Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 111 (2201. - 2220. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2220. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-19 00:08:04
Üzenet elküldve: 2015-01-19 00:08:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
*A hógolyócsata végeztével Hrothgaar kicsit újra lelép. Igaz nem messzire megy. Övéit látótávon belül tudja mindvégig, csupán kicsit szétnéz a környéken. Hrothgaar nem az a fajta, aki a társaság középpontja szokott lenni. Na jó, az gazat megvallva gyakran válik ő is azzá, főleg, ha egy kis szesz is van a dologban, de most tudatosan kivonja magát a traccspartiból. Ennek legfőbb oka pedig nem más, mint, hogy mélyésgiek is vannak a dologban.*
~Rég volt, igaz, de egy törpe nem felejt...~
*Még ha akarná sem tudná elfelejteni, milyen is az, amikor egy sötételf pengéje átlukasztja a bőrét. Oldalán még ott van a sebhely, igaz gazdag szőrtakaró alatt lapul. Az illetékes feketeség nem sokkal később valószínűleg megtért őseihez, de az is lehet, hogy még mindig a világon van. Hrothgaar nem tudhatja. A jelenlévő mélységiek persze nem ártottak neki, mégis ódzkodik a közelükbe menni. Nem is nagyon figyel hát vezérére, ami hiba lehet. Pár percnyi henyélés és fintorgás után azonban úgymond megerőszakolja magát és közelebb húzódik, ekkor lesz figyelmes a kialakuló perpatvarra.*
~Nagyon jó... már csak az kellene, hogy valaki megvillogtasson egy pengét és elszabaduljon a pokol.~
*Körbetekint, vajon hány őr mászkálhat itt, vajon hány lehet szolgálatban a fesztivál területén.*
~Talán még el is bánhatnánk velük, de akkor írnánk alá a halálos ítéletünket. Akkor aztán biztosan kivezényelnének egy kisebb sereget ellenünk.~
*Bár ha visszagondol milyen alakokkal találkoztak, amikor először Atrheniorba mentek, és ha a kis küldetésükre gondol, ahol a Szegénynegyedbe látogattak...*
~Bádogkatonák... összeroppantanánk őket.~
*Ám úgy látszik most nem lesz öldöklés... és ekkor villan Kagan pengéje. Hrothgaar ereiben megfagy a vér és önkéntelenül is megmoccan. Jobbja fegyvere felé kap, de a fegyverrántás nem volt végzetes.*
~A büdös életbe már! Nem hiszem el, hogy ezt játsszuk.~
*Még lehet a hideg veríték is kicsapódik homlokán a látottaktól, de ezúttal nem lesz felesleges vérontás. Mi több, a Thargodarok elhagyják a helyszínt. Hrothgaar nincs túlzottan elbűvölve ettől a Hófesztiváltól, sőt, meg van róla szentül győződve, hogy ők odahaza különbet hoznának össze. Thargodarok el, Hrothgaar el...*
*A hógolyócsata végeztével Hrothgaar kicsit újra lelép. Igaz nem messzire megy. Övéit látótávon belül tudja mindvégig, csupán kicsit szétnéz a környéken. Hrothgaar nem az a fajta, aki a társaság középpontja szokott lenni. Na jó, az gazat megvallva gyakran válik ő is azzá, főleg, ha egy kis szesz is van a dologban, de most tudatosan kivonja magát a traccspartiból. Ennek legfőbb oka pedig nem más, mint, hogy mélyésgiek is vannak a dologban.*
~Rég volt, igaz, de egy törpe nem felejt...~
*Még ha akarná sem tudná elfelejteni, milyen is az, amikor egy sötételf pengéje átlukasztja a bőrét. Oldalán még ott van a sebhely, igaz gazdag szőrtakaró alatt lapul. Az illetékes feketeség nem sokkal később valószínűleg megtért őseihez, de az is lehet, hogy még mindig a világon van. Hrothgaar nem tudhatja. A jelenlévő mélységiek persze nem ártottak neki, mégis ódzkodik a közelükbe menni. Nem is nagyon figyel hát vezérére, ami hiba lehet. Pár percnyi henyélés és fintorgás után azonban úgymond megerőszakolja magát és közelebb húzódik, ekkor lesz figyelmes a kialakuló perpatvarra.*
~Nagyon jó... már csak az kellene, hogy valaki megvillogtasson egy pengét és elszabaduljon a pokol.~
*Körbetekint, vajon hány őr mászkálhat itt, vajon hány lehet szolgálatban a fesztivál területén.*
~Talán még el is bánhatnánk velük, de akkor írnánk alá a halálos ítéletünket. Akkor aztán biztosan kivezényelnének egy kisebb sereget ellenünk.~
*Bár ha visszagondol milyen alakokkal találkoztak, amikor először Atrheniorba mentek, és ha a kis küldetésükre gondol, ahol a Szegénynegyedbe látogattak...*
~Bádogkatonák... összeroppantanánk őket.~
*Ám úgy látszik most nem lesz öldöklés... és ekkor villan Kagan pengéje. Hrothgaar ereiben megfagy a vér és önkéntelenül is megmoccan. Jobbja fegyvere felé kap, de a fegyverrántás nem volt végzetes.*
~A büdös életbe már! Nem hiszem el, hogy ezt játsszuk.~
*Még lehet a hideg veríték is kicsapódik homlokán a látottaktól, de ezúttal nem lesz felesleges vérontás. Mi több, a Thargodarok elhagyják a helyszínt. Hrothgaar nincs túlzottan elbűvölve ettől a Hófesztiváltól, sőt, meg van róla szentül győződve, hogy ők odahaza különbet hoznának össze. Thargodarok el, Hrothgaar el...*
2219. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-19 00:03:34
Üzenet elküldve: 2015-01-19 00:03:34
ÚJ
![>Yerougha Enchris [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10838_1486992453_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
*Lehet, hogy Ziana ügyes kezű gyógyító - bár egyelőre erről sincs szilárdan meggyőződve, de zsarolónak meglehetősen amatőr. Néhányat odébb lép, keze az Argus által vásárolt egyik forralt borra fonódik, majd visszasiet vele a hejre kis vöröshöz.*
- Itt az itala *adja át neki, közben fürkészve a lány arckifejezését, nem utal-e jel arra, hogy gutaütés kerülgetné.* - Tíz aranyat viszont legfeljebb csak akkor adnék, ha valóban eladná azt a khmm, szépítő port. *Neki aztán egyre megy. Ha a hashajtó sikerrel be is teljesíti küldetését, legalább lesz kit felszecskáznia.*
- Semmi különleges *nyugtatja meg Svirt.* - Olybá tűnik, Moonxylwery a heves udvarlást kedveli. *Meg a jelek szerint a szánkót is, de erre nem tud értelmes magyarázatot adni. Azt az apróságot már nem teszi hozzá, hogy vélhetően közel álltak egy nagyszabású vérfürdőhöz.*
- Említettem már, hogy meghúzódott ez a rész a hócsatában? *fordul vissza Zianához aztán, miközben a törzse és a bal comb felső részének találkozására mutat. Biztos benne, hogy legalább 34 féle módja van annak, hogyan halhat ebbe bele, de azért mégis megkockáztatja a kérdést.*
*Lehet, hogy Ziana ügyes kezű gyógyító - bár egyelőre erről sincs szilárdan meggyőződve, de zsarolónak meglehetősen amatőr. Néhányat odébb lép, keze az Argus által vásárolt egyik forralt borra fonódik, majd visszasiet vele a hejre kis vöröshöz.*
- Itt az itala *adja át neki, közben fürkészve a lány arckifejezését, nem utal-e jel arra, hogy gutaütés kerülgetné.* - Tíz aranyat viszont legfeljebb csak akkor adnék, ha valóban eladná azt a khmm, szépítő port. *Neki aztán egyre megy. Ha a hashajtó sikerrel be is teljesíti küldetését, legalább lesz kit felszecskáznia.*
- Semmi különleges *nyugtatja meg Svirt.* - Olybá tűnik, Moonxylwery a heves udvarlást kedveli. *Meg a jelek szerint a szánkót is, de erre nem tud értelmes magyarázatot adni. Azt az apróságot már nem teszi hozzá, hogy vélhetően közel álltak egy nagyszabású vérfürdőhöz.*
- Említettem már, hogy meghúzódott ez a rész a hócsatában? *fordul vissza Zianához aztán, miközben a törzse és a bal comb felső részének találkozására mutat. Biztos benne, hogy legalább 34 féle módja van annak, hogyan halhat ebbe bele, de azért mégis megkockáztatja a kérdést.*
2218. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-19 00:00:30
Üzenet elküldve: 2015-01-19 00:00:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Kalózkaland//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Elégedettséggel tölti el, hogy egy valami legalább nem változott. Az elmúlt időszakok férfi nélkülisége nem csak az ő válogatásából fakadt. Akihez kívánt volna közeledni, hirtelen ellökte magától, vagy egyszerűen csak nem kellett épp azoknak. De lám, most vágya viszonzásra talált, s már nem is érzi azon ujjakat oly hidegnek. Szürke íriszei vágyakozva keresi a kék szempárt, miközben fogaival kap Zara ajkai után.*
- Akkor még ellöklek néhányszor. Úgy tartják, minél vadabb a vad, annál élvezetebb teli a zsákmány.
*Súgja, szinte a az első tiszt szájába szavait. Szinte összegabalyodva haladnak előre a bódé mögé, immár nem zavartatva magát, hogyha ott is vannak emberek. Az árus előtt még moderálta magát, mert azért csak nem rá tartozik, ama vad, nyers, sötét szenvedély, amelyet kiélni készülnek.
A fogak érzésére, fejét hátradönti, szabaddá téve, az eddig elrejtőző területeket. Egyik kezével a férfi hasfalán tartja, azzal nyomva a falhoz, míg a másikkal nadrágja bejáratánál keres utat.
A másodpercek csak úgy szaladnak, s az események haladnak. A következő pillanatban, villámsebesen cserélnek helyet, s hátát a bódé hátának vetik. Az ütközést, egy halk, kéjes nyögéssel honorálja, s ajkaiba harapva hallgatja a másikat. Kezei közben felfedező körútra indultak. Hallja saját szívverését, ahogy egyre vehemensen lüktet, már-már attól, félve, hogy Zara is meghallja, vagy esetleg megérzi. Ajkai vértől duzzadtak, mellkasa is egyre szaporábban jár.*
- Régen nem voltál ennyire bizonytalan, a dolgokban, tisztem.
