Nincs játékban - Dwirinthalen kúria
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Dwirinthalen kúria | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 39 (761. - 780. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760
780. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2014-07-16 13:54:10
Üzenet elküldve: 2014-07-16 13:54:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Szelíd
*Az előtér a maga módján sötét, alig kevés fény szűrődik be, leginkább Gidralds teljesítőképességének fenntartása és a vendégek érdekében, kik nem mozognak oly könnyedén és biztosan a sötétségben. A falon egykori matrónák festett képe, azok sem épp élénk színekben pompáznak, bár néhol a mélyvörös mellett feltűnik a világosabb is, ahogy a lila és más színek is, de csupán elvétve. Ám az uralkodó szín mindenhol a vér színének mélységével vetekedő karmazsin, valamint az éjnél is sötétebb fekete.
Jelenlegi urának nevére csak halvány mosoly kerül arcára. Mindenki őt szokta keresni, persze.*
- Mit mondhatok neki, ki keresi?
*Ezen információ birtokában megy fel, hogy szóljon a hímnek, ki méltóztatik rendesen felvenni egy inget, s nadrágját is megigazítja, miként fogadhat egy akármilyen vendéget. Mivel a hölgy túl ifjú ízlésének, így nem tervez semmi olyat, mivel más esetben próbálkozna.*
- Denawarien Dwirinthalen, szolgálatára, ifjú úrnő.
*Hajol enyhén, szinte bohókásan a fiatal lány felé, éreztetve, hogy minden komolysága ellenére képes lazítani ő is a felnőttes merevségen. Nys nagy hatással volt rá, az biztos. Ahogy Sely halála is. Ám mindez mit se számít most, hiszen eszében hiába kavarog szeretett nővére és csodálatos leányának képe, mikor feladata van.*
- Kérlek, fáradjunk a társalgóba.
*Int a bejárattól jobbra lévő szoba felé, mely ajtaját ki is tárja előtte. Odabent kényelmes ülőalkalmatosságok vannak, miken helyet tud foglalni Sanzlyn, Den pedig szokott módján áll meg az íróasztal előtt, dönti neki derekát és onnan néz a lányra, arcáról nem tüntetve a gyenge mosolyt. Bizonyára nem kell nagyon unszolni majd az ifjút, hogy átadja a levelet.*
Jelenlegi urának nevére csak halvány mosoly kerül arcára. Mindenki őt szokta keresni, persze.*
- Mit mondhatok neki, ki keresi?
*Ezen információ birtokában megy fel, hogy szóljon a hímnek, ki méltóztatik rendesen felvenni egy inget, s nadrágját is megigazítja, miként fogadhat egy akármilyen vendéget. Mivel a hölgy túl ifjú ízlésének, így nem tervez semmi olyat, mivel más esetben próbálkozna.*
- Denawarien Dwirinthalen, szolgálatára, ifjú úrnő.
*Hajol enyhén, szinte bohókásan a fiatal lány felé, éreztetve, hogy minden komolysága ellenére képes lazítani ő is a felnőttes merevségen. Nys nagy hatással volt rá, az biztos. Ahogy Sely halála is. Ám mindez mit se számít most, hiszen eszében hiába kavarog szeretett nővére és csodálatos leányának képe, mikor feladata van.*
- Kérlek, fáradjunk a társalgóba.
*Int a bejárattól jobbra lévő szoba felé, mely ajtaját ki is tárja előtte. Odabent kényelmes ülőalkalmatosságok vannak, miken helyet tud foglalni Sanzlyn, Den pedig szokott módján áll meg az íróasztal előtt, dönti neki derekát és onnan néz a lányra, arcáról nem tüntetve a gyenge mosolyt. Bizonyára nem kell nagyon unszolni majd az ifjút, hogy átadja a levelet.*
779. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2014-07-11 00:14:50
Üzenet elküldve: 2014-07-11 00:14:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Alig les be a bejáraton, mikor szinte a semmiből, elő bukkan egy férfiú. Kitárja neki az ajtót, s barátságos hangnemben invitálja be az előtérbe meglepő udvariassággal. Eleget téve a szívélyes fogadtatásnak. Udvariasan lép beljebb, majd nagy szemekkel néz körbe a helységben. Jobb karját végig a zsebben tartja, ahol a levél is található, míg a másikat lazán lógatja maga mellett. A kérdés hallatán odafordítja fejét a férfi felé, kinek szokatlanul világos szeme kissé zavarja.*~Mintha nem is lenne ízisze.~
-Igen. Denawarien Dwirinthalen-t keresem.
*Nem mond többet, mivel a levelet személyesen kell átadnia. Sejti mi lehet benne, de nem akarja kibontani. Különben is! Nagyon érdekli, hogy hogyan is nézhet ki. Szülei hébe-hóba meséltek a család tagokról. Nem sok jót hallott senkiről, de hát megszokhatta, hogy a negatívumok hamarabb eljutnak hozzá, mint a pozitívak.*
-Itthon van, vagy jöjjek vissza estleg később?
*Nem akar zavarni, de elmenni se nagyon kívánkozik, ha már idáig eljutott. A választ várva jobban megszemléli a férfit. Tekintete elidőzik az arcán lévő tetováláson de igyekszik nem udvariatlanul bámulni.*
-Igen. Denawarien Dwirinthalen-t keresem.
*Nem mond többet, mivel a levelet személyesen kell átadnia. Sejti mi lehet benne, de nem akarja kibontani. Különben is! Nagyon érdekli, hogy hogyan is nézhet ki. Szülei hébe-hóba meséltek a család tagokról. Nem sok jót hallott senkiről, de hát megszokhatta, hogy a negatívumok hamarabb eljutnak hozzá, mint a pozitívak.*
-Itthon van, vagy jöjjek vissza estleg később?
*Nem akar zavarni, de elmenni se nagyon kívánkozik, ha már idáig eljutott. A választ várva jobban megszemléli a férfit. Tekintete elidőzik az arcán lévő tetováláson de igyekszik nem udvariatlanul bámulni.*
778. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2014-07-10 19:25:45
Üzenet elküldve: 2014-07-10 19:25:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Szelíd
*Az elmúlt napok nyugalma kellemesen hatott Denre. Nys mostanában állandóan jól viselkedik, Lina és Gid szinte mindig megold minden kisebb problémát és a család többi tagja is elég csendes. Talán rossz előérzete is lehetne ezért. Utoljára mikor érezte ezt? A lány születése előtt... Sely halála előtt...
A saját szobájának nem túl kényelmes ágyán fekszik, szétnyitott ingben és szokványos nadrágjában. Nem vár látogatót, se senki mást. Ezért is lehet, hogy a kopogásra nem érkezik válasz. Tőle amúgy is ritkán szokott jönni, nem úgy Gidraldstól.
Ahogy viszont benyit a lány, mintha a semmiből, pedig valójában a jobbra lévő társalgóból érkező, Gid kerül elé. Felszín szülte férfiú, hosszú haja hátához simul. Minden szála egyenes, némi rendbontás csak a dolgosan megalkotott fonatban van, mi némiképp változatossá teszi az egyszerű hajzuhatagot. Arcán tetoválás, homlokán pedig egy kő ékeskedik. Íriszei oly világosak, hogy szinte teljesen egybeolvad az azokat körülvevő fehérséggel.*
- Segíthetek valamiben?
*Kérdi az ifjú sötételf lánytól, akit szívélyesen enged beljebb, legalábbis az előtérbe mindenképpen. Megtanították neki, hogy mindenkivel tisztelettel bánjon, különösen a sötételfekkel és a nőkkel. Ezek kombinációjával meg aztán főleg. Arcán kedves kifejezés, hangja is barátságos, nem olyannak tűnik, kiben ártó szándék élhetne.*
A saját szobájának nem túl kényelmes ágyán fekszik, szétnyitott ingben és szokványos nadrágjában. Nem vár látogatót, se senki mást. Ezért is lehet, hogy a kopogásra nem érkezik válasz. Tőle amúgy is ritkán szokott jönni, nem úgy Gidraldstól.
Ahogy viszont benyit a lány, mintha a semmiből, pedig valójában a jobbra lévő társalgóból érkező, Gid kerül elé. Felszín szülte férfiú, hosszú haja hátához simul. Minden szála egyenes, némi rendbontás csak a dolgosan megalkotott fonatban van, mi némiképp változatossá teszi az egyszerű hajzuhatagot. Arcán tetoválás, homlokán pedig egy kő ékeskedik. Íriszei oly világosak, hogy szinte teljesen egybeolvad az azokat körülvevő fehérséggel.*
- Segíthetek valamiben?
*Kérdi az ifjú sötételf lánytól, akit szívélyesen enged beljebb, legalábbis az előtérbe mindenképpen. Megtanították neki, hogy mindenkivel tisztelettel bánjon, különösen a sötételfekkel és a nőkkel. Ezek kombinációjával meg aztán főleg. Arcán kedves kifejezés, hangja is barátságos, nem olyannak tűnik, kiben ártó szándék élhetne.*
777. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2014-07-10 01:21:38
Üzenet elküldve: 2014-07-10 01:21:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*A vonuló nemeseket kerülgetve halad végig a Gazdagnegyed fényűző utcáin. Viszonylag gyorsan halad, de próbál senkivel sem ütközni. Még a végén pont itt kerülne bajba. Az elég kínos lenne számára. További pár lépés után sóbálványként szemez az előtte magasló épülettel. A ház falát nagy részben beborítja a borostyán, mely az egésznek kissé elhagyatott külsőt kölcsönöz. Ezt az elképzelést csak tetézi az öreg kapu és az ablakokban látszó vöröslő függönyök. Nagy levegőt vesz, s elindul a kúria felé. A kapu előtt azonban megtorpan. Nem igazán tudja, hogy miképpen illik bejutni ide, főleg úgy, hogy a bentiek számára csupán talán csak egy idegen. A kopogtatás végűl jó megoldásnak hangzik, de felemel keze lehanyatlik.*~Mi van, ha nem hallják meg?~*Jobb ötlez híján azonban újra fölemeli kezét, s ezúttal hármat koppint a kapura. Ha nem válaszol senki, megpróbálja mégegyszer, majd ha erre sincs válasz, lenyomja a kilincst, s ha az enged, résnyire tárja a bejáratot. Nem tudja, hogy merjen e menni, főleg ha vannak háziállatok.*
-Hahó! *Dugja be fejét a résen és érdeklődve néz körül. Reméli valaki meghallja és beengedi. Kíváncsi a ház többi részére is.*
A hozzászólás írója (Sanzlyn Dwirinthalen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.10 01:25:01
-Hahó! *Dugja be fejét a résen és érdeklődve néz körül. Reméli valaki meghallja és beengedi. Kíváncsi a ház többi részére is.*
A hozzászólás írója (Sanzlyn Dwirinthalen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.10 01:25:01
776. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2014-06-11 22:24:56
Üzenet elküldve: 2014-06-11 22:24:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Szelíd
*Akkor érintés nélkül, de szavakkal teszi, mit tervezett. Nem nagy gát, főleg hogy tudja, egy nő se bírja túl sokáig, hogy ne vágyjon az ő érintésére. Csak idő kell, tudja jól Denawarien. Neki pedig annyi van, mint a tenger, vagy égen a csillag. S aligha fog eredményes lenni a várakozás, hogy mikor fogja éhes vadként rávetni magát, követelve, mit minden hím akarhat egy nőtől, lévén van bőven más, ki csillapítani képes vágyának fokozódó hullámait. Még csak messzire sem kell mennie hozzá.*
- Bármikor visszatérhetünk, csak kérned kell.
*Ejt egy sejtelmes mosolyt, majd a kamra felé is szentelhetnek pár pillanatot. S bizony, ez a kis raktár igen elhanyagolt, hiszen csak Gid volt az, aki eddig bármit is csinált itt, mióta beköltöztek ide, illetve előtte berakodtak ide, s más szolgálók is néha megfordultak, hogy elvegyenek vagy betegyenek valamit. De komolyabban senki nem törődött szegény kis helyiséggel.*
- Akkor viszont kénytelen leszel együtt dolgozni Gidralds-al.
*Ugyan ez elképzelés ínyére van, nagyon szívesen nézné, hogyan mászik befelé, fenekét billegetve, szűkösen fészkelődve, majd porosan kikászálódik, nedvesen csillogó bőrrel, mikor is a legjobban egy fürdő esne... Ajkain mosollyal gondol ezekre, majd a nőre tekint újra.*
- Kész lesz minden utasításodnak eleget tenni.
*Mehetnek az étkezőbe, honnan majd a konyha lesz a cél, ám előbb szükséges itt is körülnézni. Szinte szellős a hely, ahogy a teret alig tölti be az asztalok sora, miket a terítő köt egybe, s a székek ékítenek, az asztalfőnél lévővel koronázva meg a látványt.*
- Akkor haladjunk.
*Mintha ügyet sem vetne a megjegyzésre, hiszen a székeken és asztalokon túl itt nincs nagyon semmi, talán csak a terítők, mire figyelni kell. De kételkedik benne, hogy ezek említésre méltóak lennének. Így pedig folytatódik útjuk a konyha felé.
Odabent Lina éppen valami húsételt készít, konyhai kalapáccsal puhítja meg a legfőbb alapanyagot. Nem túl idős mélységi nőstény, ám Dennél többet élt meg, ez egyértelmű. Amúgy a konyha tökéletesen elrendezett szekrényekből és pultokból áll össze, azok tartalma pedig minden konyhai kellék, amiről egy szakács csak álmodhat. Legyen az edény, evőeszköz, nem romló alapanyag, fűszerek, akármi, itt megtalálja. Sok dolga lesz ezzel Naowhanak, de majd Lina segítségére lesz ebben. Hiszen ő itt az úrnő.*
- Naowha, ő itt Lina. Lina, Naowha.
*Mutatja be igen gyors módszerrel a két sötételfet egymásnak. Majd Lina felé mutat.*
- Ő itt a mi legbecsesebb szakácsunk és Nysissdraira dajkája. *Fordul kicsit, hogy most a másik nőstény felé emelje kezét.* Ő pedig a mi legújabb szolgálónk, aki felügyelni fogja, hogy meglegyen minden a kúriában.
*S ezzel talán le is van tudva a bemutatás első ízben. Persze, Naowha kérdezhet bármit, ahogy körbe is nézhet, azt nyilván tudja, hogy itt minden fiókba és szekrénybe be kell majd néznie, amikor számot vet a dolgokról.*
- Bármikor visszatérhetünk, csak kérned kell.
*Ejt egy sejtelmes mosolyt, majd a kamra felé is szentelhetnek pár pillanatot. S bizony, ez a kis raktár igen elhanyagolt, hiszen csak Gid volt az, aki eddig bármit is csinált itt, mióta beköltöztek ide, illetve előtte berakodtak ide, s más szolgálók is néha megfordultak, hogy elvegyenek vagy betegyenek valamit. De komolyabban senki nem törődött szegény kis helyiséggel.*
- Akkor viszont kénytelen leszel együtt dolgozni Gidralds-al.
*Ugyan ez elképzelés ínyére van, nagyon szívesen nézné, hogyan mászik befelé, fenekét billegetve, szűkösen fészkelődve, majd porosan kikászálódik, nedvesen csillogó bőrrel, mikor is a legjobban egy fürdő esne... Ajkain mosollyal gondol ezekre, majd a nőre tekint újra.*
- Kész lesz minden utasításodnak eleget tenni.
*Mehetnek az étkezőbe, honnan majd a konyha lesz a cél, ám előbb szükséges itt is körülnézni. Szinte szellős a hely, ahogy a teret alig tölti be az asztalok sora, miket a terítő köt egybe, s a székek ékítenek, az asztalfőnél lévővel koronázva meg a látványt.*
- Akkor haladjunk.
*Mintha ügyet sem vetne a megjegyzésre, hiszen a székeken és asztalokon túl itt nincs nagyon semmi, talán csak a terítők, mire figyelni kell. De kételkedik benne, hogy ezek említésre méltóak lennének. Így pedig folytatódik útjuk a konyha felé.
Odabent Lina éppen valami húsételt készít, konyhai kalapáccsal puhítja meg a legfőbb alapanyagot. Nem túl idős mélységi nőstény, ám Dennél többet élt meg, ez egyértelmű. Amúgy a konyha tökéletesen elrendezett szekrényekből és pultokból áll össze, azok tartalma pedig minden konyhai kellék, amiről egy szakács csak álmodhat. Legyen az edény, evőeszköz, nem romló alapanyag, fűszerek, akármi, itt megtalálja. Sok dolga lesz ezzel Naowhanak, de majd Lina segítségére lesz ebben. Hiszen ő itt az úrnő.*
- Naowha, ő itt Lina. Lina, Naowha.
*Mutatja be igen gyors módszerrel a két sötételfet egymásnak. Majd Lina felé mutat.*
- Ő itt a mi legbecsesebb szakácsunk és Nysissdraira dajkája. *Fordul kicsit, hogy most a másik nőstény felé emelje kezét.* Ő pedig a mi legújabb szolgálónk, aki felügyelni fogja, hogy meglegyen minden a kúriában.
*S ezzel talán le is van tudva a bemutatás első ízben. Persze, Naowha kérdezhet bármit, ahogy körbe is nézhet, azt nyilván tudja, hogy itt minden fiókba és szekrénybe be kell majd néznie, amikor számot vet a dolgokról.*
775. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2014-06-04 03:19:54
Üzenet elküldve: 2014-06-04 03:19:54
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
//Shurdriira, Draimyne//
*A zsák megtalálta a foltját. Lehet ezért hagyta A pókok anyja és a sötételfek istene, a Háború és Halál sárkánya vagy épp A vadászat farkastetű istennője eddig karistolni az öreg Lazzurt, hogy találkozhasson Shurdriiraval. Hogy még egyszer az élete próbára legyen téve és még kicsit kínlódjon a családdal mielőtt még leteszi a kanalat.
