Nincs játékban - Dwirinthalen kúria
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Dwirinthalen kúria | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 48 (941. - 960. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Yerougha Enchris [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10838_1486992453_ember_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760
960. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2015-01-16 18:46:27
Üzenet elküldve: 2015-01-16 18:46:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
*Még szép, hogy ismeri, imádja az ilyen helyi legendákat. Ennek az ágynak a legendája pedig pont éppen az egyik kedvence. Persze ez még nem a legnagyobb kedvence, legjobban a vándor és a kalapja történetét szereti. Érdekes és izgalmas történet, csak Svir szerint még korántsem elég hosszú ahhoz, hogy a közeljövőben vége legyen. Meg nem most nem is szeretné a nagyszabású, az egész várost és a város környékét is végigjáró, ezért pedig igen költséges gyászmenettel terhelni sem a ház, sem a város kincstárát. De ezzel nem csak a kasszákat kíméli, az írnokok munkája is sokkal változatosabb, ha nem Svirként kell bejegyezni minden fiúgyermeket az elkövetkező esztendőkben, a bábáknak pedig nem kell majd rögtön már a kislányok születésekor azon vitatkozni, hogy rendben, hogy divatos és szerencsét is hoz, de mégsem az a klasszikus lánynév. De térjünk vissza a jelenbe, méghozzá a kettes számú teljesen átlagos, azaz a "maradj ágyban" jeligére megalkotott szobába.*
- Ugye, ugye? Én tudtam! *Mondja szinte lelkendezve Dachának. Bizony, ilyen örömteli, hogy ismét itt van térben és időben is. Természetesen figyel arra, amit Albun odasuttog neki, bólint is, hogy érti a problémát.*
- Tudod, én eddig csak olvastam róla. *Vallja be kissé szomorúan. Sokat lehet megtudni a könyvekből, de az a temerdék információ sokszor szinte teljesen használhatatlan a gyakorlatban.*
- Már ugye a szobáról, arról nem láttam feljegyzést, hogy csak úgy kiszálhatott volna belőle bárki is. *Hátranéz az ágyban fekvő Dachára, ha a lány figyelné, akkor láthatná a férfi arcára kiülő aggodalmat.*
- Talán valami zálogot kell hagyni Neki. *Mondja Yeroughának.*
- Feküdjön nyugodtan kisasszony. Csak semmi hir... szóval úgy sokkal kényelmesebb, ha nyugodtan fekszik az ágyon.*Mondja Dachának.*
- Ugye, ugye? Én tudtam! *Mondja szinte lelkendezve Dachának. Bizony, ilyen örömteli, hogy ismét itt van térben és időben is. Természetesen figyel arra, amit Albun odasuttog neki, bólint is, hogy érti a problémát.*
- Tudod, én eddig csak olvastam róla. *Vallja be kissé szomorúan. Sokat lehet megtudni a könyvekből, de az a temerdék információ sokszor szinte teljesen használhatatlan a gyakorlatban.*
- Már ugye a szobáról, arról nem láttam feljegyzést, hogy csak úgy kiszálhatott volna belőle bárki is. *Hátranéz az ágyban fekvő Dachára, ha a lány figyelné, akkor láthatná a férfi arcára kiülő aggodalmat.*
- Talán valami zálogot kell hagyni Neki. *Mondja Yeroughának.*
- Feküdjön nyugodtan kisasszony. Csak semmi hir... szóval úgy sokkal kényelmesebb, ha nyugodtan fekszik az ágyon.*Mondja Dachának.*
959. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2015-01-16 13:37:56
Üzenet elküldve: 2015-01-16 13:37:56
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Roddar és Vreeber//
*Tulajdonképpen a lány válaszolt Vreeber kérdésére, hiszen elmondta, miért is jött. Azt már nem tartotta szükségesnek, hogy hozzátegye: Nem, nem testőrnek jelentkezem.*
-Természetesen énekelni is tudok.
*Na ez a kérdés meglepte kissé, hiszen nála a zenélés, és az éneklés összetartozik. De bizonyára vannak olyanok is, akik csak hangszeren játszanak, és nem kísérik dalaikat énekszóval, vagy csak énekelnek, de hangszeren nem játszanak.
Ayra tényleg nem látja a felé nyújtott kezet, ezért meglepi az érintés, de persze nem annyira, hogy ettől megijedjen. Viszont már tapasztaltan korrigálja ki a helyzetet, ahogy a férfi karjába fűzi sajátját. Aki még soha nem vezetett át világtalant az úton, vagy nem sétált még vele, az nem tudja, miként is kell. Ha vezetni akarjuk, akkor bizonytalanná válik, mert nem tudja, merre irányítjuk, de ha engedjük, hogy belénk karoljon, akkor előre érzékeli még azt is, ha mi lépcsőn lépünk fel, vagy éppen le, hiszen a testünk mozgása azonnal érzékelhetővé válik.
Ezért karol hát bele Roddarba, s így engedi, hogy a férfi bevezesse az épületbe, a társalgóba. Ott aztán újra elengedi. Ekkor érkezik Vreeber a rumosüveggel, melyet a lány kezébe nyom.*
-Persze.
*Fogja az üveget, az invitálásra bele is szagol kissé, de elfintorodik.*
-Nem, köszönöm.
*Hárítja az ivásra tett ajánlatot. Nem szokott alkoholt inni, főleg nem ilyen erőset. Aztán csak áll, míg a másik vissza nem veszi tőle az üveget. Ekkor ereszti le válláról a zsákját, melyben holmijai vannak, majd nagyon óvatosan átemeli feje felett a hangszer tokjának szíját is, és ezt is vigyázva a földre engedi. Mivel a hangszer feneke kissé lapos, így nem dől el, hanem megáll, de azért óvatosan kell bánni vele. Csak ekkor tudja levenni magáról a köpenyét, melyet készségesen nyújt át Roddarnak.*
-Köszönöm a figyelmességét.
*Jegyzi meg. Amúgy meg Vreeber gondolatmenete hibátlan. Valóságos csoda, hogy még él. Majdnem magatehetetlen, mindig mások jóindulatára szorul. Lásd, fizikai munkát nem is képes végezni. Látás nélkül alkalmatlan. Csupán a zene maradt meg, no meg a teste, amit még használhatna. Igaz, azt nem tudja, hogy egyáltalán szép-e? Hogy van-e rajta bármi, ami egy férfi érdeklődését finomabb körökben is felkeltené? Mert vadakkal, durva és közönséges alakokkal volt már dolga. Mert eddigi élete, ha szerencsés is volt, azért nem volt fenékig tejföl. Ám erről nem beszél.
Aztán csak türelemmel várja, hogy miként is legyen tovább, illetve a hangszert visszaemeli a vállára. Ezúttal csak oda. Amúgy meg a köpeny alatt vastagabb vászonszoknyát visel, sötétbarna anyagból készültet, felül halványsárga vászonblúzt, és hozzá méregzöld vászonmellényt. Lábán fekete, erős bőr cipő, melynek épp csak orra látszik ki a szoknya alja alól. Mézszőke tincsei szabadon borulnak vállára, hátára.*
*Tulajdonképpen a lány válaszolt Vreeber kérdésére, hiszen elmondta, miért is jött. Azt már nem tartotta szükségesnek, hogy hozzátegye: Nem, nem testőrnek jelentkezem.*
-Természetesen énekelni is tudok.
*Na ez a kérdés meglepte kissé, hiszen nála a zenélés, és az éneklés összetartozik. De bizonyára vannak olyanok is, akik csak hangszeren játszanak, és nem kísérik dalaikat énekszóval, vagy csak énekelnek, de hangszeren nem játszanak.
Ayra tényleg nem látja a felé nyújtott kezet, ezért meglepi az érintés, de persze nem annyira, hogy ettől megijedjen. Viszont már tapasztaltan korrigálja ki a helyzetet, ahogy a férfi karjába fűzi sajátját. Aki még soha nem vezetett át világtalant az úton, vagy nem sétált még vele, az nem tudja, miként is kell. Ha vezetni akarjuk, akkor bizonytalanná válik, mert nem tudja, merre irányítjuk, de ha engedjük, hogy belénk karoljon, akkor előre érzékeli még azt is, ha mi lépcsőn lépünk fel, vagy éppen le, hiszen a testünk mozgása azonnal érzékelhetővé válik.
Ezért karol hát bele Roddarba, s így engedi, hogy a férfi bevezesse az épületbe, a társalgóba. Ott aztán újra elengedi. Ekkor érkezik Vreeber a rumosüveggel, melyet a lány kezébe nyom.*
-Persze.
*Fogja az üveget, az invitálásra bele is szagol kissé, de elfintorodik.*
-Nem, köszönöm.
*Hárítja az ivásra tett ajánlatot. Nem szokott alkoholt inni, főleg nem ilyen erőset. Aztán csak áll, míg a másik vissza nem veszi tőle az üveget. Ekkor ereszti le válláról a zsákját, melyben holmijai vannak, majd nagyon óvatosan átemeli feje felett a hangszer tokjának szíját is, és ezt is vigyázva a földre engedi. Mivel a hangszer feneke kissé lapos, így nem dől el, hanem megáll, de azért óvatosan kell bánni vele. Csak ekkor tudja levenni magáról a köpenyét, melyet készségesen nyújt át Roddarnak.*
-Köszönöm a figyelmességét.
