeri az árulkodó jeleket. Minthogy azzal is tisztában van, hogy nem csak lány vérét pezsdíti, hanem sajátját is. S lassan, de saját maga árulójává válik, vagyis teste mindenképpen, hisz nem maradhat közömbös, a Elyne közelségére. De jelenleg hagyja magát sodorni az árral, holott valahol hátul sikít egy hang, hogy még nem nyerte meg a meccset. Keze tovább kúszik, a selymes anyagon keresztül érinti az örömtanyát, mely minden nőnek megadatott, mégis mindegyik más és más. *
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz //
* Elereszti a füle mellett azt az egyszerű szót „ Férfiak”, melyet oly sokszor használnak a Nők, amikor számukra nem oly egyértelmű, mit miért mondanak, tesznek. Vagy akkor, mikor éppen durcáskodni van kedvük vagy csak azt akarják kifejezni, hogy olyan egyszerűek, mint egy faék. Hogy jelenleg mire is vonatkozott fogalma sincs, de nem is kíváncsiskodik, van az a sanda gyanúja, hogy az utóbbi. *
- Hm… nem arra gondoltam, amikor otthon voltál s mindenki az óhajodat leste. Most itt, mikor már nincs se apuci, se anyuci, se katonák, akik megvédhetnének. Ahogy elnézem, csak magadra számíthatsz, senki másra. Most itt nincsenek katonák se zsoldosok, akik megvédenének.
* Villantja tekintetét a lányra, nincs ebbe semmi fenyegető vagy olyan, aminek más értelmezése is lehetne. Csak egy gyors pillantás, mely csak a lány reakcióját méri fel. *
- Igen, büszke. És ez neked vigaszt jelent, hogy becsületed s erkölcsödet teszed kockára, csak azért, hogy néhány kéjenc férfi lelje benned örömét? Okos nőnek tűnsz, s ahogy eddig beszéltél, nehezen hinném, hogy ilyen mélyre süllyednél. Követed a szigorú családi hagyományokat, s csak így kockára teszed atyád hírnevét? Ha, így is lenne, kíváncsi vagyok miért? Mi örömöt látsz benne? S ne azzal, gyere, hogy meg kell élni valamiből. Olyan rosszul fizetnének, a tanításodért? Ambiciózus nőnek tűnsz, de nem ennyire. De ezek szerint tévedek.
* Zárja le végül, hisz úgy tűnik, a lány valóban jól játssza a szerepét. S hogy megismerni? Kiismerni? Lehetetlen. Még ha valójában arra is kíváncsi, ki van az álarc mögött, Elyne annyira belefeledkezik saját kis játékába, hogy maga sem veszi észre, hogy riasztóvá válik. De ha nincsenek gátlásai, így nem kell tartania attól, hogy bármilyen kárt tesz benne. *
- Ah, azt hittem tapasztalatból veted meg azokat a nőket, kik így lesznek férjes asszonyok
* A felvetésre, hogy meg akarja a lány lopni, hangosan kacag fel. Már-már lekezelően, mint aki nem bízik a lány tehetségében. Persze, közben már megfordult ez a fejében, nem véletlen húzza az időt. *
- Most pont nem vagy abban a helyzetben, hogy te diktáld a feltételeket, aranyom.
* A lány kitartó, akár az ellenállása is, ám Necra megjárt már néhány bársony ágyat, s ismeri az árulkodó jeleket. Minthogy azzal is tisztában van, hogy nem csak lány vérét pezsdíti, hanem sajátját is. S lassan, de saját maga árulójává válik, vagyis teste mindenképpen, hisz nem maradhat közömbös, a Elyne közelségére. De jelenleg hagyja magát sodorni az árral, holott valahol hátul sikít egy hang, hogy még nem nyerte meg a meccset. Keze tovább kúszik, a selymes anyagon keresztül érinti az örömtanyát, mely minden nőnek megadatott, mégis mindegyik más és más. *
3351. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-12-01 14:26:55
Üzenet elküldve: 2015-12-01 14:26:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Jaj cica//
*Fetrengés közbe néz fel, vidám könnyekkel teli tekintettel a férfinak. Túlzásba viszi, de az előbb még ő akarta hallani valódi nevetését.*
- Férfiak.
*Vonja le a következtetést. Ha azt csinálja az a baj, ha a másikat az.*
- Igazából nem. Tényleg elég vicces lett volna, ha valaki megpróbálja. *Vigyorodik széles szájjal, kimutatva fogait.* - Én mindenesetre jót szórakoztam volna.
*Kuncog halkan. Valóban érdekes lett volna végignézni, ahogy egy ficsúr bántani akarná pár Légióssal a háta mögött. A gondolatra csak még jobban kuncog. A méltatlankodó hangnemre csak felhúzza szemöldökét.*
- Büszke? Talán. Vagy talán csalódott férfiknak adok valami vigaszdíjat. Persze, ha fizetnek. *Vonja meg a vállait.* - S hogy zavar-e. Nincs bennem túl sok gátlás, ha erre célzol. Az, hogy miként maradok életben… Azok a saját képességeimen múlik. *Majd már a szemeit forgatja.*
- Nálunk nem szokás az érdekházasság. *S még csak nem is hazudik nagyot. Anyja egy halász volt, mielőtt Worf-papi elvette volna. Apja is halász volt, ebből éltek. De ha jól tudja, Worf-papi első felesége is szerelemből ment hozzá, nem érdekből. S őt sem adták volna oda érdekből senkinek. Ennyire tisztelték a személyüket.*
- S jobban szeretem magam fizetni a tanulmányaimat. *Fejezi be végül.
A félelem szóra szemei megvillannak. Mintha direkt keresné a veszélyeket, mintha ez hajtaná előre.*
- Nincs mitől félnem.
*Feleli pimaszul Necraasnak. A komor arc, s a mélyebb hang sem tántorítja vissza. Sőt. Ajkai szegletébe kacér mosoly vibrál, ahogy érzékeli az egyre ridegebb viselkedést. Az ilyennel már jobban tud mit kezdeni, mint az alázatossággal. Ilyen emberek között nőtt fel.*
- Talán csak azt akarom veled elhitetni. Talán csak meglopni akarnak. *Villannak meg szemei. Szavai mögött lehet némi igazság is.
A heves csók után szíve még jobban zakatol. Igyekszik fivérét kizárni gondolataiból. Csak egy pillanatra emlékezett rá vissza, s tessék, mi lett a vége. Visszarángatja magát a valóságba. Véletlen sem a férfi csábítását hibáztatja, inkább a tegnapi italt. Hagyja, hogy végigsimítsanak vértől duzzadt ajkain, nyakán. Légzését igyekszik kordában tartani.
Támadása nem sikerül olyan jól, mint gondolta. Sajnos keményebb fából faragták a férfit, pedig pontosan tudja, hogy milyen fájdalmas lehet ez az érintés. S taktikája is rosszul sül el, hiszen térdét szinte kiütik lábai alól, minek következtében végzetes zuhanásba kezd. A bársonyos fű fogja fel esését, de maga felett már ott is van a férfi. Jéghideg barna tekintetét a másik hidegébe fúrja. Igyekszik úrrá lenni a helyzeten, gyengének hitetve magát, hogy majd meglepetésből tudjon támadni.*
- Akkor virítsd az aranyakat. *Vonja össze szemöldökét. A jelenlegi helyzet arra hajaz, hogy Necraas belement a feltételekbe.
Szíve újra heves verésbe kezd, amint megérzi a férfi érintését combjain, de még ellenáll.*
*Fetrengés közbe néz fel, vidám könnyekkel teli tekintettel a férfinak. Túlzásba viszi, de az előbb még ő akarta hallani valódi nevetését.*
- Férfiak.
*Vonja le a következtetést. Ha azt csinálja az a baj, ha a másikat az.*
- Igazából nem. Tényleg elég vicces lett volna, ha valaki megpróbálja. *Vigyorodik széles szájjal, kimutatva fogait.* - Én mindenesetre jót szórakoztam volna.