Való igaz az elméje kicsit léket kapott a hosszú felszíni évek alatt, de azért még tud harcolni, jó kondícióban van és meg tudja magát védeni... sokféle tekintetben. Ilyen formán nem is fél a másik féltől. Attól meg végképp nem is tart, hogy esetleg jóban lesznek. Azonban nézve Lazz korát és nézőpontját, Ő viszont jól el fog szórakozni. Nincs mit veszítenie. Felőle a játék kezdetét veheti. Mint az emlegetve lett Shur és a húga eléggé komoly egzotikum. Ha Lazz makacssága majd akkor a férfi oldala talán kétségekbe ejti őket. Minden esetre ezek a gondolatok rövid úton futnak át az öreg fején, miközben elmondja a ház kezelésére saját verzióját a papnő.
Lazz türelemmel vár. Bár az Ő korában az emberek már vicsorognak ilyesmire, valamilyen szinten érződik rajta a katonai mivolt. Pofa és fül befog a kelletlen dolgok hallatán.*
-Ez is egy nézőpont Főpapnő ahogy Ön megközelíti. Bár ha a felszínieket így kezeli ahogy engem... *Azzal ismét közelebb hajol és halkabban így szól.* Gondjai lehetnek. Nem én voltam a matróna fő... khm... kísérete, de révén sokat tartózkodtam mellette, egy valamit jól elbírt rejteni. A megvetését. Javaslom, hogy ha magasra akar mászni idekinn vagy csak élvezni akarja az életet akkor legyen az emberekkel nyájas kicsit. A nemesség büszke. Ez nem csak mélységi szokás.
*Azzal miközben a vallás tévútjaira gabalyodnak. Lazzur ismét lezárva hallójáratait inkább vizuálisan méregeti a főpapnőt. Közben persze jönnek be információk a fülébe... végítéletről, kárhozatról. A szokásos rizsákról. Ez biztos viszont továbbra is, szeretné egyszer nagyon felpaprikázva látni Shurt, ez az öltözködés, elegancia és a sárga gyűlölet együtt pazar látvány lehet.
Majd mikor végez ismét mondandójával Shur Lazz így szól a nő combjairól ismét felemelve a tekintetét:*
-Nem fogtam meg a bokámat neki háttal, mikor meg akart... 'büntetni'. *Felel Lazz, fapofával, mintha nem is ide passzoló dolgot mondana. Ki kellett javítsa Shurt azzal kapcsolatba, hogy miért is lett valójába kiátkozva és elzavarva.* Igen, ez történt valójában. Akkoriban a fő probléma az volt velem, hogy nem akartam az ifjú matrónával szerepcseréset játszani.
*Na egy kis családi bulvár. Ez is egy népszerű bünti módszer. Csak Lazz nem preferálja.*
-És ennek hangot is adtam. Szerencsére ilyet itt velem nem akartak játszani.
*Fejezi be burkolva Lazz, majd az eközben jót szórakozó hugocskára néz és így szól sóhajtva:*
-De amiatt ne aggódjon, hogy a nézeteim terjesztem. Többnyire nem én vagyok a család két fiatal gyermekének neveléséért a felelős. A vallásom amúgy sem túlzottan ismert, így velem jön majd a sírba. Ha csak... *Azzal megingatja a fejét és ad még csámcsogni valót a két nősténynek. Némi... fals infromációt.* ha csak addig nem születik valakitől utódom.
*Na most lehet keresni a kurtizánokat, nőket a felszínen és családban, lesni a családfát, vajon mely csecsemőt lehet elpusztítani vagy kivel lehet Lazzt zsarolni.
Majd a vallási kritériumokra kitérve Lazz csak bólogat.*
-Amíg nem áldozunk kéregetőket és szüzeket kultikusan az istennő oltárán, addig az én akadékoskodásaimmal nem kell számoljanak. Amilyen ünnepségeken eddig részt vettem az elmúlt pár évben azok eléggé... khm... szórakoztatók voltak.
*Ingatja meg a fejét Lazz, majd letudva a felüdülést jelentő fenyegetőzést, bemutatkozást és annak az elegyét, Lazz megkapja első veszélyes munkáját. Vezesse körbe a Főpapnőt és húgát a kúriában.
Lazz megszívja az egyik fogát és így szól:*
-Felteszem a lakóterületükkel már megismerkedtek. Azon a szinten lakik mindenki, szóval ha végig dörömbölnek az ajtókon kiszólíthatnak mindenkit. Hozzám hangosan dörömböljenek ha kérhetem.
*Újabb fals információ. Lazz kora ellenére jól hall, nem árt ha elhiszik róla, hogy még süket is. Erre még majd rá is játszik kicsit.
Azzal hátat fordít és lassú lépésekkel megindul lefelé, hogy körbe vezesse a két nőstényt ahogy kérték.
Kezét nem kínálja fel semelyiknek sem. Úgy sem fogadnák el. Ám Sisakját úgy tartja, hogyha valamelyikük akar belekarolhat. Na nem mintha fontos lenne.*
-Kövessenek. *Mondja Lazz, s közben így kezd bele a mondókájába:*
-Az építmény eléggé régi, mint látják és érzik kifejezetten az önök fajtájának a mélységieknek kedvez. A berendezés jobb létre szenderült Xselyahra matrónánk leleménye és öccséé a régens Denawariené. A matróna igyekezett mindenkinek kedvezni. A földszinten lelhető fel a konyha, az étkező és egy társalgószoba, ahol mindenki egyaránt tud időt tölteni.
*Mutogat Lazzur mindeközben ahogy leérnek.*
-A társalgó és az étkező egy szakaszról nyílik.
*Azzal amikor leérnek hirtelen fordul egyet és rámutat a lépcső melletti két kis ajtóra.*
-A nekem jobb oldali, mélyebbre vezet az alagsorba. Ott van a szolgálók lakája és... nos a matróna és a család szórakozó szobája. Ha esetleg... önök is szeretik a szerepcserés játékokat.
*Mondja cinikusan Lazzur, majd így szól:*
-Én magam általában azonban a bal oldalon lévő ajtót választom a teraszra és a kertre visz. Az állatokkal, növényekkel és a természettel jobb kapcsolatot ápolok mint a kéjelgéssel. Magam csak akkor jelenek meg az alagsorban, ha jelenlétem... fontos és szükséges.
*Azokat az eseteket majd úgy is más taglalja mikor Lazz részegen kötött ki ott.*
-Ha esetleg eddig nem találkoztak volna a kert és a ház őrzőjével. Van odakinn egy harcikutya. Egy ideje már én nevelem a szukát, eléggé engedelmes és rühelli a nem családba tartozókat. Lazac névre hallgat. Általába szabadon van. Javaslom, hogy szokják meg. Eléggé kezes.
*Majd tovább vezeti a párost a társalgóba, ami még üres.*
-Ez előtti kérdésére válaszolva pedig, a matróna többnyire, olyan munkákra alkalmazott, amik némi tapasztalatot igényeltek harc és felszíni népek terén. Összejövetelekkor őrt álltam, esetlegesen vadásztam és mikor időm volt a kerttel foglalkoztam. A kúria nem egy összejövetelnek adott otthont ahol a gazdagnegyed krémje jött össze, egyetlen ilyen összejövetelen nem történt semmi atrocitás. Szóval a feladatom jól végeztem. Ezenfelül állatidomítás, harcászat, térképészet és vadászat valamint anatómia terén vagyok képezett.
*Majd beérnek a társalgóba s Lazz így szól bizalmasan:*
-Ezenfelül el tudok intézni dolgokat és személyeket. Ha a családnak arra van persze szüksége. Csak kérnie kell engem.
*Azzal így szól a két nőstény felé bólintva.*
-Nos ennyi volna a kúria. Érdekli esetleg még önöket valami?
A hozzászólás írója (Ser Lazzur Dwirinthalen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.04 03:23:31
*A zsák megtalálta a foltját. Lehet ezért hagyta A pókok anyja és a sötételfek istene, a Háború és Halál sárkánya vagy épp A vadászat farkastetű istennője eddig karistolni az öreg Lazzurt, hogy találkozhasson Shurdriiraval. Hogy még egyszer az élete próbára legyen téve és még kicsit kínlódjon a családdal mielőtt még leteszi a kanalat.
Való igaz az elméje kicsit léket kapott a hosszú felszíni évek alatt, de azért még tud harcolni, jó kondícióban van és meg tudja magát védeni... sokféle tekintetben. Ilyen formán nem is fél a másik féltől. Attól meg végképp nem is tart, hogy esetleg jóban lesznek. Azonban nézve Lazz korát és nézőpontját, Ő viszont jól el fog szórakozni. Nincs mit veszítenie. Felőle a játék kezdetét veheti. Mint az emlegetve lett Shur és a húga eléggé komoly egzotikum. Ha Lazz makacssága majd akkor a férfi oldala talán kétségekbe ejti őket. Minden esetre ezek a gondolatok rövid úton futnak át az öreg fején, miközben elmondja a ház kezelésére saját verzióját a papnő.
Lazz türelemmel vár. Bár az Ő korában az emberek már vicsorognak ilyesmire, valamilyen szinten érződik rajta a katonai mivolt. Pofa és fül befog a kelletlen dolgok hallatán.*
-Ez is egy nézőpont Főpapnő ahogy Ön megközelíti. Bár ha a felszínieket így kezeli ahogy engem... *Azzal ismét közelebb hajol és halkabban így szól.* Gondjai lehetnek. Nem én voltam a matróna fő... khm... kísérete, de révén sokat tartózkodtam mellette, egy valamit jól elbírt rejteni. A megvetését. Javaslom, hogy ha magasra akar mászni idekinn vagy csak élvezni akarja az életet akkor legyen az emberekkel nyájas kicsit. A nemesség büszke. Ez nem csak mélységi szokás.
*Azzal miközben a vallás tévútjaira gabalyodnak. Lazzur ismét lezárva hallójáratait inkább vizuálisan méregeti a főpapnőt. Közben persze jönnek be információk a fülébe... végítéletről, kárhozatról. A szokásos rizsákról. Ez biztos viszont továbbra is, szeretné egyszer nagyon felpaprikázva látni Shurt, ez az öltözködés, elegancia és a sárga gyűlölet együtt pazar látvány lehet.
Majd mikor végez ismét mondandójával Shur Lazz így szól a nő combjairól ismét felemelve a tekintetét:*
-Nem fogtam meg a bokámat neki háttal, mikor meg akart... 'büntetni'. *Felel Lazz, fapofával, mintha nem is ide passzoló dolgot mondana. Ki kellett javítsa Shurt azzal kapcsolatba, hogy miért is lett valójába kiátkozva és elzavarva.* Igen, ez történt valójában. Akkoriban a fő probléma az volt velem, hogy nem akartam az ifjú matrónával szerepcseréset játszani.
*Na egy kis családi bulvár. Ez is egy népszerű bünti módszer. Csak Lazz nem preferálja.*
-És ennek hangot is adtam. Szerencsére ilyet itt velem nem akartak játszani.
*Fejezi be burkolva Lazz, majd az eközben jót szórakozó hugocskára néz és így szól sóhajtva:*
-De amiatt ne aggódjon, hogy a nézeteim terjesztem. Többnyire nem én vagyok a család két fiatal gyermekének neveléséért a felelős. A vallásom amúgy sem túlzottan ismert, így velem jön majd a sírba. Ha csak... *Azzal megingatja a fejét és ad még csámcsogni valót a két nősténynek. Némi... fals infromációt.* ha csak addig nem születik valakitől utódom.
*Na most lehet keresni a kurtizánokat, nőket a felszínen és családban, lesni a családfát, vajon mely csecsemőt lehet elpusztítani vagy kivel lehet Lazzt zsarolni.
Majd a vallási kritériumokra kitérve Lazz csak bólogat.*
-Amíg nem áldozunk kéregetőket és szüzeket kultikusan az istennő oltárán, addig az én akadékoskodásaimmal nem kell számoljanak. Amilyen ünnepségeken eddig részt vettem az elmúlt pár évben azok eléggé... khm... szórakoztatók voltak.
*Ingatja meg a fejét Lazz, majd letudva a felüdülést jelentő fenyegetőzést, bemutatkozást és annak az elegyét, Lazz megkapja első veszélyes munkáját. Vezesse körbe a Főpapnőt és húgát a kúriában.
Lazz megszívja az egyik fogát és így szól:*
-Felteszem a lakóterületükkel már megismerkedtek. Azon a szinten lakik mindenki, szóval ha végig dörömbölnek az ajtókon kiszólíthatnak mindenkit. Hozzám hangosan dörömböljenek ha kérhetem.
*Újabb fals információ. Lazz kora ellenére jól hall, nem árt ha elhiszik róla, hogy még süket is. Erre még majd rá is játszik kicsit.
Azzal hátat fordít és lassú lépésekkel megindul lefelé, hogy körbe vezesse a két nőstényt ahogy kérték.
Kezét nem kínálja fel semelyiknek sem. Úgy sem fogadnák el. Ám Sisakját úgy tartja, hogyha valamelyikük akar belekarolhat. Na nem mintha fontos lenne.*
-Kövessenek. *Mondja Lazz, s közben így kezd bele a mondókájába:*
-Az építmény eléggé régi, mint látják és érzik kifejezetten az önök fajtájának a mélységieknek kedvez. A berendezés jobb létre szenderült Xselyahra matrónánk leleménye és öccséé a régens Denawariené. A matróna igyekezett mindenkinek kedvezni. A földszinten lelhető fel a konyha, az étkező és egy társalgószoba, ahol mindenki egyaránt tud időt tölteni.
*Mutogat Lazzur mindeközben ahogy leérnek.*
-A társalgó és az étkező egy szakaszról nyílik.
*Azzal amikor leérnek hirtelen fordul egyet és rámutat a lépcső melletti két kis ajtóra.*
-A nekem jobb oldali, mélyebbre vezet az alagsorba. Ott van a szolgálók lakája és... nos a matróna és a család szórakozó szobája. Ha esetleg... önök is szeretik a szerepcserés játékokat.
*Mondja cinikusan Lazzur, majd így szól:*
-Én magam általában azonban a bal oldalon lévő ajtót választom a teraszra és a kertre visz. Az állatokkal, növényekkel és a természettel jobb kapcsolatot ápolok mint a kéjelgéssel. Magam csak akkor jelenek meg az alagsorban, ha jelenlétem... fontos és szükséges.
*Azokat az eseteket majd úgy is más taglalja mikor Lazz részegen kötött ki ott.*
-Ha esetleg eddig nem találkoztak volna a kert és a ház őrzőjével. Van odakinn egy harcikutya. Egy ideje már én nevelem a szukát, eléggé engedelmes és rühelli a nem családba tartozókat. Lazac névre hallgat. Általába szabadon van. Javaslom, hogy szokják meg. Eléggé kezes.
*Majd tovább vezeti a párost a társalgóba, ami még üres.*
-Ez előtti kérdésére válaszolva pedig, a matróna többnyire, olyan munkákra alkalmazott, amik némi tapasztalatot igényeltek harc és felszíni népek terén. Összejövetelekkor őrt álltam, esetlegesen vadásztam és mikor időm volt a kerttel foglalkoztam. A kúria nem egy összejövetelnek adott otthont ahol a gazdagnegyed krémje jött össze, egyetlen ilyen összejövetelen nem történt semmi atrocitás. Szóval a feladatom jól végeztem. Ezenfelül állatidomítás, harcászat, térképészet és vadászat valamint anatómia terén vagyok képezett.
*Majd beérnek a társalgóba s Lazz így szól bizalmasan:*
-Ezenfelül el tudok intézni dolgokat és személyeket. Ha a családnak arra van persze szüksége. Csak kérnie kell engem.
*Azzal így szól a két nőstény felé bólintva.*
-Nos ennyi volna a kúria. Érdekli esetleg még önöket valami?
A hozzászólás írója (Ser Lazzur Dwirinthalen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.04 03:23:31
774. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2014-06-02 19:22:26
Üzenet elküldve: 2014-06-02 19:22:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Den//
*Továbbra sem hagyja magát megérinteni, ahogy ő maga is ügyel arra, nehogy véletlenül hozzáérjen a férfihez. Úgy érzi, annak még nem jött el az ideje. Na nem mintha törékeny kis lelkét féltené -bármelyikükét is-, vagy attól tartana, hogy nem bírják tovább tűrtőztetni magukat. Arról van szó csupán, hogy az érintéseket is csak afféle fegyvernek tartja, amivel rá lehet venni valakit olyasmire, amit nem akar - legyen szó egy üveg csodaszernek titulált forrásvíz megvásárlásáról, vagy akár az évek során felállított gátak áttöréséről.
Denawarien esetében az utóbbi jöhet szóba. Nála pontosan arra kíváncsi, mikor jön el az a pillanat, mikor már képtelen tovább ellenállni a késztetésnek, s megteszi, amire vágyik. Majd akkor talán beadja ő is a dereját, s átadja magát a durvává fokozódott vágyaknak és érzéseknek. Talán. Ha akkor már úgy érzi, neki is szüksége van az ilyesmire. De addig semmiképp. Még akkor sem, ha hetek, hónapok kellenek hozzá, hogy a hím kiforduljon magából. S bár tény, addig is biztosan van olyan, aki nem áll kötélnek úgy, ahogy ő, s odaadja magát neki. Ám emiatt csak akkor aggódna, ha nem tudná, egyes hímekben, s főleg a fajtájabeliekben milyen erősen munkálkodik a megszerzés vágya, a vadászösztön.*
~Minden annál édesebb, minél elérhetetlenebbnek tűnik.~
- Úgy gondolod, végeztünk a fürdővel?
*Ő nem így érzi, s ennek most hangot is adva visszavonul az előtérből, hogy megnézze a kamrát, ami ugyanazon folyosón van, amin a fürdő, csak épp azzal szemben.