*S kezeivel, máris a férfi érzékeny részeinél motoszkál. A csata folytatódik, a versenynek viszont csak győztesei lehetnek, s a legvégén mindketten megkapják, amit akarnak.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.01.19 12:28:57, a következő indokkal:
Korhatárjelzés javítása.
//Kalózkaland//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Elégedettséggel tölti el, hogy egy valami legalább nem változott. Az elmúlt időszakok férfi nélkülisége nem csak az ő válogatásából fakadt. Akihez kívánt volna közeledni, hirtelen ellökte magától, vagy egyszerűen csak nem kellett épp azoknak. De lám, most vágya viszonzásra talált, s már nem is érzi azon ujjakat oly hidegnek. Szürke íriszei vágyakozva keresi a kék szempárt, miközben fogaival kap Zara ajkai után.*
- Akkor még ellöklek néhányszor. Úgy tartják, minél vadabb a vad, annál élvezetebb teli a zsákmány.
*Súgja, szinte a az első tiszt szájába szavait. Szinte összegabalyodva haladnak előre a bódé mögé, immár nem zavartatva magát, hogyha ott is vannak emberek. Az árus előtt még moderálta magát, mert azért csak nem rá tartozik, ama vad, nyers, sötét szenvedély, amelyet kiélni készülnek.
A fogak érzésére, fejét hátradönti, szabaddá téve, az eddig elrejtőző területeket. Egyik kezével a férfi hasfalán tartja, azzal nyomva a falhoz, míg a másikkal nadrágja bejáratánál keres utat.
A másodpercek csak úgy szaladnak, s az események haladnak. A következő pillanatban, villámsebesen cserélnek helyet, s hátát a bódé hátának vetik. Az ütközést, egy halk, kéjes nyögéssel honorálja, s ajkaiba harapva hallgatja a másikat. Kezei közben felfedező körútra indultak. Hallja saját szívverését, ahogy egyre vehemensen lüktet, már-már attól, félve, hogy Zara is meghallja, vagy esetleg megérzi. Ajkai vértől duzzadtak, mellkasa is egyre szaporábban jár.*
- Régen nem voltál ennyire bizonytalan, a dolgokban, tisztem.
*S kezeivel, máris a férfi érzékeny részeinél motoszkál. A csata folytatódik, a versenynek viszont csak győztesei lehetnek, s a legvégén mindketten megkapják, amit akarnak.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.01.19 12:28:57, a következő indokkal:
Korhatárjelzés javítása.
2217. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-18 23:32:45
Üzenet elküldve: 2015-01-18 23:32:45
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
// Organthela Freyai //
*Kérészi létben mérendő pihenőjével hamarost felhagy Arthenior főterén, hogy korábbi elképzelése előtt adózván látogassa meg az erdőszéli tisztás bájos formákban tetsző mivoltát, a legegyszerűbb út pedig a Pegazuson keresztül vezet oda, melynek áporodott levegője mit sem változott legelső látogatása óta. Kifinomult szaglását továbbra is érzékenyen érintik a különböző pipafüvek, nehéz, fűszeres ételek aromái, szerencséjére azonban semmi nem készteti maradásra, így hamarost kiléphet a Holdudvar kellemes látványú kertjébe, hol az évnek ezen szakaszában is pompázatos növények gyönyörködtetik a természet szerelmeseinek szemvilágát. A hölgy pirosas színben tetsző ajkaira is felkapaszkodik egy szelíd mosolyforma, amint egy rövidke momentum erejéig megállapodik, hogy körbenézhessen a színes virágokon, majd hangtalan, kecses léptekkel indul tova eredeti úti céljának irányába.
Innét már igazán nem kell sokat haladnia, tehát néhány perc néma csendben tellett séta után megérkezik a tisztás páratlan helyszínére. A téli hideg ugyan itt is megviselte a precíz körben állott fákat, s a réten máskor élénk színben ragyogó virágokat, azonban még mindég nem lehet azt állítani a helyről, hogy csúf, netán érdektelen volna... Ó nem, nagyon is élettel teli, amint a kora hajnalból visszamaradt harmatcseppeken megcsillannak a felkelő nap első, aranyló sugarai, ahogy a környező lombosokon fészkelő madarak derűs csiviteléssel fogadják a pirkadatot, s miként a lágy szellő felfrissült növényillattal simítgatja a félvér érzékelését. Varázslatos, amilyennek lennie kell...
A Mithraniel szülött egy pillanatra hagyja, hogy sűrű szempillával szegélyezett szemhéjai alábukva árnyékot vessenek hamvas bőrére, majd egy mély lélegzettel üdíti fel bensőjét a természet zamatával, miként azonban visszaadja lélektükreinek az érzékelés lehetőségét, hirtelenjében egy karcsú alakon akad meg mélykék tekintete. Pihengetni tűnik a zöldellő fűcsomók ölelésében, s nem is csoda, hogy az imént nem vette észre, hiszen oly' tökéletességben harmonizál a környezetével, mint egy precízen megkomponált festmény díszalakja.
Nos, a hölgynek nincs indíttatása megzavarni a szőkeség nyugodalmát, mielőtt viszont tovább lépdelhetne, különös, zaklatott hang üté meg kifinomult füleit az irányából, így lomhán visszaereszti reá nyílt, kutakodó íriszeit, hogy lássa, mégis miféle árnyak bolygathatják az elfnek tetsző idegen álmait. Persze nem birtoklója a gondolatolvasás ritka képességének, ám afelől sincs kétsége, hogy tudna segíteni a lány állapotán. Ennek fényében lépked hozzá közelebb, mozdulatai hangtalanok, s kimondottan ügyel arra, hogy ez így is maradjék, elvégre nem célja ijedelemre kelteni a szőkeséget.
Végül óvatosan letérdel mellé, és az elfek lágy dallamú nyelvén duruzsol hozzá, hátha megérinti földöntúli hangja a csalfa rémálmokat, ám olybá tűnik, már későn óhajtott beavatkozni, hiszen alig, hogy megszólalt, zihálva riad fel az idegen lány. Egy picit odébb hajol tőle, nehogy támadásként érzékelje közelségét a hozzá hasonlatosan hegyes fülű hölgyemény, majd ha amannak zöld lélektükrei utat találnak az övéihez, gyengéd, barátságos mosollyal köszönti e hűvös reggelen.*
- Álmaid kósza árnyak ölelték, reméltem, segíthetek... Néhány korty tiszta víz elűzi a fáradalmakat, igyál hát... *Susmorogja puhatolózó, lágy hangon, kímélve a zaklatott elme kiéleződött figyelmét, közben pedig előszed holmijai közül egy vízzel telt kulacsot, s azt nyújtja a lánynak jóakarata jeléül.*
*Kérészi létben mérendő pihenőjével hamarost felhagy Arthenior főterén, hogy korábbi elképzelése előtt adózván látogassa meg az erdőszéli tisztás bájos formákban tetsző mivoltát, a legegyszerűbb út pedig a Pegazuson keresztül vezet oda, melynek áporodott levegője mit sem változott legelső látogatása óta. Kifinomult szaglását továbbra is érzékenyen érintik a különböző pipafüvek, nehéz, fűszeres ételek aromái, szerencséjére azonban semmi nem készteti maradásra, így hamarost kiléphet a Holdudvar kellemes látványú kertjébe, hol az évnek ezen szakaszában is pompázatos növények gyönyörködtetik a természet szerelmeseinek szemvilágát. A hölgy pirosas színben tetsző ajkaira is felkapaszkodik egy szelíd mosolyforma, amint egy rövidke momentum erejéig megállapodik, hogy körbenézhessen a színes virágokon, majd hangtalan, kecses léptekkel indul tova eredeti úti céljának irányába.
Innét már igazán nem kell sokat haladnia, tehát néhány perc néma csendben tellett séta után megérkezik a tisztás páratlan helyszínére. A téli hideg ugyan itt is megviselte a precíz körben állott fákat, s a réten máskor élénk színben ragyogó virágokat, azonban még mindég nem lehet azt állítani a helyről, hogy csúf, netán érdektelen volna... Ó nem, nagyon is élettel teli, amint a kora hajnalból visszamaradt harmatcseppeken megcsillannak a felkelő nap első, aranyló sugarai, ahogy a környező lombosokon fészkelő madarak derűs csiviteléssel fogadják a pirkadatot, s miként a lágy szellő felfrissült növényillattal simítgatja a félvér érzékelését. Varázslatos, amilyennek lennie kell...
A Mithraniel szülött egy pillanatra hagyja, hogy sűrű szempillával szegélyezett szemhéjai alábukva árnyékot vessenek hamvas bőrére, majd egy mély lélegzettel üdíti fel bensőjét a természet zamatával, miként azonban visszaadja lélektükreinek az érzékelés lehetőségét, hirtelenjében egy karcsú alakon akad meg mélykék tekintete. Pihengetni tűnik a zöldellő fűcsomók ölelésében, s nem is csoda, hogy az imént nem vette észre, hiszen oly' tökéletességben harmonizál a környezetével, mint egy precízen megkomponált festmény díszalakja.
Nos, a hölgynek nincs indíttatása megzavarni a szőkeség nyugodalmát, mielőtt viszont tovább lépdelhetne, különös, zaklatott hang üté meg kifinomult füleit az irányából, így lomhán visszaereszti reá nyílt, kutakodó íriszeit, hogy lássa, mégis miféle árnyak bolygathatják az elfnek tetsző idegen álmait. Persze nem birtoklója a gondolatolvasás ritka képességének, ám afelől sincs kétsége, hogy tudna segíteni a lány állapotán. Ennek fényében lépked hozzá közelebb, mozdulatai hangtalanok, s kimondottan ügyel arra, hogy ez így is maradjék, elvégre nem célja ijedelemre kelteni a szőkeséget.