*Jegyzi meg. Amúgy meg Vreeber gondolatmenete hibátlan. Valóságos csoda, hogy még él. Majdnem magatehetetlen, mindig mások jóindulatára szorul. Lásd, fizikai munkát nem is képes végezni. Látás nélkül alkalmatlan. Csupán a zene maradt meg, no meg a teste, amit még használhatna. Igaz, azt nem tudja, hogy egyáltalán szép-e? Hogy van-e rajta bármi, ami egy férfi érdeklődését finomabb körökben is felkeltené? Mert vadakkal, durva és közönséges alakokkal volt már dolga. Mert eddigi élete, ha szerencsés is volt, azért nem volt fenékig tejföl. Ám erről nem beszél.
Aztán csak türelemmel várja, hogy miként is legyen tovább, illetve a hangszert visszaemeli a vállára. Ezúttal csak oda. Amúgy meg a köpeny alatt vastagabb vászonszoknyát visel, sötétbarna anyagból készültet, felül halványsárga vászonblúzt, és hozzá méregzöld vászonmellényt. Lábán fekete, erős bőr cipő, melynek épp csak orra látszik ki a szoknya alja alól. Mézszőke tincsei szabadon borulnak vállára, hátára.*
958. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2015-01-16 13:18:28
Üzenet elküldve: 2015-01-16 13:18:28
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Roddar és Ayradale //
*Bár a lány nem válaszol a feltett kérdésre, de most már neki is feltűnik hogy az elf nem lát.*
~ Vacak dolog, de akkor minek neki az íj? ~
*Aztán rájön hogy nincs nála fegyver, mivel amit íjnak nézett az hárfa.*
~ Fura hely ez az Arthenior ~
*Nem érti hogy a nő hogy maradhatott életben eddig. A vadonban nagyon gyorsan megölték volna, és ha őt kérdezik, azt mondaná a városban sem úszna meg túl sok éjszakát épp torokkal. Főleg mivel a maga fajtának nem telik védelemre, meg elit fogadókra. A szegény negyedekben pedig olcsó az élet, és pár aranyért már beleket ontanak ki.
Aztán elkérik a fegyvereit, s ő rezignáltan újra kortyol.*
-Ha ez a szabály.
-Ezt fogd meg nekem egy kicsit, kérlek.*Mondja s a vak lány szabad kezét most ő is igénybe veszi. Beleteszi a rumos üveget, s amíg nem biztos benne hogy az erősen tartja, nem is ereszti el.*
-Megvan?
-Csak fogd, vagyis, ihatsz is belőle, ha gondolod, csak el ne ejtsd.*Ha megvan a rumos üveg biztonságba helyezős művelet, nekivetkőzik. Először is átadja a hátán lévő iker pengéket. Hosszú tőrök, neki inkább kard méretűek. Vékonyak, és könnyűek de roppant veszélyesek.Aztán előkerül egy vadászkés, egy dobó tőr, és a cókmókjából még egy ork rohamkés is. Ormótlan darab, minden csak nem szép, viszont rendkívül hatékony ha valakiben van elég erő hogy a vissza álló fogakat kitépje a másik testéből. Ezt egy karaván kísérőtől nyerte, kockán. Hatalmas darab, orknak való, nem is embernek. Ő konkrétan kb. pallosnak tudná használni a súlya alapján, de fegyver, szóval átadja. Aztán átadja a kabátot is, s egészen selyem ingéig vetkőzik, bent ugyanis meleg van. Egyedül elegáns kalapjától nem válik meg, melyet valamit átkozottul szép madár tolla díszít két oldalról. Na azt nem kapja meg senki, csak ha megcsókolja.*
-Köszi.*Mondja az elf lánynak, s vissza veszi az üvegét.*
*Bár a lány nem válaszol a feltett kérdésre, de most már neki is feltűnik hogy az elf nem lát.*
~ Vacak dolog, de akkor minek neki az íj? ~
*Aztán rájön hogy nincs nála fegyver, mivel amit íjnak nézett az hárfa.*
~ Fura hely ez az Arthenior ~
*Nem érti hogy a nő hogy maradhatott életben eddig. A vadonban nagyon gyorsan megölték volna, és ha őt kérdezik, azt mondaná a városban sem úszna meg túl sok éjszakát épp torokkal. Főleg mivel a maga fajtának nem telik védelemre, meg elit fogadókra. A szegény negyedekben pedig olcsó az élet, és pár aranyért már beleket ontanak ki.
Aztán elkérik a fegyvereit, s ő rezignáltan újra kortyol.*
-Ha ez a szabály.
-Ezt fogd meg nekem egy kicsit, kérlek.*Mondja s a vak lány szabad kezét most ő is igénybe veszi. Beleteszi a rumos üveget, s amíg nem biztos benne hogy az erősen tartja, nem is ereszti el.*
-Megvan?
-Csak fogd, vagyis, ihatsz is belőle, ha gondolod, csak el ne ejtsd.*Ha megvan a rumos üveg biztonságba helyezős művelet, nekivetkőzik. Először is átadja a hátán lévő iker pengéket. Hosszú tőrök, neki inkább kard méretűek. Vékonyak, és könnyűek de roppant veszélyesek.Aztán előkerül egy vadászkés, egy dobó tőr, és a cókmókjából még egy ork rohamkés is. Ormótlan darab, minden csak nem szép, viszont rendkívül hatékony ha valakiben van elég erő hogy a vissza álló fogakat kitépje a másik testéből. Ezt egy karaván kísérőtől nyerte, kockán. Hatalmas darab, orknak való, nem is embernek. Ő konkrétan kb. pallosnak tudná használni a súlya alapján, de fegyver, szóval átadja. Aztán átadja a kabátot is, s egészen selyem ingéig vetkőzik, bent ugyanis meleg van. Egyedül elegáns kalapjától nem válik meg, melyet valamit átkozottul szép madár tolla díszít két oldalról. Na azt nem kapja meg senki, csak ha megcsókolja.*
-Köszi.*Mondja az elf lánynak, s vissza veszi az üvegét.*
957. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2015-01-16 11:11:51
Üzenet elküldve: 2015-01-16 11:11:51
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
// Vreeber és Ayradale //
* Csodálkozva néz a rumosüveg felé, nem mintha bármi gond volna vele, hisz a férfi még nem tartozik a ház harcosai közé, meg hát a harcosoknak sincs megtiltva az ital őrségen kívül. Hirtelen sokkal barátságosabban kezd a kis legényre nézni hisz benne látja egyik gondjának megoldását. Ha harcos a tündér akkor bizony be kell majd vállaljon néhány napot az őrségben, ez mindig is így volt, legalábbis mielőtt a család nagyja továbbállt volna kalandozni. A nyeregtáskával vállán áll az elf lány előtt és széles mosollyal fogadja az ajánlatát.*
- Úgy tudom az Asszonyom rég óta keres néhány jó hallású zenészt. Énekelni is tudsz? *kérdezi miközben Démont arrább taszigálja az útból. A lusta kutya most pont ott táborozott le és alig lehet félig kinyitni a nagykaput.*
- Kövess, bevezetlek a társalgóba. *nyújtja a lány felé karját, majd ha látja, hogy az nem reagál rá akkor már biztosan tudja azt amit eddig csak sejtett és tenyerével nyúl a kecses kacsóért.*
- Ha megengeded. *mondja egy kicsit halkabban. Még nem volt dolga világtalanokkal. Tudja, hogy bizonyos dolgokban segítségre szorulnak, így reméli, hogy nem veszi zokon a lány az érintést.
Belépnek a házba. Az előtérben megáll, Vreeberre néz és megszólal.*
- Kérem a fegyvereidet. A ház szabálya, hogy amíg egy családtag engedélyt nem ad rá hogy magaddal vidd a szobádba addig itt az előtérben kell őriznünk őket. *magyarázza majd a lányon is végignéz de nála nem lát semmi veszélyeset a boton kívül, azt meg amúgy sem venné el senkitől.*
- A kabátokat a fogasra akasztjuk. *mutat most a már jó néhány vastagabb vagy épp, hogy vékonyabb ruhaneműt tároló eszköz felé majd ismét a lány felé fordulva szól.*
- Segíthetek? *kérdezi és ha hátraengedi az elf a kabátját akkor átveszi tőle és kiakasztja majd Vreeberhez fordul hisz az aprósággal eddig nem számoltak. Minden egyes akasztó legalább két méter magasan van.*
- Add ide a tiédet is. *mondja derűsen. *Délután majd ütök egy szeget a fogas mellé ami csak a tied lesz. *kacsint a fickóra.*
* Csodálkozva néz a rumosüveg felé, nem mintha bármi gond volna vele, hisz a férfi még nem tartozik a ház harcosai közé, meg hát a harcosoknak sincs megtiltva az ital őrségen kívül. Hirtelen sokkal barátságosabban kezd a kis legényre nézni hisz benne látja egyik gondjának megoldását. Ha harcos a tündér akkor bizony be kell majd vállaljon néhány napot az őrségben, ez mindig is így volt, legalábbis mielőtt a család nagyja továbbállt volna kalandozni. A nyeregtáskával vállán áll az elf lány előtt és széles mosollyal fogadja az ajánlatát.*
- Úgy tudom az Asszonyom rég óta keres néhány jó hallású zenészt. Énekelni is tudsz? *kérdezi miközben Démont arrább taszigálja az útból. A lusta kutya most pont ott táborozott le és alig lehet félig kinyitni a nagykaput.*
- Kövess, bevezetlek a társalgóba. *nyújtja a lány felé karját, majd ha látja, hogy az nem reagál rá akkor már biztosan tudja azt amit eddig csak sejtett és tenyerével nyúl a kecses kacsóért.*
- Ha megengeded. *mondja egy kicsit halkabban. Még nem volt dolga világtalanokkal. Tudja, hogy bizonyos dolgokban segítségre szorulnak, így reméli, hogy nem veszi zokon a lány az érintést.
