Nincs játékban - Dwirinthalen kúria
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Dwirinthalen kúria | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 13 (241. - 260. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760
260. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-02-13 00:34:08
Üzenet elküldve: 2013-02-13 00:34:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Dwirinthalen-bál//
*Megjegyzi a nevet, amit Elwyrien közöl, s a törp említésére felülkerekedik a késztetésen, hogy megkeresse őt is az összegyűltek közt. Az a pillantás elég árulkodó lenne, legalábbis ő úgy ítéli meg.
Megvárja, hogy Elwyrien elinduljon a sarok felé, majd gyorsan megissza pohara hűvös tartalmát, és kerít egy-egy újabbat kettejüknek, mielőtt csatlakozna hozzá. Érkezésekor át is nyújtja a poharak egyikét és figyelmesen hallgat tovább. Természetesen ő is áldja magában a szerencséjét, vagy a sorsot - a szemében a kettő egyre megy -, amiért ide irányította, egy ilyen helyzet kellős közepére.
Arca továbbra is rezzenéstelen a rövid, kissé egyoldalúra sikerült beszélgetés során, egészen addig, míg Elwyrien elő nem hozakodik azzal az ominózus kérdéssel, amire Eryn már annyira várt. Ekkor a rájuk jellemző, csalafinta-gunyoros mosoly ül ki az arcára egy pillanat erejéig.*
- Gondoltam, hogy nem fogod kibírni, hogy meg ne kérdezd.
*Jelenti ki ugyanolyan halkan és óvatosan, ahogy előzőleg unokanővére beszélt. Aztán továbbra is ügyel erre a fajta elővigyázatosságra, hiszen van még mit közölnie a másik nősténnyel.*
- De ha egyszer nincs túl sok időd... Még annyi sem, hogy egy mélyebb beszélgetésbe bonyolódj a váratlanul feltűnt növendékeddel, Aelandrával, kedves Eruniel papnő...
*Sóhajt.*
- Akkor azt hiszem, ezt is később kell, hogy megmagyarázzam. Mondjuk, ha élve kikerülsz innét.
*Ismét elmosolyodik, majd mielőtt beleinna a friss pohár borba, kissé meg is emeli azt nővére felé, mintha csak valamiféle köszöntőt mondott volna. Cinizmusért neki sem kell a szomszédba menni.*
A hozzászólás írója (Erynthanae Everhate) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.02.13 00:36:26
*Megjegyzi a nevet, amit Elwyrien közöl, s a törp említésére felülkerekedik a késztetésen, hogy megkeresse őt is az összegyűltek közt. Az a pillantás elég árulkodó lenne, legalábbis ő úgy ítéli meg.
Megvárja, hogy Elwyrien elinduljon a sarok felé, majd gyorsan megissza pohara hűvös tartalmát, és kerít egy-egy újabbat kettejüknek, mielőtt csatlakozna hozzá. Érkezésekor át is nyújtja a poharak egyikét és figyelmesen hallgat tovább. Természetesen ő is áldja magában a szerencséjét, vagy a sorsot - a szemében a kettő egyre megy -, amiért ide irányította, egy ilyen helyzet kellős közepére.
Arca továbbra is rezzenéstelen a rövid, kissé egyoldalúra sikerült beszélgetés során, egészen addig, míg Elwyrien elő nem hozakodik azzal az ominózus kérdéssel, amire Eryn már annyira várt. Ekkor a rájuk jellemző, csalafinta-gunyoros mosoly ül ki az arcára egy pillanat erejéig.*
- Gondoltam, hogy nem fogod kibírni, hogy meg ne kérdezd.
*Jelenti ki ugyanolyan halkan és óvatosan, ahogy előzőleg unokanővére beszélt. Aztán továbbra is ügyel erre a fajta elővigyázatosságra, hiszen van még mit közölnie a másik nősténnyel.*
- De ha egyszer nincs túl sok időd... Még annyi sem, hogy egy mélyebb beszélgetésbe bonyolódj a váratlanul feltűnt növendékeddel, Aelandrával, kedves Eruniel papnő...
*Sóhajt.*
- Akkor azt hiszem, ezt is később kell, hogy megmagyarázzam. Mondjuk, ha élve kikerülsz innét.
*Ismét elmosolyodik, majd mielőtt beleinna a friss pohár borba, kissé meg is emeli azt nővére felé, mintha csak valamiféle köszöntőt mondott volna. Cinizmusért neki sem kell a szomszédba menni.*
A hozzászólás írója (Erynthanae Everhate) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.02.13 00:36:26
259. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-02-13 00:22:44
Üzenet elküldve: 2013-02-13 00:22:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 505
OOC üzenetek: 228
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 505
OOC üzenetek: 228
Játékstílus: Szelíd
//Dwirinthalen-bál//
-Itt és most Eruniel.*szinte suttogja a szavakat, majd körbepillant.*
-A törp velem van. A többiek... vedd úgy, hogy mind ellenségek.*mondja továbbra is az alig hallható tartományban suttogva, mozdulatlan ajkakkal.*
-Dolgunk van itt. De előbb...*azzal az egyik sarok felé int fejével és Erynnek hátat fordítva ruganyos léptekkel el is indul arra. Az nagyjából Turrog irányában van, de elég messze tőle, hogy csak ketten tudjanak beszélni, négyszemközt, mivel épp ott nem lebzsel senki. Továbbra sem foglalkozik az imént otthagyott hímekkel, sem az etikettel, vagy úgy általában véve bármi mással a környezetében. Most semmi sem lényeges, csak az unokahúga. Odaérve nekitámaszkodik a falnak, hogy bevárja a másikat, ha az úgy döntene, követi.*
-Nincs túl sok időnk.*mondja neki.*
-Valószínűleg téged is hamarosan felkeresnek, hogy feltegyenek pár kérdést. A törp neve Malvag, a szolgálómként van itt. Mint már mondtam, én Eruniel papnőként szerepelek a vendégek listáján...*húzza fanyar mosolyra ajkait. Szavai halkak, csak akkor beszél, mikor egészen bizonyos benne, hogy más nem hallja.*
-Nincs más dolgod, mint hogy nem buktatsz le. Szórakozz jól.*biccent felé.*
-Mellesleg... elárulhatnád, hogyan is menekültél meg, és miért nem tudtam erről ennyi éven keresztül?*teszi fel fojtott hangon a lényegi kérdést összehúzott szemekkel, szinte már gyanakodva méregetve a másikat.*
-Itt és most Eruniel.*szinte suttogja a szavakat, majd körbepillant.*
-A törp velem van. A többiek... vedd úgy, hogy mind ellenségek.*mondja továbbra is az alig hallható tartományban suttogva, mozdulatlan ajkakkal.*
-Dolgunk van itt. De előbb...*azzal az egyik sarok felé int fejével és Erynnek hátat fordítva ruganyos léptekkel el is indul arra. Az nagyjából Turrog irányában van, de elég messze tőle, hogy csak ketten tudjanak beszélni, négyszemközt, mivel épp ott nem lebzsel senki. Továbbra sem foglalkozik az imént otthagyott hímekkel, sem az etikettel, vagy úgy általában véve bármi mással a környezetében. Most semmi sem lényeges, csak az unokahúga. Odaérve nekitámaszkodik a falnak, hogy bevárja a másikat, ha az úgy döntene, követi.*
-Nincs túl sok időnk.*mondja neki.*
-Valószínűleg téged is hamarosan felkeresnek, hogy feltegyenek pár kérdést. A törp neve Malvag, a szolgálómként van itt. Mint már mondtam, én Eruniel papnőként szerepelek a vendégek listáján...*húzza fanyar mosolyra ajkait. Szavai halkak, csak akkor beszél, mikor egészen bizonyos benne, hogy más nem hallja.*
-Nincs más dolgod, mint hogy nem buktatsz le. Szórakozz jól.*biccent felé.*
-Mellesleg... elárulhatnád, hogyan is menekültél meg, és miért nem tudtam erről ennyi éven keresztül?*teszi fel fojtott hangon a lényegi kérdést összehúzott szemekkel, szinte már gyanakodva méregetve a másikat.*
258. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-02-13 00:10:09
Üzenet elküldve: 2013-02-13 00:10:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Dwirinthalen-bál//
~Hát persze, gondolhattam volna. Ennyire figyelmetlen nem szoktam lenni...~
*Gondolja magában, mikor Elwy megemeli a kezét. A hasát ékesítő tetoválás felfedését viszont, ha nem is tartja teljesen fölöslegesnek, azért olyan nagyon szükségszerűnek sem.*
- El...
*Rebegi, vagyis inkább csak ajkaival formálja meg a szót. Olyan halkan suttog, hogy azt valószínűleg még a vele közvetlenül szemben álló sem hallaná meg. Kivár egy pillanatot, majd lesüti a szemét, és egy aprót biccent, tisztelete legőszintébb jeléül.
Egyértelmű figyelmeztető jelzésként hat számára a másik szemében hirtelen összegyűlő indulat, bár azt sem tudja, erre mi szükség van. Már jó ideje nem is híve az ömlengéseknek, egyszerűen nincsen rá igénye. Mintha azok az érzések, amik erre késztethetnek valakit, teljesen elvesztek volna belőle akkor és ott, ahol az élete is majdnem oda lett. Az elővigyázatosságról meg őneki aztán nem kell leckéket adni. A kisujjában van a túlélés, legalábbis az eddigi tapasztalatai ezt mutatják.
Ugyan emiatt fogalma sincsen, Elwy miért veszi ilyen halálosan komolyan a kilétének titkolását, de annyiban végképp biztos, hogy nyomós oka van rá. Viszont éppen ezért, fogalma sincsen, mi legyen a következő lépése. Kezdeményezzen-e beszélgetést vele, vagy azzal esetleg feltartaná? Álljon odébb, vagy az túl feltűnő lenne? Nem tud dönteni. Jobb híján csak borába kortyol ismét, aztán vár. Pillantását szórakozottan körülhordozza ismét a jelenlévőkön, majd újfent Elwyrienre pillant. Ábrázatán megül egy alig észrevehető, halvány mosoly. Épp csak az ajkai szeglete húzódik egy picivel szélesebbre az általánosnál. Nem igazán szívből jövő mosoly ez, hanem amolyan... másoktól eltanult gesztus.*
~Hát persze, gondolhattam volna. Ennyire figyelmetlen nem szoktam lenni...~
*Gondolja magában, mikor Elwy megemeli a kezét. A hasát ékesítő tetoválás felfedését viszont, ha nem is tartja teljesen fölöslegesnek, azért olyan nagyon szükségszerűnek sem.*
- El...
*Rebegi, vagyis inkább csak ajkaival formálja meg a szót. Olyan halkan suttog, hogy azt valószínűleg még a vele közvetlenül szemben álló sem hallaná meg. Kivár egy pillanatot, majd lesüti a szemét, és egy aprót biccent, tisztelete legőszintébb jeléül.
Egyértelmű figyelmeztető jelzésként hat számára a másik szemében hirtelen összegyűlő indulat, bár azt sem tudja, erre mi szükség van. Már jó ideje nem is híve az ömlengéseknek, egyszerűen nincsen rá igénye. Mintha azok az érzések, amik erre késztethetnek valakit, teljesen elvesztek volna belőle akkor és ott, ahol az élete is majdnem oda lett. Az elővigyázatosságról meg őneki aztán nem kell leckéket adni. A kisujjában van a túlélés, legalábbis az eddigi tapasztalatai ezt mutatják.
