Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 102 (2021. - 2040. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2040. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-06 19:42:39
Üzenet elküldve: 2015-01-06 19:42:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata//
* A háta mögötti hófal hatalmasakat döndül, ahogy a Thargodar óriások nagyméretű hólövedékei becsapódnak. Xiltyn összeszorítja fogait az ijedtségtől, hogy most bizony a nyakába omlik az egész,de szerencsére a fal kitart, és mivel csuklya fedi a fejét a nyakába sem hullik semmi kulimász.
Moon vigasztaló szavaira csak egy elégedett morranás hagyja el ajkait, miket végig is nyal fekete nyelvével jelezve, hogy ízlett neki a finomság.
A fal felé eső oldaláról többen is hajigálnak a törzsiek felé golyókat, és erre is elhúz néhány, de durvább találatokat nem nagyon lát. Pár kobakos csattan, de talpon még minden zsivány. Ez a csata bizony elhúzódhat még. *
- Az erdőben jártam. Növényeket, gombákat gyűjtögettem mikor a táborukba botlottam. - * mondja lassan, tagoltan. *
- Italt kértem tőlük, ők helyette kötelet vetettek a nyakamba, és egy kocsi mögé kötve az általuk Amon Rudahnak nevezett dombra hurcoltak. Ott aztán dolgoztattak, amíg el nem gyengültem. Utána velük maradtam a télre, és segítettem amibe tudtam. - * meséli s közben lopva a lányra pillant. A vastag téli ruha nem sokat enged látni belőle, de ez a kevés is kedves számára. * - A kocsi után hurcoláson kívül nem haragszom rájuk. - * kacsint Moonra cinkosan, nehogy felhorgadjon benne a gyilkos indulat és szeges hógolyókat dobáljon Kagan felé. *
- Nagyot nőttél azóta! - * próbál kedveskedni a maga módján eme száraz szavakkal. *
//Hógolyócsata//
* A háta mögötti hófal hatalmasakat döndül, ahogy a Thargodar óriások nagyméretű hólövedékei becsapódnak. Xiltyn összeszorítja fogait az ijedtségtől, hogy most bizony a nyakába omlik az egész,de szerencsére a fal kitart, és mivel csuklya fedi a fejét a nyakába sem hullik semmi kulimász.
Moon vigasztaló szavaira csak egy elégedett morranás hagyja el ajkait, miket végig is nyal fekete nyelvével jelezve, hogy ízlett neki a finomság.
A fal felé eső oldaláról többen is hajigálnak a törzsiek felé golyókat, és erre is elhúz néhány, de durvább találatokat nem nagyon lát. Pár kobakos csattan, de talpon még minden zsivány. Ez a csata bizony elhúzódhat még. *
- Az erdőben jártam. Növényeket, gombákat gyűjtögettem mikor a táborukba botlottam. - * mondja lassan, tagoltan. *
- Italt kértem tőlük, ők helyette kötelet vetettek a nyakamba, és egy kocsi mögé kötve az általuk Amon Rudahnak nevezett dombra hurcoltak. Ott aztán dolgoztattak, amíg el nem gyengültem. Utána velük maradtam a télre, és segítettem amibe tudtam. - * meséli s közben lopva a lányra pillant. A vastag téli ruha nem sokat enged látni belőle, de ez a kevés is kedves számára. * - A kocsi után hurcoláson kívül nem haragszom rájuk. - * kacsint Moonra cinkosan, nehogy felhorgadjon benne a gyilkos indulat és szeges hógolyókat dobáljon Kagan felé. *
- Nagyot nőttél azóta! - * próbál kedveskedni a maga módján eme száraz szavakkal. *
2039. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-06 17:37:45
Üzenet elküldve: 2015-01-06 17:37:45
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 338
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 338
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Amrod Galabrien - Kaiyko Di'Arie//
//Jégen csúszás//
*Nem igazán tudja hová tenni Amrod értetlen kifejezéseit. Először a hógolyócsatával kapcsolatban, most meg itt. Furcsa neki az egész. Olyan érzése támad, mintha a hosszúéletűek népénél botozás járna érte, ha bármi kacagtatót művelnek.*
- Ne mondd, hogy a tieid sosem játszanak *ingatja a fejét.* - A gyerekek biztosan kergetőznek tinálatok is.
- Ez csak *mutat körbe Hófesztiválra bolydult tisztáson* - játék. Versengés, bátorság és ügyességpróba sok-sok derűvel. Az állatkölykök is kergetőznek, nem igaz?
*Mosolygása azonban egyszer csak megdermed és hamar odafordul a férfihoz.*
- Az istenekre kérlek, le ne lődd a hadnagyot! *mondja. Igazából maga sem tudja még, hogy mennyire komolyan. Ha hisz a Vadász arcán ülő tanácstalanságnak, akkor nagyon is. Lehet, hogy a kis trónörököst a fontosabb dolgok távol tartották mindattól, ami a gyermeki lét sajátja, de annyira sanyarú sorsa mégsem lehetett, hogy kiöljék belőle a játék szeretetét, vagy ami rosszabb, egyáltalán az ismeretét.*
- A móka az igazi lényege, nem a győzelem *néz rá biztatóan.* - De mi győzni fogunk *mosolyodik el újra.
Óvatosan merészkedik rá a jégre. Végig szorosan kapaszkodik a férfiba, bár valószínűleg, ha hirtelen egyensúlyát vesztené, magával rántaná őt is. Azért jobb volna bemutatkozó esés nélkül odajutni a kikiáltóhoz, hogy jelentkezzenek a játékra.*
//Amrod Galabrien - Kaiyko Di'Arie//
//Jégen csúszás//
*Nem igazán tudja hová tenni Amrod értetlen kifejezéseit. Először a hógolyócsatával kapcsolatban, most meg itt. Furcsa neki az egész. Olyan érzése támad, mintha a hosszúéletűek népénél botozás járna érte, ha bármi kacagtatót művelnek.*
- Ne mondd, hogy a tieid sosem játszanak *ingatja a fejét.* - A gyerekek biztosan kergetőznek tinálatok is.
- Ez csak *mutat körbe Hófesztiválra bolydult tisztáson* - játék. Versengés, bátorság és ügyességpróba sok-sok derűvel. Az állatkölykök is kergetőznek, nem igaz?
*Mosolygása azonban egyszer csak megdermed és hamar odafordul a férfihoz.*
- Az istenekre kérlek, le ne lődd a hadnagyot! *mondja. Igazából maga sem tudja még, hogy mennyire komolyan. Ha hisz a Vadász arcán ülő tanácstalanságnak, akkor nagyon is. Lehet, hogy a kis trónörököst a fontosabb dolgok távol tartották mindattól, ami a gyermeki lét sajátja, de annyira sanyarú sorsa mégsem lehetett, hogy kiöljék belőle a játék szeretetét, vagy ami rosszabb, egyáltalán az ismeretét.*
- A móka az igazi lényege, nem a győzelem *néz rá biztatóan.* - De mi győzni fogunk *mosolyodik el újra.
Óvatosan merészkedik rá a jégre. Végig szorosan kapaszkodik a férfiba, bár valószínűleg, ha hirtelen egyensúlyát vesztené, magával rántaná őt is. Azért jobb volna bemutatkozó esés nélkül odajutni a kikiáltóhoz, hogy jelentkezzenek a játékra.*
2038. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-06 14:41:20
Üzenet elküldve: 2015-01-06 14:41:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Dynti, Nadae//
*Férfiak terén is van tapasztalata, meglehetősen változatos és sokrétű, no de a részleteket biztosan nem egy fesztiválozó sokadalom közepén, vagy mellette fogja ecsetelni. Meg ez nem is feltétlenül első találkozós téma, egy része biztosan nem. Majd egy este abban az agyon emlegetett barlangban rumozás közben elkottyinthat egy-két dolgot, majd elválik.*
- Nem egyszerű ivászat, valaminek tiszteletére, szeretetére, vagy valami hasonló badarságból kifolyólag ünnepelünk. És ez a lényeg, hogy nem a megszokott helyen. De lényegében igen, egy nagy, össznépi ivászat. *Bólint. Amennyire Nadae-nek nincs tudomása a szárazföldi dolgokról, úgy ő meg pontosan annyira ismeri, pontosabban inkább nem ismeri a tengeri életmódot. Sebaj, ha elég mesét hall róla, majd lesz valami elképzelése róla. Azt azért már most megtanulta, hogy náluk a rum szent és sérthetetlen, úgyhogy erre nem árt figyelnie. Ha már rum, lám, megint kap, hát meghúzza az üveget, legalábbis a mozdulat lendületes, de végül csak néhány apró kortyot enged le a torkán. Továbbra is szeretne józan maradni, még mindig túl idegennek érzi a terepet ahhoz, hogy nyugalommal kerüljön illuminált állapotba. Ezt amúgy is megteszik helyette társai, sőt, már előre le is tudták ezt. Csoda, ha ezek után kicsit kétkedően fogadja, hogy ők lennének az erő emberek, de legalábbis harcosok a csapatban? Vagy ha mégis így van, akkor itt még gondok lesznek. Szerencsére előző klánjában arra is ügyeltek, hogy likvidáló egységeiknek helyén legyen az eszük, és ne esztelen gyilkoló gépeket neveljenek, így nem ad hangot bizonytalanságának.*
- Orkot? Ez még viccnek is rossz. *Fintorodik el. Nem rasszista, el tud beszélgetni egy zöldbőrűvel, ha kell, kártyázik is, vadászik is, vagy némán álldogál a társaságában, de a lábait azért nem tenné szét egynek sem. Egyéni preferencia, de ezt az élvezetet mégis inkább kihagyná.
A tárgyalásról sem faggatózik tovább, habár az érdeklődését felkeltették, jobban nem üti bele az orrát. Azért azon még elelmélkedik pár pillanatig, hogy a kalózlány tulajdonképpen most barbározta le magukat, és hogy vajon ez feltűnt-e neki, vagy egyáltalán sértésnek venné-e, ha más mondaná rá. Mert hát megint egyén függő, ki mire pöccen be.
