Nincs játékban - Dwirinthalen kúria
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Dwirinthalen kúria | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 6 (101. - 120. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Soraya Dwirinthalen [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11048_1511015520_sotetelf_no.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760
120. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2012-11-26 17:06:48
Üzenet elküldve: 2012-11-26 17:06:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 85
OOC üzenetek: 122
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 85
OOC üzenetek: 122
Játékstílus: Szelíd
//Ilz-nek//
*Örömmel veszi, hogy tanulhatnak egymástól, hiszen addig is egymás társaságát élvezhetik.*
~Már várom azokat a pillanatokat, mikor együtt fessük a naplementét, vagy a tisztást madarakkal, vagy a reggeli ébredést, várom, hogy mindenféle kotyvalékot összeborítsak, s keverjünk valami vicces szert.~
-Igen ezzel én is így vagyok. Mindent megteszel a tanulás érdekében. Mindent.
*Mosolyog kacéran a hímre, s ezzel visszafordul ismét a festményhez. Mikor elmondja Ilz, hogy legközelebb mihez tartsa magát, megáll a keze s a bíbor szempárba néz.*
-Igazán? Nos, úgy is le kell cserélnem egy-két ruhám, szóval nem lesz akadály, úgy érzem.
*Megcsókolja majd el is engedi az útjára. Mikor becsukódik az ajtó, folytatja csendben a festést. Ráfesti Ilz arcára azokat a hegeket, amikbe beleszeretett, valamint a tollpihéket, amik ráhullottak a testre és az ágyra. Ahogy nézi a képet, szinte megelevenedik előtte.*
~Nah már csak az árnyékolás.~
*Utol éri az este, mikor sikerül befejeznie a képet. Leteszi asztalára az ecsetet, majd távolabbról is megnézi a festményt.*
~Eléggé vad kép lett, ahogy ki van láncolva az egyik keze, tekintete felperzsel még így képen keresztül is s ezek a pihék... tökéletes.~
*Örömmel veszi, hogy tanulhatnak egymástól, hiszen addig is egymás társaságát élvezhetik.*
~Már várom azokat a pillanatokat, mikor együtt fessük a naplementét, vagy a tisztást madarakkal, vagy a reggeli ébredést, várom, hogy mindenféle kotyvalékot összeborítsak, s keverjünk valami vicces szert.~
-Igen ezzel én is így vagyok. Mindent megteszel a tanulás érdekében. Mindent.
*Mosolyog kacéran a hímre, s ezzel visszafordul ismét a festményhez. Mikor elmondja Ilz, hogy legközelebb mihez tartsa magát, megáll a keze s a bíbor szempárba néz.*
-Igazán? Nos, úgy is le kell cserélnem egy-két ruhám, szóval nem lesz akadály, úgy érzem.
*Megcsókolja majd el is engedi az útjára. Mikor becsukódik az ajtó, folytatja csendben a festést. Ráfesti Ilz arcára azokat a hegeket, amikbe beleszeretett, valamint a tollpihéket, amik ráhullottak a testre és az ágyra. Ahogy nézi a képet, szinte megelevenedik előtte.*
~Nah már csak az árnyékolás.~
*Utol éri az este, mikor sikerül befejeznie a képet. Leteszi asztalára az ecsetet, majd távolabbról is megnézi a festményt.*
~Eléggé vad kép lett, ahogy ki van láncolva az egyik keze, tekintete felperzsel még így képen keresztül is s ezek a pihék... tökéletes.~
119. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2012-11-25 22:23:29
Üzenet elküldve: 2012-11-25 22:23:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
// Natynak //
* Az egész jelent előtte bontakozik ki, mikor lassan csókolózik Nattyal. Cseppet sem érzi úgy, hogy csak ágyasa lenne a nőnek, hanem egyenesen a férje lenne. Dagad a mellkasa a büszkeségtől, azonban nem csak a szép gondolatok jutnak az egésze. Sely és a többiek olyanok mint a méreg, amely megfertőzi a pillanatukat, amiért magában mérges is.
~ Fenébe is velük! ~ Egy könnyebb sóhajtás hagyja el vágott ajkait, amit a nő füle könnyen meghallhat.
~ Nem lehet okom panaszra, mert most vele lehettem. Remélem ennyivel megelégszik. ~ Morfondírozik magában, közben hallja a választ, amire elmosolyodik.*
- Nyugodj meg, én mindent megteszek majd tanulásnál. Nem érzem magam elveszettnek. * Mikor a nő visszasétál a helyére, hogy befejezze a képet, akkor nem mozdul, hanem öt percig némán figyeli a munkát.
~ Jó lenne tudni, hogy mikor találkozunk újra. Azonban felesleges időpontot egyeztetni. ~ Így véli magában, majd odasétál az ingéhez és a többi ruhájához. Felöltözik szépen, hogy utána a mögé lépjen újból.*
- További jó munkát a képpel, én azt hiszem megyek, még mielőtt lebuknánk. De, hogy addig se maradj gondolat nélkül, ezért hallgasd meg szavaimat. * Elvigyorodik teljesen, mikor teljesen elvékonyodott, akkor folytatja a szöveget.*
- Legközelebb olyan ruhát vegyél magadra, amit nem sajnálsz, ha letéped gyönyörű testedről. A következő alkalom tele lesz minden jóval, mely igényeidnek tökéletesen meg fog felelni. * Mondja ki érzékien ki a szavakat, hogy mélyen belevésődjenek a nő elméjébe. Kihúzza magát egyenesbe, aztán távozásra adja a fejét. Direkt nem köszön el a nőtől, mert a búcsúzás mindig fájdalmas. Óvatosan kinyitja az ajtót, aztán kikukucskál, hogy nem jár valaki a folyosón. Nem hall lépteket, sem pedig párbeszédet így gyorsan átlopakodik a saját szobájába, hogy elmerülhessen a gondolataiban.*
* Az egész jelent előtte bontakozik ki, mikor lassan csókolózik Nattyal. Cseppet sem érzi úgy, hogy csak ágyasa lenne a nőnek, hanem egyenesen a férje lenne. Dagad a mellkasa a büszkeségtől, azonban nem csak a szép gondolatok jutnak az egésze. Sely és a többiek olyanok mint a méreg, amely megfertőzi a pillanatukat, amiért magában mérges is.
~ Fenébe is velük! ~ Egy könnyebb sóhajtás hagyja el vágott ajkait, amit a nő füle könnyen meghallhat.
~ Nem lehet okom panaszra, mert most vele lehettem. Remélem ennyivel megelégszik. ~ Morfondírozik magában, közben hallja a választ, amire elmosolyodik.*
- Nyugodj meg, én mindent megteszek majd tanulásnál. Nem érzem magam elveszettnek. * Mikor a nő visszasétál a helyére, hogy befejezze a képet, akkor nem mozdul, hanem öt percig némán figyeli a munkát.
~ Jó lenne tudni, hogy mikor találkozunk újra. Azonban felesleges időpontot egyeztetni. ~ Így véli magában, majd odasétál az ingéhez és a többi ruhájához. Felöltözik szépen, hogy utána a mögé lépjen újból.*
- További jó munkát a képpel, én azt hiszem megyek, még mielőtt lebuknánk. De, hogy addig se maradj gondolat nélkül, ezért hallgasd meg szavaimat. * Elvigyorodik teljesen, mikor teljesen elvékonyodott, akkor folytatja a szöveget.*
- Legközelebb olyan ruhát vegyél magadra, amit nem sajnálsz, ha letéped gyönyörű testedről. A következő alkalom tele lesz minden jóval, mely igényeidnek tökéletesen meg fog felelni. * Mondja ki érzékien ki a szavakat, hogy mélyen belevésődjenek a nő elméjébe. Kihúzza magát egyenesbe, aztán távozásra adja a fejét. Direkt nem köszön el a nőtől, mert a búcsúzás mindig fájdalmas. Óvatosan kinyitja az ajtót, aztán kikukucskál, hogy nem jár valaki a folyosón. Nem hall lépteket, sem pedig párbeszédet így gyorsan átlopakodik a saját szobájába, hogy elmerülhessen a gondolataiban.*
118. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2012-11-25 21:42:30
Üzenet elküldve: 2012-11-25 21:42:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 85
OOC üzenetek: 122
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 85
OOC üzenetek: 122
Játékstílus: Szelíd
//Ilz-nek//
*Jól esik az andalgás a félhomályban, az érintések s csókok sorozata a test különböző pontján, s a koronát az egészre az elhangzó bók tette fel. Élvezi minden egyes percet, amit Ilz-zel tölthet, ám tudja, hogy csak lopva-alkalmon tudnak találkozni, így ezt ki is használja. Lassú, ám annál forróbb csókot váltanak, s miután eltávolodnak egymástól, arcát a férfi mellkasába temeti s gyengéden átöleli.*
~Csak most állna meg az idő, hogy kiélvezzem testének melegét, hallgathassam vágyakozó szíve dübörgését, érezni akarom bőrének illatát, csókolni ajkát, simogatni, amíg álomba nem szenderül.~
*Eltolja magát tőle, elengedi a biztonság érdekében. Mikor meghallja hogy tanulni szeretne tőle, cserébe megtanítja az alkímia csínját-bínját akaratlanul is elmosolyodik.*
-Rendben van, ám előre szólok, hogy nem kispályás feladat lesz. Érzék kell hozzá, fantázia, ahogy az alkímiához is. Szerintem. Bár magamat ismerve, a kotyvasztással eléggé hadilábon állok. Nem szeretném felrobbantani a szobát. Így legalább többet tudunk találkozni úgy, hogy nem lesz feltűnő.
*Még egyszer megcsókolja gyengéden, majd sunnyogva visszafordul a festményhez, hogy befejezze az árnyékolást.*
*Jól esik az andalgás a félhomályban, az érintések s csókok sorozata a test különböző pontján, s a koronát az egészre az elhangzó bók tette fel. Élvezi minden egyes percet, amit Ilz-zel tölthet, ám tudja, hogy csak lopva-alkalmon tudnak találkozni, így ezt ki is használja. Lassú, ám annál forróbb csókot váltanak, s miután eltávolodnak egymástól, arcát a férfi mellkasába temeti s gyengéden átöleli.*
~Csak most állna meg az idő, hogy kiélvezzem testének melegét, hallgathassam vágyakozó szíve dübörgését, érezni akarom bőrének illatát, csókolni ajkát, simogatni, amíg álomba nem szenderül.~
*Eltolja magát tőle, elengedi a biztonság érdekében. Mikor meghallja hogy tanulni szeretne tőle, cserébe megtanítja az alkímia csínját-bínját akaratlanul is elmosolyodik.*
-Rendben van, ám előre szólok, hogy nem kispályás feladat lesz. Érzék kell hozzá, fantázia, ahogy az alkímiához is. Szerintem. Bár magamat ismerve, a kotyvasztással eléggé hadilábon állok. Nem szeretném felrobbantani a szobát. Így legalább többet tudunk találkozni úgy, hogy nem lesz feltűnő.
*Még egyszer megcsókolja gyengéden, majd sunnyogva visszafordul a festményhez, hogy befejezze az árnyékolást.*
117. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2012-11-25 20:47:38
Üzenet elküldve: 2012-11-25 20:47:38
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
// Natynak - 16+ jeleneteket tartalmaz //
* A jó munkához idő kell, viszont ő kezdi feszegetni korlátai határát. Marhára elzsibbadt a lába, és szinte nem érzi a végtagjait. Nem szól semmit, mert kénytelen elviselni még egy darabig. Beszél hozzá Naty, amit szívesen fogad, és a helyzete miatt kitűnő hallgatóság. Bármilyen problémája legyen a nőnek, akkor jelenleg tökéletesen meghallgatja. Válaszra azonban ne számítson, mert nem hajlandó kinyitni ajkait. Utolsó türelem morzsáit őrlődik fel, mikor Naty elengedi.*
- Ahhh. * Nyújtózkodik el az ágyon mint egy jóllakott Tigris,és azzal nem foglalkozik, hogy nadrágja könnyen lecsúszik magáról. Bejáratja végtagjait, hogy visszaálljon a keringése. Mikor érzi, hogy tud járni, akkor a nadrágját visszaveszi és biztosítja az övvel. Feláll a helyéről, aztán odasétál az állványhoz. Mikor a nő mögé érkezik, akkor ránéz a képre, ami egészen jól sikerült.*
- A véleményem az, hogy ha készen lesz, akkor joggal irigykedhetnek rád a többiek. * Mondja Naty háta mögül, közben le nem veszi a festményről a szemeit.
