Nincs játékban - Dwirinthalen kúria
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Dwirinthalen kúria | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 28 (541. - 560. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760
560. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-06-03 19:33:11
Üzenet elküldve: 2013-06-03 19:33:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
//Dwirinthalen-bál//
*Ahogy sejtette, Ewangelt meglepi, hogy Henua Tikron szülővárosában megszokott a testvéreket ugyanazon a néven nevezni. Elég csodálkozó arcot vág, ahogy ez általában lenni szokott, mikor a gnóm erről a népszokásról beszél.
Az elf lány tánc utáni meghajlását a gnóm is viszonozza. Ewangel mesél egy kicsit az ő zenéjükről, ami nagyrészt az erdő hangjait hivatott utánozni.*
- Igazán? Nagyon érdekes lehet! Egyszer meghallgatnék egy ilyet Öntől furulyán.
*Ahogy a lány körbenéz, nem úgy tűnik, mintha keresne valamit. Inkább mintha csak készülne távozni. Ekkor Henua Tikron is végigvezeti tekintetét a termen. Egy kicsit távolabb egy körtáncot járó kisebb sötételf társaságot lát. Még messzebb egy festmény előtt Pyrkon beszélget egy vörös hajú hölgyeménnyel, aki viszont hamar távozik is. A gnóm kicsit elmosolyodik arra gondolva, hogy vajon a langaléta mit mondhatott, ami miatt a nő nemcsak más társaság után néz, hanem még a kúriát is elhagyja. Persze lehet, hogy épp dolga akadt, de a magas fickóval társalogni is egészen furcsa lehet azoknak, akik nem igazán tolerálják a kirívó egyéniségeket. A gnóm a nézelődő elf lányhoz fordul:*
- Nos, kedves Ewangel, nagy öröm számomra Önnel beszélgetni, de ha elszólítja a kötelesség, a világért sem rabolnám tovább az idejét.
*Reménykedik, hogy a lány még marad egy kicsit, hiszen tényleg nagyon kedves beszélgetőpartner. De ugyebár senkinek nem végtelen az ideje...*
*Ahogy sejtette, Ewangelt meglepi, hogy Henua Tikron szülővárosában megszokott a testvéreket ugyanazon a néven nevezni. Elég csodálkozó arcot vág, ahogy ez általában lenni szokott, mikor a gnóm erről a népszokásról beszél.
Az elf lány tánc utáni meghajlását a gnóm is viszonozza. Ewangel mesél egy kicsit az ő zenéjükről, ami nagyrészt az erdő hangjait hivatott utánozni.*
- Igazán? Nagyon érdekes lehet! Egyszer meghallgatnék egy ilyet Öntől furulyán.
*Ahogy a lány körbenéz, nem úgy tűnik, mintha keresne valamit. Inkább mintha csak készülne távozni. Ekkor Henua Tikron is végigvezeti tekintetét a termen. Egy kicsit távolabb egy körtáncot járó kisebb sötételf társaságot lát. Még messzebb egy festmény előtt Pyrkon beszélget egy vörös hajú hölgyeménnyel, aki viszont hamar távozik is. A gnóm kicsit elmosolyodik arra gondolva, hogy vajon a langaléta mit mondhatott, ami miatt a nő nemcsak más társaság után néz, hanem még a kúriát is elhagyja. Persze lehet, hogy épp dolga akadt, de a magas fickóval társalogni is egészen furcsa lehet azoknak, akik nem igazán tolerálják a kirívó egyéniségeket. A gnóm a nézelődő elf lányhoz fordul:*
- Nos, kedves Ewangel, nagy öröm számomra Önnel beszélgetni, de ha elszólítja a kötelesség, a világért sem rabolnám tovább az idejét.
*Reménykedik, hogy a lány még marad egy kicsit, hiszen tényleg nagyon kedves beszélgetőpartner. De ugyebár senkinek nem végtelen az ideje...*
559. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-06-03 18:43:53
Üzenet elküldve: 2013-06-03 18:43:53
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Dwirinthalen-bál//
* Elmosolyodik Henua kedvességén, bár ezzel megint nem sikerült megoldja, a "na akkor, hogyan is szólítsam" gondot. A gnóm, nem választ, ebben az esetben pedig marad az Ewa által megkedvelt, lágyabb, kellemesebb dallamú lehetőség.
Kicsit később, csodálkozva néz a gnóm felé. Hogy minden fiú Tikron és minden lány pedig Nobli? Na azt eddig is tudta, hogy furák a gnómok, de azért ennyire? Még szerencse, hogy csak egy öccse van Henua úrnak mert más kép egész furcsa helyzet állna elő. Ha elkiáltják a nevét mindenhonnan érdeklődő gnóm fejek bújnak elő, hogy akkor most pontosan melyikőjüket is keresik tulajdonképpen.
Táncolnak, kellemesen, lágyan, légiesen. Ki ki a maga tudása szerint, de hát nem táncversenyre jelentkeztek. Nemsokára vége a zenének. Nem erőlteti tovább hanem meghajol partnere felé.
- Köszönöm, ez igazán jól esett. *mondja vidáman
majd a kérdésen is elgondolkodik egy kicsit.
-Nálunk a fúvós hangszerek a jellemzőek. A mi dalaink az erdő madarait és a patak csobogását próbálják utánozni. *mondja majd vállat ránt *Természetesen vannak komolyabb zenedarabok is amibe megjelennek az ütősök is de ez nem jellemző az erdő népére.
*Elgondolkodva néz körbe. Talán lassan indulni is kellene.*
* Elmosolyodik Henua kedvességén, bár ezzel megint nem sikerült megoldja, a "na akkor, hogyan is szólítsam" gondot. A gnóm, nem választ, ebben az esetben pedig marad az Ewa által megkedvelt, lágyabb, kellemesebb dallamú lehetőség.
Kicsit később, csodálkozva néz a gnóm felé. Hogy minden fiú Tikron és minden lány pedig Nobli? Na azt eddig is tudta, hogy furák a gnómok, de azért ennyire? Még szerencse, hogy csak egy öccse van Henua úrnak mert más kép egész furcsa helyzet állna elő. Ha elkiáltják a nevét mindenhonnan érdeklődő gnóm fejek bújnak elő, hogy akkor most pontosan melyikőjüket is keresik tulajdonképpen.
Táncolnak, kellemesen, lágyan, légiesen. Ki ki a maga tudása szerint, de hát nem táncversenyre jelentkeztek. Nemsokára vége a zenének. Nem erőlteti tovább hanem meghajol partnere felé.
- Köszönöm, ez igazán jól esett. *mondja vidáman
majd a kérdésen is elgondolkodik egy kicsit.
-Nálunk a fúvós hangszerek a jellemzőek. A mi dalaink az erdő madarait és a patak csobogását próbálják utánozni. *mondja majd vállat ránt *Természetesen vannak komolyabb zenedarabok is amibe megjelennek az ütősök is de ez nem jellemző az erdő népére.
*Elgondolkodva néz körbe. Talán lassan indulni is kellene.*
558. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-06-03 17:56:01
Üzenet elküldve: 2013-06-03 17:56:01
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Dwirinthalen-bál//
* Apró lábaival bátortalanul lépked. Nem amiatt, mert nem ismeri a táncot, inkább az ismeretlen férfi miatt. Azért egy esélyt ad neki, hátha vele jobb ismeretet sikerül kötnie, mint Hodrellel. Neki nem mutatja ki, de nem szereti és nem is fogja, mivel őt tartja a pótanyja boldogtalansága miatt. Talán egyszer majd jobban viszonyul hozzá, viszont egy darabig még szinte biztosan nem fogja, neki ehhez idő kell.
Tánctól kimerültem fogyasztja el a gyümölcslevet, majd követi a felnőtteket ki a kertbe. A csillagokra ragad a tekintete, zöld szemeivel azokat csodálja. A végtelen apró pontot nem köti össze az elméje, otthon nem nézte a csillagokat, mivel ilyenkor már ágyban volt. Éppen csak a szája nem marad tátva a látványtól, megtanulta már, hogy azt nem illik. Belemerül az égitestek csodálásába, Eleonor kérdése rázza ki a nézelődésből.*
- Nadon cépek.*válaszolja és amíg a csillagokat nézi meg is feledkezik arról, hogy beszélgetés közben a nagyok alig törődnek vele. Befogadott gyerekként nem is számíthat sokkal különb bánásmódra, azonban ezzel most nem törődik. Inkább a csillagokat nézi, amik lekötik a figyelmét és ha csak pár pillanat erejéig is, de elfeledtetik vele a gondjait.*
* Apró lábaival bátortalanul lépked. Nem amiatt, mert nem ismeri a táncot, inkább az ismeretlen férfi miatt. Azért egy esélyt ad neki, hátha vele jobb ismeretet sikerül kötnie, mint Hodrellel. Neki nem mutatja ki, de nem szereti és nem is fogja, mivel őt tartja a pótanyja boldogtalansága miatt. Talán egyszer majd jobban viszonyul hozzá, viszont egy darabig még szinte biztosan nem fogja, neki ehhez idő kell.
Tánctól kimerültem fogyasztja el a gyümölcslevet, majd követi a felnőtteket ki a kertbe. A csillagokra ragad a tekintete, zöld szemeivel azokat csodálja. A végtelen apró pontot nem köti össze az elméje, otthon nem nézte a csillagokat, mivel ilyenkor már ágyban volt. Éppen csak a szája nem marad tátva a látványtól, megtanulta már, hogy azt nem illik. Belemerül az égitestek csodálásába, Eleonor kérdése rázza ki a nézelődésből.*
- Nadon cépek.*válaszolja és amíg a csillagokat nézi meg is feledkezik arról, hogy beszélgetés közben a nagyok alig törődnek vele. Befogadott gyerekként nem is számíthat sokkal különb bánásmódra, azonban ezzel most nem törődik. Inkább a csillagokat nézi, amik lekötik a figyelmét és ha csak pár pillanat erejéig is, de elfeledtetik vele a gondjait.*
557. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-06-02 12:35:01
Üzenet elküldve: 2013-06-02 12:35:01
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Szelíd
//Dwirinthalen-bál//
*Az udvarra kilépve Eleonor megállapítja, hogy a kert is legalább olyan szép, mint maga a ház. Kicsit hasonlít az ő zegzugos kertjükre, mégis, van benne valami rejtélyes. Kérdésére Ilztdar válaszol, de meglehetősen szűkszavúan, aztán másra tereli a szót: a csillagokra. A lány a tanulmányaiból még halványan emlékszik a különböző csillagképekre, de egyértelmű számára, hogy a férfi sokkal járatosabb az csillagképek ismeretében, mint ő. Türelmesen végighallgatja, és amikor Ilztdar befejezi, ő csak megrázza a fejét.*
-Ne zavartassa magát. Lenyűgöz minket az ismereteivel. Én magam is mindig csodáltam a csillagok sokféleségét. Habár én nem mélyültem el, ennyire részletesen bennük, édesapám ragaszkodott hozzá, hogy megismerjem őket. Ahogy Emmának is meg fogjuk tanítani idővel.
