//A Nagy Egyenlőség Napja//
//A hozzászólás 16+os jeleneteket tartalmaz//
//Rynizz//
*Rynizz hátrál ugyan, de nem elég gyorsan, pillanatai maradnak, mielőtt ráborul az őrület. A szelence ilyen távon könnyen, pontosan dobható tárgynak bizonyul, egyenesen oda pottyan, ahova szánja. Utolsónak vélt parancsa is célba ér, ReiDith tekintete tisztán látható, közéjük még nem került senki. Erre marad ideje meg fegyvert húzni, aztán a tömeg eljön a sötételf életéért és több tucatnyi kézzel nyúl ki érte, hogy egész nyomorult életének minden frusztrációját kiélje a megölésével. Fegyverek emelkednek a magasba és Rynizz még felfoghatja, hogy a dobótőrrel már elkésett, mielőtt legalább husáng és megölésére szánt miegyéb sújt le rá. Aztán vélhetően az egyetlen, aki nem döbben meg tökéletesen azon, hogy még mindig áll, mivel minden, amit az előbb még markoltak, az mostanra nyom nélkül eltűnt, köddé vált husáng, kés, hentesbárd, kapanyélre kötözött dühös macska. A tömeg megtorpan, a fékevesztett, tömegpszichózis tüzelte düh mélységes döbennetté, riadalomra vált.*
-Sötét mágia… *A suttogás is hallatszik most, mert a hirtelen beállt, pillanatnyi zavarodott csend sejteti, hogy nem csak helyi jelenségről van szó, aztán a következő pillanatban még jobban elkezdődik az üvöltözés. Itt és most mindenesetre csak a sötételf férfi áll fegyverben, hála a jó időzítésnek. Előtte ott az hisztérikus, az utóbbi percekben egyik szélsőséges érzelmi állapodból a másikba zuhanó szegények. Ha hátranéz, a bejárat felé láthat még menekülési utat. Sorayát már teljesen eltakarja tőle a tömeg néhány vállasabb tagja, akik az előbb még a kibelezésére fenekedtek, de az ezüst fényeket így is meglátja, hat is rá a varázslat. Így nem zaklatja fel, hogy valahonnan egy nyíl érkezik és megáll az egyik előtte álló torkában. A szerencsétlen azonnal ki is rántja, amitől azonnal vérrel fröcsköl össze mindenkit, aki mellette áll. Többen hátra ugranak, mások forgolódva keresik, honnan jött a lövés, megint mások guggolva keresnek fedezéket. A nézelődők azonnal meg is nyugszanak, ahogy tekintetük az ezüst fényekre esik. Így most Rynizz körül egymás mellett állnak a nyugodt, békés humánok és a mágiáktól és hatásuktól, valamint váratlanul érkező nyilaktól halálra rémült társaik.
Közben egy ork üvöltözik a kerítés tetején arról, hogy a háznál kéne gyülekezni.
//Soraya//
A tömeg körbe fogja a nőt, a kerubi gyakorlatilag már egy köd gyűrű körülötte, ahogy minden ártó csapástól, eldobott tárgytól óvja, csak pillanatokra lehet elkapni a karddal lesújtó alakot, ahogy félre üt valamit, amit a nő ellen szántak. Egy tárgyat hagy csak figyelmen kívül. A Rynizz által oda dobott szelence akadálytalanul repül át azon a láthatatlan körön, amin a kerubi kívül tart mindent és mindenkit és koppanva hullik a nő lába elé.
Aztán hirtelen mindenki nagyon meglepődik és megijed, mert minden kézben tartott fegyver vagy annak használt tárgy nyomtalanul eltűnik. A döbbenet mindenkit megállít abban, amit éppen csinál, a legtöbben körülnéznek, hogy más is úgy járt-e, mint Ő. Eközben Soraya újra varázsol és a hatás most sem marad el. Az előbb még üvöltve közelebb nyomakodni próbálók bizonytalanul megtorpannak, tanácstalanul merednek a sötételf nőre. Néhányan zavartan el is nevetik magukat. A nő láthatja, hogy akik a közvetlen közelében állnak, azok közül mindenkire hatott a varázs. Most, hogy a kerubi cikázása megszűnt, azt is láthatja, hogy Bölény hátán feltűnik egy sötételf, egy másik óriás is látszik a kerítésen kívül. Hallja azt is, hogy valószínűleg most nem sikerült az egész tömeget befolyásolnia a varázslattal, mert több felől is hallja, hogy a tömegben többen is kiabálnak, hogy takarják el a szemüket, mert a sötét varázsló megint varázsol.