Ugyan emiatt fogalma sincsen, Elwy miért veszi ilyen halálosan komolyan a kilétének titkolását, de annyiban végképp biztos, hogy nyomós oka van rá. Viszont éppen ezért, fogalma sincsen, mi legyen a következő lépése. Kezdeményezzen-e beszélgetést vele, vagy azzal esetleg feltartaná? Álljon odébb, vagy az túl feltűnő lenne? Nem tud dönteni. Jobb híján csak borába kortyol ismét, aztán vár. Pillantását szórakozottan körülhordozza ismét a jelenlévőkön, majd újfent Elwyrienre pillant. Ábrázatán megül egy alig észrevehető, halvány mosoly. Épp csak az ajkai szeglete húzódik egy picivel szélesebbre az általánosnál. Nem igazán szívből jövő mosoly ez, hanem amolyan... másoktól eltanult gesztus.*
257. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-02-12 23:58:38
Üzenet elküldve: 2013-02-12 23:58:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
// Dwirinthalen-bál //
*Udvariasan mosolyog, és ismét fejet hajt, ahogy Sely és Den továbbsétálnak. Amikor Zetriat tálcájáról szereznek egy-egy kelyhet, mielőtt az elf felszolgáló továbbsétálna. Aztán Dom Moonra pillant, és folytatják sétájukat a terasz felé. Ezúttal gond nélkül haladhatnak, és hamarosan már az ajtónál vannak. ~ Ezt se hittem volna! ~ Gondolja kissé megkönnyebbülve, ahogy feltárul az ajtó, és a kinti hűvös megcsapja őket. Közben egyre több és több vendég érkezik a bálra, így az ő kisurranásuk talán nem lesz feltűnő. Sőt, talán épp emiatt sikerül észrevétlenül távozniuk.*
- Huh! Ez jó kis hecc volt!
*Néz a leányra, miközben elkezd megszabadulni a szalonkabátjától, hogy Moonra teríthesse. Addig pedig leteszik a poharaikat egy kis asztalkára, ami épp jókor van jó helyen.*
- Tudod, az álarcosbálon azért mintha kissé szabadabban bolondozhattunk volna.
*Mondja, miközben visszaveszi kézbe a poharát, majd összekoccintja Moonéval. Közelebb lép, és szabad kezével átkarolja a leány derekát. Épp csak két lépést tehetnek meg a zene nélküli táncból, amikor Moon kibontakozik a félkezes ölelésből, és helyet foglaljon a hintaágyban. ~ Ez se rossz. ~ Gondolja, és ő is leül.*
- Tudod... odabent sokan fognak rád vigyázni. Hogy meg ne rontsalak.
*Mondja vigyorogva, majd megcsóválja a fejét. Hajajj... ha a bentiek bármit tudnának a Merinán történtekről, Dom soha többé nem jutna ki a Kúria falai közül. Pedig voltaképp semmi sem történt. Vagy legalábbis semmi rossz nem történt.
A kérdésre kortyol egyet a borból, majd cinkosan közelebb hajol.*
- Kicsit eltűntem a szemek elől. Hajókáztam egyet. Tévedésből. A kikötőben mulatoztam egy kedves barátommal, és hazafelé jövet megláttunk egy hajót, amiről valamiért azt hittük, visszatér a városba a folyón át... elkezdtünk rá szaladni, és el is értük. Az meg kihajózott a nyílt tengerre... szóval kénytelen voltam egy időre kalózzá és hajóssá avanzsálni.
*Feleli nevetve, és ha Moon esetleg nem hinne neki, hozzáteszi.*
- Ilztdart is onnan ismerem. Ő is ott volt, bár ő oda is készült. Én csak odakeveredtem.
*Ezúttal büszkén kihúzza magát, hogy ország-világ láthassa, mekkora kalamajkába tudja keverni magát, ha hagyják.*
- Azóta viszont elkerülöm a kikötőt. Biztos, ami biztos.
*Magyarázza, majd még közelebb hajol Moon füleihez.*
- Akivel csak találkoztunk ma, mindenki megdicsérte a ruhádat. Én azonban inkább téged dicsérnélek meg. Elragadó vagy. Eleven és szép.
*Udvariasan mosolyog, és ismét fejet hajt, ahogy Sely és Den továbbsétálnak. Amikor Zetriat tálcájáról szereznek egy-egy kelyhet, mielőtt az elf felszolgáló továbbsétálna. Aztán Dom Moonra pillant, és folytatják sétájukat a terasz felé. Ezúttal gond nélkül haladhatnak, és hamarosan már az ajtónál vannak. ~ Ezt se hittem volna! ~ Gondolja kissé megkönnyebbülve, ahogy feltárul az ajtó, és a kinti hűvös megcsapja őket. Közben egyre több és több vendég érkezik a bálra, így az ő kisurranásuk talán nem lesz feltűnő. Sőt, talán épp emiatt sikerül észrevétlenül távozniuk.*
- Huh! Ez jó kis hecc volt!
*Néz a leányra, miközben elkezd megszabadulni a szalonkabátjától, hogy Moonra teríthesse. Addig pedig leteszik a poharaikat egy kis asztalkára, ami épp jókor van jó helyen.*
- Tudod, az álarcosbálon azért mintha kissé szabadabban bolondozhattunk volna.
*Mondja, miközben visszaveszi kézbe a poharát, majd összekoccintja Moonéval. Közelebb lép, és szabad kezével átkarolja a leány derekát. Épp csak két lépést tehetnek meg a zene nélküli táncból, amikor Moon kibontakozik a félkezes ölelésből, és helyet foglaljon a hintaágyban. ~ Ez se rossz. ~ Gondolja, és ő is leül.*
- Tudod... odabent sokan fognak rád vigyázni. Hogy meg ne rontsalak.
*Mondja vigyorogva, majd megcsóválja a fejét. Hajajj... ha a bentiek bármit tudnának a Merinán történtekről, Dom soha többé nem jutna ki a Kúria falai közül. Pedig voltaképp semmi sem történt. Vagy legalábbis semmi rossz nem történt.
A kérdésre kortyol egyet a borból, majd cinkosan közelebb hajol.*
- Kicsit eltűntem a szemek elől. Hajókáztam egyet. Tévedésből. A kikötőben mulatoztam egy kedves barátommal, és hazafelé jövet megláttunk egy hajót, amiről valamiért azt hittük, visszatér a városba a folyón át... elkezdtünk rá szaladni, és el is értük. Az meg kihajózott a nyílt tengerre... szóval kénytelen voltam egy időre kalózzá és hajóssá avanzsálni.
*Feleli nevetve, és ha Moon esetleg nem hinne neki, hozzáteszi.*
- Ilztdart is onnan ismerem. Ő is ott volt, bár ő oda is készült. Én csak odakeveredtem.
*Ezúttal büszkén kihúzza magát, hogy ország-világ láthassa, mekkora kalamajkába tudja keverni magát, ha hagyják.*
- Azóta viszont elkerülöm a kikötőt. Biztos, ami biztos.
*Magyarázza, majd még közelebb hajol Moon füleihez.*
- Akivel csak találkoztunk ma, mindenki megdicsérte a ruhádat. Én azonban inkább téged dicsérnélek meg. Elragadó vagy. Eleven és szép.
256. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-02-12 23:54:37
Üzenet elküldve: 2013-02-12 23:54:37
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 505
OOC üzenetek: 228
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 505
OOC üzenetek: 228
Játékstílus: Szelíd
//Dwirinthalen-bál//
*Elwyrien döbbenten áll a másik előtt, aki szemmel láthatóan szintén meg van kissé lepődve... no hiszen, ez azért nem megy csodaszámba, elvégre Elwy is abban a tudatban élt eddig, hogy csak ő élte túl... na meg persze Erazziel, de nem akar nővérére gondolni. Most aztán főleg nem...
Tekintete követi a másik pillantását, végig a karján, majd a kezére. Kissé megemeli jobbját, mintha az egy idegen testrész volna, furcsán idegennek érzi. Aztán leereszti, mikor rájött, a másik miért is vetett olyan jelentőségteljes pillantást a csonkolt végtagra. Bal gyűrűsujján ott a család címerével ellátott pecsétgyűrű. Egy szó nélkül emeli fel a balját, megmutatva a gyűrűt, majd a ruháját is elhúzza a hasáról, de csak egy pillanatra, hogy ugyanaz a címer tetovált formában is láthatóvá váljon.*
-Ne mondd ki a nevem.*mondja a másiknak halkan. Magában elátkozza a pillanatot, az egész nevetségesen sorsszerű helyzetet. Miért most? Miért pont most...?
Aztán belsőjét átjárja a rémület, a harag, aztán... valami... furcsa... amit nem érzett már... maga sem tudja mióta. Öröm?!
Szemének villanásával próbálja figyelmeztetni a másikat, hogy válogassa meg a szavait. Ez itt most nem az a pillanat, mikor egymás nyakába borulva örömködhetnének, vagy akár bármiféle gesztust is megengedhetnek maguknak a másikkal szemben.*
*Elwyrien döbbenten áll a másik előtt, aki szemmel láthatóan szintén meg van kissé lepődve... no hiszen, ez azért nem megy csodaszámba, elvégre Elwy is abban a tudatban élt eddig, hogy csak ő élte túl... na meg persze Erazziel, de nem akar nővérére gondolni. Most aztán főleg nem...
Tekintete követi a másik pillantását, végig a karján, majd a kezére. Kissé megemeli jobbját, mintha az egy idegen testrész volna, furcsán idegennek érzi. Aztán leereszti, mikor rájött, a másik miért is vetett olyan jelentőségteljes pillantást a csonkolt végtagra. Bal gyűrűsujján ott a család címerével ellátott pecsétgyűrű. Egy szó nélkül emeli fel a balját, megmutatva a gyűrűt, majd a ruháját is elhúzza a hasáról, de csak egy pillanatra, hogy ugyanaz a címer tetovált formában is láthatóvá váljon.*
-Ne mondd ki a nevem.*mondja a másiknak halkan. Magában elátkozza a pillanatot, az egész nevetségesen sorsszerű helyzetet. Miért most? Miért pont most...?
Aztán belsőjét átjárja a rémület, a harag, aztán... valami... furcsa... amit nem érzett már... maga sem tudja mióta. Öröm?!
Szemének villanásával próbálja figyelmeztetni a másikat, hogy válogassa meg a szavait. Ez itt most nem az a pillanat, mikor egymás nyakába borulva örömködhetnének, vagy akár bármiféle gesztust is megengedhetnek maguknak a másikkal szemben.*
255. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-02-12 23:39:15
Üzenet elküldve: 2013-02-12 23:39:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Dwirinthalen-bál//
*Ha már egyszer ilyen -ennyire- gazdag helyen jár, kap is az alkalmon, hogy mindent alaposan szemügyre vegyen. Mindezt épp csak egy-két lépés megtételével, mivel úgy érzi, mára már eleget gyalogolt. Már-már olyan alaposan megnéz mindent, hogy a kevésbé szemfüles néző akár még azt is hihetné, hogy lopkodással keresi a kenyerét, és most is épp azon őrlődik, mit csenhetne el észrevétlenül, hogy aztán pénzzé tegye.
Pillanatokig bámészkodhat csak, e rettentő szórakoztató tevékenységében valami oda nem illő zaj csapja meg érzékeny fülét. Önkénytelenül is a hang irányába fordul, ismét a másik mélységi nőstény felé, aki meg is indul az ő irányába. Bár érzései általában nem ülnek ki arcára, most mégis, összevont szemöldökkel kíséri figyelemmel a másik, felé vezető tétova lépteit.*
~Ezek szerint nem csak nekem tűnt fel...~
*Hogy gyanúja beigazolódjon, pillantásával a családi pecsétgyűrűt kezdi keresni a másik nőstény jobbján. Fogalma sincsen, megkönnyebbülést, vagy épp aggodalmat kéne amiatt éreznie, hogy nemhogy a gyűrűt nem látja rajta, de még azt a bizonyos ujját sem...
Tovább kortyolja a bort, s most már kíváncsian várja a másik érkezését. Szenvtelenül bámul annak az arcába, mikor végre szemtől-szemben állnak. Hallja a saját nevét a másik hangján, amitől őszintén szólva, letaglózva érzi magát. Elvégre hosszú évekig, évtizedekig élt azzal a tudattal, hogy ő az egyetlen, aztán most...*
~Nem, ez kizárt. Máshonnan is tudhatja a nevemet...~
*Nem szólal meg, továbbra is csak pislog, majd hagyja, hogy fakó tekintete végigcsússzon Elwyrien karján, egészen a kezéig. Jelentőségteljes pillantás ez, hiába nem követi semmiféle szóbeli megnyilvánulás. Ha a másik tényleg az, akinek Eryn gondolja, ezt értenie kell. Ha pedig nem, akkor tényleg nem volt jó ötlet fegyvertelenül ide jönnie.*
*Ha már egyszer ilyen -ennyire- gazdag helyen jár, kap is az alkalmon, hogy mindent alaposan szemügyre vegyen. Mindezt épp csak egy-két lépés megtételével, mivel úgy érzi, mára már eleget gyalogolt. Már-már olyan alaposan megnéz mindent, hogy a kevésbé szemfüles néző akár még azt is hihetné, hogy lopkodással keresi a kenyerét, és most is épp azon őrlődik, mit csenhetne el észrevétlenül, hogy aztán pénzzé tegye.