~ Ideje viszonoznom az érintéseit. ~ Hátulról simul oda a nő testéhez, hogy a következő mozdulattal a szép telt idomai alatt átkarolja a nőt. Némi varázslat elkapja, mert itt még nem áll meg, hanem közelít ajkaival a lány nyakához. Forró lehelete borzolja végig a területet, míg végül az ajkak célba érnek. Nem elégszik meg egy csókkal, mert utána jön a következő. Mikor nincs a ezen oldalán szabad terület, amit csókolt már, akkor áttér a másik térfélre. Mikor sikerül kicsit csillapítania magát, akkor leáll. Elengedi a nőt egy pillanatra, hogy szembeforduljon. Magához vonja, és adja a nőnek az első hosszú csókot.*
-Nagyon tetszik nekem, ahogy vezeted a képeken a vonalakat. * Mosolyodik el, majd folytatja a gondolatát.*
-Egyszerűen némelyik vonal túlságosan is lenyűgöz engem. * Húzza közben végig a kezét a nő testén. A játékot addig űzi, míg két mancsa lenn a hátsónál meg nem pihen.
- Arra szeretnék kilyukadni, hogy taníts meg festeni és rajzolni. Cserébe én is megmutathatok pár érdekes dolgot az alkímia laboromban. * Utolsó mozdulata, hogy oldalt belesimít Naty hajába, majd mikor elérte a füle vonalát akkor irányt változtatva lefelé halad.
Majd szétveti őt az ideg, hogy nem cselekedhet.*
* A jó munkához idő kell, viszont ő kezdi feszegetni korlátai határát. Marhára elzsibbadt a lába, és szinte nem érzi a végtagjait. Nem szól semmit, mert kénytelen elviselni még egy darabig. Beszél hozzá Naty, amit szívesen fogad, és a helyzete miatt kitűnő hallgatóság. Bármilyen problémája legyen a nőnek, akkor jelenleg tökéletesen meghallgatja. Válaszra azonban ne számítson, mert nem hajlandó kinyitni ajkait. Utolsó türelem morzsáit őrlődik fel, mikor Naty elengedi.*
- Ahhh. * Nyújtózkodik el az ágyon mint egy jóllakott Tigris,és azzal nem foglalkozik, hogy nadrágja könnyen lecsúszik magáról. Bejáratja végtagjait, hogy visszaálljon a keringése. Mikor érzi, hogy tud járni, akkor a nadrágját visszaveszi és biztosítja az övvel. Feláll a helyéről, aztán odasétál az állványhoz. Mikor a nő mögé érkezik, akkor ránéz a képre, ami egészen jól sikerült.*
- A véleményem az, hogy ha készen lesz, akkor joggal irigykedhetnek rád a többiek. * Mondja Naty háta mögül, közben le nem veszi a festményről a szemeit.
~ Ideje viszonoznom az érintéseit. ~ Hátulról simul oda a nő testéhez, hogy a következő mozdulattal a szép telt idomai alatt átkarolja a nőt. Némi varázslat elkapja, mert itt még nem áll meg, hanem közelít ajkaival a lány nyakához. Forró lehelete borzolja végig a területet, míg végül az ajkak célba érnek. Nem elégszik meg egy csókkal, mert utána jön a következő. Mikor nincs a ezen oldalán szabad terület, amit csókolt már, akkor áttér a másik térfélre. Mikor sikerül kicsit csillapítania magát, akkor leáll. Elengedi a nőt egy pillanatra, hogy szembeforduljon. Magához vonja, és adja a nőnek az első hosszú csókot.*
-Nagyon tetszik nekem, ahogy vezeted a képeken a vonalakat. * Mosolyodik el, majd folytatja a gondolatát.*
-Egyszerűen némelyik vonal túlságosan is lenyűgöz engem. * Húzza közben végig a kezét a nő testén. A játékot addig űzi, míg két mancsa lenn a hátsónál meg nem pihen.
- Arra szeretnék kilyukadni, hogy taníts meg festeni és rajzolni. Cserébe én is megmutathatok pár érdekes dolgot az alkímia laboromban. * Utolsó mozdulata, hogy oldalt belesimít Naty hajába, majd mikor elérte a füle vonalát akkor irányt változtatva lefelé halad.
Majd szétveti őt az ideg, hogy nem cselekedhet.*
116. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2012-11-25 19:50:25
Üzenet elküldve: 2012-11-25 19:50:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 85
OOC üzenetek: 122
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 85
OOC üzenetek: 122
Játékstílus: Szelíd
//Ilznek//
*A jó munkához idő kell, így nem kapkodja el a vonalak húzását a vászonra. Igyekszik szem előtt tartani, azt, hogy nem lehet kellemes több kínzó órán át egy helyben tölteni, így próbál gyorsítani a tempót, bár nem sok sikerrel. A fej, a mellkas és a karok már megvannak, már csak a széttépett nadrág, a lánc és az ágy van vissza. Festés közben fel-fel pillant a hímre hogy minden rendben van-e.*
~Nah most jön a kényesebb rész, a kigombolt nadrág és a szaggatott alj. A láb fejeket nem festem fel, mintha elnyelné a sötét. ezzel legalább spórolok neki időt. s persze magamnak is.~
*Körülbelül egy fertály telik bele, mire az alsó része is elkészül.*
-Na már csak a lánc van hátra valamint az ágy. A tollakat már nélküled is rá tudom festeni. Sőt, az árnyékolás is utómunka lesz. Így nem kell már sokat mozdulatlanul lenned. Igyekszem, igyekszem.
*Azzal nekilát a láncnak, húz egy íves vonalat felfelé, majd belemártja a feketébe, hogy a lánckarikákat kidolgozza. Jobban belemélyed a festménybe, hiszen nem szeretne hibázni, főleg ilyen apróságot nem. Már csak az ágy van hátra. Beszél közben a férfihez, hogy ne unatkozzon, ám közben jár a keze.*
-Remélem tetszeni fog a mű. Igyekszem majd minél jobban kidolgozni a tested, az arcod, az árnyékokat. Szeretném letisztultan feltenni a falamra. Ám ha befejeztem ne aggódj rajta, nem ez lesz a végleges kép, csak nem akarom, hogy másnap fájjon a karod.
*Még pár ecsetvonás és kész a kép. Csak a lábakat kell behúzni, valamint a toll pihéket. Ám még mielőtt elengedné a férfit, memorizálja a tollak helyét. Mikor ez megtörténik elengedi Ilz-t.*
- Megmutatom a nyers festményt, ám mondom, ezt még árnyékolnom kell és be kell festenem a tollakat. De... khm... véleményt kérek magadról. Főleg így, hogy nincsenek felfestve a hegek az arcodra. Ám ne izgulj, nem hagyom ki, hiszen nekem nagyon-nagyon tetszenek. Nos?
*Kíváncsian fürkészi tekintetével a hím arcát s tekintetét.*
*A jó munkához idő kell, így nem kapkodja el a vonalak húzását a vászonra. Igyekszik szem előtt tartani, azt, hogy nem lehet kellemes több kínzó órán át egy helyben tölteni, így próbál gyorsítani a tempót, bár nem sok sikerrel. A fej, a mellkas és a karok már megvannak, már csak a széttépett nadrág, a lánc és az ágy van vissza. Festés közben fel-fel pillant a hímre hogy minden rendben van-e.*
~Nah most jön a kényesebb rész, a kigombolt nadrág és a szaggatott alj. A láb fejeket nem festem fel, mintha elnyelné a sötét. ezzel legalább spórolok neki időt. s persze magamnak is.~
*Körülbelül egy fertály telik bele, mire az alsó része is elkészül.*
-Na már csak a lánc van hátra valamint az ágy. A tollakat már nélküled is rá tudom festeni. Sőt, az árnyékolás is utómunka lesz. Így nem kell már sokat mozdulatlanul lenned. Igyekszem, igyekszem.
*Azzal nekilát a láncnak, húz egy íves vonalat felfelé, majd belemártja a feketébe, hogy a lánckarikákat kidolgozza. Jobban belemélyed a festménybe, hiszen nem szeretne hibázni, főleg ilyen apróságot nem. Már csak az ágy van hátra. Beszél közben a férfihez, hogy ne unatkozzon, ám közben jár a keze.*
-Remélem tetszeni fog a mű. Igyekszem majd minél jobban kidolgozni a tested, az arcod, az árnyékokat. Szeretném letisztultan feltenni a falamra. Ám ha befejeztem ne aggódj rajta, nem ez lesz a végleges kép, csak nem akarom, hogy másnap fájjon a karod.
*Még pár ecsetvonás és kész a kép. Csak a lábakat kell behúzni, valamint a toll pihéket. Ám még mielőtt elengedné a férfit, memorizálja a tollak helyét. Mikor ez megtörténik elengedi Ilz-t.*
- Megmutatom a nyers festményt, ám mondom, ezt még árnyékolnom kell és be kell festenem a tollakat. De... khm... véleményt kérek magadról. Főleg így, hogy nincsenek felfestve a hegek az arcodra. Ám ne izgulj, nem hagyom ki, hiszen nekem nagyon-nagyon tetszenek. Nos?
*Kíváncsian fürkészi tekintetével a hím arcát s tekintetét.*
115. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2012-11-25 19:27:15
Üzenet elküldve: 2012-11-25 19:27:15
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
// Natynak //
* Nem igazán mozgatja a fejét, hanem mozdulatlanul és némán fekszik a helyén. Attól fél, ha megszólal, akkor nem tudja felvenni újra azt a arckifejezést. Kettőt pislant, hogy ezzel jelezze a nőnek, hogy beleegyezik ruhájának rongálásába. Nem kell sokat várnia ahhoz, hogy a nő vadul szakítsa a finom anyagot.
~ Mindent a művészetért. ~ Ejti ki magában, aztán a ruhatépés után meglepődik, hogy a másik még valamivel fel szeretné dobni a látványt.
~ Ez meg mit csinál? Széttépi a párnát? ~ Nemsokára nézheti, amint a tollpihék leesnek előtte. Természetesen a testére is jut. Nagyon nehézzé kezd válni a feladat, hogy meg ne rezzenjen a tollpihe apró édes érintéseitől. Egyik tollpihétől majdnem eltüsszenti magát. A nő minden egyes kérdését szemének jelzésével kívánja lereagálni. Kétség kívül felkészült a több órás megpróbáltatásra Az idő telik múlik, és az egészből annyit lát, hogy a festőállvány mögött valaki serényen dolgozik ' rajta ' mármint, hogy lefesse őt ebben az állapotában. A kérdésekre válaszol íriszeivel, hogy minden rendben van. Persze zsibbad a teste, mert csak ebben az egy merev pozícióban van. Jól esne neki a lazítás, azonban eszébe jutnak a régi napok. Mikor az apjával a kitartásra gyúrtak.
~ Ha nem vagy kitartó akkor elveszel fiam! ~ Rohan át agyán ez a gondolat, ettől kicsit jobban érzi magát.