Közben egy ork üvöltözik a kerítés tetején arról, hogy a háznál kéne gyülekezni.
//Estanellaria//
Az ajtóhoz sietésben nem akadályozza semmi, a férfi dobása elég távolságot adott a nyomában csörtetőkkel. Ahogy dobótőrt ránt, az abban a pillanatban el is tűnik, ahogy azok a mindenfélék is, akik az utána sietők kezében volt még egy pillanattal korábban. Estanellaria háta mögött az ajtó, előtte az udvar és a támadók tengere. Így Soraya varázslata azonnal kifejti rá a hatását, félelme elpárolog, megnyugszik. Nem úgy azok, akik a nyomában érkeznek, így a háztól távolabb történő varázslat bőven kívül esik a látóterükön. Az Ő szemükben félelem villan, ahogy tudatosodik, hogy megint valamilyen mágia áldozatai lettek. Egyik-másik hátra néz, hogy lássa, másoknak is eltűnt-e minden fegyvere. Őket azonnal hatása alá vonja Soraya mágiája, zavarodottan, de tökéletesen nyugodtan kezdenek nézelődni. Akik nem néznek hátra, csak társaik bűvöletét látják, azok ettől még jobban megrémülnek. Többen összekuporodnak és a szemüket is eltakarják, hogy elkerüljék a bűbájt, azonban akadnak legalább ketten, egy gnóm meg egy ember, akik szerint legjobb védekezés a támadás. Az átlagosnál szebb sötételfre vetik magukat és a földre nyomják. A férfi a lábára térdel, a gnóm pedig a torkának esik neki és fojtogatni kezdi, erős marka megszorul Estanellaria nyakán.*
-Állítsd meg, Te szuka! Hallod?! Állítsd meg!!
*A lány nagy nehezen még tud venni egy-két korty levegőt. Akármit is akar mondani, egy mondatba kell sűrítenie, mert többet nem bír kinyögni. A félelem mindenesetre nem bénítja meg és elszoruló torka ellenére is higgadt marad, hála Soraya varázslatának, ami az előbb az arcába villant.
//ReiDith//
//Fáradás 1 (Brigantin): 2/4//
Semmi és senki nem akadályozza abban, hogy elérje a hátsó kerítést. Mivel hátra sem néz, sem a Kúria többi lakójának bajáról nincs tudomása, sem a mágia hatását nem észleli. Közben valaki hangosan üvöltözik arról, hogy a háznál kéne gyülekezni.
//Harath//
// +2 Erő 1/2//
Kap egy-két rúgást, amíg a földön iszogat, de egy sem olyan, hogy a tökös harcost akár csak lelassítaná, inkább csak dühíti. Az itóka hamar lecsúszik, a hatás pedig azonnali, így olyan megállíthatatlanul kel fel, mintha csak kívülről lenne fél-elf, belül acél mozgatná, acél és lelketlen céltudat. Amit ezután művel, az is inkább félbolond mágusok parancsra gyilkoló fémlényekről képzelt vágyálmait idézi, mint egy harcos ténykedését. Csapásaival kapcsolatban élhetnénk a „mint paraszt az érett gabonát” hasonlattal, ha a paraszt úgy aratna, hogy közben a leggyilkosabb düh élteti a gabonával szemben. Harath csapásai nyomán messzire fröccsen a vér, szervek szakadnak cafatokra és terítik be a közelben állókat, akik hamarosan maguk is áldozatokká válnak. A néhány pillanat, amit a férfi a körülötte állók legyilkolásával tölt, elég ahhoz, hogy féltucatnyi hörgő haldokló vegye körül, ugyanennyi sebesülttel. Jajgatásuk csak azért nem messze hangzó, mert az általános üvöltözés elnyomja. Harath pedig, miközben Leandana után kiált, máris indítja a következő gyilkos sújtást, most éppen visszakézből. A célpont egy törpe, aki egy kihegyezett karóval akar véget vetni a vérfürdőnek. Alkalmi fegyvere a wegtoreni mesterkarddal együtt válik semmivé, a törpe döbbenten botlik előre döfés helyett, egyenesen Harath immár üresen száguldó keze útjába. Még a félelf markolatot szorító pozícióban maradt kezétől visszakézből kapott pofonnak is elég ereje van ahhoz, hogy a törpe állkapcsa megrepedjen és oldalra essen.