*Kuncog halkan. Valóban érdekes lett volna végignézni, ahogy egy ficsúr bántani akarná pár Légióssal a háta mögött. A gondolatra csak még jobban kuncog. A méltatlankodó hangnemre csak felhúzza szemöldökét.*
- Büszke? Talán. Vagy talán csalódott férfiknak adok valami vigaszdíjat. Persze, ha fizetnek. *Vonja meg a vállait.* - S hogy zavar-e. Nincs bennem túl sok gátlás, ha erre célzol. Az, hogy miként maradok életben… Azok a saját képességeimen múlik. *Majd már a szemeit forgatja.*
- Nálunk nem szokás az érdekházasság. *S még csak nem is hazudik nagyot. Anyja egy halász volt, mielőtt Worf-papi elvette volna. Apja is halász volt, ebből éltek. De ha jól tudja, Worf-papi első felesége is szerelemből ment hozzá, nem érdekből. S őt sem adták volna oda érdekből senkinek. Ennyire tisztelték a személyüket.*
- S jobban szeretem magam fizetni a tanulmányaimat. *Fejezi be végül.
A félelem szóra szemei megvillannak. Mintha direkt keresné a veszélyeket, mintha ez hajtaná előre.*
- Nincs mitől félnem.
*Feleli pimaszul Necraasnak. A komor arc, s a mélyebb hang sem tántorítja vissza. Sőt. Ajkai szegletébe kacér mosoly vibrál, ahogy érzékeli az egyre ridegebb viselkedést. Az ilyennel már jobban tud mit kezdeni, mint az alázatossággal. Ilyen emberek között nőtt fel.*
- Talán csak azt akarom veled elhitetni. Talán csak meglopni akarnak. *Villannak meg szemei. Szavai mögött lehet némi igazság is.
A heves csók után szíve még jobban zakatol. Igyekszik fivérét kizárni gondolataiból. Csak egy pillanatra emlékezett rá vissza, s tessék, mi lett a vége. Visszarángatja magát a valóságba. Véletlen sem a férfi csábítását hibáztatja, inkább a tegnapi italt. Hagyja, hogy végigsimítsanak vértől duzzadt ajkain, nyakán. Légzését igyekszik kordában tartani.
Támadása nem sikerül olyan jól, mint gondolta. Sajnos keményebb fából faragták a férfit, pedig pontosan tudja, hogy milyen fájdalmas lehet ez az érintés. S taktikája is rosszul sül el, hiszen térdét szinte kiütik lábai alól, minek következtében végzetes zuhanásba kezd. A bársonyos fű fogja fel esését, de maga felett már ott is van a férfi. Jéghideg barna tekintetét a másik hidegébe fúrja. Igyekszik úrrá lenni a helyzeten, gyengének hitetve magát, hogy majd meglepetésből tudjon támadni.*
- Akkor virítsd az aranyakat. *Vonja össze szemöldökét. A jelenlegi helyzet arra hajaz, hogy Necraas belement a feltételekbe.
Szíve újra heves verésbe kezd, amint megérzi a férfi érintését combjain, de még ellenáll.*
3350. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-12-01 13:43:07
Üzenet elküldve: 2015-12-01 13:43:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Jaj cica//
* Hogy kötözködne? Lehet, egy kicsit talán. Bár ez oda-vissza igaz, csak hol az egyikük lovagolja meg a közeledő hullámot, hol a másik. Olyan vége láthatatlan harcnak tűnik. Mindketten végső győzelmet akar aratni a másik felett, keresve azt a pontot, melyre már a nem tud a másik mit is mondani. Hallgatja a lány érveit, amiért itt van, a kiegyenesedő ujjakat, valóban, mint egy tanító, ki diákjának magyarázza az egyértelműt. Újabb mosolyt csaltak arcára, ez kár lenne akár tagadni is. De nem szól rá semmit, csak bólint. Viszont ahogy folyik tovább a beszélgetés, a következő reakcióra – ami a fetrengést illeti- csak felhúzza a szemöldökét, enyhe fintorral a száján. *
- Kicsit túlzásba viszed.
* Jegyzi meg közönyös hangon. De nem fűzi tovább, a gondolatait, hisz épp az imént ígérte meg, hogy nem személyeskedik. Ha a lánynak az a terve, hogy összezavarja, hát sikerül neki. De ezzel egy cseppet sem teszi érdeklődővé a Necrat. Inkább, amit felépített azt egy legyintéssel teszi tönkre. *
- Mintha büszke lennél arra, hogy felhúznak, majd eldobnak, mint egy rongyot. Nem zavar? Nem lenne mégis jobb, egy kényszer házasságban. ahol a gazdag férjed, fizeti a tanulmányaidat?
* Néz végig a nőn, aki lehet nem is tudja, mit beszél. Csak játszik, s viccesnek találja, s eszébe se jut, milyen következményei lehetnek. *
- Úgy, szóval nem félsz? Lehet, rosszul teszed, galambom.
* Hangja elmélyül, enyhe fenyegetőzés bújuk meg benne, ehhez társul a komor arc, a mai nap folyamán talán a legkomorabb. Tekintete is rideg, nincs benne semmi melegség, egy végeláthatatlan mély s sötét kút. *
- Mint ahogy én is érdekellek téged. Kár is tagadnod.
* Szemtelen vigyora kiszélesedik a viszonzott csók után. *
- Elárul az ajkad, s a heves pulzusod.
* Simít végig a telt ajkakon, majd félre söpri a nyakba hulló barna tincseket, s ujjaival végig szánkáz a lüktető éren. A lány védekezése kissé meglepi, s fel is szisszen, arca eltorzul, térdei is megremegnek, a hirtelen jött fájdalomtól. De élt már át ennél rosszabbat is, ezért nem adja meg Elynenek azt az örömet, hogy szája újabb, gúnyos mosolyra húzódjon. Kihasználva azt, hogy alacsonyabban van, másik kezével a lány térdhajlatához kap. Ha sikerül, a meglepetés erejével, kirántja a formás lábat a gazdája alól. Bízik abban, hogy így a lány enged a szorításon, s ujjait a csuklójára tudja fonni, hogy aztán a kecses kis kacsót az északi szépség feje felé szorítsa. Testével próbálja a földhöz szegezni, mely valószínűleg nem lesz nehéz, hisz férfiként jóval többet nyom, mint a lány. S ha már a helyzet adott, pimaszul simít végig Elyne combján, először csak külső felén, majd felfele haladva, elérve annak selymes belső felét is, vészesen közelítve annak öléhez. *
- Számomra kézen fekvő volt, az itt és most. Ha várni akarnák estig, akkor, ahogy te is mondtad, felkeresnélek este a Pintybe.
* Húzza el ajkát, amolyan „ Nem gondolod?” stílussal. *
* Hogy kötözködne? Lehet, egy kicsit talán. Bár ez oda-vissza igaz, csak hol az egyikük lovagolja meg a közeledő hullámot, hol a másik. Olyan vége láthatatlan harcnak tűnik. Mindketten végső győzelmet akar aratni a másik felett, keresve azt a pontot, melyre már a nem tud a másik mit is mondani. Hallgatja a lány érveit, amiért itt van, a kiegyenesedő ujjakat, valóban, mint egy tanító, ki diákjának magyarázza az egyértelműt. Újabb mosolyt csaltak arcára, ez kár lenne akár tagadni is. De nem szól rá semmit, csak bólint. Viszont ahogy folyik tovább a beszélgetés, a következő reakcióra – ami a fetrengést illeti- csak felhúzza a szemöldökét, enyhe fintorral a száján. *
- Kicsit túlzásba viszed.
* Jegyzi meg közönyös hangon. De nem fűzi tovább, a gondolatait, hisz épp az imént ígérte meg, hogy nem személyeskedik. Ha a lánynak az a terve, hogy összezavarja, hát sikerül neki. De ezzel egy cseppet sem teszi érdeklődővé a Necrat. Inkább, amit felépített azt egy legyintéssel teszi tönkre. *
- Mintha büszke lennél arra, hogy felhúznak, majd eldobnak, mint egy rongyot. Nem zavar? Nem lenne mégis jobb, egy kényszer házasságban. ahol a gazdag férjed, fizeti a tanulmányaidat?
* Néz végig a nőn, aki lehet nem is tudja, mit beszél. Csak játszik, s viccesnek találja, s eszébe se jut, milyen következményei lehetnek. *
- Úgy, szóval nem félsz? Lehet, rosszul teszed, galambom.
* Hangja elmélyül, enyhe fenyegetőzés bújuk meg benne, ehhez társul a komor arc, a mai nap folyamán talán a legkomorabb. Tekintete is rideg, nincs benne semmi melegség, egy végeláthatatlan mély s sötét kút. *
- Mint ahogy én is érdekellek téged. Kár is tagadnod.
* Szemtelen vigyora kiszélesedik a viszonzott csók után. *
- Elárul az ajkad, s a heves pulzusod.