Dynti meglepett reakciójára vidáman felnevet.*
- Ez aranyos. Ez van, felmenőkből erre futotta, mindenki mégsem lehet egy nemes asszonyka lánya, vagy egy szatócsé. *Von vállat könnyedén. Nem szégyellte sosem az anyját, vagy a szakmáját, rendesen bánt vele, a körülményekhez mérten jó életet biztosított neki, igaz, éjjelente lefoglalt volt, a népszerűség átka. Sajnos a vég túl korán utolérte, pláne, hogy ebben rásegítettek neki, kislányként megkönnyezte, de nem maradt lelket mardosó űr utána. Annál erősebbnek nevelte egy szem csemetéjét.*
- Hát ez… egy kicsit bonyolult. *Vallja be hezitálva egy kicsit a klán kérdést. Pár pillanatig csendben, mérlegel, végül egy mély sóhajt követően, halkabbra fogott hangon folytatja a társalgást.* A helyzet az, hogy eltettem láb alól egy a ranglétránkon magas helyet betöltő személyt. Csak tudnám, hogy a fenébe került oda fel. *Szúrja közbe morogva.* Mentségemre szóljon, nem ő volt a legnépszerűbb tagunk. Röviden összegezve, viszonylag szabad életünk volt a városban, amíg követtük az írt és íratlan szabályokat. Na most ez a vadbarom csúnyán átvágott. *Az eset nem tegnap történt, mégis a harag és izzó gyűlölet ugyan olyan erővel önti el, mint amikor szembesült a cselszövéssel. Jégkék tekintete valósággal izzik, eddig tökéletesen illet rá a jégszobor jelző, de most egy szempillantás alatt rácáfolt erre.* Nem szeretem, ha madárnak néznek, ez pedig egy olyan ügy volt, ami különösen érzékenyen érintett. Egy szó mint száz, elpattant bennem egy húr. Szerencsére nem az, amitől üvöltő vadként esek neki, hanem a türelmes, jeges bosszút hozó fajta. Persze az sem túl szabályszerű, hogy egy felettes felettesét a másvilágra küldöd, úgyhogy szedhettem a sátorfámat, mégpedig azonnal. Ironikus módon semmilyen útmutatás nincs arra, hogy mi van akkor, ha egy rangban kisebb megölt egy rangban nagyobbat, aki viszont komolyan csorbította az ő jogait. A kötelező üldözzük a gyilkost részen már túl vagyunk, túl is éltem, és ha visszakeverednék a területükre, a nyakamat rá, hogy megint megpróbálnának elintézni. Az viszont mégsem festene olyan jól, ha idáig követnének egy azért jogosan elkövetett bosszú miatt. Teljesen biztosan nem tudom. Lehet, hogy feladták, vagy elégnek ítélték, de lehet, hogy egy csapat lelkes újonc most is a nyomomat kutatva liheg a karavánpihenőben.
*Nem túl bizalomgerjesztő dolgok ezek egy másik klánba belépett friss húsnak, de ezek a lapjai, és jobbnak látta, ha ezt most tisztázza. Ha elhallgatta volna, később esetleg jobban megüthetné a bokáját emiatt.*
//Dynti, Nadae//
*Férfiak terén is van tapasztalata, meglehetősen változatos és sokrétű, no de a részleteket biztosan nem egy fesztiválozó sokadalom közepén, vagy mellette fogja ecsetelni. Meg ez nem is feltétlenül első találkozós téma, egy része biztosan nem. Majd egy este abban az agyon emlegetett barlangban rumozás közben elkottyinthat egy-két dolgot, majd elválik.*
- Nem egyszerű ivászat, valaminek tiszteletére, szeretetére, vagy valami hasonló badarságból kifolyólag ünnepelünk. És ez a lényeg, hogy nem a megszokott helyen. De lényegében igen, egy nagy, össznépi ivászat. *Bólint. Amennyire Nadae-nek nincs tudomása a szárazföldi dolgokról, úgy ő meg pontosan annyira ismeri, pontosabban inkább nem ismeri a tengeri életmódot. Sebaj, ha elég mesét hall róla, majd lesz valami elképzelése róla. Azt azért már most megtanulta, hogy náluk a rum szent és sérthetetlen, úgyhogy erre nem árt figyelnie. Ha már rum, lám, megint kap, hát meghúzza az üveget, legalábbis a mozdulat lendületes, de végül csak néhány apró kortyot enged le a torkán. Továbbra is szeretne józan maradni, még mindig túl idegennek érzi a terepet ahhoz, hogy nyugalommal kerüljön illuminált állapotba. Ezt amúgy is megteszik helyette társai, sőt, már előre le is tudták ezt. Csoda, ha ezek után kicsit kétkedően fogadja, hogy ők lennének az erő emberek, de legalábbis harcosok a csapatban? Vagy ha mégis így van, akkor itt még gondok lesznek. Szerencsére előző klánjában arra is ügyeltek, hogy likvidáló egységeiknek helyén legyen az eszük, és ne esztelen gyilkoló gépeket neveljenek, így nem ad hangot bizonytalanságának.*
- Orkot? Ez még viccnek is rossz. *Fintorodik el. Nem rasszista, el tud beszélgetni egy zöldbőrűvel, ha kell, kártyázik is, vadászik is, vagy némán álldogál a társaságában, de a lábait azért nem tenné szét egynek sem. Egyéni preferencia, de ezt az élvezetet mégis inkább kihagyná.
A tárgyalásról sem faggatózik tovább, habár az érdeklődését felkeltették, jobban nem üti bele az orrát. Azért azon még elelmélkedik pár pillanatig, hogy a kalózlány tulajdonképpen most barbározta le magukat, és hogy vajon ez feltűnt-e neki, vagy egyáltalán sértésnek venné-e, ha más mondaná rá. Mert hát megint egyén függő, ki mire pöccen be.
Dynti meglepett reakciójára vidáman felnevet.*
- Ez aranyos. Ez van, felmenőkből erre futotta, mindenki mégsem lehet egy nemes asszonyka lánya, vagy egy szatócsé. *Von vállat könnyedén. Nem szégyellte sosem az anyját, vagy a szakmáját, rendesen bánt vele, a körülményekhez mérten jó életet biztosított neki, igaz, éjjelente lefoglalt volt, a népszerűség átka. Sajnos a vég túl korán utolérte, pláne, hogy ebben rásegítettek neki, kislányként megkönnyezte, de nem maradt lelket mardosó űr utána. Annál erősebbnek nevelte egy szem csemetéjét.*
- Hát ez… egy kicsit bonyolult. *Vallja be hezitálva egy kicsit a klán kérdést. Pár pillanatig csendben, mérlegel, végül egy mély sóhajt követően, halkabbra fogott hangon folytatja a társalgást.* A helyzet az, hogy eltettem láb alól egy a ranglétránkon magas helyet betöltő személyt. Csak tudnám, hogy a fenébe került oda fel. *Szúrja közbe morogva.* Mentségemre szóljon, nem ő volt a legnépszerűbb tagunk. Röviden összegezve, viszonylag szabad életünk volt a városban, amíg követtük az írt és íratlan szabályokat. Na most ez a vadbarom csúnyán átvágott. *Az eset nem tegnap történt, mégis a harag és izzó gyűlölet ugyan olyan erővel önti el, mint amikor szembesült a cselszövéssel. Jégkék tekintete valósággal izzik, eddig tökéletesen illet rá a jégszobor jelző, de most egy szempillantás alatt rácáfolt erre.* Nem szeretem, ha madárnak néznek, ez pedig egy olyan ügy volt, ami különösen érzékenyen érintett. Egy szó mint száz, elpattant bennem egy húr. Szerencsére nem az, amitől üvöltő vadként esek neki, hanem a türelmes, jeges bosszút hozó fajta. Persze az sem túl szabályszerű, hogy egy felettes felettesét a másvilágra küldöd, úgyhogy szedhettem a sátorfámat, mégpedig azonnal. Ironikus módon semmilyen útmutatás nincs arra, hogy mi van akkor, ha egy rangban kisebb megölt egy rangban nagyobbat, aki viszont komolyan csorbította az ő jogait. A kötelező üldözzük a gyilkost részen már túl vagyunk, túl is éltem, és ha visszakeverednék a területükre, a nyakamat rá, hogy megint megpróbálnának elintézni. Az viszont mégsem festene olyan jól, ha idáig követnének egy azért jogosan elkövetett bosszú miatt. Teljesen biztosan nem tudom. Lehet, hogy feladták, vagy elégnek ítélték, de lehet, hogy egy csapat lelkes újonc most is a nyomomat kutatva liheg a karavánpihenőben.
*Nem túl bizalomgerjesztő dolgok ezek egy másik klánba belépett friss húsnak, de ezek a lapjai, és jobbnak látta, ha ezt most tisztázza. Ha elhallgatta volna, később esetleg jobban megüthetné a bokáját emiatt.*
2037. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-06 09:21:57
Üzenet elküldve: 2015-01-06 09:21:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
*Soha nem tartozott a nagy erdőjárók közé, ős inkább olyan városi alkat. Jobban kiismeri magát a sikátorok, és tetők útvesztőiben, mint a bokrok és fák tengerében. Sokáig bolyong a fiatal sötételf, mire képes rálelni az ösvényre, amely a randevú helyszínére viszi. A kis tisztás szinte elhagyatott ebben az évszakban, hiszen senki nem akar túl sokáig fagyoskodni. A fiatal sötételf megáll a tisztás szélén, s onnét veszi szemügyre a szabályos kör alakú tisztást.*
~Vajon mi lehet a titok? Ez csak egy fránya tisztás fákkal körbe véve, s egy marék fű.~
*Zsörtölődik magában. Soha nem értett igazán a növényekhez, így az erdőhöz sem. Neki szinte minden növény egyforma. Számára a növény a piacon terem.*
*Az egyik közeli fa tövébe háttal a tisztásnak leül, hogy egy kicsit össze szedje magát. Csak némán bambul maga elé, és próbál rájönni, hogy mihez is kezdjen magával.*
~Vajon mi lehet a titok? Ez csak egy fránya tisztás fákkal körbe véve, s egy marék fű.~
*Zsörtölődik magában. Soha nem értett igazán a növényekhez, így az erdőhöz sem. Neki szinte minden növény egyforma. Számára a növény a piacon terem.*
*Az egyik közeli fa tövébe háttal a tisztásnak leül, hogy egy kicsit össze szedje magát. Csak némán bambul maga elé, és próbál rájönni, hogy mihez is kezdjen magával.*
2036. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-06 07:49:10
Üzenet elküldve: 2015-01-06 07:49:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata//
//Argus csapata 5/10//
*A látszólag tökéletes terve, hogy kiugrik a fedezék mögül és telibe dobja Kagan vezért, egy kicsit balul sült el. A dobása a nagy kapkodásban olyan rosszra sikeredett, hogy valószínűleg többen felnevettek a nézők közül. Igaz, hogy készül az esetleges érkező támadásra, de főleg Kagan irányából, így Scorrage első hógolyója telibe találja a mágust. Soha nem tartozott azon emberek közé, akik könnyedén bukfenceznek, így csak annyit tud tenni, hogy lehajol, és oldalra lép. Talán a véletlen műve, de evvel a cselekedetével képes volt elkerülni a második hógolyót. A tőle telhető leggyorsabban vissza meg a biztonságot nyújtó fal mögé.*
-Ez keményebb, mint gondoltam. *liheg a fal mögött.*
*Magához vesz két újabb hógolyót, vesz pár mély lélegzettet, s ismét kiugrik a fal mögül, de most nem Kagant veszi célba, hanem az idegesítő orvlövészt, aki eddig megdobálta. Igaz, hogy Scorrage-t célozta meg, de ez a dobáson nem igazán látszódik meg.*
//Hógolyócsata//
//Argus csapata 5/10//
*A látszólag tökéletes terve, hogy kiugrik a fedezék mögül és telibe dobja Kagan vezért, egy kicsit balul sült el. A dobása a nagy kapkodásban olyan rosszra sikeredett, hogy valószínűleg többen felnevettek a nézők közül. Igaz, hogy készül az esetleges érkező támadásra, de főleg Kagan irányából, így Scorrage első hógolyója telibe találja a mágust. Soha nem tartozott azon emberek közé, akik könnyedén bukfenceznek, így csak annyit tud tenni, hogy lehajol, és oldalra lép. Talán a véletlen műve, de evvel a cselekedetével képes volt elkerülni a második hógolyót. A tőle telhető leggyorsabban vissza meg a biztonságot nyújtó fal mögé.*
-Ez keményebb, mint gondoltam. *liheg a fal mögött.*
*Magához vesz két újabb hógolyót, vesz pár mély lélegzettet, s ismét kiugrik a fal mögül, de most nem Kagant veszi célba, hanem az idegesítő orvlövészt, aki eddig megdobálta. Igaz, hogy Scorrage-t célozta meg, de ez a dobáson nem igazán látszódik meg.*
2035. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-06 06:40:22
Üzenet elküldve: 2015-01-06 06:40:22
ÚJ
![>Eriel, az éjszakai ... [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1618_tunder_no.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
// Hófesztivál //
// Olcsó bájitalok - Mindenkinek //
*Ismét egy sikeres eladást tudhat maga mögött, és bár a fesztivál szépen lassan le fog zárulni, úgy gondolja, hogy igen jól tette, hogy kijött ide, és az öregúr az alkimista boltban nagyon boldog lesz az eladott italok miatt. Sok pénzt sikerült összeszednie, és ami még jobb, bár másoknak is megérte, mert a piaci árnál olcsóbban adott mindent (sokkal!), neki és az öregúrnak is nagyon jó üzlet volt ez így. Azt, hogy a férfi hogy szerezte be az italokat ilyen olcsón, nem kérdezte tőle, nem is szándékozik megkérdezni. Eriel sem az az ártatlan lélek ilyen szempontból, tudja, hogy ilyen tekintetben az embereket nem szabad kérdezgetni.