*Rámosolyog a kislányra, aki mellette áll és a kezét fogja.*
-Tetszenek a csillagok, Emma?
*Miután megbeszélik a csillagokról alkotott elképzeléseiket, Ilztdar egy másik témára tereli a szót. Felőle érdeklődik, és megállnak egy árnyékos részen, ami kissé hátborzongató ugyan, de emellett izgalmas is. Eleonor a férfire néz, szeretne ő is többet megtudni Ilztdarról, így elkezd mesélni.*
-A családom nagyon régen, majdnem a város alapításakor érkezett Artheniorba. Befolyásos család vagyunk, apám benne volt a városi tanácsban. Valószínűleg az ismertségünk miatt kaptunk meghívást a bálra is. Azonban édesapám néhány hete meghalt. Éppen a leendő férjemet ment meglátogatni, amikor megtámadták. Hodrel és a családja mindent megtettek, hogy megmentsék, de nem sikerült. Úgyhogy most ő készül átvenni apám helyét, mind a családfői poszton, mind a tanácsban. Éppen ezért aggódom érte. Ő még új a városban, nem hiszem, hogy sok embert ismerne. Nem szeretném, ha valami baja lenne.
*Zetriatról, és a korábbi kisiklásairól inkább nem mond semmit. Nem akarja, hogy Ilztdar rossz fényben lássa, és rosszat gondoljon róla. És egyébként sincs sok köze olyan dolgokhoz, amikről legszívesebben senkinek sem beszélne. Bár lehet, hogy feltűnt neki - is - a nemrégiben kialakult kis beszélgetése Zettel. Eleonort ez nem igazán érdekli, ha a férfi kíváncsi, akkor majd rákérdez.*
-Most Ön jön. Magán van a sor, hogy meséljen nekünk. Aztán, ha elnyerte a tetszésünket, akkor majd elmeséljük azt is, Emma hogyan került a családba.
*Megereszt egy halvány mosolyt is, először egy összeesküvőt Emma felé, aztán egy barátságosabbat Ilztdar felé. Kíváncsi tekintettel, türelmesen várja a férfi meséjét.*
*Az udvarra kilépve Eleonor megállapítja, hogy a kert is legalább olyan szép, mint maga a ház. Kicsit hasonlít az ő zegzugos kertjükre, mégis, van benne valami rejtélyes. Kérdésére Ilztdar válaszol, de meglehetősen szűkszavúan, aztán másra tereli a szót: a csillagokra. A lány a tanulmányaiból még halványan emlékszik a különböző csillagképekre, de egyértelmű számára, hogy a férfi sokkal járatosabb az csillagképek ismeretében, mint ő. Türelmesen végighallgatja, és amikor Ilztdar befejezi, ő csak megrázza a fejét.*
-Ne zavartassa magát. Lenyűgöz minket az ismereteivel. Én magam is mindig csodáltam a csillagok sokféleségét. Habár én nem mélyültem el, ennyire részletesen bennük, édesapám ragaszkodott hozzá, hogy megismerjem őket. Ahogy Emmának is meg fogjuk tanítani idővel.
*Rámosolyog a kislányra, aki mellette áll és a kezét fogja.*
-Tetszenek a csillagok, Emma?
*Miután megbeszélik a csillagokról alkotott elképzeléseiket, Ilztdar egy másik témára tereli a szót. Felőle érdeklődik, és megállnak egy árnyékos részen, ami kissé hátborzongató ugyan, de emellett izgalmas is. Eleonor a férfire néz, szeretne ő is többet megtudni Ilztdarról, így elkezd mesélni.*
-A családom nagyon régen, majdnem a város alapításakor érkezett Artheniorba. Befolyásos család vagyunk, apám benne volt a városi tanácsban. Valószínűleg az ismertségünk miatt kaptunk meghívást a bálra is. Azonban édesapám néhány hete meghalt. Éppen a leendő férjemet ment meglátogatni, amikor megtámadták. Hodrel és a családja mindent megtettek, hogy megmentsék, de nem sikerült. Úgyhogy most ő készül átvenni apám helyét, mind a családfői poszton, mind a tanácsban. Éppen ezért aggódom érte. Ő még új a városban, nem hiszem, hogy sok embert ismerne. Nem szeretném, ha valami baja lenne.
*Zetriatról, és a korábbi kisiklásairól inkább nem mond semmit. Nem akarja, hogy Ilztdar rossz fényben lássa, és rosszat gondoljon róla. És egyébként sincs sok köze olyan dolgokhoz, amikről legszívesebben senkinek sem beszélne. Bár lehet, hogy feltűnt neki - is - a nemrégiben kialakult kis beszélgetése Zettel. Eleonort ez nem igazán érdekli, ha a férfi kíváncsi, akkor majd rákérdez.*
-Most Ön jön. Magán van a sor, hogy meséljen nekünk. Aztán, ha elnyerte a tetszésünket, akkor majd elmeséljük azt is, Emma hogyan került a családba.
*Megereszt egy halvány mosolyt is, először egy összeesküvőt Emma felé, aztán egy barátságosabbat Ilztdar felé. Kíváncsi tekintettel, türelmesen várja a férfi meséjét.*
556. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-06-01 21:29:15
Üzenet elküldve: 2013-06-01 21:29:15
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
// Dwirinthalen-bál //
*Az ital ajánlatát nem utasítja el Eleonor, így mikor mindhárman fáradtan húzódnak félre, akkor elsiet azokért. A nőnek egy finom bort hoz, míg Emmának egy gyümölcslével kedveskedik. Magának egy férfias vörösbort tölt. Mindenki megkapja a maga adagját, így mosollyal az arcán szólal meg.*
-Az egészségünkre és a találkozásunkra.*Jobb jelen pillanatban nem jut az eszébe. Mikor mindenki kiüríti a poharát, akkor egy arra járó szolgálóval elviteti. Jöjjön a friss levegő, ami remélhetőleg mindenkire jó hatással lesz. Kiérkezés után, ha Eleonor nem veszi tolakodásnak a gesztusát, akkor a karját ajánlja fel neki, hogy karoljon belé. Nemesi szokás rabja, főleg ezen a szép estén. A kérdés hallatán hamar megszólal.*
-Igen, a Család tagja vagyok.* Talán erre meglepődhet a nő.*
- Nagyon szép az ég ma este.* Néz fel a csillagokra, ahol néhányat be is azonosít magában. Egyre több dolog jut az eszébe, így elkezd beszélni róluk.*
-Az ott Farkas csillagkép, ami mögött ott a falka. Vagy legalább is sokan ezt állítják a csillagászoknál. Szerény véleményem szerint meg nem.* Sorra mutatja be mindegyiket, miközben bele is feledkezik, hogy odakinn vannak. Mikor a végére ér, akkor jut eszébe, hogy eddig csak ő beszélt.*
-Elnézést, úgy vélem elragadtattam magam egy kicsit.* Hallgat el, hogy pár perc után egy kérdéssel álljon elő.*
-Ha nem sértem meg kedves Eleonor, akkor mit tudhatok én meg magáról. Meséljen és én viszonozom.* Sétájuk közben egy árnyékos helyre érnek, ahol finoman meg is állítja partnerét.*
-Szeretném az ilyen nemesi családok tagjait megismerni.
*Az ital ajánlatát nem utasítja el Eleonor, így mikor mindhárman fáradtan húzódnak félre, akkor elsiet azokért. A nőnek egy finom bort hoz, míg Emmának egy gyümölcslével kedveskedik. Magának egy férfias vörösbort tölt. Mindenki megkapja a maga adagját, így mosollyal az arcán szólal meg.*
-Az egészségünkre és a találkozásunkra.*Jobb jelen pillanatban nem jut az eszébe. Mikor mindenki kiüríti a poharát, akkor egy arra járó szolgálóval elviteti. Jöjjön a friss levegő, ami remélhetőleg mindenkire jó hatással lesz. Kiérkezés után, ha Eleonor nem veszi tolakodásnak a gesztusát, akkor a karját ajánlja fel neki, hogy karoljon belé. Nemesi szokás rabja, főleg ezen a szép estén. A kérdés hallatán hamar megszólal.*
-Igen, a Család tagja vagyok.* Talán erre meglepődhet a nő.*
- Nagyon szép az ég ma este.* Néz fel a csillagokra, ahol néhányat be is azonosít magában. Egyre több dolog jut az eszébe, így elkezd beszélni róluk.*
-Az ott Farkas csillagkép, ami mögött ott a falka. Vagy legalább is sokan ezt állítják a csillagászoknál. Szerény véleményem szerint meg nem.* Sorra mutatja be mindegyiket, miközben bele is feledkezik, hogy odakinn vannak. Mikor a végére ér, akkor jut eszébe, hogy eddig csak ő beszélt.*
-Elnézést, úgy vélem elragadtattam magam egy kicsit.* Hallgat el, hogy pár perc után egy kérdéssel álljon elő.*
-Ha nem sértem meg kedves Eleonor, akkor mit tudhatok én meg magáról. Meséljen és én viszonozom.* Sétájuk közben egy árnyékos helyre érnek, ahol finoman meg is állítja partnerét.*
-Szeretném az ilyen nemesi családok tagjait megismerni.
555. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-06-01 08:43:53
Üzenet elküldve: 2013-06-01 08:43:53
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Dwirinthalen-bál//
* Hodrelnek nyoma veszett, hiába keresik nem lelik. Emmát azonban teljesen hidegen hagyja a férfi eltűnése, hiszen számára nem fontos az illető. Részéről csak egy vadidegen, aki megpróbálja boldogtalanná tenni a mostohaanyját. Gyermekfejjel nem teljesen fogja fel, hogy Hodrel nem akar neki ártani. Ő Eleonoron kívül kizárólag Zetriatot, no meg az igazi anyját szereti.Nem tetszik neki, hogy Hodrel összekuszálja az események szálait és rajta kívül még két szívet is megfájdít. Úgy érzi sosem fog El jelenlegi vőlegényére mostohaapaként, mert ő az elf férfit tekinti annak. Ezért is fáj neki a szíve, amikor Eleonort boldogtalannak látja. Úgy érzi Zet hiánya kínozza. Ez azonban csak egy sejtés, nem tudja biztosan. Most már kezd egyre biztosabb lenni ebben a feltevésében, hiszen Eleonor szomorú volt, amikor Zetriattal a közös jövőjükről beszélt. Az gyötri még a kis szívét, hogy gyerekként szinte semmit nem tud tenni a boldogságukért és El előtte szenved egy kényszerített kapcsolat miatt. Ezen fanyar gondolatokkal a fejében hagyja magát terelni. Megijed az idegen sötételftől hiába tűnik barátságosnak. Az a másik hasonló bőrszínű nő sem tett rá túl jó benyomást a viselkedésével. Nevelőanyja mögé bújva kukucskál félénken. Tekintetével az elfet keresi, ám az is szőrén-szálán eltűnt. Némi hezitálás után végül beadja a derekát és úgy dönt ad egy esélyt az ismeretlennek, aki Ilztdarnak nevezi magát. Apró kezeit odanyújtja a Ilnek és Elnek, majd belevág a körtáncba. Félénken topog és most szíve szerint menekülne. Szemei még mindig Zetriatot keresik, hogy nála leljen menedéket.*
* Hodrelnek nyoma veszett, hiába keresik nem lelik. Emmát azonban teljesen hidegen hagyja a férfi eltűnése, hiszen számára nem fontos az illető. Részéről csak egy vadidegen, aki megpróbálja boldogtalanná tenni a mostohaanyját. Gyermekfejjel nem teljesen fogja fel, hogy Hodrel nem akar neki ártani. Ő Eleonoron kívül kizárólag Zetriatot, no meg az igazi anyját szereti.Nem tetszik neki, hogy Hodrel összekuszálja az események szálait és rajta kívül még két szívet is megfájdít. Úgy érzi sosem fog El jelenlegi vőlegényére mostohaapaként, mert ő az elf férfit tekinti annak. Ezért is fáj neki a szíve, amikor Eleonort boldogtalannak látja. Úgy érzi Zet hiánya kínozza. Ez azonban csak egy sejtés, nem tudja biztosan. Most már kezd egyre biztosabb lenni ebben a feltevésében, hiszen Eleonor szomorú volt, amikor Zetriattal a közös jövőjükről beszélt. Az gyötri még a kis szívét, hogy gyerekként szinte semmit nem tud tenni a boldogságukért és El előtte szenved egy kényszerített kapcsolat miatt. Ezen fanyar gondolatokkal a fejében hagyja magát terelni. Megijed az idegen sötételftől hiába tűnik barátságosnak. Az a másik hasonló bőrszínű nő sem tett rá túl jó benyomást a viselkedésével. Nevelőanyja mögé bújva kukucskál félénken. Tekintetével az elfet keresi, ám az is szőrén-szálán eltűnt. Némi hezitálás után végül beadja a derekát és úgy dönt ad egy esélyt az ismeretlennek, aki Ilztdarnak nevezi magát. Apró kezeit odanyújtja a Ilnek és Elnek, majd belevág a körtáncba. Félénken topog és most szíve szerint menekülne. Szemei még mindig Zetriatot keresik, hogy nála leljen menedéket.*
554. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-05-31 15:47:59
Üzenet elküldve: 2013-05-31 15:47:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
//Dwirinthalen-bál//
*És végre. Serra Errdam most már teljes mértékben Zara szolgálatában áll. Ez már mindkettejükben tudatosult, így azért mindkét fél könnyebben tudja kezelni a másikat, hiszen így már megvan adva némi "előírás".
Bal kezével megigazít egy tincset, ami rosszalkodva kibújt a többi körül és az arcába lógott. Füle mögé finoman visszacsúsztatja és válaszol.*
- Még jó, hogy hiszek! *Szinte felkiált. Igencsak babonás személyiség, mindennek tulajdonít valamit, a szavak ereje meg aztán főleg meghatározó lehet.*
- Tudja az emberek és az elfek között sosem volt mindig békés viszony. Ezt pedig harccal és pénzzel próbálták "eltűntetni", de persze nem sikerült. Egy átlag élő már csak ebben hisz, amit a fegyverek és a pénz diktál, de azért akad még egy-két felvilágosultabb egyed is, aki olvas és okosodik. *Ennyi fejtegetés elég is volt, ugyan szeret ilyesmikről is csevegni, ám most szórakozni jött ide és nem a múlt és a jelen tényeit és tévedéseit vesézni.
Úgy tűnik Errdam érti a célzást és lerakja poharát. Zara is követi példáját, majd a kérdésre egy fejbólintással válaszol és finom kezét az elf felé tolja.
Ugyan talán sokan nem vették észre, hogy lejött a bálba, viszont érzi, hogy az elffel való tánca igazán figyelemre méltó lesz. Egy nőies mozdulattal hátradobja fehér hajzuhataga nagy részét, jelezve, hogy akár kezdhetik is. Nem akar tetszelegni senki előtt, - legbelül talán igen - viselkedése neveltetésébe és génjeibe is beleíródott.*
*És végre. Serra Errdam most már teljes mértékben Zara szolgálatában áll. Ez már mindkettejükben tudatosult, így azért mindkét fél könnyebben tudja kezelni a másikat, hiszen így már megvan adva némi "előírás".
Bal kezével megigazít egy tincset, ami rosszalkodva kibújt a többi körül és az arcába lógott. Füle mögé finoman visszacsúsztatja és válaszol.*
- Még jó, hogy hiszek! *Szinte felkiált. Igencsak babonás személyiség, mindennek tulajdonít valamit, a szavak ereje meg aztán főleg meghatározó lehet.*
- Tudja az emberek és az elfek között sosem volt mindig békés viszony. Ezt pedig harccal és pénzzel próbálták "eltűntetni", de persze nem sikerült. Egy átlag élő már csak ebben hisz, amit a fegyverek és a pénz diktál, de azért akad még egy-két felvilágosultabb egyed is, aki olvas és okosodik. *Ennyi fejtegetés elég is volt, ugyan szeret ilyesmikről is csevegni, ám most szórakozni jött ide és nem a múlt és a jelen tényeit és tévedéseit vesézni.
Úgy tűnik Errdam érti a célzást és lerakja poharát. Zara is követi példáját, majd a kérdésre egy fejbólintással válaszol és finom kezét az elf felé tolja.
Ugyan talán sokan nem vették észre, hogy lejött a bálba, viszont érzi, hogy az elffel való tánca igazán figyelemre méltó lesz. Egy nőies mozdulattal hátradobja fehér hajzuhataga nagy részét, jelezve, hogy akár kezdhetik is. Nem akar tetszelegni senki előtt, - legbelül talán igen - viselkedése neveltetésébe és génjeibe is beleíródott.*
553. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-05-30 16:36:20
Üzenet elküldve: 2013-05-30 16:36:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Szelíd
//Dwirinthalen-bál//
*Remekül szórakoznak a tánc közben, habár mindkettőjük figyelme néha elkalandozik. Eleonor nem tudja Ilztdar mit vagy kit keres, de ő még mindig aggódik, habár már közel sem annyire, mint korábban.*
"Felnőtt ember, meg tudja magát védeni, ha kell." *gondolja magában és elhatározza, hogy senki nem ronthatja el az estéjét.*
*Táncpartnere láthatja rajta, hogy még mindig nincs teljesen rendben, ezért nyugtató szavakkal próbálja a figyelmét elterelni. Eleonor egy halvány mosollyal válaszol, és bólint egy kicsit, hogy most már nem aggódik annyira. Végül, amikor már kezdenek fáradni Ilztdar újabb ajánlattal áll elő.*
-Igen, azt hiszem, egy ital mindannyiunknak jól esne.
*Keresnek egy éppen arra járkáló "pincért", akitől szereznek frissítőket, aztán Iltzdar vezetésével kimennek az udvarra, egy kis friss levegőt szívni.*
-Ön a család tagja, vagy csak egy vendég? *kérdi Eleonor, amikor kiérnek, csak, hogy megtartsa a beszélgetés fonalát.*
*Remekül szórakoznak a tánc közben, habár mindkettőjük figyelme néha elkalandozik. Eleonor nem tudja Ilztdar mit vagy kit keres, de ő még mindig aggódik, habár már közel sem annyire, mint korábban.*
"Felnőtt ember, meg tudja magát védeni, ha kell." *gondolja magában és elhatározza, hogy senki nem ronthatja el az estéjét.*
*Táncpartnere láthatja rajta, hogy még mindig nincs teljesen rendben, ezért nyugtató szavakkal próbálja a figyelmét elterelni. Eleonor egy halvány mosollyal válaszol, és bólint egy kicsit, hogy most már nem aggódik annyira. Végül, amikor már kezdenek fáradni Ilztdar újabb ajánlattal áll elő.*
-Igen, azt hiszem, egy ital mindannyiunknak jól esne.
*Keresnek egy éppen arra járkáló "pincért", akitől szereznek frissítőket, aztán Iltzdar vezetésével kimennek az udvarra, egy kis friss levegőt szívni.*
-Ön a család tagja, vagy csak egy vendég? *kérdi Eleonor, amikor kiérnek, csak, hogy megtartsa a beszélgetés fonalát.*
552. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-05-30 15:40:05
Üzenet elküldve: 2013-05-30 15:40:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 401
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 401
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
// Dwirinthalen-bál //
*Ennyire biztos már nem lehetne abban, mire is akar utalni a Pyrkon néven bemutatkozó férfi, azonban hiába kelti fel egyre inkább az érdeklődését, és hiába hívja táncba, sajnos már nemet kell mondjon.
Kezd fáradni, és éhes lenni, itt pedig aligha csillapíthatja étvágyát. Egyelőre még úgy-ahogy nagy a nyüzsgés, és bár a ház úrnőjének tűnő hölgy is elvonult, Rahil nem nagyon hiszi, hogy bárkit is ki tudna majd csábítani.*
- Ne haragudjon, kérem. Azt hiszem, ideje lenne visszavonulnom nekem is. Kissé megütött ez a bor... De remélem, a közeljövőben lesz még alkalmunk bepótolni a most elmaradt beszélgetést és táncot.
*Körülnéz, elfintorodik.*
- Talán majd egy másik, hasonlóan színvonalas... alkalommal.
*Tisztelete jeléül enyhén meghajol a férfi előtt, majd pillantásával Lartent keresve elhagyja a kúriát.*
*Ennyire biztos már nem lehetne abban, mire is akar utalni a Pyrkon néven bemutatkozó férfi, azonban hiába kelti fel egyre inkább az érdeklődését, és hiába hívja táncba, sajnos már nemet kell mondjon.
Kezd fáradni, és éhes lenni, itt pedig aligha csillapíthatja étvágyát. Egyelőre még úgy-ahogy nagy a nyüzsgés, és bár a ház úrnőjének tűnő hölgy is elvonult, Rahil nem nagyon hiszi, hogy bárkit is ki tudna majd csábítani.*
- Ne haragudjon, kérem. Azt hiszem, ideje lenne visszavonulnom nekem is. Kissé megütött ez a bor... De remélem, a közeljövőben lesz még alkalmunk bepótolni a most elmaradt beszélgetést és táncot.
*Körülnéz, elfintorodik.*
- Talán majd egy másik, hasonlóan színvonalas... alkalommal.
*Tisztelete jeléül enyhén meghajol a férfi előtt, majd pillantásával Lartent keresve elhagyja a kúriát.*
551. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-05-29 19:18:24
Üzenet elküldve: 2013-05-29 19:18:24
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
// Dwirinthalen-bál //
*Aravae s Lazzur kellemesen táncolnak kéz a kézben, ám a Mithraniel hölgy kevéssé tűnik önfeledtnek... súlyos gondolatok terhelik, melyek kissé ki is ülnek rá. Semmi kétség afelől, hogy határozott és komoly nő, ám vélhetően ilyen helyzettel még nem állt szembe. Ám pillanatnyi megingása egy foltot sem ejtenek kitűnő szépségén, mely több okból is lefoglalja s lenyűgözi Ser Lazzurt.
