Nincs játékban - Dwirinthalen kúria
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínDwirinthalen kúriaNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 15 (281. - 300. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

300. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-02-25 10:39:27
 ÚJ
>Louis L Archel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 142

Játékstílus: Szelíd

// Dwirinthalen-bál //

* A kis szünet után Louis előveszi a hegedűt. Nem tudja a másik mikor szeretne játszani, de ő most fogja tenni. Állához illeszti a nemes, ében testű hangszert, majd a vonót jobb kezében tartva játszani kezd. *
* Az elnyúló, lassú dallamba néhol egy kis szünetet varázsol a zenész, ezzel teret engedve egy minimális visszhangnak, hogy álomszerűvé varázsolja az egészet. A mostani dal ugyanis az álomvilágban játszódik. Persze táncolhatóvá teszi ezt is, de itt inkább egy csűrdöngölő ritmusra számíthatnak a résztvevők. A delírium lassan elhalkul, mesteri hatásszünet, majd megindul a dallam a maga erőteljes mivoltával. Hangzását tekintve keserédes, néhol felfedezhető benne a szomorúság, néhol pedig a vidámság, s mindezen dolgok jól kapcsolódnak a kissé semlegessé váló ritmusrészhez. Ez azonban csakhamar változik, mert a ritmust is változtatni kezdi Louis. Nem olyan hirtelenek a váltások, hogy ne lehessen követni, de elég gyorsak ahhoz hogy kis mértékben váratlanul érje a hallgatóságot. Először lelassít, majd ismét felgyorsít. Itt a dalnak még nincs különösebb mondanivalója, egy nagy egésznek hallatszik az egész, mely misztikus, és megértésre vár. Aztán kis szünet. Átértünk az álomvilágba. A hegedű keserű hangja megfesti hősünket, ki vérben és karddal edzett, de belül már csak a békére vágyik. A karpattogásokat a kézzel pengetett magasabb húrok és azok lefogásai adják, míg a mélyebb húrokon kis mértékben tompított elhalók a dübörgő ritmust hivatottak előadni. Felgyorsul a ritmus ismét. A Harc heve lüktetni kezd, majd megindul egy végső csatára, hogy legyőzze örök ellenségét. *
* Közben pedig a zenész figyeli a közönséget, vajh mennyire élvezik a dalt. Ha egy arcot talál aki már elismerően bólint, vagy elmosolyodik, már megérte az egészet. Ha nem, nos úgy kell neki, akkor művelődésre szánt az illető. *

299. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-02-23 16:43:37
 ÚJ
>Moonxylwery Dwirinthalen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107

Játékstílus: Megfontolt

// Dwirinthalen-bál //

*Az ártatlanság mindig kedves a szívnek és ez egy mélységi esetében talán még inkább értékelhető. Abban a korban van amikor minden érdekli de csak óvatosan közelíti meg, finoman tapogatózva választja ki azt ki képes szépen vezetni a rá váró úton. Apja, na meg az egész rokonság nem pont egy elfet képzelt erre a posztra pedig Moon tudja, hogy igen jó harcosok és nagy tudósok is akadnak a napfényen élők között, hogy Dom sem nem harcos sem pedig tudósnak nem mondhatná magát az pedig jelen pillanatban nem érdekli. Elmosolyodik amint maga elé képzeli a felvázolt termet és ő a maga részéről még elhelyez néhány bábut a színtéren*
- Azért kell még néhány lélek az ajtókba és a pamlagra is csak, hogy ne unatkozzon az általad kirendelt öt egyén.
* Ő maga is megrázza a fejét, ténylegesen nem mehet el. Ez a nap az ő "nagy napjuk". Sokat készült rá Sely és igazán, mindenki más is kitett magáért így marad a már felfedezett terasz és a bálterem.*
- Szórakozni itt is lehet, csak épp túl sok az ismerős.* mondja egy félmosoly kíséretében miközben Démon visszavonulót fúj de zálogot is szeretne szerezni Moon egyik cipőcskéje képében.*
- Nem! Takarodj! *kiáltja mikor észreveszi, hogy a kutya a lábbelijére feni a fogát* Nem szabad!* emelkedik fel az eddigi igen kényelmes helyzetből és aprót dobbant a lábával minek következtében a kölyök a kutyaházba szalad pár lépést maga után húzva a cipőt is majd gazdátlanul otthagyva a földön. *Ezt még megbeszéljük Démon.* morog miközben visszaszerzi a cipőjét és az üres poharat az asztalra helyezi.
Dom leírására csak bólint. Ténylegesen olyannak látja, egy világfinak kinek ravasz tekintete és önelégült mosolya mégis óvatosságra inti. Az ezt követő szavakra viszont csak a fejét csóválja nevetve.*
- Öreg törpe asszonyság? Hát ez még viccnek is rossz!
* Az ezt követő szavakat hallva elgondolkodik. Szereti a csínyeket, jót mosolyog rajtuk de elkövetni? Olyan még soha sem volt. Nem volt ideje rosszalkodni mert tanulnia kellett, és csínyeket sem vitt véghez mert megszabta a viselkedésmintát az etikett tanár. Pontosan tudja mivel kell az osztrigát enni vagy melyik méretű pohár való a narancsléhez, melyik a borhoz, és melyik a pezsgőhöz. Édesanyja görcsösen ragaszkodott a tökéletes neveltetéshez, nem is volt ideje jóformán semmi másra. Vajon milyen lehet szabadnak lenni?*
- Ha botrányt okozok megbüntetnek. *jegyzi meg végül csendesen miközben visszaül a hintaágyra. Tulajdonképpen eddig csak egy büntetést kapott mert a megengedett időn túl elmaradt de az a három napnyi szobafogság pont elég, hogy átgondolja mennyire akarja feszegetni a határait.*
- Bármi megoldhatóban benne vagyok. Beköltözhetünk a konyhába és minden finom falatot eltüntethetünk, vagy *és most gondolkodik, mi is az a csíny ami elég nagy egy efféle kópé elfnek viszont nem követel később korbácsütéseket. Valahogy a háta közepére sem kívánja nagynénjei játékszereit. *vagy talán elcsenhetjük Archel Mester lantját legalább kipróbálhatjuk, hogyan kell játszani rajta.
* Talán ez a második lehetőség a legszimpatikusabb a számára. a művésznek úgy is van elég hangszer felkínálva,hogy egyel kevesebb talán észre sem vesz, ha meg mégis, majd kimagyarázzák magukat a helyzetből.
Démon kiképzése legtöbbször az erdőben zajlik vagy pedig a kúria hátsóudvarán.*
- Jó, ha az erdőbe megyünk a kutyussal akkor értesítelek, vagy még egyszerűbb ha előre megbeszélünk egy délutánt amikor a város szélén találkozhatunk.
* Kellemesen ring a hintaágy. Mindig is kedvelt helyei közé tartozott a terasz de így kettesben talán még érdekesebb. Nem sejti hogy az épület oldalában már közeledik Ilz és Sely.*

298. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-02-22 19:52:04
 ÚJ
>Eleonor Nesayang avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 103

Játékstílus: Szelíd

//Dwirithalen-bál//

*Amikor meglátja Zetet, aki ráadásul ki is fizeti a belépődíjukat, elgyengül a lába, és bele kell kapaszkodnia Hodrelbe.*
-Bocsánat. *motyogja, és gyorsan összeszedi magát, majd kérdő tekintettel néz Zetriatra. Aztán felpillant Hodrelre. Nem említette neki még Zetet, nem érezte úgy, hogy ideje lenne. Emellett azt hitte, hogy Zetriat már régen messze jár. Ha tudta volna, hogy ennyire közel van hozzá...*
*Bemennek a házba, és addigra Zetriat eltűnik. Amikor Hodrel elindul körbejárni a bált, Eleonor, Emmát kézen fogva, elindul Zetriat keresésére. Amikor megtalálja, visszatartja magát, nem omlik a karjába, nem csókolja meg, csak áll vele szemben, és nézi Zetet.*
-Nem tudtam, hogy itt vagy. *mondja halkan Zetriatnak.* - Ha tudtam volna, soha nem jöttem volna el erre a bálra. Nem akartalak kínos helyzetbe hozni. A belépő... *néz az ajtó felé, és közben gyors pillantással felméri azt is, hogy hol van Hodrel.* - Nem kellett volna.
*Teljesen megzavarodik, és elámul, hogy Zetriatot így találta, úgyhogy nem tud sok mindent mondani. Csak nézi a férfit, és próbál rájönni, hogy most mit tegyenek. Eleonor már-már beletörődött, hogy Zetriatot elveszíti, és kezdi megkedvelni Hodrelt, és fogalma sincs, mit is érez igazából.*
-Zet... nem is tudom, mit mondjak. Gondolom szeretnéd tudni, ki az a férfi, akivel jöttem...
*Várja Zetriat válaszát, és próbálja felméri, mennyi mérges, dühös, csalódott a férfi. Próbálja kitalálni az érzéseit.*

297. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-02-22 15:25:07
 ÚJ
>Ilztdar Nadzyr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 27