Harath fegyverét vesztve önkéntelenül körülnéz, így egyrészt tudatosul benne, hogy körülötte mindenki más is elvesztette a fegyverét, másrészt nem kerülheti el Soraya mágiáját, ahogy körülötte mindenki másra is azonnal hatást gyakorol. Az ezüst fények a kapu közvetlen közelében újra békét teremtenek, de Harath azt is láthatja, hogy sokan eltakarják a szemüket és hallhatja, ahogy kiabáló hangok erre figyelmeztetnek másokat is, a „sötét mágus” újabb mesterkedéseit emlegetve.
//Leandana//
Alig tápászkodik fel, máris újra a földön találja magát, ahogy valaki erősen hátba taszítja. A tömeg nem kíméli, fellöki, megtapossa. Rúgások érkeznek és okoznak olyan fájdalmat, amitől Leandana arcából kiszalad a vér és elakad a lélegzete, össze is görnyed fektében. A vére ontására emelt késen nem csillan meg a fény, mert merő rozsda az egész, de ez nem teszi kevésbé gyilkos fegyverré. A nő tisztán látja az ívet, ahogy le fog csapni és beleáll a mellkasába, kilyukasztva a tüdejét, talán egy-két főbb eret is elvágva, mindenképpen kínos halálra kárhoztatva szerencsétlen nőt. A mozdulat elindul, a kés hegye akadálytalanul szalad keresztül ruhán bőrön és tűnik el abban a pillanatban, hogy komoly sebet ejthetne. A nő kellemetlen fájdalmat érezhet a mellkasán és egy körömnyi vörös foltot láthat az átdöfött ruhán, de a késnek nyoma sincs. Felsült gyilkosa, egy simlis képű gnóm a félre sikerült mozdulat végén, négykézláb állva döbbenten mered oda, ahol a halálos sebnek kéne lennie. Körülöttük megszűnik a tülekedés, hirtelen mintha mindenki sokkal nyugodtabb lenne. A helyzet szürreálisan intim, mintha csak ketten lennének jelen a lábak falával körbevett pici kis téren: Leandana hanyatt fekve és mellette a döbbent gnóm, négykázláb.
Leandana tudatáig eljuthat, hogy a tömegből többen kiabálva figyelmeztetnek arra, hogy mindenki takarja el a szemét, mert a „sötét mágus” megint varázsol.
//Dromel//
Ahogy megadja magát az árnak, rögtön sokkal kevésbé löködik. Amíg talpon tud maradni, nincs oka a félelemre, hacsak nem attól fél, ami a Kúria udvarán történik, mert a tömeg a kapu felé sodorja. Zavarodott ordításokat hall, többen arra biztatják, hogy takarja el a szemét, mielőtt valami „sötét varázsló” megbabonázza. Néhányan valóban gyanúsan nyugodt, békés arccal ténferegnek a tömegben, ezzel párhuzamosan Dromel körül megszaporodnak azok, akik direkt leszegett fejjel nyomakodnak befelé. Ilyenek kapják közre Őt magát is, velük sodródik néhány lépésnyire a kapun belülre. Ott hirtelen néhány szélesebb hátba ütközik és ott úgy is marad. Ezek is nyugodtabbnak tűnnek, nem úgy a nő előttük, aki a földön fekszik összegörnyedve és úgy tűnik, levegőért kapkod. Egy gnóm éppen agyonszúrja, de valahol a mozdulat közben eltűnik a kés. Most ott négykézlábaz a fekvő nő mellett és nagyon meg van lepődve. Dormel mintha egy ketrecben zajló jelenetet nézne kívülről, aminek a rácsai testek.
Hogy a háta mögött, a tömegben mi történik az óriással, nincs alkalma megfigyelni
Közben valaki arról ordít valahonnan a feje fölött, hogy a thargok és a kúriaiak a háznál gyülekezzenek.