Belépnek a házba. Az előtérben megáll, Vreeberre néz és megszólal.*
- Kérem a fegyvereidet. A ház szabálya, hogy amíg egy családtag engedélyt nem ad rá hogy magaddal vidd a szobádba addig itt az előtérben kell őriznünk őket. *magyarázza majd a lányon is végignéz de nála nem lát semmi veszélyeset a boton kívül, azt meg amúgy sem venné el senkitől.*
- A kabátokat a fogasra akasztjuk. *mutat most a már jó néhány vastagabb vagy épp, hogy vékonyabb ruhaneműt tároló eszköz felé majd ismét a lány felé fordulva szól.*
- Segíthetek? *kérdezi és ha hátraengedi az elf a kabátját akkor átveszi tőle és kiakasztja majd Vreeberhez fordul hisz az aprósággal eddig nem számoltak. Minden egyes akasztó legalább két méter magasan van.*
- Add ide a tiédet is. *mondja derűsen. *Délután majd ütök egy szeget a fogas mellé ami csak a tied lesz. *kacsint a fickóra.*
956. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2015-01-16 10:25:03
Üzenet elküldve: 2015-01-16 10:25:03
ÚJ
![>Yerougha Enchris [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10838_1486992453_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
*Szerencsére Svir is ismeri az ágy legendáját, így alá tudja támasztani az általa az imént mondottakat. Külön pont, hogy Moonxylwery irigységét is belecsempészi a történetbe. És kétsége sincs afelől, ha a sötételf úrnővel együtt nyitották volna ki ugyanezen szoba ajtaját, nem találták volna ott ezt a csodás fekvőalkalmatosságot.*
- Csak tessék, csak tessék *bátorítja néhány barátságos kézmozdulattal Daichát. És aztán elégedetten nézi, ahogy a lány hátradől az ágyon. Aztán felhősödni kezd a homloka, először csak haloványan, majd egyre inkább. Mintha eszébe jutott volna a legenda folytatása. Vagy inkább annak a hiánya. Először a bal mutatóujját emeli maga elég elgondolkodva.*
- Te, Svir *súgja oda halkan kalapos cimborájának. Azért ha nagyon fülel, Daicha is hallhatja.* - Emlékszel te az ágy egyéb tulajdonságaira? Vagy a legenda folytatására?
*Életében először töpreng el azon, hogy miért Maradj Ott az elnevezés vége. Különös, felettébb különös.*
- Vagy arra, hogy ha egyszer ott kell maradni, akkor bárki is kiszállhatott már belőle? *mutat Daicha irányába lassan, de közben mosolyog, hogy a lány semmit se vegyen észre belőle.*
- De mi még kijuthatunk. Lehet, hogy kettőnknek be kéne zárnunk azt az ajtót kívülről, fütyörészve elsomfordálni, és többet nem beszélni arról, ami itt történt. Ki tudja, mire képes ez az ágy a foglyaival szemben.
*Még nem váltja tettre a szavait. Egy kicsit mérlegel. Addig talán a lány magakellető önérzete is dolgozik egy kicsit, és eldönti, melyik irányba indulna tovább.*
- Csak tessék, csak tessék *bátorítja néhány barátságos kézmozdulattal Daichát. És aztán elégedetten nézi, ahogy a lány hátradől az ágyon. Aztán felhősödni kezd a homloka, először csak haloványan, majd egyre inkább. Mintha eszébe jutott volna a legenda folytatása. Vagy inkább annak a hiánya. Először a bal mutatóujját emeli maga elég elgondolkodva.*
- Te, Svir *súgja oda halkan kalapos cimborájának. Azért ha nagyon fülel, Daicha is hallhatja.* - Emlékszel te az ágy egyéb tulajdonságaira? Vagy a legenda folytatására?
*Életében először töpreng el azon, hogy miért Maradj Ott az elnevezés vége. Különös, felettébb különös.*
- Vagy arra, hogy ha egyszer ott kell maradni, akkor bárki is kiszállhatott már belőle? *mutat Daicha irányába lassan, de közben mosolyog, hogy a lány semmit se vegyen észre belőle.*
- De mi még kijuthatunk. Lehet, hogy kettőnknek be kéne zárnunk azt az ajtót kívülről, fütyörészve elsomfordálni, és többet nem beszélni arról, ami itt történt. Ki tudja, mire képes ez az ágy a foglyaival szemben.
*Még nem váltja tettre a szavait. Egy kicsit mérlegel. Addig talán a lány magakellető önérzete is dolgozik egy kicsit, és eldönti, melyik irányba indulna tovább.*
955. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2015-01-16 07:53:24
Üzenet elküldve: 2015-01-16 07:53:24
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Roddar és Vreeber//
*Kutyaugatás érces hangja vág át a kapu résein, melyeken szem nem láthat át. Ám Ayra nem leskelődik. Csak tenyere tapad a felületre továbbra. Talán valami különös érzékkel észleli, hogy a házat őrző jószág a a készség túlsó oldalán elfeküdt. Halk vakkantása, figyelmeztetések. Egyszerre adnak hírt a házban lakóknak, s kívül állónak is. Halovány mosoly kél ajkán. Nem kell sokáig várakoznia tétlenül, a kapu megrezdül, nyílik. Mire moccanna már egy lépést elhátrál, hogy ne essen be szégyenszemre.
A megnyíló résből haloványan érezhető rum szag csap ki, de nem elég közelről ahhoz, hogy a megszólaló férfi felől áradjon.*
-Roddar.
*Csendül lágyan a hang, elismételve a férfi nevét. S szavába vág egy másik, kissé távolabbról, talán egy lépéssel a másik mögött?*
-Vreeber.
*Az újabb nevet is nyugtázza. Mivel nem lát, nem tudja kifélék, csak annyit, hogy két férfi áll vele szemben, arcára finom mosolyt bűvöl, mely állítólag kedvesen bájossá varázsolja arcát. S Roddar jól érzékeli, hogy a lány szemei világtalanok. Valóban nem követi mozdulatait, nem viszonozza a pillantást.*
-Az én nevem Ayradale Mithnarlal. Vándordalnok vagyok, s hallottam, hogy esetleg keresnek olyanokat e ház gazdái, akik szórakoztatni képesek. Ha lehetőséget kapnék...
*Hagyja nyitva a mondatot. Annyiszor eljátszotta már, s volt, ahol időlegesen befogadták, muzsikájáért cserébe enni-inni adtak. De volt olyan is, ahol azonnal elkergették, mint semmirekellő koldust. Bántották is már igen, de ezekre az alkalmakra nem emlékszik vissza, mert nem kívánja felidézni a fájó perceket, a megaláztatást. De talán egy gazdag ház lakói másként viseltetnek egy művészlélek irányába. S bár tekintetéből nem látható, de arcán a reménykedés halovány fénye fut át.*
*Kutyaugatás érces hangja vág át a kapu résein, melyeken szem nem láthat át. Ám Ayra nem leskelődik. Csak tenyere tapad a felületre továbbra. Talán valami különös érzékkel észleli, hogy a házat őrző jószág a a készség túlsó oldalán elfeküdt. Halk vakkantása, figyelmeztetések. Egyszerre adnak hírt a házban lakóknak, s kívül állónak is. Halovány mosoly kél ajkán. Nem kell sokáig várakoznia tétlenül, a kapu megrezdül, nyílik. Mire moccanna már egy lépést elhátrál, hogy ne essen be szégyenszemre.
A megnyíló résből haloványan érezhető rum szag csap ki, de nem elég közelről ahhoz, hogy a megszólaló férfi felől áradjon.*
-Roddar.
*Csendül lágyan a hang, elismételve a férfi nevét. S szavába vág egy másik, kissé távolabbról, talán egy lépéssel a másik mögött?*
-Vreeber.
*Az újabb nevet is nyugtázza. Mivel nem lát, nem tudja kifélék, csak annyit, hogy két férfi áll vele szemben, arcára finom mosolyt bűvöl, mely állítólag kedvesen bájossá varázsolja arcát. S Roddar jól érzékeli, hogy a lány szemei világtalanok. Valóban nem követi mozdulatait, nem viszonozza a pillantást.*
-Az én nevem Ayradale Mithnarlal. Vándordalnok vagyok, s hallottam, hogy esetleg keresnek olyanokat e ház gazdái, akik szórakoztatni képesek. Ha lehetőséget kapnék...