~ Ki fogom bírni, míg el nem készül a kép. ~ Mondogatja magában mint egy mantrát. Azért reméli, hogy hamarosan elkészülnek.*
* Nem igazán mozgatja a fejét, hanem mozdulatlanul és némán fekszik a helyén. Attól fél, ha megszólal, akkor nem tudja felvenni újra azt a arckifejezést. Kettőt pislant, hogy ezzel jelezze a nőnek, hogy beleegyezik ruhájának rongálásába. Nem kell sokat várnia ahhoz, hogy a nő vadul szakítsa a finom anyagot.
~ Mindent a művészetért. ~ Ejti ki magában, aztán a ruhatépés után meglepődik, hogy a másik még valamivel fel szeretné dobni a látványt.
~ Ez meg mit csinál? Széttépi a párnát? ~ Nemsokára nézheti, amint a tollpihék leesnek előtte. Természetesen a testére is jut. Nagyon nehézzé kezd válni a feladat, hogy meg ne rezzenjen a tollpihe apró édes érintéseitől. Egyik tollpihétől majdnem eltüsszenti magát. A nő minden egyes kérdését szemének jelzésével kívánja lereagálni. Kétség kívül felkészült a több órás megpróbáltatásra Az idő telik múlik, és az egészből annyit lát, hogy a festőállvány mögött valaki serényen dolgozik ' rajta ' mármint, hogy lefesse őt ebben az állapotában. A kérdésekre válaszol íriszeivel, hogy minden rendben van. Persze zsibbad a teste, mert csak ebben az egy merev pozícióban van. Jól esne neki a lazítás, azonban eszébe jutnak a régi napok. Mikor az apjával a kitartásra gyúrtak.
~ Ha nem vagy kitartó akkor elveszel fiam! ~ Rohan át agyán ez a gondolat, ettől kicsit jobban érzi magát.
~ Ki fogom bírni, míg el nem készül a kép. ~ Mondogatja magában mint egy mantrát. Azért reméli, hogy hamarosan elkészülnek.*
114. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2012-11-25 18:59:06
Üzenet elküldve: 2012-11-25 18:59:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 85
OOC üzenetek: 122
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 85
OOC üzenetek: 122
Játékstílus: Szelíd
//Ilznek//
*Nézi mit ügyködik a hím az ágyon. Miután kényelembe helyezte magát és abbahagyta a mocorgást, elismerően bólogat, hiszen tetszik neki az ötlete, ám valamit hiányol az összképről. Hümmög egyet-kettőt. Nézi jobbról, nézi balról, szemből és csettint egyet ujjaival.*
-Megvan mi hiányzik a képről. Egy kis vadság.
*Ránéz Ilz meglazított nadrágjára, majd egyenesen bíbor íriszébe pillant sunyin.*
-Ugye nem bánod ha kissé szétszaggatom a nadrágod szárát.
*Ha belemegy Ilz, akkor határozott rántásokkal felhasítja több helyen is a szárát, sőt, elővesz egy kisebb párnát,s addig nyúzza míg sikerül eltépnie, hogy kiszedje belőle a tollakat. Felvonja sejtelmesen szemöldökét, majd feldobja a tollakat s ahogy esik, úgy puffan módszerrel tökéletesíti a képet. Egy-egy pihe Ilz haján illetve hasán landolt, több került az ágyra, mint magára a hímre.*
- Nos, felkészültél? Mert egy jó darabig nem mozdulhatsz meg. Kényelmesen fekszel? Most szólj, mert addig nem állok neki festeni.
~Micsoda kidolgozott test, s ahogy a hajfürtjei a vállára omlanak. Mmm. Szívesen játszanék, de félő, hogy lebukunk. Majd máskor, most...most inkább festek. Ezzel is terelem piszkos gondolataim.~
*Ha kényelmesen elhelyezkedett, nekilát a festésnek. Először a körvonalakat rajzolja meg a legvékonyabbik ecsettel. Az arcvonallal kezdi, majd jön az íves nyak, a felsőtest izomzattal és karokkal, végül az alsó testrészek kerülnek sorra. Belemártja szürkés színű festékébe az ecsetet, majd halványan megfesti a lánc vonalát.*
~Azok a súlyos láncok, melyek sokszor lesznek használva.~
*Mosolyodik el, ám nem hagyja, hogy a gondolatok tovább vigyék a vágy fonalát, így megrázza fejét és a képre koncentrál. Most az ágynak a körvonalait festi Ilz köré, s lassan a váz felépül.*
-Bírod még? MErt megállhatunk ha zsibbad a karod a fejed alatt, vagy épp kiment a vér a lebilincselt kezedből. Csak... szólj kérlek.
*Kitartja mutatóujját s az ecset végével méri fel az arányokat, hogy pontosan vissza tudja adni a hű valóságot.*
*Nézi mit ügyködik a hím az ágyon. Miután kényelembe helyezte magát és abbahagyta a mocorgást, elismerően bólogat, hiszen tetszik neki az ötlete, ám valamit hiányol az összképről. Hümmög egyet-kettőt. Nézi jobbról, nézi balról, szemből és csettint egyet ujjaival.*
-Megvan mi hiányzik a képről. Egy kis vadság.
*Ránéz Ilz meglazított nadrágjára, majd egyenesen bíbor íriszébe pillant sunyin.*
-Ugye nem bánod ha kissé szétszaggatom a nadrágod szárát.
*Ha belemegy Ilz, akkor határozott rántásokkal felhasítja több helyen is a szárát, sőt, elővesz egy kisebb párnát,s addig nyúzza míg sikerül eltépnie, hogy kiszedje belőle a tollakat. Felvonja sejtelmesen szemöldökét, majd feldobja a tollakat s ahogy esik, úgy puffan módszerrel tökéletesíti a képet. Egy-egy pihe Ilz haján illetve hasán landolt, több került az ágyra, mint magára a hímre.*
- Nos, felkészültél? Mert egy jó darabig nem mozdulhatsz meg. Kényelmesen fekszel? Most szólj, mert addig nem állok neki festeni.
~Micsoda kidolgozott test, s ahogy a hajfürtjei a vállára omlanak. Mmm. Szívesen játszanék, de félő, hogy lebukunk. Majd máskor, most...most inkább festek. Ezzel is terelem piszkos gondolataim.~
*Ha kényelmesen elhelyezkedett, nekilát a festésnek. Először a körvonalakat rajzolja meg a legvékonyabbik ecsettel. Az arcvonallal kezdi, majd jön az íves nyak, a felsőtest izomzattal és karokkal, végül az alsó testrészek kerülnek sorra. Belemártja szürkés színű festékébe az ecsetet, majd halványan megfesti a lánc vonalát.*
~Azok a súlyos láncok, melyek sokszor lesznek használva.~
*Mosolyodik el, ám nem hagyja, hogy a gondolatok tovább vigyék a vágy fonalát, így megrázza fejét és a képre koncentrál. Most az ágynak a körvonalait festi Ilz köré, s lassan a váz felépül.*
-Bírod még? MErt megállhatunk ha zsibbad a karod a fejed alatt, vagy épp kiment a vér a lebilincselt kezedből. Csak... szólj kérlek.
*Kitartja mutatóujját s az ecset végével méri fel az arányokat, hogy pontosan vissza tudja adni a hű valóságot.*
113. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2012-11-25 18:12:56
Üzenet elküldve: 2012-11-25 18:12:56
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
// Natynak - 16+ jeleneteket tartalmaz //
* Mosolyt kap, amire izgatott mosollyal válaszol, és még kap homlokára egy csókot. Milyen érzés? Egyszerűen mennyei, hiszen a puha ajkak érnek oda a homlokához és adnak oda egy nyelves puszit, ami sikeresen feledteti vele, hogy bárki megzavarhatná a kis pillanatukat.*
-Igen, miattad jöttem. Kedves? Én szeretnék veled törődni is, mert szerintem igényeled. Amint észrevehetted, hogy én szintén ügyelek, hogy le ne bukjunk mások előtt. Én megbízok benned mint mondottam, tehát szemezgess nyugodtan másokkal. Én meg nem igazán szemezgetek más nőkkel, hiszen te vagy a leggyönyörűbb. * Rejt a halk beszélgetésükbe egy kis bókot, hogy fűtse őket valami jó érzés. Őt, hogy sikerült kimondani egy bókot, míg a másik aki fogadja.*
-Rendben, akkor lesz valami indokom, hogy miért kötöttem ki itt nálad. Ha hiszed, ha nem, akkor is elmondom, hogy te fogod rólam az első képet készíteni, mert eddig nem készült. Ezután következik az ötlet Naty részéről, hogy miként legyen az öltözete és a többi részlet. meghallgatja figyelmesen, majd döntenie kell, hogy melyiket válassza. Az elsőt vagy a másodikat?
~ Legyen egy harmadik. ~ Felbátorodik, és önkénytelenül tolja le magáról az ingét, hogy félmeztelenné váljon. A finoman dolgozott izmok láthatóvá válnak, aztán elhelyezkedik az ágyon, hogy egyik kezét lebilincseli. Odabilincseli magát az ágyhoz, de csak a fél kezét. Féloldalasan elterül az ágyon.*
- Még nem végeztem. * Jelenti ki, majd ügyesen egy kezével rendezi el a haját kócosra, míg a nadrágját meglazítja és kicsit lejjebb tolja. Az arcára kiülő mondanivaló az, hogy gyere édes széttéplek, míg a bíbor szemei kis hívőséggel tekint a nőre. A szabad kezével sikeresen megtámasztja a fejét.
~ Most már rajzolhatsz. Így maradok neked. ~ Hang többé nem jön ki a torkán. Ideje nekilátni a festésnek.*
A hozzászólás írója (Ilztdar Nadzyr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.11.25 18:21:06
* Mosolyt kap, amire izgatott mosollyal válaszol, és még kap homlokára egy csókot. Milyen érzés? Egyszerűen mennyei, hiszen a puha ajkak érnek oda a homlokához és adnak oda egy nyelves puszit, ami sikeresen feledteti vele, hogy bárki megzavarhatná a kis pillanatukat.*
-Igen, miattad jöttem. Kedves? Én szeretnék veled törődni is, mert szerintem igényeled. Amint észrevehetted, hogy én szintén ügyelek, hogy le ne bukjunk mások előtt. Én megbízok benned mint mondottam, tehát szemezgess nyugodtan másokkal. Én meg nem igazán szemezgetek más nőkkel, hiszen te vagy a leggyönyörűbb. * Rejt a halk beszélgetésükbe egy kis bókot, hogy fűtse őket valami jó érzés. Őt, hogy sikerült kimondani egy bókot, míg a másik aki fogadja.*
-Rendben, akkor lesz valami indokom, hogy miért kötöttem ki itt nálad. Ha hiszed, ha nem, akkor is elmondom, hogy te fogod rólam az első képet készíteni, mert eddig nem készült. Ezután következik az ötlet Naty részéről, hogy miként legyen az öltözete és a többi részlet. meghallgatja figyelmesen, majd döntenie kell, hogy melyiket válassza. Az elsőt vagy a másodikat?
~ Legyen egy harmadik. ~ Felbátorodik, és önkénytelenül tolja le magáról az ingét, hogy félmeztelenné váljon. A finoman dolgozott izmok láthatóvá válnak, aztán elhelyezkedik az ágyon, hogy egyik kezét lebilincseli. Odabilincseli magát az ágyhoz, de csak a fél kezét. Féloldalasan elterül az ágyon.*
- Még nem végeztem. * Jelenti ki, majd ügyesen egy kezével rendezi el a haját kócosra, míg a nadrágját meglazítja és kicsit lejjebb tolja. Az arcára kiülő mondanivaló az, hogy gyere édes széttéplek, míg a bíbor szemei kis hívőséggel tekint a nőre. A szabad kezével sikeresen megtámasztja a fejét.