Végül óvatosan letérdel mellé, és az elfek lágy dallamú nyelvén duruzsol hozzá, hátha megérinti földöntúli hangja a csalfa rémálmokat, ám olybá tűnik, már későn óhajtott beavatkozni, hiszen alig, hogy megszólalt, zihálva riad fel az idegen lány. Egy picit odébb hajol tőle, nehogy támadásként érzékelje közelségét a hozzá hasonlatosan hegyes fülű hölgyemény, majd ha amannak zöld lélektükrei utat találnak az övéihez, gyengéd, barátságos mosollyal köszönti e hűvös reggelen.*
- Álmaid kósza árnyak ölelték, reméltem, segíthetek... Néhány korty tiszta víz elűzi a fáradalmakat, igyál hát... *Susmorogja puhatolózó, lágy hangon, kímélve a zaklatott elme kiéleződött figyelmét, közben pedig előszed holmijai közül egy vízzel telt kulacsot, s azt nyújtja a lánynak jóakarata jeléül.*
2216. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-18 23:06:28
Üzenet elküldve: 2015-01-18 23:06:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Kalózkaland //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Érzi, midőn partnere megrázkódik hideg ujjai érintésén, miközben bőrén kalandoznak, de ő már túlhevült az italozástól. Elméje vad és sötét, gonosz élvezettel küldi meg a hideg ujjakat az érzékeny terület felé, bár már annyira nem is hidegek azok. Inkább csak előkészíti a terepet magának. Nad is legalább annyira szeretné, mint ő, ez bizonyossággal tölti el, s valahogy a harapás fájdalmai is csak erősítik hevét. Csak ennyit suttog vissza.*
-Mehetünk, de akárhányszor ellöksz magadtól, még vadabbul fogok újra rádugrani.
*El is felejtette a tömeget, igazából itt sincsenek neki. Ő nem fog visszaengedni a területekből, amit kezeivel meghódított, már az ő játszóterének tekinti, így szorosan összefonódva követi Nadot a bódé mögé. Mikor odaérnek, ragadozóként villantja meg fehér fogait, amit majd Nad nyakába mélyeszt. Még, ha Nad is nyomta a falhoz elsőként, akkor sem engedi neki, hogy uralkodhassék rajta, lázad, küzd és persze kiszipolyozza. Most már ez is egy versennyé vált köztük, olyanná, amiben a tét mindennél magasabb. Pár pillanaton belül már Nad találhatja magát a bódé falához nyomódva, érezvén ahogy a bizonyos első tiszt vehemens szívdobogása rázza meg egész testét, két csók közt belesúgva a fülébe.*
-Nos, kapitányom?
*A célzás félreérthetetlen, pontosan tudják, hogy mi következik ezután, ha Nad nem tesz ellene semmit. Ha tenne, de nem eleget, akkor is, igazából csak azt akarta neki mondani, amit hallani akart, hogy megkapja azt, amit tőle akar. És nem csak Nad szerzi meg azt, amit annyira akar.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.01.19 12:28:43, a következő indokkal:
Korhatárjelzés javítása.
//Kalózkaland //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Érzi, midőn partnere megrázkódik hideg ujjai érintésén, miközben bőrén kalandoznak, de ő már túlhevült az italozástól. Elméje vad és sötét, gonosz élvezettel küldi meg a hideg ujjakat az érzékeny terület felé, bár már annyira nem is hidegek azok. Inkább csak előkészíti a terepet magának. Nad is legalább annyira szeretné, mint ő, ez bizonyossággal tölti el, s valahogy a harapás fájdalmai is csak erősítik hevét. Csak ennyit suttog vissza.*
-Mehetünk, de akárhányszor ellöksz magadtól, még vadabbul fogok újra rádugrani.
*El is felejtette a tömeget, igazából itt sincsenek neki. Ő nem fog visszaengedni a területekből, amit kezeivel meghódított, már az ő játszóterének tekinti, így szorosan összefonódva követi Nadot a bódé mögé. Mikor odaérnek, ragadozóként villantja meg fehér fogait, amit majd Nad nyakába mélyeszt. Még, ha Nad is nyomta a falhoz elsőként, akkor sem engedi neki, hogy uralkodhassék rajta, lázad, küzd és persze kiszipolyozza. Most már ez is egy versennyé vált köztük, olyanná, amiben a tét mindennél magasabb. Pár pillanaton belül már Nad találhatja magát a bódé falához nyomódva, érezvén ahogy a bizonyos első tiszt vehemens szívdobogása rázza meg egész testét, két csók közt belesúgva a fülébe.*
-Nos, kapitányom?
*A célzás félreérthetetlen, pontosan tudják, hogy mi következik ezután, ha Nad nem tesz ellene semmit. Ha tenne, de nem eleget, akkor is, igazából csak azt akarta neki mondani, amit hallani akart, hogy megkapja azt, amit tőle akar. És nem csak Nad szerzi meg azt, amit annyira akar.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.01.19 12:28:43, a következő indokkal:
Korhatárjelzés javítása.
2215. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-18 21:36:58
Üzenet elküldve: 2015-01-18 21:36:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Zaranir Kharasnar//
*Szemöldöke ismét a magasba kúszik, ahogy hallgatja a másik szavait. Úgy tűnik, hogy le sem kellene azt engednie, hiszen a másik folyton meglepi mondandójával.*
- Visszajöttetek? Említettem már kannibálokkal voltam összezárva? Kannibálokkal!? S hogy, ahhoz hogy engem ne egyenek meg élve, nekem kellett embert ennem!? Teszem hozzá, nem is olyan rossz az emberi hús, néhány ilyen szerzetet szívesen főznék meg, hogy aztán megehesse, az...
*Majd belegondol, hogy miről is csacsog. A barlangban Ras ilyenfajta szokását folyamatos gúny alá helyezte. A gondolatok, hogy a túléléséért, mit kellett azon a szigeten megtennie, csak felfordul a gyomra. Amiben nem sok minden van. Főleg rum, némi pörkölttel.
Ez is az oka, annak, hogy oly könnyen hagyja, vagy inkább veti bele magát a Zarával való incselkedésben.
Zara érintésére, egy kicsit összehúzódik. Egyáltalán nincs ellenére, a ujjak kíváncsisága a bőrén, habár, azok hidegsége, libabőrt vált ki belőle, bármilyen vastagon is van felöltözve. Az ő kezei sem maradnak tétlenek. A rumos üvegű kezét, a kalóz nyaka köré fonja, míg a másikkal vándorútra indul, előbb a férfi combjain, majd belopja azokat a férfi ruhái alá. Az ő keze sem a melegségtől híres.
A csókot, régóta nem érzett mohósággal viszonozza, már-már fogaival harapva Zara ajkait. Egy kritikus pillanatban, viszont néhány centire eltávolodik a kék szemű arcától. Lopva körülnéz, s viszont azt látja, ami az imént az emlékezetében élt. Nincsenek egyedül sőt. A tisztás tele van, oda nem illő egyénekkel, akikkel nem akarja megosztani, a vélhető kalandját.*
- Lehet, magányosabb helyet kellene keresnünk.
*Szól, s ezzel már le is szállt a székről. Megfogva a másik kezét, szinte settenkedve, halad a bódék háta mögé, úgy mint egykor atyja hajóján is tette egy-egy nagyobb vigasság alatt. Az emlékek újra előtolakodnak emlékezetében, egy halvány mosolyt csalva arcára. Ha társnője elég figyelmes két csúszkálás között, akkor feltűnhet a lány eltűnő alakja.
A bódé mögé érve, ahogy csak tudja, annak hátához taszítja a világos hajú kalózt, hogy újra annak ajkaiba kapaszkodjon, miközben kezei mohón keresik az utat annak bőre felé.*
//Zaranir Kharasnar//
*Szemöldöke ismét a magasba kúszik, ahogy hallgatja a másik szavait. Úgy tűnik, hogy le sem kellene azt engednie, hiszen a másik folyton meglepi mondandójával.*
- Visszajöttetek? Említettem már kannibálokkal voltam összezárva? Kannibálokkal!? S hogy, ahhoz hogy engem ne egyenek meg élve, nekem kellett embert ennem!? Teszem hozzá, nem is olyan rossz az emberi hús, néhány ilyen szerzetet szívesen főznék meg, hogy aztán megehesse, az...
*Majd belegondol, hogy miről is csacsog. A barlangban Ras ilyenfajta szokását folyamatos gúny alá helyezte. A gondolatok, hogy a túléléséért, mit kellett azon a szigeten megtennie, csak felfordul a gyomra. Amiben nem sok minden van. Főleg rum, némi pörkölttel.
Ez is az oka, annak, hogy oly könnyen hagyja, vagy inkább veti bele magát a Zarával való incselkedésben.
Zara érintésére, egy kicsit összehúzódik. Egyáltalán nincs ellenére, a ujjak kíváncsisága a bőrén, habár, azok hidegsége, libabőrt vált ki belőle, bármilyen vastagon is van felöltözve. Az ő kezei sem maradnak tétlenek. A rumos üvegű kezét, a kalóz nyaka köré fonja, míg a másikkal vándorútra indul, előbb a férfi combjain, majd belopja azokat a férfi ruhái alá. Az ő keze sem a melegségtől híres.
A csókot, régóta nem érzett mohósággal viszonozza, már-már fogaival harapva Zara ajkait. Egy kritikus pillanatban, viszont néhány centire eltávolodik a kék szemű arcától. Lopva körülnéz, s viszont azt látja, ami az imént az emlékezetében élt. Nincsenek egyedül sőt. A tisztás tele van, oda nem illő egyénekkel, akikkel nem akarja megosztani, a vélhető kalandját.*
- Lehet, magányosabb helyet kellene keresnünk.
*Szól, s ezzel már le is szállt a székről. Megfogva a másik kezét, szinte settenkedve, halad a bódék háta mögé, úgy mint egykor atyja hajóján is tette egy-egy nagyobb vigasság alatt. Az emlékek újra előtolakodnak emlékezetében, egy halvány mosolyt csalva arcára. Ha társnője elég figyelmes két csúszkálás között, akkor feltűnhet a lány eltűnő alakja.
A bódé mögé érve, ahogy csak tudja, annak hátához taszítja a világos hajú kalózt, hogy újra annak ajkaiba kapaszkodjon, miközben kezei mohón keresik az utat annak bőre felé.*
2214. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-18 21:18:27
Üzenet elküldve: 2015-01-18 21:18:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Nadae Eilwen //
*A Seroger szigeteki incidenst már igazán elfelejtette, de könnyeket csillant a szemébe az öröm, amikor eszébe jut Nad képe, midőn ő már a hajó fedélzetéről tekintett vissza feléje. Megfogadja magának, hogy többé sosem felejti el az alkalmat.*
-De igazán nem panaszkodhatsz, visszamentünk érted. Talán egy hónap sem telt bele, midőn újra megilletett téged a kapitányi kalap, amit hűen előmelegítettem neked a fedélzeten. És túlélted, nem?