Most épp a hógolyócsatát figyeli, elvégre az a bundás alak itt "harcol". Hátha még neki is el tud adni valamit, miután végzett ezzel a tevékenységgel.*
// Olcsó bájitalok - Mindenkinek //
*Ismét egy sikeres eladást tudhat maga mögött, és bár a fesztivál szépen lassan le fog zárulni, úgy gondolja, hogy igen jól tette, hogy kijött ide, és az öregúr az alkimista boltban nagyon boldog lesz az eladott italok miatt. Sok pénzt sikerült összeszednie, és ami még jobb, bár másoknak is megérte, mert a piaci árnál olcsóbban adott mindent (sokkal!), neki és az öregúrnak is nagyon jó üzlet volt ez így. Azt, hogy a férfi hogy szerezte be az italokat ilyen olcsón, nem kérdezte tőle, nem is szándékozik megkérdezni. Eriel sem az az ártatlan lélek ilyen szempontból, tudja, hogy ilyen tekintetben az embereket nem szabad kérdezgetni.
Most épp a hógolyócsatát figyeli, elvégre az a bundás alak itt "harcol". Hátha még neki is el tud adni valamit, miután végzett ezzel a tevékenységgel.*
2034. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-06 02:06:26
Üzenet elküldve: 2015-01-06 02:06:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Amrod Galabrien - Kaiyko Di'Arie//
*Nem szeretné zavarba hozni Kaiyko-t, csak egyszerűen meg szeretné hálálni a segítségét, azt, amit érte tett, amikor más már valószínűleg régen elzavarta volna a nagyképű könnyűléptűt. Nem azért, mert tartozna valamivel, egyszerűen csak szeretné, ha kimutathatná a háláját.
Úgy tűnik, a lány nem örül a felajánlkozásnak, pedig az elf tényleg komolyan gondolta, hogy segítene neki az istálló körül.*
- Rendben, ahogy gondolod, de szeretném, ha tudnád, ha szükséged van segítségre, legyen az bármilyen is, rám számíthatsz. - *nem szeretne olyat tenni, amit Kaiyko nem akar, vagy ami miatt kellemetlenül érezné magát. Így is elég kellemetlen helyzetbe hozta, nem akarja még tetézni a dolgot semmivel.
Aztán a lovász-lány előáll egy ötlettel, amiben valóban a segítségére lehetne. Az istállóban pihenő lovakat kellene átmozgatnia néha, hogy jó erőben maradjanak. Tetszik neki az ötlet, mert bár szívesen segít az istállóban, valamilyen szinten méltóságán alulinak tartja, hogy lovak alatt takarítson. Persze Kaiyko-ért megtenné, de a lovak megmozgatása sokkal jobb munkának tűnik.*
- Nagyon szívesen segítek, bármiben. - *hajtja meg fejét halovány mosollyal.
A közös vadászat gondolata, azonban láthatóan nem igazán tetszik a lánynak, amire a könnyűléptű is gondolhatott volna. Talán túl gyors még a tempó, lehet, idővel majd Kaiyko is belátja, nincs már miért félnie a Vadásztól, aki egykor, azon a télen a szarvas vesztét okozta.*
//Jégen csúszás//
*A közéjük ereszkedő szívdobbanásnyi csendet a kikiáltó szava töri meg, így mindkettőjük figyelme a fényesen csillanó jégtükör felé terelődik. Nem igazán érti, mi ebben a játék és miért akarná ő elkapni a hadnagyot abban a nevetséges fejfedőben, ráadásul a jégen, ahol a stabil állás finoman szólva is kétséges.
Ám a Kaiyko arcán átsuhanó cinkos mosoly láttán elbizonytalanodik, úgy tűnik, a lány éppen erre készül.*
- Hadnagy-vadászattal? - *kérdi kissé akadozva. Nem teszik az a cinkos mosoly, értetlen kifejezés látszódik a nemesen metszett arcon, mintha nem igazán értené, mire is készülnek éppen.
Láthatóan a lány is zavarban van, bár nem érti, hogy miért, számára ugyanolyan érthetetlen, vagy zavarva ejtő a tollas kalapú hadnagy üldözése a csúszós jégen, mint az, hogy Kaiykonak sokat kell beszélnie.
Kissé meg is ijed, amikor a lány a kezét nyújtja felé, úgy tűnik, most valóban arra készül, hogy azt a katonát a jégen üldözze, valami ködös cél érdekében, de ha ezzel Kaiyko kedvében járhat, szívesen megteszi.*
- Szívesen. - *fogadja el a felkínált kezet őszinte, bár kissé határozatlan mosollyal. Elhatározza, hogy a legjobb képességei szerint fogja teljesíteni a feladatot. Így aztán kéz a kézben indulnak el a jégtükör felé, amire szüksége is van, mert egyedül biztosan nem adná efféle dologra a fejét.*
//Amrod Galabrien - Kaiyko Di'Arie//
*Nem szeretné zavarba hozni Kaiyko-t, csak egyszerűen meg szeretné hálálni a segítségét, azt, amit érte tett, amikor más már valószínűleg régen elzavarta volna a nagyképű könnyűléptűt. Nem azért, mert tartozna valamivel, egyszerűen csak szeretné, ha kimutathatná a háláját.
Úgy tűnik, a lány nem örül a felajánlkozásnak, pedig az elf tényleg komolyan gondolta, hogy segítene neki az istálló körül.*
- Rendben, ahogy gondolod, de szeretném, ha tudnád, ha szükséged van segítségre, legyen az bármilyen is, rám számíthatsz. - *nem szeretne olyat tenni, amit Kaiyko nem akar, vagy ami miatt kellemetlenül érezné magát. Így is elég kellemetlen helyzetbe hozta, nem akarja még tetézni a dolgot semmivel.
Aztán a lovász-lány előáll egy ötlettel, amiben valóban a segítségére lehetne. Az istállóban pihenő lovakat kellene átmozgatnia néha, hogy jó erőben maradjanak. Tetszik neki az ötlet, mert bár szívesen segít az istállóban, valamilyen szinten méltóságán alulinak tartja, hogy lovak alatt takarítson. Persze Kaiyko-ért megtenné, de a lovak megmozgatása sokkal jobb munkának tűnik.*
- Nagyon szívesen segítek, bármiben. - *hajtja meg fejét halovány mosollyal.
A közös vadászat gondolata, azonban láthatóan nem igazán tetszik a lánynak, amire a könnyűléptű is gondolhatott volna. Talán túl gyors még a tempó, lehet, idővel majd Kaiyko is belátja, nincs már miért félnie a Vadásztól, aki egykor, azon a télen a szarvas vesztét okozta.*
//Jégen csúszás//
*A közéjük ereszkedő szívdobbanásnyi csendet a kikiáltó szava töri meg, így mindkettőjük figyelme a fényesen csillanó jégtükör felé terelődik. Nem igazán érti, mi ebben a játék és miért akarná ő elkapni a hadnagyot abban a nevetséges fejfedőben, ráadásul a jégen, ahol a stabil állás finoman szólva is kétséges.
Ám a Kaiyko arcán átsuhanó cinkos mosoly láttán elbizonytalanodik, úgy tűnik, a lány éppen erre készül.*
- Hadnagy-vadászattal? - *kérdi kissé akadozva. Nem teszik az a cinkos mosoly, értetlen kifejezés látszódik a nemesen metszett arcon, mintha nem igazán értené, mire is készülnek éppen.
Láthatóan a lány is zavarban van, bár nem érti, hogy miért, számára ugyanolyan érthetetlen, vagy zavarva ejtő a tollas kalapú hadnagy üldözése a csúszós jégen, mint az, hogy Kaiykonak sokat kell beszélnie.