*Hagyja nyitva a mondatot. Annyiszor eljátszotta már, s volt, ahol időlegesen befogadták, muzsikájáért cserébe enni-inni adtak. De volt olyan is, ahol azonnal elkergették, mint semmirekellő koldust. Bántották is már igen, de ezekre az alkalmakra nem emlékszik vissza, mert nem kívánja felidézni a fájó perceket, a megaláztatást. De talán egy gazdag ház lakói másként viseltetnek egy művészlélek irányába. S bár tekintetéből nem látható, de arcán a reménykedés halovány fénye fut át.*
954. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2015-01-15 21:40:20
Üzenet elküldve: 2015-01-15 21:40:20
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Roddar és Ayradale //
*Leszerszámozza a pónit, miközben eldiskurálgatnak az ajtón állóval. Nem egy nemesi elfoglaltság, marhára nem, de megszokta út közben. A karavánban senki nem szerszámozta le az " uraság " lovát, még akkor sem ha legalább " úrfinak " hívták. Ezért későn kap észbe, nagyjából fél időben hogy ez a szolgák dolga lenne, nem az övé. Megereszt egy sanda pillantást, de azért befejezi, ha már elkezdte. A cókmók cipelés ügyében feles álláspontra helyezkedik. Utolsó két rumos üvegének egyikét kézbe veszi, a másikat a nyereg táskába sűllyeszti, aztán átveti a vállán. A másik adag cuccot, tulajdonképpen a másik nyeregtáskát, pedig Roddar kezébe nyomja, hamár így felajánlotta.*
-Kösz pajtás.*Mondja, s elindulnak visszafelé a házhoz. Talán az arisztokratikus neveltetés kopása, talán a vadon teszi, de teljes természetességgel harapja le, majd köpi ki a rumos üveg kupakjának szolgáló parafát, mint melós a dohányt, hogy aztán nagyot húzzon az üvegből, és épp ez az a pillanat amikor belebotlanak a szőkeségbe.*
-Áhhh... *Nyel egy hatalmasat a méreg erős piából, aztán oldalra biccentett fejjel méri végig az elfet.*
-Vreeber a di'Reprosko házból.*Teszi hozzá ő is, majd rommá zúzott renoméjával mit sem törődve ujabb hatalmas kortyot dönt magába. Újabban kezd rákapni az ivásra.*
-Csak nem szintén a testőrségbe igyekszik kiskegyed?*Teszi fel ő is kérdését. Ha bár nála vagy egy méterrel magasabb, egész csinos kis nőstényke.*
~ Lehetne vele kezdeni valamit ~
A hozzászólás írója (Vreeber di'Reprosko) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.15 21:44:54
*Leszerszámozza a pónit, miközben eldiskurálgatnak az ajtón állóval. Nem egy nemesi elfoglaltság, marhára nem, de megszokta út közben. A karavánban senki nem szerszámozta le az " uraság " lovát, még akkor sem ha legalább " úrfinak " hívták. Ezért későn kap észbe, nagyjából fél időben hogy ez a szolgák dolga lenne, nem az övé. Megereszt egy sanda pillantást, de azért befejezi, ha már elkezdte. A cókmók cipelés ügyében feles álláspontra helyezkedik. Utolsó két rumos üvegének egyikét kézbe veszi, a másikat a nyereg táskába sűllyeszti, aztán átveti a vállán. A másik adag cuccot, tulajdonképpen a másik nyeregtáskát, pedig Roddar kezébe nyomja, hamár így felajánlotta.*
-Kösz pajtás.*Mondja, s elindulnak visszafelé a házhoz. Talán az arisztokratikus neveltetés kopása, talán a vadon teszi, de teljes természetességgel harapja le, majd köpi ki a rumos üveg kupakjának szolgáló parafát, mint melós a dohányt, hogy aztán nagyot húzzon az üvegből, és épp ez az a pillanat amikor belebotlanak a szőkeségbe.*
-Áhhh... *Nyel egy hatalmasat a méreg erős piából, aztán oldalra biccentett fejjel méri végig az elfet.*
-Vreeber a di'Reprosko házból.*Teszi hozzá ő is, majd rommá zúzott renoméjával mit sem törődve ujabb hatalmas kortyot dönt magába. Újabban kezd rákapni az ivásra.*
-Csak nem szintén a testőrségbe igyekszik kiskegyed?*Teszi fel ő is kérdését. Ha bár nála vagy egy méterrel magasabb, egész csinos kis nőstényke.*
~ Lehetne vele kezdeni valamit ~
A hozzászólás írója (Vreeber di'Reprosko) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.15 21:44:54
953. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2015-01-15 19:46:23
Üzenet elküldve: 2015-01-15 19:46:23
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
// Vreeber majd Ayradale //
* Az aprónép beleegyezik a lehetőségekbe amit Roddar gyorsan felvázol elé. Bár némi kétellyel tekintetében de bevezeti a jövevényeket. A bemutatkozásra természetesen illően válaszol.*
- Roddar Ares.* majd pedig kezet ráznak férfiasan. A következő kérdés valahol mellbe üti, igen, ő is vágyott arra a bizonyos testőri posztra de hát a ház asszony soha nem vette elég komolyan.*
- Leginkább ajtóőr de néha mindenes sőt akár cseléd is.*vigyorodik el keserűen.
Először a lovacskát helyezik el. Jó helye lesz, friss víz és zab mindig van, és akár nyári alma is kerülhet jutalomképen elé, ha gazdája valami különleges cselre szeretné rávenni, betanítani.*
- A dolgaidat hozd magaddal. *szól azért a tündérnek mielőtt megfelelően biztonságosnak ítélné meg az istállót a javai megőrzésére. Ha úgy látja, hogy a túl sok motyótól már mozdulni sem tud a kis legény akkor akár a következő kérdés is elhangozhat.*
- Segítsek valamit vinni vagy boldogulsz?
* A kérdés nem túlságosan készséges, inkább afféle ha muszáj akkor átveszem és a szobád sarkába hajítom az egészet típus.
Már visszafele gyalogolnak amikor ismét kutyaugatásra lesz figyelmes.*
- Mi van ma itt? *kérdezi tekintetét az ég felé emelve.*
- Visszamegyünk egy pillanatra az kapuhoz. *jelenti be és siet is hogy minél hamarabb megbeszéljék az újabb jövevény dolgait majd végre letelepedhessen a társalgóba, legalább egy rövid időre.
Érdekes módon Démon most nem csap akkora lármát, békésen a kapu elé heveredett és okos füleit hegyezve vakkant egyet-egyet.*
- Üdvözlöm. Roddar vagyok a Dwirinthalen kúria mindenese. *köszönti az elfet. Egy jó ideig a szemébe néz mégis olyan furcsa, mintha a lány nem nézne vissza, nem követné a tekintetét, a gesztusait.*
- Mit óhajt hölgyem? *kérdezi miközben a tündérre is ránéz, szíve szerint még a hátsóajtón bevezette volna a társalgóba, de csak nem engedhet egy idegent egyedül kóborolni a házban.*
* Az aprónép beleegyezik a lehetőségekbe amit Roddar gyorsan felvázol elé. Bár némi kétellyel tekintetében de bevezeti a jövevényeket. A bemutatkozásra természetesen illően válaszol.*
- Roddar Ares.* majd pedig kezet ráznak férfiasan. A következő kérdés valahol mellbe üti, igen, ő is vágyott arra a bizonyos testőri posztra de hát a ház asszony soha nem vette elég komolyan.*
- Leginkább ajtóőr de néha mindenes sőt akár cseléd is.*vigyorodik el keserűen.
Először a lovacskát helyezik el. Jó helye lesz, friss víz és zab mindig van, és akár nyári alma is kerülhet jutalomképen elé, ha gazdája valami különleges cselre szeretné rávenni, betanítani.*
- A dolgaidat hozd magaddal. *szól azért a tündérnek mielőtt megfelelően biztonságosnak ítélné meg az istállót a javai megőrzésére. Ha úgy látja, hogy a túl sok motyótól már mozdulni sem tud a kis legény akkor akár a következő kérdés is elhangozhat.*
- Segítsek valamit vinni vagy boldogulsz?
* A kérdés nem túlságosan készséges, inkább afféle ha muszáj akkor átveszem és a szobád sarkába hajítom az egészet típus.
Már visszafele gyalogolnak amikor ismét kutyaugatásra lesz figyelmes.*
- Mi van ma itt? *kérdezi tekintetét az ég felé emelve.*
- Visszamegyünk egy pillanatra az kapuhoz. *jelenti be és siet is hogy minél hamarabb megbeszéljék az újabb jövevény dolgait majd végre letelepedhessen a társalgóba, legalább egy rövid időre.