Elég zsúfoltnak tűnik a helyiség, bár alapvetően sem mondaná nagynak a területét. Ami azt illeti, látszik az itt felhalmozott holmikon, hogy nem nagyon törődtek az elrendezésükkel az elmúlt időszakban. Ezen véleményét persze nem fejti ki. Nem dolga bírálni senkit, még akkor sem, ha úgy érzi, nem megfelelő munkát végzett. Majd ő szépen szelektál és pakolászik, hogy legyen valamiféle átláthatóbb rendszer is az itt helyet kapott tárgyak közt.*
- Ami használhatatlan, azt kihajítom, vagy felapríttatom gyújtósnak. Ha így megfelel. De lehet, hogy az itteni dolgok némelyikéhez szükségem lesz egy erősebb valakire. Akad, amit mindenképp ki kellene innen mozgatni, hogy elférjek. Már ha...
*A hímre vigyorog.*
- Ha nem akarod épp azt látni órákig, hogy hogyan préselem be magam a szűkös helyen. Aztán kifelé... Nehéz holmikat cipelve, gyöngyöző homlokkal...
*Elmereng, még alsó ajkába is beleharap közben, majd hirtelen csattan fel, ahogy ábrándja véget ér. S hogy pontosan mi járt az eszében, azt megtartja magának.*
- Nem, ki kell mozgatni innét legalább a fele holmit. De ezt csak holnap.
*Megis indul az újabb terem felé, hiszen itt valóban csak annyit tudott kezdeni, hogy felmérte, milyen sok dolga lesz. Talán itt a legtöbb.
Az ajtó nyílik, majd zárul, a szemei elé pedig az előző helyhez képest igen tágas ebédlőféle tárul.
Végignéz a hosszú asztalon, a székeken, s már számlálni is kezdi a bútordarabokat, s gondolatban azt is felvázolja, nagyjából mennyi és milyen evőeszközöket találhat majd, s mennyi az, amire mindenképpen szükség lehet. Ha lenne rá mód, máris összevetné a kettőt, ám nem tágít a hím mellől továbbra sem. Sejtése szerint akad még olyan helyiség, amit látnia kellene, s így nem kell még lekösse magát a munkával.*
- Hát az attól függ... Ha van ide való egyéb tudnivaló, kérés, vagy óhaj, ahogy a fürdőben is volt... azt megoszthatnád velem, mielőtt tovább vezetsz... amerre csak szeretnél.
*Éppcsak nyelve hegyét nem ölti ki az újabb szemtelenkedés mellé. Valahogy még mindig nem unja a többértelmű fogalmazásban való megnyilvánulást. Addig nem is fogja, míg a hím tűri ezt, így vagy úgy.*
*Továbbra sem hagyja magát megérinteni, ahogy ő maga is ügyel arra, nehogy véletlenül hozzáérjen a férfihez. Úgy érzi, annak még nem jött el az ideje. Na nem mintha törékeny kis lelkét féltené -bármelyikükét is-, vagy attól tartana, hogy nem bírják tovább tűrtőztetni magukat. Arról van szó csupán, hogy az érintéseket is csak afféle fegyvernek tartja, amivel rá lehet venni valakit olyasmire, amit nem akar - legyen szó egy üveg csodaszernek titulált forrásvíz megvásárlásáról, vagy akár az évek során felállított gátak áttöréséről.
Denawarien esetében az utóbbi jöhet szóba. Nála pontosan arra kíváncsi, mikor jön el az a pillanat, mikor már képtelen tovább ellenállni a késztetésnek, s megteszi, amire vágyik. Majd akkor talán beadja ő is a dereját, s átadja magát a durvává fokozódott vágyaknak és érzéseknek. Talán. Ha akkor már úgy érzi, neki is szüksége van az ilyesmire. De addig semmiképp. Még akkor sem, ha hetek, hónapok kellenek hozzá, hogy a hím kiforduljon magából. S bár tény, addig is biztosan van olyan, aki nem áll kötélnek úgy, ahogy ő, s odaadja magát neki. Ám emiatt csak akkor aggódna, ha nem tudná, egyes hímekben, s főleg a fajtájabeliekben milyen erősen munkálkodik a megszerzés vágya, a vadászösztön.*
~Minden annál édesebb, minél elérhetetlenebbnek tűnik.~
- Úgy gondolod, végeztünk a fürdővel?
*Ő nem így érzi, s ennek most hangot is adva visszavonul az előtérből, hogy megnézze a kamrát, ami ugyanazon folyosón van, amin a fürdő, csak épp azzal szemben.
Elég zsúfoltnak tűnik a helyiség, bár alapvetően sem mondaná nagynak a területét. Ami azt illeti, látszik az itt felhalmozott holmikon, hogy nem nagyon törődtek az elrendezésükkel az elmúlt időszakban. Ezen véleményét persze nem fejti ki. Nem dolga bírálni senkit, még akkor sem, ha úgy érzi, nem megfelelő munkát végzett. Majd ő szépen szelektál és pakolászik, hogy legyen valamiféle átláthatóbb rendszer is az itt helyet kapott tárgyak közt.*
- Ami használhatatlan, azt kihajítom, vagy felapríttatom gyújtósnak. Ha így megfelel. De lehet, hogy az itteni dolgok némelyikéhez szükségem lesz egy erősebb valakire. Akad, amit mindenképp ki kellene innen mozgatni, hogy elférjek. Már ha...
*A hímre vigyorog.*
- Ha nem akarod épp azt látni órákig, hogy hogyan préselem be magam a szűkös helyen. Aztán kifelé... Nehéz holmikat cipelve, gyöngyöző homlokkal...
*Elmereng, még alsó ajkába is beleharap közben, majd hirtelen csattan fel, ahogy ábrándja véget ér. S hogy pontosan mi járt az eszében, azt megtartja magának.*
- Nem, ki kell mozgatni innét legalább a fele holmit. De ezt csak holnap.
*Megis indul az újabb terem felé, hiszen itt valóban csak annyit tudott kezdeni, hogy felmérte, milyen sok dolga lesz. Talán itt a legtöbb.
Az ajtó nyílik, majd zárul, a szemei elé pedig az előző helyhez képest igen tágas ebédlőféle tárul.
Végignéz a hosszú asztalon, a székeken, s már számlálni is kezdi a bútordarabokat, s gondolatban azt is felvázolja, nagyjából mennyi és milyen evőeszközöket találhat majd, s mennyi az, amire mindenképpen szükség lehet. Ha lenne rá mód, máris összevetné a kettőt, ám nem tágít a hím mellől továbbra sem. Sejtése szerint akad még olyan helyiség, amit látnia kellene, s így nem kell még lekösse magát a munkával.*
- Hát az attól függ... Ha van ide való egyéb tudnivaló, kérés, vagy óhaj, ahogy a fürdőben is volt... azt megoszthatnád velem, mielőtt tovább vezetsz... amerre csak szeretnél.
*Éppcsak nyelve hegyét nem ölti ki az újabb szemtelenkedés mellé. Valahogy még mindig nem unja a többértelmű fogalmazásban való megnyilvánulást. Addig nem is fogja, míg a hím tűri ezt, így vagy úgy.*
773. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2014-06-02 16:09:56
Üzenet elküldve: 2014-06-02 16:09:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Szelíd
*Ha nem lenne fajtárs, talán már torkát fogná szorosan ében ujjaival és úgy tépné le róla a ruhát, hogy minden kedveskedés nélkül tegye meg, miről a szóváltás folyik. De részben a tény, hogy mélységi, s részben a szórakozás miatt nem teszi. Számára is érdekes kezd lenni ez a nőstény.*
- Akkor... *felemeli kezét és ha nem tér ki Nao, óvatosan állához ér, egy ujjával ajkát kívánja érinteni, hogy még közelebb hajolva súgjon választ kérdéstelen szavaira.* Menjünk tovább.
*Széles mosollyal fordul és engedi előre újból a másikat, de amaz haladna is tovább az előtérbe, pedig Den a szemközti helyiséget kívánta volna előbb megmutatni. De hát akkor legyen, nyomába érve lép utána és amint beéri, figyelmesen hallgatja. S már-már kétsége támad, hogy komolyan kellene-e vennie szavát, mikor kiegészíti mondandóját, amitől az még félreérthetőbb lesz.*
- Talán a raktár lenne a legközelebb, ha már a fürdővel úgyis végeztünk.
*Adja le voksát a fürdőhelyiséggel szemben lévőre, mi a kis folyosó túlsó felén volt, hová így muszáj lesz visszatérniük. Amott egy egyszerű ajtó leledzik, mi mögött meglepően sok minden. Egy pár szék egymásra fordítva, néhány zsák, valami felirattal, amit nehéz lenne kivennie, s még annyi sok, számolhatatlan sok dolog, hogy megnevezetlen is egyértelmű lenne, miféle helyiség ez itt.*
- Talán itt lesz a legtöbb dolgod. Mindent meg kell nézni, milyen állapotban van, használható-e még, mennyi van belőle és így tovább.
*Ugyan, z már látszik, hogy ez a helyiség másra aligha használható, elég kényelmetlen lenne, ha ők ketten még ide be akarnák préselni magukat. Talán ha Naowha átrendezne mindent munkája során, végezetül lenne elég hely, miként a rendszert úgy alakítaná ki. Bár Den ama kurta gondolatnak is hamar szab gátat, hogy ilyesmi megfordul a nőstény fejében. Inkább hiszi, hogy már most elkezd memorizálni, mi minden lesz itt gondja-baja. De ilyen ez a szakma, mindenhez muszáj lesz egyesével hozzányúlni és alaposan felmérni, milyen állapotban van.*
- Ha gondolod, mehetünk tovább, itt nem nagyon tudnálak körbevezetni.
*Egyszerű mosollyal fordul, hogy engedje vissza az előtér felé a nőt, majd onnan a társalgóval szemközt lévő ajtó felé mutasson. Arra inti haladásukat, majd az ajtót előtte feltárja, s utána csukja, bent pedig egy étkező látképe fogadja őket. Pontosan állított asztal és rajta szép terítő, körülötte székek, összesen tizennégy darab. Láthatóan nagy vacsorákra is kész, ám alaposan megnézve, nem egy hosszú asztal az egész. Többől áll össze, így alakítható a mérete, a székeket pedig el lehet rakni. Amilyen a raktárban pihent, pont olyanok vannak itt is, leszámítva egyet, mely az asztalfőnél foglalja el méltó helyét. Ugyan nem egy trónus, de díszesebb faragású, mint többi társa, láthatóan a család fejében széke ez.*
- Gondolom, sok magyarázatra itt sincs igény.
*Villant egy kedves mosolyt Nao felé, közben pedig azon gondolkozik, hogy a terítő gyűrődése mennyire lenne észrevehető, illetve milyen gyorsan lehetne kicserélni, ha esetleg valami rácsöpögne...*
- Akkor... *felemeli kezét és ha nem tér ki Nao, óvatosan állához ér, egy ujjával ajkát kívánja érinteni, hogy még közelebb hajolva súgjon választ kérdéstelen szavaira.* Menjünk tovább.
*Széles mosollyal fordul és engedi előre újból a másikat, de amaz haladna is tovább az előtérbe, pedig Den a szemközti helyiséget kívánta volna előbb megmutatni. De hát akkor legyen, nyomába érve lép utána és amint beéri, figyelmesen hallgatja. S már-már kétsége támad, hogy komolyan kellene-e vennie szavát, mikor kiegészíti mondandóját, amitől az még félreérthetőbb lesz.*
- Talán a raktár lenne a legközelebb, ha már a fürdővel úgyis végeztünk.
*Adja le voksát a fürdőhelyiséggel szemben lévőre, mi a kis folyosó túlsó felén volt, hová így muszáj lesz visszatérniük. Amott egy egyszerű ajtó leledzik, mi mögött meglepően sok minden. Egy pár szék egymásra fordítva, néhány zsák, valami felirattal, amit nehéz lenne kivennie, s még annyi sok, számolhatatlan sok dolog, hogy megnevezetlen is egyértelmű lenne, miféle helyiség ez itt.*
- Talán itt lesz a legtöbb dolgod. Mindent meg kell nézni, milyen állapotban van, használható-e még, mennyi van belőle és így tovább.
*Ugyan, z már látszik, hogy ez a helyiség másra aligha használható, elég kényelmetlen lenne, ha ők ketten még ide be akarnák préselni magukat. Talán ha Naowha átrendezne mindent munkája során, végezetül lenne elég hely, miként a rendszert úgy alakítaná ki. Bár Den ama kurta gondolatnak is hamar szab gátat, hogy ilyesmi megfordul a nőstény fejében. Inkább hiszi, hogy már most elkezd memorizálni, mi minden lesz itt gondja-baja. De ilyen ez a szakma, mindenhez muszáj lesz egyesével hozzányúlni és alaposan felmérni, milyen állapotban van.*
- Ha gondolod, mehetünk tovább, itt nem nagyon tudnálak körbevezetni.
*Egyszerű mosollyal fordul, hogy engedje vissza az előtér felé a nőt, majd onnan a társalgóval szemközt lévő ajtó felé mutasson. Arra inti haladásukat, majd az ajtót előtte feltárja, s utána csukja, bent pedig egy étkező látképe fogadja őket. Pontosan állított asztal és rajta szép terítő, körülötte székek, összesen tizennégy darab. Láthatóan nagy vacsorákra is kész, ám alaposan megnézve, nem egy hosszú asztal az egész. Többől áll össze, így alakítható a mérete, a székeket pedig el lehet rakni. Amilyen a raktárban pihent, pont olyanok vannak itt is, leszámítva egyet, mely az asztalfőnél foglalja el méltó helyét. Ugyan nem egy trónus, de díszesebb faragású, mint többi társa, láthatóan a család fejében széke ez.*
- Gondolom, sok magyarázatra itt sincs igény.
*Villant egy kedves mosolyt Nao felé, közben pedig azon gondolkozik, hogy a terítő gyűrődése mennyire lenne észrevehető, illetve milyen gyorsan lehetne kicserélni, ha esetleg valami rácsöpögne...*
772. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2014-05-31 13:20:38
Üzenet elküldve: 2014-05-31 13:20:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Den//
*Széles vigyora nem hagyja el az arcát, s továbbra sem tágít a hím közeléből sem. Mélylila pillantásai sem rezzennek, még annak ellenére sem, hogy egy rendes lány arcára már erős pírt csaltak volna a hallott szavak. De hát... ő nem rendes lány, s neki kimondottan tetszik -sőt egyre jobban- a játék, amit a férfival űz. Mert igen, ő úgy érzi, hogy ő játszadozik Dennel, s nem pedig fordítva.*
- Szóval maradásra kérnél?
*Kuncog egy rövidet, majd ismét végigméri a hímet, aki most oly közel áll hozzá, hogy akár rögtön is egymásra vethetnék magukat. Ám a lényeg ezúttal a feltételes mód. Megtehetné, maradhatna, s saját bőrén is megtapasztalhatná, mire képes a másik, de egyelőre még mindig nem érzi ennek szükségét. Még mindig nem vágyik rá eléggé, akármilyen vonzó is legyen az a rideg valaki, akit az útjába kerített az Istennő, s akármilyen tettrekész. Mert láthatóan az, hiába fogja vissza magát.*
- Az egyetlen baj, Denawarien, hogy a fényszülöttédre kellett gondolnom. Ez pedig... Őszintén szólva, eléggé elvette a kedvem.
*Megvonja vállát, s grimaszol is mellé, hogy aztán a fintor helyét ismét átvegye a szemtelen vigyor. Az arckifejezés, ami azért ül ki ábrázatára, mert valóban mókásnak tartja, hogy a hím már szinte kérte, hogy maradjon, s ő mégis nemet mond. Sokszor játszott már így mások érzelmeivel, vágyaival, de meg merné kockáztatni, hogy egyiket sem élvezte még így. Ennyire lóvá tenni egy ilyen jólnevelt fajtájabélit, ennek igazán pikáns felhangja van. Főleg az ő otthonában, s főleg úgy, hogy egyébként nem is igazán ismerik egymást - elvégre alig egy-két órája találkozhattak.*
- Majd talán később. Előbb tudjuk le a kötelességeket.
*Megingatja a fejét, majd most már ellépdel Denawarien mellett, hogy elhagyja a fürdőt, s újra kilépjen az előtérbe, ahol pedig természetesen megvárja őt. Vigyora mosollyá szelídül, ám abból is a szélesebb fajtává.*
- Tehát, most mi lesz?
*Következik ismét egy kételhető jelentésű kérdés, mely után szándékosan hagy két lélegzetvételnyi időt a gondolkodásra, de aztán kiegészíti a kérdést, hogy ezúttal egyértelműen a másik orra alá dörgölje, mire is kíváncsi egészen pontosan.*
- Raktár, éléskamra, konyha...? Vagy mind, ilyen sorrendben?
*Csak miután kimondta a szavakat, döbben rá, hogy még ebben is van félreérteni való, legalábbis az alapján, amiről a fürdőben is szó volt. És őszintén nem is kétkedik benne, hogy a férfi fejében meg is fordul ugyanaz, ami az övében: hogy ez mind ismét olyan helyszín, ami nem csak az építésekor és berendezésekor kapott funkcióját képes ellátni, hanem egyéb, jóval érdekesebb dolgok helyszíne is lehet.*
~Fürdő, raktár, konyha... Akár mind, ebben a sorrendben.~
*Széles vigyora nem hagyja el az arcát, s továbbra sem tágít a hím közeléből sem. Mélylila pillantásai sem rezzennek, még annak ellenére sem, hogy egy rendes lány arcára már erős pírt csaltak volna a hallott szavak. De hát... ő nem rendes lány, s neki kimondottan tetszik -sőt egyre jobban- a játék, amit a férfival űz. Mert igen, ő úgy érzi, hogy ő játszadozik Dennel, s nem pedig fordítva.*
- Szóval maradásra kérnél?