Pillanatokig bámészkodhat csak, e rettentő szórakoztató tevékenységében valami oda nem illő zaj csapja meg érzékeny fülét. Önkénytelenül is a hang irányába fordul, ismét a másik mélységi nőstény felé, aki meg is indul az ő irányába. Bár érzései általában nem ülnek ki arcára, most mégis, összevont szemöldökkel kíséri figyelemmel a másik, felé vezető tétova lépteit.*
~Ezek szerint nem csak nekem tűnt fel...~
*Hogy gyanúja beigazolódjon, pillantásával a családi pecsétgyűrűt kezdi keresni a másik nőstény jobbján. Fogalma sincsen, megkönnyebbülést, vagy épp aggodalmat kéne amiatt éreznie, hogy nemhogy a gyűrűt nem látja rajta, de még azt a bizonyos ujját sem...
Tovább kortyolja a bort, s most már kíváncsian várja a másik érkezését. Szenvtelenül bámul annak az arcába, mikor végre szemtől-szemben állnak. Hallja a saját nevét a másik hangján, amitől őszintén szólva, letaglózva érzi magát. Elvégre hosszú évekig, évtizedekig élt azzal a tudattal, hogy ő az egyetlen, aztán most...*
~Nem, ez kizárt. Máshonnan is tudhatja a nevemet...~
*Nem szólal meg, továbbra is csak pislog, majd hagyja, hogy fakó tekintete végigcsússzon Elwyrien karján, egészen a kezéig. Jelentőségteljes pillantás ez, hiába nem követi semmiféle szóbeli megnyilvánulás. Ha a másik tényleg az, akinek Eryn gondolja, ezt értenie kell. Ha pedig nem, akkor tényleg nem volt jó ötlet fegyvertelenül ide jönnie.*
254. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-02-12 23:21:46
Üzenet elküldve: 2013-02-12 23:21:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 505
OOC üzenetek: 228
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 505
OOC üzenetek: 228
Játékstílus: Szelíd
//Dwirinthalen-bál//
-El van nézve.*válaszol Elwy szárazon a másik hímnek, majd alaposan végigméri. Nyilván nem ugyanaz a vérvonal, mint a mellette álló Den, aki viszont egy mélységi férfiideált próbál megszemélyesíteni. Ez, akinek nekiment, valószínűleg valamiféle hígított vérű kis senki, már ha a családhoz tartozik egyáltalán. Erre már csak a nevéből is következtetni tud, de tulajdonképpen egyáltalán nem is érdekli.*
-Eruniel.*mutatkozik be tömören, majd mikor meghallja a csettintést, arckifejezése csupán annyiban változik, hogy felhúzza a szemöldökét. Mivel eddig is a hímre figyelt, a varázslat azon túl, hogy most már konkrétan gyengeelméjűnek titulálja magában, nincs rá egyéb hatással. "Hát ez... ez hülye..." vihog Vyra is, Elwy pedig igazat ad neki. Ezzel meg is vonja tőle a további figyelmet, ugyanis amellett, hogy tökéletesen érdektelen számára, semmi kedve sincs egy ilyennel tölteni az időt. Egy társaságban egy őrült bőven elég. Az pedig ő. Ezért jobban is szeret egyedül lenni, legalább a társaság jó... "Ezt szinte bóknak is vehetném." Elwy pedig majdnem elneveti magát Vyra újabb fricskájára. Mulattató útitárs, annyi szent.
Miután belekortyol a borába, újfent végigfuttatja tekintetét a teremben levőkön. Túl sokmindenben nem változott a vendégek összetétele, csak egy mélységi nősténnyel gyarapodott aki...
Elwy kezében összeroppan az üvegpohár, s abban a pillanatban talán épp ez a leghangosabb zaj a teremben. Szemei kerekre nyílnak, ahogy a másik vonásait fürkészi. Az nem... az nem lehet...
A továbbiakban ügyet sem vetve a két hímre, a bálra, a vendégekre, Moonra és a fegyvereire, de még Turrogra sem, bizonytalan léptekkel indul a másik, szinte szürke bőrű nőstény mellé, kinek arca oly ismerős, de mégis idegen...
A pohár kihull a nő kezéből, s a padlóra zuhan, hogy ott több száz apró darabra törjön. Elméje mindeközben messze jár. Nagyon messze... Odalent... Csak árnyék és por. Hamu. Vér. Fekete, fehér és vörös...
Az emlékszilánkok lassan, de biztosan öltenek formát, ahogy közeledik a másik felé. Végül megáll előtte, és hitetlenkedve nézi a másik arcát.*
-Nem...*hagyja el ajkait a halk nyögés, mikor tudatáig eljut a felismerés. Ahhoz pedig egy név érkezik szinte nyomban.*
-Eryn...
-El van nézve.*válaszol Elwy szárazon a másik hímnek, majd alaposan végigméri. Nyilván nem ugyanaz a vérvonal, mint a mellette álló Den, aki viszont egy mélységi férfiideált próbál megszemélyesíteni. Ez, akinek nekiment, valószínűleg valamiféle hígított vérű kis senki, már ha a családhoz tartozik egyáltalán. Erre már csak a nevéből is következtetni tud, de tulajdonképpen egyáltalán nem is érdekli.*
-Eruniel.*mutatkozik be tömören, majd mikor meghallja a csettintést, arckifejezése csupán annyiban változik, hogy felhúzza a szemöldökét. Mivel eddig is a hímre figyelt, a varázslat azon túl, hogy most már konkrétan gyengeelméjűnek titulálja magában, nincs rá egyéb hatással. "Hát ez... ez hülye..." vihog Vyra is, Elwy pedig igazat ad neki. Ezzel meg is vonja tőle a további figyelmet, ugyanis amellett, hogy tökéletesen érdektelen számára, semmi kedve sincs egy ilyennel tölteni az időt. Egy társaságban egy őrült bőven elég. Az pedig ő. Ezért jobban is szeret egyedül lenni, legalább a társaság jó... "Ezt szinte bóknak is vehetném." Elwy pedig majdnem elneveti magát Vyra újabb fricskájára. Mulattató útitárs, annyi szent.
Miután belekortyol a borába, újfent végigfuttatja tekintetét a teremben levőkön. Túl sokmindenben nem változott a vendégek összetétele, csak egy mélységi nősténnyel gyarapodott aki...
Elwy kezében összeroppan az üvegpohár, s abban a pillanatban talán épp ez a leghangosabb zaj a teremben. Szemei kerekre nyílnak, ahogy a másik vonásait fürkészi. Az nem... az nem lehet...
A továbbiakban ügyet sem vetve a két hímre, a bálra, a vendégekre, Moonra és a fegyvereire, de még Turrogra sem, bizonytalan léptekkel indul a másik, szinte szürke bőrű nőstény mellé, kinek arca oly ismerős, de mégis idegen...
A pohár kihull a nő kezéből, s a padlóra zuhan, hogy ott több száz apró darabra törjön. Elméje mindeközben messze jár. Nagyon messze... Odalent... Csak árnyék és por. Hamu. Vér. Fekete, fehér és vörös...
Az emlékszilánkok lassan, de biztosan öltenek formát, ahogy közeledik a másik felé. Végül megáll előtte, és hitetlenkedve nézi a másik arcát.*
-Nem...*hagyja el ajkait a halk nyögés, mikor tudatáig eljut a felismerés. Ahhoz pedig egy név érkezik szinte nyomban.*
-Eryn...
253. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-02-12 23:04:43
Üzenet elküldve: 2013-02-12 23:04:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Dwirinthalen-bál//
*A kapuőr mozdulatai, az akasztókötél 'morzsolgatása' minden bizonnyal fenyegetően hat... na, ha Erynthanae-t meghatná az ilyesmi. De nem hatja, mivel sosem tartozott az ijedős fajtába, így hát csupán néhány, közömbös pillantást áldoz a dolognak. Lazzur óvatos, felé tett lépései ugyancsak elrettentő erővel bírhatnának valaki mással szemben, azonban Eryn csak bólint a felé, válaszként elhangzott szavakara, majd nyugodtan áll továbbra is, míg az őr átvizsgálja. Ha ez is megvan, pillanatokon belül el is kezdi kiszámolni az aranyakat. Nem is tart soká a művelet, kettesével, hármasával számolja ki a tallérokat, míg meg nincs a megkövetelt 50 arany, amit máris készségesen átnyújt Ser Lazzur Dwirinthalennek.
Megkövetelt pénz, igen. Úgy érzi, joggal nevezheti így, mivel a fajtájabéli nőstény ezzel kapcsolatos mondata mellőzött mindenféle... kellemet, ahogy a viselkedéséből is arra a következtetésre jut Eryn, hogy amaz a háta közepére sem kívánja az egész eseményt, meg a vendégeket.*
~Csak tudnám akkor, hogy mi értelme van így ennek az egésznek. Képmutatás, semmi több. Azért, ha már ennyi pénzt kiadtam érte, juszt is jól fogok szórakozni.~
*Miután ezt leszögezte magában, vet még egy-egy, néhány szívdobbanásnyi ideig tartó, közömbös pillantást a kettősre, majd magukra is hagyja őket.
Belépve az épületbe már intézkedik is saját jó hangulatáról, vagyis máris megkeresi az italokért felelős személyt, akitől el is vesz egy pohár bort. Többre egyelőre nem vágyik, de ki tudja, mit hoz még az este. Miután megszerzi italát, bele is kortyol a hűs nedűbe, s világos tekintetével körbepásztázza előbb a belteret, majd a jelenlévőket. Mindenkinek csak egy-egy pillantást oszt, ugyanúgy a vendégeknek, mint a zenészeknek, és a vélt házigazdáknak. Aztán a pillantása megakad valakin, két másik grafitbőrű társaságában. Fogalma sincs, kit lát, mégis olyan ismerősek a másik vonásai, hogy képtelen elszakítani róla a tekintetét. Egészen sokáig bámulja is őt, míg a borát ízlelgeti apránként, kicsiket kortyolva. Közben gondolatok százai kavarognak fejében a másik személyazonosságát illetően.*
~Ha nem tudnám, hogy csak én úsztam meg, még azt is hihetném, hogy... Á, badarság!~
*Bár igyekszik elhessegetni a gondolatot, és már másfelé is képes nézelődni, képtelen megállni, hogy ne pillantson vissza rá időnként.*
*A kapuőr mozdulatai, az akasztókötél 'morzsolgatása' minden bizonnyal fenyegetően hat... na, ha Erynthanae-t meghatná az ilyesmi. De nem hatja, mivel sosem tartozott az ijedős fajtába, így hát csupán néhány, közömbös pillantást áldoz a dolognak. Lazzur óvatos, felé tett lépései ugyancsak elrettentő erővel bírhatnának valaki mással szemben, azonban Eryn csak bólint a felé, válaszként elhangzott szavakara, majd nyugodtan áll továbbra is, míg az őr átvizsgálja. Ha ez is megvan, pillanatokon belül el is kezdi kiszámolni az aranyakat. Nem is tart soká a művelet, kettesével, hármasával számolja ki a tallérokat, míg meg nincs a megkövetelt 50 arany, amit máris készségesen átnyújt Ser Lazzur Dwirinthalennek.
Megkövetelt pénz, igen. Úgy érzi, joggal nevezheti így, mivel a fajtájabéli nőstény ezzel kapcsolatos mondata mellőzött mindenféle... kellemet, ahogy a viselkedéséből is arra a következtetésre jut Eryn, hogy amaz a háta közepére sem kívánja az egész eseményt, meg a vendégeket.*
~Csak tudnám akkor, hogy mi értelme van így ennek az egésznek. Képmutatás, semmi több. Azért, ha már ennyi pénzt kiadtam érte, juszt is jól fogok szórakozni.~
*Miután ezt leszögezte magában, vet még egy-egy, néhány szívdobbanásnyi ideig tartó, közömbös pillantást a kettősre, majd magukra is hagyja őket.