*Talán egy kicsit sok volt az emlék, vagy az ital, de Zaranirnak esze ágában sincs visszakozni, sőt szemeiben a sejtelmes zsarátnok újra kigyúl. Kezei gyengéden suhannak be Nad ruhája alá és kezdik el simogatni a csípőjét. Pillantása kihívóan égeti Nadot, már ha állja, egyértelműen jelezvén, ez most már becsületbeli ügy a számára és vagy meghátrál vagy újabb kalanddal gazdagodik ez a fesztivál mindkettejük számára. Midőn elválnak ajkaik, most ő indítja meg a csókot, félbevágva Nadot abban, amit mondani tervezett. Hevesen, semmivel nem törődve, ahogy a régi szép időkben.*
//Nadae Eilwen //
*A Seroger szigeteki incidenst már igazán elfelejtette, de könnyeket csillant a szemébe az öröm, amikor eszébe jut Nad képe, midőn ő már a hajó fedélzetéről tekintett vissza feléje. Megfogadja magának, hogy többé sosem felejti el az alkalmat.*
-De igazán nem panaszkodhatsz, visszamentünk érted. Talán egy hónap sem telt bele, midőn újra megilletett téged a kapitányi kalap, amit hűen előmelegítettem neked a fedélzeten. És túlélted, nem?
*Talán egy kicsit sok volt az emlék, vagy az ital, de Zaranirnak esze ágában sincs visszakozni, sőt szemeiben a sejtelmes zsarátnok újra kigyúl. Kezei gyengéden suhannak be Nad ruhája alá és kezdik el simogatni a csípőjét. Pillantása kihívóan égeti Nadot, már ha állja, egyértelműen jelezvén, ez most már becsületbeli ügy a számára és vagy meghátrál vagy újabb kalanddal gazdagodik ez a fesztivál mindkettejük számára. Midőn elválnak ajkaik, most ő indítja meg a csókot, félbevágva Nadot abban, amit mondani tervezett. Hevesen, semmivel nem törődve, ahogy a régi szép időkben.*
2213. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-18 21:14:23
Üzenet elküldve: 2015-01-18 21:14:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
*Miután sikeresen elértek a templomig, ott rögtön segítséget kért, a harcos ellátásra. Megemlítette nekik, a férfi által említett személyt, de ott csak azt a választ kapta, hogy nemsokára előkerítik. Hogy addig sem üljön tétlenül, megkérdi, milyen gyógynövényekre lenne szükségük. Még egy utolsó szívességet kér, hogy Solaras sebét is lássák el. Zefnek meghagyja, hogy vigyázzon a harcosra, s annak lovára is, s hogy gondosan őrizze a tojást. Tudja, ha valami nem tetszik a kis pöttöm fiúnak, kertelés nélkül a többiek tudtára adja.
Még egy utolsó búcsút int, no meg persze a városbeli útbaigazítást a szerzetesektől, s még az éjszaka előtt útnak indul.
Átvágva a piactéren halad egyenesen a már jól ismert tisztás felé. Nem kíván most azzal foglalkozni, hogy az erdőben számtalan, s sokkal több fajta gyógynövény fordulhat elő, amire most szüksége van, itt is előfordulhat. Egy piactéri fáklyát, kölcsönbe vesz. A fáklya vörös fényén kívül a hold is segítségére van. Ám meglehet mégsem volt a legjobb ötlet éjszaka kijönni, azonban a zárt tető feletti alvással még mindig problémái vannak. Leülve a tisztás szélére, a fáklyát leszúrja a földbe, maga mellé, hogy némi meleget nyújtson neki. Hátradől a hűvös földön, kezeit tarkója alatt kulcsolja össze.
Egy darabig nézi a sok ezer apró csillagokat, s az elmúlt napok eseményei újra, és újra lejátszódnak szemei előtt, amíg az álom el nem éri.
Mély, fekete álmot lát, amíg újra ki nem lyukad az elhagyott kastélyban. Éjszaka van, a hatalmas ablakokon csak a hold narancsos fénye világít be. A folyosón szalad, nem tudja, hogy mi elől, csak azt tudja, hogy menekülnie kell. Előtte egy ajtó állja útján, amit újra és újra minden egyes éjszaka kinyit. Eleinte még semmi sem volt ott, majd egyre több, arc formájú köd gomolygott be. Először csak két emberformát lehetett kivenni, majd megjelent, egy harmadik is.
Ijedten, izzadtan ébred, a felkelő nap, aranyló fényében. Rugóként ül fel, hangosan lihegve. A fáklya fénye már rég kialudt, a tisztás csendes, békés hangulatát, csak a lány hangos zihálása töri meg.*
Még egy utolsó búcsút int, no meg persze a városbeli útbaigazítást a szerzetesektől, s még az éjszaka előtt útnak indul.
Átvágva a piactéren halad egyenesen a már jól ismert tisztás felé. Nem kíván most azzal foglalkozni, hogy az erdőben számtalan, s sokkal több fajta gyógynövény fordulhat elő, amire most szüksége van, itt is előfordulhat. Egy piactéri fáklyát, kölcsönbe vesz. A fáklya vörös fényén kívül a hold is segítségére van. Ám meglehet mégsem volt a legjobb ötlet éjszaka kijönni, azonban a zárt tető feletti alvással még mindig problémái vannak. Leülve a tisztás szélére, a fáklyát leszúrja a földbe, maga mellé, hogy némi meleget nyújtson neki. Hátradől a hűvös földön, kezeit tarkója alatt kulcsolja össze.
Egy darabig nézi a sok ezer apró csillagokat, s az elmúlt napok eseményei újra, és újra lejátszódnak szemei előtt, amíg az álom el nem éri.
Mély, fekete álmot lát, amíg újra ki nem lyukad az elhagyott kastélyban. Éjszaka van, a hatalmas ablakokon csak a hold narancsos fénye világít be. A folyosón szalad, nem tudja, hogy mi elől, csak azt tudja, hogy menekülnie kell. Előtte egy ajtó állja útján, amit újra és újra minden egyes éjszaka kinyit. Eleinte még semmi sem volt ott, majd egyre több, arc formájú köd gomolygott be. Először csak két emberformát lehetett kivenni, majd megjelent, egy harmadik is.
Ijedten, izzadtan ébred, a felkelő nap, aranyló fényében. Rugóként ül fel, hangosan lihegve. A fáklya fénye már rég kialudt, a tisztás csendes, békés hangulatát, csak a lány hangos zihálása töri meg.*
2212. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-18 20:07:11
Üzenet elküldve: 2015-01-18 20:07:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Zaranir Kharasnar//
- Jövőbeli? *Kapja fel tekintetét, csillogó szemekkel.* - Ezt vehetem, akár ígéretnek is?
*Kacsit Zarára, de ez nem tart sokáig, csak addig, amíg vissza nem kapja a rumot. Vagyis épp, hogy nem kapja vissza. Elhúzott szájjal nézi, ahogy a másik issza, amit ő nem ihat, nem kapott meg. Szinte tűkön ülve várja, hogy elemelje szájától az üveget, hogy már nyúljon is érte. Ahogy kikapja a kezéből – ami persze jogosan az övé – rögtön el is kezdi pusztítani. *
- Kalózbecsület? Már rég kihalt, te is tudhatnád. *Kapkod kezeivel az üveg után.* - Körülbelül akkor, mikor a Seroger szigeten cserbenhagytál, egy rakta kannibál társaságában, s az egyetlen kis ladikszerű hajó, amink volt, szépen elcsakliztad. Szóval így… *Sikeresen kikapja a másik kezeiből az üveget, s a fenekére néz.* - Ez, engem illet.
*Természetesen fogaival nem engedi el Zara ujjait, s így harapdálása közben, folyamatosan dől előre. Nem retten meg a kalóz közelségétől, bárhogy is kívánná ezt a másik. Szemeiben pajkos fény csillan.*
- Tudjuk, hogy kettőnk közül, mindig én voltam a merészebb. A kérdés csak, hogy te visszakozol-e?
*S ezzel csak még közelebb hajolva Zara ajkaira tapasztja a sajátját. Túl régóta – vagyis csak alig tíz perce – húzzák egymás agyát, hogy az egyiküknek ideje volt már cselekednie.*
- Meg kéne sürgetni? Inkább addig húzom, ameddig csak lehet. Mégis csak az otthonomról beszélgetünk, te álnok!
*Háborodik fel, teljes jogossággal. Persze a férfi nem érezheti át, amit ő, mégpedig, hogy az örökségéről, s a házáról van szó. Ahol felnőtt, ahol mindent először megtapasztalt, s ahol…*
- De most tényleg küldetésen vagyok. *Húzza el a száját, amiből valóban látható, hogy valóban nem kívánt eseményeken kell részt vennie.* - Egy barbár törzsfő epekedik utánam, s mihamarabb látni akarja, azt amit nem kaphat meg. Amúgy meg a „főnök” utasítására kell menni üzletet csinálni. Szerintem direkt szívat a barbárokkal…
*Utal vissza, az egykori eseményre, amikor pórul járt egy barbárokkal teli táborban. S ennek, drága, hibátlan combjai, no meg egyéb más csontjai, látták kárát.*
- Nem ismered Fáraó Átkának legendáját? *Szívja fel magát, teljes felháborodottan.* - S te tartod magad kalóznak? Saját fajtádat becsteleníted meg, aranyapám! Visszavonulás? *Kap ijedtében Zara szívéhez.* - Ki vagy te!? S hol van Zaranir Kharasnar!?
*Dramatizálja túl az eseményeket.*
- Mégis mi buli van abban, hogy egy házban ülsz, s unatkozol egész nap? Így legalább van életünk.
//Zaranir Kharasnar//
- Jövőbeli? *Kapja fel tekintetét, csillogó szemekkel.* - Ezt vehetem, akár ígéretnek is?
*Kacsit Zarára, de ez nem tart sokáig, csak addig, amíg vissza nem kapja a rumot. Vagyis épp, hogy nem kapja vissza. Elhúzott szájjal nézi, ahogy a másik issza, amit ő nem ihat, nem kapott meg. Szinte tűkön ülve várja, hogy elemelje szájától az üveget, hogy már nyúljon is érte. Ahogy kikapja a kezéből – ami persze jogosan az övé – rögtön el is kezdi pusztítani. *
- Kalózbecsület? Már rég kihalt, te is tudhatnád. *Kapkod kezeivel az üveg után.* - Körülbelül akkor, mikor a Seroger szigeten cserbenhagytál, egy rakta kannibál társaságában, s az egyetlen kis ladikszerű hajó, amink volt, szépen elcsakliztad. Szóval így… *Sikeresen kikapja a másik kezeiből az üveget, s a fenekére néz.* - Ez, engem illet.
*Természetesen fogaival nem engedi el Zara ujjait, s így harapdálása közben, folyamatosan dől előre. Nem retten meg a kalóz közelségétől, bárhogy is kívánná ezt a másik. Szemeiben pajkos fény csillan.*
- Tudjuk, hogy kettőnk közül, mindig én voltam a merészebb. A kérdés csak, hogy te visszakozol-e?