*Kuncog egy rövidet, majd ismét végigméri a hímet, aki most oly közel áll hozzá, hogy akár rögtön is egymásra vethetnék magukat. Ám a lényeg ezúttal a feltételes mód. Megtehetné, maradhatna, s saját bőrén is megtapasztalhatná, mire képes a másik, de egyelőre még mindig nem érzi ennek szükségét. Még mindig nem vágyik rá eléggé, akármilyen vonzó is legyen az a rideg valaki, akit az útjába kerített az Istennő, s akármilyen tettrekész. Mert láthatóan az, hiába fogja vissza magát.*
- Az egyetlen baj, Denawarien, hogy a fényszülöttédre kellett gondolnom. Ez pedig... Őszintén szólva, eléggé elvette a kedvem.
*Megvonja vállát, s grimaszol is mellé, hogy aztán a fintor helyét ismét átvegye a szemtelen vigyor. Az arckifejezés, ami azért ül ki ábrázatára, mert valóban mókásnak tartja, hogy a hím már szinte kérte, hogy maradjon, s ő mégis nemet mond. Sokszor játszott már így mások érzelmeivel, vágyaival, de meg merné kockáztatni, hogy egyiket sem élvezte még így. Ennyire lóvá tenni egy ilyen jólnevelt fajtájabélit, ennek igazán pikáns felhangja van. Főleg az ő otthonában, s főleg úgy, hogy egyébként nem is igazán ismerik egymást - elvégre alig egy-két órája találkozhattak.*
- Majd talán később. Előbb tudjuk le a kötelességeket.
*Megingatja a fejét, majd most már ellépdel Denawarien mellett, hogy elhagyja a fürdőt, s újra kilépjen az előtérbe, ahol pedig természetesen megvárja őt. Vigyora mosollyá szelídül, ám abból is a szélesebb fajtává.*
- Tehát, most mi lesz?
*Következik ismét egy kételhető jelentésű kérdés, mely után szándékosan hagy két lélegzetvételnyi időt a gondolkodásra, de aztán kiegészíti a kérdést, hogy ezúttal egyértelműen a másik orra alá dörgölje, mire is kíváncsi egészen pontosan.*
- Raktár, éléskamra, konyha...? Vagy mind, ilyen sorrendben?
*Csak miután kimondta a szavakat, döbben rá, hogy még ebben is van félreérteni való, legalábbis az alapján, amiről a fürdőben is szó volt. És őszintén nem is kétkedik benne, hogy a férfi fejében meg is fordul ugyanaz, ami az övében: hogy ez mind ismét olyan helyszín, ami nem csak az építésekor és berendezésekor kapott funkcióját képes ellátni, hanem egyéb, jóval érdekesebb dolgok helyszíne is lehet.*
~Fürdő, raktár, konyha... Akár mind, ebben a sorrendben.~
771. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2014-05-30 18:44:33
Üzenet elküldve: 2014-05-30 18:44:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Szelíd
*Jó is lesz, ha már most így sorolja be őket, hiszen a legtöbb családtag nem szereti, ha a holmijához nyúlnak. Főleg azért, mert sok a női családtag, kik igen kényesek a küllemükre. Nem szeretik, ha más az ő illatukat veszi, vagy éppen bőrük puhaságáért felelős olajból fogyasztanak. Den pedig megtanulta, hogy azokat szépen békén kell hagyni a felsőbb polcokon. S minden bizonnyal Naowha is így fog tenni.
Xselyahra esetében arcot csak a festményéről szerezhet társításhoz, Natynrae pedig elég gyakran jelenik meg a kúriában itt-ott. S bár róla nincs kiakasztva festmény, talán érdemes lenne párat megnézni a művei közül, hiszen minden területhez nyúló művészről van szó, s talán még tehetségesnek is nevezhető egy-két ágában a csodáknak. Szerencsére Den féltve őrzi egy ideje talentumát, így erről mit se tud senki. Nem igazán tartja fontosnak mások tudtára adni zeneművészeti képzettségét.
Átkozott egy nőstény, meg kell hagyni. Jól tudja, mikor mit és hogyan kell mondania, hogy Den elkezdjen ideges lenni. Nem feszítő idegesség, inkább nyomasztó. Mintha szándékosan megjátszaná az elveszett, butuska leányt Naowha. Teste mellett lógó karjának végén ökle egyre csak szorul, mintha legalábbis azzal kívánna valamit vagy valakit összeroppantani. Talán Gidralds egy részét, ahogy a nő beszél róla.
Majd a kérdés, mint kegyelemdöfés hangzik most újfent. Ajkain viszont az eddig alig életben marad mosoly újult erővel csap széles vigyorba.*
- Mit szólnál, ha mégis maradásra kérnélek? Ha ajánlatom kiegészíteném egy kis testmozgással, inkább tetszene? Bár nincs róla tudomásom, miféle tehetséggel bírna ilyen téren Gid, bizton állíthatom, hogy nálam kevés jobb szerető él ezen a világon. Ezt akár most is bizonyíthatom.
*Ajkain a mosoly és szavai is félreérthetetlenek. Persze, hogy legszívesebben már neki is esett volna, de a bőrszín, a faj képes rá, hogy visszatartsa. Sötételf még soha nem volt az éji ragadozó Den áldozata. Csak elf vagy ember volt a fehérnépek közt, igaz más fajta is örvendett már a hím jelenlétének párnái közt.
A nőn múlik hát, hogy mi lesz a vége a kis felajánlásnak, Den nem fog az útjába állni, ha inkább elhagyná a helyiséget, s megismerné a kúria többi részét. Szíve joga nemet mondani, Dent pedig akkor már csak az érdekli, milyen hosszú a nemlegesség érvénye.*
Xselyahra esetében arcot csak a festményéről szerezhet társításhoz, Natynrae pedig elég gyakran jelenik meg a kúriában itt-ott. S bár róla nincs kiakasztva festmény, talán érdemes lenne párat megnézni a művei közül, hiszen minden területhez nyúló művészről van szó, s talán még tehetségesnek is nevezhető egy-két ágában a csodáknak. Szerencsére Den féltve őrzi egy ideje talentumát, így erről mit se tud senki. Nem igazán tartja fontosnak mások tudtára adni zeneművészeti képzettségét.
Átkozott egy nőstény, meg kell hagyni. Jól tudja, mikor mit és hogyan kell mondania, hogy Den elkezdjen ideges lenni. Nem feszítő idegesség, inkább nyomasztó. Mintha szándékosan megjátszaná az elveszett, butuska leányt Naowha. Teste mellett lógó karjának végén ökle egyre csak szorul, mintha legalábbis azzal kívánna valamit vagy valakit összeroppantani. Talán Gidralds egy részét, ahogy a nő beszél róla.
Majd a kérdés, mint kegyelemdöfés hangzik most újfent. Ajkain viszont az eddig alig életben marad mosoly újult erővel csap széles vigyorba.*
- Mit szólnál, ha mégis maradásra kérnélek? Ha ajánlatom kiegészíteném egy kis testmozgással, inkább tetszene? Bár nincs róla tudomásom, miféle tehetséggel bírna ilyen téren Gid, bizton állíthatom, hogy nálam kevés jobb szerető él ezen a világon. Ezt akár most is bizonyíthatom.
*Ajkain a mosoly és szavai is félreérthetetlenek. Persze, hogy legszívesebben már neki is esett volna, de a bőrszín, a faj képes rá, hogy visszatartsa. Sötételf még soha nem volt az éji ragadozó Den áldozata. Csak elf vagy ember volt a fehérnépek közt, igaz más fajta is örvendett már a hím jelenlétének párnái közt.
A nőn múlik hát, hogy mi lesz a vége a kis felajánlásnak, Den nem fog az útjába állni, ha inkább elhagyná a helyiséget, s megismerné a kúria többi részét. Szíve joga nemet mondani, Dent pedig akkor már csak az érdekli, milyen hosszú a nemlegesség érvénye.*
770. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2014-05-30 11:25:42
Üzenet elküldve: 2014-05-30 11:25:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
// Hazatérés //
* Valhol éjfél után, hajnaltájt érkezik haza. Benyit az utcaajtón. Démon és Lazac valószinűleg azonnal érkeznek is az üdvözlésére, bár az is meglehet, hogy beleszagolnak a levegőbe és azonnal tudják, hogy nincs idegen mellette, tehát nincs senki akit riógatni avagy "nevelni" kellene. Az idősebbik kutya ebben az esetben akár ott is maradhat tovább bóbiskolva az őrhelyén. Démon néhány vidám ugatással szalad elé. Moon tenyerét a kutya fejére helyezi majd sajnálkozva mondja.*
- Bocs nagyfiú, ma nem megyünk az erdőbe.
* Megveregeti az oldalát és már siet is be a Kúriába. Túl fáradt ahhoz, hogy leáljon vele játszani, meg talán a kifejlett kutya sem igényli annyira a dögönyözést miként kiskölyök korában tette.
Moon felsiet a lépcsőn nem is sejtve, hogy újabb rokonok érkeztek a föld mélyéből. Mivel soha életében nem járt még föld alatti városban igen nehéz számára elképzelni miként lehetnek képesek egyesek odalent élni. Tulajdonképpen a nőstényke felmenői közül csakis az apai ág láthatta a mély csodás városait, anyai ágon több nemzedék óta már felszinlakók.
Belép a szobájába. Estélyi ruháját óvatosan veti le magáról, hogy egy mindennapi nadrágra és ingre cserélje azt. Vágyakozva néz az ágy felé de a gyomra kordulása jelzi, jobban teszi ha valami sötételfhez méltót is tesz bele.
Lesétál a lépcsőn és egyenesen a konyhába veszi az irányt. Biztosan talál valami falatoznivalót a tegnapi ebédből amin nem vett részt. Melegit magának egy adagot majd leül enni. Úgy tűnik valami gombaleves lehetett a menü. Jóizüen bekanalazza. ~Senki nem tud olyan finom levest főzni mint Lina.~ gondolja. A második fogást most inkább kihagyja, csak néhány darab fahéjjascsigát ragad fel a tálkából. Egyet azonnal meg is kóstol, a másik négyet pedig útban visszafele fogyasztja el. Mire ismét a szobájába ér kezei már üresek tehát csak az ágyat kell megbontania, hogy lepihenhessen.
Gondolatait végigfuttatja az elmúlt nap eseményein. Jóleső fáradtságot érez, nemhiába, majdnem húsz órát volt egyfolytában talpon. Cathanra gondol, majd Mordachra. Mind a ketten a tenger szépségeit ecsetelték neki. Ha még valaki elkezdi dicsérni a hullámok fehér habbjait biztosan nekivág, hogy legalább a kikötőből megnézze őket. Nemsokára a dézsa-halászat is eszébe jut, és a kis lila selyemvirág ami még most a hajába van tűzve. Még utoljára felül, kiveszi a csattot és az éjjeliszekrényre helyezi, visszadől és nemsokára már alszik is.*
A hozzászólás írója (Moonxylwery Dwirinthalen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.05.30 11:29:20
* Valhol éjfél után, hajnaltájt érkezik haza. Benyit az utcaajtón. Démon és Lazac valószinűleg azonnal érkeznek is az üdvözlésére, bár az is meglehet, hogy beleszagolnak a levegőbe és azonnal tudják, hogy nincs idegen mellette, tehát nincs senki akit riógatni avagy "nevelni" kellene. Az idősebbik kutya ebben az esetben akár ott is maradhat tovább bóbiskolva az őrhelyén. Démon néhány vidám ugatással szalad elé. Moon tenyerét a kutya fejére helyezi majd sajnálkozva mondja.*
- Bocs nagyfiú, ma nem megyünk az erdőbe.
* Megveregeti az oldalát és már siet is be a Kúriába. Túl fáradt ahhoz, hogy leáljon vele játszani, meg talán a kifejlett kutya sem igényli annyira a dögönyözést miként kiskölyök korában tette.
Moon felsiet a lépcsőn nem is sejtve, hogy újabb rokonok érkeztek a föld mélyéből. Mivel soha életében nem járt még föld alatti városban igen nehéz számára elképzelni miként lehetnek képesek egyesek odalent élni. Tulajdonképpen a nőstényke felmenői közül csakis az apai ág láthatta a mély csodás városait, anyai ágon több nemzedék óta már felszinlakók.
Belép a szobájába. Estélyi ruháját óvatosan veti le magáról, hogy egy mindennapi nadrágra és ingre cserélje azt. Vágyakozva néz az ágy felé de a gyomra kordulása jelzi, jobban teszi ha valami sötételfhez méltót is tesz bele.
Lesétál a lépcsőn és egyenesen a konyhába veszi az irányt. Biztosan talál valami falatoznivalót a tegnapi ebédből amin nem vett részt. Melegit magának egy adagot majd leül enni. Úgy tűnik valami gombaleves lehetett a menü. Jóizüen bekanalazza. ~Senki nem tud olyan finom levest főzni mint Lina.~ gondolja. A második fogást most inkább kihagyja, csak néhány darab fahéjjascsigát ragad fel a tálkából. Egyet azonnal meg is kóstol, a másik négyet pedig útban visszafele fogyasztja el. Mire ismét a szobájába ér kezei már üresek tehát csak az ágyat kell megbontania, hogy lepihenhessen.
Gondolatait végigfuttatja az elmúlt nap eseményein. Jóleső fáradtságot érez, nemhiába, majdnem húsz órát volt egyfolytában talpon. Cathanra gondol, majd Mordachra. Mind a ketten a tenger szépségeit ecsetelték neki. Ha még valaki elkezdi dicsérni a hullámok fehér habbjait biztosan nekivág, hogy legalább a kikötőből megnézze őket. Nemsokára a dézsa-halászat is eszébe jut, és a kis lila selyemvirág ami még most a hajába van tűzve. Még utoljára felül, kiveszi a csattot és az éjjeliszekrényre helyezi, visszadől és nemsokára már alszik is.*
A hozzászólás írója (Moonxylwery Dwirinthalen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.05.30 11:29:20
769. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2014-05-28 19:25:58
Üzenet elküldve: 2014-05-28 19:25:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Den//
*Első kérdésére még komolyabb választ is kap, mint amire számított. Mélylila szemei megpihennek az üvegcséken, melyek ezúttal a beszédtémát adták, hogy míg Den igen kimerítő magyarázatát hallgatja, emlékei közé vésse a számára több szempontból is fontos szavakat - a tisztálkodószerek elrendezését; azon fiolák helyét, melyeket ha két csoportra szedve írna listára, a "szabad" és "tiltott" címszavak alá kerülnének. Aztán a két nevet is, melyekhez ugyan egyelőre nem tud arcot is párosítani, de ettől függetlenül mindenképp érdemesnek tart megjegyezni... s ugyanígy elraktározza azt a múlt időt is, ami az úrnő titulust kísérte. Ennek miértjére ugyan rákérdezne, de akármennyire is kíváncsi, nem teszi meg. Ám ennek nem a tapintatosság az oka, hanem jóval inkább az, hogy nem akar mások életében annál jobban vájkálni, amennyire szükséges. Majd, ha elérkezik az idő arra, hogy ilyen részleteket is megismerjen, és szükségessé is válik a dolog, minden bizonnyal faggatózás nélkül is az orrára kötik majd, amit tudnia kell.
Egyáltalán nem zavarja, hogy szemtelenségén felbuzdulva a hím közelíteni kezd felé, így tapodtat sem mozdul, de még szeme sem rebben. Ugyanazzal a szemtelen ábrázattal állja a kettejük közti távolság további, rohamos csökkenését, mint a hím arcán megülő vigyort, az elzengett újabb csábító ajánlatot, s a külsejét méricskélő pillantásokat.*
- Gilralds? A fényszülött? Hiszen ő... az.
*Reagál lekicsinylően.*
- Ha nem haragszol meg érte, ezt azért nem bíznám rá. Nem tűnik elég erősnek...
*Egy pillanatnyi szünetet tart csupán, hogy aztán a következőket már-már ártatlanul, kissé elcsigázottan adhassa elő.*
- De a szavaid most kicsit elbizonytalanítottak. Tehát, ha jól értem, segítenél a vízmelegítéssel és talán fürdőt is vennél velem... Ennyit akarsz hát? Pedig már azt hittem, előtte szívesen meg is izzasztanál... Alaposan...
*Jobbja megemelkedik, s a nyakában lévő vékony láncon eddig nyugodtan függő sötét színű kristállyal kezd babrálni. Megemeli azt, s vékony, feketére festett körmű ujjai közt forgatja lassan, finoman.*
- Így viszont muszáj leszek beérni a kevéssel és mégis azt a sápadtat választani. Pedig attól tartok, nem lenne elég nyers nekem. A kéréseim várná ahelyett, hogy azt tegyen, amit csak akar...
*Mosolya ennél a pontnál azért valamivel szélesebbre húzódik - de nem csak vonásai moccannak halvány gonoszsággal bennük: most mélyet sóhajt, s mikor mellkasa épp a legmagasabb ponton jár, visszaejti -szinte dobva- a kristályt keblei közé. A sötét, hosszúkás forma kő még koppan is egy aprót a pár árnyalattal világosabb bőrön.*
- Tovább mehetnénk?
*Utolsó kérdését ezúttal már szándékosan teszi fel félreérthetően, hadd döntse el a hím maga, hogy a szobák további járását érti ez alatt, vagy a még mindig viselt mosoly miatt egyébre asszociál.