~ Most már rajzolhatsz. Így maradok neked. ~ Hang többé nem jön ki a torkán. Ideje nekilátni a festésnek.*
A hozzászólás írója (Ilztdar Nadzyr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.11.25 18:21:06
112. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2012-11-25 17:38:11
Üzenet elküldve: 2012-11-25 17:38:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 85
OOC üzenetek: 122
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 85
OOC üzenetek: 122
Játékstílus: Szelíd
//Ilz-nek//
*Mosolyog a hímre, hiszen látja s érzékeli tépelődését, ám hiába zárta be az ajtót kulcsra, bárki bekopogtathat, így lenyom egy csókot Ilz homlokára, majd előveszi az állványt, hogy a megfelelő helyzetbe állítsa, majd egy közepes méretű vásznat tesz rá. Közben próbálja oldani a feszültséget, ami a hímben felgyülemlett. Halkan beszél, nehogy kiszűrődjön a beszéde.*
-Szóval miattam jöttél. Ez nagyon kedves tőled. Én azért nem kerestelek nehogy azonnal gyanút keltsek, hogy sokat találkozgatunk. Így amikor egy légtérben tartózkodtunk próbáltam úgy tenni, ahogy alapjáraton viselkednék. Nem szeretném ha e miatt rosszul éreznéd magad, sem azért, hogy mással szemezgetek előtted. Szerencsére ismer annyira Xselyahra, hogy tudja milyen a vérmérsékletem.
*Kissé zavarban van ő is, s ez érezhető is összefüggéstelen mondataiban. Előkészíti a terepet a festéshez. Vigyorog Ilz-re bájosan.*
-Még szép hogy szeretnék rólad képet. Így amíg nem láthatlak beérem a képpel. Hiszen... ki tudja mikor jössz újra.
*Előveszi a festék készletét, bár ahogy elnézi a szobát, inkább sötétebb árnyalatokat használja fel.*
~Bár az árnyékoláshoz világosabbak is kellenek.~
*Így az asztalra teszi a világos festékeket is a sötétebbek mellé. Gondolatai messze szállnak, hiszen rengeteg ötlete van. Nézi az ágyat, a láncokat, rápillant Ilztdarra, felméri a lehetőségeket.Kissé oldalra dönti fejét.*
- Mi lenne, ha kigombolnád az inged, de nem kell teljesen, csak félig és...a jobb oldaladon feküdnél, egyik kezed magad előtt lenne, mintha végig simítanád a lepedőt, a másik kezeddel pedig a fejed támasztanád fel. Sőt, húzd fel az egyik lábad is. A tekinteted legyen olyan, mint ha azt akarnád sugallni felém, hogy " Gyere ide mellém, hogy széttéphesselek".
*Ám felvet egy másik ötletet is.*
-Vagy mi lenne, ha mind a két kezed hátra láncolnám s térdelnél az ágyon. Még egy tollas párnát is feláldozok és szétszaggatom, s a tollakat köréd hintem, mintha a puszta akaratoddal tépted volna szét. Vagy...vagy vagy...ha van neked ötleted szívesen meghallgatom.
*Előveszi a különféle nagyságú és sörétű ecseteket, a vékonytól a vastagig, a finom söréttől a durvább szálúig. Nagyon szeret festeni, így alaposan felkészül mindenre.*
A hozzászólás írója (Natynrae Dwirinthalen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.11.25 17:39:50
*Mosolyog a hímre, hiszen látja s érzékeli tépelődését, ám hiába zárta be az ajtót kulcsra, bárki bekopogtathat, így lenyom egy csókot Ilz homlokára, majd előveszi az állványt, hogy a megfelelő helyzetbe állítsa, majd egy közepes méretű vásznat tesz rá. Közben próbálja oldani a feszültséget, ami a hímben felgyülemlett. Halkan beszél, nehogy kiszűrődjön a beszéde.*
-Szóval miattam jöttél. Ez nagyon kedves tőled. Én azért nem kerestelek nehogy azonnal gyanút keltsek, hogy sokat találkozgatunk. Így amikor egy légtérben tartózkodtunk próbáltam úgy tenni, ahogy alapjáraton viselkednék. Nem szeretném ha e miatt rosszul éreznéd magad, sem azért, hogy mással szemezgetek előtted. Szerencsére ismer annyira Xselyahra, hogy tudja milyen a vérmérsékletem.
*Kissé zavarban van ő is, s ez érezhető is összefüggéstelen mondataiban. Előkészíti a terepet a festéshez. Vigyorog Ilz-re bájosan.*
-Még szép hogy szeretnék rólad képet. Így amíg nem láthatlak beérem a képpel. Hiszen... ki tudja mikor jössz újra.
*Előveszi a festék készletét, bár ahogy elnézi a szobát, inkább sötétebb árnyalatokat használja fel.*
~Bár az árnyékoláshoz világosabbak is kellenek.~
*Így az asztalra teszi a világos festékeket is a sötétebbek mellé. Gondolatai messze szállnak, hiszen rengeteg ötlete van. Nézi az ágyat, a láncokat, rápillant Ilztdarra, felméri a lehetőségeket.Kissé oldalra dönti fejét.*
- Mi lenne, ha kigombolnád az inged, de nem kell teljesen, csak félig és...a jobb oldaladon feküdnél, egyik kezed magad előtt lenne, mintha végig simítanád a lepedőt, a másik kezeddel pedig a fejed támasztanád fel. Sőt, húzd fel az egyik lábad is. A tekinteted legyen olyan, mint ha azt akarnád sugallni felém, hogy " Gyere ide mellém, hogy széttéphesselek".
*Ám felvet egy másik ötletet is.*
-Vagy mi lenne, ha mind a két kezed hátra láncolnám s térdelnél az ágyon. Még egy tollas párnát is feláldozok és szétszaggatom, s a tollakat köréd hintem, mintha a puszta akaratoddal tépted volna szét. Vagy...vagy vagy...ha van neked ötleted szívesen meghallgatom.
*Előveszi a különféle nagyságú és sörétű ecseteket, a vékonytól a vastagig, a finom söréttől a durvább szálúig. Nagyon szeret festeni, így alaposan felkészül mindenre.*
A hozzászólás írója (Natynrae Dwirinthalen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.11.25 17:39:50
111. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2012-11-25 17:04:43
Üzenet elküldve: 2012-11-25 17:04:43
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
// Natynak //
* Nem kell sok a bíbor íriszeknek, hogy a mozgó vonzó szépséget lássa, sőt egyenesen felé indul. Maga is kicsit meglepődik bátorságán, ami kezd egészséges izgalommal vegyülni. Minden sejtje izgatott, hogy bárki más jöhet Natyhoz és könnyen meg van az esélye annak, hogy lebukik. Másik részről azért izgatott, mert a közeledő látvány hat férfi lényére. Mikor hozzáér a nő a finom kezeivel dobban egyet a szíve.
~ Tán ő is azt karja amit én? ~ Teszi fel a kérdést, miközben hagyja magát vezetni a nő által. Mint egy gyerek, akit az anyja húz. Leülteti az ágyra, és melléül. Minden megint új számára, főleg ez a helyzet. Kap egy ölelést, amit nem viszonoz, mert lefoglalja őt az ajtó nézése.
~ Vajon bejön valaki? Ha bárki jön be, akkor nekem végem! ~ A nő hamar megtalálja a szavakat, ami őt illeti inkább még hallgat egy ideig, hogy felmérje a szobát.
~ Jól néz ki ez az egész. ~ Szólal meg magában, közben tudja, hogy nem halogathatja a válaszadást.*
-Miattad. * Nem túl beszédes, mert szavai helyett inkább az ajkai és kezei beszélnének, azonban nem meri csak úgy letámadni. Mikor megsimogatja sebhelyes arcát, egy kisebb rángás fut végig a testén, aztán magához karolja a nőt.*
- Hiányzol nekem is. * Nem mer csókot adni, mert attól tart, hogy az élet hirtelen gúnyt űz kapcsolatából, és pont abban a pillanatban fog valaki kopogni Naty ajtaján. Forró lehelet csiklandozhatja a lány ajkait. Túlságosan izgatott, ezért feláll a helyéről és felajánlja magát.*
- Szeretnél rólam képet készíteni? Szerintem azzal nem lesz gond. * Hallatja a hangját, majd megvárja a másik véleményét. Valójában csak szeretne a nő közelében úgy lenni, hogy nem kell attól tartania, hogy lebukik.*
- Milyen képet szeretnél?
* Nem kell sok a bíbor íriszeknek, hogy a mozgó vonzó szépséget lássa, sőt egyenesen felé indul. Maga is kicsit meglepődik bátorságán, ami kezd egészséges izgalommal vegyülni. Minden sejtje izgatott, hogy bárki más jöhet Natyhoz és könnyen meg van az esélye annak, hogy lebukik. Másik részről azért izgatott, mert a közeledő látvány hat férfi lényére. Mikor hozzáér a nő a finom kezeivel dobban egyet a szíve.
~ Tán ő is azt karja amit én? ~ Teszi fel a kérdést, miközben hagyja magát vezetni a nő által. Mint egy gyerek, akit az anyja húz. Leülteti az ágyra, és melléül. Minden megint új számára, főleg ez a helyzet. Kap egy ölelést, amit nem viszonoz, mert lefoglalja őt az ajtó nézése.
~ Vajon bejön valaki? Ha bárki jön be, akkor nekem végem! ~ A nő hamar megtalálja a szavakat, ami őt illeti inkább még hallgat egy ideig, hogy felmérje a szobát.
~ Jól néz ki ez az egész. ~ Szólal meg magában, közben tudja, hogy nem halogathatja a válaszadást.*
-Miattad. * Nem túl beszédes, mert szavai helyett inkább az ajkai és kezei beszélnének, azonban nem meri csak úgy letámadni. Mikor megsimogatja sebhelyes arcát, egy kisebb rángás fut végig a testén, aztán magához karolja a nőt.*
- Hiányzol nekem is. * Nem mer csókot adni, mert attól tart, hogy az élet hirtelen gúnyt űz kapcsolatából, és pont abban a pillanatban fog valaki kopogni Naty ajtaján. Forró lehelet csiklandozhatja a lány ajkait. Túlságosan izgatott, ezért feláll a helyéről és felajánlja magát.*
- Szeretnél rólam képet készíteni? Szerintem azzal nem lesz gond. * Hallatja a hangját, majd megvárja a másik véleményét. Valójában csak szeretne a nő közelében úgy lenni, hogy nem kell attól tartania, hogy lebukik.*
- Milyen képet szeretnél?
110. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2012-11-25 16:40:59
Üzenet elküldve: 2012-11-25 16:40:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 85
OOC üzenetek: 122
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 85
OOC üzenetek: 122
Játékstílus: Szelíd
//Ilz-nek//
*Épp az ágyán fekszik hanyatt, becsukott szemmel édes álmokat kerget. Kezét feje alá gyűri, majd megébred. Nyújtózkodik, mint egy kis macska. Lassan felül az ágyon, megdörzsöli álmos szemét, hiszen még nem ébredt fel teljesen. Körbe néz, ám mivel nincsenek ablakai nehezen tudja megsaccolni milyen napszak van. Így egy határozott mozdulattal kikel az ágyból és átöltözik. Magára ölt egy kék színű, térdig érő, egybe részes ruhát, aminek a háta nyaktól derékig ki van vágva. S ez mondhatni egy visszafogott darab. Ásít egyet ám a kopogásra kissé összerezzen.*
~Hát ez meg ki?~
*Mire kimondaná a választ Ilztdar lép be az ajtón, majd be is zárja kulcsra. Kikerekedik a szeme, hiszen nem számított látogatóra, főleg nem Ilz-re. Közelebb lép hozzá, majd elhúzza az ajtótól, s leülteti az ágyra. Mellé ülve megöleli szorosan, majd el is engedi. Nem nagyon mer egyenlőre közelebb kerülni hozzá, hiszen hiába van bezárva az ajtó, ha maga a Matróna szeretne bejönni be kell engednie. *
- Minek köszönhetem látogatásod?