Míg a hölgy gondolkodik, addig Lazzur kicsit több motívumot visz a táncba. Pár féllépést s körözést, hogy úgy tűnjön, hogy Aravae csak a táncot élvezi lehunyt szemekkel, majd mikor jön a kétségbeesett kérdés... kevéssé kétségbeesett arckifejezéssel.
Lazzur csak bólint egyet.
Nem humorizál, amit olvasott azt mondja. Nem áll szándékában ferdíteni. Bár, hogy mit gondol... az csak az Ő tapasztalatának köszönhető.
Ami meg az emberek mocskos véleményét és nyelvét illeti... cseppet sem érdekli Lazzurt. A legkevésbé sem.
S mikor Aravae némi gondolkodás után mesélni kezd, Lazzur akarva-akaratlan közelebb húzza magához a hölgyet... csak, hogy... jobban hallja mit mond a másik. Hajolva görnyedezni nem épp szép s egészséges, az Ő többször szétvert gerincének.
Kezei elengedik a hölgy kezét s szemérmes távban állnak meg a csípő környékén, nem feljebb, nem lejjebb.
Ha Aravae úgy kényelmesebbnek érzi, akkor Lazzur karjára vagy akár nyakába helyezheti kezeit.
Így hallgatja immáron sokkal érthetőbben végig a történetet Lazzur. A harcos neve... számára ismeretlen. Egy pillanatra talán összekeverte egy felföldi lovassal, akit három szezonnal ezelőtt vesztettek el egy hófúvás alatt, de semmi számára ismerős. Az eset is eléggé érdekes. Ennyire áskálódó lenne tán a rokonság arra? Vagy csupán véletlen egybeesés. Ám révén egy emberről van szó... ráadást nem is egyértelmű milyen emberről. De egy biztos Aravae aggodalma jogos. Lehet ez egy csapda. S az apjának rossz kapcsolata az orkokkal... sok mindenre ad magyarázatot.
Majd mikor újra Lazzur szemeibe néz Aravae, egy pillanatra eltanácstalanodik maga a sötételf is.
Tény soványka amit tudnak, de már sokkal világosabb minden. Ha neki lett volna címezve a levél, most helybe itt hagyna csapott-papot s nem számolva a következményekkel nyomozni kezdene... ám ha abba belegondol, mibe rángatja ezzel a vélhetően hajadon hölgyet... elmegy a kedve a tervezgetésektől.
Ám végül határozottan így felel:*
-Kevés amit tud Hölgyem, de semmiképp nem hanyagolandó. Egyedül azt mondanám ne vágjon bele semmibe. Túl veszélyes... de már... nincs egyedül.
*Hajol ismét a nő füleihez Lazzur.
Ám ez egyszerre volt bók és utalás is.
Majd bontva a feszes mozgást, ismét alaptartást vesznek fel, s még mielőtt megforgatná utoljára Aravaet Lazzur, feltesz egy kérdést:*
-Miféle orkokkal háborúzik a famíliája?
*Nyomós indok lehet az orkok hovatartozása is. Barbár gyülevészek? Zsoldosok... netán egy szervezett klán?*
*Aravae s Lazzur kellemesen táncolnak kéz a kézben, ám a Mithraniel hölgy kevéssé tűnik önfeledtnek... súlyos gondolatok terhelik, melyek kissé ki is ülnek rá. Semmi kétség afelől, hogy határozott és komoly nő, ám vélhetően ilyen helyzettel még nem állt szembe. Ám pillanatnyi megingása egy foltot sem ejtenek kitűnő szépségén, mely több okból is lefoglalja s lenyűgözi Ser Lazzurt.
Míg a hölgy gondolkodik, addig Lazzur kicsit több motívumot visz a táncba. Pár féllépést s körözést, hogy úgy tűnjön, hogy Aravae csak a táncot élvezi lehunyt szemekkel, majd mikor jön a kétségbeesett kérdés... kevéssé kétségbeesett arckifejezéssel.
Lazzur csak bólint egyet.
Nem humorizál, amit olvasott azt mondja. Nem áll szándékában ferdíteni. Bár, hogy mit gondol... az csak az Ő tapasztalatának köszönhető.
Ami meg az emberek mocskos véleményét és nyelvét illeti... cseppet sem érdekli Lazzurt. A legkevésbé sem.
S mikor Aravae némi gondolkodás után mesélni kezd, Lazzur akarva-akaratlan közelebb húzza magához a hölgyet... csak, hogy... jobban hallja mit mond a másik. Hajolva görnyedezni nem épp szép s egészséges, az Ő többször szétvert gerincének.
Kezei elengedik a hölgy kezét s szemérmes távban állnak meg a csípő környékén, nem feljebb, nem lejjebb.
Ha Aravae úgy kényelmesebbnek érzi, akkor Lazzur karjára vagy akár nyakába helyezheti kezeit.
Így hallgatja immáron sokkal érthetőbben végig a történetet Lazzur. A harcos neve... számára ismeretlen. Egy pillanatra talán összekeverte egy felföldi lovassal, akit három szezonnal ezelőtt vesztettek el egy hófúvás alatt, de semmi számára ismerős. Az eset is eléggé érdekes. Ennyire áskálódó lenne tán a rokonság arra? Vagy csupán véletlen egybeesés. Ám révén egy emberről van szó... ráadást nem is egyértelmű milyen emberről. De egy biztos Aravae aggodalma jogos. Lehet ez egy csapda. S az apjának rossz kapcsolata az orkokkal... sok mindenre ad magyarázatot.
Majd mikor újra Lazzur szemeibe néz Aravae, egy pillanatra eltanácstalanodik maga a sötételf is.
Tény soványka amit tudnak, de már sokkal világosabb minden. Ha neki lett volna címezve a levél, most helybe itt hagyna csapott-papot s nem számolva a következményekkel nyomozni kezdene... ám ha abba belegondol, mibe rángatja ezzel a vélhetően hajadon hölgyet... elmegy a kedve a tervezgetésektől.
Ám végül határozottan így felel:*
-Kevés amit tud Hölgyem, de semmiképp nem hanyagolandó. Egyedül azt mondanám ne vágjon bele semmibe. Túl veszélyes... de már... nincs egyedül.
*Hajol ismét a nő füleihez Lazzur.
Ám ez egyszerre volt bók és utalás is.
Majd bontva a feszes mozgást, ismét alaptartást vesznek fel, s még mielőtt megforgatná utoljára Aravaet Lazzur, feltesz egy kérdést:*
-Miféle orkokkal háborúzik a famíliája?
*Nyomós indok lehet az orkok hovatartozása is. Barbár gyülevészek? Zsoldosok... netán egy szervezett klán?*
550. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-05-29 18:40:54
Üzenet elküldve: 2013-05-29 18:40:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Szelíd
//Dwirinthalen-bál//
*Zara tekintete és tartása mindent elárul... beszélgetésük itt kettesben most egy enyhe fordulatot vesz. Úgy néz ki a nő megértette, hogy a lovag a 'gyeplőjét' most az Ő kezébe adta.
Arról már Errdam leszokott, hogy mintalovag módjára letérdeljen s felajánlja munkás kezeit, na meg borotvaéles fejszéjét. Sokkal inkább burkolva adja elő azt, ami fontos. Ezt pedig a másik fél is érti.
Mostantól kezdve Errdam Zara szolgálatában van. Bár azért még nem árt, ha fönntartásokkal kezeli a nőt. A sötételfek érdekes népek... vágyaik és mércéik eléggé különbözőek... bár Errdam meg bírt felelni sokféle elvárásnak, érdekelni fogja, hogy a másik fél mire hajlandó... meddig megy el. Ő is váltható... de Ő is válthat 'Úrnőt'.*
-Hmm irodalom. Ezek szerint Ön Úrnőm... hisz a szavak erejében is. Ez eléggé megnyugtató... manapság a népek csak a pénz rideg csengését veszik komolyan, s a hideg acél fenyegetését. Pedig a szavakban is nagy erő rejlik.
*Mennyi burkolt utalás megint csak...
Errdam meg már csak tudja, milyen ereje van a szavaknak, elvégre parancsok nélkül egy hadsereg is tehetetlen. Testőrök pedig nem születnek... azok általában a harctérről jönnek.
S azzal Úrnője burkolt kívánságot tol az Oroszlán orra alá. Talán szórakozni kíván...
Errdam körbenéz s nem kívánja még ilyen nagy felhajtás közepette ostromolni a nőt, így csak így szól készségesen:*
-Esetleg táncolni kíván Úrnőm?
*Mondja s lerakja a boros poharat.*
*Zara tekintete és tartása mindent elárul... beszélgetésük itt kettesben most egy enyhe fordulatot vesz. Úgy néz ki a nő megértette, hogy a lovag a 'gyeplőjét' most az Ő kezébe adta.
Arról már Errdam leszokott, hogy mintalovag módjára letérdeljen s felajánlja munkás kezeit, na meg borotvaéles fejszéjét. Sokkal inkább burkolva adja elő azt, ami fontos. Ezt pedig a másik fél is érti.
Mostantól kezdve Errdam Zara szolgálatában van. Bár azért még nem árt, ha fönntartásokkal kezeli a nőt. A sötételfek érdekes népek... vágyaik és mércéik eléggé különbözőek... bár Errdam meg bírt felelni sokféle elvárásnak, érdekelni fogja, hogy a másik fél mire hajlandó... meddig megy el. Ő is váltható... de Ő is válthat 'Úrnőt'.*
-Hmm irodalom. Ezek szerint Ön Úrnőm... hisz a szavak erejében is. Ez eléggé megnyugtató... manapság a népek csak a pénz rideg csengését veszik komolyan, s a hideg acél fenyegetését. Pedig a szavakban is nagy erő rejlik.
*Mennyi burkolt utalás megint csak...
Errdam meg már csak tudja, milyen ereje van a szavaknak, elvégre parancsok nélkül egy hadsereg is tehetetlen. Testőrök pedig nem születnek... azok általában a harctérről jönnek.
S azzal Úrnője burkolt kívánságot tol az Oroszlán orra alá. Talán szórakozni kíván...
Errdam körbenéz s nem kívánja még ilyen nagy felhajtás közepette ostromolni a nőt, így csak így szól készségesen:*
-Esetleg táncolni kíván Úrnőm?
*Mondja s lerakja a boros poharat.*
549. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-05-29 08:23:59
Üzenet elküldve: 2013-05-29 08:23:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
//Dwirinthalen-bál//
*A "menet" következő fordulatánál viszont kicsit meglepődik Serra szavain és ez egy kicsit meg is látszik rajta. Viszont egy pillanattal később már elismerő mosoly suhan át az arcán. Ezek a szavak, mint legkedvesebb bók, úgy hat füleinek. ~Nem csodálom, hogy Úrnőm-nek szólít.~ Egyre jobban kedvére válik az elf. ~Áhá! Lovag!~ Most végre "elszólta" magát a férfi, így Zarának sem kell sokat gondolkodnia a rangján. Ha valaki lovag, az igazán sok mindent takarhat... Nem csak a feltétlen hűséget és megbízhatóságot, nem csak az erkölcsösség legtetejét, hanem bizony néhány olyan dolgot is, amivel az emberek többsége nem mindig van tisztában.