Belépve az épületbe már intézkedik is saját jó hangulatáról, vagyis máris megkeresi az italokért felelős személyt, akitől el is vesz egy pohár bort. Többre egyelőre nem vágyik, de ki tudja, mit hoz még az este. Miután megszerzi italát, bele is kortyol a hűs nedűbe, s világos tekintetével körbepásztázza előbb a belteret, majd a jelenlévőket. Mindenkinek csak egy-egy pillantást oszt, ugyanúgy a vendégeknek, mint a zenészeknek, és a vélt házigazdáknak. Aztán a pillantása megakad valakin, két másik grafitbőrű társaságában. Fogalma sincs, kit lát, mégis olyan ismerősek a másik vonásai, hogy képtelen elszakítani róla a tekintetét. Egészen sokáig bámulja is őt, míg a borát ízlelgeti apránként, kicsiket kortyolva. Közben gondolatok százai kavarognak fejében a másik személyazonosságát illetően.*
~Ha nem tudnám, hogy csak én úsztam meg, még azt is hihetném, hogy... Á, badarság!~
*Bár igyekszik elhessegetni a gondolatot, és már másfelé is képes nézelődni, képtelen megállni, hogy ne pillantson vissza rá időnként.*
252. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-02-12 22:27:36
Üzenet elküldve: 2013-02-12 22:27:36
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
//Dwirinthalen-bál//
*Miközben beszélget Selyvel a vén ló, egy kis lazítás szempontjából, elővesz egy előre megkötött kötelet, ami eddig háta mögött pihent övén. Ez a kötél ismeretes mindenkinek... akasztófa kötél és Lazzur csak úgy futtatja újra és újra ujjai és kezei között. Amióta egyszer nem volt fegyvere egy kivégzésre azóta mindég tart magánál kötelet. Teljes feltűnés mentességgel pedig miközben hallgatja Úrnőjét csak gyürkészi azt. Bizarr látvány... de Lazzurnak vannak ilyen hóbortjai.
A kapuzárásra viszont megáll a kötél kezében.*
-Hmmm... már ha hinni lehet Dennek. *Mondja oldalra nézve és ránt egyet a kötélen. Kicsit el is siklik Sely utolsó szavai fölött. Tánc? Mi? Rökönyödik is meg magában, majd visszakapja tekintetét.* Bármi szóba kerülhet... Úgy hallottam Úrnőm Ön szeret is táncolni és sok más érdekességet csinálni. Sajnálatos, hogy a Merinára nem volt lehetőségem elmenni...
*Jegyzi meg Lazzur és a kötelet a közeledésre való tekintettel csípőjére akasztja föltekerve, nehogy a vendégek... sokkot kapjanak.*
-Az ifjú Den is ezt mondta... de ha Felvidéken adnánk bált. Oh igen... *Mondja beleéléssel Lazzur.* Akkor a vendégek harmada már kutyaeledel és akasztófa dísz lenne. Ott a vendégek nagy része ugyanis orvgyilkos és alávaló erőszaktevő volna...
*Lazzur szájából már csak a vér hiányozik. A hangja és a megszállott tekintete már meg van hozzá.
De amilyen gyorsan jött a hullám úgy el is megy. Ez is egy hóbortja neki. Nem őrült Ő meg... csak kicsit instabil ha szóba jön a háborúsdi és a gyilkolás.*
-De ez az Ön fogadása Úrnőm... Ön szokása... Ön ízlése. Nem ütöm bele a sisakrostélyt a magas politikába.
*Mondja normálisan ismét Lazzur kicsit rendbe szedve vonásait.
Eztán szóba jön a kettejük kinézete és kapcsolata burkolva. Most talán beszélhet a vénség is kicsit behatóbban. Nincsenek fülek a környéken. Lazac pedig meghalhat az információval.*
-Csak az őszintét mondom. Példát vehetnének rólad a nők... nőstények s a szukák. No meg az összes fölmenő...
*Mondja, majd némileg az Ő fényezésére is sor kerül. Köhint egyet és hegyes vaskesztyűjét a mellvérthez dörzsöli.*
-Az öregkor előnye... amit eddig nagyon kevés férfi élt meg a családból. Kölyökképűen haltak... kiégve és vérbe fagyva, már ahogy az emlékeim még élnek. Lentről. Bár én is tettem érte, hogy nehezen éljem meg ezt.
*Utal arra, hogy volt pár fogságban... verték már össze... égették már meg... egyszer még egy kénbomba is lemarta a bőrét. Ez is az oka annak, hogy keveset mutatkozik a család előtt... ruha nélkül. Jobb mellkas és váll valamint könyék. Szinte felismerhetetlenre égett a bőre, a forró kéntől. De túlélte.* Végtére is köszönöm. Azért vagyok, hogy legyek Önnek... is. Úrnőm.
*Majd a közeledő sötételf nőre tekint. Kihúzza magát és oldalra csapja a kezét befedő páncélfedő ruhát.
Sely elé áll és tesz pár lépést lejjebb, hogy Úrnője kellően magasan legyen.*
-Így van kedves idegen, a belépés fizetős. De várjon kicsit veszteg. Ha megengedné... átnézném.
*Mondja azzal körbejárja a nőt, de arcán inkább a szokásos fanyar arckifejezés honol. Véletlen sem akarja Úrnőjének kegyét veszejteni egy idegenért. Tisztának tűnik, azzal így szól:*
-Ha fizet Hölgyem a vendégünk.
*Mondja, majd ha bebocsájtják az új látogatót, akkor még vált pár szót Selyvel.*
*Miközben beszélget Selyvel a vén ló, egy kis lazítás szempontjából, elővesz egy előre megkötött kötelet, ami eddig háta mögött pihent övén. Ez a kötél ismeretes mindenkinek... akasztófa kötél és Lazzur csak úgy futtatja újra és újra ujjai és kezei között. Amióta egyszer nem volt fegyvere egy kivégzésre azóta mindég tart magánál kötelet. Teljes feltűnés mentességgel pedig miközben hallgatja Úrnőjét csak gyürkészi azt. Bizarr látvány... de Lazzurnak vannak ilyen hóbortjai.
A kapuzárásra viszont megáll a kötél kezében.*
-Hmmm... már ha hinni lehet Dennek. *Mondja oldalra nézve és ránt egyet a kötélen. Kicsit el is siklik Sely utolsó szavai fölött. Tánc? Mi? Rökönyödik is meg magában, majd visszakapja tekintetét.* Bármi szóba kerülhet... Úgy hallottam Úrnőm Ön szeret is táncolni és sok más érdekességet csinálni. Sajnálatos, hogy a Merinára nem volt lehetőségem elmenni...
*Jegyzi meg Lazzur és a kötelet a közeledésre való tekintettel csípőjére akasztja föltekerve, nehogy a vendégek... sokkot kapjanak.*
-Az ifjú Den is ezt mondta... de ha Felvidéken adnánk bált. Oh igen... *Mondja beleéléssel Lazzur.* Akkor a vendégek harmada már kutyaeledel és akasztófa dísz lenne. Ott a vendégek nagy része ugyanis orvgyilkos és alávaló erőszaktevő volna...
*Lazzur szájából már csak a vér hiányozik. A hangja és a megszállott tekintete már meg van hozzá.
De amilyen gyorsan jött a hullám úgy el is megy. Ez is egy hóbortja neki. Nem őrült Ő meg... csak kicsit instabil ha szóba jön a háborúsdi és a gyilkolás.*
-De ez az Ön fogadása Úrnőm... Ön szokása... Ön ízlése. Nem ütöm bele a sisakrostélyt a magas politikába.
*Mondja normálisan ismét Lazzur kicsit rendbe szedve vonásait.
Eztán szóba jön a kettejük kinézete és kapcsolata burkolva. Most talán beszélhet a vénség is kicsit behatóbban. Nincsenek fülek a környéken. Lazac pedig meghalhat az információval.*
-Csak az őszintét mondom. Példát vehetnének rólad a nők... nőstények s a szukák. No meg az összes fölmenő...
*Mondja, majd némileg az Ő fényezésére is sor kerül. Köhint egyet és hegyes vaskesztyűjét a mellvérthez dörzsöli.*
-Az öregkor előnye... amit eddig nagyon kevés férfi élt meg a családból. Kölyökképűen haltak... kiégve és vérbe fagyva, már ahogy az emlékeim még élnek. Lentről. Bár én is tettem érte, hogy nehezen éljem meg ezt.
*Utal arra, hogy volt pár fogságban... verték már össze... égették már meg... egyszer még egy kénbomba is lemarta a bőrét. Ez is az oka annak, hogy keveset mutatkozik a család előtt... ruha nélkül. Jobb mellkas és váll valamint könyék. Szinte felismerhetetlenre égett a bőre, a forró kéntől. De túlélte.* Végtére is köszönöm. Azért vagyok, hogy legyek Önnek... is. Úrnőm.
*Majd a közeledő sötételf nőre tekint. Kihúzza magát és oldalra csapja a kezét befedő páncélfedő ruhát.
Sely elé áll és tesz pár lépést lejjebb, hogy Úrnője kellően magasan legyen.*
-Így van kedves idegen, a belépés fizetős. De várjon kicsit veszteg. Ha megengedné... átnézném.
*Mondja azzal körbejárja a nőt, de arcán inkább a szokásos fanyar arckifejezés honol. Véletlen sem akarja Úrnőjének kegyét veszejteni egy idegenért. Tisztának tűnik, azzal így szól:*
-Ha fizet Hölgyem a vendégünk.
*Mondja, majd ha bebocsájtják az új látogatót, akkor még vált pár szót Selyvel.*
251. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-02-12 21:04:46
Üzenet elküldve: 2013-02-12 21:04:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 59
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 59
Játékstílus: Szelíd
//Dwirinthalen-bál//
-Ajánlom is, hogy így legyen. Tudod, hogy meg kell dolgoznod azért, hogy újra kegyeimbe fogadjalak.
*Den is pontosan tudja, hogy legutóbbi eltűnésével mennyire a matróna érdekeinek perifériájára került. Nem lesz könnyű dolga, hogy újra meggyőzze Sely-t arról, hogy a jelenléte nélkülözhetetlen ahhoz, hogy hatalmi törekvéseit kivitelezhesse.
Biccentéssel köszöni meg a narancslevet, amit kap, nem is késlekedik, hogy belekortyoljon és közben elinduljon kifelé, hogy meglátogassa bácsikáját, ai eddig láthatóan végezte a kapuőri teendőket.*
-Hamarosan bezárjuk a kapukat, remélem, utána csatlakozol hozzánk odabent is. Van étel és ital bőséggel, ha hinni lehet Den szavainak, hamarosan a muzsikus is munkába fog. Örömmel lefoglalnálak egy táncra, Lazzur.
*Állja a másik tekintetét, mintha némi kihívás is rejlene benne. Vajon bácsikája hajlandó elfogadni a felkérést vagy meghátrál?*
-Csapdák nem illendőek. Bált adunk, előkelő eseményt, vállalni kell a kockázatot, hogy ezáltal bekerüljünk a nemesi réteg tudatába.
*Vonja meg a vállát egy egyszerű mozdulattal, miközben teljesen lelép Laz és Lazac mellé és csípőjét a korlátnak támasztja.*
-Nem tartok veszélytől, idefent még nem lehetnek haragosaim, talán csak pár irigykedő, akiknek szúrja a szemét, hogy én képes vagyok összefogni a családomat, van elég erőm egyben tartani a tagokat, míg ők láthatóan felsültek.
*Réved el a semmibe töprengve. Nyilvános esemény... Tényleg tartania kellene bárkitől? Kétli, de persze az óvatosságot nem szabad lebecsülni és figyelmen kívül hagyni.*
-Én is ebben bízom, hogy számíthatok mindenkire.