* Simít végig a telt ajkakon, majd félre söpri a nyakba hulló barna tincseket, s ujjaival végig szánkáz a lüktető éren. A lány védekezése kissé meglepi, s fel is szisszen, arca eltorzul, térdei is megremegnek, a hirtelen jött fájdalomtól. De élt már át ennél rosszabbat is, ezért nem adja meg Elynenek azt az örömet, hogy szája újabb, gúnyos mosolyra húzódjon. Kihasználva azt, hogy alacsonyabban van, másik kezével a lány térdhajlatához kap. Ha sikerül, a meglepetés erejével, kirántja a formás lábat a gazdája alól. Bízik abban, hogy így a lány enged a szorításon, s ujjait a csuklójára tudja fonni, hogy aztán a kecses kis kacsót az északi szépség feje felé szorítsa. Testével próbálja a földhöz szegezni, mely valószínűleg nem lesz nehéz, hisz férfiként jóval többet nyom, mint a lány. S ha már a helyzet adott, pimaszul simít végig Elyne combján, először csak külső felén, majd felfele haladva, elérve annak selymes belső felét is, vészesen közelítve annak öléhez. *
- Számomra kézen fekvő volt, az itt és most. Ha várni akarnák estig, akkor, ahogy te is mondtad, felkeresnélek este a Pintybe.
* Húzza el ajkát, amolyan „ Nem gondolod?” stílussal. *
3349. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-11-30 18:28:44
Üzenet elküldve: 2015-11-30 18:28:44
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
*A tisztás. Végre. Kicsit el is fáradt, mire végre elérte a fák szegélyezte kis helyet, de csak sikerült elkeverednie ide. Rögtön le is telepedik az egyik fa árnyékába, kinyújtja lábait, hátát a törzsnek veti. nem maradhat sokáig, vissza kell térnie a birtokra, de annyi ideje még van, hogy pihenjen egyet. A közeli fűszálakat fürkészve gondolatai elkalandoznak. Ahogy Amynek ígérte, útja során megfigyelte a csipkebogyó- és kökénybokrokat. nem volt nehéz dolga, nem találkozott túl sokkal. Kökény a gázló közelében nőtt, egy-két bokor volt a parttól nem túl messze. csipkebogyó már annál több volt, szinte végig az ösvény mentén csipkebogyóbokrok szegélyezték az utat. Csak el ne felejtse továbbadni az információt.
Hosszú ujjai kedvesen simogatják a hajladozó fűszálakat, tekintete ugyan a földre szegeződik, valójában nem lát semmit. Elbambult, elkókadt. Eltelik még néhány perc, és könnyű álomba merül...*
Hosszú ujjai kedvesen simogatják a hajladozó fűszálakat, tekintete ugyan a földre szegeződik, valójában nem lát semmit. Elbambult, elkókadt. Eltelik még néhány perc, és könnyű álomba merül...*
3348. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-11-29 20:00:56
Üzenet elküldve: 2015-11-29 20:00:56
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Jaj cica//
*Halványan mosolyodik el. Újra és újra belekötnek szavába, megkérdőjelezik, amit mond. S persze ki is forgatják azt. Másokkal ellentétbe az északi leány nem veszi ezt zokon. Hibáiból tanulhat az ember, s ilyen alkalomkor mindig erre világítanak rá.*
- Jogos amit mondasz. *Vallja be.* - Az emberben mindig van előítélet, akár a kinézet alapján, az első szavai hallatán. Ebben én sem lehetek más, de épp ez az, amit szeretnék elkerülni. *A játék szónál újra csak elneveti magát. Ma már többször hangoztatta, hogy neki pár párbeszéd nem több annál.*
- No kérlek, alássan. Azért vagyok itt, mert egy. *S ezzel felemeli mutatóujját.* - Az idő remek. Süt a nap, élvezem a kellemes, forró hónapokat, melyek számomra eddig ismeretlenek voltak. Kettő, *S immár a középső ujját emeli fel.* - A tisztás remek hely egy kis pihenésre, s egy hosszú nap után, mire másra is vágyhatna az ember. Főként, ha társasága is van, s nem kell halálra unnia magát. Három, *Emeli fel gyűrűs ujját is.* - Nincs három. *Hajtja oldalra a fejét, miközben száját is elhúzza. Egy pillanat töredéke csak, s újra a férfira néz immár.*
- Köszönöm. *Feleli a változtatások hallatán. S az újabb kérdésnél észreveszi a férfi elboruló tekintetét. Hangosan nevet fel ezen újra. Úgy tűnik számára, így, mint egy féltékeny félnótás.*
- Bántani? A kúriában? *Az elképzelésen pedig még jobban nevet, fekvőben még fetreng is párat jobbra és balra. Kezével a hasát fogja. Majd hirtelen pattan fel ülésbe.*
- Mivel általában két Légiós mindig a nyakamba lógott nem nagyon próbálkoztak ilyennel. Amúgy is… Egy ilyen… *S nem tudja, miként fogalmazzon, így inkább csak legyint, hogy tárgytalan az egész.
Aprón felvonja a szemöldökét, ahogy a férfi azt említi, hogy senkit sem ért. Senki nevelését, senki stílusát. Ezzel meg aztán végképp nem tud mit kezdeni, majd kialakul benne. Saját értékrendjét amúgy sem erőlteti másokra.
S az események tovább pörögnek, addig, amíg a férfi felé hajolva, hajával takarót von közéjük, s a külvilág közé.*
- Ezek sem utolsó pozitív tulajdonságaim, mit se mondjak. *Közli a teljes kissé öntelt hanghordozással.* - De nem, nem ettől leszek a kincsük. Az ilyen nők, mint én, folyamatosan a vendégek között járok. Felkeltem érdeklődésem, mint nálad is. De nem kaphatnak meg. Egyből nem. Ha nagyon akarnak, kifizetik az értem járó nem csekély díjat. *Hazudja szemrebbenés nélkül. Szemeit a férfiéba fúrja, ajkán pimasz mosollyal.
Ahogy Necraas áll fel, ő is úgy egyenesedik ki. De szavaira nem tud mit felelni, csak gúnyosan nevetni. Ha tudná szegény pára, hogy csak játszik vele.
Érzi vére dübörgését ereiben, ajkai megduzzadnak. Akárcsak előző este.
~Abból a valamiből még maradhatott bennem?~
Gondol az előző napi italra, melybe valami fokozót tehettek, attól nem tudott másra sem gondolni csak a kéjre, s a vágyra. Szemöldökeit egy pillanatra összevonja. Pár pillanatnyi ideig tart ez, melyet a férfi is észrevehet. S ez az idő, amikor újra támadás éri ajkait. Tarkójára mért érintés, s a csók emlékeket idéz fel a régebbi időkből. Alig pár éve, hogy fivére hasonlóan reagált rá. Egy pillanatra elveszlik a képzeletbe, s viszonozza a csókot, majd hirtelen válik el a férfitól, ahogy megérzi annak kezét ülepe tájékán. Szabad kezével hátranyúl, s rászorít a férfi csuklójára. Tudja, hogy ettől nem fog elállni szándékától. Hüvelykujjával kitapogatja a férfi csuklóján annak szintén a hüvelykujja alatti részt. Tudja, hogy az embereknek ott van egy gyengepontja. Egy ideg, melyet, ha erőteljesebben nyomnak meg, nagyobb fájdalmat okoz, mint egy pofon. S tudja, hogy ez által, ha sikerül ez, akkor ki tud térni a férfi elől. S ha sikerül, meg is teszi, ha nem, akkor, amíg a férfi viszi van ideje kitalálni, hogy mi legyen a következő mozdulata.*
- Nem volt leszögezve az itt és azonnalról. Egy szóval nem mondtam korábban, hogy itt a tied leszek. Azt mondtam, hogy nem dolgozok munkahelyemen kívül, rémlik még?