Kissé meg is ijed, amikor a lány a kezét nyújtja felé, úgy tűnik, most valóban arra készül, hogy azt a katonát a jégen üldözze, valami ködös cél érdekében, de ha ezzel Kaiyko kedvében járhat, szívesen megteszi.*
- Szívesen. - *fogadja el a felkínált kezet őszinte, bár kissé határozatlan mosollyal. Elhatározza, hogy a legjobb képességei szerint fogja teljesíteni a feladatot. Így aztán kéz a kézben indulnak el a jégtükör felé, amire szüksége is van, mert egyedül biztosan nem adná efféle dologra a fejét.*
2033. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-06 00:23:54
Üzenet elküldve: 2015-01-06 00:23:54
ÚJ
![>Yerougha Enchris [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10838_1486992453_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata//
//Argus csapata 9/10//
//Védekezés - Rhena: 5; Ethea: nem volt támadóérték, nem tudtam rá dobni; Kagan1: 3 - talált, Kagan2: 7; Morwon - körelmaradás miatt a következő körben veszem figyelembe; Hrothgaar: 9 (ebből 2 a fejre célzás miatt) ; takarás módosítót ebben a körben nem számoltam a köpenyre//
*Ahogy várta, hógolyók garmadája indul el felé, míg beverekszi magát középre. Szándékosan kereste a feltűnést, meg is lesz a foganatja. Társai így több teret kapnak a másik tábor levadászására. Igaz, a lelke mélyén azzal lenne a legelégedettebb, ha a lehető leggyorsabban agyondobálnák, hogy visszamehessen bor- és hölgymustrára. De ha már itt van, legalább kiszórakozza magát. Ha jó kedve lesz, talán táncol is egyet a havas kedvű nagyérdeműnek.
Túl sokat nem lát abból, ki céloz rá, csak a puffanást hallja a köpenyen, vagy pedig a mellette elzúgó hógolyók süvítését. A Rhenamys-féle löket hajszál híján kerüli el, Etheáéi viszont jócskán. Majd tompa puffanást hall, némi erőhatással társítva, jelezve, hogy megvan az első beszedett találat; ezt a löketet leginkább Kaganból nézné ki. Igaz, a szinte ugyanabban a pillanatban érkező, hasonló erejű lövés már célt téveszt. Az indokolatlanul villámkezű, többfelé dobálózó Scorragenak esélye sincs. Hrothgaar pedig valószínűleg ott rontja el a dolgot, hogy fejre céloz, igaz, erre a köpeny takarása miatt amúgy sem lett volna túl sok esélye.
Amikor beér középre, nem sokat tétovázik, rögtön munkához lát. Ügyel arra, hogy a köpeny közte és a támadók között kapjon helyet. Arra használja a rendelkezésre álló rövid időt, hogy összehúzva magát gyakorlott, gyors mozdulattal előhúzza kalapácsát, a Békehozót, fejjel lefelé befúrja a hóba, majd a nyelének a végére tűzi fel a köpenyt. Ugyanezt megcselekszi a Csávával is, a pengét a óvatosan ledöfve, és a markolatra feszítve a köpeny másik végét, úgy, hogy az alja leérjen a hóra. A két fegyver között így egy embernél valamivel szélesebb védelmet alakít ki magának, úgy, hogy a védett felület mindig az ellenfél fala felé mutasson. Most már egyáltalán nem viseli a köpenyt, nem is fogja meg, így ruhadarabként sem funkcionálhat. Támadni továbbra sem támad, a védekezésen van a hangsúly, a fedezékben maradásra. Keze azért végigsimít a havon, szóval később biztos készül majd valamire.*
//Hógolyócsata//
//Argus csapata 9/10//
//Védekezés - Rhena: 5; Ethea: nem volt támadóérték, nem tudtam rá dobni; Kagan1: 3 - talált, Kagan2: 7; Morwon - körelmaradás miatt a következő körben veszem figyelembe; Hrothgaar: 9 (ebből 2 a fejre célzás miatt) ; takarás módosítót ebben a körben nem számoltam a köpenyre//
*Ahogy várta, hógolyók garmadája indul el felé, míg beverekszi magát középre. Szándékosan kereste a feltűnést, meg is lesz a foganatja. Társai így több teret kapnak a másik tábor levadászására. Igaz, a lelke mélyén azzal lenne a legelégedettebb, ha a lehető leggyorsabban agyondobálnák, hogy visszamehessen bor- és hölgymustrára. De ha már itt van, legalább kiszórakozza magát. Ha jó kedve lesz, talán táncol is egyet a havas kedvű nagyérdeműnek.
Túl sokat nem lát abból, ki céloz rá, csak a puffanást hallja a köpenyen, vagy pedig a mellette elzúgó hógolyók süvítését. A Rhenamys-féle löket hajszál híján kerüli el, Etheáéi viszont jócskán. Majd tompa puffanást hall, némi erőhatással társítva, jelezve, hogy megvan az első beszedett találat; ezt a löketet leginkább Kaganból nézné ki. Igaz, a szinte ugyanabban a pillanatban érkező, hasonló erejű lövés már célt téveszt. Az indokolatlanul villámkezű, többfelé dobálózó Scorragenak esélye sincs. Hrothgaar pedig valószínűleg ott rontja el a dolgot, hogy fejre céloz, igaz, erre a köpeny takarása miatt amúgy sem lett volna túl sok esélye.
Amikor beér középre, nem sokat tétovázik, rögtön munkához lát. Ügyel arra, hogy a köpeny közte és a támadók között kapjon helyet. Arra használja a rendelkezésre álló rövid időt, hogy összehúzva magát gyakorlott, gyors mozdulattal előhúzza kalapácsát, a Békehozót, fejjel lefelé befúrja a hóba, majd a nyelének a végére tűzi fel a köpenyt. Ugyanezt megcselekszi a Csávával is, a pengét a óvatosan ledöfve, és a markolatra feszítve a köpeny másik végét, úgy, hogy az alja leérjen a hóra. A két fegyver között így egy embernél valamivel szélesebb védelmet alakít ki magának, úgy, hogy a védett felület mindig az ellenfél fala felé mutasson. Most már egyáltalán nem viseli a köpenyt, nem is fogja meg, így ruhadarabként sem funkcionálhat. Támadni továbbra sem támad, a védekezésen van a hangsúly, a fedezékben maradásra. Keze azért végigsimít a havon, szóval később biztos készül majd valamire.*
2032. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-05 22:44:53
Üzenet elküldve: 2015-01-05 22:44:53
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Alakim Aherber//
*Meg tudja érteni a gnóm nagy dilemmáját. A fa könnyebben sérül, könnyebben tönkremegy, ellenben egyszerűbb megmunkálni, sőt beszerezni is. Az élet már csak ilyen, kompromisszumot kell kötni.
A lapot viszont veszi, és nem erőlteti tovább a törpös témát. Van ez így, hogy egy rossz tapasztalat a sokkal nagyobb egészet mételyezi meg, máskor, másokkal is megesett már. Mindenesetre azért reméli, hogy Alakim bácsi megoldást fog találni a találmánya problémáira.*
- Ki tudja, ha majd lesz birtokom, kérek én is egyet ebből a varrógépből. *Azt nem teszi hozzá, hogy már ha elkészül addig. Mert hogy mikor fog ő földet szerezni egyáltalán, például?
A nagy leleplezésre ő is odafordul, majd elismerő füttyentéssel veszi szemügyre a szánkópályát, már amennyit lát belőle.*
- Jó magasról indulnak. Aki nincs formában, már a feljutástól lógni fog a nyelve. Sebaj, majd lefelé pihenhet. *Hacsak nem az életéért fog imádkozni, higgyen akármilyen felső hatalomban. Mert ha arról a pályáról letéved valaki az elején, vagy akár a közepén, annak lehet, ez volt az utolsó fesztiválja. De valamit csak kitaláltak erre is a szervezők, ugye? Védő akármi, felcserek, helyben rögtön temetés.*
//Alakim Aherber//
*Meg tudja érteni a gnóm nagy dilemmáját. A fa könnyebben sérül, könnyebben tönkremegy, ellenben egyszerűbb megmunkálni, sőt beszerezni is. Az élet már csak ilyen, kompromisszumot kell kötni.
A lapot viszont veszi, és nem erőlteti tovább a törpös témát. Van ez így, hogy egy rossz tapasztalat a sokkal nagyobb egészet mételyezi meg, máskor, másokkal is megesett már. Mindenesetre azért reméli, hogy Alakim bácsi megoldást fog találni a találmánya problémáira.*
- Ki tudja, ha majd lesz birtokom, kérek én is egyet ebből a varrógépből. *Azt nem teszi hozzá, hogy már ha elkészül addig. Mert hogy mikor fog ő földet szerezni egyáltalán, például?
A nagy leleplezésre ő is odafordul, majd elismerő füttyentéssel veszi szemügyre a szánkópályát, már amennyit lát belőle.*
- Jó magasról indulnak. Aki nincs formában, már a feljutástól lógni fog a nyelve. Sebaj, majd lefelé pihenhet. *Hacsak nem az életéért fog imádkozni, higgyen akármilyen felső hatalomban. Mert ha arról a pályáról letéved valaki az elején, vagy akár a közepén, annak lehet, ez volt az utolsó fesztiválja. De valamit csak kitaláltak erre is a szervezők, ugye? Védő akármi, felcserek, helyben rögtön temetés.*
2031. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-05 20:35:37
Üzenet elküldve: 2015-01-05 20:35:37
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Egészségügyi szolgálat - Ziana, Amienas, és bárki//
*Persze, persze, régi traumák, sérülések, törések, vágások, zúzódások és egyebek, ha a felcsert ez érdekli, hát ez érdekli, a maga részéről a szerzésük története érdekelné jobban. De ezt talán el lehet nézni, hiszen most lett felcsapva asszisztensnek, és még át kell szellemülnie. Az azért megy, hogy más irányú érdeklődését megtartsa magának, nehogy pont emiatt váljon hitetlenné a páciens. Habár jobban belegondolva, a viszket-e valahol még fontos kérdés lehet a nap előrehaladtával.*
- Hát igen, a zsoldos élet ezzel jár. *Mondjuk a kocsmában töltött órák is nyomot hagyhatnak az ember fizikumán, például az orrán, a fogazatán, ezt már volt szerencséje megnézni, megtapasztalni hála az égnek, még nem. Mi lenne vele, ha történne valami a pofikájával?