*Ha körül néz a szobába láthatja a hím, hogy olyan akár egy kéjbarlang. Láncok vannak a régi ágy fölé felfűzve bilincsekkel a végén, van egy nagyobb batyu az ajtó mellett amiből kikandikál a festő állvány s pár vászon. Továbbá egy nagyobb ruhás szekrény, valamint egy asztal, ami tele van mámorító füstölőkkel és gyertyákkal.
Végig simít a férfi heges arcán, majd odabújik hozzá.*
-Hiányzol s nem tudom meddig bírom ki Nélküled. Ez a költözési mizéria nagyon lefáraszt.
A hozzászólás írója (Natynrae Dwirinthalen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.11.25 16:45:18
*Épp az ágyán fekszik hanyatt, becsukott szemmel édes álmokat kerget. Kezét feje alá gyűri, majd megébred. Nyújtózkodik, mint egy kis macska. Lassan felül az ágyon, megdörzsöli álmos szemét, hiszen még nem ébredt fel teljesen. Körbe néz, ám mivel nincsenek ablakai nehezen tudja megsaccolni milyen napszak van. Így egy határozott mozdulattal kikel az ágyból és átöltözik. Magára ölt egy kék színű, térdig érő, egybe részes ruhát, aminek a háta nyaktól derékig ki van vágva. S ez mondhatni egy visszafogott darab. Ásít egyet ám a kopogásra kissé összerezzen.*
~Hát ez meg ki?~
*Mire kimondaná a választ Ilztdar lép be az ajtón, majd be is zárja kulcsra. Kikerekedik a szeme, hiszen nem számított látogatóra, főleg nem Ilz-re. Közelebb lép hozzá, majd elhúzza az ajtótól, s leülteti az ágyra. Mellé ülve megöleli szorosan, majd el is engedi. Nem nagyon mer egyenlőre közelebb kerülni hozzá, hiszen hiába van bezárva az ajtó, ha maga a Matróna szeretne bejönni be kell engednie. *
- Minek köszönhetem látogatásod?
*Ha körül néz a szobába láthatja a hím, hogy olyan akár egy kéjbarlang. Láncok vannak a régi ágy fölé felfűzve bilincsekkel a végén, van egy nagyobb batyu az ajtó mellett amiből kikandikál a festő állvány s pár vászon. Továbbá egy nagyobb ruhás szekrény, valamint egy asztal, ami tele van mámorító füstölőkkel és gyertyákkal.
Végig simít a férfi heges arcán, majd odabújik hozzá.*
-Hiányzol s nem tudom meddig bírom ki Nélküled. Ez a költözési mizéria nagyon lefáraszt.
A hozzászólás írója (Natynrae Dwirinthalen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.11.25 16:45:18
109. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2012-11-25 16:16:49
Üzenet elküldve: 2012-11-25 16:16:49
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
// Natynak //
* Kellőképpen kipihente magát a tisztáson, ahol elsőre találkozott a nővel, akinek hiányát egyre jobban érzi. Következő lépése, hogy gyorsan hazajusson, mert ennyi napozás túlságosan sok számára. Gyors léptekkel indul el a Folyópart felé, hogy lehűtse arcát. Út közben a tájat nézi, hogy később lehessen visszajönni. Eléri a folyópartot, ahol egész arcát megmossa a hűs vízben, majd siet tovább, mert az arcmosás nem sokáig fog neki segíteni a nap ellen. A temetőt nem veszi szemügyre, mert nem úgy érzi, hogy fontos lenne a számára. A templomkert következik, majd a jól ismert gazdagnegyed. Nagy nehezen hazaér a Kúriába. Nem törődik senkivel, hanem egyenesen a szobájába indul, hogy ott találjon nyugalmat. Azonban mikor lenyomná a kilincset, úgy gondolja átnéz a nő szobájába, hátha a szobájában találja. Nem kell sokat sétálnia Naty ajtajáig, azonban neki hangosan dübörög a szíve.
~ Csak legyen itt, érinteni akarom és csókolni. ~ Nyel egyet az ajtónál, majd bekopog hangosan és várakozik egy kicsit. Pár másodpercnyi idő után megismétli, azonban egyúttal ha nincs zárva az ajtó akkor belép sietősen és maga után bezárja, ráadásul a kulcsot is elfordítja a zárban. Kíváncsian tekint szét a nő birodalmában.*
* Kellőképpen kipihente magát a tisztáson, ahol elsőre találkozott a nővel, akinek hiányát egyre jobban érzi. Következő lépése, hogy gyorsan hazajusson, mert ennyi napozás túlságosan sok számára. Gyors léptekkel indul el a Folyópart felé, hogy lehűtse arcát. Út közben a tájat nézi, hogy később lehessen visszajönni. Eléri a folyópartot, ahol egész arcát megmossa a hűs vízben, majd siet tovább, mert az arcmosás nem sokáig fog neki segíteni a nap ellen. A temetőt nem veszi szemügyre, mert nem úgy érzi, hogy fontos lenne a számára. A templomkert következik, majd a jól ismert gazdagnegyed. Nagy nehezen hazaér a Kúriába. Nem törődik senkivel, hanem egyenesen a szobájába indul, hogy ott találjon nyugalmat. Azonban mikor lenyomná a kilincset, úgy gondolja átnéz a nő szobájába, hátha a szobájában találja. Nem kell sokat sétálnia Naty ajtajáig, azonban neki hangosan dübörög a szíve.
~ Csak legyen itt, érinteni akarom és csókolni. ~ Nyel egyet az ajtónál, majd bekopog hangosan és várakozik egy kicsit. Pár másodpercnyi idő után megismétli, azonban egyúttal ha nincs zárva az ajtó akkor belép sietősen és maga után bezárja, ráadásul a kulcsot is elfordítja a zárban. Kíváncsian tekint szét a nő birodalmában.*
108. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2012-11-25 00:38:30
Üzenet elküldve: 2012-11-25 00:38:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
- Gyere Démon! *kapja fel a kutyust óvatosan és öleli magához miközben felemelkedik. Lehet Laz nem kimondottan így gondolta a "hozd a kis vadadat" részt na meg a kutyus sem tűnik túl vadnak hisz megadóan tűri a babusgatást amit a pár lépés alatt kaphat a lánytól majd amikor ismét biztos talajt érez a lába alatt, a testvérei közé szalad birkózni.
A bemutatóson jót mulat magában. Nem szokta teljes nevét használni hacsak nem valami főrangú egyénnel áll szemben és az illem így diktálja. Lazac igazi úri hölgyé lépett elő ezek szerint, hát még amikor a tappancsát is megemeli. Moon csodálkozva néz a nagybátyjára majd a kutyára és ismét Lazra végül a kutya lábát a tenyerébe fogja és megrázza egy picikét de gyorsan el is engedi még mielőtt túlzottnak érezné a négylábú úrhölgy a bókolást.
- Hogy mikre meg nem tanítottad ezt a kutyát... *csóválja a fejét csodálkozva majd a további javaslatokra rábólint - ... keresek paplant. *mondja örömmel. Jóleső érzés tölti el mert nem is olyan rég még az árvaházon gondolkodott most meg már családja és kutyája is van.
- Igaz segítesz majd betanítani. *néz még az ajtó felé lépő Laz után. Az öreg obsitos biztosan meghallotta a szavait és valószínűleg rá is bólintott. Mégsem hagyhatja, hogy egy majdnem gyermek neveljen vérebet Démonból.
A főnök, tehát Moon még egy rövid ideig gyönyörködik új beosztottjaiban majd eliramodik paplanért. Ha mást nem talál a sajátját hozza le, úgy is napok óta a széken szellőztette a dohos ámbár puha és vastag takarót. Kint a szabadban biztosan hamarabb megszabadul az áporodott szagtól, a kutyusok pedig finom puha fekvőhelyet találnak rajta.*
A bemutatóson jót mulat magában. Nem szokta teljes nevét használni hacsak nem valami főrangú egyénnel áll szemben és az illem így diktálja. Lazac igazi úri hölgyé lépett elő ezek szerint, hát még amikor a tappancsát is megemeli. Moon csodálkozva néz a nagybátyjára majd a kutyára és ismét Lazra végül a kutya lábát a tenyerébe fogja és megrázza egy picikét de gyorsan el is engedi még mielőtt túlzottnak érezné a négylábú úrhölgy a bókolást.
- Hogy mikre meg nem tanítottad ezt a kutyát... *csóválja a fejét csodálkozva majd a további javaslatokra rábólint - ... keresek paplant. *mondja örömmel. Jóleső érzés tölti el mert nem is olyan rég még az árvaházon gondolkodott most meg már családja és kutyája is van.
- Igaz segítesz majd betanítani. *néz még az ajtó felé lépő Laz után. Az öreg obsitos biztosan meghallotta a szavait és valószínűleg rá is bólintott. Mégsem hagyhatja, hogy egy majdnem gyermek neveljen vérebet Démonból.
A főnök, tehát Moon még egy rövid ideig gyönyörködik új beosztottjaiban majd eliramodik paplanért. Ha mást nem talál a sajátját hozza le, úgy is napok óta a széken szellőztette a dohos ámbár puha és vastag takarót. Kint a szabadban biztosan hamarabb megszabadul az áporodott szagtól, a kutyusok pedig finom puha fekvőhelyet találnak rajta.*
107. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2012-11-24 15:21:00
Üzenet elküldve: 2012-11-24 15:21:00
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
*Sely nem látva az idegtől és a rosszulléttől beadja a derekát. Átvitt értelemben persze. Laznak nincs szüksége gyakorlatiakban Sely derekára... egyenlőre beéri a szavával.
Láthatóan fáradtsága és kiszolgáltatott helyzete miatt hozta végül azt a döntést, hogy az ebek a háznál maradnak.
Ha pedig Lazon múlik, akkor végleg. Már mint kettő végleg. Lazac és a kisfiú, amit éppen Moon mutat be.*
-Nagyszerű Úrnőm. Akkor a kert végében kapnak majd egy kisebb kennelt. Higgy el, nem bánja meg...
*Mondja s azzal Sely ott is hagyja őket.
Laz kifújja a levegőt és így szól:*
-Jól ment. Hála neked Moon, a kutyák nem kerültek levesbe. De... Ez meg nektek szól. *Mutat Lazac kutyára és a többi porontyra.* Ha estig kell Sely bakancsát nyalogatnom valamelyiktek mocska után, akkor koszt megvonás lesz.
*Mondja, majd így szól Moonhoz.*
-Gyere... hozd a kis vadadat. Megnézzük, hogy Lazac mennyire kedvel...
*Azzal az anyakutyához léptet, aki egészen jól tűrte a szeszélyes matróna első próbáját. Ami vélhetőleg nem is az utolsó.*
-Lazac... Ő itt egy rokon. Moonxylvery Dwirinthalen. Barát. Aki az én barátom az a tiéd is...
*Lazac láthatóan nehezen értelmezi a dolgokat, de csóválja a farkát, ami egy valamit jelent, hogy nincsen problémája Monnal.*
-Na egy pacsi?
*Mondja a kutyának, mire az kicsit ügyetlenül felemeli a mancsát és Moonra néz, jelezve, hogy örömmel kezet fog a lánnyal.*
-Na ismerkedjetek meg. Nekem most elintézni valóim... akadtak. Ha majd hazajöttem, akkor csinálunk a kutyáknak ide a falak sarkába, egy kutyaházat. Rendben van?
*Azzal megveregeti Moon vállát és megvakarja a kutya feje búbját.*
-Ha kicsit szeretnél segíteni... biztos van pár leselejtezett ágy. Azoknak a paplanját és bélését lehozhatnád. Az majd jó lesz a kutyáknak alvásra... Na legyetek jók. Este felé jövök.
*Mondja és feláll, azzal megindul ki a kapun.*
-Még valami... Lazac. Nincs morgás, nincs ugatás és nincs bemenet a házba. Ezen a zöld placcon maradtok. Moon a főnök míg távol vagyok...