*Könnyedén mosolyodik el újra. Ünnepség van, ilyenkor nem kell ilyen sötét dolgokkal foglalkozni. Fényes eseményt tartanak, ami remélhetőleg nem marad visszhangmentes a városban.*
-Igazán kedves. Ennyi ember előtt muszáj a legjobb formámat nyújtanom, jó véleménnyel kell lenniük rólunk.
*A mustra nem zavarja különösebben, szereti, ha éhes tekintetek kereszttüzében fürödhet. Különben is, ruhája épp csak annyira kihívó, hogy ne lehessen a prűdség vádjával illetni, de épp eléggé tartózkodó, hogy hivatalos megjelenésére ne nyomja rá az olcsóság bélyegét.*
-Hogy a bókot viszonozzam, te is jól tartod magad, az idő mintha csak előnyödre dolgozna.
*Hangja halkabban cseng, biztosra akar senki, hogy a provokáló megjegyzés nem jut illetéktelen fülbe. Lévén kint vannak, így biztos, hogy ez kettejük között marad, hisz az ismeretlen nőstény is csak akkor tűnik fel, amikor a hangok már rég elhaltak.*
-Üdvözlöm.
*Főbólintással köszönti az újonnan érkezőt. Még egy sötételf... Gyanakodnia kellene? Amíg nincs bizonyítéka, addig nincs oka, hogy paranoid képzeteit hagyja felszínre bukkanni.*
-Akik nem családi meghívásra érkeznek, azoknak a belépés 50 arany.
-Ajánlom is, hogy így legyen. Tudod, hogy meg kell dolgoznod azért, hogy újra kegyeimbe fogadjalak.
*Den is pontosan tudja, hogy legutóbbi eltűnésével mennyire a matróna érdekeinek perifériájára került. Nem lesz könnyű dolga, hogy újra meggyőzze Sely-t arról, hogy a jelenléte nélkülözhetetlen ahhoz, hogy hatalmi törekvéseit kivitelezhesse.
Biccentéssel köszöni meg a narancslevet, amit kap, nem is késlekedik, hogy belekortyoljon és közben elinduljon kifelé, hogy meglátogassa bácsikáját, ai eddig láthatóan végezte a kapuőri teendőket.*
-Hamarosan bezárjuk a kapukat, remélem, utána csatlakozol hozzánk odabent is. Van étel és ital bőséggel, ha hinni lehet Den szavainak, hamarosan a muzsikus is munkába fog. Örömmel lefoglalnálak egy táncra, Lazzur.
*Állja a másik tekintetét, mintha némi kihívás is rejlene benne. Vajon bácsikája hajlandó elfogadni a felkérést vagy meghátrál?*
-Csapdák nem illendőek. Bált adunk, előkelő eseményt, vállalni kell a kockázatot, hogy ezáltal bekerüljünk a nemesi réteg tudatába.
*Vonja meg a vállát egy egyszerű mozdulattal, miközben teljesen lelép Laz és Lazac mellé és csípőjét a korlátnak támasztja.*
-Nem tartok veszélytől, idefent még nem lehetnek haragosaim, talán csak pár irigykedő, akiknek szúrja a szemét, hogy én képes vagyok összefogni a családomat, van elég erőm egyben tartani a tagokat, míg ők láthatóan felsültek.
*Réved el a semmibe töprengve. Nyilvános esemény... Tényleg tartania kellene bárkitől? Kétli, de persze az óvatosságot nem szabad lebecsülni és figyelmen kívül hagyni.*
-Én is ebben bízom, hogy számíthatok mindenkire.
*Könnyedén mosolyodik el újra. Ünnepség van, ilyenkor nem kell ilyen sötét dolgokkal foglalkozni. Fényes eseményt tartanak, ami remélhetőleg nem marad visszhangmentes a városban.*
-Igazán kedves. Ennyi ember előtt muszáj a legjobb formámat nyújtanom, jó véleménnyel kell lenniük rólunk.
*A mustra nem zavarja különösebben, szereti, ha éhes tekintetek kereszttüzében fürödhet. Különben is, ruhája épp csak annyira kihívó, hogy ne lehessen a prűdség vádjával illetni, de épp eléggé tartózkodó, hogy hivatalos megjelenésére ne nyomja rá az olcsóság bélyegét.*
-Hogy a bókot viszonozzam, te is jól tartod magad, az idő mintha csak előnyödre dolgozna.
*Hangja halkabban cseng, biztosra akar senki, hogy a provokáló megjegyzés nem jut illetéktelen fülbe. Lévén kint vannak, így biztos, hogy ez kettejük között marad, hisz az ismeretlen nőstény is csak akkor tűnik fel, amikor a hangok már rég elhaltak.*
-Üdvözlöm.
*Főbólintással köszönti az újonnan érkezőt. Még egy sötételf... Gyanakodnia kellene? Amíg nincs bizonyítéka, addig nincs oka, hogy paranoid képzeteit hagyja felszínre bukkanni.*
-Akik nem családi meghívásra érkeznek, azoknak a belépés 50 arany.
250. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-02-12 19:47:53
Üzenet elküldve: 2013-02-12 19:47:53
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
// Dwirinthalen-bál //
*Egyáltalán nem hallja Den és a nő közötti beszélgetést, mert illetlenség lenne távolról kihallgatni őket, mikor odamehetett volna hozzájuk.
~Vajon Naty mit csinál?~Tekintete megkeresi a célszemélyt, aki a zenésszel kezdett el beszélgetni. Távolról nem tudja, hogy miről beszélgetnek és szájról olvasást nem tanulta meg.
~Talán jobb ha tudatlanul halok meg. Nem maradhatok túl sokat a közelében, mert eléggé bebuknánk. Pedig annyira hiányzik.~Követi a mozdulatait egy darabig, mikor valaki nekimegy és kizökkenti a teljes gondolatmenetéből.
~Ki jöhetett nekem?~Fordul meg, hogy az elkövetőt megpillantsa, mikor szemtől szembe találja Elwyt. Kicsit hátrébb lép,aztán úgy tesz mintha csupán az ő hibája lett volna.*
-Elnézést hölgyem.~Ez ám a szerencse!~Tudja le a helyzetet, majd úgy véli kicsit megérinti ma este ő is a mágiát. Háta mögé rejti egyik kezét, aztán meghajol.*
-Azt hiszem mi még nem találkoztunk. A nevem Ilztdar Nadzyr.*A maga mögé rejtett kézre összpontosít, majd csettint egyet halkan, közben megnézi milyen hatást ér el.*
-Esetleg megtudhatnám a hölgy becses nevét?* Teszi fel a kérdést és most először van alkalma felméri a nő alkatát. Alkatán kívül a vonásokat és a testtartását is kielemzi magának, hogy értékes információk birtokába kerüljön. Ránéz Denre két pillanat erejére, mert jobban lefoglalja az előtte álló mint bárki más.
~Érthetetlen még mindig, hogy miért jött ide? Bárdolatlan viselkedésével hamarosan kint találja magát.~
A varázsló egy Csettintés nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására minden 10 méter sugarú körben található élőlény figyelmét önkéntelenül is magára vonja.
*Egyáltalán nem hallja Den és a nő közötti beszélgetést, mert illetlenség lenne távolról kihallgatni őket, mikor odamehetett volna hozzájuk.
~Vajon Naty mit csinál?~Tekintete megkeresi a célszemélyt, aki a zenésszel kezdett el beszélgetni. Távolról nem tudja, hogy miről beszélgetnek és szájról olvasást nem tanulta meg.
~Talán jobb ha tudatlanul halok meg. Nem maradhatok túl sokat a közelében, mert eléggé bebuknánk. Pedig annyira hiányzik.~Követi a mozdulatait egy darabig, mikor valaki nekimegy és kizökkenti a teljes gondolatmenetéből.
~Ki jöhetett nekem?~Fordul meg, hogy az elkövetőt megpillantsa, mikor szemtől szembe találja Elwyt. Kicsit hátrébb lép,aztán úgy tesz mintha csupán az ő hibája lett volna.*
-Elnézést hölgyem.~Ez ám a szerencse!~Tudja le a helyzetet, majd úgy véli kicsit megérinti ma este ő is a mágiát. Háta mögé rejti egyik kezét, aztán meghajol.*
-Azt hiszem mi még nem találkoztunk. A nevem Ilztdar Nadzyr.*A maga mögé rejtett kézre összpontosít, majd csettint egyet halkan, közben megnézi milyen hatást ér el.*
-Esetleg megtudhatnám a hölgy becses nevét?* Teszi fel a kérdést és most először van alkalma felméri a nő alkatát. Alkatán kívül a vonásokat és a testtartását is kielemzi magának, hogy értékes információk birtokába kerüljön. Ránéz Denre két pillanat erejére, mert jobban lefoglalja az előtte álló mint bárki más.
~Érthetetlen még mindig, hogy miért jött ide? Bárdolatlan viselkedésével hamarosan kint találja magát.~
A varázsló egy Csettintés nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására minden 10 méter sugarú körben található élőlény figyelmét önkéntelenül is magára vonja.
249. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-02-12 19:19:32
Üzenet elküldve: 2013-02-12 19:19:32
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 505
OOC üzenetek: 228
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 505
OOC üzenetek: 228
Játékstílus: Szelíd
// Dwirinthalen-bál //
*Elwy vigyora töretlen, ahogy neki szegezik a kérdést. Ezek itt szántszándékkal rá akarják őt venni, hogy vérfürdőt vegyen. Amit azonban nem tudnak, és főleg a vele szemben álló nem tud, hogy mágiájának tárházát nagyjából ki is merítette az iménti trükkel, azonban van egy kis rejtett meglepetése... *
-Csupán tisztázni kívántam, hogy bár fegyvert nem hordok, sosem vagyok védtelen...*kacsint Denre, majd finoman hátrébb húzódik.*
-Ugyanakkor, felhívnám a figyelmét arra az egyszerű tényre, hogy szeretném fenntartani a kettőnk között lévő távolságot.*jelenti ki határozottan, de udvariasan.*
-Ellenkező esetben, még félreérteném valamelyik mozdulatát. Nem vagyok ostoba, tudom, hogy ismerik a nevem, s azzal valószínűleg a családom történetének bizonyos részleteit is. Talán megértheti, hogy kissé bizalmatlan vagyok...*húzódik még egy lépést hátra, amivel nekiütközik az ott lebzselő Ilz-nek. Na nem nagyon, épp csak, hogy. Fejét hátrafordítja, egy pillanatig méri csupán végig az illetőt akit nem ismer, majd egy lesajnáló tekintettel keretbe foglalva az eseményt, oldalra húzódik kissé, ilyenformán egyikük sincs a háta mögött. Verbálisan nem kommentálja a dolgot.*
*Elwy vigyora töretlen, ahogy neki szegezik a kérdést. Ezek itt szántszándékkal rá akarják őt venni, hogy vérfürdőt vegyen. Amit azonban nem tudnak, és főleg a vele szemben álló nem tud, hogy mágiájának tárházát nagyjából ki is merítette az iménti trükkel, azonban van egy kis rejtett meglepetése... *
-Csupán tisztázni kívántam, hogy bár fegyvert nem hordok, sosem vagyok védtelen...*kacsint Denre, majd finoman hátrébb húzódik.*
-Ugyanakkor, felhívnám a figyelmét arra az egyszerű tényre, hogy szeretném fenntartani a kettőnk között lévő távolságot.*jelenti ki határozottan, de udvariasan.*
-Ellenkező esetben, még félreérteném valamelyik mozdulatát. Nem vagyok ostoba, tudom, hogy ismerik a nevem, s azzal valószínűleg a családom történetének bizonyos részleteit is. Talán megértheti, hogy kissé bizalmatlan vagyok...*húzódik még egy lépést hátra, amivel nekiütközik az ott lebzselő Ilz-nek. Na nem nagyon, épp csak, hogy. Fejét hátrafordítja, egy pillanatig méri csupán végig az illetőt akit nem ismer, majd egy lesajnáló tekintettel keretbe foglalva az eseményt, oldalra húzódik kissé, ilyenformán egyikük sincs a háta mögött. Verbálisan nem kommentálja a dolgot.*
248. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-02-12 19:09:38
Üzenet elküldve: 2013-02-12 19:09:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
// Dwirinthalen-bál //
* A szobor nem jutott eszébe pedig lehet az is elégséges lett volna a nyugodt beszélgetésre de a terasz az még százszor jobb. Kint hűvös van így sokáig nem maradhatnak, csak épp amíg egy keveset sikerül pihenni és felkészülnek az újabb "harcra". Kész csoda, meg van az ajtó. Talán Den helyében erre az estére ezt is kulcsra záratta volna, hogy a vendégek ne kóricáljanak szanaszét. A kúria nem rendelkezik óriási udvarral, tágas virágágyakkal és úszómedencével de amire épp szükség van az megtalálható. Amint kinyitja az ajtót megcsapja a hűvös levegő. az ujjatlan ruhában nem fog túl melege lenni az már biztos de, hogy most nem indul vissza, hogy felvegye a puha bundácskáját az is. Pár percet így is kibír aztán meg legfeljebb amikor visszamennek a bálterembe kerít valami édesen mámorító italt ami képes akár fel is melegíteni a nősténykét, és még ott van a tánc is mint olyan cselekedet ami felmelegítheti a testet.