//Khad'un//
Khad viszonylag akadálytalanul haladhat előre a tömegben, bár érzékeli, hogy az tömeg áramlása erőteljesen a kapu felé hajtaná. Itt viszont még nem akkora a nyomás, hogy ne tudná tartani az elhatározott irányt. Nem kerüli el azonban a figyelmét, hogy a Kúria felé nyomulók egy jó része lelassul, megnyugszik. Meg is húzhatja a párhuzamot, hogy már megint mágia hat a népekre, amik Őt úgy, hogy arccal a thargok felé állt, elkerüli. Tehát minden alapja megvan meghozni azt a döntést, hogy szándékosan nem néz a Kúria felé, hogy ne érje a varázslat hatása.
Tekintete nem téveszti el a thargokat, akik közül a magasabbaknak látja a feje búbját meg persze az óriást, aki eltörpül ugyan a barbár magassága mellett, de még így is tökéletesen követhető irányzék a tömegben. Természetesen a barbár óriás hátára felkapaszkodó sötételfet is jól látja. Hátra pillantva hamar szem elől veszíti a Városi Őrség katonáit a közéjük kerülő humán tömeg miatt, azonban pillanatokkal később sikolyokat hallhat ugyanabból az irányból.
Mivel Bölényt is el akarja kerülni, ezért kissé távolodnia kell a Kúriától. Ez kisebb kerülőt jelent. Ha nem változnak drasztikusan a körülmények vagy nem kezd el fegyverrel utat törni magának, még kétszer ennyi ideig kell haladnia, hogy elérje a tharg csapatot.
Látja, ahogy egy sötételf felmászik a barbár kinézetű óriás hátára, aki a következő pillanatban összeesik. A súly lett volna sok neki? A mágikus fal mindenesetre eltűnik.
Közben egy ork a kerítés tetején arról ordibál, hogy a háznál kellene gyülekezni. Jól hallhatóan a thargokat említi.
//Quantall//
Khad és az elf lány nyomában járva egy kicsit könnyebb dolga van az előre haladással, de azért neki is észnél kell lennie, ha talpon akar maradni. Nem kerüli el azonban a figyelmét, hogy a Kúria felé nyomulók egy jó része lelassul, megnyugszik. Meg is húzhatja a párhuzamot, hogy már megint mágia hat a népekre, amik Őt úgy, hogy arccal a thargok felé állt, elkerüli. Tehát minden alapja megvan meghozni azt a döntést, hogy szándékosan nem néz a Kúria felé, hogy ne érje a varázslat hatása.
Mivel elsősorban a többiek követésére koncentrál, ezért csak a két óriás látja a tömegben, meg persze a sötételfet a magasabbik hátán, a náluk alacsonyabbakat nem tudja kiszúrni. Ahhoz meg kellene állnia, így viszont elveszítheti a tömegben az előtte haladokat. Hátra pillantva hamar szem elől veszíti a Városi Őrség katonáit a közéjük kerülő humán tömeg miatt, azonban pillanatokkal később sikolyokat hallhat ugyanabból az irányból. A nagyobb óriás sötételfestül eltűnik a tömegben, ahogy a mágikus fal is felszívódik.
Kutyája a lába mellett vele halad. Gazdája láthatja rajta, hogy rendkívül ideges és minden idegszálával figyel, de egyelőre elég higgadt ahhoz, hogy csak haladjon arra, amerre Quantall tart. Tappancsait eddig elkerülte ugyan a kapu felé nyomakodók talpa, de reális a kockázata annak, hogy valaki a lábára tapos menet közben.
Közben egy ork a kerítés tetején arról ordibál, hogy a háznál kellene gyülekezni. Jól hallhatóan a thargokat említi.
//Shaiyama//
Khad nyomában járva egy kicsit könnyebb dolga van az előre haladással, de azért neki is észnél kell lennie, ha talpon akar maradni. Mivel szorosan követi Khadot és védekezőn összehúzza magát, nem nagyon van alkalma semmit megfigyelni, jószerivel csak az előtte haladó férfi hátából meg a körülötte örvénylő arctalan tömegből áll a világ számára. Így viszont védve is van mindentől, ami a tömeg feje fölött érkezhet.
