Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 158 (3141. - 3160. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3160. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-10-16 21:41:51
Üzenet elküldve: 2015-10-16 21:41:51
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Reggeli helyett//
* Tell dicséretére a szemeit forgatja. Nem tudja eldönteni, hogy most egyszerűen csak elfogadja avagy keressen-e mögötte még valami hátsószándékot is.*
- Persze, vagy te árulhatnád a piacon. *válaszol végül gondolva az egyezségükre ami a gnóm bizonyos feladatainak átruházásáról szólt.
Zora úgy dönt, hogy inkább elcsipeget egy szőlőfürtöt és megpróbál nem belefolyni a beszélgetésbe. A gyümölcsöket azzal, hogy középre helyezte fel is ajánlotta beszélgetőtársainak. Természetesen követi a beszéd menetére és néha kíváncsian néz, hol Tell felé hol pedig Ryzre. Amikor a fiatal úr felszólítja őket, hogy hallgassanak el akkor egy cseppet megrémül. Látja Ryz arcán a fájdalmat, nagyon reméli, hogy hamar túljut az újabb rohamon. Némaságba burkolózik de figyel. Amikor a fiatal úr lenyugszik és ismét tudnak beszélgetni igen csak meglepi az amit mond.*
- Bajtársak voltatok? *kérdezi Telltől, akár egy bólintással is beérve válaszként. A következő szavak ismét meghökkentik. Valószínűleg ezek azok az információcseppek amiket nem kimondottan neki szántak.*
- Nagyanyádat száműzték? *vonja le a saját következtetését, hisz valaki bebetonozta magát a helyére mégis mintha még élne a valószínűleg már igen idős Matróna.*
* Tell dicséretére a szemeit forgatja. Nem tudja eldönteni, hogy most egyszerűen csak elfogadja avagy keressen-e mögötte még valami hátsószándékot is.*
- Persze, vagy te árulhatnád a piacon. *válaszol végül gondolva az egyezségükre ami a gnóm bizonyos feladatainak átruházásáról szólt.
Zora úgy dönt, hogy inkább elcsipeget egy szőlőfürtöt és megpróbál nem belefolyni a beszélgetésbe. A gyümölcsöket azzal, hogy középre helyezte fel is ajánlotta beszélgetőtársainak. Természetesen követi a beszéd menetére és néha kíváncsian néz, hol Tell felé hol pedig Ryzre. Amikor a fiatal úr felszólítja őket, hogy hallgassanak el akkor egy cseppet megrémül. Látja Ryz arcán a fájdalmat, nagyon reméli, hogy hamar túljut az újabb rohamon. Némaságba burkolózik de figyel. Amikor a fiatal úr lenyugszik és ismét tudnak beszélgetni igen csak meglepi az amit mond.*
- Bajtársak voltatok? *kérdezi Telltől, akár egy bólintással is beérve válaszként. A következő szavak ismét meghökkentik. Valószínűleg ezek azok az információcseppek amiket nem kimondottan neki szántak.*
- Nagyanyádat száműzték? *vonja le a saját következtetését, hisz valaki bebetonozta magát a helyére mégis mintha még élne a valószínűleg már igen idős Matróna.*
3159. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-10-16 09:12:01
Üzenet elküldve: 2015-10-16 09:12:01
ÚJ
![>Mirasyn Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11132_1521230910_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Shar' Khan - Pancserbosszú Záró//
*A mélységi hátat fordít neki és el megy magához venni íját, ami a földön haver kicsit messzebb tőlük és utána a nyílvesszőért is elsétál, amivel átlőtt egy virágot. Talán ha nem véletlen jön így össze, még meg is dicséri Mira, de az ágreccsenés arra enged következtetni, hogy csak a balszerencsés szerencse vezette a vesszőt.*
-Akkor szia. *Köszön el, mikor ismét a hátát fordítja felé Khan és meg is indul valamerre, ahol valószínűleg tábort vert vagy kii tudja.*
~Csak ne bízd el magad, mert én nem adom olyan egyszerűen az életem.~
*Elmosolyodik a hallott fenyegetésen, mert Mira meg tudja magát védeni, de azért figyelni fog, mert ezek szerint még találkozhat hasonló rosszakarókkal.*
//Shar' Khan - Pancserbosszú Záró//
*A mélységi hátat fordít neki és el megy magához venni íját, ami a földön haver kicsit messzebb tőlük és utána a nyílvesszőért is elsétál, amivel átlőtt egy virágot. Talán ha nem véletlen jön így össze, még meg is dicséri Mira, de az ágreccsenés arra enged következtetni, hogy csak a balszerencsés szerencse vezette a vesszőt.*
-Akkor szia. *Köszön el, mikor ismét a hátát fordítja felé Khan és meg is indul valamerre, ahol valószínűleg tábort vert vagy kii tudja.*
~Csak ne bízd el magad, mert én nem adom olyan egyszerűen az életem.~
*Elmosolyodik a hallott fenyegetésen, mert Mira meg tudja magát védeni, de azért figyelni fog, mert ezek szerint még találkozhat hasonló rosszakarókkal.*
3158. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-10-15 21:01:23
Üzenet elküldve: 2015-10-15 21:01:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Reggeli helyett//
*Mikor a férfi leül a földre, rohama kissé enyhülni látszik, de hirtelen újabb görcs tör rá. Lényegtelen, Tellunius gyanakvása teljesen eltűnik, már bizonyos benne, hogy nem mérgezés, inkább másfajta nyavalya, amit még nem ismer. Mindennek ellenére a roham úgy tűnik felelevenítette Ryz emlékezetét, hiszen már becézi Telluniust, úgy tűnik a tréfás megjegyzést is érti, habár nem fogadja olyan jól, ami teljesen érthető, kutya sem érti mi baja lehet. Végül is lassan javulni kezd a fehér hajú állapota, Zora viszont nem tud vízzel szolgálni, de helyette egy igen elegáns bűbájjal gyümölcsöket és gombákat varázsol, hogy Ryz ezek elfogyasztása után némileg magához térjen. Mikor a környező fák néhány almát potyogtatnak le, a föld pedig hirtelen gombákat sarjaszt, Tellunius talpa alatt is kinő egy jókora gomba, amit fel is kap, majd tönkjétől megszabadítva már neki is lát, és elcsipegeti.*
-Szép volt Zora, akár zöldségest is nyithatnál.
*Fűzi hozzá Telliunius, majd ő is helyet foglal Zora felajánlására közöttük.*
-Rossz emlékből akad nekem is, de mi lehetett oly szörnyű, ami arcomat feledtette veled barátom?
*Kérdezi Tellunius finom mosollyal arcán, de a mondat befejeztekor eltűnik arcáról, helyette elszánttá válik a tekintete.*
-Semmi jó hírrel nem szolgálhatok. Az a boszorkány mintha bebetonozta volna a helyét, túl sokan hűek hozzá.
*Tellben gyorsan tudatosul a laikus társaság, sejti, hogy Zora nem kém vagy hasonló, de ilyenről jobb inkább négyszemközt beszélni, így inkább jegeli a témát.*
-Így igaz, de igen rég volt már.
*Örül, hogy Ryz végre felismeri, de nem most akar nosztalgiázni a kivéreztetett fenevadakról meg szörnyférgekről amiket együtt vadásztak le még nebuló korukban. Majd később, "meghittebb" körülmények között.*
-Valóban sok idő eltelt azóta. Hogyan megy a sorod idefenn? Nagyanyád a méltóságos még mindig olyan, hogy is mondjam, következetes?
*Kérdi Tell, kissé elmosolyodva, hiszen jól ismeri az asszonyt, és a módszereit.*
-Minél hamarabb beszélnünk kell barátom.
*Mikor a férfi leül a földre, rohama kissé enyhülni látszik, de hirtelen újabb görcs tör rá. Lényegtelen, Tellunius gyanakvása teljesen eltűnik, már bizonyos benne, hogy nem mérgezés, inkább másfajta nyavalya, amit még nem ismer. Mindennek ellenére a roham úgy tűnik felelevenítette Ryz emlékezetét, hiszen már becézi Telluniust, úgy tűnik a tréfás megjegyzést is érti, habár nem fogadja olyan jól, ami teljesen érthető, kutya sem érti mi baja lehet. Végül is lassan javulni kezd a fehér hajú állapota, Zora viszont nem tud vízzel szolgálni, de helyette egy igen elegáns bűbájjal gyümölcsöket és gombákat varázsol, hogy Ryz ezek elfogyasztása után némileg magához térjen. Mikor a környező fák néhány almát potyogtatnak le, a föld pedig hirtelen gombákat sarjaszt, Tellunius talpa alatt is kinő egy jókora gomba, amit fel is kap, majd tönkjétől megszabadítva már neki is lát, és elcsipegeti.*
-Szép volt Zora, akár zöldségest is nyithatnál.
*Fűzi hozzá Telliunius, majd ő is helyet foglal Zora felajánlására közöttük.*
-Rossz emlékből akad nekem is, de mi lehetett oly szörnyű, ami arcomat feledtette veled barátom?
*Kérdezi Tellunius finom mosollyal arcán, de a mondat befejeztekor eltűnik arcáról, helyette elszánttá válik a tekintete.*
-Semmi jó hírrel nem szolgálhatok. Az a boszorkány mintha bebetonozta volna a helyét, túl sokan hűek hozzá.
*Tellben gyorsan tudatosul a laikus társaság, sejti, hogy Zora nem kém vagy hasonló, de ilyenről jobb inkább négyszemközt beszélni, így inkább jegeli a témát.*
-Így igaz, de igen rég volt már.
*Örül, hogy Ryz végre felismeri, de nem most akar nosztalgiázni a kivéreztetett fenevadakról meg szörnyférgekről amiket együtt vadásztak le még nebuló korukban. Majd később, "meghittebb" körülmények között.*
-Valóban sok idő eltelt azóta. Hogyan megy a sorod idefenn? Nagyanyád a méltóságos még mindig olyan, hogy is mondjam, következetes?
*Kérdi Tell, kissé elmosolyodva, hiszen jól ismeri az asszonyt, és a módszereit.*
-Minél hamarabb beszélnünk kell barátom.
3157. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-10-15 17:42:11
Üzenet elküldve: 2015-10-15 17:42:11
ÚJ
![>Myna Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/767_ember-felelf_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
//Ryrros - Tánc az árnyakkal//
*Szerencsére nem támadja meg Ryrros miközben írja a levelet és mikor át nyújtja neki csak zsebre teszi azt, nyilván nem Myna előtt fogja elolvasni már ha megteszi, de biztos benne a lány, hogy beleolvas majd, mert elvégre Mira kapja azt és valami azt súgja számára, hogy ezek ketten jól kijönnek a nagy nézeteltérések ellenére is.
Amint indulna elkapja a csuklóját a félvér és magához rántja, miközben másik kezével magához öleli Mynát. Ezen meglepődik és nagyon jól esik neki a dolog, de tudja, hogy nincs jövőjük, mert teljesen más utakat járnak, fölösleges a múlton rágódni.*
-Lehetett volna, de jobban jársz Mirával. *Válaszol halkan és ha igaz a fele is, amit hallott, akkor nem bántaná meg a testvérét még ha tudná sem, hogy elcsábítja a tőle a férfit. Biztos benne, hogy ha együtt is voltak, akkor azt az ikre is akarta, mert sokkal erősebb, mint hogy csak úgy megadja magát egy ilyen veszélyes alaknak.
Amint elengedi őt Ryrros el is lép tőle és hátat fordítva távozik a kezét még felemelve integet azért.*
-Ne aggódj megtalálom önmagam és te is megtalálsz majd ha kellek. *Ahogy távolodik a szívéhez kapja a kezét és ha tehetné kitépné onnan, mert csak úgy kavarognak az érzései ettől a találkozástól. Elnyomja őket, mert nem akarja hogy Mira szenvedjen tőlük. Ahogy távolodik teszi rendbe a gondolatait érzelmeit és szép lassan meg is nyugszik és úgy dönt, hogy egy fa tetején tölti az estét a biztonság kedvéért.*
*Szerencsére nem támadja meg Ryrros miközben írja a levelet és mikor át nyújtja neki csak zsebre teszi azt, nyilván nem Myna előtt fogja elolvasni már ha megteszi, de biztos benne a lány, hogy beleolvas majd, mert elvégre Mira kapja azt és valami azt súgja számára, hogy ezek ketten jól kijönnek a nagy nézeteltérések ellenére is.
Amint indulna elkapja a csuklóját a félvér és magához rántja, miközben másik kezével magához öleli Mynát. Ezen meglepődik és nagyon jól esik neki a dolog, de tudja, hogy nincs jövőjük, mert teljesen más utakat járnak, fölösleges a múlton rágódni.*
-Lehetett volna, de jobban jársz Mirával. *Válaszol halkan és ha igaz a fele is, amit hallott, akkor nem bántaná meg a testvérét még ha tudná sem, hogy elcsábítja a tőle a férfit. Biztos benne, hogy ha együtt is voltak, akkor azt az ikre is akarta, mert sokkal erősebb, mint hogy csak úgy megadja magát egy ilyen veszélyes alaknak.