Így egyelőre még mindig nem mozdul érdemben, nem tesz egy lépést sem, semerre; de még feketébe hajló íriszei is ugyanúgy pihennek Den arcán, ahogy eddig. Csupán karját engedi le ismét maga mellé, de vigyázva, nehogy megérintse a hímet.*
*Első kérdésére még komolyabb választ is kap, mint amire számított. Mélylila szemei megpihennek az üvegcséken, melyek ezúttal a beszédtémát adták, hogy míg Den igen kimerítő magyarázatát hallgatja, emlékei közé vésse a számára több szempontból is fontos szavakat - a tisztálkodószerek elrendezését; azon fiolák helyét, melyeket ha két csoportra szedve írna listára, a "szabad" és "tiltott" címszavak alá kerülnének. Aztán a két nevet is, melyekhez ugyan egyelőre nem tud arcot is párosítani, de ettől függetlenül mindenképp érdemesnek tart megjegyezni... s ugyanígy elraktározza azt a múlt időt is, ami az úrnő titulust kísérte. Ennek miértjére ugyan rákérdezne, de akármennyire is kíváncsi, nem teszi meg. Ám ennek nem a tapintatosság az oka, hanem jóval inkább az, hogy nem akar mások életében annál jobban vájkálni, amennyire szükséges. Majd, ha elérkezik az idő arra, hogy ilyen részleteket is megismerjen, és szükségessé is válik a dolog, minden bizonnyal faggatózás nélkül is az orrára kötik majd, amit tudnia kell.
Egyáltalán nem zavarja, hogy szemtelenségén felbuzdulva a hím közelíteni kezd felé, így tapodtat sem mozdul, de még szeme sem rebben. Ugyanazzal a szemtelen ábrázattal állja a kettejük közti távolság további, rohamos csökkenését, mint a hím arcán megülő vigyort, az elzengett újabb csábító ajánlatot, s a külsejét méricskélő pillantásokat.*
- Gilralds? A fényszülött? Hiszen ő... az.
*Reagál lekicsinylően.*
- Ha nem haragszol meg érte, ezt azért nem bíznám rá. Nem tűnik elég erősnek...
*Egy pillanatnyi szünetet tart csupán, hogy aztán a következőket már-már ártatlanul, kissé elcsigázottan adhassa elő.*
- De a szavaid most kicsit elbizonytalanítottak. Tehát, ha jól értem, segítenél a vízmelegítéssel és talán fürdőt is vennél velem... Ennyit akarsz hát? Pedig már azt hittem, előtte szívesen meg is izzasztanál... Alaposan...
*Jobbja megemelkedik, s a nyakában lévő vékony láncon eddig nyugodtan függő sötét színű kristállyal kezd babrálni. Megemeli azt, s vékony, feketére festett körmű ujjai közt forgatja lassan, finoman.*
- Így viszont muszáj leszek beérni a kevéssel és mégis azt a sápadtat választani. Pedig attól tartok, nem lenne elég nyers nekem. A kéréseim várná ahelyett, hogy azt tegyen, amit csak akar...
*Mosolya ennél a pontnál azért valamivel szélesebbre húzódik - de nem csak vonásai moccannak halvány gonoszsággal bennük: most mélyet sóhajt, s mikor mellkasa épp a legmagasabb ponton jár, visszaejti -szinte dobva- a kristályt keblei közé. A sötét, hosszúkás forma kő még koppan is egy aprót a pár árnyalattal világosabb bőrön.*
- Tovább mehetnénk?
*Utolsó kérdését ezúttal már szándékosan teszi fel félreérthetően, hadd döntse el a hím maga, hogy a szobák további járását érti ez alatt, vagy a még mindig viselt mosoly miatt egyébre asszociál.
Így egyelőre még mindig nem mozdul érdemben, nem tesz egy lépést sem, semerre; de még feketébe hajló íriszei is ugyanúgy pihennek Den arcán, ahogy eddig. Csupán karját engedi le ismét maga mellé, de vigyázva, nehogy megérintse a hímet.*
768. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2014-05-28 17:46:31
Üzenet elküldve: 2014-05-28 17:46:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Szelíd
*Eddig egy nőstény volt, ki képes volt térdre kényszeríteni. Máskor, ha ilyen helyzetbe került, annak oka megvolt, s előnye is. De Selyn kívül még senki nem érte el, hogy behódoljon. S jól tudja, hogy már csak egy nőnemű van, kinek fejet fog hajtani, az pedig gyermekük, Nysissdraira Dwirinthalen, a leendő matróna.
Legszívesebben a lépcső fokain tenné meg, mire úgy vágyik, de megtanulta csitítani vágyát, ha éppen ilyen átkos okokból fellángolna. Hiába ifjú férfiú, kiben tombol a tűz és szinte perzseli lelkét a vágy a beteljesülésre, nővére alaposan kiképezte.
Szavak játéka csak akkor kell, ha valóban oka van kertelni, ám jelenleg a legkevesebb sincs. Naowha itt dolgozik mostantól, része valamilyen szinten a kis közösségnek, akik előtt nyíltabbak. Persze, nem fogja invitálni, hogy csatlakozzon hozzá, ha éppen semmi kedve, ám nyitva hagyja az ajtót, hogy ha kedve támadna a nőnek, tudja kihez fordulhat. Azon túl pedig pontosan tisztában van külseje megnyerő mivoltával, s általában viselkedése is más, viszont egy fajtárs jelentősen megváltoztatja a viszonyulást. Egy felszíni elf valószínűleg már valahol a falnak lett volna taszítva, hogy arcába hajolva, szinte ajkaira suttogja az ajánlatot, ennél jóval közvetlenebb módon. Talán még utasító hangvételt is venne akkor. Persze, csak abban az esetben, ha éppen nem bír vérével, vagy oly vadító lenne az a bizonyos fényszülötte.
Legszívesebben megkérdezné, szemtől szembe, hogy érez-e kedvet hozzá vagy nem, de azért az illemet is ostor tanította, ami elég indok, hogy tartsa magát hozzá. Régi idők, mikor még száz csapás járt azért, ha egy nőstényt nem úrnőjének nevezte...
Den csak annyit tudott meg a nőről, hogy van nála esélye és ez már éppen elég, hogy ne hagyja annyiban a dolgot.
Csak természetes, hogy Nao akár a mostani alkalommal is osztozhat Dennel egy ágyon. Nem is csak azért, mert Den van oly jószívű, hogy örömmel megossza vele, ha nem találja sajátját elég kényelmesnek, de a lepedő igazgatásában is összedolgozhatnának egy különleges módszerrel. S az a sanda gyanúja él, hogy ez mindkettejüknek ínyére volna.
Az illatszerek bizony értékesek, miket ott tud magáénak a család, pár ritka üvegcse olyat tartalmaz, mit évekig tartana újra beszerezni. Ezek a ritkábbak vannak feljebb, hol külön helyük is van, üvegcséjük is láthatóan nem hatköznapi, a mester külön, erre a célra készítette és csak ennek az anyagnak, mit magában őriz. Alant pedig az olyanok, miket akármelyik napon használhat bárki. Azoknak egy részét már itt, Artheniorban szerezték.*
- Igen, ezek a fentiek azok, miket a tulaja tudja csak, mennyire használ és mennyire osztaná meg. A legtöbb Xselyahra úrnőé volt, illetve jó pár még Natynrae unokatestvéremé. A többi pedig változó, hogy ki a tulaja. Ahonnan pedig láthatóan ömlesztve vannak, azokat bárki bármikor használhatja, teljesen nyugodtan. Azokból kell figyelni, hogy lehetőleg mindig legyen elég.
*Tudatja a nővel, hogy ezen a téren mire figyeljen még, s mi az első. Hiszen a felsőkből inkább a családtagok rendelése a lehetséges mód az utánpótlásra, hiszen ők tudják, miféle kence vagy olaj van benne. De azt már elregélte, hogy a családtagok érkezni fognak hozzá, ha valamit általa kívánnak beszerezni.
S éppen csak kis ajánlatát kezdi kibontani, mikor is Naowha szinte ráharapva a lehetőségre, próbálkozik valami egészen új módszerrel. Végül Den szavai mégis célt érnek? Ahogy elé áll, ajkain töretlen vigyorral pillant rá, s olyan könnyedséggel ad választ, mint ahogy eddig is beszélt.*
- Bizonyára a víz melegítésében Gidralds is szívesen nyújt segítséget, én örömmel segítek ennél többen is. Ha pedig most szeretnél, s nem zavarna, talán én is csatlakoznék. Persze, csak ha társaságom nem lenne zavaró számodra.
*A távolság maradékát tovább csökkenti, ahogy még közelebb lép ő is, nem rest ebből a közelségből is megcsodálni a nőt, s kiélvezni a látvány nyújtotta örömöket. Éppenséggel nagyon is kedvére való lenne egy közös kis fürdő ezzel az ében szépséggel. De hát kinek ne lenne üdítő? *
Legszívesebben a lépcső fokain tenné meg, mire úgy vágyik, de megtanulta csitítani vágyát, ha éppen ilyen átkos okokból fellángolna. Hiába ifjú férfiú, kiben tombol a tűz és szinte perzseli lelkét a vágy a beteljesülésre, nővére alaposan kiképezte.
Szavak játéka csak akkor kell, ha valóban oka van kertelni, ám jelenleg a legkevesebb sincs. Naowha itt dolgozik mostantól, része valamilyen szinten a kis közösségnek, akik előtt nyíltabbak. Persze, nem fogja invitálni, hogy csatlakozzon hozzá, ha éppen semmi kedve, ám nyitva hagyja az ajtót, hogy ha kedve támadna a nőnek, tudja kihez fordulhat. Azon túl pedig pontosan tisztában van külseje megnyerő mivoltával, s általában viselkedése is más, viszont egy fajtárs jelentősen megváltoztatja a viszonyulást. Egy felszíni elf valószínűleg már valahol a falnak lett volna taszítva, hogy arcába hajolva, szinte ajkaira suttogja az ajánlatot, ennél jóval közvetlenebb módon. Talán még utasító hangvételt is venne akkor. Persze, csak abban az esetben, ha éppen nem bír vérével, vagy oly vadító lenne az a bizonyos fényszülötte.
Legszívesebben megkérdezné, szemtől szembe, hogy érez-e kedvet hozzá vagy nem, de azért az illemet is ostor tanította, ami elég indok, hogy tartsa magát hozzá. Régi idők, mikor még száz csapás járt azért, ha egy nőstényt nem úrnőjének nevezte...
Den csak annyit tudott meg a nőről, hogy van nála esélye és ez már éppen elég, hogy ne hagyja annyiban a dolgot.
Csak természetes, hogy Nao akár a mostani alkalommal is osztozhat Dennel egy ágyon. Nem is csak azért, mert Den van oly jószívű, hogy örömmel megossza vele, ha nem találja sajátját elég kényelmesnek, de a lepedő igazgatásában is összedolgozhatnának egy különleges módszerrel. S az a sanda gyanúja él, hogy ez mindkettejüknek ínyére volna.
Az illatszerek bizony értékesek, miket ott tud magáénak a család, pár ritka üvegcse olyat tartalmaz, mit évekig tartana újra beszerezni. Ezek a ritkábbak vannak feljebb, hol külön helyük is van, üvegcséjük is láthatóan nem hatköznapi, a mester külön, erre a célra készítette és csak ennek az anyagnak, mit magában őriz. Alant pedig az olyanok, miket akármelyik napon használhat bárki. Azoknak egy részét már itt, Artheniorban szerezték.*
- Igen, ezek a fentiek azok, miket a tulaja tudja csak, mennyire használ és mennyire osztaná meg. A legtöbb Xselyahra úrnőé volt, illetve jó pár még Natynrae unokatestvéremé. A többi pedig változó, hogy ki a tulaja. Ahonnan pedig láthatóan ömlesztve vannak, azokat bárki bármikor használhatja, teljesen nyugodtan. Azokból kell figyelni, hogy lehetőleg mindig legyen elég.
*Tudatja a nővel, hogy ezen a téren mire figyeljen még, s mi az első. Hiszen a felsőkből inkább a családtagok rendelése a lehetséges mód az utánpótlásra, hiszen ők tudják, miféle kence vagy olaj van benne. De azt már elregélte, hogy a családtagok érkezni fognak hozzá, ha valamit általa kívánnak beszerezni.
S éppen csak kis ajánlatát kezdi kibontani, mikor is Naowha szinte ráharapva a lehetőségre, próbálkozik valami egészen új módszerrel. Végül Den szavai mégis célt érnek? Ahogy elé áll, ajkain töretlen vigyorral pillant rá, s olyan könnyedséggel ad választ, mint ahogy eddig is beszélt.*
- Bizonyára a víz melegítésében Gidralds is szívesen nyújt segítséget, én örömmel segítek ennél többen is. Ha pedig most szeretnél, s nem zavarna, talán én is csatlakoznék. Persze, csak ha társaságom nem lenne zavaró számodra.
*A távolság maradékát tovább csökkenti, ahogy még közelebb lép ő is, nem rest ebből a közelségből is megcsodálni a nőt, s kiélvezni a látvány nyújtotta örömöket. Éppenséggel nagyon is kedvére való lenne egy közös kis fürdő ezzel az ében szépséggel. De hát kinek ne lenne üdítő? *
767. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2014-05-27 23:10:32
Üzenet elküldve: 2014-05-27 23:10:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Den//
~Minél hamarabb? Na csak várd ki a végét. Ha azt akarod, térden fogsz csúszni érte...~
*A gondolat után már-már enyhe szándékossággal vonul el mindinkább csípőlengetve a hím előtt. Bár egyelőre még mindig nem érzi úgy, hogy szüksége lenne arra a fajta figyelemre, amit ő -vagy bármelyik ellenkező nemű- adhat neki, a mézes madzag meghúzogatása az orra előtt egészen más téma. Az mulattató és egyben izgalmas is. Mert azt le sem tagadhatná -főleg saját maga előtt-, hogy tetszik neki a kis játék, amit Den vele űz. Hogy egyértelműen tudtára hozza szándékait, de a tettei mégsem tolakodóak. Sehol egy erőltetett "véletlen" érintés, vagy a szintén rendkívül ártatlan "van valami pihe a hajadban, kivehetem?" fajta átlátszó trükkök, amivel az éretlen sihederek és a belőlük váló tapasztalatlan, vagy épp öntelt fajanjók próbálkoznak. Őket általában kiröhögi. Még arra sem veszi a fáradpágot, hogy kiosszon nekik egy-két pofont.
Ez a hím más. Nem tenyérbemászó, behízelgő, és lerí róla, hogy még talán a nőnél is több tapasztalata van - bár ő is rég elfelejtette már számolni azok számát, akivel dolga volt.
Den teli van önbizalommal. De már annyira, hogy ha Naowha nem lenne benne egészen biztos, hogy izomzatának kidolgozása komoly és elszánt munka eredménye, azt is hihetné, hogy az a fenenagy önhittsége feszíti így bőrét, akár a víz a vele feltöltött iszákot. És nem mellesleg ész is szorult belé. Feszegeti ugyan a határokat a merész, félreérthetetlen megjegyzésekkel és kérdésekkel, de mégis tudja, hogy hol a helye. Egy bizonyos pontot nem lép túl, nem erőszakoskodik még szavak útján sem. Ez pedig mind jó pont. Arcátlanul kimondja, ami csak eszébe jut, de épp ez teszi érdekessé. Hogy mellőzi a fölösleges sallangot, a macskamódi forró kása kerülgetést. A nyálas, vagy épp nyájas, körmönfont fogalmazásmódot. Nem hazudik. Nincs szüksége szerelmesre, csak... más kellemes dolgokra, amik örömöt csempészhetnek az egyébként talán unalmas vagy megterhelő napokba.
Naowha számára ennyi minden kiolvasható abból, amit a hím eddig mutatott. Ugyan nem a legjobb emberismerő, de szakmája miatt, amit évek óta űz, azért gazdagodott olyan tapasztalatokkal, hogy az ilyen határozott, erős jellemet felismerje. És persze azt, hogy mire van az adott valakinek igénye. Emellett persze azt is volt alkalma jól megtanulni, hogy ha már ilyen formás külsővel és csinos pofival áldotta meg az Istennő, kár lenne veszni hagyni a benne rejlő lehetőségeket - legyen szó arról, hogy valami egyébként haszontalan holmit kell épp rásózni egy buta vásárlóra, vagy arról, hogy megkapja azt, akihez épp kedve támad. Nem áll hát távol tőle sem az incselkedés; sem a visszafogott formája, sem az a majdnem -de csak majdnem- durva fajta, amit Den maga is képvisel a jelek szerint.
Ha ezt számításba veszi, és azt, hogy hogy ő sem lenne képes soha az életben igazán lekötni magát, akkor talán el is kéne mondjon valami köszönetfélét Istennőjének, hogy ilyen kegyes hozzá. Elvégre a sok-sok "véletlen", amik miatt ma itt van, mégsem lehet puszta véletlen. Az már egyértelműen csak a édes krém a sütemény tetején, hogy a hímnek ennyire tetszik is a valója. Le merné fogadni, hogy ha azt mondaná, hogy ma este nem akar azon a kevésbé kényelmes ágyon aludni, már az emelet felé mennének.*
~Milyen kár, hogy most nem kell!~
*Így vagy úgy, de valóban örül annak, hogy ide került, és hogy a ház jelenlegi ura így fogadta. Ha most nem is, később talán kapóra jöhet még. És ezt a "talán"-t kevésbé tartja talánnak, mint holtbiztosnak. Főleg az után, ahogy az előbb végig is mérte. Látszott rajta, hogy azzal a lendülettel már szanaszét is hajigálta a ruháit gondolatban, a folyosón.
A fürdőhelyiség berendezése meglepi a szoba visszafogott, szerény megjelenése után. Itt halomban állnak a különféle tisztálkodó holmik, s olajok... ráadásul fogadni merne rá, hogy mind egy szálig a drága fajtából valók. A szoba után ez egyértelmű pozitív csalódás, méghozzá jókora. Míg előbbinél szebb az, ahol eddig lakott, utóbbihoz foghatóról leginkább csak álmodozott eddig. Így, míg a hím beszél, be is merészkedik a helyiségbe, s rögtön bele is szagol az egyik üvegcsébe. Aztán persze megnézi magának azt a tűzhely-félét is, s elhatározásához híven nem is próbálja megállni, hogy szó nélkül hagyja az újabb csípős megjegyzést és a hozzá társuló mosolyt.*
- Rendben, de lenne két kérdésem. Ezek közt van olyan, ami külön valamelyik családtag részére tartanak fenn?