Játékstílus: Szelíd

// Dwirinthalen-bál //

-Főbejáraton berontani? Az igazán páratlan esemény lenne egy felszínitől. Azzal pedig egyet kell értenem, hogy szavakkal sokkal nagyobb károkat lehet okozni.*Teljesen elengedi magát Sely közelében, ami azt eredményezi, hogy jól érzi magát és közlékenyebb mint máskor.*
-Igen, mást nem tehetek egy sértés esetén mint várni és lecsapni. Illik hozzám a lassú élet.* Hallatja a hangját, miközben figyeli a nő finom mozdulatait. A matróna szava felér egy mindent szabad jelzéssel, de természetesen ahhoz bátornak, merésznek és kalandozónak kell lennie. *
~Ráadásul mennyire őszintén mondja.~*Nincs tisztában azzal, hogy Dentől van gyereke és amíg ez a titok rejtve marad előtte, addig Selyre tisztaként gondol.*
-Nem tudom, hogy büntetni kellene-e azért, de mivel te vagy a Család úrnője; ezért dönthetsz másképp is. Leginkább csak rajtad múlik.* Beszél őszintén, ami elárulja jellemét.*
~Mennyire másképp viselkedik ebben a helyzetben.~*Ez feltűnik neki, azonban még mindig óvatos marad; ám lassan a többi fal is ledől, hogy semmi se maradjon közöttük.*
-Jogos. Nem kell a karjaimba dőlj, de hát a felszínieknél általában ez a jellemző. Sokat figyeltem őket kisebb koromban.*Kicsit megrázza a fejét, aztán az előtte álló szépségre összpontosít. Ledől az óvatosság és a büntetéstől való félés vára, mert az előtte álló valamiként ösztönzi őt, hogy megtegye amit eddig nem mert. Sely utolsó két mondatára pimasz mosoly jelenik meg orcáján, aztán bíbor íriszeiből is kiolvasható a döntése.*
-Nem, szeretnék a tűznél is veszélyesebb dologgal foglalkozni. Jót hatással lesz a kutatásaimra.*Távolság egyszerűen megszűnik közöttük és teljesen odasimul a nő testéhez, miközben lágyan karjaiba zárja.*
-Azt szeretném mondani, hogy bennem megbízhatsz. Nekem nincsenek nagyra törő vágyaim a jelenlegin kívül.*Jobb mutató ujját finoman végighúzza a nő telt ajkain, és a következőkkel folytatja.*
-Segíteni foglak a háttérből.*Mikor az utolsó szó is elhangzik, akkor az ujja is végez a játékával. Bal keze halványan megmarkolja a másik derekát, miközben a fejük közti távolság egyre csökken. Látszik, hogy nem tart semmitől, így érzéki nyelves pusziban részesíti a matrónát, miközben újra karistolja a másik testét. Eggyel nem éri be; ezért lesz kettő és mivel nem szereti a páros számokat, tehát csakis háromnál áll meg. Az utolsónál a nő alsó ajkába beleharap, majd úgy válik el tőle. Nem engedi el a nőt, hanem kicsit elhúzza a fejét.*
- Ez vagyok én, akit most még inkább sikerült megváltoztatni.* Hagyja el száját a szavak, közben bíbor íriszei barátságosan pihen a matrónán. Gondol egyet és ebből a helyzetből szintén meglesi az érett testet. Nehéz elválni a család urától, főleg a vonzó vonalaitól.*
~ Noh ennyit erről. Lassan vissza kell mennünk a bálra.~*Ezzel figyelmezteti magát.*
-Szerintem jobb, ha visszamegyünk a többiekhez, mert még gyanakodni fognak ránk. Az pedig kellemetlen lenne mindkettőnk számára.* Kicsit lazít az ölelésen, mikor közli Selyvel a dédelgetve őrzött titkát.*
-Tudod talán erősnek mutatkozom, de belül igazán izgatott vagyok, mert sosem voltam ilyen helyzetben vagy meztelenben.* Nem pirul el, hanem csupán elengedi a matrónát. Most elhallgat legalább egy percre, hogy összeszedje magát, aztán még kíváncsian várja a válaszát.*

A hozzászólás írója (Ilztdar Nadzyr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.02.22 15:43:26

296. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-02-22 12:24:32
 ÚJ
>Xselyahra Dwirinthalen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 59

Játékstílus: Szelíd

// Dwirinthalen-bál //

-Jobb, ha ehhez hozzászoksz, itt a felszínen így működnek a dolgok. Sosem attól kell tartani, hogy valaki a főbejáraton át rád rontva kést márt a szívedbe, hanem attól, hogy éles nyelvükkel miféle károkat okoznak a hátad mögött.
*Persze ez nem jelenti, hogy fizikai támadástól egyáltalán nem tart, de jobban fél a pletykák erejétől, amik könnyebben derékba törik törekvéseit, mint egy orvgyilkos.*
-Ha sértés ér egy ilyen helyzetben, tűrd el, de ne felejts, Naekrah úrnő ad lehetőséget, hogy megtorold, csak türelmesnek kell lenned.
*Mosolyába halvány nosztalgia vegyül. Mennyire jól is tudja ő, hogy a türelem bőven elég a megtorláshoz, Den háta a legékesebb bizonyítéka annak, hogy egy rajtunk esett csorbát később is ki lehet köszörülni.
Kihasználva a sötétséget megengedheti magának, hogy átlagos távolságtartásán csökkentsen és a kemény kezű matróna képe mögül előbukkanjon a csábító nőstény, aki adottságainak teljes tudatában szívesen játszadozik a hímekkel, ha akad rá jelentkező. Kis akciója nem marad viszonzatlan, érzi, ahogy Ilz fokozatosan átkarolja, tovább csökkentve így a távolságot, szinte már testük is egészen összeér.*
-Vérségi szál... Ez is csak a felszíniek értékrendjében jelent tabut, míg odalent mindig a közeli az édesebb és az sem számít, hogy harmadfokon unokatestvéri rang köt. Ha elég merész vagy és megszerzed, amire vágysz, hát élvezd, ne holmi hangzatos morálokat forgass agyadban.
*Itt a kendőzetlen és őszinte véleménye a családon belüli kavargásokról. Sosem zavarta, hogy a vér miként köti őket, nem is véletlen, hogy bár senki nem tud róla, saját öccsétől terhes.
A simításba beleborzong, a gyengédség sosem volt része alkalmi kapcsolatainak, hisz olyankor csak a fékevesztett vágy volt a lényeges, így szinte kuriózumként hat, hogy lám, ilyen óvatos és finom mozdulatokkal is fel tudják borzolni az idegeit.*
-Talán büntetnem kéne téged, amiért ennyire nyíltan vállalod a vágyadat?
*Micsoda édes büntetés lenne az... Lelki szemei előtt lepörög a jelenet, hogy mi mindenhez is tudna kezdeni a mellékági hímmel.
Készségesen húzódik közelebb és bár szíve szerint megtörné az ajkaikat elválasztó, maradék távolságot is, mégsem mozdul, hagyja, hogy pusztán a hím forró lehelet cirógassa.*
-Talán úgy nézek ki, mint akit hidegen hagysz? Azért, mert nem omlok a lábad el, még nem jelenti, hogy nem tudnálak elképzelni az ágyamban.
*Nem kertel, miért kellene? Nem hallhatja és láthatja őket senki, így pedig nincs ok a sejtelmes beszédre. Ajkaival incselkedve simít végig Ilztdar fülcimpáján, ő sem akad adós maradni, ha már egyszer amaz ennyire játszik az érzékeivel.*
-Gondolni szabad, csak az a kérdés, hogy van-e bátorságod és elszántságod tenni érte.
*Gerince mentén jeges villámcsapásként fut végig a hideg az oldalát érő, finom mozdulatokra, várná a folytatást, de egy félig sikerült csók után csak annyi történik, hogy a rokon eltávolodik. Játszik? Minden bizonnyal... Ha nem lenne a bál, máris kézen fogná, hogy a pincébe vezesse és megmutassa, miért is nem számít a vérségi kapcsolat, de így...
Mélyet szusszantva simít végig a ruháján, kiegyenesítve az esetleges ráncokat, majd buja mosollyal keresi ismét a hím tekintetét.*
-Remélem, te sem gondoltad komolyan, hogy ennyivel megúszod. Szép dolog a tűzzel játszani, de nem tudod uralni, akkor pedig nagy az esély rá, hogy meg is éget. Én pedig veszélyesebb vagyok a tűznél.
*Elég egyértelmű figyelmeztetés, hogy a hím ne higgye azt, hogy ezek után tehet úgy, mintha mi sem történt volna. Újfajta gyümölcsre hozta meg a matróna étvágyát, aki nem lesz rest tenni azért, hogy mielőbb leszakíthassa magnak az áhított finomságot és minél több kedvét lelje benne. Ha nem ma este, hát majd máskor, de garantáltan el fogja érni, hogy megkapja, amit akar.

295. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-02-22 10:52:57
 ÚJ
>Ilztdar Nadzyr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 27

Játékstílus: Szelíd

// Dwirinthalen-bál //

*Mikor megkapja a figyelmet, akkor Sely egy kérdést tesz fel neki, amire a maga megfontolt tempójában válaszol.*
-A vendéglista cseppet sem hosszú, mert a tökéletesen megjegyeztem az eddigi vendégeket és azt kell mondjam, hogy nincs benne kihívás. A problémát maguk a személyek követik el, mert bizony történt egy-két dolog. Megnyugtatlak engem is ért kisebb sértés, azonban uralkodok magamon. A bál most fontos a Család számára, ezért kénytelen leszek a továbbiakban is lenyelni őket.*Ekkor jut eszébe, hogy miért beszélnek ezekről? Szabad kezével legyint, majd hozzáteszi finoman.*
-Felesleges ezekről beszélnünk ezen a csodás estén.*Megérkeznek az árnyak közé, akkor a sötételf matróna az állához ér, amitől kellemes dolgok jutnak az eszébe.*
-Hát hogyne.~Csak tudod még sosem voltam kettesben veled, s valami szép emléket szeretnék lopni magamnak.~*Neki nem kell sokszor elmondani, hogy merre figyeljen, mert ezután csakis a csodás szemeket nézi.*
~Érdekek mi? Meg kinek mi jó származik belőle. Egy adok és kapok kapcsolat, ami addig létezik míg az egyik fél azt nem mondja, hogy ennyi volt. Sok ilyen kapcsolat van.~*Ekkor csökkenti a távolságot Sely, akinek mozdulatára nem számít. Ha valaki véletlenül erre járna, akkor simán mondhatná, hogy valami készülőben van és ráadásul nem úszná meg egy pofán csapással.*
-Miféle butaságokra gondolok?* Teszi fel költői hangsúllyal a kérdést, hogy a másik csábító erejének engedelmeskedjen. Ha már az előtte álló nő megengedte magának azt a luxust, hogy figyelmesen hozzáér, akkor ő hasonló érzéseket szeretne elérni a másiknál. Két keze kinyúl, majd lassan odaér a nő derekához, miközben az íriszeibe van belegabalyodva. Onnan olvassa le az érintéseire a választ. Ha nem ütközik akadályba, akkor teljesen átkarolja a formás testét.*
-Butaság nem, ha összeakadok egy vérségi rokonnal, mert képtelen vagyok csábításából kiszabadulni? Sőt talán a többi is mind elítélendő.* Ajkai közelednek a matróna ajkai felé, miközben jobb keze a íves oldalon felfelé indul, majd kikerüli a telt domborulatok útját és kezével belesimít a másik arcába.*
-Ezek után, azt mered mondani, hogy nem kellene tartanom a haragodtól? * Vészesen közel vannak egymáshoz az ajkaik, és a helyzet veszélyessége miatt lassú érzéki szavakra vált.*
-Igen, te vagy a család ura, aki összefogja a sötét bárányokat.*Forró lehelete biztosan eléri a másik száját, miközben nyugodtan formálja a szavakat.*
~Annyira veszélyes ez a helyzet és mégis ezt teszem. De miért? ~*Naty jelen pillanatban teljesen ki van törölve az agyának minden szegletéből. Ezen örültségeit maga miatt teszi. Az ajka végül elsiklik a nő füléhez, hogy hallható érzéki hanggal beszéljen.*
-Én aztán nem tudom, hogy kitől féljek vagy sem.Én így közeledben mást érzek, mint más nők esetében is, aminek elég nehezen tudok ellenállni. A gondolataimnak nem tudok gátat építeni.* Az arcot simogató kéz finoman érinti a bársonyos hajzuhatagát, miközben a bal keze közelebb húzza gyengéden az előtte álló nőt.*
- De miért is foglalkoznál egy mellékági férfival? Alig tudsz róla valamit, másik részről ott van a többi. Ennyire hidegen hagylak? * Belefújtat a nő fülébe, és az arcot simogató keze a nő arcélén játékosan lecsúszik, aztán csatlakozik újra a másikhoz. Nem erős férfi Denhez vagy Lazzhoz képest, mert alapból nem harcosnak született.*
-De mindegy is! Talán jobb ha nem gondolok olyan eseményekre, mint egy ágy és két személy meztelensége. Vadító csókok, és testek mesteri románca.* Az utolsó szó után lehet érezni a légzésében, hogy mennyire fel van gyorsulva. Odalenn a két bűnös tenyér finoman karistolja ujjbegyeivel a Sely oldalát. Eltart egy ideig a szünet, közben újra farkasszemet néznek egymással.*
- Vérségi kapcsolat.*Ejti ki ajkán az utolsó szót mámorosan, miközben ajkai megindulnak a másiké felé. Megcsókolja a matróna ajkának a szélét, utána elengedi a másik testét és tisztes távolságban megáll előtte. Nem megy távolra, csak egy fél lépéssel hátrébb. Bíbor íriszek várják a történéseket. Akcióval valamit talán elindít, és az lehet jó vagy rossz.*

A hozzászólás írója (Ilztdar Nadzyr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.02.22 12:31:53

294. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-02-22 00:33:19
 ÚJ
>Domerios Endirquell avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 22

Játékstílus: Szelíd

// Dwirinthalen-bál //

*Valahol mélyen Dom szégyelli magát. Kicsit. Olykor. Mármint nem általában, csak Moon kapcsán. Őszintén kedveli a lányt, ez igaz, de valahol mégis kihasználja, hogy olyan kis ártatlan még. Persze, ha összevetné eddigi működését korábbi kalandjaival, most meglepő tartózkodást és szerénységet állapíthatna meg. Csak hát... olyan jó ez így. Kalandnak nem mondaná, hiszen a kis ártatlan flörtölésen túl még nem történt semmi. Egy-két csók ugyan elcsattant, de a körülmények speciálisak voltak. Azóta viszont... nagyon vigyáznak mindketten.
Moon kilépős szavain jót kuncog.*
- Szerintem valahol négy és öt között. Négy kell, hogy kitöltsék a sarkokat, egy pedig, hogy azért legyen kivel konspirálni.
*Adja elő a saját elméletét. A következő szavakra talányosan megcsóválja a fejét.*
- Ha nem a te családod rendezné a bált, mondanám, hogy lépjünk le és szórakoztassuk el magunkat... de ebben az esetben ez aligha lenne megoldható.
*Nincsenek illúziói. Személye így is épp eléggé gyanús a különféle családtagok számára, hát még ha "megszöktetné" Moont. ~ Na, akkor nem panaszkodhatnék arra, hogy nem elég izgalmas az életem. Soha többé. ~ Gondolja vigyorogva, majd szemrebbenés nélkül gyanúba keveri magát.*
- Ó, madárkám, az egyik legegyszerűbb és legjobb álca olyannak és annak mutatni magunkat, mint amik nem vagyunk. Te most egy kellemes, művelt és vonzó, ám ugyanakkor kissé szélhámos ifjú elfet látsz, nem igaz? Pedig az igazság ennél sokkal... kegyetlenebb. Én valójában egy öreg, egyszerű és goromba törpe asszony vagyok. Hitted volna?
*Kérdi kedélyesen, majd felnevet. És ha már bohózat, folytatja a bemutatkozással. Aztán pedig eltöpreng Moon egy korábbi kérdésén, és megcsóválja a fejét.*
- Hogy mit akarok? Ördög tudja... jól szórakozni. Különféle kisebb-nagyobb csínyeket és botrányokat okozni. És persze veled lenni.
*Feleli magától értetődően. Kis helyezkedés következik. Dom továbbra is marad a hintaágyban ülve, Moon viszont félig-meddig nekidőlve, félig-meddig rádőlve pihen. Az elf hosszú lábaival kicsit meghajtja a hintát. ~ Mi se vagyunk normálisak. Ilyenkor kint ülni... Sebaj, ha bármelyikünk meghűlne, majd a másik ápolja. ~ Gondolja szinte hátsó szándék nélkül, amikor megérkezik a kutya. Moon szavait hallva okosan bólint egyet.*
- Értem. Jó terv, tetszik. Akkor egy évig még aggódom miattad és érted. De azért majd szólj, ha a kiképzést utcákon és külső területeken folytatjátok. Akkor veletek tartanék.
*Kacsint a lányra, és meghajtja kissé a hintaágyat.*
- Szerintem beszélgessünk még kicsit. Aztán menjünk be táncolni! Mit szólsz ehhez az ötlethez?

293. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-02-21 23:38:50
 ÚJ
>Xselyahra Dwirinthalen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 59

Játékstílus: Szelíd

//Dwirinthalen-bál//

*Szavai úgy tűnik, a kívánt hatást váltják ki, hiszen Lazzur nem távolodik, állja a közelséget, sőt, egyik kezével és a derekán és végigsimít. Elég vékony a ruha anyaga, bele is borzong a hűvös fém érintésébe, bár egészen más okból, mint azt nagybátyja sejtené.
Talán jobb is, hogy megjöttek a vendégek, így a meggondolatlanság eltolódni látszik egy alkalmasabb időpontra. Illendően köszönti az újonnan érkezőket, kedves és bájos, amilyennek egy vérbeli házigazdának lennie kell. Ez is csak egy szerep, ami ahhoz kell, hogy előrébb juthasson a ranglétrán.
A vendégek már halló- és látótávolságon kívülre értek és Ilz még nem bukkant elő, így újra van egy kis magányuk, hogy a matróna kielégítő választ kaphasson a felvetett ötletre. Lazzur nem is késlekedik, és ha nem is teljesen egyenesen, de épp elég jó választ ad ahhoz, hogy Sely megértse, aminek gyümölcse egy csábosan kihívó mosoly.*
-A tapasztalat idővel jön és a suhancok után felüdítő változatosság lenne, ha egy érdes, öntudatos kéz is megmutatná, mire képes.
*Önkéntelen mozdulattal nyalja meg az ajkát, nem is akarja leplezni, hogy kellemes irányt vett a beszélgetés és ez ínyére van.*
-Szeretem a veszélyt és a kalandokat, már csak a kérdés, hogy te miképp állsz ezekhez.
*Puha ujjai olyan finoman érik az arc bőrét, hogy annál még a langy szellő sem lehetne óvatosabb, az érintés is inkább csak idegborzoló simítás.
Keze visszarebben, még pont idejében, hogy Ilztdar ne gyanítson semmit. Mivel Denawarien még mindig a benti nőstényekkel van elfoglalva, igaz, most utasításra, így semmi akadálya nincs, hogy a másik férfirokonra is fordítson némi figyelmet. Ki tudja, még akár jól is elsülhet. Igaz, a sétára invitálást kicsit döcögősen fogadja el, de az eredmény a lényeg.*
-Ez esetben pihenj sokat, bácsikám, minden erős karra szükség van.
*Érti, amit ért és úgy válaszol, ahogy helyesnek tartja, mielőtt végleg Ilz kapná meg minden figyelmét.*
-No lám, ennyire sok dolog történt máris vagy csak túl hosszas a vendéglista, hogy mindenkit észben tarts?
*Érdeklődik kedvesen a fejszellőztetésre, egyelőre nincs kedve kemény kezűnek mutatkoznia, hiszen ahogy Laz is rávilágított, ha valóban egyben akarja tartani a családot, láncok helyett érdekkel kell magához fűznie őket.
Az elnyúló pillantás, ami egyértelműen ruhájának és testének szól, nem zavarja, élvezi, ha férfiak adóznak a szépségének még akkor is, amikor pedig nem az volt a célja, hogy kocsányon lógjanak a szemek.*
-Köszönöm, igyekszem jó formában tartani magam.
*Amikor a kúria sarka már eltakarja őket, szabad kezét felemeli és Ilz álla alá nyúlva óvatosan feljebb biccenti a fejét.*
-A szemeimet még mindig idefent tartom, kedves rokon. Nem mintha nem lenne hízelgő, ahogy nézel, de nem illendő ennyire feltűnően méregetni egy hölgyet, különösen azt nem, akihez vérségi kapcsolat fűz.
*Elnézően mosolyog, hangjában is csak halovány feddés van, mintha épp egy gyermeket okítana jó modorra.
A költői kérdést, miszerint hogy érzi magát, megválaszolatlanul hagyja, nem több ez, mint egy kötelező esemény, amit mosolyogva kell túlélnie, nincs oka, hogy bármi élvezhetőt találjon benne, kivéve talán...
Ő is megáll és kérdőn pillant a hímre, karját elvonva tőle és kezeit gyomortájékon keresztezve. Vajon erre a kérdésre valóban felelnie kellene?*
-Ha az érdekek úgy kívánják, akkor helyesen teszi, ha viszont nem, ostoba, aki nem hallgat. Pontosan miféle butaságokra gondolsz? És mitől kellene tartani?
*Nem tudja meghazudtolni magát, mivel a ház oldalánál vannak, ahova nem ér el fény és nincs senki a közelükben, egy lépéssel lecsökkenti a távolságot, egyik tenyerét rokona mellkasára fekteti és mélyen a szemébe néz.*
-A család teljhatalmú ura vagyok, aligha hiszem, hogy rajtam kívül bárkitől is tartanod kellene, Ilztdar.
*Vajon félreértette volna a kérdés lényegét? Netán csak játszik? Nála sosem lehet biztosra megmondani.*

292. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-02-21 19:29:29
 ÚJ
>Ser Lazzur Dwirinthalen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 17

Játékstílus: Szelíd

//Dwirinthalen-bál//

*A túrós hátú vén ló tudja, vagy is gondolja, hogy Úrnője mindent elkövet azért, hogy a család kötelékei csak kötelékek legyenek, ne pedig láncok. Ám Lazzur veleszületett paranoiája miatt minden mögött hátsószándékot sejt. Ezt pedig Sely láthatóan nehezen viseli. Lazzur csak bólint és így szól:*
-Csak gondoltam... nyíltan is elmondom és figyelmeztetem. Ezt lehet még elmondom az elkövetkező... rövid időben míg itt leszek...
*Mondja Lazzur. Kicsit kiduzzasztva azt, hogy nincs túl sok már az Ő csontjaiban. Annak ellenére, hogy negyvenes éveinek legvégét és az ötvenesek elejét tapossa, már érzékeli, hogy megöregedett. A koravénség jelei...
Ám a téma hamar tova száll, s nőies úrnője előhuzakodik... eléggé magas kívánságával. Redukálja a távot, ám Lazzur merevsége s dermedtsége nem száll tova, érdeklődve, s vélhetően gondolkodva hallgatja Sely ajánlatát.
Ágyas és testőr... nincsenek illúziói, vajon Úrnője rajta kívül hány ágyast tart s tartana. Volt feléjük egy mondás: 'Közös lónak túrós a háta...' ugyanez a mondat meg volt nőkre is. S volt egy alapelve miért ne osztozzon mással egy ágyon. Még ha az szűk ismerősi kör is. Hallott véren keresztül terjedő borzalmas betegségekről... melyektől az ember lekaparja a bőrét. Kissé szkeptikus...
Ám Sely feszes keblei s dereka, nyakának íve és nőstényekhez mérten erős kipárolgása, elfeledtet pár dolgot Lazzurral. Bizonyos pillanatokra... Vasba vert keze megsimítja Sely oldalát. A hideg vaskéz szinte kegyetlenül ér hozzá, ám finoman a meleg női testhez...
Ám hirtelen elrévedt tekintete megélénkül. Vendégek.
Lazzur ellép az Úrnője elől, s teljesen rideg arckifejezéssel néz a vendégekre, akik bebocsájtást is nyernek.
Hogy megmozgassa közben ebét, így szól:*
-Leány! Lábhoz.
*Azzal Lazac átbaktat Lazzur mellé és tüzetesen nézi meg magának a vendégeket. Hegyes fülei az égnek állnak, ez jelzi, hogy megjegyzi a dolgokat amiket hall.
Lazzur csak árgus tekintetével figyeli a meghívottakat és néha biccent egyet-egyet köszönésképp.
Kisvártatva ismét lélegzetnyi időhöz jutnak. Amit vélhetőleg Úrnője el is vár, hogy Lazzur kihasználjon.*
-'Vén kecske is megnyalná a sót...' tartja a mondás Úrnőm. Szerencsére én nem vagyok kecske.
*Mondja sokat sejtetően, de a maga hideg hangnemében Lazzur.*
-Érdekes húrokat penget maga Úrnőm. Veszélyes húrokat... Ám gyakran a veszélyes dolgok a kalandosak... ám a kalandok gyakran halálosak.
*Ám nem fejtheti ki véleményét teljesen. Pedig lehet 'megérintették' volna még ezt a témát komolyabban is, ha csak nem jelent volna meg a mellékági rokon... Ilztdar.
Lazzur csak leviszi a hangsúlyt s a közeledő Ilzre néz, ám tekintete gyanakvó... A közös ló és annak átka. Gondolja, s a pihenőre csak így szól:*
-Igen, az én koromba már kell a pihenő. A 'komolyabb' munkákhoz.
*Éles a füle annak kinek éles. Ez felkérés volt keringőre. Lehet a vén kecske tényleg megnyalja azt a bizonyos sót vagy csak a kecskének mekegése volt ez.
Lazzur pedig miután eltávolodik Úrnője, fejére kapja sisakját s vár tovább. Mintha semmi nem is történt volna.*

291. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-02-21 00:18:36
 ÚJ
>Ilztdar Nadzyr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 27