Amint elengedi őt Ryrros el is lép tőle és hátat fordítva távozik a kezét még felemelve integet azért.*
-Ne aggódj megtalálom önmagam és te is megtalálsz majd ha kellek. *Ahogy távolodik a szívéhez kapja a kezét és ha tehetné kitépné onnan, mert csak úgy kavarognak az érzései ettől a találkozástól. Elnyomja őket, mert nem akarja hogy Mira szenvedjen tőlük. Ahogy távolodik teszi rendbe a gondolatait érzelmeit és szép lassan meg is nyugszik és úgy dönt, hogy egy fa tetején tölti az estét a biztonság kedvéért.*
3156. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-10-15 17:13:07
Üzenet elküldve: 2015-10-15 17:13:07
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
/Myna - Tánc az árnyakkal//
*Figyeli, ahogy Myna megírja a levelet, és nem mozdul közben sem a helyéről.
Aztán elveszi a pergament a lánytól, és meg sem nézve, elteszi a zsebébe. Kissé meglepődik, amikor Myna látszólag elárulja, hogyan találja meg. Talán belátta, hogy felesleges volna rejtőzködnie. Talán annak ellenére, mennyire vehemens és száraz, mennyire makacs és önfejű, mégis érzi, hogy azért van mitől tartania vele kapcsolatban.
Végül, amikor Myna arról beszél, hogy álcázva menne a városba, és szinte majdhogynem ezzel az ő engedélyét kérve, furcsa dolgot érez, és még a szemöldöke is összeszalad.
Talán indulna a lány, de nem tud. Mert Ryrros ekkor előre lép, és megfogja a csuklóját. Aztán hirtelen magához rántja a lányt, és vállalja a kockázatot, egyszerűen csak magához öleli fél kézzel, másikban még mindig a csuklóját tartva annak.*
- Minden más lehetett volna... *ezt suttogja elhaló hangon. Ám az egész pillanat valahogy kissé tényleg más. Különösképpen meghitt, és valahol szomorú is. Mintha két, eltévedt, az évek során megromlott lélek egy pillanatra egyesülne. Ryrros is érzi ezt. Talán sajnálja a lányt? Nem, az lehetetlen. Szánja? Inkább ezt a szót használná rá, de ez mégsem a megfelelő. Ám ezt magának sem vallaná be. Mégis... ahogy látta az imént az őrületet Myna szemében, és most ezt az elveszettséget, a teljes egyedüllétet... valahogy úgy érezte, ezt kell tennie.
Tényleg lehettek volna többek annál, mint amit a lány gondol. Mindez most benne van az ölelésében.
De a sors nem ezt szánta nekik. Két messzire kóborolt szív, akiktől oly távol áll a világ minden csodája és boldogsága. Ha bárki tudná mindezt, s látná ezt a pillanatot, talán megkönnyezné. De azok nem ők, és nem is lesznek soha.
Elengedi végül Mynát, és érzelemmentesen pillant le rá, ha ugyan a nő nem lökte el magától addigra.*
- Találd meg önmagad Myna Foks. Aztán majd én is megtalállak.
*Ryrros ezzel búcsúzik. És ha Myna már el is indulna, ő még a tisztáson marad egy ideig, és áll az árnyak között. Amelyek körül veszik a tisztást és őt magát. És beférkőztek a szívébe is.*
*Figyeli, ahogy Myna megírja a levelet, és nem mozdul közben sem a helyéről.
Aztán elveszi a pergament a lánytól, és meg sem nézve, elteszi a zsebébe. Kissé meglepődik, amikor Myna látszólag elárulja, hogyan találja meg. Talán belátta, hogy felesleges volna rejtőzködnie. Talán annak ellenére, mennyire vehemens és száraz, mennyire makacs és önfejű, mégis érzi, hogy azért van mitől tartania vele kapcsolatban.
Végül, amikor Myna arról beszél, hogy álcázva menne a városba, és szinte majdhogynem ezzel az ő engedélyét kérve, furcsa dolgot érez, és még a szemöldöke is összeszalad.
Talán indulna a lány, de nem tud. Mert Ryrros ekkor előre lép, és megfogja a csuklóját. Aztán hirtelen magához rántja a lányt, és vállalja a kockázatot, egyszerűen csak magához öleli fél kézzel, másikban még mindig a csuklóját tartva annak.*
- Minden más lehetett volna... *ezt suttogja elhaló hangon. Ám az egész pillanat valahogy kissé tényleg más. Különösképpen meghitt, és valahol szomorú is. Mintha két, eltévedt, az évek során megromlott lélek egy pillanatra egyesülne. Ryrros is érzi ezt. Talán sajnálja a lányt? Nem, az lehetetlen. Szánja? Inkább ezt a szót használná rá, de ez mégsem a megfelelő. Ám ezt magának sem vallaná be. Mégis... ahogy látta az imént az őrületet Myna szemében, és most ezt az elveszettséget, a teljes egyedüllétet... valahogy úgy érezte, ezt kell tennie.
Tényleg lehettek volna többek annál, mint amit a lány gondol. Mindez most benne van az ölelésében.
De a sors nem ezt szánta nekik. Két messzire kóborolt szív, akiktől oly távol áll a világ minden csodája és boldogsága. Ha bárki tudná mindezt, s látná ezt a pillanatot, talán megkönnyezné. De azok nem ők, és nem is lesznek soha.
Elengedi végül Mynát, és érzelemmentesen pillant le rá, ha ugyan a nő nem lökte el magától addigra.*
- Találd meg önmagad Myna Foks. Aztán majd én is megtalállak.
*Ryrros ezzel búcsúzik. És ha Myna már el is indulna, ő még a tisztáson marad egy ideig, és áll az árnyak között. Amelyek körül veszik a tisztást és őt magát. És beférkőztek a szívébe is.*
3155. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-10-15 16:51:44
Üzenet elküldve: 2015-10-15 16:51:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
//Ryrros - Tánc az árnyakkal//
*Mynának fájnak a szavak, amiket hall, de nem tudja elhinni, egyszerűen az agya tiltakozik, hogy Mirában ekkorát csalódjon, ez nem lehet igaz és biztos, hogy minden szó csak egy hatalmas hazugság, amivel bántani akarja őt a gonosz félvér.*
-Miatta... *Ismétli el szomorúan a szót és táskájából elő is kapar egy papírt és pennát. Gondolja, hogy Ryrros el fogja olvasni, így csak annyit ír bele amit ő fontosnak tart.
Drága Mirám!
Hallom jól vagy és jól érzed magad a házban, ne aggódj értem én is jól vagyok. Szét váltak útjaim M-el és azért éreztem magam olyan pocsékul pár pillanatig, de már jól vagyok és a saját utamat járom lehetőleg minél jobban elkerülve a házat és környékét.
Myna
Amint elkészül össze is hajtja a levelet és átadja Ryrrosnak.*
-Bármikor szükséged lesz rám megtalálsz, nem rejtőzködöm és a Megara nevet használom. *Bármit is kérjen tartozik neki és mivel úgy is a nyomára fog akadni, inkább elárul mindent, mint hogy megvádolják hogy bujkál a sorsa elől.*
-Akkor azt nem ígérem, hogy nem megyek be a városba, ha úgy hozza a sors, de akkor a legjobb álcámmal fel sem fogok tűnni senkinek. *Búcsúzik Myna, mert nagyon nem úgy sült el a dolog, mint amire számított és nem szeretne több időt együtt lenni Ryrrossal és ezért nem is reagál semmit a mondandójára sem.*
*Mynának fájnak a szavak, amiket hall, de nem tudja elhinni, egyszerűen az agya tiltakozik, hogy Mirában ekkorát csalódjon, ez nem lehet igaz és biztos, hogy minden szó csak egy hatalmas hazugság, amivel bántani akarja őt a gonosz félvér.*
-Miatta... *Ismétli el szomorúan a szót és táskájából elő is kapar egy papírt és pennát. Gondolja, hogy Ryrros el fogja olvasni, így csak annyit ír bele amit ő fontosnak tart.
Drága Mirám!
Hallom jól vagy és jól érzed magad a házban, ne aggódj értem én is jól vagyok. Szét váltak útjaim M-el és azért éreztem magam olyan pocsékul pár pillanatig, de már jól vagyok és a saját utamat járom lehetőleg minél jobban elkerülve a házat és környékét.
Myna
Amint elkészül össze is hajtja a levelet és átadja Ryrrosnak.*
-Bármikor szükséged lesz rám megtalálsz, nem rejtőzködöm és a Megara nevet használom. *Bármit is kérjen tartozik neki és mivel úgy is a nyomára fog akadni, inkább elárul mindent, mint hogy megvádolják hogy bujkál a sorsa elől.*
-Akkor azt nem ígérem, hogy nem megyek be a városba, ha úgy hozza a sors, de akkor a legjobb álcámmal fel sem fogok tűnni senkinek. *Búcsúzik Myna, mert nagyon nem úgy sült el a dolog, mint amire számított és nem szeretne több időt együtt lenni Ryrrossal és ezért nem is reagál semmit a mondandójára sem.*
3154. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-10-15 15:02:04
Üzenet elküldve: 2015-10-15 15:02:04
ÚJ
![>Shar' Khan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/8769_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Mira - Pancserbosszú//
* Felveszi a földről a leejtett íjat, s hátat fordítva Mirával elindul a vesszőért is. Nem egyszer megfordul a fejében, hogy most, mikor távolság van köztük, belelőjön a lányba. De végül nem teszi. Az gyors halál.
Haragot egyáltalán nem érez, pontosan úgy fogja kezelni, mint egy szimpla megbízást. Azzal az aprócska, számára igen kedvezőtlen különbséggel, hogy szemtől szemben kell végül megküzdjön a lánnyal. A barakkban fognak találkozni, onnan pedig valószínűleg egy olyan helyre mennek, ahol senki sem zavarja meg őket.
~ Elveszem az életed, Myna Foks. És minden egyes, az életedért küzdő pillanatot ki fogok élvezni. ~
Megérinti köpenye alatt pihenő tőrét és ujjait végigvezeti annak vonalain.
~ Tégy te is így. ~
Összefogja a vesszőt az íjjal, és hátat mutatva a lánynak elindul a várost megkerülve oda, ahol tábort vertek. *
- Majd megkereslek, ha eljön az idő. Addig... élj úgy, mintha... bármelyik nap meghalhatnál.
* Veti még oda a lánynak, mielőtt a városba menne. Lehet, hogy talán megérné jobban meglesni a városi őrséget. Talán a barakk felé körülnézhetne. *
//Mira - Pancserbosszú//
* Felveszi a földről a leejtett íjat, s hátat fordítva Mirával elindul a vesszőért is. Nem egyszer megfordul a fejében, hogy most, mikor távolság van köztük, belelőjön a lányba. De végül nem teszi. Az gyors halál.
Haragot egyáltalán nem érez, pontosan úgy fogja kezelni, mint egy szimpla megbízást. Azzal az aprócska, számára igen kedvezőtlen különbséggel, hogy szemtől szemben kell végül megküzdjön a lánnyal. A barakkban fognak találkozni, onnan pedig valószínűleg egy olyan helyre mennek, ahol senki sem zavarja meg őket.
~ Elveszem az életed, Myna Foks. És minden egyes, az életedért küzdő pillanatot ki fogok élvezni. ~
Megérinti köpenye alatt pihenő tőrét és ujjait végigvezeti annak vonalain.
~ Tégy te is így. ~
Összefogja a vesszőt az íjjal, és hátat mutatva a lánynak elindul a várost megkerülve oda, ahol tábort vertek. *
- Majd megkereslek, ha eljön az idő. Addig... élj úgy, mintha... bármelyik nap meghalhatnál.
* Veti még oda a lánynak, mielőtt a városba menne. Lehet, hogy talán megérné jobban meglesni a városi őrséget. Talán a barakk felé körülnézhetne. *
3153. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-10-15 14:41:26
Üzenet elküldve: 2015-10-15 14:41:26
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
//Myna - Tánc az árnyakkal//
- Igen, pontosan tudja. Elmondtam neki. Azt, hogyha találkozok veled, akkor nem kezeskedem majd az épségedért. Tudod mit mondott? Azt, hogy rendben van. Nem mentegetett. Meg sem próbált. Talán fél még valahol, hiszen a testvére vagy... de elfogadta azt, amit mondtam.