*Halványan mosolyodik el. Újra és újra belekötnek szavába, megkérdőjelezik, amit mond. S persze ki is forgatják azt. Másokkal ellentétbe az északi leány nem veszi ezt zokon. Hibáiból tanulhat az ember, s ilyen alkalomkor mindig erre világítanak rá.*
- Jogos amit mondasz. *Vallja be.* - Az emberben mindig van előítélet, akár a kinézet alapján, az első szavai hallatán. Ebben én sem lehetek más, de épp ez az, amit szeretnék elkerülni. *A játék szónál újra csak elneveti magát. Ma már többször hangoztatta, hogy neki pár párbeszéd nem több annál.*
- No kérlek, alássan. Azért vagyok itt, mert egy. *S ezzel felemeli mutatóujját.* - Az idő remek. Süt a nap, élvezem a kellemes, forró hónapokat, melyek számomra eddig ismeretlenek voltak. Kettő, *S immár a középső ujját emeli fel.* - A tisztás remek hely egy kis pihenésre, s egy hosszú nap után, mire másra is vágyhatna az ember. Főként, ha társasága is van, s nem kell halálra unnia magát. Három, *Emeli fel gyűrűs ujját is.* - Nincs három. *Hajtja oldalra a fejét, miközben száját is elhúzza. Egy pillanat töredéke csak, s újra a férfira néz immár.*
- Köszönöm. *Feleli a változtatások hallatán. S az újabb kérdésnél észreveszi a férfi elboruló tekintetét. Hangosan nevet fel ezen újra. Úgy tűnik számára, így, mint egy féltékeny félnótás.*
- Bántani? A kúriában? *Az elképzelésen pedig még jobban nevet, fekvőben még fetreng is párat jobbra és balra. Kezével a hasát fogja. Majd hirtelen pattan fel ülésbe.*
- Mivel általában két Légiós mindig a nyakamba lógott nem nagyon próbálkoztak ilyennel. Amúgy is… Egy ilyen… *S nem tudja, miként fogalmazzon, így inkább csak legyint, hogy tárgytalan az egész.
Aprón felvonja a szemöldökét, ahogy a férfi azt említi, hogy senkit sem ért. Senki nevelését, senki stílusát. Ezzel meg aztán végképp nem tud mit kezdeni, majd kialakul benne. Saját értékrendjét amúgy sem erőlteti másokra.
S az események tovább pörögnek, addig, amíg a férfi felé hajolva, hajával takarót von közéjük, s a külvilág közé.*
- Ezek sem utolsó pozitív tulajdonságaim, mit se mondjak. *Közli a teljes kissé öntelt hanghordozással.* - De nem, nem ettől leszek a kincsük. Az ilyen nők, mint én, folyamatosan a vendégek között járok. Felkeltem érdeklődésem, mint nálad is. De nem kaphatnak meg. Egyből nem. Ha nagyon akarnak, kifizetik az értem járó nem csekély díjat. *Hazudja szemrebbenés nélkül. Szemeit a férfiéba fúrja, ajkán pimasz mosollyal.
Ahogy Necraas áll fel, ő is úgy egyenesedik ki. De szavaira nem tud mit felelni, csak gúnyosan nevetni. Ha tudná szegény pára, hogy csak játszik vele.
Érzi vére dübörgését ereiben, ajkai megduzzadnak. Akárcsak előző este.
~Abból a valamiből még maradhatott bennem?~
Gondol az előző napi italra, melybe valami fokozót tehettek, attól nem tudott másra sem gondolni csak a kéjre, s a vágyra. Szemöldökeit egy pillanatra összevonja. Pár pillanatnyi ideig tart ez, melyet a férfi is észrevehet. S ez az idő, amikor újra támadás éri ajkait. Tarkójára mért érintés, s a csók emlékeket idéz fel a régebbi időkből. Alig pár éve, hogy fivére hasonlóan reagált rá. Egy pillanatra elveszlik a képzeletbe, s viszonozza a csókot, majd hirtelen válik el a férfitól, ahogy megérzi annak kezét ülepe tájékán. Szabad kezével hátranyúl, s rászorít a férfi csuklójára. Tudja, hogy ettől nem fog elállni szándékától. Hüvelykujjával kitapogatja a férfi csuklóján annak szintén a hüvelykujja alatti részt. Tudja, hogy az embereknek ott van egy gyengepontja. Egy ideg, melyet, ha erőteljesebben nyomnak meg, nagyobb fájdalmat okoz, mint egy pofon. S tudja, hogy ez által, ha sikerül ez, akkor ki tud térni a férfi elől. S ha sikerül, meg is teszi, ha nem, akkor, amíg a férfi viszi van ideje kitalálni, hogy mi legyen a következő mozdulata.*
- Nem volt leszögezve az itt és azonnalról. Egy szóval nem mondtam korábban, hogy itt a tied leszek. Azt mondtam, hogy nem dolgozok munkahelyemen kívül, rémlik még?
3347. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-11-29 19:08:05
Üzenet elküldve: 2015-11-29 19:08:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Jaj cica//
- Valóban kevés egy fél nap, s akár kettő is, de a mai nap folyamán te is bocsátkoztál már következtetésekbe. Finoman, de tettél utalásokat arra, hogy mit is gondolsz rólam. Nehogy azt gondold, hogy ezt az emberi tulajdonságot olyan könnyű levetkőzni. Ez egy jó kérdés, ezen nem gondolkoztam még. Talán kíváncsiság, játék.
* Az utolsó szónál, tekintetét a Elynre villantja. *
- De világosíts fel, miért vagy itt? Bármi is az oka, azért arra kíváncsi lennék, hogy miért is játszod meg magad. Mert ha már itt tartunk, önként jöttél velem ide, nem kényszerítettelek rá. Akkor talán még meg is érteném.
* Az őzike szemek fogva tartják tekintetét, nem tud tőlük szakadni, bárhogy is szeretne. A ridegség ellenére, azok a szemek csupa melegséget árasztanak. Nem tiltakozott a lány társasága ellen, bár ha így is tett volna, akkor is követte volna idáig. *
- Igyekszem, bár a te viselkedésed indította el a témát. De rendben, megpróbálok máshogy fogalmazni.
* Halvány mosolyt küld Elynek, ahogy az megérinti a kézfejét. Talán az első olyan pillanat, mikor a lány nem jégfalak mögé rejtőzik. *
- Ficsúrok? Talán bántott valaki?
* Kicsit elkomorodik tekintette. Maga sem érti, hogy miért is? Miért is érdekelné, hogy ha így is van. Semmi joga ahhoz, hogy az ilyeneket elítélje, hisz maga sem különb, de inkább most nem kezd vívódásba. Egyre inkább lepődik meg magán, amiért eljutott idáig. *
- Nem valóban nem értem, bár magam is a hűvös északról származom. De nem csak téged, senkit. De ha jobban belegondol az ember, ez nem a ti hibátok. Vagy csak talán én voltam túl lázadó.
* Vonja meg a vállát. *
- Én itt leszek.
* Bólint egy mosoly kíséretében. *
- A kincse, s ugyan miért? A mellett, hogy a lábad dobod szét, még dalolsz és táncolsz is?
* Durvasága csak abban keresendő, hogy kissé meg akarja törni a lányt, bár az nehezen adja magát, sőt még makacsabb lesz. Úgy érzi, hogy már túl sokáig szorította annak, karját, így még mielőtt elengedné, feláll, így tornyosulva a nő felé. *
- Izgalmasabb voltál addig, míg ki nem derült, hogy szajha vagy. Szomorú, hogy a büszke északi idáig süllyedt. Apád biztos büszke lesz rád, ha megtudja, miből is maradtál életben. Talán küldök is egy levelet a családfőnek.
* A nő jól használja fegyverét, közelsége egy pillanatra kizökkenti Necrat, ám a maró szavak, hamar visszarántják a valóságba. A szavakat hasonlóan suttogja a lánynak. Ki is használja, így tarkójára fog, hogy aztán újra csókot lopjon, ám ezért már nem jár jutalom. Szemtelenül vigyorodik el, majd lehajol, hogy a lány hátsója alá próbáljon fogni, majd a vállán átvetve, akár egy döglött szarvast, meginduljon vele a folyó felé. *
- Gyorsan változtatod a szabályokat. Bolond lennék adni neked adni két száz aranyat, s várni éjszaka a jutatatást. Pár pillanattal ezelőtt még itt és mostantól volt szó.
- Valóban kevés egy fél nap, s akár kettő is, de a mai nap folyamán te is bocsátkoztál már következtetésekbe. Finoman, de tettél utalásokat arra, hogy mit is gondolsz rólam. Nehogy azt gondold, hogy ezt az emberi tulajdonságot olyan könnyű levetkőzni. Ez egy jó kérdés, ezen nem gondolkoztam még. Talán kíváncsiság, játék.
* Az utolsó szónál, tekintetét a Elynre villantja. *
- De világosíts fel, miért vagy itt? Bármi is az oka, azért arra kíváncsi lennék, hogy miért is játszod meg magad. Mert ha már itt tartunk, önként jöttél velem ide, nem kényszerítettelek rá. Akkor talán még meg is érteném.