*S ezzel csak még közelebb hajolva Zara ajkaira tapasztja a sajátját. Túl régóta – vagyis csak alig tíz perce – húzzák egymás agyát, hogy az egyiküknek ideje volt már cselekednie.*
- Meg kéne sürgetni? Inkább addig húzom, ameddig csak lehet. Mégis csak az otthonomról beszélgetünk, te álnok!
*Háborodik fel, teljes jogossággal. Persze a férfi nem érezheti át, amit ő, mégpedig, hogy az örökségéről, s a házáról van szó. Ahol felnőtt, ahol mindent először megtapasztalt, s ahol…*
- De most tényleg küldetésen vagyok. *Húzza el a száját, amiből valóban látható, hogy valóban nem kívánt eseményeken kell részt vennie.* - Egy barbár törzsfő epekedik utánam, s mihamarabb látni akarja, azt amit nem kaphat meg. Amúgy meg a „főnök” utasítására kell menni üzletet csinálni. Szerintem direkt szívat a barbárokkal…
*Utal vissza, az egykori eseményre, amikor pórul járt egy barbárokkal teli táborban. S ennek, drága, hibátlan combjai, no meg egyéb más csontjai, látták kárát.*
- Nem ismered Fáraó Átkának legendáját? *Szívja fel magát, teljes felháborodottan.* - S te tartod magad kalóznak? Saját fajtádat becsteleníted meg, aranyapám! Visszavonulás? *Kap ijedtében Zara szívéhez.* - Ki vagy te!? S hol van Zaranir Kharasnar!?
*Dramatizálja túl az eseményeket.*
- Mégis mi buli van abban, hogy egy házban ülsz, s unatkozol egész nap? Így legalább van életünk.
2211. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-18 18:29:19
Üzenet elküldve: 2015-01-18 18:29:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Egészségügyi szolgálat - Nyílt//
*Nem igazán szereti, ha kérdésekkel, megjegyzésekkel szakítják félbe mondandóját, vagy épp zavarják meg a kezelésben. Épp ezért rövidke válaszai sem csengnek oly lelkesen, mint azon szavak, melyekkel a borzalmas lehetőségek sorát ecseteli.*
-Zia.
*Mormolja vissza belemerülve munkájába, csendesen, nem is tekintve fel a nőre, ki szintén bemutatkozik. Igazán remek, de ez az információ tökéletesen lényegtelen az ellátás szempontjából, és bármi más szempontból is, nem úgy, mint a mérgek bénító hatásai. Az akadékoskodó pálinkaőrnek is eképpen ad félvállról választ, szemeit forgatva ekkora mértékű idiótaságon.*
-Abban nincs kihívás.
*Most mégis mit képzelt, hogy az egész lezajlik rózsaszín ködös ábrándokban, mely jóleső kuncogásra sarkalja a nyomorultat? Vagy hogy Zia megemlít minden kis csip-csup, lényegtelen részletet, melyeket könnyedén tudna uralni, ha épp úgy akarná? Feltehetően igen, bár ez az eshetőség meg sem fordult a szélvésztermészetű gyógyító zavart kobakjában.
A röpke beavatkozás végén még kap aranyakat, visszautasítást, és kérést. Utóbbira biccent, egy gúnyos félmosollyal. Lehet. Sőt, még az is lehet, hogy külön díjat számol fel a várakoztatásért.*
-Az remek.
*Búcsúzik a két nőtől, támogatva szánkózásbéli elhatározásukat.*
-Vagy tizennyolcféle módot el tudok képzelni, ahogy közben súlyos sérüléseket szerezhettek.
*Reménykedve számít azok közül legalább egyre. Miközben, még mindig ültében kinyújtott tenyerén tartva, és vizsgálgatva jutalmát, húzza meg jólesően a pálinkát. Majd pillant újra az igen kicsi kupac arany halomra, és a pénzes pasira.*
-Azért, ennyire olcsón nem mérjük. Elég bonyolult, és időigényes az előállítás, na meg az a sok hozzávaló, az se hullik ám az ölünkbe.
*És perce sarcot ígért legújabb barátnőjének is, persze erről nem kell tudnia senkinek.*
-A javaslatom.
*Dob egy sóvárgó pillantást Amienas felé, és emeli máris kékjeit Albunra szélesen vigyorogva.*
-Még tíz arany, egy ital, és meg sem fordul a fejemben, hogy erős hashajtót adjak el a kis kormosnak szépítő por gyanánt, pusztán mert az szórakoztatna.
*Meglátása szerint ez igen jó üzlet, és borzalmasan kedves gesztus. Már-már jó ismerősi rangba emelte ezzel Moont. Egyszerűen visszautasíthatatlan ajánlat!
Úgy hogy marad is a formás kis fenekén, épp csak az ülőalkalmatosságon fészkelődik addig, hogy az asztal felé fordulva immár a kalaposra is rálátása legyen.*
-Neked Pofika? Valami felszippantani való, olyan ami gyógyít, majd kábít, és nem, nem fogsz vért vizelni tőle, gyógyítói becsületszavamra!
*A kérdésre nem válaszol, viszont érdeklődve hallgatja a nő aprócska, de túl lihegett sebesülésének mikéntjét, ha akad bárki a társaságban, aki beszámolni képes, avagy hajlandó arról.*
//Egészségügyi szolgálat - Nyílt//
*Nem igazán szereti, ha kérdésekkel, megjegyzésekkel szakítják félbe mondandóját, vagy épp zavarják meg a kezelésben. Épp ezért rövidke válaszai sem csengnek oly lelkesen, mint azon szavak, melyekkel a borzalmas lehetőségek sorát ecseteli.*
-Zia.
*Mormolja vissza belemerülve munkájába, csendesen, nem is tekintve fel a nőre, ki szintén bemutatkozik. Igazán remek, de ez az információ tökéletesen lényegtelen az ellátás szempontjából, és bármi más szempontból is, nem úgy, mint a mérgek bénító hatásai. Az akadékoskodó pálinkaőrnek is eképpen ad félvállról választ, szemeit forgatva ekkora mértékű idiótaságon.*
-Abban nincs kihívás.
*Most mégis mit képzelt, hogy az egész lezajlik rózsaszín ködös ábrándokban, mely jóleső kuncogásra sarkalja a nyomorultat? Vagy hogy Zia megemlít minden kis csip-csup, lényegtelen részletet, melyeket könnyedén tudna uralni, ha épp úgy akarná? Feltehetően igen, bár ez az eshetőség meg sem fordult a szélvésztermészetű gyógyító zavart kobakjában.
A röpke beavatkozás végén még kap aranyakat, visszautasítást, és kérést. Utóbbira biccent, egy gúnyos félmosollyal. Lehet. Sőt, még az is lehet, hogy külön díjat számol fel a várakoztatásért.*
-Az remek.
*Búcsúzik a két nőtől, támogatva szánkózásbéli elhatározásukat.*
-Vagy tizennyolcféle módot el tudok képzelni, ahogy közben súlyos sérüléseket szerezhettek.
*Reménykedve számít azok közül legalább egyre. Miközben, még mindig ültében kinyújtott tenyerén tartva, és vizsgálgatva jutalmát, húzza meg jólesően a pálinkát. Majd pillant újra az igen kicsi kupac arany halomra, és a pénzes pasira.*
-Azért, ennyire olcsón nem mérjük. Elég bonyolult, és időigényes az előállítás, na meg az a sok hozzávaló, az se hullik ám az ölünkbe.
*És perce sarcot ígért legújabb barátnőjének is, persze erről nem kell tudnia senkinek.*
-A javaslatom.
*Dob egy sóvárgó pillantást Amienas felé, és emeli máris kékjeit Albunra szélesen vigyorogva.*
-Még tíz arany, egy ital, és meg sem fordul a fejemben, hogy erős hashajtót adjak el a kis kormosnak szépítő por gyanánt, pusztán mert az szórakoztatna.
*Meglátása szerint ez igen jó üzlet, és borzalmasan kedves gesztus. Már-már jó ismerősi rangba emelte ezzel Moont. Egyszerűen visszautasíthatatlan ajánlat!
Úgy hogy marad is a formás kis fenekén, épp csak az ülőalkalmatosságon fészkelődik addig, hogy az asztal felé fordulva immár a kalaposra is rálátása legyen.*
-Neked Pofika? Valami felszippantani való, olyan ami gyógyít, majd kábít, és nem, nem fogsz vért vizelni tőle, gyógyítói becsületszavamra!
*A kérdésre nem válaszol, viszont érdeklődve hallgatja a nő aprócska, de túl lihegett sebesülésének mikéntjét, ha akad bárki a társaságban, aki beszámolni képes, avagy hajlandó arról.*
2210. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-18 18:26:23
Üzenet elküldve: 2015-01-18 18:26:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Nadae Eilwen //
*A felüvöltésére kicsit megrémül, majd megsomolyodik. Nem várta ezt a reakciót, bár képtelen tagadni, hogy Nadot nagyon kiszámíthatatlannak tartotta, ha rumról van szó.*
-Hát már spiclinek is álltál és még a saját jövőbeli első tisztedet is feladnád? Széééééégyen...
*Most ő húzza meg a szót, teljesen komolytalanul, meg az üveget is. Közben fél szemével lesi azt az irigységet és gyűlöletet, amit Nadtól kap ezért a cselekedetért.*
-Ez legyen a méltó büntetésed a kalózbecsület elleni merényleted miatt.
*Ha már a saját büntetésénél tartanának, kiérzi Nadban a szándékot és amikor első harapást megérzi, aljasul húzza előrébb, persze gyengéden a nő nyelvét, hogy ne tudja többször a fogai közé zárni az ujjait, ha sokáig próbálkozik a fejét húzva, akkor gyorsan úgy találhatja magát, hogy elég közelről tekint Zaranir kék íriszeibe és midőn Zara elengedte a nyelvét egy megjegyzést is enged mellé.*
-Mered-e vagy visszakozol, kapitányasszony.
*Nem kell magyaráznia, hogy mire érti. Végül a rumos kulaccsal megszánja a hölgyem... szóval Nadot.*
-Hmm... Lehet meg kéne sürgetni Felmar ügyét, mert ha nincs benne a keze, akkor mi itten szentek vagyunk ám.