*A kijelentés elég sötét és zord ahhoz, hogy Myna talán megütközzön rajta, hogy ennyit számít a saját ikertestvérének. De ami a legszebb az egészben, az az, hogy igaz is. Hiszen így volt.
Ezt beszélték, ezt mondta, és Mira is hasonlóan válaszolt rá.*
- Boldog nélküled. Remekül el van. Nem kellene belerondítanod. De átadom a leveledet. És nem miattad. Miatta.
*Elég súlyosak a szavak, amik elhagyják a száját. Nem azért, mert Mynát teljesen lenézi velük, inkább azért, hogy olyan, mintha egyenesen védené Mirát. És valahol így is van, hiszen az este történtek után hozzá tartozik a lány, így, vagy úgy. Mindazonáltal nem kellene így beszélnie róla. Nem is szokott így beszélni senkiről. Mégis ezt teszi. De túl dühös, és túlzottan tombol most legbelül, nyugodt arckifejezése ellenére, ahhoz, hogy mindezt felfogja.
Keserűen nevet fel aztán.*
- Hogy hiányzik e? Nem, Mynácska, teljesen félreértettél. Nekem semmit sem jelentett az az éjszaka, és a legkevésbé vágyom arra, hogy magamévá tegyelek. Főképpen azért sem, mert az erőszak nem igazi együttlét.
*Villan fel egy vigyor az arcán pár másodperc erejéig.*
- Nem ezt akarom behajtani rajtad. Hanem azt, hogy segítettem neked. És azt, hogy életben hagytalak. És azt, hogy lehetővé teszem a számodra, hogy beszélj a testvéredhez. És, hogy mit kérek, azt még nem tudhatom. Egyelőre nem akarok tőled semmit. Csak annyit, hogy tűnj el, minél messzebbre. Majd ha szükségem lesz valamire, éppen tőled, megtalállak.
*Tőrét beledugja az övébe, de az ostort nem teszi el.*
- Ó, meghiszem azt, hogy nem leszel... úgy fogsz lefelé csúszni a lejtőn, mintha csak jég volna a talpaid alatt... csodálkoznék, ha nem így volna... de Te választottad. Nem az én jogom megmondani, ki, hogyan tegye tönkre az életét.
- Igen, pontosan tudja. Elmondtam neki. Azt, hogyha találkozok veled, akkor nem kezeskedem majd az épségedért. Tudod mit mondott? Azt, hogy rendben van. Nem mentegetett. Meg sem próbált. Talán fél még valahol, hiszen a testvére vagy... de elfogadta azt, amit mondtam.
*A kijelentés elég sötét és zord ahhoz, hogy Myna talán megütközzön rajta, hogy ennyit számít a saját ikertestvérének. De ami a legszebb az egészben, az az, hogy igaz is. Hiszen így volt.
Ezt beszélték, ezt mondta, és Mira is hasonlóan válaszolt rá.*
- Boldog nélküled. Remekül el van. Nem kellene belerondítanod. De átadom a leveledet. És nem miattad. Miatta.
*Elég súlyosak a szavak, amik elhagyják a száját. Nem azért, mert Mynát teljesen lenézi velük, inkább azért, hogy olyan, mintha egyenesen védené Mirát. És valahol így is van, hiszen az este történtek után hozzá tartozik a lány, így, vagy úgy. Mindazonáltal nem kellene így beszélnie róla. Nem is szokott így beszélni senkiről. Mégis ezt teszi. De túl dühös, és túlzottan tombol most legbelül, nyugodt arckifejezése ellenére, ahhoz, hogy mindezt felfogja.
Keserűen nevet fel aztán.*
- Hogy hiányzik e? Nem, Mynácska, teljesen félreértettél. Nekem semmit sem jelentett az az éjszaka, és a legkevésbé vágyom arra, hogy magamévá tegyelek. Főképpen azért sem, mert az erőszak nem igazi együttlét.
*Villan fel egy vigyor az arcán pár másodperc erejéig.*
- Nem ezt akarom behajtani rajtad. Hanem azt, hogy segítettem neked. És azt, hogy életben hagytalak. És azt, hogy lehetővé teszem a számodra, hogy beszélj a testvéredhez. És, hogy mit kérek, azt még nem tudhatom. Egyelőre nem akarok tőled semmit. Csak annyit, hogy tűnj el, minél messzebbre. Majd ha szükségem lesz valamire, éppen tőled, megtalállak.
*Tőrét beledugja az övébe, de az ostort nem teszi el.*
- Ó, meghiszem azt, hogy nem leszel... úgy fogsz lefelé csúszni a lejtőn, mintha csak jég volna a talpaid alatt... csodálkoznék, ha nem így volna... de Te választottad. Nem az én jogom megmondani, ki, hogyan tegye tönkre az életét.
3152. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-10-15 14:22:29
Üzenet elküldve: 2015-10-15 14:22:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
//Ryrros - Tánc az árnyakkal//
*Valahogy nem tudja elhinni, hogy őt nem csak arra használta volna Ryrros, hogy megfektesse vagy elküldje kisebb feladatokra, hogy információt szerezzen neki bármi áron. Nem akar ő már többet semmi alvilágit tenni és nem akar odatartozni sem, már pedig a félvér az egyik legrosszabb figura ilyen téren.*
-Én tudom, hogy valami bántja és nem fogja csak úgy akárkinek elnyögni, hogy rosszul érzi magát és Myna bajban lehet, főleg nem neked, aki a véremet akarja és ezt ő is biztosan tudja jól. *Győzködi a félmélységit, majd sóhajt egyet és legyint.*
-Tudod mit megírom a levelet és ha úgy érzed, hogy Mirának szüksége van rá, hogy elolvassa, akkor átadod neki, ha meg boldog nélkülem és a halálom kívánja ő is, akkor meg elégeted. *Javasolja a dolgot, nem akar ő szívességet kérni és tartozni sem akar senkinek semmivel.*
-Ha annyira hiányzik neked az az egy együttlét, akkor itt vagyok tedd meg, élvezd ki és legalább eggyel kevesebb tartozást kell behajtanod rajtam. Apropó mit kérsz azért, hogy életben maradtam? *Már nem ártana tudnia ezt, mert valamivel számolnia kell és már érzi, hogy Jezabielhez kell mennie, hogy megtudja az igazat testvéréről.*
-Nem aggódom, de én sem leszek ilyen mint most örökre. *Jegyzi meg, mivel nagy változást tervez.*
*Valahogy nem tudja elhinni, hogy őt nem csak arra használta volna Ryrros, hogy megfektesse vagy elküldje kisebb feladatokra, hogy információt szerezzen neki bármi áron. Nem akar ő már többet semmi alvilágit tenni és nem akar odatartozni sem, már pedig a félvér az egyik legrosszabb figura ilyen téren.*
-Én tudom, hogy valami bántja és nem fogja csak úgy akárkinek elnyögni, hogy rosszul érzi magát és Myna bajban lehet, főleg nem neked, aki a véremet akarja és ezt ő is biztosan tudja jól. *Győzködi a félmélységit, majd sóhajt egyet és legyint.*
-Tudod mit megírom a levelet és ha úgy érzed, hogy Mirának szüksége van rá, hogy elolvassa, akkor átadod neki, ha meg boldog nélkülem és a halálom kívánja ő is, akkor meg elégeted. *Javasolja a dolgot, nem akar ő szívességet kérni és tartozni sem akar senkinek semmivel.*
-Ha annyira hiányzik neked az az egy együttlét, akkor itt vagyok tedd meg, élvezd ki és legalább eggyel kevesebb tartozást kell behajtanod rajtam. Apropó mit kérsz azért, hogy életben maradtam? *Már nem ártana tudnia ezt, mert valamivel számolnia kell és már érzi, hogy Jezabielhez kell mennie, hogy megtudja az igazat testvéréről.*
-Nem aggódom, de én sem leszek ilyen mint most örökre. *Jegyzi meg, mivel nagy változást tervez.*
3151. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-10-15 14:19:59
Üzenet elküldve: 2015-10-15 14:19:59
ÚJ
![>Rynizz Dwirinthalen [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/892_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Reggeli helyett//
*Nagy levegő, lassan fúj ki. Az eddig némileg segített. Viszont a feje felett cikázó szavak igen zavaróak. Érti ő, hogy segíteni próbálnak, de muszáj ilyen zajosan?*
-Befognátok végre?
*Villan fel tekintete haragosan egy pillanatra karja takarásából.*
-Jól vagyok, nem szomjazom, már ülök, és mindig szürke a bőröm.
*Sorolja dühösen, majd gúnyosan toldja meg, mint aki értette a tréfát, épp csak nem tetszik neki a másik szellemes megjegyzése sötételf jellegzetességére.*
-De azért nagy volt Tell.
*Vicsorít is egyet, vagyis épp belekezdene, de ahogy a másik nevét ily rövidre szabva, becéző formában, tegezve veti oda újabb fejgörcs jelentkezik. Hangos nyögést hallat, mely szinte kiáltásnak is beillik. Arcát takarva kapkodja a levegőt, és ismét nem képes másra figyelni, mint az emlékei sodrából elkapható, villanásnyi képekre.
És ismét ott áll a gyakorlótéren, szemben egy fekete hajú, ifjabb társával, kezükben az életlen kardokkal.
Sosem voltak hasonló rohamai. Persze volt, hogy fájt a feje, egy-egy áttivornyázott éjszaka után. De az a közelébe sem érhetett ennek.*
-Eh.
*Sóhajt fel végül, mire rendezni látszódnak sorai. És megkínzottan tekint előbb a már remélhetőleg ülő mélységi férfire, majd a nőre, végül az almákra.*
-Csak egy rossz emlék. Ami elvett egy másikat.
*Magyarázza röviden, bár ezt talán csak Zora értheti.*
-A tiédet Tell.
*Vigyorog rá erőtlenül immár felismert bajtársára.*
-És felteszem sok másikat is.
*Dől hátra, és támasztja meg tarkóját a fa törzsén. Kicsit kivár, majd értelmezi a helyzetet Zora felé.*
-Tellel együtt nevelkedtünk. Egy ideig közös képzést is kaptunk.
*Rynizz ugyan megkapta az alapvető harci képzettséget, mely kijár minden mélységi fiúcskának, és bár volt tehetsége a dobótőrökhöz, kardhoz nagyanyja egész másra szánta. Így a barakkban megismert társaitól tizennégy évesen el kellett válnia, addigi szoros kapcsolatuk azt követve már csak a rövidke szabadidőkre korlátozódott. És még sok évnek kellett eltelnie, hogy közös küldetésekben kiteljesedjék.*
*Nagy levegő, lassan fúj ki. Az eddig némileg segített. Viszont a feje felett cikázó szavak igen zavaróak. Érti ő, hogy segíteni próbálnak, de muszáj ilyen zajosan?*
-Befognátok végre?
*Villan fel tekintete haragosan egy pillanatra karja takarásából.*
-Jól vagyok, nem szomjazom, már ülök, és mindig szürke a bőröm.
*Sorolja dühösen, majd gúnyosan toldja meg, mint aki értette a tréfát, épp csak nem tetszik neki a másik szellemes megjegyzése sötételf jellegzetességére.*
-De azért nagy volt Tell.
*Vicsorít is egyet, vagyis épp belekezdene, de ahogy a másik nevét ily rövidre szabva, becéző formában, tegezve veti oda újabb fejgörcs jelentkezik. Hangos nyögést hallat, mely szinte kiáltásnak is beillik. Arcát takarva kapkodja a levegőt, és ismét nem képes másra figyelni, mint az emlékei sodrából elkapható, villanásnyi képekre.
És ismét ott áll a gyakorlótéren, szemben egy fekete hajú, ifjabb társával, kezükben az életlen kardokkal.
Sosem voltak hasonló rohamai. Persze volt, hogy fájt a feje, egy-egy áttivornyázott éjszaka után. De az a közelébe sem érhetett ennek.*
-Eh.
*Sóhajt fel végül, mire rendezni látszódnak sorai. És megkínzottan tekint előbb a már remélhetőleg ülő mélységi férfire, majd a nőre, végül az almákra.*
-Csak egy rossz emlék. Ami elvett egy másikat.
*Magyarázza röviden, bár ezt talán csak Zora értheti.*
-A tiédet Tell.
*Vigyorog rá erőtlenül immár felismert bajtársára.*
-És felteszem sok másikat is.
*Dől hátra, és támasztja meg tarkóját a fa törzsén. Kicsit kivár, majd értelmezi a helyzetet Zora felé.*
-Tellel együtt nevelkedtünk. Egy ideig közös képzést is kaptunk.