* Az őzike szemek fogva tartják tekintetét, nem tud tőlük szakadni, bárhogy is szeretne. A ridegség ellenére, azok a szemek csupa melegséget árasztanak. Nem tiltakozott a lány társasága ellen, bár ha így is tett volna, akkor is követte volna idáig. *
- Igyekszem, bár a te viselkedésed indította el a témát. De rendben, megpróbálok máshogy fogalmazni.
* Halvány mosolyt küld Elynek, ahogy az megérinti a kézfejét. Talán az első olyan pillanat, mikor a lány nem jégfalak mögé rejtőzik. *
- Ficsúrok? Talán bántott valaki?
* Kicsit elkomorodik tekintette. Maga sem érti, hogy miért is? Miért is érdekelné, hogy ha így is van. Semmi joga ahhoz, hogy az ilyeneket elítélje, hisz maga sem különb, de inkább most nem kezd vívódásba. Egyre inkább lepődik meg magán, amiért eljutott idáig. *
- Nem valóban nem értem, bár magam is a hűvös északról származom. De nem csak téged, senkit. De ha jobban belegondol az ember, ez nem a ti hibátok. Vagy csak talán én voltam túl lázadó.
* Vonja meg a vállát. *
- Én itt leszek.
* Bólint egy mosoly kíséretében. *
- A kincse, s ugyan miért? A mellett, hogy a lábad dobod szét, még dalolsz és táncolsz is?
* Durvasága csak abban keresendő, hogy kissé meg akarja törni a lányt, bár az nehezen adja magát, sőt még makacsabb lesz. Úgy érzi, hogy már túl sokáig szorította annak, karját, így még mielőtt elengedné, feláll, így tornyosulva a nő felé. *
- Izgalmasabb voltál addig, míg ki nem derült, hogy szajha vagy. Szomorú, hogy a büszke északi idáig süllyedt. Apád biztos büszke lesz rád, ha megtudja, miből is maradtál életben. Talán küldök is egy levelet a családfőnek.
* A nő jól használja fegyverét, közelsége egy pillanatra kizökkenti Necrat, ám a maró szavak, hamar visszarántják a valóságba. A szavakat hasonlóan suttogja a lánynak. Ki is használja, így tarkójára fog, hogy aztán újra csókot lopjon, ám ezért már nem jár jutalom. Szemtelenül vigyorodik el, majd lehajol, hogy a lány hátsója alá próbáljon fogni, majd a vállán átvetve, akár egy döglött szarvast, meginduljon vele a folyó felé. *
- Gyorsan változtatod a szabályokat. Bolond lennék adni neked adni két száz aranyat, s várni éjszaka a jutatatást. Pár pillanattal ezelőtt még itt és mostantól volt szó.
3346. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-11-28 20:08:07
Üzenet elküldve: 2015-11-28 20:08:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
// Barna Gbolis //
*Az azért nem megy ki a fejéből, hogy Kai azt mondta, a Gbolist nem messze a tisztástól találta, méghozzá elég sokat. Úgyhogy amikor elkészül a növényekkel, fogja magát, és úgy dönt, kimegy ő is a Tisztásra, még mielőtt este lenne. Hátha talál még ő is azokból a bogyókból. A Barna Gbolisból sohasem elég úgysem. A Tisztáson magán nem sokat keresgél, meg azt a múltkor különben is tüzetesen átnézte. Ott nincs még bokor sem, Gbolis meg pláne nincsen. De a tisztás környékén, beljebb már eléggé megsűrűsödik az erdő. Valahol ott találhatott Kai a magas fákra. Elég sokáig csatangol, de nem bukkan rá semerre még csupaszon álló fákra sem, nemhogy bogyókkal megrakottakra. Míg végül egy kis vízmosásos részen, ami azt illeti, már elég messzire a tisztástól talál néhányat az ismerős lándzsaszerű levelekből. Igen, ez Barna Gbolis. De bogyó, az nem sok van rajtuk. Egyetlen fát talál, amiről még érdemes szednie. Dehát az is valami. A semminél mégis több. Begyűjti a sárgásbarna bogyókat, aztán visszatér a tisztásra. Kora reggel, napfelkeltekor még ebben a hidegben is mindig vannak itt néhányan, de most senki sem meditál, üres a tisztás. Isqeha azért elcsendesíti az elméjét, és befogadja a hely energiáját. Szeret ide jönni, a tisztás egyszerre feltölti és kiüresíti az elméjét. Olyan, mint amikor napokig Erdőmélyén barangol. De aztán a hideg visszahívja a Levelek havának őszi valóságába, és elindul vissza az Árnyék utcába. Szerencse, hogy nincs olyan messze, hamar megjárni az utat.*
*Az azért nem megy ki a fejéből, hogy Kai azt mondta, a Gbolist nem messze a tisztástól találta, méghozzá elég sokat. Úgyhogy amikor elkészül a növényekkel, fogja magát, és úgy dönt, kimegy ő is a Tisztásra, még mielőtt este lenne. Hátha talál még ő is azokból a bogyókból. A Barna Gbolisból sohasem elég úgysem. A Tisztáson magán nem sokat keresgél, meg azt a múltkor különben is tüzetesen átnézte. Ott nincs még bokor sem, Gbolis meg pláne nincsen. De a tisztás környékén, beljebb már eléggé megsűrűsödik az erdő. Valahol ott találhatott Kai a magas fákra. Elég sokáig csatangol, de nem bukkan rá semerre még csupaszon álló fákra sem, nemhogy bogyókkal megrakottakra. Míg végül egy kis vízmosásos részen, ami azt illeti, már elég messzire a tisztástól talál néhányat az ismerős lándzsaszerű levelekből. Igen, ez Barna Gbolis. De bogyó, az nem sok van rajtuk. Egyetlen fát talál, amiről még érdemes szednie. Dehát az is valami. A semminél mégis több. Begyűjti a sárgásbarna bogyókat, aztán visszatér a tisztásra. Kora reggel, napfelkeltekor még ebben a hidegben is mindig vannak itt néhányan, de most senki sem meditál, üres a tisztás. Isqeha azért elcsendesíti az elméjét, és befogadja a hely energiáját. Szeret ide jönni, a tisztás egyszerre feltölti és kiüresíti az elméjét. Olyan, mint amikor napokig Erdőmélyén barangol. De aztán a hideg visszahívja a Levelek havának őszi valóságába, és elindul vissza az Árnyék utcába. Szerencse, hogy nincs olyan messze, hamar megjárni az utat.*
3345. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-11-27 21:03:23
Üzenet elküldve: 2015-11-27 21:03:23
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Jaj cica//
*Félrehajtott fejjel figyeli, ahogy Necraas visszakérdez. Úgy tűnik, hogy nem csak az ő őszinte nevetése ritka kettejük között. Halványan mosolyodik el, miközben tetőtől talpig végigmustrálja fekvés közben. A kérdésre fejét visszaemeli.*
- Nem tudom, hogy milyen vagy. Nem egy fél nap fogok véleményt formálni rólad, nekem ehhez több időre van szükségem. S nem a közvetlenségről beszéltünk. De immár feléd egy kérdés. Ha annyire ridegnek gondolsz mint azt sugallod. Akkor miért vagyok itt most melletted? Miért beszélgetek veled? Miért osztom meg veled gondolataim, mh?
*Kérdezi őszinte kíváncsisággal hangjában. Fejét közben újra félrehajtja, őzikebarna szemeit mélyen a másikéba fúrja. Valóban érdekli Necraas válasza.*
- Mindent magamra veszek, mert mindent rám mondod. Ha általánosságban akarsz beszélni, akkor valóban ne velem példálozz. Talán egyszerűbb is lenne társalgásunk, s kevésbé zökkenéssel teli. *Kihallja a férfi hangjából némi megbánást. Ezért is érinti meg beszéde közben a kezét s somolyog rá kedvességgel.*
- Tisztában vagyok saját magam elvárásaival. De nem vagyok bolond, nem kényszerítem rá ezt másokra. Főleg nem déliekre. Volt már alkalmam találkozni itteni ficsúrral. *Húzza el a száját, utalva rá, hogy nem kellemes emlékei vannak az ilyenekkel szemben.* - Saját értékrendszerem sokan nem értik. Te vagy az élő példa rá. *Magyarázza bárminemű rosszakarat nélkül hangjában. Mindössze tényeket közöl.*
- Oh, vagy úgy. Délután itt a tisztáson. Amikor a nap eléri a tetőpontot, s lassan kezd el araszolni a nyugati horizonton lefelé. *Adja meg végül válaszát.