Mivel elsősorban a többiek követésére koncentrál, ezért ha fel is pillant csak a két óriás látja a tömegben, meg persze a sötételfet a magasabbik hátán, a náluk alacsonyabbakat nem tudja kiszúrni. Ahhoz meg kell állnia, így viszont elveszítheti a tömegben az előtte haladokat. Hátra pillantva hamar szem elől veszíti a Városi Őrség katonáit a közéjük kerülő humán tömeg miatt, azonban pillanatokkal később sikolyokat hallhat ugyanabból az irányból. Aztán a nagyobb óriás sötételfestül eltűnik a tömegben, ahogy a mágikus fal is felszívódik.
Közben egy ork a kerítés tetején arról ordibál, hogy a háznál kellene gyülekezni. Jól hallhatóan a thargokat említi.
//Danlo//
//Fáradás 1 (Kombinált vért): 2/2//
A különös alakok eltűnnek a tömegben, de Danlonak és társainak most nem ez a legfőbb gondja. A tömeg előttük nem engedelmeskedik, sőt, kihívó szavak, valamint zöldségek, tojások, kisebb kövek repülnek a vértes alakzat felé. Az őrmester vesz egy nagy levegőt.*
-Íjászok…! *Ám ekkor a lándzsák eltűnnek, és az alakzat hátsó sora felől rémült üvöltés harsan. Ha Danlo felül emelkedik a döbbenetén, amit a kezéből eltűnő fegyver okoz, és hátra tekint, láthatja, hogy az íjászok rémült tekintettel merednek fegyvereik hűlt helyére. Íjaiknak ugyanúgy semmi nyoma, mint a lándzsáknak. Az őrmester szeme tágra nyílik.*
-Ez valami kurva mágia… *A suttogása azonnal követőre talál, a katonák arcából kiszalad a vér, pánik csillan a szemekben és ez észre téríti az altisztet. Övéhez kap és ahogy tenyere ráfog a hüvelybe dugott kard markolatára, felkacag. Danlo, ha van fantáziája, hallhatja, ahogy az őrmesteren végigreped az amúgy is erősen megkopott józan álca és csörömpölve lehullik az egész a kövezetre. Az altiszt kardot ránt és úgy üvölt, hogy altiszt így nem üvöltött a holtakkal folytatott harcok óta.*
-Katonák! Utánam!!
*Hátra sem nézve, artikulálatlanul üvöltve indul meg előre. Danlo körül kardok villannak elő a hüvelyekből és a társai gondolkozás nélkül, nem kevésbő üvöltve indulnak rohamra. A velük szemben a tömeg szélén állók nagyon nem erre számítottak. Egy részük ráadásul mintha teljesen máshol járna, kisimult arccal mered a Kúria irányába, de, hogy ott mi történik, a kerítéssel párhuzamosan előre törő katonákat nem érdekli. Aki pedig nem valami természetellenes nyugalommal igyekszik félre állni, az sem fogja fel elég gyorsan, hogy már nem az eljárásrendet követő katonákkal áll szemben. A kardok pedig piszok gyorsan oda érnek és kegyetlenül le is csapnak. Elkezdődik a mészárlás, a sikolyok messze szállnak, ahogy a katonák minden újabb lépésnek pengével csinálnak helyet.
Társai üvöltése miatt nem hall semmi mást. Azt viszont látja, hogy eltűnik a mágikus fal és mögötte már nincs ott az óriás.