A nagy rejtélyre meg is kapja a választ, ezúttal falapocskák kerülnek elő. Azért a pálinkás üveget nagyobb lelkesedéssel fogadta, igaz, a rezzenéstelen arc inkább meglepettségét hivatott rejteni. Mégis hogy nézne ki, ha a segéd szemei elkerekednének a főnök előkerülő eszközei láttán? Nem vallana nagy profizmusra.*
- Ugyan kérlek, mire ez a nagy kétkedés? Hát nem bizonyítottuk már életmentő tudásunkat? *Emeli szemmagasságba a pálinkát.* Különben is, egy veterán, harcban edzett zsoldos csak nem ijed meg egy aprócska, fájdalom mentes rutin vizsgálattól? *Veszi elő mézes-mázos modorát az ahhoz illő hangszínnel együtt, miközben ártatlanul rebesgeti pilláit a férfire. Hogy tényleg fájdalom mentes eljárás jön-e, azt nem tudja, de csak nem itt a tömeg közepén fogja halálra kínozni Zia a zsoldost.*
//Egészségügyi szolgálat - Ziana, Amienas, és bárki//
*Persze, persze, régi traumák, sérülések, törések, vágások, zúzódások és egyebek, ha a felcsert ez érdekli, hát ez érdekli, a maga részéről a szerzésük története érdekelné jobban. De ezt talán el lehet nézni, hiszen most lett felcsapva asszisztensnek, és még át kell szellemülnie. Az azért megy, hogy más irányú érdeklődését megtartsa magának, nehogy pont emiatt váljon hitetlenné a páciens. Habár jobban belegondolva, a viszket-e valahol még fontos kérdés lehet a nap előrehaladtával.*
- Hát igen, a zsoldos élet ezzel jár. *Mondjuk a kocsmában töltött órák is nyomot hagyhatnak az ember fizikumán, például az orrán, a fogazatán, ezt már volt szerencséje megnézni, megtapasztalni hála az égnek, még nem. Mi lenne vele, ha történne valami a pofikájával?
A nagy rejtélyre meg is kapja a választ, ezúttal falapocskák kerülnek elő. Azért a pálinkás üveget nagyobb lelkesedéssel fogadta, igaz, a rezzenéstelen arc inkább meglepettségét hivatott rejteni. Mégis hogy nézne ki, ha a segéd szemei elkerekednének a főnök előkerülő eszközei láttán? Nem vallana nagy profizmusra.*
- Ugyan kérlek, mire ez a nagy kétkedés? Hát nem bizonyítottuk már életmentő tudásunkat? *Emeli szemmagasságba a pálinkát.* Különben is, egy veterán, harcban edzett zsoldos csak nem ijed meg egy aprócska, fájdalom mentes rutin vizsgálattól? *Veszi elő mézes-mázos modorát az ahhoz illő hangszínnel együtt, miközben ártatlanul rebesgeti pilláit a férfire. Hogy tényleg fájdalom mentes eljárás jön-e, azt nem tudja, de csak nem itt a tömeg közepén fogja halálra kínozni Zia a zsoldost.*
2030. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-05 17:23:33
Üzenet elküldve: 2015-01-05 17:23:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
*Isurii egy bögre forralt bort kortyolgat az egyik standnál, onnan figyeli miként vesznek meg a heves harctól hógolyózó társai. Ami őt illeti, ezúttal kimaradna a mókából, még a végén "véletlen" lefagyasztja valakinek az orrát, aki megdobja. Nem kockáztat meg egy ilyen balesetet. Nem csatához öltözött. Hosszú prémes kabátjában nem olyan agilis, hímzéssel díszített kesztyűjét nem szeretné összekoszolni.
Öltözékében tőle kissé szokatlanul most inkább a barnás színek dominálnak, de megszokott szürke kámzsája és csizmája a régi.
A kupa Forralt bor ára 10 arany,
nem is drága ahhoz képest amire számított. Gyors fejszámolást végez és ha minden nála lévő pénzét a finom meleg italra költené, akkor vélhetőleg társainak kellene hazavinniük őt és nem csak azért, mert annyira nem bírja a bort. Ez a mennyiség még egy tisztességes férfi embert is kiütnie. Így hát inkább nézelődik, követi a szimatát, hátha akad errefelé egyéb is, amit megkívánhat...*
*Isurii egy bögre forralt bort kortyolgat az egyik standnál, onnan figyeli miként vesznek meg a heves harctól hógolyózó társai. Ami őt illeti, ezúttal kimaradna a mókából, még a végén "véletlen" lefagyasztja valakinek az orrát, aki megdobja. Nem kockáztat meg egy ilyen balesetet. Nem csatához öltözött. Hosszú prémes kabátjában nem olyan agilis, hímzéssel díszített kesztyűjét nem szeretné összekoszolni.
Öltözékében tőle kissé szokatlanul most inkább a barnás színek dominálnak, de megszokott szürke kámzsája és csizmája a régi.
A kupa Forralt bor ára 10 arany,
nem is drága ahhoz képest amire számított. Gyors fejszámolást végez és ha minden nála lévő pénzét a finom meleg italra költené, akkor vélhetőleg társainak kellene hazavinniük őt és nem csak azért, mert annyira nem bírja a bort. Ez a mennyiség még egy tisztességes férfi embert is kiütnie. Így hát inkább nézelődik, követi a szimatát, hátha akad errefelé egyéb is, amit megkívánhat...*
2029. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-05 12:27:53
Üzenet elküldve: 2015-01-05 12:27:53
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 338
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 338
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Amrod Galabrien - Kaiyko Di'Arie//
*Kissé zavarba hozza a sok szó és az igyekezet, mely mind őt ostromolja. A hála olyan dolog, amit mindig szeretett inkább kikerülni. Mert hiszen a jótétemény sosem azért van, hogy viszonzást várjon. Valamiért mégis úgy akaszkodik rá a törlesztésre való vágy, mint tán semmi másra.
Így aztán Kaiyko csak felemeli a kezeit tiltakozólag és hátrál egy lépést, hogy elejét vegye az unszolásnak.*
- Nem *rázza meg a fejét.* - Nem tartozol érte semmivel *mondja.*
- De ha kedved van hozzá, eljöhetsz az istállóba *mondja lesütött pillantással. Természetesen nem fogja elküldeni az elfet, ha segítőkészségével betoppanna, de az kellemetlenül venné ki magát, ha más dolgozna meg azért, amiért ő kapja a fizetséget.*
- S most, hogy eszembe jut, valamiben viszont nagy segítségemre lehetnél *pillant fel újra.*
- Ilyenkor télidőtájt nagyon sokat állnak a hátasok nálunk. A gazdáik ritkábban viszik őket használatra s kevesebben is indulnak útra. A bérhátasok is csak ácsingóznak.
- Jó lenne őket időnként átmozgatni. Olykor kijárok egyikkel-másikkal, hogy megfuttassam őket, de ha elkísérnél, amikor időd engedi... *vonja meg a vállát.
Ez megfelelő kompromisszumnak tűnik jótett és hála viszonylatában, s így talán egyiküknek sem kell rosszul éreznie magát.
Az elf kérésére viszont kissé megdermed.*
- Az erdőbe? *kérdi alig hallhatóan. Emlékezetébe azonnal kezdenek visszaszivárogni a nyugtalanító képek. Mellkasában mintha valami marokra fogná a szívét. Nem akar nemet mondani, igent viszont nem valószínű, hogy tudna.*
//Jégen csúszás//
*A kikiáltó menti meg a helyzetet, amikor az új versenyszámokra hívja fel a nagyérdemű figyelmét. Kaiyko arcára egyszeriben cinkos mosolygás költözik.*
- Talán kezdhetnénk először egy hadnagyvadászattal. *Állával Burgath felé bök.* - Kackiás kis tisztkakas *mondja.* - Szépek a tollai. Remélem a győztes megkapja trófeának *néz vissza Amrodra, majd egy kis csend után pír gyúl Kaiyko orcáján.*
- Úgy értem, a tollakat, nem a hadnagyot! *hadarja.* - Mert őt nem... *lehunyja a szemét és kifújja a levegőt. Régebben ritkaságszámba ment, hogy ennyit kelljen beszélnie. A bácsikájával félszavakból is megértették egymást. Ebbe a sok csevegésbe minduntalan csak belekavarodik és rájött már, hogy van egy pillanat, amikor bármit mond, csak ront a helyzeten. Ilyenkor bölcsebb elhallgatni inkább.*
- Nos, Vadász? *nyújtja a kezét az elf felé.* - Társulunk erre az idényre *biccent a kikiáltó és a hadnagy felé.
Ha a férfi rááll az ajánlatra, el is indulhatnak, hogy nevezzenek a megmérettetésre.*
//Amrod Galabrien - Kaiyko Di'Arie//
*Kissé zavarba hozza a sok szó és az igyekezet, mely mind őt ostromolja. A hála olyan dolog, amit mindig szeretett inkább kikerülni. Mert hiszen a jótétemény sosem azért van, hogy viszonzást várjon. Valamiért mégis úgy akaszkodik rá a törlesztésre való vágy, mint tán semmi másra.
Így aztán Kaiyko csak felemeli a kezeit tiltakozólag és hátrál egy lépést, hogy elejét vegye az unszolásnak.*
- Nem *rázza meg a fejét.* - Nem tartozol érte semmivel *mondja.*
- De ha kedved van hozzá, eljöhetsz az istállóba *mondja lesütött pillantással. Természetesen nem fogja elküldeni az elfet, ha segítőkészségével betoppanna, de az kellemetlenül venné ki magát, ha más dolgozna meg azért, amiért ő kapja a fizetséget.*
- S most, hogy eszembe jut, valamiben viszont nagy segítségemre lehetnél *pillant fel újra.*
- Ilyenkor télidőtájt nagyon sokat állnak a hátasok nálunk. A gazdáik ritkábban viszik őket használatra s kevesebben is indulnak útra. A bérhátasok is csak ácsingóznak.
- Jó lenne őket időnként átmozgatni. Olykor kijárok egyikkel-másikkal, hogy megfuttassam őket, de ha elkísérnél, amikor időd engedi... *vonja meg a vállát.
Ez megfelelő kompromisszumnak tűnik jótett és hála viszonylatában, s így talán egyiküknek sem kell rosszul éreznie magát.
Az elf kérésére viszont kissé megdermed.*
- Az erdőbe? *kérdi alig hallhatóan. Emlékezetébe azonnal kezdenek visszaszivárogni a nyugtalanító képek. Mellkasában mintha valami marokra fogná a szívét. Nem akar nemet mondani, igent viszont nem valószínű, hogy tudna.*
//Jégen csúszás//
*A kikiáltó menti meg a helyzetet, amikor az új versenyszámokra hívja fel a nagyérdemű figyelmét. Kaiyko arcára egyszeriben cinkos mosolygás költözik.*
- Talán kezdhetnénk először egy hadnagyvadászattal. *Állával Burgath felé bök.* - Kackiás kis tisztkakas *mondja.* - Szépek a tollai. Remélem a győztes megkapja trófeának *néz vissza Amrodra, majd egy kis csend után pír gyúl Kaiyko orcáján.*
- Úgy értem, a tollakat, nem a hadnagyot! *hadarja.* - Mert őt nem... *lehunyja a szemét és kifújja a levegőt. Régebben ritkaságszámba ment, hogy ennyit kelljen beszélnie. A bácsikájával félszavakból is megértették egymást. Ebbe a sok csevegésbe minduntalan csak belekavarodik és rájött már, hogy van egy pillanat, amikor bármit mond, csak ront a helyzeten. Ilyenkor bölcsebb elhallgatni inkább.*
- Nos, Vadász? *nyújtja a kezét az elf felé.* - Társulunk erre az idényre *biccent a kikiáltó és a hadnagy felé.