Mióta lejött, alig telt el egy kis idő, máris olyan partnerre akadt, akinél keresve se találhatna jobbat.
Mielőtt válaszolna kihörpinti az utolsó csepp vörösbort is a pohárból, majd szóra nyitja száját.*
- Hogy milyen művészetekben vagyok érdekelt? Nos. Sok mindent kipróbáltam, de leginkább irodalmunk gyönyörei váltak kedvemre. Jómagam is szívesen szentelem szabad perceimet vers vagy a novellaírásnak. *Fejti ki. Nővére például kiválóan hegedül - ezt a bálozók is tapasztalhatták és a festésben sem utolsó.*
- Remélem eddig kedvére van a bál. *Ezzel csak enyhén céloz arra, hogy kedve támadt táncolni.*
A hozzászólás írója (Zaranecaryssa Dwirinthalen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.05.29 08:26:27
*A "menet" következő fordulatánál viszont kicsit meglepődik Serra szavain és ez egy kicsit meg is látszik rajta. Viszont egy pillanattal később már elismerő mosoly suhan át az arcán. Ezek a szavak, mint legkedvesebb bók, úgy hat füleinek. ~Nem csodálom, hogy Úrnőm-nek szólít.~ Egyre jobban kedvére válik az elf. ~Áhá! Lovag!~ Most végre "elszólta" magát a férfi, így Zarának sem kell sokat gondolkodnia a rangján. Ha valaki lovag, az igazán sok mindent takarhat... Nem csak a feltétlen hűséget és megbízhatóságot, nem csak az erkölcsösség legtetejét, hanem bizony néhány olyan dolgot is, amivel az emberek többsége nem mindig van tisztában.
Mióta lejött, alig telt el egy kis idő, máris olyan partnerre akadt, akinél keresve se találhatna jobbat.
Mielőtt válaszolna kihörpinti az utolsó csepp vörösbort is a pohárból, majd szóra nyitja száját.*
- Hogy milyen művészetekben vagyok érdekelt? Nos. Sok mindent kipróbáltam, de leginkább irodalmunk gyönyörei váltak kedvemre. Jómagam is szívesen szentelem szabad perceimet vers vagy a novellaírásnak. *Fejti ki. Nővére például kiválóan hegedül - ezt a bálozók is tapasztalhatták és a festésben sem utolsó.*
- Remélem eddig kedvére van a bál. *Ezzel csak enyhén céloz arra, hogy kedve támadt táncolni.*
A hozzászólás írója (Zaranecaryssa Dwirinthalen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.05.29 08:26:27
548. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-05-28 20:48:16
Üzenet elküldve: 2013-05-28 20:48:16
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
// Dwirinthalen-bál //
*Örömmel fogadja, hogy a nő nem ellenzi az ötletét, sőt támogatja a hármas táncot. Egy ilyen tánc fajtát ismer csak, ami nem mint a körtánc. A körtánc tagjai megfogják egymás kezét. Ez az első lépés a sikeres táncukhoz, majd ezután az óra járásával ellentétesen elkezdenek mozogni. Mikor mentek egy darabon akkor megállnak, majd kedvük szerint szűkítik vagy nagyobbítják a kört. Ez nagyon egyszerű és nincsen benne semmi ördöngösség.*
-Hogy mit szeretnék táncolni? Körtáncot. Megmutatom, hogyan kell.*Ezzel az előzőekben leírtaknak megfelelően magyarázza el a nőnek, hogy mit kell tenni. Egyszerű mozgás és még a kislány is ügyesen hajthatja végre.*
-Ne aggódjon Eleonor kisasszony, szerintem a párjával nincs semmi baj. *Szólal meg és most kifejezetten vigasztalóan mondja a szavait. A nő kacsóját még barátságosan meg is szorítja picit.*
-Szóljanak ha elfáradtak, mert én igazán bírok táncolni.* Jelenti ki, miközben éppen járnak egy keveset körbe. Azon gondolkozik, hogy miként vonhatná el a nő figyelmét a kellemetlen dologról. Egy csókkal? Egy öleléssel? Ezt nehéz megmondani. A szemeiben együttérzés tükröződik.*
-Ezután egy frissítő ital és egy kis friss levegő? * Ajánlja fel, hogy kicsit körülnézhetnek odakinn és szívhatnak friss oxigént. Idebenn sokan vannak és gyorsan elhasználják.*
-Persze ha nem teher. Semmit sem szeretnék magukra erőltetni.* Néha elkalandozik, hogy felmérje a terepet. Ki kivel beszélget, vagy egyáltalán mivel foglalják el egymást.*
*Örömmel fogadja, hogy a nő nem ellenzi az ötletét, sőt támogatja a hármas táncot. Egy ilyen tánc fajtát ismer csak, ami nem mint a körtánc. A körtánc tagjai megfogják egymás kezét. Ez az első lépés a sikeres táncukhoz, majd ezután az óra járásával ellentétesen elkezdenek mozogni. Mikor mentek egy darabon akkor megállnak, majd kedvük szerint szűkítik vagy nagyobbítják a kört. Ez nagyon egyszerű és nincsen benne semmi ördöngösség.*
-Hogy mit szeretnék táncolni? Körtáncot. Megmutatom, hogyan kell.*Ezzel az előzőekben leírtaknak megfelelően magyarázza el a nőnek, hogy mit kell tenni. Egyszerű mozgás és még a kislány is ügyesen hajthatja végre.*
-Ne aggódjon Eleonor kisasszony, szerintem a párjával nincs semmi baj. *Szólal meg és most kifejezetten vigasztalóan mondja a szavait. A nő kacsóját még barátságosan meg is szorítja picit.*
-Szóljanak ha elfáradtak, mert én igazán bírok táncolni.* Jelenti ki, miközben éppen járnak egy keveset körbe. Azon gondolkozik, hogy miként vonhatná el a nő figyelmét a kellemetlen dologról. Egy csókkal? Egy öleléssel? Ezt nehéz megmondani. A szemeiben együttérzés tükröződik.*
-Ezután egy frissítő ital és egy kis friss levegő? * Ajánlja fel, hogy kicsit körülnézhetnek odakinn és szívhatnak friss oxigént. Idebenn sokan vannak és gyorsan elhasználják.*
-Persze ha nem teher. Semmit sem szeretnék magukra erőltetni.* Néha elkalandozik, hogy felmérje a terepet. Ki kivel beszélget, vagy egyáltalán mivel foglalják el egymást.*
547. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-05-28 20:13:42
Üzenet elküldve: 2013-05-28 20:13:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Szelíd
//Dwirinthalen-bál//
*Bólintva veszi tudomásul, hogy Iltzdar benéz a szobába, és türelmetlenül várja, hogy a férfi visszatérjen. Közben végig a termet kutatja, de semmi nyomát nem leli Hodrelnek, és kezdi azt gondolni, hogy a férfi tényleg itt hagyta a bált, és egyedül hagyta a lányokat. Eleonorban csak az a kérdés merül fel: miért? Szívesen megkérdezné a házigazdát is, hogy mégis, mi történt abban a szobában, de mivel őt sem látja, ezért várja vissza Iltzdart. Sajnos a férfi nem hoz jó híreket. Egy pillanatig átfut az agyán, hogy fogja Emmát és hazamennek. Az egész bagázs körülbelül ezt érdemelné. De Iltzdarra pillant, aki magányosnak tűnik. És még egy jó ötlettel is előrukkolt: táncoljanak hárman. Eleonor Emmára pillant, és arra gondol, biztos szívesen táncolna ő is, hiszen ez az első igazi bálja.*
-Ez remek ötlet, Nadzyr Úr. *mosolyog rá, és elfogadja a kinyújtott kezet. Kicsit vidámabban indul a táncparkett felé, és közben várakozóan nézi Iltzdart.* - Mégis mit szeretne táncolni? Nem vagyok benne biztos, hogy teljesen jártasak vagyunk a társas táncok terén.
*Közben szembefordul a férfival, megvárja, amíg Emma is így tesz, és türelmesen vár Iltzdar instrukcióira.*
*Bólintva veszi tudomásul, hogy Iltzdar benéz a szobába, és türelmetlenül várja, hogy a férfi visszatérjen. Közben végig a termet kutatja, de semmi nyomát nem leli Hodrelnek, és kezdi azt gondolni, hogy a férfi tényleg itt hagyta a bált, és egyedül hagyta a lányokat. Eleonorban csak az a kérdés merül fel: miért? Szívesen megkérdezné a házigazdát is, hogy mégis, mi történt abban a szobában, de mivel őt sem látja, ezért várja vissza Iltzdart. Sajnos a férfi nem hoz jó híreket. Egy pillanatig átfut az agyán, hogy fogja Emmát és hazamennek. Az egész bagázs körülbelül ezt érdemelné. De Iltzdarra pillant, aki magányosnak tűnik. És még egy jó ötlettel is előrukkolt: táncoljanak hárman. Eleonor Emmára pillant, és arra gondol, biztos szívesen táncolna ő is, hiszen ez az első igazi bálja.*
-Ez remek ötlet, Nadzyr Úr. *mosolyog rá, és elfogadja a kinyújtott kezet. Kicsit vidámabban indul a táncparkett felé, és közben várakozóan nézi Iltzdart.* - Mégis mit szeretne táncolni? Nem vagyok benne biztos, hogy teljesen jártasak vagyunk a társas táncok terén.
*Közben szembefordul a férfival, megvárja, amíg Emma is így tesz, és türelmesen vár Iltzdar instrukcióira.*
546. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-05-28 12:48:49
Üzenet elküldve: 2013-05-28 12:48:49
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
// Dwirinthalen-bál //
*Az emberek csak gyűlnek a bálra, a beszédek, az elkapott szavak mind-mind hangosabbá lesznek Aravae kifinomult füleinek, melyeknek most egy igazán fontos hangot kellene követniük, s nem mást. A hölgy figyelmét zavarják ezek a szokatlan zajok, melyek kusza tengerében elvészni látszik... Aztán egy pillanatra lehunyja mélykék szemeit, s újjászületvén tér vissza az idő s tér meghatározott, igen csak kiemelkedő pontjába, amint felnyitja pilláit.
Nem is érti, miféle dolog lett úrrá rajta hirtelenjében, tán e harcos uraság olvasztotta el így táncával az érzékeit? Nem volna szabad kizártnak tekinteni, hiszen a nő már beleesett abba a bizonyos bűvkörbe, de az belátható, hogy nem kívánkozza ilyesmivel rontani az estét. Ráadásul témájuk is komoly, melynek felvetése az ő nevéhez fűződik, így illendő volna ismét mosolyba burkolni leplezhetetlen kíváncsiságát s komolyságát, melynek tanúbizottsága csupán a Dwirinthalen úr lehet, más nem.