//Ordonok//
Fürgén mászik fölfelé, hogy vérét vegye a kiabáló gnómnak, de mire felér, annak már hűlt helye. Leugrott a túloldalon és eltűnt a forgatagban. Kiereszti hát a hangját, ami nem kisebb, mint a gnómé, mindenki hallhatja, akinek nem a fülébe ordítoznak éppen vagy nincs valami mással nagyon elfoglalva. A kerítés tetejéről a kilátás is remek, jól át tudja tekinteni a területet, így láthatja, ahogy Harath véres aratásba kezd, láthatja, ahogy Leandana földre kerül és minden mást is, ami a Kúria udvarán történik. Szeme sarkából azt is láthatja, ahogy a nagyobb óriás, hátán a sötételffel összerogy, aztán eltűnik a mágikus fal. A fürgén idegre illesztett nyíllal a kezében éri el Soraya varázslatának hatása, a hirtelen rá szálló nyugalomban izmai önkéntelenül lazulnak, a nyíl elrepül valahová az udvarra befelé, nagyjából abba az irányba, ahová szánta, de különösebb célzás nélkül, már nem is figyeli, talál-e és ha igen, kit.. Az ork most teljesen nyugodt és békés, így már rohamozni sem akar és nem rázza meg az sem, hogy az íja a következő pillanatban már nincs a kezében és fogalma sincs, ez hogyan történhetett, mert le nem esett, az biztos. Ül a kerítés tetején és a mágia indukálta nyugalom hatása alatt eldöntheti, hogyan tovább.
Kutyája, aki kutya létére nem képes kerítést mászni, a külső oldalon a kerítésnek támaszkodva csahol gazdájának. Próbálkozik a hűséges eb, de esélye sincs, hogy feljusson.
//Bölény//
//Fáradás 1 (4 rétegű brigantin): 2/3//
Továbbra is a környék legmagasabb lénye, így gond nélkül belátja a területet, bár abban az irányban, amerről a katonák érkeznek, takarja a kilátást a mágikus fal, így például az Őrség támadását sincs alkalma megfigyelni. Soraya mágiáját is arcba kapja, meg is nyugszik rögtön. A békés hangulat miatt nem is izgulja túl a haladást, pedig körülötte többen is dühösnek tűnnek.*
-Oda nézzetek, az is egy Dvirantula!
-Segít nekik! Az óriás segít nekik!
-Az egyik pénzes piócát menti!
*Többen szúró-vágó eszközöket emelnek, hogy jobb híján az óriás alsó testén okozzanak folytonossági hiányokat, de ahogy a lándzsa, úgy minden más fegyver is eltűnik mindenki kezéből. A döbbenet csak egy pillanatig tart, aztán hamar rájönnek, mi a megfejtés.*
-Mágia!!
-Sötét varázsló, átok rá!
*És már repül is zöldség, tojás, kő és minden egyéb Atehaner és persze Bölény felé, hogy elejét vegyék a további gonosz varázslatoknak. A hatalmas óriást csak egy, a füle fölött, a halántékán szétcsattanó tojás zavarja meg kissé, más kára nem keletkezik, de azt is látja, hogy nyugalom ide vagy oda, itt neki nem jó. Megindul inkább kifelé a tömegből, az útját álló faltól távolodva, a kerítéssel párhuzamosan. Sietni próbál, de azért nem gázol le senkit, igyekszik mindenkire vigyázni, pedig a mindenféle tárgyak zápora nem enyhül.
Nem jut azonban messzebb három lépésnél, egy pillanatra valami megmagyarázhatatlan energia szállja meg. Úgy érzi, könnyedén el tudna most rohanni akármeddig. Azonban alig lép egyet, minden erő elhagyja, hátán az addig éppen, hogy zavaró sötételf mázsás súlynak tetszik. Lábai megremegnek, nem bírják megtartani, úgy csuklik össze, mint egy rongybaba. Eszméleténél marad és az eséstől sem lesz komoly baja, de még felülni is képtelen most. Azt sem fogja föl, hová tűnt a sötételf.
Közben valaki hangosan üvöltözik arról, hogy a háznál kéne gyülekezni, de Bölény nem hallja pontosan, mert pont rossz fülébe folyt bele a tojás. Hurka ujjával igyekszik kivakarni a trutymót a halló járatából.
//Atehaner//
Atehaner mindent megtesz, hogy úgy tegyen, mint egy kimentett gyerek, ami rendkívül kínos és röhejes lenne, ha nem éppen egy hisztérikus, mágiától rettegő és sötételf nemesekre dühös tömeg közepén történne. De ott történik. A helyzetéből adódóan egész jól beláthatná a területet, de nincs alkalma nézelődni, mert az óriás topogása közben minden figyelmét leköti, hogy kapaszkodjon és valahogyan elkerülje a felé repülő zöldségeket, tojásokat, köveket, amiket hozzá vágnak, miközben ordítva uszítanak ellene.*
-Oda nézzetek, az is egy Dvirantula!