Érdekes módon Démon most nem csap akkora lármát, békésen a kapu elé heveredett és okos füleit hegyezve vakkant egyet-egyet.*
- Üdvözlöm. Roddar vagyok a Dwirinthalen kúria mindenese. *köszönti az elfet. Egy jó ideig a szemébe néz mégis olyan furcsa, mintha a lány nem nézne vissza, nem követné a tekintetét, a gesztusait.*
- Mit óhajt hölgyem? *kérdezi miközben a tündérre is ránéz, szíve szerint még a hátsóajtón bevezette volna a társalgóba, de csak nem engedhet egy idegent egyedül kóborolni a házban.*
952. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2015-01-15 16:40:44
Üzenet elküldve: 2015-01-15 16:40:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Aztán újra kő. Épület tömbje magaslik fölé, házfal, mely idők óta áll ellent az időnek. Mélyében rejti a jövendőt, melyet keres. Talán. Vagy nem. Mindezt még a titkok fátyla rejti.
Jött, amerre mondták. Tudja melyik kerítés után lesz majd a ház, s hogy annak kapuja jelenti majd az úti célt. S lám, most itt van, ide ért a méretes kétszárnyú elé, s tenyere siklik a hűs felületen, hátha meglelné a kopogtatót. Nem várják. Ismeretlenül, s hívatlanul érkezik, mint afféle koldus, világ csavargója. De hát valójában alig több ennél. Sóhajtva vár pár szívverésnyit, majd ujjai meglelik a készséget. Emel rajta, s óvatosan odacsapja aztán. Egyszer, kétszer, háromszor.
Aztán vár. Nincs is más dolga. Várni, míg megnyílik a bejáró, s talán beengedik. Talán lehetőséget is kap.
Világtalan tekintete felfelé fordul, mintha csak az eget akarná meglesni, vagy a ház magasát innen lentről. Arcába hullik néhány hópihe, de nem áll hátrébb. Tenyere továbbra is az ajtón pihen meg, s csak akkor veszi azt el onnan, ha valaki bent megmozdítja a kilincset. A legkisebb nesz, a mozgás apró rezgései, számára mind-mind üzenetek. Kiáltások a történések előhírnökeiként. Itt vannak, jönnek. S ő felkészül, hogy méltón köszönhessen.*
Jött, amerre mondták. Tudja melyik kerítés után lesz majd a ház, s hogy annak kapuja jelenti majd az úti célt. S lám, most itt van, ide ért a méretes kétszárnyú elé, s tenyere siklik a hűs felületen, hátha meglelné a kopogtatót. Nem várják. Ismeretlenül, s hívatlanul érkezik, mint afféle koldus, világ csavargója. De hát valójában alig több ennél. Sóhajtva vár pár szívverésnyit, majd ujjai meglelik a készséget. Emel rajta, s óvatosan odacsapja aztán. Egyszer, kétszer, háromszor.
Aztán vár. Nincs is más dolga. Várni, míg megnyílik a bejáró, s talán beengedik. Talán lehetőséget is kap.
Világtalan tekintete felfelé fordul, mintha csak az eget akarná meglesni, vagy a ház magasát innen lentről. Arcába hullik néhány hópihe, de nem áll hátrébb. Tenyere továbbra is az ajtón pihen meg, s csak akkor veszi azt el onnan, ha valaki bent megmozdítja a kilincset. A legkisebb nesz, a mozgás apró rezgései, számára mind-mind üzenetek. Kiáltások a történések előhírnökeiként. Itt vannak, jönnek. S ő felkészül, hogy méltón köszönhessen.*
951. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2015-01-14 18:55:11
Üzenet elküldve: 2015-01-14 18:55:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
*A találkozás örömeit és fáradalmait kiheverve, mint egy lavinatúlélő nyugszik meg a szobájában. Midőn megtisztította magát, egy ideig rá sem mer gondolni a további munkákra, a vörös posztót a sarokba dobja, inkább megejti a piacteret utazásában. Egy séta bizonyosan megnyugtatja és egy ebédféleséget is majd össze tervez ütni magának, amihez nem biztos, hogy minden alapanyagot megtalálhat itten. Meg szereti az ilyet magának intézni. *
// Roddar //
*Kifele menet meg is látja az emlegetett személyt, azzal még nincs tisztában, hogy mennyire világosították fel szerepéről, bár láthatóan most sem unatkozik, új vendéget vezet éppen. *
-Üdvözletem, egy időre elhagyom a házat, de amikor majd visszatérek, örömmel venném, ha segédkezne nekem pár dologban, amikhez az önnön erőm vagy helyismeretem hiányában elakadtam. De ezt majd később, ráér. Addig is a viszontlátásra.
*Ezzel indul is meg a piactér irányába, egy köszönést még megejt a másik személy felé, de a további szavak már csak elhaladtában ütik meg a fülét.*
// Roddar //
*Kifele menet meg is látja az emlegetett személyt, azzal még nincs tisztában, hogy mennyire világosították fel szerepéről, bár láthatóan most sem unatkozik, új vendéget vezet éppen. *
-Üdvözletem, egy időre elhagyom a házat, de amikor majd visszatérek, örömmel venném, ha segédkezne nekem pár dologban, amikhez az önnön erőm vagy helyismeretem hiányában elakadtam. De ezt majd később, ráér. Addig is a viszontlátásra.
*Ezzel indul is meg a piactér irányába, egy köszönést még megejt a másik személy felé, de a további szavak már csak elhaladtában ütik meg a fülét.*
950. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2015-01-14 17:06:26
Üzenet elküldve: 2015-01-14 17:06:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
-Haha. *Veszi elő a csípős iróniát.* Egyszer nem gondolok semmi rosszra, rögtön megteszik mások helyettem. S biztosan igaza is van, de ezt most ne firtassuk, inkább tegyük el az ötletet későbbre.
*Húzza szélesre tökéletes mosolyát. Kinn a folyosón gyorsan körbepillant, keresve a következő felfedezni való helyiséget, ám Albun gyorsabb nála. Nem telik bele egy másodperc, s a férfi feltárja előttük a szobát. Szinte olyan, mint az előző, ami nem jelent mást, mint egy újabb ágyat.*
-Micsoda neveket kapnak ezek a fekvőalkalmatosságokat! *Húzza fel a szemöldökét a cifra nevet hallva.* S milyen szerencsém van, én nő vagyok.
*Tettetett csodálkozással kerekednek el szemei, majd Svir felé fordul.*
-Ekkora megtiszteltetés lenne egyetlen ágy használata; akkor tényleg kivételesnek érzem magam. Talán ha kipróbálom, abból nem lesz baj.
*Ilyen felvezetés után már nem bír ellenállni a csábításnak, s úgy, ahogy az előzőnél is, helyet foglal a paplanon, de most nem pattan fel rögtön. Kényelmesen hátradől, s fejét belefúrja a párnába *
-Tényleg kényelmes. *Vallja be.*
*Húzza szélesre tökéletes mosolyát. Kinn a folyosón gyorsan körbepillant, keresve a következő felfedezni való helyiséget, ám Albun gyorsabb nála. Nem telik bele egy másodperc, s a férfi feltárja előttük a szobát. Szinte olyan, mint az előző, ami nem jelent mást, mint egy újabb ágyat.*
-Micsoda neveket kapnak ezek a fekvőalkalmatosságokat! *Húzza fel a szemöldökét a cifra nevet hallva.* S milyen szerencsém van, én nő vagyok.
*Tettetett csodálkozással kerekednek el szemei, majd Svir felé fordul.*
-Ekkora megtiszteltetés lenne egyetlen ágy használata; akkor tényleg kivételesnek érzem magam. Talán ha kipróbálom, abból nem lesz baj.