*Mutat az olajak felé. Ugyan apróságnak tűnik a kérdés, de számára azért fontos lenne, hogy ne használja el a hím húga, nővére, vagy épp... kuzinja illatszerét. Nem szívesen húzna ujjat valakivel már az első napokban, de főleg nem valami ilyen kicsiség miatt.
Ha megkapja a választ, már széles, incselkedő mosoly ül az ő arcára is, hogy megtudakolja, amire még kíváncsi.*
- Tehát ha jól értem... A tűzhely dolgát hagyjam rá valakire? Nos, alvás előtt szoktam fürdeni. Az most a munka utánra marad. De ha gondolod... Akár majd fel is kelthetlek, hogy segíts... Vagy megvárnád inkább ébren?
*Nem állja meg kuncogás nélkül ezt sem, s közelebb sétál a férfihez, hogy megadjon egy afféle kisebb kegyelemdöfést.*
- Vagy fürödjek most?
~Minél hamarabb? Na csak várd ki a végét. Ha azt akarod, térden fogsz csúszni érte...~
*A gondolat után már-már enyhe szándékossággal vonul el mindinkább csípőlengetve a hím előtt. Bár egyelőre még mindig nem érzi úgy, hogy szüksége lenne arra a fajta figyelemre, amit ő -vagy bármelyik ellenkező nemű- adhat neki, a mézes madzag meghúzogatása az orra előtt egészen más téma. Az mulattató és egyben izgalmas is. Mert azt le sem tagadhatná -főleg saját maga előtt-, hogy tetszik neki a kis játék, amit Den vele űz. Hogy egyértelműen tudtára hozza szándékait, de a tettei mégsem tolakodóak. Sehol egy erőltetett "véletlen" érintés, vagy a szintén rendkívül ártatlan "van valami pihe a hajadban, kivehetem?" fajta átlátszó trükkök, amivel az éretlen sihederek és a belőlük váló tapasztalatlan, vagy épp öntelt fajanjók próbálkoznak. Őket általában kiröhögi. Még arra sem veszi a fáradpágot, hogy kiosszon nekik egy-két pofont.
Ez a hím más. Nem tenyérbemászó, behízelgő, és lerí róla, hogy még talán a nőnél is több tapasztalata van - bár ő is rég elfelejtette már számolni azok számát, akivel dolga volt.
Den teli van önbizalommal. De már annyira, hogy ha Naowha nem lenne benne egészen biztos, hogy izomzatának kidolgozása komoly és elszánt munka eredménye, azt is hihetné, hogy az a fenenagy önhittsége feszíti így bőrét, akár a víz a vele feltöltött iszákot. És nem mellesleg ész is szorult belé. Feszegeti ugyan a határokat a merész, félreérthetetlen megjegyzésekkel és kérdésekkel, de mégis tudja, hogy hol a helye. Egy bizonyos pontot nem lép túl, nem erőszakoskodik még szavak útján sem. Ez pedig mind jó pont. Arcátlanul kimondja, ami csak eszébe jut, de épp ez teszi érdekessé. Hogy mellőzi a fölösleges sallangot, a macskamódi forró kása kerülgetést. A nyálas, vagy épp nyájas, körmönfont fogalmazásmódot. Nem hazudik. Nincs szüksége szerelmesre, csak... más kellemes dolgokra, amik örömöt csempészhetnek az egyébként talán unalmas vagy megterhelő napokba.
Naowha számára ennyi minden kiolvasható abból, amit a hím eddig mutatott. Ugyan nem a legjobb emberismerő, de szakmája miatt, amit évek óta űz, azért gazdagodott olyan tapasztalatokkal, hogy az ilyen határozott, erős jellemet felismerje. És persze azt, hogy mire van az adott valakinek igénye. Emellett persze azt is volt alkalma jól megtanulni, hogy ha már ilyen formás külsővel és csinos pofival áldotta meg az Istennő, kár lenne veszni hagyni a benne rejlő lehetőségeket - legyen szó arról, hogy valami egyébként haszontalan holmit kell épp rásózni egy buta vásárlóra, vagy arról, hogy megkapja azt, akihez épp kedve támad. Nem áll hát távol tőle sem az incselkedés; sem a visszafogott formája, sem az a majdnem -de csak majdnem- durva fajta, amit Den maga is képvisel a jelek szerint.
Ha ezt számításba veszi, és azt, hogy hogy ő sem lenne képes soha az életben igazán lekötni magát, akkor talán el is kéne mondjon valami köszönetfélét Istennőjének, hogy ilyen kegyes hozzá. Elvégre a sok-sok "véletlen", amik miatt ma itt van, mégsem lehet puszta véletlen. Az már egyértelműen csak a édes krém a sütemény tetején, hogy a hímnek ennyire tetszik is a valója. Le merné fogadni, hogy ha azt mondaná, hogy ma este nem akar azon a kevésbé kényelmes ágyon aludni, már az emelet felé mennének.*
~Milyen kár, hogy most nem kell!~
*Így vagy úgy, de valóban örül annak, hogy ide került, és hogy a ház jelenlegi ura így fogadta. Ha most nem is, később talán kapóra jöhet még. És ezt a "talán"-t kevésbé tartja talánnak, mint holtbiztosnak. Főleg az után, ahogy az előbb végig is mérte. Látszott rajta, hogy azzal a lendülettel már szanaszét is hajigálta a ruháit gondolatban, a folyosón.
A fürdőhelyiség berendezése meglepi a szoba visszafogott, szerény megjelenése után. Itt halomban állnak a különféle tisztálkodó holmik, s olajok... ráadásul fogadni merne rá, hogy mind egy szálig a drága fajtából valók. A szoba után ez egyértelmű pozitív csalódás, méghozzá jókora. Míg előbbinél szebb az, ahol eddig lakott, utóbbihoz foghatóról leginkább csak álmodozott eddig. Így, míg a hím beszél, be is merészkedik a helyiségbe, s rögtön bele is szagol az egyik üvegcsébe. Aztán persze megnézi magának azt a tűzhely-félét is, s elhatározásához híven nem is próbálja megállni, hogy szó nélkül hagyja az újabb csípős megjegyzést és a hozzá társuló mosolyt.*
- Rendben, de lenne két kérdésem. Ezek közt van olyan, ami külön valamelyik családtag részére tartanak fenn?
*Mutat az olajak felé. Ugyan apróságnak tűnik a kérdés, de számára azért fontos lenne, hogy ne használja el a hím húga, nővére, vagy épp... kuzinja illatszerét. Nem szívesen húzna ujjat valakivel már az első napokban, de főleg nem valami ilyen kicsiség miatt.
Ha megkapja a választ, már széles, incselkedő mosoly ül az ő arcára is, hogy megtudakolja, amire még kíváncsi.*
- Tehát ha jól értem... A tűzhely dolgát hagyjam rá valakire? Nos, alvás előtt szoktam fürdeni. Az most a munka utánra marad. De ha gondolod... Akár majd fel is kelthetlek, hogy segíts... Vagy megvárnád inkább ébren?
*Nem állja meg kuncogás nélkül ezt sem, s közelebb sétál a férfihez, hogy megadjon egy afféle kisebb kegyelemdöfést.*
- Vagy fürödjek most?
766. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2014-05-27 21:50:27
Üzenet elküldve: 2014-05-27 21:50:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Szelíd
*Később majd minden fontos zugot megmutat, s talán pár kevésbé fontosat is. A lényeg, hogy munkájához kellő tudást át fogja adni, a többit pedig idővel. Ám most fontos, hogy a leendő otthonát megmutassa, hiszen ezek szerint azon mód munkához lát, s valószínűleg itt is fogja tölteni így a napokat, míg kész nincs legalább a leltár.
Alapvetően a szolgálók semmiből való feltűnésének illúziójának feltétlen kelléke ez a függöny, másrészt az elzárt ajtó is olyan, amihez nem szabad akárkinek hozzáférni. Pont elég, hogy a szolgálók tudnak a létéről, a családtagok nagyja pedig a tartalmáról.
Talán egyszer oda is bejárása lesz az éjbőrű nőnek, ám ahhoz alaposan össze kell melegednie a férfival, vagy egy másik családtaggal, aki lehetőleg nőstény. Hiszen hímek ide csak nősténnyel vagy Den engedélyével jöhetnek. Nys pedig tudomással sem rendelkezik a pincében lévő kis kamra puszta létéről.
Úgy tűnik, kis szófordulata igencsak marasztalóra sikeredett, hiszen az éppen induló nőstény se megy mellőle olyan sietősen szobát választani, inkább rá szegezi azt a szép szemeinek világát. Ritka színben csillognak, Denawarien eddig nem sok hasonlót látott. S az édes kis kacaj, igazán mosolyt arcra csaló kombináció. S már méri is újra, de most nem oly rejtett módon, mint legutóbb tette, látványosan, hogy Den érezhesse, mire is gondol éppen Naowha.*
- Ez esetben, remélem hamar alakul úgy.
*Félreérthetetlen a mosolya, s szemében csillanó remény. Nem kiéhezett vadként tekint rá, s nem is prédáját akaró vadászként. Inkább csak olyan, ki szeret minél több finom falatba belekóstolni, ki valódi ínyenc, ki nem rest a hazai ízeket legalább annyira élvezni, mint a külhoni egzotikumokat. Persze, anno egy homokkal körülvett városban olyan sivatagbeli elffel volt alkalma hancúrozni... Szegény lány, sajnálhatja, hogy Den nem munka közben lelte, de legalább szép ereklyét gyűjtött tőle.
Természetesen, hiába a család feje, az ő kezét is kötik valamelyest az ősi szabályok, ám sokkal szabadabb, mint akármelyik másik hím. Még azoknál is, kik hátrahagyták a családot és menekültek, mint gyáva kutya, hogy maguk módján éljenek. Den inkább hűséges maradt és nem maradt el jutalma. Ám a lényeg, hogy beleegyezés nélkül nem sokat tehet. Persze, ugyanúgy megerőszakolhatja, mint akármelyik fehérnépet, ha éppen ahhoz van kedve, csak éppen a következményekkel számolnia kell. Ezért is volt régebben, hogy az áldozatai nem élték túl a találkozást. S mindtől elszedett valami kis ajándékot magának. Viszont Den is tudja, hogy ha nem feltétlen szükséges, akkor jobb az egyezményes módszer. Egy boldog nő sokkal jobb, mint egy olyan, kit erőszakkal tud csak földre gyűrni.*
- Igen.
*Feleli egy apró fejrázással, ahogy visszatér régi emlékeiből a jelenbe. Rég volt alkalma igazán kiereszteni a gőzt, a legkisebb következmény nélkül.
Amúgy a helyiségek valóban megszólalásig hasonlítanak egymásra. Egy nem túl kényelmesnek tűnő fa ágy, min egy kisebb zsák van, fekhelyként szolgálva, abban pedig valami szalmához hasonló, de annál valamivel kényelemsebbé tevő anyag van. Azon túl egy kis szekrény és egy asztal plusz szék páros, ezek is elég szűkösen. De panasz nem érheti, szolgálók szállásához képest egész jó. *
- Hm...
*Csak ennyit tesz hozzá, ahogy fordulásból nézi a lépcsőn felhaladó nőstény fenekét, majd utána indul.
~ Meg fogom szerezni... ~ Ajkain széles vigyor, szinte már fájóan, ahogy egy pillanatra mintha őrület szaladna arcán végig, megmozgatva pár izmot, látszólag véletlenszerűen, majd nyugodt mosolyát visszavarázsolva lép újra az előtérbe.*
- Itt mögöttünk egy általános raktár és egy fürdőhelyiség van.
*Mutat a kis folyosóra és oda is lép. A lépcső felé eső részen az ajtó nyílik, a zárban belül kulcs, láthatóan azért, hogy kintről ne zavarhassa meg senki a bent lévőt. Két mosdótál, egy kisebb és egy nagyobb dézsa van, előbbiben ketten talán elférnek, utóbbiban akár hárman is meg tudnának lenni. Két oldalt egy-egy szekrény. Az egyiken törölközők, elég finom anyagból, hogy nemesi bőrt se irritáljanak, a másikon különböző fürdőolajok, szappanok, s egyéb ilyesmik vannak egymás mellett, majd már szinte egymás hegyén-hátán. Azon kívül még pár favödör sorol, tele vízzel.*
- Azokban mindig lehetőség szerint friss víz van, hogy bármikor lehessen fürdeni. Az pedig ott a legnagyobb segítség ebben.
*Mutat a helyiség legvégére, ahol egy látszólag konyhai tűzhely van, ám láthatóan át lett alakítva.*
- Oda alulra begyújtunk, utána a vödör bekerül vízzel együtt és ugyan mindkettő felmelegszik, de Gidralds és én tökéletesen tudjuk kezelni már. Véletlenül se szeretném, ha valamelyik családtag megégetné a kezét a forró vassal. Vagy esetleg más valaki.
*Kacsint Naowha-ra, hátha megérti a kis célzást.*
- Ha úgy érzed, van elég időd, s jobban átlátod, azokat elrendezhetnéd.
*Mutat itt a fürdőkellékes szekrény polcain sorakozó üvegekre. És talán ennyi volt ez a kis helyiség, hirtelen más fontos dolog nem jut eszébe.*
Alapvetően a szolgálók semmiből való feltűnésének illúziójának feltétlen kelléke ez a függöny, másrészt az elzárt ajtó is olyan, amihez nem szabad akárkinek hozzáférni. Pont elég, hogy a szolgálók tudnak a létéről, a családtagok nagyja pedig a tartalmáról.
Talán egyszer oda is bejárása lesz az éjbőrű nőnek, ám ahhoz alaposan össze kell melegednie a férfival, vagy egy másik családtaggal, aki lehetőleg nőstény. Hiszen hímek ide csak nősténnyel vagy Den engedélyével jöhetnek. Nys pedig tudomással sem rendelkezik a pincében lévő kis kamra puszta létéről.
Úgy tűnik, kis szófordulata igencsak marasztalóra sikeredett, hiszen az éppen induló nőstény se megy mellőle olyan sietősen szobát választani, inkább rá szegezi azt a szép szemeinek világát. Ritka színben csillognak, Denawarien eddig nem sok hasonlót látott. S az édes kis kacaj, igazán mosolyt arcra csaló kombináció. S már méri is újra, de most nem oly rejtett módon, mint legutóbb tette, látványosan, hogy Den érezhesse, mire is gondol éppen Naowha.*
- Ez esetben, remélem hamar alakul úgy.
*Félreérthetetlen a mosolya, s szemében csillanó remény. Nem kiéhezett vadként tekint rá, s nem is prédáját akaró vadászként. Inkább csak olyan, ki szeret minél több finom falatba belekóstolni, ki valódi ínyenc, ki nem rest a hazai ízeket legalább annyira élvezni, mint a külhoni egzotikumokat. Persze, anno egy homokkal körülvett városban olyan sivatagbeli elffel volt alkalma hancúrozni... Szegény lány, sajnálhatja, hogy Den nem munka közben lelte, de legalább szép ereklyét gyűjtött tőle.
Természetesen, hiába a család feje, az ő kezét is kötik valamelyest az ősi szabályok, ám sokkal szabadabb, mint akármelyik másik hím. Még azoknál is, kik hátrahagyták a családot és menekültek, mint gyáva kutya, hogy maguk módján éljenek. Den inkább hűséges maradt és nem maradt el jutalma. Ám a lényeg, hogy beleegyezés nélkül nem sokat tehet. Persze, ugyanúgy megerőszakolhatja, mint akármelyik fehérnépet, ha éppen ahhoz van kedve, csak éppen a következményekkel számolnia kell. Ezért is volt régebben, hogy az áldozatai nem élték túl a találkozást. S mindtől elszedett valami kis ajándékot magának. Viszont Den is tudja, hogy ha nem feltétlen szükséges, akkor jobb az egyezményes módszer. Egy boldog nő sokkal jobb, mint egy olyan, kit erőszakkal tud csak földre gyűrni.*
- Igen.
*Feleli egy apró fejrázással, ahogy visszatér régi emlékeiből a jelenbe. Rég volt alkalma igazán kiereszteni a gőzt, a legkisebb következmény nélkül.
Amúgy a helyiségek valóban megszólalásig hasonlítanak egymásra. Egy nem túl kényelmesnek tűnő fa ágy, min egy kisebb zsák van, fekhelyként szolgálva, abban pedig valami szalmához hasonló, de annál valamivel kényelemsebbé tevő anyag van. Azon túl egy kis szekrény és egy asztal plusz szék páros, ezek is elég szűkösen. De panasz nem érheti, szolgálók szállásához képest egész jó. *
- Hm...
*Csak ennyit tesz hozzá, ahogy fordulásból nézi a lépcsőn felhaladó nőstény fenekét, majd utána indul.
~ Meg fogom szerezni... ~ Ajkain széles vigyor, szinte már fájóan, ahogy egy pillanatra mintha őrület szaladna arcán végig, megmozgatva pár izmot, látszólag véletlenszerűen, majd nyugodt mosolyát visszavarázsolva lép újra az előtérbe.*
- Itt mögöttünk egy általános raktár és egy fürdőhelyiség van.
*Mutat a kis folyosóra és oda is lép. A lépcső felé eső részen az ajtó nyílik, a zárban belül kulcs, láthatóan azért, hogy kintről ne zavarhassa meg senki a bent lévőt. Két mosdótál, egy kisebb és egy nagyobb dézsa van, előbbiben ketten talán elférnek, utóbbiban akár hárman is meg tudnának lenni. Két oldalt egy-egy szekrény. Az egyiken törölközők, elég finom anyagból, hogy nemesi bőrt se irritáljanak, a másikon különböző fürdőolajok, szappanok, s egyéb ilyesmik vannak egymás mellett, majd már szinte egymás hegyén-hátán. Azon kívül még pár favödör sorol, tele vízzel.*
- Azokban mindig lehetőség szerint friss víz van, hogy bármikor lehessen fürdeni. Az pedig ott a legnagyobb segítség ebben.