Játékstílus: Szelíd

// Dwirinthalen-bál //

*Egy kicsit foglalkozik a vendégekkel, mikor alaposan megjegyzi az arcukat és köszönti őket tiszteletteljesen. Azon kívül nem rejti véka alá, hogy jelen pillanatban velük egy cseppet sem szeretne szóba elegyedni. Sely elbűvölő mosolya megfogja őt, mert így egészen más oldalát ismeri meg rokonának.*
~Hm nem is gondoltam volna, hogy tud így mosolyogni. Ilyen, csábítóan.~*Mikor rájön, hogy miről beszél; akkor zavartan fordul egy pillanatra, hogy rendezze magát, ám a matróna felé szól.*
-Nem!* Vágja rá, miközben szembe fordul a másik szép nővel a mai estén. Bíbor íriszei belenéznek a másikéba, miközben leesik a tantusz, hogy rosszul válaszolt neki.*
-Vagyis igen! Egy friss levegő nem árt senkinek sem.*Együtt sétálni Selyvel, amit nem hétköznapi dolognak ítél és ráadásul ilyen csinos öltözetben mindketten.*
~Miért is ne? Ettől semmi bajom nem lehet.~*Állapodik meg magában, miközben a kinyújtott kezet finoman elkapja. Az ujjai cseppet sem durvák, hanem finom puhaságúak és meglepően kecsesen mozognak.*
-Igen, veled tartok. Legalább kiszellőztetem az agyam.*Tele van a feje gondolatok sokaságával. Kellene valami, ami igazán kikapcsolná és felfrissítené. Ha elindulnak lassan, akkor ránéz a sötételf nőre. Tekintete önkénytelenül is végigjárja annak formás íveit, ami nőiességéről ad tanúbizonyságot. Nem sietteti szemét, hanem úgy legelteti a szemét rajta, mint a pásztor a juhokon.*
~Hm, micsoda vonalak.~*Ott felejti íriszeit a telt idomokon és így szólal meg.*
-Gyönyörű és tökéletes vagy a bálon, ami azt illeti a legvonzóbb.*Nem tudja fakítani szavaival a másik szépségét még annak ellenére sem, hogy Natyt jobban vonzza. Ezután felidézi magában az említett személy alakját, aztán végül elhessegeti.*
~Ő most haragszik rám, mert felbontottam az esküt.~*Tudja le a kérdést, miközben magától feltesz egy kérdést.*
-Jól érzed magad a bálon kedves rokon?* Két lélektükrét közben szemmel láthatóan a finom test és annak csomagolása köti le figyelmét. Talán óvatlan, hogy ilyen felhőtlenül sütkérezik a látványában; ám neki eszébe sem jut, hogy talán ez végzetes cselekedet.*
~Egyáltalán nem rosszabb tőle, sőt egészen megszokható jelenség.~*Sóhajt fel fájdalmasan, és most először néz másfelé. Mint aki álomból ébred fel kap észbe, hogy mit tett az elébb. Elfordul egy picit, mert tart a másik reakciójától, Meg egyáltalán mit fog gondolni róla, de ennek ellenére a helyzet csábító.*
-Ami engem illet...*Nem tudja gondolatait a helyes irányba terelni, majd szemei visszatérnek az érett vonalak cirógatásához.*
-...kellemesnek mondhatom. Van pár vendég, aki nem éppen bálhoz illendően viselkednek, azon kívül nincs semmi gondom.*Észre se veszi, hogy kicsit megnyílt az unokanővére előtt és lassan úgy fecseg mint egy nő.*
-Én mindenesetre mindent megteszek, ami tőlem telhető.*Lehunyja a szemét pár másodpercre és közben megáll.*
-Szerinted értékelhető az a személy, aki felfedi a másik személy előtt mit gondol a másikról? Sőt mi több butaságokat is tenne az adott pillanatban ha nem tartana valamitől.

290. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-02-20 23:10:45
 ÚJ
>Xselyahra Dwirinthalen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 59

Játékstílus: Szelíd

//Dwirinthalen-bál//

*Lazzur szavaira felvonja a szemöldökét. Gyanítana valamit? Vagy csak általánosságban beszél?*
- Eddig senkit nem sértettem, tudtommal elődeimhez képest semmiféle zsarnoki intézkedést nem tettem.
*Vonja fel a szemöldökét valamivel hűvösebb hangot megütve. Nem szereti még a burkolt fenyegetéseket sem. Egyenrangúként kezeli a tagokat, még a hímekkel sem érezteti, hogy szolgasorban lenne a helyük, akkor mégis mi a probléma? Még a mellékágat is befogadta, az emeleten kaptak saját szobát... Nem látja be, miben tett volna bárkinek ellenére.
A vendég távozik, újra kettesben maradnak, így nyugodtan visszatérhetnek az intimebb hangnemhez és témához, amit kényszerűségből kellett félbehagyni.*
- A testi élvezeteket sosem vetettem meg, efféle szolgálatot pedig sosem vetettem meg egyetlen férfitól sem, ha az méltónak tűnik, hogy ágyamba fogadjam. Ha már úgyis kendőzetlenül beszélgetünk, bevallhatom, hogy szívesen megnézném egyszer azt is, mi bújik a páncél alatt. Hidd el, te sem bánnád meg, nálam nem csak láncokból áll az ágyam, mint anyámnál.
*Mind közelebb és közelebb hajol, míg végül, ha Lazzur nem távolodik el, már csak pár centiméter választja el az arcukat, forró lehelete nagybátyja bőrét cirógatja. Tekintetében bujaság lángja táncol, igaz, röpke pillanat az egész, hiszen újabb vendégek érkeznek és a matróna nem leplezheti le, hogy bujasága vérfertőző viszonyokba csábítgatja rokonát.*
- Jó estét, Xselyahra Dwirinthalen vagyok, az este házigazdája. Kérem, fáradjon beljebb és érezze jól magát.
*Kedves mosolyával invitálja beljebb Roxanát, majd tekintete máris a begördülő hintóra esik, amiből három alak lép ki. No lám, igazi nemesek? Mielőtt a n a kislánnyal csak úgy elsétálhatna mellettük, közelebb lép és kedves mosollyal fordul eléjük, félig elállva az utat, de mégsem feltűnően. Ő most csak a szívélyes házigazda, aki személyesen szeretné minden vendégét köszönteni.*
- Szép estét kívánok. A nevem Xselyahra Dwirinthalen, a család feje és a bál házigazdája. Örülök, hogy elfáradtak, érezzék jól magukat.
*Szavai a kis duó mögött érkező férfinak is szól, Zet szavai viszont váratlanul érik. Megfordul és csodálkozva pillant a felszolgálóra, majd vissza a hármasra.*
- Az ön meghívottjai? Nos rendben van, ez esetben eltekintek a fizetéstől, fáradjanak beljebb. Zetriat, egy pillanatra!
*Inti magához az elfet, miután a legújabb vendégek bementek a terembe.*
- Minden rendben? Fáradtnak tűnik. Tartson fél óra pihenőt, utána viszont tisztességes munkát várok el.
*Félmosollyal ereszti útjára Zetriatot, hadd menjen, hogy igyon valamit és pihenjen, gondolja, hogy egyedül nem könnyű ez a munka.
Talán pár perc magány akad, hogy Laz kellő replikát mondhasson a korábban felvázolt "munkalehetőségre", mielőtt Ilz megérkezne. Sely őt is elbűvölő mosolyával fogadja.*
- Ilztdar, friss levegőre vágytál te is? Sétálnál velem egyet a ház körül, amíg drága bácsikám is tart egy kis pihenőt. Megérdemled, Lazzur. Nos, kedves rokon, indulhatunk?
*Nyújtja kezét Ilz felé, válaszra várva.*

289. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-02-20 19:29:40
 ÚJ
>Ilztdar Nadzyr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 27

Játékstílus: Szelíd

// Dwirinthalen-bál //

*Ami a Naty-tól elválást illeti, az cseppet sem mondható kellemesnek, ám nem is várt ettől jobb válaszra.*
~Ezt aztán jól megcsináltad!~*Korholja magát, miközben egy percig követi a távozó formás nőstényt. Mikor visszasétál a lantoshoz, akkor a tekintete megkeresi Den-t és a két idegen hölgyet, hogy ellenőrizze őket.*
~Itt is minden rendben, akkor úgy néz ki, hogy keresnem kell valami elfoglaltságot.~*Alaposan körülnéz a teremben, aztán megpillantja Sely-t, aki Laz társaságában látható és közelükben ott van a felszolgáló inas.*
~Tökéletes! Régóta nem szóltam hozzá a matrónához, és ráadásul megfelelő alkalom, hogy felkérjem egy táncra.~*Morfondírozik magában, azonban még picit hezitál, mert szemmel kell tartania a jelenlevőket. Mikor megelégelte az álldogálást, akkor célirányosan megindul a Ház úrnője felé, hogy tiszteletét tegye nála; s ha kapható egy kis mozgásra, akkor szívesen eltáncol vele, miközben valamiről elbeszélgetnek. Lassan szeli át a távolságot, azonban megérkezése után veszi észre az új vendégeket.*
- Szép estét! Kellemes időtöltést.*Szól szelíden hozzájuk, miközben odafordul Sely felé, azonban hirtelen meggondolja magát és nem szól semmit.*
~Inkább ő szólítson meg engem, aztán alakul.~*Kihasználja helyzetét és megnézi Eleonort jobban, ám rájön egy cseppet sem az ő esete.Lenéz Emmára, amitől egy kisebb mosoly jelenik meg az arcán, de csak egy percig díszeleg ott. Végül az idegen férfit nézi meg, aztán be is fejezi az elemzést.*

288. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-02-19 20:00:00
 ÚJ
>Zetriat Iuthar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 35

Játékstílus: Megfontolt

//Dwirinthalen-bál//

*A vendégek egyre csak szállingóznak, a munka pedig egyre több. Zetriatnak egy pillanatnyi nyugta sincs, tálcájáról gyorsan fogynak az ízletes szeszes, vagy éppen alkoholmentes italok, ki mit kíván. ~A kezem kezd fáradni, rám férne egy váltás, még ha egy kis időre is.~ Jobb karja alig észrevehető remegésbe jelzi fáradságát, egyedül úgy pihentetheti ha cserélgeti a tálcát. Tekintete egészen idáig a termet pásztázza, de most az ajtóban állók vonják magukra figyelmét, az újonnan érkezők valahogy ismerősök az elf számára, bár a nagy tömegben nem lehet biztos benne. A kiváncsiság furdalja oldalát, a lába önkénytelenűl is elindul a társalgók felé. Teste teljesen ledermed, mikor meglátja kik az érkezők, szerelme gyönyörű ruhakölteményben tündököl, Zet figyelmét a nő szépsége teljesen eltereli a többiekről. Csak később veszi észre a nő kezét szorongató Emmát, most is mint mindig elbűvölő és aranyos. Arcára aprócsak mosoly kúszik, várta már ezt a pillanatot, de nem gondolta, hogy ily hamar eljön. A boldogságát Elbe karoló férfi látványa töri meg. ~Hát ő lenne... a kérő?~ Az elf nagyot sóhajt, nem állhat így itt tovább folytatja útját egyenesen úrnője mellé, ott megáll és meghajol a három érkező előtt.*
-Üdvözlöm Önöket, Hölgyeim... Uram!
*Köszöntésébe fáradtság és kis szomorúság vegyül. A következő szavakat már Selyhez intézi.*
-Asszonyom, kérem engedje be a két hölgyet, és az urat belépődíj nélkül, ha kell vonja le fizetésemből, kérem!

287. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-02-19 15:49:27
 ÚJ
avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Dwirinthalen-bál//

* Elérkezett végre a várva várt este. A városban elterjedt az idekötöző nemesi kúriáról az a hír, miszerint nem sokára egy bál kerül megrendezésre ott. A Nesayang házba is eljutott előbb a híre, azután pedig maga a meghívó is, melyben tájékoztatták őket, hogy örömmel látják a család tagjait a bálon. Igaz a három családtag mostanában el volt foglalva mégis úgy döntöttek részt vesznek a bálon. Az este fekete fátyla került fel az égre, rajta ott díszelegnek a megszámlálhatatlan mennyiségű csillagok és az égitestek is, melyek közül a holdat látni legjobban. Megérkezik a hintó a nagy ház elé, amelyből kiszáll a két lány és Hodrel is. Emmán egy csinos kis sötétkék ruhácska van a hozzáillő kiegészítőkkel, ékszerekkel. Kiszállva a hintóból megfogja Eleonor kezét, nehogy a nagy házban lévő forgatagban elvesszen a kislány.*
- Jendfeny, úd jec.*tesz ígéretet amikor El lehajol hozzá és közli vele, hogy nem szabad elmennie mellőlük. Beérve rengetegnyi vendéget látnak, ebből igazán sok való a sötételf fajtából. Emma számára ez a ház és benne a meghívottak mind nagynak látszanak, ami nem is csoda, hiszen a felnőttekhez viszonyítva ő még bizony aprócska termetű leány.*

286. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-02-19 08:28:03
 ÚJ
>Moonxylwery Dwirinthalen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107

Játékstílus: Megfontolt

// Dwirinthalen-bál //

* Milyen kényelmes is tud lenni egy hintaágyban Dom mellett üldögélni. Talán még a különleges körülményeket is képes volna elfelejteni. Azt, hogy otthon van a kúriában ahol többnyire minden szem a másik hibáit lesi, hogy abból későbbre előnyt kovácsolhasson magának. Moon még csak egy fiatal nőstény, nem sokat ad az efféle harcoskodásra mégis elméjében már ő is raktározza az információt és a lopott szemvillanásokat. Ki kire néz szépen, túlságosan is avagy ki felé lövell gyilkos szemvillanásokat. Mit hallhat a lépcsőfordulóból véletlenül meg vagy milyen elvétett cselekedet lehet jövőben a hasznára. Egyenlőre nem gondol a felhasználására de már kezd összeállni egy igen furcsa minta az elméjében a ki kivel kérdésekre. Per pillanat csak rendezget és ebben a nagy kavarodásban épp előkelő helyet foglal el Dom személye is. Hogy kellene úgy forgatni a lapokat, hogy megfelelő legyen, hogy a bálteremből ne egyenesen a sötét szobába kerüljön. Mielőtt kiléptek volna a teraszra még épp tekintetével elkapott az ajtóban négy újabb érkezőt de mivel nem ismerte őket így sok gondot nem fordított rájuk.*
- Igen, elférnek de azért kíváncsi volnék mennyi a felső határa a teremben kényelmesen táncolni és beszélgetni tudó Arthenioriaknak.
* Na igen most bújt elő belőle a geometria tanulmányinak emléke amit egy itteni elf tudós próbált megértetni vele. Majd mosolyogva folytatja *Szerintem most is felmehetek a szobámba ha akarok csak éppen nem illik viszont szomorkodni, a hangulatot rontani nincs értelme, hogy itt legyek.
*Amit kimondott, hogy családja sznob a saját szemében nem rossz inkább csak különleges így nem érzi sértőnek sem a fogalmat. Ők már csak ilyenek, ez van ha az elf mélységi, ráadásul még jó családba is született. És akkor most van az, hogy Moon veszítette a fonalat. Túlságosan naiv ahhoz, hogy rosszat tudjon gondolni egy ilyen angyali arcról, még akkor is ha azok a fények az elf szemeiben igen nagy fokú csibészséget feltételeznek.*
- Gyanúba keverted magad? *kérdi csodálkozva *Ugyan mivel. Egy jó modorú elf vagy akit pont ezért én hívtalak meg ide a családunk báljára. Miért ki vagy és mit akarsz Dom? *teszi fel a kérdést igen komolyan. Hiába a helyzet ezt adta, a véletlenül kimondott szavak elég nagy gondba keverték az elfet. Most lesz érdemes valamivel elütni a választ vagy egy nagyot blöffölni. Azért az elf bemutatkozásán jót mulat, főleg a birodalmak dögvésze résznél kuncog fel.*
- Próbálkozni mindig lehet, aztán vagy sikerül vagy sem. *mondja cinkos mosollyal ajkain miközben felnéz az elf szemeibe, vállain pihentetve fehér fürtös fejét. Egy ideig csak hallgat, nem akar több szót vesztegetni Dom és barátja meggondolatlan cselekedetére mert olybá tűnne, hogy alig ismeretségük ellenére is túlságosan félti az elfet. Talán csak a karja vándorútjára emeli meg egy kicsit a fejét, hogy e képen most már az legyen a párnája egy rövidke időre. Ennél közelebb már ténylegesen csak kevés cselekedettel lehetnének.
Démon érkezése zavarja meg az idilli helyzetet, Moon hamar a kutyus felé is fordul és Dom érdeklődését is egy ideig a négylábú élvezheti.*
- Dehogy, és nem is fog. *mondja mosolyogva *Meg akarom tanítani, hogy jelszóra támadjon na meg az alap iskolát is ismernie kell. Tudod a feküdj, ülsz, maradsz jelszavakat de ezen kívül szerintem hagyom hadd éljen szabadon. Szóval határai lesznek de nem szeretnék vérebet nevelni belőle, úgy is benne van a vér, az anyja fajtája! *mondja majd még hozzáfűzi *Láttad a bejáratnál Lazacot, olyan jól nevelt kell legyen ő is majd ha felnő.
*Mosolyogva hallgatja az utolsó szavakat*
- Igen, úgy egy év múlva már tökéletes harcostárs lehet! *mondja majd ismét befele fülel *Mit szólsz? Beszélgetünk még vagy bemegyünk falatozni, inni és táncolni? *kérdi miközben üres poharát szórakozottan megforgatja tenyerében és hallgatja a bentről érkező érdekes dallamokat.*

285. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-02-18 17:51:11
 ÚJ
>Louis L Archel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 142