Továbbra is fogva tartják kezét. Erős férfi kéz markolja. De nem adja meg az örömöt a másiknak, hogy leereszkedjen mellé, akár elé. Nem. Egy újabb játék kezdődik köztük. A nemek játéka ez. Tűz gyullad szemeibe, mely megfényesíti tekintetét. Ajkai szegletében félreérthetetlen kacér mosoly vibrál.*
- Mint mondtam meg kell élnem valamiből, s egyébként is, a Pinty kincse vagyok. *Hazudja.* - Ki ne akarná maga alá gyűrni egy északi fagyos szépséget. *Suttogja tovvabra is búgó hangon Necraas ajkaiba.* - Ne mondd, hogy téged nem izgat. Ha így lenne nem kezdtél volna el követni a Pintytől. *Mielőtt még a férfi végigcirógatná domborulatait, kezeit megállítja. Némileg elhúzódik a férfitől. * - De előbb az üzlet. Most kifizetsz kétszáz aranyat, éjszaka megkapod az árut, s utána meg száz. S cserébe olyat kapsz mit sosem feledsz el.
*Félrehajtott fejjel figyeli, ahogy Necraas visszakérdez. Úgy tűnik, hogy nem csak az ő őszinte nevetése ritka kettejük között. Halványan mosolyodik el, miközben tetőtől talpig végigmustrálja fekvés közben. A kérdésre fejét visszaemeli.*
- Nem tudom, hogy milyen vagy. Nem egy fél nap fogok véleményt formálni rólad, nekem ehhez több időre van szükségem. S nem a közvetlenségről beszéltünk. De immár feléd egy kérdés. Ha annyire ridegnek gondolsz mint azt sugallod. Akkor miért vagyok itt most melletted? Miért beszélgetek veled? Miért osztom meg veled gondolataim, mh?
*Kérdezi őszinte kíváncsisággal hangjában. Fejét közben újra félrehajtja, őzikebarna szemeit mélyen a másikéba fúrja. Valóban érdekli Necraas válasza.*
- Mindent magamra veszek, mert mindent rám mondod. Ha általánosságban akarsz beszélni, akkor valóban ne velem példálozz. Talán egyszerűbb is lenne társalgásunk, s kevésbé zökkenéssel teli. *Kihallja a férfi hangjából némi megbánást. Ezért is érinti meg beszéde közben a kezét s somolyog rá kedvességgel.*
- Tisztában vagyok saját magam elvárásaival. De nem vagyok bolond, nem kényszerítem rá ezt másokra. Főleg nem déliekre. Volt már alkalmam találkozni itteni ficsúrral. *Húzza el a száját, utalva rá, hogy nem kellemes emlékei vannak az ilyenekkel szemben.* - Saját értékrendszerem sokan nem értik. Te vagy az élő példa rá. *Magyarázza bárminemű rosszakarat nélkül hangjában. Mindössze tényeket közöl.*
- Oh, vagy úgy. Délután itt a tisztáson. Amikor a nap eléri a tetőpontot, s lassan kezd el araszolni a nyugati horizonton lefelé. *Adja meg végül válaszát.
Továbbra is fogva tartják kezét. Erős férfi kéz markolja. De nem adja meg az örömöt a másiknak, hogy leereszkedjen mellé, akár elé. Nem. Egy újabb játék kezdődik köztük. A nemek játéka ez. Tűz gyullad szemeibe, mely megfényesíti tekintetét. Ajkai szegletében félreérthetetlen kacér mosoly vibrál.*
- Mint mondtam meg kell élnem valamiből, s egyébként is, a Pinty kincse vagyok. *Hazudja.* - Ki ne akarná maga alá gyűrni egy északi fagyos szépséget. *Suttogja tovvabra is búgó hangon Necraas ajkaiba.* - Ne mondd, hogy téged nem izgat. Ha így lenne nem kezdtél volna el követni a Pintytől. *Mielőtt még a férfi végigcirógatná domborulatait, kezeit megállítja. Némileg elhúzódik a férfitől. * - De előbb az üzlet. Most kifizetsz kétszáz aranyat, éjszaka megkapod az árut, s utána meg száz. S cserébe olyat kapsz mit sosem feledsz el.
3344. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-11-27 20:24:07
Üzenet elküldve: 2015-11-27 20:24:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Jaj cica//
- Makacs? Hát az nem kifejezés.
* Neveti el magát, nincs benne semmi gúny, őszinte nevetés ez. S valóban így is gondolja. Ilyen nővel ritkán vagy még talán nem is találkozott. Talán nagyanyja volt hasonló természet, ami az akaratosságot és a makacsságot illeti. Mindenkire volt egy keresetlen szava, s nem volt olyan ember, aki eltántoríthatta attól, amit kigondolt. *
- Miért, szerinted én nem ilyen vagyok? Szerinted, ha valójában nem közvetlen lennék, most itt ülnék veled?
* Biccenti félre egy kicsit fejét. Valójában nem mond butaságot Elyne, de azok speciális esetek. *
- Vicces, ahogy mindent magadra veszel. Bár lehet, hogy az én hibám, hogy veled példálózom.
* Mosolyodik el halványan. Talán némi megbánás is van a hangjában. *
- Nem, nem láttalak, viszont olyan szigorú szabályokat állítasz fel magadnak vagy neveltek beléd, mindegy is, hogy ezt látod jónak, s ezt is követed talán.
* Kérdése célt tévesztett, hisz nem arra kíváncsi hol találja éjszakánként a lányt. *
- Nem, hol találkozunk és mikor holnap, hogy lovagoljunk?
* Pontosítja a kérdést, ajkán önelégült vigyorral. Belül örül, hogy a lány jót mulat rajta, noha még akkor is, hacsak bolondnak nézi, s esztelen fráternek. *
~Majd meglátjuk. ~
* Bár lehet szívesen vesztene csatát, vele szemben. De semmivel sem mulat jobban, mint a lány. Valami új játék kezd kibontakozni kettejük között. *
- Hmm… háromszáz arany? Haa… ha én le, akkor te magadat túlbecsülöd. Igencsak csinos kis mézes bödönt kell a szoknyád alatt rejtegetned. Ennyi pénzért talán kedvesebb is lehetnél, nem gondolod? Mondjuk, előbb mutasd meg, miért is fogok fizetni ennyit.
* Nézd végig a lányon, megmustrálva a lány kebleit. Tekintete szinte falja a törékeny testet, míg egyik kezével karját fogja, addig ujjaival, a hófehér domborulatok ívét cirógatja végig. *
A hozzászólás írója (Necraas al Rhy'kerith) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.11.27 20:25:04
- Makacs? Hát az nem kifejezés.
* Neveti el magát, nincs benne semmi gúny, őszinte nevetés ez. S valóban így is gondolja. Ilyen nővel ritkán vagy még talán nem is találkozott. Talán nagyanyja volt hasonló természet, ami az akaratosságot és a makacsságot illeti. Mindenkire volt egy keresetlen szava, s nem volt olyan ember, aki eltántoríthatta attól, amit kigondolt. *
- Miért, szerinted én nem ilyen vagyok? Szerinted, ha valójában nem közvetlen lennék, most itt ülnék veled?
* Biccenti félre egy kicsit fejét. Valójában nem mond butaságot Elyne, de azok speciális esetek. *
- Vicces, ahogy mindent magadra veszel. Bár lehet, hogy az én hibám, hogy veled példálózom.
* Mosolyodik el halványan. Talán némi megbánás is van a hangjában. *
- Nem, nem láttalak, viszont olyan szigorú szabályokat állítasz fel magadnak vagy neveltek beléd, mindegy is, hogy ezt látod jónak, s ezt is követed talán.
* Kérdése célt tévesztett, hisz nem arra kíváncsi hol találja éjszakánként a lányt. *
- Nem, hol találkozunk és mikor holnap, hogy lovagoljunk?
* Pontosítja a kérdést, ajkán önelégült vigyorral. Belül örül, hogy a lány jót mulat rajta, noha még akkor is, hacsak bolondnak nézi, s esztelen fráternek. *
~Majd meglátjuk. ~
* Bár lehet szívesen vesztene csatát, vele szemben. De semmivel sem mulat jobban, mint a lány. Valami új játék kezd kibontakozni kettejük között. *
- Hmm… háromszáz arany? Haa… ha én le, akkor te magadat túlbecsülöd. Igencsak csinos kis mézes bödönt kell a szoknyád alatt rejtegetned. Ennyi pénzért talán kedvesebb is lehetnél, nem gondolod? Mondjuk, előbb mutasd meg, miért is fogok fizetni ennyit.