*És azzal eltűnik az alakja a gazdagnegyed utcáin... céllal indul el. Megtalálni a griffes hölgyet.*
Láthatóan fáradtsága és kiszolgáltatott helyzete miatt hozta végül azt a döntést, hogy az ebek a háznál maradnak.
Ha pedig Lazon múlik, akkor végleg. Már mint kettő végleg. Lazac és a kisfiú, amit éppen Moon mutat be.*
-Nagyszerű Úrnőm. Akkor a kert végében kapnak majd egy kisebb kennelt. Higgy el, nem bánja meg...
*Mondja s azzal Sely ott is hagyja őket.
Laz kifújja a levegőt és így szól:*
-Jól ment. Hála neked Moon, a kutyák nem kerültek levesbe. De... Ez meg nektek szól. *Mutat Lazac kutyára és a többi porontyra.* Ha estig kell Sely bakancsát nyalogatnom valamelyiktek mocska után, akkor koszt megvonás lesz.
*Mondja, majd így szól Moonhoz.*
-Gyere... hozd a kis vadadat. Megnézzük, hogy Lazac mennyire kedvel...
*Azzal az anyakutyához léptet, aki egészen jól tűrte a szeszélyes matróna első próbáját. Ami vélhetőleg nem is az utolsó.*
-Lazac... Ő itt egy rokon. Moonxylvery Dwirinthalen. Barát. Aki az én barátom az a tiéd is...
*Lazac láthatóan nehezen értelmezi a dolgokat, de csóválja a farkát, ami egy valamit jelent, hogy nincsen problémája Monnal.*
-Na egy pacsi?
*Mondja a kutyának, mire az kicsit ügyetlenül felemeli a mancsát és Moonra néz, jelezve, hogy örömmel kezet fog a lánnyal.*
-Na ismerkedjetek meg. Nekem most elintézni valóim... akadtak. Ha majd hazajöttem, akkor csinálunk a kutyáknak ide a falak sarkába, egy kutyaházat. Rendben van?
*Azzal megveregeti Moon vállát és megvakarja a kutya feje búbját.*
-Ha kicsit szeretnél segíteni... biztos van pár leselejtezett ágy. Azoknak a paplanját és bélését lehozhatnád. Az majd jó lesz a kutyáknak alvásra... Na legyetek jók. Este felé jövök.
*Mondja és feláll, azzal megindul ki a kapun.*
-Még valami... Lazac. Nincs morgás, nincs ugatás és nincs bemenet a házba. Ezen a zöld placcon maradtok. Moon a főnök míg távol vagyok...
*És azzal eltűnik az alakja a gazdagnegyed utcáin... céllal indul el. Megtalálni a griffes hölgyet.*
106. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2012-11-24 14:24:30
Üzenet elküldve: 2012-11-24 14:24:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 189
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 189
Játékstílus: Szelíd
* Valóban meglepődést vált ki, az amit mond, de elsőre nem a kellemes fajtáját tapasztalaj veszi észre. Nem holmi pitiáner tolvaj ő, a felől nem kell tartania a ház úrnőjének. Meg tanulta már a lány régen tisztelni mások vagyonát és értéktárgyait annyira, hogy ne akarjon megszöktetni közülük egyetlen darabot se. Egyébként sem jó szemmel nézi azokat, akik valaki máson gazdagszanak meg, méghozzá tisztességtelen módon. Inkább dolgozik keményen a saját két kezével, mintsem, hogy a törvény másik oldalára tartozók szintjére süllyedjen le.*
- Ebben igaza van. Gyorsan hazasietek egy másik ruhát felkapni magamra. Ígérem nem leszek el sokáig.*mondja, majd a nő a többi ügy elintézéshez lát hozzá. Ez alatt Lilanna búcsút int és az otthonába lépdel szaporán, ahol jelenlegi öltözékét egy sötétbarna felsőre és egy kicsivel világosabb nadrágra cseréli le, majd a Dwirinthalen házhoz indul meg újra. Oda érve előkerít egy tollseprűt és elkezdi leporolni a bútorokat, majd felseper és lemossa a felületeket.*
- Ebben igaza van. Gyorsan hazasietek egy másik ruhát felkapni magamra. Ígérem nem leszek el sokáig.*mondja, majd a nő a többi ügy elintézéshez lát hozzá. Ez alatt Lilanna búcsút int és az otthonába lépdel szaporán, ahol jelenlegi öltözékét egy sötétbarna felsőre és egy kicsivel világosabb nadrágra cseréli le, majd a Dwirinthalen házhoz indul meg újra. Oda érve előkerít egy tollseprűt és elkezdi leporolni a bútorokat, majd felseper és lemossa a felületeket.*
105. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2012-11-24 13:28:00
Üzenet elküldve: 2012-11-24 13:28:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 59
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 59
Játékstílus: Szelíd
*A válasz meglepi, körbe is pillant gyorsan a szobán. Nem várta, hogy a szobalány már ma munkába álljon, Fejében gyorsan végigpörgeti a lehetőségeket, érveket és ellenérveket. Amint elküldött mindenkit, feltétlenül le kell pihennie, így pedig nem biztos, hogy annyira figyelemmel tudná kísérni a tündérke munkáját, mint szeretné. Ma látta először, nem tudhatja, mennyire ragadós a keze, így az első időszakban mindenképpen több figyelmet kell neki szentelnie.*
-Rendben, legyen így. Ha gondolja, valami kényelmesebb váltásruháért hazamehet, gondolom nem a mostani öltözékét szeretné összekoszolni.
*Biccent végül beleegyezően. Sok a bútor, a legtöbbre ráragadt az út pora, le kell hát tisztítani őket, ha van rá lehetőség, miért is ne csináltassa meg mással?
Ez a kérdés letudva és elintézve, máris a következővel találja szemben magát, ami nem más, mint egy alomnyi kutyakölyök és az anyjuk. A két "mama" között vibrál a feszültség, Sely-ben még az is felmerül egy pillanatra, hogy ha a szuka rátámad, az feljogosítaná-e arra, hogy az egész kutyahadat leölesse... Valószínűleg igen, de mivel ez nem történik meg, így a kutyamama nem teszi meg azt a szívességes, hogy rövidre zárja a problémát. Más helyzetben talán hallani sem akarna arról, hogy efféle állatokat a kúria kapuján belülre engedjen, de a jelenlegi helyzet jóval pikánsabb. Az alapvető problémát gyengesége szolgáltatja, aminek okán kénytelen elfogadni, hogy Laz tartsa talpon, ez a tény pedig máris sokat elvesz tekintélyéből, hiszen mégis ki venné komolyan annak a szavát, aki önerőből állni sem képes... Mivel nagybátyja arca a sisak miatt rejtve marad előle, így jobb híján csak Lazaccal tud farkasszemet nézni. Komolyan azt várják tőle, hogy állatmenhelyet csináljon a kertből? Ehhez társul még Moon kérlelő nézése is a tudat, ha most nekiállna ellenérveket felsorakoztatni, csak hosszabbra nyújtaná saját szenvedését. Szabad kezével megdörzsöli a szemeit, lassan teljesen kiégnek a napfénynek köszönhetően.*
-Feltételekkel egyelőre maradhatnak. A kúriába egyik sem teheti be a lábát, nem érdekel, milyen hideg van vagy mekkora a hó, kint maradnak a kertben. A második, hogy takarítasz utánuk. Ha véletlenül kutyaszarba lépnék, veled fogom tisztára nyalatni a csizmámat, megértettük egymást? A harmadik, hogy tanítsd meg őket csendben lenni, ha napközben nem tudok aludni az ugatásuk miatt, mérges leszek, azt pedig senki sem szeretné.
*Még ő is érzi, hogy túlzottan könnyen egyezett bele a kutyatartásba, de nincs ereje hosszan elnyúló vitákra, ráadásul ideje sem akad, hiszen máris adódik az újabb gond, érkezik egy idegen, akire szintén figyelmet kell fordítani. Maga mögött hagyja hát a vakarcsokat és Fraur felé lépdel, az első mustrát karba font kézzel és szúrós tekintettel állja. Más körülmények között ekkora tiszteletlenségért önkezével vájná ki mindkét szemét, de hát a felszín az más, itt nem érvényesek a más körülmények... Sajnos...
A férfinak nagy szerencséje, hogy a matróna nem gondolatolvasó, különben a konyhás gondolatot bizonyára nem hagyná szó nélkül. Ő gyakrabban látott odalent hímeket a konyhában, hiszen a nőstények el voltak foglalva vagy az istennő tiszteletével, vagy ügyeik intézésével, vagy képességeik fejlesztésével, míg a hímeknek aligha volt más dolga, mint kielégíteni feljebbvalóik igényeit.*
-Xselyahra Dwirinthalen, a Dwirinthalen család feje.
*Nyújtja előre a kezét, hogy rangjának kijáró kézcsókkal köszönthessék. Amint hallja, hogy mi is hozta ide a másikat, máris nyugodtabb hangot üt meg, emlékeztetnie kell magát, hogy felelős matrónaként nem tombolhat már kedvére.*
-Üdvözöllek, Natynrae, szokatlan időpontot választottál a sétához.
*Bár elnézve a batyut, meg tudja érteni, hogy miért most kelt újra, a piacon a legtöbb árus éjszakára hazakotródik, lényegében sakkhelyzetbe taszítva így a mélységieket. Csak jöjjön végre el az az idő, amikor másokat küldhetnek maguk helyett...*
-Kerüljünk beljebb.
*Int kezével az ajtó felé, reméli, Fraur követi. A pihenő munkásokat ügyesen kerülgeti, azok természetesen kihasználják, hogy kaptak egy szabad félórát, így tudva, hogy kitől jön a pénz, Ilz szavaira a fülük botját sem mozdítják. Sely kicsit bosszankodva löki be az ajtót, nem tudja, melyikük csukhatta be, de már nincs is jelentősége, a benti árnyék jólesően borul rá bőrére. Leendő alkalmazottját a társalgóba vezeti, ő maga a már megszokott karosszékbe roskad, bár minden erejét igyekszik latba vetni, hogy ne látszódjon, mennyire vágyta már, hogy újra leülhessen. Persze helyet mutat a férfinak is magával szemben, a kanapén.*
-Szóval a kardját? Győzzön meg, miért is lenne szükségünk önre, amikor így is van már két kardforgató a családban.
*Tekintete kihívó, ha ilyen posztról van szó, nem fog akárkit beereszti a ház berkein belülre.*
-Rendben, legyen így. Ha gondolja, valami kényelmesebb váltásruháért hazamehet, gondolom nem a mostani öltözékét szeretné összekoszolni.
*Biccent végül beleegyezően. Sok a bútor, a legtöbbre ráragadt az út pora, le kell hát tisztítani őket, ha van rá lehetőség, miért is ne csináltassa meg mással?
Ez a kérdés letudva és elintézve, máris a következővel találja szemben magát, ami nem más, mint egy alomnyi kutyakölyök és az anyjuk. A két "mama" között vibrál a feszültség, Sely-ben még az is felmerül egy pillanatra, hogy ha a szuka rátámad, az feljogosítaná-e arra, hogy az egész kutyahadat leölesse... Valószínűleg igen, de mivel ez nem történik meg, így a kutyamama nem teszi meg azt a szívességes, hogy rövidre zárja a problémát. Más helyzetben talán hallani sem akarna arról, hogy efféle állatokat a kúria kapuján belülre engedjen, de a jelenlegi helyzet jóval pikánsabb. Az alapvető problémát gyengesége szolgáltatja, aminek okán kénytelen elfogadni, hogy Laz tartsa talpon, ez a tény pedig máris sokat elvesz tekintélyéből, hiszen mégis ki venné komolyan annak a szavát, aki önerőből állni sem képes... Mivel nagybátyja arca a sisak miatt rejtve marad előle, így jobb híján csak Lazaccal tud farkasszemet nézni. Komolyan azt várják tőle, hogy állatmenhelyet csináljon a kertből? Ehhez társul még Moon kérlelő nézése is a tudat, ha most nekiállna ellenérveket felsorakoztatni, csak hosszabbra nyújtaná saját szenvedését. Szabad kezével megdörzsöli a szemeit, lassan teljesen kiégnek a napfénynek köszönhetően.*
-Feltételekkel egyelőre maradhatnak. A kúriába egyik sem teheti be a lábát, nem érdekel, milyen hideg van vagy mekkora a hó, kint maradnak a kertben. A második, hogy takarítasz utánuk. Ha véletlenül kutyaszarba lépnék, veled fogom tisztára nyalatni a csizmámat, megértettük egymást? A harmadik, hogy tanítsd meg őket csendben lenni, ha napközben nem tudok aludni az ugatásuk miatt, mérges leszek, azt pedig senki sem szeretné.
