// Mire vársz? Férfi kell! //
- Rendben, megbocsájtok. De csak, ha többet, ne hazudsz.
* Hálás a férfi bőrbe bújt lánynak, hogy körbe tekeri magát. Így valamivel kényelmesebb a beszélgetés. Követi, a mozdulatot, ahogy megérinti a sebeket. *
- Bántották? * hangja kissé halkul, talán sajnálat az, ami meglapul benne. *
- Értem. Akkor ez még, nagyon friss dolog. S mikor felébredtél, akkor tudatosult benned, hogy mi történt? * érdeklődve figyeli a másikat. Érdekli nagyon, mégis milyen gondolatok, érzelmek tombolnak a testben. *
- Nem is fogjuk beengedni. * kacsint pajkosan Twinire. *
- Kint tágasabb, legalábbis addig, míg nem változtatunk a stíluson. * reméli, hogy érti, bizony nem ártana, ha egy kicsit férfiasabbá tennék a szobát. *
- Mondjuk kezdjük azzal… * áll fel s sétál a nyitott szekrényhez, remélvén talál ott valami pasinak való göncöt is, s turkálni kezd a színesebbnél- színesebb ruhák közt. *
- … hogy felöltözöl. * nagy nehezen talál is néhány inget, meg nadrágot. A legtöbbje inkább divatos, mint praktikus. De csak talál, egy kevésbé selymes anyagú fekete inget, ezüstösen csillanó gombokkal. Ujjai végét zsinórral lehet szűkebbre húzni, hogy buggyosságát jobban kiadja. Nadrágot többet is, mely kényelmes lehet, mégis egy sötét bordót választ ki neki, úgy gondolja, ezt a két színt igazán kedveli Ryn. S, hogy kedvezzen a benne raboskodó Twininek, azt veszi elő. Lepakolja az ágyra. S hátat fordít, neki. Jelezvén, hogy közben nyugodtan öltözhet.*
- Remek. Akkor most megyünk és eszünk, aztán kezdjük is. Gondolj arra, hogy hamarabb lehetsz a kedveseddel, minél hamarabb vágunk bele. * teszi, hozzá gyorsan, még mielőtt kifogásokat gyártana a lány. *
- Azt hiszem értem. Ujjad köré csavartad, bolond fejét. * biccent, inkább magának. *
- Tündér? Ők tényleg szépséges lények. Gyönyörű lehettél. Irigyellek.
- Persze, hogy csinálunk. Gyere! *int, hogy induljon meg a fésülködő asztalhoz, ha már felöltözött. Leülteti, s fésülni kezdi a dús, hajzuhatagot. Finom, puha tapintású. Kissé túlzásnak tartaná, ha bonyolult hajfonatot csinálna, most neki. Inkább így csak előbb a fejtetején varkocsba fogja azt, majd így fonja be, hogy a végén ismét rögzítse azt. Azért egy darabig elbíbelődik a hajával, mint törődés képen, s ha szeretne még mondani valamit, meg tehesse. Majd, lehajol hozzá, hogy mindketten visszanézhessenek önön maguk arcképével. A férfi vonásait, jól kiadja a felkötött haj, igazán férfias, ahogy parázsként csillognak a vörös szemek, a hamubőrben. Fajának egy igen vonzó példánya. *
- Ha már a te szépséged nem tudjuk hangsúlyozni, legalább Rynizzt tartsuk karban. Így te is kicsit kiélheted, magad. Na, mit szólsz? * mosolyodik el, miközben a tükrön át, nézi Rynt. *