Gondolatai kissé elkalandoznak, bezzeg neki a zeneszalonról nem a hangszer elhelyezése jut eszébe. Tényleg nem ártana, még akár hangszeren tanulni is lehetne anélkül, hogy zavarná a többi itt lakót bár egy zenetanárnak többre is szüksége van mint ügyes kezekre, a ritmusérzék és a jó hallás sem hátrány.
Ténylegesen kiértek és Moon elengedve az elf kezét lép oda az asztalhoz, hogy letegye poharát majd az udvar mélye felé néz.*
- Úgy látom a kutyusok már alszanak. *szól a felületes oldalra pillantás után pedig bizony nemsokára egy kíváncsi orr jelenik meg a kutyaház kijáratánál.
Fejét oldalra billentve néz a szőke elf szemeibe majd mélyet lélegzik és elmosolyodik.*
- Ez meg volt, szóval akkor érezzük jól magunkat. *mondja vidáman. Felkapja a poharát, meghajol Dom felé mintha legalábbis táncra akarná felkérni sőt ha az elf karját nyújtaná felé akkor vigyázva tartva poharát akár fel is áll mellé zene mentes táncra készülve. Talán egy-két lágy mozdulat mintha legalábbis keringőznének majd már lép is hátra, hogy kibontakozzon az esetleges ölelésből és a hintaágy egyik szegletébe huppanjon le, maga mellett mutatva helyet Domnak is. * És mit csináltál? Merre jártál az elmúlt hetekben? *kérdi érdeklődve miközben lábujjheggyel lök egy kicsit a hintán, hogy lassú ringatózásba kezdhessen. Poharából kortyol néhányat, kedvencei közé tartozik a hűs, savanykás narancslé.*
A hozzászólás írója (Moonxylwery Dwirinthalen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.02.12 19:19:59
* A szobor nem jutott eszébe pedig lehet az is elégséges lett volna a nyugodt beszélgetésre de a terasz az még százszor jobb. Kint hűvös van így sokáig nem maradhatnak, csak épp amíg egy keveset sikerül pihenni és felkészülnek az újabb "harcra". Kész csoda, meg van az ajtó. Talán Den helyében erre az estére ezt is kulcsra záratta volna, hogy a vendégek ne kóricáljanak szanaszét. A kúria nem rendelkezik óriási udvarral, tágas virágágyakkal és úszómedencével de amire épp szükség van az megtalálható. Amint kinyitja az ajtót megcsapja a hűvös levegő. az ujjatlan ruhában nem fog túl melege lenni az már biztos de, hogy most nem indul vissza, hogy felvegye a puha bundácskáját az is. Pár percet így is kibír aztán meg legfeljebb amikor visszamennek a bálterembe kerít valami édesen mámorító italt ami képes akár fel is melegíteni a nősténykét, és még ott van a tánc is mint olyan cselekedet ami felmelegítheti a testet.
Gondolatai kissé elkalandoznak, bezzeg neki a zeneszalonról nem a hangszer elhelyezése jut eszébe. Tényleg nem ártana, még akár hangszeren tanulni is lehetne anélkül, hogy zavarná a többi itt lakót bár egy zenetanárnak többre is szüksége van mint ügyes kezekre, a ritmusérzék és a jó hallás sem hátrány.
Ténylegesen kiértek és Moon elengedve az elf kezét lép oda az asztalhoz, hogy letegye poharát majd az udvar mélye felé néz.*
- Úgy látom a kutyusok már alszanak. *szól a felületes oldalra pillantás után pedig bizony nemsokára egy kíváncsi orr jelenik meg a kutyaház kijáratánál.
Fejét oldalra billentve néz a szőke elf szemeibe majd mélyet lélegzik és elmosolyodik.*
- Ez meg volt, szóval akkor érezzük jól magunkat. *mondja vidáman. Felkapja a poharát, meghajol Dom felé mintha legalábbis táncra akarná felkérni sőt ha az elf karját nyújtaná felé akkor vigyázva tartva poharát akár fel is áll mellé zene mentes táncra készülve. Talán egy-két lágy mozdulat mintha legalábbis keringőznének majd már lép is hátra, hogy kibontakozzon az esetleges ölelésből és a hintaágy egyik szegletébe huppanjon le, maga mellett mutatva helyet Domnak is. * És mit csináltál? Merre jártál az elmúlt hetekben? *kérdi érdeklődve miközben lábujjheggyel lök egy kicsit a hintán, hogy lassú ringatózásba kezdhessen. Poharából kortyol néhányat, kedvencei közé tartozik a hűs, savanykás narancslé.*
A hozzászólás írója (Moonxylwery Dwirinthalen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.02.12 19:19:59
247. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-02-12 19:04:14
Üzenet elküldve: 2013-02-12 19:04:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Szelíd
// Dwirinthalen-bál //
- Talán csak a puszta lét, esetleg a tudat, hogy miféle dolgot műveltek már más családok... Vagy mi mit teszünk másokkal.
*Sejtelmes a mosoly, hiszen nem árult el semmit. Csupán megosztotta vele, hogy nem éppen tiszta kezük. De ki az a mélységi, kinek kezéhez nem tapad vér? Mutassatok egyet és kardomba dőlök!
Az őrület... Ismerős ismeretlen, ki visszaköszön a nőstényből. Hát persze, hiszen ha ennyire nem is, de közel áll hozzá az elme teljes zavara. Milyen szép is az őrület! Már régóta várta, hogy találkozzon ezen síkon még egy személlyel, aki hordozza magában a sötétség hektikus s beteg őrülettől lüktető magvát. Ám ez se nem taszítja, se nem rémíti. Talán egy ízben még vonzóvá is teszi számára.
Az őrült kacajra csak egy széles vigyorral felel. Ő ugyan nem fogja közszemlére tenni elméjének gondjait, azt meghagyja a nőnek. *
- Talán valaki ejtette szaván a szavakat, miszerint félni volna oka?
*Közelebb is lép, csökkenteni kívánja a távolságot. Érezni akarja, ahogy körbeöleli őket az a mindent felfaló tébolyult káosz. Őrületre vágyik, vérre és tűzre. Persze, ezeket régen mind megkapta. Fürödhetet a szüzek ártatlanságában, ám most... Lánc tartja a háznál, Sely lábához kötve. De talán éppen ezért kívánja, hogy kiderüljön, bűnös szándékú a nő... Akkor kionthatja vérét és életét veheti... Naekrah biztos örömmel fogadná magához, hogy bekebelezze, akárcsak másik nővérét.*
- Meg kel valljam, szimpatikusak a nézetei az Istennővel kapcsolatban.
*Arcán lévő szelíd mosolya talán örökre elveszett, ahogy enyhe vigyorba feszül. Kíváncsi, hogy a nő teste belülről olyan-e, mint mások-é. S kíváncsiságát csak egy módon elégítheti ki...*
- Talán csak a puszta lét, esetleg a tudat, hogy miféle dolgot műveltek már más családok... Vagy mi mit teszünk másokkal.
*Sejtelmes a mosoly, hiszen nem árult el semmit. Csupán megosztotta vele, hogy nem éppen tiszta kezük. De ki az a mélységi, kinek kezéhez nem tapad vér? Mutassatok egyet és kardomba dőlök!
Az őrület... Ismerős ismeretlen, ki visszaköszön a nőstényből. Hát persze, hiszen ha ennyire nem is, de közel áll hozzá az elme teljes zavara. Milyen szép is az őrület! Már régóta várta, hogy találkozzon ezen síkon még egy személlyel, aki hordozza magában a sötétség hektikus s beteg őrülettől lüktető magvát. Ám ez se nem taszítja, se nem rémíti. Talán egy ízben még vonzóvá is teszi számára.
Az őrült kacajra csak egy széles vigyorral felel. Ő ugyan nem fogja közszemlére tenni elméjének gondjait, azt meghagyja a nőnek. *
- Talán valaki ejtette szaván a szavakat, miszerint félni volna oka?
*Közelebb is lép, csökkenteni kívánja a távolságot. Érezni akarja, ahogy körbeöleli őket az a mindent felfaló tébolyult káosz. Őrületre vágyik, vérre és tűzre. Persze, ezeket régen mind megkapta. Fürödhetet a szüzek ártatlanságában, ám most... Lánc tartja a háznál, Sely lábához kötve. De talán éppen ezért kívánja, hogy kiderüljön, bűnös szándékú a nő... Akkor kionthatja vérét és életét veheti... Naekrah biztos örömmel fogadná magához, hogy bekebelezze, akárcsak másik nővérét.*
- Meg kel valljam, szimpatikusak a nézetei az Istennővel kapcsolatban.
*Arcán lévő szelíd mosolya talán örökre elveszett, ahogy enyhe vigyorba feszül. Kíváncsi, hogy a nő teste belülről olyan-e, mint mások-é. S kíváncsiságát csak egy módon elégítheti ki...*
246. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-02-12 18:06:11
Üzenet elküldve: 2013-02-12 18:06:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 505
OOC üzenetek: 228
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 505
OOC üzenetek: 228
Játékstílus: Szelíd
// Dwirinthalen-bál //
-Mert a gyanakvásra adtam okot?*kérdez vissza némi éllel a hangjában.*
-Azon kívül, hogy legnagyobb sajnálatomra mindketten ugyanahhoz a fajhoz tartozunk, legalábbis a laikus szemlélő számára...*arcára újfent furcsa vigyor kúszik. Teljesen egyértelmű, bárki megállapíthatná aki Elwy szemébe néz, hogy a nő őrült. Nem csak képzavaros, flepnis, vagy egy kicsit lökött... nem. Őrült. Az őrületnek egy olyan, szemmel láthatóan is vérfagyasztó formáját képviseli, már a puszta létezésével is, ami egy átlagos halandó számára teljességgel érthetetlen, megfoghatatlan.*
-A nemes és hideg acél...*ezúttal nem bírja nevetését visszafojtani, az őrült kacaj szinte visszhangot vet a falakon, vészjósló felhangot adva ezzel a lantnak.*
-Bocsásson meg a kirohanásért...*rendezi újra arcvonásait.*
-Az Istennő megfonta már életem fonalát előre. A tőle kapott hatalomban bízok, nincs félnivalóm sem az acéltól, sem attól aki a kezében tartja.*mondja nagy átéléssel. Igen, legalább annyira ódákat zeng a hasonló kijelentéseivel az Istennőről, mint a Ház Úrnőjét érő pillantások. Amikre mellesleg Elwy nem tudott elfogadható magyarázatot találni a kis elméjében, s ebben Vyra sem volt épp segítségére.*
-Ha az Istennő megvonja tőlem a kegyét... örömmel, arcomon őszinte mosollyal fogadom a véget.*fűzi hozzá egy sejtelmes mosoly kíséretében. Éppen az a cél, hogy az acél ne kerüljön elő idő előtt. Az a legjobb, ha mágusként tartják számon, ilyenformán pedig nem kevés meglepetéssel tud szolgálni ha a helyzet úgy kívánja.*
-Mert a gyanakvásra adtam okot?*kérdez vissza némi éllel a hangjában.*
-Azon kívül, hogy legnagyobb sajnálatomra mindketten ugyanahhoz a fajhoz tartozunk, legalábbis a laikus szemlélő számára...*arcára újfent furcsa vigyor kúszik. Teljesen egyértelmű, bárki megállapíthatná aki Elwy szemébe néz, hogy a nő őrült. Nem csak képzavaros, flepnis, vagy egy kicsit lökött... nem. Őrült. Az őrületnek egy olyan, szemmel láthatóan is vérfagyasztó formáját képviseli, már a puszta létezésével is, ami egy átlagos halandó számára teljességgel érthetetlen, megfoghatatlan.*
-A nemes és hideg acél...*ezúttal nem bírja nevetését visszafojtani, az őrült kacaj szinte visszhangot vet a falakon, vészjósló felhangot adva ezzel a lantnak.*
-Bocsásson meg a kirohanásért...*rendezi újra arcvonásait.*
-Az Istennő megfonta már életem fonalát előre. A tőle kapott hatalomban bízok, nincs félnivalóm sem az acéltól, sem attól aki a kezében tartja.*mondja nagy átéléssel. Igen, legalább annyira ódákat zeng a hasonló kijelentéseivel az Istennőről, mint a Ház Úrnőjét érő pillantások. Amikre mellesleg Elwy nem tudott elfogadható magyarázatot találni a kis elméjében, s ebben Vyra sem volt épp segítségére.*
-Ha az Istennő megvonja tőlem a kegyét... örömmel, arcomon őszinte mosollyal fogadom a véget.*fűzi hozzá egy sejtelmes mosoly kíséretében. Éppen az a cél, hogy az acél ne kerüljön elő idő előtt. Az a legjobb, ha mágusként tartják számon, ilyenformán pedig nem kevés meglepetéssel tud szolgálni ha a helyzet úgy kívánja.*
245. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-02-12 18:05:56
Üzenet elküldve: 2013-02-12 18:05:56
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
// Dwirinthalen-bál //
*Sikeresen eltávolodik Natytól, így már nem fogja lebuktatni magukat. Kifújja magát és alaposan szétnéz. Szemei a vendégekre vetülnek és csak egy kis részben a Családra.