Ha a férfi rááll az ajánlatra, el is indulhatnak, hogy nevezzenek a megmérettetésre.*
2028. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-05 00:50:24
Üzenet elküldve: 2015-01-05 00:50:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Hófesztivál //
//Taug//
* Kénytelen elismerően vigyorognia az elf történetét hallva. Taug nem csak túlélte a törzseket, hanem át is verte a sámánokat, ami nagy szó. *
- Veszélyes játék átverni a sámánokat, de él, ami sokat jelent. Sajnos túlságosan függnek a hitüktől, és túlságosan belépzeltek a hatalmuk miatt, hogy észrevegyék, hogy átvágják őket a palánkon. -
* Mondja bosszúsan az ork. Tekintete körbejárja a terepet, s megvetően horkant egyet a leleplezett szánkó pályára. *
- A napokban jelentkezem, úgy hiszem. Remélhetőleg meg tudunk egyezni.-
* Teszi még hozzá, majd ránt egyet fegyverövén, s biccent az elfnek. El is indul, hacsak a másik nem akar még mondani valamit. *
//Taug//
* Kénytelen elismerően vigyorognia az elf történetét hallva. Taug nem csak túlélte a törzseket, hanem át is verte a sámánokat, ami nagy szó. *
- Veszélyes játék átverni a sámánokat, de él, ami sokat jelent. Sajnos túlságosan függnek a hitüktől, és túlságosan belépzeltek a hatalmuk miatt, hogy észrevegyék, hogy átvágják őket a palánkon. -
* Mondja bosszúsan az ork. Tekintete körbejárja a terepet, s megvetően horkant egyet a leleplezett szánkó pályára. *
- A napokban jelentkezem, úgy hiszem. Remélhetőleg meg tudunk egyezni.-
* Teszi még hozzá, majd ránt egyet fegyverövén, s biccent az elfnek. El is indul, hacsak a másik nem akar még mondani valamit. *
2027. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-04 22:13:16
Üzenet elküldve: 2015-01-04 22:13:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
* Mivel ideje van még, ezért a szerzetes úgy dönt, meglátogatja kedvenc helyét, a tisztást. Hiába volt a kis párbaj, Cralan számára fontos a napi edzés megtartása. A hó csupán szemerkél, így nem jelent zavaró tényezőt a félvér számára. Hamar megtalálja kedvenc fáját is, aminek a tövében pihenni szokott. Most csak a felszerelését pakolja le, majd letérdelve neki kezd a szokásos légző gyakorlatnak. Ezután következik a bemelegítés, nyújtás, előkészítés. Mindig ez a sorrend, a formagyakorlatok csakis ezek után jöhetnek. Cralan sajnálja, hogy nem tud máris a karddal gyakorolni, de majd arra is lesz lehetősét. Most csak a pusztakezes formákat ismétli, hisz a közeljövőben úgyis kard lesz az oldalán. *
2026. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-04 21:12:31
Üzenet elküldve: 2015-01-04 21:12:31
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata//
//Kagan csapata 10/10//
//Dobás: 6//
*Hrothgaar bizony eltűnt a falak mögött. Amikor hallotta vezére hadba-hívóját egy határozott mozdulattal lekuporodott az erődítmény tövébe. Hógolyókat kellett még gyártania, mivel az ő oldalán még jól jön pár ezekből az ideiglenes "gyilkoló szerszámokból". Ám miután elkészült velük, még nem kerül elő, nem bizony. Türelmesen vár, figyeli övéit és készül. Ültéből óvatosan felkuporodik féltérdre, de fejét még nem dugja ki a védelem mögül. Kagan furmányosan még pajzsát is használja.*
~Nem rossz, nem rossz!~
*Ám amikor az óriásuk két jól irányzott hólabdába is belenéz, kicsit elhúzza a száját. Nem szeretne így járni, igaz, ő nem nyújt akkora célpontot, mint Morwon. Lassan azonban ideje lesz neki is bemutatkoznia, hiszen a végén még elszáll a feje felett a csata. Azt pedig nem hagyhatja. Érzi, hogy felpezsdül a vére és felgyorsul a lélegzése, igen ez a balhé előtti felpörgés. Pár apró és gyors kilélegzés és eljött az idő.*
~Nem, nem, nem. Várj még!~
*Ahogy oldalra pillant látja, ahogy az óriás két újabb hógolyót nyel be. Ekkor dönt úgy, hogy mégsem várhat tovább. Őt minden bizonnyal már teljesen el is felejtették, hisz a viadalt megelőző beszélgetésben sem nagyon vett részt és egészen eddig nem is mutatkozott. Övé hát a meglepetés ereje. Féltérdről egy pillanat alatt rúgja fel magát álló pozícióba és ahogy kipréseli tüdejéből a hűs levegőt, felméri a terepet. Nem sok célpont adódik, amit bátran elvállalna, mégis, ha már felpattant, dobnia kell. Egy szemvillanásnyi idő alatt születik meg elméjében a döntés és a jobbjában lévő masszív hógolyó már útra is kel, hogy jól oldalba kapja a megiramodó Yeroughát. Hrothgaar csak remélni tudja, hogy dobása hatásos is lesz, hisz nem időzik túl sokat talpon. Nagyjából fél-távig követi a hógolyó útját, majd azonnal, vagy legalábbis amilyen gyorsan csak tud, újra eltűnik a biztonságot jelentő fal mögött. Egy röpke pillanatra még az is eszébe jut, hogy milyen kellemetlen lenne, ha egy olyan böhöm nagy falbontó hólabda a fején landolna... vajon akkor azonnal kiesne a játékból? Nem agyal inkább ezen, helyette felmar két újabb hógolyót és sunyin elmászik korábbi helyéről. Nem láthatják a másik oldalról, hogy a törpe helyet változtatott... így a következő alkalommal, amikor újra feltűnik, ismét övé lehet a meglepetés ereje...*
//Hógolyócsata//
//Kagan csapata 10/10//
//Dobás: 6//
*Hrothgaar bizony eltűnt a falak mögött. Amikor hallotta vezére hadba-hívóját egy határozott mozdulattal lekuporodott az erődítmény tövébe. Hógolyókat kellett még gyártania, mivel az ő oldalán még jól jön pár ezekből az ideiglenes "gyilkoló szerszámokból". Ám miután elkészült velük, még nem kerül elő, nem bizony. Türelmesen vár, figyeli övéit és készül. Ültéből óvatosan felkuporodik féltérdre, de fejét még nem dugja ki a védelem mögül. Kagan furmányosan még pajzsát is használja.*
~Nem rossz, nem rossz!~
*Ám amikor az óriásuk két jól irányzott hólabdába is belenéz, kicsit elhúzza a száját. Nem szeretne így járni, igaz, ő nem nyújt akkora célpontot, mint Morwon. Lassan azonban ideje lesz neki is bemutatkoznia, hiszen a végén még elszáll a feje felett a csata. Azt pedig nem hagyhatja. Érzi, hogy felpezsdül a vére és felgyorsul a lélegzése, igen ez a balhé előtti felpörgés. Pár apró és gyors kilélegzés és eljött az idő.*
~Nem, nem, nem. Várj még!~
*Ahogy oldalra pillant látja, ahogy az óriás két újabb hógolyót nyel be. Ekkor dönt úgy, hogy mégsem várhat tovább. Őt minden bizonnyal már teljesen el is felejtették, hisz a viadalt megelőző beszélgetésben sem nagyon vett részt és egészen eddig nem is mutatkozott. Övé hát a meglepetés ereje. Féltérdről egy pillanat alatt rúgja fel magát álló pozícióba és ahogy kipréseli tüdejéből a hűs levegőt, felméri a terepet. Nem sok célpont adódik, amit bátran elvállalna, mégis, ha már felpattant, dobnia kell. Egy szemvillanásnyi idő alatt születik meg elméjében a döntés és a jobbjában lévő masszív hógolyó már útra is kel, hogy jól oldalba kapja a megiramodó Yeroughát. Hrothgaar csak remélni tudja, hogy dobása hatásos is lesz, hisz nem időzik túl sokat talpon. Nagyjából fél-távig követi a hógolyó útját, majd azonnal, vagy legalábbis amilyen gyorsan csak tud, újra eltűnik a biztonságot jelentő fal mögött. Egy röpke pillanatra még az is eszébe jut, hogy milyen kellemetlen lenne, ha egy olyan böhöm nagy falbontó hólabda a fején landolna... vajon akkor azonnal kiesne a játékból? Nem agyal inkább ezen, helyette felmar két újabb hógolyót és sunyin elmászik korábbi helyéről. Nem láthatják a másik oldalról, hogy a törpe helyet változtatott... így a következő alkalommal, amikor újra feltűnik, ismét övé lehet a meglepetés ereje...*
2025. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-04 16:48:37
Üzenet elküldve: 2015-01-04 16:48:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Egészségügyi szolgálat - Ziana, Viaka, és bárki//
* A flaskát természetesen elfogadja (még szép hogy…!) de egy szinte mértéktartó korty után vissza is szolgáltatja Viakának. Laza mozdulattal letörli a szakállán maradt alkoholcseppeket, majd kezdődő gyanakvással szemléli Zinana ténykedését. Gyanakvása az üveghangok és egyéb jelek okán fokról-fokra mélyül. Biztos ami biztos, visszasüllyeszti kezeit a zsebébe, kezdenek fagyadozni az ujjai, megfontolja az esetleges visszavonulást. Szomját már csillapította, a hócsatát kezdte unni, és nem volt benne teljesen biztos, hogy életbiztosítás alávetnie magát ennek a két nőszemélynek. *
- A végén még el is hiszem, hogy orvos vagy. * jegyzi meg kissé szárazon. Lábujjairól sarkára helyezi testsúlyát, eltöpreng. Majd megmozgatja kissé bal vállát, csak rutinból. Egy alkalommal, amikor Piritianes felé mentek nagyobb adag bársony és káratölgy szállítmánnyal, pár útonálló ütött rajtuk. Akkor szerzett egy mély, csontot érő vágást a bal felkarjára. A sérülés helye mindig kissé sajog időjárás-változásnál, de eszébe sincs kuruzslóknak mutogatni. Sem úgy mint a jobbját tarkító hegeket, amit egy különösen agresszív borzvadászkutya ragaszkodás okozott, vagy akár a kissé megcsonkolt fülét. Szent meggyőződése, hogy a két nő pont annyira ért az orvostudományokhoz, mint ő maga, és ez nem ébreszt benne túlzottan bizodalmat.*
- Pár sebhelye minden zsoldosnak van… *válaszolna, mikor megakasztja Ziana és a piszkafával való orvtámadása. Előkerülnek lapáttenyerei, bosszúsan tolja el az önjelölt felcser kezét, és benne a fene sem tudja mire jó pálcikát. Összevont szemöldökkel jobban szemügyre veszi a fadarabot, de csak nem látja hasznát vagy értelmét. Úgy dönt, ha egy mód van rá, inkább elkerülné a vele való kezelést. ~kezelést? kizárt, hogy tisztességes gyógyító bármiféle ilyesmit alkalmazna~ Zianára pillant, szemöldöke felszalad, megereszt egy halvány félmosolyt*
- És mondd csak, kedves felcser, nagyon sokakat tudtok itt, a vásáron megbolondítani, a méretre aprított fadarabjaitokkal?