*Ilyen felvezetés után már nem bír ellenállni a csábításnak, s úgy, ahogy az előzőnél is, helyet foglal a paplanon, de most nem pattan fel rögtön. Kényelmesen hátradől, s fejét belefúrja a párnába *
-Tényleg kényelmes. *Vallja be.*
949. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2015-01-14 12:15:37
Üzenet elküldve: 2015-01-14 12:15:37
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Roddar //
*Hátt, ha a válláig érne az embernek akkor az alig 110 cm magas lenne, tehát elég apró, hisz tündérünk épp hogy 90 cm magas. Sokkal inkább mondhatnánk hogy Vreeber úgy derékig ér a másiknak. Mindazonáltal ez őt kicsit sem zavarja. Megszokta hogy mindenki nagyobb nála. Ha kell óriásokkal is épp olyan magabiztosan tud tárgyalni mint egy fajtabelivel. Nem a méret a lényeg ugyanis, hanem az elszántság.*
-Érdekel.*Jelenti ki határozottan, aztán ő is a hátasra pillant, ami szintén - legjobb esetben is - a másik mellkasáig érhet, hisz egy apró termetű póni, ami tökéletesen megfelel egy tündérnek.*
-Helyezzük el a pacit.*Mondja, s követi a másikat az istálló felé. Egyelőre rajta van minden cókmókja, úgyhogy szeretné biztonságban tudni a hátast, meg a motyóját. A nyeregtáska mögötti zsákban van például a bőr vértezete is, mely ugyan csak egyszer volt eddig rajta - mikor felpróbálta - de ettől még sok aranyat pengetett ki érte, és ha egyszer úgy hozza a sors hogy tényleg harcolnia kell, még igencsak jó szolgálatot tehet. Akár pengével, akár varázzsal kell megmérkőznie az ellenféllel, vagy akár mindkettővel.*
-Vreeber a di'Reprosko házból.*Mondja fejét felszegve, s kezet nyújt a másiknak, mikor elérik az istállót. Ha a másik viszonozza a bemutatkozást és a kézrázást, úgy tovább folytatja.*
-Milyen feladatot látsz el itt? Testőr vagy?*Kérdi, hisz a mágusok nem épp így festenek, persze soha nem lehet tudni.*
A hozzászólás írója (Vreeber di'Reprosko) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.14 12:16:05
*Hátt, ha a válláig érne az embernek akkor az alig 110 cm magas lenne, tehát elég apró, hisz tündérünk épp hogy 90 cm magas. Sokkal inkább mondhatnánk hogy Vreeber úgy derékig ér a másiknak. Mindazonáltal ez őt kicsit sem zavarja. Megszokta hogy mindenki nagyobb nála. Ha kell óriásokkal is épp olyan magabiztosan tud tárgyalni mint egy fajtabelivel. Nem a méret a lényeg ugyanis, hanem az elszántság.*
-Érdekel.*Jelenti ki határozottan, aztán ő is a hátasra pillant, ami szintén - legjobb esetben is - a másik mellkasáig érhet, hisz egy apró termetű póni, ami tökéletesen megfelel egy tündérnek.*
-Helyezzük el a pacit.*Mondja, s követi a másikat az istálló felé. Egyelőre rajta van minden cókmókja, úgyhogy szeretné biztonságban tudni a hátast, meg a motyóját. A nyeregtáska mögötti zsákban van például a bőr vértezete is, mely ugyan csak egyszer volt eddig rajta - mikor felpróbálta - de ettől még sok aranyat pengetett ki érte, és ha egyszer úgy hozza a sors hogy tényleg harcolnia kell, még igencsak jó szolgálatot tehet. Akár pengével, akár varázzsal kell megmérkőznie az ellenféllel, vagy akár mindkettővel.*
-Vreeber a di'Reprosko házból.*Mondja fejét felszegve, s kezet nyújt a másiknak, mikor elérik az istállót. Ha a másik viszonozza a bemutatkozást és a kézrázást, úgy tovább folytatja.*
-Milyen feladatot látsz el itt? Testőr vagy?*Kérdi, hisz a mágusok nem épp így festenek, persze soha nem lehet tudni.*
A hozzászólás írója (Vreeber di'Reprosko) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.14 12:16:05
948. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2015-01-14 10:08:35
Üzenet elküldve: 2015-01-14 10:08:35
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
// Vreeber //
* A Kúria kapuját csak szigorúan Démon eltávolítása után meri megejteni. Nem örülne ha az apró termetűt játszótársnak nézné az eb így addig sem a ló sem a gazdája nem jöhet be amíg a doberman hátat nem fordít csalódottan és hátra nem vonul inkább Nestaral cicázni. Sajnos erről is lemaradt így csak Lazacot tudja pofán nyalni jutalmul az alkimistának megejtett testedzésért.
Amint a kutya elmegy a kapu is feltárul.*
- A pengék bármikor jól jönnek, bár azt hiszem nálunk nincs ilyen apró tenyerű aki forgathassa. *jegyzi meg miután szemügyre vette az apró mestermunkát. Később természetesen ráébred, hogy harcostárs érkezett így már kicsit komolyabban méri végig a neki talán vállig érő úriembert.*
- Hát a zsoldról én ugyan nem tárgyalhatok, de azt tudom, hogy csak a komoly harcosok kapnak effélét. Szóval bizonyítanod kell vagy maximum szállást és kosztot kaphatsz a tanórák mellé. *jegyzi meg majd kérdőn néz a tündérre.*
- Szóval ha gondolod, hogy így is érdekel gyere beljebb.
* Most elgondolkodva az apró hátasra néz.*
- Ha jól tudom van még helyünk az istállóban. *mondja és megindul a hátsóudvar felé, hogy biztonságba helyezhessék a lovat.*
* A Kúria kapuját csak szigorúan Démon eltávolítása után meri megejteni. Nem örülne ha az apró termetűt játszótársnak nézné az eb így addig sem a ló sem a gazdája nem jöhet be amíg a doberman hátat nem fordít csalódottan és hátra nem vonul inkább Nestaral cicázni. Sajnos erről is lemaradt így csak Lazacot tudja pofán nyalni jutalmul az alkimistának megejtett testedzésért.
Amint a kutya elmegy a kapu is feltárul.*
- A pengék bármikor jól jönnek, bár azt hiszem nálunk nincs ilyen apró tenyerű aki forgathassa. *jegyzi meg miután szemügyre vette az apró mestermunkát. Később természetesen ráébred, hogy harcostárs érkezett így már kicsit komolyabban méri végig a neki talán vállig érő úriembert.*
- Hát a zsoldról én ugyan nem tárgyalhatok, de azt tudom, hogy csak a komoly harcosok kapnak effélét. Szóval bizonyítanod kell vagy maximum szállást és kosztot kaphatsz a tanórák mellé. *jegyzi meg majd kérdőn néz a tündérre.*
- Szóval ha gondolod, hogy így is érdekel gyere beljebb.
* Most elgondolkodva az apró hátasra néz.*
- Ha jól tudom van még helyünk az istállóban. *mondja és megindul a hátsóudvar felé, hogy biztonságba helyezhessék a lovat.*
947. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2015-01-14 04:23:44
Üzenet elküldve: 2015-01-14 04:23:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
*Végül kíváncsisága és pár feloldhatatlan probléma hatására úgy dönt, kisebb pihenőt vesz, amiben a könyveket vizsgálgatja. A probléma, amibe ütközött, hogy az egyik fiók zárva van és nem találta meg a hozzá illő kulcsot, felfeszegetni pedig nem igazán szeretné, nem tartja egészséges dolognak, főleg ha még használni tudná a jövőben. Lokális problémáit ezzel meg is oldotta, egyelőre csak magában, a nagyobb volumennel pedig vár, úgy is meg kell ejtenie a piacot, meg persze az ezermestert. Legalábbis amíg nem hallja meg az ijedt hangokat, amikből aztán nehéz lesz kimagyaráznia magát.
Igazából, ha őszinte akar lenni magával szemben, sejthette volna ezt előre. Szóltak neki, hogy kettő kutyával számoljon, mint személyzet, de ez nem jutott eszébe mindaddig, amíg meg nem látta a száguldó vörös veszedelmet, azaz sikerült az egyik ebnek beleakadnia a kiterített posztóba és most riadt véres szellemárnyként teríti szét a havat és a koszt, amerre jár. Lehangoló. Ő pedig áll ott, szerencsétlenül, ugyanis fogalma sincs, hogy kell kutyákkal szemben viselkedni, fellépni. Főleg, az állat nem elhanyagolható erőfölényben van hozzá képest, ezen túl még vaktában is gyorsabbnak tűnik szerény személyénél. Abban is fölösleges reménykednie, hogy kifárad, így ötlet híján megpróbál ráugrani, ezzel is megállítván. Ez nem egy okos idea, de legalább történik valami, azon túl, hogy áll és nézi a szituációt. Az első száz métereket még nyugodalommal körözik a lepedő közepébe kapaszkodva, bizonyos szinten felfogható egy szánkózásnak is, csak kicsit extrémebb. Ez eléggé puha életmódjával nehezen összevethető és nem is könnyű kapaszkodnia, de már látszik a lassulás. Miután ezen kényelmesnek nem nevezhető szánhúzásnak vége lett, Nestar is megpihenhetett, miközben egy goromba szempár les feléje. Szájában a darab végével, kissé összenyálazva is azt, de még így is fölényesen tekint rá az egyik háziállat, akinek a nevét Nestar nem ismeri. Idősnek tűnik, de azért nem fél attól, hogy a feladatára alkalmas, főleg mivel fogak már meg is lyuggatták pár helyen a szövetet, bár ez még a kisebb probléma. A méretesebb, hogy nagyon úgy tűnik számára, nem lesz olyan kedves az öleb, hogy visszaadja neki a darabot. Nem mintha ő barátságosabb arckifejezéssel próbálná megmenteni a vörös anyag maradékát. Fölöslegesnek tartja, hogy most visszakozzon, egyrészt mert hosszú ideig lesznek itt (remélhetőleg) mindketten és csak nem fog egy kutya elől menekülni. Főleg, mert emlékezete szerint akkor harapnak is, ha fut az ember vagy valami egészen hasonlót mondott Moon. Első ötletként megpróbálja az állat figyelmét egy bottal elterelni, motiválni az elkapásra, majd eldobja... és nem történik semmi. Lehangoló. Ezen módszer többszöri próbálkozás után is megbukik. Megpróbál pár parancsszóval hatni rá, de nem igazán használ. Ekkor ráveti magát az ötletre és úgy próbál rászólni az állatra, miközben veszi el tőle, hátha ez segít az értelmezésben. Kettő dologra is ráébred. Azon túl, hogy tényleg számottevő erőfölényben van az állat, még élvezi is azt a kötélhúzós játékot, amit jelenleg művelnek. Nestarnál bizonyosan jobban. Ezen meghitt hangulatú, ámbár haszontalan próbálkozásainak vet véget, amikor a bejárati ajtó felől hallatszik egy ugatás, vendéget jelezvén. Ekkor az állat, nemes egyszerűséggel elengedi a posztót és halad a hang irányába, ott hagyva őt a nyúzott, koszos és szakadozott darabbal. Lehangoló a végkifejlet is a számára, de legalább ez az esemény mindkettejük számára emlékezetes maradt. Sértetten és dacosan halad vissza a Kúriába, a rongyot átdobva vállán, mintha győzelmet ünnepelne. Pedig ez még a legszebb szögből tekintve is egy megajánlott döntetlen volt az eb részéről.*