*Még ő is érzi, hogy túlzottan könnyen egyezett bele a kutyatartásba, de nincs ereje hosszan elnyúló vitákra, ráadásul ideje sem akad, hiszen máris adódik az újabb gond, érkezik egy idegen, akire szintén figyelmet kell fordítani. Maga mögött hagyja hát a vakarcsokat és Fraur felé lépdel, az első mustrát karba font kézzel és szúrós tekintettel állja. Más körülmények között ekkora tiszteletlenségért önkezével vájná ki mindkét szemét, de hát a felszín az más, itt nem érvényesek a más körülmények... Sajnos...
A férfinak nagy szerencséje, hogy a matróna nem gondolatolvasó, különben a konyhás gondolatot bizonyára nem hagyná szó nélkül. Ő gyakrabban látott odalent hímeket a konyhában, hiszen a nőstények el voltak foglalva vagy az istennő tiszteletével, vagy ügyeik intézésével, vagy képességeik fejlesztésével, míg a hímeknek aligha volt más dolga, mint kielégíteni feljebbvalóik igényeit.*
-Xselyahra Dwirinthalen, a Dwirinthalen család feje.
*Nyújtja előre a kezét, hogy rangjának kijáró kézcsókkal köszönthessék. Amint hallja, hogy mi is hozta ide a másikat, máris nyugodtabb hangot üt meg, emlékeztetnie kell magát, hogy felelős matrónaként nem tombolhat már kedvére.*
-Üdvözöllek, Natynrae, szokatlan időpontot választottál a sétához.
*Bár elnézve a batyut, meg tudja érteni, hogy miért most kelt újra, a piacon a legtöbb árus éjszakára hazakotródik, lényegében sakkhelyzetbe taszítva így a mélységieket. Csak jöjjön végre el az az idő, amikor másokat küldhetnek maguk helyett...*
-Kerüljünk beljebb.
*Int kezével az ajtó felé, reméli, Fraur követi. A pihenő munkásokat ügyesen kerülgeti, azok természetesen kihasználják, hogy kaptak egy szabad félórát, így tudva, hogy kitől jön a pénz, Ilz szavaira a fülük botját sem mozdítják. Sely kicsit bosszankodva löki be az ajtót, nem tudja, melyikük csukhatta be, de már nincs is jelentősége, a benti árnyék jólesően borul rá bőrére. Leendő alkalmazottját a társalgóba vezeti, ő maga a már megszokott karosszékbe roskad, bár minden erejét igyekszik latba vetni, hogy ne látszódjon, mennyire vágyta már, hogy újra leülhessen. Persze helyet mutat a férfinak is magával szemben, a kanapén.*
-Szóval a kardját? Győzzön meg, miért is lenne szükségünk önre, amikor így is van már két kardforgató a családban.
*Tekintete kihívó, ha ilyen posztról van szó, nem fog akárkit beereszti a ház berkein belülre.*
104. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2012-11-24 12:08:24
Üzenet elküldve: 2012-11-24 12:08:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
* Moon egyáltalában nem ért az intrikához, meg ahhoz sem milyen volt az élet és a rend a föld alatt. Soha nem élt lent és néhány mesén kívül nem tud semmit az igazi mélységiek világáról és rendjéről. Neki természetes, hogy egy nőstény pontosabban egy nő is lehet gyenge. Vannak napok amikor nehezebb az élet meg akadnak bizonyos nyavalyák is amik a felszínieket kínozzák de akár rájuk, mélységiekre is ráragadhatnak. Jól emlékszik, alig volt hét éves amikor egy igen durva betegség alig eresztette ki a karmai közül. Akkor sokat szenvedett, láza volt, fájdalmak gyötörték és sokat beszélt félre.
Még az orvos sem volt biztos abban, hogy egyáltalában megmarad a lányka.
A lányt most épp jobban érdeklik a kutyusok, közülük is az az egy amelyik a legbátrabb volt így a köszönés után rögtön ismét reá figyel. Úgy tűnik a kis bohó bizalmát már megnyerte.
A kutyák talán védheti majd nappal a házat éjszakára meg majd beszereznek valami mást, mondjuk egy baglyot, talán az is betanítható arra, hogy elzavarja a nem várt látogatókat.
A kérdésére megérkezik a válasz. Valahogy nem ilyen egyszerű megoldásra gondolt. Egyszerűen csak a piacra ment ki ezek szerint Laz és onnan tért haza az öt vakarékkal meg az anyaállattal. A kis kölyök már teljesen megbarátkozott Moonal.Ott játszadozik körülötte, tűri, hogy Moon újra meg újra óvatosan felborítsa, megpaskolja az oldalát majd engedje, hogy talpra álljon. A többi kölyök inkább az anyjuk biztos közelségét választja.
- Természetesen ezt, ez a legbátrabb. Egy igazi kis démon és nézd milyen gyors. *mutat be egy újabb játékos trükköt amint az úját a kölyök szeme sőt inkább szája elé tartva kapkodja el előle még mielőtt annak sikerülne megharapnia. Most nem is tudni ki az ügyesebb, Moon, hogy még nem kapott egy sor fognyomot sem a kutyától vagy pedig ő mert alig pár hetesen már képes ilyen koncentrációra.
Amint Laz ismét az úrnő felé néz, Moon is feléjük emeli smaragd tekintetét kérlelőn de nem szól csak reménykedik. Nagyon megkedvelte az ezüst nyakörves kölyköt. Bár az udvar nem nagy de egy zugában talán elférne egy kutyaól is.*
A hozzászólás írója (Moonxylwery Dwirinthalen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.11.24 12:10:23
Még az orvos sem volt biztos abban, hogy egyáltalában megmarad a lányka.
A lányt most épp jobban érdeklik a kutyusok, közülük is az az egy amelyik a legbátrabb volt így a köszönés után rögtön ismét reá figyel. Úgy tűnik a kis bohó bizalmát már megnyerte.
A kutyák talán védheti majd nappal a házat éjszakára meg majd beszereznek valami mást, mondjuk egy baglyot, talán az is betanítható arra, hogy elzavarja a nem várt látogatókat.
A kérdésére megérkezik a válasz. Valahogy nem ilyen egyszerű megoldásra gondolt. Egyszerűen csak a piacra ment ki ezek szerint Laz és onnan tért haza az öt vakarékkal meg az anyaállattal. A kis kölyök már teljesen megbarátkozott Moonal.Ott játszadozik körülötte, tűri, hogy Moon újra meg újra óvatosan felborítsa, megpaskolja az oldalát majd engedje, hogy talpra álljon. A többi kölyök inkább az anyjuk biztos közelségét választja.
- Természetesen ezt, ez a legbátrabb. Egy igazi kis démon és nézd milyen gyors. *mutat be egy újabb játékos trükköt amint az úját a kölyök szeme sőt inkább szája elé tartva kapkodja el előle még mielőtt annak sikerülne megharapnia. Most nem is tudni ki az ügyesebb, Moon, hogy még nem kapott egy sor fognyomot sem a kutyától vagy pedig ő mert alig pár hetesen már képes ilyen koncentrációra.
Amint Laz ismét az úrnő felé néz, Moon is feléjük emeli smaragd tekintetét kérlelőn de nem szól csak reménykedik. Nagyon megkedvelte az ezüst nyakörves kölyköt. Bár az udvar nem nagy de egy zugában talán elférne egy kutyaól is.*
A hozzászólás írója (Moonxylwery Dwirinthalen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.11.24 12:10:23
103. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2012-11-23 20:35:28
Üzenet elküldve: 2012-11-23 20:35:28
ÚJ
![>Soraya Dwirinthalen [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11048_1511015520_sotetelf_no.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 227
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 227
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Vakmerő
*Soraya távozása után bő két órával újabb szekér érkezik a Kúria utcájába. Ugyan nincs roskadásig pakolva, egy hálószoba berendezéséhez szükséges tárgyak megtalálhatók a rakományban. A kocsis zsebében egy levél lapul Jamillnak címezve, mely részletesen leírja teendőit, míg úrnője házon kívül tartózkodik. Nemsokára elő is kerül az említett férfi a nyüzsgő emberek rengetegéből, s a szállítólevélen kívül egy díszes csomaggal tér vissza a Kúriába. Mohón szakítja fel a neki szánt irományt, s rögtön az utasítások szerint cselekszik. Első és legfontosabb teendője, az ajándék átadása a családfőnek. Rögtön keresésére indul, s amint megtalálja szótlanul ereszkedik térdre előtte, karját magasba emelve nyújtja Selynek az ajándékot. Miután teljesítette a szolgálatot tiszteletteljesen biccent a ház úrnőjének, s tovább áll, hogy a további parancsokat teljesítse.
Egy kisebb könyv méretű csomagot hozott, melynek csomagolása nincs túldíszítve, de nagyon ízléses. Ha Sely leoldja a színes papírokat, egy szépen faragott fadobozt talál alattuk, melynek fedlapjára fektetett papíroson egy cirádás betűkkel rajzolt üzenet olvasható: 'Fogadd e csekélységet hálám, s hűségem jeléül!'; a végén Soraya aláírásával. Ha felnyitja a fedelet, egy szépen kidolgozott ékszert talál benne, amit csuklóján és ujján rögzítve tud viselni. Egész kézfejét fehérarany hálóval borítja be, melynek közepén egy csodás, vörös drágakövekből kirakott pók ül.
Ezalatt a kocsis lepakolja rakományát a Kúria kapujában, hogy a munkások szabadon hozzáférjenek, majd ő is távozik a helyszínről.*
A hozzászólás írója (Soraya Dwirinthalen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.11.23 20:36:52
Egy kisebb könyv méretű csomagot hozott, melynek csomagolása nincs túldíszítve, de nagyon ízléses. Ha Sely leoldja a színes papírokat, egy szépen faragott fadobozt talál alattuk, melynek fedlapjára fektetett papíroson egy cirádás betűkkel rajzolt üzenet olvasható: 'Fogadd e csekélységet hálám, s hűségem jeléül!'; a végén Soraya aláírásával. Ha felnyitja a fedelet, egy szépen kidolgozott ékszert talál benne, amit csuklóján és ujján rögzítve tud viselni. Egész kézfejét fehérarany hálóval borítja be, melynek közepén egy csodás, vörös drágakövekből kirakott pók ül.
Ezalatt a kocsis lepakolja rakományát a Kúria kapujában, hogy a munkások szabadon hozzáférjenek, majd ő is távozik a helyszínről.*
A hozzászólás írója (Soraya Dwirinthalen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.11.23 20:36:52
102. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2012-11-23 20:27:58
Üzenet elküldve: 2012-11-23 20:27:58
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
//Moon és az ebek//
*A kis kutyák fülei pont ugyanúgy hegyesednek, mint az anyjuké. Mikor meglátják a fiatal sötételf leányt, kicsit hitetlenkednek.
Lazac láthatóan feszülten ül egy helyben és farok csóválás nélkül méregeti Moont.
