// Előtér //
*Ezt sértésnek veszi, ha pusztakezes harcról van szó akkor bízik a képességeiben, már nem kell sok, hogy a nevelő apját utolérje.
Egy varázsló, mindig tapasztaltabb, mint egy fizikai harcos, ezzel Tyasiry tisztában van, és inkább arra hajaz, hogy azt fejlessze elsősorban amihez ért, utána jöhet a többi, és bizony a mágia tanulás az valahol a végén van, nagyjából tisztában van azzal, hogy mihez van affinitása.*
- Sajnálom, hogy nem kardforgatónak vagy varázslónak születtem.
Amikor van lehetőségem edzek, és mindennap próbálok faragni a hátrányaimból.
*Tudja, nagyon jól is tudja, hogy mi a csont és a fém közti különbség. Azért gyakorol (amikor van lehetősége), mert rá akar arra cáfolni, hogy a vas és az acél áll mindennek felett.
Az előbbi kijelentést egy kicsit haragosabban mondja, rang ide vagy oda, amit pedig a bátyja tesz megjegyzést Rynizz az sem tetszik Tya-ának. Valahol ezt a stílust, sosem kedvelte, vagy legalábbis nehezére esik elfogadnia, ha valaki levegőnek nézi.*
~ Ó, hogy az egodtól pukkannál meg.~
*Tisztában, van azzal, miszerint jobb csöndbe maradni, mintsem uszítani a feszültséget. Remélhetőleg nem gondolat olvasó, habár az arcára van írva, hogy szeretne bizonyítani.*
- Üdvözletem Rynizz úr.
*Sóhajt egy nagyot, majd odamegy a férfihez. Előveszi a véres kendőt.*
- Parancsoljon.