//Egészségügyi szolgálat - Ziana, Viaka, és bárki//
* A flaskát természetesen elfogadja (még szép hogy…!) de egy szinte mértéktartó korty után vissza is szolgáltatja Viakának. Laza mozdulattal letörli a szakállán maradt alkoholcseppeket, majd kezdődő gyanakvással szemléli Zinana ténykedését. Gyanakvása az üveghangok és egyéb jelek okán fokról-fokra mélyül. Biztos ami biztos, visszasüllyeszti kezeit a zsebébe, kezdenek fagyadozni az ujjai, megfontolja az esetleges visszavonulást. Szomját már csillapította, a hócsatát kezdte unni, és nem volt benne teljesen biztos, hogy életbiztosítás alávetnie magát ennek a két nőszemélynek. *
- A végén még el is hiszem, hogy orvos vagy. * jegyzi meg kissé szárazon. Lábujjairól sarkára helyezi testsúlyát, eltöpreng. Majd megmozgatja kissé bal vállát, csak rutinból. Egy alkalommal, amikor Piritianes felé mentek nagyobb adag bársony és káratölgy szállítmánnyal, pár útonálló ütött rajtuk. Akkor szerzett egy mély, csontot érő vágást a bal felkarjára. A sérülés helye mindig kissé sajog időjárás-változásnál, de eszébe sincs kuruzslóknak mutogatni. Sem úgy mint a jobbját tarkító hegeket, amit egy különösen agresszív borzvadászkutya ragaszkodás okozott, vagy akár a kissé megcsonkolt fülét. Szent meggyőződése, hogy a két nő pont annyira ért az orvostudományokhoz, mint ő maga, és ez nem ébreszt benne túlzottan bizodalmat.*
- Pár sebhelye minden zsoldosnak van… *válaszolna, mikor megakasztja Ziana és a piszkafával való orvtámadása. Előkerülnek lapáttenyerei, bosszúsan tolja el az önjelölt felcser kezét, és benne a fene sem tudja mire jó pálcikát. Összevont szemöldökkel jobban szemügyre veszi a fadarabot, de csak nem látja hasznát vagy értelmét. Úgy dönt, ha egy mód van rá, inkább elkerülné a vele való kezelést. ~kezelést? kizárt, hogy tisztességes gyógyító bármiféle ilyesmit alkalmazna~ Zianára pillant, szemöldöke felszalad, megereszt egy halvány félmosolyt*
- És mondd csak, kedves felcser, nagyon sokakat tudtok itt, a vásáron megbolondítani, a méretre aprított fadarabjaitokkal?
2024. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-04 16:09:11
Üzenet elküldve: 2015-01-04 16:09:11
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
// Hófesztivál //
//Wram//
*Nos, hát igen, a szerencse is egy dolog, bár Taug az ilyesmit magának csinálja, nem gyűjt lóheréket*
- Inkább csak volt annyi életösztönöm, hogy ne mutogassam a füleimet, és így nem jöttek rá, hogy én vagyok az ősellenség maga. Meg az sem árt, ha eljátszom, hogy a szellemeik küldötte vagyok. A sámán pedig, amikor mindenki ránézett, gyorsan és bőszen bólogatni kezdett, hogy halott a szellemitől egy furcsa idegen érkezéséről. Persze veszélyes is volt a dolog, hiszen az ilyesmi mindig veszélyes, de mint látható, életben vagyok. Lehet, hogy most már nem mernék olyasmiket megcsinálni, amit fiatalabb koromban, hiszen mindenki öregszik, még mi, elfek is, nemde? *majd pedig a sámánok... Taug szeretne egyszer egyet kiszakítani a törzsből, elhozni egy városba, bevezetni az ilyen dolgokba, és kíváncsi lenne hogy a két teljesen eltérő külső hatás, és a puszta erő, no meg a mágia hatalmával felvértezett ork mihez kezdene ezután. Mindenképpen érdekes kísérlet lenne. A csatlakozásra pedig újból egy igen a válasz, mi több, ezúttal már kézfogással is megpecsételik a dolgot.*
- Akkor egyszer mindenképpen látogasson meg minket, valószínűleg otthon leszek, de ha mégsem, hát hivatkozzon a nevemre. Nem lesz gondja *vigyorodik el, majd pedig ha más nincs, akkor ez lehet a diskurzus vége is, aztán majd talán egyszer folytatják, ha az ork valóban ellátogat a szirtekhez.*
//Wram//
*Nos, hát igen, a szerencse is egy dolog, bár Taug az ilyesmit magának csinálja, nem gyűjt lóheréket*
- Inkább csak volt annyi életösztönöm, hogy ne mutogassam a füleimet, és így nem jöttek rá, hogy én vagyok az ősellenség maga. Meg az sem árt, ha eljátszom, hogy a szellemeik küldötte vagyok. A sámán pedig, amikor mindenki ránézett, gyorsan és bőszen bólogatni kezdett, hogy halott a szellemitől egy furcsa idegen érkezéséről. Persze veszélyes is volt a dolog, hiszen az ilyesmi mindig veszélyes, de mint látható, életben vagyok. Lehet, hogy most már nem mernék olyasmiket megcsinálni, amit fiatalabb koromban, hiszen mindenki öregszik, még mi, elfek is, nemde? *majd pedig a sámánok... Taug szeretne egyszer egyet kiszakítani a törzsből, elhozni egy városba, bevezetni az ilyen dolgokba, és kíváncsi lenne hogy a két teljesen eltérő külső hatás, és a puszta erő, no meg a mágia hatalmával felvértezett ork mihez kezdene ezután. Mindenképpen érdekes kísérlet lenne. A csatlakozásra pedig újból egy igen a válasz, mi több, ezúttal már kézfogással is megpecsételik a dolgot.*
- Akkor egyszer mindenképpen látogasson meg minket, valószínűleg otthon leszek, de ha mégsem, hát hivatkozzon a nevemre. Nem lesz gondja *vigyorodik el, majd pedig ha más nincs, akkor ez lehet a diskurzus vége is, aztán majd talán egyszer folytatják, ha az ork valóban ellátogat a szirtekhez.*
2023. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-04 14:13:00
Üzenet elküldve: 2015-01-04 14:13:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Egészségügyi szolgálat - Viaka, Amienas, és bárki//
*Még mindig kotorászva vonja meg vállát hanyagul a feltételezése, miszerint a csonkolás senkinek sem élvezetes. Ő szereti, bár igaz, a penge másik végén lévők mosolya soha sem őszinte.
Egy apró fejbiccentéssel nyugtázza flaskájának, és másik részről az új adagnak dicséretét, hasonló mozdulattal ad engedélyt Viakának a kínálásra is. Ha nem is a legjobb, ő legalább nem vizezi. Visszaszerezve a kiürült ibriket pakolja be azt is a tarisznyába és keresgél tovább, vakon, de serényen. Mozdulatait halk, de élénk csilingelés követi, hűen árulkodva arról, nem váltás fehérneműt cipel magával, hanem valamiféle üveg alkalmatosságokat.*
-Nem, nem.
*Szakítja félbe a párost határozottan.*
-Ez nem információ. Gyerekkori betegségek, nagyobb fertőzések, jelentősebb sérülések, operációk, viszket netán valahol?
*Sorolja hadarva mindazt, amit ő lényegesnek vél az ismerkedés kapcsán, egy nagy győztes sóhajjal rántva elő a keresett apró batyut. Maroknyi, tiszta gyolcsba csavart rejtély, mely ismételt kabátujj rázások után, fürge ujjacskáinak köszönhetően hamar fedi fel önmagát. Tucatnyi lapos fapálca, jó tíz centi hosszúságú, két centi széles kínzóeszközök, melyekből egyet kihúzva, a csomagot elpakolva lép közelebb Amienashoz.*
-Szólíthatsz felcsernek, na nyisd ki a szád, mond szépen, hosszan, hogy á.
*Tartja máris, támadásra készen a falapocskát.*
//Egészségügyi szolgálat - Viaka, Amienas, és bárki//
*Még mindig kotorászva vonja meg vállát hanyagul a feltételezése, miszerint a csonkolás senkinek sem élvezetes. Ő szereti, bár igaz, a penge másik végén lévők mosolya soha sem őszinte.
Egy apró fejbiccentéssel nyugtázza flaskájának, és másik részről az új adagnak dicséretét, hasonló mozdulattal ad engedélyt Viakának a kínálásra is. Ha nem is a legjobb, ő legalább nem vizezi. Visszaszerezve a kiürült ibriket pakolja be azt is a tarisznyába és keresgél tovább, vakon, de serényen. Mozdulatait halk, de élénk csilingelés követi, hűen árulkodva arról, nem váltás fehérneműt cipel magával, hanem valamiféle üveg alkalmatosságokat.*
-Nem, nem.
*Szakítja félbe a párost határozottan.*
-Ez nem információ. Gyerekkori betegségek, nagyobb fertőzések, jelentősebb sérülések, operációk, viszket netán valahol?
*Sorolja hadarva mindazt, amit ő lényegesnek vél az ismerkedés kapcsán, egy nagy győztes sóhajjal rántva elő a keresett apró batyut. Maroknyi, tiszta gyolcsba csavart rejtély, mely ismételt kabátujj rázások után, fürge ujjacskáinak köszönhetően hamar fedi fel önmagát. Tucatnyi lapos fapálca, jó tíz centi hosszúságú, két centi széles kínzóeszközök, melyekből egyet kihúzva, a csomagot elpakolva lép közelebb Amienashoz.*
-Szólíthatsz felcsernek, na nyisd ki a szád, mond szépen, hosszan, hogy á.