*Rynizz ugyan megkapta az alapvető harci képzettséget, mely kijár minden mélységi fiúcskának, és bár volt tehetsége a dobótőrökhöz, kardhoz nagyanyja egész másra szánta. Így a barakkban megismert társaitól tizennégy évesen el kellett válnia, addigi szoros kapcsolatuk azt követve már csak a rövidke szabadidőkre korlátozódott. És még sok évnek kellett eltelnie, hogy közös küldetésekben kiteljesedjék.*
3150. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-10-15 13:48:54
Üzenet elküldve: 2015-10-15 13:48:54
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
//Myna - Tánc az árnyakkal//
- Annyi a baj, Mynácska... *suttog továbbfűzve a szót a férfi.*- Hogy én többet akartam veled, mint kulcslyuknak használni... lehet, hogy nem kaptál volna tőlem... szerelmet... *köpi szinte a szót, olyan megvetéssel mondja ki.*-... de biztonságot igen... és megtanítottalak volna olyan dolgokra, amivel a Te kis pillanatnyi idődben nem tudtál volna magad megbirkózni...
*Nem árul el többet, és ez a mondat sokféleképpen értelmezhető. Ám annyi biztos, hogy a férfi valóban tanítani akarta a lányt. És ha így történt volna, most nem az őrület, hanem az erő, és a végtelen kitartás tükröződne a szemeiben. Nem akarná feladni az életét - mert látszólag neki már minden mindegy - hanem kacagva táncolna az ellenségei hulláin. És nem úgy, mint Fekete Pille tette, vagy tenné. Hanem úgy, mint ahogyan ő maga tanulta meg.
Megakarja ölni a lányt. Mégsem teszi aztán.
Miután elengedi, csak áll vele szemben, ostorral és véres tőrrel a kezeiben. Myna pedig meglepettnek látszik. Talán attól, amit mondott? Van annak bármi jelentése is, hogy Mira miatt nem ölte meg? Egy gonosz kis hang a fejében azt suttogja, hogy igen. De a félvér gondolatban brutálisan végzi ki ezt a gonosz kis hangocskát.*
- Miért kéne bármilyen üzenetet is átadnom neki? Most jól van, és éli az életét. Van családja, barátai, otthona. Elakarod mindezt venni tőle?
*Komoran néz a zöld íriszekbe.*
- Számára kellene halottnak lenned. Nem számomra. És én nem a szenvedésedet akarom, Myna. Hanem az ígéreted. Amit akkor tettél. Valamit valamikor. És már nem csak egyszer. Nem öltelek meg. Ez még egy szívesség. Azt akarod, hogy üzenetet vigyek? Legyen, de akkor háromra nő a száma. És be fogom hajtani. Nem bújhatsz el előlem.
*Hangja immáron ismét nyugodttá válik, halkká, szelíddé. Pont ez benne a rémisztő. De a tekintete olyan szilárd, amilyen szilárdan ott áll a lány előtt.*
- Ha így rendben van a dolog, akkor rendben van. Mehetsz az utadra, és majd megkereslek ha kellesz nekem. De a sírból is kirángatlak, hogy behajtsam rajtad a jussomat. Ha pedig elfelednéd az ígéreted, de még élnél... nem leszek kíméletes legközelebb... gyenge vagyok most... *vallja be, ami nála nagy szónak számít.*
- De addigra meg fogok erősödni, ne aggódj. Újra régi önmagam leszek...
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.10.15 14:34:03, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
- Annyi a baj, Mynácska... *suttog továbbfűzve a szót a férfi.*- Hogy én többet akartam veled, mint kulcslyuknak használni... lehet, hogy nem kaptál volna tőlem... szerelmet... *köpi szinte a szót, olyan megvetéssel mondja ki.*-... de biztonságot igen... és megtanítottalak volna olyan dolgokra, amivel a Te kis pillanatnyi idődben nem tudtál volna magad megbirkózni...
*Nem árul el többet, és ez a mondat sokféleképpen értelmezhető. Ám annyi biztos, hogy a férfi valóban tanítani akarta a lányt. És ha így történt volna, most nem az őrület, hanem az erő, és a végtelen kitartás tükröződne a szemeiben. Nem akarná feladni az életét - mert látszólag neki már minden mindegy - hanem kacagva táncolna az ellenségei hulláin. És nem úgy, mint Fekete Pille tette, vagy tenné. Hanem úgy, mint ahogyan ő maga tanulta meg.
Megakarja ölni a lányt. Mégsem teszi aztán.
Miután elengedi, csak áll vele szemben, ostorral és véres tőrrel a kezeiben. Myna pedig meglepettnek látszik. Talán attól, amit mondott? Van annak bármi jelentése is, hogy Mira miatt nem ölte meg? Egy gonosz kis hang a fejében azt suttogja, hogy igen. De a félvér gondolatban brutálisan végzi ki ezt a gonosz kis hangocskát.*
- Miért kéne bármilyen üzenetet is átadnom neki? Most jól van, és éli az életét. Van családja, barátai, otthona. Elakarod mindezt venni tőle?
*Komoran néz a zöld íriszekbe.*
- Számára kellene halottnak lenned. Nem számomra. És én nem a szenvedésedet akarom, Myna. Hanem az ígéreted. Amit akkor tettél. Valamit valamikor. És már nem csak egyszer. Nem öltelek meg. Ez még egy szívesség. Azt akarod, hogy üzenetet vigyek? Legyen, de akkor háromra nő a száma. És be fogom hajtani. Nem bújhatsz el előlem.
*Hangja immáron ismét nyugodttá válik, halkká, szelíddé. Pont ez benne a rémisztő. De a tekintete olyan szilárd, amilyen szilárdan ott áll a lány előtt.*
- Ha így rendben van a dolog, akkor rendben van. Mehetsz az utadra, és majd megkereslek ha kellesz nekem. De a sírból is kirángatlak, hogy behajtsam rajtad a jussomat. Ha pedig elfelednéd az ígéreted, de még élnél... nem leszek kíméletes legközelebb... gyenge vagyok most... *vallja be, ami nála nagy szónak számít.*
- De addigra meg fogok erősödni, ne aggódj. Újra régi önmagam leszek...
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.10.15 14:34:03, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
3149. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-10-14 22:49:35
Üzenet elküldve: 2015-10-14 22:49:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
//Ryrros - Tánc az árnyakkal//
*A férfi rezzenéstelen arccal hallgatja minden sületlenségét, amit összehord, majd mikor az érzelmek kerülnek szóba szorul a nyakán a kéz és érzi, ahogy a bőréhez is szorosabban ér a penge egy apró vágást ejtve, nem vészes, nem fog ennyitől még meghalni, viszont kihozta a sodrából Ryrrost, mert ez egy nagyon gyenge pontja lehet és ezen őrülten elmosolyodik és és szemébe is csak tébolyt lehet látni, hiszen ez uralkodik el rajta inkább, mint a félelem.*
-Attól, hogy te nem hiszel benne még léteznek, csak mikor sorban álltunk érte nem kaptunk! *Neveti el magát kicsit fuldokolva őrülten, mert erre már nem tud mit reagálni. Ám a további mondatok lerohasztják a jó kedvét és csak szúrósan néz azokba az ördögien gonosz fekete szemekbe.*
-Tudod túl sokat hallottam már ezt a Te meg Én milyen jó páros lehetünk dumát és nem jött be az, amit tennem kellett érte, mert ugyanúgy csak egy használt kulcslyuk lettem volna. *Mindenki eddigi életében, akivel párba összeállt ezt tette, amióta ebbe a nyomorult városba jött, miért tett volna másképpen Ryrros is? Érzi, hogy szorosabb a nyakán a fogás és tudja, hogy lehet itt a vég és csak az szomorítja el, hogy Mirának nem tud szólni a közelgő veszélyről.
Egyszer csak hirtelen leugrik róla a félmélységi és egy reflex mozdulatnak köszönheti, hogy nem vágta meg a távozó tőr pengéje. Már egy ideje elmúlt a bénítás varázslat és eléggé megerősödött, hogy ledobja magáról a férfit, még sem tette és most a nyakához nyúlva lábra is pattan, bizonyítva, hogy mennyire semmit sem ér az élete számára, de a szavak és amit mond és hall...* ~Mirának köszönhetem hogy élek? Miért? Csak nem megkedvelte a testvéremet?~
-Eddig is imába fogtam a nevét és ezek után is úgy lesz, át adsz neki egy üzenetet tőlem, amit én írok neki? *Kérdi és hátrébb is lép, felkészül egy újabb varázslatra is, hogy kitérjen előle, ha úgy adódik.*
-Utána mintha itt sem lennék vedd úgy, már halott vagyok és hidd el többet szenvedek élve, mint holtan. *Teszi hozzá azért, hogy ne legyen annyira elkeseredett a félvér, hiszen az élet lehet nagyobb fájdalommal jár, mint ha most mindennek véget vetne.*
*A férfi rezzenéstelen arccal hallgatja minden sületlenségét, amit összehord, majd mikor az érzelmek kerülnek szóba szorul a nyakán a kéz és érzi, ahogy a bőréhez is szorosabban ér a penge egy apró vágást ejtve, nem vészes, nem fog ennyitől még meghalni, viszont kihozta a sodrából Ryrrost, mert ez egy nagyon gyenge pontja lehet és ezen őrülten elmosolyodik és és szemébe is csak tébolyt lehet látni, hiszen ez uralkodik el rajta inkább, mint a félelem.*
-Attól, hogy te nem hiszel benne még léteznek, csak mikor sorban álltunk érte nem kaptunk! *Neveti el magát kicsit fuldokolva őrülten, mert erre már nem tud mit reagálni. Ám a további mondatok lerohasztják a jó kedvét és csak szúrósan néz azokba az ördögien gonosz fekete szemekbe.*
-Tudod túl sokat hallottam már ezt a Te meg Én milyen jó páros lehetünk dumát és nem jött be az, amit tennem kellett érte, mert ugyanúgy csak egy használt kulcslyuk lettem volna. *Mindenki eddigi életében, akivel párba összeállt ezt tette, amióta ebbe a nyomorult városba jött, miért tett volna másképpen Ryrros is? Érzi, hogy szorosabb a nyakán a fogás és tudja, hogy lehet itt a vég és csak az szomorítja el, hogy Mirának nem tud szólni a közelgő veszélyről.
Egyszer csak hirtelen leugrik róla a félmélységi és egy reflex mozdulatnak köszönheti, hogy nem vágta meg a távozó tőr pengéje. Már egy ideje elmúlt a bénítás varázslat és eléggé megerősödött, hogy ledobja magáról a férfit, még sem tette és most a nyakához nyúlva lábra is pattan, bizonyítva, hogy mennyire semmit sem ér az élete számára, de a szavak és amit mond és hall...* ~Mirának köszönhetem hogy élek? Miért? Csak nem megkedvelte a testvéremet?~
-Eddig is imába fogtam a nevét és ezek után is úgy lesz, át adsz neki egy üzenetet tőlem, amit én írok neki? *Kérdi és hátrébb is lép, felkészül egy újabb varázslatra is, hogy kitérjen előle, ha úgy adódik.*
-Utána mintha itt sem lennék vedd úgy, már halott vagyok és hidd el többet szenvedek élve, mint holtan. *Teszi hozzá azért, hogy ne legyen annyira elkeseredett a félvér, hiszen az élet lehet nagyobb fájdalommal jár, mint ha most mindennek véget vetne.*
3148. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-10-14 22:29:23
Üzenet elküldve: 2015-10-14 22:29:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Shar' Khan - Pancserbosszú//
*Mira tudja, hogy ez olyan lesz, mint a vademberek ellen küzdeni, akik fellázadtak, tele lesz mocskos módszerrel, de őt sem kell sajnálni, ha ilyeneket kell használni hiszen van egy pár a fejében.*
-Rendben, majd szól, hogy mikor én várok és addig fegyverszünet. *Nincs kétsége a felől, hogy nyernie kell, de hogy utána milyen lehet a kapcsolatuk azt nem tudja megjósolni, csak reméli, hogy a semlegesnél nem lesz rosszabb.*
-Sajnálom, de semmire sem emlékszem, de néha jobb is hidd el, mert amiket hallok az nem boldogít. *Sóhajt egyet és hát igen Myna élete tele ismerősökkel és rosszakarókkal, nem a legjobb előélet, amit meg kell szoknia. Csak bólint és követi egy árnyékosabb helyre a mélységit.*
-Kaptam egy lehetőséget és nekem is otthont és pénzt ígértek, de mint látod itt vagyok és ott tartunk hogy én ajánlhatom ugyanezt másoknak. *A férfi felé fordul és széttárja a kezeit jelezve, hogy ő is így kezdte és már fontos ember, szóval van lehetőség fentebb jutásra, az egész csak az illetőn múlik.*
-Még valami? Nem tartanálak fel fölöslegesen és tudod hol találsz meg, ha el jön az idő szerinted.