~Szóval a hátsó ajtót választod Moon. Hát igen, ilyen lenne a mai fiatalság?~Mereng el pillanatra, azonban hagyja őket távozni. Következő részvevő Lazzur és Lazac, akik az ajtóból nézhetik csak a benti szórakozást.
~Nos kellemes és kellemetlen, hogy ácsorognia kell ott.~ Dom Moon társaságában szökik, így oda sem néz. A matróna, mikor mindenkit személyesen köszönt, azután Kapuőr rokonánál köt ki.
~ Talán Sely kicsit feldobja a kedvét.~Tudja le őket, aztán tekintete az idegen mélységire vetül. Szemrevaló nő, azonban öltözködésével bizonyítja, hogy nem neki való ez a hely. Ráadásul a törpe, akivel érkezett szintén zavarja.
~Érdekesek és magukra vonják a figyelmet. Szóval a középpontban szeretnének lenni?~ Teszi fel az apró kérdést, miközben Zetriatnak jelez.*
-Egy száraz vörösbort!*Mondja neki, majd az italt kézbe veszi, mikor az elf elkészül a kiszolgálásával.*
-Köszönöm.*Ennyivel letudja a felszolgálót és nyugodt léptekkel indul vissza helyére, a lépcső aljához. A finom nedűből lassan iszik.
~Fenséges és egészen jó évjáratú.~Figyelmét azonban Elwyrien varázslata köti le, aminek láthatóan nem örül. Gyorsan kiissza poharát, és odasomfordál a közelükbe, azonban úgy tesz mintha más dolga lenne.
~Jobb ha résen leszek.~
*Sikeresen eltávolodik Natytól, így már nem fogja lebuktatni magukat. Kifújja magát és alaposan szétnéz. Szemei a vendégekre vetülnek és csak egy kis részben a Családra.
~Szóval a hátsó ajtót választod Moon. Hát igen, ilyen lenne a mai fiatalság?~Mereng el pillanatra, azonban hagyja őket távozni. Következő részvevő Lazzur és Lazac, akik az ajtóból nézhetik csak a benti szórakozást.
~Nos kellemes és kellemetlen, hogy ácsorognia kell ott.~ Dom Moon társaságában szökik, így oda sem néz. A matróna, mikor mindenkit személyesen köszönt, azután Kapuőr rokonánál köt ki.
~ Talán Sely kicsit feldobja a kedvét.~Tudja le őket, aztán tekintete az idegen mélységire vetül. Szemrevaló nő, azonban öltözködésével bizonyítja, hogy nem neki való ez a hely. Ráadásul a törpe, akivel érkezett szintén zavarja.
~Érdekesek és magukra vonják a figyelmet. Szóval a középpontban szeretnének lenni?~ Teszi fel az apró kérdést, miközben Zetriatnak jelez.*
-Egy száraz vörösbort!*Mondja neki, majd az italt kézbe veszi, mikor az elf elkészül a kiszolgálásával.*
-Köszönöm.*Ennyivel letudja a felszolgálót és nyugodt léptekkel indul vissza helyére, a lépcső aljához. A finom nedűből lassan iszik.
~Fenséges és egészen jó évjáratú.~Figyelmét azonban Elwyrien varázslata köti le, aminek láthatóan nem örül. Gyorsan kiissza poharát, és odasomfordál a közelükbe, azonban úgy tesz mintha más dolga lenne.
~Jobb ha résen leszek.~
244. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-02-12 17:53:51
Üzenet elküldve: 2013-02-12 17:53:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Szelíd
// Dwirinthalen-bál //
*Míg a nőstény pillantása elvetül róla, ő bizony nem átall rögvest feltérképezni a testet. Alaposan, ahogy csak egy edzett harcos és egy férfi teheti. Ám röppen vissza arcára, ahogy ismét szembenéznek egymással.*
- Talán adott okot, hogy ne gyanakodjak?
*A gúny nála is megvan. Bizony, számára nem akadály, akármilyen nőstény legyen a másik. Orgyilkos, papnő, mit számít? Akár a másik család matrónája is lehet... Most az ő házukban van, ekképpen kellene viselkednie.
Furcsa pillantást vet a nőre, miként az ismétli szavait. Nem érti? Hát talán más nyelvet használna? Ám végül kiderül, érti ő, mit beszél. Tehát játszik. Ez egyértelmű abból, ahogy viselkedik.*
- Látom, hatalma a mágiában ölt alakot. Nos, én jobban bízok az acélban. A mágia nem biztos, hiszen az Istennő bármikor meggondolhatja magát. Szeszélyesek az Istenek...
*Mosolyodik lágyan, ám tény, a bor-pók jól néz ki. Ez tagadhatatlan. Talán nem ártana neki is tanulni pár új varázslatot. A régiek nem működnek, ez bizonyítja, hogy az Istennő nem nézte jó szemmel, amit művel. Azóta ilyen kötelességtudatos és szófogadó. Persze, csakis az Istennő és az Úrnő parancsol neki. Más nem, hacsak nem óhajt fejet hajtani másoknak, de erre nem volt eddig alkalom. Legalábbis nem úgy, miként ez igaz volna Naekrah, vagy Xselyahra esetében.*
*Míg a nőstény pillantása elvetül róla, ő bizony nem átall rögvest feltérképezni a testet. Alaposan, ahogy csak egy edzett harcos és egy férfi teheti. Ám röppen vissza arcára, ahogy ismét szembenéznek egymással.*
- Talán adott okot, hogy ne gyanakodjak?
*A gúny nála is megvan. Bizony, számára nem akadály, akármilyen nőstény legyen a másik. Orgyilkos, papnő, mit számít? Akár a másik család matrónája is lehet... Most az ő házukban van, ekképpen kellene viselkednie.
Furcsa pillantást vet a nőre, miként az ismétli szavait. Nem érti? Hát talán más nyelvet használna? Ám végül kiderül, érti ő, mit beszél. Tehát játszik. Ez egyértelmű abból, ahogy viselkedik.*
- Látom, hatalma a mágiában ölt alakot. Nos, én jobban bízok az acélban. A mágia nem biztos, hiszen az Istennő bármikor meggondolhatja magát. Szeszélyesek az Istenek...
*Mosolyodik lágyan, ám tény, a bor-pók jól néz ki. Ez tagadhatatlan. Talán nem ártana neki is tanulni pár új varázslatot. A régiek nem működnek, ez bizonyítja, hogy az Istennő nem nézte jó szemmel, amit művel. Azóta ilyen kötelességtudatos és szófogadó. Persze, csakis az Istennő és az Úrnő parancsol neki. Más nem, hacsak nem óhajt fejet hajtani másoknak, de erre nem volt eddig alkalom. Legalábbis nem úgy, miként ez igaz volna Naekrah, vagy Xselyahra esetében.*
243. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-02-12 17:36:59
Üzenet elküldve: 2013-02-12 17:36:59
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 505
OOC üzenetek: 228
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 505
OOC üzenetek: 228
Játékstílus: Szelíd
// Dwirinthalen-bál //
-Ó hát valóban...*kuncog fel ismét Elwy, majd egy röpke pillantással körbenéz a teremben. Mivel semmi mást nem pillant meg, ami érdeklődésére számot tarthatna, a nő tekintete lustán megállapodik a vele szemben álló hímen.*
-Már az előtt hallani véltem a gyanakvó kérdéseket, hogy elindult volna felém...*jegyzi meg gúnyos hangnemben.*
-Ugyanakkor nincs jogom elégedetlenkedni, magam is hasonlóképpen bizalmatlan volnék az én házamba tévedő mélységiekkel szemben.*vált immár tárgyilagos, visszafogottan udvarias hangnemre.*
-Kard vagy hit? Nem értem a kérdést.*húzza fel szemöldökét. Természetesen tisztában van vele, mire is irányult a hím érdeklődése, ugyanakkor most egy szerepbe erőszakolta bele magát, amit mellesleg egész jól tud hozni, főleg ha azt vesszük, hogy a nővére valóban papnő volt.*
-Ha úgy érti, jártas vagyok-e a harcban... nos, nem. Nincs szükségem fegyverekre, ahhoz, hogy akaratom érvényesíteni tudjam.*válaszol sejtelmes mosollyal.*
-A fegyver a gyávák eszköze, akik nem bíznak magukban eléggé ahhoz, hogy más erőket hívjanak segítségül a bajban...*azzal lenéz a kezében tartott borospohárra, melyből a folyadék az üveg oldalán elkezd felfelé kúszni, majd kicsordul belőle, mintha a vörös folyadék vér volna. A pohár fölött egy különös, nyolclábú lény alakját vesz fel pár pillanatra, majd visszatér eredeti helyére a pohár aljára, anélkül, hogy akár egy csepp is lehullott volna.*
-Az én tudásom az Istennőtől ered. Csak tőle fogadok el parancsot, s csak neki hajtok fejet.
*mondja végül mosolyogva.*
A varázsló egy Vízformálás nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására egy közelben lévő, kisebb víztömeget tud bármilyen alakra formálni, de arrébmozdítani nem.
-Ó hát valóban...*kuncog fel ismét Elwy, majd egy röpke pillantással körbenéz a teremben. Mivel semmi mást nem pillant meg, ami érdeklődésére számot tarthatna, a nő tekintete lustán megállapodik a vele szemben álló hímen.*
-Már az előtt hallani véltem a gyanakvó kérdéseket, hogy elindult volna felém...*jegyzi meg gúnyos hangnemben.*
-Ugyanakkor nincs jogom elégedetlenkedni, magam is hasonlóképpen bizalmatlan volnék az én házamba tévedő mélységiekkel szemben.*vált immár tárgyilagos, visszafogottan udvarias hangnemre.*
-Kard vagy hit? Nem értem a kérdést.*húzza fel szemöldökét. Természetesen tisztában van vele, mire is irányult a hím érdeklődése, ugyanakkor most egy szerepbe erőszakolta bele magát, amit mellesleg egész jól tud hozni, főleg ha azt vesszük, hogy a nővére valóban papnő volt.*
-Ha úgy érti, jártas vagyok-e a harcban... nos, nem. Nincs szükségem fegyverekre, ahhoz, hogy akaratom érvényesíteni tudjam.*válaszol sejtelmes mosollyal.*
-A fegyver a gyávák eszköze, akik nem bíznak magukban eléggé ahhoz, hogy más erőket hívjanak segítségül a bajban...*azzal lenéz a kezében tartott borospohárra, melyből a folyadék az üveg oldalán elkezd felfelé kúszni, majd kicsordul belőle, mintha a vörös folyadék vér volna. A pohár fölött egy különös, nyolclábú lény alakját vesz fel pár pillanatra, majd visszatér eredeti helyére a pohár aljára, anélkül, hogy akár egy csepp is lehullott volna.*
-Az én tudásom az Istennőtől ered. Csak tőle fogadok el parancsot, s csak neki hajtok fejet.
