//A Nagy Egyenlőség Napja//
//Tánc és zene//
*Ezüst fények ragyogják be a kúria előtti teret. A tömeg,mintha csodát látna, meghőköl. Minden figyelem a fényjáték felé fordul, mindenki megilletődötten ácsorogva nézi a fényeket. Még az addig eszüket vesztett kutyák is ellhallgatnak és csodálkozva bámulják a kutyaésszel felfoghatatlan jelenséget. Az előbb még nagy hangon ordító pedig éppen rájön, hogy még sosem életében nem hallott ilyen gyönyörű éneket. Persze azok, akik látják. Akik nem, azok nyakukat nyújtogatva nézik, hogy mit néznek a többiek, vagy, ha elég messze állnak, ugyanúgy ordítoznak tovább. Áhitattal hallgatja és gyakorlatilag fogalma sincs semmiről, hogy mit akart még az előbb, miért akart kerítésre mászni, mi baja a kúria lakóival.*
//A ház ura//
*A cselédlány buzgón bólogat és hálás szemeket mereget Rynizzre.*
-Úgy lesz, ígérem. *Látszik rajta, meghatja, hogy a nagy hatalmú nemes, a jóképű, a mindig udvarias, intelligens úr így szívén viseli a cselédség sorsát. Az idős Gidnek, aki némán bólogatva fogadja a parancsokat, úgy kell maga előtt terelnie, hogy lóduljon végre. Csak mikor látja, hogy a rajongó lány elindul, akkor kezdi gyorsan összekapkodni a használható díszfegyvereket a falakról. Ha Linának akadnak társai, a lánnyal együtt indulnak mind a nevezett hely felé, de Lina mentében még küld egy hálás, egyben aggódó pillantást a sötételf férfi felé, akinek a káoszban is jutott gondolata a személyzetnek.*
-Vigyázz, úrfi! *Az idős szolga intelme őszinte.*
//Thargok és lovak//
*Nyereg kerül hát a lovakra. Tűrik higgadtan, látszik, jól nevelt állatok, kivállóak a célra, amire szánták őket: mások hordozására a hátukon. A tömegben lovaglásra viszont nem készítette fel őket senki, pislognak is nagyokat a sok-sok fejre. Aztán meg az ezüst fényekre pislognak és megnyugszanak. Lóagyuk ugyan nem tud mit kezdeni a látvánnyal, de azt biztosan érzi a két hátas, hogy nem jelentenek rájuk fenyegetést. Békésen ácsorognak tehát, amíg lovasaik felülnek nyergükbe és utána is kezesen teszik, amire utasítják őket. Amíg nem változik a helyzet, a két ló engedelmes.*
//Haramiák délről//
//Bukott "uszítás" próba//
*Bölény biztatására nem lesz nagyobb gyilkos, vagy öngyilkos felbuzdulás a tömegben. Egészen konkrétan senkit nem érdekel az óriás kiabálása, legfeljebb termete, koponyás dísze miatt csodálják kicsit. Meg persze penetráns bűze az, ami emlékezetessé teszi. Igyekszik is mindenki elkerülni a közeléből. Termete miatt jól látja az udvaron előadott táncot és a fényeket is. Azonnal hatást gyakorol rá, szinte érzi, ahogy a rossz, ártó gondolatok feloldódnak a fénylények harmonikus táncikálásában. Atehaner lemarad az élményről, neki csak Bölény bárgyúvá enyhülő arca jut.*
//Feltűnés nélkül//
*Khad a ló hátáról mindent lát, ami a kúria körül történik. Így például az ezüst fénylények táncát is van alkalma megfigyelni. Ennek hatására béke és nyugalom szállja meg, aggódó természete elillan, mint könnyű harmat a felkelő fény első sugaraira. Társai rögtön láthatják rajta, hogy kisimultak a vonásai, tekintetébe béke költözött, tagjaiból távozott az izgalom.
Shaiyama, amilyen sudár termet, szintén látja a varázslatot, így rá is hatással van. Ugyanazok a tünetek jelentkeznek nála, mint Khadnál vagy akár Bölénynél.
Quanltall jól tette, hogy ruházatát nyűtté, viseltessé varázsolja. Így nem kell félniük a lázongók zaklatásától.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2018.05.15 19:51:36, a következő indokkal:
Egybeszerkesztés.