*Igazából meg sem kellett volna kérdeznie ezt, mert most ő is elég nyomorult hangulatba került Nad mondanivalója által.*
-Lassan kezdem hinni, hogy a Fáraó Átka nem csak egy hangzatos név, én is elég nehezen kerülgettem el néha a bitót, bár ezt inkább magamnak köszönhettem, nem nagyon volt senkinek közbenjárása. De ahogy látod, még itt vagyok a sármot őrizni, nehogy elvesszék véletlenül. Gondolom még a békés visszavonulás nem fordult meg a fejedben.
*Még nem akarja elárulni, hogy neki már erősen, igazából a kalóztársaságban is csak ezért ment bele, hogy egy kicsit megpihenjék a kötetlenségben és csak lekopik idővel a kezéről is a vér, amit összegyűjtött.*
//Nadae Eilwen //
*A felüvöltésére kicsit megrémül, majd megsomolyodik. Nem várta ezt a reakciót, bár képtelen tagadni, hogy Nadot nagyon kiszámíthatatlannak tartotta, ha rumról van szó.*
-Hát már spiclinek is álltál és még a saját jövőbeli első tisztedet is feladnád? Széééééégyen...
*Most ő húzza meg a szót, teljesen komolytalanul, meg az üveget is. Közben fél szemével lesi azt az irigységet és gyűlöletet, amit Nadtól kap ezért a cselekedetért.*
-Ez legyen a méltó büntetésed a kalózbecsület elleni merényleted miatt.
*Ha már a saját büntetésénél tartanának, kiérzi Nadban a szándékot és amikor első harapást megérzi, aljasul húzza előrébb, persze gyengéden a nő nyelvét, hogy ne tudja többször a fogai közé zárni az ujjait, ha sokáig próbálkozik a fejét húzva, akkor gyorsan úgy találhatja magát, hogy elég közelről tekint Zaranir kék íriszeibe és midőn Zara elengedte a nyelvét egy megjegyzést is enged mellé.*
-Mered-e vagy visszakozol, kapitányasszony.
*Nem kell magyaráznia, hogy mire érti. Végül a rumos kulaccsal megszánja a hölgyem... szóval Nadot.*
-Hmm... Lehet meg kéne sürgetni Felmar ügyét, mert ha nincs benne a keze, akkor mi itten szentek vagyunk ám.
*Igazából meg sem kellett volna kérdeznie ezt, mert most ő is elég nyomorult hangulatba került Nad mondanivalója által.*
-Lassan kezdem hinni, hogy a Fáraó Átka nem csak egy hangzatos név, én is elég nehezen kerülgettem el néha a bitót, bár ezt inkább magamnak köszönhettem, nem nagyon volt senkinek közbenjárása. De ahogy látod, még itt vagyok a sármot őrizni, nehogy elvesszék véletlenül. Gondolom még a békés visszavonulás nem fordult meg a fejedben.
*Még nem akarja elárulni, hogy neki már erősen, igazából a kalóztársaságban is csak ezért ment bele, hogy egy kicsit megpihenjék a kötetlenségben és csak lekopik idővel a kezéről is a vér, amit összegyűjtött.*
2209. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-18 16:58:56
Üzenet elküldve: 2015-01-18 16:58:56
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
*Az egyik vitás fél végül távozik egész kompániájával, de legalább valamiféle megállapodásra jutottak, amiben nem kerülnek elő kardok, bárdok, vagy egyéb gyilok eszközök, és ami a legmeglepőbb, az öreg is jól járt. Hogy inkább az orvost választja Moon, egy bólintással veszi tudomásul, pár lépést arrébb is megy, hogy ne legyen útban, hisz Ziana meg is érkezik.
Már épp készülne kíváncsian nyújtogatni a nyakát, hogy lásson is valamit az ellátás folyamatából, mikor is Albun egy intéssel jelzi, hogy nyugodtan közelebb mehet, hát így is tesz, a férfi mellé lép és onnan figyel érdeklődve. Abban kételkedik, hogy a vörös hajú lánynak nem kevés tapasztalata és ismerete van, de a sok körítést furcsának találja. A célját végül is eléri, hiszen az öt arany mellé kap még öt aranyat.
A szánkózás felvetésére a pálya felé néz kissé bizalmatlanul. Jó nagy, az biztos, és nem nagyon emlékszik rá, hogy valaha is ül volna szánkón. Talán, amikor még egész kicsit volt, de azokra az időkre már nem emlékszik. Ellenben kár volna, ha nem valami mókás emlékkel zárná a fesztivált, és komor hangulatban távozna, különben is, túl élte a hógolyózást is, akkor már a szánkózást is kipróbálhatja.*
- Örömmel kipróbálom, úrnő. *Teszi hozzá az utolsó szót kicsit bizonytalanul, óvatosságból, megmaradva a nagyon udvarias viselkedésnél és megszólításnál. A Kalapos kérdésére nem felel, ezt inkább meghagyja a társaságának, végtére is ő csak fül- és szemtanú, nem résztvevő volt, és néhány hézag azért lenne az ő verziójában.*
A hozzászólás írója (Rhenamys Natarran) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.18 17:00:09
*Az egyik vitás fél végül távozik egész kompániájával, de legalább valamiféle megállapodásra jutottak, amiben nem kerülnek elő kardok, bárdok, vagy egyéb gyilok eszközök, és ami a legmeglepőbb, az öreg is jól járt. Hogy inkább az orvost választja Moon, egy bólintással veszi tudomásul, pár lépést arrébb is megy, hogy ne legyen útban, hisz Ziana meg is érkezik.
Már épp készülne kíváncsian nyújtogatni a nyakát, hogy lásson is valamit az ellátás folyamatából, mikor is Albun egy intéssel jelzi, hogy nyugodtan közelebb mehet, hát így is tesz, a férfi mellé lép és onnan figyel érdeklődve. Abban kételkedik, hogy a vörös hajú lánynak nem kevés tapasztalata és ismerete van, de a sok körítést furcsának találja. A célját végül is eléri, hiszen az öt arany mellé kap még öt aranyat.
A szánkózás felvetésére a pálya felé néz kissé bizalmatlanul. Jó nagy, az biztos, és nem nagyon emlékszik rá, hogy valaha is ül volna szánkón. Talán, amikor még egész kicsit volt, de azokra az időkre már nem emlékszik. Ellenben kár volna, ha nem valami mókás emlékkel zárná a fesztivált, és komor hangulatban távozna, különben is, túl élte a hógolyózást is, akkor már a szánkózást is kipróbálhatja.*
- Örömmel kipróbálom, úrnő. *Teszi hozzá az utolsó szót kicsit bizonytalanul, óvatosságból, megmaradva a nagyon udvarias viselkedésnél és megszólításnál. A Kalapos kérdésére nem felel, ezt inkább meghagyja a társaságának, végtére is ő csak fül- és szemtanú, nem résztvevő volt, és néhány hézag azért lenne az ő verziójában.*
A hozzászólás írója (Rhenamys Natarran) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.18 17:00:09
2208. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-18 15:59:18
Üzenet elküldve: 2015-01-18 15:59:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
~Remek választás.~ *Gondolja meggondolatlanul a gyors és alapos gyógyítás hallatán. Nem megy túl közel a "műtéthez", csak pár lépés távolságból veszi tudomásul, hogy az megkezdődött. A tömeg már így is túl nagy ahhoz, hogy kényelmesen odeférjen, a seb viszont még túl kicsit és koránt sem elég látványos ahhoz, hogy látni akarja. Amikor Yerougha visszautasítja az illatszereket beleszagol a levegőbe. Az eredmény negatív. Persze az is lehetséges, hogy Ziana már annyira bűzlik, hogy azt képtelen felfogni. Vagy egészen más az okozat és csak Albun félne úgy az illatoktól, mint más a tűztől? Akárhogy is van, nem most fog kiderülni, a szippantással viszont remek alkalmat szolgáltat a gyógyítónak, hogy valami orrtisztítót ajánljon neki.*
- Öhm. Mi történt itt egyáltalán? *Kérdi a többiektől, miután Moon szánkózni távozik.*
~Remek választás.~ *Gondolja meggondolatlanul a gyors és alapos gyógyítás hallatán. Nem megy túl közel a "műtéthez", csak pár lépés távolságból veszi tudomásul, hogy az megkezdődött. A tömeg már így is túl nagy ahhoz, hogy kényelmesen odeférjen, a seb viszont még túl kicsit és koránt sem elég látványos ahhoz, hogy látni akarja. Amikor Yerougha visszautasítja az illatszereket beleszagol a levegőbe. Az eredmény negatív. Persze az is lehetséges, hogy Ziana már annyira bűzlik, hogy azt képtelen felfogni. Vagy egészen más az okozat és csak Albun félne úgy az illatoktól, mint más a tűztől? Akárhogy is van, nem most fog kiderülni, a szippantással viszont remek alkalmat szolgáltat a gyógyítónak, hogy valami orrtisztítót ajánljon neki.*
- Öhm. Mi történt itt egyáltalán? *Kérdi a többiektől, miután Moon szánkózni távozik.*
2207. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-18 15:25:19
Üzenet elküldve: 2015-01-18 15:25:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
* Valóban furcsán hathat unokájára, hogy veszélyes helyzetbe elnyerte őse szabadság, az meg egyből visszatérne eddigi fogva tartóival Amon Rudahra. ~ Lényegtelen nem kell értenie. ~ hagyja ennyiben a dolgot, de ha belegondol ezt az utat Moonért teszi meg. Van valami amit ott hagyott vackában. Egy fekete kis posztó csomag, minek tartalmát régen elrejtette valamiért. Talán félelemből, talán óvatosságból. Mindenesetre semmiképpen sem akarja hátrahagyni. *
- Nyugalom. - * mondja csitítóan Moonak.* - Nem lesz semmi bajom. Amon Rudah népe becsületes, és derekas a harcban. Visszafelé az ő harcosainak oltalma alatt leszek. Csak majd engedjetek be ha kopogtatunk. - * mondja feszélyezetlenül, s Kagan hívó szavára, kacsint még egyet a lány felé, majd köpönyegét meglibbentve sarkon fordul és felzárkózik a távozó Thargodarok nyomába. Reményei szerint, az estét már a városban töltheti. *
* Valóban furcsán hathat unokájára, hogy veszélyes helyzetbe elnyerte őse szabadság, az meg egyből visszatérne eddigi fogva tartóival Amon Rudahra. ~ Lényegtelen nem kell értenie. ~ hagyja ennyiben a dolgot, de ha belegondol ezt az utat Moonért teszi meg. Van valami amit ott hagyott vackában. Egy fekete kis posztó csomag, minek tartalmát régen elrejtette valamiért. Talán félelemből, talán óvatosságból. Mindenesetre semmiképpen sem akarja hátrahagyni. *
- Nyugalom. - * mondja csitítóan Moonak.* - Nem lesz semmi bajom. Amon Rudah népe becsületes, és derekas a harcban. Visszafelé az ő harcosainak oltalma alatt leszek. Csak majd engedjetek be ha kopogtatunk. - * mondja feszélyezetlenül, s Kagan hívó szavára, kacsint még egyet a lány felé, majd köpönyegét meglibbentve sarkon fordul és felzárkózik a távozó Thargodarok nyomába. Reményei szerint, az estét már a városban töltheti. *
2206. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-18 15:23:50
Üzenet elküldve: 2015-01-18 15:23:50
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
*Nagyon úgy tűnik lassan az egész fesztiválnak vége szakad. Kagan magához szólítja embereit, így Ethea is ugrik, ahogy nevét meghallja. Tekintete a csapat többi tagját kutatja, mindazokat, akikkel együtt érkezett, vagy akik menet közben csatlakoztak hozzájuk a törzsből.