//Shar' Khan - Pancserbosszú//
*Mira tudja, hogy ez olyan lesz, mint a vademberek ellen küzdeni, akik fellázadtak, tele lesz mocskos módszerrel, de őt sem kell sajnálni, ha ilyeneket kell használni hiszen van egy pár a fejében.*
-Rendben, majd szól, hogy mikor én várok és addig fegyverszünet. *Nincs kétsége a felől, hogy nyernie kell, de hogy utána milyen lehet a kapcsolatuk azt nem tudja megjósolni, csak reméli, hogy a semlegesnél nem lesz rosszabb.*
-Sajnálom, de semmire sem emlékszem, de néha jobb is hidd el, mert amiket hallok az nem boldogít. *Sóhajt egyet és hát igen Myna élete tele ismerősökkel és rosszakarókkal, nem a legjobb előélet, amit meg kell szoknia. Csak bólint és követi egy árnyékosabb helyre a mélységit.*
-Kaptam egy lehetőséget és nekem is otthont és pénzt ígértek, de mint látod itt vagyok és ott tartunk hogy én ajánlhatom ugyanezt másoknak. *A férfi felé fordul és széttárja a kezeit jelezve, hogy ő is így kezdte és már fontos ember, szóval van lehetőség fentebb jutásra, az egész csak az illetőn múlik.*
-Még valami? Nem tartanálak fel fölöslegesen és tudod hol találsz meg, ha el jön az idő szerinted.
3147. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-10-14 22:13:41
Üzenet elküldve: 2015-10-14 22:13:41
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
//Myna - Tánc az árnyakkal//
*Hallgatja a lány rezzenéstelen arccal. De nem mond neki semmit.
Pedig sok dolgot mondhatna. Hogy a tovább lépései milyen gyorsan történnek, és milyen remek emberekkel. Hogy a szerelem a nő számára ezek szerint ugyanannyit ér, mint számára.
Hogy az eskübetartásról hosszabban is cseveghetnének, és sokkal kellemetlenebb körülmények között is. Hogy magasról tesz rá, mibe miért ment bele ez a szuka. És azt is, hogy most Myna van a kezei között, és ha fáj ez Mirának, ha nem, Myna az, aki él vagy hal a következő pillanatokban.
Amikor odáig ér a lány, hogy Ryrros nem ismeri az érzelmeket, és mind mocskosak, még mindig nem tükröz érzelmeket az arca, viszont keze ismét erősebben szorítja meg Myna torkát, és a penge úgy hozzányomódik a nyakához, hogy bevágja egy kicsit a nő bőrét. Ryrroshvar szemeiben különös, eszeveszett fény villan meg. Olyan, amit még nem láthatott Myna, akkor sem, amikor veszedelmet sejtetett a tekintete, vagy a szavai. Belehasít a levegőbe a halál illata, és megremeg a félvér keze a vágytól, hogy megtegye.
Mélyről fakadóan kívánja, mint előző este Mirát.*
- Igen... mocskosak... azt hiszed tiszta érzelmek voltak? Akkor ostobább vagy, mint hittem. *ráhajol Myna ajkára, és habár suttog, mégis erőteljesen ejti ki a szavakat száján.*
- Fogalmad sincs róla, ki vagyok Mynácska... és ha most elvágom a torkod, akkor szerencsésen soha nem is tudod meg... azt hiszed csak úgy elengedlek azok után, hogy kijelented, nem tartod be az esküidet? Hogy semmik a fogadalmak? Azt hiszed megkímélem a testvéredet? De nem... nem öllek meg... láncokra verve fogod megnézni, ahogy bevégzi... előtted... lassan fejtem majd le a húst a csontjairól... addig amíg már sikolt a megváltó halálért... de még akkor is folytatni fogom... Te pedig majd végig nézed... aztán a kezedbe adom a pengét... és azt hiszed engem fogsz megölni vele? Neeem... addigra már eljutsz arra a pontra, hogy vörös csíkot húzz a saját torkodra, és pedig a véretekben fürödve fogom kacagva végignézni...
*Egyre erősebb a szorítása Myna torkán, de ez még mindig jobb, mint ha a pengét tolná beljebb. Nem akarja elengedni. Látja azt a fényt a nő szemében, és tudja, mit jelent azt. Ám azt is, hogy Mira mit jelent a számára. Nem akarja bántani a másik Foksot... de Myna erről mit se sejt.*
- Tudod, Mynácska... bár nem vagy túl okos... de nagyobb őrület van ott belül, mint hittem... együtt megtehettünk volna bármit... képesek lettünk volna bármire... miénk lett volna a világ... csak Te és én... talán még meg is kedveltelek volna... csodálatos szörnyeteg vagy... sajnálom, hogy nem férünk meg együtt egy világban...
*Egy pillanatig úgy tűnik, hogy megfojtja a lányt.. A szemében lévő tompa fény is erről árulkodik, és szinte remeg érte... aztán egyik pillanatról a másikra hirtelen elrántja a kezét Myna torkáról, és a tőrt is elhúzza, ha meg is vágja ezzel. Lepattan róla, mint a parázsról, és ostorát lecsatolva lép hátrébb. Felkészül rá, hogy esetleg támadhat a nő, de ő már nem tesz semmit. Csak ott áll, egyik kezében az ostorral, másikban pedig a vörös élő pengével.*
- Mira... hogy miért bántottam? Nem tudhatod mit tettem... de Te rebegj hálát a nevéért... mert lehetsz bármennyire is erős bármiben, most elvághattam volna a torkod, s csak miatta nem tettem ezt...
*Komoran, szilajan áll Myna előtt, és szinte még a levegő is megfagy körülötte. Nem tudja, mit kezdjen most, ezek után a nővel. Nem kellett volna visszatáncolnia. El kellett volna vágnia a torkát.*
*Hallgatja a lány rezzenéstelen arccal. De nem mond neki semmit.
Pedig sok dolgot mondhatna. Hogy a tovább lépései milyen gyorsan történnek, és milyen remek emberekkel. Hogy a szerelem a nő számára ezek szerint ugyanannyit ér, mint számára.
Hogy az eskübetartásról hosszabban is cseveghetnének, és sokkal kellemetlenebb körülmények között is. Hogy magasról tesz rá, mibe miért ment bele ez a szuka. És azt is, hogy most Myna van a kezei között, és ha fáj ez Mirának, ha nem, Myna az, aki él vagy hal a következő pillanatokban.
Amikor odáig ér a lány, hogy Ryrros nem ismeri az érzelmeket, és mind mocskosak, még mindig nem tükröz érzelmeket az arca, viszont keze ismét erősebben szorítja meg Myna torkát, és a penge úgy hozzányomódik a nyakához, hogy bevágja egy kicsit a nő bőrét. Ryrroshvar szemeiben különös, eszeveszett fény villan meg. Olyan, amit még nem láthatott Myna, akkor sem, amikor veszedelmet sejtetett a tekintete, vagy a szavai. Belehasít a levegőbe a halál illata, és megremeg a félvér keze a vágytól, hogy megtegye.
Mélyről fakadóan kívánja, mint előző este Mirát.*
- Igen... mocskosak... azt hiszed tiszta érzelmek voltak? Akkor ostobább vagy, mint hittem. *ráhajol Myna ajkára, és habár suttog, mégis erőteljesen ejti ki a szavakat száján.*
- Fogalmad sincs róla, ki vagyok Mynácska... és ha most elvágom a torkod, akkor szerencsésen soha nem is tudod meg... azt hiszed csak úgy elengedlek azok után, hogy kijelented, nem tartod be az esküidet? Hogy semmik a fogadalmak? Azt hiszed megkímélem a testvéredet? De nem... nem öllek meg... láncokra verve fogod megnézni, ahogy bevégzi... előtted... lassan fejtem majd le a húst a csontjairól... addig amíg már sikolt a megváltó halálért... de még akkor is folytatni fogom... Te pedig majd végig nézed... aztán a kezedbe adom a pengét... és azt hiszed engem fogsz megölni vele? Neeem... addigra már eljutsz arra a pontra, hogy vörös csíkot húzz a saját torkodra, és pedig a véretekben fürödve fogom kacagva végignézni...
*Egyre erősebb a szorítása Myna torkán, de ez még mindig jobb, mint ha a pengét tolná beljebb. Nem akarja elengedni. Látja azt a fényt a nő szemében, és tudja, mit jelent azt. Ám azt is, hogy Mira mit jelent a számára. Nem akarja bántani a másik Foksot... de Myna erről mit se sejt.*
- Tudod, Mynácska... bár nem vagy túl okos... de nagyobb őrület van ott belül, mint hittem... együtt megtehettünk volna bármit... képesek lettünk volna bármire... miénk lett volna a világ... csak Te és én... talán még meg is kedveltelek volna... csodálatos szörnyeteg vagy... sajnálom, hogy nem férünk meg együtt egy világban...
*Egy pillanatig úgy tűnik, hogy megfojtja a lányt.. A szemében lévő tompa fény is erről árulkodik, és szinte remeg érte... aztán egyik pillanatról a másikra hirtelen elrántja a kezét Myna torkáról, és a tőrt is elhúzza, ha meg is vágja ezzel. Lepattan róla, mint a parázsról, és ostorát lecsatolva lép hátrébb. Felkészül rá, hogy esetleg támadhat a nő, de ő már nem tesz semmit. Csak ott áll, egyik kezében az ostorral, másikban pedig a vörös élő pengével.*
- Mira... hogy miért bántottam? Nem tudhatod mit tettem... de Te rebegj hálát a nevéért... mert lehetsz bármennyire is erős bármiben, most elvághattam volna a torkod, s csak miatta nem tettem ezt...