-Segít nekik! Az óriás segít nekik!
-Az egyik pénzes piócát menti!
*Az óriás kezében az előbb még ott volt egy lándzsa, de most már nincs. Hova tűnhetett? Atehanernek fogalma sincs.*
-Mágia!!
-Sötét varázsló, átok rá!
*Ha lenne kétsége, hogy immár célpont lett. egy káposzta vágódik a fejének. A káposzta nem egy veszélyes dobófegyver, inkább üzenetet hordoz. Azt üzeni a fejének csattanó káposzta, hogy bajban van, a tömeg a vérét akarja, valamit csinálni kell, mert ha valahogy erőt vesznek az óriáson és Ő ebben a helyzetben földre kerül, akár egy kővel is betörhetik a fejét.
A következő pillanatban az óriás összerogyik alatta. Atehaner nem esik nagyot, tulajdonképpen Bölényre érkezik. Egy-két lépéssel arrébb gurul, aztán akár állhat is föl, nincs semmi baja. A körülötte állók azonban nem lettek barátságosabbak.
//Daewe//
Tompora még sajog, ez nem fog elmúlni egyhamar, viszont abban is biztos lehet, hogy komoly baja nem esett. Most egy darabig nem fog szeretni mozogni, de hát az élet nem citromos torta. Szitkozódva, sziszegve, de teheti, amit tetszik, a sérülés nem fogja akadályozni.
Társait megdobálja bájitallal, a sok gyakorlás pedig nem volt hiába, minden dobása oda jut, ahova szánta. Vásári mutatványosoktól látni ilyen könnyed precizitást.
Felpillantva láthatja, hogy a tömegben magasodó óriás hátára felmászott egy sötételf. Érdekes látvány.
A kerítés tetején Ordonok ül és azt ordítja, hogy a háznál gyülekezzenek. Aztán ahogy az első ezüstös csillanások a szeméig jutnak, Soraya mágiája megint hatni kezd.
//Krestvir//
Furcsa dolog a stressz. Krestvir meglepve tapasztalhatja, hogy éhes. El nem téveszthető érzés, ahogy az üresség érzése beleharap a gyomrába. A nő egy pillanatra talán ki is zökken, hogy rácsodálkozzon, hogy egy ilyen helyzetben pont ilyen módon reagált a teste a veszélyre.
Ez azonban nem befolyásolja mágikus képességeit, bájol, oszlat, ahogy kell, ahogy illik. Talán az intenzív varázslás keveri meg körülötte a levegőt, talán csak valaki sóhajtott egy nagyobbat a közelében, de egy pillanatra meglebben a haja és leheletnyi frissítő szellő simít végig az arcán.
Varázslata eredményeként láthatja, hogy a tömegben magasodó óriás hátára felmászott egy sötételf. Érdekes látvány. Aztán meg összecsuklik. Ez már inkább komikus, persze csak kellő mennyiségű fekete humorral vagy kárörömmel rendelkezők számára. A mágikus fal is felszívódik, ahogy arra számított is.
A kerítés tetején Ordonok ül és azt ordítja, hogy a háznál gyülekezzenek. Aztán ahogy az első ezüstös csillanások a szeméig jutnak, Soraya mágiája megint hatni kezd.
//Hrothgaar//
//Fáradás 1 (sodronying): 2/8//
// + 3 Ügyesség 1/2//
A thargok alakzatba állnak, a szilánkok nem állnak bele a törpe kemény koponyájába, a rettenetes pörölye pedig úgy tűnik el, mintha sosem lett volna. A zavarodott kiáltások alapján a tömegben sokan mások is igen meglepődtek, nem kizárt, hogy másoknak is eltűnt a fegyverük. Körülnézve azt látja, hogy társai is hasonlóan jártak. Minden kézben tartott fegyver felszívódott, viszont az övön, tokban, akárhol tárolt fegyverek még mindig megvannak.
Felpillantva láthatja, hogy a tömegben magasodó óriás hátára felmászott egy sötételf. Érdekes látvány. Aztán meg összecsuklik. Ez már inkább komikus, persze csak kellő mennyiségű fekete humorral vagy kárörömmel rendelkezők számára. A mágikus fal is felszívódik.