Amikor már mindenki összegyűlt, és Kagan kiadja az indulási parancsot, valamiért megkönnyebbültséget érez. Jó lesz haza érni. No lám, máris úgy gondol Thargarod erődjére, mint otthonára. Valahol ez bizonyára jó. Sőt, a csapat tagjaira, mint sajátjaira. Családjának kezdi érezni őket, s ebben is van valami jó. Persze erről nem beszél, csak jóleső érzéssel ül fel lova hátára maga is.*
~Induljunk hát haza.~
*Mondja is ki magában a gondolatot, és aprót elmosolyodik.*
*Nagyon úgy tűnik lassan az egész fesztiválnak vége szakad. Kagan magához szólítja embereit, így Ethea is ugrik, ahogy nevét meghallja. Tekintete a csapat többi tagját kutatja, mindazokat, akikkel együtt érkezett, vagy akik menet közben csatlakoztak hozzájuk a törzsből.
Amikor már mindenki összegyűlt, és Kagan kiadja az indulási parancsot, valamiért megkönnyebbültséget érez. Jó lesz haza érni. No lám, máris úgy gondol Thargarod erődjére, mint otthonára. Valahol ez bizonyára jó. Sőt, a csapat tagjaira, mint sajátjaira. Családjának kezdi érezni őket, s ebben is van valami jó. Persze erről nem beszél, csak jóleső érzéssel ül fel lova hátára maga is.*
~Induljunk hát haza.~
*Mondja is ki magában a gondolatot, és aprót elmosolyodik.*
2205. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-18 15:13:25
Üzenet elküldve: 2015-01-18 15:13:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
* A kezelés tökéletes ráadásnak még rémmesék is járnak hozzá. Orrát fintorítja amint a mérgezéses meg széteséses részek elkezdődnek de a lényeg a gyógyító szakértelme és abban amint látszik nem lehet hiány.*
- Hogy hívnak? *kérdezi miután a lemosásnak vége és kellőképpen erőt vett magán a tenyere izmaiba maró fájdalom nyomán. Ha kap választ akkor bólint majd miközben épp észak reménye őrleménnyel szórják meg a kezét ő is bemutatkozik.*
- Moonxylvery Dwirinthalen.
* A kötözést ismét némán tűri, semmi gond, a gyógyító úgy is szóval tartja. Az áron nem gondolkodik el, igazán olcsón dolgozott a lány, ha jól belegondolunk egy kalács is a duplájába kerül ráadásul Albun meg is előzi a fizetésben hát nem kell sérült kézzel az aranyak után kotorásznia.*
- Egyelőre ennyi de később még beszélgetünk a gyógykenőcsökről. Ha lehet maradj a környéken. *szól majd Albunnak is válaszol.*
- Igen, minden rendben. Gondolom te sem akarod megnézni fentről a tisztást.* néz reményt vesztve de már spurizik is tova a szánkópályához még mielőtt lekésné az indulást.*
* A kezelés tökéletes ráadásnak még rémmesék is járnak hozzá. Orrát fintorítja amint a mérgezéses meg széteséses részek elkezdődnek de a lényeg a gyógyító szakértelme és abban amint látszik nem lehet hiány.*
- Hogy hívnak? *kérdezi miután a lemosásnak vége és kellőképpen erőt vett magán a tenyere izmaiba maró fájdalom nyomán. Ha kap választ akkor bólint majd miközben épp észak reménye őrleménnyel szórják meg a kezét ő is bemutatkozik.*
- Moonxylvery Dwirinthalen.
* A kötözést ismét némán tűri, semmi gond, a gyógyító úgy is szóval tartja. Az áron nem gondolkodik el, igazán olcsón dolgozott a lány, ha jól belegondolunk egy kalács is a duplájába kerül ráadásul Albun meg is előzi a fizetésben hát nem kell sérült kézzel az aranyak után kotorásznia.*
- Egyelőre ennyi de később még beszélgetünk a gyógykenőcsökről. Ha lehet maradj a környéken. *szól majd Albunnak is válaszol.*
- Igen, minden rendben. Gondolom te sem akarod megnézni fentről a tisztást.* néz reményt vesztve de már spurizik is tova a szánkópályához még mielőtt lekésné az indulást.*
2204. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-18 15:13:06
Üzenet elküldve: 2015-01-18 15:13:06
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
*Megtorpan, majd lassan Xiltyn felé fordul. Elgondolkozva nézi a sötételf vénembert, majd biccent.*
- Részemről nincs akadálya. *húzza meg a vállát, hiszen a megállapodás létrejött és Kagan - nem becsületből, vagy rosszul értelmezett kötelemből, hanem színtiszta érdekből és egy kevés megszokás miatt - tartja magát a szavához, amíg meg nem próbálják átverni.*
*Moon mosollyal álcázott aggodalmára ő is mosollyal felel.*
- A megállapodást megkötöttük, úrnő. Saját lovagjaimmal kísértetem vissza a rokonát. *nehogy útközben elpatkoljon az öreg, sosem mosná le magáról, hogy nem az ő keze van benne.*
- Gyere akkor, Xiltyn. *már ha tényleg akar a sötételf, akkor jöhet velük a kis dolgaiért. Legalább elbeszélgetnek az úton erről-arról.*
*Akár Xiltynnel, akár nélküle, de végül elindulnak, és elhagyják a helyet. Irány haza, hiszen számos fontos kérdés igényli jelenlétét.*
*Megtorpan, majd lassan Xiltyn felé fordul. Elgondolkozva nézi a sötételf vénembert, majd biccent.*
- Részemről nincs akadálya. *húzza meg a vállát, hiszen a megállapodás létrejött és Kagan - nem becsületből, vagy rosszul értelmezett kötelemből, hanem színtiszta érdekből és egy kevés megszokás miatt - tartja magát a szavához, amíg meg nem próbálják átverni.*
*Moon mosollyal álcázott aggodalmára ő is mosollyal felel.*
- A megállapodást megkötöttük, úrnő. Saját lovagjaimmal kísértetem vissza a rokonát. *nehogy útközben elpatkoljon az öreg, sosem mosná le magáról, hogy nem az ő keze van benne.*
- Gyere akkor, Xiltyn. *már ha tényleg akar a sötételf, akkor jöhet velük a kis dolgaiért. Legalább elbeszélgetnek az úton erről-arról.*
*Akár Xiltynnel, akár nélküle, de végül elindulnak, és elhagyják a helyet. Irány haza, hiszen számos fontos kérdés igényli jelenlétét.*
2203. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-18 15:09:48
Üzenet elküldve: 2015-01-18 15:09:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
// A Tolvaj, a Hazug, és a Szépség, most már Kegyetlenül //
*Megérti Szépség meglepettségét, tulajdonképpen ő is így érez saját magától. Mert még önmagát is meglepte mindezzel. Annyira, hogy hagyja magát, a fejét megsimogatni, haját megkócolni kissé. Sokat már úgy sem ronthat a frizuráján a finom kéz érintése. De kérése, ajánlkozása ezúttal valóban visszautasításra talál. Elszontyolodik kissé.*
-Hát jó.
*Csendes a válasz, lemondó. Igazából Lanienek fogalma sincs, hogy kik azok, akik elég gazdagok. Artheniorban született, és itt is él azóta, de a gazdagnegyed utcáiba még soha nem merészkedett be.
Aztán csak csendesen félrehúzódik Szépség útjából, és hagyja, hogy a lány csatlakozzon a többiekhez. ~A családjához.~ Amikor ez felbukkan benne, szinte fizikai fájdalmat érez a mellkasában, és összeszorul a torka. Mintha valami nagyon nagy kincset éppen most csennének el tőle a szeme láttára.
Megszívja az orrát, és kézfejjel dörgöli el szeméből a könnyet. Nem akar hülyén kinézni. Mert mi más is lenne, ha neki állna itt bömbölni. Na meg, ha Szépség esetleg visszapillant még rá, hát inkább lássa a vidám képét, mint a sírósat.
És ha a Thargodarok elindulnak a tisztásról akkor még integet is nekik, de nem mozdul jó sokáig. Bizony, vagy fertály óra is eltelik, mire eszmél.*
-Jaj! Szépség!
*Előre lendül, mintha a távozók után akarna rohanni, de talán négy lépés után megtorpan, aggódón.*
-Mit tegyek, jaj?
*Riadtan tömi fél öklét a szájába, toporog, mert nem tudja, rohanjon a társaság után, vagy valahogy másképpen intézze a dolgot. Végül úgy dönt, nem rohan, mert úgy sem érné utol a lóháton távozókat. Inkább visszasipircel a forraltboros sátorhoz, és az ott kiszolgálót vonja kérdőre, hogy tudja-e kik voltak?
Mert bizony az ijedtségét ez okozza, hogyan fogja megtalálni Szépséget, ha még csak a nevét sem tudja? Szerencséjére a pultos emlékszik a névre: Thargodar. Így már nem lesz nehéz kideríteni, hogy merre is élnek. Legalább is Lanie ezt nagyon reméli.*
// A Tolvaj, a Hazug, és a Szépség, most már Kegyetlenül //
*Megérti Szépség meglepettségét, tulajdonképpen ő is így érez saját magától. Mert még önmagát is meglepte mindezzel. Annyira, hogy hagyja magát, a fejét megsimogatni, haját megkócolni kissé. Sokat már úgy sem ronthat a frizuráján a finom kéz érintése. De kérése, ajánlkozása ezúttal valóban visszautasításra talál. Elszontyolodik kissé.*
-Hát jó.