Aravae végtére is összpontosítja a figyelmét, de amit hall, igazán nem válik a kedvére. Ork rovátkák és bajbajutott ismerős? Hozzáírások, csapdák, hát miféle galibába jutott szeretett családja? Még csak felidézni sem tudta odahaza senki, hogy bármily’ ismerősük e formában írt volna, bár megjegyezendő, az ork hozzáírással senki nem számolt ezidáig. A Mithraniel ház szülötte pedig már most végtelenül hálás Ser Lazzur élelmességéért, de egyelőre megoldásuk nincsen, persze elvárni is téves volna a hölgytől, hogy ily hamar bekövetkezzék. Egyértelműen komplexebb ez a dolog, mint eddig bárki hitte, kinek tudomása esett e levél létéről.*
- Csak ugyan...? *Szólal meg végül a nő, s bár hangja halk és bársonyos - mint eddig bármikor -, ám valamiféle meglepődés éleződik benne, ami bájos arcán is nyomot hagy. Ha azt vesszük, őneki nem is igazán kell a megjátszás, elvégre az a bizonyos "hölgyhöz illő" mondat lehet ilyesféle hatással is egy úri nőre, kinek lelkében tisztaság lapul. Márpedig Aravae nem a megromlás, a mocsokkal fedett földek szülöttje, így hát, ha bárki kíváncsi lenne beszédükre, csupán csak saját tisztátalansága miatt figyelhetné tovább a párost, elvégre kinek jutna eszébe két turbékolót illetni fertelemmel telt tekintettel...? Ízléstelen volna.*
- Nem… Az, hogy éppen engem küldtek, csupán a véletlen műve. Édesapámat harcok kötik le, másban pedig nem bízik olyannyira, hogy ily fontos feladatot bízzon rá, bár bizonyos volt abban, hogy ez a... "küldetés" nem lesz veszélytelen. Ha nem is értette pontosan a tartalmát, azt érezhette, hogy valami zavaros… *Magyarázza halkan, miközben lefelé pillantgat, szemét a férfi mellkasán pihentetve, míg ekképpen emlékezik vissza. Aztán hirtelenjében felemeli sötétkék tekintetét Lazzurra, és aggodalom férkőzik az eddig oly magabiztos lélektükrökbe.*
- Talán volna valaki... Réges-rég esett meg az, hogy egy nagyobb csatában emberfiak legbátrabbja szegődött atyám oldalára. Bizonyos Igran Orin... Hűséget esküdött, édesapám pedig legkiválóbb kardjainak egyikét ajándékozta a nemes szívű ifjúnak, ki valóban még csak bimbózó virágszál volt. Odahaza bátornak tartották, szép életnek nézett elébe, de egy éjjelen nyoma veszett... Atyám kiváltképp kedvelte a bátor emberfit, így hát hatalmas zavargás tört ki a Mithraniel házban, mert ő bizonyos volt benne, hogy valaki romlott irigységében végezhetett Igran Orinnal, aki ember mivolta ellenére nagy megbecsülést érdemelt a tündék hazájában. Aztán lecsillapodott minden, ahogy egy vihar után az eddig levegőben táncoló falevelek leülepednek a földre, s lassan feledésbe merült az eset. Persze, említenem se kell, hogy maradványai sosem kerültek elő, de még így is hihetetlen volna, hogy épp ő szökött volna el és most írna nekünk a segítséget remélve... Ennyi idő elteltével inkább a föld mélyén kellene nyugodnia, de ha az égiek megsegítették, akkor is megvénült éveiben kellene békére lelnie, s nem ilyesfajta galibákba bonyolódnia. *Meséli csöndesen az elf hölgyemény, mialatt a felpezsdült tánc is lassan visszacsitul, lenyugszik, és ismét lágy keringővé válik. Noha a megbékélt levegő puszta létével megszakítja a gondterhelt témát, még a Dwirinthalen ház úrnője is fennhangon szól vendégeihez, búcsúzva az est élvezőitől. A Mithranielek egyik női tagja csupán egy pillantással jutalmazza a matrónát, kinek személyét ugyan nem ismeri, de ösztönei úgy sugallják, hogy messze nem oly elbűvölő, mint becses táncpartnere, kinek szintén nem tapasztalhatta minden vonását, de már abban is különböző, hogy nem süt róla az a fennköltség, ami persze nem csak az éjbőrűek gyakori motívuma a nemesek köreiben.
A hölgy még szán néhány felesleges pillanatot a vendégseregnek, megfáradt ajkait is jobban összeérinti - akaratlanul jelezve szomjúságát -, majd az éjkék lélektükrök ismét Ser Lazzur kizárólagos személyét örvendeztetik.*
- Szóval... Mint említettem, ez a bizonyos Igran már élete alkonyán lehet, ha valóban életben maradt, s nem odahaza végeztek vele. Ez esetben még nála van családunk egyik legtekintélyesebb kardja, s ha úgy tekintjük, a megbánás és a szégyen is nyomhatja egy ember vállát. Bár igazán nem kívánok semmi egyebet belemagyarázni a történésekbe, de azt tudnia kell, Lazzur, hogy annak az esélye, hogy Igran Orin életben legyen, elég csekély... *Sutyorogja gondterhelten a nemes hölgy, bár egyelőre úgy fest, egybeesik a régmúlt homályába veszett ifjonc esete ezzel a különös levéllel. Aravae ráadásul abba bele sem gondol, hogy apjának egyik fő ellenei manapság éppen az orkok, akiknek vannak rémesen buta képviselőik is, de akadnak ravasz és megátalkodott egyedek is, kik megmozgatnak minden követ a győzelemért.*
- Mit gondol? Megéri utánanézni ennek az esetnek, vagy éppen a csapda veszélye miatt kellene elfelejteni...? A tanácstalanság igazán nem rám jellemző fogalom, de Önnek bevallhatom, hogy most igazán semmi ötletem a továbblépésre... Túl homályos még mindig.
*Vall őszintén az elf hölgyemény, s szavait nem hazudtolva meg, valóban elveszettséget érez, no meg feltétlen bizalmat a Dwirinthalen iránt, ami talán óvatlanság, de ilyesmikbe már bele sem gondol Aravae. Valahogy a kezdetektől megfogta a harcos uraság, és azóta teljesen elült benne az éjelfekkel szembeni élettani fenntartás.*
*Az emberek csak gyűlnek a bálra, a beszédek, az elkapott szavak mind-mind hangosabbá lesznek Aravae kifinomult füleinek, melyeknek most egy igazán fontos hangot kellene követniük, s nem mást. A hölgy figyelmét zavarják ezek a szokatlan zajok, melyek kusza tengerében elvészni látszik... Aztán egy pillanatra lehunyja mélykék szemeit, s újjászületvén tér vissza az idő s tér meghatározott, igen csak kiemelkedő pontjába, amint felnyitja pilláit.
Nem is érti, miféle dolog lett úrrá rajta hirtelenjében, tán e harcos uraság olvasztotta el így táncával az érzékeit? Nem volna szabad kizártnak tekinteni, hiszen a nő már beleesett abba a bizonyos bűvkörbe, de az belátható, hogy nem kívánkozza ilyesmivel rontani az estét. Ráadásul témájuk is komoly, melynek felvetése az ő nevéhez fűződik, így illendő volna ismét mosolyba burkolni leplezhetetlen kíváncsiságát s komolyságát, melynek tanúbizottsága csupán a Dwirinthalen úr lehet, más nem.
Aravae végtére is összpontosítja a figyelmét, de amit hall, igazán nem válik a kedvére. Ork rovátkák és bajbajutott ismerős? Hozzáírások, csapdák, hát miféle galibába jutott szeretett családja? Még csak felidézni sem tudta odahaza senki, hogy bármily’ ismerősük e formában írt volna, bár megjegyezendő, az ork hozzáírással senki nem számolt ezidáig. A Mithraniel ház szülötte pedig már most végtelenül hálás Ser Lazzur élelmességéért, de egyelőre megoldásuk nincsen, persze elvárni is téves volna a hölgytől, hogy ily hamar bekövetkezzék. Egyértelműen komplexebb ez a dolog, mint eddig bárki hitte, kinek tudomása esett e levél létéről.*
- Csak ugyan...? *Szólal meg végül a nő, s bár hangja halk és bársonyos - mint eddig bármikor -, ám valamiféle meglepődés éleződik benne, ami bájos arcán is nyomot hagy. Ha azt vesszük, őneki nem is igazán kell a megjátszás, elvégre az a bizonyos "hölgyhöz illő" mondat lehet ilyesféle hatással is egy úri nőre, kinek lelkében tisztaság lapul. Márpedig Aravae nem a megromlás, a mocsokkal fedett földek szülöttje, így hát, ha bárki kíváncsi lenne beszédükre, csupán csak saját tisztátalansága miatt figyelhetné tovább a párost, elvégre kinek jutna eszébe két turbékolót illetni fertelemmel telt tekintettel...? Ízléstelen volna.*
- Nem… Az, hogy éppen engem küldtek, csupán a véletlen műve. Édesapámat harcok kötik le, másban pedig nem bízik olyannyira, hogy ily fontos feladatot bízzon rá, bár bizonyos volt abban, hogy ez a... "küldetés" nem lesz veszélytelen. Ha nem is értette pontosan a tartalmát, azt érezhette, hogy valami zavaros… *Magyarázza halkan, miközben lefelé pillantgat, szemét a férfi mellkasán pihentetve, míg ekképpen emlékezik vissza. Aztán hirtelenjében felemeli sötétkék tekintetét Lazzurra, és aggodalom férkőzik az eddig oly magabiztos lélektükrökbe.*
- Talán volna valaki... Réges-rég esett meg az, hogy egy nagyobb csatában emberfiak legbátrabbja szegődött atyám oldalára. Bizonyos Igran Orin... Hűséget esküdött, édesapám pedig legkiválóbb kardjainak egyikét ajándékozta a nemes szívű ifjúnak, ki valóban még csak bimbózó virágszál volt. Odahaza bátornak tartották, szép életnek nézett elébe, de egy éjjelen nyoma veszett... Atyám kiváltképp kedvelte a bátor emberfit, így hát hatalmas zavargás tört ki a Mithraniel házban, mert ő bizonyos volt benne, hogy valaki romlott irigységében végezhetett Igran Orinnal, aki ember mivolta ellenére nagy megbecsülést érdemelt a tündék hazájában. Aztán lecsillapodott minden, ahogy egy vihar után az eddig levegőben táncoló falevelek leülepednek a földre, s lassan feledésbe merült az eset. Persze, említenem se kell, hogy maradványai sosem kerültek elő, de még így is hihetetlen volna, hogy épp ő szökött volna el és most írna nekünk a segítséget remélve... Ennyi idő elteltével inkább a föld mélyén kellene nyugodnia, de ha az égiek megsegítették, akkor is megvénült éveiben kellene békére lelnie, s nem ilyesfajta galibákba bonyolódnia. *Meséli csöndesen az elf hölgyemény, mialatt a felpezsdült tánc is lassan visszacsitul, lenyugszik, és ismét lágy keringővé válik. Noha a megbékélt levegő puszta létével megszakítja a gondterhelt témát, még a Dwirinthalen ház úrnője is fennhangon szól vendégeihez, búcsúzva az est élvezőitől. A Mithranielek egyik női tagja csupán egy pillantással jutalmazza a matrónát, kinek személyét ugyan nem ismeri, de ösztönei úgy sugallják, hogy messze nem oly elbűvölő, mint becses táncpartnere, kinek szintén nem tapasztalhatta minden vonását, de már abban is különböző, hogy nem süt róla az a fennköltség, ami persze nem csak az éjbőrűek gyakori motívuma a nemesek köreiben.