Igazából, ha őszinte akar lenni magával szemben, sejthette volna ezt előre. Szóltak neki, hogy kettő kutyával számoljon, mint személyzet, de ez nem jutott eszébe mindaddig, amíg meg nem látta a száguldó vörös veszedelmet, azaz sikerült az egyik ebnek beleakadnia a kiterített posztóba és most riadt véres szellemárnyként teríti szét a havat és a koszt, amerre jár. Lehangoló. Ő pedig áll ott, szerencsétlenül, ugyanis fogalma sincs, hogy kell kutyákkal szemben viselkedni, fellépni. Főleg, az állat nem elhanyagolható erőfölényben van hozzá képest, ezen túl még vaktában is gyorsabbnak tűnik szerény személyénél. Abban is fölösleges reménykednie, hogy kifárad, így ötlet híján megpróbál ráugrani, ezzel is megállítván. Ez nem egy okos idea, de legalább történik valami, azon túl, hogy áll és nézi a szituációt. Az első száz métereket még nyugodalommal körözik a lepedő közepébe kapaszkodva, bizonyos szinten felfogható egy szánkózásnak is, csak kicsit extrémebb. Ez eléggé puha életmódjával nehezen összevethető és nem is könnyű kapaszkodnia, de már látszik a lassulás. Miután ezen kényelmesnek nem nevezhető szánhúzásnak vége lett, Nestar is megpihenhetett, miközben egy goromba szempár les feléje. Szájában a darab végével, kissé összenyálazva is azt, de még így is fölényesen tekint rá az egyik háziállat, akinek a nevét Nestar nem ismeri. Idősnek tűnik, de azért nem fél attól, hogy a feladatára alkalmas, főleg mivel fogak már meg is lyuggatták pár helyen a szövetet, bár ez még a kisebb probléma. A méretesebb, hogy nagyon úgy tűnik számára, nem lesz olyan kedves az öleb, hogy visszaadja neki a darabot. Nem mintha ő barátságosabb arckifejezéssel próbálná megmenteni a vörös anyag maradékát. Fölöslegesnek tartja, hogy most visszakozzon, egyrészt mert hosszú ideig lesznek itt (remélhetőleg) mindketten és csak nem fog egy kutya elől menekülni. Főleg, mert emlékezete szerint akkor harapnak is, ha fut az ember vagy valami egészen hasonlót mondott Moon. Első ötletként megpróbálja az állat figyelmét egy bottal elterelni, motiválni az elkapásra, majd eldobja... és nem történik semmi. Lehangoló. Ezen módszer többszöri próbálkozás után is megbukik. Megpróbál pár parancsszóval hatni rá, de nem igazán használ. Ekkor ráveti magát az ötletre és úgy próbál rászólni az állatra, miközben veszi el tőle, hátha ez segít az értelmezésben. Kettő dologra is ráébred. Azon túl, hogy tényleg számottevő erőfölényben van az állat, még élvezi is azt a kötélhúzós játékot, amit jelenleg művelnek. Nestarnál bizonyosan jobban. Ezen meghitt hangulatú, ámbár haszontalan próbálkozásainak vet véget, amikor a bejárati ajtó felől hallatszik egy ugatás, vendéget jelezvén. Ekkor az állat, nemes egyszerűséggel elengedi a posztót és halad a hang irányába, ott hagyva őt a nyúzott, koszos és szakadozott darabbal. Lehangoló a végkifejlet is a számára, de legalább ez az esemény mindkettejük számára emlékezetes maradt. Sértetten és dacosan halad vissza a Kúriába, a rongyot átdobva vállán, mintha győzelmet ünnepelne. Pedig ez még a legszebb szögből tekintve is egy megajánlott döntetlen volt az eb részéről.*
946. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2015-01-13 21:49:24
Üzenet elküldve: 2015-01-13 21:49:24
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Roddar //
*Az ében szárnyú kissé elbambul, így megrezzen amint nyílik a kapu. Attól meg hogy valami véreb csahol, egyenesen a víz leveri. Mindezek ellenére jól el tudja játszani hogy minden rendben, hisz tündér. A vérükben van az ilyesmi.*
-Felajánlani két pengét, a tulaj szolgálatára.*Ujjával finoman megpöccinti kalapját üdvözlésként. Aztán jelentőségteljesen a házra néz.*
-Némi zsold ellenében.*Teszi hozzá, csak hogy tiszta legyen, ő nem jámbor jótét lélek aki mosogatni szeretne némi kvártélyért.*
-Jó helyen járok?*Kérdi, s igyekszik többet kivenni a férfiból akivel tárgyal. A mágiát egyelőre nem említi, mert ha valami bemutatót vagy hasonlót várnak tőle akkor a tőrrel legalább tud pár látványos trükköt, ami ha nem is jó semmire, de még mindig több mint amit a varázslásból ki tudna hozni.*
*Az ében szárnyú kissé elbambul, így megrezzen amint nyílik a kapu. Attól meg hogy valami véreb csahol, egyenesen a víz leveri. Mindezek ellenére jól el tudja játszani hogy minden rendben, hisz tündér. A vérükben van az ilyesmi.*
-Felajánlani két pengét, a tulaj szolgálatára.*Ujjával finoman megpöccinti kalapját üdvözlésként. Aztán jelentőségteljesen a házra néz.*
-Némi zsold ellenében.*Teszi hozzá, csak hogy tiszta legyen, ő nem jámbor jótét lélek aki mosogatni szeretne némi kvártélyért.*
-Jó helyen járok?*Kérdi, s igyekszik többet kivenni a férfiból akivel tárgyal. A mágiát egyelőre nem említi, mert ha valami bemutatót vagy hasonlót várnak tőle akkor a tőrrel legalább tud pár látványos trükköt, ami ha nem is jó semmire, de még mindig több mint amit a varázslásból ki tudna hozni.*
945. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2015-01-13 20:58:32
Üzenet elküldve: 2015-01-13 20:58:32
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
// Vreeber //
* Alig lép ki a nőstény a házból a nem is olyan régen felfogadott testőrével egyetemben és lám, az embernek még ideje sincs szusszanni egyet majd menni felmosni vagy bármi mást csinálni Nestar parancsára, lám máris kopogtatnak.*
- Ez meg ki lehet. *morogja maga elé főleg mert Démon hangos ugatása idegent sejtet. Kilép az ajtón, már látja is a kapu előtt álló aprócska alakot aprócska lován. Rodd elmosolyodik ~Furcsa egy páros.~ gondolja hisz talán a fogadóbeli tündérlányon kívül még ezzel a fajjal nem sokszor találkozott.*
- Mit óhajt az úr?* kérdezi kapunyitás nélkül miközben megpróbálja pár kuss te meg takarodj jellegű utasítással visszaparancsolni a borjú nagyságú kutyát.*
* Alig lép ki a nőstény a házból a nem is olyan régen felfogadott testőrével egyetemben és lám, az embernek még ideje sincs szusszanni egyet majd menni felmosni vagy bármi mást csinálni Nestar parancsára, lám máris kopogtatnak.*
- Ez meg ki lehet. *morogja maga elé főleg mert Démon hangos ugatása idegent sejtet. Kilép az ajtón, már látja is a kapu előtt álló aprócska alakot aprócska lován. Rodd elmosolyodik ~Furcsa egy páros.~ gondolja hisz talán a fogadóbeli tündérlányon kívül még ezzel a fajjal nem sokszor találkozott.*
- Mit óhajt az úr?* kérdezi kapunyitás nélkül miközben megpróbálja pár kuss te meg takarodj jellegű utasítással visszaparancsolni a borjú nagyságú kutyát.*
944. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2015-01-13 19:47:02
Üzenet elküldve: 2015-01-13 19:47:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
// Moon //
* Cralannak nem szokása hazudni, így amit mond, azt komolyan is gondolja. Annak főleg örül, hogy megbízója nem egy öntelt, hiú nőszemély, így mosolyogva válaszol. *
- Mindkettő biztos. Ami a harcosi képességeit illeti, ha kívánja, majd gyakorlok Önnel. A bizalomra pedig igyekszem rászolgálni. -
* Közben megékezik a kapuőr is, akit Moon alaposan le is szíd. Való igaz, egy őr nem tűnhet el, alapos ok nélkül. De nem szól bele, csupán néma tanúja az eseményeknek. Miután az úrnő befejezte a férfi kioktatását, indulási szándékát fejezi ki. *
- Kívánsága szerint, Asszonyom. -
* Hajtja meg magát, majd a kaput nyitja, hogy előre engedje a nőt. *
* Cralannak nem szokása hazudni, így amit mond, azt komolyan is gondolja. Annak főleg örül, hogy megbízója nem egy öntelt, hiú nőszemély, így mosolyogva válaszol. *
- Mindkettő biztos. Ami a harcosi képességeit illeti, ha kívánja, majd gyakorlok Önnel. A bizalomra pedig igyekszem rászolgálni. -
* Közben megékezik a kapuőr is, akit Moon alaposan le is szíd. Való igaz, egy őr nem tűnhet el, alapos ok nélkül. De nem szól bele, csupán néma tanúja az eseményeknek. Miután az úrnő befejezte a férfi kioktatását, indulási szándékát fejezi ki. *
- Kívánsága szerint, Asszonyom. -
* Hajtja meg magát, majd a kaput nyitja, hogy előre engedje a nőt. *
943. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2015-01-13 18:01:03
Üzenet elküldve: 2015-01-13 18:01:03
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
* Sikerrel átvág a gazdag negyeden is. Ez a hely már sokkal szimpatikusabb számára. Kicsit az otthonára emlékezteti.