*Csendes a válasz, lemondó. Igazából Lanienek fogalma sincs, hogy kik azok, akik elég gazdagok. Artheniorban született, és itt is él azóta, de a gazdagnegyed utcáiba még soha nem merészkedett be.
Aztán csak csendesen félrehúzódik Szépség útjából, és hagyja, hogy a lány csatlakozzon a többiekhez. ~A családjához.~ Amikor ez felbukkan benne, szinte fizikai fájdalmat érez a mellkasában, és összeszorul a torka. Mintha valami nagyon nagy kincset éppen most csennének el tőle a szeme láttára.
Megszívja az orrát, és kézfejjel dörgöli el szeméből a könnyet. Nem akar hülyén kinézni. Mert mi más is lenne, ha neki állna itt bömbölni. Na meg, ha Szépség esetleg visszapillant még rá, hát inkább lássa a vidám képét, mint a sírósat.
És ha a Thargodarok elindulnak a tisztásról akkor még integet is nekik, de nem mozdul jó sokáig. Bizony, vagy fertály óra is eltelik, mire eszmél.*
-Jaj! Szépség!
*Előre lendül, mintha a távozók után akarna rohanni, de talán négy lépés után megtorpan, aggódón.*
-Mit tegyek, jaj?
*Riadtan tömi fél öklét a szájába, toporog, mert nem tudja, rohanjon a társaság után, vagy valahogy másképpen intézze a dolgot. Végül úgy dönt, nem rohan, mert úgy sem érné utol a lóháton távozókat. Inkább visszasipircel a forraltboros sátorhoz, és az ott kiszolgálót vonja kérdőre, hogy tudja-e kik voltak?
Mert bizony az ijedtségét ez okozza, hogyan fogja megtalálni Szépséget, ha még csak a nevét sem tudja? Szerencséjére a pultos emlékszik a névre: Thargodar. Így már nem lesz nehéz kideríteni, hogy merre is élnek. Legalább is Lanie ezt nagyon reméli.*
2202. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-18 14:52:38
Üzenet elküldve: 2015-01-18 14:52:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
// A Tolvaj, a Hazug, és a Szépség, most már Kegyetlenül //
*Isu is visszamosolyog a lánykára és csak most veszi észre a közelében MOrwont is, aki elballag éppen mellőle. Van egy olyan sanda gyanúja, hogy Dharren helyett ő lett az ügyeletes gardedám, tehát a játéknak úgy is vége lett volna előbb utóbb. Semmi sem tarthat örökké.
Kicsit meglepődik azon, hogy a lány mellé akarna szegődni. Köpni, nyelni nem tud őszintén szólva, annyira váratlanul éri. Eltart egy pár pillanatig, mire összeszedi gondolatait és újra elmosolyodik, ám fejét megcsóválja. Ha tudja, akkor megsimogatja Borsó fejét.*
-Vegyél magadnak pár szép ruhát a pénzből és látogasd körbe arthenior nemesi házait.
*Tanácsolja neki, bár nem igazán hiszi, hogy komoly és jelentős vagyonnal bíró nemeseket lehet találni bárhol a városban, reméli ő saját tudatlansága miatt nem bukkant még rá ezekre. Elvégre idegenek ők itt, ellentétben Lanievel.
Ha senki nem lesz az egész városban aki felkarolná a lányt, hát majd újra megtárgyalják ezt a kérdést. Isurii hajlandó megfizetni a jó szolgálatot és szerencsére módjában is áll.*
-Remélem sikerrel jársz!
*Biztatja a másikat búcsúzóul. Övéi már elindultak, nem szeretne nagyon elmaradni tőlük...*
// A Tolvaj, a Hazug, és a Szépség, most már Kegyetlenül //
*Isu is visszamosolyog a lánykára és csak most veszi észre a közelében MOrwont is, aki elballag éppen mellőle. Van egy olyan sanda gyanúja, hogy Dharren helyett ő lett az ügyeletes gardedám, tehát a játéknak úgy is vége lett volna előbb utóbb. Semmi sem tarthat örökké.
Kicsit meglepődik azon, hogy a lány mellé akarna szegődni. Köpni, nyelni nem tud őszintén szólva, annyira váratlanul éri. Eltart egy pár pillanatig, mire összeszedi gondolatait és újra elmosolyodik, ám fejét megcsóválja. Ha tudja, akkor megsimogatja Borsó fejét.*
-Vegyél magadnak pár szép ruhát a pénzből és látogasd körbe arthenior nemesi házait.
*Tanácsolja neki, bár nem igazán hiszi, hogy komoly és jelentős vagyonnal bíró nemeseket lehet találni bárhol a városban, reméli ő saját tudatlansága miatt nem bukkant még rá ezekre. Elvégre idegenek ők itt, ellentétben Lanievel.
Ha senki nem lesz az egész városban aki felkarolná a lányt, hát majd újra megtárgyalják ezt a kérdést. Isurii hajlandó megfizetni a jó szolgálatot és szerencsére módjában is áll.*
-Remélem sikerrel jársz!
*Biztatja a másikat búcsúzóul. Övéi már elindultak, nem szeretne nagyon elmaradni tőlük...*
2201. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-18 14:41:04
Üzenet elküldve: 2015-01-18 14:41:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
// A Tolvaj, a Hazug, és a Szépség, most már Kegyetlenül //
*Gyorsan változik a világ. Mindig így van ez. Ha kicsi jó történik, utána már nehéz ezt megtartani, s még nehezebb viselni a rosszat. Mert mi is a jó és rossz esetünkben? Jó az, hogy milyen könnyedén mentek bele a felnőttek a játékba. Rossz az, hogy túl komolyan veszik, és gyorsan véget vetnek neki. Miért is nem tudnak a felnőttek játszani? Lanie mindig kesereg ezen kicsit. Most is. Hiszen olyan jó lenne még vidáman folytatni a játékot. Olyan jó lenne kapni még a melegségből.
De nem lehet. Egyszer mindennek vége szakad. Most éppen ennek a játéknak, és Isu magához inti Laniet. Ő pedig szánakozón battyog mellé. Bár visszavigyorog Szépségre, de ez már nem az a felhőtlen boldogság. A másik a markába számolja az ötven aranyat. Mit is mondhatna. Félelmetesen nagy vagyon ez az ő számára, még soha nem látott együtt ennyi pénzt. Mi tagadás, amikor az ajánlatot kapta, nem is hitte volna, hogy valóban megkapja az ígért aranyakat.*
-Úgy lesz Szépség.
*Mosolyodik el. Igen, az ötlet remek, és talán Lanie meg is próbálja megvalósítani. Már ha talál valakit, aki egy koszos utcakölyköt hajlandó befogadni. Azért az aranyakat szépen elteszi. Van erre egy remek kis erszénye. Ugyan eredetileg ez sem az övé volt, szerezte. De most már az övé.
Mivel azonban nem hagyták csak úgy faképnél felpillant újra Szépségre.*
-És *Megakad, mert nem tudja hogyan is fogjon bele.* Teön... *Ugyan mi lehet a helyes megszólítás?* Vagyis Szépség., nem tudna? Nem?
*Hogyan mondja el a gondolatait. Hiszen nem kéne levágni a kezét, ha valaki felfogadná, mert Lanie nem mániából lop. Nem azért vesz el valamit, mert megtetszik és akarja, vagy csak mert úgy megszokta már a lopást, hanem azért mert szüksége van arra, amit elvesz. Soha nem vett el többet. Egy almát, egy péksüteményt, egy kabátot, egy erszényt pár arannyal. Nagy dolgot soha. S ha valaki adna enni, és tiszta ruhát, meg tetőt a feje fölé, azért, ha megtesz neki ezt-azt, akkor meghálálná. Jósággal. És talán még szeretettel is.
Reménykedő pillantása szinte könyörgőn tapad Szépség arcára, de hebegő szavait nem kezdi újra. Ha elhajtják elmegy, de azért ad egy esélyt maguknak.*
// A Tolvaj, a Hazug, és a Szépség, most már Kegyetlenül //
*Gyorsan változik a világ. Mindig így van ez. Ha kicsi jó történik, utána már nehéz ezt megtartani, s még nehezebb viselni a rosszat. Mert mi is a jó és rossz esetünkben? Jó az, hogy milyen könnyedén mentek bele a felnőttek a játékba. Rossz az, hogy túl komolyan veszik, és gyorsan véget vetnek neki. Miért is nem tudnak a felnőttek játszani? Lanie mindig kesereg ezen kicsit. Most is. Hiszen olyan jó lenne még vidáman folytatni a játékot. Olyan jó lenne kapni még a melegségből.
De nem lehet. Egyszer mindennek vége szakad. Most éppen ennek a játéknak, és Isu magához inti Laniet. Ő pedig szánakozón battyog mellé. Bár visszavigyorog Szépségre, de ez már nem az a felhőtlen boldogság. A másik a markába számolja az ötven aranyat. Mit is mondhatna. Félelmetesen nagy vagyon ez az ő számára, még soha nem látott együtt ennyi pénzt. Mi tagadás, amikor az ajánlatot kapta, nem is hitte volna, hogy valóban megkapja az ígért aranyakat.*
-Úgy lesz Szépség.
*Mosolyodik el. Igen, az ötlet remek, és talán Lanie meg is próbálja megvalósítani. Már ha talál valakit, aki egy koszos utcakölyköt hajlandó befogadni. Azért az aranyakat szépen elteszi. Van erre egy remek kis erszénye. Ugyan eredetileg ez sem az övé volt, szerezte. De most már az övé.
Mivel azonban nem hagyták csak úgy faképnél felpillant újra Szépségre.*
-És *Megakad, mert nem tudja hogyan is fogjon bele.* Teön... *Ugyan mi lehet a helyes megszólítás?* Vagyis Szépség., nem tudna? Nem?
*Hogyan mondja el a gondolatait. Hiszen nem kéne levágni a kezét, ha valaki felfogadná, mert Lanie nem mániából lop. Nem azért vesz el valamit, mert megtetszik és akarja, vagy csak mert úgy megszokta már a lopást, hanem azért mert szüksége van arra, amit elvesz. Soha nem vett el többet. Egy almát, egy péksüteményt, egy kabátot, egy erszényt pár arannyal. Nagy dolgot soha. S ha valaki adna enni, és tiszta ruhát, meg tetőt a feje fölé, azért, ha megtesz neki ezt-azt, akkor meghálálná. Jósággal. És talán még szeretettel is.
Reménykedő pillantása szinte könyörgőn tapad Szépség arcára, de hebegő szavait nem kezdi újra. Ha elhajtják elmegy, de azért ad egy esélyt maguknak.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9567-9586