* Nézd végig a lányon, megmustrálva a lány kebleit. Tekintete szinte falja a törékeny testet, míg egyik kezével karját fogja, addig ujjaival, a hófehér domborulatok ívét cirógatja végig. *
A hozzászólás írója (Necraas al Rhy'kerith) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.11.27 20:25:04
3343. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-11-27 17:12:57
Üzenet elküldve: 2015-11-27 17:12:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Jaj cica//
*Necraas továbbra sem hagyja abba a témát. De egy dologban egyet értenek. Az északiak furcsa népek. Máshogy nevelik csemetéiket. Vagy csak az ő csaladja különös. Ha így is lenne, örülne neki, hogy kitűnnek a hétköznapi tömegből. Mondandói csak újabb kérdéseket szülnek a férfi számára. Halk sóhaj kíséretében válaszol újra.*
- Ha úgy érezném, hogy nem jó, akkor nem lennék ilyen nem gondolod? Ennyi ismeretség után talán már rájöttél, hogy igen makacs természet vagyok. Ha úgy gondolnám, hogy Atyám neveltetése téves, akkor daccal harcolnék ellene.
*Feleli végül, teljes őszinteséggel hangjában. De csak újabb kérdésekkel ostorozzák. A férfi is kezdi türelnét veszteni. Ahogy lassan Elyne is. Nagy erőt vesz magán, hogy ne csattanva válaszoljon.*
- Miért jó ha másnak mutatom magam? Ezt firtatod percek hossza. Te talán olyannak mutatod magad, mint amilyen vagy? Nincsenek titkaid, melyeket rejtegetsz? * S újra hangosan felkacag.* - Rejtegetem az emberek előtt, hogy ki vagyok, mi vagyok. Csak az arra érdemeseket engedem magamhoz közel. Az idő majd eldönti, hogy ki lesz az a személy. S hogy miért? Már elmondtad párszor, mi értelme kimondanom nekem is, mikor pontosan tudom? *Vonja fel ívesen bal szemöldökét.
Az utalásra, hogy a gyerekekkel hogy bánik hangosan nevet fel ismételten.*
- Mert tényleg, olyan sokat láttál tanítani, hogy pontosan tudod milyen gőggel viselkedek a gyerekekkel kedvesség minden hiánya nélkül. *Neveti némi élccel a hangjában. Nem haragszik a férfira. Diákjai eddig kedvelték. Kedvességben nem akad hiány a lányban, de mindennek megvan a maga ideje.
A kérdésre félmosollyal felel.*
- Tudod, hogy hol találsz meg éjszakánként, nem? *Suttogja a férfi ajkaiba.* - Hiszen láttad, hogy miként jövök ki onnan.
*A férfi egyre jobban szórakoztatja, s ennek legnagyobb bizonyítéka, hogy mindig nevet mondatain.*
- Most megfogtál. Magamat meg tudom védeni, de tudod fizetni is kell. Nem feltétlen tudom kiverni az emberből a fizetést. *Mosolyogja álnokul. S ez arcáról nem tűnik el a kérlelés hatására.*
- Legyen. Kétszáz arany most, még száz utana. Valamiből meg kell élni ám.
*Necraas továbbra sem hagyja abba a témát. De egy dologban egyet értenek. Az északiak furcsa népek. Máshogy nevelik csemetéiket. Vagy csak az ő csaladja különös. Ha így is lenne, örülne neki, hogy kitűnnek a hétköznapi tömegből. Mondandói csak újabb kérdéseket szülnek a férfi számára. Halk sóhaj kíséretében válaszol újra.*
- Ha úgy érezném, hogy nem jó, akkor nem lennék ilyen nem gondolod? Ennyi ismeretség után talán már rájöttél, hogy igen makacs természet vagyok. Ha úgy gondolnám, hogy Atyám neveltetése téves, akkor daccal harcolnék ellene.
*Feleli végül, teljes őszinteséggel hangjában. De csak újabb kérdésekkel ostorozzák. A férfi is kezdi türelnét veszteni. Ahogy lassan Elyne is. Nagy erőt vesz magán, hogy ne csattanva válaszoljon.*
- Miért jó ha másnak mutatom magam? Ezt firtatod percek hossza. Te talán olyannak mutatod magad, mint amilyen vagy? Nincsenek titkaid, melyeket rejtegetsz? * S újra hangosan felkacag.* - Rejtegetem az emberek előtt, hogy ki vagyok, mi vagyok. Csak az arra érdemeseket engedem magamhoz közel. Az idő majd eldönti, hogy ki lesz az a személy. S hogy miért? Már elmondtad párszor, mi értelme kimondanom nekem is, mikor pontosan tudom? *Vonja fel ívesen bal szemöldökét.
Az utalásra, hogy a gyerekekkel hogy bánik hangosan nevet fel ismételten.*
- Mert tényleg, olyan sokat láttál tanítani, hogy pontosan tudod milyen gőggel viselkedek a gyerekekkel kedvesség minden hiánya nélkül. *Neveti némi élccel a hangjában. Nem haragszik a férfira. Diákjai eddig kedvelték. Kedvességben nem akad hiány a lányban, de mindennek megvan a maga ideje.
A kérdésre félmosollyal felel.*
- Tudod, hogy hol találsz meg éjszakánként, nem? *Suttogja a férfi ajkaiba.* - Hiszen láttad, hogy miként jövök ki onnan.
*A férfi egyre jobban szórakoztatja, s ennek legnagyobb bizonyítéka, hogy mindig nevet mondatain.*
- Most megfogtál. Magamat meg tudom védeni, de tudod fizetni is kell. Nem feltétlen tudom kiverni az emberből a fizetést. *Mosolyogja álnokul. S ez arcáról nem tűnik el a kérlelés hatására.*
- Legyen. Kétszáz arany most, még száz utana. Valamiből meg kell élni ám.
3342. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-11-27 15:50:52
Üzenet elküldve: 2015-11-27 15:50:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Jaj cica//
* Bólint, sejtései valósak voltak, nem mintha szüksége lett volna a lány megerősítésére, ahhoz, hogy tudja, igaza van. Ám újra nem kap kérdésére választ, melyet már oly sokszor feltett. „ Hogy miért is jó ez? „ Nem arra kíváncsi, hogy mások miért teszik, hanem arra, hogy Elyne, miért teszi ezt. Tudja ő nagyon is jól, hogy ugyanazok, melyeket már elé tárt. Az, hogy megvédje magát az ember. De ő azt akarja hallani, amint a lány elismeri, hogy ő is ezért teszi. *
- Neveltetés? Valóban kemény kézzel, szigorú szabályok mellett nevelik gyermekeiket az északiak.
~ Nekem aztán nem kell bemutatnod. ~
- De úgy érzed ez jó? Nem akarsz rajta változtatni? Hisz magad mondtad, neked aztán ne mondja meg senki, hogy hogyan élj. Miért jó neked az, ha másnak mutatod magad, mint ami valójában vagy? Szélviharok vagy csendesen fúvó szellő, nem ez a lényeg. Pontosan tudod, mire akarok kilyukadni, s csak a csomót keresed a kákán. Választ vártál, hát megkaptad. Most akkor válaszolj te is.
* Csöppnyi ingerültség hallatszik hangjában, melyet egy pillanatnyi szünettel nyel vissza, hogy újra nyugodt kellemes hangon folytassa, mint egy könnyed csevejt. *
- Hm.. érdekes és ezt másképpen látom. Vagyis pontosabban részben adok neked igazat. Mint te is mondtad, erre azért máshogy fogják fel a gyermeknevelést. Kevésbé szigorúak, s nem hiszem, hogy a családfő, szívesen venné, ha túl szigorú lennél a gyermekével. Hiába az északi dac, s gőgösség, sajnos neked is alkalmazkodnod kell.
* Vonja meg vállát, amolyan „sajnos ez van” stílusban. *
- Kedvesnek de mellette szigorúnak. Na már most, ahogy most viselkedsz, az előző nagyon is hiányzik belőled.
* Válaszolja röviden. *
- Remek, az nekem is megfelel. Hol és mikor?
* Teszi fel a kérdés, hogy akkor pontosítsák a találka helyét. *
- Védelem?