*Mutat a helyiség legvégére, ahol egy látszólag konyhai tűzhely van, ám láthatóan át lett alakítva.*
- Oda alulra begyújtunk, utána a vödör bekerül vízzel együtt és ugyan mindkettő felmelegszik, de Gidralds és én tökéletesen tudjuk kezelni már. Véletlenül se szeretném, ha valamelyik családtag megégetné a kezét a forró vassal. Vagy esetleg más valaki.
*Kacsint Naowha-ra, hátha megérti a kis célzást.*
- Ha úgy érzed, van elég időd, s jobban átlátod, azokat elrendezhetnéd.
*Mutat itt a fürdőkellékes szekrény polcain sorakozó üvegekre. És talán ennyi volt ez a kis helyiség, hirtelen más fontos dolog nem jut eszébe.*
765. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2014-05-27 18:37:47
Üzenet elküldve: 2014-05-27 18:37:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Den//
*Pusztán cseppnyi biccentéssel jelez ismét afféle beleegyezést, köszönetet, majd egy árva szó nélkül követi Denawarient kifelé a társalgóból, s át az előtéren, amit már volt alkalma valamennyire megnézni. Útjuk nem túl hosszú, csupán a lépcső melletti területig vezet. Itt, bár egyelőre kimarad a terepszemléből az egyik oldalsó folyosó, azért elkukucskál arrafelé is. Ugyan csak ajtókat lát, s ha lesz számára jelentősége annak a területnek is, minden bizonnyal megismerteti vele a hím, de azért szeretne már most minél több helyismeretet magáénak tudni.
Libben a függöny, ami mögött újabb ajtó várja. Elismerő kifejezés fut át arcán, hiszen kiváló módnak tartja ezt az egyszerű módszert is az újabb folyosó elrejtésére a nem oda valók szemei elől. Egy egyszerű függöny, ami akár méretes ablakot is takarhatna a tudatlan szemlélő számára, mégis mennyi mindent fed fel, mikor a sötét bőrű kéz félre húzza.
Bólint és hümmög, ahogy meghallja, hová nem szabad majd belépnie - bár ezt valóban elég egyértelműen jelzi az ajtón függő lakat is. Még ha akarná sem tehetné be oda formás lábait.
Megjegyzi, melyik két helyiségnek van már birtoklója, s már indulna is, hiszen arról van szó, hogy ő jelölheti ki hálótermét, s nem akar erre túl sok drága időt fordítani - azonban a hím éles megjegyzése arra készteti, hogy néhány pillanatig mégse távozzon mellőle.
A sötétlila szempár, melyet magáénak mondhat, a másik mélységire villan, méghozzá egészen tágra nyitva. Ám nem fenyegető vagy ijesztő módon, hanem inkább érdeklődően. Ehhez igazán halvány félmosoly is tartozik, s halk, rövid kacaj - mindössze annyi, amennyire egy átlagos lélegzetvételből futja.*
- Csak nem kibújt a szög a zsákból, Denawarien?
*Megint végigméri a másikat, ám az alakon végigsikló pillantást fejmozdulat is kíséri.*
- Ilyen téren nem vagyok előre tervezgető fajta. Majd alakul valahogy. Meglátjuk.
*Nem utasítja el egyértelműen, holott úgy érzi, hogy megtehetné, ha akarná. Mert hiába ő a beosztott és hiába afféle háziúr a másik, mégiscsak ő a nőstény. És akár felszíni család tagja Den, akár nem, a fajtájabeliek közt többnyire az a szokás dívik, hogy a nőstény választ. Talán az elfajzott, korcsosult csoportok kivételek a "törvény" alól... De ez a család láthatólag nem ilyen.
És persze, ott van az a "ha akarná" részlet is. Ilyenről pedig valóban igen ritkán dönt előre, ahogy azt mondta is. Nem csak a szája jár. Persze, egy törpét vagy orkot nem fogadna az ágyába, s talán még világos bőrű rokonait sem, de Denawarienre nem áll ezen kitételek egyike sem.
Még pislog párat, ugyanazzal a bizalmas arckifejezéssel, s míg ellép a hím mellett, le sem veszi róla tekintetét. Csak akkor fordul már az ajtók felé, amerre megindult, mikor kényelmetlenné válik tartania a szemkontaktust.*
- Gondolom, mind egyforma.
*Teszi fel a megállapításba bújtatott kérdést, de nem tétovázik tovább. Egy harmadik ajtót nyit fel, méghozzá rögtön a foglaltként bemutatottak mellett soron következőt. Fölöslegesnek tartaná túlbonyolítani a dolgot, mondjuk kettővel távolabbi szobát foglalni... Ugyan minek? Őt aztán nem fogja zavarni egyik szomszéd sem, ahogy vélhetőleg ő sem azokat.
Be is lép a szobába, de ott sem tölt el sok időt, éppcsak szemügyre veszi, mennyi minden áll majd rendelkezésére azokra az órákra, amit nem épp munkával tölt majd, aztán elő is jön, visszazárva maga mögött az ajtót.*
- Tehát, idelent ne számítsak éjjeli látogatásra tőled?
*Kérdi alig hangosabban a súgott szónál, mikor elsuhan a hím mellett. Kijutva vissza az előtérbe aztán megtorpan, várva arra, hogy Den mutassa a körbevezetés következő állomását. Arca ekkorra szinte már teljesen komoly, mindössze pillantásában bújik meg még valami pimasz szikra.*
*Pusztán cseppnyi biccentéssel jelez ismét afféle beleegyezést, köszönetet, majd egy árva szó nélkül követi Denawarient kifelé a társalgóból, s át az előtéren, amit már volt alkalma valamennyire megnézni. Útjuk nem túl hosszú, csupán a lépcső melletti területig vezet. Itt, bár egyelőre kimarad a terepszemléből az egyik oldalsó folyosó, azért elkukucskál arrafelé is. Ugyan csak ajtókat lát, s ha lesz számára jelentősége annak a területnek is, minden bizonnyal megismerteti vele a hím, de azért szeretne már most minél több helyismeretet magáénak tudni.
Libben a függöny, ami mögött újabb ajtó várja. Elismerő kifejezés fut át arcán, hiszen kiváló módnak tartja ezt az egyszerű módszert is az újabb folyosó elrejtésére a nem oda valók szemei elől. Egy egyszerű függöny, ami akár méretes ablakot is takarhatna a tudatlan szemlélő számára, mégis mennyi mindent fed fel, mikor a sötét bőrű kéz félre húzza.
Bólint és hümmög, ahogy meghallja, hová nem szabad majd belépnie - bár ezt valóban elég egyértelműen jelzi az ajtón függő lakat is. Még ha akarná sem tehetné be oda formás lábait.
Megjegyzi, melyik két helyiségnek van már birtoklója, s már indulna is, hiszen arról van szó, hogy ő jelölheti ki hálótermét, s nem akar erre túl sok drága időt fordítani - azonban a hím éles megjegyzése arra készteti, hogy néhány pillanatig mégse távozzon mellőle.
A sötétlila szempár, melyet magáénak mondhat, a másik mélységire villan, méghozzá egészen tágra nyitva. Ám nem fenyegető vagy ijesztő módon, hanem inkább érdeklődően. Ehhez igazán halvány félmosoly is tartozik, s halk, rövid kacaj - mindössze annyi, amennyire egy átlagos lélegzetvételből futja.*
- Csak nem kibújt a szög a zsákból, Denawarien?
*Megint végigméri a másikat, ám az alakon végigsikló pillantást fejmozdulat is kíséri.*
- Ilyen téren nem vagyok előre tervezgető fajta. Majd alakul valahogy. Meglátjuk.
*Nem utasítja el egyértelműen, holott úgy érzi, hogy megtehetné, ha akarná. Mert hiába ő a beosztott és hiába afféle háziúr a másik, mégiscsak ő a nőstény. És akár felszíni család tagja Den, akár nem, a fajtájabeliek közt többnyire az a szokás dívik, hogy a nőstény választ. Talán az elfajzott, korcsosult csoportok kivételek a "törvény" alól... De ez a család láthatólag nem ilyen.
És persze, ott van az a "ha akarná" részlet is. Ilyenről pedig valóban igen ritkán dönt előre, ahogy azt mondta is. Nem csak a szája jár. Persze, egy törpét vagy orkot nem fogadna az ágyába, s talán még világos bőrű rokonait sem, de Denawarienre nem áll ezen kitételek egyike sem.
Még pislog párat, ugyanazzal a bizalmas arckifejezéssel, s míg ellép a hím mellett, le sem veszi róla tekintetét. Csak akkor fordul már az ajtók felé, amerre megindult, mikor kényelmetlenné válik tartania a szemkontaktust.*
- Gondolom, mind egyforma.
*Teszi fel a megállapításba bújtatott kérdést, de nem tétovázik tovább. Egy harmadik ajtót nyit fel, méghozzá rögtön a foglaltként bemutatottak mellett soron következőt. Fölöslegesnek tartaná túlbonyolítani a dolgot, mondjuk kettővel távolabbi szobát foglalni... Ugyan minek? Őt aztán nem fogja zavarni egyik szomszéd sem, ahogy vélhetőleg ő sem azokat.
Be is lép a szobába, de ott sem tölt el sok időt, éppcsak szemügyre veszi, mennyi minden áll majd rendelkezésére azokra az órákra, amit nem épp munkával tölt majd, aztán elő is jön, visszazárva maga mögött az ajtót.*
- Tehát, idelent ne számítsak éjjeli látogatásra tőled?
*Kérdi alig hangosabban a súgott szónál, mikor elsuhan a hím mellett. Kijutva vissza az előtérbe aztán megtorpan, várva arra, hogy Den mutassa a körbevezetés következő állomását. Arca ekkorra szinte már teljesen komoly, mindössze pillantásában bújik meg még valami pimasz szikra.*
764. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2014-05-27 17:00:45
Üzenet elküldve: 2014-05-27 17:00:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Szelíd
*Den személy szerint nem találja zavarónak, a többi családtag pedig osztani fogja ezt, míg nem áll az útjukba éppen, vagy nem áll meg olyan helyen, hol útban lenne. Igaz, a hímet az se érdekli, míg nem leendő matrónája az, kit zavar. Mások a legkevésbé érdeklik. Hiszen van, kivel jobb a viszonya, másokkal nem annyira rózsás.
Az emeletről külön rendelés érkezhet, a pincében élőknek pedig maguknak kell gondoskodni a holmiról, pontosan, s az ott lévő másik helyiség berendezéséről is maga gondoskodik Den. Talán később rá mer majd bízni ilyesmit a nőre, ám még bizalma nem teljes. Vannak módok, hogy felgyorsítsa annak nagyobb részben való birtoklását, de mint tudjuk, semmi sincs ingyen.
Nem mondhatni, hogy rossz fa a tűzre, inkább olaj volt a ruha után, éppen talán csak az a szerencséje a nőnek, hogy Den kap elég törődést. Különben talán már felajánlotta volna másodállásnak, hogy segítsen neki egy dologban külön. Talán heves tiltakozást se váltott volna ki, ahogy elnézi most a nőstény arcát, bár azon túl, hogy egy ismeretlen fajtabelit az ágyába engedjen, ki több időt is fog itt tölteni, még az is ellenérv, hogy fontosabb feladat ellátására is alkalmas Naowha, így pedig pocsékba is mehetne a tehetsége. Ha csak egy-egy alkalom, úgy mindenki jól jár, éppen úgy a csinos kis szolgáló, mint újdonsült ura.
Állandó partner Denawarien életében sincs, legalábbis nem úgy, miként a felszíniek házasodni szoktak. Ostoba dolog is ilyen mód összekötni magukat. Hiszen a mélységben a vérvonal megtartása érdekében köti össze két család gyermeke életét, s a nőstény akkor is tarthat egész háremet a "választottja" mellett. De mivel a fény birodalma több szabadságot ad a hímnek, nem rest ezt kihasználni és gyakori partnerei mellett másokkal is megosztani éjszakáit. Főleg, mióta Natynrae oly ritkán fogadja szobájában.*
- Rendben. Kövess!
*S már indul is, hogy a társalgót elhagyva, az előtérben a lépcső felé induljon. Ám nem lép fel rá, oldalához megy, hol a hátsó terasz felé van egy kis folyosó, két oldalán ajtókkal, ám nem tér be ide se. A lépcső oldalán lévő függönyhöz lép és elhúzza azt. S lám, egy ajtó rejtőzik mögötte. Belöki, hogy felfedje az ott rejlő lépcsőt. A lépcsősor végén apró fény pislákol, hiszen Gidralds és Lina is itt tér nyugovóra, s míg előbbi amúgy is felszínlakó, utóbbi már megszokta, ha nem teljes a sötétség körülötte. Igaz, bizonyára neki is inkább lenne ínyére pár fénykristály.
Egy kis folyosó van itt is, oldalt ajtókkal, s szemben is egy nagyobbal.*
- Oda jelenleg neked is tilos a bejárás.
*Szavai nyomatékát képezi a lakat is a zár felett, mi nem ereszt be senkit, ki nem birtokosa a kulcsának.*
- A többi pedig hálóhelyiség, nyugodtan válaszd, amelyiket szeretnéd, kivéve azt a kettőt. *Mutat Lina és Gid szobácskájára.* Persze, ha nagyon szeretnéd, pár alkalommal megoszthatom veled a saját hálóm.
*Ajkain a mosoly akárha elődje ikertestvére volna, úgy simul képére, majd ha Naowha választ magának szobát, akár folytathatják is a körbevezetést a kúria többi részén.*
Az emeletről külön rendelés érkezhet, a pincében élőknek pedig maguknak kell gondoskodni a holmiról, pontosan, s az ott lévő másik helyiség berendezéséről is maga gondoskodik Den. Talán később rá mer majd bízni ilyesmit a nőre, ám még bizalma nem teljes. Vannak módok, hogy felgyorsítsa annak nagyobb részben való birtoklását, de mint tudjuk, semmi sincs ingyen.
Nem mondhatni, hogy rossz fa a tűzre, inkább olaj volt a ruha után, éppen talán csak az a szerencséje a nőnek, hogy Den kap elég törődést. Különben talán már felajánlotta volna másodállásnak, hogy segítsen neki egy dologban külön. Talán heves tiltakozást se váltott volna ki, ahogy elnézi most a nőstény arcát, bár azon túl, hogy egy ismeretlen fajtabelit az ágyába engedjen, ki több időt is fog itt tölteni, még az is ellenérv, hogy fontosabb feladat ellátására is alkalmas Naowha, így pedig pocsékba is mehetne a tehetsége. Ha csak egy-egy alkalom, úgy mindenki jól jár, éppen úgy a csinos kis szolgáló, mint újdonsült ura.
Állandó partner Denawarien életében sincs, legalábbis nem úgy, miként a felszíniek házasodni szoktak. Ostoba dolog is ilyen mód összekötni magukat. Hiszen a mélységben a vérvonal megtartása érdekében köti össze két család gyermeke életét, s a nőstény akkor is tarthat egész háremet a "választottja" mellett. De mivel a fény birodalma több szabadságot ad a hímnek, nem rest ezt kihasználni és gyakori partnerei mellett másokkal is megosztani éjszakáit. Főleg, mióta Natynrae oly ritkán fogadja szobájában.*
- Rendben. Kövess!
*S már indul is, hogy a társalgót elhagyva, az előtérben a lépcső felé induljon. Ám nem lép fel rá, oldalához megy, hol a hátsó terasz felé van egy kis folyosó, két oldalán ajtókkal, ám nem tér be ide se. A lépcső oldalán lévő függönyhöz lép és elhúzza azt. S lám, egy ajtó rejtőzik mögötte. Belöki, hogy felfedje az ott rejlő lépcsőt. A lépcsősor végén apró fény pislákol, hiszen Gidralds és Lina is itt tér nyugovóra, s míg előbbi amúgy is felszínlakó, utóbbi már megszokta, ha nem teljes a sötétség körülötte. Igaz, bizonyára neki is inkább lenne ínyére pár fénykristály.
Egy kis folyosó van itt is, oldalt ajtókkal, s szemben is egy nagyobbal.*
- Oda jelenleg neked is tilos a bejárás.
*Szavai nyomatékát képezi a lakat is a zár felett, mi nem ereszt be senkit, ki nem birtokosa a kulcsának.*
- A többi pedig hálóhelyiség, nyugodtan válaszd, amelyiket szeretnéd, kivéve azt a kettőt. *Mutat Lina és Gid szobácskájára.* Persze, ha nagyon szeretnéd, pár alkalommal megoszthatom veled a saját hálóm.
*Ajkain a mosoly akárha elődje ikertestvére volna, úgy simul képére, majd ha Naowha választ magának szobát, akár folytathatják is a körbevezetést a kúria többi részén.*
763. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2014-05-26 17:29:18
Üzenet elküldve: 2014-05-26 17:29:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
// Shurdriira, Lazzur //
*Találkozni ő még ha jól tudja sose találkozott vele, csupán a nevét hallotta, de azt viszont többször is, így a fiatal nősténynek nem nehéz hova tennie magában nevet.