*Komoran, szilajan áll Myna előtt, és szinte még a levegő is megfagy körülötte. Nem tudja, mit kezdjen most, ezek után a nővel. Nem kellett volna visszatáncolnia. El kellett volna vágnia a torkát.*
3146. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-10-14 21:30:12
Üzenet elküldve: 2015-10-14 21:30:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
//Ryrros - Tánc az árnyakkal//
*Érzi Myna ennél jobban mellé sem foghatott volna, de ez volt a célja hogy megnevettesse és megsértse a másikat, tisztában van vele, hogy Ryrros számára önmagától nem létezik jobb és ez érződik is belőle, annyira egoista és annyira oda van magáért, hogy már undorító. Ha volt is egy kis vonzódása irányába az már rég elmúlt és most jön a sablonos szöveggel, hogy kinek kellene egy kurtizán. Tudja jól önmagáról is már, hogy senkinek sem kell, csak akit a farka hajt.*
-Ugyan már, én vártalak, te nem jöttél és nem tudott rólad senki semmit... Egyszerűen tovább léptem Morfiusszal és most nélküle folytatom az utamat, amit akartam mindig megkaptam vagy így vagy úgy. *Meg is vonja a vállát, mint akit hidegen hagynak a dolgok, ő egy játékszer és cserébe meg kap mindig mindent, így megy ez és így van ez jól. Nem csodálkozik azon sem, hogy magára maradt a kikötőben, már túl sokat akart.*
-Nem szokásom betartani az ígéreteimet és esküimet. *Jegyzi meg jegyesen és utána már a földön fekve folytatódik a beszélgetés.*
-Neked mást mondott? Tudod csak azért mentem bele ebbe a vércsés marhaságba, mert kikötöttem, ha nem ő de valaki ma este a kedvemre kell tegyen. *Szemeiben megjelenik valami őrült szikra és az őszinteség, hiszen mi értelme van hazudni. Nem zavarja a hideg penge sem a bőrén, még inkább félmosolyra húzza a száját tőle.*
-Pont azért, hogy fájdalmat okozz nekem és ez által Mirának is, ha ismered tudnod kell, hogy ha én vidám vagyok érzi, ha szomorú vagyok érzi, ha valami nagyon aggaszt megérzi. *Sorolja a dolgokat, ami igaz és most a torokszorítás miatt egyre kevésbé tudja visszafogni magát, ezzel kettejüket bántja a férfi, amit nem szeretne Myna és küzd is az érzelmek ellen.*
-Még mindig ügyes táncos és énekes vagyok, az álcázásról nem is beszélve, bárkinek hasznos lehetek kisebb munkákra. *Jelenti ki komoran és örül, hogy enged a szorításból a félvér, mert így visszafogja teljesen az érzéseit, már amennyire sikerül.*
-Engem csak Mira érdekel, hogy jól van e még, ő az egyetlen akit szeretek és akit szeretni fogok örökre. *Az arcon harapás már sok és megpróbálja elrántani a fejét egy fintorral, nagyon nem bírja ezt a közeledést.*
-Van értelme, hogy belássam? Én nem kívánom a halálát Morfiusznak és nem akartam szárnyalni sem... Nem ismerted a bennem lakó ártatlanságot, amit úgy elzártam a világ elől, de ő ismerte és ő hozta felszínre az érzelmekkel együtt. Érezni sokszor fáj, de van kellemes oldala is, amit te biztos nem ismersz, mert mocskosak vagyunk mind. *Legszívesebben vész jeleket adna le a testvérének, hogy jöjjön érte és egy életre elvágja magát Ryrros tőle is, már ha igaz amit mondott neki a félvér.*
-Beszélgessünk. *Még életben kell maradnia és üzennie kell Mirának, mert nem hagyhatja a mai este után pláne kétségek között.*
-Miért bántottad Mirát? A kezdetektől tudtad, hogy ő nem én vagyok... Miért őt? *Néz neheztelve a fekete szemekbe.*
*Érzi Myna ennél jobban mellé sem foghatott volna, de ez volt a célja hogy megnevettesse és megsértse a másikat, tisztában van vele, hogy Ryrros számára önmagától nem létezik jobb és ez érződik is belőle, annyira egoista és annyira oda van magáért, hogy már undorító. Ha volt is egy kis vonzódása irányába az már rég elmúlt és most jön a sablonos szöveggel, hogy kinek kellene egy kurtizán. Tudja jól önmagáról is már, hogy senkinek sem kell, csak akit a farka hajt.*
-Ugyan már, én vártalak, te nem jöttél és nem tudott rólad senki semmit... Egyszerűen tovább léptem Morfiusszal és most nélküle folytatom az utamat, amit akartam mindig megkaptam vagy így vagy úgy. *Meg is vonja a vállát, mint akit hidegen hagynak a dolgok, ő egy játékszer és cserébe meg kap mindig mindent, így megy ez és így van ez jól. Nem csodálkozik azon sem, hogy magára maradt a kikötőben, már túl sokat akart.*
-Nem szokásom betartani az ígéreteimet és esküimet. *Jegyzi meg jegyesen és utána már a földön fekve folytatódik a beszélgetés.*
-Neked mást mondott? Tudod csak azért mentem bele ebbe a vércsés marhaságba, mert kikötöttem, ha nem ő de valaki ma este a kedvemre kell tegyen. *Szemeiben megjelenik valami őrült szikra és az őszinteség, hiszen mi értelme van hazudni. Nem zavarja a hideg penge sem a bőrén, még inkább félmosolyra húzza a száját tőle.*
-Pont azért, hogy fájdalmat okozz nekem és ez által Mirának is, ha ismered tudnod kell, hogy ha én vidám vagyok érzi, ha szomorú vagyok érzi, ha valami nagyon aggaszt megérzi. *Sorolja a dolgokat, ami igaz és most a torokszorítás miatt egyre kevésbé tudja visszafogni magát, ezzel kettejüket bántja a férfi, amit nem szeretne Myna és küzd is az érzelmek ellen.*
-Még mindig ügyes táncos és énekes vagyok, az álcázásról nem is beszélve, bárkinek hasznos lehetek kisebb munkákra. *Jelenti ki komoran és örül, hogy enged a szorításból a félvér, mert így visszafogja teljesen az érzéseit, már amennyire sikerül.*
-Engem csak Mira érdekel, hogy jól van e még, ő az egyetlen akit szeretek és akit szeretni fogok örökre. *Az arcon harapás már sok és megpróbálja elrántani a fejét egy fintorral, nagyon nem bírja ezt a közeledést.*
-Van értelme, hogy belássam? Én nem kívánom a halálát Morfiusznak és nem akartam szárnyalni sem... Nem ismerted a bennem lakó ártatlanságot, amit úgy elzártam a világ elől, de ő ismerte és ő hozta felszínre az érzelmekkel együtt. Érezni sokszor fáj, de van kellemes oldala is, amit te biztos nem ismersz, mert mocskosak vagyunk mind. *Legszívesebben vész jeleket adna le a testvérének, hogy jöjjön érte és egy életre elvágja magát Ryrros tőle is, már ha igaz amit mondott neki a félvér.*
-Beszélgessünk. *Még életben kell maradnia és üzennie kell Mirának, mert nem hagyhatja a mai este után pláne kétségek között.*
-Miért bántottad Mirát? A kezdetektől tudtad, hogy ő nem én vagyok... Miért őt? *Néz neheztelve a fekete szemekbe.*
3145. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-10-14 19:03:58
Üzenet elküldve: 2015-10-14 19:03:58
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
//Myna - Tánc az árnyakkal//
*A sebzett szív érzékeny téma számára, de mégsem rezzen meg a hallatára, sőt meg sem szólal. Higgyen csak azt a lány, amit csak akar.
Ám a kérdésre muszáj felnevetnie.*
- Féltékeny? Morfiuszra?
*Olyan hangosan és harsányan nevet, ahogy Myna talán még sosem hallotta. Nincs benne sem öröm, sem kedvesség, és semmi biztató. Csak a tömény undor és keserűség. Aztán hirtelen, és rosszat sejtetően hagyja abba, és elkomorodva néz a nőre.*
- Nem vagyok féltékeny Morfiuszra. Rád pedig végképp nem. Senkinek sem kell olyan zár, amelyet minden kulcs ki tud nyitni. Egy elhasznált rongybaba vagy Myna Foks. Az egyetlen, aki így is törődött volna veled, én voltam. De Te inkább összetöretted a szívedet, és elfeledted az alkunkat. Egy kérés. Egyetlen egy, bármi és bármikor. Így szólt. Emlékszel még? Aztán csak úgy eltűntél.
*Sötét a tekintete immáron, és nem lehet eldönteni, melyik jelenthet rosszabbat. Az eddigi vigyora, vagy pedig ez.
Aztán sikerül kiszabadítani a kezét, és egy varázslattal letarolja a lányt. Nem is akart volna semmi erősebbet használni, csak lehetőség kellett neki, hogy előnyt szerezzen, és ez sikerült is neki. Egyik kezének hüvelykujját a kis lágy részbe nyomja, ahogy szorítja Myna torkát, míg a másikkal lenyúl csizmájához, és kirántja belőle a tőrt. Hiszen sosem egy van nála. Mindkét csizmájában hord egyet, de Myna nem ismerte ki annyira ezek szerint, hogy ezt tudja. A keze felett ezt nyomja aztán a lány puha, márványbőréhez.*
- Beszélgethetnénk arról, hogy ki kinek volt az ajándéka és miért... *sziszegi aztán, rovarszerű, tagoltan mozgó fejjel. Mintha nem is élőlény volna, csak valami groteszk találmány.*
- Vagy arról, hogy ki használ ki kit... drága Mynácskám... hát úgy gondolod, hogy ennyire könnyen kapható vagyok bármire? Ó, nem... az Te vagy kedvesem, és nem én...
*Szinte nem is pislog sötét szemeivel, s közel hajol a lány arcához, hogy ajkaival megérinthesse a bőrét. Beszívja vörös hajának friss illatát, majd csókot lehet a fülére.*
- Büszke is vagyok... és sajnálom, ha nem hiszel nekem... de miért hazudnék? *suttogja.*- Amikor az igazság... olyan... tökéletes...
*Felsiklik ajka a lány arcán és közel kerül a szájához, de nem csókolja meg.*
- Nem bántom a testvéredet... csak használom, ahogyan azt kell... a kérdés az... hogy Téged lehet e még... Mííínaaa... *a tőr pengéje erősebben nyomódik neki a lány torkának, de az ujjait lágyabbra fogja.*
- Használható vagy még? Van bármi értéked, ami fontos lehet a számomra? Vagy inkább vessek véget a szenvedéseidnek? *visszahajol Myna bőréhez a szája mellett.*
- De akár... hagyhatjuk ezt a kis játszadozást... és beszélhetünk úgy is, mint a régi barátok... nyugalomban... csendben... fegyverek nélkül... szeretnéd? *suttogja, majd hirtelen beleharap a lány arcába, de csak annyira, hogy éppen, hogy fájjon. Nyoma nem fog sokáig maradni. Aztán Myna szemébe néz.*
- Mocskos világban élünk, mocskos emberek között. Csak az ért meg Téged, aki maga is tudja ezt. Belátod már, hogy egyedül én vagyok ilyen? Megöltem volna érted Morfiuszt, ha tartod a szavad... most útra kelnék, és bármit is tett veled, elvágnám a torkát... kérned sem kellene. De Te eltaszítottál. Szó nélkül választottad őt, és semmi köze az egésznek ahhoz, hogy ott voltam e a beavatáson, vagy sem. Fontosabb dolgom is volt annál, mint, hogy széttegyem a lábam, ahogyan Te tetted. Az egyetlen egy dolog, amihez valaha értettél... pedig tőlem szárnyakat kaphattál volna... nos? *teszi fel végül a nagy kérdést.*
- Mi legyen? Bevégezzük itt és most, vagy inkább beszélgetünk?
*Megtehetné. Sőt, valahol vágyik rá, hogy megtegye. Csak hát van egy kis bökkenő. Mirának megígérte, hogy nem öli meg a testvérét. És ha kell, akkor ugyan megszegné ezt a fogadalmat, de amíg nem szükséges, addig tartaná magát mégis ehhez.*
- Vagy arról szeretnél hallani miként gyaláztam meg hőn szeretett Mirádat? Hallgatlak...
*A sebzett szív érzékeny téma számára, de mégsem rezzen meg a hallatára, sőt meg sem szólal. Higgyen csak azt a lány, amit csak akar.
Ám a kérdésre muszáj felnevetnie.*
- Féltékeny? Morfiuszra?
*Olyan hangosan és harsányan nevet, ahogy Myna talán még sosem hallotta. Nincs benne sem öröm, sem kedvesség, és semmi biztató. Csak a tömény undor és keserűség. Aztán hirtelen, és rosszat sejtetően hagyja abba, és elkomorodva néz a nőre.*
- Nem vagyok féltékeny Morfiuszra. Rád pedig végképp nem. Senkinek sem kell olyan zár, amelyet minden kulcs ki tud nyitni. Egy elhasznált rongybaba vagy Myna Foks. Az egyetlen, aki így is törődött volna veled, én voltam. De Te inkább összetöretted a szívedet, és elfeledted az alkunkat. Egy kérés. Egyetlen egy, bármi és bármikor. Így szólt. Emlékszel még? Aztán csak úgy eltűntél.
*Sötét a tekintete immáron, és nem lehet eldönteni, melyik jelenthet rosszabbat. Az eddigi vigyora, vagy pedig ez.
Aztán sikerül kiszabadítani a kezét, és egy varázslattal letarolja a lányt. Nem is akart volna semmi erősebbet használni, csak lehetőség kellett neki, hogy előnyt szerezzen, és ez sikerült is neki. Egyik kezének hüvelykujját a kis lágy részbe nyomja, ahogy szorítja Myna torkát, míg a másikkal lenyúl csizmájához, és kirántja belőle a tőrt. Hiszen sosem egy van nála. Mindkét csizmájában hord egyet, de Myna nem ismerte ki annyira ezek szerint, hogy ezt tudja. A keze felett ezt nyomja aztán a lány puha, márványbőréhez.*
- Beszélgethetnénk arról, hogy ki kinek volt az ajándéka és miért... *sziszegi aztán, rovarszerű, tagoltan mozgó fejjel. Mintha nem is élőlény volna, csak valami groteszk találmány.*
- Vagy arról, hogy ki használ ki kit... drága Mynácskám... hát úgy gondolod, hogy ennyire könnyen kapható vagyok bármire? Ó, nem... az Te vagy kedvesem, és nem én...
*Szinte nem is pislog sötét szemeivel, s közel hajol a lány arcához, hogy ajkaival megérinthesse a bőrét. Beszívja vörös hajának friss illatát, majd csókot lehet a fülére.*
- Büszke is vagyok... és sajnálom, ha nem hiszel nekem... de miért hazudnék? *suttogja.*- Amikor az igazság... olyan... tökéletes...
*Felsiklik ajka a lány arcán és közel kerül a szájához, de nem csókolja meg.*
- Nem bántom a testvéredet... csak használom, ahogyan azt kell... a kérdés az... hogy Téged lehet e még... Mííínaaa... *a tőr pengéje erősebben nyomódik neki a lány torkának, de az ujjait lágyabbra fogja.*
- Használható vagy még? Van bármi értéked, ami fontos lehet a számomra? Vagy inkább vessek véget a szenvedéseidnek? *visszahajol Myna bőréhez a szája mellett.*
- De akár... hagyhatjuk ezt a kis játszadozást... és beszélhetünk úgy is, mint a régi barátok... nyugalomban... csendben... fegyverek nélkül... szeretnéd? *suttogja, majd hirtelen beleharap a lány arcába, de csak annyira, hogy éppen, hogy fájjon. Nyoma nem fog sokáig maradni. Aztán Myna szemébe néz.*
- Mocskos világban élünk, mocskos emberek között. Csak az ért meg Téged, aki maga is tudja ezt. Belátod már, hogy egyedül én vagyok ilyen? Megöltem volna érted Morfiuszt, ha tartod a szavad... most útra kelnék, és bármit is tett veled, elvágnám a torkát... kérned sem kellene. De Te eltaszítottál. Szó nélkül választottad őt, és semmi köze az egésznek ahhoz, hogy ott voltam e a beavatáson, vagy sem. Fontosabb dolgom is volt annál, mint, hogy széttegyem a lábam, ahogyan Te tetted. Az egyetlen egy dolog, amihez valaha értettél... pedig tőlem szárnyakat kaphattál volna... nos? *teszi fel végül a nagy kérdést.*
- Mi legyen? Bevégezzük itt és most, vagy inkább beszélgetünk?