* Tetettet csodálkozás ül ki arcára. Fájdalmas lassúsággal húzza félmosolyra ajkát. *
- Akkor, hogy is van ez? Még néhány órával ezelőtt, biztos voltál abban, hogy meg tudod magad védeni. Minek neked védelem? S most komolyan, olyannak tűnök, akitől félni kellene?
* Nézz mélyen a barna szemekbe, s egy kicsit sem lazít szorításán. *
- Hova is sietsz ennyire? Azt hittem, kellemesnek véled a társaságom.
* Bólint, sejtései valósak voltak, nem mintha szüksége lett volna a lány megerősítésére, ahhoz, hogy tudja, igaza van. Ám újra nem kap kérdésére választ, melyet már oly sokszor feltett. „ Hogy miért is jó ez? „ Nem arra kíváncsi, hogy mások miért teszik, hanem arra, hogy Elyne, miért teszi ezt. Tudja ő nagyon is jól, hogy ugyanazok, melyeket már elé tárt. Az, hogy megvédje magát az ember. De ő azt akarja hallani, amint a lány elismeri, hogy ő is ezért teszi. *
- Neveltetés? Valóban kemény kézzel, szigorú szabályok mellett nevelik gyermekeiket az északiak.
~ Nekem aztán nem kell bemutatnod. ~
- De úgy érzed ez jó? Nem akarsz rajta változtatni? Hisz magad mondtad, neked aztán ne mondja meg senki, hogy hogyan élj. Miért jó neked az, ha másnak mutatod magad, mint ami valójában vagy? Szélviharok vagy csendesen fúvó szellő, nem ez a lényeg. Pontosan tudod, mire akarok kilyukadni, s csak a csomót keresed a kákán. Választ vártál, hát megkaptad. Most akkor válaszolj te is.
* Csöppnyi ingerültség hallatszik hangjában, melyet egy pillanatnyi szünettel nyel vissza, hogy újra nyugodt kellemes hangon folytassa, mint egy könnyed csevejt. *
- Hm.. érdekes és ezt másképpen látom. Vagyis pontosabban részben adok neked igazat. Mint te is mondtad, erre azért máshogy fogják fel a gyermeknevelést. Kevésbé szigorúak, s nem hiszem, hogy a családfő, szívesen venné, ha túl szigorú lennél a gyermekével. Hiába az északi dac, s gőgösség, sajnos neked is alkalmazkodnod kell.
* Vonja meg vállát, amolyan „sajnos ez van” stílusban. *
- Kedvesnek de mellette szigorúnak. Na már most, ahogy most viselkedsz, az előző nagyon is hiányzik belőled.
* Válaszolja röviden. *
- Remek, az nekem is megfelel. Hol és mikor?
* Teszi fel a kérdés, hogy akkor pontosítsák a találka helyét. *
- Védelem?
* Tetettet csodálkozás ül ki arcára. Fájdalmas lassúsággal húzza félmosolyra ajkát. *
- Akkor, hogy is van ez? Még néhány órával ezelőtt, biztos voltál abban, hogy meg tudod magad védeni. Minek neked védelem? S most komolyan, olyannak tűnök, akitől félni kellene?
* Nézz mélyen a barna szemekbe, s egy kicsit sem lazít szorításán. *
- Hova is sietsz ennyire? Azt hittem, kellemesnek véled a társaságom.
3341. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-11-27 15:02:22
Üzenet elküldve: 2015-11-27 15:02:22
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Jaj cica//
*Elégedett mosollyal hallgatja a férfi szavait. Nem ostoba, ezt már az első megszólalása alapján sejteni lehetett. Következtetései remekek.*
- Valóban, senki sem így születik. *Mosolyogja. Emlékszik a lányra. Emlékszik arra, hogy milyen volt otthon, a családi körben. S hogy milyen másokkal szemben.*
- Jeges északi neveltetés rideggé teszi az embert. *Feleli a férfinak, válasz gyanánt.* - Hajadba kapó szél? Nálunk jeges viharok voltak, hogyha nem vigyáztál lekap a lóról, a lábadról, s örökre a hó fogságában ragadsz. Bálok? *S erre elmosolyodik újra.*
- No igen, de a déliek fele annyira sincsenek oda a bálokért. *Vagyis eddig ő ezt vette észre. Még ha szerveztek is, kevesen tudják, hogy erre jár. Nem is akarja, hogy tudják, még a végén eljutna a híre északra.*
- Ami pedig a munkámat illeti. Nem feltétlenül kell a gyerekkel Mindig kedvesnek lenni. Fegyelmet kell tanulnia, hogy megtanítsák neki azt, melyre a szüleik kemény aranyakat áldoznak. Nem a semmiért dolgozom. Még ha most nem is érzik jónak, utólag hálásak lesznek.
~Vagy nem, de az már nem az én ügyem.~
- Mert miért, milyennek kéne egy gyerekkel foglalkozónak lenni?
*Teszi fel a kérdést, kíváncsisággal a hangjában. A felkérésre, újra csak vibráló mosollyal az arcán válaszol.*
- Holnap talán lenne is szabadidőm. *Játssza az elfoglalt nő szerepét. Persze Necraasnak nem kell arról tudnia, hogy tanításai mellett bőven van ideje igen sok dologra. S hogy nem is a Pinty tagja. De ez maradjon az ő titka.*
- Egy szajha a bordélyban dolgozik, azon kívül ember. Te sem dolgozol a szabadidőben, ha van egy munkahelyed. *Vágja vissza. S már fordulna is meg, hogy visszatérje a városba, hogy ellátogasson a Templomba. Amikor erős kéz szorítását érzi meg karján. Lehajol a férfival egyvonalban. Meggörnyedt háttal omlik előre haja. Arcán parányi kihívó mosollyal.*
- Nem dolgozom a munkaadóim védelmén kívül. *Suttogja vissza, szemeibe fény gyullad. Még logikus is lehet magyarázat. Veszélyes alakok járnak erre, főleg egy bordélyba. Nem véletlenül vannak ott férfi testőrök. Már amennyit látott belőlük.*
*Elégedett mosollyal hallgatja a férfi szavait. Nem ostoba, ezt már az első megszólalása alapján sejteni lehetett. Következtetései remekek.*
- Valóban, senki sem így születik. *Mosolyogja. Emlékszik a lányra. Emlékszik arra, hogy milyen volt otthon, a családi körben. S hogy milyen másokkal szemben.*
- Jeges északi neveltetés rideggé teszi az embert. *Feleli a férfinak, válasz gyanánt.* - Hajadba kapó szél? Nálunk jeges viharok voltak, hogyha nem vigyáztál lekap a lóról, a lábadról, s örökre a hó fogságában ragadsz. Bálok? *S erre elmosolyodik újra.*
- No igen, de a déliek fele annyira sincsenek oda a bálokért. *Vagyis eddig ő ezt vette észre. Még ha szerveztek is, kevesen tudják, hogy erre jár. Nem is akarja, hogy tudják, még a végén eljutna a híre északra.*
- Ami pedig a munkámat illeti. Nem feltétlenül kell a gyerekkel Mindig kedvesnek lenni. Fegyelmet kell tanulnia, hogy megtanítsák neki azt, melyre a szüleik kemény aranyakat áldoznak. Nem a semmiért dolgozom. Még ha most nem is érzik jónak, utólag hálásak lesznek.
~Vagy nem, de az már nem az én ügyem.~
- Mert miért, milyennek kéne egy gyerekkel foglalkozónak lenni?
*Teszi fel a kérdést, kíváncsisággal a hangjában. A felkérésre, újra csak vibráló mosollyal az arcán válaszol.*
- Holnap talán lenne is szabadidőm. *Játssza az elfoglalt nő szerepét. Persze Necraasnak nem kell arról tudnia, hogy tanításai mellett bőven van ideje igen sok dologra. S hogy nem is a Pinty tagja. De ez maradjon az ő titka.*
- Egy szajha a bordélyban dolgozik, azon kívül ember. Te sem dolgozol a szabadidőben, ha van egy munkahelyed. *Vágja vissza. S már fordulna is meg, hogy visszatérje a városba, hogy ellátogasson a Templomba. Amikor erős kéz szorítását érzi meg karján. Lehajol a férfival egyvonalban. Meggörnyedt háttal omlik előre haja. Arcán parányi kihívó mosollyal.*
- Nem dolgozom a munkaadóim védelmén kívül. *Suttogja vissza, szemeibe fény gyullad. Még logikus is lehet magyarázat. Veszélyes alakok járnak erre, főleg egy bordélyba. Nem véletlenül vannak ott férfi testőrök. Már amennyit látott belőlük.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9567-9586