A kerítés tetején Ordonok ül és azt ordítja, hogy a háznál gyülekezzenek. Aztán ahogy az első ezüstös csillanások a szeméig jutnak, Soraya mágiája megint hatni kezd.
//Zaxdor//
// +1 Gyorsaság 1/2//
Alakzatba áll, ahogy parancsolták. Az Ő magasságában már mozog kicsit a levegő, úgyhogy vállára omló, sötétbarna hajának tincsei meg-meglebbennek, hogy ha egy óriás nő erre járna, azonnal elalélna, ez szinte biztos. De most nem történik ilyesmi, ellenben a férfi harci pörölye úgy eltűnik, mint a részeg gnóm lányok erénye, szóval nyomtalanul.
Felpillantva láthatja, hogy a tömegben magasodó óriás hátára felmászott egy sötételf. Érdekes látvány. Aztán meg összecsuklik. Ez már inkább komikus, persze csak kellő mennyiségű fekete humorral vagy kárörömmel rendelkezők számára. Magasságának köszönhetően azt is látja, hogy a sötételf kicsit arrébb gurul, de épen marad, legalábbis egyelőre. A mágikus fal is felszívódik.
A kerítés tetején Ordonok ül és azt ordítja, hogy a háznál gyülekezzenek. Aztán ahogy az első ezüstös csillanások a szeméig jutnak, Soraya mágiája megint hatni kezd.
//Shauri//
//+1 Ügyesség 1/2//
Valószínűleg csak idegesebb lesz, mert a mások lelövöldözésének esélye tovább csökken. Íja eltűnik kezéből, mintha sosem lett volna.
Felpillantva láthatja, hogy a tömegben magasodó óriás hátára felmászott egy sötételf. Érdekes látvány. Aztán meg összecsuklik. Ez már inkább komikus, persze csak kellő mennyiségű fekete humorral vagy kárörömmel rendelkezők számára. A mágikus fal is felszívódik.
A kerítés tetején Ordonok ül és azt ordítja, hogy a háznál gyülekezzenek. Aztán ahogy az első ezüstös csillanások a szeméig jutnak, Soraya mágiája megint hatni kezd.
//Nanaina//
Kagant és Daewet felsegíti a földről, sem a hadúr, sem a lány súlya nem rántja magával, bár a nehézvértes férfi felhúzásánál érez valami kellemetlen kis rándulást a vállában. Nem tűnik komolynak, de ha ennek vége, esetleg érdemes lehet megkérni egy erős kezű barátot, hogy jól masszírozza át, aztán jöhet egy kiadós nyújtás, hogy minden a helyére kerüljön. Máskülönben az égvilágon semmi nem történik vele.
Felpillantva láthatja, hogy a tömegben magasodó óriás hátára felmászott egy sötételf. Érdekes látvány. Aztán meg összecsuklik. Ez már inkább komikus, persze csak kellő mennyiségű fekete humorral vagy kárörömmel rendelkezők számára. A mágikus fal is felszívódik.
A kerítés tetején Ordonok ül és azt ordítja, hogy a háznál gyülekezzenek. Aztán ahogy az első ezüstös csillanások a szeméig jutnak, Soraya mágiája megint hatni kezd.
//Kagan//
//Fáradás 1: (Argath páncélja): 2/4//
Tompora sajog, de ez nem fogja megállítani, hogy epikus, legendákba illő tetteket vigyen véghez. Azért az biztos, hogy mikor legközelebb lepihen, fészkelődni fog egy darabig, mire kényelmes testhelyzetet talál magának az alváshoz.
Egyik pillanatban még a buzogányt markolja, a következőben meg már csak a levegőt. Hogy a buzogánya hova lett, arról fogalma sincs.
Felpillantva láthatja, hogy a tömegben magasodó óriás hátára felmászott egy sötételf. Érdekes látvány. Aztán meg összecsuklik. Ez már inkább komikus, persze csak kellő mennyiségű fekete humorral vagy kárörömmel rendelkezők számára. A mágikus fal is felszívódik.
A kerítés tetején Ordonok ül és azt ordítja, hogy a háznál gyülekezzenek. Aztán ahogy az első ezüstös csillanások a szeméig jutnak, Soraya mágiája megint hatni kezd.*