//Visszatérés//
*Értetlenül húzza össze szemöldökét a csöppség kérdésre, ám választ ezen témában sem kap. Bosszantó egy nőszemély ez a Soraya. De semmi rendkívüli, a tipikus unatkozó nemesi nőcskék egyike.
A búcsúzásra csak biccent, és áll fel, hogy illőn várja be a nő távozását. Minek is marasztalná, csak még több kérdést vett fel, a válaszokat viszont szűken méri. Az ajtó csukódását meg bevárva kíváncsian fordít egyet az ott hagyott könyvön, lapozz bele, majd raktározza el ezt az információt is. Aztán nagy sóhajjal kapja fel a tekercstartót, veti vállára, és indul oda, hol válaszokat remélhet. A konyhába. Kemény menet lesz.*
-Üdv Mordi mama.
*Lép be olyan lezserséggel, olyan mosollyal mintha csak a tegnapi vacsoránál látta volna utoljára a vénasszonyt.
Unottan nézi végig a formális üdvözlési formát; kéz csapkodás, konyharuhába törlés, pityergés.
Közben unottan hallgatja a formális szavakat.*
-Jaj Ryz úrfi! Galambocskám! Hát visszatért! Kicsi úrficska! Hát jól van! Egészségben! Már megsirattam. Halálra aggódtuk magunkat. A kis árva is. Jaj szegény gyermek, hiányolta nagyon.
*A mélységi csak fejét hajtja, le, és nyel egy nagyot.*
~Sipákolás. Pipa. Sírás. Pipa. Bűntudatkeltés. Pipa. Ha jól rémlik a vádaskodás jön.~
-Hát szabad ilyet? Ilyet művelni szegény kicsi lelkecskémmel? Eltűnni hónapokra egy szó nélkül? Hova gondolt úrficska?!
~Pipa.~
*Nagy sóhajjal rogy le egy székre, és vakarja meg tarkóját. Rutinos rossz kölyök, ki gyakran került már Mordi haragja elé, tudja, hogy nem szabad felelni, csak csendesen tűrni kell, és kivárni. A vénasszony, amúgy sem képes sokáig haragudni.*
-De vigyáztam én a kicsi kisasszonykára, evett, fürdött rendesen. Már a szalvettát is tudja mire használni. Jó gyerek az, eleven picit, meglátszik rajta az anya hiánya. Aztán újabb poronty is van a háznál. Moon kisasszonyka gyermeke. Csodaszép pulya én mondom, sose ilyen szép kisdedet nem láttam még, San kisasszonyka is helyeske volt, de ez a picurka!
*Erre azért Ryz is felkapja a fejét, és teljesen ledöbbenve mered a szakácsnőre. Már érti a csöppség dolgot. Vagyis baromira nem ért semmit, viszont kérdezni lehetősége sincs.*
-Én meg csak locsogok itt vén buta fejemmel, miközben az úrficska már egy éve éhezik!
-Mi?
*Hörren fel Ryz, és kezdene azonnal tiltakozni, de Mordi már el is tűnt a kamra ajtaja mögött.
Le kéne fejelni valamit. És mivel Moon nem tűri, hogy az a valami a személyzet egy tagja legyen, így az asztal lapját kezdi vizsgálgatni egyre jelentősebb sóvárgással. Végül úgy dönt csak nem kiskamasz már ő, felnőtt, és diplomata, ne hogy már egy tanulatlan szakácsnő kifogjon rajta.*
-Valójában három fős társasággal érkeztem. Nem tudom szóltak-e de bejelentkeztünk előre ebédre is.
*Magyaráz az ajtónak, ahonnan visszhangzik is vissza valami "persze-persze" válasz, megtoldja azért saját közlendőjét egy aprócska fricskával.*
-Khesill egész úton Mordi mama főztjéért rimánkodott.
*Majd vigyorogva nyugtázza a kamrából érkező hangokat, valami bizony leesett, és eltörött.*
-Segítsek?
*Szúr oda még egyet, szinte már röhögve. A vén mélységi csatlós bizony vagy negyven éve kerülgeti Mordi terebélyes ülepét. A sikerekről, sikertelenségről nem szólnak történetek, csak az öreg harcos hamiskás mosolya enged a gyanúnak. És a vénasszony zavara.*