Látva, hogy a lánynak nincsenek nagy tapasztalatai nem vakkant, nem morog, csak feszülten figyel.
Mire az egyik kis eb, az egyik kisfiú, odatéblábol a sötételf leányhoz. Láthatóan nem ismeri még se a kutya, se a leány, hogy a bizalmatlanság mekkora erő. Gyerekek, mind a kettő...
E közben...
Laz nem számolt arra, hogy Sora eléggé hízelegni próbál neki. Látva a régi vágású nőt arra készült, hogy a lovag vért láttán egyből késsel akarná kivájni a szemeit. A régiek ezt tették volna... de az idők változnak.
Sely végül ráér kicsit Lazra is, mire meg is indulnak kifelé. Sely joggal akadékoskodik, hogy minek éjjeli őr, erre Laz szokásos higgadt hangján frappánsan felel:*
-Drága Úrnőm... tudja én MÁR nem sötételfként gondolkodom. Nekem este, este. Reggel pedig reggel. Este alszom, reggel harcolok... Ember fejjel gondolkodom...
*Mondja némileg büszkén. A hangja mintha egy kis elégedettséget és sikerérzetet is hordozna. Mintha örülne annak, hogy megtanult... ember lenni? Ennek nem kifejezetten fog majd persze Sely örülni... annak ami odakint várja, meg végképp.
Mikor kiállnak a kapu elé, hirtelen Sely levegőért kap, látva a kutyákat. Az meg külön 'bónusz' hogy Moon nagy örömmel simogatja az egyik kis dobbermant.
Sely ha nem is veszti el eszméletét, meginog és belemarkol Lazzur vértes karjába.
Laznak először tűnik föl ez az... instabilitás. Tudta, hogy Sely az ősöktől hozta a... nemesi ideggyöngeséget és az őrületet. De pár kis kutya láttán nem készülhet ki ennyire. Valami van a háttérben.
Laz elszokott az intrikáktól, de ezt a momentumot megjegyzi magának, majd így szól:*
-Kedves Úrnőm. Nem, nem viccelek. De nem kell aggódnod, a kis szőrcsomóknak még egy fél hónap kell és meg bírunk tőlük válni. Az anyát... *Mutat Lazacra, mire a kutya megcsóválja a farkát. Laz ezt egy kacsintással jutalmazza, bár a sisaktól ez nem látszik.* és a kölyköt, amit Moon simogat. Viszont megtartjuk. Kiváló házőrzőkké lesznek. Ne aggódj.
*Mondja nagy örömmel, ignorálva Sely érezhető megingását és ellenszenvét.
Közben tüntetőleg erős jobbját Sely alkarjára fonja, nehogy a nő elgondoljon esni.*
-Úgy érted Lazacot és kölykeit? A piacon, ahogyan ezt is...
*Hajol le kicsit Moonhoz Laz. Sely közbe a kapuhoz lép, hogy valami embert, egy fess idegent köszöntsön.
Majd előveszi a gyönyörű zöld ezüst nyakéket, amit boltolt. Inkább dicsekvésként mutatja meg a kislánynak. Az apró ezüst láncok, egy gyönyörű díszként omlanak le Laz vaskezein.*
-Szép igaz? Na melyik kiskutya tetszik hmmm? Mutasd...
*Biztatja kicsit Moont arra, hogy mutassa meg azt a kis fiú kutyát, akivel összebarátkozott. Így legalább Lazac sem fog tartani a lánytól, ha látja, hogy Lazzal diskurál.
Ám Lazac most a másik... 'anyával' van elfoglalva Selyvel. Méregeti és néha csóvál egyet-egyet farkán, néha csak figyeli. Nem bírja hová tenni, de látja, hogy tőle függ a jövője.
Ha Sely végez a diskurálással, akkor majd felemelkedik és így szól:*
-Nos mit gondol Úrnő? Megérnének némi fejfájást és egy kis ráfigyelést?
*Közben szeme rátéved Natyra is, aki most tért vissza. Reméli a matróna rábólint a kutyákra, megspórolna Laznak egy csomó szájkoptatást.*
*A kis kutyák fülei pont ugyanúgy hegyesednek, mint az anyjuké. Mikor meglátják a fiatal sötételf leányt, kicsit hitetlenkednek.
Lazac láthatóan feszülten ül egy helyben és farok csóválás nélkül méregeti Moont.
Látva, hogy a lánynak nincsenek nagy tapasztalatai nem vakkant, nem morog, csak feszülten figyel.
Mire az egyik kis eb, az egyik kisfiú, odatéblábol a sötételf leányhoz. Láthatóan nem ismeri még se a kutya, se a leány, hogy a bizalmatlanság mekkora erő. Gyerekek, mind a kettő...
E közben...
Laz nem számolt arra, hogy Sora eléggé hízelegni próbál neki. Látva a régi vágású nőt arra készült, hogy a lovag vért láttán egyből késsel akarná kivájni a szemeit. A régiek ezt tették volna... de az idők változnak.
Sely végül ráér kicsit Lazra is, mire meg is indulnak kifelé. Sely joggal akadékoskodik, hogy minek éjjeli őr, erre Laz szokásos higgadt hangján frappánsan felel:*
-Drága Úrnőm... tudja én MÁR nem sötételfként gondolkodom. Nekem este, este. Reggel pedig reggel. Este alszom, reggel harcolok... Ember fejjel gondolkodom...
*Mondja némileg büszkén. A hangja mintha egy kis elégedettséget és sikerérzetet is hordozna. Mintha örülne annak, hogy megtanult... ember lenni? Ennek nem kifejezetten fog majd persze Sely örülni... annak ami odakint várja, meg végképp.
Mikor kiállnak a kapu elé, hirtelen Sely levegőért kap, látva a kutyákat. Az meg külön 'bónusz' hogy Moon nagy örömmel simogatja az egyik kis dobbermant.
Sely ha nem is veszti el eszméletét, meginog és belemarkol Lazzur vértes karjába.
Laznak először tűnik föl ez az... instabilitás. Tudta, hogy Sely az ősöktől hozta a... nemesi ideggyöngeséget és az őrületet. De pár kis kutya láttán nem készülhet ki ennyire. Valami van a háttérben.
Laz elszokott az intrikáktól, de ezt a momentumot megjegyzi magának, majd így szól:*
-Kedves Úrnőm. Nem, nem viccelek. De nem kell aggódnod, a kis szőrcsomóknak még egy fél hónap kell és meg bírunk tőlük válni. Az anyát... *Mutat Lazacra, mire a kutya megcsóválja a farkát. Laz ezt egy kacsintással jutalmazza, bár a sisaktól ez nem látszik.* és a kölyköt, amit Moon simogat. Viszont megtartjuk. Kiváló házőrzőkké lesznek. Ne aggódj.
*Mondja nagy örömmel, ignorálva Sely érezhető megingását és ellenszenvét.
Közben tüntetőleg erős jobbját Sely alkarjára fonja, nehogy a nő elgondoljon esni.*
-Úgy érted Lazacot és kölykeit? A piacon, ahogyan ezt is...
*Hajol le kicsit Moonhoz Laz. Sely közbe a kapuhoz lép, hogy valami embert, egy fess idegent köszöntsön.
Majd előveszi a gyönyörű zöld ezüst nyakéket, amit boltolt. Inkább dicsekvésként mutatja meg a kislánynak. Az apró ezüst láncok, egy gyönyörű díszként omlanak le Laz vaskezein.*
-Szép igaz? Na melyik kiskutya tetszik hmmm? Mutasd...
*Biztatja kicsit Moont arra, hogy mutassa meg azt a kis fiú kutyát, akivel összebarátkozott. Így legalább Lazac sem fog tartani a lánytól, ha látja, hogy Lazzal diskurál.
Ám Lazac most a másik... 'anyával' van elfoglalva Selyvel. Méregeti és néha csóvál egyet-egyet farkán, néha csak figyeli. Nem bírja hová tenni, de látja, hogy tőle függ a jövője.
Ha Sely végez a diskurálással, akkor majd felemelkedik és így szól:*
-Nos mit gondol Úrnő? Megérnének némi fejfájást és egy kis ráfigyelést?
*Közben szeme rátéved Natyra is, aki most tért vissza. Reméli a matróna rábólint a kutyákra, megspórolna Laznak egy csomó szájkoptatást.*
101. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2012-11-23 19:52:40
Üzenet elküldve: 2012-11-23 19:52:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 85
OOC üzenetek: 122
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 85
OOC üzenetek: 122
Játékstílus: Szelíd
*Lassan komótosan ballag haza a piactól, hátán egy hatalmas barna batyu, amiben festő kellékeit cipeli. Eszi is a fene, hogy miért nem ment lóval, de hát késő bánat. Szívja is a fogát e miatt.*
~A fene essen bele! Kellett nekem bevásárolnom, ennyi mindent. A nap is égeti a bőröm, szomjas vagyok és lassan összeesek a fáradságtól. Nem vagyok én ehhez hozzá szokva. Fene, fene, fene!~
*Meg is áll egy-egy pillanatra, hogy szusszanjon egyet, de már nem sokáig kell cipekedni, hiszen már látja a kúriát. Sóhajt, majd összeszedi minden erejét s tovább bandukol. Még pár lépés és célba ér, csak pár nagyobb lépés. A távolba feltűnik a matróna alakja, meg egy férfié. Hunyorog, de nem tudja ki venni ki lehet, ám közeledbe látja, hogy ismeretlen. Felvonja szemöldökét, de tekintetébe fáradtság honol. Közelebb érve leteszi a hátán lévő batyut, majd meghajol Sely előtt.*
- Üdvözletem a matrónának! *Majd a férfire pillant* Üdvözletem!
*Ezzel nem is zavarva felkapja a hátára a cókmókot, és felviszi a szobájába. Körbe néz az előszobába látja, hogy egy nő ül a kanapén. Biccent felé, majd elindul felfelé. A lépcsőn nagyon nehezen mászik fel, de végül sikerrel jár. A szobája felé haladva megáll egy pillanatra Ilz szobája előtt, ám semmi zajt nem hall, így tovább halad. Beérve a szobájába leteszi a batyut, becsukja az ajtaját, majd ledől az ágyára.*
- Végre! véééégre, hogy itthon vagyok!
*Dörmögi magának, s lehunyja szemét, hogy kipihenje a fáradalmakat.*
~A fene essen bele! Kellett nekem bevásárolnom, ennyi mindent. A nap is égeti a bőröm, szomjas vagyok és lassan összeesek a fáradságtól. Nem vagyok én ehhez hozzá szokva. Fene, fene, fene!~
*Meg is áll egy-egy pillanatra, hogy szusszanjon egyet, de már nem sokáig kell cipekedni, hiszen már látja a kúriát. Sóhajt, majd összeszedi minden erejét s tovább bandukol. Még pár lépés és célba ér, csak pár nagyobb lépés. A távolba feltűnik a matróna alakja, meg egy férfié. Hunyorog, de nem tudja ki venni ki lehet, ám közeledbe látja, hogy ismeretlen. Felvonja szemöldökét, de tekintetébe fáradtság honol. Közelebb érve leteszi a hátán lévő batyut, majd meghajol Sely előtt.*
- Üdvözletem a matrónának! *Majd a férfire pillant* Üdvözletem!
*Ezzel nem is zavarva felkapja a hátára a cókmókot, és felviszi a szobájába. Körbe néz az előszobába látja, hogy egy nő ül a kanapén. Biccent felé, majd elindul felfelé. A lépcsőn nagyon nehezen mászik fel, de végül sikerrel jár. A szobája felé haladva megáll egy pillanatra Ilz szobája előtt, ám semmi zajt nem hall, így tovább halad. Beérve a szobájába leteszi a batyut, becsukja az ajtaját, majd ledől az ágyára.*
- Végre! véééégre, hogy itthon vagyok!
*Dörmögi magának, s lehunyja szemét, hogy kipihenje a fáradalmakat.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760