Nővérkéje viszont úgy tűnik tökéletes elfoglaltságot talált magának, hogy pillanatnyi unalmát elűzze, és persze a benne felgyülemlett feszültséget is ha módja van rá, akkor levezesse. A hímnek viszont láthatóan elvette az eszét az erős napfény és a sok virágillat amit az évek alatt a fejébe szívott, és ezt a kúriát is ugyanúgy egy felszíni hajléknak sorolja be mint minden mást, ahol felszíni értékek és törvények uralkodnak, így minden különösebb probléma és aggodalom nélkül képes Shurral vitába szállni. Kissé keserédesen ugyan, de némiképp mulattatja ez a hirtelen felállás a fiatal nőstényt, hisz nem sokszor van alkalma, hogy egy lehetségesen kibontakozni készülő vitának fültanúja lehessen ami nővére és egy hím között zajlik. De bizonyos szempontból őt is zavarják a hallottak, ez viszont arcán, és tekintetében egyáltalán nem látszik. Ugyan néha el-elmosolyodik a hallottakon, tekintete az esetek többségében viszont kifejezéstelen marad, ahogy hol az egyikre, hol a másikra vetül rubint szín pillantása. A hím teljesen úgy beszél, ahogy azt ő elképzelte a felszíniektől. Egyenlőségről beszél, ráadásul a korával példálózik még mások mellett. Kor...ő még sosem látott olyat, hogy valakit a kora miatt tisztelnének, a tapasztalat meg...most akkor akár már fel is lehetne tenni azt a kérdést, hogy Miben szerzett tapasztalatáért kéri ki magának a tiszteletet?
Shur viszont látszólag meglepően higgadtan tudja kezelni a hallottakat, sőt, még a körbevetést is felhozza. Drai nagyon kíváncsi vajon a hím belemegy-e a játékba, és ha esetleg rossz szájízzel is, de vállalja a körbevezetés "megtisztelő" feladatát, vagy ezt is szimplán minden különösebb probléma nélkül valami épp eszébe jutott okra hivatkozva utasítja el. A hallottak alapján Draimyne nem csodálkozna ha ez a hím elég ostoba, vagy talán épp bátor lenne ahhoz, hogy az ő nővérkéjét még jobban magára haragítsa.*
*Találkozni ő még ha jól tudja sose találkozott vele, csupán a nevét hallotta, de azt viszont többször is, így a fiatal nősténynek nem nehéz hova tennie magában nevet.
Nővérkéje viszont úgy tűnik tökéletes elfoglaltságot talált magának, hogy pillanatnyi unalmát elűzze, és persze a benne felgyülemlett feszültséget is ha módja van rá, akkor levezesse. A hímnek viszont láthatóan elvette az eszét az erős napfény és a sok virágillat amit az évek alatt a fejébe szívott, és ezt a kúriát is ugyanúgy egy felszíni hajléknak sorolja be mint minden mást, ahol felszíni értékek és törvények uralkodnak, így minden különösebb probléma és aggodalom nélkül képes Shurral vitába szállni. Kissé keserédesen ugyan, de némiképp mulattatja ez a hirtelen felállás a fiatal nőstényt, hisz nem sokszor van alkalma, hogy egy lehetségesen kibontakozni készülő vitának fültanúja lehessen ami nővére és egy hím között zajlik. De bizonyos szempontból őt is zavarják a hallottak, ez viszont arcán, és tekintetében egyáltalán nem látszik. Ugyan néha el-elmosolyodik a hallottakon, tekintete az esetek többségében viszont kifejezéstelen marad, ahogy hol az egyikre, hol a másikra vetül rubint szín pillantása. A hím teljesen úgy beszél, ahogy azt ő elképzelte a felszíniektől. Egyenlőségről beszél, ráadásul a korával példálózik még mások mellett. Kor...ő még sosem látott olyat, hogy valakit a kora miatt tisztelnének, a tapasztalat meg...most akkor akár már fel is lehetne tenni azt a kérdést, hogy Miben szerzett tapasztalatáért kéri ki magának a tiszteletet?
Shur viszont látszólag meglepően higgadtan tudja kezelni a hallottakat, sőt, még a körbevetést is felhozza. Drai nagyon kíváncsi vajon a hím belemegy-e a játékba, és ha esetleg rossz szájízzel is, de vállalja a körbevezetés "megtisztelő" feladatát, vagy ezt is szimplán minden különösebb probléma nélkül valami épp eszébe jutott okra hivatkozva utasítja el. A hallottak alapján Draimyne nem csodálkozna ha ez a hím elég ostoba, vagy talán épp bátor lenne ahhoz, hogy az ő nővérkéjét még jobban magára haragítsa.*
762. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2014-05-26 14:19:38
Üzenet elküldve: 2014-05-26 14:19:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Den//
- Tehát nem zavaróék most sem.
*Foglalja össze azt, ami egyrészről leginkább érdekelte, hiszen egészen pontos választ erre nem kapott. Pedig természetesnek tartja a hím által is említett igyekezetet, hiszen jobbnak látná minél hamarabb belevetni magát a munka sűrűjébe, az úgymond mélyvízbe, hogy hamarabb is túl lehessen rajta.
Természetesen nem gondolta ő maga sem, hogy szemenként átszámlálja a borsót meg a mákot -elvégre nem holmi mese figurája ő, akilyennel a kisgyermekeket szórakoztatják játék közben-, de az aprólékos, precíz munka híve. A konkrét kifejtés nélkül is, az ésszerűség határain belül.
Megjegyzi egyúttal azonban azt is, hogy az emeleten és az alagsorban nem sok dolga lesz - ez azért jelentősen megkönnyíti a dolgát, jóval kevesebb mindent kell összeszámlálnia. Egyfajta megkönnyebbülést is jelent az ismeret, hiszen azután, amit az előtérben látott, és itt, a társalgóban, elképzelése sincs, mennyiféle-fajta holmi gyűlhetett össze a lakrészekben, amikről mind részletes leírást kellene készítsen, ha alapos munkát akar végezni. Elvégre ha faragott támlájú székeket talál valahol, azt nem elég pusztán "szék"-ként feltüntetni a listán... Legalábbis lelkiismerete szerint nem.
Az élces megjegyzést, a tulajdonképpeni replikát saját elszólására, elengedné füle mellett, azonban a hozzá társuló kaján vigyort képtelen nem észrevenni. Nem volt szándékos az a kijelentés, s valahogy tartott is tőle, hogy talán rossz fát tett vele a tűzre -noha ismeri fajtája hímeinek hozzáállását-, de a vigyor mögül érkező megjegyzés egészen félreérthetetlen, s ha hasonló határozott mosolyt nem is csal az arcára, azért azt eléri, hogy egyik szemöldöke megemelkedjen, s az egyébként igen formás ajkak szeglete halványan szélesebbre ránduljon.
Meg kell hogy vallja, ügye intézője, s egyben a ház jelenlegi ura igen szemrevaló teremtés, de ő maga nem az a fajta, aki túlságosan előre tervez. Legalábbis olyan dolgokat illetően, amire sejtése szerint Denawarien utal. Neki magának sosem volt szüksége afféle társra, kapcsolatait -legyenek azok bármineműek is- általában az alkalom és kedve járása szülte és végezte be... De ez persze nem jelenti azt, hogy nem adódik úgy, hogy szüksége lenne egy kis... pátyolgatásra. Úgymond.
Bólint, s feláll a kényelmes ülőalkalmatosságról, majd végigsimít rövidke fekete ruháján, hogy nehogy véletlenül gyűrődés maradjon az anyagban, s ne tapadjon csúnyán hozzá - például hátsófelén.*
- Akkor, ha valóban engedi az időd, talán meg is mutathatnád azt a szobát, ahol maradhatok... És azokat a helyiségeket is, kicsivel pontosabban, amikre vonatkozik a munkám. Még ma neki is fogok az összeírogatásnak, ha tudsz adni valami könyvet -vagy legalább egy papírost-, meg tollat. Ilyesmit nem hoztam. Nem számítottam rá, hogy máris hozzáfoghatok majd.
*Kihúzza magát, ahogy egyébként is szokta, s ahogy újdonsült, felelősségteljes munkaköre is megigényli, s már kész is az indulásra, ha a hím valóban szán még a körbevezetésére még néhány percet.*
- Tehát nem zavaróék most sem.
*Foglalja össze azt, ami egyrészről leginkább érdekelte, hiszen egészen pontos választ erre nem kapott. Pedig természetesnek tartja a hím által is említett igyekezetet, hiszen jobbnak látná minél hamarabb belevetni magát a munka sűrűjébe, az úgymond mélyvízbe, hogy hamarabb is túl lehessen rajta.
Természetesen nem gondolta ő maga sem, hogy szemenként átszámlálja a borsót meg a mákot -elvégre nem holmi mese figurája ő, akilyennel a kisgyermekeket szórakoztatják játék közben-, de az aprólékos, precíz munka híve. A konkrét kifejtés nélkül is, az ésszerűség határain belül.
Megjegyzi egyúttal azonban azt is, hogy az emeleten és az alagsorban nem sok dolga lesz - ez azért jelentősen megkönnyíti a dolgát, jóval kevesebb mindent kell összeszámlálnia. Egyfajta megkönnyebbülést is jelent az ismeret, hiszen azután, amit az előtérben látott, és itt, a társalgóban, elképzelése sincs, mennyiféle-fajta holmi gyűlhetett össze a lakrészekben, amikről mind részletes leírást kellene készítsen, ha alapos munkát akar végezni. Elvégre ha faragott támlájú székeket talál valahol, azt nem elég pusztán "szék"-ként feltüntetni a listán... Legalábbis lelkiismerete szerint nem.
Az élces megjegyzést, a tulajdonképpeni replikát saját elszólására, elengedné füle mellett, azonban a hozzá társuló kaján vigyort képtelen nem észrevenni. Nem volt szándékos az a kijelentés, s valahogy tartott is tőle, hogy talán rossz fát tett vele a tűzre -noha ismeri fajtája hímeinek hozzáállását-, de a vigyor mögül érkező megjegyzés egészen félreérthetetlen, s ha hasonló határozott mosolyt nem is csal az arcára, azért azt eléri, hogy egyik szemöldöke megemelkedjen, s az egyébként igen formás ajkak szeglete halványan szélesebbre ránduljon.
Meg kell hogy vallja, ügye intézője, s egyben a ház jelenlegi ura igen szemrevaló teremtés, de ő maga nem az a fajta, aki túlságosan előre tervez. Legalábbis olyan dolgokat illetően, amire sejtése szerint Denawarien utal. Neki magának sosem volt szüksége afféle társra, kapcsolatait -legyenek azok bármineműek is- általában az alkalom és kedve járása szülte és végezte be... De ez persze nem jelenti azt, hogy nem adódik úgy, hogy szüksége lenne egy kis... pátyolgatásra. Úgymond.
Bólint, s feláll a kényelmes ülőalkalmatosságról, majd végigsimít rövidke fekete ruháján, hogy nehogy véletlenül gyűrődés maradjon az anyagban, s ne tapadjon csúnyán hozzá - például hátsófelén.*
- Akkor, ha valóban engedi az időd, talán meg is mutathatnád azt a szobát, ahol maradhatok... És azokat a helyiségeket is, kicsivel pontosabban, amikre vonatkozik a munkám. Még ma neki is fogok az összeírogatásnak, ha tudsz adni valami könyvet -vagy legalább egy papírost-, meg tollat. Ilyesmit nem hoztam. Nem számítottam rá, hogy máris hozzáfoghatok majd.
*Kihúzza magát, ahogy egyébként is szokta, s ahogy újdonsült, felelősségteljes munkaköre is megigényli, s már kész is az indulásra, ha a hím valóban szán még a körbevezetésére még néhány percet.*
761. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2014-05-21 20:31:45
Üzenet elküldve: 2014-05-21 20:31:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Szelíd
*Természetesen az asztalon volt tinta és toll is, hogy tudjon vele írni Naowha. Den pedig a papírt egyelőre félre teszi, hogy nyugodtan száradjon meg rajta az aláírás, mielőtt elteszi.*
- Jobb szeretem, ha akik nekem dolgoznak, szeretnének is. Nem rossz ösztöke a félelem vagy az erőszak, de a lelkes munkás a jó munkás.
*Éppen így ítéli meg minden téren terveivel a dolgokat. Ha netalán az éj halálos árnyát, azt a gyilkos szukát is megkaparinthatná, olyan üzletet igyekezne ajánlani, amivel mindketten jól járnak. Legalább egyenlően, de ha a vágya úgy hozza, hajlandó lenne saját részéből áldozni a cél érdekében. Hiszen míg eljut, hová akar, nincs túl nagy ár.*
- Kérlek, amikor csak szeretnéd. Örülnék, ha még a következő hat vége előtt kész lenne a leltár legalább. A földszint elsősorban, ami számít. Az emeleten csak a lakószobák vannak, a pincében pedig a cselédszállás. Előbbiről érkezhet kérés, utóbbi pedig... Nem hiszem, hogy bárki igényelne bármit, amit ne tudna maga is megszerezni ott. Részletekbe menően nem szükséges, nem kell megszámolni, hány szem borsó vagy mák van a konyha tárolójában, de minél alaposabb munkának örülnék.
*Mosolya kedves, ahogy magyarázza a választ, miután elmondta, melyik területekre irányul főleg a munkája. Majd körbe is fogja vezetni, hogy tudja, mit hol keressen, s a családtagok tudtára adja, hogy őt kell keressék, ha akarnak bármit. Meg persze majd Nys is örülni fog, hogy újabb szolgálójuk van, aki talán barátságos lesz vele, mint a nemrég érkezett családtagok. Nem kételkedik benne, hogy a főpapnő már szövögeti a hálóját...*
- Akár most is nekiláthatsz, vagy később, mikor neked jó. Legrosszabb esetben szólok, hogy hol nem alkalmas éppen időznöd. És nincs is jobb dolog, mint ezt hallani egy ilyen nősténytől.
*Kaján vigyor az utolsó mondat elhangázására, pontosan tudja, hogyan lehet ezt érteni. S szívesen rendelkezne is vele, melyik férfi lenne oly ostoba, hogy kihagyná ezt az alkalmat. Mindenképpen sort fog keríteni rá, hogy nagyon alaposan megismerhesse az új szolgálóját. *
- Ez esetben megmutatom majd, hol tudsz berendezkedni az ittléted kényelmesebbé tételéhez. Azon kívül pedig örülök, hogy már most ennyire lelkiismeretesen végeznéd a munkád, csak csorbát ne szenvedjen a kedved.
*Ő ugyan nem annyira szószátyár, bár kedvére vannak a mondatok csavarása, békés módja ez a harcnak, míg karddal bánni inkább szeret, de megtanulta Sely oldalán, hogy néha jobb csitítani az acélt, s engedni a szónak. Arra pedig lenne jobb ötlete, mivel hallgattassa el ezt a finom kis nőstényt. Idővel talán tudtára is hozza. Talán még ma, talán csak holnap, vagy annál is később. De sokáig nem fog távolságot tartani Den, annál inkább enged vágyainak. Már nincs ki előtt rejtse, Nys tudtára senki nem fogja hozni, úgy pedig gondja nem lehet. Amúgy se, hiszen a gyermeknek fogalma sincs, hogy Denawarien lenne az apja, éppen csak egy félreértés miatt nevezi apunak.*
- Jobb szeretem, ha akik nekem dolgoznak, szeretnének is. Nem rossz ösztöke a félelem vagy az erőszak, de a lelkes munkás a jó munkás.
*Éppen így ítéli meg minden téren terveivel a dolgokat. Ha netalán az éj halálos árnyát, azt a gyilkos szukát is megkaparinthatná, olyan üzletet igyekezne ajánlani, amivel mindketten jól járnak. Legalább egyenlően, de ha a vágya úgy hozza, hajlandó lenne saját részéből áldozni a cél érdekében. Hiszen míg eljut, hová akar, nincs túl nagy ár.*
- Kérlek, amikor csak szeretnéd. Örülnék, ha még a következő hat vége előtt kész lenne a leltár legalább. A földszint elsősorban, ami számít. Az emeleten csak a lakószobák vannak, a pincében pedig a cselédszállás. Előbbiről érkezhet kérés, utóbbi pedig... Nem hiszem, hogy bárki igényelne bármit, amit ne tudna maga is megszerezni ott. Részletekbe menően nem szükséges, nem kell megszámolni, hány szem borsó vagy mák van a konyha tárolójában, de minél alaposabb munkának örülnék.
*Mosolya kedves, ahogy magyarázza a választ, miután elmondta, melyik területekre irányul főleg a munkája. Majd körbe is fogja vezetni, hogy tudja, mit hol keressen, s a családtagok tudtára adja, hogy őt kell keressék, ha akarnak bármit. Meg persze majd Nys is örülni fog, hogy újabb szolgálójuk van, aki talán barátságos lesz vele, mint a nemrég érkezett családtagok. Nem kételkedik benne, hogy a főpapnő már szövögeti a hálóját...*
- Akár most is nekiláthatsz, vagy később, mikor neked jó. Legrosszabb esetben szólok, hogy hol nem alkalmas éppen időznöd. És nincs is jobb dolog, mint ezt hallani egy ilyen nősténytől.
*Kaján vigyor az utolsó mondat elhangázására, pontosan tudja, hogyan lehet ezt érteni. S szívesen rendelkezne is vele, melyik férfi lenne oly ostoba, hogy kihagyná ezt az alkalmat. Mindenképpen sort fog keríteni rá, hogy nagyon alaposan megismerhesse az új szolgálóját. *
- Ez esetben megmutatom majd, hol tudsz berendezkedni az ittléted kényelmesebbé tételéhez. Azon kívül pedig örülök, hogy már most ennyire lelkiismeretesen végeznéd a munkád, csak csorbát ne szenvedjen a kedved.
*Ő ugyan nem annyira szószátyár, bár kedvére vannak a mondatok csavarása, békés módja ez a harcnak, míg karddal bánni inkább szeret, de megtanulta Sely oldalán, hogy néha jobb csitítani az acélt, s engedni a szónak. Arra pedig lenne jobb ötlete, mivel hallgattassa el ezt a finom kis nőstényt. Idővel talán tudtára is hozza. Talán még ma, talán csak holnap, vagy annál is később. De sokáig nem fog távolságot tartani Den, annál inkább enged vágyainak. Már nincs ki előtt rejtse, Nys tudtára senki nem fogja hozni, úgy pedig gondja nem lehet. Amúgy se, hiszen a gyermeknek fogalma sincs, hogy Denawarien lenne az apja, éppen csak egy félreértés miatt nevezi apunak.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760