*mondja végül mosolyogva.*
A varázsló egy Vízformálás nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására egy közelben lévő, kisebb víztömeget tud bármilyen alakra formálni, de arrébmozdítani nem.
242. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-02-12 17:23:21
Üzenet elküldve: 2013-02-12 17:23:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Dwirinthalen-bál//
*A város újdonsült lakójaként (bár az még minden bizonnyal elválik, meddig is emeli a városban fellelhető bájos hölgyek létszámát eggyel - ahogy ez eddig is történt) sétálgat a gazdagnegyedben. Nincsen túl sok dolga, meg aztán félnivalója sem, így jobb híján azzal töltötte az elmúlt órákat, hogy feltérképezte a várost. Igazából nem is volt sok dolga, annyi helyen megfordult már, hogy könnyen kiismeri magát szinte mindenütt.
Azonban egyvalamire nem számított: hogy rögtön a városba érkezése napján máris valami rendezvénybe botlik. Legalábbis erre utalnak az egyik kúriába besereglő, legkülönfélébb népek, na meg a harcedzett kapuőr, a szintén nem különösebben jámbornak tűnő négylábúval az oldalán.
Miután beengednek valami vörös hajzuhataggal megáldott, saját magához képest alacsony nőszemélyt is, Eryn úgy dönt, nem is leskelődik tovább. Kap az alkalmon és megpróbálkozik ő is a bejutással, hátha bebocsátást nyer. Úgy ítéli meg, hogy öltözete, amit a köpeny alatt visel: egy könnyű kis blúz - ami a nyári nap fényében majdhogynem áttetsző lenne -, fűzővel, és a bokáig érő, de combközépig hasított szoknya megfelelő lehet az alkalomhoz, ezért nem is vár tovább. Megigazítja jobb kezének gyűrűsujján a pecsétgyűrűt, amit büszkén visel, mint családjának utolsó életben maradt tagja, hiszen a mai napig ebben a tudatban él, majd megindul jómaga is a kapu és az ott tartózkodók felé, arcára öltve egy igen szelíd mosolyt.*
- Üdvözletem az Úrnak, és... Tiszteletem.
*Köszön illedelmesen Xselyahra-nak is, amennyiben érkezésekor még a kapuőrrel társalog. Finoman meg is hajol a nőstény felé, de alig jobban, mintha csak fejet hajtana előtte. Pillantása még néhány másodpercig elidőzik rajta, majd visszatér a kapuőrhöz.*
- Mibe is kerül a bebocsátás?
*Ugyan nem biztos benne, hogy amiről beszél, azt aranyban mérik, de a biztonság kedvéért lecsatolja bőrerszényét az övéről, és meg is oldja annak zsinegét.
Itt még egy pillanatra elgondolkodik, jó dolog-e tömegbe fegyver nélkül merészkedni, aztán aprón, alig észrevehetően vállat von. Majd megoldja. Került már ki nagyobb bajból is, mint amekkora veszélyt az itt megfordulók jelenthetnek.*
*A város újdonsült lakójaként (bár az még minden bizonnyal elválik, meddig is emeli a városban fellelhető bájos hölgyek létszámát eggyel - ahogy ez eddig is történt) sétálgat a gazdagnegyedben. Nincsen túl sok dolga, meg aztán félnivalója sem, így jobb híján azzal töltötte az elmúlt órákat, hogy feltérképezte a várost. Igazából nem is volt sok dolga, annyi helyen megfordult már, hogy könnyen kiismeri magát szinte mindenütt.
Azonban egyvalamire nem számított: hogy rögtön a városba érkezése napján máris valami rendezvénybe botlik. Legalábbis erre utalnak az egyik kúriába besereglő, legkülönfélébb népek, na meg a harcedzett kapuőr, a szintén nem különösebben jámbornak tűnő négylábúval az oldalán.
Miután beengednek valami vörös hajzuhataggal megáldott, saját magához képest alacsony nőszemélyt is, Eryn úgy dönt, nem is leskelődik tovább. Kap az alkalmon és megpróbálkozik ő is a bejutással, hátha bebocsátást nyer. Úgy ítéli meg, hogy öltözete, amit a köpeny alatt visel: egy könnyű kis blúz - ami a nyári nap fényében majdhogynem áttetsző lenne -, fűzővel, és a bokáig érő, de combközépig hasított szoknya megfelelő lehet az alkalomhoz, ezért nem is vár tovább. Megigazítja jobb kezének gyűrűsujján a pecsétgyűrűt, amit büszkén visel, mint családjának utolsó életben maradt tagja, hiszen a mai napig ebben a tudatban él, majd megindul jómaga is a kapu és az ott tartózkodók felé, arcára öltve egy igen szelíd mosolyt.*
- Üdvözletem az Úrnak, és... Tiszteletem.
*Köszön illedelmesen Xselyahra-nak is, amennyiben érkezésekor még a kapuőrrel társalog. Finoman meg is hajol a nőstény felé, de alig jobban, mintha csak fejet hajtana előtte. Pillantása még néhány másodpercig elidőzik rajta, majd visszatér a kapuőrhöz.*
- Mibe is kerül a bebocsátás?
*Ugyan nem biztos benne, hogy amiről beszél, azt aranyban mérik, de a biztonság kedvéért lecsatolja bőrerszényét az övéről, és meg is oldja annak zsinegét.
Itt még egy pillanatra elgondolkodik, jó dolog-e tömegbe fegyver nélkül merészkedni, aztán aprón, alig észrevehetően vállat von. Majd megoldja. Került már ki nagyobb bajból is, mint amekkora veszélyt az itt megfordulók jelenthetnek.*
241. hozzászólás ezen a helyszínen: Dwirinthalen kúria
Üzenet elküldve: 2013-02-12 17:17:29
Üzenet elküldve: 2013-02-12 17:17:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Szelíd
// Dwirinthalen-bál //
*Miért kéne eljutnia egyáltalán a törpéhez? Együtt érkeztek, tehát volt idejük mindent megbeszélni. Hacsak nem kedvese az a nőstények, ez esetben pedig, ha Den tudtára kerülne a dolog, hangos röhögéssel és egy zsoldost is megszégyenítő köpéssel fejezné ki tetszését.
A kérdésére választ kap, kiderül a keresztnév. Nem feltételezi, hogy álnév, mi oka volna egy bálon tagadni kilétét. Persze, fajtájuk sajátja, hogy bizalmatlan még azzal is, ki egy vérből való vele.*
- Hiszen házának Úrnője, okkal tesz így.
*Rövid válasz, hiszen ebben hazudni nem fog. Méltónak találja? Egyetlen név, mi tudtára jutott, így kevés tiszteletet kaphat. Ám hamar érkezik a bepótlás, így pedig kiderül, hogy miféle családból való. Everhate... Ismerős, még egykoron, a történelmi tanulmányok... nem is túl régről, hiszen még most is issza olykor a tudást, jobb dolga nem lévén. Egy család, ki harcosokat nevelt, s nem matriarchális családdal rendelkezik... Illetve, a család most már csak múltidő, hiszen állítólag alig maradt egy, vagy talán kettő, ki még a vérvonalat képviseli.*
- S a kard, vagy a hit útját járja, Eruniel kisasszony?
*Kérdi széles mosollyal, fürkésző szempárja kék izzása mögött semmi hátsószándék nem leledzik, mintha valóban csillapíthatatlan tudásszomját kívánná kielégíteni, amennyire csak lehet.*
- A név helyes, ám az ok és a rang téves. A család egyetlen vezetője Xselyahra Úrnő, s puszta kíváncsiságom vezette személyemet Önhöz.
*Apró főhajtás, mivel egy parányi tiszteletet kíván kifejezni. Tisztelet? Báh, hazugság majd' minden szava. Ám ő nem Sely, neki hazudhat. Csak az Úrnő számára köteles mindig az igazat szólni. S még hogy férfi vezető? A családnak nem lehet... Az ő családjuknak soha... Bár talán, ha történne valami drága nővérével, megszerezhetné a trónt, jogot formálva, mint a volt matróna fia, s a másik öccse. Bár, Natynrae nagyobb eséllyel kerül a nővérkéje helyébe...
Képzelgés viszont neki is van. Ő ugyan vért lát, akárcsak a nevét hazugsággal ejtő, s valóját titkoló nősténynek. Ám halál nincs benne, csupán egy ágy, melyen nyögései közepette kiáltja az ő nevét a nőstény. Milyen szép is volna... Csak próbáljon meg egy családtag életére törni... Azzal már joga lenne megkínozni és megölni, a Mélység törvényei alapján. S az ő házukban az ő törvényeik uralkodnak.*
*Miért kéne eljutnia egyáltalán a törpéhez? Együtt érkeztek, tehát volt idejük mindent megbeszélni. Hacsak nem kedvese az a nőstények, ez esetben pedig, ha Den tudtára kerülne a dolog, hangos röhögéssel és egy zsoldost is megszégyenítő köpéssel fejezné ki tetszését.
A kérdésére választ kap, kiderül a keresztnév. Nem feltételezi, hogy álnév, mi oka volna egy bálon tagadni kilétét. Persze, fajtájuk sajátja, hogy bizalmatlan még azzal is, ki egy vérből való vele.*
- Hiszen házának Úrnője, okkal tesz így.
*Rövid válasz, hiszen ebben hazudni nem fog. Méltónak találja? Egyetlen név, mi tudtára jutott, így kevés tiszteletet kaphat. Ám hamar érkezik a bepótlás, így pedig kiderül, hogy miféle családból való. Everhate... Ismerős, még egykoron, a történelmi tanulmányok... nem is túl régről, hiszen még most is issza olykor a tudást, jobb dolga nem lévén. Egy család, ki harcosokat nevelt, s nem matriarchális családdal rendelkezik... Illetve, a család most már csak múltidő, hiszen állítólag alig maradt egy, vagy talán kettő, ki még a vérvonalat képviseli.*
- S a kard, vagy a hit útját járja, Eruniel kisasszony?
*Kérdi széles mosollyal, fürkésző szempárja kék izzása mögött semmi hátsószándék nem leledzik, mintha valóban csillapíthatatlan tudásszomját kívánná kielégíteni, amennyire csak lehet.*
- A név helyes, ám az ok és a rang téves. A család egyetlen vezetője Xselyahra Úrnő, s puszta kíváncsiságom vezette személyemet Önhöz.
*Apró főhajtás, mivel egy parányi tiszteletet kíván kifejezni. Tisztelet? Báh, hazugság majd' minden szava. Ám ő nem Sely, neki hazudhat. Csak az Úrnő számára köteles mindig az igazat szólni. S még hogy férfi vezető? A családnak nem lehet... Az ő családjuknak soha... Bár talán, ha történne valami drága nővérével, megszerezhetné a trónt, jogot formálva, mint a volt matróna fia, s a másik öccse. Bár, Natynrae nagyobb eséllyel kerül a nővérkéje helyébe...
Képzelgés viszont neki is van. Ő ugyan vért lát, akárcsak a nevét hazugsággal ejtő, s valóját titkoló nősténynek. Ám halál nincs benne, csupán egy ágy, melyen nyögései közepette kiáltja az ő nevét a nőstény. Milyen szép is volna... Csak próbáljon meg egy családtag életére törni... Azzal már joga lenne megkínozni és megölni, a Mélység törvényei alapján. S az ő házukban az ő törvényeik uralkodnak.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760