A hölgy még szán néhány felesleges pillanatot a vendégseregnek, megfáradt ajkait is jobban összeérinti - akaratlanul jelezve szomjúságát -, majd az éjkék lélektükrök ismét Ser Lazzur kizárólagos személyét örvendeztetik.*
- Szóval... Mint említettem, ez a bizonyos Igran már élete alkonyán lehet, ha valóban életben maradt, s nem odahaza végeztek vele. Ez esetben még nála van családunk egyik legtekintélyesebb kardja, s ha úgy tekintjük, a megbánás és a szégyen is nyomhatja egy ember vállát. Bár igazán nem kívánok semmi egyebet belemagyarázni a történésekbe, de azt tudnia kell, Lazzur, hogy annak az esélye, hogy Igran Orin életben legyen, elég csekély... *Sutyorogja gondterhelten a nemes hölgy, bár egyelőre úgy fest, egybeesik a régmúlt homályába veszett ifjonc esete ezzel a különös levéllel. Aravae ráadásul abba bele sem gondol, hogy apjának egyik fő ellenei manapság éppen az orkok, akiknek vannak rémesen buta képviselőik is, de akadnak ravasz és megátalkodott egyedek is, kik megmozgatnak minden követ a győzelemért.*
- Mit gondol? Megéri utánanézni ennek az esetnek, vagy éppen a csapda veszélye miatt kellene elfelejteni...? A tanácstalanság igazán nem rám jellemző fogalom, de Önnek bevallhatom, hogy most igazán semmi ötletem a továbblépésre... Túl homályos még mindig.
*Vall őszintén az elf hölgyemény, s szavait nem hazudtolva meg, valóban elveszettséget érez, no meg feltétlen bizalmat a Dwirinthalen iránt, ami talán óvatlanság, de ilyesmikbe már bele sem gondol Aravae. Valahogy a kezdetektől megfogta a harcos uraság, és azóta teljesen elült benne az éjelfekkel szembeni élettani fenntartás.*
545. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-05-27 22:38:27
Üzenet elküldve: 2013-05-27 22:38:27
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
// Dwirinthalen-bál //
*Nézi kérdően, mikor a nő motyog. Természetesen megérti, hogy aggódik a nő a párja miatt. Ő ennyit tudott segíteni a másiknak és nem többet. Az ajtó felé néz, amire mutat Eleonor kisasszony. Gondolkozik, hogy megnézze e, hogy a férfi neme ragadt ott valami folytán.*
-Egy pillanat, megnézem. *Ezzel átvág a bálon, majd az ajtó előtt megáll. Nem tudja mit rejt az a szoba, ahova be kíván térni. Bekopog.*
-Hodrel Úr! * Kukucskál be a szobába, azonban nem lát senkit sem. Vagy rossz ajtót nézett? Nem vesződik ennyit az elveszett férfival. Visszasétál a lányhoz és a finom hölgyhöz.*
-Itt vagyok.*Ekkor szembesíti őt a nő, hogy nem szeretné Emmát magára hagyni, először nem ugrik be neki, hogy hárman is lehet tökéletesen táncolni, így nem feszegeti a témát.*
-Érthető. Elég ha csak egy személy tűnik el nyomtalanul. A szobában nem láttam az illetőt. Még kinn is lehet, vagy hazament rég valami oknál fogva.* Magyarázza el neki, ezután két új nevet ismer meg.*
-Én örülök a találkozásnak. Remélem, hogy jól érzik magukat ezen az estén.* Hagyja el ajkait a szavak. Eszébe jut, hogy vannak olyan tánc, ahol kettőnél több ember van.*
-Nem is kell magára hagyni a csöppséget. Szerintem úgy is jól fogjuk magunkat érezni.Kérem, megtisztelne.* Itt tart hatásszünetet, miközben egyik kezét nyújtja Eleonor felé a másikat Emma felé.*
-Nem tudom mennyire jártas a táncolásban, de ha emlékeim nem csalnak, akkor vannak kimondottan több személyes táncfajták. * Mosolyog bátorítóan, aztán reménykedik abban, hogy nem utasítják el második alkalommal.*
*Nézi kérdően, mikor a nő motyog. Természetesen megérti, hogy aggódik a nő a párja miatt. Ő ennyit tudott segíteni a másiknak és nem többet. Az ajtó felé néz, amire mutat Eleonor kisasszony. Gondolkozik, hogy megnézze e, hogy a férfi neme ragadt ott valami folytán.*
-Egy pillanat, megnézem. *Ezzel átvág a bálon, majd az ajtó előtt megáll. Nem tudja mit rejt az a szoba, ahova be kíván térni. Bekopog.*
-Hodrel Úr! * Kukucskál be a szobába, azonban nem lát senkit sem. Vagy rossz ajtót nézett? Nem vesződik ennyit az elveszett férfival. Visszasétál a lányhoz és a finom hölgyhöz.*
-Itt vagyok.*Ekkor szembesíti őt a nő, hogy nem szeretné Emmát magára hagyni, először nem ugrik be neki, hogy hárman is lehet tökéletesen táncolni, így nem feszegeti a témát.*
-Érthető. Elég ha csak egy személy tűnik el nyomtalanul. A szobában nem láttam az illetőt. Még kinn is lehet, vagy hazament rég valami oknál fogva.* Magyarázza el neki, ezután két új nevet ismer meg.*
-Én örülök a találkozásnak. Remélem, hogy jól érzik magukat ezen az estén.* Hagyja el ajkait a szavak. Eszébe jut, hogy vannak olyan tánc, ahol kettőnél több ember van.*
-Nem is kell magára hagyni a csöppséget. Szerintem úgy is jól fogjuk magunkat érezni.Kérem, megtisztelne.* Itt tart hatásszünetet, miközben egyik kezét nyújtja Eleonor felé a másikat Emma felé.*
-Nem tudom mennyire jártas a táncolásban, de ha emlékeim nem csalnak, akkor vannak kimondottan több személyes táncfajták. * Mosolyog bátorítóan, aztán reménykedik abban, hogy nem utasítják el második alkalommal.*
544. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-05-27 22:14:07
Üzenet elküldve: 2013-05-27 22:14:07
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Szelíd
//Dwirinthalen-bál//
*A férfi szavai nem nyugtatják meg teljesen. Meghalt? Eltűnt? Eltévedt? Csupa olyan szó, amire nem készült fel teljesen.*
-Én sem hittem, hogy meghalt volna. *motyogja, és kicsit úgy érzi magát, mint egy hisztis kislány, aki csak a babáját keresi.* - Szimplán aggódom érte. A házigazdával tűnt el abban a szobában. *mutat az ajtó felé* - A hölgy már visszajött, de Hodrelnek nyoma sincs. Mivel ő a kísérőm és a vőlegényem, joggal szeretném tudni, hogy hol van.
*Amikor a táncról kérdez a férfi, Eleonor Emmára néz, és bocsánatkérően néz vissza Iltzdarra.*
-Emma velem van, és nem szeretném egyedül hagyni. De... *megint körülnéz, hátha megpillantja Zetriatot. Szívesen táncolna. Végül is azért van egy bál, hogy jól érezze magát az ember. És ha ez nem megy azzal, akivel jött az ember, akkor muszáj valaki mást kerítenie. Eleonor el akarja terelni a gondolatait Hodrelről, Zetről és a gondjairól, és erre nincs jobb lehetőség, mint az, ha ezzel a férfival táncol egyet. Iltzdar Nazdyr... Elmosolyodik, amikor a férfi bemutatkozik neki. Ő barátságosan felel rá.*
-Eleonor Nesayang. A kisasszony mellettem pedig Emma. *simítja meg a kislány fejét.* Örülök, hogy megismerhetem. *Ekkor méri végig először igazán Iltzdart. Furcsa módon a sebhelyek az arcán egyáltalán nem zavarják. A kissé hideg, mégis barátságosan csillogó szemei elbűvölik a nőt. Egyszerűen nem tudja felfogni, hogy lehet valakiben ilyen ellentmondás. Ez rejtélyessé teszi a férfit.*
-Tényleg szeretnék Önnel táncolni, de Emmát nem hagyhatom egyedül. *mondja, és úgy érzi, csak kifogásokat keres.*
*A férfi szavai nem nyugtatják meg teljesen. Meghalt? Eltűnt? Eltévedt? Csupa olyan szó, amire nem készült fel teljesen.*
-Én sem hittem, hogy meghalt volna. *motyogja, és kicsit úgy érzi magát, mint egy hisztis kislány, aki csak a babáját keresi.* - Szimplán aggódom érte. A házigazdával tűnt el abban a szobában. *mutat az ajtó felé* - A hölgy már visszajött, de Hodrelnek nyoma sincs. Mivel ő a kísérőm és a vőlegényem, joggal szeretném tudni, hogy hol van.
