//Gyűlés//
*Az állapotok kezdenek viharossá alakulni, legalábbis Nestar értelmezésében, ugyanis Moon nem teljesen értette vagy Rynizz véleményét szebbnek látta Nestar megállapításainál arra vonatkozóan, hogy dönteniük kell erről. A legnagyobb probléma ebben, hogy Rynizz úri eleganciával nézi abszolút hülyének mindkettejüket, aminek van egy negédes humora arra vonatkoztatva, hogy nekik éppen, hogy az ellenkezőjét kellett tettetni a még nem olyan korai múltban vele szemben. Rynizz "nyerészkedése" pedig a mentőcsónak ajánlgatása egy hajón, ami ki se futott. Viszont az is egyértelmű, hogy itt szükséges lesz önismétlésbe botlania, mert úgy látszik nem igazán hiszik el neki, hogy nagyobb rálátása van az alkímiára. Ami akár lehetne hamis is, de akkor nem kellene olyan trivialitásokat kétségbe vonni, mint a receptek megfejtésének problematikája, így feltételezi, hogy nem így van.*
-A politikai ambícióid értékelendők, de ne rajtunk átnyomva akard elérni őket. Valamint, ha és amennyiben Moonxylwery úgy dönt, hogy akar nagytanácsosi rangot, bőven kétlem, hogy ehhez egyből a barbár népekhez kéne rohanni segítségért, ráadásul ekkora áron. Egy rossz üzletet kötni valamiért, amire nincs szükségünk a legkártékonyabb, amit magunkkal tehetünk, annál még az is jobb, ha a falak között maradunk és nem teszünk semmit.
*Itt, bár a hangsúly nem indokolja, de Nestar mondanivalója megáll, leginkább azért, mert felmérte, hogy ha most részletesen belemegy Ryz argumentumainak a szétszedésébe, az semmiféle konstruktív mentalitást nem fog tükrözni, valamint a rövid lényeg már elhangzott.*
-Ami a varázsitalokat illeti, meglepően sokat kockáztatunk azzal, hogy alábecsüljük a barbárokat, valamint ha érteni akarják, akkor most tehetünk egy kerülőt a laboromba, amennyiben csak tudni, úgy csak higgyék el nekem, hogy a varázsitalok rendszere pontosan úgy működik, hogy az alapanyagokból és a végeredményből legfeljebb kettő próbálkozásból kitalálható a folyamat. Ezeknek az összevonása szinte semmit se segít ránk nézve, hisz minden alapanyagnak saját és elhatárolt funkciója van. Nekünk nehéz volt, mert nem tudtuk, hogy igazán mit keresünk és hol, számukra ezek a kérdések nem léteznek, ha ránéznek az eredményeinkre, amiket mi fogunk átszolgáltatni nekünk. Ők pedig pontosan erre készülnek, akár szándékosan, akár nem.
*Egy kisebb szünet, majd újra folytatja, itt már csak egy összegzéssel.*
-Pontosan ezért, ha segíteni akarunk, akkor döntenünk kell, hogy teljes szabadkezet kérünk és a ház erőforrásaival megtoldjuk az idehozott készleteiket, és amennyiben ez egy feles vagy legalább több, mint egyharmados arányt mutat tőlünk, úgy vállalható a titoktartás vagy vállaljuk a receptek átadását, akár ingyen, akár egy áron. Igen, kockáztathatjuk, hogy tényleg nincs annyi eszük, hogy az eléjük rakott információhalmazból képesek lennének azt a kevés homályos foltot kiegészíteni, de erre kockáztatni egy vagyont nem bölcs dolog, hisz igazából soha sem nyerünk vele, mert bármeddig próbálkozhatnak, de amikor vesztünk, akkor annak hatalmas ára lesz. Ezért hangsúlyozom újra, hogy ha meg akarjuk őrizni a titkainkat, akkor a saját kezünkbe kell venni az irányítást felette. Már, ha akarjuk...
*Ő maga még mindig nem zárkózik el attól, hogy egy tiszta üzlet folyamán átadják a barbárok számára a tudást, de azt se látja kizártnak, hogy egyszerűen megtagadják a segítséget nekik. Látja ő is, hogy a lehetőségeik, amennyiben elfogadják az alkut, szinte teljesen le vannak korlátozva, vagy inkább, ő látja ezt és a többiek számára kell megvilágítania a dolgokat.*
-Én a kísérőben nem tartok preferenciát, bár Esyae-t már nagyon régen nem láttam. Amennyiben a feladatát ellátni képes, számomra bárki megfelel.