*Megtehetné. Sőt, valahol vágyik rá, hogy megtegye. Csak hát van egy kis bökkenő. Mirának megígérte, hogy nem öli meg a testvérét. És ha kell, akkor ugyan megszegné ezt a fogadalmat, de amíg nem szükséges, addig tartaná magát mégis ehhez.*
- Vagy arról szeretnél hallani miként gyaláztam meg hőn szeretett Mirádat? Hallgatlak...
3144. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-10-14 18:39:44
Üzenet elküldve: 2015-10-14 18:39:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
//Ryrros - Tánc az árnyakkal//
*Nem tudja mi ropog a férfi mögött, talán a kezét ropogtatja, de egy biztos ezt biztos nagyon meg fogja bánni, de lesz ami lesz, nem érdekli már a dolog.*
-Mert te olyan sokat tudsz a sebzett szívekről, talán neked már megsebezte valaki? *Kérdez vissza pimaszul és továbbra is nyugodt hangvételben.*
-Talán féltékeny vagy rá? *Mikor meghallja az apa szót akkor rebben kicsit csak a szempillája, de semmi több. A félvérnek még nem mondta el, hogy nem lehet gyereke és valószínű nem is sikerült kiderítenie sem. Na ezen a gondolaton azért elmosolyodik, mert még sem tud mindent a félvér.*
-Lepasszolt neked? Te voltál az ajándékom amíg nem állt készen felejteni az előző nagy szerelmét, akinek az emlékeitől megszabadítottam a beavatásunkat követő estén, ahol TE nem voltál ott. Tényleg megkaptad már a jeledet vagy csak ott vagy közöttük és kihasználnak téged, festegetésre meg egyéb apróságokra? *Kérdez vissza ő is pár dologra, mert valahonnan érzi, hogy nem kapott jelet a félmélységi.*
-Persze majd elhiszem neked ezt a baromságot!* ~Én figyelmeztettem, hogy kerülje el Ryrrost és ő is azt mondta, hogy ne aggódjak elkerüli messzire és ha a közelébe menne leüti. EZ nem lehet igaz, amit mond... Biztos hazudik nekem, hogy felbosszantson... Rá jött, hogy Mira a legfontosabb nekem és most őt használja ellenem fegyverként.~
-Nem hiszek neked! *Ekkor azonban olyan történik amire nem számított, hogy egy varázslattal fog támadni a férfi és hamar a földön találja magát a hátán és ha ez nem lenne elég, még Ryrros is rámászik és a torkánál szorítja meg őt elég kellemetlen helyen.*
-Most igazán büszke lehetsz magadra, hogy varázslattal letepertél egy lányt. *Mondja ki és szemében egy cseppnyi ijedtség sincs, inkább azt láthatja, hogy Myna szinte már halott és csak megváltás lenne neki a halál.*
-Tégy, amit akarsz, de *krákog egyet a szorítás miatt* de ne bántsd Mirát helyettem kérlek. *Ez már elég szívből szóló volt, mint egy utolsó kívánság és szemeit is becsukja. *Nem féli a halált, de még korai lenne távoznia, Ryrros valószínűleg nem fogja megölni őt és elengedi majd, ki tudja mit akar tenni vele, de nem érdekli már az sem, csak tudná, hogy Mira jól van és boldog. Ez a képessége régen elveszett, de ikrében még ott él és tudja, hogy most ő is rosszul érzi magát egy kicsit lehet, de nem tudja most annyira elnyomni az érzéseit, mert a fájdalom gátolja benne.*
*Nem tudja mi ropog a férfi mögött, talán a kezét ropogtatja, de egy biztos ezt biztos nagyon meg fogja bánni, de lesz ami lesz, nem érdekli már a dolog.*
-Mert te olyan sokat tudsz a sebzett szívekről, talán neked már megsebezte valaki? *Kérdez vissza pimaszul és továbbra is nyugodt hangvételben.*
-Talán féltékeny vagy rá? *Mikor meghallja az apa szót akkor rebben kicsit csak a szempillája, de semmi több. A félvérnek még nem mondta el, hogy nem lehet gyereke és valószínű nem is sikerült kiderítenie sem. Na ezen a gondolaton azért elmosolyodik, mert még sem tud mindent a félvér.*
-Lepasszolt neked? Te voltál az ajándékom amíg nem állt készen felejteni az előző nagy szerelmét, akinek az emlékeitől megszabadítottam a beavatásunkat követő estén, ahol TE nem voltál ott. Tényleg megkaptad már a jeledet vagy csak ott vagy közöttük és kihasználnak téged, festegetésre meg egyéb apróságokra? *Kérdez vissza ő is pár dologra, mert valahonnan érzi, hogy nem kapott jelet a félmélységi.*
-Persze majd elhiszem neked ezt a baromságot!* ~Én figyelmeztettem, hogy kerülje el Ryrrost és ő is azt mondta, hogy ne aggódjak elkerüli messzire és ha a közelébe menne leüti. EZ nem lehet igaz, amit mond... Biztos hazudik nekem, hogy felbosszantson... Rá jött, hogy Mira a legfontosabb nekem és most őt használja ellenem fegyverként.~
-Nem hiszek neked! *Ekkor azonban olyan történik amire nem számított, hogy egy varázslattal fog támadni a férfi és hamar a földön találja magát a hátán és ha ez nem lenne elég, még Ryrros is rámászik és a torkánál szorítja meg őt elég kellemetlen helyen.*
-Most igazán büszke lehetsz magadra, hogy varázslattal letepertél egy lányt. *Mondja ki és szemében egy cseppnyi ijedtség sincs, inkább azt láthatja, hogy Myna szinte már halott és csak megváltás lenne neki a halál.*
-Tégy, amit akarsz, de *krákog egyet a szorítás miatt* de ne bántsd Mirát helyettem kérlek. *Ez már elég szívből szóló volt, mint egy utolsó kívánság és szemeit is becsukja. *Nem féli a halált, de még korai lenne távoznia, Ryrros valószínűleg nem fogja megölni őt és elengedi majd, ki tudja mit akar tenni vele, de nem érdekli már az sem, csak tudná, hogy Mira jól van és boldog. Ez a képessége régen elveszett, de ikrében még ott él és tudja, hogy most ő is rosszul érzi magát egy kicsit lehet, de nem tudja most annyira elnyomni az érzéseit, mert a fájdalom gátolja benne.*
3143. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-10-14 18:16:38
Üzenet elküldve: 2015-10-14 18:16:38
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Reggeli helyett//
* Figyeli a beszélgetés, ismerkedés kimenetelét. Egyik pillanatban mintha ismernék egymást a hímek, másikban viszont Ryz ismét valami sípon játszó lényről kezd el beszélni. Elég furcsa az egész. Zora némi gondolkodás árán ráébred, hogy talán Twini lényéhez köthető a szerető. Még jól emlékszik amikor a csacska furcsaság egy különös titkot bízott rá. Valószínű, ha most ezt elárulná Ryznek vagy egyenesen felpofozná vagy csak a szemeit forgatná azon töprengve mi mindent nem képes egy tündér nőstényke ellocsogni.
Gondolataiból tér vissza Tell szavaira majd rázza meg a fejét Nem jöttek ki túl messze. Nem érezte szükségét elemózsiát is pakolni, vízről nem is beszélve. Tulajdonképpen csak meditálni akart egy keveset és a múlton merengeni erre most itt ül Ryzel szemben a földön, Tell még mindig feléjük magasodik és vizet keres rajta.*
- Nincs. *mondja egyszerűen majd pedig a rosszullétről és a leülésről jut eszébe.*
- Jobb volna ha te ülnél le mellénk.
* A flaskát ugyan hiába követelik rajta de ha már kellene valami ami egy kicsit eltereli az Úrfi gondolatait eszébe jut valami.*
- Várjatok csak. *szól és koncentrál majd elmormol egy igét. Remélhetőleg nemsokára több más meglepetés mellett néhány almát vagy más gyümölcsöt is felajánlanak az állatok. Más apróság, magok vagy gombák most nem érdeklik. Ha a varázslat sikerül a kapott gyümölcsöket összeszedi és mindet középre helyezi majd ismét leül. Ha szerencséje volt akkor lesz néhány alma, körte és talán szőlő is.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a fák néhány gyümölcsöt, a föld gombákat, a kis állatok magvakat kínálnak/gyűjtenek számára.
* Figyeli a beszélgetés, ismerkedés kimenetelét. Egyik pillanatban mintha ismernék egymást a hímek, másikban viszont Ryz ismét valami sípon játszó lényről kezd el beszélni. Elég furcsa az egész. Zora némi gondolkodás árán ráébred, hogy talán Twini lényéhez köthető a szerető. Még jól emlékszik amikor a csacska furcsaság egy különös titkot bízott rá. Valószínű, ha most ezt elárulná Ryznek vagy egyenesen felpofozná vagy csak a szemeit forgatná azon töprengve mi mindent nem képes egy tündér nőstényke ellocsogni.
Gondolataiból tér vissza Tell szavaira majd rázza meg a fejét Nem jöttek ki túl messze. Nem érezte szükségét elemózsiát is pakolni, vízről nem is beszélve. Tulajdonképpen csak meditálni akart egy keveset és a múlton merengeni erre most itt ül Ryzel szemben a földön, Tell még mindig feléjük magasodik és vizet keres rajta.*
- Nincs. *mondja egyszerűen majd pedig a rosszullétről és a leülésről jut eszébe.*
- Jobb volna ha te ülnél le mellénk.
* A flaskát ugyan hiába követelik rajta de ha már kellene valami ami egy kicsit eltereli az Úrfi gondolatait eszébe jut valami.*
- Várjatok csak. *szól és koncentrál majd elmormol egy igét. Remélhetőleg nemsokára több más meglepetés mellett néhány almát vagy más gyümölcsöt is felajánlanak az állatok. Más apróság, magok vagy gombák most nem érdeklik. Ha a varázslat sikerül a kapott gyümölcsöket összeszedi és mindet középre helyezi majd ismét leül. Ha szerencséje volt akkor lesz néhány alma, körte és talán szőlő is.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a fák néhány gyümölcsöt, a föld gombákat, a kis állatok magvakat kínálnak/gyűjtenek számára.
3142. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-10-14 17:55:50
Üzenet elküldve: 2015-10-14 17:55:50
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
//Myna - Tánc az árnyakkal//
*Szélesen vigyorog továbbra is a nő szavait hallva.
Issza a mondatait, mint a hűs forrásvizet, és úgy tűnik semmi sem lankasztja jókedvét. Még egy halk ropogás hallatszik a háta mögül.*
- A vérhez. És a szívedhez, amelyet oly hamar megsebeztek.
*Nem tudja ugyan a férfi, hogy mi történhetett, de elég egyértelmű a dolog. Hiszen Myna itt van, a testvéréért ácsingózott, és elég letörtnek, elveszettnek tűnt, mielőtt belefutott. Ráadásul Morfiusz nincs itt, és a lány szája is arról árulkodik, hogy mindez miért lehet.*
- Ó, hát ez csodálatos! Akkor tehát boldog vagy! Morfiusz a minta férfi, akit mindig kerestél, álmaid netovábbja, akiből fantasztikus férj és apa lesz. Már alig várom az esküvői meghívótokat! *nyílik el a szája is vigyorgása közben.*
- Nagyon remélem, hogy nem hagytok ki a mókából. Hiszen mégis csak én voltam hamarabb, és nem ő. Emlékszel, hogy lepasszolt nekem? Oda vetett, mint egy koncot az útszéli kutyának. Nem jelentettél számára semmit. Hagyta, hogy az enyém legyél, és azt műveljek veled, amit csak akarok. Emlékszel arra az éjszakára Mynácska? *kérdezi, feltűnően nosztalgikus ábrázattal és hangnemmel.*
- Mennyire szerettem, hogy olyan mocskos a lelked... ő is bizonyára ezért vetett szemet rád. *néz merően a lány metsző tekintetébe.*
- Nem bírta megállni, hogy ne tegyen veled olyan dolgokat, amilyeneket én is tettem... hogy ne szerezzen meg... ne játszadozzon veled, ne szórakozzon, ne vegye el azt a maradék kis ostoba eszedet is, ami csak azt bizonyítja, annyira vagy gyerekes, mint amilyennek kezdettől fogva tűntél. Tetszett amit kaptál? Jólesett? Jó volt úgy érezni, mintha bárkinek is számítanál egy kicsit is?