Játékstílus: Szelíd

// Dwirinthalen-bál //

* S a szárnyalás hirtelen vaddá válik. A felgyorsuló ritmust hallók láthatják lelki szemük előtt, ahogyan a két madárra rátalál egy karvaly, s sebes reptével elválasztja a madárkapárt. Ragadozó ez, gyors ritmusú mélyebb húrok üres és lefogott pengetései jellemzik vad száguldását, melynek egyetlen célja, hogy legalább az egyik részét a párosnak elpusztítsa. Kezdetben a mély húrokon repülő nagyobb madár lesz alul, s mintha le is zuhanna, hangjegy teste egyre mélyebb és mélyebb taktusok áldozatává lesz, míg végül már nem hallható. Ekkor a karvaly hangsora emelkedni kezd, s ostromolni kezdi az aprócska magashang-madárkát, aki épp csak el tud illanni trilláival az erőteljes hármashangzat csapások elől. Vad cikázással kerülgetik egymást, s akkor a hirtelenből egyre feljebb emelkedve visszatér a mélyhangú nagymadár, s egyetlen jól irányzott támadással, s egy végzetes akkord-csapással eliminálja a karvaly-kvintet. Az lassacskán a mélybe zuhan, még károg egyet félhang csőréből, majd végképp némaságba merül. Ekkor egy ideig csak a szél dübörgését hallani, s a felhők halk suhanását, majd előbb a magas hangokon szálló madárka csiripel, arra válaszol a mély hangú, míg melódiájuk ismét összefonódik, s újfent indulnak a távolba, egyre halkulva, egyre inkább beleveszve a horizonton tomboló aranyló nap fényébe, melyet középmagas hangok jellemeznek. *
* A megszokott keringői ütem a gyors támadás alatt megváltozik, ha Louis dúdolászná az ütemet, valahogy így hangozhatna: pam parapam pampam pam parapamm pamm pam paraparaparapara pammpammpamm paraparapamm pamm pamm, stb. Eztán visszaáll a keringő ritmus egy ideig. *
* Az elálló zene után Louis főhajtással meghajol a dallam előtt. Régi szokása ez, mintha afféle rítus lenne. Mikor fejét felemeli, a lantot félre teszi, iszik egyet a jó féle borból, amit kért, aztán előveszi a lyrantot. Most bizony egy hősi dallam fog következni. Persze táncolható. *

284. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-02-18 15:54:49
 ÚJ
>Denawarien Dwirinthalen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 36

Játékstílus: Szelíd

// Dwirinthalen-bál //

*Mivel hezitálni látszik a nő, így a táncot inkább mellőzi. Bezzeg ha rögvest a lényegre tért volna, lassú, esetleg gyorsabb keringés, s tánc közben társaloghatnának. Ám Den számára ezen az estén fontos, hogy egy perc se vesszen kárba. Így is inkább csak a másik sötételf elől próbál menekülni. Az utálatot nem szép dolog egy nemesi bálon mutogatni, jobban teszi, ha elrejti inkább a felé érzett dolgait. Inkább a másikra koncentrál, ki itt van előtte.*
- Javallom, az elején.
*Mondja mosollyal arcán. Immár szelíddel, nem pedig kedves kis vigyorával. A vérfagyasztó farkasvigyort meg aztán tényleg jó mélyre rejti. Csak mikor érzi a terjengő sötétséget, a káosz kibúvó magvát, akkor kerekedik képére, így inkább csak figyel, s vár...*
- Örvendetes, hogy nem személyem ellen irányult a tett. S ez esetben elnézem...
* ~ Az én házam, az én váram... ~ Csendül az ódivatú gondolat, s bár sántít kicsit a megállapítás. Nem az ő háza ez, Xselyahra úrnő tulajdona, ahogy ő maga is. Ám mint felelős szervező, joga lehet rá, hogy ítélkezzen, míg tart a bál, ám még így sem írhatja soha felül nővére szavát. Nem mintha akarná...*
- Látom, kedvére van Louis úr muzsikája.
*Szélesedik kicsit mosolya, ahogy a ringatózó testet figyeli. Közelebb lép és kissé előre hajol, ahogy jobbját nyújtja is kettejük közé.*
- Eruniel papnő bizonyára megérti, ha elrabolom Önt egy táncra... Ha volna kedve.
*Nőcsábász mosolyát hátrahagyja, inkább a mézédes és udvarias álcát húzza magára. Rég volt, hogy ez kellett, talán utoljára még mikor anyjuk élt, s ő szervezte a mélységben a bált. Akkor ő is csak egy páncélos volt, ki őrizte a vendégek épségét, s kiszimatolta az ármányt. Akkor csak a végén volt alkalma táncra, s csak a szolgák közül egy fiatal lánnyal. Emlékei szerint elrabolta a szívét, miért a fiatal ember nagy árat is fizetett... Szívét adta Dennek, ám a Család az életét vette...
Ha Aelandra elfogadja a felkérést, úgy lassú keringőre hívogatja Den testével, s kicsit gyorsabban pendül a ritmussal, mikor azok a félhangok beütnek. Érződik is, hogy mit kíván ezzel elérni az Archel, Denawarien bár nem szakértő, jártas a zenélésben...
Közben pillantása az ajtó felé is kitér, hol egy kis nemesi csapat, egy nő, egy férfi,s egy leány gyermek jön. Bizonyára átjutnak, hiszen nemesi vér kötelezi őket, hogy a belépő árát megadják, ha már nem meghívottak. Hiszen, ha jól emlékszik, Lazzur-nak is elfeledte említeni, de csak két személy volt listázva, s egyikük már bent van. Erre eszébe is ötlik, hogy sehol nem látja a nyavalyás elfet, meg lányát. Arról meg aztán végképp fogalma sincs, hogy Ilz az ő titkát árulja el éppen Naty-nak... Pedig ha tudná, bizonyára kicsit megdögönyözné a férfi arcát... Az új karmokkal, miket a kovácsnál készítettet.
Ám figyelme hamar visszatér a táncra, szerencse, hogy a több éves nevelés segít, hogy a zene ritmusát hallva, még gondolatai közt is tudjon kutatni, míg lába szinte magától viszi. Már, ha Erynthanae elfogadta a felkérést.*

283. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-02-18 00:31:03
 ÚJ
>Domerios Endirquell avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 22

Játékstílus: Szelíd

// Dwirinthalen-bál //

*Szerencséjük van. Miután majdnem minden fontos vendéggel és házigazdával szót váltottak, észrevétlenül kiosonhatnak a szabadba. Bent pedig kezd igazi kis tömeg kialakulni. Ami nem baj. Egy bálon az a jó, ha sok vendég van. A házigazdáknak is, a vendégeknek is. Nekik pedig különösen. Ha sok vendég érkezik, akkor a háziaknak kevesebb idejük lesz velük foglalkozni.*
- Sok jó népség egy nagy fogadócsarnokban is elfér. Általában.
*Feleli Moon szavaira, majd elvigyorodik.*
- Tudod, egyszerre előny és hátrány, hogy otthon vagy. Előny, mert ha vége az egésznek, csak felmész a szobádba, és már otthon is vagy. És hátrány, mert ha valami nem tetszik, nem vonulhatsz fel a szobádba, mondván, te most hazamész. Legalábbis egy jó ideig még nem.
*Meséli, miközben már a kabátot hámozza le magáról.*
- Ugyan, ez csak természetes!
*Legyint gálánsan, majd cinkosan felkuncog.*
- Huhh! Ezt te kimondhatod róluk. Én nem mondhatok semmit. De így van ez jól.
*Mondja bölcsen, miközben helyet foglalnak a hintaágyon. Moon a csillagokat nézi, Dom Moont. Aztán a kétkedő pillantásra az elf csirkefogó visszavonulót fúj, és lehajtja a fejét.*
- Köszönöm. Bár még nem tettem semmit, amivel kiérdemeltem volna. Sőt, ha úgy nézzük, eddig csak még inkább gyanúba kevertem magam, hogy ki is vagyok és mit is akarok...
*Veti fel álságos sunyisággal, majd felnevet.*
- Akkor ezek szerint te még nem hallottál Domerios Endirquellről, a Rettenetesről? Hadseregek összeroppantójáról, királyok végső ítélőbírájáról, birodalmak dögvészéről... nem hallottál, mi? Hát én se.
*Csóválja meg kissé a fejét, hogy önmaga kifigurázása teljes legyen. Moon voltaképp nem téved. Ő nem egy olyan birkózós-harcias elf. Tud harcolni, nem is rosszul, de nem ebből él. Az tényleg csak a legutolsó megoldás. Vagyis ha már menekülni sem lehet a baj elől.
Moon szavait hallva finoman elmosolyodik. Ilyenkor érzi, mennyire két külön világból érkeztek. És hogy mennyire nem számít ez most. Ahogy a lány játékosan meglöki a vállával, majd hozzábújik, hetykén felveti a fejét.*
- Azért én tennék egy próbát!
*Mondja magabiztosan, aztán sóhajt egyet.*
- Hát... úgy, hogy még részegek voltunk mindketten. És valamiért azt hittük, hogy az indulni készülő hajó odamegy, ahová mi akarunk. Végül fordítva lett. Ó, amiatt ne aggódj, hogy nem láttuk volna többé egymást! Rossz pénz nem vész el. Rossz elf pedig főleg nem.
*Mondja magabiztosan, és átöleli Moon vállát, hogy érezhessék egymás közelségét.*
- Én erről nem tudok. Akkor és ott nem voltunk épp a legjobb cimborák. De túléltük mindketten. Szóval gond egy szál se!
*Mutat rá vígan, amikor pedig a leány viszonozza a bókot, mosolyogva biccent, de nem szól többet. Nem is kell, mivel hamarosan neszezést hallanak, és megjelenik egy dobermann-kölyök. Dom mosolyogva szemléli meg a még bőven növésben levő kutyát.*
- Embert is eszik már? Vagy még nem?
*Kérdi komolykodva, majd lenyúl, és barátságosan megsimogatja a cipőjét szagolgató Démon fejét.*
- No, még egy-két hónap, és nyugodt leszek, hogy lesz megfelelő őriződ.

282. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-02-16 07:33:15
 ÚJ
>Moonxylwery Dwirinthalen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107

Játékstílus: Megfontolt

// Dwirinthalen-bál //

* Valami okból ideges de, hogy miért azt nem érti. Rosszat tenne? Nem. Mi rossz van abban, ha egy régi kedves ismerőssel beszél a mélységi lánya. Talán az egyetlen gond az, hogy Dom nem olyan grafitszín bőrű mint ő, vagy pedig fordítva, hogy Moon haja nem aranylóan szőke és szemei nem égszínűek, így is eléggé különleges lélektükrökkel áldotta meg a sors.
Az érkező vendégek jótékony forgataga körülöleli a csendben kifelé lopódzókat. Csak egy szempár követi végig őket és az Ilz a kuzin de utánuk jönni szerencsére neki sem jut eszébe nem mintha nem tehetné meg hisz szándékukban sincs semmi a családra nézve kompromittálót tenni. Mint ahogyan Sely is mondta nagy nap a mai, fontos, hogy mindenki tökéletesen viselkedjen.
- De főleg fárasztó. *szól mosolyogva* Soha nem hittem volna, hogy ilyen sokan elférnek egy fogadószobában.* folytatja mert bárt tágas a terem de azért még sem maga a Merina.
Moon elsőre nem érti miért kezdi levenni magáról a zöld szalonkabátot, csak akkor mosolyog elégedetten mikor már a vállait melengeti, és akkor halkan meg is szólal.*
-Köszönöm, te mindenre gondolsz. Igen, ott más volt, ez az otthonom és a családom megrögzötten sznob.* mondja fejét ingatva majd egy furcsa kis félmosolyra szalad szája amiben tisztelet és rosszallás vegyül egyidejűleg.
A hintaágyon kényelmesen hátradől, így bizonyos szögből már az éppen feltűnő csillagokat is láthatja. Még nincs túl sok belőlük alig egy-kettő kápráztathatja el a kíváncsi smaragd szempárt. Dom első szavaira kétkedően néz felé. Tekintetében valami ~Tényleg erről kell most beszélgetnünk?~ kérdés kavarog.*
- Én bízom benned. *mondja kedvesen majd azért még hozzátesz *Na meg önmagamban. Te nem nézel ki valami harcias felszíninek. A kezed túl puha a kardforgatáshoz, az izmaid is lágyak, símogatni valók. Nem úgy tűnsz mint aki sokat birkózott volna meg a felszíniek nem annyira harcias nép mint a mélység valamikori lakói.* mondja majd tekintete ismét a csillagok felé emelkedik, úgy folytatja *Anyám öt éves koromba vitt el először egy vívómesterhez aki arra is ügyelt, hogy ha sikerülne kiverjék a tőrt a kezeimből akkor se legyek éppen védtelen.* mondja mosolyogva.*
- Engem amúgy sem lehet elrontani. *mondja játékosan akarattal átalakítva az utolsó szót miközben zöld kabátba bugyolált vállával picit meglöki Domot majd ott marad hozzábújva.
Érdeklődve hallgatja az elf kalandjainak rövid leírását majd szórakozottan megkérdezi.*
- Hogyan lehet tévedésből hajókázni? Még jó hogy nem vitt el benneteket a világ másik oldalára. Akkor soha nem láttalak volna viszont.* mondja és hangjából kihallható egy kevés féltés is. A hozzáfűzött részre elkerekednek szemei. Feltűnt Moonak, hogy a mélységi legalább egy hónapra eltűnt na de, hogy hajózásra vállalkozott az furcsa.*
- Szóval Ilz még oda is készült? Valami nagyon fájhatott neki ha képes volt hajóra szállni. *jegyzi meg a saját véleményét ami vagy igaz vagy sem majd komolyan folytatja.* Jól is teszed. Hajóra szállni csak akkor érdemes ha tényleg valami halaszthatatlan dolgod van és csak azzal tudsz célba érni.* Ez már a saját véleménye amit akkor alkotott meg amikor egyszer régen séta hajókázni ment. Akkor ünnepélyesen megígérte saját magának, hogy többet nem teszi lábát olyan hajóra amely a vízre is ki akar futni ha csak nem az életét menti vele.
A bókra elmosolyodik, fejét oldalra biccentve néz az elfre, még a tekintete is nevet.*
- Köszönöm. Te is igazán kitettél magadért.
* Befele fülel a hívogató dallamokra. Umpappa Umpappa szól Archel Mester kezei alatt a lágy dallam és ekkor dönt úgy Démon is, hogy köszönti a jövevényeket és megpróbál kihízelegni valami ennivalót. A köszöntés jól is megy ugyanis Moon amint meghallja az apró tappancsok lágy koppanását azonnal odanéz és megsimogatja a feje búbját majd amint az továbbáll, hogy bemutatkozzon na meg szagmintát gyűjtsön Domtól is a nőstényke hozzáteszi* Ő Demon, a kutyám.* A dobermann úgy három hónapos lehet, erős testalkatú bár még kimondottan kölyök így érdeklődve szaglássza körbe az elf lábbelijét majd vakkant felé, hogy akkor jöhet a simogatás.*

281. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-02-15 14:16:36
 ÚJ
>Natynrae Dwirinthalen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 85
OOC üzenetek: 122

Játékstílus: Szelíd

//Dwirinthalen-bál//

*Andalító a muzsika, kifejezetten lassú a ritmusa, hogy a táncoló párok közelebb kerüljenek egymáshoz. Micsoda taktikai lépés.
Még mindig suttogva beszél Ilztdarhoz.*
- Pusztán azért gondolom, hogy féltékeny vagy, mert egy beszélgetés közepén tartottam, mikor táncolni hívtál, ám igaz, mi igaz, nem mondtam nemet. De ha nem bujkál benned a zöld szörny, úgy megnyugodtam. Nincs miért aggódnod.
*Hallgatja a hímet, ám ez a suttogás az őrületbe kergeti, ez a hang, ez a közelség mind csak korbácsolja idegeit, s mégis képes megőrizni a hidegvérét, máskülönben a táncparkett kellős közepén széttépné s neki esne azzal az izzó vággyal, hogy elevenen megégne karjában. elejt egy buja mosolyt.*
-Azért csak óvatosan Húsom! Még ha beszélgetnek is, honnan tudod, hogy nem rólunk?
*Éppen fordulna egyet a tengelye körül, mikor elárulja Denawarien kis titkát, minek a reakciója, hogy majdnem elesik saját lábában, ám még időben kap Ilztdar vállához, így nem esik el, csak lép egy nagyot.*
~Ne borulj ki! Ne borulj ki! ne borulj ki!~
-Hogy?????
*Döbbent tekintettel mered rokonára mintha nem hinné el az elhangzottakat, de vesz egy nagy levegőt s megrázza a fejét.*
- Vedd úgy, hogy nem mondtál semmit.
*Természetesen megbízhat benne, hiszen szorult annyi erkölcs belé, hogy nem pletykál, így ezt a titkot a sírjába viszi. Ám itt még nincs vége, jön a következő csapás, mégpedig az eskü felbontása, mit igen csak szorgosan kezdeményez Ilz. Szeme immáron szikrákat szór, de még mindig tűri az információhullámot.*
-Rendben, ahogy akarod. Én sem foglak láncra verni sem megkötni, így azt csinálsz, amit akarsz. Nem szólok bele a dolgodba.
*Hangja hideggé, semmitmondóvá vált, de ennek így kell lennie. Főleg ha megtudná, hogy köze volt Denawarienhez, aki nem mellesleg Moonxylwely apja.*
~Oh Naekrah! Mondd, miért fűzöd így a fonalad, hogy mindenkinek legyen valami takargatni valója? Én minden esetre hiszek s bízom az Istennőben!~
*Azzal úriasan meghajol s ellép Ilztdartól.*
-Köszönöm a táncot. További kellemes estét!
*Azzal visszasétál gondolataiba meredve a díványhoz.*
~Hogy lehetséges, az, hogy Denawarien apa legyen? Ch! Miért is ne lehetne? Vajon tud róla? Hmmm! Mindegy is. Én aztán nem szólok bele a dolgukba. Majd Naekrah Istennő eldönti, hogy mi lesz a sorsuk. Akár csak nekem, akár csak Ilztdarnak. Vajon miért mondta vissza az esküt? Más nő a láthatáron? Vagy pusztán csak fél valamitől? Áhh! Érdekel is engem!~
*Azzal belekortyol pezsgőjébe s tovább társalog a lantossal.*

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760