*Tartja máris, támadásra készen a falapocskát.*
2022. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-04 13:45:12
Üzenet elküldve: 2015-01-04 13:45:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata//
//Kagan csapata 6/10//
//Falrombolás(1): 6; Emberdobás(2): 5 //
* Alig kapta meg az előző "adagját", újabb labdák jönnek felé. Sajnos Morwonnak nincs elég ideje, hogy elmozduljon, ezért a szépen ívelt Moonféle labdák szépen sorban eltalálják mellkasát. Mind a kettő.
Hát igen, jobban tudna talán védekezni, ha nem egy lomha óriás lenne... Mondjuk sok fajtársához képest még igen gyorsnak is nevezhető, de egy nyurga sötételffel, vagy akár egy átlagos emberrel nem is versenyezhet.
Eldobja a következő nagy labdát is a fal felé, mely egy újabb szép adagot lesöpör róla.
~ Lassan elfogy előlük a fal. ~ Reménykedik magában az óriás, s már látja is a fal nélküli - védtelen - ellenségeket, kiket egyesével szépen lelőnek onnan, s megszerzik azt a pénzt, vagy mit is...
De nincs idő ezen gondolkodni, valaki megkéri, hogy dobja le az egyik ellenfelet, s ezt örömmel meg is próbálja. Ugyebár nem a vezére a másik - a vezére azt mondta, hogy a falat bombázza, de azért egy próbát megér - lehet, hogy ő lett Lanawin legjobb célzója, mióta nem használta számszeríját.
Eldobja hát az Albun nevezetű férfi felé az egyik hógolyót, merészen a fejet célozva meg.
Nem számít nagy sikerre, de nem is várja meg az eredményt, egyből visszabújik mindenestől a fal mögé, s összehúzza magát, nehogy úgy járjon, mint az előbb. *
//Hógolyócsata//
//Kagan csapata 6/10//
//Falrombolás(1): 6; Emberdobás(2): 5 //
* Alig kapta meg az előző "adagját", újabb labdák jönnek felé. Sajnos Morwonnak nincs elég ideje, hogy elmozduljon, ezért a szépen ívelt Moonféle labdák szépen sorban eltalálják mellkasát. Mind a kettő.
Hát igen, jobban tudna talán védekezni, ha nem egy lomha óriás lenne... Mondjuk sok fajtársához képest még igen gyorsnak is nevezhető, de egy nyurga sötételffel, vagy akár egy átlagos emberrel nem is versenyezhet.
Eldobja a következő nagy labdát is a fal felé, mely egy újabb szép adagot lesöpör róla.
~ Lassan elfogy előlük a fal. ~ Reménykedik magában az óriás, s már látja is a fal nélküli - védtelen - ellenségeket, kiket egyesével szépen lelőnek onnan, s megszerzik azt a pénzt, vagy mit is...
De nincs idő ezen gondolkodni, valaki megkéri, hogy dobja le az egyik ellenfelet, s ezt örömmel meg is próbálja. Ugyebár nem a vezére a másik - a vezére azt mondta, hogy a falat bombázza, de azért egy próbát megér - lehet, hogy ő lett Lanawin legjobb célzója, mióta nem használta számszeríját.
Eldobja hát az Albun nevezetű férfi felé az egyik hógolyót, merészen a fejet célozva meg.
Nem számít nagy sikerre, de nem is várja meg az eredményt, egyből visszabújik mindenestől a fal mögé, s összehúzza magát, nehogy úgy járjon, mint az előbb. *
2021. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-04 12:49:20
Üzenet elküldve: 2015-01-04 12:49:20
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Amrod Galabrien - Kaiyko Di'Arie//
*Valóban indulatok nélkül beszél, keskeny vállai megereszkednek, felemás tekintetét lesüti, nem is mer Kaiyko szemébe. Sajnálja a dolgot, bár rengetegszer került már emiatt bajba. Sokszor ragadják el az érzelmei, könnyűléptűekhez mérten elég intuitív alkat, sokkal kevesebb türelem szorult belé, mint fajtársaiba. Hangulatának ingadozásai nem voltak ritkák már akkor sem, amikor még a Hajnal Házát nevezhette otthonának.
Most pedig, itt a városban túl sok inger éri, túl sok mindent kell megemésztenie és ez nem megy könnyen, ezért azon „tölti” ki a mérgét, aki a legközelebb áll hozzá. És itt, most Artheniorban ez az ártatlan lány az, aki a legközelebb áll hozzá, pedig szinte nem is ismeri. Furcsa véletlen.
Reméli, nem marta el teljesen maga mellől, és magyarázata elegendő lesz hozzá, hogy segítsen neki.*
- Igen, kérlek. - *pillant fel Kaiyko tekintetébe félszegen, mintha félne attól, amit majd bennük lát. Elutasítást és haragot. Ugyanazokat az érzelmeket, melyeket apja tekintetében látott, amikor kitagadta.
De úgy tűnik, szerencséje van, vagy a lánynak esett meg rajta a szíve talán? Hallgatja a kimondott szavakat és kissé jobb kedvre derül, Kaiyko megosztaná vele a lakhelyét, sőt még a megélhetésben is segítene. Igaza van, az erdő biztos megélhetési forrás, vadászhatna, a húst és a bőröket pedig eladhatná a piacon. Neki ez miért nem jutott az eszébe?
Annyira ostobának és nevetségesnek érzi magát. És minderre egy városi lány döbbenti rá. Össze kell szednie magát, még pedig nagyon gyorsan.*
- De szeretném meghálálni a segítséged. - *húzza ki magát, s újra az az erős, nemes elf áll a lány előtt, mint akit először megpillantott a Barakk bejáratában.*
- Kérlek, engedd meg, hogy segítsek neked az istállóban. Kevesen értenek jobban a lovakhoz, mint mi. Megetetem az állatokat, lecsutakolom őket, elvégzek bármilyen munkát, ha azzal segíthetek neked. Szeretnék fizetni a szállásért és a segítségedért. - *folytatja és látszik rajta, hogy komolyan gondolja. Az állatokkal mindig szeretett foglalkozni, sokszor bújt el a Hajnal Házának istállójában, amikor annyira felhúzta szüleit, hogy meg akarták büntetni. Akkor még serdülő kölyök elf volt, de most is jót fog tenni neki az állatok közelsége.
Amikor Kaiyko a vadászatról és a hagyományok betartásáról beszél, újra elkomorodik. Megbánta már azt a vadászatot, bár sosem mondta ki senkinek. Ahogy arról sem szólt senkinek, hogy a trófeát felajánlotta a Ház rönkszentélyében, hogy megbékítse az isteneket. Talán a mostani sorsa annak a vadászatnak a büntetése? Meglehet.*
- Úgy lesz. Esküszöm, Kaiyko… - *süti le újra felemás szemeit, már nem tudja meg nem történté tenni azt a vadászatot.*
- Szeretném, ha elkísérnél egyszer. Hogy a saját szemeddel is lásd, hogy megtartom, amire megesküdtem. Szeretném neked megmutatni, hogyan látjuk mi az erdőt. - *emeli fel újra tekintetét, melyben mintha derű szikrája csillanna.
Örülne neki, ha a lány elkísérné, bár nem tudja, mennyire van kedve hozzá, azután a látomás után, mely őket összeköti.*
//Amrod Galabrien - Kaiyko Di'Arie//
*Valóban indulatok nélkül beszél, keskeny vállai megereszkednek, felemás tekintetét lesüti, nem is mer Kaiyko szemébe. Sajnálja a dolgot, bár rengetegszer került már emiatt bajba. Sokszor ragadják el az érzelmei, könnyűléptűekhez mérten elég intuitív alkat, sokkal kevesebb türelem szorult belé, mint fajtársaiba. Hangulatának ingadozásai nem voltak ritkák már akkor sem, amikor még a Hajnal Házát nevezhette otthonának.
Most pedig, itt a városban túl sok inger éri, túl sok mindent kell megemésztenie és ez nem megy könnyen, ezért azon „tölti” ki a mérgét, aki a legközelebb áll hozzá. És itt, most Artheniorban ez az ártatlan lány az, aki a legközelebb áll hozzá, pedig szinte nem is ismeri. Furcsa véletlen.
Reméli, nem marta el teljesen maga mellől, és magyarázata elegendő lesz hozzá, hogy segítsen neki.*
- Igen, kérlek. - *pillant fel Kaiyko tekintetébe félszegen, mintha félne attól, amit majd bennük lát. Elutasítást és haragot. Ugyanazokat az érzelmeket, melyeket apja tekintetében látott, amikor kitagadta.
De úgy tűnik, szerencséje van, vagy a lánynak esett meg rajta a szíve talán? Hallgatja a kimondott szavakat és kissé jobb kedvre derül, Kaiyko megosztaná vele a lakhelyét, sőt még a megélhetésben is segítene. Igaza van, az erdő biztos megélhetési forrás, vadászhatna, a húst és a bőröket pedig eladhatná a piacon. Neki ez miért nem jutott az eszébe?
Annyira ostobának és nevetségesnek érzi magát. És minderre egy városi lány döbbenti rá. Össze kell szednie magát, még pedig nagyon gyorsan.*
- De szeretném meghálálni a segítséged. - *húzza ki magát, s újra az az erős, nemes elf áll a lány előtt, mint akit először megpillantott a Barakk bejáratában.*
- Kérlek, engedd meg, hogy segítsek neked az istállóban. Kevesen értenek jobban a lovakhoz, mint mi. Megetetem az állatokat, lecsutakolom őket, elvégzek bármilyen munkát, ha azzal segíthetek neked. Szeretnék fizetni a szállásért és a segítségedért. - *folytatja és látszik rajta, hogy komolyan gondolja. Az állatokkal mindig szeretett foglalkozni, sokszor bújt el a Hajnal Házának istállójában, amikor annyira felhúzta szüleit, hogy meg akarták büntetni. Akkor még serdülő kölyök elf volt, de most is jót fog tenni neki az állatok közelsége.
Amikor Kaiyko a vadászatról és a hagyományok betartásáról beszél, újra elkomorodik. Megbánta már azt a vadászatot, bár sosem mondta ki senkinek. Ahogy arról sem szólt senkinek, hogy a trófeát felajánlotta a Ház rönkszentélyében, hogy megbékítse az isteneket. Talán a mostani sorsa annak a vadászatnak a büntetése? Meglehet.*
- Úgy lesz. Esküszöm, Kaiyko… - *süti le újra felemás szemeit, már nem tudja meg nem történté tenni azt a vadászatot.*
- Szeretném, ha elkísérnél egyszer. Hogy a saját szemeddel is lásd, hogy megtartom, amire megesküdtem. Szeretném neked megmutatni, hogyan látjuk mi az erdőt. - *emeli fel újra tekintetét, melyben mintha derű szikrája csillanna.
Örülne neki, ha a lány elkísérné, bár nem tudja, mennyire van kedve hozzá, azután a látomás után, mely őket összeköti.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9567-9586