*A testvére. Ismét csak a testvére érdekli. Hát nem bánja a félvér. Beszéljenek róla is.*
- Ó igen, bizonyára rosszul érezhette magát. De miért is hazudnék erről? *duruzsolja.*
- Habár tegnap este igencsak élvezte a társaságom... hosszan... elmélyülten... nem is gondoltam volna, hogy ennyire élvezetes lehet egy naiv kis szűz lány vére... elmesélem én helyette is... hiszen ő nem véletlenül nincs itt... az enyém lett a testvéred, Mynácska... így mindenről tudhatok már, amiről ő is tud. És én vagyok az, aki mindent eldönt a végén. Ha ez azzal is jár, hogy nem látod őt többé. Vagy szeretnéd? Talán most is ketyeg a szerkezet, amíg itt cseverészünk... pereg a homokóra... Mirasyn életének homokórája... hallod a sistergést? Hallod a susogást? Így távolodik el tőled mindörökre, ha úgy akarom.
*Remélhetőleg kellőképpen leköti mindezzel a lány figyelmét, és eléggé felbosszantja ahhoz, hogy közben kezeit megigazítsa háta mögött. Aztán egyik pillanatról a másikra ránt egyet a kötélen. Az egész csak figyelemelterelés volt, amit eddig csinált.
Az erős rántásnak hála pedig valóban enged a béklyó. Ryrros pedig abban a pillanatban a lány felé lendíti jobb kezét. Nem túl erős varázslat, de ha sikerrel jár, éppen elég ahhoz, hogy annyi időre lebéníthassa Mynát, hogy rávesse magát a nőre, leteperje, és a torka alatti kis csontok közé nyomja ujjait. Fájdalmas féken tartás, annyi szent. Kérdés, hogy mennyire jár sikerrel. Ha nem jönne össze, és célt téveszt a varázslat, akkor az ostora után nyúl, amit balga mód nem csatolt le övéről a nő.*
A varázsló egy határozott karlendítéssel rámutat egy célszemélyre, melynek hatására kis energialövedék indul meg az általa kijelölt célpontra, találat esetén enyhe lassító, bénító hatása van.
*Szélesen vigyorog továbbra is a nő szavait hallva.
Issza a mondatait, mint a hűs forrásvizet, és úgy tűnik semmi sem lankasztja jókedvét. Még egy halk ropogás hallatszik a háta mögül.*
- A vérhez. És a szívedhez, amelyet oly hamar megsebeztek.
*Nem tudja ugyan a férfi, hogy mi történhetett, de elég egyértelmű a dolog. Hiszen Myna itt van, a testvéréért ácsingózott, és elég letörtnek, elveszettnek tűnt, mielőtt belefutott. Ráadásul Morfiusz nincs itt, és a lány szája is arról árulkodik, hogy mindez miért lehet.*
- Ó, hát ez csodálatos! Akkor tehát boldog vagy! Morfiusz a minta férfi, akit mindig kerestél, álmaid netovábbja, akiből fantasztikus férj és apa lesz. Már alig várom az esküvői meghívótokat! *nyílik el a szája is vigyorgása közben.*
- Nagyon remélem, hogy nem hagytok ki a mókából. Hiszen mégis csak én voltam hamarabb, és nem ő. Emlékszel, hogy lepasszolt nekem? Oda vetett, mint egy koncot az útszéli kutyának. Nem jelentettél számára semmit. Hagyta, hogy az enyém legyél, és azt műveljek veled, amit csak akarok. Emlékszel arra az éjszakára Mynácska? *kérdezi, feltűnően nosztalgikus ábrázattal és hangnemmel.*
- Mennyire szerettem, hogy olyan mocskos a lelked... ő is bizonyára ezért vetett szemet rád. *néz merően a lány metsző tekintetébe.*
- Nem bírta megállni, hogy ne tegyen veled olyan dolgokat, amilyeneket én is tettem... hogy ne szerezzen meg... ne játszadozzon veled, ne szórakozzon, ne vegye el azt a maradék kis ostoba eszedet is, ami csak azt bizonyítja, annyira vagy gyerekes, mint amilyennek kezdettől fogva tűntél. Tetszett amit kaptál? Jólesett? Jó volt úgy érezni, mintha bárkinek is számítanál egy kicsit is?
*A testvére. Ismét csak a testvére érdekli. Hát nem bánja a félvér. Beszéljenek róla is.*
- Ó igen, bizonyára rosszul érezhette magát. De miért is hazudnék erről? *duruzsolja.*
- Habár tegnap este igencsak élvezte a társaságom... hosszan... elmélyülten... nem is gondoltam volna, hogy ennyire élvezetes lehet egy naiv kis szűz lány vére... elmesélem én helyette is... hiszen ő nem véletlenül nincs itt... az enyém lett a testvéred, Mynácska... így mindenről tudhatok már, amiről ő is tud. És én vagyok az, aki mindent eldönt a végén. Ha ez azzal is jár, hogy nem látod őt többé. Vagy szeretnéd? Talán most is ketyeg a szerkezet, amíg itt cseverészünk... pereg a homokóra... Mirasyn életének homokórája... hallod a sistergést? Hallod a susogást? Így távolodik el tőled mindörökre, ha úgy akarom.
*Remélhetőleg kellőképpen leköti mindezzel a lány figyelmét, és eléggé felbosszantja ahhoz, hogy közben kezeit megigazítsa háta mögött. Aztán egyik pillanatról a másikra ránt egyet a kötélen. Az egész csak figyelemelterelés volt, amit eddig csinált.
Az erős rántásnak hála pedig valóban enged a béklyó. Ryrros pedig abban a pillanatban a lány felé lendíti jobb kezét. Nem túl erős varázslat, de ha sikerrel jár, éppen elég ahhoz, hogy annyi időre lebéníthassa Mynát, hogy rávesse magát a nőre, leteperje, és a torka alatti kis csontok közé nyomja ujjait. Fájdalmas féken tartás, annyi szent. Kérdés, hogy mennyire jár sikerrel. Ha nem jönne össze, és célt téveszt a varázslat, akkor az ostora után nyúl, amit balga mód nem csatolt le övéről a nő.*
A varázsló egy határozott karlendítéssel rámutat egy célszemélyre, melynek hatására kis energialövedék indul meg az általa kijelölt célpontra, találat esetén enyhe lassító, bénító hatása van.
3141. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-10-14 17:31:55
Üzenet elküldve: 2015-10-14 17:31:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
//Ryrros - Tánc az árnyakkal//
*Biztos tudhatta, hogy nem hagyja csak úgy magát, de biztos nem számított altató mérges hárításra. Ryrros idegesítően, mint eddig is csak vigyoros és túl közel lép Mynához, aki elfordítja a fejét tőle, hogy a leheletével se érhesse ajkait. Az Morfiuszé és nem akarja másnak adni egyelőre, főleg nem a félvérnek, aki szépen eldől és nem sokra rá már magához is tér és ontja magából a csípős megjegyzéseket és szavakat.*
-Ugyan már, csak a kezeid kötöttem hátra, mert nem szeretem a torkomnak szegezett pengét. *Uralkodnia kell az érzésein, mert Mira ha megérzi, hogy bajban van biztos elindul az éj sötétjében, de nem biztos jó felé menne és bár jó harcos, de biztos nem tud józanul gondolkozni, ha aggódik.*
-Örülök, hogy ennyire tetszik a hajszínem és a vérhez tudod csak hasonlítani. *Jól érzi, hogy mos ki akarja majd hozni őt a sodrából a férfi és már jönnek a vérző szívét facsaró kérdések, de elfojtja magában az érzéseket és a szeme se rebben meg egy pillanatra sem. Mikor megszólal is hangja nyugodt és őszinte.*
-Nem tudom merre van, de biztos járkálgat valamerre még ilyenkor is és jól teltek a mézes napok és megkaptam mindent, amit akartam. *Nem is olyan nehéz igazat mondania, ellenben az érzéseket elnyomni annál nehezebb, de nem adja meg az örömöt Ryrrosnak és nem akar szomorúságot okozni ezzel Mirának, így erős marad.*
-Ne hazudj, tudom jól, hogy biztos nem olyan rég rosszul érezte magát és aggódik értem. *Jelenti ki határozottan és a szemöldökei is összehúzódnak, érezhető a szavain, hogy biztos a dolgában és igazat mond.*
-Nem érzem többnek magam egy fiatal lánytól és nincs is olyan erősen meg kötözve a kezet, hogy ne szabadítsd ki saját magad és állj bosszút rajtam, mert elaltattalak pár percre. *Szét is tárja a kezeit, igaz jobbjában ott az ostor, de nem tesz vele semmit, csak fogja és ha kell akkor használja a távolság tartás céljából. Nem akarja a mélységi közel engedni, mert tudja az mennyire élvezi az ilyen helyzeteket.*
-Egyedül vagyok és jobban jártam, mint ha eladtam volna magam neked vagy bárki másnak. A saját magam útján haladok tovább. *Persze ezzel is csak terelik a témát és nem tudott meg többet Miráról, már pedig neki a testvére a legfontosabb most és ezt már észre is veheti a következő kérdésnél Ryrros is, mert kicsit aggodalmasabban kérdez felőle.*
-Mondd el hol van Mira és miért nem kapta meg az üzenetemet, mert akkor biztos itt lenne. *Kicsit hunyorítva mélyeszti a zöldjeit a feketékbe.* Vagy te nem akarod, hogy találkozzunk, mert félsz attól hogy ő mit mesélne nekem?
*Biztos tudhatta, hogy nem hagyja csak úgy magát, de biztos nem számított altató mérges hárításra. Ryrros idegesítően, mint eddig is csak vigyoros és túl közel lép Mynához, aki elfordítja a fejét tőle, hogy a leheletével se érhesse ajkait. Az Morfiuszé és nem akarja másnak adni egyelőre, főleg nem a félvérnek, aki szépen eldől és nem sokra rá már magához is tér és ontja magából a csípős megjegyzéseket és szavakat.*
-Ugyan már, csak a kezeid kötöttem hátra, mert nem szeretem a torkomnak szegezett pengét. *Uralkodnia kell az érzésein, mert Mira ha megérzi, hogy bajban van biztos elindul az éj sötétjében, de nem biztos jó felé menne és bár jó harcos, de biztos nem tud józanul gondolkozni, ha aggódik.*
-Örülök, hogy ennyire tetszik a hajszínem és a vérhez tudod csak hasonlítani. *Jól érzi, hogy mos ki akarja majd hozni őt a sodrából a férfi és már jönnek a vérző szívét facsaró kérdések, de elfojtja magában az érzéseket és a szeme se rebben meg egy pillanatra sem. Mikor megszólal is hangja nyugodt és őszinte.*
-Nem tudom merre van, de biztos járkálgat valamerre még ilyenkor is és jól teltek a mézes napok és megkaptam mindent, amit akartam. *Nem is olyan nehéz igazat mondania, ellenben az érzéseket elnyomni annál nehezebb, de nem adja meg az örömöt Ryrrosnak és nem akar szomorúságot okozni ezzel Mirának, így erős marad.*
-Ne hazudj, tudom jól, hogy biztos nem olyan rég rosszul érezte magát és aggódik értem. *Jelenti ki határozottan és a szemöldökei is összehúzódnak, érezhető a szavain, hogy biztos a dolgában és igazat mond.*
-Nem érzem többnek magam egy fiatal lánytól és nincs is olyan erősen meg kötözve a kezet, hogy ne szabadítsd ki saját magad és állj bosszút rajtam, mert elaltattalak pár percre. *Szét is tárja a kezeit, igaz jobbjában ott az ostor, de nem tesz vele semmit, csak fogja és ha kell akkor használja a távolság tartás céljából. Nem akarja a mélységi közel engedni, mert tudja az mennyire élvezi az ilyen helyzeteket.*
-Egyedül vagyok és jobban jártam, mint ha eladtam volna magam neked vagy bárki másnak. A saját magam útján haladok tovább. *Persze ezzel is csak terelik a témát és nem tudott meg többet Miráról, már pedig neki a testvére a legfontosabb most és ezt már észre is veheti a következő kérdésnél Ryrros is, mert kicsit aggodalmasabban kérdez felőle.*
-Mondd el hol van Mira és miért nem kapta meg az üzenetemet, mert akkor biztos itt lenne. *Kicsit hunyorítva mélyeszti a zöldjeit a feketékbe.* Vagy te nem akarod, hogy találkozzunk, mert félsz attól hogy ő mit mesélne nekem?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9567-9586