*Amikor a táncról kérdez a férfi, Eleonor Emmára néz, és bocsánatkérően néz vissza Iltzdarra.*
-Emma velem van, és nem szeretném egyedül hagyni. De... *megint körülnéz, hátha megpillantja Zetriatot. Szívesen táncolna. Végül is azért van egy bál, hogy jól érezze magát az ember. És ha ez nem megy azzal, akivel jött az ember, akkor muszáj valaki mást kerítenie. Eleonor el akarja terelni a gondolatait Hodrelről, Zetről és a gondjairól, és erre nincs jobb lehetőség, mint az, ha ezzel a férfival táncol egyet. Iltzdar Nazdyr... Elmosolyodik, amikor a férfi bemutatkozik neki. Ő barátságosan felel rá.*
-Eleonor Nesayang. A kisasszony mellettem pedig Emma. *simítja meg a kislány fejét.* Örülök, hogy megismerhetem. *Ekkor méri végig először igazán Iltzdart. Furcsa módon a sebhelyek az arcán egyáltalán nem zavarják. A kissé hideg, mégis barátságosan csillogó szemei elbűvölik a nőt. Egyszerűen nem tudja felfogni, hogy lehet valakiben ilyen ellentmondás. Ez rejtélyessé teszi a férfit.*
-Tényleg szeretnék Önnel táncolni, de Emmát nem hagyhatom egyedül. *mondja, és úgy érzi, csak kifogásokat keres.*
543. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-05-27 21:55:20
Üzenet elküldve: 2013-05-27 21:55:20
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
// Dwirinthalen-bál //
*Nyugodtan ácsorog az ajtóban, ahol senki sem zavarja meg nyugalmát. Beletörődik, hogy nincsen partnere a mai estére. A sors azonban különös játékot űz vele, mert abban a pillanatban szólítja meg egy női hang. Az első gondolata, hogy miért zavarják? Ezt utána meg is tudja, hogy a segítségét kérik, mert az egyik személy hiányzik, ami nevezetesen a hölgy párja. Nyugodtan odafordul, hogy az arcán levő hegek is jól látszódjanak, miközben a bíbor szemek hűvös tekintete vetül rá a keresőre. Felméri a tetejétől a talpáig, aztán megmozdulnak az ajkai.*
-Szép estét hölgyem! * Megpillantja a kicsit, amire megenyhül a nézése.*
-Én nem vettem észre, hogy távozott volna a bálról, de az sem kizárt, hogy régen elment.* Nem éppen nyugtató a szavai, ám neki fogalma sincs, hogy kiről van szó. Ha kapna valami személyleírást, akkor talán többet tudna mondani.*
-De nyugodjon meg, mert még sosem hallottam olyat, hogy egy bálon meghalna egy illető. Biztosan eltévedt a Kúriában valahol.* Ekkor kapcsol be újra az agya, hogy itt az alkalom, hogy egy nővel töltse el a Bált. Előveszi a mosolygósabb arcát, aztán kertelés nélkül felteszi a kérdést.*
-Mit szólna egy tánchoz, miközben beszélgetnénk? Addigra lehetséges, hogy az a bizonyos személy megjelenik.*Adja segítségét, hogy a borús gondolatoktól elszakítsa a nőt.*
-Elnézést, úgy vélem még nem ismerjük egymást. Ilztdar Nadzyr.* S finoman elkapja a nő kacsóját, hogy enyhe csókot leheljen rá. Mikor megvolt a bemutatkozás, akkor elengedi a másik kezét.*
*Nyugodtan ácsorog az ajtóban, ahol senki sem zavarja meg nyugalmát. Beletörődik, hogy nincsen partnere a mai estére. A sors azonban különös játékot űz vele, mert abban a pillanatban szólítja meg egy női hang. Az első gondolata, hogy miért zavarják? Ezt utána meg is tudja, hogy a segítségét kérik, mert az egyik személy hiányzik, ami nevezetesen a hölgy párja. Nyugodtan odafordul, hogy az arcán levő hegek is jól látszódjanak, miközben a bíbor szemek hűvös tekintete vetül rá a keresőre. Felméri a tetejétől a talpáig, aztán megmozdulnak az ajkai.*
-Szép estét hölgyem! * Megpillantja a kicsit, amire megenyhül a nézése.*
-Én nem vettem észre, hogy távozott volna a bálról, de az sem kizárt, hogy régen elment.* Nem éppen nyugtató a szavai, ám neki fogalma sincs, hogy kiről van szó. Ha kapna valami személyleírást, akkor talán többet tudna mondani.*
-De nyugodjon meg, mert még sosem hallottam olyat, hogy egy bálon meghalna egy illető. Biztosan eltévedt a Kúriában valahol.* Ekkor kapcsol be újra az agya, hogy itt az alkalom, hogy egy nővel töltse el a Bált. Előveszi a mosolygósabb arcát, aztán kertelés nélkül felteszi a kérdést.*
-Mit szólna egy tánchoz, miközben beszélgetnénk? Addigra lehetséges, hogy az a bizonyos személy megjelenik.*Adja segítségét, hogy a borús gondolatoktól elszakítsa a nőt.*
-Elnézést, úgy vélem még nem ismerjük egymást. Ilztdar Nadzyr.* S finoman elkapja a nő kacsóját, hogy enyhe csókot leheljen rá. Mikor megvolt a bemutatkozás, akkor elengedi a másik kezét.*
542. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-05-27 21:29:25
Üzenet elküldve: 2013-05-27 21:29:25
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Szelíd
//Dwirinthalen-bál//
*Emma és ő teljesen elmerülnek a báli forgatagban. Minden lenyűgöző és csodálatos, Eleonor mégsem tudja teljesen kiélvezni, mivel folyamatosan aggódik Hodrelért, aki még mindig nem tűnt fel. Eleonor attól tart, hogy valami történt vele, amíg a házigazdával kettesben voltak a szobában, de nem mert botrányt kelteni. Emellett Xselyahrához sem mert odamenni, valami miatt tartott a nőtől. Amíg a báltermet járták körbe, tekintetével folymatosan a párját keresi, de közben Zetriat ismerős alakját is próbálja felkutatni. Ha valaki, akkor ő biztos tud segíteni. De Zetriatot persze pont most nem látja. Úgyhogy tovább keres valami segítőkész ember, elf vagy bárki iránt, amikor meglátja az ajtóban álló férfit. Mivel jobb ötlete nincs, úgy gondolja, megkérdezi tőle, hogy Hodrel nem hagyta-e el a házat. Megfogja Emma kezét és Iltzdar felé indulnak. Amikor odaérnek egy halvány, barátságos mosolyt küld a férfi felé.*
-Elnézést a zavarásért, uram. *lép oda Iltzdar mellé* A segítségét szeretném kérni. A páromat, Hodrel Devir Saalht keresem. Esetleg nem ment el a bálról?
*Eleonor nem tudja, mi lenne a jobb válasz. Ha azt mondaná neki a férfi, hogy igen, Hodrel elment, vagy az, hogy nem is látta. Így is, úgy is aggódni fog érte, és nem érti, hogy mi történhetett, de legalább kicsit leszűkítheti a kört. Türelmesen várja Iltzdar válaszát, de közben folyamatosan a ház belseje felé pillant, hátha meglátja Hodrelt vagy Zetriatot. Közben azon tűnődik, hogy mennyire jól érzik magukat a többiek, és ő miért nem tudja elengedni magát.*
*Emma és ő teljesen elmerülnek a báli forgatagban. Minden lenyűgöző és csodálatos, Eleonor mégsem tudja teljesen kiélvezni, mivel folyamatosan aggódik Hodrelért, aki még mindig nem tűnt fel. Eleonor attól tart, hogy valami történt vele, amíg a házigazdával kettesben voltak a szobában, de nem mert botrányt kelteni. Emellett Xselyahrához sem mert odamenni, valami miatt tartott a nőtől. Amíg a báltermet járták körbe, tekintetével folymatosan a párját keresi, de közben Zetriat ismerős alakját is próbálja felkutatni. Ha valaki, akkor ő biztos tud segíteni. De Zetriatot persze pont most nem látja. Úgyhogy tovább keres valami segítőkész ember, elf vagy bárki iránt, amikor meglátja az ajtóban álló férfit. Mivel jobb ötlete nincs, úgy gondolja, megkérdezi tőle, hogy Hodrel nem hagyta-e el a házat. Megfogja Emma kezét és Iltzdar felé indulnak. Amikor odaérnek egy halvány, barátságos mosolyt küld a férfi felé.*
-Elnézést a zavarásért, uram. *lép oda Iltzdar mellé* A segítségét szeretném kérni. A páromat, Hodrel Devir Saalht keresem. Esetleg nem ment el a bálról?
*Eleonor nem tudja, mi lenne a jobb válasz. Ha azt mondaná neki a férfi, hogy igen, Hodrel elment, vagy az, hogy nem is látta. Így is, úgy is aggódni fog érte, és nem érti, hogy mi történhetett, de legalább kicsit leszűkítheti a kört. Türelmesen várja Iltzdar válaszát, de közben folyamatosan a ház belseje felé pillant, hátha meglátja Hodrelt vagy Zetriatot. Közben azon tűnődik, hogy mennyire jól érzik magukat a többiek, és ő miért nem tudja elengedni magát.*
541. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-05-27 17:09:58
Üzenet elküldve: 2013-05-27 17:09:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Szelíd
//Dwirinthalen-bál//
*Sejtette, hogy Zara érdeklődni fog. Ezt a játékot ketten játsszák. Kell hozzá a nő is.*
-Ami azt illeti már régóta nehezen tengetem a napjaimat. Tudja elvesztettem... valamit. Ami rendkívül fontos volt az életemben. Egy személyt aki, hogy is fejezzem ki magam... akit szolgáltam. Feltétel nélkül. Ám ez a személy eltűnt... s egy ilyen lovagnak mint nekem szolgálni kell valakit. Valakit aki eléggé megérett erre a posztra. Többnyire... testőr voltam.
*Fejti ki szépen lassan Zaranak a helyzet súlyát Errdam. S a testőri munka sok mindent takart... katonát... vesszőfogót... társalgótársat és gyakran még örömforrást is.
Ha eléggé találékony Zara akkor ez leeshet neki. Kicsit olyan volt Ő az előző 'Úrnőnek' mint Den, Selynek. Vagy hasonló valamilyen szempontból. Ám Errdam nem hagyta úgy magát... voltak bizonyos határai amit nem engedett átlépni, s ezt a másik fél is tudta.*
-Röviden ennyi... 'Úrnőm'.
*Mondja alázattal Errdam ismét, s a bálról esik pár szó.
Bólogat Errdam s ismét körbenéz*
-Valóban jó lelemény, ahogyan az is, hogy kicsit az ember a háttérbe vonul néha. Nem kell magunkat fölöslegesen mutogatni...
*Utal arra Errdam, hogy milyen szerencséje van, hogy Zara nem került elő hamarabb... talán egy másik férfi társaságába lenne. S nem találkoztak volna össze.*
-Mondja... 'Úrnőm'... milyen művészetekben érdekelt? Úgy tudom a sötételfeknek az érzékei eléggé kifinomultak...
*Sejtette, hogy Zara érdeklődni fog. Ezt a játékot ketten játsszák. Kell hozzá a nő is.*
-Ami azt illeti már régóta nehezen tengetem a napjaimat. Tudja elvesztettem... valamit. Ami rendkívül fontos volt az életemben. Egy személyt aki, hogy is fejezzem ki magam... akit szolgáltam. Feltétel nélkül. Ám ez a személy eltűnt... s egy ilyen lovagnak mint nekem szolgálni kell valakit. Valakit aki eléggé megérett erre a posztra. Többnyire... testőr voltam.
*Fejti ki szépen lassan Zaranak a helyzet súlyát Errdam. S a testőri munka sok mindent takart... katonát... vesszőfogót... társalgótársat és gyakran még örömforrást is.
Ha eléggé találékony Zara akkor ez leeshet neki. Kicsit olyan volt Ő az előző 'Úrnőnek' mint Den, Selynek. Vagy hasonló valamilyen szempontból. Ám Errdam nem hagyta úgy magát... voltak bizonyos határai amit nem engedett átlépni, s ezt a másik fél is tudta.*
-Röviden ennyi... 'Úrnőm'.
*Mondja alázattal Errdam ismét, s a bálról esik pár szó.
Bólogat Errdam s ismét körbenéz*
-Valóban jó lelemény, ahogyan az is, hogy kicsit az ember a háttérbe vonul néha. Nem kell magunkat fölöslegesen mutogatni...
*Utal arra Errdam, hogy milyen szerencséje van, hogy Zara nem került elő hamarabb... talán egy másik férfi társaságába lenne. S nem találkoztak volna össze.*
-Mondja... 'Úrnőm'... milyen művészetekben érdekelt? Úgy tudom a sötételfeknek az érzékei eléggé kifinomultak...
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760