Miután megérkezett az épülethez, rögtön feltűnik hogy marha nagy a csend. Újabb rossz pont. Na most megtapizza egyik hosszú tőrének markolatát, csak hogy biztos megvan e, aztán lepattan a póniról s az ajtó felé indul. Kötőféken vezetve az állatot.
Nem tudja mi itt a szokás, úgyhogy bekopog. Apró ökleivel három erélyeset vág az ajtóra, ami még őt is meglepi, hisz ennél azért finomabban szokott viselkedni.*
Miután megérkezett az épülethez, rögtön feltűnik hogy marha nagy a csend. Újabb rossz pont. Na most megtapizza egyik hosszú tőrének markolatát, csak hogy biztos megvan e, aztán lepattan a póniról s az ajtó felé indul. Kötőféken vezetve az állatot.
Nem tudja mi itt a szokás, úgyhogy bekopog. Apró ökleivel három erélyeset vág az ajtóra, ami még őt is meglepi, hisz ennél azért finomabban szokott viselkedni.*
942. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2015-01-13 14:44:13
Üzenet elküldve: 2015-01-13 14:44:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
*Ha megrögzött kukkoló és leselkedő lenne, akkor egészen biztosan nagyon élvezné, hogy ilyen közelről látja és hallhatja Dacha és Albun évődését, meg az egészben a legjobbat, az érzéki orrvakarást. A végén még neki is elkezd majd viszketni az orra.*
- Higgye el, egyedül pillanatok alatt elvesznek ebben a nagy házban. Néhány szoba egyenesen vadászik az egyedül kószáló vendégekre, vannak, akiket azóta nem láttam, hogy bementek az egyik ajtón. *Mondja halálosan komolyan. Ilyesmivel nem viccelne a világért sem, nem az a fajta. Neki nincs vaj a füle mögött – de a kalapja alatt sem – ha ilyen tréfákról van szó. Az első szobába épphogy csak belesett, hamar a folyosón találja magát újra.*
- Hűha, mik vannak. *Mondja csodálkozva, amikor Yerougha megmutatja neki az ágyat. Hogy kerülhetet oda? Ma különösen szerencsések, zsinórban már a második szobában találnak fekvőalkalmatosságot, a végén még kiderül, hogy Dacha szerencsét is hoz amellett, hogy írtó dögös.*
- Ez egyenesen mesés! *Lelkendezik tovább. Közben megkeresi Dacha tekintetét, valamit szeretne mondani neki.*
- Jól nézze meg kisasszony, erről még az unokáinak is mesélhet. *Ha az még nem nézte meg a szobát, akkor most odainti az ajtóhoz. Aztán a fejéhez kap.*
- Mit nézze! Hát próbálja ki rögvest, ha már itt ez a ritka lehetőség. Csak a ház úrnőjének ne szóljon róla egy szót, odáig lenne az irigységtől, már évek óta keresi.
- Higgye el, egyedül pillanatok alatt elvesznek ebben a nagy házban. Néhány szoba egyenesen vadászik az egyedül kószáló vendégekre, vannak, akiket azóta nem láttam, hogy bementek az egyik ajtón. *Mondja halálosan komolyan. Ilyesmivel nem viccelne a világért sem, nem az a fajta. Neki nincs vaj a füle mögött – de a kalapja alatt sem – ha ilyen tréfákról van szó. Az első szobába épphogy csak belesett, hamar a folyosón találja magát újra.*
- Hűha, mik vannak. *Mondja csodálkozva, amikor Yerougha megmutatja neki az ágyat. Hogy kerülhetet oda? Ma különösen szerencsések, zsinórban már a második szobában találnak fekvőalkalmatosságot, a végén még kiderül, hogy Dacha szerencsét is hoz amellett, hogy írtó dögös.*
- Ez egyenesen mesés! *Lelkendezik tovább. Közben megkeresi Dacha tekintetét, valamit szeretne mondani neki.*
- Jól nézze meg kisasszony, erről még az unokáinak is mesélhet. *Ha az még nem nézte meg a szobát, akkor most odainti az ajtóhoz. Aztán a fejéhez kap.*
- Mit nézze! Hát próbálja ki rögvest, ha már itt ez a ritka lehetőség. Csak a ház úrnőjének ne szóljon róla egy szót, odáig lenne az irigységtől, már évek óta keresi.
941. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2015-01-13 09:41:09
Üzenet elküldve: 2015-01-13 09:41:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
// Cralan és Roddar //
- Szép? Valószínűleg. Okos? Remélhetőleg. Viszont ez a kettő nem változtat azon, hogy nem vagyok a legjobb harcos. *válaszol egy elégedett mosoly társaságában Cralannak.*
- Épp ezért van rád szükségem.
* Épp kilépne az ajtón amikor az őrszemük aki az egész Kúria biztonságáért felel megérkezik. Moon mérgesen néz a fiatal férfi felé.*
- Aha, szóval egy kis dolgod akadt? *kérdezi csiperőtett kézzel *És mégis merre volt ez a kis dolgod? *folytatja megnyomva és ezzel kiemelve a kis szócskát.*
- Több mint egy órája itthon vagyunk és azóta nyomodat sem láttam. Büntetésből egész napra az alkimistánknak kell segítened. Amit Nestar mond azt te kérdés nélkül csinálod. *mondja mérgesen majd azért mégis hozzáteszi még mielőtt az alkimista a fiún akarná tesztelni a keverékeit.*
- Bútorokat fogtok cipelni Giddel. Te leszel mára a cselédje. Ha azt mondjam hogy moss fel akkor azt csinálod, ha azt, hogy körömmel kapard fel a festékcseppet akkor azt.
* A rendelet kiadva, a kutyák szabadon felügyelhetik a ház bejáratát. Kifele lehet menni, befele már kevésbé. Mielőtt kilépne eszébe jut még valami.*
- Vezesd el Nestar urat a raktárhoz, hogy kedvére válogathasson az ott felhalmozott bútorok és mi egyebek között. *mondja majd Cralanra figyel ismét.*
- Indulhatunk. Akkor először irány a Templom. *mondja miközben kilép a ház majd pedig a Kúria kapuján is.*
- Szép? Valószínűleg. Okos? Remélhetőleg. Viszont ez a kettő nem változtat azon, hogy nem vagyok a legjobb harcos. *válaszol egy elégedett mosoly társaságában Cralannak.*
- Épp ezért van rád szükségem.
* Épp kilépne az ajtón amikor az őrszemük aki az egész Kúria biztonságáért felel megérkezik. Moon mérgesen néz a fiatal férfi felé.*
- Aha, szóval egy kis dolgod akadt? *kérdezi csiperőtett kézzel *És mégis merre volt ez a kis dolgod? *folytatja megnyomva és ezzel kiemelve a kis szócskát.*
- Több mint egy órája itthon vagyunk és azóta nyomodat sem láttam. Büntetésből egész napra az alkimistánknak kell segítened. Amit Nestar mond azt te kérdés nélkül csinálod. *mondja mérgesen majd azért mégis hozzáteszi még mielőtt az alkimista a fiún akarná tesztelni a keverékeit.*
- Bútorokat fogtok cipelni Giddel. Te leszel mára a cselédje. Ha azt mondjam hogy moss fel akkor azt csinálod, ha azt, hogy körömmel kapard fel a festékcseppet akkor azt.
* A rendelet kiadva, a kutyák szabadon felügyelhetik a ház bejáratát. Kifele lehet menni, befele már kevésbé. Mielőtt kilépne eszébe jut még valami.*
- Vezesd el Nestar urat a raktárhoz, hogy kedvére válogathasson az ott felhalmozott bútorok és mi egyebek között. *mondja majd Cralanra figyel ismét.*
- Indulhatunk. Akkor először irány a Templom. *mondja miközben kilép a ház majd pedig a Kúria kapuján is.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760